Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 170 (3381. - 3386. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

3386. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-20 20:53:03
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

~ Nem garantált. ~ *készülte gúnyosan válaszolni, de józan esze és némi szégyen miatt inkább fejét egy-majd másik oldalra billentette, mosolyogva. Valóban lekésték a flóra-aratást, abban igaza van.
Automatikusan bólogat Garsin válaszarira a köpenyével kapcsolatban, szemeiben extrém figyelemmel.* - Sok varázslatot szeretek az életben található közönséges hasonmással összekötni, és 'asszem ezek is azok közé tartozik. Mintha a legóvatosabb kezekkel vart pamut-lepedőbe olyan tüzet raknánk, ami nem ártana se az anyagnak, se a viselőjének, és elpárolog róla minden külső folyadék. Megkérem a mérnökünket, hogy készítsen olyan lámpást nekünk. Kalapomat emelem annak a vénembernek, aki feljött ezzel. És neked is, hogy ilyen könnyedén használod.
*De úgy néz ki, vagy részletesebben kell tájékoztatnia katonabarátját vasszigorral ráerőltetett étmódjának okáról, vagy föl kell vele hagynia.*
- Úgy értem, igen, jól "hangzik" elsőre, de még másodszorra is... *Egy pillanatra majdnem egyetért vele, ezzel saját állításának egyenest menve.* - De kiesik a fogad a túl sok cukortól. *Ez az életmentő indoklás végül csak eszébe jut.* - És el is gyengülsz. És beteg leszel, a vér nem úgy vándorol a testedben, ahogy kéne. És még sok minden más csúnyaság, de nem vagyok orvos. Szóval kellett is nekem a változatosság, ha akartam, ha nem. *Talán túl sokat mesél magáról? Egy nagyot szipogva letöröl egy vízcseppet egyik hajtincséről és úgy dönt, nem járatja most már ennyit beszélőkéjét, különben még a torka is megfázik.
Közös beleegyezés után meg is másszák a lépcsőket, Adoaver még mind a kegyes lány takarójának tulajdonában; nem böki ki, de az istenek tudják, segít is most, libabőrét elrejtik társa elől.*
- Igen, szívesen látnám! *Mond lelkesen igent a keresgélés kérdésére.* - Amúgy sem mutatkoztam még be neki, és ha már ő látott, ezt igenis le kéne rendezni. Igyekszem nem lejáratni magam előtte, főleg melletted... De hé! Nem kértem hogy úsz utánam, ugye? *Kerekedik fölfele szája egyik sarka kajánul.* - És még gyógynövényt is adtam! Igazi példakép vagyok! Mármint amint megszáradtam, most egy szót se a létezésemről. De mire azt a Gaerralost megleljük, addigra ezt csak levehetem.


3385. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-16 18:02:28
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

- Talán túl késő is van már az év e táján a szürethez, nem? De nem bánom. Ha lesz időnk, körülnézhetünk még. Feltéve, hogy közben nem mászol még egyszer ruhástól a vízbe! - *Egyezik bele, megtoldva némi piszkálódással, miközben csaknem kacsintva a tüsszögni készülő fiúra hunyorog.*
- Igen, még a legnagyobb fagyban is véd a hidegtől, hótól, esőtől... És szerintem elég kellemes érintésre is. - *Nyilatkozik már a köpenyről.*
- Egy varázsigével tudom létrehozni. Bár nekem segít, ha megtoldom egy mozdulattal is... Egyébként meg, ha leveszem magamról, akkor eltűnik. - *Magyaráz egy-két részletet a varázslattal kapcsolatban.
Majd ha a témát kimerítették, az étkezés kerül terítékre.*
- Miért? Pedig az elég jól hangzik. - *Kérdez vissza a mézes kalács dolgára. A maga részéről elég tanulatlan ahhoz, hogy ne legyen tisztában a változatos étkezés fontosságával. Főleg, hogy az ő környezetében azért fel tudtak nőni emberek a legsilányabb koszton is. Igaz, nem mindenki és nem is néztek hosszú élet elébe, de ez az ő meglátása szerint inkább volt annak az oka, hogy túl ritkán tudtak enni, semmint azé, hogy nem volt elég széles a választék.
Persze azért érti azt is, hogy ez nem annyira fontos kérdés, de az ifjú fogalmazásmódja felkeltette az érdeklődését. Azt sejti, hogy csak túlzott.
Később aztán, mikor Adoaver beleegyezik, hogy visszatérjenek a toronyba, a takarót csak leinti, hogy maradjon az barátjánál, úgyis szüksége lesz még rá. Egyébként meg cókmókját fogva elindul föl előre a lépcsőkön, és meg sem áll korábbi "táborhelyükig". A szemét nyitva tartja, hátha meglátja valahol Gaerralost, de egyébként annyira nem érzi sürgetőnek, hogy megkeresse, inkább csak Adoavert "rakná le" a tűz szintjén, aztán tovább tervez menni a holdéra, hogy nekifogjon a tanulásnak. Mikor Adoaver mégis a férfi felől érdeklődik, fontolóra veszi a dolgot.*
- Keressük meg? Tartok tőle, hogy előbb neheztelne azért, hogy még mindig nem láttam munkához, mint azért, hogy nem mutatkoztál be. És még nem is edzettem. Rossz hatással vagy rám! - *Böki a végére, de sunyi kis mosolya elárulhatja, hogy annyira nem gondolja komolyan, vagy legalábbis nem bánja a dolgot.*


3384. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-09 08:57:25
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

- Fonnyadtan, szárazon is, ahogy szeretnéd. *Legyint egyet a kérdésre.* - Csak ne hagy kint sokáig a napon.
*A biztonság kedvéért még egyszer gyorsan átnézi a Garsintól kapott zsáknyi növényt, csak azután rázza meg a fejét.* - Semmi, sajnálom. Úgy néz ki, vagy tévedtem a sejtésemmel, vagy valaki előttünk ugyanezzel az ötlettel már felszedett itt minden értékeset, kivéve ami a tónál volt, most már érthető okokból. Bár nem hiszem, hogy sokáig tart míg újak teremnek, úgyhogy a következő alkalommal nekieshetünk még egyszer. Feltéve, ha ezután is lesz kedved rá.* Kis híján tüsszent egyet, csak társa iránti tisztelete szakítja félbe, hogy egy hatalmasat szóljon.*
- Akkor az a takaró valóban varázslatból készült! *Emelkedik meg a hangja örömében* - Először azt hittem, valami méregdrága anyagból készülhetett, de nem akartam megkérdezni, nem voltál eléggé dumálgatós állapotban hozzá. Lenyűgöző! Mondd, milyen érzés benne lenni? Ezt is ugyanúgy kézmozdulatokkal és igékkel teremted elő, mint én a saját bűbájaimat? Nem nézett ki az olyan vastagnak, hogy a nyári szellőn kívül bármitől megvédjen, de sejtem, hogy akkor más a helyzet, ez igaz? *Kifejezetten izgága lett hírtől, hogy barátja új mágiával állt elő, nem is azonnal nyugszik le. Egy darabig ezen a témán lovagolhatnak. De az étkezéshez visszatérve...*
- Ésszerű következtetés, de ez esetben nem e irányba folyik a patak. *Emeli fel ujját.* - Mivel lehetőségünk volt a gasztronómia széles tárházából válogatni, azt is volt esélyük eldönteni, mi kerüljön a tányérra, és mi nem. Vagyis, mi kerüljön az ÉN tányéromra, és mi nem. Ugyanis ezt még nem én döntöttem el. Súlyos egészségügyi problémák keletkezhettek volna máskülönben, az biztos. Ha minden nap mézzel öntött kalácsot ettem volna napkeltétől napnyugtáig, nem látnál ma itt. *A váratlanul zord kijelentés inkább arra szolgál, hogy biztosítsa Garsinnt arról, nem minden dúsgazdag nemes dobálgatja a vagyonát csak azért, mert megtehetik.
Kíváncsian hallgatja amaz válaszát Adoaver kérdésére, de az inkább elszomorítja; nem nehéz kivenni, hogy Garsinnak vele ellentétben nem jótakarásban volt kevés választása, mit egyen és mit nem. Erjesztett... ő még a szája közelébe se emelte volna, talán még ma se. Örül is, hogy a katonalány el is engedi a témát.*
- Persze persze, indulhatunk. *Föl is áll, nagyjából már fölszáradt annyira, hogy ne dideregjen.*
- Szerintem zoknit még hozhattam magammal, azt megnézem, máskülönben szólok. *Örök hálával visszanyújtja Garsinnak a használt takarót, fölkapja cuccait, és sok időt nem vesztegetve el is felfelé is kezdene haladni a láthatatlan lépcsőkön. Bent minden bizonnyal lelassítana, talán meg is kérdezné őt a parancsnokról, akit még mindig nem látott.*


3383. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-07 20:51:24
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 419
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Karheia kitartóan folytatja munkáját, ezúttal már a következő oldalra lapozva. Jegyzetelésre itt nincs szüksége, mert sokkal kisebb blokkokba szedi a tartalmat.
"Virágokat általában kinyíláskor gyűjtünk. A törésre, nyomódásra legérzékenyebb virágokat (akácvirág, bodzavirág) kosarakba gyűjtjük. Az idősebb, fás részek letörését illetve csonkítását feltétlenül kerülni kell!"
Megmozgatja nyakát, kicsit lehunyja megfáradt szemeit. Már nagyon kimerült, zsong a feje, de ezt még indulás előtt be akarja fejezni.
"A levelek gyűjtése a teljes virágzást megelőzően történik, s általában csak a teljesen kifejlett leveleket gyűjtjük. Fontos, hogy alaposan megvizsgált, egészségesnek látszó leveleket gyűjtsünk csupán! Betegnek látszó, károsodott, elváltozott színű leveleket ne gyűjtsünk!
A föld feletti hajtások gyűjtésekor tilos a növényt gyökerestől kihúzni a talajból. A befülledés megelőzése érdekében nem tanácsos a zsákot túlzottan teletömni. Nagyobb mennyiségű gyűjtésnél célszerű a gyűjtött hajtásokat árnyékba helyezni, és csak közvetlen szállítás előtt zsákokba tenni."
Megint rövid pihenőt tart amíg szárad a tinta. Karjait a mennyezet felé nyújtva feszíti, majd lazítja el izmait, ez egy leheletnyit enyhít vállaiban megjelenő fájdalmon.
~ Most igazán jót fog tenni egy nagy séta. ~
"A gyökerek begyűjtését általában a vegetációs időn kívül, ősztől tavaszig végezzük. A kiásott gyökereket azonnal meg kell tisztítani!"
Orrát már csípi a gyertya füstjének illata, a friss levegő és szabadég most különösen csalogató a számára, ám már csupán pár mondat van hátra.
"A termések gyűjtését a legtöbb esetben azok teljes érésekor végezzük. A fürtös terméseket (fekete bodza) fürttel együtt gyűjtjük. A gyűjtést kíméletesen, enyhe rázással vagy szemenkénti szedéssel kell végezni."
Sóhajtva biggyeszti az utolsó pontot az utolsó mondat végére, s szinte rögvest feláll helyéről. Még száradnia kell a szövegnek, de addig is pakolni kezd és kicsit átmozgatja magát.*
- Ez kicsit sok volt mára, de jó ütemben haladtunk, igaz kutyuskák?
*Az ebek érzékelve, hogy gazdájuk hozzájuk szólt ugyan felkapják a fejüket, de értetlenül pislognak a csupasz kétlábúra. Mindenesetre úgy tűnik menni készülnek, s emiatt lelkes farok csóválásba és ugrálásba kezdenek.*
- Mindjárt mindjárt!
*Csitítgatja a kölyköket és kézfejével legyezgetni kezdi irományát, majd ezt megunva összecsapja a vaskos könyvet. Az sem baj, ha kicsit elkenődött a betűk széle a szöveg olvashatóságán ezen nem ront.*
- Na, nyomás, de aztán szépen, fegyelmezetten.
*Egyik karjával a könyvet szorítja oldalához, másikkal pedig a két kutyuskát, akik kényelmetlenül ficánkolnak.*
- A lépcsőn leérve leraklak titeket, addig is nyughassatok!
*A lebegő toronyból való távozás még őt is megszédíti - ennyi alkalom után is - hát még pár óvatlan jószágot. Végül sikeresen földet ér a talpa és ígéretéhez híven leteszi a két ebet, akik önfeledt szaladgálásba kezdenek.*


3382. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-06 17:48:40
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*A ruhák kicsavarásával végezve át is veszi Adoavertől a növényt, amit a fiú "kihalászott" neki a vízből.*
- Köszönöm. Akkor is jó lesz még, ha már kiszáradt, vagy elfonnyadt?- *Kér még egy kis segítséget. Egyébként pedig a zsákja egyik zsebébe dugja az ajándékot.*
- Semmi érdekes? - *Kérdi, mikor látja, hogy barátja az ő gyűjteményét nézi át.
Aztán hallgatja a reményekkel tűzdelt szabadkozást, s noha ő is bízik benne, hogy a varázslataival megfontoltabban bánik a fiú, azért nem bír megállni egy kis piszkálódást.*
- Általában. - *Ismétli meg, sunyin keresve Adoaver tekintetét, de a végén csak elmosolyodik, nem gonoszkodik sokáig. Már csak azért sem, mert az ifjú felé intéz egy kérdést.*
- Egy kicsit. Van, ami már sikerült is, van, amit nem tudok csak úgy kipróbálni, de úgy érzem, kellően megtanultam, hogy ha használnom kellene, akkor menne... - *Feleli.*
- Mondjuk kár, hogy azt az ezüstköpenyt csak magamra tudom varázsolni. Most jó melegben lehetnél. - *Sajnálkozik száját húzva, egyben megemlítve egyet azok közül a varázslatok közül, amiket már sikerült elsajátítania.
A sóska csokra aztán nem arat valami nagy sikert, éppen ellenkezőleg. Visszaveszi azt a fiútól, közben meg a zöld "nyelvét" is eltünteti a szájában, mint valami nyúl. Némi meglepetéssel hallgatja a rövid kis történetet, mert egyrészről érti, hogy egy gyerek egye azt, ami van, különben éhen marad, másrészt...*
- Ha olyan gazdagok voltatok, nem volt mindegy, hogy mit eszel? - *Kérdez vissza, mert ha valamit képzelt a gazdagságról, az biztos köztük volt, hogy akinek sok pénze van, az feltehetően akkor és azt ehet, amit csak szeretne. Avagy az ő gyermekkori álmát éli.
Hallja aztán Adoaver kérdését, de erősen el kell gondolkodnia, hogy válaszolni tudjon.*
- Nem is tudom. Sok minden van, ami nem ízlik, de megeszem. Jobb, mint éhesen maradni. Talán az erjesztett hal... De azt sem gyűlölöm. - *Ad végül valami feleletet. Persze csak azt említi, amit véleménye szerint a másik is ételnek tekinthet és nem csupán az éhségérzet elnyomására jó, hanem ténylegesen táplál is.*
- Fölmegyünk? - *Kérdi aztán.*
- Ott melegebb lesz és a cipődet is leveheted, míg megszárad. Egy száraz zoknit tudok még adni. Ha leülsz tanulni, nem hiszem, hogy bárki megnézne, amiért nincs rajtad cipő. - *Veti föl. Bár eredetileg még gyakorolni is szándékozott idelent, de eléggé elment az idő, úgyhogy úgy dönt, ő is fölmegy már tanulni, aztán majd legfeljebb később tart egy kis szünetet, a hosszú üldögélés után úgyis biztosan jobb lesz mozogni.*


3381. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-05 23:34:22
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 419
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*A jegyzetekkel megírt bal oldal után jöhetnek tehát a kerek mondatok a könyv jobb oldalára. A végeredménnyel való elégedettség motiválja Karheiát, főleg mert talán egy napon ezen leírt szavak másnak is hasznosak lehetnek.
~ Ki tudja? Talán még Thargia könyvtárába is bekerülhet. ~
Persze nem ez a cél, s nem is számít rá. Lelkesen veti papírra a mondatokat, ezúttal megfontoltan, apró betűkkel, hogy valamivel rendezettebb sorokat és összképet kapjon. A papíron végül az alábbi sorok kapnak helyet.
"A vadon termő gyógynövények szakszerű gyűjtéséhez speciális ismeretekre van szükség. A növényismeret mellett kulcsfontosságú, hogy a gyógynövény melyik része és milyen állapotba alkalmas a gyűjtésre. Alapelv, hogy a növényi részeket akkor gyűjtjük, amikor azok hatása a legmagasabb.
Fontos a gyűjtési terület kiválasztása, a környezet minél kisebb "szennyezettsége". Forgalmas útvonalaktól legalább negyed mérföld távolságra célszerű gyűjtést végezni, s a folyamatosan legelőként használt területeken történő gyűjtést javallott kerülni.
Ne gyűjtsük be a teljes állományt, az adott növényfaj fennmaradása és szaporítása érdekében az egyedek harmadát hagyjuk érintetlenül.

Általános elv, hogy napos, száraz időben végzünk gyűjtést.
Szükséges eszközök: sarló, metszőkés, ásó, vödör, s bizonyos fajok esetén speciális eszközre van szükség (kamillaszedő fésű), hulló termések esetében vászonra
Metszőkés a lágyszárú hajtások nem fásodó végeinek levágásához szükséges, nagyobb zöldtömeg esetében sarló alkalmazandó. Az összegyűjtött növényi részek elszállítása szellős, szövött zsákban történjen."
Karheia kicsit megnyomkodja fájó derekát, miközben elégedetten hátradől és várja, hogy alaposan megszáradjon a tinta.*


3380. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-04 20:29:31
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Nem első alkalommal válik meg már pályafutása során hőn szeretett ruha-alkalmatosságától, de ezúttal kifejezetten meztelennek érzi magát nélküle - talán azért, mert egy barátja előtt kellett megválnia tőle. De talán azért is, mert tudja, hogy a köpeny híján nemhogy senki se gondolná máguspalántának, de még csak komolyan se vennnék őt kinézete miatt. Törökülésben várakozik, s míg újra érezni nem kezdi végtagjait, addig Garsinnal beszél, legalább nem csinál még több meggondolatlan dolgot.*
- Csak mozsárban szét kell zúznod bármi bottal, és kész vagy. * Egy rövid instrukcióval azért meg tudja hálálni a katona nagylelkűségét.* - Előtte áztasd őket azért forró vízben, hogy megpuhuljanak, különben csak morzsákat kapsz. *Kevés hobbija volt, amit önszántából vett föl, de a teázás ezek egyike volt; és mennyi különbég van a levél főzése és darálása között?* - Nem garantálom, hogy életet ment, de a sebeken biztos könnyít. *Lelkiismeret-furdalással figyeli, hogyan dolgozik Garsin szinte szülői módon ruhájával, de kommentálni rá sem akar, sem tud. Társa zsákját nagy kíváncsisággal tekinti meg, súlya alapján sok jóra számítva, de mégsem talál említésre méltó növényt benne. Beletörődötten hümmög:* ~ Tekintve hogy nekem is meg kellett áznom, hogy valami érdekeset találjak, nem kéne meglepődnöm... ~
- HA megtanulom! *Legyint egyet egy árva mosollyal az arcán.* - A ranglétra tetején üldögél az a szintű varázslat, ugyanis. És ha egyszer menni is fog, nem egy méterre tőled fogom megalkotni, vagyok én annál okosabb. Általában. *Utóbbi cselekedete nem erre utal, de reméli, hogy mihamarabb megszárad.* - Erről jut eszembe, nem tudom hogy már megkérdeztem e, de hogy vagy a saját varázslataiddal? Volt alkalmad gyakorolni?
*Szemöldöke felül tekintetére, mikor kezébe veszi azokat a leveleket. Ez lenne az a rettegett sóska? Meglepetten bámulja Garsin mutatványát, de végül csak felkuncog.* - Bocsi, csak tudod, sosem voltam egy nagy zöldevő. *Ezekkel a szavakkal egy gyűlölködő tekintetet is vet a mancsában lévőkre, megállja, hogy ne morzsolja szét őket. Barátja megdolgozott értük, így sietve vissza is nyújtja őket a lánynak, mielőtt ösztöne felülkerekedne szívén.* - Pedig keményen meg is próbálták velem szerettetni. Kőkemény elfek a nevelőim, megmondom azt. Semmi más étket nem vehettem a számba, míg azok el nem fogytak, így a nap további részében inkább éheztem, ülve egy székben és a kaját bámulva. De hatalmas párbajok voltak azok. *A nosztalgikus emlék még egy mosolyt rajzol színtelen arcára, s ahogy úgy érzi, karjai is életre kelnek.* - De senki sem mindenevő, Garsin; te milyen ételt gyűlölsz?


3379. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-04 19:06:52
 ÚJ
>Karheia Rhagodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 419
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Bár Karheia kedveli a társaságot az egyedüllét mégis testhezállóbb a számára, különösen hosszútávon, s főleg úgy, hogy még sok munka vár rá. A könyvek, a tinta és a pergamenek sokasága között pedig a leghatékonyabb társ a csend. Ki is választ magának egy nyugodtabb zugot ahol letelepedik. Az asztalon helyezgetve a tárgyakat gyorsan be is lakja ezt a kis teret még mielőtt nekilát a hosszadalmas folyamatnak. Felcsapva könyvét - ami nem is olyan régen még üres volt, most már számtalan lapot tele jegyzetelt - elkezdődik tehát a folyamat.*
- Kezdjük az elején.
*Motyogja orra alatt, s a tollat a tintába mártja, de még nem sercen a papír felületén. Karheia töpreng, összeszedi gondolatait.*
- Hümm.
*Nehéz is megtalálni a dolgok elejét, ezért úgy dönt, hogy csupán vázlatosan jegyzetel, inkább csak kulcsszavakat ír fel.*
- Eszközök. Begyűjtés módja. Növények tárolása, előkészítése és felhasználása.
*Elégedetten szemléli az első szavakat, s érezhetően megihletik őt, így a kulcsszavakat rövidesen kiegészítés követi. Listák és kerek mondatok. Az oldal végül kaotikusan zárul, bizonyos blokkokat négyzettel körberajzolva választja le a többitől, ahol túl kevés hely volt ott nyilazással toldotta meg mondanivalóját. Rendetlen, de ő átlátja, s egyelőre ez is elegendő, a lényeg, hogy teljesnek érzi munkáját, így nem marad más, mint konkrét növényekre áttérni. Itt szintén elgondolkodik, hogy hogyan haladjon.*
- Betűrendi sorrendben, vagy ahogy a kedvem tartja?
*Mivel arra jut, hogy a saját szórakoztatására történik ez az egész - s azért, hogy ismételjen kicsit - ezért a neki tetsző sorrendben halad.*


3378. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-02 21:44:56
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Kicsit tényleg haragszik a fiúra, amiért ennyire meggondolatlan, s ez immár nem az első eset, hogy valami butaságot csinál, amit Garsin szerint némi józan ésszel el lehetett volna kerülni. De azért meg is szánja őt, na meg be kell látnia, hogy nem az anyja Adoavernek, hogy kioktassa.*
- Majd legközelebb. - *Mondja megengedőn a szabadkozásra, miszerint barátja nem gondolta át a dolgot. Reméli azért, hogy tanul a hibáiból és csak tapasztalatlanságból fakadnak ezek a ballépések.*
- De most siess, mert még a végén szedegethetjük a fűből a fogaidat, ha sokáig így kocogtatod őket! - *Sürgeti meg anyáskodón, s átveszi tőle az ázott köpenyt. Barátja csontos alkata nem kerüli el figyelmét, bár nem is bámulja meg őt. Épp csak furcsának találja, hogy valaki, aki gazdag családból jön, hogy lehet mégis ennyire alultáplált? De végül is lehet, csak ilyen az alkata. Vagy az étkezésekről is megfeledkezik...
Míg Adoaver ruhát vált, ő tapasztalt mozdulatokkal préseli ki a köpenyből a vizet, ügyelve rá, hogy az anyagban kárt ne tegyen. A mosodában töltött évek most hasznára válnak. Persze a száradás feltehetően még így is órákba fog telni. Majd fönt ráteríthetik egy székre. Addig is összetekeri a ruhadarabot, hogy könnyen hordozható legyen egy kézben. Mikor pedig a fiú visszatér, a többi holmijáról is hasonlóképpen gondoskodik, míg amaz a javaslatához hűen betakarózik a csomagjaik mellett.
Mikor Adoaver megszólal, most már kevésbé vacogósan, ténykedéséből fölpillant rá.*
- Oh. Köszönöm. És hogy csinálok belőle olyan pasztát? - *Érdeklődi meg. Ha már barátja ekkora erőfeszítéseket tett, hogy megszerezze a növényt, nem szívesen hagyná kárba veszni.
Közben végez a csavargatással és a maradékot is leteszi a köpeny mellé, majd a saját kis batyuját ejti le a fiú elé.*
- Én ezeket szedtem össze, nem tudom, van-e benne valami érdekes. - *Ha Adoaver megnézi a gyűjteményt, gyógyhatású növényt nem fog találni benne.*
- Inkább ne! - *Ijedezik derűsen, mikor a fiú tűztornádóval "fenyegeti". És most megengedi magának azt a jóhiszeműséget, hogy barátja csak tréfál vele, ennyire nem volna meggondolatlan. A tréfát pedig értékeli.*
- Jaj meg még sóskát találtam. Vegyél! - *Nyújtja a leveleket, míg egyet a saját ajkai közé helyez, s hagyja úgy kilógni szájából, mintha hosszú zöld nyelve lenne, s lesi a másik reakcióját.*


3377. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-02 20:26:48
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Elismerés helyett valami olyasmit talál Garsin tekintetében, amit legutoljára még otthonában kapott, mikor kisebb korában letépte a vízcsapot a fürdőhelyiségben, és elöntötte vízzel az egész termet. Nem ezt várta.
Ráadásul az ez előtti mártózás kezelésével ellentétben, nem úgy érzi, hogy ruhái kicsit is gyorsabban száradnának tüzes öklei támogatásával; gyorsabban csöpög róla a víz mint nélküle, de a könyörtelen hideg nem múlik el, továbbra is érzi a nedvességet a bőrén, amitől remegnek végtagjai. Ráadásul felül is-alul is képtelen kezeit rángatni és tartani, tekintve hogy derekáig lesüllyedt, és nem kicsit pancsolta le magát a virágokért nyúlva. Talán nyaktól felfelé maradt csak valóban száraz.
Miután hiábavalóan próbálja ha nem is felszárítani, legalább átlagos testhőmérsékleten belül tartani magát, idétlenül tolva-húzva hőforrásait cipőjétől mellkasáig teste minden pontjára, rájön, hogy ezt már nem tudja ezekkel a tűznek csúfolt lámpásokkal megoldani. Megadva magát ereszti el ökleit, és fogja meg köpenye nyaki részének végét.*
- Bo-bo-bo-bocsánat... Nem go-gondoltam végig... *A bő (és most megduzzadt), kék köpeny alatt egy förtelmesen hétköznapi ruházatnak lehet Garsin szemtanúja; kender póló szürke nadrággal, és azok sem néznek ki szárazabbnak az áztatás után. Lehet látni a fiatalember csontosságát karjától kezdve, s az előcsapó szél további remegést vált ki belőle.* ~ Miért hagytam ott a rendes cuccaimat?! ~ *Átnyújtja a régen köpenynek hívott ruhagombócot katonabarátjának. Amint látja társa kezében a neki szánt nadrágot, szemei elkerekednek.* - Óh... *Még el sem tudná utasítani azt vacogó fogai miatt.* -Nagyon sajnálom! *Kér megint csak bocsánatot.* - És köszönöm. *Lenyelve büszkeségét, elfogadja Garsintól a pót-lábbelit, és egy kis távolságra elcsatangol, inkább harmadszorra is beleugrik a tóba, mielőtt előtte vetkőzne. Gyorsan végrehajtja a cserét, és siet vissza hozzá, a nedves ruhadarabbal a karjában. Rákvörös arccal adja azt át a lánynak, és a szégyentől megnémulva csavarja maga köré a takarót. Megsemmisülten néz a lába elé ültében, el is tart egy darabig, mielőtt megint szóhoz jut.*
- Amit szereztem, *beszél a földhöz, de utalva a növényre* az vízi Rysha. Sebekre és vágásokra jó rákenni pasztában, még ha teát nem is jó belőle csinálni. Tiéd lehet, a te szakmádban nagyobb haszna lesz. *Mutat a táskájára, üzenete remélhetőleg egyértelmű; vegye azt el magának.* -...Hát nem így terveztelek felvidítani. Legközelebb tűztornádót csinálok. Ha megtanulom.


3376. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-11-01 19:14:37
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Oda-odapillant néha Adoaver felé, de egyébként egész jól elmerül a gyűjtögetésben. Sóskából egy egész szép kis csokorral szed össze, azonban más érdekessel sajnos nem találkozik, úgyhogy csak úgy tépked ebből-abból, hátha lesz köztük valami, amit barátja hasznosnak talál majd.
Figyelmét fölkelti aztán a csobbanó hang, de inkább gondolja, hogy egy nagyobb hal, vagy vízimadár zavarta föl a vizet, semmint Adoaver maga. Így aztán mikor tekintete arra téved és meglátja az ifjút a tó vizében gázolva, igencsak meglepődik.*
- Remélem, valami nagyon értékeset találtál! - *Mormogja az orra alatt, majd sóhajtva föláll és nagyjából olyan érzésekkel sétál közelebb, mint egy gondterhelt szülő, aki épp valami újabb meggondolatlanságon kapta csintalan kölykét.
Azt közelebb érve mindjárt látja és hallja, hogy Adoaver nagyon lelkes a szerzeményével kapcsolatban, de azt is, hogy derékig vizes és vacog.*
- Nem tudom. Majd megnézheted, van-e közöttük valami érdekes. - *Tartja föl a kis növényes batyut, de észre lehet venni, hogy eléggé szórakozottan felel és jobban leköti barátja állapota.*
- Te viszont... legalább nekivetkőztél volna! - *Csóválja a fejét.*
- Ez nem most fog megszáradni... - *Jelenti ki a csurom víz köpenyt nézve.* - Vetkőzz, mielőtt megfagynál! Adok nadrágot, aztán burkolózz a takaróba! Azt a köpenyt meg a többit meg add ide, kicsavarom, amennyire lehet. Mindent vegyél le, ami vizes lett! - *Utasítgat, és elég határozott. Mielőtt Adoaver bármit is mondhatna, már a zsákjában túr a váltás nadrágért. Ez szerencsére még tiszta, illetve az ifjúnak attól sem kell tartania, hogy valami nőies holmit kapna, ugyanis Garsin ruházata férfiöltözék, s még méretben sem lehetnek túlságosan eltérőek egymástól, mert mind alkatra, mind magasságra hasonlóak a fiúval.
Végül a nadrággal és a takaróval a karjában áll meg Adoaver előtt, s ha amaz még nem kezdett vetkőzni, akkor szigorú várakozással néz rá. Persze, ha a másik szégyenlős, azt tiszteletben tartja és elfordul, de követi őt, s csak akkor adja a száraz holmit, ha barátja már levetkőzött: nincs rá szükség, hogy a köpenyével mást is átáztasson.*


3375. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-24 13:41:41
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Adoaver kezdeti lelkesedése elég hamar csöndes koncentrációba csap át, miközben a következő szisztematikus keresgélés módja mellett dönt: elméjében tucatnyi lépés hossznyi-szélnyi blokkokra felbontva a terepet addig áll, míg teljes egészében megbizonyosodik hogy az épp lába előtt lévő blokkban nincs semmi érdeklődésre méltó, és tovább megy a következőhöz. Szeme kékjei eltűnnek sűrűsödő szemöldöke alatt, ahogy igyekszik elméjében tartani az elképzelt blokkok határait, hogy megkönnyítse keresgélését. Ahol jár, nem nő elég magasra a fű hogy aggódnia kelljen, kihagyott e valamit. Ha Garsin rátekint, esélyesen annyit láthat a mágustanoncon, hogy egy fél percig áll egy helyen és hunyorít fejével a távolba, néha pár alig észrevehető fokkal elforgatva azt, majd tovább megy pár métert, megismételve a jelenetet.
Így próbál magának gyógynövényt találni legalább tíz perc erejéig, míg el nem kezd fájni nyaka és lába; akármennyire is vizsgálja, néha saját kezeivel is a rétet, egy-két gyomom és halálra ijedt rágcsálón, valamint egy természetfeletti gyorsasággal megáldott gyíkon kívül sok érdemre méltót nem fedez föl. Nagy sóhajt hallatt, és már kullogva kezdene el visszamenni a lépcsőkhöz, mikor eszébe jut, hogy a tó parti környékét még nem vizsgálta meg. Odaérve már jóval többet hajolgat, mint álldogál, és bár valóban változatosabb flórát fedez fel, továbbra sem olyasmit, amit büszkén mutatna fel bepiszkított kézzel a katonának. Háta mögé dob egy nagy reményekkel kitépett gyomot, és morcosan a víz felé tekint. Halomnyi zöld foltok. Adoavernek több másodpercig is egy irányba kell bámulnia, hogy beugorjon neki valami.*
~ Várjunk csak... ~ *A sok közül az egyik, említésre is alig méltó oldal rajza elkezd felmerülni agyában. Ha meg tudná nézni közelebbről, akkor meg tudna róla bizonyosodni. De ahhoz meg kell mártóznia.
Merész döntésre szánja el magát; tarisznyáját leteszi a szárazabbnak ítélt parti részre, és belelép a vízbe. Ha eddig nem fázott, akkor most nagyon fog, erről az azonnal lábába maró hideg bizonyosságot ad. Kis számolgatás után megállapítja, hogy nem kell derekáig elmerülnie, így úgy határozza el, csak megéri. Elkezd befelé lépni a kíméletlenül hideg víztestbe, ameddig nem több mint egy pár lépés után maga előtt tudhatja az ismerős kinézetű növényeket. Nem voltak nagyok, elférnek a kezében, így alig vette őket észre, de tisztes csoportban voltak. Mielőtt még remegő lábai felmondják a szolgálatot, kezébe vesz egy párat, és megszemléli őket: Kicsi, zöld, nyolc-szirmú virágok. Ez az! Az örömtől új energiával magához veszi egy ökölnyi mennyiségűt ezekből a tavi virágokból, és gyorsan kilépked a tóból, mielőtt még a köpenye lábára fagyna. Nem is igyekszik felvenni táskáját vagy beletenni a növényeket, csak rádobja azokat, és két szabad kezét olyan erősen szorítja össze, hogy körmeivel majdnem felsérti tenyerét. A mai nap már használt ököltüzes varázslatot igyekszik végrehajtani, és siker esetén azonnal igyekszik felszárítani magát. Felsőteste szerencsére megúszta, de talptól majdnem a fenekéig csöpög róla a víz, és olyannyira csípi a hideg, hogy kis híján elesik. Fogai is ezt jelezve kocognak, még ha akarna sem tudna emiatt egy darabig rendesen beszélni.*
~ Ha nem azt szedtem föl amire gondolok, kiszárítom ezt a tavat! ~ *Tekintetével Garsint keresi, ha megtalálja, és amaz még nincs kommunikációs távolságban, egyik lobogó öklét győzedelmesen felmutatja, és maga felé intve mutatja, hogy jöjjön hozzá.*
- Ta-ta-ta-lalátam valamit! *Olyan közel tartja magához ökleit, hogy félő, menten felgyullad.* - M-m-m-mindjárt visszaemlékszem, m-m-mi is ez. Te hogy jártál?

A varázsló ökölbe szorítja kezét, melynek hatására kézfején lángnyelvek kúsznak végig. Ez könnyebb égési sérüléseket okozhat az ököl sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. A hatás megszűnik, ha a varázsló már nem tartja ökölben a kezét.

3374. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-21 13:45:24
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

- Tőlem nem hallja vissza. - *Mosolyog Adoaver reakcióján. Szívesen mondaná azt is, hogy azért csak ne hagyja magát ugráltatni a fiú az által az orvos által, de nem szeretne rossz tanácsot adni. Meg el kell ismernie, hogy feltehetően maga is inkább a békességet választaná barátja helyében.*
- Nem tudom, hogy ugyanaz-e. Valami orvosok laknak ott. Ők műtötték meg Gaerralos lábát. - *Magyaráz, miután végighallgatta Adoavert. Az épület vagy az orvosok nevét nem tudja, így elég tanácstalan, de végül is annyira nem is tartja fontosnak, csak fölmerült benne a kérdés és volt elég kíváncsi, hogy föltegye.
Ezután Adoaver növény gyűjtögetésre hívja őt és el is látja némi tanáccsal, amitől sokkal okosabbnak ugyan nem érzi magát, de nem kívánja letörni a lelkesedést, úgyhogy belemegy a dologba.
Mikor az ifjú elindul, ő sem késlekedik tovább, összerámolja a holmiját, és egy másik terület felé kezd el lépegetni. Az egyik kiürült kendőt készíti elő, amibe az élelme volt csomagolva, hogy majd abba szedegeti, ha talál valamit. Akad itt néhány növény, amit ismer és még ehető is, ám hogy minek van bármi gyógyító hatása, arról nem sokat tud. Úgyhogy a javaslat szerint csak letép néhány érdekesebb növényt és megjegyzi, hogy hol találta őket, ha netán Adoaver valamelyiket fölismerné, akkor meg tudja mutatni, hol szedhetnek belőle többet. Valójában azonban - bár ő ezt nem tudja - egyelőre semmi értékeset nem helyez a kendőből csomózott kis batyujába.
Néhány lépés után azonban fölfedez néhány kisebb bokrot, amiket jól ismer. ~ Sóska. ~ Örül meg, s ugyan kész ételt itt aligha tud ebből összehozni legalább egy fazék nélkül, azért szívesen szedegeti össze őket, néhány levelet rögtön a szájába is tömve. Nem ezekkel fog jól lakni, de kedvére van a levelek savanyú íze.
Talál még néhány csigát és békát is, és most már arra gondol, hogy legközelebb hozniuk kell egy edényt és mégis tudna itt miből főzni.
Azért az eredeti feladatról sem feledkezik meg, s míg a sóskaleveleket a markába gyűjti, minden egyéb megy a batyuba.*


3373. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-19 10:37:21
 ÚJ
>Gaerralos Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Több feladata is van, és ezt prioritási rendbe szervezve igyekszik végrehajtani. Az első nem is az, hogy megalapozza a mágikus tudását, hogy aztán varázslatokat tanulhasson; először ugyanis utána kell néznie, hogy mely igéket milyen módon tudja alkalmazni, és milyen eszköztárral szándékozik távozni innen. A referenciás kötetből átmásolt árkatalógus is segít ebben, hiszen pontosan tudja, mennyi pénze van, és ebből mely varázslatok kitanulását engedheti meg magának.
Bezavar persze, hogy nem tudhatja, mennyi időbe telik majd számára a mágiaelméleti kötetek áttanulmányozása, vagy legalábbis a lényeges részek kimásolása. Nehéz tehát pontos számításokat végeznie; elméletben meglehet, hogy minden számára hasznos földvarázslat kitanulásával végezhet, ám a gyakorlatban valószínűtlennek tartja ezt, így választania kell.
Ezt a választást segíti elő kutatása első fázisa, ahol pusztán a különféle varázslatok leírásait, a használatukról szóló téziseket, valamint a különböző annotációkat böngészi át, bőszen jegyzetelve saját könyvében. Pirtianesben töltött évei során ottani pozíciójának köszönhetően meglehetősen gyakran találkozott a földmágiával és annak csatatéri alkalmazásával.
Azt már most is látja, hogy az itt elérhető varázslatok között a földmágia valós potenciáljának csak egy része van képviselve. Itt vannak a legelterjedtebb, mondhatni szokványos igék, ám mások, melyekről a Föld Városában hallott, illetve melyeket ott megtapasztalt, látványosan hiányoznak.
Nem okoz mindez különösebb meglepetést. Az északnyugati diktatúra nemesei mindig is paranoid módon őrizték titkaikat, és így kétségkívül van olyan mágikus tudás, melynek nem engedték, hogy elhagyja a régiót. És persze egy pillanatra sem hiszi azt, hogy a Torony nyilvánosan elérhetővé tesz minden mágikus tudást, mely a polcai között elérhető; mi sem teszi ezt egyértelműbbé, mint a szoba végében elhelyezett ajtó, mely kétségkívül egy zárt részlegbe vezet.
Eddigi tudása viszont nem csak az itt nem létező varázslatok ismeretében segíti, hanem ötletadó erejű is. Eszerint nézi át először az alapvető tulajdonságait az összes itt elérhető földvarázslatnak, majd saját gondolatai alapján a kreatívabb alkalmazási módjaikat is megpróbálja felderíteni.*
~Nincs új a nap alatt.~
*Úgy tűnik, nem kell sokat kísérletezgetnie majd, hiszen sorra találkozik olyan szövegrészletekkel, melyek megválaszolják kérdéseit. Persze azért meg kell dolgoznia érte, hiszen a különféle hatások működési elvei, fiziológiai effektusai, valamint a saját különleges képességének együttes felderítésével kell elérnie célját, amikor nem áll rendelkezésére konkrét példa, avagy anekdota.
Végül viszont nem kevés munka útján sikerül feltérképeznie a különféle varázslatok használati módját, limitációit, és azt, hogy működési elvben melyek állnak elég közel egymáshoz, hogy az megkönnyítse az együtt kitanulásukat.
A felkészülési fázisnak tehát lassacskán a végéhez ér... az igazi tanulás még csak most kezdődik.*


3372. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-18 23:08:08
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Mielőtt még száját nyitná bármi eleség kérelmezésére, valami belső ösztön arra sugalmazza, hogy nézzen bele tarisznyájába. Meglepetten fedezi fel benne a Garsinnál lévő élelem egy másik részét, ameddig vissza nem emlékszik, hogyan is alakult az a tegnap. Valóban totálisan kimerült volt, ha még ez is már elhagyta emlékezetét. Vállat von, majd ki is vesz magának pár darabot.*
- Igaz, olyan messzire nem gondoltam. *Feleli rágcsálása közt.* - Felvinni nem tudod, még csak nem is lépcső miatt sem, itt meg közel-messze egy istálló se. Sajnálom, akkor marad a séta. *Ennél a pontnál legalább ő csak hozzászokhatott, tehát nem egy annyira borzalmas ítélet.*
- Hmmm... *Nem kell magát emlékeztetnie a közte is a katona közti sok különbségre, de a vagyon időnként nagy elválasztó, még számára is. Ez ellen a másik pedig nem sokat tud tenni. Megsavanyodik tőle a kedve, még az étvágya is. Eszébe jut egy ajánlat, de még nem meri felvetni.*
- Fején találtad a szöget. *Bólogat automatikusan barátja feleletére Intathot illetően.* -....Remélem hogy ez nem jut el a füléhez, mert az istállót pucolhatom egy örökkévalóságig.
- Áh, biztos a városi rezidenciánk! Sayqueves, vagy mi. Őszintén megmondva még jómagam sem voltam ott, mindössze kerítésen túl szemeztem vele egyszer, akkor még fogalmam sem volt hogy az a jövőbeli csapatomhoz tartozik. Sőt, ha jól rémlik, Luninariék most tartózkodnak ott egy pár napig! Akár tehetek ott egy kitérőt, mikor visszaindulok! Biztos örülnének!
*Elmosolyodik, mikor a katona elfogadja ajánlatát.* - Nem fogunk túl sok időt ezzel tölteni, ne aggódj! Még Lihanechben befejeltem a különböző hatású növényeket, eléggé unatkoztam: egy rózsaszín virágú kis csodaság pont a rossz álmokra jó, mázlid van. a Szarvasligetben pedig megtanultam teát főzni, könnyebb mint gondolod. Azt szeretném, hogy a torony körül maximum százötven-lépésnyire kiszimatoljuk a földet, és ha közel jutsz, a fákat: amennyi mana eléghetett ezen a környéken, biztosra veszem hogy ideteremhetett valamit.* Leporolja magáról a morzsákat, majd buzgón föláll.* - Minden ami nem zöld fű, legyen ígéretes! Ami virága fehér, azokat ne habozz leszedni, de más, rikító színű fajtákra is figyelj. Ha tele van a kezed, vagy megunod magad, csak gyere vissza a lépcsőhöz és felmehetünk, ha szeretnéd. Fönt is ugyanúgy tudunk kezdeni ezekkel valamit, mint idelent. Én adok magamnak egy tíz percet. És ne próbáld megízlelni őket, mert még valóban meg leszel mérgezve! *És hogy példát mutasson, lassú léptekkel el is kezd távolodni barátjától és a mágustoronytól a tó mentén, szeme a földet túrva, merészen kutatva bármi színellenességre ebben a zöld tengerben.*


3371. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-15 14:50:53
 ÚJ
>Gaerralos Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Becsukja maga után a Kurátor termének ajtaját, majd nem is veszteget túlságosan sok időt, és elindul a lépcsőn lefelé, a Földmágia emelete felé, habár útközben azért megáll, benézve a szobába, ahol korábban utazótársai aludtak. Úgy tűnik viszont, hogy sikerült elkerülniük egymást, így a következő lépés a lepakolás, majd az, hogy pár dolgot magához is vegyen.
Míg reggel ezt nem tette meg, most van alkalma átöltözni egy kényelmesebb váltás ruhába, ami jobban illik a kutatáshoz, mint a páncél alatt való viselethez. Nyakába változatlanul felakasztja az Alakulat medálját, ám a tabardot ezúttal nem veszi fel. Fegyverövét viszont megtartja, és végül az íróeszközeit, könyveit és jegyzeteit tartalmazó táskájával együtt hagyja el a helyiséget.
Útközben lefelé az asztalon kipillantva aztán meg is látja Garsint és az Adoaver nevezetű mágust; egy apró reggeli pikniket tartanak, amit - lévén ő maga már evett - nem tervez megszakítani. Így hát rövidesen a Földmágia szintje előtt találja magát, és benyitva a könyvtár ajtaján megenged magának egy kis bámészkodást.
Méretes polcok, melyek könyvek és tekercsek már távolról is rendezettnek ható soraitól roskadoznak. Időről időre egy-egy asztal és szék, lámpással, papírral és írószerrel, ám akad azért a tanuláshoz kialakított kuckó is szép számmal... megpillant egy-két bőszen tanuló szerzetet is, ám nem szocializálódni van itt.
Ahogy közelebb lép a polcokhoz, már látni, hogy kissé bonyolultabb a helyzet. Míg a tekercsekről eleve meg lehetett állapítani, hogy külön-külön hengeres dobozkákban vannak, a könyveket zárva tartó lakatos láncokat csak akkor veszi észre, mikor levesz egyet a polcról.
"A vulkanikus és az üledékes kőzetek eltérő mágikus attribútumai; különleges szempontok és megfontolások a geomancia világában."*
~Jól belefogtál.~
*Miközben visszahelyezi az ijesztően vaskos irományt, szemével már valami központi helyen elfekvő könyvet, vagy pultot keres. Referenciás kötet, vagy egyéb katalógus nélkül aligha fog tudni itt hatékony tanulást végezni, és persze jó lenne arra is rájönni, hogy milyen módon tud fizetni a kölcsönzés privilégumáért.
Végül a terem egyik sarkában, a bejárathoz közel találja meg mindkét kérdésére a megoldást. A masszív kulcsosszekrény mellett olvasgató toronyszolga mind a tájékozódásban, mind a kölcsönzésben készségesen segédkezik, rövidesen pár apró, aranyló kulcs ideiglenes birtokosává téve a veteránt.
Úgy tűnik, a jelenlévő számos polc a különféle tanulási módszerekre leosztva is szolgáltat tanácsokat, így Gaerralos többek között talál téziseket arról is, hogy pontosan milyen fizikai rezgések nyomán lehet megteremteni azokat a mágikus reakciókat, melyek a rengés-alapú varázslatok létrehozásáért felelősek. Az sem hiányzik viszont a képből, hogy hogy lehet az elemeket ideiglenesen rendezettebb formába kényszeríteni, így átalakulást okozva, és persze lingvisztikai útmutatók sem hiányoznak, kiejtési és hangképzési fejezetekkel.
Pontos céllal van itt, és így ki kell, hogy tűzzon magának pár irányzatot, mely a legproduktívabb tanulási módszerekhez vezet. Mind az ideje, mind a pénze limitált, és funkcionalitás céljával tanul most, nem pedig szórakozásból vagy tudásszomjból. Így hát a csatatéren legnagyobb hasznot hajtó varázslatokban kell gondolkoznia, mellyel az Alakulat számára segítséget tud nyújtani; egyelőre nincs ideje ettől teljesen független tudás gyűjtésére.
Eszerint szed össze egy napra elegendő kötetet, hogy aztán félrevonulva berendezkedjen az egyik kuckóban, és betemesse magát a sorokban és sorok között rejtőző tudásba.*


3370. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:47:32
 ÚJ
>Garsin Elthur avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*A szeme sarkából, visszafogott mosolygással figyeli Adoaver mutatványnak is beillő helyet foglalását.*
- Reggeli edzés? - *Szúrja oda, mielőtt újabbat harapna a reggelijéből. Egyébként, ha a fiú nekiállna "kéregetni", úgy emlékezteti őt rá, hogy lessen be a tarisznyájába. Ugyanis az élelme felét már tegnap este, idelent átadta neki. Szórakoztatónak találja, de nincs túlzottan meglepve, hogy a másik nem emlékszik, tekintve, hogy milyen állapotban volt akkor éppen.*
- Köszönöm! De azért még mindig sokat kell gyakorolnom. - *Mondja aztán, már a lovaglás kapcsán.* - Másrészről nem hiszem, hogy ide jó volna lóval jönni. Ha át is tudom vezetni az ingoványon, nem szívesen hagynám idekint napokra. Talán ha még aznap vissza is indulnék... - *Elmélkedik, mert ezen már gondolkodott igazából. Az egy dolog, hogy az állatot őrizetlenül kellene hagynia, míg a toronyban van, de ha az időjárás sem kedvez, nem biztos, hogy jót tenne egy lónak, ha fedezék nélkül marad. Kár, hogy nincs itt valami fogadóféle, istállóval és szálláslehetőséggel, na meg persze élelemmel.*
- Nem annyira az időn múlt, mint inkább a pénzen. - *Feleli Adoavernek kesernyés kis mosollyal, hogy miért tartott eddig, mire ismét el tudott ide jönni. Főleg, hogy a legközelebbi látogatása is ezen fog múlni: míg nincs elég megtakarítása, vagy nem kap támogatást, addig hiába is látogatna ide.*
- Egyébként még mindig csak az edzés és a tanulás a dolgom, a legutóbbi kutatás óta nem kaptam új feladatot. - *Nem egészen ellenvetésként mondja, hiszen ezek is elég megterhelőek tudnak lenni, ám még mindig inkább tart a felkészülésnél, semmint hogy komoly küldetéseket bíznának rá, avagy egyelőre elég kíméletesek vele.
A félbemaradt tüsszentésre nem vet nagy ügyet, csak reméli, hogy nem fázott meg barátja, de túl azért nem aggódik egy ilyen apróságot. Inkább hallgatja annak a bizonyos Intathnak a leírását...
Nos, az elhangzottak alapján nem találja túl rokonszenvesnek. De ha orvos, úgy legalább hasznos. El tudja képzelni, hogy Adoaver miért érzi úgy, hogy az illető szavának engedelmeskednie kell.*
- Úgy hangzik, mint akivel nem szeretnél rosszban lenni, mert elég... kellemetlenné válhat. - *Állapítja meg némi szórakozott együttérzéssel. Viszont bármilyen közösségben elég elkerülhetetlen, hogy legyen egy-egy alak, aki nem túl rokonszenves. Még a számára is akad ilyen az Alakulaton belül.*
- Körülnézhetünk, de én nem igazán ismerem ezeket, úgyhogy mutasd, hogy mit keressek! Meg egyébként nem is kell ezzel foglalkoznunk. Elég jól vagyok, csak rosszul aludtam. Rémálmokra meg nem hiszem, hogy volna gyógyszer. - *Kis szünet.* - Kivéve persze, ha mégis megmérgeznél... Az biztosan segítene. - *Mosolyog pimaszul Adoaverre. A halál elég sok bajnak véget vet.
Közben pakol egy kicsit, mert a részéről végzett az evéssel.*
- Amúgy nem a ti otthonotokra gondoltam az erdőben, hanem arra a másikra, Artheniorban, ahová most a társaid is mentek... Tegnap reggel, indulás előtt voltunk egy ilyen... kúriánál... - *Találja meg a szót.* - Egy szarvasos címer volt a kapuján. Gondoltam talán ugyanaz a ház, amiről beszéltél, ha már szarvas és Szarvasliget. De akkor csak véletlen. - *Magyarázza, hogy miről is szólt a kérdése. Érdekes egybeesés lett volna.*


3369. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-09 20:58:35
 ÚJ
>Gaerralos Ruuhrijehr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 291
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Vakmerő

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Ahogy gyanította, Murnholi valamiféle különleges képesség, illetőleg gyakorlat nyomán képes azonosítani az előtte levő tárgyat*
~Valószínűtlen, hogy nem fogok még párszor visszatérni ide.~
*Bizony egy ilyen tudással rendelkező mágus, ki elérhetőbb Abogrnál, és saját bevallása - valamint címe - alapján a mágikus tárgyak szakértője, ráadásul mérhetetlenül sok tudáson trónol, sokat segíthet a különféle kutatásokban, illetőleg akár későbbi esetleges ügyek során is segítségét nyújthatja.
Megpillantva az opálgyűrűt csak röviden villan át az agyán, hogy egy ilyen kaliberű mágus aligha visel közönséges ékszereket, és bizonyára a Kurátor gyűrűje rendelkezik valamilyen mágikus hatalommal, ám a jelen pillanatban aligha fontos ez. Egyébként is, rövidesen már akad valami más, amivel foglalkozhat.
A törpe bizonyára pontosan tudja, hogy mit csinál, és nem ejt el egy ilyen kijelentést teljesen véletlenül, így Gaerralos saját magához képest feltűnő, ám átlagos viszonylatban mégis visszafogott reakcióját sem lehet nehéz számára értelmezni. Talán még számított is rá.
A továbbra is rejtélyeskedő választól nem lesz igazából okosabb, hiszen hozzá kell valahogy jutni ahhoz az információhoz, amire aztán a Kurátor örökké emlékszik. Meglehet persze, hogy karrierje során egyszer összetalálkozott a törpével, hiszen a Gárda tagjaként nem kevés időt töltött Pirtianes nemesi mágusai körül, ám valahogy mégis valószínűtlennek tűnik a dolog... Végül úgy dönt, nem igazán éri meg ezen tűnődni.*
-A világban talán nem, de a Toronyban igen.
*Válaszol a mágia szokványosságára. Példának okáért míg a földmágia falidéző igéjét legtöbben teljes mértékű, fedezékként, vagy akadályként szolgáló falak készítésére használják, míg ő maga kikísérletezte azt, hogy az ellenfelei lábai alatt földoszlopokkal megemelni a talajt meglehetősen hasznos harci trükk. Egyéb varázslatokkal is vannak hasonló ötletei.*
-Nem állt tervemben megkockáztatni - ha gyakorolni, avagy kísérletezgetni fogok, az a tornyon kívül történik majd meg.
*A legtöbb dolog, amiben gondolkozik, saját magára fejtene csak ki hatást, és a varázslat, ami ez alól kivételt jelent, még az ittléte végéig is csak nagy szerencsével lesz elérhető számára. Ám nehezen hinné, hogy ötletei túlnyomó részben különösebben eredetiek, így más, hozzá hasonló készségekkel rendelkező mágusok is kipróbálhatták már őket. Ha pedig írásaik a Mágustorony könyvtárában kötöttek ki, úgy az nagy segítséget jelenthet számára.*
-Ez esetben úgy hiszem, egyelőre ittlétem befejezettnek tekinthető. A jövőben, ha már kiszélesítettem a mágia terén való ismereteim, még kétségkívül magáncélból is vissza fogok térni.
*Ahogy beszél, összepakolja a kirakott jegyzeteit és íróeszközeit, majd feláll.*
-Egyelőre viszont több dolgom van, mintsemhogy a saját szakállamra kutathassak. Köszönöm a segítségét; kíváncsian várom, hogy a jövőben milyen tudással tudunk majd szolgálni egymásnak.
*Ha nincs más, úgy ezután távozóra is fogja, hogy aztán megcélozhassa a Földmágia emeletét, és ott körülnézve megpróbálja megállapítani, hogy pontosan milyen körülmények között is történik a Toronyban a tekercsek és könyvek kölcsönzése.*


3368. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-09 18:34:03
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Atlasz)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*A kérdésre a törpe csak felkuncog szakálla alatt.*
-Ha fél életet töltesz varázstárgyak vizsgálásával, ragad rád némi tudás. Abogr pedig küld épp eleget ide. *Int körbe a csarnokban jelentőségteljesen göcsörtös kezével. A talár némileg felcsúszik, Gaerralos pedig egy opálgyűrűt figyelhet meg az öreg törpe gyűrűsujján.*
-Átok-e vagy áldás: de semmit sem felejtek, mit hallok vagy látok. Legyen az egy történet, egy arc vagy egy szimbólum... Mind itt van! *Bök a kobakjára. A harcos választ kaphat a fel nem tett kérdésére is. Kit ily tudással áldottak meg, bizony könnyen meglepheti a vendéget.*
-Tehát értjük egymást. *Dől hátra a székében a Kurátor, alighanem szóban kötött megállapodásukra utalva. Részéről az eszmecserét lezárhatják.*
-Ha mágikus tudás után vágysz, a Torony tárt kapukkal vár. Csak bírja az erszényed! *Kuncog fel ismét.*
-Van-e olyan a világban, hogy szokványos varázs? *Megcsóválja fejét.*
-Le vagyon írva minden azok között a polcok között. A hogyan és a hatás is.
*Homlokráncolva fürkészi Gaerralost egy darabig. Mint aki nem érti a kérdést.*
-Légy óvatos! A Torony szolgái bizonyosan fejedet veszik, ha rájuk akarod robbantani a tetőt!


3367. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-10-09 09:34:27
 ÚJ
>Adoaver Droverson avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A Feketevész, és egyéb népi legendák//

*Hálásan fogadja el a létrejött helyet, de van egy kis problémája: ahhoz, hogy leüljön, kezeivel kéne lefelé segítenie magát, amik éppen foglaltak. Úgyhogy egy gyors gondolkodásnyi idő után fogja magát, és támaszkodás nélkül huppan le, feneke érve először a takaróhoz. Majdnem hátraesik, de könyökével fenntartja magát, és nem kicsi hasizmot beletéve végül csak sikerül felülnie úgy, hogy kezei továbbra is ökölben maradjanak. Diadalittasan mesél tovább.*
- Hogy ennék? Hát... na jó, amúgy sem fagyok meg, remélem. *Végül csak megnyitja kezeit, véget vetve mesterségesen alkotott, tüzes öklöknek. Hálásan fogadja el a takarót, és nagy figyelemmel hallgatja a beszámolót.*
- Gratulálok! *Érkezik felőle a dicséret.* - Tudtam, hogy nem lesz nagy probléma. Amint beülöd a nyerget, Lanawin bármely részébe seperc alatt elérsz, talán még ide is! *Feltéve, ha talál egy eléggé száraz és eléggé széles útvonalat.* - Sejtem, hogy nem kímélnek téged Artheniorban. Örülök, hogy mégis jutott időd ide elsuttogni, csak jó lenne ha nem kéne a csillagos ég alatt kiszámolgatnom a következő alkalom esélyeit. *Hirtelen elfordítja a fejét, mintha tüsszögni akarna, de végül nem jön ki belőle semmi. Egy halkat szipogva mered a tóra.*
- Intath... ő a ház egyik tulajdonosa, és... hmm... nem éppen félelmetesnek jelezném, inkább, hogy is mondjam, kórosan beképzelt szoknyakergető bájgúnárnak. *Lassan csak megindulnak aláfojtott szemléletei.* - Persze egyáltalán nem gondolnám rossz személynek, ráadásul mint az egyetlen orvos a környéken, és a kúria egyik alapköve, fontosabb pozícióba is helyezte magát, mint szeretném elismerni. Csak tudod, néha úgy szemezgeti a lányokat, hogy legszívesebben kihajítanád Árnyéknak mint desszertet. Ráadásul kissé földhözragadt is, nehéz meggyőzni bármiről is, ha valami különbözőt hisz el. Most indulás előtt jött egy gnóm mérnökasszony a szülővárosomból, őt kis híján haza is küldte, azt mondta hogy nem tudna itt mit kezdeni... Egy mérnököt, érted? Mintha kicsapnád a kaját az istenek kezéből, utána meg beleköpnél az arcukba! *Hitetlenkedően fejét rázza, aztán sóhajt egy nagyot.*
- Nem, szarvascímerről nem tudok. Meg is mondom, kétlem hogy van. Megfeledkeztem arról, hogy az építménynek a történelméről bővebben utánajárjak, de azt tudom, hogy egy ma már nevesincs, elhunyt nemes tulajdona volt az egész környék. Ha találgatnom kéne, szerintem a név mindössze az erdő közelsége miatt jött létre. No de körbenéztem egy kicsit, és tényleg felfedeztem egy-két színes gyógynövényt, legalábbis a víznél valami zöldest. Persze, ha nem kevertem össze egy tavi rózsával. Nem akarsz körülnézni? Én kikaparom amit találtam, de te biztos nagyobb eséllyel fogsz meglelni valamit, talán még valami jó teát is tudunk csinálni belőle!


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3367-3386