Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van áthaladni a Csonthídon! Kattints ide, hogy utazhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1509. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-18 18:20:36
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* Visszájára sül el a síp megfújása, mert a megjelenő gnóm szörny vagy mi pont a lányra támad rá. Az ital szerencséjére kifejti a hatását, így kellő erő áll rendelkezésére. Csak hát puszta kezével nem sokat érne a szablyás szörnyűség ellen. Viszont használja a fejét, ami dicséretre méltó. Felméri a terepet és az ajtóhoz húzódik. A lehetséges védelmi eszközök közül a lehető legjobbat választotta ki. Az üst megbízható védelmet biztosít számára. A dühös kis lény hiába próbálja meg szablyáival átküzdeni magát rajta ez nem megy neki. Megkerülni se tudja, mivel Xavy sem bolond, így aztán ellenfele mozgása szerint helyezkedik. Nem csak az üstje van ott neki, hanem megragad egy téglát is. Egy jól irányzott dobás keretében pedig a rémség felé hajítja. Nagy kár, hogy sose volt túl jó a célzásban, most meg jelenlegi állapotában még annyira se jó. A tégla nagy csattanás keretében vágódik neki a szemközti falrésznek. Ha ez bárkit is telibe kapott volna, akkor azt rendesen elintézte volna. Kóczy utasításokkal látja el a bambuló elfet, akinek sajnos már nincs ideje cselekedni, mivel a groteszk jelenés inkább felé veszi az irányt. Az a helyzet, hogy most a kis nyavalyás élete a lány kezében van. Valószínűleg sokáig nem fogja bírni feltartani a kis botjával. Egyelőre ugyan csapkodása szablya távolságon kívül tartja az alakot, de hamarosan felkiált fájdalmában, amikor egy vágás éri combját. Vajon most mi tévő lesz a kis gnóm. Hagyja meghalni és addig kinyitja az ajtót, vagy inkább kihasználja az alkalmat, hogy hátulról meglepje ellenfelét. Érez magában kellő erőt, hogy a sérült üstöt megragadja két fülnél és egy nagy lendítéssel pontot tegyen a fajzat végére. Nagyon céloznia sem kell ezzel a nagy tárgyal. Az ereje pedig elég, hogy akár halálos csapást mérjen a kis termetű akármire. Csak az a kérdés, hogy fizikai behatással fognak érni ellene valamit. Vajon mit fog tenni kis hősünk?*


1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-18 16:07:49
 ÚJ
>Nisamie Iruveus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// A régi háznál //

*Legnagyobb szerencséjére halk mormogáson kívül nem sok jut el hozzá a zárt ajtónak intézett szavak közül. Ha hallaná, ha tudná, miket gondol róla a tulajdon apja, természetesen minden alapot nélkülözően, valószínűleg nem tudná megőrizni a hidegvérét.
Miután összeállította a szegényes vacsorát, s a bentről kiszűrődő hangok alapján úgy ítéli, az öreg is végezhetett a mosdással, visszatér hozzá. Az azonnali jelleggel neki szegezett kérdés kicsit másként alakítja a dolgok menetét, mint ahogy azt előzetesen tervezte, de ha már belekezdett, nem fogja vissza magát. Főleg annak fényében nem, amilyen reakció apja irányából érkezik.*
- Városőrség? *Kérdez vissza megütközött képet vágva, szemöldökét ráncolva.* - Pont te hívnád a városőrséget segítségül? Eddig nem úgy volt, hogy inkább levágnád a saját karodat, mint hogy tőlük segítséget kérj? *Sokat hallgatta ezt, hisz nem a medvetermetű harcos az első, aki valamilyen módon megpróbált hasznot húzni belőlük, így most tényleg meglepi, hogy az öreg ezzel hozakodik elő.*
- Hogy mit képzel magáról, nem tudom. De az biztos, hogy egyetlen mozdulattal mindkettőnket képes lenne megölni. Szerintem nem is fájna túl sokáig utána a feje… *Ez utóbbit inkább már csak úgy magának, félhangosan mondja, ahogy újból eszébe jut Gabrael fenyegetése. Különös kivételt képez, hiszen látszólag semmit nem nyer azzal a harcos, hogy elüldözi őket ebből a házból.*
- Én mindent megpróbáltam. *Jelenti ki végül tiszta lelkiismerettel.* - Azt hiszem, ha tovább erősködök, egyszerűen leütött volna a kardjával, aztán veled is végez. Egy hatot adott arra, hogy elhagyjuk a házat. Ha a hatodik napon itt talál… már mondtam. Megöl minket és felgyújtja a házat. *Nyomatékosítja korábbi szavait. Még mindig bízik abban, hogy valahogy jobb belátásra bírhatja az öreget.*



1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-16 07:14:21
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Nem igazán tudja mire számítson, mert még soha nem próbálta ki a sípot. Mikor az elf elkezd szitkozódni, még válaszolna rá, de megakad a szó a torkán, mikor látja mi történik. ~Ez aztán nem semmi öreganyám! ~ Bólogat elégedetten, amíg egyértelművé nem válik, hogy a két szablyával kapálózó alak éppen felé veszi az irányt.*
-Mi a faszom?! Te szerencsétlen!... *Nem tudja minek tudható be, hogy a megidézett alak a síp megfújója ellen fordul, de az ok egyelőre elhanyagolható. Mentenie kell, amit menteni tud. Elsőre abban sem biztos, hogy fizikai dologgal meg tudná sebezni a jelenést, bár, ha benne kárt tud okozni és látszólag ez a célja, akkor talán ő is benne. Szerencsére az imént ivott meg egy italt, ami talán még a segítségére is lehet ebben a szorult helyzetben. Gyorsan körbe néz maga körül, amint elkezd az ajtó felé hátrálni, hogy mi az, amit felemelhetne, hogy ne őt találja el a csapás. A szeme sarkából megpillant valami nagyot, ami talán elég, hogy a közvetlen ütés vagy ütéseket felfogja, esetleg még össze is zavarja a jelenést, egy nagyobb üst, aminek az egyik fele már meg van rongálódva, ráeshetett valami súlyos, de egyelőre megteszi. Maga elé helyezi, a kerekded felével a jelenés irányába, megtámasztva az alját a földön, hogy ne keljen akkora erő a megtartásához, e közben a másik kezével is kutat, azzal egy nagyobb méretű, egészen épen maradt téglát fog meg és hajít ki, a felé tartó jelenés irányába.*
-Te MEG! NE csak állj ott, mint a tehén! Te leszel a KÖVETKEZŐ, HA RÁMUN! *Reméli, hogy ezzel legalább egy vagy két csapás erejéig fel tudja tartóztatni a jelenést.*
-Húzd el… ötödik csoport….piros hat, sárga négy, kék hét, lila öt, fehér négy és barna négy! SIESS MÁR! *Kiabálja a levegőbe és egy pillanatra az elfre is néz, mert sokáig nem akarja elvonni a figyelmét a támadójáról.*


A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.04.16 07:14:38


1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-15 20:06:56
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* Balkócza ki szellőzteti a fejét, ami nagyon is jó hatással van rá. Egy lötyit is előkapar, amit lehúz szépen. A ficsúr nem gátolja meg ebben, mert valószínűleg azt hiszi, hogy valamilyen gyógyító ital lehet. Most van fegyvere, szóval nem igazán tart a kis gnóm lánytól. Csakhogy ő sem készült fel arra, ami Kóczy betervezett. Teli tüdőből fúj bele a sípba, ami jelen pillanatban nem éppen fájdalom mentes eljárás. A síp hangja ugyan olyan, mint egy átlagos síp hangja. Élesen felvonyít, de egyébként semmi különleges hanghatás nem történik.*
- Te kis mocskok! Mit tervezel? Na majd adok én nek...* Hirtelen egy szellem alak kezd el manifesztálódni, aminek eredménye képen egy kis elfajzott gnómra emlékeztető alak jelenik meg. Csakhogy kezeiben egy-egy vérvörös szablyát tart. Felüvölt mély torok hangon és aztán a közelebb álló alak felé indul meg. Hát a mai nem szerencsés nap a lány számára, mert pont ő áll közelebb hozzá. Eszeveszett módon kezd el csapkodni kardjaival. Ölni akar az biztos. A ficsúr teljesen lefagy és csak nézi a jelenetet. Nem tudja eldönteni, hogy mi történt itt most. Egy biztos és az, hogy ha nem tesz valami a lány, akkor hamarosan gnóm felvágott lesz belőle. Még jó, hogy megnövelte erejét, mert így most nem teljesen védtelen. Egy ilyet neki még egészséges állapotában is nehéz lenne elintéznie. A gnóm fajzat nem úgy tűnik, hogy hallgatna a szép szóra.*


1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-15 08:22:02
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //

*Szerencsére a lyuknál tett látogatása során friss levegőhöz jut, ami segít a helyzetén, na de nem jelentősen. A könnye még mindig csorog, mint az orra és a szédülés sem múlt el, de talán a lábát nem éri akkora tehernek, most, hogy nem mozdul a réstől. Ekkor ötli ki a tartalék tervet, amivel talán el tudná intézni a zsarolót és ki tudná ásni magát ebből a szorult helyzetből. Mivel azonban még nem használta a nyakában lengedező sípot soha, így fel van készülve arra, hogy esetleg nem e világi ereje lehet. De egyszer mindennek eljön az ideje. Abban nem bízik, hogy a hatás csupán az elfet fogja sújtani, a törmelék pedig eléggé instabilnak tűnik felettük, így kockáztatnia kell. Az ital, amit lehúz egy kicsit növeli talán az esélyét, hogy egy omlás alkalmával saját magát meg tudja védeni a következmények nagy részétől. Nem is szól semmit, mert nincs tisztában azzal minek kéne történnie, csak fúj egy nagyot, olyan nagy levegővel amilyennel csak tud.*


1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-13 09:08:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 145
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//A régi háznál//

*Morog, nem fér a fejébe, hogy ugyan, hogy jön az a férfi ahhoz, hogy bárkit is a saját házában fenyegessen.*
- Nem kéne prostituáld magad!
*Mondja félhangosan, a csukott ajtónak, mert mégiscsak a tulajdon leányáról van szó, egy apa szívének meg fáj, ha a tulajdon leánya ilyesmire adja a fejét, bármilyen okból is.
A fürdés a külsején segít, de a hangulatán cseppet sem, amúgy is morózus és a Nisamie által mondottak nem vidítják fel.*
- És te minden fenyegetésnek engedsz?! Mert én ugyan nem! Voltál a városőrségnél, vagy egyszerűbb behúzott farokkal menekülni?! Egyáltalán mit képzel az a férfi magáról, hogy fenyegetőzik?!
*Arcán látszik, hogy mennyire dühös, ököllel csap az asztalra, hogy nyomatékot adjon a dühének.*
- Miért hagynám el a házamat?! Egy életet éltem le itt. Édesanyáddal, szeretetben. És itt is fogok meghalni! Bizonyám! Bizonyám!


1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-12 19:36:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* A hallucináció után eszmél fel a Xavy és utána szinte rögtön távozna is, de a ficsúr az útjába áll. Nem csak szavaival motiválja a gnómot, hanem még ad is neki a képére. Csak, hogy érezze a törődést.*
- Nem érdekel, hogy mi a baromság meg mi nem. Ajánlom, hogy kinyisd nekem ezt az ajtót!* Fenyegeti meg és még suhint is párat a levegőbe a bottal. Xavy oda dugja a fejét a lyukhoz, ahol a friss levegő áramlik be. Sokat segít ez rajta, mivel szinte egy orvossággal ér fel ez most számára. Megviselt tüdeje hálásan szívja be, mint szivacs a vizet. Ez egyben zsongó fejére is jó hatást gyakorol. Gondolatai letisztulnak elméjében lévő fogaskerekei pedig lassan elkezdenek kattogni odabent. Talán még ez a fuvallat a megoldást a kezébe adja. A hetes szám nagyon kerülgeti és elég, ha csak belegondol. Nem véletlenül van mind sorban hét gömb. De miért hét? Ráadásul színek is vannak, amik az alkímiában más és más jelentéssel bírnak. Mégsem működött az, amikor csak a kéket húzta be. Vajon, csak a fajt nézte be, vagy esetleg még más is hiányzott? A főzés szó és felmerült párszor, de vajon miért? Keverni, alkímiázni, kifőzni egy fajt, aki okos, sőt a legokosabb. Adott egy csomó szín, hét gömb és egy halott gnóm alkimista. Ez talán új megvilágításba helyezi a dolgokat. Talán még össze is rakja fejben a megoldást. Talán ez változtat még a helyzeten valamit. Ha így lenne, akkor nem feltétlenül lenne szükséges az ital meg a síp használata sem, de csakis a gnómon múlik.*

// Mérgezési szint: 6/11, Tartósan enyhe szédülés, Égő, könnyező szem, Csorgó orr, Sántaság, //


1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-12 09:45:00
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Már a türelme és a béketűrése is elfogyott, ahogy a gőz megtette a hatását, a hallucináció, ami nem egy igazán kedves emléket idézhetett fel és a szédülés.*
-Egy kell… egy kell… neked is csak egy kell ~Leginkább a hátadba egy hatalmas bárd.~ *Morog az orra alá, miután az elf elállja a kifelé vezető utat.*
-Ha megint rosszat… tippelünk, lehet ezúttal téged fog szembe spriccelni. Nem is tartasz tőle, hogy itt hagyod a fogad te is? *Az a tévképzet élt benne, hogy mikor már veszélyes lesz a helyzet a ficsúr egyszerűen faképnél hagyja majd és a lyuknál várakozik, hogy amit esetlegesen mégis megtalál azt azonnal eltulajdonítsa tőle, a saját részére. Most pedig valóban nincs jó formában és ezt a helyzetet ki is használja az elf, hogy benn tartsa a romok alatt keletkezett térben.*
-A hét az baromság… azt hittem ennél azért jobb alkimista volt az öreg, biztos csak szerencséje volt. *Majd nyekken egyet, mikor az elf ütközteti a talpával, de megfogadja az ajánlatot és a réshez dugja a fejét, hogy friss levegőt szippantson. Közben megnézi azt a fadarabot is, amivel az elf idő közben fenyegetőzik az irányába. ~Nagyon megijedtem, meg a lófaszt! ~*
-Szóval hét… meg a legbölcsebb. Emlékszem, mikor itt járt a nagy Arthenior a feladványaival, volt egy ital, amit kikevertem és megmutatta mindenkinek a korát. Lehet erről lesz itt szó… *Fordul meg, kutakodik az erszényében az italok között.*
-Emlékszem, hogy egy kék kellett hozzá, de hol az a papír amire felírtam? *Kotorászik, de csak látszólag a papírt keresi, hiszen az ital receptjét nagyjából már tudja is.*
-Ahhoz zöld is kellett, az meg itt nincs. *Vesz elő egy italt beszéd közben.*
-De azzal bizonyosan nem érnék sokat, ha a te életkorodat látnám. Az se nem színes se nem bölcs… *Motyog tovább, majd felhajtja az italt. Nem igazán szeretné itt hagyni a fogát, de az elf nem hagy neki más választást. Az elf felé fordul és miközben emeli felfelé a kezeit megpróbálja a nyakában lógó sípot a szájába tenni, hogy mikor már mindkét keze a feje felett van, esetleges omlás bekövetkezése miatt, egy jó erőset belefújhasson. Hiszen az elf eddig csak távolról fenyegetőzött, ő meg csak levegőzni ment a lyukhoz. Az italt meg ha nem nézte meg jobban úgyse tudja mire való. Mivel pedig a férfi sem tudta megoldani a "kifőzős" rejtélyt, úgy sejti nem sok köze lehet az alkímiához.*

A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.04.15 11:50:20, a következő indokkal:
Kérésre.


Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli az erőt a következő két körre.

1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-08 15:06:07
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* A meggyötört gnóm hallucinálni kezd, de ez javarészt csak egyoldalú beszélgetés. Kérdései süket fülekre találnak, amikor arra kérdez rá, hogy merre jár a vénasszony.*
- Ki kérdezett téged vakarék! Inkább a feladványon törnéd azt a csúnya fejed. Ott hét van és nem nyolc. Neked egy kell a legokosabb, ami nem nyolc, hanem maximum hét, de te lányom megragadtál valahol a fejlődésben.* Legyint is egyet lesajnálóan, majd eltűnik. Felébred Xavy kótyagos fejjel. Az elf volt, aki felrázta. A gnóm lány lassan kezdi feladni a dolgot. Arra a döntésre jut, hogy inkább kimászik a kis nyíláson vissza a levegőre, de akad egy kis bökkenő. Az elf ficsúr elállja az utat.*
- Nem mész te innen sehova! Vagy kinyitod azt a kaput vagy itt fogsz elpatkolni.* Látja a lányon, hogy nincs formában, így most ezen fel is bátorodott. Egy lécdarabot lóbál fenyegetően a kezében, aminek a végéből néhány rozsdás szög meredezik.*
- Ha levegőzni akarsz, akkor ott egy lyuk azon keresztül megteheted.* Bök egy gyermek fejnyi résre ami pont gnóm fejmagasságban található. Jól belé is rúg, miközben abba az irányba taszítja a lányt.*
- Kapsz egy ki időt, hogy gondolkozz! Törd a fejed, mert különben én fogom.* Úgy tűnik ez nem Balkócza napja, de javarészt magának kereste a bajt. Vagy az ajtó öli meg vagy az elf, ha nem nyitja ki. Fel van adva a lecke rendesen.*


1500. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-08 14:59:38
 ÚJ
>Nisamie Iruveus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A régi háznál//

*Kicsit talán hosszabbra nyúlik az a pislogás, és a levegővétel is jobban hajaz egy sóhajra, de ennél több reakció nem érkezik részéről apja észrevételére. Beleállhatna a vitába, kikérhetné magának, hogy márpedig ő minden áldott nap itt van, ellátja a ház körüli teendőket, élelmet készít, takarít és emellett még valamiféle bevételt is próbál kicsikarni a haldokló félben lévő boltocskából, de egy képzeletbeli legyintéssel letudja az egészet. Úgysem lenne semmi értelme az igazsággal próbálkozni, hiszen az már réges-rég hidegen hagyja az öreget.
Az a számonkérés viszont már láthatóan kibillenti abból a fene nagy nyugalomból, amibe eddig minden erejével próbálta belekényszeríteni magát. Biztos volt benne, hogy apja semmit nem vett észre a kéretlen vendég ittlétéből, így elsőre mindenképp jól észrevehető döbbenet ül ki arcára. Ez hamarosan kicsit finomodik, düh és elkeseredés vegyül bele, de ezt apja talán már nem is láthatja, hisz időt sem hagy arra, hogy lánya tisztázhassa magát a vádak alól, már toloncolja is ki a szobából. Nisamie ezúttal sem ellenáll, de még mielőtt apja rácsukná az ajtót, egy kissé meggondolatlanul vág bele a tegnap történtek magyarázatába.*
- Ha nem „fogadom”, most átvágott torokkal feküdnél odafent az ágyadban. *Tudná folytatni, de nem teszi, legalább a fürdés kérdése megoldódni látszik. Na meg jobban belegondolva talán nem is baj, ha apjának van fogalma arról, hogy valaki – nem feltétlenül jó szándékkal - járt az otthonukban. Így talán könnyebb lesz elmagyarázni, milyen helyzetbe kerültek.
Míg az öreg fürdik, addig ő vacsorát készít, ahogy ígérte, bár gondolatai egészen messzire kalandoznak; egy olyan világba, ahol van annyi pénze, hogy apja gondozását egy hozzáértőre bízza, ő pedig végre megízlelheti a valódi szabadságot.
Ahogy visszatér a szobába, némi megnyugvással konstatálja, hogy a borotválkozás súlyosabb sebesülések nélkül megvalósult, illetve a tiszta ruha is megtette a magáét. *
- Azért, mert amint lehet, el kell hagynunk ezt a házat. Ha itt maradunk, az a „férfi”mindkettőnket megöl és ránk gyújtja az otthonunkat… *Lassan és komolyan beszél, miközben közelebb lép a férfihoz, újból az őrülten csillogó szemekbe pillantva.*
- Ma azért mentem a városba, hogy új helyet találjak és… Sikerült. *Megvárja, milyen reakció érkezik, mielőtt részletekbe bocsátkozna.*



1499. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-04-07 08:44:27
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //

*Ahogy ismét próbálkozik, már ismerős zörejek csapják meg a fülét hátrálás közben, míg a szeméből még mindig folyik a könny. Megszédül a nagy nézelődésben és elvágódik, de talán ez így volt megírva, mivel ekkor hatalmas lángcsóvák csapnak ki az ajtóból. Ahogy a lángok belekapnak a hajába és az orrával megérzi az égett haj szagát, gyorsan kezd el oltani a kezével. Az kéne még, hogy a lobonca teljesen leégjen. A felvert port ismét utat talál a meggyötört orrba és hatalmas prüszkölések sorát követően sem igazán sikerül neki távozni. Az elf kuncogása valóban elkerüli a füleit, hiszen a hangos köhögés közben nem igen jut át semmi. Miközben próbál lábra tápászkodni, miután a heves köhögés és könnyfolyás abba marad, mintha valamit hallani vélne, valami szokatlanul furcsát. Meg is rázza a fejét, kicsit megütögeti a fülét, hátha az cseng csak, de nem. Még ezt követően is hallja, sőt már egyre inkább látja is. A könnyeket kitörölve a szeméből is egészen jól kivehetően feltűnik egy alak, aki ismerős hangon le is dorgálja.*
-A vén szipirtyó! *Dörzsöli meg ismét a két szemét, mert nem igazán akar hinni annak, amit jelen pillanatban látni vél, sőt, hallani gondol. Egy darabig csak tátott szájjal hallgatja, amit a jelenés, ami talán csak a mérgezés hatása, amely émelygést és szédülést váltott ki még korábban, rikácsol.*
-Én a helyedben nem osztogatnék tanácsot! Hol a jó büdös békaveremben jártál, biztos ott fekszel az egyik emésztőben a kikötőben, úgy leittad magad! Ábra, főzni értem én! De a legokosabb az nyolc nem hét, te is tudod! Nyolc világoskék kell hozzá, de itt csak hét van! *Ekkor érzi, hogy valaki rázogatja, de bőszen, ekkor látja, hogy az elf az, meg, hogy nem is sikerült feltápászkodnia a padlóról. ~Gyanús is volt, hogy nem fájt a lábam.~ Hasít bele most neki. Érzi, hogy az elf is egyre türelmetlenebb, de maga sincsen másképpen. ~Neked is sok hasznodat veszem ám! Szerencsétlen! ~ A falnak támaszkodva áll fel, hogy kímélje a lábát és megakadályozza, hogy ismét visszazuhanjon a szédülés miatt. ~Ilyen állapotban, ha még sikerülne is, biztos leütne azt ott hagyna benn megrohadni. Talán nem érdemes ezúttal tovább merészkednem.~ Gondolkodik el magában.*
-Azt hiszem, szívnom kell egy kis friss levegőt… *Motyogja, majd elindul, hogy kimásszon a résen, amin bejöttek.*



1498. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-29 11:46:41
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Májmétely)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 145
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//A régi háznál//

- Itt? Ritkán látlak.
*Ha az öreg képes lenne reálisan látni önmagát, akkor tudná, hogy ez egyedül az ő hibája, mert olyan rögeszmésen keresi a megoldást, hogy ezzel eltaszította egyetlen megmaradt családtagját. De ha még képes is lenne egy épelméjű megközelítésre, akkor is úgy gondolná, hogy leánya meg fog neki mindent bocsátani, ha majd meglátja az eredményt.*
- De a minap volt itt egy fickó! Hát ilyennek neveltünk?! Hogy férfiakat fogadj itt?!
*Az öreg tovább zsörtölődik, közben kezével tereli ki a lányt a helyiségből, hogy nekiláthasson a fürdésnek, borotválkozásnak. A keze mostanában állandóan remeg az idegességtől, de a borotvakést mégis biztosan fogja, ábrázatán sokat segít, hogy lenyírja róla a szőrt, éveket fiatalodik, de eszelősnek tetsző pillantásán mit sem segít. Hiába a tiszta, rendezett ruha, hiába a simára beretvált arc, akkor is látszik rajta, hogy nincs rendben, hanyagul kötött nyakkendőjéből egyértelmű, hogy nem is törekszik a látszatra.*
- Miért vagy itt Nisamie?
*Teszi fel újra a kérdést, mintha az imént nem tette volna már meg. Még elborult elméje ködén át is átlát valamennyire a szitán és érzi, hogy valami nem kerek.*


1497. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-28 18:01:24
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* Csapások sorozata éri a lányt, amiből az elf ficsúr nem sokat érez meg. Xavy viszont rendesen cudarul érzi már magát. Kisebb pihen szünetet kénytelen hát tartani, hogy össze szedje magát. Fel még nem adná az ajtó ügyét. Amint összekapja magát újfent az ajtónak esik, hogy végre kinyissa azt. Elfünk meg lapít a sarokban. Neki csak jó, ha nem neki kell szenvednie a rejtvénnyel meg az ajtóból kiáramló rémségekkel. Szóval újfent megtörténik a próba. Megint lehet hallani, hogy mozgásba lendülnek belül a szerkezetek. Némelyik elég nehézkesen csikordul meg. A gnóm már előre hátrál, de időbe telik, mire biztonságos távolságba jut a kar lehúzása után. Újabb fedelek pattannak fel, amikből néhány pillanat múlva vaskos lángcsóvák törnek elő. Nagy szerencséje Balkóczának, hogy elvágódik újfent, talán mert megszédült. A lángcsóva így éppen csak haja egy kis részét pörköli meg. Megüti magát, de nem az a legrosszabb. A romos házba jutott már bőven por az idők folyamán. Hát neki sikerül is belélegeznie egy kis adagot belőle. Heves köhögés, kaparó torok, porra teli száj, amiben csak úgy ropognak az apró szemcsék, amiből orrába is jut bőséggel. A ficsúr halkan felkuncog, amit valószínűleg nem hal meg most a lány. Időbe telik, mire valahogy rendbe szedi magát. Az ajtóra pillant aztán meg magára. Mintha hangokat hallana. Ismerős hangokat. Nem az elfé, hanem számára jóval kevesebb egyéntől származnak. Megrázza fejét, hátha kitisztul, de nem nem. Homályosan derengeni kezd a szeme előtt valami, vagy inkább valaki.*
- Mégis mit szerencsétlenkedsz ezzel a vacak kis kapuval?* Förmed rá a derengés, amiből aztán szép lassan az öreglány alakja manifesztálódik ki.*
- Hát ezért etettelek? Ezért neveltelek, hogy ilyen kis patkányszomorító görcs legyen belőled? Kifog rajtad ez a pofonegyszerű talány. Hát nyisd már ki a csipás szemed! Nézd meg azokat az ábrákat! Nézd meg a verset is. Ki kell főzni a legokosabbat! Olvass a sorok között gyermekem. a legokosabbat említi te meg itt össze-vissza piszkálod az összeset. Egyre koncentrálj és figyelj a színekre te bolond!* A mamóka szép lassan elkezd ködé válni. Arra riad a lány, hogy valaki rázza. Bamba képpel ül fel és pillantja meg a ficsúrt.*
- Élsz még te cafat? Csak úgy eldűltél és motyogtál magadban. Az ajtó meg továbbra is zárva van. Megerőltetnéd már magad! Így nem fog kinyílni, csak minket nyírsz ki. Mozogj!* Nem éppen a legkedvesebb szavak, de most látja, hogy ramaty a gnóm, ezért nem tart tőle. Szemében csak egy eszköz, ami vagy kinyitja az ajtót, vagy elhasználódik.*

// Mérgezési szint: 8/11, Tartósan enyhe szédülés, Égő, könnyező szem, Csorgó orr, Sántaság, Kaparó száraz torok, Tartós, kellemetlen száraz köhögés.//



1496. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-26 12:20:02
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //

*Így, hogy már nem csak a kapu sújtja őket áldásos gázokkal és ragacsos keverékekkel, de a környezetükben is rejtőzködnek, mert hát ki tudja mennyi van még ott, ahonnan az a szürke bestia jött, csapdák. A lába egyre jobban fáj, de még elviseli, így pedig, hogy eltakarja a szemét nem is szédül kifejezetten. Hallja, ahogy az ajtóban megint megelevenedik valami és ritmusos rajt csap, ám érkezik mindjárt az ajtóból kiömlő trutyi szaga is és a fröccsenék, ami azt jelzi számára, hogy megint nem nyert. Az hagyján, hogy ezt köpködi az ajtó, de egyre inkább előjön nála a köhögés, szinte rohamokban ismétli, ahogy próbál valami normális levegő után kapni. Mivel azonban ennyire erőlködik a könnye is megindul, ami nem is igazán akar abba maradni.*
-Hogy a… hét… szentségit… neki… köhköhkhm. *Próbál megszabadulni a beáramlott dolgoktól felköhögéssel, mikor pedig kicsit alább hagy, a pulóver szabad ujjával megtörli az arcát, bár a szemkönnyezését ez sem tudja megállítani, még mindig folydogál belőle.*
-Valaki nagyon el akar minket… köhmkhm… tántorítani. *Szakítja félbe a mondandót egy sor köhögés megint.*
-Azt hiszem megvagyok… *Int az elf felé, és megint az ajtóhoz lép, mikor is a takony kezd el folyni az orrából, igen lendületesen. Azt is az imént látott mozdulattal hárítja, így a pulcsija ujja lesz olyan, mire kihalássza az anyag zsebkendőt a zsebe rejtekéből.*
-Még lenne egy ötletem… *Néz fel az ajtóra, hogy ismételten próbálkozzon, ha nem muszáj nem maradna ebben a lyukban, ahol még az imént kifröccsent trutyi is erősen szaglik.*
-Legyen így… *Húzza be, minden egyes sornál a kék hátterű golyókat a következőképpen: Az első kettőnél, a negyedik és a kilencedik csoportnál öt-öt golyót, a harmadiknál és a tizediknél hatot, az ötödiknél hetet, a többinél pedig négyet- négyet húz be és gyorsan megrántja a kart és pont oda áll, ahol az előbb volt, eltakarva az orrát és könnyező szemét, miközben próbál még köhinteni is.*
-Vigyááázat! Vigyááázat! Érkezik! *Figyelmezteti az elfet is miután már fedezékbe ér.*



1495. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-25 19:14:19
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

* A mostani próba is kudarcba fullad. A gömbök eltaszigálása után az ajtó a már jól ismert trükkjével áll elő. Ömleni kezd belőle a ragadós trutyi, viszont erre felkészült a gnóm leányzó. Viszont arra nem, hogy felrúg egy vas köcsögöt, aminek mérges lakója fájdalmas leckét ad neki. Tombol Balkócza egy jó ideig, de húgy az elf meg sem mer mukkanni a sarokban. Amikor aztán lehiggad, már nem sok kedve van a viccelődésre. Keserű viccén se tud már nevetni, amit a nullumra süt el. Szeretne már túljutni a kapun, csakhogy az masszívan állja útját. Nagyon igyekezne már kinyitni azt az ajtót. Na majd talán a mostani próbáját siker koronázza. Elhúzza az összes fehéret, majd jön a kar is. Újra felhangzik az ajtóban a fémes szerkezetek nyikorgása. Csak az a kérdés, hogy az ajtó nyílni fog vagy inkább megint valami kellemes meglepetést zúdít a nyakukba. Hát az utóbbi következik be. Felpattantak újfent a kis lemezek és áramlani kezd a már ismerős zöld füst. Lévén, hogy ezt már ismerik, így ösztönösen húzódik mind a kettő egy szellőző nyíláshoz. Köhögni ugyan köhögnek, de jóval kevesebb mennyiségben szívják tüdőre ezt a valamit. Kell egy kis idő megint, mire letisztul a levegő. Az elf kissé köhög, de megvan. Xavynak viszont ez a kicsi is jobban megárt. A köhögése erősebb lett, a szédülése is mintha egy kicsivel erősödött volna. Ami inkább új az, hogy a szemei kissé égnek és könnyeznek, illetve az orrából időnként zöld váladék csorog ki. Alapjába véve még bírja bőven a gyűrődést. Ezek a sérülések inkább csak zavaróak meg kellemetlenek. Az ajtó továbbra is ott van, és csak arra vár, hogy kinyissák.*

// Mérgezési szint: 6/11, Tartósan enyhe szédülés, Égő, könnyező szem, Csorgó orr, Sántaság//


1494. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-24 08:58:14
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Újabb próbálkozás történik, ami nem tart kis ideig. Egyrészt nem hiszi igazán, hogy ez lehet a megfejtés, hiszen ez rengeteg időbe és energiába telik minden egyes alkalommal. Ha ő lenne az ajtó gazdája, bizonyosan csupán egyetlen húzást állítana be, majd a kart, de mivel nem ismeri a gnómot és a helyiségben tárolt titok elég nagy dolognak tűnik, így ezt is megpróbálja. Amint hallja, hogy kattog az ajtó, és nyílnak a rések, hátra ugrik, hogy elkerülje a trutyit, ami ez alkalommal spriccel kifelé az ajtó nyílásaiból. Azonban ezúttal gondatlan volt és belerúg valami furcsa, fémes csengésű dologba, amiből ki is ugrik valami. Csak egy fél pillanat múlva tudatosul benne, hogy egy állat nyugalmát zavarták meg, azonban ez a lény nem tartozik a vérengző fenevadak közé szerencsére. Ezúttal viszont, talán a meglepetés okán, meg, hogy benne, mint nagyobb teremtményben fenyegetést lát, jókorát harap a lábába.*
-AAAAAZTAKKK….KÖKÖKÖKÖ…KURVA!*Kezd el rugdosódni, hogy megszabaduljon az állattól minél hamarabb. Szerencse, ha ez mondható annak, hogy a szürke nullum nem bizonyul kitartónak, néhány lendítés után elereszti és elszalad, de a harapás piszkosul fáj neki, oda is kap, hogy szabaddá teszi és megszorítsa a környékét és vérzésre késztesse.*
-AZTA JÓ ÖREGAANYÁDAT! MEGNYÚZLAK HA MÉG EGYSZER A szemem elé kerülsz! Kiiiskanállal foglak kiibelezniii... *Visít utána, miközben erősen szorítja a szabaddá tett részt.*
-Ez kellett még! *Köti be egy kis kendővel miután hagyta egy kicsit vérezni, majd felegyenesedik, de elkapja a szédülés, így meg kell támaszkodnia egy pillanatra a törmelékben.*
-Ez fantasztikus, csak csináljuk gyorsan. *Fordul vissza az ajtóhoz, mert már nagyon mehetnékje van.*
-Azok, veszélyesek… *Néz lesajnálóan a sarokban kucorgó elf irányába.*
-Felzabálnak reggelire. *Motyog, bár már nem nevet ezeket olyan jót, hiszen érzi, hogy rosszul van és már fáj is valamije.*
-Szóval az elfnél húzogattál. Gondoljuk bele, alkimista gnóm volt. Ha te csináltad volna az ajtót nyilván a saját fajtádat tetted volna meg a legbölcsebbnek ebben a kontextusban. Ha azt vesszük, hogy ő gnóm volt, biztos az ő részénél kell kotorásszunk. A kifőzés pedig utalhat arra, hogy találjuk ki avagy, hogy keverjük ki. Nem igazán hiszem, hogy itt az ajtóban ivott volna varázsitalt, mert ha egyszer nincs nála, akkor örökre kizárja magát. *Tapogatja a golyókat.*
-A kék nem működött, azt próbáltuk. Még egyet próbálkozzunk, de aztán nem hiszem, hogy ma még maradnunk kéne. *Ekkor érzi meg, hogy a helyett, hogy enyhülne a fájdalma egyre inkább erősebbe fordul.*
-Akkor húzzuk el a fehéreket, de mindet. *Von vállat, hátranéz, már félve nyúl a gömbökért, amelyeket az utolsó szálig be is pattint, majd meghúzza és hátrébb lép, meg is fordul, nem igazán tud most szaladni ezzel a sebbel a lábán. Az arcát a karjaival eltakarja.*



1493. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-21 20:40:29
 ÚJ
>Nisamie Iruveus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A régi háznál//

- Hogy miért? Mert itt élek, Apa. Veled együtt. *Pillant az öreg szemébe fáradtan, szomorúan, de ugyanazzal a jámborsággal, amivel eddig is kezelte őt. Érzi, hogy itt lenne a nagy alkalom, rázúdíthatná mindazt, ami történt, s azt is, ami történni fog, de ahogy egyre tovább időzik tekintete a rángatózó arcon, úgy sajnálja meg egyre inkább az elmúlt néhány évben évtizedeket öregedett férfit. Csak most tűnik fel a lánynak, hogy magasabb az apjánál, pedig ő már jó ideje nem nőtt egy ujjnyit sem. Ahogy azt is kezdi kapiskálni, hogy lehet ő kedves, csinálhat fürdővizet és vacsorát is, egyik sem fog változtatni semmit apja állapotán. Csupa keserű felismerés, ami csak még nehezebbé teszi azt a magában is kellőképp emészthetetlen helyzetet, amibe a medvetermetű harcos sodorta. De még mindig nem adja fel.*
- Most még meleg a víz. *Lögyböli meg kezével a dézsa tartalmát, amiben maga is ezer örömmel megmártózna, majd újból az öreg szemébe néz.* - Előkészítettem mindent. A borotvakésedet is, ha gondolod… Addig én csinálok vacsorát. *Minden reménye abban van, hogy a fürdés kényszer nélkül is menni fog, hisz ilyen állapotban semmiképp nem jelenthet meg apja a kereskedőházban. Márpedig holnap oda kell költözniük, más lehetőség nincs.*



1492. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-21 17:27:22
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* A próbálkozás sikertelen, aminek meg is issza a levét. A zöldes pára rendesen taccsra vágja, de úgy tűnik annyira nem halálos. Az elf nem is állja meg, hogy ne gúnyolódjon, de a haragos felcsattanásra nagyon gyorsan befogja a száját. Az érdekeik azonosak, amit újfent hangoztat a lány. Kérdést intéz felé, amire elgondolkodik a másik.*
- Azt hiszem az elfekkel csináltam valamit. Találomra húztam be azokat a golyókat. A fene gondolta, hogy még egyáltalán működik ez a vacak. A ragasztónak illet volna már beszáradnia. Ez a mostani meg teljesen meglepett.* Hát ezzel nem túlságosan van előrébb Xavy, de mit is várt? Feltápászkodik is újfent nekiesik az ajtó tanulmányozásának. A csillagszemű ábra nem mozdítható, pont mint a többi. Csak oda van festve. Hangos fejtegetését érdeklődve hallgatja a másik.*
- Főzés, de milyen főzés? Nem teljesen értem.* Hasztalan továbbra is a ficsúr, de a lány már neki is lát, hogy újfent próbát tegyen. Most minden ábrához húz golyót egy meghatározott rendszer alapján. Időbe telik neki mire ezt megteszi, de ideje az van bőven. Minden szépen a helyére kerül és aztán ő meghúzza a kart. Bölcsen hátrálni kezd, hogy ha valami történik, akkor az ne rajta csattanjon. Az ajtóban valami újra elkezd mozgolódni. Újabb nyílások pattannak fel. Azokból a már ismerős szagú ragacsos anyag kezd el spriccelni. Xavy kénytelen hátra ugrani a sugár elől. Úgy tűnik, hogy most megúszta ő is meg a ruhája is. Csakhogy a földön valamilyen fém kannába bele rúg. Valami sivítani kezd. Egy világos szürke szőrős kis lény ugrik belőle egyenesen a lány lábának. Aki ért hozzá az tudhatja, hogy csak egy nullum. Hősünknek ma nincs szerencséje, mert a kis lény jó nagyot harap a gnóm húsába. Néhány rúgás vaktában elég, hogy menekülésre késztesse a kis dögöt. Csinos kis vérző seb marad ám utána, ami igen fájdalmas. Ezeknek a kis dögöknek a harapása igen veszélyes, mivel mindenféle fertőzéseket terjeszt a harapása. Úgy 10-15 perc múlva már fogja is érezni ezt a gnóm lány. A seb még, ha el is látják csúnyán bepirul és érzékeny lesz. Kissé sántikálni fog tőle az biztos. Ettől függetlenül nem vészes, de később kezelést igényel majd. Az ajtó továbbra is zárva, szóval a feladat még mindig adott. Az elf ijedten lapul az egyik sarokban, de végül összeszedi magát.*
- Jól vagy? Ezek a nullumok veszélyes kis vakarcsok.* Annyira nem töri magát, hogy segíteni odamenjen, de legalább már kérdezni azt kérdezett.*

// Mérgezési szint: 5, Tartósan enyhe szédülés, Sántaság//


1491. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-19 12:33:59
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

// A szerelem alkímia //

*Mikor meghúzza a kart még titkon reméli, hogy ilyen egyszerűen megúszhatják a dolgokat, de amikor a sziszegő hangot meghallja már erősen sejti, hogy ez nem az ajtó nyitó mechanizmusának mellékterméke. Próbálja takarni az arcát, miután érzi, hogy erős köhögés lesz rajta úrrá, de mivel egy kis zárt térben tartózkodnak, így talán ez mindegy is, kikerülni nem tudja a belélegzést. Valószínű a gáz hatására elkezd kóvályogni, a hányinger kerülgeti, próbál minél messzebbi szegletébe jutni a lyuknak. Megrogyasztja a térdeit és azokra támaszkodik, míg a jobb vállát a romoknak veti, nehogy elájuljon. Egy huzamban köhög, talán még rá is segít, hogy amit még lehet kitisztítson magából. Mikor úgy érzi, már javul az állapota, akkor hallja meg az elf gúnyos hangját maga mögül.*
-Mivel… neked se sikerült,… én a helyedben… nagyongyorsan… befognám a pofám! *Morog közben, köszörüli a torkát és néha köhint is, lefele néz, hátha a hányinger még visszatér.*
-Viszont, ha már te így bejöttél a csőbe, áruld el, mivel próbálkoztál, hogy legalább a trutyit elkerüljük. Amíg itt vagy velem téged is minden érni fog, ami az ajtóból kijön. *Tesz rá egy elég nyomos okot, hogy az elfnek megeredjen a nyelve, noha talán nem akar neki segíteni.*
-Viszont lehet, hogy inkább az italok irányába kéne elmennünk… azt hiszem… jól vagyok… *Nem mintha a másik kérdezte volna, de feltápászkodik és odalép az ajtó mellé, hogy megint megnézze a versikét.*
-Ez a főzd ki nekem gyanús… *Dörzsöli meg a csillagszemű ábrát, hogy lássa, mozdítható-e.*
-De lehet, hogy csak az ábrákat értelmeztük félre. *Nézi meg jobban őket.*
-Vagy minden sorban be kell húzni valamennyi golyót. *Sóhajt, majd köhögésben tör ki.*
-Ahhoz viszont fel kell kötni a gatyánkat! *Erre fel is húzza a sajátját.*
-Az első ábra, elf, nézzük fentről lefelé. Pirosból legyen négy golyó, sárga, kék, lila, fehér legyen öt, a barna meg hat. *Be is pattintja őket, bár egy próbát talán megér, de nem igazán hiszi, hogy ennyit bajlódott volna a gnóm egy-egy ajtónyitással.*
-Egyenlőre ez a következő ötletem. *Magyarázza miközben húzogat.*
-A második, egyszerű arc, mindenben átlagos. *Így behúz mind a hat sorban öt darab golyót.*
-A harmadik, a füstfelhő… a piros, barna, lila legyen négy golyó, a sárga, kék, fehér legyen hat. *Már húzza is be, ahogy mondja.*
-A negyedik az biztos a fél-elf. Úgy a piros legyen négy, a sárga hat, a többi meg öt golyó. *Nem igazán teketóriázik.*
-Az ötödik, ez nehéz. *Gondolkodik el, de végül a pirosnál behúz hatot, a sárga, fehér, barna hátterűekben négyet- négyet, a kékben hetet, úgy mint az imént, a lilában pedig ötöt.*
-Az óriás, erős, kedves de buta. Legyen az összes, azaz hét a piros és a lila, a maradék pedig mind legyen négyes. *Húzza is be.*
-Az ork. Ott is lehet az összes a piros, hét, a kék és a fehér legyen négy, a többi mind ötös. *Ahogy mondja húzza is.*
-A kormosak. Az első kettő, piros és sárga legyen öt darab, a kék fehér legyen csak négy, a lila és a barna pedig hat-hat. *Kezd fáradni így szusszan és köhög egy jó adagot.*
-Bakker, még mindig fáj a fejem… remélem nem nézek félre egyet sem. *Dörzsöli meg a szemeit.*
-A szakállasnál a piros az tuti az összes, hét, a sárga és a fehér legyen négy- négy golyó, a maradék pedig mindig öt golyós legyen. *Húzza immár lassabban és megfontoltabban.*
-Az utolsó… A piros, sárga és lila mind legyen csak négy, a kék legyen hat, a fehér legyen az összes, azaz hét, a barna meg mondjuk öt. *Húzza a helyére az utolsó sorozatot is.*
-Vége… *Nyel egy nagyot.*
-Be kell próbálkozzunk. Húzd fel a köpenyt öregem! *Húzza meg a kart, majd hátrébb lép egyet és a két karjával eltakarja az arcát, hogy bármi is legyen az, ne kapja szembe, orrba, szájba.*


1490. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-03-18 21:16:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Hydra)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

// A szerelem alkímia //

* A haj téma leköti őket egy darabig. Sőt még az is kiderül, hogy Xavynak pia szaga van. Mentegetőzik is, mire csak egy határozott választ kap.*
- Alkoholista.* Ezen aztán túllépnek és a felhasználás kerül szóba, de itt az elf hallgat. De aztán végül oda szúr kissé bizonytalanul egy olyan lehetőséget is, hogy a gnómon próbálná ki. Eléggé elgondolkodva szól, szóval kérdéses, hogy mennyire is gondolja komolyan ezen kijelentését. Aztán inkább látszólag elveti az ötletet és inkább szavaival alázza a lányt. Az meg nem rest rámordulni és jól meg is fenyegetni. Ha valamit eddig megtudott róla elfünk az nem, minthogy nem érdemes ujjat húzni ezzel az agresszív gnómmal. nem is meglepő hát, hogy kissé lesápad szegény a kijelentésre. Inkább gyorsan el is tereli a szót, mégpedig Xavyra. Ő is rákérdez a felhasználásra, de nem éppen meggyőző választ kap.*
- Ja persze. Majd el is hiszem. Te meg a jó szándék.* Morog az orra alatt. Akármennyire nem csipázzák egymást, ettől függetlenül mégis megállapodás születik. Így aztán el is vezeti a ficsúr a bejáratig, ami egy kis lyuk. Az arcára van írva minden Balkóczának, amire gúnyos mosolyra rándul vezetőjének arca. Szólni nem szól, hanem inkább négykézlábra ereszkedik és bemászik a lyukon. Nagyon kellhet neki ez az ital, ha képes ilyesmire vetemedni, hiszen ránézésre nem éppen ilyenfajta alaknak tűnik. Gond nélkül jutnak el a kapuig. a félhomályt hamar felszámolja a meggyulladó lámpás fénye, így aztán elé tárul a gnómnak teljes valójában a nagy kapu. Gyermeki lelkesedéssel veti bele magát a kapu tanulmányozásába, amíg a másik szépen fedezékbe húzódik.*
- Tessék?* Kérdez vissza a motyogásra, mert nem hallotta a ficsúr tisztán, hogy mit mormogott Kóczy az orra alatt. A lány kihasználja a lehetőséget, hogy villogjon egy kicsit a tudásával. Sorra messéli el, hogy mit lát az ajtón. Még egy kicsit gúnyolódik is az elffel.*
- Nagyon vicces. Inkább igyekezz!* Mordul rá sértetten. Felismeri a fajokat és a versel is próbálja azokat kapcsolatba hozni.*
- És ha igen? Majd meglátom, hogy te neked mennyire jön ez össze.* Morogja megint, de legalább ezzel adott némi támpontot is. Ezt a fejtegetést egykedvűen hallgatja, ám amit a színekről mond az már mindjárt jobban felkelti az érdeklődését.*
- Igazán? Annyira nem vagyok jártas az ilyesmiben, bár mintha lehetne ilyen italokat kapni a piacon.* Nyilván ezzel nem lett okosabb a lány. Ám úgy tűnik, hogy talán mégis van remény arra, hogy ezt az ajtót kinyissák. Nem is tököl sokáig immár gnómunk. Saját fajára teszi a voksát. A megfelelő négyzethez fordul hát és ott is a kék színt választja ki magának. Rögtön, mint a hét gömböt áttolja a túlsó oldalra. Azok szépen be is pattannak a helyükre. Középtájon láthat egy kart, ami valószínűleg arra hivatott, hogy véglegesítse a döntését. Ezt ő meg is húzza, ami meglepően egészen könnyen átvált. Talán azért, mert már előtte próbálkozott vele a másik is. Szóval kattanás hallatszik, majd aztán az átváltott golyók kipattannak a helyükből és vissza csúsznak az eredetire. Az ajtóban nehézkesen mozgó fémes hangokat lehet hallani. Aztán a szélein felpattan néhány kör alakú fém lapocska. Eddig talán csak ajtó tartozéknak tűnhetett, de most látszik, hogy igazából lyukakat fedtek le. Sziszegő hang hallatszik és aztán zöldes színű gáz kezd el gyors ütemben kiszivárogni belőlük. Hamar rájuk telepedik, mire heves köhögés tör rájuk. Az elf szerencsésebb helyzetben van, mire pont fejmagasság tájékán van egy kis rés. Ő tud friss levegőhöz jutni, de Xavy az nem. A feje elkezd kóvályogni és még enyhén hányingere is keletkezik. Lerogy a földre és ott szenved összegörnyedve. Hallani ugyan nem hallja, de néhány pillanat múlva kis fémes kattanással lezáródnak a kis lapocskák. A gáz gyors iramban kezd el kiszállni a réseken, ami igazán nagy szerencséje. Idő kell mire képes összekapni magát. Az elf az szorgalmasan szipkázza a levegőt, de ő sem úszta meg teljesen. Köhécsel és ő is szédeleg egy kicsit, de ő hamar rendbe is jön. Viszont a félelem nem engedi, hogy biztonságos lyukját elhagyja. Ha már sikeresen összekapta magát a lány, akkor gúnyosan oda veti neki.*
- Ez remek volt! Sikerült ezt az izét is ránk szabadítanod. Igazán okos vagy.* Az ajtó továbbra is a helyén van. A hatások is elmúlnak kivéve a feje kóválygása.*

// Mérgezési szint: 3, Tartósan enyhe szédülés //


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1490-1509