Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 350 (6981. - 7000. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7000. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-11-03 09:41:16
Üzenet elküldve: 2025-11-03 09:41:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szende napok//
//Zárás//
* Hogy a maga sajátos stílusának köszönheti, vagy valóban hirtelen talált volna magának valami elfoglaltságot, de úgy tűnik Hena mégsem tart velük erre a veszélyes útra. Titkon örül ennek. Bár a társaság az ilyen utakon néha elengedhetetlenül fontos, nem minden komolyabb megpróbáltatáson átsegíteni. Tervében amúgy is képzett kardforgatók csatlakozása szerepelt, de nem mond nemet egyetlen mágusra sem. Szemeit sejtelmesen húzza össze a hallottakra. Nehéz elképzelni, hogy talál fontosabb dolgokat, mintsem vásárra vinni a bőrét olyanok mellett, akiket nem is ismer. Érthetetlen. *
- Akkor nincs mit tenni. Sok sikert.
* Ahogy eltávozik a nő, már fordulna is a tündérhez, ám hamar ő is távozásra fogja. Kár, remélte, hogy nem feleslegesen hozta vissza az alkimistát, de ez van. Nem lehet minden nap jövedelmező, legalábbis így gondolja a félvér. *
- Sajnálom, hogy az idődet rabolom. Úgy tűnik tévedtem és a jelenlévőknek még sincs szükségük bájitalokra. Hogy ez amiatt, mert van náluk, vagy mert hisznek a sikerben.
* Fejét aprón megrázza. Ha az utóbbi, úgy előre sajnálja őket, ám titkon legbelül csodálni fogja a bátorságukat. *
- Mindenesetre köszönöm az eddigi segítségedet, ha sikeres lesz, majd részletesen beszámolunk az eseményekről. Addig is ég veled.
* Aprón meghajol az alkimista előtt, majd táskáját és varjúját felkapva felmegy a szobájába. Még utoljára összegeznie kell, hogy mi is van a tarsolyába, hogy véletlenül se feledjen el semmit. *
//Zárás//
* Hogy a maga sajátos stílusának köszönheti, vagy valóban hirtelen talált volna magának valami elfoglaltságot, de úgy tűnik Hena mégsem tart velük erre a veszélyes útra. Titkon örül ennek. Bár a társaság az ilyen utakon néha elengedhetetlenül fontos, nem minden komolyabb megpróbáltatáson átsegíteni. Tervében amúgy is képzett kardforgatók csatlakozása szerepelt, de nem mond nemet egyetlen mágusra sem. Szemeit sejtelmesen húzza össze a hallottakra. Nehéz elképzelni, hogy talál fontosabb dolgokat, mintsem vásárra vinni a bőrét olyanok mellett, akiket nem is ismer. Érthetetlen. *
- Akkor nincs mit tenni. Sok sikert.
* Ahogy eltávozik a nő, már fordulna is a tündérhez, ám hamar ő is távozásra fogja. Kár, remélte, hogy nem feleslegesen hozta vissza az alkimistát, de ez van. Nem lehet minden nap jövedelmező, legalábbis így gondolja a félvér. *
- Sajnálom, hogy az idődet rabolom. Úgy tűnik tévedtem és a jelenlévőknek még sincs szükségük bájitalokra. Hogy ez amiatt, mert van náluk, vagy mert hisznek a sikerben.
* Fejét aprón megrázza. Ha az utóbbi, úgy előre sajnálja őket, ám titkon legbelül csodálni fogja a bátorságukat. *
- Mindenesetre köszönöm az eddigi segítségedet, ha sikeres lesz, majd részletesen beszámolunk az eseményekről. Addig is ég veled.
* Aprón meghajol az alkimista előtt, majd táskáját és varjúját felkapva felmegy a szobájába. Még utoljára összegeznie kell, hogy mi is van a tarsolyába, hogy véletlenül se feledjen el semmit. *
6999. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-11-03 01:22:15
Üzenet elküldve: 2025-11-03 01:22:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sok a zöld, mégse tájkép//
*A lány komolyabban veszi a szavait mint ő.*
-Úgy értettem, ha arra kíváncsi valaki, hogy hol lehet a legjobb arra csak úgy tudna rájönni, ha mindenhol kipróbálná.
*Ad magyarázatot arra, hogy mi vezette a korábbi feltételezéshez. De mivel már ennyire is belementek végig kell gondolnia magát a szituációt és meg kell erősítenie a lány szavait.*
-Amúgy valóban nem hangzik túl csábítóan. Mármint nem maga a tevékenység, csak ugye az a legjobb mikor elkap a vágy és csak megtörténik aminek meg kell. Mint most is történt. Ha gondolkozni meg tervezkedni kell, az el tudja rontani a hangulatot. Meg kéne beszélni, hogy számít-e milyen pózban csináljuk, a helyszín, az időpont, az időjárás. Az első alkalmaknál lehet, hogy nem de utána már elveszne a varázs és monotonná válna szerintem.
*A meztelenség és a bujálkodás művészetre gyakorolt hatását is sikerül átbeszélniük. Hümmögéssel fejezi ki a véleményét a lány számára. Az valóban már megvolt beszélve kettejük közt, hogy egyikük se szeretne gyereket. Zeekx számára nem is a csinálás lenne amit nem szeretne hanem, hogy felnevelje. Szerencsére kettejüknek ezért nem is kell aggódnia. A téma pedig valahogy visszaterelődik a szavak eredetére ahonnan lány nevénél köt ki. Aki, miután megerősíti, hogy szereti a nevét, továbbgörgeti a beszélgetés fonalát az aranyra, mint aranyékszerekre. A kis pap gondolkozik ezen.*
-Nem tudom. Én szeretem az aranyat. Bár amúgy is tudok az ékszerekben gyönyörködni. Lehet arany, ezüst, drágakő is vagy valami csont, bőr vagy fa. Ez is az önkifejezés egyik eszköze és olyan szép tud lenni.
*Miközben elbeszélgettek már ő is összeszedte magát úgyhogy csak meg kéne mozdulni és befejezni vagy inkább végre elkezdeni, azt a rajzot, de neki nem nagyon sikerül még rávennie magát erre. Csak nyújtózkodik kicsit.*
*A lány komolyabban veszi a szavait mint ő.*
-Úgy értettem, ha arra kíváncsi valaki, hogy hol lehet a legjobb arra csak úgy tudna rájönni, ha mindenhol kipróbálná.
*Ad magyarázatot arra, hogy mi vezette a korábbi feltételezéshez. De mivel már ennyire is belementek végig kell gondolnia magát a szituációt és meg kell erősítenie a lány szavait.*
-Amúgy valóban nem hangzik túl csábítóan. Mármint nem maga a tevékenység, csak ugye az a legjobb mikor elkap a vágy és csak megtörténik aminek meg kell. Mint most is történt. Ha gondolkozni meg tervezkedni kell, az el tudja rontani a hangulatot. Meg kéne beszélni, hogy számít-e milyen pózban csináljuk, a helyszín, az időpont, az időjárás. Az első alkalmaknál lehet, hogy nem de utána már elveszne a varázs és monotonná válna szerintem.
*A meztelenség és a bujálkodás művészetre gyakorolt hatását is sikerül átbeszélniük. Hümmögéssel fejezi ki a véleményét a lány számára. Az valóban már megvolt beszélve kettejük közt, hogy egyikük se szeretne gyereket. Zeekx számára nem is a csinálás lenne amit nem szeretne hanem, hogy felnevelje. Szerencsére kettejüknek ezért nem is kell aggódnia. A téma pedig valahogy visszaterelődik a szavak eredetére ahonnan lány nevénél köt ki. Aki, miután megerősíti, hogy szereti a nevét, továbbgörgeti a beszélgetés fonalát az aranyra, mint aranyékszerekre. A kis pap gondolkozik ezen.*
-Nem tudom. Én szeretem az aranyat. Bár amúgy is tudok az ékszerekben gyönyörködni. Lehet arany, ezüst, drágakő is vagy valami csont, bőr vagy fa. Ez is az önkifejezés egyik eszköze és olyan szép tud lenni.
*Miközben elbeszélgettek már ő is összeszedte magát úgyhogy csak meg kéne mozdulni és befejezni vagy inkább végre elkezdeni, azt a rajzot, de neki nem nagyon sikerül még rávennie magát erre. Csak nyújtózkodik kicsit.*
6998. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-11-02 18:34:56
Üzenet elküldve: 2025-11-02 18:34:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A kürtszó nyomában//
- Ezt mégis mire véljem Droyn? *húzza össze szemeit, s kissé erélyesebben ejti a szavakat, noha több álságosság van benne, mint valódi méreg. Talán nem tűnik bölcsnek? Inkább úgy véli csak azok számára, akik már néhány mondatnál többet beszéltek vele, elvégre az a tapasztalata, hogy a hosszúéltűektől pont minden ember azt várja, hogy mély életbölcsességeket osszon meg. Van egy ilyesfajta beskatulyázás faja kapcsán, valószínűleg a hosszú élettel lehet összefüggésben...
De felesleges is most ezen elmélkedni, ennél sokkal fontosabb dolguk van.*
- Aztán el ne késs, vénember! *figyelmezteti még az ígéretre egy hamis mosollyal, s int még a férfinak, mielőtt az elhagyná a fogadót. Őszintén reméli, hogy időben visszaér, és esetleg Krultos nem találja meg és marasztalja, igazán kár volna egy ilyen jó katona nélkül útnak indulni.
Egykori parancsnoka távozása után pennát és pergament kér.
"Kedves Nestar!
Őszinte sajnálattal kell tudatnom, hogy nem tudom kísérni a Wegtorenbe induló karavánt, ahogyan azt korábban ígértem.
Ne vedd rossz néven, a körülmények hirtelen változtak, és kötelességemnek érzem, hogy eleget tegyek annak, amire egykor felesküdtem, még ha már jó ideje nem is viselem a városi őrség köpenyét.
Pár harcossal karöltve útnak indulok a napokban, hogy felkutassuk a néhány hata felharsant kürtszó forrását. Egy félvér, ki az Ettvallder névre hallgat, azt beszéli, orkokhoz köthető a hang, s ha a hírek igazak, a füves pusztákon gyülekezhet egy egész hordányi belőlük.
Nem tudom, mi igaz mindebből - őszintén bízom benne, hogy csupán elnagyolt hisztéria az egész -, de aggaszt a Tanács hallgatása az eset kapcsán. Tudomásom szerint a Város Őrség már értesült ezen baljós hírekről, s ha ez valóban így van, a városvezetésnek is tudnia kell erről.
Kérlek, amennyiben módodban áll és a régi kapcsolataid révén még elérhetsz valamit a Tanácsnál, próbálj meg utánajárni, mi történik valójában!
Remélem, az utatok Wegtorenbe békés lesz, s ha az istenek is úgy akarják és mindketten visszatérünk a városba, talán végre lesz módom törleszteni nagylelkű szívességedet és ismét felajánlhatom neked a kardomat!
Naesala Wynroris"
Feltekert papírosát egy egyszerű pultról csent gyertyaviasszal zárja, gyűrűjét, bár az nem cirádás nemesi címerrel ellátott, belenyomja, hogy a címzett értesüljön róla, ha esetleg feltörték. Nestar Erefiz neve azonban kivehetően szerepel a tekercs oldalán*
- Kérem adja ezt Nestar Erefiznek, ha erre járna, de Merlana Naerice kisasszonynak is odaadhatja. *bízza a fogadósra a dolgot, majd hamarosan felpattan a székéről és távozik.
Az istenekre, csak meg kellett volna innia egy sört!*
- Ezt mégis mire véljem Droyn? *húzza össze szemeit, s kissé erélyesebben ejti a szavakat, noha több álságosság van benne, mint valódi méreg. Talán nem tűnik bölcsnek? Inkább úgy véli csak azok számára, akik már néhány mondatnál többet beszéltek vele, elvégre az a tapasztalata, hogy a hosszúéltűektől pont minden ember azt várja, hogy mély életbölcsességeket osszon meg. Van egy ilyesfajta beskatulyázás faja kapcsán, valószínűleg a hosszú élettel lehet összefüggésben...
De felesleges is most ezen elmélkedni, ennél sokkal fontosabb dolguk van.*
- Aztán el ne késs, vénember! *figyelmezteti még az ígéretre egy hamis mosollyal, s int még a férfinak, mielőtt az elhagyná a fogadót. Őszintén reméli, hogy időben visszaér, és esetleg Krultos nem találja meg és marasztalja, igazán kár volna egy ilyen jó katona nélkül útnak indulni.
Egykori parancsnoka távozása után pennát és pergament kér.
"Kedves Nestar!
Őszinte sajnálattal kell tudatnom, hogy nem tudom kísérni a Wegtorenbe induló karavánt, ahogyan azt korábban ígértem.
Ne vedd rossz néven, a körülmények hirtelen változtak, és kötelességemnek érzem, hogy eleget tegyek annak, amire egykor felesküdtem, még ha már jó ideje nem is viselem a városi őrség köpenyét.
Pár harcossal karöltve útnak indulok a napokban, hogy felkutassuk a néhány hata felharsant kürtszó forrását. Egy félvér, ki az Ettvallder névre hallgat, azt beszéli, orkokhoz köthető a hang, s ha a hírek igazak, a füves pusztákon gyülekezhet egy egész hordányi belőlük.
Nem tudom, mi igaz mindebből - őszintén bízom benne, hogy csupán elnagyolt hisztéria az egész -, de aggaszt a Tanács hallgatása az eset kapcsán. Tudomásom szerint a Város Őrség már értesült ezen baljós hírekről, s ha ez valóban így van, a városvezetésnek is tudnia kell erről.
Kérlek, amennyiben módodban áll és a régi kapcsolataid révén még elérhetsz valamit a Tanácsnál, próbálj meg utánajárni, mi történik valójában!
Remélem, az utatok Wegtorenbe békés lesz, s ha az istenek is úgy akarják és mindketten visszatérünk a városba, talán végre lesz módom törleszteni nagylelkű szívességedet és ismét felajánlhatom neked a kardomat!
Naesala Wynroris"
Feltekert papírosát egy egyszerű pultról csent gyertyaviasszal zárja, gyűrűjét, bár az nem cirádás nemesi címerrel ellátott, belenyomja, hogy a címzett értesüljön róla, ha esetleg feltörték. Nestar Erefiz neve azonban kivehetően szerepel a tekercs oldalán*
- Kérem adja ezt Nestar Erefiznek, ha erre járna, de Merlana Naerice kisasszonynak is odaadhatja. *bízza a fogadósra a dolgot, majd hamarosan felpattan a székéről és távozik.
Az istenekre, csak meg kellett volna innia egy sört!*
6997. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-31 10:07:15
Üzenet elküldve: 2025-10-31 10:07:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Szende napok//
// Zárás //
* Végül Hena sietve távozik, amit a tündér szomorúan vesz tudomásul.*
- Sajnálom Hena, majd talán máskor.* Mondja neki, feltéve, ha lesz még máskor, de ugyebár neki nem áll szándékában hősi halált halni. Amikor távozik akkor a többi férfi felé fordul a tündér.*
- Sajnálom, pedig reméltem, hogy jönni fog ő is.* Mondja csóválva a fejét, aztán a újra szól.*
- Nos, nekem nincs szükségem semmire, de most mennem kell nekem is. Fel kell készüljek az útra. Szükségét érzem annak, hogy a mágustornyot felkeressem az utazás előtt. Szóval én megyek is. Minden jót. Sietek vissza.* Azzal a tündér felpattan és távozik.*
// Zárás //
* Végül Hena sietve távozik, amit a tündér szomorúan vesz tudomásul.*
- Sajnálom Hena, majd talán máskor.* Mondja neki, feltéve, ha lesz még máskor, de ugyebár neki nem áll szándékában hősi halált halni. Amikor távozik akkor a többi férfi felé fordul a tündér.*
- Sajnálom, pedig reméltem, hogy jönni fog ő is.* Mondja csóválva a fejét, aztán a újra szól.*
- Nos, nekem nincs szükségem semmire, de most mennem kell nekem is. Fel kell készüljek az útra. Szükségét érzem annak, hogy a mágustornyot felkeressem az utazás előtt. Szóval én megyek is. Minden jót. Sietek vissza.* Azzal a tündér felpattan és távozik.*
6996. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-30 20:09:54
Üzenet elküldve: 2025-10-30 20:09:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//A kürtszó nyomában//
*Bredoc mindig és két világ közt őrlődött, és ennyi esztendő elteltével sem tudja teljesen lezárni a dolgot magában. Ez a kettős érzés ütközik ki rajta, ami ilyen erős gondolkozásra készteti. Egyrészt azt nevelték belé, hogy engedelmeskedjen a hűbérurának, s ez a város oly sokat adott neki, hogy nehezen nézi el a hanyatlását. Szeretne hinni abban, hogy vannak még tisztességes, egyenes, igazságos vezetők a városi tanács körein belül, és hogy valóban tanultak a múlt hibáiból. Másfelől viszont annyi árulást élt meg, annyi titkot ami hat másiknak is elég lenne, s bizony tudja, hogy Naesalának van igaza. Nem véletlenül nem hordja már ő sem a köpenyt, nem véletlenül állt fejvadásznak. Az emberekért akar tenni, nem a politikáért, nem a rangokért.*
-Igazad van.
*Feleli keserédes mosollyal az arcán. Úgy látszik elérkezett az idő, hogy végleg eldöntse, hogy az egyszerű emberekhez hűséges, nem pedig a protokollhoz. Mindig is tudta, ám ilyen erősen sosem kellett még kiállnia, mint most. És bizony ki kell állniuk, mert ha ők nem teszik, senki más nem fogja.*
-Na persze.
*Feleli, s úgy gondolja átlát a hosszúéletűn, nem akarja bevallani neki, de ő is hasonlóképpen érezhet, mint Bredoc maga.*
-Bölcsebb vagy, mint amilyennek túnsz.
*Vállával játékosan meglöki a másikat és kedélyesen vigyorog rá.*
-Basszák meg mindahányan, menjünk és tudjunk meg minél többet, vágjunk le pár mocsadék ork fejet és ha arra térünk vissza, hogy emberkedni próbálnak, az ő fejüket is levágjuk.
*Nyilván túloz, de jól esik neki ez a fajta könnyelműség. Egyébként is hol van az még? Lehet, hogy sosem térnek haza.*
-Elintézek még pár dolgot, megírom a leveleket, ennyit azért megtehetünk, beugrom a kovácshoz is némi felszerelésért. Akkor öt nap múlva itt.
*Azzal pedig elindul kifelé a Pegazusból. Egészen energikusnak érzi magát, olyan tüzet látni a szemeiben, amit már évek óta nem lehetett.*
*Bredoc mindig és két világ közt őrlődött, és ennyi esztendő elteltével sem tudja teljesen lezárni a dolgot magában. Ez a kettős érzés ütközik ki rajta, ami ilyen erős gondolkozásra készteti. Egyrészt azt nevelték belé, hogy engedelmeskedjen a hűbérurának, s ez a város oly sokat adott neki, hogy nehezen nézi el a hanyatlását. Szeretne hinni abban, hogy vannak még tisztességes, egyenes, igazságos vezetők a városi tanács körein belül, és hogy valóban tanultak a múlt hibáiból. Másfelől viszont annyi árulást élt meg, annyi titkot ami hat másiknak is elég lenne, s bizony tudja, hogy Naesalának van igaza. Nem véletlenül nem hordja már ő sem a köpenyt, nem véletlenül állt fejvadásznak. Az emberekért akar tenni, nem a politikáért, nem a rangokért.*
-Igazad van.
*Feleli keserédes mosollyal az arcán. Úgy látszik elérkezett az idő, hogy végleg eldöntse, hogy az egyszerű emberekhez hűséges, nem pedig a protokollhoz. Mindig is tudta, ám ilyen erősen sosem kellett még kiállnia, mint most. És bizony ki kell állniuk, mert ha ők nem teszik, senki más nem fogja.*
-Na persze.
*Feleli, s úgy gondolja átlát a hosszúéletűn, nem akarja bevallani neki, de ő is hasonlóképpen érezhet, mint Bredoc maga.*
-Bölcsebb vagy, mint amilyennek túnsz.
*Vállával játékosan meglöki a másikat és kedélyesen vigyorog rá.*
-Basszák meg mindahányan, menjünk és tudjunk meg minél többet, vágjunk le pár mocsadék ork fejet és ha arra térünk vissza, hogy emberkedni próbálnak, az ő fejüket is levágjuk.
*Nyilván túloz, de jól esik neki ez a fajta könnyelműség. Egyébként is hol van az még? Lehet, hogy sosem térnek haza.*
-Elintézek még pár dolgot, megírom a leveleket, ennyit azért megtehetünk, beugrom a kovácshoz is némi felszerelésért. Akkor öt nap múlva itt.
*Azzal pedig elindul kifelé a Pegazusból. Egészen energikusnak érzi magát, olyan tüzet látni a szemeiben, amit már évek óta nem lehetett.*
6995. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-30 18:45:39
Üzenet elküldve: 2025-10-30 18:45:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A mágia nyomában//
*Ő inkább annak a híve, hogy a tudás hatalom. A tudatlanságot pedig igyekszik kerülni. Már amikor sikerül. Mert jelenleg épp a teljes ellenkezőjét csinálja annak amit szokott. De mindenesetre meg kell hagyni, legalább valami újat tanul. Miképpen lazítson. Na meg azt, hogyan veszítsen kockázásnál.
Apró fejét tenyerébe támasztja csalódottan, ahogy ujját ráhelyezve a kocka tetejére unottan döntögeti, hol jobbra vagy balra. Amíg a férfi kiélvezi győzelmének pillanatát.*
- Akkor legyen úgy. Csapos!
*Egyenesedik ki ültében a tündér. És egészen határozott fennhangon szólal fel. Ki nem nézni magából, hogy az alkohol mit nem hoz ki belőle.*
- Még két mézsört és pálinkát kérem.
*Mutatja fel két ujját is hozzá a pult másik végén lévő fogadósnak. Annimon még egészen fellelkesült. Szürkés szemei kissé homályosan de csillognak az alkoholtól. Arca pedig úgy kipirosodott mintha láza lenne. Sőt még úgy is érzi, hogy az előző pálinka rendesen fűti őt belülről.
Amíg a rendelésre várnak, válaszol is Derk remekbe szabott ötletére. Amit talán még Nimo is sejt, hogy holnapra el lesz felejtve. Mintha ki se lett volna mondva.*
- Annak a sárkánynak sosem elég. Szerintem aranyban fürdik az öreg. Sőt reggelire is azt eszi.
*Mondja egy megvető nevetéssel együtt. Valamiért nagyon bögyében van az öreg. Legalább annyi harag mint irigység dűl a kis tündérben miatta. Akkora hatalom ami a nagymesternek jutott.
De igazán nem haragudhat rá. A mondás szerint is, aki jól tud valamit, azt ne tanítsa ingyen.
Mindeközben megérkezik a Mézsör rendelés. Nimo pedig ki is számolja a 28aranyérmét érte.
. Illetve a két Pálinka, amiért szintúgy kiszámolja a 36 érmét. . Majd erszényét vissza is teszi övére, alaposan megkötve annak szíját. Nehogy a végén még elveszítse.*
- Na akkor. Igyunk!..
*Kezd bele határozottan, bár szemében hirtelen megcsillan a bizonytalanság. Fürkészőn a férfi tekintetét keresi.*
- Ilyenkor mindig ezt mondják ugye? Öhm. A mágiára?
*Emeli félénken a férfi irányába a kezében tartott apró feles pohárkát.
A koccintás után pedig nagy levegőt vesz, és lehúzza a pálinkát. Most már köhintés nélkül. Mivel tudta mire számítson. Ám a sietős levegő vétel és a szuszogás nem marad el. Az erős maró érzés egy ideig környékezi torkát és a nyelvét. Gyorsan le is mossa a mézes nedűvel. Amit egyre jobban kezd megkedvelni.*
*Ő inkább annak a híve, hogy a tudás hatalom. A tudatlanságot pedig igyekszik kerülni. Már amikor sikerül. Mert jelenleg épp a teljes ellenkezőjét csinálja annak amit szokott. De mindenesetre meg kell hagyni, legalább valami újat tanul. Miképpen lazítson. Na meg azt, hogyan veszítsen kockázásnál.
Apró fejét tenyerébe támasztja csalódottan, ahogy ujját ráhelyezve a kocka tetejére unottan döntögeti, hol jobbra vagy balra. Amíg a férfi kiélvezi győzelmének pillanatát.*
- Akkor legyen úgy. Csapos!
*Egyenesedik ki ültében a tündér. És egészen határozott fennhangon szólal fel. Ki nem nézni magából, hogy az alkohol mit nem hoz ki belőle.*
- Még két mézsört és pálinkát kérem.
*Mutatja fel két ujját is hozzá a pult másik végén lévő fogadósnak. Annimon még egészen fellelkesült. Szürkés szemei kissé homályosan de csillognak az alkoholtól. Arca pedig úgy kipirosodott mintha láza lenne. Sőt még úgy is érzi, hogy az előző pálinka rendesen fűti őt belülről.
Amíg a rendelésre várnak, válaszol is Derk remekbe szabott ötletére. Amit talán még Nimo is sejt, hogy holnapra el lesz felejtve. Mintha ki se lett volna mondva.*
- Annak a sárkánynak sosem elég. Szerintem aranyban fürdik az öreg. Sőt reggelire is azt eszi.
*Mondja egy megvető nevetéssel együtt. Valamiért nagyon bögyében van az öreg. Legalább annyi harag mint irigység dűl a kis tündérben miatta. Akkora hatalom ami a nagymesternek jutott.
De igazán nem haragudhat rá. A mondás szerint is, aki jól tud valamit, azt ne tanítsa ingyen.
Mindeközben megérkezik a Mézsör rendelés. Nimo pedig ki is számolja a 28aranyérmét érte.
. Illetve a két Pálinka, amiért szintúgy kiszámolja a 36 érmét. . Majd erszényét vissza is teszi övére, alaposan megkötve annak szíját. Nehogy a végén még elveszítse.*- Na akkor. Igyunk!..
*Kezd bele határozottan, bár szemében hirtelen megcsillan a bizonytalanság. Fürkészőn a férfi tekintetét keresi.*
- Ilyenkor mindig ezt mondják ugye? Öhm. A mágiára?
*Emeli félénken a férfi irányába a kezében tartott apró feles pohárkát.
A koccintás után pedig nagy levegőt vesz, és lehúzza a pálinkát. Most már köhintés nélkül. Mivel tudta mire számítson. Ám a sietős levegő vétel és a szuszogás nem marad el. Az erős maró érzés egy ideig környékezi torkát és a nyelvét. Gyorsan le is mossa a mézes nedűvel. Amit egyre jobban kezd megkedvelni.*
6994. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-30 18:00:02
Üzenet elküldve: 2025-10-30 18:00:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A jókedvű adakozót szereti a Hetedik//
*A tolvaj meglepően élénk, dacára a hosszúra sikeredett testmozgásnak - pedig még azt sem állíthatnánk, hogy túl sokat gyakorolt volna az elmúlt időszakban, hiszen magányosan teltek napjai. Valahogy Cale megjelenése mintha felrázta volna egy túlságosan elnyúlt apatikus álomból. Kicsit talán még ott forog elméje egy rejtett zugán a gondolat, hogy amint lehunyja a szemét a bárd köddé válik, igaz, a kielégültség nyugalma javarészt elnyomja ezt a nyomasztó képzetet. Sőt, olyannyira ködösíti az eufória, arra gondol, most sokkal jobban viselné a férfi távozását, de ettől még szeretné minél tovább kiélvezni a társaságát. Erről árulkodnak a lopva bőrre lehelt csókocskák, s hamarosan a férfira pillantó mosolygó kékek.*
- Akkor először itt kérdezek majd körbe *jut dűlőre magában, de mondata vége aprócska ásításba fullad, amit Cale ragasztott rá.* - Aztán ha más nem, felkeresem a kúriát.
*Nem sűrűn járt még Selyemrévben az építkezések óta, nem ismeri túl jól a környéket, de elboldogul majd valahogy, emiatt különösebben nem aggódik.*
- Pihenj csak nyugodtan *mosolyodik el kedvesen, s ha most látná magát kívülről, biztosan forogna a gyomra, hogy ilyen gyorsan megszelidült.
Egy darabig még maga is pihenget, aztán nehézkesen kikászálódik az ágyból. Megmossa arcát, gondosan megfésüli összekócolódott tincseit, megcsipkedi az arcát, hogy némi rózsaszín pírt leheljen a hófehér bőrre. Magára ölti a mélységitől kapott nemesi ruhát, finoman megigazgatja, s fordul is egyet mutatóba, ha még kedvese egyáltalán magánál van.
Miután összeszedelőzködött a férfihoz lép, gyengéden simít végig arcán és lehel csókot homlokára.*
- Ha végeztem itt találkozunk. *suttogja ígéretét távozása előtt, s igyekszik most el is hinni, hogy így lesz.*
*A tolvaj meglepően élénk, dacára a hosszúra sikeredett testmozgásnak - pedig még azt sem állíthatnánk, hogy túl sokat gyakorolt volna az elmúlt időszakban, hiszen magányosan teltek napjai. Valahogy Cale megjelenése mintha felrázta volna egy túlságosan elnyúlt apatikus álomból. Kicsit talán még ott forog elméje egy rejtett zugán a gondolat, hogy amint lehunyja a szemét a bárd köddé válik, igaz, a kielégültség nyugalma javarészt elnyomja ezt a nyomasztó képzetet. Sőt, olyannyira ködösíti az eufória, arra gondol, most sokkal jobban viselné a férfi távozását, de ettől még szeretné minél tovább kiélvezni a társaságát. Erről árulkodnak a lopva bőrre lehelt csókocskák, s hamarosan a férfira pillantó mosolygó kékek.*
- Akkor először itt kérdezek majd körbe *jut dűlőre magában, de mondata vége aprócska ásításba fullad, amit Cale ragasztott rá.* - Aztán ha más nem, felkeresem a kúriát.
*Nem sűrűn járt még Selyemrévben az építkezések óta, nem ismeri túl jól a környéket, de elboldogul majd valahogy, emiatt különösebben nem aggódik.*
- Pihenj csak nyugodtan *mosolyodik el kedvesen, s ha most látná magát kívülről, biztosan forogna a gyomra, hogy ilyen gyorsan megszelidült.
Egy darabig még maga is pihenget, aztán nehézkesen kikászálódik az ágyból. Megmossa arcát, gondosan megfésüli összekócolódott tincseit, megcsipkedi az arcát, hogy némi rózsaszín pírt leheljen a hófehér bőrre. Magára ölti a mélységitől kapott nemesi ruhát, finoman megigazgatja, s fordul is egyet mutatóba, ha még kedvese egyáltalán magánál van.
Miután összeszedelőzködött a férfihoz lép, gyengéden simít végig arcán és lehel csókot homlokára.*
- Ha végeztem itt találkozunk. *suttogja ígéretét távozása előtt, s igyekszik most el is hinni, hogy így lesz.*
6993. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-30 15:54:53
Üzenet elküldve: 2025-10-30 15:54:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szende napok//
//Zárás//
*A találkozásnak nagyon örül. Mind Ettvalldernek, meg mind Nestarnak. Ki hitte volna, hogy egy ilyen neves alakkal is össze hozza a sors. Ettvallder figyelmeztetése nem hat rá. Nem ijed meg ő olyan könnyen. Még izgatottan is várja az egészet. Nestar szavaira körülnéz a hátizsákjában. Megnézi összesen hány itala van és mire lehet szüksége. Közben keze ügyébe kerül egy fiola, mely egy régi ígéretet tartalmaz. Meg egy erős italt. Amint vissza felnéz már nem olyan biztos a dolgában. Belül is mintha azt mondaná valami, hogy inkább ne. Végül így is dönt.*
-Lehet igazad van Ettvallder. De egy pár ork nem félemlít meg. Van valami ami viszont igen és ezért nem mehetek veletek.
*Hátizsákját a vállára kapja és feláll a székből. Túl sok magyarázatot nem ad.*
-Sajnos megfeledkeztem egy másik dologról. Nem tarthatok veletek.
*Végignéz a három férfin.*
-Öröm volt veletek újra találkozni, de sajnos mennem kell.
*Ettvallder felé biccent, Alesiannak egy csókot nyom a homlokára.*
-Öröm volt önnel is találkozni, Nestar uram.
*Hena a kezét nyújtja, hogy kezet foghasson az alkimistával.
Még egyszer végignéz a társaságon, majd a kijárat felé igyekszik.*
//Zárás//
*A találkozásnak nagyon örül. Mind Ettvalldernek, meg mind Nestarnak. Ki hitte volna, hogy egy ilyen neves alakkal is össze hozza a sors. Ettvallder figyelmeztetése nem hat rá. Nem ijed meg ő olyan könnyen. Még izgatottan is várja az egészet. Nestar szavaira körülnéz a hátizsákjában. Megnézi összesen hány itala van és mire lehet szüksége. Közben keze ügyébe kerül egy fiola, mely egy régi ígéretet tartalmaz. Meg egy erős italt. Amint vissza felnéz már nem olyan biztos a dolgában. Belül is mintha azt mondaná valami, hogy inkább ne. Végül így is dönt.*
-Lehet igazad van Ettvallder. De egy pár ork nem félemlít meg. Van valami ami viszont igen és ezért nem mehetek veletek.
*Hátizsákját a vállára kapja és feláll a székből. Túl sok magyarázatot nem ad.*
-Sajnos megfeledkeztem egy másik dologról. Nem tarthatok veletek.
*Végignéz a három férfin.*
-Öröm volt veletek újra találkozni, de sajnos mennem kell.
*Ettvallder felé biccent, Alesiannak egy csókot nyom a homlokára.*
-Öröm volt önnel is találkozni, Nestar uram.
*Hena a kezét nyújtja, hogy kezet foghasson az alkimistával.
Még egyszer végignéz a társaságon, majd a kijárat felé igyekszik.*
6992. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-30 15:29:37
Üzenet elküldve: 2025-10-30 15:29:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sok a zöld, mégse tájkép//
*Abban minden bizonnyal nem lenne közöttük vita, hogy ő is fura alaknak tartja Zeekxet, de hát nem véletlenül vannak együtt, ez most is eszébe jut, ahogyan félig mellette félig pedig rajta fekszik a fiú. Mindketten vonzódnak a különlegeshez, az biztos. Magát ugyan nem igazán tartja furának, bár ez persze viszonyítás kérdése, az viszont eléggé valószínű, hogy párosuk egyetlen nézőpont szerint sem számítana teljesen szokványosnak.
Érdeklődve hallgat mindenesetre, de már a legelején sem biztos, hogy követni tudja a kis papot. Utána már sokkal inkább, mégis számára éppen az a bölcselet nem világos, amin ő olyan jót kuncog magában. Viccesnek tartja, de most éppen megint nem érti a humorát, lesz még ilyen minden bizonnyal máskor is.*
- Jó a kíváncsiság, de van azért, amit nem kéne kipróbálni. Vagy nem mindenhol ugyanazt. *vonja meg kicsit a vállát. Mindenesetre Zeekx kíváncsi természetét tényleg mindig is értékelte, lelkeik ennyiben mindenképpen egymás rokonai. Őt sem csak nyughatatlansága és mások által előre megírt sorsa elleni lázadás hajtotta a városba, ott pedig pont az ő karjaiba, hanem egyben a kíváncsisága is.*
- Értem, hogy miért vannak sok helyre meztelen alakok felfestve. A meztelenség szép és izgató nyilván. Az se nagy csoda, ha a bujálkodásról sokkal több verset és dal írtak, mint bármi másról. *használja a fiú kifejezését arra, ami nem régen történt közöttük.* Nincs ennél jobb dolog végül is. Meg aztán, az élet is ebből jön. A mi esetünkben mondjuk külön jó, hogy ettől nem kell félni.
*Biztos benne, hogy utóbbit nem kell túlmagyaráznia, hiszen a pap már ismeri a gondolatait erről. Lehet, hogy egyszer majd feltámad benne az anyai ösztön, de jelen állás szerint örül, ha pár tyúkról tud gondoskodni, el nem tudná magát képzelni úgy, hogy hangos kölykök lármáznak körülötte miközben ő főzi vacsorára a levest, vagy kóbor macskákat dobál kővel, hogy távol tartsa őket az udvarától. Ahogyan Zeekxet sem éppen képzeli egy tipikus apának. Vadászni nem tud, a térítés és adománygyűjtés pedig eléggé bizonytalan jövedelem, főleg, ha akadnak olyanok, akik még az alamizsnás tálkát is felrúgják, ahogyan azt tegnap este mesélte neki. Megint arra gondol, hogy milyen jó lett volna, ha ott van és látja mindezt, mert biztos, hogy aki ezt csinálta pár foggal szegényebben tért volna haza az asszonyához, ha ugyan van neki olyan.
Hamar befejezi az elmélkedést mindenesetre, amikor fiú további fejtegetését hallgatja. Saját beceneve és az aranyos szó közötti összefüggéssel tisztában van persze. Bár a teljes nevével sincsen semmi baja, sőt a Vivrit is szereti, de talán az Ari az egyetlen az ő egy és mégis három neve közül, ami nem csak szép, hanem vicces is, főleg, hogy egy orktól általában azt várják el mindazok, akik nem orkok, hogy morcos legyen és agresszív, még akkor is, ha nem hím, semmiképpen nem azt, hogy bármilyen formában is „ari” legyen.*
- Aha, ezért is szeretem a nevem. *nevet egy kicsit végül.* Bár magát az aranyat nem. Úgy értem, a színe szép, meg jó, hogy mindent lehet belőle kapni, de ékszerként nem hordanám. Nem hinném, hogy a bőrnél és a csontnál kell bármi szebb.
*Közben szép lassan előkészületeket tesz arra is, hogy kimásszon az ágyból, végtére is valamikor az elkezdett rajzot sem ártana folytatni és befejezni, de ez a készülődés egyelőre csak egy kis fészkelődés formájában nyilvánul meg.*
*Abban minden bizonnyal nem lenne közöttük vita, hogy ő is fura alaknak tartja Zeekxet, de hát nem véletlenül vannak együtt, ez most is eszébe jut, ahogyan félig mellette félig pedig rajta fekszik a fiú. Mindketten vonzódnak a különlegeshez, az biztos. Magát ugyan nem igazán tartja furának, bár ez persze viszonyítás kérdése, az viszont eléggé valószínű, hogy párosuk egyetlen nézőpont szerint sem számítana teljesen szokványosnak.
Érdeklődve hallgat mindenesetre, de már a legelején sem biztos, hogy követni tudja a kis papot. Utána már sokkal inkább, mégis számára éppen az a bölcselet nem világos, amin ő olyan jót kuncog magában. Viccesnek tartja, de most éppen megint nem érti a humorát, lesz még ilyen minden bizonnyal máskor is.*
- Jó a kíváncsiság, de van azért, amit nem kéne kipróbálni. Vagy nem mindenhol ugyanazt. *vonja meg kicsit a vállát. Mindenesetre Zeekx kíváncsi természetét tényleg mindig is értékelte, lelkeik ennyiben mindenképpen egymás rokonai. Őt sem csak nyughatatlansága és mások által előre megírt sorsa elleni lázadás hajtotta a városba, ott pedig pont az ő karjaiba, hanem egyben a kíváncsisága is.*
- Értem, hogy miért vannak sok helyre meztelen alakok felfestve. A meztelenség szép és izgató nyilván. Az se nagy csoda, ha a bujálkodásról sokkal több verset és dal írtak, mint bármi másról. *használja a fiú kifejezését arra, ami nem régen történt közöttük.* Nincs ennél jobb dolog végül is. Meg aztán, az élet is ebből jön. A mi esetünkben mondjuk külön jó, hogy ettől nem kell félni.
*Biztos benne, hogy utóbbit nem kell túlmagyaráznia, hiszen a pap már ismeri a gondolatait erről. Lehet, hogy egyszer majd feltámad benne az anyai ösztön, de jelen állás szerint örül, ha pár tyúkról tud gondoskodni, el nem tudná magát képzelni úgy, hogy hangos kölykök lármáznak körülötte miközben ő főzi vacsorára a levest, vagy kóbor macskákat dobál kővel, hogy távol tartsa őket az udvarától. Ahogyan Zeekxet sem éppen képzeli egy tipikus apának. Vadászni nem tud, a térítés és adománygyűjtés pedig eléggé bizonytalan jövedelem, főleg, ha akadnak olyanok, akik még az alamizsnás tálkát is felrúgják, ahogyan azt tegnap este mesélte neki. Megint arra gondol, hogy milyen jó lett volna, ha ott van és látja mindezt, mert biztos, hogy aki ezt csinálta pár foggal szegényebben tért volna haza az asszonyához, ha ugyan van neki olyan.
Hamar befejezi az elmélkedést mindenesetre, amikor fiú további fejtegetését hallgatja. Saját beceneve és az aranyos szó közötti összefüggéssel tisztában van persze. Bár a teljes nevével sincsen semmi baja, sőt a Vivrit is szereti, de talán az Ari az egyetlen az ő egy és mégis három neve közül, ami nem csak szép, hanem vicces is, főleg, hogy egy orktól általában azt várják el mindazok, akik nem orkok, hogy morcos legyen és agresszív, még akkor is, ha nem hím, semmiképpen nem azt, hogy bármilyen formában is „ari” legyen.*
- Aha, ezért is szeretem a nevem. *nevet egy kicsit végül.* Bár magát az aranyat nem. Úgy értem, a színe szép, meg jó, hogy mindent lehet belőle kapni, de ékszerként nem hordanám. Nem hinném, hogy a bőrnél és a csontnál kell bármi szebb.
*Közben szép lassan előkészületeket tesz arra is, hogy kimásszon az ágyból, végtére is valamikor az elkezdett rajzot sem ártana folytatni és befejezni, de ez a készülődés egyelőre csak egy kis fészkelődés formájában nyilvánul meg.*
6991. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-29 22:50:00
Üzenet elküldve: 2025-10-29 22:50:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy húron pendülve//
*Mikor számonkérik rajta cipője kopogását, megtorpan, és dühösen villanó, kék szemekkel néz rá a sötételfre, mintha kikérné magának a kérdést. Talán valahol így is van.*
- Mit szeretnél, vegyem le tán? *Nem, elképzelni sem tudja, hogy a sarkainak halk kopogását hallani lehetne odalent (eltekintve a hangosabb toppantástól), de még ha valóban hallatszódik is, szerinte akkor sem tudnák megmondani, hogy melyik szobából jön a zaj.*
~Nem, csak a kifogásokat keresed, Merlana…~ *Sóhajt egyet, mert Salwarnak valójában igaza van. Egy szorult helyzetben minden apró részlet számíthat, minden parányi tettnek, akár hangnak is lehet jelentősége és függhet tőle a siker vagy bukás.
A kérdésére kapott őszinte válasz valahol egyáltalán nem lepi meg, hisz pontosan ezt nézte volna ki Salwarból, pontosan ilyennek képzelte el őt eddig is. Egy furfangos alaknak, aki nem riad vissza attól, hogy ilyen gerinctelen módon tesztelje a tűréshatárait. Egyszerre gyűlöli és tiszteli most ezért a férfit, amit talán majd el is fog neki mondani, ha egyszer lecsitultak a kedélyek és nem egy ennyire feszült, már-már skatulyába zártnak érződő helyzetben lesznek.*
- Most már tudod, és nyertél. Legyél magadra büszke! *Nem tud mást tenni, mint elismerni a vereségét, ugyanis ez a meglepetés annyira váratlanul érte, hogy a gondosan felépített álarc azonnal lehullott az arcáról, és bárhogy is igyekszik, már vissza sem tudja azt venni magára.*
- Halkabban már! *Csitítja a mélységit, bár lehet, hogy nem is olyan rossz ötlet az egyértelmű lapítás helyett inkább természetesen viselkedni. Sokszor, ha valami tökéletesen beleillik a képbe, akkor a legnehezebb észrevenni, hogy valójában mennyire hamis. Kár, hogy továbbra sem képes tisztán gondolkodni, annyira összezavarta őt Salwar húzása.*
- Szabad? *Húzza fel a szemöldökeit és kérdez vissza az újabb, fájdalmas szavakat hallani.* Nem kell a szabadság. Így most már legalább látnak, észrevesznek, tudják, hogy létezem, hogy én is itt vagyok és érek valamit. Néha kényelmetlen, néha fáj, de sokkal jobb, mint az értéktelenségben, láthatatlanul szenvedni. *Az álca, a tökéletesség, a ruha, mind-mind ahhoz a szerephez kellenek neki, hogy értékesnek érezze magát és azzal együtt az életét, ez mostanra Salwar számára már minden bizonnyal egyértelmű. Az utolsó kérdés azonban kissé megingatja és elbizonytalanítja a határozottnak tűnő válaszában.*
- Én most… élek igazán. Hogy érted ezt? *Vissza is kérdez, mert akaratlanul is megindul lelkében a kétség és a vágy a szabadság iránt, ami most nem lehet az övé, ha minden mást is szeretne mellé, ami viszont megadatik neki a „fogságban”. Közben lassan el is feledkezik arról, hogy még mindig nem szeretne ebben a szobában lenni.*
//Egy húron pendülve//
*Mikor számonkérik rajta cipője kopogását, megtorpan, és dühösen villanó, kék szemekkel néz rá a sötételfre, mintha kikérné magának a kérdést. Talán valahol így is van.*
- Mit szeretnél, vegyem le tán? *Nem, elképzelni sem tudja, hogy a sarkainak halk kopogását hallani lehetne odalent (eltekintve a hangosabb toppantástól), de még ha valóban hallatszódik is, szerinte akkor sem tudnák megmondani, hogy melyik szobából jön a zaj.*
~Nem, csak a kifogásokat keresed, Merlana…~ *Sóhajt egyet, mert Salwarnak valójában igaza van. Egy szorult helyzetben minden apró részlet számíthat, minden parányi tettnek, akár hangnak is lehet jelentősége és függhet tőle a siker vagy bukás.
A kérdésére kapott őszinte válasz valahol egyáltalán nem lepi meg, hisz pontosan ezt nézte volna ki Salwarból, pontosan ilyennek képzelte el őt eddig is. Egy furfangos alaknak, aki nem riad vissza attól, hogy ilyen gerinctelen módon tesztelje a tűréshatárait. Egyszerre gyűlöli és tiszteli most ezért a férfit, amit talán majd el is fog neki mondani, ha egyszer lecsitultak a kedélyek és nem egy ennyire feszült, már-már skatulyába zártnak érződő helyzetben lesznek.*
- Most már tudod, és nyertél. Legyél magadra büszke! *Nem tud mást tenni, mint elismerni a vereségét, ugyanis ez a meglepetés annyira váratlanul érte, hogy a gondosan felépített álarc azonnal lehullott az arcáról, és bárhogy is igyekszik, már vissza sem tudja azt venni magára.*
- Halkabban már! *Csitítja a mélységit, bár lehet, hogy nem is olyan rossz ötlet az egyértelmű lapítás helyett inkább természetesen viselkedni. Sokszor, ha valami tökéletesen beleillik a képbe, akkor a legnehezebb észrevenni, hogy valójában mennyire hamis. Kár, hogy továbbra sem képes tisztán gondolkodni, annyira összezavarta őt Salwar húzása.*
- Szabad? *Húzza fel a szemöldökeit és kérdez vissza az újabb, fájdalmas szavakat hallani.* Nem kell a szabadság. Így most már legalább látnak, észrevesznek, tudják, hogy létezem, hogy én is itt vagyok és érek valamit. Néha kényelmetlen, néha fáj, de sokkal jobb, mint az értéktelenségben, láthatatlanul szenvedni. *Az álca, a tökéletesség, a ruha, mind-mind ahhoz a szerephez kellenek neki, hogy értékesnek érezze magát és azzal együtt az életét, ez mostanra Salwar számára már minden bizonnyal egyértelmű. Az utolsó kérdés azonban kissé megingatja és elbizonytalanítja a határozottnak tűnő válaszában.*
- Én most… élek igazán. Hogy érted ezt? *Vissza is kérdez, mert akaratlanul is megindul lelkében a kétség és a vágy a szabadság iránt, ami most nem lehet az övé, ha minden mást is szeretne mellé, ami viszont megadatik neki a „fogságban”. Közben lassan el is feledkezik arról, hogy még mindig nem szeretne ebben a szobában lenni.*
6990. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-29 20:36:21
Üzenet elküldve: 2025-10-29 20:36:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy húron pendülve//
* A kérdésére nem kap választ, amire valahol számított is. Nehéz valakivel megláttatni az igazságot, hogyha vak akar maradni. Nagyot sóhajt, és nem válaszol a felé érkező kérdésre inkább, helyette kinéz az ajtón, és eljátssza, hogy vannak odakint. Persze az is lehet, hogy igazat mond, és tényleg nem tanácsos jelenleg kimenni. Merlana egyelőre nem próbálja meg kideríteni a kijelentés valóságalapját. A járkáló nőre hanyagul pillant, majd a cipőjére fordítja a tekintetét. *
- Mi lesz, ha meghallják lent, hogy kopognak egy állítólag üres szobában? * Teszi fel a költői kérdést, jelezve, hogy jelenleg nem ő az, aki aktívan dolgozik a lebukáson. Ha kint nem is hallani, lefelé az ilyen zajt sokkal könnyebben viszi a fa, a bárd talán meglepődne, ha tudná, mennyire.
A férfi végül nem kezd játszani a lanton, mert látja, hogy már így is az idegösszeomlás szélén van a nő. Helyette megvonja a vállát a kérdésre, mintha nem lenne rá kész válasza. *
- Érdekelt, hogyan reagálsz arra, ha valami nem a terveid szerint alakul. * Mondja végül őszintén, nem küzdve Eeyr hatalmával, hanem szándékosan hagyva, hogy az istennő szeretete átjárja, és átformálja a hazug szavakat. Miután elhangzik az igazság, Salwar is könnyebben alakítja tovább a cselekményt. *
- Egyébként is, nemrég mondtad, hogy megéri meglepetéseket okozni. Meglepetés! * Vigyorog gyermeteg módon, suttogás helyett rendes hangerőre váltva. * Egyébként is azt mondtad, hogy megfelelő kapcsolatokkal rendelkezel, úgy jutottál oda, ahova. De mennyire vagy szabad, ha állandóan attól félsz, hogy valakinek a tyúkszemére lépsz? Hogy mindig megjátszod a tökéletességet, hogy még a kikapcsolódáshoz sem engedélyezed magadnak a kényelmetlen ruha elhagyását... Merlana, próbáltál már valaha élni igazán?
//Egy húron pendülve//
* A kérdésére nem kap választ, amire valahol számított is. Nehéz valakivel megláttatni az igazságot, hogyha vak akar maradni. Nagyot sóhajt, és nem válaszol a felé érkező kérdésre inkább, helyette kinéz az ajtón, és eljátssza, hogy vannak odakint. Persze az is lehet, hogy igazat mond, és tényleg nem tanácsos jelenleg kimenni. Merlana egyelőre nem próbálja meg kideríteni a kijelentés valóságalapját. A járkáló nőre hanyagul pillant, majd a cipőjére fordítja a tekintetét. *
- Mi lesz, ha meghallják lent, hogy kopognak egy állítólag üres szobában? * Teszi fel a költői kérdést, jelezve, hogy jelenleg nem ő az, aki aktívan dolgozik a lebukáson. Ha kint nem is hallani, lefelé az ilyen zajt sokkal könnyebben viszi a fa, a bárd talán meglepődne, ha tudná, mennyire.
A férfi végül nem kezd játszani a lanton, mert látja, hogy már így is az idegösszeomlás szélén van a nő. Helyette megvonja a vállát a kérdésre, mintha nem lenne rá kész válasza. *
- Érdekelt, hogyan reagálsz arra, ha valami nem a terveid szerint alakul. * Mondja végül őszintén, nem küzdve Eeyr hatalmával, hanem szándékosan hagyva, hogy az istennő szeretete átjárja, és átformálja a hazug szavakat. Miután elhangzik az igazság, Salwar is könnyebben alakítja tovább a cselekményt. *
- Egyébként is, nemrég mondtad, hogy megéri meglepetéseket okozni. Meglepetés! * Vigyorog gyermeteg módon, suttogás helyett rendes hangerőre váltva. * Egyébként is azt mondtad, hogy megfelelő kapcsolatokkal rendelkezel, úgy jutottál oda, ahova. De mennyire vagy szabad, ha állandóan attól félsz, hogy valakinek a tyúkszemére lépsz? Hogy mindig megjátszod a tökéletességet, hogy még a kikapcsolódáshoz sem engedélyezed magadnak a kényelmetlen ruha elhagyását... Merlana, próbáltál már valaha élni igazán?
6989. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-29 20:23:27
Üzenet elküldve: 2025-10-29 20:23:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//A jókedvű adakozót szereti a Hetedik//
* Kielégült mosollyal, és izomláztól sajgó testtel fetreng az ágyon, élvezve a tolvaj közelségét. Szívesen elaludna így, de ehelyett beszélgetni kezdenek, viszont ezt se bánja. A lényeg, hogy pihenhet egy keveset. Karja ölelően pihen a nő oldalán, ha lenne még rá ereje, szívesen simogatná ő is, de még ehhez is túl fáradt jelenleg. *
- Ha minden igaz, itt is gyakran megfordul. * Válaszol, elnyomva egy ásítást. * Azt mondták, hogy díszkard van az oldalán, és karó a seggében, ami régen nem sokat jelentett volna, de ma már kevesebb a nemes, úgyhogy valamennyire szűkíti a kört. Én a helyedben a fogadóban keresném, de Selyemrévben is van kúriája, az őrök biztos megmondják, hogy merre keresd. * Teszi még hozzá, miközben érzi, hogy ragad a szemhéja. *
- Nem tudom, hogy hol lehet célszerű keresni. Otthon biztos hamarabb megtalálod. Meg ezeknek vannak szolgáik, akiknél lehet üzenetet hagyni, nem? Ha nincs is otthon, legalább megmondod, hogy kerested. * Veti fel az ötletet, és kicsit oldalra fordítja a fejét, hogy a másik szemébe nézhessen. *
- Viszont én még biztos, hogy ejtőzök kicsit, mielőtt elkezdeném a plakátolást. Épp elég fárasztó volt az elmúlt pár nap, rám fér egy kis pihenés az egész napos talpalás előtt.
* Kielégült mosollyal, és izomláztól sajgó testtel fetreng az ágyon, élvezve a tolvaj közelségét. Szívesen elaludna így, de ehelyett beszélgetni kezdenek, viszont ezt se bánja. A lényeg, hogy pihenhet egy keveset. Karja ölelően pihen a nő oldalán, ha lenne még rá ereje, szívesen simogatná ő is, de még ehhez is túl fáradt jelenleg. *
- Ha minden igaz, itt is gyakran megfordul. * Válaszol, elnyomva egy ásítást. * Azt mondták, hogy díszkard van az oldalán, és karó a seggében, ami régen nem sokat jelentett volna, de ma már kevesebb a nemes, úgyhogy valamennyire szűkíti a kört. Én a helyedben a fogadóban keresném, de Selyemrévben is van kúriája, az őrök biztos megmondják, hogy merre keresd. * Teszi még hozzá, miközben érzi, hogy ragad a szemhéja. *
- Nem tudom, hogy hol lehet célszerű keresni. Otthon biztos hamarabb megtalálod. Meg ezeknek vannak szolgáik, akiknél lehet üzenetet hagyni, nem? Ha nincs is otthon, legalább megmondod, hogy kerested. * Veti fel az ötletet, és kicsit oldalra fordítja a fejét, hogy a másik szemébe nézhessen. *
- Viszont én még biztos, hogy ejtőzök kicsit, mielőtt elkezdeném a plakátolást. Épp elég fárasztó volt az elmúlt pár nap, rám fér egy kis pihenés az egész napos talpalás előtt.
6988. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-29 19:22:10
Üzenet elküldve: 2025-10-29 19:22:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A kürtszó nyomában//
*Bár kevés olyan alkalom adódik, mikor bánja, hogy felhagyott a város szolgálatával, a jelenlegi most egy ezek közül. Épp csak egy röpke gondolat erejéig forog kényelmetlenül fejében, megannyi dolog lett volna, amivel érdemes lehetett volna foglalkozniuk. Felderíthették volna példának okáért ezt az eléggé messziről bűzlő ügyet a sárkánnyal, fogást találhattak volna a tanácson, talán rákényszeríthették volna őket némi belső tisztogatásra. Jobban megrágva ezt az egészet viszont arra jut, ha már azt a lehetőséget elszalasztották, ez lehet az új, melynél muszáj cselekedniük, s ehhez még csak vörös köpenyt sem kell viselniük. Végtére is emlékezteti magát, épp ezért távozott: túlságosan megkötötte a kezét az őrség köteléke, itt az ideje, hogy bebizonyítsa magának is, hogy helyesen cselekedett, amikor leszerelt.*
- Tisztes? *kérdez vissza, s látványosan morfondírozva járja körbe magában a kérdést mielőtt válaszol* - Nem valószínű. De úgy hiszem a makulátlan politikus és városát szégyentelenül eláruló gazember között még akad némi átmenet. *Nincsenek azért elrugaszkodott elképzelései a hatalomban lévő emberekről, de őszintén hisz a kisebbik rossz lehetőségében.
Naesala nem ismeri személyesen a tanácstagokat, kis hal volt ő ahhoz mindig is, hogy közvetlenül beleártsa magát a várospolitikai világába, de azért névről pontosan ismeri a vezetésben ülőket. Véleménye szerint ez elengedhetetlen valaki számára, aki a város szolgálatára adja a fejét.*
- Even? *grimaszol. Nem undorodva, inkább kétkedve* - Gondolod, hogy épp az ne tudna róla, aki Arthenior biztonságáért felel és valószínűleg napi kapcsolatban van az Őrséggel? *elvégre ők tudnak mindenről, ha hinni lehet a fattyúnak. De miért is hazudna ilyesmiben?
Kétségtelenül jól esnek neki Bredoc szavai. Ő is örül, hogy nem valami unalmas karavánt kísér egyelőre, hogy hasznosnak érezheti magát, és hogy egy jó barátjával vághat neki valami igazán fontosnak tűnő dolognak. Kékjei árulkodnak is erről, ahogy a halvány mosoly is, de az istenek mentsék attól, hogy ezt meg is ossza a férfival. Inkább csak elereszt egy műsóhajt, hogy aztán nyilvánvaló hazugsággal replikázzon.*
- Pedig szívesebben rumoznék a Teraszokon.
*Nem osztja Bredoc elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy a vezetés csak úgy jóhiszeműen elsiklik majd mesterkedésük felett, de mindez attól is függ, hogy alakulnak a dolgok. Ha megrendíthetetlen bizonyíték hiányában érkeznek vissza, s hamarabb, minthogy az orkok esetleg támadásba lendülnének, el tud képzelni egy olyan lehetőséget, hogy elzárják őket a köznyugalom megzavarására hivatkozva.
Az elhangzottakra halványan megrázza a fejét.*
- Nem tartom jó ötletnek. Nem attól tartok, hogy túl sok időt venne igénybe *szögezi le egyenesen a szemeibe pillantva* - De biztos, hogy megbízhatsz benne? Ha nyakig benne van ő is, lehet még ott helyben elfogat az őrséggel.
*Persze ő aztán nem parancsol Bredocnak, meg nem is akar olyannak tűnni, mint akinek üldözési mániája van, egyszerűen csak elővigyázatos. Vele nem először történne hasonló.*
- De ha meg szeretnéd próbálni, én nem tartalak vissza. *nincs ebben semmi fehérnépekre gyakran jellemző elmetrükk épp úgy érti, ahogy mondja* - Öt nap múlva viszont legyél itt. Nekem is fel kell még keresnem az alkimistát, jobb ha másik fegyveres után néz.
*Bár kevés olyan alkalom adódik, mikor bánja, hogy felhagyott a város szolgálatával, a jelenlegi most egy ezek közül. Épp csak egy röpke gondolat erejéig forog kényelmetlenül fejében, megannyi dolog lett volna, amivel érdemes lehetett volna foglalkozniuk. Felderíthették volna példának okáért ezt az eléggé messziről bűzlő ügyet a sárkánnyal, fogást találhattak volna a tanácson, talán rákényszeríthették volna őket némi belső tisztogatásra. Jobban megrágva ezt az egészet viszont arra jut, ha már azt a lehetőséget elszalasztották, ez lehet az új, melynél muszáj cselekedniük, s ehhez még csak vörös köpenyt sem kell viselniük. Végtére is emlékezteti magát, épp ezért távozott: túlságosan megkötötte a kezét az őrség köteléke, itt az ideje, hogy bebizonyítsa magának is, hogy helyesen cselekedett, amikor leszerelt.*
- Tisztes? *kérdez vissza, s látványosan morfondírozva járja körbe magában a kérdést mielőtt válaszol* - Nem valószínű. De úgy hiszem a makulátlan politikus és városát szégyentelenül eláruló gazember között még akad némi átmenet. *Nincsenek azért elrugaszkodott elképzelései a hatalomban lévő emberekről, de őszintén hisz a kisebbik rossz lehetőségében.
Naesala nem ismeri személyesen a tanácstagokat, kis hal volt ő ahhoz mindig is, hogy közvetlenül beleártsa magát a várospolitikai világába, de azért névről pontosan ismeri a vezetésben ülőket. Véleménye szerint ez elengedhetetlen valaki számára, aki a város szolgálatára adja a fejét.*
- Even? *grimaszol. Nem undorodva, inkább kétkedve* - Gondolod, hogy épp az ne tudna róla, aki Arthenior biztonságáért felel és valószínűleg napi kapcsolatban van az Őrséggel? *elvégre ők tudnak mindenről, ha hinni lehet a fattyúnak. De miért is hazudna ilyesmiben?
Kétségtelenül jól esnek neki Bredoc szavai. Ő is örül, hogy nem valami unalmas karavánt kísér egyelőre, hogy hasznosnak érezheti magát, és hogy egy jó barátjával vághat neki valami igazán fontosnak tűnő dolognak. Kékjei árulkodnak is erről, ahogy a halvány mosoly is, de az istenek mentsék attól, hogy ezt meg is ossza a férfival. Inkább csak elereszt egy műsóhajt, hogy aztán nyilvánvaló hazugsággal replikázzon.*
- Pedig szívesebben rumoznék a Teraszokon.
*Nem osztja Bredoc elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy a vezetés csak úgy jóhiszeműen elsiklik majd mesterkedésük felett, de mindez attól is függ, hogy alakulnak a dolgok. Ha megrendíthetetlen bizonyíték hiányában érkeznek vissza, s hamarabb, minthogy az orkok esetleg támadásba lendülnének, el tud képzelni egy olyan lehetőséget, hogy elzárják őket a köznyugalom megzavarására hivatkozva.
Az elhangzottakra halványan megrázza a fejét.*
- Nem tartom jó ötletnek. Nem attól tartok, hogy túl sok időt venne igénybe *szögezi le egyenesen a szemeibe pillantva* - De biztos, hogy megbízhatsz benne? Ha nyakig benne van ő is, lehet még ott helyben elfogat az őrséggel.
*Persze ő aztán nem parancsol Bredocnak, meg nem is akar olyannak tűnni, mint akinek üldözési mániája van, egyszerűen csak elővigyázatos. Vele nem először történne hasonló.*
- De ha meg szeretnéd próbálni, én nem tartalak vissza. *nincs ebben semmi fehérnépekre gyakran jellemző elmetrükk épp úgy érti, ahogy mondja* - Öt nap múlva viszont legyél itt. Nekem is fel kell még keresnem az alkimistát, jobb ha másik fegyveres után néz.
6987. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-29 11:49:29
Üzenet elküldve: 2025-10-29 11:49:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
* A tudatlanság néha áldás. A férfi nem tudja, hogy pont ott, ahol most vannak történt a gyilkosság. És ezzel nincsen semmi probléma. Míg mások szájukat húzzák, s kerülik a pegazust ezen történetek miatt, addig a tudatlanok élik az életüket, pontosan ugyanúgy, hanem boldogabban, mint előtte. Az újabb kört, ha felajánlanák, nem utasítaná el, viszont, hogy ki legyen a szerencsés megrendelő, az nem mindegy, Bár lehetne méltó úriember, ki meghívja a kedves hajadont és még ebédelni is elvinné, közel sincs olyan állapotban, hogy ez átfusson az agyán. főleg, hogy már nagyban benne vannak a levesben. Leves alatt a kockapókert kell érteni. Majd jön a nagy pillanat. A tündér kockái visszakerülnek a pohárba. Ekkor Derk lenéz a maradékra. Kettő egyes. Ha kidob még kettőt, vagy három egyformát, nyert. Ellenkező esetben Derk nyeri ezt a fordulót. Lélegzetvisszatartva figyeli a rázást, majd a mindent eldöntő dobás és… *
- Hah!
* Hallatszódik el Derk szájából, amint meglátja a három számot. Közel volt, egyet ki is dobott a kívánt kockák közül, ám az édeskevés. Derk nyert, mindenféle csalás nélkül. *
- Pontosan.
* Bólint, mint egy út, aki épp földeket nyert a másiktól, ám a tét ezúttal kisebb annál, de annál jobb. *
- Jó játék ez, persze csak akkor, ha nem nyerik el a gatyádat is. Talán ezzel kéne odamenni a toronyba és elnyerni minden gazdag pénzét. Bár lehet a mester elvenné a részét, mert hát mégiscsak a leendő tanulóktól vennénk el a pénzt a tanulástól. Lehet jobb is így.
* Már hülyeségeket is beszél, sebaj. Holnapra úgysem fog emlékezni ezekre a „jó” ötleteire. *
* A tudatlanság néha áldás. A férfi nem tudja, hogy pont ott, ahol most vannak történt a gyilkosság. És ezzel nincsen semmi probléma. Míg mások szájukat húzzák, s kerülik a pegazust ezen történetek miatt, addig a tudatlanok élik az életüket, pontosan ugyanúgy, hanem boldogabban, mint előtte. Az újabb kört, ha felajánlanák, nem utasítaná el, viszont, hogy ki legyen a szerencsés megrendelő, az nem mindegy, Bár lehetne méltó úriember, ki meghívja a kedves hajadont és még ebédelni is elvinné, közel sincs olyan állapotban, hogy ez átfusson az agyán. főleg, hogy már nagyban benne vannak a levesben. Leves alatt a kockapókert kell érteni. Majd jön a nagy pillanat. A tündér kockái visszakerülnek a pohárba. Ekkor Derk lenéz a maradékra. Kettő egyes. Ha kidob még kettőt, vagy három egyformát, nyert. Ellenkező esetben Derk nyeri ezt a fordulót. Lélegzetvisszatartva figyeli a rázást, majd a mindent eldöntő dobás és… *
- Hah!
* Hallatszódik el Derk szájából, amint meglátja a három számot. Közel volt, egyet ki is dobott a kívánt kockák közül, ám az édeskevés. Derk nyert, mindenféle csalás nélkül. *
- Pontosan.
* Bólint, mint egy út, aki épp földeket nyert a másiktól, ám a tét ezúttal kisebb annál, de annál jobb. *
- Jó játék ez, persze csak akkor, ha nem nyerik el a gatyádat is. Talán ezzel kéne odamenni a toronyba és elnyerni minden gazdag pénzét. Bár lehet a mester elvenné a részét, mert hát mégiscsak a leendő tanulóktól vennénk el a pénzt a tanulástól. Lehet jobb is így.
* Már hülyeségeket is beszél, sebaj. Holnapra úgysem fog emlékezni ezekre a „jó” ötleteire. *
6986. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-29 10:16:04
Üzenet elküldve: 2025-10-29 10:16:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az őrség és a kürtszó//
* Apró mosoly ül ki a törp arcára, mikor a másik a múltról beszél. Ha tudná a másik a törpét, na, azt nem tenné zsebre. De nem minden fekete fehér, így lehet, hogy még a törp lepődne meg, ha tudná az igazat. Mindenesetre nem fog turkálni, nem ezért jött. A törpnek nagyon céljai vannak, mint egy börtönlázadás alatt lázítást szító alak múltjának feltérképezése, bár ez sem hangzik rosszul, ha belegondol. *
- Mindenkinek vannak fekete foltjai.
* Jegyzi meg, majd iszik egy újabb kortyot. Majd lepődik is meg abban a mozdulatban, mikor megjegyzi, hogy valakire vártak. Nem elképzelhetetlen, ám ezt megtehetik máshol is. Mondta ő, hogy ezek hülyék, s lám igaza is lett. *
- A magány és a munka kimarta az agyukat. Ez mondjuk a városnak nem jelent rosszat.
* Hagyja is ennyiben a témát. A hülyékről nem érdemes vitatkozni, azok követik azokat, akiket „méltónak” találnak. Aprón bólint, mikor megismétli az agyarasak nevét. Furcsa, de mégis illik rájuk. *
- Ha feleannyira összeszedettek, mint amire a név utal, úgy a város felkötheti a gatyáját.
* Valahol legbelül mindkét lehetőséget reméli. Egyrészt, hogy összeszedettek és elterelik a figyelmet az alvilági mozdulásokról, másrészt pedig, hogy hülyék, mint a segg, de legalább kihasználhatóak, ha a város elkeni a szájukat. *
- Ami azt illeti terveztem csatlakozni. Néha úgy gondolom ide felhagyni a folyamatos rohangálásokkal és felcsapni valami elismerted szakmába. Sok dologhoz nem értek, de mások veréséhez mindenképp, így gondoltam az őrség egy jó hely lenne nekem. Aztán hoznék egy orkot a légióból, biztos szívesen fogadnának. Azt hinné az ember, hogy az orkok miatt toborzásba kezdenének, de még csak nem is hangoztatják a veszélyeket.
* Jegyzi meg a végén őszinte gondolatait. Amúgy is kíváncsi, hogy mire gondol a másik erről. Bizony nem tudja, hogy ki a másik. De ha tudná, és felvennék az őrség soraiba, biztos azzal fényezné magát, hogy ismeri és ivott vele. *
//Az őrség és a kürtszó//
* Apró mosoly ül ki a törp arcára, mikor a másik a múltról beszél. Ha tudná a másik a törpét, na, azt nem tenné zsebre. De nem minden fekete fehér, így lehet, hogy még a törp lepődne meg, ha tudná az igazat. Mindenesetre nem fog turkálni, nem ezért jött. A törpnek nagyon céljai vannak, mint egy börtönlázadás alatt lázítást szító alak múltjának feltérképezése, bár ez sem hangzik rosszul, ha belegondol. *
- Mindenkinek vannak fekete foltjai.
* Jegyzi meg, majd iszik egy újabb kortyot. Majd lepődik is meg abban a mozdulatban, mikor megjegyzi, hogy valakire vártak. Nem elképzelhetetlen, ám ezt megtehetik máshol is. Mondta ő, hogy ezek hülyék, s lám igaza is lett. *
- A magány és a munka kimarta az agyukat. Ez mondjuk a városnak nem jelent rosszat.
* Hagyja is ennyiben a témát. A hülyékről nem érdemes vitatkozni, azok követik azokat, akiket „méltónak” találnak. Aprón bólint, mikor megismétli az agyarasak nevét. Furcsa, de mégis illik rájuk. *
- Ha feleannyira összeszedettek, mint amire a név utal, úgy a város felkötheti a gatyáját.
* Valahol legbelül mindkét lehetőséget reméli. Egyrészt, hogy összeszedettek és elterelik a figyelmet az alvilági mozdulásokról, másrészt pedig, hogy hülyék, mint a segg, de legalább kihasználhatóak, ha a város elkeni a szájukat. *
- Ami azt illeti terveztem csatlakozni. Néha úgy gondolom ide felhagyni a folyamatos rohangálásokkal és felcsapni valami elismerted szakmába. Sok dologhoz nem értek, de mások veréséhez mindenképp, így gondoltam az őrség egy jó hely lenne nekem. Aztán hoznék egy orkot a légióból, biztos szívesen fogadnának. Azt hinné az ember, hogy az orkok miatt toborzásba kezdenének, de még csak nem is hangoztatják a veszélyeket.
* Jegyzi meg a végén őszinte gondolatait. Amúgy is kíváncsi, hogy mire gondol a másik erről. Bizony nem tudja, hogy ki a másik. De ha tudná, és felvennék az őrség soraiba, biztos azzal fényezné magát, hogy ismeri és ivott vele. *
6985. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-28 19:28:47
Üzenet elküldve: 2025-10-28 19:28:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az őrség és a kürtszó//
-Bizonyára.
*Helyesel, bár igazából fogalma sincs, de máshogy nem tudja elképzelni. Meg aztán az a törpe, a többi törpe brigáddal együtt állandóan részeg volt, vagy legalábbis úgy viselkedett, úgyhogy Bredoc igazán nehezen tudná megmondani, hogy mikor ittak és mikor nem. Mondjuk a seregben a legtöbbekre igaz ez az állítás.*
-Hát.. Megvan a múltam, maradjunk ennyiben. Kevesen tarthatták meg a titkaikat.
*Kacsint a másikra, és sejtelmesen elmosolyodik a szakálla alatt. Ugyan nem kifejezetten büszke a múltjának erre a részére, mégis megtanulta már elfogadni és a magáénak érezni. Végső soron ez is kellett hozzá, hogy azzá váljon aki.*
-Na ja. Azt gondolná az ember, ha már sikerült átvenniük a hatalmat, akkor mentek volna dolgukra, de nem. Nem is emlékszem mit akartak végül csinálni, szerintem leginkább semmit, ott kártyázgattak meg minden. Furcsa volt, most így utólag belegondolva. Talán vártak valakit vagy csak simán hülyék voltak.
*Erre iszik, nem is igazán számít már így az évek elteltével, de valóban érdekes a dolog. Sosem járt utána, ő élt azzal a lehetőséggel, hogy mikor szabadult akkor nem maradt ott ostobaságokat csinálni.*
-Wrojth.
*Ismétli el, csak hogy jobban megragadjon a fejében, aztán pedig figyelmesen hallgatja, hogy mit is mesél neki a törpe. Érdekesnek hangzik, az már egyszer igaz, ráncolja is a szemöldökét, és igyekszik összekötni a képzeletbeli pontokat a fejében.*
-Tehát Szürke Légió, mi?
*Úgy látszik, hogy Bredoc tudja miről lehet szó, ám sokáig nem tartja kétségek közt Wrojthot.*
-Tudod úgy hallottam, hogy tényleg orkok tanyáznak a pusztában, nem egy-két kis csapat, de egy egész horda. Ugyan sokan csak pletykának hallják, én máshogy tudom.
*Egyrészt egyébként is tervei között szerepel, hogy minél többen tudjanak a fenyegetésről, másrészt pedig már nem annyira józan.*
-És hogyhogy fel akartad nyomni, csak nem te is városőr vagy vagy ilyesmi?
*Kíváncsi, hogy mit felel, eddig talán nem ismerte fel a volt parancsnokot a nevéről, úgyhogy lehet hogy még jól meg tudja lepni ivócimboráját.*
//Az őrség és a kürtszó//
-Bizonyára.
*Helyesel, bár igazából fogalma sincs, de máshogy nem tudja elképzelni. Meg aztán az a törpe, a többi törpe brigáddal együtt állandóan részeg volt, vagy legalábbis úgy viselkedett, úgyhogy Bredoc igazán nehezen tudná megmondani, hogy mikor ittak és mikor nem. Mondjuk a seregben a legtöbbekre igaz ez az állítás.*
-Hát.. Megvan a múltam, maradjunk ennyiben. Kevesen tarthatták meg a titkaikat.
*Kacsint a másikra, és sejtelmesen elmosolyodik a szakálla alatt. Ugyan nem kifejezetten büszke a múltjának erre a részére, mégis megtanulta már elfogadni és a magáénak érezni. Végső soron ez is kellett hozzá, hogy azzá váljon aki.*
-Na ja. Azt gondolná az ember, ha már sikerült átvenniük a hatalmat, akkor mentek volna dolgukra, de nem. Nem is emlékszem mit akartak végül csinálni, szerintem leginkább semmit, ott kártyázgattak meg minden. Furcsa volt, most így utólag belegondolva. Talán vártak valakit vagy csak simán hülyék voltak.
*Erre iszik, nem is igazán számít már így az évek elteltével, de valóban érdekes a dolog. Sosem járt utána, ő élt azzal a lehetőséggel, hogy mikor szabadult akkor nem maradt ott ostobaságokat csinálni.*
-Wrojth.
*Ismétli el, csak hogy jobban megragadjon a fejében, aztán pedig figyelmesen hallgatja, hogy mit is mesél neki a törpe. Érdekesnek hangzik, az már egyszer igaz, ráncolja is a szemöldökét, és igyekszik összekötni a képzeletbeli pontokat a fejében.*
-Tehát Szürke Légió, mi?
*Úgy látszik, hogy Bredoc tudja miről lehet szó, ám sokáig nem tartja kétségek közt Wrojthot.*
-Tudod úgy hallottam, hogy tényleg orkok tanyáznak a pusztában, nem egy-két kis csapat, de egy egész horda. Ugyan sokan csak pletykának hallják, én máshogy tudom.
*Egyrészt egyébként is tervei között szerepel, hogy minél többen tudjanak a fenyegetésről, másrészt pedig már nem annyira józan.*
-És hogyhogy fel akartad nyomni, csak nem te is városőr vagy vagy ilyesmi?
*Kíváncsi, hogy mit felel, eddig talán nem ismerte fel a volt parancsnokot a nevéről, úgyhogy lehet hogy még jól meg tudja lepni ivócimboráját.*
6984. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-28 09:24:12
Üzenet elküldve: 2025-10-28 09:24:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az őrség és a kürtszó//
* A fontos, ám olykor semmit sem jelentő különbség a törpök és az orkok között, hogy míg az orkokat szavakkal össze lehet zavarni, s emiatt támadnak meg, addig a törpök értik a mögöttes jelentést, s emiatt támadnak meg. Az újonnan előkerülő név nem mond neki sokat. Hacsak nem egy kikötői suhanc volt, mert akkor csak fel kell idéznie az emlékeit. Bár ha ismerné sem biztos, hogy sokat gondolna róla, bár meg kell hagynia, a történetet nevetségesnek gondolja. *
- Bizonyára már jó néhány sör után történt ez az eset
* Nevet fel a végén, majd végén kortyol egyet söréből. Nem marad több kedve nevetni a diós hasonlatra, azért az mégsem akkora magas labda már, de korsóját megemeli e hasonlatra. *
- Mintha tapasztalat beszélne belőled. Csak nem valami katonai vallatóval van dolgom?
*Szinte nem is hisz a fülének. Hát, hogy lázadás a Krenkába? Mégis ki gondolta volna? Veszi magára a meglepődött fejét. Sokat nem kell színlelnie, mert hát mélyen legbelül valóban meglepődik ezen. Azonban amint elül a kezdetleges meglepődés, egyből felváltja a „már ideje volt” meglátás. Biztos akkor történt, amikor a tengeren raboskodott. Szívesen nézne egy újabb lázadást. De, hogy keresztlázadást csináltak, az valóban nevetséges. Főleg, hogy sikerült. Elvégre nem lenne itt ellenkező esetben. *
- Heh. Barmok. Látszik, hogy tervük egy szál sem volt. Nemhogy menekültek volna, helyette hagyták, hogy hasonló helyzetbe kerüljenek. Nevetséges. Tudod, napról napra azt hiszem, hogy az átlagos intelligencia csak romlik, aztán ilyen történeteket hallok és néha teljesen elveszítem a különböző fajokba vetett hitem.
* Fejti ki magát valamivel rövidebben és kedvesebben, mint ahogyan azt szeretné. Mégiscsak civilizáltabb helyen vannak, mint amihez már hozzá van szokva. Közben érdekes ajánlást kap a másiktól. *
- Wrojth.
* Belecsap a másik kezébe, majd rá is szorít. Bemutatkozás után bele is kezd, ám ha valami belsős információra számít, akkor csalódnia kell, ugyanis nem a legjobb kapcsolatban váltak el, legalábbis a szemtanúk számára. Látszatra adva mélyen sóhajt egyet. *
- Ami azt illeti, nem sokat. Nem lettünk legjobb barátok az agyarassal, ám azelőtt valami szürke légióról beszélt, meg említett valami klánt is, aminek a vezére volt. Tűzdal klán, vagy valami ilyesminek hívta magukat. Elvileg kiváltak, mert nem tetszett nekik a helyzet. Hazudott volna, vagy sem, azt nem tudom. Én azt terveztem, hogy felnyomom az őrségnél, ha megtudok valami konkrétumot, de erre nem került sor. Meghívott a csapatába, elutasítottam, megfenyegetett.
* Fejét megrázza. El sem tudja képzelni, hogy idáig fajulnak a helyzetek, de ha ez van, akkor ez van. *
//Az őrség és a kürtszó//
* A fontos, ám olykor semmit sem jelentő különbség a törpök és az orkok között, hogy míg az orkokat szavakkal össze lehet zavarni, s emiatt támadnak meg, addig a törpök értik a mögöttes jelentést, s emiatt támadnak meg. Az újonnan előkerülő név nem mond neki sokat. Hacsak nem egy kikötői suhanc volt, mert akkor csak fel kell idéznie az emlékeit. Bár ha ismerné sem biztos, hogy sokat gondolna róla, bár meg kell hagynia, a történetet nevetségesnek gondolja. *
- Bizonyára már jó néhány sör után történt ez az eset
* Nevet fel a végén, majd végén kortyol egyet söréből. Nem marad több kedve nevetni a diós hasonlatra, azért az mégsem akkora magas labda már, de korsóját megemeli e hasonlatra. *
- Mintha tapasztalat beszélne belőled. Csak nem valami katonai vallatóval van dolgom?
*Szinte nem is hisz a fülének. Hát, hogy lázadás a Krenkába? Mégis ki gondolta volna? Veszi magára a meglepődött fejét. Sokat nem kell színlelnie, mert hát mélyen legbelül valóban meglepődik ezen. Azonban amint elül a kezdetleges meglepődés, egyből felváltja a „már ideje volt” meglátás. Biztos akkor történt, amikor a tengeren raboskodott. Szívesen nézne egy újabb lázadást. De, hogy keresztlázadást csináltak, az valóban nevetséges. Főleg, hogy sikerült. Elvégre nem lenne itt ellenkező esetben. *
- Heh. Barmok. Látszik, hogy tervük egy szál sem volt. Nemhogy menekültek volna, helyette hagyták, hogy hasonló helyzetbe kerüljenek. Nevetséges. Tudod, napról napra azt hiszem, hogy az átlagos intelligencia csak romlik, aztán ilyen történeteket hallok és néha teljesen elveszítem a különböző fajokba vetett hitem.
* Fejti ki magát valamivel rövidebben és kedvesebben, mint ahogyan azt szeretné. Mégiscsak civilizáltabb helyen vannak, mint amihez már hozzá van szokva. Közben érdekes ajánlást kap a másiktól. *
- Wrojth.
* Belecsap a másik kezébe, majd rá is szorít. Bemutatkozás után bele is kezd, ám ha valami belsős információra számít, akkor csalódnia kell, ugyanis nem a legjobb kapcsolatban váltak el, legalábbis a szemtanúk számára. Látszatra adva mélyen sóhajt egyet. *
- Ami azt illeti, nem sokat. Nem lettünk legjobb barátok az agyarassal, ám azelőtt valami szürke légióról beszélt, meg említett valami klánt is, aminek a vezére volt. Tűzdal klán, vagy valami ilyesminek hívta magukat. Elvileg kiváltak, mert nem tetszett nekik a helyzet. Hazudott volna, vagy sem, azt nem tudom. Én azt terveztem, hogy felnyomom az őrségnél, ha megtudok valami konkrétumot, de erre nem került sor. Meghívott a csapatába, elutasítottam, megfenyegetett.
* Fejét megrázza. El sem tudja képzelni, hogy idáig fajulnak a helyzetek, de ha ez van, akkor ez van. *
6983. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-27 22:51:28
Üzenet elküldve: 2025-10-27 22:51:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az őrség és a kürtszó//
*Hümment egyet a törpe szavaira, ez már csak amolyan férfias szokás a kocsmában, főleg egy nehéz nap után, mikor végre előkerül a pipa és egy jó hideg sör. Órákig is képes lenne néma csöndben ülni a legjobb barátaival, Soreylel, és a szemöldökük ráncolásaival is képesek lennének kommunikálni egymással.*
-Ezt egy törpe sem mondhatta volna szebben. Tudod egy régi bajtársamra emlékeztetsz, Csorbaállú Grymmonra, nem ismered véletlenül?. Igaz ő fekete hajú volt, és hiányzott két ujja a bal kezéről, állítólag harcban vesztette el, de azt pletykálták, hogy fogadásból meg akart lovagolni egy lupusfulgurt a barom, csoda hogy túlélte.
*Megcsóválja a fejét, hisz mégis csak benne van már a korban a veterán lovag, és a szebb évekből csak ezek a történetek és emlékek maradtak meg.*
-Ó éreznek, amiatt ne aggódj, bár kemény dió megtörni őket, szerencsére az agyuk is nagyjából akkora, mint egy dió.
*Persze a törpékről sem mesélnek sokkal másabb történeteket a rossz nyelvek, de ugye úgy illik, hogy mindig azt kell szidni, aki jelenleg nincs ott a helyszínen.*
-Á.
*Legyint kezével, még a végén azt fogja hinni ez a fickó, hogy valami nemes ficsúr, és csak úgy mesterkardokat kap ajándékba születésnapjára.*
-Egyszer a Krenkataurba mentem ellenőrizni a börtönt, csakhogy a rabok fellázadtak és átvették a hatalmat a barlangban.
*Jó nagyot kortyol az italából, látszik, hogy ez nem egy afféle jártam a piacon jellegű történet.*
-Elkaptak, aztán mi is szítottunk egy lázadást, a sors fintora, mi? A városőrökből rabok lettek, a rabokból meg börtönőrök. Levertük a rosszarcúakat, azért kaptam ezt a szépséget.
*Meg is simogatja a kardját, mint minden valamirevaló fegyvermániás. Az ork téma viszont komolyabb húrokat pendít meg a könnyed beszélgetésben, s a férfi tekintete is egészen megkomolyodik a korábbi bohókás hangulatból.*
-Miket mondott ez az ork? Csak mert én is hallottam ezt-azt nemrég.. Talán.. Megoszthatnánk egymással amit tudunk, mit szólsz? De hogy ne idegeneknek meséljünk el ilyen fontos dolgokat.
*Jobb kezéből a másikba dobja a pipát, hogy aztán kezet nyújthasson.*
-Bredoc vagyok, Bredoc Droyn, örvendek.
-
//Az őrség és a kürtszó//
*Hümment egyet a törpe szavaira, ez már csak amolyan férfias szokás a kocsmában, főleg egy nehéz nap után, mikor végre előkerül a pipa és egy jó hideg sör. Órákig is képes lenne néma csöndben ülni a legjobb barátaival, Soreylel, és a szemöldökük ráncolásaival is képesek lennének kommunikálni egymással.*
-Ezt egy törpe sem mondhatta volna szebben. Tudod egy régi bajtársamra emlékeztetsz, Csorbaállú Grymmonra, nem ismered véletlenül?. Igaz ő fekete hajú volt, és hiányzott két ujja a bal kezéről, állítólag harcban vesztette el, de azt pletykálták, hogy fogadásból meg akart lovagolni egy lupusfulgurt a barom, csoda hogy túlélte.
*Megcsóválja a fejét, hisz mégis csak benne van már a korban a veterán lovag, és a szebb évekből csak ezek a történetek és emlékek maradtak meg.*
-Ó éreznek, amiatt ne aggódj, bár kemény dió megtörni őket, szerencsére az agyuk is nagyjából akkora, mint egy dió.
*Persze a törpékről sem mesélnek sokkal másabb történeteket a rossz nyelvek, de ugye úgy illik, hogy mindig azt kell szidni, aki jelenleg nincs ott a helyszínen.*
-Á.
*Legyint kezével, még a végén azt fogja hinni ez a fickó, hogy valami nemes ficsúr, és csak úgy mesterkardokat kap ajándékba születésnapjára.*
-Egyszer a Krenkataurba mentem ellenőrizni a börtönt, csakhogy a rabok fellázadtak és átvették a hatalmat a barlangban.
*Jó nagyot kortyol az italából, látszik, hogy ez nem egy afféle jártam a piacon jellegű történet.*
-Elkaptak, aztán mi is szítottunk egy lázadást, a sors fintora, mi? A városőrökből rabok lettek, a rabokból meg börtönőrök. Levertük a rosszarcúakat, azért kaptam ezt a szépséget.
*Meg is simogatja a kardját, mint minden valamirevaló fegyvermániás. Az ork téma viszont komolyabb húrokat pendít meg a könnyed beszélgetésben, s a férfi tekintete is egészen megkomolyodik a korábbi bohókás hangulatból.*
-Miket mondott ez az ork? Csak mert én is hallottam ezt-azt nemrég.. Talán.. Megoszthatnánk egymással amit tudunk, mit szólsz? De hogy ne idegeneknek meséljünk el ilyen fontos dolgokat.
*Jobb kezéből a másikba dobja a pipát, hogy aztán kezet nyújthasson.*
-Bredoc vagyok, Bredoc Droyn, örvendek.
-
6982. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-27 22:37:48
Üzenet elküldve: 2025-10-27 22:37:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 617
OOC üzenetek: 156
Játékstílus: Vakmerő
//A kürtszó nyomában//
*Úgy veszi észre, hogy alapvetően a küldetés, s annak a mikéntje nem igazán lepi meg az ezüsthajú elfet, jóllehet a kaszárnyában a hírek legalább olyan gyorsan terjednek, mint a pletykás nyelvű vénasszonyok között a fonókban. Azonban mikor a titkos jelenést látja, már egészen más a leányzó fekvése.*
-Azok. Sosem tudtam a végére járni pontosan miért, mi állhatott a háttérben, szerettem volna előbb a sárkányról többet tudni. A félkarút küldtem el kutatni, de egyelőre nem jelentkezett, talán nem járt sikerrel, talán másfelé vitte az élet.
*Keserűen megvonja vállait, nem igazán tud már mit kezdeni vele, hisz a múlt már elmúlt, most arra kell koncentrálniuk, ami előttük áll, sárkány ide vagy oda.*
-Az ember csak ember marad, nem tudom valaha lesz-e tisztes vezetés. Vajon létezik egyáltalán ilyen?
*Nagy füstöt fúj, s a kérdés is inkább csak amolyan költői, mintha saját magának tenné fel. Szerencsére Naesala nem zárkózik el Bredoc ötletétől, ugyan nem a legjobb, ha több idejük lenne talán személyesen kérné számon némelyik fejest, erre azonban egyelőre nincs lehetőségük.*
-Hm. Jó. Alrishult személyesen ismerem, belőle nem nézném ki, hogy szánt szándékkal mögé állna egy efféle mocskos tervnek, s a családja orkokkal való viszonya miatt is kétlem hogy kötélnek állna.
*Sokáig gondolkozik, mielőtt válaszolna.*
-Jó, hogy itt vagy és nem a Wegtoreni bordélyokban dorbézolsz, Naesala. Örülök neked. Szar lenne egyedül tervezgetni a végzetünk.
*Széles, betyáros vigyor ül a képére, és szabad kezével finoman megszorítja a hosszúéletű vállát.*
-A Krenkataur a kedvenc üdülőhelyem igen.
*Ha nem a Pegazusban lennének, tán még köpne is egyet.*
-De ettől nem félek. Nagyobb gondja is lesz a városnak, minthogy a jóakaróin fitogtassa az erejét.
*Közben a pultostól papírt és tollat, no meg tintát kér, persze nem csak kedvességből, ki is fizet úgy 50 aranyat, ez a diszkréciót is fedezi. Ám mielőtt körmölni kezdene, keze megáll a papír fölött és ismét társára néz.*
-Szerinted ne keressem fel Event személyesen? Lehet, hogy tudna minket támogatni, és akár egy szövetségesre is lelhetnénk. Tudom, hogy nem sok időt terveztünk az indulásra...
*Pipáját szája egyik szegletéből a másikba dobja és ráharap, látszik rajta a vívódás.*
-Vagy mentek nélkülem és utolérlek benneteket. Persze ha nem akasztanak fel hamarabb.
*Úgy veszi észre, hogy alapvetően a küldetés, s annak a mikéntje nem igazán lepi meg az ezüsthajú elfet, jóllehet a kaszárnyában a hírek legalább olyan gyorsan terjednek, mint a pletykás nyelvű vénasszonyok között a fonókban. Azonban mikor a titkos jelenést látja, már egészen más a leányzó fekvése.*
-Azok. Sosem tudtam a végére járni pontosan miért, mi állhatott a háttérben, szerettem volna előbb a sárkányról többet tudni. A félkarút küldtem el kutatni, de egyelőre nem jelentkezett, talán nem járt sikerrel, talán másfelé vitte az élet.
*Keserűen megvonja vállait, nem igazán tud már mit kezdeni vele, hisz a múlt már elmúlt, most arra kell koncentrálniuk, ami előttük áll, sárkány ide vagy oda.*
-Az ember csak ember marad, nem tudom valaha lesz-e tisztes vezetés. Vajon létezik egyáltalán ilyen?
*Nagy füstöt fúj, s a kérdés is inkább csak amolyan költői, mintha saját magának tenné fel. Szerencsére Naesala nem zárkózik el Bredoc ötletétől, ugyan nem a legjobb, ha több idejük lenne talán személyesen kérné számon némelyik fejest, erre azonban egyelőre nincs lehetőségük.*
-Hm. Jó. Alrishult személyesen ismerem, belőle nem nézném ki, hogy szánt szándékkal mögé állna egy efféle mocskos tervnek, s a családja orkokkal való viszonya miatt is kétlem hogy kötélnek állna.
*Sokáig gondolkozik, mielőtt válaszolna.*
-Jó, hogy itt vagy és nem a Wegtoreni bordélyokban dorbézolsz, Naesala. Örülök neked. Szar lenne egyedül tervezgetni a végzetünk.
*Széles, betyáros vigyor ül a képére, és szabad kezével finoman megszorítja a hosszúéletű vállát.*
-A Krenkataur a kedvenc üdülőhelyem igen.
*Ha nem a Pegazusban lennének, tán még köpne is egyet.*
-De ettől nem félek. Nagyobb gondja is lesz a városnak, minthogy a jóakaróin fitogtassa az erejét.
*Közben a pultostól papírt és tollat, no meg tintát kér, persze nem csak kedvességből, ki is fizet úgy 50 aranyat,
ez a diszkréciót is fedezi. Ám mielőtt körmölni kezdene, keze megáll a papír fölött és ismét társára néz.*-Szerinted ne keressem fel Event személyesen? Lehet, hogy tudna minket támogatni, és akár egy szövetségesre is lelhetnénk. Tudom, hogy nem sok időt terveztünk az indulásra...
*Pipáját szája egyik szegletéből a másikba dobja és ráharap, látszik rajta a vívódás.*
-Vagy mentek nélkülem és utolérlek benneteket. Persze ha nem akasztanak fel hamarabb.
6981. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2025-10-27 21:24:53
Üzenet elküldve: 2025-10-27 21:24:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Szende napok//
*Lehet kivárja, amíg a csapat egymás között eldönti, hogy ki kivel akar menni, de ehhez szót nem fog hozzáfűzni. Neki kicsit máshogy lett felvezetve az esemény, amikor beszélgettek és ott erősen a kincsre volt kiélezve a történet, de így már érti, hogy miért maradt meg benne az információgyűjtés, mint küldetés. Összekeverte a hosszú és rövidtávú célokat, ha tippelnie kell. Ettől függetlenül, ittlétének a célja fel lett vezetve, így sokat nem tehet, csak egyetért az elhangzottakkal.*
- Ahogy elhangzott, állok a szolgálatotokra. Az elkészítéshez kelleni fog még egy délután, de ahogy tudok, visszaküldetem vagy érkezem velük. Mire lenne szükséged?
*Intézi a kérdést Henadryna irányába. Ettvallderről tudja, hogy jártas a gyógyitalokat illetően és így kevesebb aggodalma van afelől, hogy mennyire tüzetesen kell elmagyaráznia a különbségeket, amíg lesz valaki köztük, aki felfrissítheti az emlékezetüket. A következőleg elhangzott mondat úgy mindenki számára szól, de egyelőre csak Alesianról tudja, hogy hasznát veszi a mágiának.*
- Amit még fel tudok ajánlani az utatokra, egy mágikus energiákat visszatöltő ital. Sajnos az ára nem csekély, de a legerősebb mágusok erejét is a feléig, sőt tovább visszatölti. Megegyezhetünk abban is, hogy előre nem fizettek érte semmit és ha nincs rá szükségetek, akkor csak a fiolát hozzátok vissza utána és helyettem nálatok porosodott pár hónapig és senkinek nem kellett ráfizetnie semmit. Ha fel kellett használni, akkor az sajnos kettőszáz és nyolcvan arany lenne, de emiatt csak akkor kell aggódnotok, ha élve visszatértek, ami számomra is előnyben részesített.
*Lehet kivárja, amíg a csapat egymás között eldönti, hogy ki kivel akar menni, de ehhez szót nem fog hozzáfűzni. Neki kicsit máshogy lett felvezetve az esemény, amikor beszélgettek és ott erősen a kincsre volt kiélezve a történet, de így már érti, hogy miért maradt meg benne az információgyűjtés, mint küldetés. Összekeverte a hosszú és rövidtávú célokat, ha tippelnie kell. Ettől függetlenül, ittlétének a célja fel lett vezetve, így sokat nem tehet, csak egyetért az elhangzottakkal.*
- Ahogy elhangzott, állok a szolgálatotokra. Az elkészítéshez kelleni fog még egy délután, de ahogy tudok, visszaküldetem vagy érkezem velük. Mire lenne szükséged?
*Intézi a kérdést Henadryna irányába. Ettvallderről tudja, hogy jártas a gyógyitalokat illetően és így kevesebb aggodalma van afelől, hogy mennyire tüzetesen kell elmagyaráznia a különbségeket, amíg lesz valaki köztük, aki felfrissítheti az emlékezetüket. A következőleg elhangzott mondat úgy mindenki számára szól, de egyelőre csak Alesianról tudja, hogy hasznát veszi a mágiának.*
- Amit még fel tudok ajánlani az utatokra, egy mágikus energiákat visszatöltő ital. Sajnos az ára nem csekély, de a legerősebb mágusok erejét is a feléig, sőt tovább visszatölti. Megegyezhetünk abban is, hogy előre nem fizettek érte semmit és ha nincs rá szükségetek, akkor csak a fiolát hozzátok vissza utána és helyettem nálatok porosodott pár hónapig és senkinek nem kellett ráfizetnie semmit. Ha fel kellett használni, akkor az sajnos kettőszáz és nyolcvan arany lenne, de emiatt csak akkor kell aggódnotok, ha élve visszatértek, ami számomra is előnyben részesített.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436