Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 146 (2901. - 2909. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

2909. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-21 23:58:19
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 361
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Vakmerő

//A lelketlen//

*Arsenor mesél. A kopasz pedig néha mintha valami érzelmeket is mutatna. Mondjuk elég furán néz ki egy szemöldök megemelkedése amin nincs is szemöldök. Ezt nagyon nem tudja megszokni a kalandor. Rossz ránézni erre az emberre. A kocsmában biztos elszörnyülködik majd másoknak róla. De most még csak mesél. Az álmairól nem könnyű, de megteszi. Meg is kell állnia közben annyira nem könnyű. Tényleg csak remélni meri, hogy ennek van is értelme. A kopasz szavai pedig amikkel felsorolja a dolgokat nem könnyítik meg a dolgát. Mikor pedig, azt hallja, hogy ilyen varázslatról még nem hallott elkerekedik a szeme és hirtelen ideges is lesz.*
-Egy mágus, hogy akar segíteni ha nem varázslattal? Miért kellett ezeket elmondanom akkor?
*Az, hogy segíteni szeretne egyáltalán nem nyugtatja meg a kalandort. A szándék magában nem elég. Ő segítségért jött, kihallgatták, mindent elmondott pedig nem nagyon akarta és most, azt hallja nincs olyan varázslat ami jó lenne neki. Mikor, azt hallja, hogy van valami írás erről akkor idegesen fúj egy nagyot.*
-Ez nem hangzik túl meggyőzően.*Sóhajt.*Bocsánat csak...Ez nem könnyű. Olyan...Nincs beleszólásom a dologba csak másra támaszkodhatok. Kiszolgáltatott.
*A vizet nem teljesen érti miről beszél a másik csak, hogy élénkít és jó a szívnek. Bólint és egyben kiissza a pohárral. Tényleg jól esik neki. Talán egy feles jobban esne, de lehet annak baj lenne a vége. Utána tölt egy pohárral a kopasznak is és addig megtalálja a másik a könyvet amit szeretne. Arra, hogy lehet fájni fog Arsenor elbizonytalanodik.*
-De...azt mondja beválik?*Kérdez rá és csak akkor bólint ha megerősítik erről.*Rendben. Kibírom. Csináljuk! Ez olyasmi lesz mint mikor a fájó fogat kihúzzák?


2908. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:31:57
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//A lelketlen//

*Arca változatlan, de olykor-olykor a reakciókból kitűnik, hogy elégedett a beszélgetés további alakulásával. Dongnor lassan megnyílik, s az önvallomás mélyebb értelmeket nyer, s ahogy életének egyes állomásai, érzései felszínre törnek, mintha nyugodtabb is lenne.*
- Értem. *Szól közbe bólintva egyet, s míg a férfi folytatja, a pohár víz, ismét áttöltésre kerül, aztán mikor az álmokról esik szó, már maga is szomorú arcot vág, együtt érez a férfivel, s megpróbálja átérezni gyötrődését.*
- Megértem, hogy szinte elviselhetetlen kínt érez. Elveszett család, halott édesanya... kilátástalanságot okozó álmok... be kell valljam, nem ismerek olyan varázslatot, mely a lelki sérüléseket orvosolhatná. Azonban megérintett, amiket elmondott, így mindenféleképpen szeretnék önnek segíteni. *Elengedi a vízzel teli poharat, melyen eddig nyugtatta kezét, majd lassan feláll, s mutatóujját állához érintve lassan, tűnődve a falra kihelyezett polcokhoz sétál.*
- Ha jól emlékszem, valahol... hümmm... *Találomra kiválaszt egy könyvet, gerincénél fogva kissé kijjebb húzza, majd vissza.* nem... nem ez lesz az. *Rázza meg a fejét.*
- Tudja... hallottam olyan írásokról, melyek kifejezetten az eltévelyedett lelkek orvoslását szolgálták... valahogy a szétszóródott darabok ismét egymásra találtak... *Hümmög ismét, de beszédét természetesen Dongnor hallhatja.*
- Igya meg a vizet, már kellemes. Úgy tartják a tiszta forrásvíz élénkít, egyben a vér hígításával a szívet is tisztítja. *Pillant hátra válla felett.* - Kérem, töltsön nekem is, a másik pohárba. *Kéri meg a férfit, s ha így tesz, közben úgy a találomra kiválasztott negyedik könyv, immár az akolita kezében állapodik meg. Megfordul.*
- Ha megitta, kezdhetjük. Megvan. *Mondja egyszerűen.* De nem lesz könnyű... sőt, ami azt illeti lehet fájdalmasabb lesz, mint gondolta. *Fűzi hozzá ciccegve és fejét ingatva.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.21 20:32:23


2907. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-21 17:48:46
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Csak mosolyogni tud azon, ahogy a tündér mérgelődik. Édesnek tartja, ha egy nő tetteti a mérgelődést. Nem teljesen érti, hogy a nő miért kérdez vissza, és hogy miért úszik ilyen közel hozzá és vezeti ki derékig a vízből. A kérdés meglepetésként érte, de ellenvetést nem tud hozzá tenni. A simogatás viszont felpezsdíti kedélyeit. Férfiassága már a vízből is kilátszik, úgyhogy felkapja a tündért és megcsókolja, ahogy a nő ajánlotta.*
-Szerintem már eleget úszkáltunk. Inkább menjünk ki a szárazra. Vagy esetleg te maradnál?
*Ha a nő beleegyezik akkor kiviszi a partra, lefekteti a köpenyére és tovább folytatja a csókot. Viszont ha Ziz a vízben maradna, akkor tovább tartja a karjaiban és ott csókolja.*


2906. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-20 00:29:19
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 361
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Vakmerő

//A lelketlen//

*A kopasz mikor kijavítja akkor értetlenül néz, de a törpe nevének hallatán értelem csillan a tekintetében és bólint. Aztán csak mesél. Nem szokott a családjáról mesélni. Pedig főleg az álmok által, továbbra is az élete részét képezik. Talán pont azok miatt is nem szokott róluk beszélni. A problémáit megtartja magának. A kopasz ékes szavaira csak néz. Átlagos történet az övé igazat ad neki. Artheniorban nem egy kalandozó van és azoknak nem is egyszer, nem csak egy felesége és nem csak Artheniorban. Szóval megesik az ilyen. Arra, hogy a családja elvesztése szakított volna ki egy darabot a lelkéből arra kétkedve néz. Pont azért, mert ez egy gyakori dolog ezért nem nagyon gondolja, hogy okozhat ilyen rémálmokat. A kérdésekre is ekképpen válaszol.*
-Lehetnek ők akárhol. Szerintem nem is a városban vannak hisz akkor hazajöttek volna. Nem lehet két elkóborolt embert így megtalálni a nagyvilágban.
*Jegyzi meg okosan. Persze mágiával lehet, hogy meglehet, de ő ilyenről még nem hallott.*
-Meg ugye mit is mondhatnék nekik? Hogy meghalt anya örökség meg nincs? Lehet nem volna abból se semmi.
*Nézi, ahogy a víz megint át lesz öntve. Nem nagyon érti, hogy miért csinálja ezt a kopasz, de már feltűnően sokat szórakozik azzal méghozzá úgy, hogy bele se ivott még. A kérdésre Arsenor maga elé bámul és szedi össze a gondolatait meg az erejét. Végül egy nagy sóhajjal belekezd.*
-Hát...A testvéreim látom. Ahogy ők meghalnak. Mindig másképp. Néha olyan élethű, hogy szinte felriadok az éjszaka közepén. Van, hogy vízbe fúlnak és nem tehetek értük semmit, van, hogy felkötik őket, olyan is, hogy ami lényekkel a kalandozásaim során találkozok azok ölik meg őket. Démonboszorkány eszi meg őket. A karmos kezével...*Hirtelen elhallgat, mert az emlékbe beleborzad. Kell egy kis idő, míg összeszedi magát.*Olyan is, hogy a mocsárban merülnek el. Vagy a villám csap beléjük, de még élnek és feketére pörkölődve is szólongatnak. Ezt... Én nem bírom tovább. Félek elaludni.


2905. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-19 19:19:58
 ÚJ
>Zizdalriaz Clethitane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

-Tündérkém? Nem vagyok a tündérkéd.
*Húzza fel magát, bár nem tud haragudni a férfira. Lenyugtatja magát és kedves, csábító hangon szól a férfihoz.*
-Béke puszi?
*Közelebb úszik Arlhoz. Megfogja a kezét és kezdi kivezetni a férfit a partra, viszont meggondolja magát és inkább csak addig, hogy a víz szintje a hasa aljáig érjen.*
-Mit szólnál inkább egy csókhoz?
*Közelebb lép a férfihoz és a felsőtestét kezdi simogatni, majd lassan elér a bárd ágyékához, de annál lejjebb nem megy.*


2904. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-18 19:22:58
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Viccesnek találja, hogy a tündér így felháborodott a viccén.*
-Na. Ne vedd úgy a szívedre. Csak viccelődtem tündérkém.
*Mosolyog kedvesen a nőre. Még jó hogy vízben vannak, mert a gondolatai kezdenek elvándorolni a mezítelen nőre, amire férfiassága is reagál. Nem szeretné, hogy a nő rosszra gondoljon, de a férfi az férfi. Jobb ha nem tud róla, hogy mire gondol.*
-Nos. Megbocsátasz ennek a rossz, és gyerekes bárdnak?
*Kérdezi Ziztől, karjait széttárva várja a nő válaszát. Egy béke ölelésre számít, bár lehet, hogy az nem lenne a legjobb.*
-Nem adsz egy béke puszit ennek a bárdnak.


2903. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-14 17:44:26
 ÚJ
>Zizdalriaz Clethitane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//

*Nevetve úszik beljebb, miután fellökte Arlt. Nevetve fordul meg, hogy megnézze, hogy nincs-e baja a bárdnak. Meglepődik, ahogy senkit sem lát ott ahol előbb még a férfi állt. Megrémül, hiszen Arlnak semmi nyoma sincs.*
-Arl. Hol vagy?
*Kiabálja rémülten. Elkezd úszni arra a helyre, ahol Arl állt, de hirtelen Arl szólal meg a háta mögött és a nevetését hallja. Megfordul és látja, hogy a bárd épen és egészségesen áll előtte.*
-Megőrültél!? Ez egyáltalán nem volt vicces.
*Mondja haragosan a férfinak. Bár felháborodása kicsit jogtalan, hiszen végül is ő lökte fel Arlt, így inkább neki lenne oka kiabálni vele.*


2902. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-14 13:34:21
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//Zárt kaland//
//A lelketlen//

*Ezúttal nem bólogat, csupán megfigyel, láthatóan kedvére szolgál, hogy végül nem riasztotta el beszédével az ifjút, feltehetően ez nem is volt szándéka. Hogy egy mágus mester akolitája, miért vetemedik ilyesfajta filozofálgatásokra és az ifjú sorsa miért érinti meg, azt már csak ő tudja, de az is elképzelhető, hogy egyszerűen kötelességének érzi, mert a torony valójában a körötte élők lelkéért és tudásáért van.*
- Enola apja... *Szúrja közbe a helyesbítést, félreérthető volt, hisz Dognor, Enola kisasszony testvéreit nem biztos, hogy ismeri.* Mytr általában a kikiáltó volt, afféle. *Majd elhallgat és figyel tovább. Hogy miből mennyi következtetést von le, egyáltalán levon e bármit is, nem tudni, de érdeklődés csillan tekintetében.*
- Mint oly sok család élete, hányattatás és izgalom, nyomor, boldogság és betegség. Gyermekkor, felnőttkor. Azt hiszem ön valójában családja elveszítésével hasított ki lelkéből jó pár darabot, hisz semmit nem tud róluk, kivéve édesanyjáról. A mágia csupán felgyorsította a folyamatot, majdnem biztos vagyok benne. Nem gondolt arra, hogy felkutassa megmaradt családját? Hogy megbizonyosodjon arról, mi is történt velük? Hogy lezárja a múltat? *Kérdezi tűnődve, majd a vizet áttölti a másik pohárba az asztalon, lassan csorgatva.*
- Miféle rémálmok gyötrik, egészen pontosan? Van már javaslatom, ami talán segíthet, de ez pontosításhoz szükséges. *Nyugtatja meg a férfit, s addig tán az alkohol hatása is párolog annyira, hogy ne befolyásolja a férfi döntéseit.*


2901. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-14 08:12:07
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 361
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Vakmerő

//Zárt kaland//
//A lelketlen//

*Arsenor nem túl jó amúgy se az ilyen elvont alakokkal való társalgásban amiben az elfogyasztott italmennyiség továbbra se segít. Szóval nem akarja ő tényleg megsérteni a fura kopaszt főleg ha segítene is neki, de mély gondolatokat ne várjon az egyszerű fickótól. A történetet igyekszik Arsenor minél jobban átadni. Hogy megértse a gondot és tudjon segíteni. A nevek látszólag nem ismeretlenek. Myr említésére az ő szeme is felcsillan.*
-Ja igen a törpe! Apjuk?
*Lepődik meg újra. Ez egy nagyon fura zavaros család. Ismerték őket. Arsenor izgatottan figyeli a kopasz szavait és bólogat is nagyokat. Arra is, hogy nem tudni sokat Abogr mester dolgairól sem. Nem lehet bizony. Ő is egy fura tudósféle. A mágiával kapcsolatos megjegyzéseket nem tudja hova tenni, de aztán szóba jön a problémája. A lelkével van gond erről tudott és bizonytalanul bólint is, hogy ő mágiával gondolta, hogy meggyógyítják. Egy mágia okozta ezt úgyhogy annak is kell megoldania. Mikor meglátja a kezet visszanyeli a tiltakozást a kérdésre meg elgondolkozik.*
-Hát...Hol is kezdjem. A mi családunk nem olyan...átlagos volt. Hárman voltunk fiúk én a középső. Anyánk annyit dolgozott, hogy szinte belegebedt, apánk pedig...amolyan hobbiként tekintett ránk. Ő egy igazi hős volt. Nagy kalandor és sokat utazott. Ha hazalátogatott annyi pénzt hagyott ott, hogy egy darabig nem volt mitől tartanunk, de egyébként hát nem volt jó sorunk. Alon bátyám...Alonuard a teljes neve. Ő hamar ott is hagyta a családi fészket. Nem akart éhezni, nem látta értelmét ennek a családi dolognak és talán csak bele akarom magyarázni, de szeretem úgy gondolni, hogy nem akart még egy éhes száj lenni.*Hogy azért ilyen őszinte mert reméli, hogy ez segít vagy az alkohol hatása azon lehet gondolkozni, de a csillogó tekintet talán az utóbbira utal.*Ő érzékeny srác volt. Büszke és dühös apánkra és a helyzetünkre. Nem hallottam róla azóta se. Hárman maradtunk. Aern az öcsém meg eleven volt. Álmodozó és eleven. Apánk történetei nagy hatással voltak rá. Sokat játszott. Ilyen erős kötelék nem mondanám, hogy volt köztünk. Olyan megvédjük egymást és támogatjuk meg ilyenek. Együtt éltünk. Vigyáztam rá mikor kicsi volt és játszottunk is sokat. Kardoztunk. De én aztán elkezdtem az erdőbe járni a vadászokkal mikor már elég nagy voltam és nem kellett rá vigyáznom. Ő meg a folyóra járt a csónakosokkal meg hasonlókkal kitanulni a dolgokat. Csomókat tanult kötni meg ilyeneket tanult. Aztán egyik nap kijelentette, hogy ő is elmegy. Vitatkoztunk, hogy elhagyja az anyánkat. Azt, ígérte, hogy ha minden jól megy akkor egy hajónyi aranyat küld majd haza egy egész tehéncsordával és négy tyúkóllal. Mint mondtam ő eleven volt és álmodozó. Végül búcsú nélkül lépett le és maradtam egyedül anyánkkal akinek addig igyekeztem segíteni míg a betegség el nem vitte. anyánk sokat szólongatta őket főleg mikor a láztól félrebeszélt. Őket meg apát. Néha hallotta, hogy jönnek. Nem volt könnyű. A testvéreimről nem hallottam semmit azóta se.


2900. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-13 20:06:27
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//Zárt kaland//
//A lelketlen//

*Az akolita a látszólagos, fennhangú felcsattanásra nem reagál, nem bólint, arcára nem ül ki megbotránkozás, sem megvetés. Az sem tántorítja, hogy ugyan még az elején járnak, máris elutasításra talál, bár nem tudni van-e ebben gyakorlata, Dognort mégsem taszítja el. Türelmesen végighallgatja a mondandót, az elejétől a végéig, csupán néha fejbólintással jelzi, hogy érti és követi az elhangzottakat. Mikor koncentrálni kell, s a férfi is láthatóan feszültebbé válik, maga is megmerevedik. Gesztusait félig-meddig követve tartja fenn a kontaktust.*
- A kúria. *Szólal meg csendesen.* Myr Loesh és Enola kisasszony, átvették apjuk példáját, s maguk által csupán kihívásoknak nevezett eseményeket generálva vizsgálták a jellemet, a törekvést, s hogy mit bír el a szervezet. Hallottunk róluk... elég sokan a régiek közül. *Mondja csendesen.* Természetesen Abogr mester is, bár ő nyilvánvalóan elég sok mindent tud a világban zajló dolgokról. Hogy miért engedte, vagy sem, nem tudni, mint nem tudunk semmit Abogr dolgairól mi sem. *Vonja meg vállát.*
- Nekem inkább boszorkányságnak tűnik, mint mágiának, persze az is egy válfaja. *Aztán elhessegeti a gondolatot, majd visszakanyarodik.*
- Sajnálom... de a lelkével vannak problémák, rémálmok gyötrik, családjára emlékszik... ön szerint, a lelki problémákat mivel orvosolják? Varázslattal? Ha volna is rá... amiről jelenleg jómagam nem tudok, a szándék lenne a legfontosabb. Tudom, hogy megvan! *Emeli fel kezét, mielőtt közbevágnának.*
- De akkor is beszélni kell róla... meséljen az öccséről, milyen volt a viszonyuk? Álságos, vagy kiegészítették egymást? Versengtek? Ön volt a példakép, vagy inkább őt helyezték előtérbe? Hol van most, az öccse? *Hátradől székében, majd a korábban kitöltött vizet lassan átcsorgatja a másik pohárba, minden előzmény nélkül.*
- Túl hideg... *Pillant fel mosolyogva, elnézést kérően.*


2899. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-12 19:53:37
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 361
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Vakmerő

//Zárt kaland//
//A lelketlen//

*A srác egyáltalán nincs filozofikus hangulatban. A kopasz zavaros beszéde rossz alanyt talált.*
-Hát pedig én akarok nyugodtan aludni! Nem többet csak ezt.
*Teszi hozzá kicsit nyugodtabban. Nem akar idegesnek tűnni, de most elég feszült a téma miatt és mert segítségért jött erre ezt kapja. Mikor közlik, hogy menjenek máshova bólint és követi a kopaszt. Hogy merre járnak abba hamar belezavarodik, de a vezetőjét nem téveszti szem elől. Az ajtóhoz érve eszébe jut, hogy hallott már ezekről. A világ nagy rejtélyei közé tartozik, hogy mik találhatóak ezek mögött. Ez azért kicsit izgalommal tölti el, de csak egy sima szoba. Mármint vannak benne mágusdolgok, de elég átlagos. Mikor hellyel kínálják akkor leül. Az elhangzottakra igyekszik figyelni és tisztelettudóan ki is várja, hogy a másik elmondja amit akar, de a maga egyszerűségével kifejti a véleményét.*
-Nem akarom megsérteni, de hogy őszinte legyek ez engem nem érdekel. Csak segítségért jöttem, hogy elmúljanak a rémálmaim.
*Közli a dolgot. A lélek és a többi bonyolult dolog ismeretét meghagyja a nála okosabbaknak. Például a mágusoknak. Ő az egyszerűbb kézzelfoghatóbb dolgok híve. A sok kérdés hallatán is most kicsit elbizonytalanodik és át kell gondolnia a választ.*
-Hát az úgy volt, hogy egy felhívásra jelentkeztem pár éve. Egy gazdagnegyedi házba egy mágus kisasszonyhoz. Fiatal beteges lány volt. Fura természetű. És nagy mágus! Egy egész tömegnek a gondolatait átírta vagy mit mondott. Láttam én is, hogy dühösek voltak ő feltette a kezét motyogott valamit aztán mindenki elfelejtette, hogy miért is volt ott és elmentek. Csak mi öten nem. Mert minket kiválasztott egy próbára. Hogy miért, azt pontosan nem tudom. Az apja is csinálta. Azt, hiszem tíz évente volt megrendezve és az első százhúsz évvel ezelőtt az apja kezdte el. Amit akkor még nem találtam furának, de a lány egy fruska volt csak és nem elf. A neve...azt hiszem...Enola. Igen. Enola Zatvyr kisasszony. A feladat az volt, hogy be kellett menni egy szobába és egy órát ott eltölteni. De...az a szoba valahogy el volt bűvölve. Bementem és megváltozott. Nem is egyszerű illúziók voltak.*Nyel egy nagyot ahogy visszagondol.*Az öcsém és a bátyám láttam és egy emléket amin... Rosszat tettem. Nagyon. Nem emlékeztem rá és elképzelni se tudom, hogy tényleg megtettem volna, de valódinak látszott. Aztán menekültem egy szobába. Ahol rejtvényt kellett megoldanom, de nem ment és a falak összementek és összenyomtak volna, de mégsem és kijutottam onnan.*Ahogy mesél a tekintete előre mered. Az emlékképek újra lejátszódnak előtte és a fagyos veríték kiveri.*Akkor kezdődtek az álmok. Felajánlotta, hogy kitörli az emlékeim, de én nem akartam. Egy varázstárgyért meg mert nem akartam, hogy többet nyúlkáljon a fejemben. Ez egy varázslat volt. Nem tudom. Hogy igaz volt-e. Nem hiszem, de annak tűnt. Abogr mester nagy varázsló. Híres. Sokan járnak hozzá. Ez a torony a levegőben lebeg és tőle tanulnak a nagy mágusok. Reméltem, hogy tud rajtam segíteni hisz a varázslathoz nem értek és rajta kívül csak a templomba tudok menni. Azt, szeretném, hogy a rémálmaimnak legyen vége. Minden este a testvéreim látom. Ezt nem lehet elviselni.
*Remeg meg a hangja. Tényleg kezd kikészülni. Csoda, hogy ilyen jól tudja magát tartani és mások nem szokták látni rajta.*


2898. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-12 19:15:24
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A nőt nehezen tudja rávenni, hogy bejöjjön a vízbe, de aztán csak sikerül rávenni.*
-Jól van elfordulok, de aztán el ne szökj a holmijaimmal.
*Megfordul és türelmetlenül várakozik. Bár még csak egyszer találkoztak, még Artheniorban és már akkor is kedves nőnek találta Zizt, megbízik a nőben. Nem érti, hogy honnan van a bizalom. Csak úgy megbízik benne. A gondolat menetét vízcsobbanások szakítják félbe. Ezek szerint Ziz már megszabadult ruháitól és már a vízben van. Hirtelen elveszti egyensúlyát és a víz alatt találja magát. Leesett neki, hogy Ziz tréfálkozik vele. Elhatározza, hogy ő is megvicceli a nőt. Nem jön fel a víz alól. Megvárja míg Ziz megáll és nem úszik tovább. Nagy ívet úszva a víz alatt a nő mögé kerül és lassan, észrevétlenül feljön a víz alól.*
-Remélem nem aggódtál nagyon, kedvesem.
*Nevet fel hangosan.*


2897. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-12 18:14:52
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//Zárt kaland//
//A lelketlen//

*Tekintve, hogy nincs mi takarja, így minden reakció meglátszódhat az akolita arcán. Nem is rejti véka alá... a semmit és a mindent. Végtelenbe néző szempár, ránctalan, s kisimult arcbőr és valamifajta látszólagos nyugalom.*
- A nyugalom... hiú és csalfa ábránd, mely után mindenki vágyakozik, s vágyakozása következtében nem érheti el sosem. *Mondja csendesen, nyugodt hangszínével.*
- Mint látható, problémád nem való idegen füleknek, még, ha ismered is őket akkor sem, kérlek jer velem. *Int a férfi, s, türelmesen megvárva míg az eldönti szándékát, az étkezőt elhagyva, cseppet sem szövevényes út után, ugyanezen a szinten, egy ajtót nyit meg, mely amolyan iroda féleségbe vezet. Mágikus kellékek, lombikok, üvegcsék, ákom-bákomokkal tűzdelt pergamenek, sötét és világos színű könyvek, valamint egy egyszerű faasztal, több székkel. Az akolita nem az asztal mögé ül meg, hanem választ egyet, s azon foglal helyet, mutatva Dognornak, hogy tegyen ő is így.*
- Talán így már személyesebb. A lélek egyedülálló és titokzatos világa egyedi, megismételhetetlen, mindezek mellett másra nem tartozik. *Kedvtelve filozofál.* Akad belőle balga, csalfa, tüzes, jeges és gonosz, valamint tiszta is, megannyi jelző, de mindegyikükkel megtörténhet, mi tán a legrosszabb. Ha sérül. *Biccent, jelezvén, hogy tudomásul vette az elhangzottakat.*
- Mondd csak, a tiéddel miképpen történt meg e szörnyűség és miért vagy benne biztos, hogy ez valóban megtörtént? Tudod a lelket érintő varázslatok, mágiák természete rettentően bonyolult, nem lehet csak úgy egyszerűen elragadni belőle, egy darabot. A másik meg, ki ezt tehette, vajon miért tette egyáltalán? A harmadik: miért gondolod, hogy Abogr mester az, ki rajtad segíteni tud?
*Ráncolja szemöldökét, majd hátradőlve figyel tovább, az asztalhoz fordítva, s töltve egy tiszta pohárba friss forrásvizet egy kancsóból. Egyelőre nem kínálja.*


2896. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-12 16:22:40
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 361
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Vakmerő

//Zárt kaland//
//A lelketlen//

*Arsenor megélt már egy s mást. Hogy miképp maradhatott meg benne mégis valami szinte már gyermeki naivitás néha az talán a kalandor természetének köszönhető. Az enyhén ittas magyarázatára végül ismét előkerül az a szőrtelen fickó akitől feláll a szőr Arsenor hátán. A szavaival nagyon jól eltalálja a helyzetet ami látszik is az alkoholtól még őszintébb fickó tekintetén.*
-Hát pont ez az. Én szeretnék nyugalmat.
*Fejti ki a dolgot. Szinte egy kis könyörgéssel a hangjában. Ha már ilyen közel van a megoldáshoz vagy valami kis segítséghez akkor még kevésbé akarja még egyszer átélni a szokásos dolgokat. A kérdésre kicsit zavarba jön és halkan kezd neki közelebb hajolva.*
-Nekem van egy amolyan...személyes problémám. Azért jöttem a mesterhez, hogy ő tud-e segíteni vagy a templomba kell mennem vele. Tudják...Nem nagyon értek a mágikus dolgokhoz, de egyik kalandom során...Nos, megsérült a lelkem. Erről szeretnék érdeklődni, hogy meg lehet-e gyógyítani az ilyesmit és hogy a mester meg tudja-e? Meg, hogy az álmaimnak vannak-e jelentései? Hasonlók. Rosszak.


2895. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-12 15:23:37
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 681
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Szelíd

//Zárt kaland//

//A lelketlen//

*Tán, hosszú ideig hallik még az idős mester botjának koppanása kőpadlón, mígnem egyszer csak végleg elhal. Nem tudni hová és miért ment, bár tény, hogy az öreg mágus kevés terve, vagy szándéka nyilvános, ezeket általában megtartja magának. Az is lehet, hogy a társaság hosszabb ideig együtt is marad, vagy hamar távozik, nem lehet tudni, mindenesetre a hasonló kalandok, szokatlan összekovácsoló erővel bírnak, ez már ismert a világtörténelemből. A vacsora, s a választék bőséges, miképpen ígérték. Akad bőven borból, serből, szárnyasból, s négylábúból egyaránt, kinek kénye kedve szerint. A tanoncok kitesznek magukért, panaszra tán senkinek nem lehet joga, kivéve tán egy embernek. Megviselt és régi kalandozó már, élete számos titkot rejt, bár ez lehet igaz lehet mindannyiukra.

Dognor, nem tudni, hogy egész életében is ily cinikus, vagy szókimondó volt, vagy csupán az élet tette azzá. A múlt sokakat kísért, sokaknak okoz oly mély sebeket, melyeket egyetlen sötétzöld ital, vagy kedves törődés sem tud begyógyítani. Nem csoda... a férfi, néhány bor után, ismét emlékeiben kutat, s miből elveszett siratja vissza, mert az ajándék, mit kapott, korántsem nevezhető kielégítőnek, vagy kedvesnek. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a tanoncok, kik az ételt osztják, nincsenek feljogosítva sem arra, hogy Abogr mester útjának részleteiről beszéljenek, sem arra, hogy akár csak útbaigazítást adjanak, de talán nem vész el a remény. Az akolita, ki korábban eme megtiszteltető vacsorára invitálta a csapatot, ismét megjelenik, s az egyik tanonc, Dognor felé mutatva súg valamit fülébe. Egy apró bólintás, mellyel az elhangzottakat tudomásul veszi, s bár az is lehet, már az éjszaka sűrűjében vesznek el, nem tagadja meg a kissé hangosan évődő férfi kérését.*
- Úgy tartják... kinek hasonló kaland után, az alvás helyett a tervezésen jár az esze, egy örök nyughatatlan, kinek tán álma sincsen. *Igéző és mély hangtónus, vörös bársonyba burkolt, lágy színű viselet mit a vörös palást rejt, rajta Abogr jelével.*
- Mit tudhat adni a mester, mit eddig nem adott? *Kérdezi hangját lehalkítva, nem tudván, a mondandó másra tartozik-e. A borgőzös lehelet láthatóan nem zavarja, szeme mély és mintha az ember fejébe látna. Nem tudni, milyen idős, miképpen Abogrnál sem, látható, hogy nem múlt haton kezdte feladatát, bár helyettesnek sem mondható.*


2894. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-10 18:05:42
 ÚJ
>Zizdalriaz Clethitane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A bárd megpróbálja elhitetni vele, hogy nem ijedt meg, de nem tudja becsapni. De ezt ráhagyja.
~A férfiak úgyis szeretnek bátornak mutatkozni, főleg egy nő előtt, úgyhogy ne lombozzuk le szegényt.~
Meglepődik a férfi ajánlatán. Szerencsére Arl lebukik a víz alá, így van egy kis ideje elgondolkozni, hogy be akar-e menni a férfi mellé a vízbe. A bárd újra előbújik a vízből, de most már a felsőteste nincs víz alatt. Kicsit kezd melege lennie a bárd csupasz, vizes testétől.*
-Nem akarsz inkább te kijönni? Jól van. De csak akkor, ha elfordulsz.
*Amint a bárd elfordul leveti ruháit és belefut a vízbe és fellöki a bárdot, majd beljebb úszik.*


2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-09 17:28:55
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Váratlan találkozás//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A szégyenlősége és félénksége kicsit dühíti. ~Legyek már bátrabb.~ Összeszedi bátorságát és válaszol Ziznek.*
-Te megijeszteni? Azt bevallom, hogy meglepődtem, de tőled nehezen tudnék megijedni. Inkább csinos vagy mint félelmetes.
*Bókol a nőnek mosollyal az arcán.*
-Hát még maradok egy kicsit. A meleg idő után jól esik ez a hűs víz. Nincs kedved bejönni és velem fürödni?
*Nagy levegőt vesz és lemerül a víz aljára. Kicsit előre úszik és feljön a víz alól. Lassan emelkedik ki a vízből és letörli az arcáról és felsőtestéről a vizet. A víz szintje most nagyjából az ágyékáig ér, de azért férfiassága még a víz alatt van.*
-Na. Nem jössz be a vízbe. Csak nem vagy szégyenlős?


2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-09 05:45:38
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1320
OOC üzenetek: 104

Játékstílus: Megfontolt

//Sürgető segítség a Csibészeknek//
//Zárás//
//Hazafelé//

*Miután Learon és a mágus végeztek minden átbeszélésével, ami azért eltartott egy ideig, úgy dönt, hogy a visszamegy a birtokára. Egyébként is kapott egy kevés aranyat Aleimordtól, ami pontosan annyi, mint a parasztjai fizetése. A kis erszényt fel sem bontja, csak annyira, hogy megszámolja, és azt is csak azután, hogy otthagyta a nemest. Nem akarná megsérteni azzal, hogy előtte számolgat, de azt tudni szeretné, hogy megbízható-e a fickó. Miután minden készen van, még vet egy pillantást a bentiekre és egy enyhe mosollyal nyugtázza, hogy a férfi, aki a harcban az egyik legjobb társa volt, most a tanoncokkal veszekszik. Az igaz, hogy talán a Sajt-mester is ezt tenné a helyében, ha valami miatt ideérkezik, aztán belevonják egy harcba és nem teljesítik aznap a kérését. Közben a halottakra is kinéz az ablakon, hogy elkezdték-e már őket eltemetni, de akárhogy is legyen, fogja magát és egy köszönés után távozik a toronyból haza a birtokára, ami a nyugalom kis szigete és a pásztormágus egyetlen mentsvára.* ~Remélem azért a későbbiekben megtudok többet is ezekről az onthrokiakról. Talán Abogr, ha pontot tett a végére, akkor értesít majd az ügyről minket, akik vásárra vittük érte a bőrünket!~ *Learon lerobog a torony lépcsőjén és onnan lassú léptekkel az ingovány felé veszi az irányt.*


2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-09 00:48:25
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 361
OOC üzenetek: 98

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség a Csibészeknek//
//Zárás//

*Egy nehéz kérdést kaptak. Ehhez hasonló válaszok is érkezne amiknél mindenki kifejti, hogy ez milyen fontos döntés. A legtöbbjükkel Arsenor egyet is ért. A nő szavai kicsit ridegnek hatnak hisz bajbajutottakról hall és nem segítene nekik, de a mágussal kapcsolatos dolgokat jól látja. Az biztos, hogy eszes lány. A szakállas mágusféle viszont most is ostobaságokat beszél. Arsenor őszintén le van döbbenve. Az utolsó szavai hallatán a maga talán kicsit túlzott egyszerűségével szólítja a mellette küzdő másik mágust.*
-Ez tényleg ilyen hülye?
*Abogr mester mindenesetre gondterheltnek tűnik. A döntést későbbre is halasztja. Az ajánlatra, hogy fogyasszanak ha szeretnének a kalandozó bólint és ő is megköszöni. Ezek után neki nincs gond se az étvágyával se a szomjával. Talán az evésbe is menekül a szörnyűségek elől. Mindenesetre utána nekiáll az egyik tanoncot győzködni kicsit spiccesen, hogy ő amúgy tényleg egy nagyon fontos dolog miatt jött és addig aludni se tud míg nem segítenek rajta.*


2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-01-08 22:16:05
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 691
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Learon Derin//

*Éppen indulna a polcok közé, mikor a Learon nevű férfi megállítja.*
- Természetesen *biccent.
Kiderül, hogy a férfi már ért valamennyire a tűzmágiához, így leülnek, hogy alaposabban átbeszélhessenek már könnyebb varázslatot. Learon jól magyaráz, Aleimord sokkal gyorsabban tanul így, mintha egyedül böngészgetné a könyveket. Háláját is kifejezi a férfinak, na meg nem engedheti el fizetség nélkül. Mert hogy nézne ki, ha nemesként lehúzna bárkit is? Oda is ad Learon Derinnek 1000 aranyat, amiben megállapodnak.
Aleimord ezek után úgy érzi, hogy ideje távozni. Meg kell szereznie azt a bizonyos nőt... Ezen gondolatok ellenére mégsem a Szarvasliget felé veszi az irányt. Ki kell találnia, hogyan törjön át a barátságon, ehhez pedig segítségre lesz szüksége.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2890-2909