//Derk Derrallo//
~ Ugye jól csinálom? Biztos érti? ~ *Nyomasztja kissé a bizonytalanság, nem érzi magát annak a magabiztosan kiálló hegyi póznának, amibe a kételkedő belekapaszkodhathat, hogy tovább másszon fölfelé. De idővel talán megjön a magabiztossága is, csak tovább kell gurítania ezt a sziklát. Jó messzire.
Mikor hallja Derk magyarázatát enyhén szólva is félreértett kérdésére, megkönnyebbül. Valóban azt hitte egy pillanatra, hogy valami hatalomra sóvárgás kezdő lépése lett volna ez.*
- Vicces hogy mondod, mert az egyik barátom nemrég kezdte el tanulni a helyváltoztató varázslatot... *Mosolyog kínosan a belső vád miatt.* - De igazad van, előbb-utóbb elkerülhetetlen a konfliktus, bár örülnék ha inkább valami megszánhatatlannal szemben kéne használnom például azt a varázslatot, amit mutatni fogok. Ebben az esetben a jó ágat kezdtük el, hiszen bőséges választásunk van egy nekünk ártó, ártandó megállítására. Tudom nem hangzottam annak, de én sem tervezek a sors kegyelmére várni, ha az élet úgy hozza. És ezzel a varázslás következő része...
*Egy aranyos sál, egy meleg szívvel fonott ing, egy kis kerek sapka, és még egyébbel később az emberméretű gyakorlóbábjuk úgy néz, mintha a kinti világot állna készen megjárni.*
- Igen is, és nem is! És ezt az enigmát nem mással fogom felfedni, mint egy mozdulattal! Mint ahogy az előbbi trükkömből is láthattad, a legtöbb varázslatnak kulcsfontosságú része a tested mozgása. A legtöbbjük, már amiket én hírben ismerek, nem követelnek a puszta kezednél szélesebb mozgásteret, de pont amiatt figyelned kell néha még az ujjad hegyére is. Persze vannak olyan szimplák, mint tenyérből ökölbe, de az elvárások másik végén még az ujjaid közötti távolságnak is tűpontosnak kell lennie. Gyakorlás és megszokás, ezt én a megtanulandó darabok könnyű részének tartom. *A szülői gondossággal kidíszített bábu felé fordul, és mellkasi magasságba emeli felé jobb karját, tenyere természetes állapotban lefelé konyul.* - Figyeld a kezemet. *Egy fél másodpercnyi felkészülésnyi, illetve türelmi idő leteltével hirtelen mind az öt ujját felpattintja a báb irányába, mintha az irányába próbálna pöckölni a levegőben rejtőzködhető, láthatatlan vízcseppeket. Ha demonstrációja úgy alakul, mint ahogy szeretné, akkor a marionetten lévő sál minden más buzdítás nélkül, mintha olajjal öntötték volna meg előtte, lángra kap. A lángnyelvek eleinte nem aggasztó méretűek, de Derk megfigyelheti, hogy azok fokozatosan növekedni kezdenek térségben és erőben, és nem sok idő választja el azt hogy az egész ruhadarabot elkezdjék körbenyalni.*
- És lőn önvédelem! Ez a kis valamirevaló varázslat majdnem minden anyagot megfog, és el nem engedi el míg a hordozó rajta valamit. Tökéletes egy kifinomult figyelemelterelésre, vagy megfélemlítésre. De ami a fontos, hogy ez egy olyan mozdulatból jött létre, amit az előbbivel ellentétben se nem csinálnék mindennap, se nem olyan könnyű lemásolni. Figyelned kell hogy mivel mutatsz, hova mutatsz, egyenesen, pontosan, és a többi. Kérdés?
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a célpont nem mágikus felszerelése meggyullad, körönként egyre erősödő sérüléseket okozva (1, 2 ...), egyre jobban égve. Ereje az égés ellehetetlenüléséig, illetve eloltásáig tart, vagy addig, míg a célpont a ruhát le nem veti magáról.