Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 164 (3261. - 3273. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

3273. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-03 16:43:14
 ÚJ
>Shauri Sethi Ishani avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Ha bolond lenne, azt hinné, eltévedt. De mégis. Mégis csak jól emlékezett, hogy a Mágustorony immár itt van. Pont az orra előtt. Ilyen kimerítő utazás után a torony nyugalma jót fog tenni, legalábbis reméli. Vannak dolgok, amiket Niana keresése miatt jócskán elhanyagolt. Ezek közül a legfontosabb a mágiatanulás. Még így is volt annyi szerencséje, hogy kis kitérő után most már frissen megfürödve jöhet-mehet a környéken. Égne is a képe, ha heti kosztól ragadóan jelenne meg bárhol. Lovát és holmiját hátrahagyva keresi meg a lépcsőket. Ahol is némileg elbizonytalanodik.*
- Ez korábban is ilyen lebegős-remegős volt? Feledékeny lettem vagy megbolondultam?
*Nem tudja eldönteni, de nem is lényeges. Egyetlen egyszer járt a torony környékén, de abból az időből nem emlékszik arra, hogy akkor is ilyen lebegős köd lépcsője lett volna? Kicsit bizonytalanul lép az első fokra és mikor nem esik át rajta, már bátrabban lépdel fölfelé. Még az is lehet, hogy nem lesz itt egyedül, ami nem zavarná. Bár sok évig egymaga volt és már kezdi elfelejteni milyen is az, mikor barátok vannak mellette.*


3272. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-01 20:35:03
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Toronykodás//
//Nyílt//

* A szárnyai szerencsére megmenekülnek. Az újonnan érkezett szépségről pedig kiderül, hogy ő maga is varázsló. Olyat varázsol, hogy a tündérben megáll az ütő. A farkas látványa elég rémisztő egy ilyen apró lény számára. Hát még, hogy két lábon járva még jobban föléjük magasodik. Annyira megijed, hogy azt sem veszi észre, hogy a gnóm is hátra hőköl egy kicsit. A nő megpróbálja meggyőzni őket arról, hogy ez a farkas nem bánt senkit, csak főz. Viszont Alesian csak akkor merészkedik közelebb, amikor Xavy megindul éhesen. Az illat az jó, ami őt is arra sarkallja, hogy kanalat ragadjon. Vagyis csak ragadna, ha nem pillantotta volna meg a bájitalt.*
- Wow!* Közben kipakolja saját készletét is.*
- Tud nekem is csinálni ezekből valamit?* Néz rá kiskutya szemekkel, miközben mind a nyolc kéket meg kilenc zöldet kipakolja elé.*
- Én is okos akarok lenni. Meg nagy is, meg erős is.* Kezdi el sorolni vágyait, mintha ezeket csak úgy megoldhatná a lány. Aztán még varázsolni is megpróbál, de felsül, amit a nagy "nagyvarázslőnő" jól kis is figuráz.*
- Jó van na. Én csak egy csepűrágó vagyok.* Fintorodik el, de nem mer egyebet beszólni ennek a gnómnak. A szépséges angyal már jóval kedvesebb, amivel igazán elbűvöli a fiút.*
~ Olyan szép, olyan kedves, páratlan. ~* Az a pár szál ősz haj egy cseppet sem ront a látványon, csak emeli azt.*
- Egy picit igen, legalábbis azt hiszem.* Közben újabb varázslatnak lehet tanúja.*
- Igen, igen! Pont ilyesmi volt.* Lelkendezik, miközben beszáll a gnóm elmélkedésébe.*
- Vagy mások szakállát is megpörkölhetjük sunyin.* Vigyorodik el, de aztán gyorsan megkomolyodik, amint a szépség felajánlja, hogy ezt megtanítja neki.*
-Tényleg? Jaj, de jó! Megpróbálom még egyszer, ahogy a szép hölgy csinálta.* Neki leselkedik megint, megint nagyon koncentrálva. Látta, hogyan csinálta Karheia, ezek után szinte biztos, hogy sikerülni fog neki. Ha más nem is egy pillanatra biztosan meggyullad az ujján egy pici láng. Már ez is nagy örömöt fog eredményezni számára, de ha igazán sikerül, akkor ugrálni kezd örömében a pici lánggal, ami aztán ki is alszik.*
- Köszönöm, köszönöm!* rebeg hálát, mert ezt mind neki tulajdonítja.*

A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.

3271. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-30 07:33:23
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Toronykodás//
//Nyílt//

*Egy kellemetlen helyzetben találja magát a gnóm, mert hát ő aztán nincs hozzászokva a kéznyaldosáshoz, de a tündér állítja, hogy ez bizony így szokás. ~Szokás- szokás, mindjárt úgy felrúglak az egyik szekrény tetejére, hogy azt aztán szokhatod. ~ Egyelőre nem akar magának ellent mondani, de szerencsére odáig nem is fajulnak a dolgok, hamar elterelődik a téma szerencsére. Ahogy a szárnyra térnek rá, az apró teremtény mindjárt távolságtartóbb lesz, ő maga meg értetlenül néz rá, mintha az, hogy valakinek levágják a szárnyát mindennapos lenne. ~De hát… fizetnék érte…~ Pislog nagy, csalódott szemekkel. De nem hagynak sok időt ennek a szituációnak a tovább fejlődésére, a nő, aki odalép hozzájuk, megérzése szerint képzettebb a mágia terén, mint ő maga. Az apró teremtmény a trükk hallatán még talán nagyobb ujjongásba is kezd, mint amit ő kapott az elején. Az ismeretlen nő meg is mutatja, kétkedésükre, hogy a farkas teljesen ártalmatlan rájuk nézve.*
-Hm… ehető… akkor én meg is kóstolnám, ha szabad. *Ajánlja fel a kóstolási szolgáltatásait és gyorsan kihalász egy fatálat a szütyőjéből és a nőnek tolja, ő ugyan nem megy közel a varzsüsthöz, még a végén szembeköpi. A farkas főzése közben ő azért lehörpint egy fehér italt, amire szintén gyorsan rákérdez a tündér, itt viszont, a másik nő jelenléte miatt, nem igazán akar nagyot ferdíteni, még hazugságon kapják.*
-Varázsital, sok fajta van és sok mindenre jók, többek között fogékonyabbá tesznek a varázslatok megtanulására. Ezt minden varázsló előszeretettel használja, aki elég képzett hozzá még keverni is tudja őket, hogy jobb hatásút kapjon a végén. *Magyarázza, ez pedig mind igaz is, azt pedig, hogy ő is képes ilyen kifinomult italt kotyvasztani, egy percig se szeretné eltitkolni.*
-Többek között én is jeleskedem a kavarásukban. *Húzza ki magát, de a dicsőséges pillanat nem tart sokáig, mert a tündérnek is azonnal bizonyítási vágya lesz és erőlködni kezd, hátha ki tud csikarni magából egy varázslatot. Szerencsére az apró teremtmény még nála is lentebb helyezkedik el, így a varázslat nem sikerül, csupán némi szikraszerű jelenik meg.*
-Huh… ez mi volt? Légyfing? *Majd elneveti magát, bár a kezeivel próbálja takarni, de egyértelműen kárörvendő típus.*
-vagy…. höh… bolhatűz? *Cukkolja tovább a tündért, ám nem hagyják sokáig élvezkedni a másik kárán, mert a nő mindjárt mutat egy hatásosabb és valóban hasonló varázslatot.*
-Láng az ujjon… pipagyújtáshoz biztos hasznos… *Méregeti lekicsinylő szemmel, ám megfelelően kimérten.*
-Bár békahátsót pörkölni is jól lehetne vele... *Latolgatja a lehetőségeket, bár nyilván semmi hasznos dolgot nem említ.*



3270. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-29 10:47:27
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Toronykodás//
//Nyílt//

*Karheiát elbűvöli az aprónépek reakciója, amit meg is mosolyog. Hirtelen eszébe jut, hogy hasonlóan reagált egykoron Rorkir is, holott ő egy termetes, harcos barbár. Persze ezt a nő nem tartja nevetségesnek, egy ismeretlen igétől és egy farkastól jobb félni, minthogy pórul járjon az ember.*
- Nem harap. Ami azt illeti ügyet sem vet ránk, fontosabb neki a feladata.
*Hogy ezt alátámassza a Szellem pofájának közelében csettint egyet, de azt nem zökkenti ki ezzel, s töretlenül kotyvaszt tovább.*
- Ehető.
*Biccent.*
- Számtalan hosszú út során bizonyult hasznosnak. Nem csak ehető, de finom is.
*Egy cinkos mosollyal arcán biztosítja erről a többieket, s egy utolsó pillantást vet a szorgoskodó farkas felé.
Úgy tűnik lelkes ifjakkal sodorta össze a sors, vagy legalábbis Alesian annak tűnik, aki nem is rest megmutatni a bájital arzenálján, ezt követően valami gyengécske varázslattal próbálkozik meg igen sikertelenül. Karheia fapofával igyekszik a kis jelenetet szemlélni, ám egy halovány mosoly így is áttöri maszkját.*
- Látom…nyitott vagy a mágiára.
*Mondata közben megköszörüli torkát, hogy némi higgadtságot erőltessen magára.*
- Talán valami ilyesmivel próbálkoztál?
*Kísérletet tesz egy egyszerűbb varázslatra, ami még nem hagyta cserben, így nem is számít semmiféle kudarcra. Ezúttal viszont nem gyertyára mutat, csupán ujját felfelé tartva hagyja, hogy az aprócska láng táncoljon rajta.*
- Megtaníthatom, ha szeretnéd. Igazán nem bonyolult, s úgy látom van fogékonyságod erre.

A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.

3269. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-14 08:59:39
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Toronykodás//
//Nyílt//

* Adja a lovat a gnóm alá, de csak mert olyan hihetően viselkedett a lány. Azzal a varázslattal rögtön megvette a tündért kilóra.*
- Komolyan?* Csillan meg a szeme. Már rég letett róla, hogy ilyesmit tanuljon, pedig régen tanították neki, csak nem volt ínyére a sok vacakolás, meg koncentráció meg a többi. Az a pár trükk, amire képes volt, az pontosan megfelelt neki, csak aztán az is megkopott. A dicsérő lapogatás egy ilyen varázslótól nagy szó. Saját szakmájára meg az csodálkozik el, de kis kézcsókra rögtön feltámad. Úgy kapja el a kezét, mintha tüzes vasat nyomtak volna hozzá. Mágia terén nem valami okos a tündér, ez igaz, de ez az apró jel sokat elárul neki. Többe közt azt, hogy nincs az ilyesmihez hozzászokva a varázslója.*
- Ó, én csak azt hittem azért tartja a kezét, hogy kézcsókkal tiszteljem meg, ahogy az szokás.* Pajzán gondolatok is támadnak fejében, de csak óvatosan, mert azt nem tudhatja, hogy mégis miféle boszorkányságra képes ez a gnóm. De azért tanítana neki pár dolgot szívesen, még, ha nem is egy kiemelkedő gnóm szépséggel találta magát szembe. A szárnyait kezdi amaz tapogatni, amit enged neki, de aztán nagyon kellemetlen kérdést tesz fel neki, mire hátrébb is ugrik riadtan a fiú.*
- Nem! El a kezekkel a szárnyaimtól!* Közben úgy fordul, hogy az emlegetett testrészek még csak véletlenül se álljanak a gnóm felé. Félti őket, de nem is csoda, hiszen ezek az egyik legnagyobb kincsei, amikre büszke is. Reméli ennyi elég is volt, hogy tudtára adja, hogy azok nem eladóak. Ha igen, akkor kezdi el kérlelni, hogy varázsoljon még. Közben érkezik még valaki, akire eddig valahogy nem figyelt fel. Lehet azért, mert teljesen lekötötte e a varázslat meg a megidézője. Ő is dicsérni kezdi Xavylari varázslónőt, majd rögtön megkérdezi, hogy mutasson valamit. Sokkal, de klaszi sokkal szemet gyönyörködtetőbb látványt nyújt a jövevény, mint a gnóm. Egy pillanatig meg sem tud szólalni Alesian, csak mered rá*
~ Édes Teysus! ~* Szerencsére a tudatáig eljutnak a szavak, amire kitör belőle az ujjongás.*
- Igen, igen, igeeen!* Kezd el ugrálni lelkesen, de csak addig, amíg meg nem jelenik az a farkas. Na akkor ugrik egy olyat hátra, hogy csak na. Az egyik szék mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Viszont egészen más történik, mint amit ő várt volna. A farkas főzni kezd, aminek nem is rossz az illata.*
- Nem harap? Nekem rossz ízem van, hiába a cuki pofa.* Kicsit még bizonytalan, ezért csak kikandikál. Közben félszemmel azt is elkapja, hogy a varázslója valami löttyit felhörpint.*
- Úúú! Az mire való? Nekem is van ám olyanom.* Lelkesül be megint, de a farkast fél szemmel skubizza. Azért elővesz egy zöld meg egy kék italt, amit a szegényektől szerzet be. Azt ő is tudja, hogy ezektől jobbak lesznek az tulajdonságait. Voltak artisták is, akik ittak ilyesmiket műsor előtt. Neki soha nem volt ilyesmire szüksége. Le i teszi őket az asztalra, hogy aztán bemutassa saját varázstudományát.*
- Én is tudok varázsolni.* El is kezd erőlködő hangokat kiadni magából, mintha székrekedése lenne. Ujjai hegyénél némi szikra szerű fényjelenség látható, meg mintha sercegne valami. Ennél többre neki nem futja. Varázslatnak nem is lehetne nevezni, talán csak affinitás megnyilvánulásnak. Kimerülve hagyja abba, de neki ez is varázslat.*


3268. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:32:45
 ÚJ
>YIlanda Hyths avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 132

Játékstílus: Megfontolt

//A mágia nyomában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//

-A levegő városa, ez tényleg érdekes. *Ám miután a férfi jobban belelendül a magyarázatba és csak úgy pattognak elő a neki ismeretlen és új információk, egyszerre csak egy hatalmas ásítás váltja fel az iménti lelkesedést. Gyorsan a szája elé kapja a kezét, de már késő, azt a másik terem végéből is lehet látni.*
-Igen, szóóval a föld védelmezi a használót… a víz… a víz meg… gyógyít.. igen. *Ismétli el a lényeget, mármint ami megragadt, csak hogy bizonyítsa is a jelenlétét.*
-A nap meg a hold mágia meg egymás ellen tökre jók. *Erre még tisztán emlékszik, hiszen nemrég hangzott el. A könyv bizony nem tűnik valami bizalomgerjesztőnek, de csak mosolyog a másikra. Közben bele is olvas, ahogy az otthagyja, hogy majd később megbeszéljék, amit nem ért. ~A faszomba! Ez meg milyen nyelven íródott?! Egy kukkot se értek belőle.~ Csapja össze mérgesen, majd körbe les, úgy tűnik a mágus éppen egy jó vaskos könyvet keres a számára, nem mintha ezzel egyhamar tudna végezni. ~Azt hiszi itt fogok molylepkévé bábozódni? Egy fenét. Ez nem nekem való dolog! ~ Majd leteszi a könyvet és belép a könyves szekrények közé, hogy észrevétlen el tudjon tűnni. Nem akarja megsérteni a férfit, de talán jobb lesz neki így, hogy visszatér ahhoz, amihez leginkább ért. Odakinn felszáll a lóra és elvágtat.*




3267. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-13 09:53:20
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Toronykodás//
//Nyílt//

*A doboz elkapásáért hálás, el is veszi, hogy eltegye a táskájába, hiszen egy számára igen értékes dolgot rejt magában. Talán az első igazi skalpja, amit élete során szerzett. A nagy varázsló cím igen megdöbbenti a tündért, de ő maga csak még jobban feljebb húzza az orrát, ha már lódít, akkor legyen nagy.*
-Biiizááám! Sok- sok évnyi tanulás és gyakorlás eredménye, ha szorgalmas leszel bizonyára neked is sikerülni fog. *Veregeti meg a másik vállát, hiszen miért másért lenne itt a poronty, minthogy mágiával foglalatoskodjon? A szőr tekintetében nála szűkmarkúnak mondható volt a természet, látható helyen csupán a fején trónol nagyobb kupac belőle, az, hogy a lába is szőrös, azt ő nem mutogatja.*
-Komédiás? *Lepődik meg ő is, ezt igazán nem várta, az kézcsók sem megszokott az ő környezetében, így, amint érzi a furcsa érintést, el is kapja gyorsan.*
-Nananana! Nincs nyálazás… mi a vackot csinálsz? *Törölgeti meg a kézfejét a pulcsija ujjával, nem mintha attól tisztább lenne. Ez után következik a szárnytapizás, majd a csalódott sóhajtás, amint megérkezik az információ, hogy esélyesen csak egy tündér lézeng a környéken, ő is bizonyára véletlenül.*
-Eladod nekem a szárnyad? Mennyit kérsz érte? *Ekkor lép közbe a furcsán ismerős arcú nő, aki odalép hozzájuk a mutatványa után. Még a következő mutatványt is megússza, mert egyelőre csak azt az egyet sikerült elsajátítania, nem akar belebukni egy még kipróbálatlanba.*
-Köszönöm. *Húzza fel az orrát ismét, majd a másik emel rá egy ajánlatot, mutatna ő is valamit. Ezt kissé visszafogottan várja, hiszen ha nagyobb dologról van szó, akár alá is áshatja az eddig felépített piedesztálját. A varázslat hatására egy szellemfarkas jelenik meg, ami első körben hátrálásra készteti, ám amint főzésbe fog elveszíti a félelmetes mivoltát, vagy talán az étel az ami csábítóbb? ~Azt az anyámat! Ez a trükk nekem is kell! Egy bogrács kaja…~ Már szinte csepeg is a nyála.*
-Ájájájájáj… ez mind szép és jó, de biztos, hogy ez ehető? *Néz kételkedve a nőre, mert ha csak annyit ér a kaja, mint a farkas aki megfőzte aztán szertefoszlott, akkor ez csak egy ügyes délibáb varázslat. Közben érzi, hogy a korábbi karizmája már elillant, ami pedig a nagy varázslóknak mind van, így rápótol egy varázsital lehúzásával.*


Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a karizmát a következő két körre.

3266. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-09 09:14:59
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Toronykodás//
//Nyílt//

*Karheia immáron egyedül folytatja tanulmányait, ami nincsen különösebben ellenére, megszokta már, s egyébként is úgy véli, hogy a mágiatanulás igen magányos tevékenység tud lenni. Talán ezért is keresi annyira sorstársai társaságát, s segítségét.
Kissé nyúzottan tér vissza egy vaskosabb kötettel, amit az "asztalára" óvatosan tesz le. Már egész szépen berendezkedett, papírok, nyitott könyvek, félig leégett gyertyák hevernek mindenhol. De jól halad, úgy érzi komoly áttöréseket ért el, így lelkesen folytatja amit elkezdett. Illetve nem most rögtön, kicsit később, hiszen muszáj lesz egy cseppet megpihennie.
Ekkor üti meg fülét valami nagy varázsló emlegetése, ami akaratlanul is felkelti az érdeklődését. A hang forrása felé fordítja tekintetét, és észreveszi, illetve felismeri a Kalmárban látott apró gnóm leányzót.
~ Nahát. Igazán meglepne, ha igaz volna. ~
Bár miért ne lenne az? Csupán Karheiában az a kép él, hogy a "nagy varázslók" komolyabbak, és megfontoltabban viselkednek mások társaságában. A kis mutatvány pedig Balkócza szavait támasztja alá. Bátorkodik közelebb lépni, kezében egy csésze, amiben meleg tea gőzölög.*
- Szép volt.
*Ismeri el a gnómnak, akivel korábban akadt némi nézeteltérésük, amihez továbbra is tartja magát Karheia, ám egy sikeres varázslat mindenképpen elismerést érdemel, akkor is ha nem kedveli az illetőt.*
- Én is mutassak valamit?
*Pillant kérdő tekintettel a tündér férfire, aki további trükkökre biztatta Balkóczát. Nem rest a választ meg sem várva megpróbálkozni a már jól ismert, s begyakorolt varázslatával, amit akár itt is tud abszolválni, nem úgy mint számtalan tűzhöz kapcsolódó trükkjét.*

A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására egy két lábon járó szellemfarkas jelenik meg előtte, aki a következő körben 3 főre elkészíti a világ legfinomabb bográcsételét, majd szertefoszlik.

3265. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-08 19:53:35
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Toronykodás //
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* Alesian végre igazi trükköt láthat, amitől nagyon belelkesedik. Persze látott már ő varázslókat utazásai során, sőt még dolgozott is eggyel egy darabig, de az a mogorva öreg nem sok figyelemre méltatta. De ez a példány itt, úgy tűnik, hogy vevő a társaságára. Legalábbis még nem zavarta el. Igaz, hogy a hangoskodására kap néhány csúnya pillantást, szóval vissza vesz egy kicsit. Nagy kár, hogy amint piszkálni kezdi a lebegő dobozt, azt néhány pillanat múlva visszahull az asztalra, de ezt nem hagyja neki a két apró kis kéz, mert elkapja.*
- Komolyan nagyvarázsló vagy?* Képed el a kicsi. Ránézve nem mondta volna meg róla. Az igaz, hogy a gnómok nem a szépségükről híresek. Nem ritka, hogy a köztük szépnek mondottak füléből vagy orrából másoknak annyira nem gusztusos szőröcskék állnak ki. Nem is ez ami furcsa lenne, hanem az egyszerű viselet, de végül is ezen is hamar túl tudja tenni magát. A varázslóknál semmin nem szabad már fennakadni. Ennek jó példája, hogy a torony mestere ide a az istenek háta mögötti helyre pakolta le a lebegő tornyát.*
- Alesian, komédiás.* Lehet egy apró kézcsókot a gnómkacsóra. Hiszen mi másért nyújtotta volna a kezét egy ilyen nagy varázsló felé? A nagymester most lehuppan a földre, hogy szemügyre vegye a kis tündért. A szárnyait még meg is tapizza, amire elsőnek összerezzen, de hagyja neki. Elvégre nagy varázsló, vagy mi a szösz.*
- Az vagyok bizony.* Nyel nagyot, még ha gnóm is, de csak nőből van. Érzi meleg leheletét, ahogy odahajol hozzá, hogy suttogjon neki.*
~ Nem lesz rossz egy nagyvarázslót megfektetni. ~* Fut át agyán, még akkor is, ha lány megjelenésében nem éppen a legkívánatosabb. Teysus mércéje itt is megállja a helyét. A mérleg serpenyőjét kiegyenlíti az a tény, hogy nagyvarázsló. Ebben nem kételkedik egy fikarcnyit sem. *
- Nem tudok róla, hogy többen is lennének a közelben, vagy akkor csak én nem találkoztam velük.* Rántja meg a vállát, majd aztán erőlködik egy kicsit, hogy ő is megmutassa saját varázstudományát.*
- Én is tudok varázsolni amúgy, vagy valami hasonlót, de inkább hanyagolom, mert vagy nem sikerül, vagy nem jön létre úgy, ahogy kéne.* Rántja meg a vállait. Ebbe már rég beletörődött. Teysustól eredő trükkjeivel pedig nincs teljesen tisztában, hogy az micsoda. Ezen képességeit csak nemrég kezdte el felfedezni.*
- Mutass még valamit. Légysziii!* Kezdi el kérlelni, ha már szóba állt vele ez nagymester. Külön jó pontnak számít, hogy kis növésű egyénnel találkozott össze. Őket jobban csípi, mint azokat nagy bengákat, aki szinte eltapossák.*


3264. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-08 07:27:25
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

// Toronykodás //
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Nem különösebben foglalkozik már a körülötte elhaladó vagy a szobába beleső alakokkal, itt mindenki jobb esetben a saját dolgával törődik. Ám mikor az egyik szerzet a közelébe ér, már odapillant, de csak úgy félgőzzel, mert most a kis fadoboz lebegtetésével van elfoglalva. Annyit tud első pillantásra felmérni, hogy valami alacsony szerzet, lehet az is, hogy egy kölyök az, a hangjából se nagyon derül ki több. Aztán érkezik a taps, amire fel is húzza az orrát, mert csak úgy dagad a büszkeségtől, hogy bizony fel tudta emelni csupán a kézmozdulatával a tárgyat az asztalról. Mikor odasétál mellé és elkezdi a fadobozt piszkálni, miközben az lebeg az asztal felett nem sokkal, abba is marad a koncentráció és lesuttyan az asztalra vissza. Néhány kéretlen tekintetet azért kap, mert ilyen hangos tevékenységet mer végezni egy ilyen helyen. Vissza is tompítja a hangját és odafordul a jövevényhez.*
-Xavylari nagyvarázsló. *Teszi fel a viseltes kalapot, ami csodásan kiegészíti a koszos és foltozott pulcsi látványát, közben a kacsóját nyújtja. Úgy tippel, nagyjából egy magasak lehetnek, ezért is kellett a sapka, hogy ő magasabbnak tűnjön.*
-Benned kit tisztelhetek békeporonty? *Teszi fel a kérdést, fennhéjázó hangnemben, mintha valóban már sokat megélt mágus lenne.*
-Menőőő bizony… *Ekkor lép mögé és szorosan a másikhoz hajol, mert bizony megakadnak a szemei a szárnyakon.*
-Beszarok! Te tündér vagy!? *Ő meg azokat kezdi el fogdosni, ha a másik nem ugrik el előle.*
-Sokan vagyok... izé... errefelé? *Teszi fel a kérdést, hiszen ha tudta volna, hogy itt minden második bokorban ilyenek császkálnak, már régen erre vette volna az útját.*



3263. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-07 12:48:22
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Toronykodás //
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

* Odasétál a lépcsősor elé, gyanúsan ködös, szó szerint. Nem is lép föl rá rögtön, hanem megtapogatja.*
- Beszarok! Ezt nevezem én lépcsőnek.* Óvatosan rápróbál, de mivel bírja, ezért felsétál rajta. Egészen az ajtóig.*
- Ha egyszer ez a köd eloszlik, akkor lesz nagy szívás.* Néz a mélybe, majd újfent leporolja magát. Talán most végre működni is fog a varázslat, de ha nem, hát nem. Akkor sárosan megy be. Mást nem igazán tehet. Belépve körbe csodálkozik mindent. Besétál a könyvespolcok közzé, megpiszkálja a ketyeréket, meg mindent amit csak meglehet. Nem is áll meg itt, hanem megy felfelé, hogy bejárja az egészet. Az egyik ilyen teremben éri igazán meglepetés. Belépve egy kis alak ül neki háttal. Eddig nem túlságosan találkozott össze más lényekkel itt. Ha mégis, akkor azok könyveket bújtak, meg vagy ilyen unalmas dolgokat csináltak, amikben nem nagyon lehetett zavarni őket.*
~ Megint egy savanyú alak? ~* Megrántja a vállát és indulna is tovább. Csakhogy az ott valamit csinál, mert hirtelen valami csak úgy felemelkedik az asztalról.*
- Azt a kurva!* Szökik ki a száján, pont elég hangosan, hogy ezt bárki meghallja. De, ha mégse, akkor még tapsol is hozzá.*
- Ezt nevezem én remek mutatványnak.* Közelebb is totyog az ücsörgő teremtményhez. Ha pedig elérte az asztalt, akkor ugrik egyet, hogy megüsse egy kicsit a tárgyat, ami éppen lebeg.*
- Menőőő!* Nagyon tetszik neki ez a trükk, ha teheti, akkor még piszkálja azt a lebegő micsodát egy darabig, mint a macska a gombolyagot, de közben, azért rásandít a varázslóra is. Kíváncsi, hogy miféle szerzetnek rontja itt a levegőjét.*

A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.

3262. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-07 07:31:55
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Nyílt//

*Bizony már itt van vagy egy napja és bújja a könyveket, amiket persze ésszel fel tud fogni. Szerencsére ezekből az irományokból viszonylag sok van idebenn úgy érzékeli. Természetesen a fokozatosságot betartva, hiszen nem kezdheti mindjárt a mágia magasiskolájával, bár nyilván megpróbálta, de abból egy kukkot se értett. Így most szépen haladgat, néha elbújik egy félreeső sarokba, hogy kipróbáljon egy-egy egyszerűnek és ártalmatlannak tűnő varázslatot. ~Naaa gyerünk! Mozdulj már meg! ~ Visz is magával egy viszonylag kicsi tárgyat, hátha az égbe tudja emelni, csupán mágikus aurájával és a leírt kézmozdulattal. Ha a varázslat nem sikerül, úgy csüggedt képpel, ha viszont igen, úgy széles mosollyal sétál vissza az asztalhoz, hogy folytassa a tanulás rögös útját, amin elindult.*

A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a egy hozzá közel lévő tárgyat két körig, pár méter magasban, egy helyben tud lebegtetni.

3261. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-04 17:17:27
 ÚJ
>Tökvirág Alesian avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 66
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Nyílt //

* A sok szenvedés végül meghozza a gyümölcsét. Az út elkanyarodik. Látszik, hogy sokan tapossák, de nem is csoda, ha egy lebegő toronyhoz vezet. Alesian is arra indul el. A mocsár pedig hirtelen véget ér.*
- Szilárd talaj!* Borul le a földre. Elsőnek ez ami foglalkoztatja, és csak ezután jöhet a torony, ami ott lebeg, ahogy azt már sokan elmondták neki.*
- Teysus szerelmére, hát létezik.* Csodálkozik rá a fenséges építményre.*
- Akkor is egy bolond az aki ilyen helyre épít fel egy ilyet. Mégis miféle ostoba varázsló lehet ez az Arborg vagy ki?* Viszont a tornya tényleg nagyon pofás. Közelebb is sétál, de előtte még megpróbálja megtisztítani mocskos ruháját. Kicsit leporolja magát, aztán Teysus talán megsegíti. Ha nem, akkor marad sáros.*

Tökvirág Alesian megpróbált varázsolni egy Vásott elegancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!

3260. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-31 09:16:36
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

*Mikor pedig végre megpillantja a tornyot, végre megkönnyebbülést érezhet, hogy most már épségben meg fog érkezni. Az ingovány után még megáll pihenni egy kicsit, mert a vállán lévő zsák bármennyire is csak látszatra nagy, hosszú távon azért húzza, de rendesen visszafelé. Miközben eszik, a tó felé pislog, ami felett az építmény lebeg.*
-Vicsoda velvágós… *Morog magában, miközben a morzsák csak úgy esnek kifelé a száján, majd feltápászkodik és lassan, de biztosan felküzdi magát a zsákkal együtt a furcsa lépcsősoron. ~Aki ezt építette el kéne törni az összes lábát! ~ Mert bizony ő nem igazán érzi magát biztonságban rajta. Mikor az ajtóhoz ér, bekopog, majd benyit. Minden terembe ahova belép, előtte bekukucskál, nehogy egy horda szörnyeteg ugorjon rá, meglepve. De úgy fest, ezúttal minden rendben van. A termekben az asztaloknál, néhol még többen is ülnek és elmélyülten olvasnak, némelyik fel is néz a könyvből zsémbesen, mikor elhalad mellette, a zsákja pedig megcsörren, minden negyedik lépésnél. Eddig észre se vette a dolgot, nyilván a környezet zaja elfedte előle. Mikor megtalálja a megfelelő termet, amit keresett, leteszi a dolgait, egy nagyobb csörömpölés közepette. A mellette lévő férfi még meg is köszörüli a torkát. ~Nem tehetek róla bugris, ha még egyszer így nézel rám, bokán haraplak faszikám!~ Néz vissza mogorva tekintettel. ~Tuti az nem tetszik nekik, hogy gnóm vagyok, egye a csótány a fajtájukat. ~ Kotorászik a zsákjában, majd diadalittasan kiemel egy fehér fiolát, majd lehúzza. Nem feltétlen lenne baj, ha valaki barátságosan is állna hozzá, mert még egyelőre nem ismeri ki magát idebenn. El is kezd keresgélni, majd mikor talál egy érdekeset, letelepedik az egyik asztalhoz, leteszi maga mellé a sapkáját és olvasni kezdni.*


Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli a karizmát a következő két körre.

3259. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-28 12:30:44
 ÚJ
>Bűbájos Miraiylla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Karheia//

*Karheia rendkívül bőbeszédű Learonnal kapcsolatban, mely arra ad valószínűséget, hogy milyen régi és szoros kapcsolatuk lehet. Most már két thargot is sikeresen megismert és mindegyikről jó véleménnyel van. Egyszer mindenképpen szeretné majd meglátogatni őket, hogy a saját szemével is láthassa a barbárok életmódját. Közben megérkeznek a Mágustorony elé és Miraiylla azonnal keres is magának egy száraz faágat. A könnyebb varázslattal kezdi, amit még nem volt lehetősége kipróbálni. Lehunyja a szemét és erősen elkezd koncentrálni arra, hogy milyen szép is lehetne ez az ág, ha még friss és egészséges lenne. Amennyiben a varázslat sikeres, a rügyfakasztás meg is történik, s ezzel az ágacska is új erőre kap. Elképesztően csodálatosnak gondolja a földmágiát, ami nem csak a sár és a kövek mozgatásában merül ki, de magát a természetet is képes uralni. Ezzel kicsit magabiztosabbnak érzi magát, mint pár órával ezelőtt. Talán a mágia volt mindig is az az út, amire szánta az ég. Nagy szerencséje van, hogy az emlékezetvesztése után ilyen hamar rátalálhatott. De nem is szerencse ez, sokkal inkább Karheia maga. Ha egy gonosz személlyel hozta volna össze a sors, az is lehet, hogy kihasználják. Most azonban nemcsak, hogy egy kedves új barátot szerezhetett a tharg nő személyében, de még erősebbé és okosabbá is válhatott.*
- Hogy válhat valaki tharggá? *Merül fel egy újabb kérdés a részéről, a varázslat végrehajtása után. Bár egy kicsit kezd félni attól, hogy Karheia már unja a folyamatos faggatózását, de bízik abban, hogy ha így is van, azt majd a tudtára fogja adni, még mielőtt túl késő lenne.*

A varázsló által megérintett fadarab életre kel, és azonnal friss hajtások nőnek ki belőle.

3258. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-24 15:16:17
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Miraiylla//

*Tapintatlan módon megzavarja a tündérkét, aki a jegyzetek megszerzése után habozás nélkül lát neki a soros tanulmányozásába. De úgy tűnik neheztelés miatt nem kell aggódni - holott vele könnyen meg szokott esni, ha elmélyült kutatásában megzavarja valaki -, sőt, Miraiylla lelkesen prezentálja a kapott "ajándékot".*
- Ejha, ha így haladsz, akkor már többet fogsz tudni, mint én, vagy Learon.
*Persze nem több ez egy kegyes hazugságnál, mert bár Miraiylla kis segítséggel - bár egy kezdő tanonc szemében hatalmassal - indul ezen az úton, de még mindig csupán az elején tart, jó pár lépéssel lemaradva attól, amit a két idősebb mágus már megtett.*
- Learon is tharg, mint én, bár ő nem rokoni módon, de a testvérünk, egy közülünk.
*Mindezeket a szavakat úgy mondja, hogy rokonságával eddig alig töltött el időt, sajnos a mágiatanulás oltárán áldozta fel ezeket a szociális kapcsolatokat. Mióta pedig Rorkirtól tudja, hogy mi történhetett nagybátyjával, azóta bizalmatlanság járja át szívét, amikor népe földjére kell merészkednie.*
- Egy igen kedves ember, rendkívül tapasztalt mágus, no meg földbirtokos is. Ha szerencsések leszünk, akkor majd megkóstolhatjuk az idei borát, vagy a remek kecskesajtját. De rengeteget mesélhetnék róla, hiszen Learon sokat megélt veterán, már-már kalandornak is mondhatnánk. Ha egyszer nem lesz ilyen sietős a dolga, akkor megkérdezhetett, de készülj fel rá, hogy hosszan meséli száz meg száz kalandját.
*Amikből egy-kettő még Karheia számára is hihetetlennek tűnik, ám sosem kérdőjelezné meg barátja szavahihetőségét.*
- Persze, menjünk csak. Talán nekem is lesz némi gyakorlásra szükségem.
*Szinte meg sem várják válaszát a leány már siet is kifelé, de még arra sem veszi a fáradtságot, hogy lábai elé nézzen. Karheia homlokát ráncolva baktat Miraiylla után, már éppen szólni kívánna, hogy figyeljen oda, amikor majdhogynem összetöri magát az aprónép. Szerencsére erőt vesz magán mágustársa, hogy rövid időre tekintetét elszakítsa a lapon pihenő sorokról és végre a lába elé nézzen.*
- Na, akkor lássuk mi mindent tanultál még.
*Átengedi az elsőbbség jogát Miraiyllának, mert úgy véli a figyelem és bátorítás most jól fog esni számára, netalántán ha kérdése akad, akkor lehet tud benne segíteni is.*


3257. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-24 14:33:53
 ÚJ
>Bűbájos Miraiylla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Karheia, Learon//

*A második varázslat is sikeresen létrejön és meg is jelenik a fejében a tölgyfa szó. Természetesen nem zárhatja ki ilyenkor azt sem, hogy található benne más anyag is, csak azt valamilyen okból kifolyólag még nem ismeri. Ez egy kifejezetten hasznos trükk lehet a számára, főleg ha valaki át akarja verni a piactéren. Úgy tudja a legjobban ezt fejleszteni, ha olvas könyveket a természetben fellelhető anyagokról és azok tulajdonságairól. A varázsige befejezése után azonban egy ismeretlen személy jelenik meg mellettük, akit láthatóan a mestere ismer.*
- Szép napot, uram! *Húzza ki magát hirtelen, mintha csak valami nemes jelent volna meg a tanuló körükben. Nincs tisztában a férfi rangjával, de akár még egy fontos ember is lehet itt a Mágustoronyban. Az ezzel kapcsolatos gondolatait csak még jobban megerősíti az a tény, hogy az ember egy papírost csúsztat oda neki.*
- Köszönöm szépen! *Kapja fel hirtelen az ajándékot, amin elképesztően részletes leírásokat és hasznos tanácsokat olvashat a földmágiával kapcsolatban. A zavarodott tekintete ekkor izgatottságba vált át és azonnal le is ül a székre, hogy neki láthasson a tanulásnak. A nagy lendületet Karheia szakítja meg, amikor rákérdez a papír tartalmára.*
- Nézd, Karheia mester! Ezek a jegyzetek nagyon hasznosak! Egy varázslatot is konkrétan leír, hogy hogyan érdemes elsajátítani és véghez vinni! *Csúsztatja oda neki is az új kincsét, amit valószínűleg nagy becsben fog tartani.*
- Ki volt ő? Ki volt Learon? *Ismétli meg a nevet, amit az ember nőtől hallott pár pillanattal korábban. Minden bizonnyal valamilyen nagy hatalmú mágusmesterről lehet szó, hiszen a tapasztalatai a földmágiával kapcsolatban elképesztők, legalábbis Mira számára.*
- A korábban elsajátított varázslathoz szükségem lenne egy ágra. Ehhez az újhoz pedig egy még nagyobb helyre. Nem lenne gond, ha kimennénk a torony elé a szabadba? Egy kis friss levegő amúgy is jót tenne nekünk! *Teszi fel a kérdést izgatottan, s látszik rajta, hogy valamiért az új varázslatok kipróbálása még jobban izgatják, mint a friss levegő vagy a pihenés. Amennyiben igenlő választ kap, felkapja a papírt és elindul a lépcső irányába. Természetesen megállás nélkül olvasgatja és memorizálja a tartalmát, ami igencsak lelassítja a tempóját. Az első lépcsőfoknál még egy kicsit meg is botlik, hogy aztán ennek következtében ráeszméljen: amit most csinál az kifejezetten életveszélyes. Csalódottan teszi zsebre a lapot, hogy majd a földszintre érve ismét előkaphassa.*




3256. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-24 09:16:18
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Miraiylla, Learon//

*Mivel Karheiqa figyelme teljesen Miraiyllára összpontosul, ezért észre sem veszi rég jó barátja érkezését, holott a barbár nő szívesen váltana vele néhány szót.
Miután a kioktatása megtörtént, és a Szellemekről is ejtett néhány áhítatos szót visszatér helyére. A tündér leány nagyon helyesen gyakorol, amit Karheia némán kísér figyelemmel, csak bátorítóan biccent felé. Egy ideje már vizsgálgatja az ismerősnek tűnő alakot, de mivel amaz háttal van neki, így nem érkezik meg a felismerés, a szorgos jegyzetelésben pedig igazán nem kíván senkit megzavarni. Ám rövidesen a pásztor felfedi magát előtte, Karheia arca pedig örömtől ragyog fel miatta.*
- Learon!
*Viszonozza barátja ölelését, kicsit meg is szorítja őt. A férfi jelenlétéből és kedvességéből erőt merítve pihen meg karjaiban, és kiélvezi azt a pár rövid pillanatot, ami megadatik nekik.*
- Én is örülök neked.
*Biccent mágustársa, s egyben tanítója felé, majd kicsit szégyenlősen a földet bámulja, amíg kedves tharg társa megosztja tudását Miraiyllával. Barátja jelenléte nem csak kellemes érzéseket hoz magával, valamennyire fel is zaklatja őt, hiszen emlékeztetik arra a szörnyűségre, aminek utána kell járnia. Ez a komorság meg is mutatkozik arcán, különösen, mert a férfinak rövidesen távoznia is kell.*
- Ilyen hamar?
*Teszi fel döbbenten kérdését. Látni véli, hogy fontos dologról lehet szó, elvégre Learon valóban sietősre fogja ügyét, ami nem jellemző rá.*
- Remélem sikerrel jársz. Aztán majd beszélünk!
*Egy integetéssel búcsúzik el kedves barátjától, s igyekszik nem megrekedni a szomorúságban, hogy olyan régen látta őt és akkor is csupán ilyen rövid időre. Helyette Miraiyllához fordul.*
- Nohát, mit kaptál?
*Bök fejével a papírok felé, amit a pásztormágus adott át a tündérkének.*


3255. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-22 19:10:57
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1594
OOC üzenetek: 122

Játékstílus: Megfontolt

//Miraiylla, Karheia//

*Learon elővesz egy papírlapot és jegyzetelgetni kezd. Apróságok, amik tulajdonképpen a mágia legalapvetőbb tulajdonságait és megformálási módjukat rejti magában. Nem túl nagy dolgok ezek, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki teljesen megérte a mágiát. A terve az, hogy valamelyik kis nebulónak odaadja majd akit itt meglát és érzi rajta, hogy nem birkózik meg a feladatokkal egyedül. Persze neki is jó ez, hiszen most vágott bele a levegő ágba teljesen magától és értett meg egy varázslatot még idefelé jövet. Annak hatására írja le ezeket most. Kedvenc varázslatával ismertet és ír le mindent, ami a fanevelés, szóval ha valaki értelmes fejjel elolvassa majd ezt, az szinte azonnal birtokában lesz ennek a csodás varázslatnak. Mikor kész van, feláll és elindul az ajtó felé. Csupán azért jött, hogy megérthessen bizonyos dolgokat amikben nem volt biztos. Tulajdonképpen nem is a barna könyv olvasása volt neki fontos, hanem hogy közben mindig kikapcsol az agya és helyére kerülnek kapcsolatok a mágiaágak között.* ~Aki ennyi mindent tud, gyorsan összekeveri magában a dolgokat.~
*Hirtelen megáll, amikor meglát egy ismerős arcot csak úgy a szeme szegletéből.* ~Talán csak nem?~ *Ahogy odafordul, szíve megdobban egy pillanatra, erősebben mint szokott, hiszen kedves barátnőjét látja az egyik asztalnál, egy szintén bájos lánykával, aki éppen egy alacsony szintű varázslatot mutathatott be a lánynak a kinézetéből ítélve.* ~Rheia drágám! Hát te is mester lettél?~ *Mosolyogva indul el hozzájuk és ha a lány nem húzódik el, akkor egy öleléssel köszönti őt, a másikat pedig egy biccentéssel.*
-Örülök, hogy látlak Rheia! *Tárja szét karjait, elengedve ezzel a lányt.*
-És a kisasszonyt is, természetesen! *Aztán hirtelen a papírost nyújtja át neki, amit eddig irogatott.*
-Nos, talán ennek örülni fog a kishölgy! *Aztán ahogy megjelent már távozik is, csak úgy a háta mögül szól oda.*
-Most mennem kell! Hallottam egy érdekes dolgot, aminek utána kell járjak! *Már lép is ki az ajtón. Ahogyan ott üldögélt, nem csak a mágiaágakon, hanem azon is gondolkodott, amit idefelé jövet hallott. Valami hatalmas kincsről amihez a kikötőn át vezet az út.*


3254. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-05-22 19:00:23
 ÚJ
>Bűbájos Miraiylla avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Karheia//

*A szigorú megrovást nem veszi rossz néven, hiszen a mágia elsajátítása egy veszélyes folyamat. Sokkal figyelmesebbnek kell lennie a jövőben, hiszen magasabb szintű varázslatok elrontásával elég nagy baleseteket idézhet elő. Ez pedig pont az ellenkezője lenne annak, amit a mágiával el szeretne érni. Szerencsére Karheia hangneme egyáltalán nem bántó a számára, így ahelyett, hogy elvenné a kedvét a tanulástól, csak még inkább meghozza hozzá neki. Enyhén vörös fejjel, szánakozva bólogat minden elhangzott mondat után. Annak kifejezetten örül, hogy rövid időn belül el fog múlni a varázslat hatása, de egy azonnali megoldásnak jobban örült volna. Aztán a téma hirtelen megváltozik, s a Szellemekre terelődik a beszélgetés. Nem számított ilyen válaszra, teljesen meglepődik minden egyes információ hallatán. Ez a vallás azonban mégsem olyan amihez ő kötődni tudna, hiszen az egész a múltról és a felmenőkről szól. Neki se múltja, se családja, így ez az egész hitrendszer idegen a számára. A barbár nőn azonban látja, hogy mennyire mélyen hisz az egészben és az egész lényét átjárja a mögötte álló mitológia.*
- Ez egy nagyon érdekes felfogás, még sosem hallottam róla. Remélem sikerül elérned a céljaidat, Karheia mester. *Mondja mosolyogva, majd ismét feláll és felkészül a következő varázslatra. Most nem a saját testét, hanem az előtte álló asztalt érinti meg. Ha minden jól megy, akkor meg kellene jelennie szavaknak az elméjében azzal kapcsolatban, hogy milyen anyagokból is áll a tárgy. Ha ez is sikerül neki, akkor már két varázslatot tudhat a repertoárjában a tündér lány. Az alapokat úgy tűnik sokkal gyorsabban sajátítja el, mint azt elsőre hitte volna.*

A varázsló megérint egy tárgyat, melynek hatására meg tudja határozni az abban fellehető, általa ismert anyagokat, és ezek pontos arányát.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3254-3273