Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van áthaladni a Csonthídon! Kattints ide, hogy utazhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1270. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-14 00:10:36
 ÚJ
>Gabrael Äron Yn'Char avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Viharos nap//

*A kérdése után ledobja a kesztyűit a nyeregtáskákra és leoldja hátáról a pallos hevederét. A víz nem tesz jót a bőrnek. Sóhajtva kezdi el lecsatolni alkarvédőit, de a csatok nehezen engedelmeskednek nedves ujjainak. Ha észleli is a lány ijedelmét vagy nem vesz róla tudomást, vagy nem érdekli, mert komótosan sétálni kezd munka közben, szürke tekintete a berendezést fürkészi.
Legördülő ajakszélekkel fogadja a választ, miszerint valakinek a gyógyfüves boltjába sodorta be az eső. Hog is ilyen kuruzslóféle volt, jut eszébe az összefüggés.*
- Éhes vagyok. *Válaszolja félvállról és sétáját befejezve megáll a lány előtt a pult másik oldalán. A pofátlanság egy fokon túl bénítóan hat környezetére - tartja a mondás és talán a medvetermetű férfi igazat is ad az elhangzottaknak.*
- Gondolom, nem te vagy Iruveus mester. *Inkább kijelentés, mint kérdés, hisz egyértelmű, hogy a lány nem a megnevezett férfi. Hangja lusta és unott.
Újra elindul, megkerüli a pultot és a legkisebb probléma nélkül lép be mögé, ahová normális esetekben bizonyosan nem mehetnének be vevők. De ő nem is vásárolni jött.*
- Készíts nekem valamit enni és ha van bor, hozd az is. *Bár hangja továbbra is lapos, a pillantása ellentmondást nem tűrő. Láthatóan hozzá van szokva ehhez a módihoz, mintha nem is először tenné és bár viselkedése egyáltalán nem agresszív vagy fenyegető, talán ettől csak ijesztőbb az egész.*
- Indulj, indulj. *Hessegeti kedvesen a lányt, fegyverövén az acél goblinkoponyák halkan koccannak a pult belső oldalához.*


1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 19:09:34
 ÚJ
>Lainor Fairawell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*Siker koronázza a kutakodását, egy kis arany egy kard. Nem a legjobb, de legalább fegyver. Nos inkább íjjal tud nagyon jól bánni, és főleg célozni, de azért a karddal való szúró vágó mozdulatok is mennek az elfnek. Az övére erősített bőrdarabhoz kötözi, amin a hosszútőrje lóg le. Elfér mellette egy kard is. Az arany igazán jól jön neki, mostanában igencsak megfogyatkozott a tarsolya. A rozsdás kulcscsomót is elteszi a zsebébe ~majd jó lesz valamire.~ Gondolja.
Aztán előrébb megy a többiek mögé sorol be, elsőre nem mozdul, csak némán várja a többiek lépését. Valóban elegen vannak, és mikor Chayss lövése célt ér, úgy gondolja felesleges a menekülők után küldeni még egy nyílvesszőt. Így csendben figyeli az eseményeket. A rengés nem igazán tetszik neki, A falba kapaszkodva próbál biztosabb talajt a talpa alá, de nem hátrál meg, nem fordul, hogy kimeneküljön.*
*A törpe feje mellett elzúgó vesszőt Lainor sem fogadná jól a mélységitől. Közben látja, hogy a törpe is átkutatja az áldozata zsebeit. ~Talán akkor engem sem vetnek meg ezért.~ Gondolja magában.*
Dvorn nyílvesszője után a másik oldalra próbál átkerülni, és a menekülő emberrabló mögötti társát szeretné lelőni. *
Ezért egy vesszőt enged útjára, hátha eltalálja azt, amelyik akadályozza a sérült rablót.*
*Chayss mérgesen ordít rá a törpére, hogy nem a hullarablásért fizette, így inkább örül, hogy nem a többiek szeme előtt kutatta át a másik zsebét. Azonban a kulcsokra még szükségük lehet. Ám ekkor váratlan történik. Egy női sikoly, a wegtoreni elkiabálja magát, és olyan jellegzetesnek tűnő nevet kiabál, akiért idáig jöhettek. ~Na, talán meg van a kisasszony?~ jut eszébe. Megkönnyebbülne ezzel az biztos. Az öröm hamar valami sötét torz humorrá válik, ahogy rövid idő elteltével egy sérült leány kerül elő. Nos, az elf nem igen tud ezen segíteni, biztos vannak, akik nála jobban értenek a gyógyításhoz, így inkább a helyszín biztosításában és a tovább veszély azonosításában igyekszik segédkezni. Az újabb rengésre, a törpe szavaira csak fúj egyet. ~Még hogy trollok? ~ De a mélységivel kétségtelenül egyetért, és elkezd hátrálni kifelé, Reorik felé a lépcső alatti kis részre. A fülét azonban megüti, hogy odalent ketrecekben még vannak szerencsétlenek. Visszafordul. Hallja Chayss szavát, hogy kifelé összeomlik a ház, de ha a kapitány parancsba adná, hogy lefelé, kimenteni a lenti rabokat, úgy lehet, megindulna, azonban egyelőre most csak vár.*
*Hogy kifelé vagy beljebb a rengő ház gyomrába haladjon?*


1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 16:53:29
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1300
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*Valahogy hajnalban sokkal komfortosabb volt Cha'yss karjai között, szédelegve korholja magát, hogy nem valami kellemesebb hallucinációja van vele kapcsolatban. Bár a hangja még annak kellemes és megnyugtató, hogy csak egy hagymázas rémálom része. Halvány mosollyal hallgatja, furcsa nyugalommal. Remegő kezei a hasából kiálló kard körül, mintha ettől kevésbé fájna, tudja, hogy ki kéne húzni, de egyszerűen nincs ereje rá, az ujjai között érzi a saját, meleg vérét, ahogy minden szívdobbanásával egyre több és több folyik el. Érdekes módon cseppet sem aggasztja a szívdobbanásról szívdobbanásra fogyó vére.*
- Smaragd.
*Zihálja, és hiába a nyugtató ének, ez nemigen menti meg attól, hogy egyre közelebb csússzon az eszméletvesztéshez. Nagyon próbál magánál maradni, de egyre kevésbé megy, homlokán gyöngyözik az izzadtság, szeretne köpni egyet, hogy szabaduljon a vér ízétől, de csak annyit sikerül elérnie, hogy a véres nyál lefolyjon az állán.*
- Tudom, hogy nem tudja.
*Suttogja Cha'yss válla fölött elnézve, ahol ott áll anyja, csípőre tett kézzel és arról magyaráz, hogy a férfiaknak csak zöld van, nem látják az árnyalatnyi különbségeket a smaragdzöld és a fűzöld között meg a halványzöld között. Anyja lélegzetvétel nélkül folytatja a férfiak színérzékeléséről a tapasztalatait.*
- A barack egy gyümölcs.
*Ismétli Aenae anyja életbölcsességét, nem nagyon érzékelve azt, hogy Cha'yss - illetve az, akit Cha'yssnak vél - a bájital után kutat. Aztán eszmél, pillantása is visszarebben a férfira. Zihálva bólint, jelezve, hogy felkészült, a kikívánkozó kiáltást szeretné visszafogni, ami így egy nyögéssé szelídül. A fém csörgésére oldalra fordítja a fejét, az eldobott kard után nézve, közben a bájitalt felhajtva, mindezt halálos nyugalommal teszi, pedig pánikba kéne esnie attól, hogy a kard kihúzásával a vére ömleni kezd, az ének ugye. Aztán egyszerre megtörik a varázs, ezzel egy időben a lányban felhorgad a düh.*
- Megölöm azt a fattyút.
*Szűri a fogai között, továbbra is zihálva, arca elgyötört, de a topáz szempár bosszúvágytól villámlik. Véres keze a férfi ingébe markol a mellkasánál, mikor amaz felemeli.*
- Emberek vannak odalenn, ketrecekben, a saját mocskukban. Velük mi lesz?
*Vissza akart menni a lányért, de egyrészt nincs olyan állapotban, hogy megtegye, másrészt pedig racionális elme és nem szeretné, hogy a nyakába omoljon a ház. Pedig nemcsak a lányért menne vissza, hanem, hogy felkoncolja a fiút, meg lehetőség szerint "papust" is.*

Megivott egy varázsitalt, ami azonnal begyógyítja az első, második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán hárommal növeli az állóképességet a következő két körre.

1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 14:49:48
 ÚJ
>Nisamie Iruveus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Viharos nap//

­*Mivel a vihar miatt szinte esti sötétség telepszik az apró helyiségre, meggyújtja az olajlámpást a pulton. Ez sem ad túl sok fényt, de legalább látja, hová lép. Annyi minden lett bezsúfolva ebbe a kis szobába, hogy erre szüksége is van ahhoz, hogy ne borítson fel egyet sem a kisebb-nagyobb üvegfiolákkal, dobozkákkal és megnevezhetetlen tárgyakkal roskadásig megpakolt szekrények közül. A száradó füveknek kiterített vászonnal együtt ez már valóban nehéz feladat.
Éppen a pulthoz lép, hogy összeszámolja a napi bevételt, amikor nyílik az ajtó. Természetesen azonnal odafordul, hogy szemügyre vehesse a betérő alakot. Ide nem sokan járnak, az új vendég is kifejezetten ritka, így azonnal kiszúrja, hogy idegen lépett be. Ám ez tulajdonképpen csak a sokadik gondolata azután, hogy meglátja férfit, illetve a falnak támasztott fegyvert. Először az jut eszébe, hogy pillanatokon belül ő is arra sorsra jut, mint anyja és ifjabbik bátyja; kardélre hányják, és megfosztják attól a kevéstől is, ami még van neki. Aztán, mivel az idegen nem mutat kifejezetten támadó szándékot, ez a gondolat kicsit finomodik, de a gyanú megmarad. Az valahogy eszébe sem jut, hogy a férfi vásárolni tért volna be, ezen kívül viszont nagyjából bármit el tud képzelni.
Arcán szerencsére nem sok látszódik a belső vívódásokból; az elején alaposan megbámulja a sötét páncélt, és kicsit talán többet pislog az átlagosnál, de ez is viszonylag hamar elmúlik. Testtartása talán egy fokkal árulkodóbb; mióta a másik belépett, mintha csak szoborrá dermedt volna ott a pult mögött, ahol megpillantotta. Ázott fürtjeivel és fehér ruhájával, enyhén döbbent és egyszerre gyanakvó arckifejezésével leginkább egy megzavart vízimadárra hajaz. A kérdésre újból az idegen szemébe néz.*
- Iruveus mester gyógyfüves boltja. Talán segíthetek? *Hangja egészen kedvesen cseng, de a kérdésnek mintha lenne egy árnyalatnyi éle. Épp csak annyi, hogy ne lehessen egyértelműen eldönteni, szándékos-e.*



1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 12:56:58
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*Nehezen kerülhetné el a figyelmét amikor megmozdul alattuk a föld. Enyhén csak, de mégis figyelmeztetőn, de az igricet most egészen más dolgok kötik le. Meghallotta Aenae hangját, ami úgy tűnhet, harci drogként hat rá és a báró, korábbi óvatosságát sutba dobva rongyol lefelé a menekülő zsoldos után a lejáraton.
Kathlyn teszi a dolgát, ellentétben Hesgrimmel, aki megkapja a haragos szavakat az igrictől és az utolsónak tűnő zsoldos, közte és Aenae között, holtan gurul maga is a feljáró aljába.
Odalent megleli a lányt, a sebe súlyosnak tűnik, de úgy látszik, a bárdzene lenyugtatja, hogy ne okozzon gondot, amikor felemeli és elindul vele felfelé. A dalt énekelve is hallja a motyogást, de beletelik két lépésbe, mire ráeszmél, hogy mit akarhat közölni vele Aenae.
Ugyan nincs tudatában, de a csapat tagjai fedezik az útját és szerencsére nem is ütközik ellenállásba. Felérve a lépcsőn egy biztos pontos keres, ahol fedezékben óvatosan leteheti a lányt a talajra, hogy a gyengécske fénynél megvizsgálja a sebét. Egy kisebb kard, markolatig a gyomrában. Nem jelent túl jót. Aztán gyors mozdulatokkal kezd kutatni a ruhájában, mert azt gondolja, hogy a "Zöld. Zöld. Zöld." valami bájital lehet. Ennyit még ő is tud, hogy a zöld varázsitalok a sebekre jók. Miközben kutat, akkor sem hagy fel az énekléssel, nem szeretné, hogy a lány a sokktól vagy a fájdalomtól elveszítse az eszméletét.*
- Veled vagyok, fogom a kezed,
Nem engedlek, hová a Halál vezet.
*HA megtalálja a bájitalt, ellenőrzi, hogy valóban zöld e, majd kihúzza a dugót és felkészül rá, hogy ugyanezt tegye majd az Aenae testébe ékelődött karddal is.*
- Véres kard, fájdalom, kín mely mar,
Zöld varázzsal elmúlik majd hamar.
*Egy biztos, sima mozdulattal kirántja a fegyvert a sebből, hogy azzal a lendülettel el is dobja és így szabaddá váló tenyerét a sebre tapassza.*
- Igyál, igyál, szerelmem, vedd ezt a nedűt,
Élted lángja ezzel majd tovább fűt.
*Nagyon reméli, hogy Aenae hallgat a dalra és megissza a bájitalt, a bárdzenének hatnia kell rá mindvégig, így talán nem áll ellen.
Az igric csak a lánnyal foglalkozik, nem hallja a dörmögést, a lentről kihallatszó hangokat. Egyet akar csak, megmenteni Aenaet.
Amikor az újabb rengés bekövetkezik, felrázza a wegtorenit. Ha megitta a lány az italt, ha nem, újra fel akarja emelni, hogy sietve kiinduljon az épületből.*
- Összeomlik a ház. *Zökken ki a bárdzenéből. Társai is ilyesmit gondolhatnak, mert figyelmeztetik.*
- KIFELÉ! *Ereszti ki a hangját. Nem taglalja, ami másoknak is eszébe juthatott, hogy ha aláásták a házat, akkor könnyedén be is omlaszthatják az egészet, hogy az összeomló épület maga alá temesse a felmentő sereget. Az igric nem szeretne most meghalni, amikor már a sikeres megmentés küszöbén állnak. Ha teheti és Aenae sem áll ellen, akkor rohan ki karjaiban a lánnyal a lépcső alatt a betört ajtón át, minél messzebb az épülettől.*

A hozzászólás írója (Cha'yss Cano Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.13 13:00:23


1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 12:31:22
 ÚJ
>Gabrael Äron Yn'Char avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Viharos nap//

*A sárvárosi fiaskó után, ahol elhagyta Hogot, nem volt sok értelme tovább ott maradni, így visszatért a Romvárosba, az újonnan kikiáltott Polgárnegyed szélére, hogy valamit keressen, amivel elfoglalhatja magát. Elgondolkodott azon is, hogy beáll városőrnek, de végül úgy döntött, hogy azt az eshetőséget hagyja meg utoljára. Kell, hogy legyen valami, ami megmenti a bakaélettől. Nem túl jó parancskövető és az ostobákat se szívleli. A hierarchikus rendszert pedig nem rangok, hanem erő alapján méri. Nem volna neki való.
A romok körül vezeti csataménjét, amikor az első dörrenések elhangzanak odafent. Szürke tekintete a felhők haragos színével feleselnek, amikor az első esőcseppek a váll-lemezén koppannak.*
- Már csak ez kellett. *Morogja magában és megindul az első ház felé a romokkal határolt negyedben, ami az útjába esik. A csatamén egykedvűen tűri az esőt, nem ez az első alkalom, hogy elázik gazdája mellett. Ha a medvetermetű férfi talál neki megfelelő fedett helyet a boltnak tűnő ház mellett, akkor alá vezeti és kipányvázza, majd leakasztva oldaláról a nyeregtáskákat, pajzsot és pallost, aztán belép az épületbe.
Tényleg valami boltféle lehet, valami kuruzslóé, legalábbis a fehér vászonra kiterített, elázott növényeket látva erre tippelne.
Ha megpillantja odabent a sertepertélő lányt, unott, kifejezéstelen pillantással illeti és hangos csattanással ejti padlóra a felszerelését. Egyedül a pallost támasztja az ajtófélfának, bár nincs semmi oka vele, mégis fenyegetően hathat a hóhérfegyver. Mint egy kereszt a sír tetején.
A boltszerű helyiségbe belépő férfi hatalmas termetű, amire a sötét, olajban edzett páncél csak rátesz egy lapáttal, arca inkább unott és némileg bosszús, de ez betudható annak, hogy jócskán elázott, míg beért ide. Hideg tekintettel kezdi el méregetni a bent lévő lányt, ahogy elkezdi lehúzni kesztyűit.*
- Mi ez a hely? *Dörmögi, újra végignézve a vászonra kiterített növényeken.*


1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 12:12:08
 ÚJ
>Sisgwaeren Riennath avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//főleg Reorik és Lou figyelmébe//

*Gwaerent is csábítja a gondolat, hogy fosztogatással üsse el az időt, amíg a frontális támadás a szomszéd szobában tart, mivel ő indul arra utoljára. Hogy a bajtársiasság, tisztesség vagy egyéb, számára többnyire ismeretlen, ösztöni dolog tartja-e vissza, azt ő maga sem tudná megmondani, de nem is kell ezen sokat töprengenie. Ahogy az ajtó felé pillant, látja, hogy Cha'yss a karjában egy lányt tart, aki nincs valami kellemes állapotban. Hogy mi baja, azt innen nem látja, de segíteni biztosan nem tud rajta, nincs neki mivel.*
- Adjatok neki zöldet! *Kiabál, és nagyon reméli, hogy a közelben őrködő Reorik nem hiszi ellenfélnek. A fene se tudja már, ki mivel dobálózik és lövöldözik ebben a perpatvarban. A lány már megkerülve őt indulna is az ebédlőbe, amikor léptek zaja hallatszik. Fejével int a félelf felé, hogy intézi az ügyet, és könnyed lépteivel kissé rejtőzködve az épület bejárata felé lohol, kivont hosszú tőrével felkészülve a legrosszabbra. Bár nem mondhatná, hogy nagyon megkedvelte volna Lousadelt (a törpe megmentése miatt nőtt azért a szemében), a bajszos képe mindenképpen beleégett az emlékezetébe. Leereszti a fegyvert, melynek pengéjén még mindig vér virít, elébe megy és odakiált.*
- Lemaradtál a vérontásról. Hogy van a törpe? *A lánynak az öldöklés a kedvenc elfoglaltsága, megérti hát, ha a hiánya valakinek bosszúságot okoz. Hirtelen azonban a föld megremeg, Gwaeren arcából pedig kiszökik a vér meglepettségében és ijedtében. Ki nem állhatja a természet vagy mágia borzalmait, annyira nem, hogy ha Lou közel ért hozzá, teljesen véletlenül az ő karjába csimpaszkodik, mintha tényleg egy aggódó, segítségre szoruló hölgy lenne. Ami természetesen teljesen távol áll tőle.*
- Mi a fasz? *Spékeli meg azért egy káromkodással, hogy a gyengesége látszatát is elkergesse. Abban a pillanatban, hogy észreveszi a Lou karján pihenő kezét, ha ott van, úgy elrántja, mintha leprás lenne.*


1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 10:48:44
 ÚJ
>Wellyradona Augusztynna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 164
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Nem piskóta, avagy mégis?//

*Sikerült elkészítenie a süteményt, de az alját majd csak a felvágás után tudja ellenőrizni, bár nem látszik rajta, hogy feszengene miatta. Azt meg, hogy a férfi egyáltalán szereti-e azt a gyümölcsöt, hát ha nem, akkor meg így járt. Az ízlés furcsa dolog mert mindenkinél másfele leng ki, megjósolhatatlanul. Közben kilépve a konyhából szemügyre veszi az elkészült italokat és valóban elütnek azoktól, amiket ő elsőkörben átadott a férfinek, már színre is. Egy igényes fadobozba rakosgatta őket, így talán még nagyobb biztonságban vannak, mintha csak úgy elrakná őket, így helyeslően bólogat. A férfi megjegyzésére nem tud mit mondani, eddig még ilyen italok nem voltak a birtokában és az ő előéletét sem ismeri, csak bízik benne, hogy amit állít az igaz.*
-Úgy legyen. *Szépen el is teszi a zsákjába az italokat, majd követi vissza a konyhába a férfit, aki már valószínűleg a tepsi süteményt szemrevételezi. A gyümölcs lesüllyedt az aljára, szép krátereket hagyva a piskótában és helyenként vöröses foltokat. A teteje sárga a sok tojástól, közben felvágja egy magához vett késsel és szemrevételezi az alját. Mivel óvatos volt az idővel így halvány barnára sült az alja, amivel meg is van elégedve. A piskóta közepén van egy kés ütötte lyuk, amin leellenőrizte az állagot, de amúgy másutt makulátlan. Fel is szeleteli az egészen, mivel pedig már megkezdte, onnan könnyű lesz a férfinak akár szépen is kiszednie a többit. Viszont nem kóstol bele, van annyira magabiztos, hogy az állagból és az illatból megmondja, ez már rossz nem lehet.*
-Parancsolj. *Nyújtja át a kistányért a szelet piskótával kóstolásra a férfinek.*



1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-13 09:37:34
 ÚJ
>Dvorn Had'rauder avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*Most már nem foglalkozik szinte semmivel se, csak azzal, hogy mihamarabb kihozzák a Tharg úrnőt. Lövése célt téveszt, és az ajtófélfáról pattan le. Ez nem tántorítja el a mélységi harcost és újabb vesszőt helyez a számszeríjba és megfelelően felhúzza lövésre. A csapóajtó azonban levágódik, s így nincs több lehetősége lőni. Kissé megkönnyebbül, amint meglátja Chayss ölelésében a keresett hölgyet. Ekkor védelmébe veszi Chayss-t és Aenae-t. Nem foglalkozik tovább a csapóajtón eltűnő rablókkal. A cél az úrnő megmentése volt, és most talán sikerült is.*
- Én azt mondom, hogy menjünk innen minél hamarabb. *Ez a mondata Chayss-nak szól, s kész rá, hogy távozásukat számszeríjával követve fedezze. Nem tör előre, inkább a mielőbbi visszavonulást, távozást támogatja.*


1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-12 22:33:04
 ÚJ
>Hesgrim Reilgurum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*Na most aztán rámosolygott a vén Teysus. Elragadta a fosztási hév. Ez könnyen megesik egy vérgőzös törpével. Csata után nincs is jobb mint a jól megérdemelt zsákmány. Tán előre ivott a medve bőrére. Felcsillan a szeme az arany meg a zöld lötyi előhúzásakor. Teysus nem csak rámosolygott de csókot is dobott úgy látszik. Ez már döfi. Most kellene egy jó pofa ser meg egy dicsőséges törpe ének a csatáról. Ezzel csak az a baj, hogy még nem ért véget mint remélte volt. A báró le is mordítja amikor az egyik szerencsétlenről húzná le a jó kis vértet. Nem szól semmit csak szikráztatja a szemét és morog hozzá mint egy harapós kutya. Félig igaza van a bárónak meg nem is. A halottakért muszáj dicső fosztást tartani a végén. Szégyent hozna a törpe fajra ha Morak emlékére nem fosztana egy isteneset. Na de most megáll mert mégis csak a báró fizeti ugye. Abbahagyja a vért cibálását és a csatabárdot erősen megmarkolja.*
- Mostan meg mi van he?
*Összemosódnak a történések. Az úrkisasszony előkerül. A báró már lohol is vele kifelé. Tehát a munka félig elvégeztetett. Valami rengeti az épületet.*
- Trollok vagy mi a szesz?
*Mi más rengetne egy házat. Hízó kocát csak nem tartanak a pincébe. Motyogást is hall közbe. Tehát ha valakit meglát aki nem barát abba bizony vágja is a csatabárdot. Ha nincs kibe akkor csak várakozik.*


1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-12 20:12:16
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 822
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

//Temetetlen múlt//

*Egy kissé megrázkódik a föld. Nem nagyon, de épp eléggé ahhoz, hogy a csapat tagjai érezhessék, talán sokan a mennyezet felé is tekintgetnek gyanakodva, aztán a lágy rázkódás alábbhagy. Az éles kiáltásra van, aki nem kapja fel a fejét, például Hesgrim, ki máris ellenfelének maradványai között kutat. Keresését máris siker koronázza, ugyanis Hesgrim Reilgurum a volt zsoldos vértjében, egy 76 ranyat tartalmazó batyura talál. Nem hagyja abba, s alaposan átforgatja az erősen vérző testet, így a 2 Világoszöld varázsitalt is könnyedén megtalálja, azok az övre vannak akasztva. Hesgrim Reilgurum ezeket is elteheti. Akad még egy egyszerű kard is, mi semmi különlegeset nem nyújt, azonban akkor is érték, s ezt egy fegyverviselt törpe pontosan tudja. Mielőtt azonban a vértet is lehámozná a katonáról, ami azért jócskán több időbe telik, Chayss lép, s talán ez Hesgrimet is megakaszthatja tevékenységében.
Dvorn újabb nyilat enged útjára, de a kapkodás, valamint a gyors történések miatt ez is csupán ártatlanul hull le az ajtófélfáról, egy halk koppanás után. Még mindig akadályt jelent a sötét, mely a célzást bizonytalanná teszi, bár a katona, olyan messzire már nem juthat, oldalára szorított kézzel tűnik el a csapóajtó alatt. Chayss láthatja, így útjára eresztheti Kathlyn haragját. A csapóajtón leverekszi magát, s Dvorn mögött indítja a lövést, mely a dülöngélve, nyögve lefelé bandukoló katona tarkóját kapja telibe. Pontos a lövés, s eredménye nem marad el. A katona arccal előre bukik, egy pillanatnyi megtorpanás után, nyögése elhal, utolsó lélegzete szakad ki tüdejéből. A falnak dőlve állapodik meg, nem sokkal a lépcső alja előtt. Grüknek nincs szüksége lövésre, még időben vissza tudja fogni magát. Reorik a fenti ajtóban helyezkedik el, de az érkező Lousadelen kívül, senkitől nem kell tartania. Némi mozgást, azonban mintha tapasztalna a lépcső alól, hol korábban a sérült zsoldos feküdt.
Kagaenae lassan elveszíti kapcsolatát a külvilággal, bár a fölé, aggódó tekintettel hajoló Chaysst még felismerheti, s akár fáradt fájdalmas mosollyal üdvözölheti. Motyogását egyedül Chayss értheti meg, ki azonnal felismeri a kissé ugyan koszos, de korábbi ruházatáról a lányt. Kagaenae nem nehéz, egy megtermett férfi könnyedén karjaiba kaphatja, s mikor Chayss így tesz, ismét rengés rázza meg az épületet, ezúttal kissé nagyobb, mint korábban, s érezhető, hogy epicentruma, mintha alulról jönne. A korábbi távolabbi részből, de ez utóbbi, már közelebbről szólt.
A fenti részről, elsősorban Reorik felől, hirtelen halk szitkozódás hallatszik. Chayss, Kagaenae, Dvorn nem hallhatja, de a felfelé igyekvő Grük és a lemaradt Hesgrim, valamint az őrködő Reorik igen.*
- Mi lesz már, te szerencsétlen... ne húzz annyira, kiszakad a belem...
- Nyugi papus... mindjárt kint leszünk... *Ebben a pillanatban talán a lépcső tetején járhat a csapat, s mint egy villámcsapás, Kagaenae magához tér, észlelheti, mi körülötte zajlik, de ami tán fontosabb, meghallhatja azt a hangot... "papus..." egy gyanúsan kegyetlen kölökképű társ jut az eszébe hirtelen, ami erőhöz juttatja. Szívós egy lány, az biztos. Szemeit kinyithatja, szája szólásra nyílhat, legalábbis annyira, hogy észrevételét, vagy kívánságát közölni tudja Chayssal.*


1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-12 19:59:38
 ÚJ
>Nisamie Iruveus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Viharos nap//

*Az ablak mellett üldögél, onnan tartja szemmel a város fölött egyre gyülekező viharfelhőket. Már órák óta olyan, mintha bármelyik percben leszakadhatna az ég, de csak nem történik semmi. Vevő sem érkezett jó ideje, apja sem igényel komolyabb törődést, hisz valószínűleg ebéd óta az igazak álmát alussza odafönt. Úgy tűnik, ennek a napnak sincs sok értelme.
Talán erőt kellene vennie magán, valami hasznosat csinálni, hisz tulajdonképp ezer és egy dolgot lehetne itt rendbe rakni vagy megjavítani, de ez a nap valahogy nem tűnik alkalmasnak. Vagy talán csak ő nem az. Vagy csak végre eshetne.
Néhány percnyi tűnődés után egy elég megviselt könyvet vesz magához a pult mögötti polcról, majd visszaül az ablak mellé, hogy véletlenül se maradjon le a vihar kezdetéről. Olvasni sincs túlzottan kedve, néhány sor után akarva-akaratlanul is a feketén gömbölyödő felhőkön köt ki a tekintete. Persze igyekszik elmélyülni újból, s valamennyire talán sikerül is, hisz legközelebb már csak egy egészen közeli dörgésre kapja fel a fejét. Néhány másodperccel később az eső is elered, de mintha csak öntenék odaföntről. Pár pillanatig szinte megbabonázva nézi a hirtelen kibontakozó égi háborút, de aztán észbe kap; apja reggel kitett néhány gyógynövényt száradni a napra… ha azok tönkremennek, nem biztos, hogy ebben a szezonban pótolni tudják.
Ezek után már nem sokat gondolkodik, kirohan úgy, ahogy van, majd a szakadó esőben próbálja menteni a menthetőt. Miután begyűjtött mindent, savanyú képpel teríti szét odabent a növényeket egy fehér textilre, nézi egy darabig, vajon lesz e még belőlük valami vagy megrohadnak, majd magának is keres valamit, amivel kicsit megtörölheti vizes haját és arcát. Mivel most már szinte biztosra veszi, hogy senki nem fog ilyen ítéletidőben a boltba látogatni, némi szárítkozás után neki lát rendet tenni. Nincs sok dolga, de nem is sieti el.*



1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-09 19:50:29
 ÚJ
>Reorik Chrawynn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Temetetlen múlt//

*Megannyi mocsok, vér és küzdelem áll mögöttük, bár Reoriknak szerencsére, vagy szerencsétlenségére nem sok jut belőle, inkább csak az eredményt látja már. Csak Eeyr a tudója, hogyha nem a másik útvonalon jönnek be az őrmesterrel, akkor mi történik velük. De most itt van, él, ereje teljében van, s csak az izgalomtól remeg meg néha. Látja, hogy még lefelé is van lépcső, azonban vannak már ott elegen, s bár hallja a hangokat, úgy érzi, hogy nincs helye ott, nem az ő feladata odatolakodni, így akár egy szorgos hangya, a közért próbál tenni.*
-Megyek őrködni!
*Kiáltja, s pajzsát maga elé rántva nem sokat habozik, ahogy az ajtóhoz rohan, s úgy kémlel kifelé, már ha lát valamit. Talán senki nem fog utánuk jönni, talán senki nem kíváncsiskodik, de jobb félni, mint megijedni, mert jelenleg a csapat hátát senki sem védi, nem úgy, mint ahogy ha minden jól megy, most már Reorik igen. Nem a legdicsőbb cselekedet, de hasznosnak mindenképpen hasznos. Neki pedig ennél nem is kell több.*


1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-09 00:18:24
 ÚJ
>Grüksunosz Dorátolaz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*A kérdését nincs alkalma akkor feltenni, amikor szánja, így előbb lép a testhez a nyílvesszőért. Ezután gyorsan a parancsnok után siet az engedélykéréssel, de ekkor újabb zsoldosok tűnnek fel, így nem találja alkalmasnak az időpontot erre. Íjával megfeszítve kivár, de nem mindenki teszi ezt, ezért ő is elereszti a tollas fenevadat a feljebb lévő zsoldos továbbra is legnagyobb célpontot képző mellkasára célozva. Már nyúl is tegezéhez, hogy előrántsa a soron következő vesszőt és tollas végét a húrhoz illessze.
A hirtelen felhangzó női sikolyról személy szerint nem tudja megállapítani, hogy az úrnő az, de látszólag a báró felismerte, mivel miért másért is rohanna le habozás nélkül. Grüknek nem kell több, hogy ő is leiramodjon a lépcsőn amilyen gyorsan csak tud és lent a nála hamarabb leérővel ellentétben felmérje a terepet, már újonnan megfeszített íjjal. Ha nem lát semmi gyanúsat, akkor tekintetével a lehetséges ide vezető utak között ugrálgat ezzel biztosítva a terepet az igric számára, hogy őt és a lányt ne bánthassák. Idelent ha összetalálkozik a tekintete a másik férfiéval, akkor egy bólintással igyekszik tudatni, hogy fedezi őt.
Ha már a cipekedő férfiről és a sebesült nőről már meggyőződött, hogy felértek és támadás sem éri éppen, csak akkor ér rá kihúzni nyilát az addigra már várhatóan a lépcső alján fekvő testből és feliramodni a lépcsőn.*


1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 17:31:33
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 197

Játékstílus: Megfontolt

//Temetetlen hullák//

* Minden a legnagyobb rendben van ezidáig. A fazekas kölyök előre siet, amíg a tanonc a pufókabbikkal a testet veszi kezelésbe. Úgy tűnik, hogy a kis elf kölyök egyelőre bírni fogja az iramot. A lépcsőfordulóból kikandikálva látják, hogy tiszta a terep. Az ajtó tárva nyitva, de egy teremtett lélek sincs itt. Itt az ideje dönteni, hogy merre távoznak. Nimeirl nem sokat gondolkodik ezen. Neki a hosszú kerülő út az ami barátságos.*
- Hé kölyök! Hajtsd be azt az ajtót, de ne teljesen! Csak úgy, mintha a csak úgy magától becsukódott volna a légmozgástól.* Ha a gyerek úgy tesz, akkor egy jó emberfejnyi résnyire lesz nyitva az ajtó. Arra pont elég, hogy ha jönnek visszafelé éppen még ne szúrják ki a menekülőket. Amint ez meg van meg is indulna hátul kifelé. A hátsó ajtóhoz még kulcsuk is van. Na meg lesz egy köztes ajtó is, amit szintén be lehet egy csöppet hajtani. Remélhetőleg ezután, már sima útjuk lesz a házig. Bár az istenek néha különösen vicces kedvükben vannak, szóval még bármi közbe is jöhet.*


1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 15:51:07
 ÚJ
>Kagaenae Thargodar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1300
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*A gyerek csak makacskodik, Aenae türelme meg egyre jobban fogy, a dühöngésből csak egy pillanatra tud kizökkenni, mikor a fickó legurul a lépcsőn. Szerencséje kitart, mert sikerül kivédenie, hogy a férfi rá zuhanjon.
A következő pillanatok roppant gyors történését azonban már nem fogja fel, csupán a végeredményt: a gyerek bizony beleszúrta a lépcsőről lebucskázott fickó kardját. Ezt meglehetősen ostoba arckifejezéssel veszi tudomásul. Ezen a ponton a keze már akkor is lehullana a gyerek csuklójáról, ha az nem feszegetné.*
- Mi zajlik?
*Nyögi ki a naiv kérdést, de a fiú addigra már vélhetően elszelelt, vagy ha nem, hát az eddigiekből kiindulva, nemigen fogja válaszra méltatni. Testének-agyának kell egy kis idő, hogy megérezze a fájdalmat, ami letaglózó, a sikoltás olyan önkéntelen reakció, amit nem tud bent tartani, bármennyire szeretné. Fél vállával a falnak dőlve zihál, öklendezik, amitől csak még jobban fáj, csorognak a könnyei, egész teste remeg, kezei is, ahogyan a saját hasához ér. Nem elmélkedik azon, hogy hogy jutott ide, csak azt tudja, hogy nem akar meghalni, pláne nem itt, valami hülye pincében.*
- Megoldom. Ordas makacs ribanc vagyok. Megoldom.
*Szavai talán hangtalanok, csak a szája mozog, közben iszonyodva néz le remegő, véres kezeire. Az oldalán csüngő erszényében van bájital, csak ki kell venni onnan, kirángatni a kardot a hasából és felhajtani. Nem bonyolult ez, sőt nagyon is egyszerű, mint a karikacsapás. Nem tud úrrá lenni a teste remegésén, ez megnehezíti a dolgát a fiolával is, elővenni is képtelen, vagy a reszketés vagy a vértől iszamós keze miatt. Ekkor már zokog.
A valósággal való kapcsolatát akkor veszíti el, mikor meghallja Cha'yss hangját. A férfi nem lehet itt, hiszen ő maga kérte a kaszárnyában, hogy hagyja annyiban a dolgot, hogy ne essen baja. Nincs itt, nem kéne itt lennie. Következésképpen ez csak valami hagymázas képzelgés. Abba meg bármi belefér, többek között az is, hogy értelmetlen - vagy értelmetlennek tűnő - dolgokat motyogjon.*
- Zöld. Zöld. Zöld.
*Szeretne tudatánál maradni, próbálja is erre kényszeríteni magát, de a fájdalom miatt egyre kótyagosabb.*

A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.08 16:16:00


1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 14:57:20
 ÚJ
>Cha'yss Cano Caldorcor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 511
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Mondhatni, elszámította magát, amikor hallja a nyílvessző suhanását. Ő azt akarta, a két zsoldos ne halljon meg, de azok se tanúsítanak megadást, így megérdemlik a vasat. Denjaar szavai is későn érkeznek, az ügybuzgó városőr már lőtt.
A Dvorn nyilától eltalálttal már nem gondolja, hogy bajuk lenne, az üvöltése hidegen hagyja, majd valaki elintézi, hogy ne szenvedjen a szerencsétlen.
Az igric is kénytelen lőni már az eseményeket látva, de kurta acélnyila csak megsebzi a másikat.*
- A kurva életbe. *Sziszegi és már nyúl is a sarkantyú felé, hogy amilyen gyorsan csak tudja, felajzza újra Kathlynt és combtegzéből egy újabb vesszőt tegyen a lővájatba.
Ha minden igaz, a fickó még nem ért le a lejáratból, a találat is megzavarhatta, de a wegtoreni nem akar esélyt adni a menekülésre vagy hogy riassza a lentieket. Kis nézeteltérés támad a lefelé menekülni igyekvő zsoldosok között, egy rúgás is elcsattan és az egyik legurul.
A legurulással egy időben hangzik fel lentről talán a fájdalmas, kurta kiáltás, amit az igric ezer közül is megismer. ~ Aenae! ~ Ha Hesgrim ekkor kezd hullarablásba, hogy alapos kutatással még a vértjeitől is megszabadítsa a széthasadt fejű zsoldost, akkor a bárót elönti az epe.*
- Nem azért fizetlek, hogy hullát rabolj, te kurafi! Ha megmentettük az úrnőt, felőlem meg is baszhatod, de most csináld, amiért felbéreltelek! *Rivall Hesgrimre, majd feledve valódi célját, az életben maradást, remélhetően már töltött számszeríjjal indul meg gyors lépésekkel a lejárat felé, ahol korábban az egyik zsoldos lerúgta a másikat.
Szerencsére Dvorn megelőzi, így ha minden igaz, másodikként éri el a lejáratot és a városőr újra lő a lefelé igyekvő, még harcképes zsoldosra.*
- AENAE! *Ereszti ki a hangját és ha talál Dvorn, akkor már nem lő a menekülőre, ha szükséges viszont, akkor kétség nélkül küldi a hátába az újabb acélvesszőt.
A helyszín biztosítását a városőrökre és a zsoldosokra, no meg Denjaarra hagyja, HA megpillantja Aenaet, akkor azonnal felé veszi az irányt és igyekszik elérni hozzá. Biztosan nem kerüli a figyelmét a szája szélén lecsorgó vér vagy a gyomrába döfött tőr. A vér mennyiségéből talán tud következtetni arra, hogy a seb nem régi és tisztában van vele, hogy most még nem húzhatja ki a tőrt, ezért óvatosan megpróbálja felemelni Aenae testét, miközben halkan énekelni kezd neki. Nem szeretné, ha a szúrástól sokkos lány ellenkezni kezdene, a bárdzene megnyugtatja és eltereli a figyelmét a kínról.*
- Kiviszlek innen, nem esik bajod,
mellettem ébredsz majd békés hajnalon.
Folyjon véred most, kínozzon fájdalom,
Nem engedlek el, kedvesem, szavamat adom.
*Ha teheti, amilyen gyorsan csak lehet, kiviszi a feljárón, míg a városőrök és a zsoldosok lesorjáznak mellette. Odafent, biztonságban majd kitalálja, hogyan mentse meg a minden bizonnyal erősen vérző lányt.*


1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 09:06:50
 ÚJ
>Dvorn Had'rauder avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//

*Bár a gyors haladásban akadályoztatva van sebesülése miatt, azonban a kilőtt nyílvesszői gyorsabban találnak, mint a kiejtett szavak. A találat oldalt éri az emberrablót, aki a csapóajtón át már menekülne is vissza, csakhogy társa ott van mögötte. Dvorn újra tölti számszeríját, és ha van idő, akkor amennyire sebe engedi, előre siet, hogy egyenesen a hátul lévő katonára célozzon. Mindenképp lő, de elsődleges célpontja a hátul lévő katona, ha őt nem látja tisztán, akkor az oldalba kapott katona lesz a nyílvessző újabb célpontja. Szeretne már végezni, ezzel a küldetéssel, és ha kell egyesével fog leszedni mindenkit, aki az útjukban áll, egészen addig, amíg az úrnőhöz el nem jutnak. *


1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 08:18:08
 ÚJ
>Hesgrim Reilgurum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A felmentő sereg//

*A húsos cuppanás után amit a bárd kihúzás keltett megtorpan egy hangyányit élt harcosunk. Egy nyíl húz el a füle mellett amit nem vesz túl jó néven és hátrafordult fejjel szikrákat szór szemével a mélységire. Valami olyasmit mondana neki, hogy legközelebb figyeljen hogy lő. Na mindegy ez már így sikeredett. Leterített ellenfelét most rendesen megmotozza, hátha talál nála valami értéket. Alaposan áttúrja minden zsebét zegét zugát ahová rejthetett bármit is. Még a fegyvereit, vértjeit meg mindenét elveszi és hátára erősítve magával viszi, már ha akad valami. Egy teljes fosztás ami már neki is kijár. A többiek addig intézkedhetnek. Úgy is eluralkodott már pár tagon a vérszomj az nem kérdés. Ha legyilokolják a Dvorn által meglőttet akkor odamegy a tetemhez kifosztani. Ha még él akkor a bárddal befejezi amit a mélységi elkezdett. Ha ez sikerül akkor minden zegét zugát átkutatja a fickónak és minden fegyverét vértjét meg gyűrűjét ékszerét meg aranyát elteszi magának. Persze ha sikerül mert mindez kérdéses ugyebár.*


1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-07 18:31:59
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 822
OOC üzenetek: 80

Játékstílus: Szelíd

//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

//Lousadel//

*Ismét léptek verik fel a kint éjszakába borult város, kacskaringós kövekkel kirakott utcáját, mely Kagaenae háza felé vezet. A férfi gyorsan érkezik, jóllehet jócskán lemaradva, hiszen egyéb feladatokat látott el. A ház, már kézzel fogható közelségben, miközben máris a pénzét költi, mit meg sem kapott, hamarosan a kinti kapu elé ér. Akadályba nem ütközik.*

//A felmentő sereg//

*Hesgrim, baljós cuppanással rántja ki bárdját a szerencsétlenül járt katona fejéből. Mintha még bólintana is egyet rá "ez a beszéd, fiam, jól csináltad!", pedig amaz fejét csak a lendület rántja vissza, mielőtt végleg elterül, elnyílt koponyával. Nem beszél vissza többet, annyi bizonyos. A törpe megmarkolhatja bárdját, s felkészülhet a legrosszabbra, vagyis arra, ami csak következhet. Feje mellett lágy szellővel kísérten suhan el Dvorn nyila, ki első munkájának tekintve engedi azt útjára az egyik, elől álló zsoldos felé. Az iménti nagyhangú kérdező, ugyan sorolna kissé visszább, de mögötte igyekvő társa ezt akadályozza, így jóformán csak két kezét emeli fel, hátha azzal, vagy gondolataival, az ellőtt nyilat befolyásolni tudja. Nem sikerül neki, az pont oldalába fúródva áll meg, kackiásan elkerülve felemelt két kezét, közöttük átsuhanva. A katona nem mutat csodát, ellenben hatalmasat üvölt, s kezét sebére szorítva ragadja meg a vesszőt.*
- Húzz már hátrébb! *Üvölti társának, ki szűkölve igyekszik lefelé tolatni. Chayss kiáltása jórészt a lövés pillanatában érkezik, ahogyan Denjaar felszólítása is nem sokkal utána. Ekkorra azonban elszabadul már a helyzet. Némiképp komikusnak is mondható, ahogyan a katona valakit, vagy valamit lefele próbál tuszkolni a csapóajtón, s igyekszik annak átvenni a helyét. Nem a szokványos "megadom mozdulatok ezek", így Chayss sem kell tovább gondolkodjon. Ujja megfeszül a ravaszon, s a számszeríj vessző ismét kilő. Csak felületes a találat, talán mert a fickó össze-vissza mozog, s tülekszik, mindenesetre Kathlyn csókja hátulról, vállát kapja el, majd onnan gellert kapva puffan a földre. Csupán súrolja a lövés, azonban kellő feszültséget generál, az egyébként is igen szorult helyzetben.

Nem sokkal a történések előtt, Lainor a lépcső alatt fekvő férfihoz lép és átkutatja. A férfi lélegzik, még él, de jelentős vérmennyiséget elvesztve piheg csupán. Nyöszörögve, szemeit szorosan csukva tartva, ugyan nem esdekel, de nem is látszik rajta, hogy különösebben ellenállhatna. Lainor a kutatás közben egy rozsdásnak ható kulcs csomót, valamint talán meglepő, de egészen takaros kis mennyiségű, pontosan 432 aranyat tartalmazó batyut talál. Lainor Fairawell zsebre vághatja. Még átnézheti, közben persze már hallhat hangokat a másik helyiségből, ahol cikázni kezdenek a nyílvesszők. Eltehet még egy kardot is, ami nem különleges, de legalább kard, valamint leveheti majd a katona vértjét, ha lesz rá lehetősége. Mire elindul, addigra a többiek már akcióba lépnek, így a kellős közepén toppanhat be, azonban rálátása így nincs a célra, vannak előtte elegen.
Nem tudni, hogy Grük és Reorik hogyan cselekszik, Denjaartól a lövések kezdete előtt nem tudnak engedélyt kérni, miképpen a kapitány sem tudja azt megadni, így ez még várat magára, kivéve persze, ha megindulnak engedély nélkül. Ez esetben nyugodtan távozhatnak az épület felső szintjére vezető lépcső felé. A többiek kivárnak, bár nyilván felkészültek mindenre, jöjjön, aminek jönnie kell.

A katona, ki lefelé igyekszik, eddig bírta cérnával. Meglepő sereg a földszinten... pipa... aztán erélyes hangok, fenyegetés... pipa, volt már ilyen máskor is. Aztán hirtelen nyíl az oldalba, s mikor szűkölve menekülni próbálna fedezékbe, tekintve, hogy csupán karddal felszerelt, majdnem vállba kapja a másikat. Eddig tartott a türelem. Társa nem reagál elég gyorsan, vagy legalábbis nem olyan gyorsan, ahogyan azt a menekülő szeretné, csupán kardját vonja ki, szinte teljesen feleslegesen. A felsőnek elege lesz, s pont elég a távolság ahhoz, hogy ebben megakadályozni ne tudják, így, ha kínkeservesen is, de lábát lendítve rúgja csizmás talppal pofán az alant meghúzódó másikat, ki azonnal elkezd gurulni a lépcsőn lefelé.*

//Kagaenae//

*Szűköl a kölök, ez nem vitás, húzatja magát, a kérdésre csak néma és ideges fejrázással válaszol. Egy mondatot nem lehet belőle kihúzni, de valamiért nagyon nem akar a felszínre sietni, így, ha Kagaenae akarja, akkor vonszolnia kell.*
- Hagyj... *sziszegi a Terwyvel kapcsolatos kérdésre és ismét fejét rázza, majd ebben a pillanatban elkerekedő tekintettel néz felfelé, ahonnan hirtelen a hátul lévő zsoldos betört orral kacskaringózik lefelé, faltól falig. A lány szerencsés, egy apró ugrással a fickó nem messze tőle a földön végzi, nagy nyekkenéssel, fejét a falba ütve. Nem mozdul tovább. Az élet érdekes játék, ezt sokszor megfogalmazta már sok mindenki. Szinte minden történés után felvetődik a kérdés, hogy mi lett volna ha... Vélhetően itt is felfog, nem is egyszer. Annyi bizonyos, hogy ebben a kavalkádban, sok minden nem volt előre megírva, talán ez sem. Talán ez egy ártatlan kölök, ki csupán ijedtségében cselekszik... talán nem, s több köze van Terwy Burghe-hoz, mint azt bárki is gondolná. Kagaenae szusszanhat egyet, a lefelé szánkázó megtermett férfit elkerülte, s pisloghat felfelé, hol társa próbálja követni, elég nehézkesen, még a csapóajtón tuszkolva be magát, mi végre szabaddá vált.
A történet itt érkezik el, a mi lett volna, ha... pillanathoz. A gyermek arca hirtelen változik, tekintete a földet söpri, így nehezen kivehető. A lábánál elterülő egyszerű kard, talán túl csábító... vagy talán megfelelő gyakorlata van már benne. Csak egy pillanat, s úgy merül el Kagaenae gyomrában, mintha csupán puha vásznat hasítana, vagy saslikot készítene, ínycsiklandó, puhára főtt húsból, az apró csemege paradicsomok mellé.*
- Megmondtam, hogy hagyj... *Mered rá a lányra, majd lassan elengedi a szinte markolatig betolt pengét, s a lassan üvegessé váló lány tekintetébe meredve rázza le magáról a csuklóját szorító kezet.*
- Talán még látjuk egymást... apám megmondta, hogy ordas makacs ribanc vagy, de te ezt, úgy sem értheted, fogalmad sincs mi zajlik itt... *Meglepően felnőttes, így, hogy kihúzza magát, még hangja is mélyebb. Talán... talán nem is annyi idős, mint, amennyinek mondta magát? Furcsa, bár vannak történetek visszamaradott ifjakról, kiket megbélyegzés kísér egész életük során. Torzszülöttek, kik szíve, a társadalom hidegsége miatt fagy jégbe, s válnak szociopatákká. Annyi bizonyos, egy kérdésre máris választ kaptunk: ez nem, egy ártatlan gyermek, kit a körülmények tettek csak zorddá. Lágy, gyors csókot lehel a lány homlokára, Kagaenae érezheti, hogy ismerősen bűzös a lehelete, legalább a "gyerek" örökölt valamit apjától, a gonoszságán túl. Aztán Kagaenae már csak térdre rogy, némi hányinger és mereven feszülő gyomortájék kíséretében. Elönti a fájdalom, sikoltania kell, de csak egy aprót, aztán sokkot kapva dől a falnak, egy kiadós öklendezés után, vércsík indul meg szája szélén. Kiáltását a fentiek meghallhatják, még a sebesült katona igyekvése mellett is. Sajnos nem ájul el, s elgondolkodhat azon, hogy mi lett volna ha... a zsoldos nem gurul le a lépcsőn... vagy, ha nem ejti el kardját... ha a lány nem vonszolja magával a gyereket, mikor az kérte rá... vagy ha megöli őt... ha... ha... rengeteg ha. Szinte már gonoszan gúnyos kacajnak hat, de az élet ilyen téren soha nem humorizál, s most sem fog rajta nevetni senki, kivéve talán Bjokot, ki csattogó talppal a kazamatákba vetve tünteti el magát, azon gondolkodva, hogy mára még belefér egy kis kínzás, de lehet most a szőkét választja, a világosbarnák rettentő unalmasak. Még jó, hogy apja gondoskodott a megfelelő utánpótlásról, így nem a városban hullanak az emberek. Az feltűnő lenne.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.07 18:32:48


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1251-1270