Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1560. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 16:52:40
Üzenet elküldve: 2020-08-11 16:52:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bolondok aranya//
//Fürdőház//
*A hangszer féltése meg sem lepi. Mindenki félti a számára kedves tárgyat, főleg, ha még az aranyszerzéshez is segítséget nyújt. Így ezt tiszteletben is tartva nem piszkálódik vele.
A nevetésre viszont sértetten pillant fel rá, majd szem forgatva egyenesedik ki, ehhez még a megjátszott megkönnyebbülés is hozzátesz.*
- Inkább színésznek kellene szegődnöd.
*Böki egyszerűen homlokon.*
- Na és? Gondolom, ha valaki készülne elrabolni, akkor te hős lovagként érkeznél a megmentésemre.
*Vigyorodik el szélesen, s látható az arcán, hogy ezt ő sem gondolta komolyan. Na nem azért, mert kinézné a férfiból, hogy fülét farkát behúzva hagyná a dolgot. De így első ránézésre nem igazán tűnik olyan férfinak, mint aki annyira ereje teljében lenne, hogy kiálljon két marcona hapsival.
Amíg a fürdő ügye intéződik még utolsókat szemlélődik a fogadóban, azután már készségesen követi kis idegenvezetőjét.*
- Tökéletesen jól.
*Bólint is rá határozottan. Az éhség még nem kínozza annyira, mint a tisztaság utáni vágy. Fáradt, ázott tagjai szinte sikítanak egy jó pancsikolás után. Az étel még várhat. Az úton volt még nála egy kis kenyér és sajt, amivel kihúzta idáig. Nem nagy étkű, így bőven megtette.
A párás levegő hamar fel is vidítja. Ezek szerint a medencék sem bujkálnak már sokáig előle. Mikor a férfi megáll és pakolászni kezd ő maga is megállítja lépteit. Egy ideig figyelemmel kíséri, ahogy amaz nekilendül a vetkőzésnek. Kényelmesen megfigyeli a szétgombolt ing nyújtotta látnivalókat, ahogyan a letűrt nadrágét is. Azután teljes szemérmességet mellőzve lazítja meg saját ruháját is, hogy kibújhasson belőle. Sosem volt kenyere a szégyenlősség, aki pedig nyilvános fürdésre szánja magát ne is most szokjon rá a prűdségre. Így hamarosan a ruha, a fehérnemű és a cipellők is a kibérelt szekrénybe hajtatódnak. Igaz, hogy nem lett neki felajánlva, hogy bátran használhatja, de nem is kért engedélyt. Amint végzett az egyik törölközőt elcsenve tekeri is maga köré, majd elkészülve ismét a férfit kezdi fürkészni.*
- Iparkodj csiga. Már nagyon rá vagyok készülve a medencés izgalmakra.
*Vonogatja is meg szemöldökeit egy apró vigyor kíséretében.*
//Fürdőház//
*A hangszer féltése meg sem lepi. Mindenki félti a számára kedves tárgyat, főleg, ha még az aranyszerzéshez is segítséget nyújt. Így ezt tiszteletben is tartva nem piszkálódik vele.
A nevetésre viszont sértetten pillant fel rá, majd szem forgatva egyenesedik ki, ehhez még a megjátszott megkönnyebbülés is hozzátesz.*
- Inkább színésznek kellene szegődnöd.
*Böki egyszerűen homlokon.*
- Na és? Gondolom, ha valaki készülne elrabolni, akkor te hős lovagként érkeznél a megmentésemre.
*Vigyorodik el szélesen, s látható az arcán, hogy ezt ő sem gondolta komolyan. Na nem azért, mert kinézné a férfiból, hogy fülét farkát behúzva hagyná a dolgot. De így első ránézésre nem igazán tűnik olyan férfinak, mint aki annyira ereje teljében lenne, hogy kiálljon két marcona hapsival.
Amíg a fürdő ügye intéződik még utolsókat szemlélődik a fogadóban, azután már készségesen követi kis idegenvezetőjét.*
- Tökéletesen jól.
*Bólint is rá határozottan. Az éhség még nem kínozza annyira, mint a tisztaság utáni vágy. Fáradt, ázott tagjai szinte sikítanak egy jó pancsikolás után. Az étel még várhat. Az úton volt még nála egy kis kenyér és sajt, amivel kihúzta idáig. Nem nagy étkű, így bőven megtette.
A párás levegő hamar fel is vidítja. Ezek szerint a medencék sem bujkálnak már sokáig előle. Mikor a férfi megáll és pakolászni kezd ő maga is megállítja lépteit. Egy ideig figyelemmel kíséri, ahogy amaz nekilendül a vetkőzésnek. Kényelmesen megfigyeli a szétgombolt ing nyújtotta látnivalókat, ahogyan a letűrt nadrágét is. Azután teljes szemérmességet mellőzve lazítja meg saját ruháját is, hogy kibújhasson belőle. Sosem volt kenyere a szégyenlősség, aki pedig nyilvános fürdésre szánja magát ne is most szokjon rá a prűdségre. Így hamarosan a ruha, a fehérnemű és a cipellők is a kibérelt szekrénybe hajtatódnak. Igaz, hogy nem lett neki felajánlva, hogy bátran használhatja, de nem is kért engedélyt. Amint végzett az egyik törölközőt elcsenve tekeri is maga köré, majd elkészülve ismét a férfit kezdi fürkészni.*
- Iparkodj csiga. Már nagyon rá vagyok készülve a medencés izgalmakra.
*Vonogatja is meg szemöldökeit egy apró vigyor kíséretében.*
1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 16:02:30
Üzenet elküldve: 2020-08-11 16:02:30
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
*Nyolc szempár nézi egymást, igaz, ebből az egyik pár kicsit rendezetlenebbül áll, de egyre inkább helyre rázódik, tán csak egy kis ütés kéne a kobakjára. Akár ezt is gondolhatnák a törpék, kik még mindig vörösek az iménti perpatvartól, de nem gondolják. Ha egyszer megnyugszanak, akkor megnyugszanak, ilyen a törpe virtus.*
- Tán igaza lehet, testvérem. *Mondja az egyik.*
- Tán bizony igaza. *Bólint rá a másik.* De azért nem úgy van az, jó bajszos uram! *Mutat Dakonra, mikor a sérelmek félretételéről volt szó, még rőt fejét is megcsóválja, szakálla, mint kender az áztatóban, vizesen lengedez. A fogadós meg, bár sápítozna, inkább megy maga is rendet tenni, mert e két részeg jómadártól úgy sem számíthat rá, nekik jóformán ez a rendezettség. Persze az is közrejátszik, hogy mindkét közbeavatkozó olyan beszédet rittyent oda, hogy az már gyanús.*
- Kik vagytok, tán politikusok? Nem szeretjük a politikusokat. *Morgolódik a szürke, de azért előzékenyen bólint.*
- Odakint? *Sandít a rőt, az ajtóra, majd szürkére nézve vállat von.* Odakint! *Füttyent egy nagyot, s az egyik asztalt hátára kapva indul meg kifelé a Pegazus elé a térre. A szürke még két széket ragad.*
- Hozzátok a székeket! *Bömböli vissza, ha így történik, akkor is, s akkor is, ha Lykrit nem így gondolta a kint ülést. A bányában folyton kiabálni kell, sok a visszhang tudniillik. Amint elhelyezkedtek, s Dakon is megérkezik, rögtön a sört hiányolják.*
- Hol a ser? *Kérdezik.* De addig én el is kezdem. Az én nevem Alhamon, de hívjatok csak Rőtnek, amaz a lapátfejű, meg Barnon, de őt meg hívjátok Szürkének. Bányászok vagyunk, két napja jöttünk le a hegyről, de aztán történt az az incidens, amin szakállba kaptunk. *Foglalja össze röviden, persze tán ettől többet is beszél magáról, ha megkérik.*
- Úgy-úgy! Incidens! *Bólogat a szürke, s rögvest pipára is gyújt, jó sűrű füstöket eregetve.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.11 16:03:20
//Dakon, Lykrit//
*Nyolc szempár nézi egymást, igaz, ebből az egyik pár kicsit rendezetlenebbül áll, de egyre inkább helyre rázódik, tán csak egy kis ütés kéne a kobakjára. Akár ezt is gondolhatnák a törpék, kik még mindig vörösek az iménti perpatvartól, de nem gondolják. Ha egyszer megnyugszanak, akkor megnyugszanak, ilyen a törpe virtus.*
- Tán igaza lehet, testvérem. *Mondja az egyik.*
- Tán bizony igaza. *Bólint rá a másik.* De azért nem úgy van az, jó bajszos uram! *Mutat Dakonra, mikor a sérelmek félretételéről volt szó, még rőt fejét is megcsóválja, szakálla, mint kender az áztatóban, vizesen lengedez. A fogadós meg, bár sápítozna, inkább megy maga is rendet tenni, mert e két részeg jómadártól úgy sem számíthat rá, nekik jóformán ez a rendezettség. Persze az is közrejátszik, hogy mindkét közbeavatkozó olyan beszédet rittyent oda, hogy az már gyanús.*
- Kik vagytok, tán politikusok? Nem szeretjük a politikusokat. *Morgolódik a szürke, de azért előzékenyen bólint.*
- Odakint? *Sandít a rőt, az ajtóra, majd szürkére nézve vállat von.* Odakint! *Füttyent egy nagyot, s az egyik asztalt hátára kapva indul meg kifelé a Pegazus elé a térre. A szürke még két széket ragad.*
- Hozzátok a székeket! *Bömböli vissza, ha így történik, akkor is, s akkor is, ha Lykrit nem így gondolta a kint ülést. A bányában folyton kiabálni kell, sok a visszhang tudniillik. Amint elhelyezkedtek, s Dakon is megérkezik, rögtön a sört hiányolják.*
- Hol a ser? *Kérdezik.* De addig én el is kezdem. Az én nevem Alhamon, de hívjatok csak Rőtnek, amaz a lapátfejű, meg Barnon, de őt meg hívjátok Szürkének. Bányászok vagyunk, két napja jöttünk le a hegyről, de aztán történt az az incidens, amin szakállba kaptunk. *Foglalja össze röviden, persze tán ettől többet is beszél magáról, ha megkérik.*
- Úgy-úgy! Incidens! *Bólogat a szürke, s rögvest pipára is gyújt, jó sűrű füstöket eregetve.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.11 16:03:20
1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 15:10:01
Üzenet elküldve: 2020-08-11 15:10:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
//16+//
*Lykrit nem gondolta volna, hogy ily olcsón elengedik neki ezt a kis incidenst. Mi több, a törpök mintha dicsérnék, és valamilyen szinten meg is nyugszanak. Hasonlóképp azt sem gondolta volna hogy a hájas valami szentfazék. Lehet nem is az, de ilyesfajta szentbeszédet még a templomban sem hallott, mikor ott húzta meg magát a hideg és a hó elől még tavaly. Nem is fordít rá különösebb figyelmet, lévén, hogy sokat nem is fogott fel a mondandóból, meg nincs is nagyon mit hozzátennie. Úriasnak tűnik ez a hájas figura, s emiatt rögtön nem szimpatikus Lykrit számára. Annál inkább kezdi megkedvelni a két törpöt, melyben közrejátszik a barátságos vállveregetés. El is felejtette már, hogy eredeti szándéka az volt, hogy bosszút álljon a két alakon, amiért felkeltették.
Lykrit kezd kitisztulni, így hát megrázza magát, és lehető legjobb arcát igyekszik elővenni. Mikor a bajszos arrébb távozik rendet rakni, jobbját nyújta a nála kicsivel magasabb törpök felé. Amennyiben elfogadják, határozottan rázza meg kezüket. *
-Jó urak, Lykrit Clakort vagyok. Tudniillik előbbit y-nal írják, de csak az első i hangot, utóbbit c-vel, de csak az első k hangot.
*Ezt csak úgy fontoskodva hozzáteszi, mintha érdekelne bárkit is a világon, és igazából abban sem biztos, hogy a törpök tudnak írni. *
-Szólítsatok nyugodtan Ly-nek. Igazságról semmit nem tudok, nem vagyok én szolgabíró, hogy dolgotokat eldöntsem.
-Elnézést kérek az előbbi esetért. Általában nem ilyen vagyok. Illetve átalában ilyen vagyok, lévén hogy szeretem az alkohol társaságát, de mikor éppen józan vagyok egész elviselhető társaság tudok lenni.
*Maga sem tudná megmagyarázni szófosásának okát, de nem is számít túlságosan. A törpök barátságos fickóknak tűnnek, minden bizonnyal végighallgatják mondókáját. *
-Na mármost! *Csapja össze a kezét. * -Mi lenne ha mesélnének egy kicsit magukról? Akár odakint is, ott úgyis tágasabb.
*Lykrit szeret másokat hallgatni. Nem azért, mert különösen érdekli a történet, viszont rengeteg tudást tudott így összeszedni, és reméli ez most is hasonlóképp fog történni. Reméli, hogy a törpök elhagyják a kocsmát vele együtt, mert most egy jó darabig nem akar a fogadós közelében lenni. És esetleg még a bajszos papot is lerázhatnák, nehogy utolérje őket még egy beszéddel. *
~Oh egek, szétmegy a fejem! Jól esne egy kis víz! Na meg egy kis menta, rágcsálni, hogy elnyomja ezt a szörnyű ízt. ~
*Mindezek ellenére igyekszik legjobb mosolyát elővenni, és várja mit szeretnének a törpök, na meg a tokás. *
//Dakon, Lykrit//
//16+//
*Lykrit nem gondolta volna, hogy ily olcsón elengedik neki ezt a kis incidenst. Mi több, a törpök mintha dicsérnék, és valamilyen szinten meg is nyugszanak. Hasonlóképp azt sem gondolta volna hogy a hájas valami szentfazék. Lehet nem is az, de ilyesfajta szentbeszédet még a templomban sem hallott, mikor ott húzta meg magát a hideg és a hó elől még tavaly. Nem is fordít rá különösebb figyelmet, lévén, hogy sokat nem is fogott fel a mondandóból, meg nincs is nagyon mit hozzátennie. Úriasnak tűnik ez a hájas figura, s emiatt rögtön nem szimpatikus Lykrit számára. Annál inkább kezdi megkedvelni a két törpöt, melyben közrejátszik a barátságos vállveregetés. El is felejtette már, hogy eredeti szándéka az volt, hogy bosszút álljon a két alakon, amiért felkeltették.
Lykrit kezd kitisztulni, így hát megrázza magát, és lehető legjobb arcát igyekszik elővenni. Mikor a bajszos arrébb távozik rendet rakni, jobbját nyújta a nála kicsivel magasabb törpök felé. Amennyiben elfogadják, határozottan rázza meg kezüket. *
-Jó urak, Lykrit Clakort vagyok. Tudniillik előbbit y-nal írják, de csak az első i hangot, utóbbit c-vel, de csak az első k hangot.
*Ezt csak úgy fontoskodva hozzáteszi, mintha érdekelne bárkit is a világon, és igazából abban sem biztos, hogy a törpök tudnak írni. *
-Szólítsatok nyugodtan Ly-nek. Igazságról semmit nem tudok, nem vagyok én szolgabíró, hogy dolgotokat eldöntsem.
-Elnézést kérek az előbbi esetért. Általában nem ilyen vagyok. Illetve átalában ilyen vagyok, lévén hogy szeretem az alkohol társaságát, de mikor éppen józan vagyok egész elviselhető társaság tudok lenni.
*Maga sem tudná megmagyarázni szófosásának okát, de nem is számít túlságosan. A törpök barátságos fickóknak tűnnek, minden bizonnyal végighallgatják mondókáját. *
-Na mármost! *Csapja össze a kezét. * -Mi lenne ha mesélnének egy kicsit magukról? Akár odakint is, ott úgyis tágasabb.
*Lykrit szeret másokat hallgatni. Nem azért, mert különösen érdekli a történet, viszont rengeteg tudást tudott így összeszedni, és reméli ez most is hasonlóképp fog történni. Reméli, hogy a törpök elhagyják a kocsmát vele együtt, mert most egy jó darabig nem akar a fogadós közelében lenni. És esetleg még a bajszos papot is lerázhatnák, nehogy utolérje őket még egy beszéddel. *
~Oh egek, szétmegy a fejem! Jól esne egy kis víz! Na meg egy kis menta, rágcsálni, hogy elnyomja ezt a szörnyű ízt. ~
*Mindezek ellenére igyekszik legjobb mosolyát elővenni, és várja mit szeretnének a törpök, na meg a tokás. *
1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 14:02:07
Üzenet elküldve: 2020-08-11 14:02:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A két törpe //
// Dakon, Lykrit //
* Nagy undor fogja el Brudót az okádék láttán, de azért próbálja magát türtőztetni *
~ Még jó, hogy nem a kézcsókok közepette adta ki gyomra tartalmát ez a kis vakarcs. ~
* Ami meg a két törpét illeti a pocakos jól elpróbál velük beszélgetni. *
- Hagyjátok félre a régi sérelmeiteket, bocsássatok meg egymásnak akárkié is az igazság. Tudjátok néha próbára teszi a sors vagy akár az istenek még a barátságunkat is egymás iránt. Most sem történt ez másképp. Legyetek egymással békével és rázzatok kezet. Úgy ahogy jó törpéhez illik. Az okádást meg majd a fogadós feltakarítja, ha megkérhetem. * Fordul a fogadóshoz mondandója közben. Addig ő helyre próbálja rakni a még épp asztalokat székeket remélvén, hogy a törpék már nem fognak csapkodni. *
// Dakon, Lykrit //
* Nagy undor fogja el Brudót az okádék láttán, de azért próbálja magát türtőztetni *
~ Még jó, hogy nem a kézcsókok közepette adta ki gyomra tartalmát ez a kis vakarcs. ~
* Ami meg a két törpét illeti a pocakos jól elpróbál velük beszélgetni. *
- Hagyjátok félre a régi sérelmeiteket, bocsássatok meg egymásnak akárkié is az igazság. Tudjátok néha próbára teszi a sors vagy akár az istenek még a barátságunkat is egymás iránt. Most sem történt ez másképp. Legyetek egymással békével és rázzatok kezet. Úgy ahogy jó törpéhez illik. Az okádást meg majd a fogadós feltakarítja, ha megkérhetem. * Fordul a fogadóshoz mondandója közben. Addig ő helyre próbálja rakni a még épp asztalokat székeket remélvén, hogy a törpék már nem fognak csapkodni. *
1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 13:18:38
Üzenet elküldve: 2020-08-11 13:18:38
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A két törpe//
//Dakon, Lykrit//
*Ejj, ez a kocsma, kocsma, felbolydult rendesen, akár egy hatalmas farönk száguld keresztül-kasul rajta a két törpe, s nem átallják egymás loncsos szakállát sem húzni! Kérges hangján még morognak is hozzá, meg dühöngenek, dúcorognak, akár a malacok az akolban. Dakon eleinte örülhet, mert egy pillanatnyi csend áll be a ser hallatán, s mintha a négy már-már bedagadt szempár megcsillanna örömében. De aztán, mintha elvágták volna, folytatódik a "csata". Szegény Lykrik is megkapja a magáét, bizony, mintha tehetne is bármiről! Pedig a szesz az oka, a szesz az oka mindennek. Dakon kérésére a fogadós a levegőbe öklözik:*
- Ez bizony nagyon jó ötlet, van is fagyos! *Majd rögtön fejét is fogja, s feljajdul fájdalmában, mert bizony a fakupát, mivel eltalálták, kemény akácból faragták. Azonban kedvét ez nem szegi, s hamarosan egy jókora dézsa fagyos víz áll rendelkezésre, mit Dakonnal karöltve, nem figyelve sem istent, sem embert, sem gnómot, sem törpét, bizony meglottyintják, s akár nádi verebek, a két törpe, no meg kicsit Lykrik, pelyhesen didereghet. De a gnómot sem most szalajtották, még örül is neki! A két törpe is megáll.*
- Né' má! Vizes lett a szakállam! Nem vicces! *Néz feddőn Lykritre a rőt, pedig az már nagy nevetés után Dakon kacsóját pumpolja ajkával.*
- Nekem még a bocskorom is! Ki volt a bátor??! *Villannak tekintetek Dakon felé, s négy apró kéz szorul ökölbe egyszerre. Mielőtt az első ruházás megtörténne, meglepő dolog vágja ketté, mondhatni sugárban a dolgokat.*
- Hö? *Vakarja meg fejét a rőt, aztán a szürke szakáll is, hát ennek fele sem tréfa.*
- Nézd mán', Alhamon, vacsora a lábamon! *Mondja a szürke.*
- Tisztára, mint két hata, elengedte a gyomra! *Röhög fel a rőt, s a vacsora, csizmáján biz' nem zavarja, nyilván látott már ilyet, nem egyszer, ahogy hallik, két hata még okozója is volt. Meg is veregeti Lykrik vállát. Tény, hogy a verekedést bizony abbahagyták, mert ettől meglepőbb dolgot mára már nem várnak, a rőt inkább szakállát fogja marokra, hogy a vizet kicsavarja belőle.*
- De most aztán mi lesz? Ki tesz igazságot? *Kérdezi a rőt, kihúzva aztán magát.*
- Hát még rendet!! *Egészíti ki sipítva a fogadós, fejét fogva.*
//Dakon, Lykrit//
*Ejj, ez a kocsma, kocsma, felbolydult rendesen, akár egy hatalmas farönk száguld keresztül-kasul rajta a két törpe, s nem átallják egymás loncsos szakállát sem húzni! Kérges hangján még morognak is hozzá, meg dühöngenek, dúcorognak, akár a malacok az akolban. Dakon eleinte örülhet, mert egy pillanatnyi csend áll be a ser hallatán, s mintha a négy már-már bedagadt szempár megcsillanna örömében. De aztán, mintha elvágták volna, folytatódik a "csata". Szegény Lykrik is megkapja a magáét, bizony, mintha tehetne is bármiről! Pedig a szesz az oka, a szesz az oka mindennek. Dakon kérésére a fogadós a levegőbe öklözik:*
- Ez bizony nagyon jó ötlet, van is fagyos! *Majd rögtön fejét is fogja, s feljajdul fájdalmában, mert bizony a fakupát, mivel eltalálták, kemény akácból faragták. Azonban kedvét ez nem szegi, s hamarosan egy jókora dézsa fagyos víz áll rendelkezésre, mit Dakonnal karöltve, nem figyelve sem istent, sem embert, sem gnómot, sem törpét, bizony meglottyintják, s akár nádi verebek, a két törpe, no meg kicsit Lykrik, pelyhesen didereghet. De a gnómot sem most szalajtották, még örül is neki! A két törpe is megáll.*
- Né' má! Vizes lett a szakállam! Nem vicces! *Néz feddőn Lykritre a rőt, pedig az már nagy nevetés után Dakon kacsóját pumpolja ajkával.*
- Nekem még a bocskorom is! Ki volt a bátor??! *Villannak tekintetek Dakon felé, s négy apró kéz szorul ökölbe egyszerre. Mielőtt az első ruházás megtörténne, meglepő dolog vágja ketté, mondhatni sugárban a dolgokat.*
- Hö? *Vakarja meg fejét a rőt, aztán a szürke szakáll is, hát ennek fele sem tréfa.*
- Nézd mán', Alhamon, vacsora a lábamon! *Mondja a szürke.*
- Tisztára, mint két hata, elengedte a gyomra! *Röhög fel a rőt, s a vacsora, csizmáján biz' nem zavarja, nyilván látott már ilyet, nem egyszer, ahogy hallik, két hata még okozója is volt. Meg is veregeti Lykrik vállát. Tény, hogy a verekedést bizony abbahagyták, mert ettől meglepőbb dolgot mára már nem várnak, a rőt inkább szakállát fogja marokra, hogy a vizet kicsavarja belőle.*
- De most aztán mi lesz? Ki tesz igazságot? *Kérdezi a rőt, kihúzva aztán magát.*
- Hát még rendet!! *Egészíti ki sipítva a fogadós, fejét fogva.*
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 12:11:57
Üzenet elküldve: 2020-08-11 12:11:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A történet úgy kezdődött... //
// Dakon, Lykrit //
*Az események hirtelen felgyorsulnak, kiváltképp a jelenleg nem túl gyors észjárású Lykrit számára. Fél perce még a hájasnak fenyegetőzött, aztán sörözni hívják most pedig hirtelen egy jó adag hideg víz áztatja el. Szó se róla, egy pillanatig nem is tudja feldolgozni mi történt vele. Körbenéz magán, majd miután megbizonyosodik afelől, hogy a földön körülötte növekvő tócsa nem az ő hólyagjából származik (amely a hideg víz hatására igencsak feszülni kezd) rájön, hogy bizony a tokás áztatta el. Nem is tudja hirtelen, hogy mégis hogyan kellene ezt lereagálnia. Mikor azonban felfedezi, hogy a két törp is bőrig ázott, hisztérikus nevetés robban ki belőle. *
-HAHAHAHAHAH!
*Igazából semmi vicces nincs a szituációban, de Lykritnek mindezek ellenére rendkívül tetszik. És mivel neki tulajdonképpen a kezdetektől az volt a célja, hogy a törpökön bármi módon revansot vegyen, teljesen elégedett a teljesítményével. Viszont tisztában van vele, hogy ez nem az ő érdeme, hanem a tokásé, ezt mindenképpen meg kell köszönnie neki. Minden teketóriázás nélkül megragadja a hájas jobb kacsóját és csókolgatni kezdi. *
-Köszömmm a segicséget kedvess uramm...
*Miután jól kihálálkodta magát, a törpök felé fordul, hogy lássa tanultak-e a leckéből. *
-Ammi pedig kendteket illeti...
*Tartja fel mutatóujját, mintha két rakoncátlan gyereket akarna jól megnevelni. Hirtelen azonban nagy rosszullét kezd eluralkodni rajta, és még mielőtt annyit mondhatna 'uk', gyomra tartalmát (mely főleg sörből, illetve szegényes vacsorája tartalmából áll) a fogadó padlójára üríti. Szerencsére elkerüli mind a törpöket, mind a tokást, de kisebb-nagyobb cseppek mind a négyőjük csizmájára kerülnek. Szervezete hirtelen megszabadult a nagy mennyiségű alkoholtól, így kevésbé szédül, és kissé józanabban (bár még mindig nem tisztán) méri fel a helyzetet. *
~A büdös fenébe Lykrit. Ezúttal mit csináltál?~
// Dakon, Lykrit //
*Az események hirtelen felgyorsulnak, kiváltképp a jelenleg nem túl gyors észjárású Lykrit számára. Fél perce még a hájasnak fenyegetőzött, aztán sörözni hívják most pedig hirtelen egy jó adag hideg víz áztatja el. Szó se róla, egy pillanatig nem is tudja feldolgozni mi történt vele. Körbenéz magán, majd miután megbizonyosodik afelől, hogy a földön körülötte növekvő tócsa nem az ő hólyagjából származik (amely a hideg víz hatására igencsak feszülni kezd) rájön, hogy bizony a tokás áztatta el. Nem is tudja hirtelen, hogy mégis hogyan kellene ezt lereagálnia. Mikor azonban felfedezi, hogy a két törp is bőrig ázott, hisztérikus nevetés robban ki belőle. *
-HAHAHAHAHAH!
*Igazából semmi vicces nincs a szituációban, de Lykritnek mindezek ellenére rendkívül tetszik. És mivel neki tulajdonképpen a kezdetektől az volt a célja, hogy a törpökön bármi módon revansot vegyen, teljesen elégedett a teljesítményével. Viszont tisztában van vele, hogy ez nem az ő érdeme, hanem a tokásé, ezt mindenképpen meg kell köszönnie neki. Minden teketóriázás nélkül megragadja a hájas jobb kacsóját és csókolgatni kezdi. *
-Köszömmm a segicséget kedvess uramm...
*Miután jól kihálálkodta magát, a törpök felé fordul, hogy lássa tanultak-e a leckéből. *
-Ammi pedig kendteket illeti...
*Tartja fel mutatóujját, mintha két rakoncátlan gyereket akarna jól megnevelni. Hirtelen azonban nagy rosszullét kezd eluralkodni rajta, és még mielőtt annyit mondhatna 'uk', gyomra tartalmát (mely főleg sörből, illetve szegényes vacsorája tartalmából áll) a fogadó padlójára üríti. Szerencsére elkerüli mind a törpöket, mind a tokást, de kisebb-nagyobb cseppek mind a négyőjük csizmájára kerülnek. Szervezete hirtelen megszabadult a nagy mennyiségű alkoholtól, így kevésbé szédül, és kissé józanabban (bár még mindig nem tisztán) méri fel a helyzetet. *
~A büdös fenébe Lykrit. Ezúttal mit csináltál?~
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-11 11:34:47
Üzenet elküldve: 2020-08-11 11:34:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A történet úgy kezdődött.. //
// Dakon, Lykrit //
* Brudo azt veszi észre, hogy egy gnóm a hasának ütközik ,és utána lefejeli. Különösebben nem fáj neki, de eléggé be dühödik. *
- Te csak ne fejelgessél! Kis gnómocska!
* Aztán a fogadóstól kér egy dézsa hideg vizet, hogy lehűtse a két verekedőt. Ha kap a fogadóstól Brudo akkor egy kicsi a gnómnak is jut nem csak a törpéknek. Lehet, hogy ezzel rosszabb lesz a helyzet, de ezt a pocakos nem gondolta át. szerinte ez még nem olyan nagy dolog. *
~ Ugyan mi dolga lehet ennek gnómnak? Áh! Ez tök részeg. ~
* Jól kimosolyogja a az erősködő gnómot. A lefejelését alig érezte meg, ha kell úgy is fasírtot csinál belőle, de persze ez már az utolsó dolog amit tenne a szerencsétlennel. *
// Dakon, Lykrit //
* Brudo azt veszi észre, hogy egy gnóm a hasának ütközik ,és utána lefejeli. Különösebben nem fáj neki, de eléggé be dühödik. *
- Te csak ne fejelgessél! Kis gnómocska!
* Aztán a fogadóstól kér egy dézsa hideg vizet, hogy lehűtse a két verekedőt. Ha kap a fogadóstól Brudo akkor egy kicsi a gnómnak is jut nem csak a törpéknek. Lehet, hogy ezzel rosszabb lesz a helyzet, de ezt a pocakos nem gondolta át. szerinte ez még nem olyan nagy dolog. *
~ Ugyan mi dolga lehet ennek gnómnak? Áh! Ez tök részeg. ~
* Jól kimosolyogja a az erősködő gnómot. A lefejelését alig érezte meg, ha kell úgy is fasírtot csinál belőle, de persze ez már az utolsó dolog amit tenne a szerencsétlennel. *
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-10 22:45:32
Üzenet elküldve: 2020-08-10 22:45:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Krell magabiztosságára csak halványan somolyog, még a fejét ingatja meg egy kissé.*
- Azt nem tudhatod, hogy milyen élesek a fogaim. *Kacsint is rá teljes határozottságában.* Szerencsére azért megvan a magadhoz való józan eszed, hogy óvatos légy.
*Kuncog fel halkan. Amikor pedig már a rokonlánynak szemléltetésére kerül a sor szinte ördögi vigyor terül el az arcán, ahogy Krell meghökkentségét szemügyre veheti. Jól sejtette, hogy ez a kis bemutató neki sokkalta kedvére valóbb lesz, mint a férfinak. Amúgy sem árt letörni egy kicsit azt a "harci kedvet", még mielőtt túlságosan is jó helyen érezné magát a férfi. Nysity érdeklődése Krell iránt elég sziporkázóan növekszik, így az ilyen komolytalan tématerelések remek alkalmat biztosítanak arra, hogy magát is lehűthesse kissé.*
- A legtöbb családban, ahol sok a rokon mindig van egy büdös tojás.
*Vonja is meg vállait a nagy nehezen megszületett reakcióra. De azért egy kis vigyort még kicsikar belőle a látvány, ahogy a férfi gyorsan le is gurítja italának utolsó kortyait. Ha már így, hát akkor ő sem rest, azt a pár cseppet kiszürcsöli poharából.
A beszélgetés halad a saját medrében, közben sor kerül arra, hogy a férfihoz érhessen. Persze csak egy ártatlan kézfogás képében, de az a puha kéz hamar le is veszi a lábáról. Először furcsállja, hogy a foglalkozása ellenére ennyire tiszta és kellemes tapintású, de hamar túl is teszi magát a dolgon, s csak a finom bőr cirógatásával foglalatoskodik. Az ábrándozásban elkalandozik egészen odáig, hogy vajon más testtájékon is hasonló lehet e a tapintás. De ezt a gondolatot gyorsan el is hessegeti, ahogy érzi megjelenni a halovány pírt az arcán.*
- Nem tudom, hogy a színes tollazatú madárka mennyire passzolna egy fekete hollóhoz.
*Billenti félre a fejét bujkáló mosollyal, majd az ital szóba hozására mutatóujjával az állára vakar.*
- Nem is tudom. Igazából nekem nem az alkoholizálás volt az elsődleges terv. vagyis az is, csak nem sokáig. Szép a fogadós ismerkedés, csak egy idő után kicsit unalmas. Terveztem városnézést, fürdőzést.
*Hümmög is eltűnődve, de közben azért abban a buksiban érlelődik a hátsó szándék. Az a finom kéz nem nagyon hagyja nyugodni és hol máshol nyílna jobban alkalma kíváncsiságának kielégítésére, mintsem egy fürdőben, ahol a csupasz testhez "véletlenül" hozzáérve választ kaphat ki nem mondott kérdésére.*
- Persze, ha Miza gondolatárs még innál egyet, akkor részemről egy pohár bor belefér. De azután veled vagy nélküled én fürdeni megyek.
*Teljesen ártatlanra vett pofival pillázik is a férfira. Tisztában van vele, hogy ő nem erősíti a bögyös hölgyek táborát, így nem fogja döntését a hollóra erőltetni. De az is igaz, hogy nem bánná, ha egy kicsit megmártózhatna a vízben, hogy tisztának érezze végre magát. Az pedig csak plusz, ha nem egyedül kéne oda mennie.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Krell magabiztosságára csak halványan somolyog, még a fejét ingatja meg egy kissé.*
- Azt nem tudhatod, hogy milyen élesek a fogaim. *Kacsint is rá teljes határozottságában.* Szerencsére azért megvan a magadhoz való józan eszed, hogy óvatos légy.
*Kuncog fel halkan. Amikor pedig már a rokonlánynak szemléltetésére kerül a sor szinte ördögi vigyor terül el az arcán, ahogy Krell meghökkentségét szemügyre veheti. Jól sejtette, hogy ez a kis bemutató neki sokkalta kedvére valóbb lesz, mint a férfinak. Amúgy sem árt letörni egy kicsit azt a "harci kedvet", még mielőtt túlságosan is jó helyen érezné magát a férfi. Nysity érdeklődése Krell iránt elég sziporkázóan növekszik, így az ilyen komolytalan tématerelések remek alkalmat biztosítanak arra, hogy magát is lehűthesse kissé.*
- A legtöbb családban, ahol sok a rokon mindig van egy büdös tojás.
*Vonja is meg vállait a nagy nehezen megszületett reakcióra. De azért egy kis vigyort még kicsikar belőle a látvány, ahogy a férfi gyorsan le is gurítja italának utolsó kortyait. Ha már így, hát akkor ő sem rest, azt a pár cseppet kiszürcsöli poharából.
A beszélgetés halad a saját medrében, közben sor kerül arra, hogy a férfihoz érhessen. Persze csak egy ártatlan kézfogás képében, de az a puha kéz hamar le is veszi a lábáról. Először furcsállja, hogy a foglalkozása ellenére ennyire tiszta és kellemes tapintású, de hamar túl is teszi magát a dolgon, s csak a finom bőr cirógatásával foglalatoskodik. Az ábrándozásban elkalandozik egészen odáig, hogy vajon más testtájékon is hasonló lehet e a tapintás. De ezt a gondolatot gyorsan el is hessegeti, ahogy érzi megjelenni a halovány pírt az arcán.*
- Nem tudom, hogy a színes tollazatú madárka mennyire passzolna egy fekete hollóhoz.
*Billenti félre a fejét bujkáló mosollyal, majd az ital szóba hozására mutatóujjával az állára vakar.*
- Nem is tudom. Igazából nekem nem az alkoholizálás volt az elsődleges terv. vagyis az is, csak nem sokáig. Szép a fogadós ismerkedés, csak egy idő után kicsit unalmas. Terveztem városnézést, fürdőzést.
*Hümmög is eltűnődve, de közben azért abban a buksiban érlelődik a hátsó szándék. Az a finom kéz nem nagyon hagyja nyugodni és hol máshol nyílna jobban alkalma kíváncsiságának kielégítésére, mintsem egy fürdőben, ahol a csupasz testhez "véletlenül" hozzáérve választ kaphat ki nem mondott kérdésére.*
- Persze, ha Miza gondolatárs még innál egyet, akkor részemről egy pohár bor belefér. De azután veled vagy nélküled én fürdeni megyek.
*Teljesen ártatlanra vett pofival pillázik is a férfira. Tisztában van vele, hogy ő nem erősíti a bögyös hölgyek táborát, így nem fogja döntését a hollóra erőltetni. De az is igaz, hogy nem bánná, ha egy kicsit megmártózhatna a vízben, hogy tisztának érezze végre magát. Az pedig csak plusz, ha nem egyedül kéne oda mennie.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:00:59
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:00:59
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A történet úgy kezdődött...//
//Zárt esemény//
//Dakon, Lykrit//
*Hihetetlen, mint egy nagy darab hatalmas csomó, egyik a másik nyakát fogja fojtóhurokba, a másik emennek a gyomrába öklözik, fújtatnak, szuszognak, nyögnek, s olykor felordítanak, de csak azért, mert úgy érzik nem elég hangosak. Pedig már mindenki őket nézi, a rőt szakállú meg már a portól is megszürkült. Van már rajtuk kék, zold, de még lila folt is rendesen, a fejük, akár egy cseppkőbarlang, tele dudorral. A fogadós csak fejét fogja, egyrészt fájdalmában, másrészt meg máris látja mibe fog ez neki kerülni. Dakon jó időben érkezik, éppen szerte ugranak, s egyikük kezében máris egy szék, míg másikéba egy fél asztaldarab kerül, s vágnák egymáshoz.*
- A te hibád, ezért meglakolsz!
- De előbb péppé verem azt a szutykos képed! *Szó, mi szó, jól megértik egymást, de még mielőtt lendülne a kezük, Dakon közbelép, aztán nem sokra rá, Dakonba... Lykrit is. A határozott fellépés, már elbizonytalanítja ezt a vásott kettőt, hát még a ser ígérete.*
- Te is meghívsz minket? *Kérdezi a rőt, Lykritet, míg a másik Dakonon pihenteti a szemét, s mikor az ráfigyel, cinikusan a rőtre mutat.*
- Engem hibáztat, ilyen könnyen nem ússza meg! *Rivall oda, de a rőt sem hagyja magát.*
- Megfizeted a káromat, te bányaszökevény! *S máris ugyanott tartanak, ahol az imént. Két ugrással oldalt teremnek, repül a szék és repül az asztal, mik a falon törnek szét, s hemperegnek tovább, mintha az iménti incidens meg sem történt volna.*
//Zárt esemény//
//Dakon, Lykrit//
*Hihetetlen, mint egy nagy darab hatalmas csomó, egyik a másik nyakát fogja fojtóhurokba, a másik emennek a gyomrába öklözik, fújtatnak, szuszognak, nyögnek, s olykor felordítanak, de csak azért, mert úgy érzik nem elég hangosak. Pedig már mindenki őket nézi, a rőt szakállú meg már a portól is megszürkült. Van már rajtuk kék, zold, de még lila folt is rendesen, a fejük, akár egy cseppkőbarlang, tele dudorral. A fogadós csak fejét fogja, egyrészt fájdalmában, másrészt meg máris látja mibe fog ez neki kerülni. Dakon jó időben érkezik, éppen szerte ugranak, s egyikük kezében máris egy szék, míg másikéba egy fél asztaldarab kerül, s vágnák egymáshoz.*
- A te hibád, ezért meglakolsz!
- De előbb péppé verem azt a szutykos képed! *Szó, mi szó, jól megértik egymást, de még mielőtt lendülne a kezük, Dakon közbelép, aztán nem sokra rá, Dakonba... Lykrit is. A határozott fellépés, már elbizonytalanítja ezt a vásott kettőt, hát még a ser ígérete.*
- Te is meghívsz minket? *Kérdezi a rőt, Lykritet, míg a másik Dakonon pihenteti a szemét, s mikor az ráfigyel, cinikusan a rőtre mutat.*
- Engem hibáztat, ilyen könnyen nem ússza meg! *Rivall oda, de a rőt sem hagyja magát.*
- Megfizeted a káromat, te bányaszökevény! *S máris ugyanott tartanak, ahol az imént. Két ugrással oldalt teremnek, repül a szék és repül az asztal, mik a falon törnek szét, s hemperegnek tovább, mintha az iménti incidens meg sem történt volna.*
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-10 17:38:48
Üzenet elküldve: 2020-08-10 17:38:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A történet úgy kezdődött//
*A történet úgy kezdődött, hogy Lykrit aludt. Sikeresen kiütötte magát, még elég korán. Nem ivott sokat, legfeljebb négy sör volt az, ami lement de ahhoz kellőkép elegendőnek bizonyult, hogy édes álomba ringassa.
Egy pad alatt aludt békésen. Természetesen nem direkt került oda. Az utolsó sör kissé felforgatta körülötte a világot, nemes egyszerűséggel lefordult a padról és egy akrobatákat megszégyenítő mozdulattal pontosan a pad alá érkezett. De mivel sem fizikailag nem volt képes kimászni, meg egyébként nem is akart, így hát ottmaradt. Máskor is aludt már a Pegazusban, és a fogadós valószínűleg azért nem dobta még ki most sem, mert nem tudta, hogy ott van.
Tehát, Lykrit békésen alszik a pad alatt. Éppen ezért annál nagyobb a bosszúsága, amikor hirtelen a pad eltűnik a feje felől. Ezzel megszűnt a védelme amely az őt véletlenül eltaposó lábaktól, illetve a fogadóstól védte. Kissé kótyagosan felül, és látja hogy két törp egymást püföli. Mi sem egyszerűbb, a törpöket meg kell leckéztetni tettük miatt. Nagy nehezen feltápászkodik és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne essen el. Határozott léptekkel megindul a földön fetrengő törpök felé. Legalábbis határozottnak tervezte, de gyakran megbotlik. Igazából nem tudja mi vitte rá, hogy két láthatóan nála sokkal izmosabb törpre vesse rá magát. Talán a sör, talán az, hogy felkeltették, talán az, hogy most kereshet magának új fekhelyet éjszakára, de ez már nem is számít, mert lassan eléri a törpöket. Illetve elérné, ha nem ütközne neki egy nagy hasnak. Nem tervezte, csak egyszerűen nem vette észre, szóval hát lefejelte. Felnéz, hogy lássa minek vagy kinek ment neki. Bajszot és nagy tokát vél felfedezni, annak ellenére, hogy rettenetesen forog vele a világ. *
-Khéremalássan legyenzivezs mennyen arébb...
*Nyögi ki büszkén, minden megmaradt diplomatikus képességét bevetve. Való igaz, a fejében jobban hangzott. Az nem esik le neki, hogy a tokás is a törpök szétválasztásán dolgozott. *
-Nhekem dolghom van azzal a khét dörpel...
*A történet úgy kezdődött, hogy Lykrit aludt. Sikeresen kiütötte magát, még elég korán. Nem ivott sokat, legfeljebb négy sör volt az, ami lement de ahhoz kellőkép elegendőnek bizonyult, hogy édes álomba ringassa.
Egy pad alatt aludt békésen. Természetesen nem direkt került oda. Az utolsó sör kissé felforgatta körülötte a világot, nemes egyszerűséggel lefordult a padról és egy akrobatákat megszégyenítő mozdulattal pontosan a pad alá érkezett. De mivel sem fizikailag nem volt képes kimászni, meg egyébként nem is akart, így hát ottmaradt. Máskor is aludt már a Pegazusban, és a fogadós valószínűleg azért nem dobta még ki most sem, mert nem tudta, hogy ott van.
Tehát, Lykrit békésen alszik a pad alatt. Éppen ezért annál nagyobb a bosszúsága, amikor hirtelen a pad eltűnik a feje felől. Ezzel megszűnt a védelme amely az őt véletlenül eltaposó lábaktól, illetve a fogadóstól védte. Kissé kótyagosan felül, és látja hogy két törp egymást püföli. Mi sem egyszerűbb, a törpöket meg kell leckéztetni tettük miatt. Nagy nehezen feltápászkodik és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne essen el. Határozott léptekkel megindul a földön fetrengő törpök felé. Legalábbis határozottnak tervezte, de gyakran megbotlik. Igazából nem tudja mi vitte rá, hogy két láthatóan nála sokkal izmosabb törpre vesse rá magát. Talán a sör, talán az, hogy felkeltették, talán az, hogy most kereshet magának új fekhelyet éjszakára, de ez már nem is számít, mert lassan eléri a törpöket. Illetve elérné, ha nem ütközne neki egy nagy hasnak. Nem tervezte, csak egyszerűen nem vette észre, szóval hát lefejelte. Felnéz, hogy lássa minek vagy kinek ment neki. Bajszot és nagy tokát vél felfedezni, annak ellenére, hogy rettenetesen forog vele a világ. *
-Khéremalássan legyenzivezs mennyen arébb...
*Nyögi ki büszkén, minden megmaradt diplomatikus képességét bevetve. Való igaz, a fejében jobban hangzott. Az nem esik le neki, hogy a tokás is a törpök szétválasztásán dolgozott. *
-Nhekem dolghom van azzal a khét dörpel...
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-10 16:42:07
Üzenet elküldve: 2020-08-10 16:42:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// A történet úgy kezdődött... //
* Mikor Brudo belép a fogadóba meglátja a nagy felfordulást. Először a fogadóson akad meg a tekintete, majd a két verekedő törpén. *
~ Mit csinálnak ezek a bolondok? Szétverik a kedvenc helyemet?! ~
* A köpcös elordítja magát *
- A verekedést befejezni, vagy különben beszállok! Még el nem vesztem a türelmem addig üljetek le, és meghívom mindkettőtöket egy korsó sörre!
* Megpróbálja szétválasztani őket ahogy az erejéből telik, de látja, hogy annyira be vannak gőzölve a törpék, hogy ide ő egymaga már nem elég. *
* Mikor Brudo belép a fogadóba meglátja a nagy felfordulást. Először a fogadóson akad meg a tekintete, majd a két verekedő törpén. *
~ Mit csinálnak ezek a bolondok? Szétverik a kedvenc helyemet?! ~
* A köpcös elordítja magát *
- A verekedést befejezni, vagy különben beszállok! Még el nem vesztem a türelmem addig üljetek le, és meghívom mindkettőtöket egy korsó sörre!
* Megpróbálja szétválasztani őket ahogy az erejéből telik, de látja, hogy annyira be vannak gőzölve a törpék, hogy ide ő egymaga már nem elég. *
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-10 08:30:40
Üzenet elküldve: 2020-08-10 08:30:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Éppen a szobák felől érkezik, mert hát, hogy most így hoppon maradt el kell intéznie a tyúk dolgát, a lehető leghamarabb. Az kéne még, hogy itt valaki felismerje és végig kergessék vasvillákkal a kikötőbe vezető úton. Odalent nem kicsi felfordulás várja, a csuklya most is a fejébe van húzva, így muszáj megemelnie, hogy lássa, merre tud távozni a helyről. Itt nem szívesen maradna, amilyen hangulat kialakult. Segíteni nem áll szándékában, mindenki törődjön csak a saját maga bajával, neki is van elég, jóleső látni, hogy mások is rendelkeznek vele. Próbál kioldalazni a fal mentén, hogy kijusson a főtérre. Ott is egy arrébb lévő padra ül, nehogy az ablakon kirepülő szék vagy tányérok eltrafálják. ~Muszáj lesz bemennem a piacra vagy legalábbis a közelébe. ~*
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-09 23:02:01
Üzenet elküldve: 2020-08-09 23:02:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*A huncut mosolyt egy csókkal jutalmazza.*
-Valóban nem vagyok az.* Szól viccesen a férfi. Tasa ezek után arra kéri, hogy meséljen az életéről kicsit bővebben.*
-Énekeltem, világot jártam, és kerestem a szerelmet. Az utolsót meg is találtam.* Szól kedvesen és megcsókolja a lányt.*
-Sokféle emberrel találkoztam, de mind közül te fogtál meg a legjobban.* Szól kedvesen a férfi.*
*A huncut mosolyt egy csókkal jutalmazza.*
-Valóban nem vagyok az.* Szól viccesen a férfi. Tasa ezek után arra kéri, hogy meséljen az életéről kicsit bővebben.*
-Énekeltem, világot jártam, és kerestem a szerelmet. Az utolsót meg is találtam.* Szól kedvesen és megcsókolja a lányt.*
-Sokféle emberrel találkoztam, de mind közül te fogtál meg a legjobban.* Szól kedvesen a férfi.*
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-09 12:29:06
Üzenet elküldve: 2020-08-09 12:29:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Ötletelés //
* Sajnos a félvér mohóságát nem tudja szabályozni. Talán nem is akarja, ugyanis nincs tudatában a következményeknek. Amúgy benyalja a második tálat is, Nimralra tekint. A nő még a felénél is csak éppen hogy jár. Komótossága tiszteletre méltó. Ülnek, beszélgetnek, terveket szövögetnek. Ahogy azonban egyre múlnak a percek Rlilla már érez valamit. Valami eléggé kellemetlen érzést a gyomra felől. Kezd igen rosszul lenni. *
- Jól van - * bólint a pihenésre, most amúgy sem szívesen állna fel. Helyette iszik egy pohár vizet, remélve, hogy az majd csillapítja morajló gyomrát. Csakhogy, nem segít a szünet. Sőt, még rosszabb lesz minden. Falfehér a fél-elf, csak a kis orcáin van némi zöld szín. Az indulásra valahogy már nem tudja tovább magában tartani az oly sietősen megszerzett ételt. *
- Egy pillanat! - * nyögi s hamar kifut a fogadó mögé, hogy dolgát végezze.
Úgy öt perc múlva kullog vissza szomorúan. Nagy veszteség érte háza elejét, az élelem mind odaveszett. Bizony a lány így tanulta meg a mohóság árát. Egy éheztetésnek kitett gyomor nem bír el két fogást.
Leöblíti keserű borral, aztán szemei felcsillannak mikor meglát középen a kosárban egy karéj kenyeret, ami ebédről marad. Felkapja és máris szájába tömve jelzi, hogy most már mehetnek. Ha az elf elindul követi, s kifelé boldogan integet a fogadósnak. *
* Sajnos a félvér mohóságát nem tudja szabályozni. Talán nem is akarja, ugyanis nincs tudatában a következményeknek. Amúgy benyalja a második tálat is, Nimralra tekint. A nő még a felénél is csak éppen hogy jár. Komótossága tiszteletre méltó. Ülnek, beszélgetnek, terveket szövögetnek. Ahogy azonban egyre múlnak a percek Rlilla már érez valamit. Valami eléggé kellemetlen érzést a gyomra felől. Kezd igen rosszul lenni. *
- Jól van - * bólint a pihenésre, most amúgy sem szívesen állna fel. Helyette iszik egy pohár vizet, remélve, hogy az majd csillapítja morajló gyomrát. Csakhogy, nem segít a szünet. Sőt, még rosszabb lesz minden. Falfehér a fél-elf, csak a kis orcáin van némi zöld szín. Az indulásra valahogy már nem tudja tovább magában tartani az oly sietősen megszerzett ételt. *
- Egy pillanat! - * nyögi s hamar kifut a fogadó mögé, hogy dolgát végezze.
Úgy öt perc múlva kullog vissza szomorúan. Nagy veszteség érte háza elejét, az élelem mind odaveszett. Bizony a lány így tanulta meg a mohóság árát. Egy éheztetésnek kitett gyomor nem bír el két fogást.
Leöblíti keserű borral, aztán szemei felcsillannak mikor meglát középen a kosárban egy karéj kenyeret, ami ebédről marad. Felkapja és máris szájába tömve jelzi, hogy most már mehetnek. Ha az elf elindul követi, s kifelé boldogan integet a fogadósnak. *
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-09 10:15:04
Üzenet elküldve: 2020-08-09 10:15:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
*Széles szájjal elmosolyodik a férfi szavain.*
-Te nem vagy egy állat, hogyha eddig jól vettem észre. Vagy mégis?
*Elgondolkodást színlelve, mosollyal a szája szélén vizsgálgatja a mellette fekvő testet, majd amikor a férfi közelebb vonja, átöleli azt.*
-Én is.
*Egy kis ideig csöndbe marad, majd újra a bárdra emeli tekintetét.*
-Mesélsz még magadról?
*Hogyha a válasz igen, akkor jól hegyezve füleit, koncentrál Xarasra. Abban ugyan nem biztos, hogy nem fog elaludni pillanatokon belül a férfi nyugtató hangjától.*
*Széles szájjal elmosolyodik a férfi szavain.*
-Te nem vagy egy állat, hogyha eddig jól vettem észre. Vagy mégis?
*Elgondolkodást színlelve, mosollyal a szája szélén vizsgálgatja a mellette fekvő testet, majd amikor a férfi közelebb vonja, átöleli azt.*
-Én is.
*Egy kis ideig csöndbe marad, majd újra a bárdra emeli tekintetét.*
-Mesélsz még magadról?
*Hogyha a válasz igen, akkor jól hegyezve füleit, koncentrál Xarasra. Abban ugyan nem biztos, hogy nem fog elaludni pillanatokon belül a férfi nyugtató hangjától.*
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-09 06:26:20
Üzenet elküldve: 2020-08-09 06:26:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*A tudományos jellegű okfejtésen jól elszórakozik, még valahol aranyosnak is találja. Olyan tisztának, és olyan aranyosnak, hogy gyorsan bele is rondít inkább, össze ne facsarodjon a szíve, hogy miféle ártatlannak tűnő lánykával hozta össze a sors.*
- Dolgozhatsz ám te is, ha ennyire a szíveden viseled a sorsomat. Az ösztönök elszabadulásával pedig nincs kifejezett problémám. Hacsak nem kapod le tőből egyik tagomat, kedvedre harapdálhatsz.
*Toldja meg a másik eszmefuttatását a maga gondolataival egy tenyérbemászó vigyor kíséretében. Partnere is egyre leplezetlenebbül vitatja meg a témát, így ő is úgy érzi, kicsit jobban kibontakozhat. Persze azért, hogy a hölgy is érezhesse, van beleszólása a dolgokba, még gyorsan hozzáteszi.*
- Bár persze magam is úgy látom, jobb, ha óvatos leszek egy ilyen fenyegető veszély baljóslatú árnyékában. Lehetőség szerint körültekintően fogok eljárni.
*Mondja a komikus megfogalmazás ellenére nyugodt, tisztelettudó hangsúllyal – ami tőle meglehetősen szokatlan, de az esetleges hisztéria elkerülése végett még ezt a fegyvert is kész bevetni.
A mellek előtt keresztbe font kezek környékéről igyekszik elterelni tekintetét, amelyre tökéletes alkalomnak bizonyul Nysity szemlélődése a fogadóban. A nővel tartva Krell is felméri a terepet, és tényleg csak néhány biztonságosnak ítélt pillanatra sandít azokra a bizonyos fonott kezekre. Társával ellentétben neki elnyeri a tetszését egy-egy bájosabb alak a Pegazusban, de valóban a karamell szépség jelenleg a fogadó dísze. Azonban mivel a másik sem kezd részletesebb elemzésébe a jelenlévőknek, így a kalapos is jótékonyan eltekint ettől – valószínűleg minden jelenlévőnek jobb lesz így.
A felcsillanó szempár lelkesedéssel tölti el, azt hiszi, hogy itt most valóban valami igazán figyelemreméltó fog elhangzani. Eddigi párbeszédük alapján azonban sejthette volna, hogy végső soron nem az ő közérzetének javítása lesz a cél - ezúttal sem. Legfeljebb azon az indirekt módon, ahogy az efféle játékos civakodás felvidítja az embert. Eleinte még várakozással, jóhiszeműen hallgatja a lányt, sőt, az unokahúg említésekor még szép reményei is támadnak egy háromszemélyes "vidításról", de hamar elmegy a gusztusa még a gondolattól is. Még a termetességnél nem feltétlen lett volna gondja a dologgal, sőt, még meg is b… ocsátotta volna az esetleges szépséghibáit is ennek a bizonyos Mizrabethnek, hiszen a testes hölgy prezentálására szolgáló gesztusok megtekintésekor alkalma nyílik a vonatkozó testrészek alaposabb megcsodálására a prezentáló modell testén is. No de ahogy bővül a személyleírás, úgy bővül a hely is fekete nadrágjában, mivel igencsak elmegy a "harci kedve". Hiába Nysity vidám beszédstílusa, és a lány szeretni való manírjai eközben, a férfi arca egyre megrökönyödöttebbnek látszik, ahogy szép csendben hallgatja asztaltársát. A monológ végére mintha még kicsit sápadt is lenne.*
- Fel nem foghatom, hogyan lehettek ti rokonok. *sikerül kiböknie végül.* - Na erre a történetre igyunk inkább egyet.
*Emeli poharát, majd küldi le annak teljes tartalmát a torkán. Bár már nem volt túl sok benne, és a bor sem volt kifejezetten erős, de neki pusztán az ivás tevékenysége is segít elűzni fejéből a gyomorforgató képeket.
Majd szóba kerül még egy s más, s egy piciny kezecske az ő kezéhez ér. A szerencsés kezecske szokatlan puhaságot érezhet addig a rövid ideig, míg ott tartózkodik, de ezen túl semmi szokatlant – se nem ragacsos, se nem száraz tapintásra a férfi bőre. Az érintés kissé meglepi Krellt, hamarabb jött, mint várta volna, de örömmel veszi tudomásul, hogy a nő máris így feloldódott. Azért az összehúzott szemek még a vigyor mellett is valami szúró-piszkáló érzésről árulkodnak a másikban, így ismét szükségét érzi, hogy biztosítsa a tarkaságot arról, hogy nem kell tartania más nőktől – még ha ez a nyugtatás valójában alaptalan is.*
- Nem igazán szeretem a töltött galambokat, inkább egy kis tubicát keresnék magamnak. Vagy esetleg egy különleges, színes tollazatú madarat. *mosolyog a lányra. Ezután pedig tettetett meglepettséggel a poharára néz, mondandóját nyomatékosítandó pedig még fel is emeli azt szemmagasságba.* - Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem valahogy elpárolgott az ital a poharamból. Hihetetlen, hogy mit ki nem találnak ezek a fogadósok a spórolás érdekében. Ki tudja, mit is ittam valójában, ha csak úgy eltűnt? Na, de mindenesetre azért én innék még egy kortyot talán, akkor is, ha kicsit különösen mérik a bort errefelé. Hozhatok esetleg valamit neked is?
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*A tudományos jellegű okfejtésen jól elszórakozik, még valahol aranyosnak is találja. Olyan tisztának, és olyan aranyosnak, hogy gyorsan bele is rondít inkább, össze ne facsarodjon a szíve, hogy miféle ártatlannak tűnő lánykával hozta össze a sors.*
- Dolgozhatsz ám te is, ha ennyire a szíveden viseled a sorsomat. Az ösztönök elszabadulásával pedig nincs kifejezett problémám. Hacsak nem kapod le tőből egyik tagomat, kedvedre harapdálhatsz.
*Toldja meg a másik eszmefuttatását a maga gondolataival egy tenyérbemászó vigyor kíséretében. Partnere is egyre leplezetlenebbül vitatja meg a témát, így ő is úgy érzi, kicsit jobban kibontakozhat. Persze azért, hogy a hölgy is érezhesse, van beleszólása a dolgokba, még gyorsan hozzáteszi.*
- Bár persze magam is úgy látom, jobb, ha óvatos leszek egy ilyen fenyegető veszély baljóslatú árnyékában. Lehetőség szerint körültekintően fogok eljárni.
*Mondja a komikus megfogalmazás ellenére nyugodt, tisztelettudó hangsúllyal – ami tőle meglehetősen szokatlan, de az esetleges hisztéria elkerülése végett még ezt a fegyvert is kész bevetni.
A mellek előtt keresztbe font kezek környékéről igyekszik elterelni tekintetét, amelyre tökéletes alkalomnak bizonyul Nysity szemlélődése a fogadóban. A nővel tartva Krell is felméri a terepet, és tényleg csak néhány biztonságosnak ítélt pillanatra sandít azokra a bizonyos fonott kezekre. Társával ellentétben neki elnyeri a tetszését egy-egy bájosabb alak a Pegazusban, de valóban a karamell szépség jelenleg a fogadó dísze. Azonban mivel a másik sem kezd részletesebb elemzésébe a jelenlévőknek, így a kalapos is jótékonyan eltekint ettől – valószínűleg minden jelenlévőnek jobb lesz így.
A felcsillanó szempár lelkesedéssel tölti el, azt hiszi, hogy itt most valóban valami igazán figyelemreméltó fog elhangzani. Eddigi párbeszédük alapján azonban sejthette volna, hogy végső soron nem az ő közérzetének javítása lesz a cél - ezúttal sem. Legfeljebb azon az indirekt módon, ahogy az efféle játékos civakodás felvidítja az embert. Eleinte még várakozással, jóhiszeműen hallgatja a lányt, sőt, az unokahúg említésekor még szép reményei is támadnak egy háromszemélyes "vidításról", de hamar elmegy a gusztusa még a gondolattól is. Még a termetességnél nem feltétlen lett volna gondja a dologgal, sőt, még meg is b… ocsátotta volna az esetleges szépséghibáit is ennek a bizonyos Mizrabethnek, hiszen a testes hölgy prezentálására szolgáló gesztusok megtekintésekor alkalma nyílik a vonatkozó testrészek alaposabb megcsodálására a prezentáló modell testén is. No de ahogy bővül a személyleírás, úgy bővül a hely is fekete nadrágjában, mivel igencsak elmegy a "harci kedve". Hiába Nysity vidám beszédstílusa, és a lány szeretni való manírjai eközben, a férfi arca egyre megrökönyödöttebbnek látszik, ahogy szép csendben hallgatja asztaltársát. A monológ végére mintha még kicsit sápadt is lenne.*
- Fel nem foghatom, hogyan lehettek ti rokonok. *sikerül kiböknie végül.* - Na erre a történetre igyunk inkább egyet.
*Emeli poharát, majd küldi le annak teljes tartalmát a torkán. Bár már nem volt túl sok benne, és a bor sem volt kifejezetten erős, de neki pusztán az ivás tevékenysége is segít elűzni fejéből a gyomorforgató képeket.
Majd szóba kerül még egy s más, s egy piciny kezecske az ő kezéhez ér. A szerencsés kezecske szokatlan puhaságot érezhet addig a rövid ideig, míg ott tartózkodik, de ezen túl semmi szokatlant – se nem ragacsos, se nem száraz tapintásra a férfi bőre. Az érintés kissé meglepi Krellt, hamarabb jött, mint várta volna, de örömmel veszi tudomásul, hogy a nő máris így feloldódott. Azért az összehúzott szemek még a vigyor mellett is valami szúró-piszkáló érzésről árulkodnak a másikban, így ismét szükségét érzi, hogy biztosítsa a tarkaságot arról, hogy nem kell tartania más nőktől – még ha ez a nyugtatás valójában alaptalan is.*
- Nem igazán szeretem a töltött galambokat, inkább egy kis tubicát keresnék magamnak. Vagy esetleg egy különleges, színes tollazatú madarat. *mosolyog a lányra. Ezután pedig tettetett meglepettséggel a poharára néz, mondandóját nyomatékosítandó pedig még fel is emeli azt szemmagasságba.* - Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem valahogy elpárolgott az ital a poharamból. Hihetetlen, hogy mit ki nem találnak ezek a fogadósok a spórolás érdekében. Ki tudja, mit is ittam valójában, ha csak úgy eltűnt? Na, de mindenesetre azért én innék még egy kortyot talán, akkor is, ha kicsit különösen mérik a bort errefelé. Hozhatok esetleg valamit neked is?
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-08 20:35:08
Üzenet elküldve: 2020-08-08 20:35:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*Figyelmesen hallgatja a lányt, ahogy elmondja, hogy minek mi a jelentése. Ha ez megvolt akkor megsimogatja Tasa arcát.*
-Kicsit irigy vagyok Rúnára. Én szeretnék lenni az életre szóló társad lenni.* És megcsókolja a lányt. Közelebb is vonja magához, hogy a nő vállán pihenjen.*
-Nagyon szeretlek.* Szól a férfi, és újabb csókot ad a nőnek.*
*Figyelmesen hallgatja a lányt, ahogy elmondja, hogy minek mi a jelentése. Ha ez megvolt akkor megsimogatja Tasa arcát.*
-Kicsit irigy vagyok Rúnára. Én szeretnék lenni az életre szóló társad lenni.* És megcsókolja a lányt. Közelebb is vonja magához, hogy a nő vállán pihenjen.*
-Nagyon szeretlek.* Szól a férfi, és újabb csókot ad a nőnek.*
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-08 19:47:22
Üzenet elküldve: 2020-08-08 19:47:22
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A történet úgy kezdődött...//
//Nyílt, két főig//
*A történet úgy kezdődött, hogy két törpe lerészegedett. De nem ám azok a világi, már-már elvárosiasodott fajták! Az egyik szakálla rőt, mint a legvörösebb róka farka töve, s majd' a földet verdesi, a másiké, akár a kandalló hamu lepte fahasábjai, feketéből szürkébe vált át, s derekáig lóg. Tagbaszakadt mindkettő, amolyan jó munkásember fajták, kezük kérges a csákánytól és a sörös kriglitől, arcuk vöröslik a dühtől, fülük világlik a szakállukkal egybenőtt hajuk alatt. Valóban jó munkásember fajták. Zekéjük porlepte, s a nyest, mely mindkettejük nyaka körül tekeredik körbe, rég elpusztult már. Nadrágjukon számtalan zseb, némelyikből apró kalapács, vagy drágakő vizsgáló csipesz, bokaszáruk vastagon, cserzett és keményre munkált, barnálló, elnyűtt csizmájukba tűrve. Fejükbe egyszer, öntött vas sipka, mely jó az eső ellen, jó a szél ellen, jó a sziklaomlás ellen, s jó a fésülködés ellen is, mert azt bizony nem sokszor próbálták. Valószínűleg először meghökkenve néznének arra, ki erre merészelne rákérdezni, hogy aztán nagy röhögésben törjenek ki, egymás vállát csapkodva. De most nem így történt.
Mert a dolog úgy történt, hogy két törpe bizony aljasul lerészegedett, s ki környékükön éppen tartalmas eleségét kívánná elpusztítani, mind hallhatja, láthatja. A törpékkel az a baj, hogy sosem tudnak halkak lenni, nincs sutyorgó csevej, csak ha készülnek valamire, s nincs halk pletyka sem, ha mondanak valamit, akkor azt elmondják, s most is csattan két kupa az ablakon, majd a zord szemezést követően rivall az egyik:*
- Már meg mi az, hogy az én hibám??! HÁ' MI KÖZÖM VAN NÉKEM AHHOZ, JÓ TÖRPE URAM?
*a másik meg csak mormogott*
- Hogy apád szítta volna vissza, mikó' neved adta teee, szeneslapátképű! *amannak se kellett több, s az első pofon máris elcsattan, persze volt apró előzménye ennek is.*
- Mivanmivanmivan??? *A mormogós egyből asztalt fejel a pofontól, s törik a kupa szerteszéjjel, de már ugrik is, s a fogadó eddig talán mélabús, lanthangos, beszélgetős csendje máris fatányérok koppanásával, s asztal borulásával telik meg. Innentől, ha fordítanánk sem értenénk meg az artikulálatlan üvöltést, mert ezek hajba kaptak, de rendesen. Szegény fogadós, lépne közelebb, de ennek a fején meg a kupa durran, s vinnyogva húzódik hátrébb, csak annyit kiáltva.*
- Mit vétettem, Eeyr, most aztán ki segít meg??? *Mered az ég felé tárt karokkal. A két törpe, jó barátság szerint már összekapaszkodva ütik vágják egymást, s hengerednek a földön, további asztalokat borogatva.*
//Nyílt, két főig//
*A történet úgy kezdődött, hogy két törpe lerészegedett. De nem ám azok a világi, már-már elvárosiasodott fajták! Az egyik szakálla rőt, mint a legvörösebb róka farka töve, s majd' a földet verdesi, a másiké, akár a kandalló hamu lepte fahasábjai, feketéből szürkébe vált át, s derekáig lóg. Tagbaszakadt mindkettő, amolyan jó munkásember fajták, kezük kérges a csákánytól és a sörös kriglitől, arcuk vöröslik a dühtől, fülük világlik a szakállukkal egybenőtt hajuk alatt. Valóban jó munkásember fajták. Zekéjük porlepte, s a nyest, mely mindkettejük nyaka körül tekeredik körbe, rég elpusztult már. Nadrágjukon számtalan zseb, némelyikből apró kalapács, vagy drágakő vizsgáló csipesz, bokaszáruk vastagon, cserzett és keményre munkált, barnálló, elnyűtt csizmájukba tűrve. Fejükbe egyszer, öntött vas sipka, mely jó az eső ellen, jó a szél ellen, jó a sziklaomlás ellen, s jó a fésülködés ellen is, mert azt bizony nem sokszor próbálták. Valószínűleg először meghökkenve néznének arra, ki erre merészelne rákérdezni, hogy aztán nagy röhögésben törjenek ki, egymás vállát csapkodva. De most nem így történt.
Mert a dolog úgy történt, hogy két törpe bizony aljasul lerészegedett, s ki környékükön éppen tartalmas eleségét kívánná elpusztítani, mind hallhatja, láthatja. A törpékkel az a baj, hogy sosem tudnak halkak lenni, nincs sutyorgó csevej, csak ha készülnek valamire, s nincs halk pletyka sem, ha mondanak valamit, akkor azt elmondják, s most is csattan két kupa az ablakon, majd a zord szemezést követően rivall az egyik:*
- Már meg mi az, hogy az én hibám??! HÁ' MI KÖZÖM VAN NÉKEM AHHOZ, JÓ TÖRPE URAM?
*a másik meg csak mormogott*
- Hogy apád szítta volna vissza, mikó' neved adta teee, szeneslapátképű! *amannak se kellett több, s az első pofon máris elcsattan, persze volt apró előzménye ennek is.*
- Mivanmivanmivan??? *A mormogós egyből asztalt fejel a pofontól, s törik a kupa szerteszéjjel, de már ugrik is, s a fogadó eddig talán mélabús, lanthangos, beszélgetős csendje máris fatányérok koppanásával, s asztal borulásával telik meg. Innentől, ha fordítanánk sem értenénk meg az artikulálatlan üvöltést, mert ezek hajba kaptak, de rendesen. Szegény fogadós, lépne közelebb, de ennek a fején meg a kupa durran, s vinnyogva húzódik hátrébb, csak annyit kiáltva.*
- Mit vétettem, Eeyr, most aztán ki segít meg??? *Mered az ég felé tárt karokkal. A két törpe, jó barátság szerint már összekapaszkodva ütik vágják egymást, s hengerednek a földön, további asztalokat borogatva.*
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-08 16:06:38
Üzenet elküldve: 2020-08-08 16:06:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
*A férfi bókjától pír önti el az arcát és a simogatás hatására jóleső borzongás fut végig a gerincén.*
-Én is várom a holnapot. A te társaságod adja a legtöbbet nekem.
*Megsimogatja a férfi arcát.*
-Persze. Mindnek van. A tűzbe elégő vér, áldozat és kelti fel, majd küldi el a szellemeket. A terítő a falumban készült, így az otthonomat jelképezi. A víz természetesen a tisztaságot. Az íj a saját fegyverem. Rúna a társam, az állat mely teljesen hozzám tartozik. A felkenés jelentése pedig, hogy mindig legyen pontos a lövésem, meg tudjam védeni magamat. Mindig önmagam legyek, ne hagyjam, hogy szemem elhomályosítsák és legyen egy megbízható társam, aki önzetlenül szeret és védelmez. Röviden körülbelül ennyit jelent.
*A férfi bókjától pír önti el az arcát és a simogatás hatására jóleső borzongás fut végig a gerincén.*
-Én is várom a holnapot. A te társaságod adja a legtöbbet nekem.
*Megsimogatja a férfi arcát.*
-Persze. Mindnek van. A tűzbe elégő vér, áldozat és kelti fel, majd küldi el a szellemeket. A terítő a falumban készült, így az otthonomat jelképezi. A víz természetesen a tisztaságot. Az íj a saját fegyverem. Rúna a társam, az állat mely teljesen hozzám tartozik. A felkenés jelentése pedig, hogy mindig legyen pontos a lövésem, meg tudjam védeni magamat. Mindig önmagam legyek, ne hagyjam, hogy szemem elhomályosítsák és legyen egy megbízható társam, aki önzetlenül szeret és védelmez. Röviden körülbelül ennyit jelent.
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-08-08 15:12:37
Üzenet elküldve: 2020-08-08 15:12:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*Xaras is bebúj az ágyba, és magához öleli a lányt. Egy csókot lehel az édes ajkakra, majd folytatja a beszélgetést.*
-Igen, és nem hittem volna, hogy ilyen kincset találok, mint te.* Udvarol finoman a lánynak, és keze Tasa derekát simogatja.*
-Már nagyon várom a holnapot. Az utazást, és, hogy veled legyek.* Egy homlokpuszit ad a kedvesnek, majd újra kérdez.*
-Láttam a szertartásod eszközeit. Van valami jelentésük?* Érdeklődik a bárd. Szeretné jobban megismerni a lányt, és azt a világot, ahonnan jött, de ha Tasa kérné, hogy meséljen magáról azt is szívesen megtenné. Nincs titkolnivalója a szőke szépség előtt.*
*Xaras is bebúj az ágyba, és magához öleli a lányt. Egy csókot lehel az édes ajkakra, majd folytatja a beszélgetést.*
-Igen, és nem hittem volna, hogy ilyen kincset találok, mint te.* Udvarol finoman a lánynak, és keze Tasa derekát simogatja.*
-Már nagyon várom a holnapot. Az utazást, és, hogy veled legyek.* Egy homlokpuszit ad a kedvesnek, majd újra kérdez.*
-Láttam a szertartásod eszközeit. Van valami jelentésük?* Érdeklődik a bárd. Szeretné jobban megismerni a lányt, és azt a világot, ahonnan jött, de ha Tasa kérné, hogy meséljen magáról azt is szívesen megtenné. Nincs titkolnivalója a szőke szépség előtt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436