Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 205 (4081. - 4100. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4100. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 16:44:41
Üzenet elküldve: 2023-02-22 16:44:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőház//
- A lelkesedés fontos.
*A lány elmosolyodik, főleg talán azon, hogy ő maga miért nem tud semmiért lelkesedni, vagy nem annyira, mint Mykael. Talán anyja tehet róla, hogy olyan dolgokat erőltetett, amihez semmi kedve nem volt, bár meglehet, hogy ő maga is ludas ebben, hiszen lehetett volna engedelmes gyermek. Jelleméből fakadóan azonban nem tudott soha az lenni, hiszen bármi kiváltotta belőle a zsigeri ellenállást, ami elhagyta anyja száját, legyen szó zongoraóráról, egy divatos frizuráról vagy vőlegény-jelöltről.*
- Ne törődj azzal, én állom a cechet
*Úgy rámolja össze a holmiját, hogy a másiknak esélye sincs kiszúrni a tőrt, amit a rajztábla alatt rejtegetett eddig. Amúgy általában a keze ügyében tartja, sokszor úgy is alszik, hogy a párnája alatt van. Nem mintha különösebben nagy tőr-mágus lenne, de valahogy nyugtatja a tudat, meg kicsit reménykedik abban is, hogy talán elűzi a rossz álmokat.
A fürdőház felé vezető úton kérdésekre válaszolgat, a legjobb tudása szerint. Furcsán érzi magát, mert emlékei szerint még senkinek nem tanított soha semmit és most sem biztos abban, hogy jól csinálná ezt.
A fürdőházba érve ő nem tervez nekivetkőzni, csupán csak annyira, amennyire okvetlenül szükséges, a fickót meg igyekszik valami privátabb zug felé terelni, hiszen ez mégis közfürdő.*
//Fürdőház//
- A lelkesedés fontos.
*A lány elmosolyodik, főleg talán azon, hogy ő maga miért nem tud semmiért lelkesedni, vagy nem annyira, mint Mykael. Talán anyja tehet róla, hogy olyan dolgokat erőltetett, amihez semmi kedve nem volt, bár meglehet, hogy ő maga is ludas ebben, hiszen lehetett volna engedelmes gyermek. Jelleméből fakadóan azonban nem tudott soha az lenni, hiszen bármi kiváltotta belőle a zsigeri ellenállást, ami elhagyta anyja száját, legyen szó zongoraóráról, egy divatos frizuráról vagy vőlegény-jelöltről.*
- Ne törődj azzal, én állom a cechet
*Úgy rámolja össze a holmiját, hogy a másiknak esélye sincs kiszúrni a tőrt, amit a rajztábla alatt rejtegetett eddig. Amúgy általában a keze ügyében tartja, sokszor úgy is alszik, hogy a párnája alatt van. Nem mintha különösebben nagy tőr-mágus lenne, de valahogy nyugtatja a tudat, meg kicsit reménykedik abban is, hogy talán elűzi a rossz álmokat.
A fürdőház felé vezető úton kérdésekre válaszolgat, a legjobb tudása szerint. Furcsán érzi magát, mert emlékei szerint még senkinek nem tanított soha semmit és most sem biztos abban, hogy jól csinálná ezt.
A fürdőházba érve ő nem tervez nekivetkőzni, csupán csak annyira, amennyire okvetlenül szükséges, a fickót meg igyekszik valami privátabb zug felé terelni, hiszen ez mégis közfürdő.*
4099. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 15:02:33
Üzenet elküldve: 2023-02-22 15:02:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violëttyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Egy. Egy? Hát az nem valami vastag, kisleány.
* Férfiasan vigyorog. *
- Pedig egészen csinoska vagy, a magad idegesítő, szemtelen módján.
* Bókol, rettentő nagy erőfeszítések közepette. A férfinek is kedves társasága az ital, a belső szebében állandóan ott hordja a flaskáját, ha éppen nem különböző ivókban múlatja az idejét. Vagy valamijen csoda folytán visszanyeri az életkedvét, vagy nem. Ha nem, akkor majd úgy intézi, hogynmeghaljon. Ez nem is fog nehezére esni, s meglehet, hamarosan bekövetkezik, előbb a vártnál. Elvégre már nem az a régi harcos, mint egykor és ritkán színjózan. *
- Azt te csak hiszed, cinka. Még senki sem kételkedett férfiúi képességeimben.
* Mivel hogy múlt éjszaka legalább három fehérszemélyt tett boldoggá. De legalább az ágyasává. Meglehet, örömtagja el is kopott.
Eltekeredő, csavarodó fejjel fordul ama bizonyos fenék után. Megint érdeklődése előterébe kapaszkodik a vágy, miszerint a következő éjszakát is ételben, italban, asszonyölben tobzódva óhajtja tölteni. *
– Ugyan, ne zsivajogj.
* A leánynak bemutatja az egyezményes jelet, a középső ujjával, mintegy felajánlást téve számára. Elvigyorodik és mivel körülpillantva nem lát egy kósza szeszespoharat se, amit megihatna, saját készleteihez nyúl a ruhája alól. Ekképpen folyékony bátorságot merítve felkászálódik és felmálházva magára a dolgait a fürdőházba indul, a leány után, maga sem tudja mi végből.
Lehet úgy volna ildomos, hogy lepakol magáról, hogy ne hozza zavarba az ottani népeekt, de ilyesmi finomságok nem igen jutnak az eszébe. Úgy ahogy van, teljes díszben berúgja az ajtót, a fürdőbe ront. Barátságtalan fogadtatásban részesül, jutalma néhány felháborodott pillantás és sikoly. Sárga szemeivel a vörös loboncot fürkészi, amit hamarosan meg is talál. *
- Még nem mondtad meg a nevedet, csitri.
* Morran Daioryn, félrelegyezve a gőzt és jókorát húz a laposüvegből, majd jól nevelt úriember lévén, felkínálja amazt a leánynak is. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Egy. Egy? Hát az nem valami vastag, kisleány.
* Férfiasan vigyorog. *
- Pedig egészen csinoska vagy, a magad idegesítő, szemtelen módján.
* Bókol, rettentő nagy erőfeszítések közepette. A férfinek is kedves társasága az ital, a belső szebében állandóan ott hordja a flaskáját, ha éppen nem különböző ivókban múlatja az idejét. Vagy valamijen csoda folytán visszanyeri az életkedvét, vagy nem. Ha nem, akkor majd úgy intézi, hogynmeghaljon. Ez nem is fog nehezére esni, s meglehet, hamarosan bekövetkezik, előbb a vártnál. Elvégre már nem az a régi harcos, mint egykor és ritkán színjózan. *
- Azt te csak hiszed, cinka. Még senki sem kételkedett férfiúi képességeimben.
* Mivel hogy múlt éjszaka legalább három fehérszemélyt tett boldoggá. De legalább az ágyasává. Meglehet, örömtagja el is kopott.
Eltekeredő, csavarodó fejjel fordul ama bizonyos fenék után. Megint érdeklődése előterébe kapaszkodik a vágy, miszerint a következő éjszakát is ételben, italban, asszonyölben tobzódva óhajtja tölteni. *
– Ugyan, ne zsivajogj.
* A leánynak bemutatja az egyezményes jelet, a középső ujjával, mintegy felajánlást téve számára. Elvigyorodik és mivel körülpillantva nem lát egy kósza szeszespoharat se, amit megihatna, saját készleteihez nyúl a ruhája alól. Ekképpen folyékony bátorságot merítve felkászálódik és felmálházva magára a dolgait a fürdőházba indul, a leány után, maga sem tudja mi végből.
Lehet úgy volna ildomos, hogy lepakol magáról, hogy ne hozza zavarba az ottani népeekt, de ilyesmi finomságok nem igen jutnak az eszébe. Úgy ahogy van, teljes díszben berúgja az ajtót, a fürdőbe ront. Barátságtalan fogadtatásban részesül, jutalma néhány felháborodott pillantás és sikoly. Sárga szemeivel a vörös loboncot fürkészi, amit hamarosan meg is talál. *
- Még nem mondtad meg a nevedet, csitri.
* Morran Daioryn, félrelegyezve a gőzt és jókorát húz a laposüvegből, majd jól nevelt úriember lévén, felkínálja amazt a leánynak is. *
4098. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 14:27:19
Üzenet elküldve: 2023-02-22 14:27:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bosszantja az új téma. De még hogy mennyire. Nem elég, hogy a fene visszaette a városba, még most ezeket az eltemetettnek hitt dolgokat is a felszínre kavarja a vénember. De nem adja meg senkinek azt az örömet, hogy komolyabban zsörtölődni kezdjen.*
- Egy volt.
*Válaszolja kurtán, de őszintén, miközben az ujján viselt gyűrűre pillant. Ha tudná, hogy félállásban még közös is van bennük, bizonyára kicsit bánná az előbbi színjátékot és nem vigyorogna ilyen jó dolga végzetten. De mivel nincs tudatában, így megengedi magának, még ha kis időre is, hogy élveteg vigyorral élvezze ki játékának hatását.
Azon persze őszintén meglepődik, mikor a férfi nevetésben tör ki. Minimum egy orrba vágásra számított, de ezek szerint tényleg kölyöknek gondolja. A kölyköket pedig ritkán verik meg úgy igazán komolyan.*
- Talán gyerekes, de legalább hatásos.
*Vágja is rá nyomban, miután a pálinka eltűnik a poharában, hogy kellemesen égesse végig a torkát. Amióta egyedül maradt azóta van ilyen kielégítő viszonyban az itallal. Persze esik ő túlzásba, de egy sör és pálinka még kevés ahhoz, hogy nyöszörögjön, akár egy kezdő iszákos. Így a férfi megjegyzésére csak bájosan elvigyorodik, jelezvén, hogy egyelőre kár elvárni azt, hogy remegni fog az alkohol erőssége miatt.
Nem olyan, mint a korabeli lányok a flancos, csicsás göncökben, akik már az alkohol szagától képesek kidőlni. Már nem. No, de az elején volt pár estéje, amikor azt kívánta, hogy bárcsak inkább nyelné el a föld, mintsem még egyszer poharat ragadjon.*
- Az a te bajod, nem az enyém.
*Forgatja meg a szemeit, majd a következő megjegyzésre már azokat összehúzva fürkészi a férfi arcát. Ahogy amaz bemozdul ő maga ugyan úgy a helyén marad. Noha a szíve pár pillanatig hevesebben dobban, de kívülre nem mutat esetleges félelmet vagy valós vágyódást az öreg után.*
- Ajánlja a rosseb.
*Horkan fel halkan.*
- Az erőszakoláshoz meg lehet innod kéne még pár pohárral, hátha tényleg segít, hogy igazán katonásan tudj harcba szállni.
*Vigyorodik el ismét, ahogy apránként felkel a székről, s magához veszi a batyuját is.*
- A fenekemet megtalálod a fürdőben.
*Fordul sarkon, majd egy kósza intést követően megindul az ajtó felé. Hisz ezért jött ide. Inni egyet, majd fürdeni. Azután talán eszik is valamit, hogy utána leigya magát a padlóig, szobára menjen és belealudjon az éjszakába. A vénség miatt pedig le nem mondana a tervekről, talán csak módosít rajtuk egy keveset.*
- A keresésedhez pedig sok sikert. Már, ha ezek után még szóba áll veled bármilyen fehérnép is.
*Kuncog halkan, ahogy a kilincsre fogva még egy hamiskás mosollyal körített, komisz pillantást hátra vet a férfi felé.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bosszantja az új téma. De még hogy mennyire. Nem elég, hogy a fene visszaette a városba, még most ezeket az eltemetettnek hitt dolgokat is a felszínre kavarja a vénember. De nem adja meg senkinek azt az örömet, hogy komolyabban zsörtölődni kezdjen.*
- Egy volt.
*Válaszolja kurtán, de őszintén, miközben az ujján viselt gyűrűre pillant. Ha tudná, hogy félállásban még közös is van bennük, bizonyára kicsit bánná az előbbi színjátékot és nem vigyorogna ilyen jó dolga végzetten. De mivel nincs tudatában, így megengedi magának, még ha kis időre is, hogy élveteg vigyorral élvezze ki játékának hatását.
Azon persze őszintén meglepődik, mikor a férfi nevetésben tör ki. Minimum egy orrba vágásra számított, de ezek szerint tényleg kölyöknek gondolja. A kölyköket pedig ritkán verik meg úgy igazán komolyan.*
- Talán gyerekes, de legalább hatásos.
*Vágja is rá nyomban, miután a pálinka eltűnik a poharában, hogy kellemesen égesse végig a torkát. Amióta egyedül maradt azóta van ilyen kielégítő viszonyban az itallal. Persze esik ő túlzásba, de egy sör és pálinka még kevés ahhoz, hogy nyöszörögjön, akár egy kezdő iszákos. Így a férfi megjegyzésére csak bájosan elvigyorodik, jelezvén, hogy egyelőre kár elvárni azt, hogy remegni fog az alkohol erőssége miatt.
Nem olyan, mint a korabeli lányok a flancos, csicsás göncökben, akik már az alkohol szagától képesek kidőlni. Már nem. No, de az elején volt pár estéje, amikor azt kívánta, hogy bárcsak inkább nyelné el a föld, mintsem még egyszer poharat ragadjon.*
- Az a te bajod, nem az enyém.
*Forgatja meg a szemeit, majd a következő megjegyzésre már azokat összehúzva fürkészi a férfi arcát. Ahogy amaz bemozdul ő maga ugyan úgy a helyén marad. Noha a szíve pár pillanatig hevesebben dobban, de kívülre nem mutat esetleges félelmet vagy valós vágyódást az öreg után.*
- Ajánlja a rosseb.
*Horkan fel halkan.*
- Az erőszakoláshoz meg lehet innod kéne még pár pohárral, hátha tényleg segít, hogy igazán katonásan tudj harcba szállni.
*Vigyorodik el ismét, ahogy apránként felkel a székről, s magához veszi a batyuját is.*
- A fenekemet megtalálod a fürdőben.
*Fordul sarkon, majd egy kósza intést követően megindul az ajtó felé. Hisz ezért jött ide. Inni egyet, majd fürdeni. Azután talán eszik is valamit, hogy utána leigya magát a padlóig, szobára menjen és belealudjon az éjszakába. A vénség miatt pedig le nem mondana a tervekről, talán csak módosít rajtuk egy keveset.*
- A keresésedhez pedig sok sikert. Már, ha ezek után még szóba áll veled bármilyen fehérnép is.
*Kuncog halkan, ahogy a kilincsre fogva még egy hamiskás mosollyal körített, komisz pillantást hátra vet a férfi felé.*
4097. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 13:53:16
Üzenet elküldve: 2023-02-22 13:53:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violëttyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Örömében elvigyorodik, a pipa is kiesik a szájából. Elvégre engedélyt kapott, hogy mindenféle becenévvel aggassa tele a leányzót, és e téren mindig igen kreatív szokott lenni. *
~ Lám, a cinka. Zavarba hoztam. ~
* Érti félre az elvörösödés tárgyát. Döngő léptekkel az újonnan választott széke felé fordul. *
- Nem-e? Az én szememben továbbra is gyerek maradsz. Gyerek vagy. Hány férfit csábítottál el mostanáig? Sok kérőd van?
* Gondolatai szerint, ugyanis ez az a bizonyos határvonal, ami a leányt és a nőt megkülönbözteti egymástól. A vörös leány összefonja a karjait, ekképpen feljebb tornázva kebleit, így a mozdulat nem is marad hatástalan Daiorynra nézve. Az emlőpáron legelteti a szemét, igen gyorsan megfeledkezve az előbbi kijelentéseiről.
Ám hamarosan egy céltudatosabb fehérnép vonja el a figyelmét. Egy lengén öltözött leányasszony, kinek keblei kibuggyanni készülnek a kacér ruhakivágásból. A nagyszájú vörös odainti hozzájuk, amit nem is igen tud mire vélni, így kíváncsisága felébred. Kisvártatva a rátörő érzetektől gyanút fog, de már későn, az arcára fagy az önelégült vigyor. *
- Nagyapád ám a nedvedző bőrüszök!
* Haragjában hátraveti lapockáig érő, sörénydús, hullámos, kékezüst fényű, fekete haját. Ám hiába a poétikus hajviselet, a daliás termet, tudatában van gyengeségének. Végignéz magán. Nem úgy fest, mint a híres-neves, ünnepelt harcosok egyike. A hősies idők rég véget értek. Amennyiben egyáltalán hősiesek voltak. Izmai elolvadtak, legendás ereje elillant. *
~ Ezen a szemtelen fruskán azért még bosszút állhatok. ~
* Az eszét persze még használhatná. Csakhogy hajdan, midőn kiábrándult a hazug, feslett, léha világból, a ravaszságot is mélyre temette magában. Megfogadta: ezentúl egyenes szavú-szándékú férfiú lesz. Nem nevet fel, nem derül önmagán. Szótlanul ráhagyja a leányra a hazugságot.
Pálinkat vesz neki, méla döbbenetére, s jóllehet, ezért nem haragszik rá. Végtére is, oly régen nevetett. Óhaja teljesül: a leány szavait hallgatva, valóban nevet, noha nem felhőtlenül és felszabadultan, hanem kissé érdesen, keserűn. *
~ Nos, igen. ~
* A térdét csapdossa, nevettében csaknem elkönnyezi magát. Meghallva az utolsó mondatot, legyint a férfi. Már nem is vigyorog. Egykedvűnek tűnően elfordul.
Majdnem a fején találta a szöget a lány, annyi különbséggel, hogy a felesége úgy hagyta el, hogy elhunyt. *
- Szörnyen zajos vagy.
* Sóhajt Daioryn. Még egy utolsó, vágyakozó pillantást vet a széles csípőjű menyecskére. Midőn felfogja végre, hogy csakugyan rútul cserben hagyták, a pálinka felé fordítja tekintetét. *
- Túlságosan gyerekes vagy. Figyelj, vakarcs!
* Egy szemkápráztató mozdulattal gördíti végig az ajkán a poharat és hagyjta fel a csípős nedűt, majd elégedetten csettint. Végignézi, ahogy a némber is így tesz. *
- Legalább rázkódj össze, az anyád isteneit.
* Csóválja a fejét, magában visszagondolva, hogy a mai fehérnépek, bizony jóval másabbak, mint az ő suhanckorában voltak.
Sóhajtva körülpillant, másik asszonyszemélyt keresve. Más egyébre sem vágyik, mint testi tevékenységre: evésre, ivásra, ölelésre. Gyorsan elfeledte, mennyire megvetette hajdan a henye élvhajhászás. *
- Elkergetted a kiszemeltemet.
* Mordul rá. *
- Tán magadat ajánlod, helyette?
* Bizonyára a féltékenység vezette, szegény párát. *
- Rendben, megerőszakollak. Persze, nem jókedvemből!
* Sóhajt önfeláldozó módon és úgy tesz, mint aki megmozdulna. *
- Legszívesebben elfenekelnélek. Ám nem férek a hátsó feledhez, mivel rajta ülsz.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Örömében elvigyorodik, a pipa is kiesik a szájából. Elvégre engedélyt kapott, hogy mindenféle becenévvel aggassa tele a leányzót, és e téren mindig igen kreatív szokott lenni. *
~ Lám, a cinka. Zavarba hoztam. ~
* Érti félre az elvörösödés tárgyát. Döngő léptekkel az újonnan választott széke felé fordul. *
- Nem-e? Az én szememben továbbra is gyerek maradsz. Gyerek vagy. Hány férfit csábítottál el mostanáig? Sok kérőd van?
* Gondolatai szerint, ugyanis ez az a bizonyos határvonal, ami a leányt és a nőt megkülönbözteti egymástól. A vörös leány összefonja a karjait, ekképpen feljebb tornázva kebleit, így a mozdulat nem is marad hatástalan Daiorynra nézve. Az emlőpáron legelteti a szemét, igen gyorsan megfeledkezve az előbbi kijelentéseiről.
Ám hamarosan egy céltudatosabb fehérnép vonja el a figyelmét. Egy lengén öltözött leányasszony, kinek keblei kibuggyanni készülnek a kacér ruhakivágásból. A nagyszájú vörös odainti hozzájuk, amit nem is igen tud mire vélni, így kíváncsisága felébred. Kisvártatva a rátörő érzetektől gyanút fog, de már későn, az arcára fagy az önelégült vigyor. *
- Nagyapád ám a nedvedző bőrüszök!
* Haragjában hátraveti lapockáig érő, sörénydús, hullámos, kékezüst fényű, fekete haját. Ám hiába a poétikus hajviselet, a daliás termet, tudatában van gyengeségének. Végignéz magán. Nem úgy fest, mint a híres-neves, ünnepelt harcosok egyike. A hősies idők rég véget értek. Amennyiben egyáltalán hősiesek voltak. Izmai elolvadtak, legendás ereje elillant. *
~ Ezen a szemtelen fruskán azért még bosszút állhatok. ~
* Az eszét persze még használhatná. Csakhogy hajdan, midőn kiábrándult a hazug, feslett, léha világból, a ravaszságot is mélyre temette magában. Megfogadta: ezentúl egyenes szavú-szándékú férfiú lesz. Nem nevet fel, nem derül önmagán. Szótlanul ráhagyja a leányra a hazugságot.
Pálinkat vesz neki, méla döbbenetére, s jóllehet, ezért nem haragszik rá. Végtére is, oly régen nevetett. Óhaja teljesül: a leány szavait hallgatva, valóban nevet, noha nem felhőtlenül és felszabadultan, hanem kissé érdesen, keserűn. *
~ Nos, igen. ~
* A térdét csapdossa, nevettében csaknem elkönnyezi magát. Meghallva az utolsó mondatot, legyint a férfi. Már nem is vigyorog. Egykedvűnek tűnően elfordul.
Majdnem a fején találta a szöget a lány, annyi különbséggel, hogy a felesége úgy hagyta el, hogy elhunyt. *
- Szörnyen zajos vagy.
* Sóhajt Daioryn. Még egy utolsó, vágyakozó pillantást vet a széles csípőjű menyecskére. Midőn felfogja végre, hogy csakugyan rútul cserben hagyták, a pálinka felé fordítja tekintetét. *
- Túlságosan gyerekes vagy. Figyelj, vakarcs!
* Egy szemkápráztató mozdulattal gördíti végig az ajkán a poharat és hagyjta fel a csípős nedűt, majd elégedetten csettint. Végignézi, ahogy a némber is így tesz. *
- Legalább rázkódj össze, az anyád isteneit.
* Csóválja a fejét, magában visszagondolva, hogy a mai fehérnépek, bizony jóval másabbak, mint az ő suhanckorában voltak.
Sóhajtva körülpillant, másik asszonyszemélyt keresve. Más egyébre sem vágyik, mint testi tevékenységre: evésre, ivásra, ölelésre. Gyorsan elfeledte, mennyire megvetette hajdan a henye élvhajhászás. *
- Elkergetted a kiszemeltemet.
* Mordul rá. *
- Tán magadat ajánlod, helyette?
* Bizonyára a féltékenység vezette, szegény párát. *
- Rendben, megerőszakollak. Persze, nem jókedvemből!
* Sóhajt önfeláldozó módon és úgy tesz, mint aki megmozdulna. *
- Legszívesebben elfenekelnélek. Ám nem férek a hátsó feledhez, mivel rajta ülsz.
4096. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 12:52:39
Üzenet elküldve: 2023-02-22 12:52:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Violëttyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Noha ez a leányos bájosság és szempillarebegtetés igen lenyűgöző lehet egy sokat megélt vénség részéről, azért a lányt még korántsem vette le a lábáról. Éppen ezért, arra, hogy a férfit mi érdekli és mi nem, ismét csak a vállát rándítja meg. Lehet ettől így is fognak maradni az ízületei.
Az viszont már kizökkenti, hogy a másik önállósítaná magát és adna ő maga valami olyat, amitől állítólag nem lenne túl boldog. Egyelőre amellett dönt, hogy vállalja eme veszélyt.*
- Talán azt még túlélem.
*Dünnyögi kivételesen nyugodt hangon. Ám a férjhez adás emlegetésére érzi, ahogy szökik vére szépen felfelé, még arca is belepirul. Ám nem valami kisleányos szégyenlősködés, hanem színtiszta méreg miatt. Legszívesebben nyakon kanyarintaná a másikat, de ama bizonyos belső hang hatására ezt inkább későbbre halasztja.
Mellé még segít az is, hogy a vénség se szó-se beszéd költözik az asztalához. De szomorú, hogy nem elég hosszúak azok az egyébként igen hosszú combok, hogy kilökje alóla a széket még ráérkezés előtt.*
- Én sem vagyok már gyerek, mégis annak emlegetsz.
*Horkan fel, ahogy azért megakadnak szemei azon a sörön.*
- De jól van legyen. *Vigyorodik el komiszul, ahogy az idegen arcra pillant.* Jó lesz nekem az aggastyán is.
*Fonja össze mellei előtt karjait, miközben hátra dől a széken. Ám hamar el is vonja a figyelmét a csibészségről az, hogy az öreg valami tetszetősebbet talált mögötte. Hát muszáj követnie a pillantását, amikor pedig a szolgálólányt megpillantja képtelen megállni, hogy ne szakadjon ki belőle egy újabb kelletlen sóhaj. Ami egészen addig tart, amíg egy újabb mocsok gondolat nem száll alá a fejében. Ajkai felettébb gonosz vigyorba húzódnak, ahogy derékból kitekeredve kezd kalimpálni a leány felé, hogy amaz figyelmét minél hamarább felkeltse. Hát nem is tart sokáig szerencsére, mikor a bájos lány az asztalhoz kezd közelíteni. Violëttyne ki is fordul, hogy szemközt lehessen vele, majd a torkát megköszörülve fojtja el vigyorát, hogy helyére szinészien precíz aggodalmas képet öltsön magára.*
- Ahj kedveském, de jó hogy észrevettél minket.
*Még egy felettébb gondterhelt sóhajjal is megtoldja a játékot.*
- Tudod a nagyapám igen beteg.
*Biccentget fejével újdonsült asztaltársasága felé.*
- Tudod megéltkorú derékfájás, ízületi bántalmak.
*Szusszanva ingatja meg a fejét.*
- Legyél szíves hozz nekünk két kupica Pálinkát. *Szedi ki az erszényéből a 40 aranyat, amit a lány kezébe nyomja, s finoman ráhajtja annak ujjait.*
- Tudod a doktora mondta, hogy napi egy jót tesz. Az ízületei, a tagjai fájdalma ellen, meg hát, hogy olyan fickós legyen, mint legénykorában.
*Lapogatja meg finoman a lány aranyat tartó kezét, majd bizalmasan közelebb hajol a füléhez, de arra gondosan ügyel, hogy a férfi is jól halljon minden szót.*
- Noha szerintem szart sem ér, mert nemrég hagyta faképnél a mama is a fiatalabb lovászfiúért.
*A leány kissé bárgyún pillog a vörösre, de ahogy az elengedi a kezét egy bólintást követően siet el a pulthoz. Természetesen Violëttyne már élveteg vigyorral figyeli, ahogy a zavart lány töltet a fogadóssal két pohárnyit, majd a szemeit lesütve siet vissza, hogy eléjük tegye a pohárkákat.
Nem tart sokáig a művelet, de a lánynak biztos egy örökkévalóság, amíg szemlesütve végez a dolgával. Természetesen a vörös smaragdjaitól kísérve. Ha esetleg kacérkodott is a gondolattal, hogy szabadidejében magával csábítsa az öreget az istálló szénakazaljába, hát a sietős távozásából ítélve mára valószínűleg felejtős program lesz kettejüknek.
Violëttyne innentől már elégedetten fordul vissza a férfi felé a letörölhetetlen és undorítóan elégedett vigyorával, majd az egyik poharat magához ragadva tolja a férfi elé a másikat.*
- Nos nagyapó, a fickós egészségedre.
*Most az ő ideje van itt, hogy bájos mosollyal rebegtesse meg a szempilláit, majd egy elégedett kuncogást követően hajtja le az italt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Noha ez a leányos bájosság és szempillarebegtetés igen lenyűgöző lehet egy sokat megélt vénség részéről, azért a lányt még korántsem vette le a lábáról. Éppen ezért, arra, hogy a férfit mi érdekli és mi nem, ismét csak a vállát rándítja meg. Lehet ettől így is fognak maradni az ízületei.
Az viszont már kizökkenti, hogy a másik önállósítaná magát és adna ő maga valami olyat, amitől állítólag nem lenne túl boldog. Egyelőre amellett dönt, hogy vállalja eme veszélyt.*
- Talán azt még túlélem.
*Dünnyögi kivételesen nyugodt hangon. Ám a férjhez adás emlegetésére érzi, ahogy szökik vére szépen felfelé, még arca is belepirul. Ám nem valami kisleányos szégyenlősködés, hanem színtiszta méreg miatt. Legszívesebben nyakon kanyarintaná a másikat, de ama bizonyos belső hang hatására ezt inkább későbbre halasztja.
Mellé még segít az is, hogy a vénség se szó-se beszéd költözik az asztalához. De szomorú, hogy nem elég hosszúak azok az egyébként igen hosszú combok, hogy kilökje alóla a széket még ráérkezés előtt.*
- Én sem vagyok már gyerek, mégis annak emlegetsz.
*Horkan fel, ahogy azért megakadnak szemei azon a sörön.*
- De jól van legyen. *Vigyorodik el komiszul, ahogy az idegen arcra pillant.* Jó lesz nekem az aggastyán is.
*Fonja össze mellei előtt karjait, miközben hátra dől a széken. Ám hamar el is vonja a figyelmét a csibészségről az, hogy az öreg valami tetszetősebbet talált mögötte. Hát muszáj követnie a pillantását, amikor pedig a szolgálólányt megpillantja képtelen megállni, hogy ne szakadjon ki belőle egy újabb kelletlen sóhaj. Ami egészen addig tart, amíg egy újabb mocsok gondolat nem száll alá a fejében. Ajkai felettébb gonosz vigyorba húzódnak, ahogy derékból kitekeredve kezd kalimpálni a leány felé, hogy amaz figyelmét minél hamarább felkeltse. Hát nem is tart sokáig szerencsére, mikor a bájos lány az asztalhoz kezd közelíteni. Violëttyne ki is fordul, hogy szemközt lehessen vele, majd a torkát megköszörülve fojtja el vigyorát, hogy helyére szinészien precíz aggodalmas képet öltsön magára.*
- Ahj kedveském, de jó hogy észrevettél minket.
*Még egy felettébb gondterhelt sóhajjal is megtoldja a játékot.*
- Tudod a nagyapám igen beteg.
*Biccentget fejével újdonsült asztaltársasága felé.*
- Tudod megéltkorú derékfájás, ízületi bántalmak.
*Szusszanva ingatja meg a fejét.*
- Legyél szíves hozz nekünk két kupica Pálinkát. *Szedi ki az erszényéből a 40 aranyat, amit a lány kezébe nyomja, s finoman ráhajtja annak ujjait.*
- Tudod a doktora mondta, hogy napi egy jót tesz. Az ízületei, a tagjai fájdalma ellen, meg hát, hogy olyan fickós legyen, mint legénykorában.
*Lapogatja meg finoman a lány aranyat tartó kezét, majd bizalmasan közelebb hajol a füléhez, de arra gondosan ügyel, hogy a férfi is jól halljon minden szót.*
- Noha szerintem szart sem ér, mert nemrég hagyta faképnél a mama is a fiatalabb lovászfiúért.
*A leány kissé bárgyún pillog a vörösre, de ahogy az elengedi a kezét egy bólintást követően siet el a pulthoz. Természetesen Violëttyne már élveteg vigyorral figyeli, ahogy a zavart lány töltet a fogadóssal két pohárnyit, majd a szemeit lesütve siet vissza, hogy eléjük tegye a pohárkákat.
Nem tart sokáig a művelet, de a lánynak biztos egy örökkévalóság, amíg szemlesütve végez a dolgával. Természetesen a vörös smaragdjaitól kísérve. Ha esetleg kacérkodott is a gondolattal, hogy szabadidejében magával csábítsa az öreget az istálló szénakazaljába, hát a sietős távozásából ítélve mára valószínűleg felejtős program lesz kettejüknek.
Violëttyne innentől már elégedetten fordul vissza a férfi felé a letörölhetetlen és undorítóan elégedett vigyorával, majd az egyik poharat magához ragadva tolja a férfi elé a másikat.*
- Nos nagyapó, a fickós egészségedre.
*Most az ő ideje van itt, hogy bájos mosollyal rebegtesse meg a szempilláit, majd egy elégedett kuncogást követően hajtja le az italt.*
4095. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 11:35:09
Üzenet elküldve: 2023-02-22 11:35:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violëttyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Szőrös pofájához mérten bájosan elvigyorodik, még a szempilláját is megrebegteti. *
- Meeert, érdekeeel.
~ Helyben vagyunk. ~
- Ugyan, ne zsivalyogj. Ha nem árulod el a neved, kénytelen leszek adni egyet, de azt nem köszönöd meg, gyerekleány.
* Lagymatagon int a fehérnép felé, majd visszavonul az árnyékba. Annak visszafogott motyogása ekkor üti meg a fülét. Mert szép, szép, tisztelje a kort, na de hogy ő, Ő? Öreg lenne? *
~ Na, nem-igaz-ám-már! ~
- Menj haza a saját apádhoz, tartson meg, vagy
adjon férjhez, habár azt a boldogtalant már előre sajnálom, aki téged a nyakába vesz.
* Fogja magát, szó nélkül, összepakolássza a motyóját, csak hogy bosszantsa. Felnyalábolja a sörét és átcsapja a lány asztalára, kifröccsentve belőle egy keveset. Szigorúan ránéz a lányra. *
- Cö, cö, cö, szemedet le vedd, vakarék.
* Komótosan áttelepíti magát az asztalához, kardját egy csörrenéssel támasztva az asztalnak. *
- Nnna.
* Mikor sikeresen áttelepült, akkor néz csak a kölyöklányra. *
- Mondod-e még hogy vén ipse?
* A mogorvával kiegyezik, lehet benne valami. A csitri háta mögött elvonja a figyelmét egy másik asszonyszemély. A szükségesnél megannyiszor jóval mélyebbre hajoló, ruhakivágásával csalafintán bánó, bizonyosan avatott szolgálót nézi, amúgy férfimód, kétséget sem hagyva vérmes szándékai felől.
Érdeklődését a leány felé maradéktalanul elveszti, csábító szemvillanásokkal, élveteg mosolygással puhítja az asztalok között ténykedő fehérnépet. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Szőrös pofájához mérten bájosan elvigyorodik, még a szempilláját is megrebegteti. *
- Meeert, érdekeeel.
~ Helyben vagyunk. ~
- Ugyan, ne zsivalyogj. Ha nem árulod el a neved, kénytelen leszek adni egyet, de azt nem köszönöd meg, gyerekleány.
* Lagymatagon int a fehérnép felé, majd visszavonul az árnyékba. Annak visszafogott motyogása ekkor üti meg a fülét. Mert szép, szép, tisztelje a kort, na de hogy ő, Ő? Öreg lenne? *
~ Na, nem-igaz-ám-már! ~
- Menj haza a saját apádhoz, tartson meg, vagy
adjon férjhez, habár azt a boldogtalant már előre sajnálom, aki téged a nyakába vesz.
* Fogja magát, szó nélkül, összepakolássza a motyóját, csak hogy bosszantsa. Felnyalábolja a sörét és átcsapja a lány asztalára, kifröccsentve belőle egy keveset. Szigorúan ránéz a lányra. *
- Cö, cö, cö, szemedet le vedd, vakarék.
* Komótosan áttelepíti magát az asztalához, kardját egy csörrenéssel támasztva az asztalnak. *
- Nnna.
* Mikor sikeresen áttelepült, akkor néz csak a kölyöklányra. *
- Mondod-e még hogy vén ipse?
* A mogorvával kiegyezik, lehet benne valami. A csitri háta mögött elvonja a figyelmét egy másik asszonyszemély. A szükségesnél megannyiszor jóval mélyebbre hajoló, ruhakivágásával csalafintán bánó, bizonyosan avatott szolgálót nézi, amúgy férfimód, kétséget sem hagyva vérmes szándékai felől.
Érdeklődését a leány felé maradéktalanul elveszti, csábító szemvillanásokkal, élveteg mosolygással puhítja az asztalok között ténykedő fehérnépet. *
4094. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 10:40:02
Üzenet elküldve: 2023-02-22 10:40:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezvén//
* Ezek szerint a hasonlóan feltűnő hajszín nem fogja megkönnyíteni a keresésüket. Kenetteljes arccal meghajtja a fejét a kereskedő felé. *
~ Nagyszerű. Mindenki ért mindent. ~
- Akkor hagyjuk csak folyni az áradatot a maga útján.
* Finom felszólítás ez, hogy akár teheti is a dolgát, amiből szerencsére ért Rundengart. Még egyszer rávillan a tekintete és némileg visszafojtottabb hangon még megjegyzi. *
- Ha még hozzátehetném, a Nimivensa által említett nagyobb értékű tárgyakról ne nagyon tegyen említést. Ha kérhetem a diszkrécióját, ez ügyben. Is.
* Előfordulhat, hogy a Gvanedil nevezetű testvér olyasmibe keveredett, amibe nem kellet volna, így jobb, ha csak a szigorú tényekre szorítkoznak, mielőtt olyasvalakik is a keresésésre indulnak, akiknek kevésbé jószándékúak a céljaik vele. *
- Majd elfeledtem! Némi segítség, hogy megkönnyítse a munkáját.
* A köntöse alól elővesz egy apró csomagot, benne 25 arannyal és átadja Rundengart Ipsioni részére. Illetőleg, hogy meggyorsítsa a feladatok elvégzését, ezzel a kis apróval. *
- Ég veled! És jó szerencsét!
* Figyelmét a mellete ülő nőre fordítja, a kereskedő távozása után. *
- Meg fogjuk találni, ne aggódj. Látom, elkerült az álom. Szóval Gvanedil... Mesélj még nekem róla!
* Dől hátra a székében és folytatja a megkezdett, ám félbeszakított italának az elfogyasztását. *
* Ezek szerint a hasonlóan feltűnő hajszín nem fogja megkönnyíteni a keresésüket. Kenetteljes arccal meghajtja a fejét a kereskedő felé. *
~ Nagyszerű. Mindenki ért mindent. ~
- Akkor hagyjuk csak folyni az áradatot a maga útján.
* Finom felszólítás ez, hogy akár teheti is a dolgát, amiből szerencsére ért Rundengart. Még egyszer rávillan a tekintete és némileg visszafojtottabb hangon még megjegyzi. *
- Ha még hozzátehetném, a Nimivensa által említett nagyobb értékű tárgyakról ne nagyon tegyen említést. Ha kérhetem a diszkrécióját, ez ügyben. Is.
* Előfordulhat, hogy a Gvanedil nevezetű testvér olyasmibe keveredett, amibe nem kellet volna, így jobb, ha csak a szigorú tényekre szorítkoznak, mielőtt olyasvalakik is a keresésésre indulnak, akiknek kevésbé jószándékúak a céljaik vele. *
- Majd elfeledtem! Némi segítség, hogy megkönnyítse a munkáját.
* A köntöse alól elővesz egy apró csomagot, benne 25 arannyal és átadja Rundengart Ipsioni részére.
Illetőleg, hogy meggyorsítsa a feladatok elvégzését, ezzel a kis apróval. *- Ég veled! És jó szerencsét!
* Figyelmét a mellete ülő nőre fordítja, a kereskedő távozása után. *
- Meg fogjuk találni, ne aggódj. Látom, elkerült az álom. Szóval Gvanedil... Mesélj még nekem róla!
* Dől hátra a székében és folytatja a megkezdett, ám félbeszakított italának az elfogyasztását. *
4093. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-22 10:04:58
Üzenet elküldve: 2023-02-22 10:04:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Valahogy az ég nem akarja, hogy nyugodt szellemiséggel döntse magába a sört. Pedig azt remélte, hogy innentől már rálelhet az alkohol áldotta belső békére. De mikor megüti a kérdés a füleit ismét muszáj hátra sandítania. Amit természetesen azért megelőz egy hosszú és igencsak fáradt sóhaj.*
- Nem értem ez miért lenne fontos?
*Rántja meg a vállát, majd visszafordulva kortyol pár újabb nagyobb kortyot, azután nyalja le ajkairól a sör habját. Az újabb kijelentés viszont ismét felpaprikázza.*
- Na a vénember.
*Szakad fel belőle egy újabb sóhaj.*
~Ne húzd ki a gyufát lány.~
*Szólal meg a belső, intő hang, amit egyre gyakoribb szokásává válik figyelmen kívül hagyni. Talán épp a bajt keresi. A végét az egésznek? Vagy valamiféle különös perverziójából fakadóan szeret mások idegeire menni. Az biztos, hogy még nem ez a háromnegyed korsó sör szállt rá az elméjére.
Most viszont nem forgolódik, csak maga elé motyog pár keresetlen megjegyzést. Először. Utána engedi nagyobbra a hangját, hogy az "öregember" füléhez is eljusson.*
- Bizonyára az lehetnék, ha lenne épeszű nő, aki dolgot kezdene az ilyen mogorva vén ipsékkel. De, ha vénséges öregúr létére szereti az ilyen különlegességeket, akkor szívesen szólítom Apucinak.
*Ejt meg maga elé egy kósza vigyort, majd jó dolga végeztével kiüríti a korsó maradék tartalmát. A krigli halk koppanással landol az asztalon, jelenlegi gazdája pedig elégedett sóhajjal dől hátra a széken.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Valahogy az ég nem akarja, hogy nyugodt szellemiséggel döntse magába a sört. Pedig azt remélte, hogy innentől már rálelhet az alkohol áldotta belső békére. De mikor megüti a kérdés a füleit ismét muszáj hátra sandítania. Amit természetesen azért megelőz egy hosszú és igencsak fáradt sóhaj.*
- Nem értem ez miért lenne fontos?
*Rántja meg a vállát, majd visszafordulva kortyol pár újabb nagyobb kortyot, azután nyalja le ajkairól a sör habját. Az újabb kijelentés viszont ismét felpaprikázza.*
- Na a vénember.
*Szakad fel belőle egy újabb sóhaj.*
~Ne húzd ki a gyufát lány.~
*Szólal meg a belső, intő hang, amit egyre gyakoribb szokásává válik figyelmen kívül hagyni. Talán épp a bajt keresi. A végét az egésznek? Vagy valamiféle különös perverziójából fakadóan szeret mások idegeire menni. Az biztos, hogy még nem ez a háromnegyed korsó sör szállt rá az elméjére.
Most viszont nem forgolódik, csak maga elé motyog pár keresetlen megjegyzést. Először. Utána engedi nagyobbra a hangját, hogy az "öregember" füléhez is eljusson.*
- Bizonyára az lehetnék, ha lenne épeszű nő, aki dolgot kezdene az ilyen mogorva vén ipsékkel. De, ha vénséges öregúr létére szereti az ilyen különlegességeket, akkor szívesen szólítom Apucinak.
*Ejt meg maga elé egy kósza vigyort, majd jó dolga végeztével kiüríti a korsó maradék tartalmát. A krigli halk koppanással landol az asztalon, jelenlegi gazdája pedig elégedett sóhajjal dől hátra a széken.*
4092. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-21 21:30:56
Üzenet elküldve: 2023-02-21 21:30:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezvén//
*Töretlen mosollyal, na meg a hozzátartozó, kenetteljes ábrázattal hallgatja a két hosszúéletűt.* ~Hogy nem sül le a bőr a képükről. Mit nem adnék érte Teysus, ha egyetlen éjszakára mindkettőnek pórázt rakhatna a nyakába!~
*A névre csak értően bólint, ahogy Landaír kissé fenyegető zárására is.*
-Ó, ne legyen kétségük afelől, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy felkutassam kegyed testvérét. *Viszonozza a mosolyt, s valahol értékeli is. Ritkán van része ilyesmiben egy elftől. Persze ez mit sem változtat előítéletein.*
-Ó, körbekérdezek. Tudja, hogyan megy ez kisasszony. Egyik kalmár megkérdezi a másikat, utóbbi elejti a témát a lókupecnél, az a péknél... Maholnap pedig az egész város a testvérét keresi majd. *Vad recsegések közepette dől hátra székében.*
-Nos, ha Landaír úrnak, vagy a bájos kisasszonynak nincs több mondanivalója, bele is temetkeznék a munkába. *Persze vaskos szavak ezek, hisz előbb biztosan pihen egy keveset. Aztán elmegy, keres magának valami könnyed szórakozást... És még azt az átokverte szekeret is meg kell vennie! Úgyhogy csak mindent szépen sorban, fontossági sorrendben. Hogy egy hosszúfülűt felkutasson némi megbecsülésért és egy kevés aranyért... Az másodlagos. Persze ezt a világért sem kötné magasztos asztaltársasága orrára.
Kérdőn pillant még végig rajtuk, mielőtt felemelkedne ültéből. Etikettet ismerő férfiú ő, sosem hagyna faképnél ilyen kuncsaftokat.*
*Töretlen mosollyal, na meg a hozzátartozó, kenetteljes ábrázattal hallgatja a két hosszúéletűt.* ~Hogy nem sül le a bőr a képükről. Mit nem adnék érte Teysus, ha egyetlen éjszakára mindkettőnek pórázt rakhatna a nyakába!~
*A névre csak értően bólint, ahogy Landaír kissé fenyegető zárására is.*
-Ó, ne legyen kétségük afelől, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy felkutassam kegyed testvérét. *Viszonozza a mosolyt, s valahol értékeli is. Ritkán van része ilyesmiben egy elftől. Persze ez mit sem változtat előítéletein.*
-Ó, körbekérdezek. Tudja, hogyan megy ez kisasszony. Egyik kalmár megkérdezi a másikat, utóbbi elejti a témát a lókupecnél, az a péknél... Maholnap pedig az egész város a testvérét keresi majd. *Vad recsegések közepette dől hátra székében.*
-Nos, ha Landaír úrnak, vagy a bájos kisasszonynak nincs több mondanivalója, bele is temetkeznék a munkába. *Persze vaskos szavak ezek, hisz előbb biztosan pihen egy keveset. Aztán elmegy, keres magának valami könnyed szórakozást... És még azt az átokverte szekeret is meg kell vennie! Úgyhogy csak mindent szépen sorban, fontossági sorrendben. Hogy egy hosszúfülűt felkutasson némi megbecsülésért és egy kevés aranyért... Az másodlagos. Persze ezt a világért sem kötné magasztos asztaltársasága orrára.
Kérdőn pillant még végig rajtuk, mielőtt felemelkedne ültéből. Etikettet ismerő férfiú ő, sosem hagyna faképnél ilyen kuncsaftokat.*
4091. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-21 20:40:41
Üzenet elküldve: 2023-02-21 20:40:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violëttyne//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Már éppen visszavonulna a csuklyája mélyebb, békésebb rejtekébe, talán még a szemét is visszahunyná, mikor a fehérnép hátrafordul. És beszól neki. Úgy istenesen. Egyből kipattannak a szemei, még a csuklyát is hátralöki, hogy jobban lásson. *
- Hogy hívnak, nyelvelő?
* Kérdezi a szájalót. Nőket nem illendő szájon vágni, így legalább a nevét tudni szeretné, mielőtt viszonozná a verbális sortüzet. Most már úgy rendesen végigméri, röviden elismeréssel adózva gondolatban annak italfogyasztási stílusa felé. Meg hát, nem is vak férfiember. *
~ Szemrevaló, meg kell hagyni. ~
- Hallgass, vakarcs. Leányom lehetnél, hát nem tiszteled a kort?
* Vakkant oda, igen erős túlzással élve. *
~ Bár ezeknél manapság nem igen lehet tudni. A gyerekek is asszonynak tudnak kinézni annyi cicoma alatt. ~
* Bölcselkedik magában egy sort. *
~ Mi lett a mai asszonyokkal, hogy sört nyakalnak és úgy vedelnek, mint akármelyik férfi tenné? ... Ne gondolkodj, Daioryn! ... Rendben, gondolkodás vége. ~
* Ismételten a szája sarkába akasztja a pipaszárat és jóízűt szipákol. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Már éppen visszavonulna a csuklyája mélyebb, békésebb rejtekébe, talán még a szemét is visszahunyná, mikor a fehérnép hátrafordul. És beszól neki. Úgy istenesen. Egyből kipattannak a szemei, még a csuklyát is hátralöki, hogy jobban lásson. *
- Hogy hívnak, nyelvelő?
* Kérdezi a szájalót. Nőket nem illendő szájon vágni, így legalább a nevét tudni szeretné, mielőtt viszonozná a verbális sortüzet. Most már úgy rendesen végigméri, röviden elismeréssel adózva gondolatban annak italfogyasztási stílusa felé. Meg hát, nem is vak férfiember. *
~ Szemrevaló, meg kell hagyni. ~
- Hallgass, vakarcs. Leányom lehetnél, hát nem tiszteled a kort?
* Vakkant oda, igen erős túlzással élve. *
~ Bár ezeknél manapság nem igen lehet tudni. A gyerekek is asszonynak tudnak kinézni annyi cicoma alatt. ~
* Bölcselkedik magában egy sort. *
~ Mi lett a mai asszonyokkal, hogy sört nyakalnak és úgy vedelnek, mint akármelyik férfi tenné? ... Ne gondolkodj, Daioryn! ... Rendben, gondolkodás vége. ~
* Ismételten a szája sarkába akasztja a pipaszárat és jóízűt szipákol. *
4090. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-21 14:18:48
Üzenet elküldve: 2023-02-21 14:18:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Daioryn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Csak egy nyugodt megérkezést szeretett volna egy sör társaságában. Meg talán berúgni egy kicsit. Pár éve elég jól űzi ezt a "szakmát", aminek tán hamarosan még jeles szakértőjeként is avanzsálódhat. Erre a pultnál bámulja egy kölyök, meg még egy közeli szék is beleköt. Hát ilyen nagy elvárásnak tűnik egy kis nyugalom?
Ám igyekszik ezeken felül emelkedni és kiélvezni a kevésbé pocsék sörök egyikét, amit maga elé húzva kortyolgat bőszen. Hisz minek óvatoskodni? Ám a második kortynak félbe kell maradnia, ugyanis a mögötte elhelyezkedő szék gazdája sem bír magával. Ahelyett, hogy inkább ő is az ivásra használná a száját.
Oldalból kissé hátra fordulva vonja fel a szemöldökeit, ahogy megnézi magának a férfit. Hisz jobb tisztában lenni azzal, mégis kinek a bajuszát kell záros határidőn belül megrángatnia.*
- Ígérem koma, ha esetleg érdekelni fog rákérdezek. Ahogy elnézem nem Arthenior magasságos urával, így ha nem bánod, engedelmeddel leszarom.
*Bólint egy rövidet, majd visszafordulva húz egyet ismét a keserű italból. Nem szívesen kezdene bele valami komolyabb kötekedésbe, de sajnos elmúltak azok az udvarias és illemet tudó évek, amikor talán még le is vetette volna magát a férfi lábai elé, hogy mélységes bocsánatáért esedezzen. Pedig jobb lenne, ha kicsit meghúzódna, hiszen épp eléggé nyűgös ahhoz, hogy belekezdjen valami gyerekes szájharcba, aminek nagy valószínűséggel nem lenne jó vége. De a vörös olyan, mint egy csípős nyelvű vipera. Nehezen állja meg, hogy ne szájaljon vissza, akkor is, ha eddig semmi sértőt nem kapott. Meg hát mégis csak ő volt az, aki a széket a másiknak lökte. De nem tehet róla, ha a szakállas fószer azt hiszi szobán van, s elpöffeszkedik, mint a nagyurak.
De igyekszik túltenni magát az atrocitáson, még akkor is ha továbbra is magában dohog. Egy jó forró fürdő után majd szépen elvonul a nagyérdemű elől, utána tőle fel is fordulhat a világ. Majd alszik egy kiadósat, holnap meg talán már bűbájosabb lesz, mint ebben a pillanatban. Bár itt a városban ezt erősen kétli.*
A hozzászólás írója (Violëttyne Bodenmeryen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.02.21 14:19:15
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Csak egy nyugodt megérkezést szeretett volna egy sör társaságában. Meg talán berúgni egy kicsit. Pár éve elég jól űzi ezt a "szakmát", aminek tán hamarosan még jeles szakértőjeként is avanzsálódhat. Erre a pultnál bámulja egy kölyök, meg még egy közeli szék is beleköt. Hát ilyen nagy elvárásnak tűnik egy kis nyugalom?
Ám igyekszik ezeken felül emelkedni és kiélvezni a kevésbé pocsék sörök egyikét, amit maga elé húzva kortyolgat bőszen. Hisz minek óvatoskodni? Ám a második kortynak félbe kell maradnia, ugyanis a mögötte elhelyezkedő szék gazdája sem bír magával. Ahelyett, hogy inkább ő is az ivásra használná a száját.
Oldalból kissé hátra fordulva vonja fel a szemöldökeit, ahogy megnézi magának a férfit. Hisz jobb tisztában lenni azzal, mégis kinek a bajuszát kell záros határidőn belül megrángatnia.*
- Ígérem koma, ha esetleg érdekelni fog rákérdezek. Ahogy elnézem nem Arthenior magasságos urával, így ha nem bánod, engedelmeddel leszarom.
*Bólint egy rövidet, majd visszafordulva húz egyet ismét a keserű italból. Nem szívesen kezdene bele valami komolyabb kötekedésbe, de sajnos elmúltak azok az udvarias és illemet tudó évek, amikor talán még le is vetette volna magát a férfi lábai elé, hogy mélységes bocsánatáért esedezzen. Pedig jobb lenne, ha kicsit meghúzódna, hiszen épp eléggé nyűgös ahhoz, hogy belekezdjen valami gyerekes szájharcba, aminek nagy valószínűséggel nem lenne jó vége. De a vörös olyan, mint egy csípős nyelvű vipera. Nehezen állja meg, hogy ne szájaljon vissza, akkor is, ha eddig semmi sértőt nem kapott. Meg hát mégis csak ő volt az, aki a széket a másiknak lökte. De nem tehet róla, ha a szakállas fószer azt hiszi szobán van, s elpöffeszkedik, mint a nagyurak.
De igyekszik túltenni magát az atrocitáson, még akkor is ha továbbra is magában dohog. Egy jó forró fürdő után majd szépen elvonul a nagyérdemű elől, utána tőle fel is fordulhat a világ. Majd alszik egy kiadósat, holnap meg talán már bűbájosabb lesz, mint ebben a pillanatban. Bár itt a városban ezt erősen kétli.*
A hozzászólás írója (Violëttyne Bodenmeryen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.02.21 14:19:15
4089. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-21 13:49:31
Üzenet elküldve: 2023-02-21 13:49:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Violëttyne//
* Az általa elküldött kölyöknek ma szerencsétlen napja van, először a férfi kergeti el az asztaltól, most meg egy vörös némber gorombítja le amott. Maga elé kanalazza a második sörét, és szórakozottan bámulja a pultnál lévő nőt, aki szintén sört rendel. Nem különösebben érdekli, de valamit nézni kell, és a vörös haj elég figyelemfelkeltő tud lenni, ami magához vonzza a tekinteteket.
Hamar megunja az embereket, így figyelmét a pipája felé fordítja. Kis karikákat próbál meg képezni a felszálló füstből, miközben az asztal alatt a lábával kilöki a szemközti széket, hogy vasalt csizmáját pihentethesse rajta. Még kissé le is csúszik a széken, fejét pedig a szék háttámlájának billenti. Tökéletes lenne egy kis rögtönzött szúnyokálásra.
Épp elbűvölten gyönyörködik a füstkarikáiban, félig álomba szenderülve, amikor meglökik a széket a lába alatt. Az egyik majdnem tökéletes karikája a rázkódástól eltorzultan suhan tovább. *
- Mi a rossebb?
* Ül fel és megigazgatja a pipáját a szája sarkában. A vörös némber az, természetesen, ki más. *
- Vigyázz magadra, cinka. Nem tudhatod kinek a székét lökdösöd.
* Morogja, akár egy álmából felvert medve. Magában bólint, lám, tud ő udvarias is lenni, az ilyen mindenféle fehérnépekkel, ha nagyon akar. Ezen gondolatán megnyugodva, a második korsót is magába dönti, majd letörli a habot a bajszáról. *
* Az általa elküldött kölyöknek ma szerencsétlen napja van, először a férfi kergeti el az asztaltól, most meg egy vörös némber gorombítja le amott. Maga elé kanalazza a második sörét, és szórakozottan bámulja a pultnál lévő nőt, aki szintén sört rendel. Nem különösebben érdekli, de valamit nézni kell, és a vörös haj elég figyelemfelkeltő tud lenni, ami magához vonzza a tekinteteket.
Hamar megunja az embereket, így figyelmét a pipája felé fordítja. Kis karikákat próbál meg képezni a felszálló füstből, miközben az asztal alatt a lábával kilöki a szemközti széket, hogy vasalt csizmáját pihentethesse rajta. Még kissé le is csúszik a széken, fejét pedig a szék háttámlájának billenti. Tökéletes lenne egy kis rögtönzött szúnyokálásra.
Épp elbűvölten gyönyörködik a füstkarikáiban, félig álomba szenderülve, amikor meglökik a széket a lába alatt. Az egyik majdnem tökéletes karikája a rázkódástól eltorzultan suhan tovább. *
- Mi a rossebb?
* Ül fel és megigazgatja a pipáját a szája sarkában. A vörös némber az, természetesen, ki más. *
- Vigyázz magadra, cinka. Nem tudhatod kinek a székét lökdösöd.
* Morogja, akár egy álmából felvert medve. Magában bólint, lám, tud ő udvarias is lenni, az ilyen mindenféle fehérnépekkel, ha nagyon akar. Ezen gondolatán megnyugodva, a második korsót is magába dönti, majd letörli a habot a bajszáról. *
4088. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-21 10:18:07
Üzenet elküldve: 2023-02-21 10:18:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Borba és sörbe fojtva //
* A törpe nagyon jól érzi magát, és csak úgy vedeli a mézsört. Már kicsit kezd kótyagos lenni, és nem is biztos, hogy élvezhetően tudna a továbbiakban pánsípozni. Persze ez nem érdekli őt. Most azon a ponton van, hogy minden mindegy csak had igy meg a magáét. *
- Te is igyál ám! Nehogy csak kettőnk közül én részegedjem le! Elmondjak neked egy régi történetet?
Ez még fiatal koromban volt, mikor még erőm teljében voltam. Miket véghez vittem én! Egyszer egy orkot úgy tökön rúgtam, hogy össze rogyott. Én persze meg úsztam mert elfutottam. Nekem nehogy kinevess az ork volt vagy két méter, és mázsa ötven kilogramm. Nem is tudom hogy, értem el a mogyoróit. Lehet hogy felugrattam egy picit helyből és úgy sikerült.
* Jót nevet saját történetén a törpe. Már vélhetően kiütközött rajta az alkohol hatása, mert akkor szokott ilyeneket mesélni. *
* A törpe nagyon jól érzi magát, és csak úgy vedeli a mézsört. Már kicsit kezd kótyagos lenni, és nem is biztos, hogy élvezhetően tudna a továbbiakban pánsípozni. Persze ez nem érdekli őt. Most azon a ponton van, hogy minden mindegy csak had igy meg a magáét. *
- Te is igyál ám! Nehogy csak kettőnk közül én részegedjem le! Elmondjak neked egy régi történetet?
Ez még fiatal koromban volt, mikor még erőm teljében voltam. Miket véghez vittem én! Egyszer egy orkot úgy tökön rúgtam, hogy össze rogyott. Én persze meg úsztam mert elfutottam. Nekem nehogy kinevess az ork volt vagy két méter, és mázsa ötven kilogramm. Nem is tudom hogy, értem el a mogyoróit. Lehet hogy felugrattam egy picit helyből és úgy sikerült.
* Jót nevet saját történetén a törpe. Már vélhetően kiütközött rajta az alkohol hatása, mert akkor szokott ilyeneket mesélni. *
4087. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 22:45:47
Üzenet elküldve: 2023-02-20 22:45:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
*Nem egészen ezt tervezte útjának első állomásának. Az igazat megvallva az egész várost el akarta kerülni, de a Pegazus volt a legközelebbi fogadó, ahol ma éjszaka megszállhatna. Fintorogva bámulja egy ideig a magas kőépületet, miközben keze tétován indul a kilincs felé. Mintha attól tartana, hogy valami szörnyűséget fog odabent találni, olyannyira nincs kedve belökni maga előtt a vaskos faajtót.
Végül kénytelen-kelletlen, de erőt vesz magán és megmarkolja a hideg fémet, az ajtó pedig halk nyikordulással meg is indul.
Kitárja azt maga előtt, smaragdjai pedig rögvest kipillantanak a köpeny csuklyája alól, hogy végig járjanak a vendégeken, majd a pultra fókuszálva a fogadóst is méricskélni kezdje. Hosszú sóhaj szakad fel a tüdejéből, s egy szájhúzás kíséretében belép, s ajtót csukva indul a pult felé. Egyelőre nem zargatja a fogadóst, nem siet sehová. Csak hátra löki fejéről a csuklyát, s tűzszínű tincseit kiszabadítja alóla.
Felkönyököl a falapra, s míg nem tudja magáénak a fogadós figyelmét addig csak meredten bámul maga elé. Pár pillanatig élvezi is ezen tevékenységét, mikor megérzi magán egy suhanc pillantásait. Finoman végig nyalja alsóajkait, amik már igencsak ki vannak száradva, a végén pedig szája szélét beharapva sandít a fiúra.*
- Mi a francot bámulsz kölyök?
*Morran fel halkan, s úgy tűnik ez elég is volt arra, hogy amaz elkapja róla a tekintetét, viszont a pultos érdeklődve pillantson az irányába. Amennyire egykoron szerette a társaságot, mára már annyira rühell mindenféle figyelmet. Ám ezt nehéz ilyen hajkoronával elkerülni. A pultos viszont kötelező elem, így kénytelen kihúznia magát, s a férfit szemmel követni, míg az elé nem sétál.*
- Nem rabolom az idejét sokáig. Egy korsó Ullamar sört kérek. Húzza maga elé a batyuját, hogy abból kiszedve az erszényét leszámolja a 13 aranyat.* Egyelőre egy éjszakára még egy Szobát is kivennék. *Ezzel pedig újabb 17 arannyal bővíti a Pegazus vagyonát.*
*Amint az arany, s nem sokra rá a kulcs és az ital gazdát cserél inkább visszavonulót fúj, s egy pulttól távolabbi asztalnál foglal helyet. Sajnos nem sikerül eldugott asztalt szabadon találni, így a zsúfoltabb résznél kell elhelyezkedjen. Leteszi a korsót és batyuba csúsztatja a kulcsot, majd az asztal alá dobja a táskát és kihúzza a székét. A helyhiány miatt viszont a mögötte ülőnek háttámlájához koccan. Egy halk morgással odasandít, majd inkább helyet foglalva húzza maga elé a korsót.*
*Nem egészen ezt tervezte útjának első állomásának. Az igazat megvallva az egész várost el akarta kerülni, de a Pegazus volt a legközelebbi fogadó, ahol ma éjszaka megszállhatna. Fintorogva bámulja egy ideig a magas kőépületet, miközben keze tétován indul a kilincs felé. Mintha attól tartana, hogy valami szörnyűséget fog odabent találni, olyannyira nincs kedve belökni maga előtt a vaskos faajtót.
Végül kénytelen-kelletlen, de erőt vesz magán és megmarkolja a hideg fémet, az ajtó pedig halk nyikordulással meg is indul.
Kitárja azt maga előtt, smaragdjai pedig rögvest kipillantanak a köpeny csuklyája alól, hogy végig járjanak a vendégeken, majd a pultra fókuszálva a fogadóst is méricskélni kezdje. Hosszú sóhaj szakad fel a tüdejéből, s egy szájhúzás kíséretében belép, s ajtót csukva indul a pult felé. Egyelőre nem zargatja a fogadóst, nem siet sehová. Csak hátra löki fejéről a csuklyát, s tűzszínű tincseit kiszabadítja alóla.
Felkönyököl a falapra, s míg nem tudja magáénak a fogadós figyelmét addig csak meredten bámul maga elé. Pár pillanatig élvezi is ezen tevékenységét, mikor megérzi magán egy suhanc pillantásait. Finoman végig nyalja alsóajkait, amik már igencsak ki vannak száradva, a végén pedig szája szélét beharapva sandít a fiúra.*
- Mi a francot bámulsz kölyök?
*Morran fel halkan, s úgy tűnik ez elég is volt arra, hogy amaz elkapja róla a tekintetét, viszont a pultos érdeklődve pillantson az irányába. Amennyire egykoron szerette a társaságot, mára már annyira rühell mindenféle figyelmet. Ám ezt nehéz ilyen hajkoronával elkerülni. A pultos viszont kötelező elem, így kénytelen kihúznia magát, s a férfit szemmel követni, míg az elé nem sétál.*
- Nem rabolom az idejét sokáig. Egy korsó Ullamar sört kérek. Húzza maga elé a batyuját, hogy abból kiszedve az erszényét leszámolja a 13 aranyat.*
Egyelőre egy éjszakára még egy Szobát is kivennék. *Ezzel pedig újabb 17 arannyal bővíti a Pegazus vagyonát.* *Amint az arany, s nem sokra rá a kulcs és az ital gazdát cserél inkább visszavonulót fúj, s egy pulttól távolabbi asztalnál foglal helyet. Sajnos nem sikerül eldugott asztalt szabadon találni, így a zsúfoltabb résznél kell elhelyezkedjen. Leteszi a korsót és batyuba csúsztatja a kulcsot, majd az asztal alá dobja a táskát és kihúzza a székét. A helyhiány miatt viszont a mögötte ülőnek háttámlájához koccan. Egy halk morgással odasandít, majd inkább helyet foglalva húzza maga elé a korsót.*
4086. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 13:09:08
Üzenet elküldve: 2023-02-20 13:09:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Érkezvén//
*A lány mögött sziklaszilárdnak bizonyuló Landaír biztonság érzetet áraszt. A testvérére kinézetére tett kérdés pedig segítséget nyújt.*
- Hosszú fonatokkal díszített barna haj jellemzi, szemei smaragd zöldek. Talán olyan magas lehet mint Landaír. Bizonyosra veszem, hogy megpróbál elvegyülni, ha van is kísérete az nem feltűnő.
*Bagolyéhoz hasonlító szemeit magabiztosan a kereskedőre emeli, tudatva azt, hogy komolyan beszél. Az elf kérdésére válaszolva a nyakához nyúl és felmutatja a G betűt.*
- Gvanedil Leisinguard.
*Oldalra sandít, ahogyan figyeli Landaír reakcióját, majd nagyra kerekednek szemei ahogyan az a honorálásról beszél. Szíve szerint tiltakozna, de tudja, hogy azzal Ipsioniban kelthet gyanút, így csendben marad.*
- Hogyan szándékozik kezdeni a kutatást uram?
*A kereskedőhöz fordul és bájosan mosolyog. Szíve szerint mást jutalmazna most ezzel, de észrevételei alapján az ember látványosan odavan érte és ezt szeretné amennyire lehet kihasználni. Természetesen csak bizonyos keretek között.*
*A lány mögött sziklaszilárdnak bizonyuló Landaír biztonság érzetet áraszt. A testvérére kinézetére tett kérdés pedig segítséget nyújt.*
- Hosszú fonatokkal díszített barna haj jellemzi, szemei smaragd zöldek. Talán olyan magas lehet mint Landaír. Bizonyosra veszem, hogy megpróbál elvegyülni, ha van is kísérete az nem feltűnő.
*Bagolyéhoz hasonlító szemeit magabiztosan a kereskedőre emeli, tudatva azt, hogy komolyan beszél. Az elf kérdésére válaszolva a nyakához nyúl és felmutatja a G betűt.*
- Gvanedil Leisinguard.
*Oldalra sandít, ahogyan figyeli Landaír reakcióját, majd nagyra kerekednek szemei ahogyan az a honorálásról beszél. Szíve szerint tiltakozna, de tudja, hogy azzal Ipsioniban kelthet gyanút, így csendben marad.*
- Hogyan szándékozik kezdeni a kutatást uram?
*A kereskedőhöz fordul és bájosan mosolyog. Szíve szerint mást jutalmazna most ezzel, de észrevételei alapján az ember látványosan odavan érte és ezt szeretné amennyire lehet kihasználni. Természetesen csak bizonyos keretek között.*
4085. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 11:53:18
Üzenet elküldve: 2023-02-20 11:53:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezvén//
* Landaír magában felszisszen. *
~ Ez nem volt bölcs kijelentés. Ezt eddig nem említette. ~
* Ám bár ki tudja? A ravasz Rundengart még a végén vérszemet kap az állítólagos értékes tárgyak hallatán, de Landaírnak gondja lesz rá, hogy semmire se tehesse rá az enyves mancsát. *
- Szükségünk lenne egy névre, Nimivensa.
* Figyelmezteti, hiszen innen kiindulni a legegyszerűbb, az esetleges feltűnő külső csak ráadás.
Úgy tűnik sikerült felkelteni Rundengart érdeklődését az ügy iránt. Figyelmeztető pillantást vet a nőre, hogy óvatosan bánjon a szavakkal. Nincsenek illúziói afelől, hogy ott használná ki őket a kereskedő, ahol csak tudja.
Rátérnek a kereskedő kedvenc részére, így Landaír magához ragadja a szót. *
- A bájos hölgy megbecsüli önt, a Al'Laenaran család pedig pedig még ennél is tovább merészkedik majd. Természetesen honorálni fogjuk az erőfeszítéseit, amennyiben azok valóban hasznosnak bizonyulnak.
* Nem szégyelli bedobni a nevét és pozícióját, de a nőnek a kisujját sem kell mozdítania, hiszen megígérte neki hogy segít. Az arany neki sosem volt akadály, a változatosság kedvéért a saját, választott ügyeire is elszórhat néhány érmét belőle. *
- Az információk hitelességét saját magam fogom ellenőrizni személyesen, efelől tehát nyugodt lehetsz.
* Fordul Nimivensa felé, de egyben célzásnak is szánja Rundengartnak, hogy meg se próbálja félrevezetni őket. *
* Landaír magában felszisszen. *
~ Ez nem volt bölcs kijelentés. Ezt eddig nem említette. ~
* Ám bár ki tudja? A ravasz Rundengart még a végén vérszemet kap az állítólagos értékes tárgyak hallatán, de Landaírnak gondja lesz rá, hogy semmire se tehesse rá az enyves mancsát. *
- Szükségünk lenne egy névre, Nimivensa.
* Figyelmezteti, hiszen innen kiindulni a legegyszerűbb, az esetleges feltűnő külső csak ráadás.
Úgy tűnik sikerült felkelteni Rundengart érdeklődését az ügy iránt. Figyelmeztető pillantást vet a nőre, hogy óvatosan bánjon a szavakkal. Nincsenek illúziói afelől, hogy ott használná ki őket a kereskedő, ahol csak tudja.
Rátérnek a kereskedő kedvenc részére, így Landaír magához ragadja a szót. *
- A bájos hölgy megbecsüli önt, a Al'Laenaran család pedig pedig még ennél is tovább merészkedik majd. Természetesen honorálni fogjuk az erőfeszítéseit, amennyiben azok valóban hasznosnak bizonyulnak.
* Nem szégyelli bedobni a nevét és pozícióját, de a nőnek a kisujját sem kell mozdítania, hiszen megígérte neki hogy segít. Az arany neki sosem volt akadály, a változatosság kedvéért a saját, választott ügyeire is elszórhat néhány érmét belőle. *
- Az információk hitelességét saját magam fogom ellenőrizni személyesen, efelől tehát nyugodt lehetsz.
* Fordul Nimivensa felé, de egyben célzásnak is szánja Rundengartnak, hogy meg se próbálja félrevezetni őket. *
4084. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 11:24:03
Üzenet elküldve: 2023-02-20 11:24:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezvén//
*Ha tudná, Nimivensa mit gondol róla valójában, az sem sértené különösen. Tisztában van vele, hogy a vonzalom nem személyes védjegye, főleg nem ily kontrasztos asztaltársaság mellett. Többek között ezért is oly nagy rajongója a füstös bordélyházaknak. Ott úgy szolgálják, ahogy neki tetszik, s még az érzelmeket sem kell megjátszani hozzá.*
-Ó, hogyne, hogyne! A bajba jutott hölgyek a specialitásom! *Hasára tett kezekkel kacag fel az egyébként igen csak hamis állítása nyomán. A bajba jutott népeket a leginkább könnyű kijátszani, s ő nem egyszer élt is már e lehetőséggel élete során.*
-A testvérét? Csakugyan? *Pislog a lányra.* ~És értékes holmik voltak nála?~ *Furcsának találja, hogy az elf fontosnak tartotta ezt kiemelni, de nem ítélkezik. Ha az ő testvére tűnne el, ő is azt keresné először, minek kelt lába az Ipsioni család egyébként igen csak kikopott vagyonából.*
-Őt is ily, megkapó vörös hajkoronával áldották meg az istenek? *Búgja a lánynak. Ez az információ igen csak megkönnyítené a keresést. Másrészről, még ha nem is kötné magasztos asztaltársasága orrára, ínyére van a skarlát hajszín, legyen szó férfiről vagy nőről. Neki aztán mindegy, ha hosszúéletűekről van szó.*
-Nos... Van még bármi egyéb részlet, amit tudnom kellene? Persze ígérni nem ígérhetek semmit sem, de alaposan nyitva tartom a szemem. Főleg, ha ily bájos teremtés kéri. *Rühelli az elfeket, képtelen elbírni azt az arrogáns fajtájukat. De azért ami a külcsínt illeti... Szívesen cserélne bármelyikkel, akár egy napra is. Ha Landaír bőrébe bújhatna, alighanem nem ennél az asztalnál diskurálna most Nimivensával.*
-És mi van ebben az egészben... Nekem? Nem, mintha az Önök megbecsülése önmagában nem lenne elég nagy ajándék, de mégis csak el kell tartani a lovam, nem igaz?
*Ha tudná, Nimivensa mit gondol róla valójában, az sem sértené különösen. Tisztában van vele, hogy a vonzalom nem személyes védjegye, főleg nem ily kontrasztos asztaltársaság mellett. Többek között ezért is oly nagy rajongója a füstös bordélyházaknak. Ott úgy szolgálják, ahogy neki tetszik, s még az érzelmeket sem kell megjátszani hozzá.*
-Ó, hogyne, hogyne! A bajba jutott hölgyek a specialitásom! *Hasára tett kezekkel kacag fel az egyébként igen csak hamis állítása nyomán. A bajba jutott népeket a leginkább könnyű kijátszani, s ő nem egyszer élt is már e lehetőséggel élete során.*
-A testvérét? Csakugyan? *Pislog a lányra.* ~És értékes holmik voltak nála?~ *Furcsának találja, hogy az elf fontosnak tartotta ezt kiemelni, de nem ítélkezik. Ha az ő testvére tűnne el, ő is azt keresné először, minek kelt lába az Ipsioni család egyébként igen csak kikopott vagyonából.*
-Őt is ily, megkapó vörös hajkoronával áldották meg az istenek? *Búgja a lánynak. Ez az információ igen csak megkönnyítené a keresést. Másrészről, még ha nem is kötné magasztos asztaltársasága orrára, ínyére van a skarlát hajszín, legyen szó férfiről vagy nőről. Neki aztán mindegy, ha hosszúéletűekről van szó.*
-Nos... Van még bármi egyéb részlet, amit tudnom kellene? Persze ígérni nem ígérhetek semmit sem, de alaposan nyitva tartom a szemem. Főleg, ha ily bájos teremtés kéri. *Rühelli az elfeket, képtelen elbírni azt az arrogáns fajtájukat. De azért ami a külcsínt illeti... Szívesen cserélne bármelyikkel, akár egy napra is. Ha Landaír bőrébe bújhatna, alighanem nem ennél az asztalnál diskurálna most Nimivensával.*
-És mi van ebben az egészben... Nekem? Nem, mintha az Önök megbecsülése önmagában nem lenne elég nagy ajándék, de mégis csak el kell tartani a lovam, nem igaz?
4083. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 10:45:35
Üzenet elküldve: 2023-02-20 10:45:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Érkezvén//
*Látszólag nem zavar a társasága, majd az is kiderül számára, hogy Landaír máris a bátyja felkutatásán kezdett dolgozni. Amikor Ipsioni a kezét kívánja megcsókolni, csupán illemből hagyja azt és nem húzza el a kacsóját. Amint megtörtént a dolog, alig láthatóan hátraveti kezét és megtörli azt ruhájában.*
~ Hiába az elfek szeretik a makulátlan rendet és tisztaságot. ~
*Elfoglalja a Landaír által kínált helyet és közben a kapott bókok hallatán picit el is pirul. Mivel a másik elf bizakodóan viselkedik, bátorkodik megbízni ő is a kalmárban, bár azt kétli, hogy asztaltársai valóban barátok lennének.*
- A testvéremet keresem. Egy esztendeje veszett körülbelül nyoma. Értékes elf holmik voltak a birtokába.
*Kérdő pillantással tekint Landaírra, nem tudja meddig is mehet el valójában. Örülne ha a férfi esetleg pár kérdéssel segítené, hogy pont megfelelő legyen az információ mennyisége.*
*Látszólag nem zavar a társasága, majd az is kiderül számára, hogy Landaír máris a bátyja felkutatásán kezdett dolgozni. Amikor Ipsioni a kezét kívánja megcsókolni, csupán illemből hagyja azt és nem húzza el a kacsóját. Amint megtörtént a dolog, alig láthatóan hátraveti kezét és megtörli azt ruhájában.*
~ Hiába az elfek szeretik a makulátlan rendet és tisztaságot. ~
*Elfoglalja a Landaír által kínált helyet és közben a kapott bókok hallatán picit el is pirul. Mivel a másik elf bizakodóan viselkedik, bátorkodik megbízni ő is a kalmárban, bár azt kétli, hogy asztaltársai valóban barátok lennének.*
- A testvéremet keresem. Egy esztendeje veszett körülbelül nyoma. Értékes elf holmik voltak a birtokába.
*Kérdő pillantással tekint Landaírra, nem tudja meddig is mehet el valójában. Örülne ha a férfi esetleg pár kérdéssel segítené, hogy pont megfelelő legyen az információ mennyisége.*
4082. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 09:38:27
Üzenet elküldve: 2023-02-20 09:38:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Érkezvén//
* Landaír nem mondja ki hangosan a nyilvánvalót, hogy itt bizony fekete üzelmekről van szó, csak aprót bólint. Az ilyesmikbe az ő családja nem ártja bele magát. Így hát ebben partnert őbenne nem fog találni a dörzsölt kereskedő. Inkább a biztonságosabb témát dobja fel. *
- Igen, érthető az aggálya. Veszélyes terület, nem könnyű eljuttatni épségben az árut.
* Szeme sarkából látja, hogy a vörös hajkorona feléjük suhan, így hát ő is felemelkedik üdvözlésül és hellyel kínálja a nőt. *
- Nimivensa, foglalj helyet kérlek. Éppen jókor érkeztél.
* Rundengart látszólag megfelelően el lett bájolva, így talán megkönnyíti nekik a dolgot. Ismét helyet foglalva előbb Nimivensára pillant, majd a kufárra és összeilleszti ujjait maga előtt az asztalon. *
- Nimivensa, éppen az előbb tárgyaltunk arról, régi barátommal, hogy talán tud segíteni bizonyos dolgok felkutatásában. Legyen akár ez egy keresett személy.
* Sokatmondó pillantást vet az elfre, majd röviden elmosolyodik, csak neki szánva. *
- Látod, nem vesztegetem az időt. A keresett személy a bájos hölgy hozzátartozója. Bizonyára szívesen segít bajba jutott hölgyeknek, jóuram.
* Hátha egy kis plusz ösztönzést kap a feladat megoldására. *
- Ha a kedves Nimivensa, röviden összefoglalná, miről is van szó, egyből a tárgyra térhetünk.
* Bátorítóan biccent a nő felé. *
* Landaír nem mondja ki hangosan a nyilvánvalót, hogy itt bizony fekete üzelmekről van szó, csak aprót bólint. Az ilyesmikbe az ő családja nem ártja bele magát. Így hát ebben partnert őbenne nem fog találni a dörzsölt kereskedő. Inkább a biztonságosabb témát dobja fel. *
- Igen, érthető az aggálya. Veszélyes terület, nem könnyű eljuttatni épségben az árut.
* Szeme sarkából látja, hogy a vörös hajkorona feléjük suhan, így hát ő is felemelkedik üdvözlésül és hellyel kínálja a nőt. *
- Nimivensa, foglalj helyet kérlek. Éppen jókor érkeztél.
* Rundengart látszólag megfelelően el lett bájolva, így talán megkönnyíti nekik a dolgot. Ismét helyet foglalva előbb Nimivensára pillant, majd a kufárra és összeilleszti ujjait maga előtt az asztalon. *
- Nimivensa, éppen az előbb tárgyaltunk arról, régi barátommal, hogy talán tud segíteni bizonyos dolgok felkutatásában. Legyen akár ez egy keresett személy.
* Sokatmondó pillantást vet az elfre, majd röviden elmosolyodik, csak neki szánva. *
- Látod, nem vesztegetem az időt. A keresett személy a bájos hölgy hozzátartozója. Bizonyára szívesen segít bajba jutott hölgyeknek, jóuram.
* Hátha egy kis plusz ösztönzést kap a feladat megoldására. *
- Ha a kedves Nimivensa, röviden összefoglalná, miről is van szó, egyből a tárgyra térhetünk.
* Bátorítóan biccent a nő felé. *
4081. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-02-20 09:21:04
Üzenet elküldve: 2023-02-20 09:21:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Érkezvén//
-Nos, mostanában... *Dől előre ültében, fontoskodva pillantva körbe, mintha roppant bizalmas információk birtokában lenne és fülüket hegyező kémektől kellene tartaniuk.*
-Sokan lehetőséget látnak a Kikötő és Arthenior közötti kereskedelmi utak felmelegítésében... Én is közébük tartozom ám. De az ottani kereskedelem, nos... Hagy maga után némi aggódni valót, ugyebár. *Bólogat serényen.
A következőkre feszült figyelmet tanúsít, mint aki jól érti, miről beszél az elf.*
-Nos, Artheniorban akad néhány fajtabéli. De egy jó kufár mindig nyitva tartja a szemét. Bizonyára tudok segíteni. *Kihúzza magát székében.*
-Bár az igazat megvallva, jó lenne néhány konkrétum is erről a... Keresett személyről. Á... Áá!
*Pillant fel elkerekedő szemekkel a korábban látott, vörös hajzuhatag érkezésére. Nagy sebbel lobbal tápászkodik fel székéből, nem minden csikorgás és asztallökdösés nélkül. Egy pillanatra még megkeresi tekintetével Landaírt, nem-e a szóban forgó hölgy a keresett személy. Elvégre a csekélyke információ birtokában még ezt is hihetné.
Amennyiben Nimivensa engedi, úgy húsos ujjai közé veszi a kacsót, hogy köszöntő csókot leheljen rá. Persze miközben felegyenesedik, nem rest lopva alaposabban is felmérni az elfet, s igen csak meg kell reguláznia magát, hogy gondolatai ne üljenek ki képére. Tudniillik nagy rajongója a gyengébbik nemnek.*
-Sosem tudna zavarni egy olyan szerény kalmárt, mint én. Rundengart Ipsioni szolgálatára, szépséges hölgyem. *Szólal meg kenetteljes behódolással, majd széles mosollyal Landaír felé fordul.*
-Nem csodálom, hogy uraságod itt tölti idejét, ha ily társasága akad. *Körbekémlel, hátha lel egy felszolgálót, de ezt inkább későbbre hagyja. Nem okolná Landaírt, ha rövidre zárná megbeszélésük a jövevény fényében.
Azért helyet foglal, s bölcsen úrrá lesz azon vágyain, hogy több időt töltsön tekintetével a kellemes idomokon. Helyette a férfit igyekszik befókuszálni. Azt nem tudja, mennyire tudják folytatni az üzleti megbeszélést Nimivensa jelenlétében, épp ezért hagyja meg most beszélgetésük vezérvonalának vezetését Landaírnak.*
-Nos, mostanában... *Dől előre ültében, fontoskodva pillantva körbe, mintha roppant bizalmas információk birtokában lenne és fülüket hegyező kémektől kellene tartaniuk.*
-Sokan lehetőséget látnak a Kikötő és Arthenior közötti kereskedelmi utak felmelegítésében... Én is közébük tartozom ám. De az ottani kereskedelem, nos... Hagy maga után némi aggódni valót, ugyebár. *Bólogat serényen.
A következőkre feszült figyelmet tanúsít, mint aki jól érti, miről beszél az elf.*
-Nos, Artheniorban akad néhány fajtabéli. De egy jó kufár mindig nyitva tartja a szemét. Bizonyára tudok segíteni. *Kihúzza magát székében.*
-Bár az igazat megvallva, jó lenne néhány konkrétum is erről a... Keresett személyről. Á... Áá!
*Pillant fel elkerekedő szemekkel a korábban látott, vörös hajzuhatag érkezésére. Nagy sebbel lobbal tápászkodik fel székéből, nem minden csikorgás és asztallökdösés nélkül. Egy pillanatra még megkeresi tekintetével Landaírt, nem-e a szóban forgó hölgy a keresett személy. Elvégre a csekélyke információ birtokában még ezt is hihetné.
Amennyiben Nimivensa engedi, úgy húsos ujjai közé veszi a kacsót, hogy köszöntő csókot leheljen rá. Persze miközben felegyenesedik, nem rest lopva alaposabban is felmérni az elfet, s igen csak meg kell reguláznia magát, hogy gondolatai ne üljenek ki képére. Tudniillik nagy rajongója a gyengébbik nemnek.*
-Sosem tudna zavarni egy olyan szerény kalmárt, mint én. Rundengart Ipsioni szolgálatára, szépséges hölgyem. *Szólal meg kenetteljes behódolással, majd széles mosollyal Landaír felé fordul.*
-Nem csodálom, hogy uraságod itt tölti idejét, ha ily társasága akad. *Körbekémlel, hátha lel egy felszolgálót, de ezt inkább későbbre hagyja. Nem okolná Landaírt, ha rövidre zárná megbeszélésük a jövevény fényében.
Azért helyet foglal, s bölcsen úrrá lesz azon vágyain, hogy több időt töltsön tekintetével a kellemes idomokon. Helyette a férfit igyekszik befókuszálni. Azt nem tudja, mennyire tudják folytatni az üzleti megbeszélést Nimivensa jelenlétében, épp ezért hagyja meg most beszélgetésük vezérvonalának vezetését Landaírnak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436