//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* En, javaslatán el kell gondolkodnia. Mennyire jó ötlet egy szadista kezére játszani a lányokat. Arcára ki is ül a tanakodás, bal szemöldökét felhúzza, szemét a plafonra emeli, száját félre húzza. *
- Hááát…jó-ó-ó!
*Miután a választ eléggé megcifrázta, kacag fel hangosan, már csak halvány emlékek vannak arról, hogy eddig mi kifogása is volt. Az már olyan régen volt. A Szöszke szolgálatra készen áll. S hozza is a kancsókat.
- Mellettük. Én kikérem magamnak. Engem is ők rontottak meg. Viszont, ha ennyit beszélsz, sose leszel részeg.
* Ölti ki nyelvét s mutogat a válla felett a pancsoló kislányokra, közben bólogat hevesen. *
Hamar rá kell jönnie, hogy Zara a szolgálatra való készsége bizony másra is áll. Ez megint ad egy löketet az agyának, hogy fel is fogja mi is folyik körülötte. Kicsit gyorsan húzta meg egymás után a poharakat.
Összefolynak a dolgok, a vágyak és a cselekedettek. Ez az a pillanat, mikor közelebb vonja magához Zarát, s önti is a vizet. Mindkettőt akarja a férfit is és bosszút is. Ám, Nad éppen jókor vagy rosszkor- nézőpont kérdése- érkezik. És emlékezteti, hogy mit ígért. *
~Mit is?~
* Lényegtelen, menekülni kell s egyenesen Nad karajaiba. Gyorsan fektetik két vállra. Megint. Nem volt nehéz feladat, hisz az asztal már így is vízben úszik, és a lónak is négy lába van, még is megbotlik. A hasát ért csóktól izmai ugrálásba kezdenek. Kezeit gyorsan a Kalóz mezítelen vállára teszi, s kacag fel hangosan lábaival toporzékolva az asztalon.
- Nee-eee, nee bánts! Csiiikkkiiisss vagyok! Dynttii!
* Sikoltozik, fuldokolva a nevetéstől. Hirtelen ér véget a kínzás. Meg is döbben rajta. S már Nad barna szemeit nézi, érzékeli a közelségét, s hamarosan ajkait is. Lassan csókol vissza, simít végig a lány oldalán, csípőjén, hogy fenekébe markoljon. Szemeit kinyitja, Dynti hangjára. Perifériás látásából látja, amint Zara dúlva-fúlva indul meg a szobák felé, csak ekkor válik el a szája Nadétól. Gyorsan vágja magát hasra, a Kalóz lábai között, hogy karját kinyújtva nyúljon a távozó Szőke után.
- Elmegy. Meh. * biggyeszti le ajkait, s szinte rívóssá válik hangja. Fejét is lehajtja az asztalra. Kicsit jól is esik neki a nedves fa, érintése. *
- Pff…meee.
* Vágja hátra fejét, akár Nad még kaphat is finom ostor csapást hajával, hogy utána felkönyököljön és feje alá tegye. Nem is árt egy kicsit alátámasztani, mert jelenleg olyan, mint egy ólomgolyó. Ez az állapot is csak addig tart míg, En, a kis tünemény nem libeg be a képbe a négy pohárral. Ekkor ismét négykézlábra pattanva, - ami már nem annyira gyors, de azért még elég tűrhető. No meg aztán, Nadnak úgyis mindegy. A lány megint egy másik dimenzióban van, tehát akár szélvész is lehet. – indul meg a lánnyal a hátán, persze, ha időközben hátra nem zuhant, a megbokrosodott ló miatt. Ilyen módon capcarázik oda a két lányhoz -Naddal vagy nélküle - a Vöröshöz és Hópihéhez. *
- Te egy … egy… Tünci vagy. * vigyorog rá a félvérre. Még mielőtt a pohárért nyúlna, Dynti nyakába fúrja az arcát, s pihe csókot nyom annak nyakára, annyira érzékien, ahogy most tőle telik.*
- Te, meg ne fujtass! * csókol már füle mögé, hogy aztán ajkai közé vegye annak fülcimpáját, már ha az hagyja. Ha ellenkezik, természetesen felhagy a kis játékával. *
- Mondd En, te miéj vagy még mindig józan? És hun voltá eddig?
* Sokáig nem kényelmes így póz, kimászik a lány lábai közül, ha az már azóta nem került le róla, s mászik le az asztalról. Mászik. Oldalra fordul, s előbb az egyik lábát majd a másikat teszi le, így hasalva már asztalon. Innen néz fel a meztelen Kalóz testen, ölén, hasán, mellein, majd arcán állapodik meg tekintete. Minden maradék erejét s gyorsaságát összeszedve egyenesedik fel, s közbe már kap is a Nad két combja után, hogy azokat kikapva alóla, húzza magához, minden bizonnyal gazdagabb lesz néhány szálkával a tomporában, de hát ilyenkor kigondol erre. Ha sikerül, remélhetőleg az hanyatt fekve fekszik előtte. Felkapja a neki szánt italt s csorgatja végig a testén, az utolsó cseppeket, köldökébe töltve. Majd bukik a fehér halmok közé, hogy nyelve hegyével, ajkaival itassa fel a kövércseppekben leguruló nedűt, hogy aztán köldökéből szippantsa ki azt. Reméli, a lány hagyja, hogy elmondhassa ezzel is törlesztette eddigi tartozását, ami ígéretét illeti. *
A hozzászólás írója (Nerilil Anywor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.20 01:28:44