Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 320 (6381. - 6400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6400. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-29 13:01:19
Üzenet elküldve: 2015-01-29 13:01:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Netan Lictor //
- Ilyen tanult úrfi, pontosan tudja, hogy értettem a tekintélyét. Tudja, ezeknek a népeknek a fele, figyel, akkor is, ha maga nem látja. A negyede, azonnal ítél, amikor belép azon az ajtón. A többi pedig részeg, így nem érdekli ki maga. Azért, jó hallani a nevetését, szorult magába egy kevés jókedv.
*A parasztokat sem nevezheti ostobának, azért mert az adózás törvényében tanulatlanok. A hajnaltól, estig tartó munka után, az embernek nincs sok kedve könyveket bújni egész éjszaka. Ezt az időt inkább a kocsmában szeretik tölteni, hogy lerázzák magukról az egész napos port. Ezt egy olyan ember, aki életében nem fogott kapát a kezébe nem tudhatja, csak azt látja, hogy ezek a parasztok egész nap a földet túrják és ezért nem okosabbak egy malacnál.*
- Ez a tőr a részemmé vált az évek során, nem fegyver, a karom meghosszabbítása.
~Én lennék a legboldogabb, ha valaki véget vetne az életemnek.~
*Nem mondja ki hangosan. Nem akar több olyan szót kiejteni, amivel ez a férfi gúnyt űzhetne belőle. Akármennyire tanult, oly ostoba. A könyvei között biztonságban érezheti magát. Ha Oriiza láthatná, milyen a valódi közegében talán, megváltozna róla a véleménye. Talán ha a tudálékos szaron kívül, ami megállás nélkül ömlik a szájából, mondana valami értelmeset is, akkor nem gondolna úgy rá, mint egy önjelölt kiskirályra. Teljesen mindegy, hamarosan elmegy, és soha többé nem kell látnia. Talán ma este már azt is elfelejti ki volt az a Netan Lictor.*
- Évek óta keresem az utam. Néha keresem a bajt és keresem azt aki… ja jó, ez egy másik dalszöveg. Bocsánat. Szóval, mi terve lehet egy magamfajta embernek egy ilyen városban? Élek, ez így fog maradni egy darabig. Aztán elmegyek, mint a papus, anyuskám és a többiek. A köztes időben pedig boldogulok. Nincsenek társaim, ez az egy közös kettőnkben. Egyikőnk sem találja meg a közös nevezőt. Nem vágyom férjre, sem gyerekre, amúgy sem lehetne, tudja a fajtám miatt. Nem vágyom meleg otthonra, sem kutyára, sem macskára. Ott rontom, a levegőt ahol tudom. Ja, most lehet nevetni.
*Felemeli a kezét tenyérrel felfelé, hogy átadja a szó jogát az úrfinak. A lánynak semmi vicces nem volt a mondandójában, de a férfi biztosan talál valamit, ami a kedvére lesz.*
- S maga? Míg átutazóban van, mihez fog kezdeni?
- Ilyen tanult úrfi, pontosan tudja, hogy értettem a tekintélyét. Tudja, ezeknek a népeknek a fele, figyel, akkor is, ha maga nem látja. A negyede, azonnal ítél, amikor belép azon az ajtón. A többi pedig részeg, így nem érdekli ki maga. Azért, jó hallani a nevetését, szorult magába egy kevés jókedv.
*A parasztokat sem nevezheti ostobának, azért mert az adózás törvényében tanulatlanok. A hajnaltól, estig tartó munka után, az embernek nincs sok kedve könyveket bújni egész éjszaka. Ezt az időt inkább a kocsmában szeretik tölteni, hogy lerázzák magukról az egész napos port. Ezt egy olyan ember, aki életében nem fogott kapát a kezébe nem tudhatja, csak azt látja, hogy ezek a parasztok egész nap a földet túrják és ezért nem okosabbak egy malacnál.*
- Ez a tőr a részemmé vált az évek során, nem fegyver, a karom meghosszabbítása.
~Én lennék a legboldogabb, ha valaki véget vetne az életemnek.~
*Nem mondja ki hangosan. Nem akar több olyan szót kiejteni, amivel ez a férfi gúnyt űzhetne belőle. Akármennyire tanult, oly ostoba. A könyvei között biztonságban érezheti magát. Ha Oriiza láthatná, milyen a valódi közegében talán, megváltozna róla a véleménye. Talán ha a tudálékos szaron kívül, ami megállás nélkül ömlik a szájából, mondana valami értelmeset is, akkor nem gondolna úgy rá, mint egy önjelölt kiskirályra. Teljesen mindegy, hamarosan elmegy, és soha többé nem kell látnia. Talán ma este már azt is elfelejti ki volt az a Netan Lictor.*
- Évek óta keresem az utam. Néha keresem a bajt és keresem azt aki… ja jó, ez egy másik dalszöveg. Bocsánat. Szóval, mi terve lehet egy magamfajta embernek egy ilyen városban? Élek, ez így fog maradni egy darabig. Aztán elmegyek, mint a papus, anyuskám és a többiek. A köztes időben pedig boldogulok. Nincsenek társaim, ez az egy közös kettőnkben. Egyikőnk sem találja meg a közös nevezőt. Nem vágyom férjre, sem gyerekre, amúgy sem lehetne, tudja a fajtám miatt. Nem vágyom meleg otthonra, sem kutyára, sem macskára. Ott rontom, a levegőt ahol tudom. Ja, most lehet nevetni.
*Felemeli a kezét tenyérrel felfelé, hogy átadja a szó jogát az úrfinak. A lánynak semmi vicces nem volt a mondandójában, de a férfi biztosan talál valamit, ami a kedvére lesz.*
- S maga? Míg átutazóban van, mihez fog kezdeni?
6399. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-29 12:35:13
Üzenet elküldve: 2015-01-29 12:35:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Földmozdító Oriiza//
*Gyakorlatilag felnevet a lány szavain, jó ideje nem hallott már ilyen mulatságosat. Megtörli arcát, mintha könnyezne a nevetéstől, aztán a vele szembe ülő nőre néz: *
-Mégis milyen tekintélyem lenne egy olyan kocsmában, ahol még életemben nem jártam?
~Látszik, hogy nem valami éles az esze. Esetleg még mindig túl ittas.~
-Neveztek már önteltnek korábban, nem is titkoltam soha, hogy többre tartom magam sokaknál, ambíció nélkül nem lesz senkiből jelentős személy a világon.
~Az ember értéke nem nagyobb, mint ambíciói.~
*Eszébe jut az eset, amikor egy apró birtokra kellett elmennie a világ végén, mert évek óta nem fizették meg a parasztok a jussot. A jobbágyok ugyanúgy önteltnek nevezték, mint most ez a lány, amikor kijelentette, hogy az adó mértékével ő jobban tisztában van révén, hogy egy tanult ember. A parasztok úgy gondolták, hogy ők állapították meg pontosan mennyit kell adózniuk és hihetetlen méreg lepte el őket, amikor Netan annyit mondott nekik: Kevés. Két fegyveres kísérője szerencsére elrettentette a földműveseket attól, hogy lincseléssel próbálkozzanak.*
-Látom azért ragaszkodik a tőréhez, ilyen indulatos személy ne is járkáljon fegyver nélkül, a végén még megúszná, hogy gyilkosságért tömlöcbe zárják, vagy kivégzik.
*Mosolyát eltakarja az ismét szájához emelt bögre, amely lassan kezd kiürülni.*
-Még mindig nem árulta el, hogy mihez fog kezdeni a városban, mik a tervei. Remélem nem az az életcélja, hogy egy börtönben rohadjon élete végéig.
*Gyakorlatilag felnevet a lány szavain, jó ideje nem hallott már ilyen mulatságosat. Megtörli arcát, mintha könnyezne a nevetéstől, aztán a vele szembe ülő nőre néz: *
-Mégis milyen tekintélyem lenne egy olyan kocsmában, ahol még életemben nem jártam?
~Látszik, hogy nem valami éles az esze. Esetleg még mindig túl ittas.~
-Neveztek már önteltnek korábban, nem is titkoltam soha, hogy többre tartom magam sokaknál, ambíció nélkül nem lesz senkiből jelentős személy a világon.
~Az ember értéke nem nagyobb, mint ambíciói.~
*Eszébe jut az eset, amikor egy apró birtokra kellett elmennie a világ végén, mert évek óta nem fizették meg a parasztok a jussot. A jobbágyok ugyanúgy önteltnek nevezték, mint most ez a lány, amikor kijelentette, hogy az adó mértékével ő jobban tisztában van révén, hogy egy tanult ember. A parasztok úgy gondolták, hogy ők állapították meg pontosan mennyit kell adózniuk és hihetetlen méreg lepte el őket, amikor Netan annyit mondott nekik: Kevés. Két fegyveres kísérője szerencsére elrettentette a földműveseket attól, hogy lincseléssel próbálkozzanak.*
-Látom azért ragaszkodik a tőréhez, ilyen indulatos személy ne is járkáljon fegyver nélkül, a végén még megúszná, hogy gyilkosságért tömlöcbe zárják, vagy kivégzik.
*Mosolyát eltakarja az ismét szájához emelt bögre, amely lassan kezd kiürülni.*
-Még mindig nem árulta el, hogy mihez fog kezdeni a városban, mik a tervei. Remélem nem az az életcélja, hogy egy börtönben rohadjon élete végéig.
6398. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-29 10:17:21
Üzenet elküldve: 2015-01-29 10:17:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Netan Lictor //
*Feltűnően forgatja körbe a szemét. Nehéz ügy ez. Előre hajol, hogy elérje a hamutálat és belenyomja a csikket. Egy vénasszony fürgeségével pattan fel a székről. A hatás kedvéért még a derekát is dörgölni kezdi.*
- Jaj, öreg csontjaim… fiatalember, lehetne előzékenyebb az idősebbekhez.
*Mondja, miközben keserves lassúsággal hajol le a tőrért. Markolatánál fogja meg. Kiegyenesedik. Eltűnik belőle a vénasszony és ismét saját korát ölti fel. Ha más nem is egy haszna van ennek a fél-elf létnek. Mégpedig az, hogy jóval megtoldotta éveinek számát ezen a földön. Vá’kicsit. Haszon ez? Teljesen mindegy.
Ujjai hegyével letörli az éles pengéről a csehó mocskos porát. Nem vágja el, annál azért ügyesebb. Becsúsztatja a kék pengét a mellénye alá. Visszafordul az asztal felé, léptei viszont nem a saját széke felé vezetnek, hanem az önelégülten kortyolgató férfihoz.
A fickó jól gondolja, nem jutott volna ki élve innen, ha felsőbbrendűségi viszketegségben szenvedő duhaj módjára elhajította volna a tőrt. Ez a lényeges különbség közte és a kocsma összes lelke között. Összetartás.
Megáll a férfi előtt, elég közel, de nem túl közel, s hogy ne érezze magát kényelmetlenül az úriember, hogy lenéznek rá, lehajol. Egyik, kezét a fickó székének háttámlájára helyezi, másikat az asztal lapjára. Nem a szemébe néz, inkább a füléhez hajol.*
- Nem akarom rontani a tekintélyét azzal, hogy fennhangon szembesítem az igazsággal, tehát jobb, ha csak maga hallja.
*Suttogja, reszelős hangján.*
- Kedves uram, maga egy öntelt hólyag. Ezzel a mentalitással nem sokáig lesz a pályán.
*Azzal felegyenesedik, és a helyéhez andalog. Egyenes derékkal, karjait keresztbe vetve a melle előtt helyezi kényelembe magát. Felfogta a szavai súlyát, hiszen épp annyira vonatkozik saját magára, mint a vele szemben ülőre. Ezerszer elmondta magának a tükörbe nézve, hogy mennyire megnehezíti a saját életét, ezzel a viselkedéssel. Ezerszer elmondta neki az árnyak hölgye, valamivel keményebben, s tanácsolta, hogy ugyan már, adja fel!
Most nincs itt. Elűzte valami. Nem a forró tea, valami mélyebb gondolat. De visszajön, mindég visszajön és reméli, hogy akkor nem lesz a közelében senki ártatlan, akiben kárt tudna tenni.*
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.29 10:29:02
*Feltűnően forgatja körbe a szemét. Nehéz ügy ez. Előre hajol, hogy elérje a hamutálat és belenyomja a csikket. Egy vénasszony fürgeségével pattan fel a székről. A hatás kedvéért még a derekát is dörgölni kezdi.*
- Jaj, öreg csontjaim… fiatalember, lehetne előzékenyebb az idősebbekhez.
*Mondja, miközben keserves lassúsággal hajol le a tőrért. Markolatánál fogja meg. Kiegyenesedik. Eltűnik belőle a vénasszony és ismét saját korát ölti fel. Ha más nem is egy haszna van ennek a fél-elf létnek. Mégpedig az, hogy jóval megtoldotta éveinek számát ezen a földön. Vá’kicsit. Haszon ez? Teljesen mindegy.
Ujjai hegyével letörli az éles pengéről a csehó mocskos porát. Nem vágja el, annál azért ügyesebb. Becsúsztatja a kék pengét a mellénye alá. Visszafordul az asztal felé, léptei viszont nem a saját széke felé vezetnek, hanem az önelégülten kortyolgató férfihoz.
A fickó jól gondolja, nem jutott volna ki élve innen, ha felsőbbrendűségi viszketegségben szenvedő duhaj módjára elhajította volna a tőrt. Ez a lényeges különbség közte és a kocsma összes lelke között. Összetartás.
Megáll a férfi előtt, elég közel, de nem túl közel, s hogy ne érezze magát kényelmetlenül az úriember, hogy lenéznek rá, lehajol. Egyik, kezét a fickó székének háttámlájára helyezi, másikat az asztal lapjára. Nem a szemébe néz, inkább a füléhez hajol.*
- Nem akarom rontani a tekintélyét azzal, hogy fennhangon szembesítem az igazsággal, tehát jobb, ha csak maga hallja.
*Suttogja, reszelős hangján.*
- Kedves uram, maga egy öntelt hólyag. Ezzel a mentalitással nem sokáig lesz a pályán.
*Azzal felegyenesedik, és a helyéhez andalog. Egyenes derékkal, karjait keresztbe vetve a melle előtt helyezi kényelembe magát. Felfogta a szavai súlyát, hiszen épp annyira vonatkozik saját magára, mint a vele szemben ülőre. Ezerszer elmondta magának a tükörbe nézve, hogy mennyire megnehezíti a saját életét, ezzel a viselkedéssel. Ezerszer elmondta neki az árnyak hölgye, valamivel keményebben, s tanácsolta, hogy ugyan már, adja fel!
Most nincs itt. Elűzte valami. Nem a forró tea, valami mélyebb gondolat. De visszajön, mindég visszajön és reméli, hogy akkor nem lesz a közelében senki ártatlan, akiben kárt tudna tenni.*
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.29 10:29:02
6397. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 22:24:46
Üzenet elküldve: 2015-01-28 22:24:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Kocsmai balhé //
*Hagyja cammogni az orkot. Nem sieti el a reakciót. Keze rezzenéstelenül pihen a dobókésen a kabát alatt. Közel akarja engedni a behemótot. Legalábbis közelebb mint ahol most van, de azért nem túl közel. Viszont az meglehetősen lassan érkezik, és inkább néz ki reumás csigának mint támadó ellenfélnek.*
~ Lassabban nem tudsz menni öreg? ~
*Lemondóan engedi el a kést, emellett a tempó mellett meg is öregszik. Az üveg pálinka nyakaló számra vág egy fancsali képet.*
-Na, akkor kezdhetjük végre?*Kérdi, szinte fél méterre állva Drummartól. Akárhogy is, ő belefog a dologba, mert különben itt nem lesz bunyó az életben. Bal keze lendül, s ha minden jól megy egy manalövedék robban majd a fickó arcába.
Akár megfogan a varázs, akár nem, egy szívdobbanásnyi idővel később a tündér jobb ökle is érkezik ( a pulton áll, így feléri az orkot ). A célja az hogy egy jól irányzott egyenessel orrba nyomja hatalmas ellenfelét.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
*Hagyja cammogni az orkot. Nem sieti el a reakciót. Keze rezzenéstelenül pihen a dobókésen a kabát alatt. Közel akarja engedni a behemótot. Legalábbis közelebb mint ahol most van, de azért nem túl közel. Viszont az meglehetősen lassan érkezik, és inkább néz ki reumás csigának mint támadó ellenfélnek.*
~ Lassabban nem tudsz menni öreg? ~
*Lemondóan engedi el a kést, emellett a tempó mellett meg is öregszik. Az üveg pálinka nyakaló számra vág egy fancsali képet.*
-Na, akkor kezdhetjük végre?*Kérdi, szinte fél méterre állva Drummartól. Akárhogy is, ő belefog a dologba, mert különben itt nem lesz bunyó az életben. Bal keze lendül, s ha minden jól megy egy manalövedék robban majd a fickó arcába.
Akár megfogan a varázs, akár nem, egy szívdobbanásnyi idővel később a tündér jobb ökle is érkezik ( a pulton áll, így feléri az orkot ). A célja az hogy egy jól irányzott egyenessel orrba nyomja hatalmas ellenfelét.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
6396. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 22:22:51
Üzenet elküldve: 2015-01-28 22:22:51
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Lovagnézőben//
*A fogadó. Úgy tűnik, előbb-utóbb minden út ide vezet. Valamennyi legalábbis mindenképpen. Ide tartanak például Letrionék is, de héj, inkább mentek volna az ex nemes legutóbb használt házába (medvecsapda)? ~Még mit nem, inkább a halál.~ Bár a két dolog lényegében ugyanaz, így legföljebb annak módját váltották volna meg. Ám mivel nincsenek kényszerítve, hogy e kettő közül válasszanak, így békésen haladhatnak a legelső itt felvázolt lehetőséghez. Bár lehet, egyébként lennének értékes dolgok általa otthagyva abban a házban (sziklaomlás), végül is ki lenne az a bátor tolvaj, aki csak egy pillanatra is betenné oda a lábát, ám e helyett Wandar inkább megbízza a fenét arra a küldetésre, hogy ezeket kimentse. Mindenesetre, míg haladnak a fogadó felé, Khan beavatja a további teendőkbe.*
- Éhrtem, és ha balkezes? Sose lehet tudni, nem-e épp azéhrt fűzi a másik oldalhra a kahrdot.
*Őbenne legalábbis az az elképzelés él, hogy ha valaki balkezes, akkor jobb oldalára rögzíti a hüvelyt, elvégre úgy esik kézre. Ha ez mégsem alapos gyanú, majd kijavítják, főleg hogy kekeckedésből mond általában ilyeneket.*
- Szóval csak annyi lenne a dolgunk, hogy zászlót bontunk a Pegazusban, és váhrunk, ki hrepül a hálóba. Egyszehűen hangzik.
*És miért ne lenne az? Nos, ez közben fog kiderülni. Aztán oda is érnek a csatájuk terére, és Khan intézkedik az itókáról is.*
- Dehogy nem! Pusztítom, ahol éhrem!
*érkezteti egy vigyorral a rövid csúszó útra indított korsót, melyet szintén megemel Khannal egyetemben.*
- Kéhrdés? Nos, akad. Honnan tudtad az előbb, hogy az a lány énekes?
*Majd akármit is mond erre, előbb-utóbb eszébe jut ez is:*
- Tényleg, és mi van az imposztohhral? Előszöhr kihozod, mint kötözött sonkát, majd elvonulsz vele, és mire visszatéhrsz, hűlt helye.
*Valami hirtelen jött elővigyázatosságból ezt halkabb hangerővel kérdi, bár mégis úgy érzi, ez szükségtelen.Bár akkor volt egy tippje, hogy mi végre is vonulhatott el azzal a lánykával, de hogy nem vele tért vissza, csak úgy van értelme, hogy megszökött, vagy odaveszett valamitől. Vagy elengedte. Vagy valami hasonló. Bár nem mintha kifejezetten rá tartozna, de ha már kérdésekről van szó, erre pedig éppenséggel kíváncsi.*
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.28 22:40:20
*A fogadó. Úgy tűnik, előbb-utóbb minden út ide vezet. Valamennyi legalábbis mindenképpen. Ide tartanak például Letrionék is, de héj, inkább mentek volna az ex nemes legutóbb használt házába (medvecsapda)? ~Még mit nem, inkább a halál.~ Bár a két dolog lényegében ugyanaz, így legföljebb annak módját váltották volna meg. Ám mivel nincsenek kényszerítve, hogy e kettő közül válasszanak, így békésen haladhatnak a legelső itt felvázolt lehetőséghez. Bár lehet, egyébként lennének értékes dolgok általa otthagyva abban a házban (sziklaomlás), végül is ki lenne az a bátor tolvaj, aki csak egy pillanatra is betenné oda a lábát, ám e helyett Wandar inkább megbízza a fenét arra a küldetésre, hogy ezeket kimentse. Mindenesetre, míg haladnak a fogadó felé, Khan beavatja a további teendőkbe.*
- Éhrtem, és ha balkezes? Sose lehet tudni, nem-e épp azéhrt fűzi a másik oldalhra a kahrdot.
*Őbenne legalábbis az az elképzelés él, hogy ha valaki balkezes, akkor jobb oldalára rögzíti a hüvelyt, elvégre úgy esik kézre. Ha ez mégsem alapos gyanú, majd kijavítják, főleg hogy kekeckedésből mond általában ilyeneket.*
- Szóval csak annyi lenne a dolgunk, hogy zászlót bontunk a Pegazusban, és váhrunk, ki hrepül a hálóba. Egyszehűen hangzik.
*És miért ne lenne az? Nos, ez közben fog kiderülni. Aztán oda is érnek a csatájuk terére, és Khan intézkedik az itókáról is.*
- Dehogy nem! Pusztítom, ahol éhrem!
*érkezteti egy vigyorral a rövid csúszó útra indított korsót, melyet szintén megemel Khannal egyetemben.*
- Kéhrdés? Nos, akad. Honnan tudtad az előbb, hogy az a lány énekes?
*Majd akármit is mond erre, előbb-utóbb eszébe jut ez is:*
- Tényleg, és mi van az imposztohhral? Előszöhr kihozod, mint kötözött sonkát, majd elvonulsz vele, és mire visszatéhrsz, hűlt helye.
*Valami hirtelen jött elővigyázatosságból ezt halkabb hangerővel kérdi, bár mégis úgy érzi, ez szükségtelen.Bár akkor volt egy tippje, hogy mi végre is vonulhatott el azzal a lánykával, de hogy nem vele tért vissza, csak úgy van értelme, hogy megszökött, vagy odaveszett valamitől. Vagy elengedte. Vagy valami hasonló. Bár nem mintha kifejezetten rá tartozna, de ha már kérdésekről van szó, erre pedig éppenséggel kíváncsi.*
A hozzászólás írója (Letrion Wandar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.28 22:40:20
6395. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 16:42:08
Üzenet elküldve: 2015-01-28 16:42:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Földmozdító Oriiza//
*Hátrahőköl, amint a tőr belemélyed az asztal közepébe. Meglepődöttség látszódik arcán, de gyorsan tovatűnik. Megakadt lélegzete is gyorsan visszatér a szokásos ritmusba.
Jobb keze az asztal alatt kardja markolatára helyeződik, csak a biztonság kedvéért.*
~Máris érdekesebb lett ez a kocsma, nézzük mit lehet kihozni még belőle.~
*Elmosolyodik, majd bal kezével a tőrt markolatánál fogva kihúzza az asztalból. Közelebb emeli arcához, megforgatja, nézi egy ideig, aztán egy könnyed mozdulattal ledobja a földre néhány lépéssel arrébb. A hangra felfigyelnek néhányan, de sok vendég túl részeg ahhoz, hogy bármi megzavarja az ivásban. A lány felé fordul: *
-Most el kell majd mennie a tőréért és lehajolnia érte, ha még szeretné megtartani. Ennyi eredményt hozott a düh maga számára, felesleges fáradalmat, mást nem.
*Mosolya szokásosan kárörvendő, de jóval kisebb mértékben, mint korábban, mintha jóindulat is keveredett volna belé.*
-Ellenséget könnyű szerezni, bölcsességet nehezebb. Ha a tőrt egy vendégbe dobtam volna, már lenne egy újabb ellenségem, de bölcsen nem így tettem. Gyilkosságért kivégeznének, már ha eljutnék egyáltalán a bitóig és nem vernek itt helyben halálra.
*Bögréjét szájához emeli és kortyol belőle.*
-Meggondolatlan döntések előreláthatatlan következményekhez vezetnek. Ezért nem rántottam kardot és vágtam le a kezét, amikor a tőrrel fenyegetően lépett fel. A legtöbb helyen ilyenért már átmetszették volna a torkát.
*Néhány vendég még mindig őket figyeli, így próbál nem túl hangosan beszélni, semmi közük a társalgás tartalmához és talán minél előbb rájönnek, hogy a saját dolgukkal kéne törődniük.*
*Hátrahőköl, amint a tőr belemélyed az asztal közepébe. Meglepődöttség látszódik arcán, de gyorsan tovatűnik. Megakadt lélegzete is gyorsan visszatér a szokásos ritmusba.
Jobb keze az asztal alatt kardja markolatára helyeződik, csak a biztonság kedvéért.*
~Máris érdekesebb lett ez a kocsma, nézzük mit lehet kihozni még belőle.~
*Elmosolyodik, majd bal kezével a tőrt markolatánál fogva kihúzza az asztalból. Közelebb emeli arcához, megforgatja, nézi egy ideig, aztán egy könnyed mozdulattal ledobja a földre néhány lépéssel arrébb. A hangra felfigyelnek néhányan, de sok vendég túl részeg ahhoz, hogy bármi megzavarja az ivásban. A lány felé fordul: *
-Most el kell majd mennie a tőréért és lehajolnia érte, ha még szeretné megtartani. Ennyi eredményt hozott a düh maga számára, felesleges fáradalmat, mást nem.
*Mosolya szokásosan kárörvendő, de jóval kisebb mértékben, mint korábban, mintha jóindulat is keveredett volna belé.*
-Ellenséget könnyű szerezni, bölcsességet nehezebb. Ha a tőrt egy vendégbe dobtam volna, már lenne egy újabb ellenségem, de bölcsen nem így tettem. Gyilkosságért kivégeznének, már ha eljutnék egyáltalán a bitóig és nem vernek itt helyben halálra.
*Bögréjét szájához emeli és kortyol belőle.*
-Meggondolatlan döntések előreláthatatlan következményekhez vezetnek. Ezért nem rántottam kardot és vágtam le a kezét, amikor a tőrrel fenyegetően lépett fel. A legtöbb helyen ilyenért már átmetszették volna a torkát.
*Néhány vendég még mindig őket figyeli, így próbál nem túl hangosan beszélni, semmi közük a társalgás tartalmához és talán minél előbb rájönnek, hogy a saját dolgukkal kéne törődniük.*
6394. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 16:10:03
Üzenet elküldve: 2015-01-28 16:10:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Laice Namarié Ránen//
*Mély sóhajtás tör elő a férfi torkából.*
-Azért vannak kétségeim, igazából jelenleg nekem semmi befolyásom nincs a városban, igazából az lenne a legjobb, ha meg se kérdeznénk őket, igazából szerintem nem túlzottan hiányoznál nekik, ha hagysz egy levelet, hogy elmész.*Valójában csak remélni tudja, hogy a dolgok ilyen egyszerűen megoldhatóak, bár elég panasz tanújának mondhatja el magát, hogy az ő kedvenckéje milyen szófogadatlan, és egyetlen dolog van ami miatt maradása mellett döntenének, és az a házasságból nyerhető előnyök.*
-Túl rég óta vagy városban, én meg öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek milyen vadóc is voltál.*Hiába a helyzet lehangoló mivolta a rokonok miatt, mégis kénytelen elvigyorodni a régi emlékek hatására.*
-Tudod mit? Menj haza, pakolj össze egy ládába ruhákat, meg ami feltétlenül szükséges, esetleg ha van egy szolga akiben megbízhatsz segíthet neked, vegyél még pár egyszerű bőr ruhát, addig én megpróbálok kíséretet keresni neked, ha ma nem is, de holnap mindenképp szeretnék tovább indulni, vagy vissza.*Nincs jobb ötlete jelen pillanatban mint, hogy minél gyorsabban cselekszenek, és kérdés nélkül távozik a kisasszony a városból. Míg várja mi a véleménye apró rokonának iszik egyet a italából. Páncélja zörög ahogy felemeli karját, és majdnem fel is dönt is a poharat, mivel a kesztyűje sajnos nem igazán arra van tervezve, hogy poharakat fogjon meg vele.*
*Mély sóhajtás tör elő a férfi torkából.*
-Azért vannak kétségeim, igazából jelenleg nekem semmi befolyásom nincs a városban, igazából az lenne a legjobb, ha meg se kérdeznénk őket, igazából szerintem nem túlzottan hiányoznál nekik, ha hagysz egy levelet, hogy elmész.*Valójában csak remélni tudja, hogy a dolgok ilyen egyszerűen megoldhatóak, bár elég panasz tanújának mondhatja el magát, hogy az ő kedvenckéje milyen szófogadatlan, és egyetlen dolog van ami miatt maradása mellett döntenének, és az a házasságból nyerhető előnyök.*
-Túl rég óta vagy városban, én meg öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek milyen vadóc is voltál.*Hiába a helyzet lehangoló mivolta a rokonok miatt, mégis kénytelen elvigyorodni a régi emlékek hatására.*
-Tudod mit? Menj haza, pakolj össze egy ládába ruhákat, meg ami feltétlenül szükséges, esetleg ha van egy szolga akiben megbízhatsz segíthet neked, vegyél még pár egyszerű bőr ruhát, addig én megpróbálok kíséretet keresni neked, ha ma nem is, de holnap mindenképp szeretnék tovább indulni, vagy vissza.*Nincs jobb ötlete jelen pillanatban mint, hogy minél gyorsabban cselekszenek, és kérdés nélkül távozik a kisasszony a városból. Míg várja mi a véleménye apró rokonának iszik egyet a italából. Páncélja zörög ahogy felemeli karját, és majdnem fel is dönt is a poharat, mivel a kesztyűje sajnos nem igazán arra van tervezve, hogy poharakat fogjon meg vele.*
6393. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 15:57:36
Üzenet elküldve: 2015-01-28 15:57:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Netan Lictor //
*Dühödten hallgatja, amit a férfi mond. Tudálékos alakokkal mindég összefut az ember, s minduntalan viszik a magukét, de nem képesek meglátni a dolgok másik oldalát. A látóterük olyan széles, mégis olyan szűk. Mindég keresik a válaszokat, olyan kérdésekre, amiket fel sem tettek. Folyton csak titokzatos, kétes értelmű anekdotákkal dobálóznak és fitogtatják tudásukat.
Ellenben olyan sorsú lélek, mint Oriiza, kit idegen emberek „neveltek”, gyengítették és erősítették, de nagyrészt tönkretették. Talán lehetett volna ő is tanult, kis korában sokféle tudás érdekelte. Ma már egyetlen fontos dolog, amin eltűnődik, hogy mi él még benne, ami nem hagyja, hogy levesse magát a sziklaszirtek tetejéről.
Oly hirtelen lendül előre, hogy még maga sem tudta, hogy képes ilyen gyorsaságra. A felemelkedéstől széke kicsit hátrébb csúszik. Cigarettát tartó kezével kirántja egyenes tőrét a mellénye alól, nem törődve azzal, hogy mit éget ki, vagy meg, és olyan erővel vágja az asztal (és kendője), közepébe, hogy a penge félig eltűnik. A parázs teljesen kipergett a papír öleléséből és kialudt a földön. Olyan mérhetetlenül dühödt, hogy akaratlan cselekedetek sorozata támadja meg. Felemelt hangon adja ki a felgyülemlett hisztériát. Reméljük, nem terjed túl a verbális agresszión.*
- Átkozottul jobban érzem magam tőle!
*Kiáltja, jószerivel magára vonva az egész társaság figyelmét. Hamarosan jön valaki és kivágja, mint macskát szarni. Nem bánja, keres, egy helyet ahol megalhat, ha az egy hídnak az alja lesz, ám az is jó.
Remeg a keze és még az ajkai is. Fél lábával visszahúzza a széket és rátelepszik. Még hogy egy ilyen nyikhaj… Szép lassan lecsukja a szemét és mély lélegzetet vesz. Újabb cigire gyújt, mely szintén remeg az ujjai közt. Nagyrészt nem az indulattól, hanem az elfojtástól citeráznak végtagjai. A tőrt ott hagyja az asztalban, rá se néz, azt sugallva ezzel, hogy "itt van a mutatványod, paraszt".
- Bájos kis történet. Kár, hogy így elpazarolta az életét. Kíváncsi vagyok valóban imádta-e azt az életet. Hisz a feljegyzések korántsem szoktak részletesek, lenni, és ki látott bele Cleodius fejébe, hm? Különben is én nem vagyok egy súlycsoportban ezzel a maga emberével.
*Lenéző nevetéssel nyugtázza, amit a férfi az idekerüléséről mondott. Bal halántékát dörzsöli, miközben megszólal.*
- Magának tehetsége van az ellenségek szerzésében. Ámbátor, lehet, hogy csak szerencsétlen és rossz népekkel hozza össze a sors.
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.28 16:00:07
*Dühödten hallgatja, amit a férfi mond. Tudálékos alakokkal mindég összefut az ember, s minduntalan viszik a magukét, de nem képesek meglátni a dolgok másik oldalát. A látóterük olyan széles, mégis olyan szűk. Mindég keresik a válaszokat, olyan kérdésekre, amiket fel sem tettek. Folyton csak titokzatos, kétes értelmű anekdotákkal dobálóznak és fitogtatják tudásukat.
Ellenben olyan sorsú lélek, mint Oriiza, kit idegen emberek „neveltek”, gyengítették és erősítették, de nagyrészt tönkretették. Talán lehetett volna ő is tanult, kis korában sokféle tudás érdekelte. Ma már egyetlen fontos dolog, amin eltűnődik, hogy mi él még benne, ami nem hagyja, hogy levesse magát a sziklaszirtek tetejéről.
Oly hirtelen lendül előre, hogy még maga sem tudta, hogy képes ilyen gyorsaságra. A felemelkedéstől széke kicsit hátrébb csúszik. Cigarettát tartó kezével kirántja egyenes tőrét a mellénye alól, nem törődve azzal, hogy mit éget ki, vagy meg, és olyan erővel vágja az asztal (és kendője), közepébe, hogy a penge félig eltűnik. A parázs teljesen kipergett a papír öleléséből és kialudt a földön. Olyan mérhetetlenül dühödt, hogy akaratlan cselekedetek sorozata támadja meg. Felemelt hangon adja ki a felgyülemlett hisztériát. Reméljük, nem terjed túl a verbális agresszión.*
- Átkozottul jobban érzem magam tőle!
*Kiáltja, jószerivel magára vonva az egész társaság figyelmét. Hamarosan jön valaki és kivágja, mint macskát szarni. Nem bánja, keres, egy helyet ahol megalhat, ha az egy hídnak az alja lesz, ám az is jó.
Remeg a keze és még az ajkai is. Fél lábával visszahúzza a széket és rátelepszik. Még hogy egy ilyen nyikhaj… Szép lassan lecsukja a szemét és mély lélegzetet vesz. Újabb cigire gyújt, mely szintén remeg az ujjai közt. Nagyrészt nem az indulattól, hanem az elfojtástól citeráznak végtagjai. A tőrt ott hagyja az asztalban, rá se néz, azt sugallva ezzel, hogy "itt van a mutatványod, paraszt".
- Bájos kis történet. Kár, hogy így elpazarolta az életét. Kíváncsi vagyok valóban imádta-e azt az életet. Hisz a feljegyzések korántsem szoktak részletesek, lenni, és ki látott bele Cleodius fejébe, hm? Különben is én nem vagyok egy súlycsoportban ezzel a maga emberével.
*Lenéző nevetéssel nyugtázza, amit a férfi az idekerüléséről mondott. Bal halántékát dörzsöli, miközben megszólal.*
- Magának tehetsége van az ellenségek szerzésében. Ámbátor, lehet, hogy csak szerencsétlen és rossz népekkel hozza össze a sors.
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.28 16:00:07
6392. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 15:25:31
Üzenet elküldve: 2015-01-28 15:25:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Földmozdító Oriiza//
-Valóban, az ügyetlenkedése felettébb szórakoztató tud lenni, más kárán könnyű nevetni.
~Kíváncsi vagyok meddig bírja még idegekkel, hogy rajta mulatok.~
*Ismét szájához emeli teáját és kortyol belőle egyet, ivott már jobbat is, de rosszabbat meg aztán főleg, ez legalább nem olyan növényből készült, amely gyomorgörcsöket okoz.
Végighallgatja a lány mondandóját, figyel, fejben jegyzetel, majd megszólal: *
-És talán az ivástól jobb lesz az élete? Helyrehozza a gondjait? De, ami fontosabb: Több lesz tőle? Erősen kétlem, úgy fogja végezni, mint azok az alakok, akik napjaik oroszlánrészét a földön való bódult fetrengéssel töltik. Semmi értéket nem képviselnek.
*Hangjában enyhe mérget is észre lehetett venni, de nem vitte túlzásba, nem a szidás a szándéka, általános észrevételnek szánja.*
-Tudja mi lett Cleodius az iszákos sorsa? Imádta az életet és az italt, a mindene volt. Bódulatában azonban egy boroshordó után vetette magát, amely egy sziklás lejtőn gurult lefelé. A kövek, tüskés növények ezernyi sebet ejtettek rajta mire a lejtő végére ért, ahol ütközésével széttörte a hordót. A bolond még halálán is megpróbált inni a szétfolyt borból, amely már keveredett kifolyt vérével, abban se lehetett biztos, hogy mi folyik le a torkán.
*Egy lélegzetvételnyi szünetet tart.*
-Nem utálta az életet, élvezte, nem állt szándékában, hogy megöli magát, nem volt se kétségbeesett, se reménytelen. Részeg és bolond annál inkább. Egy hordó bor és saját ostobasága miatt meghalt és amit hátrahagyott az egy történet, amin a legtöbb ember csak nevetni tud.
~A bölcsnek az élet probléma, a bolondnak megoldás.~
*Újabb kortyot iszik az elé helyezett bögréből.*
-Ellenségeket szereztem korábbi lakhelyemen, akik buták, mint a föld, de számuk sok. Nem szándékozok itt letelepedni, bár vannak a városnak nyilvánvaló pozitívumai.
~Negatívumai meg aztán még inkább, de azért ne ítélkezzünk pár nap alapján.~
-Valóban, az ügyetlenkedése felettébb szórakoztató tud lenni, más kárán könnyű nevetni.
~Kíváncsi vagyok meddig bírja még idegekkel, hogy rajta mulatok.~
*Ismét szájához emeli teáját és kortyol belőle egyet, ivott már jobbat is, de rosszabbat meg aztán főleg, ez legalább nem olyan növényből készült, amely gyomorgörcsöket okoz.
Végighallgatja a lány mondandóját, figyel, fejben jegyzetel, majd megszólal: *
-És talán az ivástól jobb lesz az élete? Helyrehozza a gondjait? De, ami fontosabb: Több lesz tőle? Erősen kétlem, úgy fogja végezni, mint azok az alakok, akik napjaik oroszlánrészét a földön való bódult fetrengéssel töltik. Semmi értéket nem képviselnek.
*Hangjában enyhe mérget is észre lehetett venni, de nem vitte túlzásba, nem a szidás a szándéka, általános észrevételnek szánja.*
-Tudja mi lett Cleodius az iszákos sorsa? Imádta az életet és az italt, a mindene volt. Bódulatában azonban egy boroshordó után vetette magát, amely egy sziklás lejtőn gurult lefelé. A kövek, tüskés növények ezernyi sebet ejtettek rajta mire a lejtő végére ért, ahol ütközésével széttörte a hordót. A bolond még halálán is megpróbált inni a szétfolyt borból, amely már keveredett kifolyt vérével, abban se lehetett biztos, hogy mi folyik le a torkán.
*Egy lélegzetvételnyi szünetet tart.*
-Nem utálta az életet, élvezte, nem állt szándékában, hogy megöli magát, nem volt se kétségbeesett, se reménytelen. Részeg és bolond annál inkább. Egy hordó bor és saját ostobasága miatt meghalt és amit hátrahagyott az egy történet, amin a legtöbb ember csak nevetni tud.
~A bölcsnek az élet probléma, a bolondnak megoldás.~
*Újabb kortyot iszik az elé helyezett bögréből.*
-Ellenségeket szereztem korábbi lakhelyemen, akik buták, mint a föld, de számuk sok. Nem szándékozok itt letelepedni, bár vannak a városnak nyilvánvaló pozitívumai.
~Negatívumai meg aztán még inkább, de azért ne ítélkezzünk pár nap alapján.~
6391. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 14:44:21
Üzenet elküldve: 2015-01-28 14:44:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Netan Lictor //
*A fogadós szerencsére, hamar kijön az asztalhoz. Felnyalábolja a tea maradékát és elviszi a cserepeket. A lány mindeközben vörösre főtt kezeit dörzsölgeti, hátradőlve. Úgyis fázósak az ujjai, na de azért ilyen drasztikus gyógymódra nem számított.
A férfinek igaza van. Egyáltalán nem nyugodt, pláne nem kiegyensúlyozott. Még csak nem is kicsit zavart, oly mélyen beette magát a testének minden porcikájába az a fekete melasz, amit az elme tudománya paranoiának, depressziónak, skizofréniának nevez, hogy már-már a vérét is megfeketíti.*
- Az imént mondta, hogy fölösleges bocsánatot kérnem, de még maradt annyi jól neveltség bennem, jó anyám révén, hogy meg kell tennem. Ha már más jóság nincs is idebent.
*Azzal újra előre hajol. Leveszi a kendőt a válláról, az asztalra engedi, és rákvörös kezeit összekulcsolja felette. A férfi szemébe néz, aki ha most tüzetesebben is ráfigyel, akkor megláthatja Oriiza elgyötört arcát. Nincs már pír az arcán, amit az ital gyújt rajta újra és újra. Oly sápadt, mint egy halott, szemei fátyolosak, a távoli tárgyakat már képtelen részletesen látni velük, sőt el-elmosódnak az apró dolgok. Lélektükrei alatt, barna elszíneződés lett úrrá az évek során. Az a számtalan apró sebhely, lila folt sem túl bizalomgerjesztő, amik a testét tarkítják. Így szakadt ruhában, meg pláne. Ha Netan képes mélyen a szemébe nézni, talán láthatja a másik hölgy, az árnyak hölgyének, vagy, ahogy hívatja magát Rumyack lélek jelenlétét. De kétli, hogy egy ilyen ember képes úgy figyelni, hogy valóban kinyitja a szemét.*
- Kérem újra, bocsássa meg, hogy folyamatosan butaságot csinálok. Azért remélem, többet szórakozik, mint kínlódik.
*Hangja, olyan, mint egy gyilkosé, aki nem megbízásból öl, hanem pusztán a saját szórakoztatása véget. Olyannyira tébolyult.*
- El kell, hogy keserítsem, de nem tudom magának bizonyosságot adni kiegyensúlyozottságomról, se nyugodt életvitelemről. Hiszen nem rendelkezem az ezekhez szükséges képességekkel. És még egyszer, annyira, szívből sajnálom.
*Keserves fejet vesz fel. Kicsit oldalra dönti a fejét és közelebb húzódik a kedves úrhoz, mondata végéhez közeledve, minden szava egyre halkabb és halkabb. Ujjait kiereszti, hosszú körmeivel a kendőjében található rejtett zseb felett matat. Tele van apró keresztekkel, melyek jó szolgálatot tesznek, ha ártalmatlanítania kell valakit. Nem nyúl értük, csak játszik velük. A férfi talán hallhatja a fojtott csilingelést, de nem feltétlenül kell veszélyben éreznie magát. A lány nem akar semmi rosszat, addig, nem amíg magánál van.*
- Azért vagyok részeg a nap nagy részében, hogy ne legyek ideges. Kényelmetlenül érzem magam, ha ideges vagyok s kell valami, ami megnyugtatja az óceánként háborgó szívemet.
*Cigit sodor, s int a csaposnak, hogy hozhatna egy tálcát, vagy poharat, mert igazán nem akar szemetelni. Amint ez megtörténik, meggyújtja a koporsószeget és ismét hátradől.*
- Arról még nem esett szó, hogy maga honnan érkezett a vidékre. Egy ilyen tanult ember a gnómok egyik északi városában jobban érezné magát. Nincs igazam?
*Kifújja a füstöt ajkai között. Könyökét a tenyerébe helyezi, és kicsit távolabb tartja magától a parázsló gyönyört.*
*A fogadós szerencsére, hamar kijön az asztalhoz. Felnyalábolja a tea maradékát és elviszi a cserepeket. A lány mindeközben vörösre főtt kezeit dörzsölgeti, hátradőlve. Úgyis fázósak az ujjai, na de azért ilyen drasztikus gyógymódra nem számított.
A férfinek igaza van. Egyáltalán nem nyugodt, pláne nem kiegyensúlyozott. Még csak nem is kicsit zavart, oly mélyen beette magát a testének minden porcikájába az a fekete melasz, amit az elme tudománya paranoiának, depressziónak, skizofréniának nevez, hogy már-már a vérét is megfeketíti.*
- Az imént mondta, hogy fölösleges bocsánatot kérnem, de még maradt annyi jól neveltség bennem, jó anyám révén, hogy meg kell tennem. Ha már más jóság nincs is idebent.
*Azzal újra előre hajol. Leveszi a kendőt a válláról, az asztalra engedi, és rákvörös kezeit összekulcsolja felette. A férfi szemébe néz, aki ha most tüzetesebben is ráfigyel, akkor megláthatja Oriiza elgyötört arcát. Nincs már pír az arcán, amit az ital gyújt rajta újra és újra. Oly sápadt, mint egy halott, szemei fátyolosak, a távoli tárgyakat már képtelen részletesen látni velük, sőt el-elmosódnak az apró dolgok. Lélektükrei alatt, barna elszíneződés lett úrrá az évek során. Az a számtalan apró sebhely, lila folt sem túl bizalomgerjesztő, amik a testét tarkítják. Így szakadt ruhában, meg pláne. Ha Netan képes mélyen a szemébe nézni, talán láthatja a másik hölgy, az árnyak hölgyének, vagy, ahogy hívatja magát Rumyack lélek jelenlétét. De kétli, hogy egy ilyen ember képes úgy figyelni, hogy valóban kinyitja a szemét.*
- Kérem újra, bocsássa meg, hogy folyamatosan butaságot csinálok. Azért remélem, többet szórakozik, mint kínlódik.
*Hangja, olyan, mint egy gyilkosé, aki nem megbízásból öl, hanem pusztán a saját szórakoztatása véget. Olyannyira tébolyult.*
- El kell, hogy keserítsem, de nem tudom magának bizonyosságot adni kiegyensúlyozottságomról, se nyugodt életvitelemről. Hiszen nem rendelkezem az ezekhez szükséges képességekkel. És még egyszer, annyira, szívből sajnálom.
*Keserves fejet vesz fel. Kicsit oldalra dönti a fejét és közelebb húzódik a kedves úrhoz, mondata végéhez közeledve, minden szava egyre halkabb és halkabb. Ujjait kiereszti, hosszú körmeivel a kendőjében található rejtett zseb felett matat. Tele van apró keresztekkel, melyek jó szolgálatot tesznek, ha ártalmatlanítania kell valakit. Nem nyúl értük, csak játszik velük. A férfi talán hallhatja a fojtott csilingelést, de nem feltétlenül kell veszélyben éreznie magát. A lány nem akar semmi rosszat, addig, nem amíg magánál van.*
- Azért vagyok részeg a nap nagy részében, hogy ne legyek ideges. Kényelmetlenül érzem magam, ha ideges vagyok s kell valami, ami megnyugtatja az óceánként háborgó szívemet.
*Cigit sodor, s int a csaposnak, hogy hozhatna egy tálcát, vagy poharat, mert igazán nem akar szemetelni. Amint ez megtörténik, meggyújtja a koporsószeget és ismét hátradől.*
- Arról még nem esett szó, hogy maga honnan érkezett a vidékre. Egy ilyen tanult ember a gnómok egyik északi városában jobban érezné magát. Nincs igazam?
*Kifújja a füstöt ajkai között. Könyökét a tenyerébe helyezi, és kicsit távolabb tartja magától a parázsló gyönyört.*
6390. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 14:02:06
Üzenet elküldve: 2015-01-28 14:02:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Földmozdító Oriiza//
*Megfontolt léptekkel közelíti meg a társa által kiválasztott asztalt, kihúzza a széket egy könnyed mozdulattal, majd leül. Mielőtt hozzákezdene teájához, körbetekint a fogadóban. Nincs épp teltház, de azért akadnak mindenféle vendégek, szegények és vagyonosak, becsesek és becstelenek.* ~Nyílt terep és szűk átjáró, élet és halál~
*Tarisznyáját nem akasztja le válláról, biztosabb helyen van ott, mintha mondjuk a székre akasztaná. Ilyen népségek között biztos találni lehet nem egy tolvajt is. Kifejezni és nehéz mennyire megveti őket, alantas és szánalmas lények ők, akik nem tartják tiszteletben más vagyonát.
Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem szentel figyelmet asztalpartnerére, de ez nem fedi a valóságot. Kevésbé koncentrál rá, mert nem tekinti fenyegetésnek. Nem úgy, mint jónéhány más vendéget, akik potenciális bajkeverőknek tűnnek. Igyekszik mindig résen lenni, megtapasztalta már mire számíthat egy kocsmában.*
~Az nyer, aki sok számítást végez templomában.~
*Belekortyol teájába, az ital arra emlékezteti, amikor a földesúr fiatalabbik fiát megmérgezték. Természetesen nem ő volt a célpont, az idősebbiket szerették volna eltenni láb alól, révén ő az örökös, csak a merénylő túl hülye volt hogy azzal is számoljon, hogy a testvérek együtt szoktak italozni, a kupákat pedig összecserélték. Hiába no, a gyilkossághoz is érteni kell.
A törött bögre hangjára felnéz italából a lányra, akinek kezén csurog végig a nedű. *
-A legtöbb emberre nyugtató hatással van a tea, úgy látom maga kivétel.
*A gúnyos, viccelődő hangsúly azonban megváltozik hirtelen, egy kíváncsi, elemző, számító váltja fel: *
-Részegség, aztán idegesség. Arrogancia és tolakodás. Nem nevezném magát kiegyensúlyozott, vagy éppen nyugodt személynek, de ha már így leültünk beszélgetni, akkor megpróbálhatja bebizonyítani az ellenkezőjét. Jó esetben még azelőtt, hogy valamilyen mutatvánnyal magunkra vonja az összes vendég és a kocsmáros figyelmét.
~Nem mintha szükségem lenne barátokra, de a beszélgetés mindig hoz valami hasznot, ismeretet, tudást, időm pedig akad, és muszáj lesz ismeretségekre szert tennem ebben a városban.~
*Megfontolt léptekkel közelíti meg a társa által kiválasztott asztalt, kihúzza a széket egy könnyed mozdulattal, majd leül. Mielőtt hozzákezdene teájához, körbetekint a fogadóban. Nincs épp teltház, de azért akadnak mindenféle vendégek, szegények és vagyonosak, becsesek és becstelenek.* ~Nyílt terep és szűk átjáró, élet és halál~
*Tarisznyáját nem akasztja le válláról, biztosabb helyen van ott, mintha mondjuk a székre akasztaná. Ilyen népségek között biztos találni lehet nem egy tolvajt is. Kifejezni és nehéz mennyire megveti őket, alantas és szánalmas lények ők, akik nem tartják tiszteletben más vagyonát.
Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem szentel figyelmet asztalpartnerére, de ez nem fedi a valóságot. Kevésbé koncentrál rá, mert nem tekinti fenyegetésnek. Nem úgy, mint jónéhány más vendéget, akik potenciális bajkeverőknek tűnnek. Igyekszik mindig résen lenni, megtapasztalta már mire számíthat egy kocsmában.*
~Az nyer, aki sok számítást végez templomában.~
*Belekortyol teájába, az ital arra emlékezteti, amikor a földesúr fiatalabbik fiát megmérgezték. Természetesen nem ő volt a célpont, az idősebbiket szerették volna eltenni láb alól, révén ő az örökös, csak a merénylő túl hülye volt hogy azzal is számoljon, hogy a testvérek együtt szoktak italozni, a kupákat pedig összecserélték. Hiába no, a gyilkossághoz is érteni kell.
A törött bögre hangjára felnéz italából a lányra, akinek kezén csurog végig a nedű. *
-A legtöbb emberre nyugtató hatással van a tea, úgy látom maga kivétel.
*A gúnyos, viccelődő hangsúly azonban megváltozik hirtelen, egy kíváncsi, elemző, számító váltja fel: *
-Részegség, aztán idegesség. Arrogancia és tolakodás. Nem nevezném magát kiegyensúlyozott, vagy éppen nyugodt személynek, de ha már így leültünk beszélgetni, akkor megpróbálhatja bebizonyítani az ellenkezőjét. Jó esetben még azelőtt, hogy valamilyen mutatvánnyal magunkra vonja az összes vendég és a kocsmáros figyelmét.
~Nem mintha szükségem lenne barátokra, de a beszélgetés mindig hoz valami hasznot, ismeretet, tudást, időm pedig akad, és muszáj lesz ismeretségekre szert tennem ebben a városban.~
6389. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 09:05:20
Üzenet elküldve: 2015-01-28 09:05:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Netan Lictor //
*Rápillant az utazótársra és sóhajtva biccent. Majd azzal a lendülettel a kikér két bögre, forró Gyümölcsteát. Lecsengeti az érte járó 10 aranyat.
A pult mögött álló fickó kiméri az adagot, a leforrázott szárított gyümölcsök és a néhány szál fű illata betölti a söntést. Oriiza nagyot sóhajt, hogy magáévá tegye az illatot, amíg friss és érezhető.
Amint a fogadós elé tolja a két egyszerűen díszített bögrét, a lány mindkettőt megfogja a szájánál. Forró, de aligha érzi. Biccent a másiknak, azt jelezve, hogy jó lenne, ha vele tartana, egy asztalhoz. Lecsapja a bögréket két szabad szék előtt. Kicsit talán túl erősen, de nem loccsan ki egy csepp nedű sem. Ledobja magát az egyik székre. Kezeit összefonja a bögre derekán. Egyenes háttal előre hajol, hogy érezhesse a párolgó illatot.
Ha a férfi is csatlakozik hozzá, rápillant és mosolyog. Nem vette figyelembe az utalását, nem is érdekli, ezzel az emberrel nehéz boldogulni. Teljesen más, mint akiket eddig ismert.*
~Miről beszélsz? Pont ugyan olyan, mint a többi…~
*Hallatszik a fejében egy másik nő, sokkal rekedtebb, öntelt hangja.*
~Nem tudom mire számítottál. Hogy majd valakivel összeismerkedsz és nevetgélve borozgattok majd, míg ágyba nem rángatod? A szerencsétlen azt se tudná, hogy hol van, csak akkor eszmélne, amikor már megléptél, minden vagyonával együtt. De te ezt se vagy képes elintézni.~
~Hallgass.~
~Ugyan már, add fel, ez még akkor sem segítene, ha nyitott koponyával feküdnél a város közepén.~
~Nem kell nekem segítség.~
~Hát hogyne, neked nem kell senki. Figyelj, látom, hogy idegesít ez az alak, bízd rám. Pihenj, eleget voltál talpon ma.~
*Oriiza ingatja a fejét, miközben a kezei egyre szorosabban fogják a cserép bögrét. Az örvénylő vöröses folyadékba bámul. Olyan, mint a bor, vagy inkább nagyon régi vér. Éppen csak annyira sandít fel a férfira, hogy megállapítsa, ott van e még. Nem szól. Ezek szerint feladta a barátkozást. Kétli, hogy bármivel is a kedvére tehetne ilyen bemutató után.*
~Riiza, miért vagyunk itt? Unatkozom, akkor unatkoztam ennyire legutóbb, amikor azokat a vacak rajzaidat firkálgattad.~
~Amiket elégettél.~
~Fölöslegesek voltak, olyan hiábavalóak, mint tennen magad. Nem látod, hogy senki sem szeret, senki sem segít? Ne fáraszd magad és engedj oda, hadd vezessem én ezt a romhalmazt, amit testnek hívsz.~
*A hang a fejében folyamatosan beszél, távoli hangja egyszerre szól az összes égtáj felől. Ujjai már olyan szorosan fonódnak a bögrére, hogy elfehéredtek, szinte tövig. Még a tea forrósága sem tudja felserkenteni a vérkeringését. Gondolatai akaratlanul is a tőre körül forognak. Egyfolytában arra gondol, hogy de jó lenne felkötni valakit és felhasítani, mint egy malacot! Hogy a belei tekeregjenek a nyaka körül. Valószínűleg a vele szemben ülőt, ő van a legközelebb. Tudja, mi következne, miután rákulcsolódna a keze a tőr markolatára. Ha a férfi nem öli meg, akkor megöli a bitó.
A gondolatok sasszárnyakon cikáznak az agyában. A másik nő műve, hogy sorozatosan felhozza őket. A lány az ajkába harap, de ez sem akadályozza meg azt, ami meg fog történni. Körmei szinte belemélyednek a bögre derekába. S mielőtt észbe kaphatna, a két puszta keze által darabokra törik a bögre. A bőrére ömlő forró ital kizökkenti a gondolkodásból. Úgy tetszik, a másikat is elzavarja.*
- Finom?
*Kérdezi zavarában, mosolyogva, közben arra gondol, hogy ezt is meg kell fizetnie. Nincs mit tenni, nem tudja, mennyibe kerül egy ilyen ócskaság, ezért találomra meglengeti erszényét, melyből kiborul 20 csengő arany, további négy Gyümölcstea ára. Int a kocsmárosnak, hogy ne aggódjék, itt lesz a pénz, amiből talán egy készlet ilyen bögrét is tud majd venni. Ha jön, hogy eltakarítsa, a romokat elviheti.*
A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.28 09:38:42
*Rápillant az utazótársra és sóhajtva biccent. Majd azzal a lendülettel a kikér két bögre, forró Gyümölcsteát. Lecsengeti az érte járó 10 aranyat.
A pult mögött álló fickó kiméri az adagot, a leforrázott szárított gyümölcsök és a néhány szál fű illata betölti a söntést. Oriiza nagyot sóhajt, hogy magáévá tegye az illatot, amíg friss és érezhető.Amint a fogadós elé tolja a két egyszerűen díszített bögrét, a lány mindkettőt megfogja a szájánál. Forró, de aligha érzi. Biccent a másiknak, azt jelezve, hogy jó lenne, ha vele tartana, egy asztalhoz. Lecsapja a bögréket két szabad szék előtt. Kicsit talán túl erősen, de nem loccsan ki egy csepp nedű sem. Ledobja magát az egyik székre. Kezeit összefonja a bögre derekán. Egyenes háttal előre hajol, hogy érezhesse a párolgó illatot.
Ha a férfi is csatlakozik hozzá, rápillant és mosolyog. Nem vette figyelembe az utalását, nem is érdekli, ezzel az emberrel nehéz boldogulni. Teljesen más, mint akiket eddig ismert.*
~Miről beszélsz? Pont ugyan olyan, mint a többi…~
*Hallatszik a fejében egy másik nő, sokkal rekedtebb, öntelt hangja.*
~Nem tudom mire számítottál. Hogy majd valakivel összeismerkedsz és nevetgélve borozgattok majd, míg ágyba nem rángatod? A szerencsétlen azt se tudná, hogy hol van, csak akkor eszmélne, amikor már megléptél, minden vagyonával együtt. De te ezt se vagy képes elintézni.~
~Hallgass.~
~Ugyan már, add fel, ez még akkor sem segítene, ha nyitott koponyával feküdnél a város közepén.~
~Nem kell nekem segítség.~
~Hát hogyne, neked nem kell senki. Figyelj, látom, hogy idegesít ez az alak, bízd rám. Pihenj, eleget voltál talpon ma.~
*Oriiza ingatja a fejét, miközben a kezei egyre szorosabban fogják a cserép bögrét. Az örvénylő vöröses folyadékba bámul. Olyan, mint a bor, vagy inkább nagyon régi vér. Éppen csak annyira sandít fel a férfira, hogy megállapítsa, ott van e még. Nem szól. Ezek szerint feladta a barátkozást. Kétli, hogy bármivel is a kedvére tehetne ilyen bemutató után.*
~Riiza, miért vagyunk itt? Unatkozom, akkor unatkoztam ennyire legutóbb, amikor azokat a vacak rajzaidat firkálgattad.~
~Amiket elégettél.~
~Fölöslegesek voltak, olyan hiábavalóak, mint tennen magad. Nem látod, hogy senki sem szeret, senki sem segít? Ne fáraszd magad és engedj oda, hadd vezessem én ezt a romhalmazt, amit testnek hívsz.~
*A hang a fejében folyamatosan beszél, távoli hangja egyszerre szól az összes égtáj felől. Ujjai már olyan szorosan fonódnak a bögrére, hogy elfehéredtek, szinte tövig. Még a tea forrósága sem tudja felserkenteni a vérkeringését. Gondolatai akaratlanul is a tőre körül forognak. Egyfolytában arra gondol, hogy de jó lenne felkötni valakit és felhasítani, mint egy malacot! Hogy a belei tekeregjenek a nyaka körül. Valószínűleg a vele szemben ülőt, ő van a legközelebb. Tudja, mi következne, miután rákulcsolódna a keze a tőr markolatára. Ha a férfi nem öli meg, akkor megöli a bitó.
A gondolatok sasszárnyakon cikáznak az agyában. A másik nő műve, hogy sorozatosan felhozza őket. A lány az ajkába harap, de ez sem akadályozza meg azt, ami meg fog történni. Körmei szinte belemélyednek a bögre derekába. S mielőtt észbe kaphatna, a két puszta keze által darabokra törik a bögre. A bőrére ömlő forró ital kizökkenti a gondolkodásból. Úgy tetszik, a másikat is elzavarja.*
- Finom?
*Kérdezi zavarában, mosolyogva, közben arra gondol, hogy ezt is meg kell fizetnie. Nincs mit tenni, nem tudja, mennyibe kerül egy ilyen ócskaság, ezért találomra meglengeti erszényét, melyből kiborul 20 csengő arany, további négy Gyümölcstea ára.
Int a kocsmárosnak, hogy ne aggódjék, itt lesz a pénz, amiből talán egy készlet ilyen bögrét is tud majd venni. Ha jön, hogy eltakarítsa, a romokat elviheti.*A hozzászólás írója (Földmozdító Oriiza) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.28 09:38:42
6388. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:20:25
Üzenet elküldve: 2015-01-27 21:20:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*A Hóhajú belöki a fogadó ajtaját, majd körbenéz. Sok ember van itt, aki némi melegítő bort vagy épp pálinkát iszogatva tárgyalja meg partnerével az életkörülményeket, a politikát vagy épp a legfrissebb híreket. Mordokhai széles mosollyal arcán biccent mindenki felé, majd a pulthoz ballag. Az oldalát leszámítva nincs semmi, ami gátat vethetne jó kedvének.
A fogadós üdvözli, majd rövid időre beszédbe elegyednek.*
- Hol voltál az elmúlt napokban?
- Elvégeztem némi munkát. A vándornak is élnie kell valamiből. Bár azért nem úsztam meg ép bőrrel... de nem is ez a lényeg. Mordachot keresem.
- Már megint? Az utóbbi időben nem nagyon láttam errefelé, de talán a városban össze futhattok. Ki tudja miféle fehérnépet bolondít megint...
*Mordokhai arcán még szélesebbre húzódik a vigyor. Ismeri ő jól a barátját, tudja, hogy valóban lehet most épp valamilyen nővel.
Rövid gondolkodás után kér magának egy nagy tál Őzragu levest. Amint megkapja, leszámolja a fogadósnak a 9 aranyérmét. Amint megkapja az ételét, gyorsan befalja. Nagyon gyorsan. A pultos meglepődve néz rá, amikor pár percen belül már csak az üres tányér díszeleg előtte.
Kér egy kancsó Bort, majd odaadja az érte járó 9 aranyat. Mire a fogadós észbe kaphatna már a pulton van 14 arany, ami a szokásos Szoba ára. Biccent, majd a kulcsot zsebre vágja, a kancsót és a poharat pedig felviszi magával a szobába.
Odabent kellemesen meleg van, pont jó hely egy kis alvásra. Megiszik egy pohárral a borból, majd a poharat az asztalkára teszi a kancsó mellé, lecsatolja a fegyverövét, elfekszik az ágyban, nemsokára pedig már az álmok mesés világában jár.*
A fogadós üdvözli, majd rövid időre beszédbe elegyednek.*
- Hol voltál az elmúlt napokban?
- Elvégeztem némi munkát. A vándornak is élnie kell valamiből. Bár azért nem úsztam meg ép bőrrel... de nem is ez a lényeg. Mordachot keresem.
- Már megint? Az utóbbi időben nem nagyon láttam errefelé, de talán a városban össze futhattok. Ki tudja miféle fehérnépet bolondít megint...
*Mordokhai arcán még szélesebbre húzódik a vigyor. Ismeri ő jól a barátját, tudja, hogy valóban lehet most épp valamilyen nővel.
Rövid gondolkodás után kér magának egy nagy tál Őzragu levest. Amint megkapja, leszámolja a fogadósnak a 9 aranyérmét.
Amint megkapja az ételét, gyorsan befalja. Nagyon gyorsan. A pultos meglepődve néz rá, amikor pár percen belül már csak az üres tányér díszeleg előtte.Kér egy kancsó Bort, majd odaadja az érte járó 9 aranyat.
Mire a fogadós észbe kaphatna már a pulton van 14 arany, ami a szokásos Szoba ára. Biccent, majd a kulcsot zsebre vágja, a kancsót és a poharat pedig felviszi magával a szobába.Odabent kellemesen meleg van, pont jó hely egy kis alvásra. Megiszik egy pohárral a borból, majd a poharat az asztalkára teszi a kancsó mellé, lecsatolja a fegyverövét, elfekszik az ágyban, nemsokára pedig már az álmok mesés világában jár.*
6387. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:10:40
Üzenet elküldve: 2015-01-27 19:10:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Földmozdító Oriiza//
*Nyüzsgő város, tele emberekkel, akik közül sokan annyit sem érnek, mint a levegő, amit belélegeznek. Olcsó a vér, az életnek nincs igazi értéke, bármikor pótolható az átlagember, ahogy elvágják a torkát kettő másik ugrik a helyébe.*
-Jártam már a városban, valóban lenyűgöző egy hely a maga hibáival is.
*Csuklyáját hátrahajtja, könnyebb felmérni így a környezetet, a városban sokkal inkább résen kell lenni, mint a természetben. Megigazítja rövidkardját is hüvelyében, illetve ellenőrzi erszényének épségét.
A fogadó elé ér, megáll, majd bólint a lánynak, hogy megfelel a hely.*
~Ez se rosszabb, mint bármelyik hasonló ivó a vidéken.~
*Követi a lányt a kocsmároshoz, közben kezével végigsimítja az egyik asztal felületét, majd arcához emelve közelebbről is megvizsgálja. Nedves, rothadásnak indult fa, amelyet ráadásul többféle kiborított ital is szennyez. Ez adja meg egy hely igazi hangulatát.*
-Maradnék a teánál, láttam ma már, hogy mit tesz egy emberrel az ital, úgyhogy inkább tartózkodnék tőle. *Válaszol a leányzó kérdésére, melyet szokásos biccentésével és kétértelmű mosolyával kísér.*
*Nyüzsgő város, tele emberekkel, akik közül sokan annyit sem érnek, mint a levegő, amit belélegeznek. Olcsó a vér, az életnek nincs igazi értéke, bármikor pótolható az átlagember, ahogy elvágják a torkát kettő másik ugrik a helyébe.*
-Jártam már a városban, valóban lenyűgöző egy hely a maga hibáival is.
*Csuklyáját hátrahajtja, könnyebb felmérni így a környezetet, a városban sokkal inkább résen kell lenni, mint a természetben. Megigazítja rövidkardját is hüvelyében, illetve ellenőrzi erszényének épségét.
A fogadó elé ér, megáll, majd bólint a lánynak, hogy megfelel a hely.*
~Ez se rosszabb, mint bármelyik hasonló ivó a vidéken.~
*Követi a lányt a kocsmároshoz, közben kezével végigsimítja az egyik asztal felületét, majd arcához emelve közelebbről is megvizsgálja. Nedves, rothadásnak indult fa, amelyet ráadásul többféle kiborított ital is szennyez. Ez adja meg egy hely igazi hangulatát.*
-Maradnék a teánál, láttam ma már, hogy mit tesz egy emberrel az ital, úgyhogy inkább tartózkodnék tőle. *Válaszol a leányzó kérdésére, melyet szokásos biccentésével és kétértelmű mosolyával kísér.*
6386. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-27 18:15:49
Üzenet elküldve: 2015-01-27 18:15:49
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmai balhé//
//A gyűrű továbblép//
*Idegesen, zihálva lép be a fogadóba, kifogyott az időből kifogyott a próbálkozásokból, már csak abban bízhat amiben mindig is, egy balekban aki elviszi helyette a balhét. Kinézete talán még jól jöhet, legalább valami magyarázatot ad rá miért halad át olyan gyorsan az épületen. Nem kenyere a zsebek átkutatása, nem csinálja rosszul ám nem is tartozik a szakavatott profik társaságába. A tömegben haladva meglát egy nagydarab orkot amint épp pálinkát kortyol. Mintha ismerős lenne, csak épp nem tudja honnan.* ~Na ezt csak megtudnám lopni.~ *Most persze nem ki akar szedni valamit hanem épp ellenkezőleg. Aranyat akar csempészni valaki zsebébe. Soha nem gondolta volna, hogy eljön ez a nap. Ez a művelet persze sokkal egyszerűbb mint a bevett formula, de abszolút természetellenes. Az emberek közt lökdösődve közelíti meg az iszákos zöldbőrűt, igyekszik nem túl feltűnően meglökni. Régi, bevált és lejáratott trükk, de jobbat nem igazán tud.* -Elnézést. *Mondja halkan miközben baljával annak erszényét keresi. Elég egy pillanat és a kis ékszer már bele is csúszhat a tallérok közé. A jelenet úgy nézhet ki mintha a köpeny miatt nem látna semmit. Aztán ha sikerült megszabadulni a kis démontól indul is tovább a holdudvarra.*
//A gyűrű továbblép//
*Idegesen, zihálva lép be a fogadóba, kifogyott az időből kifogyott a próbálkozásokból, már csak abban bízhat amiben mindig is, egy balekban aki elviszi helyette a balhét. Kinézete talán még jól jöhet, legalább valami magyarázatot ad rá miért halad át olyan gyorsan az épületen. Nem kenyere a zsebek átkutatása, nem csinálja rosszul ám nem is tartozik a szakavatott profik társaságába. A tömegben haladva meglát egy nagydarab orkot amint épp pálinkát kortyol. Mintha ismerős lenne, csak épp nem tudja honnan.* ~Na ezt csak megtudnám lopni.~ *Most persze nem ki akar szedni valamit hanem épp ellenkezőleg. Aranyat akar csempészni valaki zsebébe. Soha nem gondolta volna, hogy eljön ez a nap. Ez a művelet persze sokkal egyszerűbb mint a bevett formula, de abszolút természetellenes. Az emberek közt lökdösődve közelíti meg az iszákos zöldbőrűt, igyekszik nem túl feltűnően meglökni. Régi, bevált és lejáratott trükk, de jobbat nem igazán tud.* -Elnézést. *Mondja halkan miközben baljával annak erszényét keresi. Elég egy pillanat és a kis ékszer már bele is csúszhat a tallérok közé. A jelenet úgy nézhet ki mintha a köpeny miatt nem látna semmit. Aztán ha sikerült megszabadulni a kis démontól indul is tovább a holdudvarra.*
6385. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-27 17:31:54
Üzenet elküldve: 2015-01-27 17:31:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kocsmai balhé//
*A tündérmanó további hergeléséről tudomást se vesz. Inkább hatalmas lapáttenyerébe temeti az arcát, és orrnyergét masszírozza. Szíve-kedve szerint most odalépne, és egy lendületes ütésből bezúzná a szárnyastörpe fejét, majd gyurmázgatna az agyvelejével, viszont akkor nem csak a városőrökkel kell számolnia, hanem a kártérítésért is, amit a kocsma szétverése miatt szabnak ki rá. Nem egyszer történt, ilyen, és tudja, még egy, és mehet elvonóra, mert itt több alkoholt nem kap.
Viszont, csak azért is... Lábai egyre közelebb viszik a tündér felé, ahogy provokálja. Egyre közelebb, és közelebb cammog, minden lépésnél apró csörgéssel, amit hevenyészett vértezete okoz. Közelebb, közelebb...
...Majd megáll mellettük, a pult mellett. Szája mosolyra húzódik, a keze pedig a magasba emelkedik, majd lecsap a pultra. Ezt a poént Siennával is eljátszotta már, aki meglehetősen beijedt a dologtól, de hogy a tündérkirálylány mit fog erre reagálni, azt nem tudná megmondani.*
- Anyatej, meh? *röhögi el magát* - Hidd el, ismerem az anyámat. Csapos! Hozd ide a drága mamim! * *csengeti ki a 18 aranyat, majd elveszi a Pálinkát.* * - Ő itt az én anyukám *utal ezzel az üvegre* - Az pedig ott benne a finom kis tejcsi!
*Széles vigyor ül ki arcára, majd meghúzza az egyliteres üveget. Legalább tíz másodpercig issza folyamatosan, mire kiürül az üveg. Csontszárazon lerakja a pultra, majd a tündér elé csúsztatja.*
- Ha akarod, eljátszadozhatsz vele. Abba a lyukba neked legalább belefér.
*A tündérmanó további hergeléséről tudomást se vesz. Inkább hatalmas lapáttenyerébe temeti az arcát, és orrnyergét masszírozza. Szíve-kedve szerint most odalépne, és egy lendületes ütésből bezúzná a szárnyastörpe fejét, majd gyurmázgatna az agyvelejével, viszont akkor nem csak a városőrökkel kell számolnia, hanem a kártérítésért is, amit a kocsma szétverése miatt szabnak ki rá. Nem egyszer történt, ilyen, és tudja, még egy, és mehet elvonóra, mert itt több alkoholt nem kap.
Viszont, csak azért is... Lábai egyre közelebb viszik a tündér felé, ahogy provokálja. Egyre közelebb, és közelebb cammog, minden lépésnél apró csörgéssel, amit hevenyészett vértezete okoz. Közelebb, közelebb...
...Majd megáll mellettük, a pult mellett. Szája mosolyra húzódik, a keze pedig a magasba emelkedik, majd lecsap a pultra. Ezt a poént Siennával is eljátszotta már, aki meglehetősen beijedt a dologtól, de hogy a tündérkirálylány mit fog erre reagálni, azt nem tudná megmondani.*
- Anyatej, meh? *röhögi el magát* - Hidd el, ismerem az anyámat. Csapos! Hozd ide a drága mamim! * *csengeti ki a 18 aranyat, majd elveszi a Pálinkát.*
* - Ő itt az én anyukám *utal ezzel az üvegre* - Az pedig ott benne a finom kis tejcsi! *Széles vigyor ül ki arcára, majd meghúzza az egyliteres üveget. Legalább tíz másodpercig issza folyamatosan, mire kiürül az üveg. Csontszárazon lerakja a pultra, majd a tündér elé csúsztatja.*
- Ha akarod, eljátszadozhatsz vele. Abba a lyukba neked legalább belefér.
6384. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-27 16:48:50
Üzenet elküldve: 2015-01-27 16:48:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
// Netan Lictor //
*Úgy tűnik ez az ember elkönyvelte magának Oriizát. Mivel nem jutnak előre, társalgás terén, sőt semmilyen téren, ezért arra gondol, hogy jobb lesz haladni. A férfi kicsit már dühíti, egyszerűen kiütközik rajta, hogy hülyének nézi a lányt. A foghegyről oda dobott mondatai, az, hogy egyszerűen semmibe veszi a nő kérdéseit, borzasztóan dühítőek egy bizonyos valaki számára.
Rumyack nem tűri, ha ostobának tartják. Egy egyszerű mozdulattal felnyitja azoknak a torkát, akik hülyét csinálnak belőle. Most ugyan nincs kiengedve, de Oriizának nagy erőfeszítésébe kerül, hogy lent tartsa.*
- Én buta, csak felesleges dolgokkal tudom untatni.
*Tereli el a szót, hogy gondoljon a megaláztatásra.*
- Na, közben meg mindjárt itt a város, látja?
*A főtér felől közelednek, a szökőkút ugyanolyan elbűvölő, mint mindég. Varázslatos a szó legszorosabb értelmében.*
- Milyen szép, nem igaz? A mágia mindég is lenyűgözött, bár jómagam sosem vetemedtem a tanulására.
*Mosolyog a férfira. Nem lassít léptein, ahogy elhalad az említett kút mellett, tudná nézegetni, de inkább nem tartaná fel a társát. Messziről meglátja a fogadót. A Pegazus cégér lengedezik a gyenge szélben. Az ajtó előtt megáll, sóhajt egyet, mintha csak attól tartana, hogy verekedés van odabenn és nem szeretné, hogy ő kapja az első pofont. Ruházatát, megigazítja, eltakarja a foltokat, lesöpri magát, nem lenne jó ha koldusnak néznék és kipenderítenék a szűrét. Mikor nem hall semmi szokatlant, s elég jónak ítéli magát, benyit.
Körülnéz, lézengenek néhányan, de van szabad asztal.*
- Itt jó lesz, ugye?
*Sandít az emberre. Kicsit oldalra dönti a fejét. A söntésre téved a tekintete, jó lenne egy pár kupica, de jó lenne. Most viszont inkább vissza fogja magát. Mivel a férfi eddig nem mutatott nagy ellenállást, szinte semmiért, úgy gondolja, hogy tovább megy. Megáll a kocsmáros előtt. Köszönti, viszont a társához fordul.*
- Mi a kedvence? Ne nézzen árat, van elég arany a tarsolyomban. Ahogy már mondtam.
*Úgy tűnik ez az ember elkönyvelte magának Oriizát. Mivel nem jutnak előre, társalgás terén, sőt semmilyen téren, ezért arra gondol, hogy jobb lesz haladni. A férfi kicsit már dühíti, egyszerűen kiütközik rajta, hogy hülyének nézi a lányt. A foghegyről oda dobott mondatai, az, hogy egyszerűen semmibe veszi a nő kérdéseit, borzasztóan dühítőek egy bizonyos valaki számára.
Rumyack nem tűri, ha ostobának tartják. Egy egyszerű mozdulattal felnyitja azoknak a torkát, akik hülyét csinálnak belőle. Most ugyan nincs kiengedve, de Oriizának nagy erőfeszítésébe kerül, hogy lent tartsa.*
- Én buta, csak felesleges dolgokkal tudom untatni.
*Tereli el a szót, hogy gondoljon a megaláztatásra.*
- Na, közben meg mindjárt itt a város, látja?
*A főtér felől közelednek, a szökőkút ugyanolyan elbűvölő, mint mindég. Varázslatos a szó legszorosabb értelmében.*
- Milyen szép, nem igaz? A mágia mindég is lenyűgözött, bár jómagam sosem vetemedtem a tanulására.
*Mosolyog a férfira. Nem lassít léptein, ahogy elhalad az említett kút mellett, tudná nézegetni, de inkább nem tartaná fel a társát. Messziről meglátja a fogadót. A Pegazus cégér lengedezik a gyenge szélben. Az ajtó előtt megáll, sóhajt egyet, mintha csak attól tartana, hogy verekedés van odabenn és nem szeretné, hogy ő kapja az első pofont. Ruházatát, megigazítja, eltakarja a foltokat, lesöpri magát, nem lenne jó ha koldusnak néznék és kipenderítenék a szűrét. Mikor nem hall semmi szokatlant, s elég jónak ítéli magát, benyit.
Körülnéz, lézengenek néhányan, de van szabad asztal.*
- Itt jó lesz, ugye?
*Sandít az emberre. Kicsit oldalra dönti a fejét. A söntésre téved a tekintete, jó lenne egy pár kupica, de jó lenne. Most viszont inkább vissza fogja magát. Mivel a férfi eddig nem mutatott nagy ellenállást, szinte semmiért, úgy gondolja, hogy tovább megy. Megáll a kocsmáros előtt. Köszönti, viszont a társához fordul.*
- Mi a kedvence? Ne nézzen árat, van elég arany a tarsolyomban. Ahogy már mondtam.
6383. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-27 13:30:46
Üzenet elküldve: 2015-01-27 13:30:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
// Lovagnézőben //
*Csélcsap szeretőként viselkszenek az események, mert az egy pillanattal korábban még egy kúria kényelmében lévőket most csakhamar kiszakítja egy nyugodalmas és pihentető éj közelségéből. Letrion persze aligha fog okolni holmi megszemélyesített entitást, annál inkább Khant, ki maga vallja, hogy eszébe jutott még ez-az a Hrallhban elhangzottakból, s hogy az utánajárandó dolgok listája elég bő hozzá, hogy ne vesztegessenek egyetlen éjnyit sem idejükből halogatásukra.
Megosztja társával amit tud, az ellenkezőjére nincsen oka, ám a halló fülek számát már nagyon is szándékában áll kettejükére korlátozni, ezért csak azután avatja részletekbe a másikat, hogy már újra nyeregben találtatnak.*
- Van itt néhány név... - *Hogy-hogy nem, megvizsgálja nadrágzsebeit, amelyek egyikéből gyűrött papiros halászatik elő, rajta bizonytalan ívű betűkkel ráfirkálva nevek, s még néhány szó. Kérésre szívesen odaadja, ám kétli, hogy a hieroglif bonyolultsággal vetett betűk könnyen értelmezhetők lennének Letrionnak. De ugyan miért vetné szemére bárki is Khannak ezt? Nem íródeáknak tanult ez idáig.*
- Van itt egy Ceriger nevű alak, aki gyakran fordul meg a Pegazusban, megnézzük magunknak és ha két szónál többet összefüggően el tud mondani, ne adják az istenek még a kardot is az öv jó oldalára fűzi fel, akkor megkérdjük mit szólna ha kivételes képességeit hasznos munkára fogná. - *Kiegészíti még annyival azért, hogy a férfi a Hófesztivál alatt találkozott a törzs néhány tagjával, köztük Kagannal, tehát nem véletlenszerű kacsavadászatra indulnak most Letrionék sem a Pegazusba.*
- A másik név itt valami Essem... Ess... 'tom is én, de nem is ő számít hanem volna nála egy fehérnép, őt kellenék "oltalmunkba" vennünk, bár őróla kevesebb az információ. Fordult már meg a fogadóban, de nem olyan rendszeresen mint az a Ceriger. - *Egyáltalán nem sietős tempóban átléptetnek néhány keresztutcán, a Gazdagnegyed utolsó hírvivő építménye is csakhamar eltűnik mögöttük és ők azon kaphatják magukat, hogy sokkal jobban ismert környéken járnak már. A lovaknak gondját látják, Khan a lovászlány szürkéjét is visszaviszi az istállóba, ahogy megígérte Kaiykonak.
Odabent a Pegazusban rögvest szerez maguknak két pohár Almabort, amelyek ellenértékeként 20 aranyat a söntésen hagy. A fogadós kap ígéretet némi extrára is abban az esetben, ha asztalukhoz irányítja a későbbiekben az általuk keresett/várt ipsét.*
- Remélem nincs ellenedre az almabor. - *Letrion elé löki a poharat, míg saját válláról lepergeti a köpenyt.*
- Amíg felbukkan vagy mi a nyomára nem akadunk, tudunk beszélni, gondolom vannak kérdéseid. - *Ahogy a Dwirinthalen kúriában, úgy most is poharat emel, de nem hangzik el köszöntő, ez most inkább csak amolyan formális dolog.*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 13:35:14
*Csélcsap szeretőként viselkszenek az események, mert az egy pillanattal korábban még egy kúria kényelmében lévőket most csakhamar kiszakítja egy nyugodalmas és pihentető éj közelségéből. Letrion persze aligha fog okolni holmi megszemélyesített entitást, annál inkább Khant, ki maga vallja, hogy eszébe jutott még ez-az a Hrallhban elhangzottakból, s hogy az utánajárandó dolgok listája elég bő hozzá, hogy ne vesztegessenek egyetlen éjnyit sem idejükből halogatásukra.
Megosztja társával amit tud, az ellenkezőjére nincsen oka, ám a halló fülek számát már nagyon is szándékában áll kettejükére korlátozni, ezért csak azután avatja részletekbe a másikat, hogy már újra nyeregben találtatnak.*
- Van itt néhány név... - *Hogy-hogy nem, megvizsgálja nadrágzsebeit, amelyek egyikéből gyűrött papiros halászatik elő, rajta bizonytalan ívű betűkkel ráfirkálva nevek, s még néhány szó. Kérésre szívesen odaadja, ám kétli, hogy a hieroglif bonyolultsággal vetett betűk könnyen értelmezhetők lennének Letrionnak. De ugyan miért vetné szemére bárki is Khannak ezt? Nem íródeáknak tanult ez idáig.*
- Van itt egy Ceriger nevű alak, aki gyakran fordul meg a Pegazusban, megnézzük magunknak és ha két szónál többet összefüggően el tud mondani, ne adják az istenek még a kardot is az öv jó oldalára fűzi fel, akkor megkérdjük mit szólna ha kivételes képességeit hasznos munkára fogná. - *Kiegészíti még annyival azért, hogy a férfi a Hófesztivál alatt találkozott a törzs néhány tagjával, köztük Kagannal, tehát nem véletlenszerű kacsavadászatra indulnak most Letrionék sem a Pegazusba.*
- A másik név itt valami Essem... Ess... 'tom is én, de nem is ő számít hanem volna nála egy fehérnép, őt kellenék "oltalmunkba" vennünk, bár őróla kevesebb az információ. Fordult már meg a fogadóban, de nem olyan rendszeresen mint az a Ceriger. - *Egyáltalán nem sietős tempóban átléptetnek néhány keresztutcán, a Gazdagnegyed utolsó hírvivő építménye is csakhamar eltűnik mögöttük és ők azon kaphatják magukat, hogy sokkal jobban ismert környéken járnak már. A lovaknak gondját látják, Khan a lovászlány szürkéjét is visszaviszi az istállóba, ahogy megígérte Kaiykonak.
Odabent a Pegazusban rögvest szerez maguknak két pohár Almabort, amelyek ellenértékeként 20 aranyat a söntésen hagy.
A fogadós kap ígéretet némi extrára is abban az esetben, ha asztalukhoz irányítja a későbbiekben az általuk keresett/várt ipsét.*- Remélem nincs ellenedre az almabor. - *Letrion elé löki a poharat, míg saját válláról lepergeti a köpenyt.*
- Amíg felbukkan vagy mi a nyomára nem akadunk, tudunk beszélni, gondolom vannak kérdéseid. - *Ahogy a Dwirinthalen kúriában, úgy most is poharat emel, de nem hangzik el köszöntő, ez most inkább csak amolyan formális dolog.*
A hozzászólás írója (Khan Lero) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.27 13:35:14
6382. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-26 16:20:50
Üzenet elküldve: 2015-01-26 16:20:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Amine//
- Aha... Szóval te mindent tudsz az én fajomról, de én nem tudok semmit a tiédről. Hát, tudod, nagyot tévedsz.
* Ugyan ritkán látott sötételfet, de régebben többször is volt gondja a törzsnek efféle népséggel. Való igaz, hogy Nessy már felnőtt nő, a lányka meg még csak tizenéves, de ezt a nagy öntudatot már belenevelték. Ebben talán hasonlítanak egy kicsit, hisz az önbizalom a fiatal elfben is megvan. De be nem ismerné, hogy van bennük közös tulajdonság, maximum a másik iránti kölcsönös ellenszenv.*
- Én vagyok a szánalmas? Te okoskodsz itt nekem, s amikor az elf valami olyat mondd, akkor meg te vagy az ártatlan bárányka, akit a csúnya néni sértegetett. A tiszteletet pedig igen is meg kéne adnod, mert én sem szó nélkül ültem le ide hozzád, hanem illendően kérdeztelek. Arra meg már csak sóhajtozni tudtál.
- Nem minden a rang. Lehetsz te hercegnő is, számomra akkor is csak egy hisztis mélységi leszel. Egyébként meg, ne hidd magad annyira okosnak, mert nem tudhatod, ki vagyok.
* Itt arra gondol, hogy egy törzsfőnöknek a lánya. Ezzel azonban nemigen szokott dicsekedni, mert nem ettől akar nagy valaki lenni.*
- A dicsőség ne a családod nevében mutatkozzon meg, hanem a viselkedésedben és a tetteidben! S ha talán úgy is lenne, hogy alaptalanul állítok dolgokat... Te éppen mit csinálsz?
* Néz kék íriszeivel a lányra.*
- Az okodkodó állításaiddal te is csak mélyebbre ásod magad.
* Végül a mélységi pattan fel előbb. Nessy vállat von.*
- Fenyegetőzni bárki tud.
* Nem ijed meg, s amúgy is... Mit tud róla a nőstényke?! Semmit! Az sem tudhatja, hogy közelharcot is tanult, habár az íj közelebb áll hozzá. Ennek ellenére nem szeretne többet összefutni ezzel a leánnyal, mert idegesítő és okoskodó viselkedése kezdte kiidegelni, ha nem is mutatta.*
~ A mélységi taknyos megmondja a tutit... Rémes.~
* Majd elindul, hisz már jóllakott.*
- Aha... Szóval te mindent tudsz az én fajomról, de én nem tudok semmit a tiédről. Hát, tudod, nagyot tévedsz.
* Ugyan ritkán látott sötételfet, de régebben többször is volt gondja a törzsnek efféle népséggel. Való igaz, hogy Nessy már felnőtt nő, a lányka meg még csak tizenéves, de ezt a nagy öntudatot már belenevelték. Ebben talán hasonlítanak egy kicsit, hisz az önbizalom a fiatal elfben is megvan. De be nem ismerné, hogy van bennük közös tulajdonság, maximum a másik iránti kölcsönös ellenszenv.*
- Én vagyok a szánalmas? Te okoskodsz itt nekem, s amikor az elf valami olyat mondd, akkor meg te vagy az ártatlan bárányka, akit a csúnya néni sértegetett. A tiszteletet pedig igen is meg kéne adnod, mert én sem szó nélkül ültem le ide hozzád, hanem illendően kérdeztelek. Arra meg már csak sóhajtozni tudtál.
- Nem minden a rang. Lehetsz te hercegnő is, számomra akkor is csak egy hisztis mélységi leszel. Egyébként meg, ne hidd magad annyira okosnak, mert nem tudhatod, ki vagyok.
* Itt arra gondol, hogy egy törzsfőnöknek a lánya. Ezzel azonban nemigen szokott dicsekedni, mert nem ettől akar nagy valaki lenni.*
- A dicsőség ne a családod nevében mutatkozzon meg, hanem a viselkedésedben és a tetteidben! S ha talán úgy is lenne, hogy alaptalanul állítok dolgokat... Te éppen mit csinálsz?
* Néz kék íriszeivel a lányra.*
- Az okodkodó állításaiddal te is csak mélyebbre ásod magad.
* Végül a mélységi pattan fel előbb. Nessy vállat von.*
- Fenyegetőzni bárki tud.
* Nem ijed meg, s amúgy is... Mit tud róla a nőstényke?! Semmit! Az sem tudhatja, hogy közelharcot is tanult, habár az íj közelebb áll hozzá. Ennek ellenére nem szeretne többet összefutni ezzel a leánnyal, mert idegesítő és okoskodó viselkedése kezdte kiidegelni, ha nem is mutatta.*
~ A mélységi taknyos megmondja a tutit... Rémes.~
* Majd elindul, hisz már jóllakott.*
6381. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-26 10:58:28
Üzenet elküldve: 2015-01-26 10:58:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Nessy//
*Oké, ezzel a példánnyal nem tud mit kezdeni. A vöröske képtelen értelmezni a mondatait, ráadásul még mindig ontja magából a felesleges marhaságokat.*
- Nem tud érdekelni, hogy miféle képzelgésekbe ringatod magad, de én most az egész fajodról beszéltem! *Hisz ez a vörös tyúk is az ő egész faját becsmérelte, és illette rá nem is igaz sértésekkel. Csak az a különbség kettejük között, hogy míg a vöröske csak megalapozatlan sértésekkel dobálózik, hogy őt idegesítse, addig Amine kész tényeket közöl.*
- Látom meg sem értetted a mondanivalóm lényegét. Gondolom, folyton csak azon kattog az a tyúkeszed, hogy még hogyan tudnál megpróbálni provokálni egy nálad fiatalabbat. Ismétlem magam; Szánalmas! *Kezd ismét visszatérni valamennyire a higgadtsága. Csak tudná, mit akar ez a nőstény most magának bizonyítani…* Tisztelettudónak?! Veled?! Na ne nevettess! Ki vagy te, hogy nekem tisztelettudóan kellene beszélnem veled?! Csak egy szimpla elf, sőt, még annál is alantasabb, és ahogy így elnézlek se neved, se rangod. *De még ha rangja is lenne, nem olyan magas, mint neki, de már csak az hiányozna, hogy ezt is megtudja ez a tyúkeszű liba.* De, akkor most én is megsúgok neked valamit. Egy olyan valaki, aki ki tudja hány éves vénség létére egy tizenévest próbál provokálni és sértegetni alaptalan vádakkal, az nem érdemli meg, hogy tisztelettudóan beszéljenek vele! *Szinte érezni lehetet a megvetést a hangjából, ahogy már sziszegi a szavait. Még sosem izzott fel benne ekkora gyűlölet valaki iránt, és az egészben az a vicces, hogy még őt tartja gyerekesnek ez a nőstény. Ő még mindig ezerszer komolyabban viselkedik, mint ez a nő. Mikor felnőttes viselkedés egy fiatalt piszkálni? Tisztelettudónak… Hát elmehet a képzelgéseivel ahova akar! Örülnie kellene, hogy nem hajtotta el azonnal, hanem hagyta, hogy ideüljön! Azóta is be nem áll a szája.*
- Te meg azt bizonyítottad most evvel a mondatoddal, hogy valóban semmit sem tudsz a sötételfekről, csak dobálózol itt az alaptalan vádakkal, és sértésekkel. Csakhogy ezzel nem azt bizonyítottad, hogy te Mennyivel jobb vagy, hanem épphogy az ellenkezőjét. Hogy mennyivel kevesebbet érsz. *És eb be teljesen bele is talált. Aki ilyesmit művel puszta rosszindulatból és gőgből, annak nincs joga egy másik fajra mutogatni. Ők is pontosan ugyanolyanok, imádják sértegetni rengetegen ezeket a felszíni szemeteket, de jelen esetben itt most ez az elf nő az alantasabb fél. Bár a kis nőstényke nem várja, hogy ezek után észrevegye magát ez a nő. Valószínűleg tovább minősíti majd magát, és folytatja a sértegetést. Az ember nem várhatja el, hogy egyik pillanatról a másikra valaki agyat is növesszen.* Amúgy meg, ezt én is elmondtam volna, ha kérdezed, hogy milyenek vagyunk. *Teszi még hozzá teljesen tárgyilagosan, bár a mufurc jelzőt egy picit értelmetlennek találja.
Ezek után inkább kicsit gyorsabb tempóban folytatja az evést.*
~Emiatt a vörös sipákoló liba miatt kihűlt a húsom.~ *Mérgelődik közben magában. Innentől kezdve semmilyen hitelességet nem kíván a másik szavainak tulajdonítani. Egy biztos, ezentúl, ha még egyszer hozzá fog szólni egy elf, azt biztosan el fogja küldeni melegebb éghajlatra, és nem éppen a legkedvesebb stílusban.*
- Ami belőled dőlt eddig, az minden volt, csak épp értelmes nem. *Jegyzi meg a saját meglátását, ami valószínűleg szöges ellentéte lesz a vörösének, mert ő valószínűleg azt képzelheti, hogy ő most valami nagyon értelmes, és tiszteletet kovácsoló dolgot csinált. Pedig csak magát járatta le, szégyent hozva ezzel a fajtájára, elérve, hogy a kis nőstényke előtt elásson minden kételyt, hogy a felszíniek talán mégsem teljesen olyanok, mint ahogy azt gyűlölködve sokan előadták.
Ahogy legyűri az utolsó falatokat a maradék vízzel, kicsit hangosabban levágja a kupát, majd se szó se beszéd már fel is pattan.*
- Ha legközelebb egy kihalt helyen találkozunk, megöllek! *Ahogy a türkiz lélektükrök egy pillanatra még utoljára a vörös elfre villannak, csak gyilkos szándékot, és szilárd elhatározást lehet kilátni belőlük. Még ha a kora miatt nem is érzi a nő túl nagy fenyegetésnek, azzal nem lehet tisztában, hogy Amine előnyben indul vele szemben, ugyanis ő szintúgy tanult íjászatot. Tökéletesen tudja, hogy milyen távolságból mennyi az esélye annak, hogy ki tudjon kerülni egy pontosabb nyílvesszőt, a vörös liba viszont a fegyverkészletéből ítélve semmit sem tud a közelharcról. Ha olyan képzett harcos lenne, biztosan több értelem szorult volna belé, minthogy itt sértegessen egy nálánál ennyivel fiatalabbat. Ez a vörös tyúk valószínűleg csak ugatni tud, de harapni már nem. Vele ellentétben a kis nőstényke viszont nem lesz annyira kényelmes, hogy alábecsülje. Ettől függetlenül meg akarja ölni.
Eszébe sincs megvárni a választ, azonnal minden további szó nélkül faképnél hagyja az étele vége felé járó elfet, és indulatos léptekkel odarobog a fogadóshoz, majd ahogy kifizette a Szobát 15 aranyért, már el is tűnik az emeleten.*
*Oké, ezzel a példánnyal nem tud mit kezdeni. A vöröske képtelen értelmezni a mondatait, ráadásul még mindig ontja magából a felesleges marhaságokat.*
- Nem tud érdekelni, hogy miféle képzelgésekbe ringatod magad, de én most az egész fajodról beszéltem! *Hisz ez a vörös tyúk is az ő egész faját becsmérelte, és illette rá nem is igaz sértésekkel. Csak az a különbség kettejük között, hogy míg a vöröske csak megalapozatlan sértésekkel dobálózik, hogy őt idegesítse, addig Amine kész tényeket közöl.*
- Látom meg sem értetted a mondanivalóm lényegét. Gondolom, folyton csak azon kattog az a tyúkeszed, hogy még hogyan tudnál megpróbálni provokálni egy nálad fiatalabbat. Ismétlem magam; Szánalmas! *Kezd ismét visszatérni valamennyire a higgadtsága. Csak tudná, mit akar ez a nőstény most magának bizonyítani…* Tisztelettudónak?! Veled?! Na ne nevettess! Ki vagy te, hogy nekem tisztelettudóan kellene beszélnem veled?! Csak egy szimpla elf, sőt, még annál is alantasabb, és ahogy így elnézlek se neved, se rangod. *De még ha rangja is lenne, nem olyan magas, mint neki, de már csak az hiányozna, hogy ezt is megtudja ez a tyúkeszű liba.* De, akkor most én is megsúgok neked valamit. Egy olyan valaki, aki ki tudja hány éves vénség létére egy tizenévest próbál provokálni és sértegetni alaptalan vádakkal, az nem érdemli meg, hogy tisztelettudóan beszéljenek vele! *Szinte érezni lehetet a megvetést a hangjából, ahogy már sziszegi a szavait. Még sosem izzott fel benne ekkora gyűlölet valaki iránt, és az egészben az a vicces, hogy még őt tartja gyerekesnek ez a nőstény. Ő még mindig ezerszer komolyabban viselkedik, mint ez a nő. Mikor felnőttes viselkedés egy fiatalt piszkálni? Tisztelettudónak… Hát elmehet a képzelgéseivel ahova akar! Örülnie kellene, hogy nem hajtotta el azonnal, hanem hagyta, hogy ideüljön! Azóta is be nem áll a szája.*
- Te meg azt bizonyítottad most evvel a mondatoddal, hogy valóban semmit sem tudsz a sötételfekről, csak dobálózol itt az alaptalan vádakkal, és sértésekkel. Csakhogy ezzel nem azt bizonyítottad, hogy te Mennyivel jobb vagy, hanem épphogy az ellenkezőjét. Hogy mennyivel kevesebbet érsz. *És eb be teljesen bele is talált. Aki ilyesmit művel puszta rosszindulatból és gőgből, annak nincs joga egy másik fajra mutogatni. Ők is pontosan ugyanolyanok, imádják sértegetni rengetegen ezeket a felszíni szemeteket, de jelen esetben itt most ez az elf nő az alantasabb fél. Bár a kis nőstényke nem várja, hogy ezek után észrevegye magát ez a nő. Valószínűleg tovább minősíti majd magát, és folytatja a sértegetést. Az ember nem várhatja el, hogy egyik pillanatról a másikra valaki agyat is növesszen.* Amúgy meg, ezt én is elmondtam volna, ha kérdezed, hogy milyenek vagyunk. *Teszi még hozzá teljesen tárgyilagosan, bár a mufurc jelzőt egy picit értelmetlennek találja.
Ezek után inkább kicsit gyorsabb tempóban folytatja az evést.*
~Emiatt a vörös sipákoló liba miatt kihűlt a húsom.~ *Mérgelődik közben magában. Innentől kezdve semmilyen hitelességet nem kíván a másik szavainak tulajdonítani. Egy biztos, ezentúl, ha még egyszer hozzá fog szólni egy elf, azt biztosan el fogja küldeni melegebb éghajlatra, és nem éppen a legkedvesebb stílusban.*
- Ami belőled dőlt eddig, az minden volt, csak épp értelmes nem. *Jegyzi meg a saját meglátását, ami valószínűleg szöges ellentéte lesz a vörösének, mert ő valószínűleg azt képzelheti, hogy ő most valami nagyon értelmes, és tiszteletet kovácsoló dolgot csinált. Pedig csak magát járatta le, szégyent hozva ezzel a fajtájára, elérve, hogy a kis nőstényke előtt elásson minden kételyt, hogy a felszíniek talán mégsem teljesen olyanok, mint ahogy azt gyűlölködve sokan előadták.
Ahogy legyűri az utolsó falatokat a maradék vízzel, kicsit hangosabban levágja a kupát, majd se szó se beszéd már fel is pattan.*
- Ha legközelebb egy kihalt helyen találkozunk, megöllek! *Ahogy a türkiz lélektükrök egy pillanatra még utoljára a vörös elfre villannak, csak gyilkos szándékot, és szilárd elhatározást lehet kilátni belőlük. Még ha a kora miatt nem is érzi a nő túl nagy fenyegetésnek, azzal nem lehet tisztában, hogy Amine előnyben indul vele szemben, ugyanis ő szintúgy tanult íjászatot. Tökéletesen tudja, hogy milyen távolságból mennyi az esélye annak, hogy ki tudjon kerülni egy pontosabb nyílvesszőt, a vörös liba viszont a fegyverkészletéből ítélve semmit sem tud a közelharcról. Ha olyan képzett harcos lenne, biztosan több értelem szorult volna belé, minthogy itt sértegessen egy nálánál ennyivel fiatalabbat. Ez a vörös tyúk valószínűleg csak ugatni tud, de harapni már nem. Vele ellentétben a kis nőstényke viszont nem lesz annyira kényelmes, hogy alábecsülje. Ettől függetlenül meg akarja ölni.
Eszébe sincs megvárni a választ, azonnal minden további szó nélkül faképnél hagyja az étele vége felé járó elfet, és indulatos léptekkel odarobog a fogadóshoz, majd ahogy kifizette a Szobát 15 aranyért,
már el is tűnik az emeleten.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18871-18890