Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 932 (18621. - 18640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
18640. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 23:34:37
Üzenet elküldve: 2023-11-19 23:34:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
//az egyik szobában//
*Agaree-Siche nem habozik válasszal szolgálni. S teszi mindezt mezítelenül. Nem jön zavarba a látványtól, de még egy erre okított sötételfnek is nehéz legyűrnie, hogy elkalandozzon. Ő azonban erőt vesz magán és a savószín szempáron tartja tekintetét.*
-Nem hallottam róla. Bocsásd meg nekem, úrnőm, nem vagyok túl jártas az otthoni közéletben. Az én feladatom az volt. *Fejével a gondosan letámasztott fegyverek felé biccent.*
-De ha valóban a rokonait keresi, akkor nem fog eredményre jutni. Elég időt töltöttem a kúriában... Úgy hiszem, a csőcselék levágta őket. Bizonyára nem volt könnyű végzetük. Milyen méltatlan halál. *Elmosolyodik.*
-Talán valóban az egyik Nazdyr nőstény az. Ha Dwirinthalennel utazik, könnyen lehet. De hogy szolgálatra fogták egy hím mellé... *Nehéz elképzelni egy nősténynek nagyobb megaláztatást. Elgondolkodik azon is, vajon Agaree-Siche miért nem utazik szolgálókkal. Végül arra jut, hogy a nőstény kerülni óhajtja a feltűnést. Ráadásul az a fajta, ki maga intézi dolgait. Még az ostort is maga forgatja.
A parancsszóra kimért mozdulatokkal oldja le vértjét és válik meg ingétől. Az haloványan vérzett csak át két csíkban. Ennyi belefér.*
-Majdnem mindent. *Feleli. Szütyőjéből előveszi a szövetet és a timsót, majd az ágy szélére helyezi őket.*
-Nehéz kiigazodni ezen a piacon. Rendszertelen.
*Odahúzza a széket, majd háttal leül a matrónának. A sebek még frissek, s habár a vér alvadt, nyomuk erőteljes mementó egyelőre.*
-Az állapotod, úrnőm... *Nem folytatja. Hagyja, hogy Agaree-Siche elhessegesse a témát, ha úgy óhajtja.*
//az egyik szobában//
*Agaree-Siche nem habozik válasszal szolgálni. S teszi mindezt mezítelenül. Nem jön zavarba a látványtól, de még egy erre okított sötételfnek is nehéz legyűrnie, hogy elkalandozzon. Ő azonban erőt vesz magán és a savószín szempáron tartja tekintetét.*
-Nem hallottam róla. Bocsásd meg nekem, úrnőm, nem vagyok túl jártas az otthoni közéletben. Az én feladatom az volt. *Fejével a gondosan letámasztott fegyverek felé biccent.*
-De ha valóban a rokonait keresi, akkor nem fog eredményre jutni. Elég időt töltöttem a kúriában... Úgy hiszem, a csőcselék levágta őket. Bizonyára nem volt könnyű végzetük. Milyen méltatlan halál. *Elmosolyodik.*
-Talán valóban az egyik Nazdyr nőstény az. Ha Dwirinthalennel utazik, könnyen lehet. De hogy szolgálatra fogták egy hím mellé... *Nehéz elképzelni egy nősténynek nagyobb megaláztatást. Elgondolkodik azon is, vajon Agaree-Siche miért nem utazik szolgálókkal. Végül arra jut, hogy a nőstény kerülni óhajtja a feltűnést. Ráadásul az a fajta, ki maga intézi dolgait. Még az ostort is maga forgatja.
A parancsszóra kimért mozdulatokkal oldja le vértjét és válik meg ingétől. Az haloványan vérzett csak át két csíkban. Ennyi belefér.*
-Majdnem mindent. *Feleli. Szütyőjéből előveszi a szövetet és a timsót, majd az ágy szélére helyezi őket.*
-Nehéz kiigazodni ezen a piacon. Rendszertelen.
*Odahúzza a széket, majd háttal leül a matrónának. A sebek még frissek, s habár a vér alvadt, nyomuk erőteljes mementó egyelőre.*
-Az állapotod, úrnőm... *Nem folytatja. Hagyja, hogy Agaree-Siche elhessegesse a témát, ha úgy óhajtja.*
18639. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 17:56:44
Üzenet elküldve: 2023-11-19 17:56:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
//az egyik szobában//
*Egyelőre inkább csak hallgatja a hím válaszát, nem fűz hozzá többet. Lesz még idejük erre.*
- Ha nem muszáj, nem bonyolódom vallási ügyekbe *mondja. Nem foglal állást sem egyik sem másik kultusz mellett vagy ellen. Ami őt illeti, a vallásokat inkább kártékonynak tartja. A régi misztériumokban is inkább csak az érdekességük miatt kutakodik.
A kérdésre lassan megfordul és a komódnak támaszkodva egy darabig csak szótlanul nézi a Maur'da harcost. Cseppet sem zavarja meztelensége, ahogy a hideg se túlzottan.*
- Nem *mondja végül.* - Egy pirtianesivel, aki őket kereste. Yaremoor Dwirinthalen. Ismered? Pap. Egy rövid pórázon tartott szolgálóval utazik. Egy világos bőrű nősténnyel, akit elsőre fakóvérűnek gondoltam, de... *megvonja a vállát.* - Nem tudom.
*Ellöki magát a komódtól és az ágyon heverő pokrócba bugyolálja magát.*
- Húzd ide a széket és tedd szabaddá a hátadat. Hadd nézzem a sebeidet. *A lábait felhúzva kényelmesen elhelyezkedik az ágyon.* - Sikerült mindent beszerezni a piacról?
//az egyik szobában//
*Egyelőre inkább csak hallgatja a hím válaszát, nem fűz hozzá többet. Lesz még idejük erre.*
- Ha nem muszáj, nem bonyolódom vallási ügyekbe *mondja. Nem foglal állást sem egyik sem másik kultusz mellett vagy ellen. Ami őt illeti, a vallásokat inkább kártékonynak tartja. A régi misztériumokban is inkább csak az érdekességük miatt kutakodik.
A kérdésre lassan megfordul és a komódnak támaszkodva egy darabig csak szótlanul nézi a Maur'da harcost. Cseppet sem zavarja meztelensége, ahogy a hideg se túlzottan.*
- Nem *mondja végül.* - Egy pirtianesivel, aki őket kereste. Yaremoor Dwirinthalen. Ismered? Pap. Egy rövid pórázon tartott szolgálóval utazik. Egy világos bőrű nősténnyel, akit elsőre fakóvérűnek gondoltam, de... *megvonja a vállát.* - Nem tudom.
*Ellöki magát a komódtól és az ágyon heverő pokrócba bugyolálja magát.*
- Húzd ide a széket és tedd szabaddá a hátadat. Hadd nézzem a sebeidet. *A lábait felhúzva kényelmesen elhelyezkedik az ágyon.* - Sikerült mindent beszerezni a piacról?
18638. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 12:29:10
Üzenet elküldve: 2023-11-19 12:29:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
//az egyik szobában//
*Népük motívumai talán gazdagabbak, mint az összes többi népé együttvéve. Nincs e földön olyan mélységi, ki ismerné mindnek a jelentését. Ahogy ő sem ismeri fel Agaree-Siche testét borító szimbólumokat. Pedig érdekelné. De megint csak, ez nem a kérdések órája.
Felpillant a szavakra. A nőstény megjelenése erőteljes. Talán abból fakad, hogy idősebb, mégis jóval tiszteletet parancsolóbbnak érzi küllemét, mint Vhorossiét.
A matróna mögé lép, hogy segédkezzen a mosdásban. Általában csak nőstényeket engednek ily feladatokhoz. Nincs ellenére a dolog, épp ellenkezőleg; megtisztelőnek érzi a feladatot. Még akkor is, ha nem akad épp nőstény a közelben.*
-Sa'Tereth utat mutatott népünknek. Az ősi tanok az ő akaratát is tükrözik. Így mondják. *Agaree-Siche szavaiból arra következtet, hogy újdonsült matrónája egyáltalán nem veti meg a Sötét Anya tanait.*
-Követed őt, úrnőm? A Sötét Anyát? *Nem mondaná, hogy ínyére lenne e tudat, de végső soron osztoznia kell a matróna hitében, légyen az bármi. Hogy szolgálhatná megfelelően e fundamentumok nélkül?
Végez a mosdatással, s hátrébb lépve kínál több helyet a matrónának. Noha engedélyt kapott rá, igyekszik tisztelettudóan elkapni pillantását. Nehéz ez olyankor, mikor már nem is emlékszik, mikor látott hasonlót.*
-Elátkozott vérvonal. *Visszhangozza a szavakat, miközben emlékei között kutat. *Nem rémlik ilyesmi. Ugyanakkor hallottam hírét egy olyan Nazdyr testvérpárnak, ki ily billogot kapott születése nyomán. Az atya nem is húzta utána sokáig. *Halovány, kissé gunyoros mosoly költözik arcára, de csak egy pillanat erejéig. Furcsa, már-már váratlan kérdés ez. Előbb a Dwirinthalenek, most a Nazdyrok... E családok igen távoli rokonságban állnak egymással, ámbár jóval szorosabb a kapcsolatuk, mint hírlik. Agaree-Siche kérdései között összefüggés van.*
-Találkoztál a felszínre száműzöttekkel, úrnőm? Talán új kúriát húztak?
A hozzászólás írója (Shaiarin Maur'da) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.19 12:29:52
//az egyik szobában//
*Népük motívumai talán gazdagabbak, mint az összes többi népé együttvéve. Nincs e földön olyan mélységi, ki ismerné mindnek a jelentését. Ahogy ő sem ismeri fel Agaree-Siche testét borító szimbólumokat. Pedig érdekelné. De megint csak, ez nem a kérdések órája.
Felpillant a szavakra. A nőstény megjelenése erőteljes. Talán abból fakad, hogy idősebb, mégis jóval tiszteletet parancsolóbbnak érzi küllemét, mint Vhorossiét.
A matróna mögé lép, hogy segédkezzen a mosdásban. Általában csak nőstényeket engednek ily feladatokhoz. Nincs ellenére a dolog, épp ellenkezőleg; megtisztelőnek érzi a feladatot. Még akkor is, ha nem akad épp nőstény a közelben.*
-Sa'Tereth utat mutatott népünknek. Az ősi tanok az ő akaratát is tükrözik. Így mondják. *Agaree-Siche szavaiból arra következtet, hogy újdonsült matrónája egyáltalán nem veti meg a Sötét Anya tanait.*
-Követed őt, úrnőm? A Sötét Anyát? *Nem mondaná, hogy ínyére lenne e tudat, de végső soron osztoznia kell a matróna hitében, légyen az bármi. Hogy szolgálhatná megfelelően e fundamentumok nélkül?
Végez a mosdatással, s hátrébb lépve kínál több helyet a matrónának. Noha engedélyt kapott rá, igyekszik tisztelettudóan elkapni pillantását. Nehéz ez olyankor, mikor már nem is emlékszik, mikor látott hasonlót.*
-Elátkozott vérvonal. *Visszhangozza a szavakat, miközben emlékei között kutat. *Nem rémlik ilyesmi. Ugyanakkor hallottam hírét egy olyan Nazdyr testvérpárnak, ki ily billogot kapott születése nyomán. Az atya nem is húzta utána sokáig. *Halovány, kissé gunyoros mosoly költözik arcára, de csak egy pillanat erejéig. Furcsa, már-már váratlan kérdés ez. Előbb a Dwirinthalenek, most a Nazdyrok... E családok igen távoli rokonságban állnak egymással, ámbár jóval szorosabb a kapcsolatuk, mint hírlik. Agaree-Siche kérdései között összefüggés van.*
-Találkoztál a felszínre száműzöttekkel, úrnőm? Talán új kúriát húztak?
A hozzászólás írója (Shaiarin Maur'da) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.19 12:29:52
18637. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 10:30:36
Üzenet elküldve: 2023-11-19 10:30:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
* Neki bizony amit a fogadóban lát, az tényleg egy csoda. Hamar eltudja felejteni a kényelmet bárki, ha sokáig nem jut neki belőle. A szabadon maradt apró kezével végig simítja a falat, amikor mennek fel a lépcsőn, hogy érezze, mennyire tömör anyagból van, ami tényleg meg fogja védeni mindenféle időjárási viszontagságtól, élőlénytől, idegentől. És természetesen egy pillanatra sem feledi el azt a tényt, hogy Yvon most vele van, el sem akarta engedni. Ehhez az egész új helyzethez hozzátartozik a jelenléte, ki sem bírná, ha nem hajthatná le úgy a párnájára a fejét, hogy ha kinyitja éjjel a szemeit ne látná őt a sötétben. Annyira természetesen költözött be az életébe pár óra alatt, hogy nem is akar belegondolni olyasmibe, hogy egyszer csak nem lesz ott. Persze ezek az érzések azért is kavarognak benne, mert túl sokáig volt egyedül, mindenféle szeretetet, szót, jókedvet nélkülözve. De az cseppet sem gond, hogy olyas valaki adja ezt meg neki érkezére után, aki még a szemrevaló is a lánynak. Túl sok minden történt most egyszerre, de nagyon élvezi.
Mosolyog csak amikor a fiú majdnem nevetésben tör ki, de mégis visszafogja magát. Nem viccnek szánta persze, de érzékelte, hogy most nem feltétlenül úgy bukkantak elő a gondolatok a szájából, ahogy azt ő fejben szépen összerakta. Illetve nem rakta össze, csak meg kellett szólalnia, így sikerült.
Sokáig nem tudna azon gondolkodni, hogyan is illett volna ezt mondjuk két különböző mondatba foglalnia, mert minden mai túlcsordult érzelmeitől vezetve megcsókolja Yvont, ami csak a megkoronázása annak, ami most itt történik. Kifejezetten jó érzés, hogy ez a másiknak is ínyére van.
Mikor megszólal, hogy aludniuk kéne Yvon hátrál egyet és leül az ágyra. Szinte mágnesként húzza a testét magával, ő is tesz egy lépést, de megáll a fiú előtt és úgy néz le rá, miközben olyan kérdést kap, amit szeretne tudni hová tenni. Most ez kissé összezavarta, bár ez csak a fáradtságnak tudható be és annak, hogy fogalma sincs ilyen helyzetben egyáltalán hogy kéne viselkednie.*
- Ha a csókra gondolsz nagyon szívesen folytatnám, feltéve, ha az ízem már nem zavar annyira. *Hangjában felcsillan némi nevetés, és kékjei csillogóan kutatják folyamatosan Yvon szemeit. Kezeit odanyújtja a másiknak, mintha csak azt szeretné, hogy húzza őt közelebb magához. Fogalma sem volt, hogy létezik benne ilyen játékosság, de szerencsére alakul benne akaratlanul is. *
- Hogy így? * Egy pillanatig sem engedi el tekintetét, hangja lágyul, nagyon szeretne még egy csókot kapni.* - Én azt sem tudom már hogyan kell rendes ágyban aludni, segíts, hogy visszajöjjenek az emlékeim. * Persze sejti, hogy mire gondol a fiú, egy cseppnyit zavarban is van tőle, de ez nem gátolja egy kicsi incselkedésben. Szemei már majdnem leragadnak mindeközben, de ébren tartja a másik iránti határtalan kíváncsiság és még valami megmagyarázhatatlan vonzódás.*
* Neki bizony amit a fogadóban lát, az tényleg egy csoda. Hamar eltudja felejteni a kényelmet bárki, ha sokáig nem jut neki belőle. A szabadon maradt apró kezével végig simítja a falat, amikor mennek fel a lépcsőn, hogy érezze, mennyire tömör anyagból van, ami tényleg meg fogja védeni mindenféle időjárási viszontagságtól, élőlénytől, idegentől. És természetesen egy pillanatra sem feledi el azt a tényt, hogy Yvon most vele van, el sem akarta engedni. Ehhez az egész új helyzethez hozzátartozik a jelenléte, ki sem bírná, ha nem hajthatná le úgy a párnájára a fejét, hogy ha kinyitja éjjel a szemeit ne látná őt a sötétben. Annyira természetesen költözött be az életébe pár óra alatt, hogy nem is akar belegondolni olyasmibe, hogy egyszer csak nem lesz ott. Persze ezek az érzések azért is kavarognak benne, mert túl sokáig volt egyedül, mindenféle szeretetet, szót, jókedvet nélkülözve. De az cseppet sem gond, hogy olyas valaki adja ezt meg neki érkezére után, aki még a szemrevaló is a lánynak. Túl sok minden történt most egyszerre, de nagyon élvezi.
Mosolyog csak amikor a fiú majdnem nevetésben tör ki, de mégis visszafogja magát. Nem viccnek szánta persze, de érzékelte, hogy most nem feltétlenül úgy bukkantak elő a gondolatok a szájából, ahogy azt ő fejben szépen összerakta. Illetve nem rakta össze, csak meg kellett szólalnia, így sikerült.
Sokáig nem tudna azon gondolkodni, hogyan is illett volna ezt mondjuk két különböző mondatba foglalnia, mert minden mai túlcsordult érzelmeitől vezetve megcsókolja Yvont, ami csak a megkoronázása annak, ami most itt történik. Kifejezetten jó érzés, hogy ez a másiknak is ínyére van.
Mikor megszólal, hogy aludniuk kéne Yvon hátrál egyet és leül az ágyra. Szinte mágnesként húzza a testét magával, ő is tesz egy lépést, de megáll a fiú előtt és úgy néz le rá, miközben olyan kérdést kap, amit szeretne tudni hová tenni. Most ez kissé összezavarta, bár ez csak a fáradtságnak tudható be és annak, hogy fogalma sincs ilyen helyzetben egyáltalán hogy kéne viselkednie.*
- Ha a csókra gondolsz nagyon szívesen folytatnám, feltéve, ha az ízem már nem zavar annyira. *Hangjában felcsillan némi nevetés, és kékjei csillogóan kutatják folyamatosan Yvon szemeit. Kezeit odanyújtja a másiknak, mintha csak azt szeretné, hogy húzza őt közelebb magához. Fogalma sem volt, hogy létezik benne ilyen játékosság, de szerencsére alakul benne akaratlanul is. *
- Hogy így? * Egy pillanatig sem engedi el tekintetét, hangja lágyul, nagyon szeretne még egy csókot kapni.* - Én azt sem tudom már hogyan kell rendes ágyban aludni, segíts, hogy visszajöjjenek az emlékeim. * Persze sejti, hogy mire gondol a fiú, egy cseppnyit zavarban is van tőle, de ez nem gátolja egy kicsi incselkedésben. Szemei már majdnem leragadnak mindeközben, de ébren tartja a másik iránti határtalan kíváncsiság és még valami megmagyarázhatatlan vonzódás.*
18636. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 10:28:21
Üzenet elküldve: 2023-11-19 10:28:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
//az egyik szobában//
*Szokatlan, ámde valamiképp igazán otthonos az az áhítat, amivel a fiatal hím viseltetik felé. Bár az övéinél ő volt az, aki visszahozta a régi rendet, de nem bontotta le a már felépült alapokat, ahogy atyja sem akarta írmag nélkül kigyomlálni az óhazából hozott hagyatékot. Az ellentmondások igen élhető harmóniában találtak középutat. Furcsa most átélni ezt a feltétlen hűséget, a magát az akarata alá rendelő szolgálatot, mely az árnyékában keres menedéket, mint egy elárvult éji vad.
Kibújik a felöltőből és hagyja, hogy a Maur'da lecsatolja róla a vértet, s eltegye az útból. Csak egy biccentéssel jelzi, hogy az alatta viselt ing kötőit is oldja ki. Bár ezt megtehetné maga is, a fiatal hímre hagyja. A testét tetoválások borítják, de a jelek valószínűleg idegenek a másik számára. Néhány világosabb vagy mélybordó. Mások feketék. Egynéhány alatt pedig mintha lenne valami, mert egész domborúak.*
- Nem sért a pillantásod *mondja, mikor az ágyról fölkelve végül pőrén lép ki a ruhák maradék kupacából. Agaree-Siche már nem fiatal, de az aszketizmus a fajtársainál némileg erősebb alkatát ellensúlyozva szálkásan rajzolja ki az izmait. A mosdótálhoz megy és vizet tölt bele.*
- Hamar ítélsz *mondja kemény él nélkül, sőt, elnéző mosollyal az ajka szegletén, mikor mosakodás közben hátrafordul.* - De elfelejted, hogy Sa'Teret kultusza igen fiatal. *Hátranyújtja a benedvesített kendőt és félretűri fakó tincseit, hogy jelezze, a hím közreműködését várja a nehezen elérhető helyeknél.*
- A Sötét Anyát népünk hajnala óta tisztelik. A legnagyobb tárnák az ő tiszteletére nyíltak a föld mélyén. Fekete templomok az ősi hitnek szentelve *mondja.* - De a matrónák elbizakodottak lettek és végtelen mohóságukban minden alázatot csak maguknak akartak. *Ezeket a történeteket valószínűleg nem mesélik a Föld Városában. A tiltott tanoknak bélyegzett történelem azonban ritkán marad a neki ásott sírban.* - Ironikus, hogy épp Sa'Teret megjelenése ébreszetette fel az ősi kultuszt, amit már csak alig néhányan őriztek.
*Bizony, Pirtianes sokáig megvolt vallás nélkül, de most, hogy a három istenség megjelent Lanawinon, tagadhatatlanul kinyilvánítva, hogy a hitben erő lakozik, az lefújta a port egy már-már elfeledett oltárról is. A Sötét Anya kultusza pedig nagyon, nagyon mélyen gyökerezik.*
- Még nem döntöttem a kúria felől. De van még valami, amire te talán jobban emlékszel. Rémlik egy elátkozott vérvonal. Fakó stigmákkal született utódokkal... *Még az anyja mesélt róla, amikor egyszer furcsa, fehér szalamandrát talált az erdőben.*
//az egyik szobában//
*Szokatlan, ámde valamiképp igazán otthonos az az áhítat, amivel a fiatal hím viseltetik felé. Bár az övéinél ő volt az, aki visszahozta a régi rendet, de nem bontotta le a már felépült alapokat, ahogy atyja sem akarta írmag nélkül kigyomlálni az óhazából hozott hagyatékot. Az ellentmondások igen élhető harmóniában találtak középutat. Furcsa most átélni ezt a feltétlen hűséget, a magát az akarata alá rendelő szolgálatot, mely az árnyékában keres menedéket, mint egy elárvult éji vad.
Kibújik a felöltőből és hagyja, hogy a Maur'da lecsatolja róla a vértet, s eltegye az útból. Csak egy biccentéssel jelzi, hogy az alatta viselt ing kötőit is oldja ki. Bár ezt megtehetné maga is, a fiatal hímre hagyja. A testét tetoválások borítják, de a jelek valószínűleg idegenek a másik számára. Néhány világosabb vagy mélybordó. Mások feketék. Egynéhány alatt pedig mintha lenne valami, mert egész domborúak.*
- Nem sért a pillantásod *mondja, mikor az ágyról fölkelve végül pőrén lép ki a ruhák maradék kupacából. Agaree-Siche már nem fiatal, de az aszketizmus a fajtársainál némileg erősebb alkatát ellensúlyozva szálkásan rajzolja ki az izmait. A mosdótálhoz megy és vizet tölt bele.*
- Hamar ítélsz *mondja kemény él nélkül, sőt, elnéző mosollyal az ajka szegletén, mikor mosakodás közben hátrafordul.* - De elfelejted, hogy Sa'Teret kultusza igen fiatal. *Hátranyújtja a benedvesített kendőt és félretűri fakó tincseit, hogy jelezze, a hím közreműködését várja a nehezen elérhető helyeknél.*
- A Sötét Anyát népünk hajnala óta tisztelik. A legnagyobb tárnák az ő tiszteletére nyíltak a föld mélyén. Fekete templomok az ősi hitnek szentelve *mondja.* - De a matrónák elbizakodottak lettek és végtelen mohóságukban minden alázatot csak maguknak akartak. *Ezeket a történeteket valószínűleg nem mesélik a Föld Városában. A tiltott tanoknak bélyegzett történelem azonban ritkán marad a neki ásott sírban.* - Ironikus, hogy épp Sa'Teret megjelenése ébreszetette fel az ősi kultuszt, amit már csak alig néhányan őriztek.
*Bizony, Pirtianes sokáig megvolt vallás nélkül, de most, hogy a három istenség megjelent Lanawinon, tagadhatatlanul kinyilvánítva, hogy a hitben erő lakozik, az lefújta a port egy már-már elfeledett oltárról is. A Sötét Anya kultusza pedig nagyon, nagyon mélyen gyökerezik.*
- Még nem döntöttem a kúria felől. De van még valami, amire te talán jobban emlékszel. Rémlik egy elátkozott vérvonal. Fakó stigmákkal született utódokkal... *Még az anyja mesélt róla, amikor egyszer furcsa, fehér szalamandrát talált az erdőben.*
18635. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 01:40:53
Üzenet elküldve: 2023-11-19 01:40:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Yaremoor, Naraekh//
*Elnézi az alatta remegő, összehúzódó testet. Ő volt, az, ő bánt el egy nősténnyel. A fájdalmas nyögések és a Naraekh zihálása háttérbe szorítják az idegen nőstény fülében csengő, parancsoló hangját. Valósággal muzsika füleinek. Lám, erősebb ő, mint amilyennek gondolják!
Nyugalom árad szét benne. Hatalma van Naraekh felett, ez az érzés pedig igen csak csiklandozza fantáziáját. Olyannyira, hogy rövid úton konstatálja, hogy férfiassága is életre kel tőle, na meg a erejétől.
Izgatottan tornyosul a fakóbőrű fajtárs fölé, hogy ezúttal valóban magáévá tehesse. Természetesen ha Naraekh hagyja. Amennyiben igen, úgy szolgálója láthatja és hallhatja, mily örömet lel benne a férfiú. Nem kíméli, de megkönnyebbülése és felcsapó izgalma, mi dühét elpárologtatta, légyottjukat is megsarkítja. Rövidesen ott piheg lábai előtt ülve.*
-Ha igaz, amit a nőstény mondott, alaposan ki kell tennünk magunkért, hogy méltón fogadhassuk. Azt hiszi, hogy berezelek és a kúria környékére sem megyek. *Megcsóválja fejét. Felkászálódik a földről és ruhái után nyúl. Úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna, s hangja is jóval engedékenyebben cseng.*
-Nem tudja még, kik vagyunk mi. Holnap éjjel az lesz az első, hogy megnézzük magunknak a kúriát. De előbb fürödj meg! Ma velem aludhatsz.
*Elnézi az alatta remegő, összehúzódó testet. Ő volt, az, ő bánt el egy nősténnyel. A fájdalmas nyögések és a Naraekh zihálása háttérbe szorítják az idegen nőstény fülében csengő, parancsoló hangját. Valósággal muzsika füleinek. Lám, erősebb ő, mint amilyennek gondolják!
Nyugalom árad szét benne. Hatalma van Naraekh felett, ez az érzés pedig igen csak csiklandozza fantáziáját. Olyannyira, hogy rövid úton konstatálja, hogy férfiassága is életre kel tőle, na meg a erejétől.
Izgatottan tornyosul a fakóbőrű fajtárs fölé, hogy ezúttal valóban magáévá tehesse. Természetesen ha Naraekh hagyja. Amennyiben igen, úgy szolgálója láthatja és hallhatja, mily örömet lel benne a férfiú. Nem kíméli, de megkönnyebbülése és felcsapó izgalma, mi dühét elpárologtatta, légyottjukat is megsarkítja. Rövidesen ott piheg lábai előtt ülve.*
-Ha igaz, amit a nőstény mondott, alaposan ki kell tennünk magunkért, hogy méltón fogadhassuk. Azt hiszi, hogy berezelek és a kúria környékére sem megyek. *Megcsóválja fejét. Felkászálódik a földről és ruhái után nyúl. Úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna, s hangja is jóval engedékenyebben cseng.*
-Nem tudja még, kik vagyunk mi. Holnap éjjel az lesz az első, hogy megnézzük magunknak a kúriát. De előbb fürödj meg! Ma velem aludhatsz.
18634. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-19 00:08:11
Üzenet elküldve: 2023-11-19 00:08:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor, Naraekh//
*Magában győzelmet könyvel el, amikor látja Yaremoor arcán az enyhülést, ekkor még nem sejti, hogy a fiú jókedve milyen illékony. Tűrné ami történik, valahol még örül is neki, hogy közben nem kell látnia a fajtársát, ám másképp alakul a forgatókönyv. Hangosan csikorgatja fogait minden gyönge lökést követően, közben szemhéjait lezárva próbálja azt képzelni, hogy valahol máshol van. Talán ha eléggé koncentrál, akkor sikerül atomokra bomlania, s eltűnni, majd felbukkanni valahol máshol.*
- Én nem...
*Zavartan esik oldalára, ahogy taszít rajta Yaremoor. A fiú láthatja arcán az értetlenséget, nem sokáig, mert már alaposan megtanulta hogyan védje igazán sérülékeny részeit.
Karjaival arcát óvja, s amennyire lehet felhúzott lábaival igyekszik szerveit, illetve ütésekre érzékeny lágyabb részeit védelmezni. Persze mindez gyöngye próbálkozás, amit hangos, fájdalmas nyögései is sejtetni engednek. Jobb szereti, ha az ütések a hátán, végtagjain érzik őt, azt jellemzően kevésbé érzi meg.
Oldalra pillant, az ajtó irányába. Talán ha szerencséje van éppen betoppan valaki. Vajon valóban szerencse volna ez rá nézve? Már ebben sem biztos. Abban viszont igen, hogy csak rövid ideig kell kitartania, s Yaremoor dühe elcsendesedik. Bárcsak az őt sújtó átok időtartama is ily könnyen kiszámítható volna, de jól tudja, hogy egyszer ennek is vége lesz, csak ki kell tartania.*
*Magában győzelmet könyvel el, amikor látja Yaremoor arcán az enyhülést, ekkor még nem sejti, hogy a fiú jókedve milyen illékony. Tűrné ami történik, valahol még örül is neki, hogy közben nem kell látnia a fajtársát, ám másképp alakul a forgatókönyv. Hangosan csikorgatja fogait minden gyönge lökést követően, közben szemhéjait lezárva próbálja azt képzelni, hogy valahol máshol van. Talán ha eléggé koncentrál, akkor sikerül atomokra bomlania, s eltűnni, majd felbukkanni valahol máshol.*
- Én nem...
*Zavartan esik oldalára, ahogy taszít rajta Yaremoor. A fiú láthatja arcán az értetlenséget, nem sokáig, mert már alaposan megtanulta hogyan védje igazán sérülékeny részeit.
Karjaival arcát óvja, s amennyire lehet felhúzott lábaival igyekszik szerveit, illetve ütésekre érzékeny lágyabb részeit védelmezni. Persze mindez gyöngye próbálkozás, amit hangos, fájdalmas nyögései is sejtetni engednek. Jobb szereti, ha az ütések a hátán, végtagjain érzik őt, azt jellemzően kevésbé érzi meg.
Oldalra pillant, az ajtó irányába. Talán ha szerencséje van éppen betoppan valaki. Vajon valóban szerencse volna ez rá nézve? Már ebben sem biztos. Abban viszont igen, hogy csak rövid ideig kell kitartania, s Yaremoor dühe elcsendesedik. Bárcsak az őt sújtó átok időtartama is ily könnyen kiszámítható volna, de jól tudja, hogy egyszer ennek is vége lesz, csak ki kell tartania.*
18633. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-18 18:55:15
Üzenet elküldve: 2023-11-18 18:55:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
//az egyik szobában//
*Valamelyest megnyugtatja, hogy Agaree-Siche magánál van, de a szavak önmagukban kevesek ehhez. Mindenesetre rögtön engedelmeskedik és átnyújtja a mélységinek az italt. Nem is szólítja meg újra, míg az nem ivott.
Tisztában van vele, hogy egy matrónának mindig erőt kell mutatnia. Fenn kell tartaniuk az erő illúzióját. A mélységiek világa nem tűri a gyengeséget. Valószínűleg a halál torkában sem cselekednének másképp.
Szánalom nem rejlik lelkében, mindinkább aggodalom. Nem kérdez rá viszont, mi Agaree-Siche rosszullétének az oka. Még nem jött el ennek az ideje. Talán ha visszanyerte erejét.
Óvatos tisztelettel veselkedik neki a matróna ruháinak leoldásában. Ügyel rá, hogy bőréhez még távolról se érjen. Nem, mintha nem tartaná vonzónak a nőstényt; valahol minden hím titkos rajongással adóz matrónájának.*
-A Dwirinthalenekről, úrnőm? *Megáll a mozdulatban. Kissé meglepi a kérdés, de rövid úton folytatja a műveletet a felöltővel.*
-A pirtianesi Dwirinthalenek... *Alaposan megrágja szavait. Nem azért, mert titkolnivalója van, de kutatni kell elméjében.*
-Maradtak annak idején jó néhányan. Most visszakapaszkodtak kegyvesztettségükből, oldalági rokonaikkal egyetemben. Azt ne kérdezze Úrnőm, hogyan érték el. Bizonyára ügyesen szőtte hálóját a matróna. Néhányan Holdúrnőnek is nevezik. Ennek okát sem ismerem. *Pirtianes bonyolult politikai hálóján nehezebb átlátni, mint a téglafalon. Neki pedig soha sem volt köze e asztalhoz.*
-Mindenesetre a korábban felszínre száműzött rokonaik továbbra sem szívesen látott elemek a Föld Városában. *Hangjából némi gúny érezhető. Szívesen lecsapott volna néhányat közülük abban az undorító fészekben.*
-Ami pedig ezt a Shar Úrnőt illeti... *Szinte köpi a szavakat.*
-A Sötét Anya önjelölt főpapnője. E hamis istenség eltűrt odahaza, habár nem nézik jó szemmel. A tanai nem keresztezik Sa'Terethét, s követőből sincs sok. Így elnézik a "szépséges pókasszony" imádatát. Mindenki Matrónája. *Felhorkan.
Óvatosan szemléli meg, visel-e bármit a bőrvért alatt a matróna. Amennyiben nem, lesegíti a nőstényről, s a hagyományokhoz híven lesüti szemét. Még a vádtól is messze akar állni.*
-Csak nem a kúria fogott meg? Házadul akarod tán használni? *Jókora felújítás szükségeltetik, az egyszer biztos.*
//az egyik szobában//
*Valamelyest megnyugtatja, hogy Agaree-Siche magánál van, de a szavak önmagukban kevesek ehhez. Mindenesetre rögtön engedelmeskedik és átnyújtja a mélységinek az italt. Nem is szólítja meg újra, míg az nem ivott.
Tisztában van vele, hogy egy matrónának mindig erőt kell mutatnia. Fenn kell tartaniuk az erő illúzióját. A mélységiek világa nem tűri a gyengeséget. Valószínűleg a halál torkában sem cselekednének másképp.
Szánalom nem rejlik lelkében, mindinkább aggodalom. Nem kérdez rá viszont, mi Agaree-Siche rosszullétének az oka. Még nem jött el ennek az ideje. Talán ha visszanyerte erejét.
Óvatos tisztelettel veselkedik neki a matróna ruháinak leoldásában. Ügyel rá, hogy bőréhez még távolról se érjen. Nem, mintha nem tartaná vonzónak a nőstényt; valahol minden hím titkos rajongással adóz matrónájának.*
-A Dwirinthalenekről, úrnőm? *Megáll a mozdulatban. Kissé meglepi a kérdés, de rövid úton folytatja a műveletet a felöltővel.*
-A pirtianesi Dwirinthalenek... *Alaposan megrágja szavait. Nem azért, mert titkolnivalója van, de kutatni kell elméjében.*
-Maradtak annak idején jó néhányan. Most visszakapaszkodtak kegyvesztettségükből, oldalági rokonaikkal egyetemben. Azt ne kérdezze Úrnőm, hogyan érték el. Bizonyára ügyesen szőtte hálóját a matróna. Néhányan Holdúrnőnek is nevezik. Ennek okát sem ismerem. *Pirtianes bonyolult politikai hálóján nehezebb átlátni, mint a téglafalon. Neki pedig soha sem volt köze e asztalhoz.*
-Mindenesetre a korábban felszínre száműzött rokonaik továbbra sem szívesen látott elemek a Föld Városában. *Hangjából némi gúny érezhető. Szívesen lecsapott volna néhányat közülük abban az undorító fészekben.*
-Ami pedig ezt a Shar Úrnőt illeti... *Szinte köpi a szavakat.*
-A Sötét Anya önjelölt főpapnője. E hamis istenség eltűrt odahaza, habár nem nézik jó szemmel. A tanai nem keresztezik Sa'Terethét, s követőből sincs sok. Így elnézik a "szépséges pókasszony" imádatát. Mindenki Matrónája. *Felhorkan.
Óvatosan szemléli meg, visel-e bármit a bőrvért alatt a matróna. Amennyiben nem, lesegíti a nőstényről, s a hagyományokhoz híven lesüti szemét. Még a vádtól is messze akar állni.*
-Csak nem a kúria fogott meg? Házadul akarod tán használni? *Jókora felújítás szükségeltetik, az egyszer biztos.*
18632. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-18 07:02:01
Üzenet elküldve: 2023-11-18 07:02:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
//az egyik szobában//
*Most igazán nagyra értékeli, hogy az elmúlt időszak sanyarú üldöztetése ellenére a Maur'da harcos megőrizte erőnlétét, így különösebb megerőltetés nélkül segítheti őt a fekhelyre. Ahogy meglátja a hím vonásain eluralkodó aggodalmat, már tudja, hogy az a friss kötelék elég erős hozzá, hogy biztonságban legyen. Egy-egy pillanatra elveszti az eszméletét, ez ellen már nem tud mit tenni. Át kell vészelni. Amennyire tud, kapaszkodik az öntudatába, szavak viszont így is csak nyúlós masszaként érnek el hozzá. ~Egy kicsit még maradj veszteg.~ Tart tőle, hogy a fiatal hímen eluralkodik a pánik és fegyvert rántva felelőst keres, mielőtt megértené a dolgokat. Nagyon-nagyon hosszúnak tűnik az idő, míg csak tehetetlenül kapaszkodik az eszmélet peremén, pedig talán csak egy minutum az egész.
A keze mozdulata ily erőtlenül is határozott, ugyanakkor van benne valami lefegyverző gyengédség is, ahogy a fiatal harcos alkarjára simul.*
- Nyugalom *szól csendesen.* - Matrónád nem hagy magadra. *Agaree-Siche légzése elcsendesedik, egyenletes, szabályos ütembe kényszeríti a nőstény akarata. Erősen kell összpontosítania, hogy visszanyerje az uralmat a teste felett.* - Elmúlik.
*A leheletnél alig több, mi kimondott szónak engedi hívni, mi az ajkán kibukik. Ennek ellenére határozott, s ez talán valamelyest a másikat is megnyugtatja.*
- Vizet! *szólal meg újra a néhány szívdobbanásig elhúzódó csend után. Szárazat nyel, s nehézkesen, se lassan kinyitja a szemét.* - Az iszák oldalsó zsebében... van egy fiola. *A rosszullét lassan múlik. A szédülés kicsit ereszti, az émelygés viszont előlép a helyébe. Pedig muszáj lenne, hogy az étel megmaradjon a gyomrában, hogy visszanyerje az erejét.
Ha megkapja az üvegcsét, felhajtja a zavaros, szürkésbarna színű löttyöt. Összeszorítja a szemét és megfeszülnek a vonásai. Nem könnyű leerőltetnie, de tudja, hogy a kellemetlenség után hamar kifejti jótékony hatását. Sóhajt pár nagyot és lassan ülő helyzetbe tolja magát az ágyon. A párnát a háta mögé igazítja, hogy kényelmesen megtámaszkodhasson a támlánál.*
- Ne aggódj. Nincs baj. Ez csak átmeneti, de a következő hatokban még előfordulhat, ha megerőltetem magam.
*Leteszi az üres fiolát az éjjeliszekrényre, és elkezdi meglazítani a ruháit: a nomád mintákkal hímzett felöltőt és a bőrvértet.*
- Segíts! Megmosdanék *mondja.* - Addig pedig mesélj. Mondj el mindent, amit a pirtianesi Dwirinthalenekről és Shar Úrnőről tudsz. És amikor azt mondom, mindent, azt vedd szó szerint! *pillant a hím felé jelentőségteljesen, hogy kellő nyomatékot adjon a dolog fontosságának.*
//az egyik szobában//
*Most igazán nagyra értékeli, hogy az elmúlt időszak sanyarú üldöztetése ellenére a Maur'da harcos megőrizte erőnlétét, így különösebb megerőltetés nélkül segítheti őt a fekhelyre. Ahogy meglátja a hím vonásain eluralkodó aggodalmat, már tudja, hogy az a friss kötelék elég erős hozzá, hogy biztonságban legyen. Egy-egy pillanatra elveszti az eszméletét, ez ellen már nem tud mit tenni. Át kell vészelni. Amennyire tud, kapaszkodik az öntudatába, szavak viszont így is csak nyúlós masszaként érnek el hozzá. ~Egy kicsit még maradj veszteg.~ Tart tőle, hogy a fiatal hímen eluralkodik a pánik és fegyvert rántva felelőst keres, mielőtt megértené a dolgokat. Nagyon-nagyon hosszúnak tűnik az idő, míg csak tehetetlenül kapaszkodik az eszmélet peremén, pedig talán csak egy minutum az egész.
A keze mozdulata ily erőtlenül is határozott, ugyanakkor van benne valami lefegyverző gyengédség is, ahogy a fiatal harcos alkarjára simul.*
- Nyugalom *szól csendesen.* - Matrónád nem hagy magadra. *Agaree-Siche légzése elcsendesedik, egyenletes, szabályos ütembe kényszeríti a nőstény akarata. Erősen kell összpontosítania, hogy visszanyerje az uralmat a teste felett.* - Elmúlik.
*A leheletnél alig több, mi kimondott szónak engedi hívni, mi az ajkán kibukik. Ennek ellenére határozott, s ez talán valamelyest a másikat is megnyugtatja.*
- Vizet! *szólal meg újra a néhány szívdobbanásig elhúzódó csend után. Szárazat nyel, s nehézkesen, se lassan kinyitja a szemét.* - Az iszák oldalsó zsebében... van egy fiola. *A rosszullét lassan múlik. A szédülés kicsit ereszti, az émelygés viszont előlép a helyébe. Pedig muszáj lenne, hogy az étel megmaradjon a gyomrában, hogy visszanyerje az erejét.
Ha megkapja az üvegcsét, felhajtja a zavaros, szürkésbarna színű löttyöt. Összeszorítja a szemét és megfeszülnek a vonásai. Nem könnyű leerőltetnie, de tudja, hogy a kellemetlenség után hamar kifejti jótékony hatását. Sóhajt pár nagyot és lassan ülő helyzetbe tolja magát az ágyon. A párnát a háta mögé igazítja, hogy kényelmesen megtámaszkodhasson a támlánál.*
- Ne aggódj. Nincs baj. Ez csak átmeneti, de a következő hatokban még előfordulhat, ha megerőltetem magam.
*Leteszi az üres fiolát az éjjeliszekrényre, és elkezdi meglazítani a ruháit: a nomád mintákkal hímzett felöltőt és a bőrvértet.*
- Segíts! Megmosdanék *mondja.* - Addig pedig mesélj. Mondj el mindent, amit a pirtianesi Dwirinthalenekről és Shar Úrnőről tudsz. És amikor azt mondom, mindent, azt vedd szó szerint! *pillant a hím felé jelentőségteljesen, hogy kellő nyomatékot adjon a dolog fontosságának.*
18631. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-17 23:35:29
Üzenet elküldve: 2023-11-17 23:35:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
* Mainak is megtetszik a térkép ötlete, habár ő valószínűleg még nem kalkulálta bele Yvon rajztudását. Vagyis inkább annak – mondjuk úgy – egyediségét. A kartográfia nem véletlenül hosszú ideig tanult, értelmiségi szakképzettség, s nem valami, amit egy inaslegény pár perc alatt el tud sajátítani. Ez persze nem gátolja meg abban a fiút, hogy ha jobbat nem találnak, ne készítsen egy vázlatos térképecskét a lánynak. Véleménye szerint a térképeken szereplő dolgok nagyja úgyis felesleges – épp elég, ha az ember tudja, merre van a piactér, a templom és még néhány fontosabb épület, mint például a kocsmák és műhelyek.
Más körülmények között talán sokallná a két aranyat egy pohár vízért. Főleg hogy az íze alapján ide is a kinti szökőkútból hozzák (persze még mindig jobb, mintha valami sáros pocsolyából szállítanák). Most viszont úgy érzi, az életét menti meg a víz, amiért nem hogy kettő, de talán harminc aranyat is kiadna. Többet nem, de csak, mert több már nincs a zsebében. Otthon van még egy kis tartaléka a nehezebb időkre, de azt nem kocsmákban akarja elherdálni – ezért is hagyta otthon. *
– Nincs mit.
* Elindulnak fel a szobába. Yvon nem siet sehova, inkább minden lépcsőfokot rendesen megnéz magának, mielőtt rálépne. A harmadik után viszont már magabiztosan lép a következőre és így tovább, míg el nem ér az emeltre. Mai, aki végig követi, láthatóan le van nyűgözve a helytől. Habár a fiú sem hercegnek született, látott már ennél díszesebb enteriőrt is. Szép-szép, de azért, ha igazán le akarnák nyűgözni a vendégeket, néhány drágaköves aranytál- és evőeszköz elfért volna még a szobában. Mindegy is, Yvon nem az a fajta, aki ne érné be akár csak az üres falakkal és egy kényelmes ággyal.
Mai monológját szemkontaktust tartva hallgatja, a vége viszont annyira váratlanul éri, hogy kis híján szembeprüszköli a lányt. Még időben sikerül elfordulnia és egy torokköszörüléssel megállnia, hogy elnevesse magát. *
– Sajnálom, csak… Valami más befejezésre számítottam. De én is örülök, hogy élsz és, hogy itt vagy. El sem hinnéd, hogy mennyire! * Furcsa belegondolni, hogyha mégis valahol a vadonban érte volna a vég a lányt, sosem ismerhették volna meg egymást, és így a fiúnak az elvesztése sem fájt volna.
Ám nincs lehetősége ebbe belegondolni, mert a következő pillanatban ajkuk megint összeér és ettől minden más része lebénul. Az erős és határozott csók talán még egy fokkal jobban tetszik neki, mint az előző, amit még a fogadó ivó részében hajtottak végre. Mikor ajkaik újra elvállnak, szükségét érzi, hogy mondjon valamit, de Mai megint megelőzi. *
– Aludni? Igen, én is pont erre gondoltam. – Holnap korán kell kelnünk, nem ártana sötétedés előtt odaérnünk a könyvtárba, hogy aztán még legyen időnk másra is. De… * Egyet hátralép, majd leül az ágy szélére. Szerencsére elég józan már ahhoz, hogy legalább az ágyat elsőre eltalálja. *
– Előtte még egy kicsit folytathatnánk az előbbit… Tényleg, te 'így' szoktál aludni?
* Mainak is megtetszik a térkép ötlete, habár ő valószínűleg még nem kalkulálta bele Yvon rajztudását. Vagyis inkább annak – mondjuk úgy – egyediségét. A kartográfia nem véletlenül hosszú ideig tanult, értelmiségi szakképzettség, s nem valami, amit egy inaslegény pár perc alatt el tud sajátítani. Ez persze nem gátolja meg abban a fiút, hogy ha jobbat nem találnak, ne készítsen egy vázlatos térképecskét a lánynak. Véleménye szerint a térképeken szereplő dolgok nagyja úgyis felesleges – épp elég, ha az ember tudja, merre van a piactér, a templom és még néhány fontosabb épület, mint például a kocsmák és műhelyek.
Más körülmények között talán sokallná a két aranyat egy pohár vízért. Főleg hogy az íze alapján ide is a kinti szökőkútból hozzák (persze még mindig jobb, mintha valami sáros pocsolyából szállítanák). Most viszont úgy érzi, az életét menti meg a víz, amiért nem hogy kettő, de talán harminc aranyat is kiadna. Többet nem, de csak, mert több már nincs a zsebében. Otthon van még egy kis tartaléka a nehezebb időkre, de azt nem kocsmákban akarja elherdálni – ezért is hagyta otthon. *
– Nincs mit.
* Elindulnak fel a szobába. Yvon nem siet sehova, inkább minden lépcsőfokot rendesen megnéz magának, mielőtt rálépne. A harmadik után viszont már magabiztosan lép a következőre és így tovább, míg el nem ér az emeltre. Mai, aki végig követi, láthatóan le van nyűgözve a helytől. Habár a fiú sem hercegnek született, látott már ennél díszesebb enteriőrt is. Szép-szép, de azért, ha igazán le akarnák nyűgözni a vendégeket, néhány drágaköves aranytál- és evőeszköz elfért volna még a szobában. Mindegy is, Yvon nem az a fajta, aki ne érné be akár csak az üres falakkal és egy kényelmes ággyal.
Mai monológját szemkontaktust tartva hallgatja, a vége viszont annyira váratlanul éri, hogy kis híján szembeprüszköli a lányt. Még időben sikerül elfordulnia és egy torokköszörüléssel megállnia, hogy elnevesse magát. *
– Sajnálom, csak… Valami más befejezésre számítottam. De én is örülök, hogy élsz és, hogy itt vagy. El sem hinnéd, hogy mennyire! * Furcsa belegondolni, hogyha mégis valahol a vadonban érte volna a vég a lányt, sosem ismerhették volna meg egymást, és így a fiúnak az elvesztése sem fájt volna.
Ám nincs lehetősége ebbe belegondolni, mert a következő pillanatban ajkuk megint összeér és ettől minden más része lebénul. Az erős és határozott csók talán még egy fokkal jobban tetszik neki, mint az előző, amit még a fogadó ivó részében hajtottak végre. Mikor ajkaik újra elvállnak, szükségét érzi, hogy mondjon valamit, de Mai megint megelőzi. *
– Aludni? Igen, én is pont erre gondoltam. – Holnap korán kell kelnünk, nem ártana sötétedés előtt odaérnünk a könyvtárba, hogy aztán még legyen időnk másra is. De… * Egyet hátralép, majd leül az ágy szélére. Szerencsére elég józan már ahhoz, hogy legalább az ágyat elsőre eltalálja. *
– Előtte még egy kicsit folytathatnánk az előbbit… Tényleg, te 'így' szoktál aludni?
18630. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-17 19:42:05
Üzenet elküldve: 2023-11-17 19:42:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Yaremoor, Naraekh//
*Sosem ismerné el magának, de Naraekh tökéletesen olvassa. Mindig sikerül megenyhítenie, még ily feldúlt állapotában is. Az ő engedelmessége valamelyest meghozza önbizalmát, még ha fejében ott motoz az elmúlt percek megalázottsága is. Elégedetten nézi, ahogy a nőstény odakúszik elé és csókkal illeti lábait.*
-Jól van. *Végigsimít a hófehér hajzuhatagon.*
-Megkapod. *A nőstény tátott szája is csiklandozza fantáziáját, de otthagyja a kínálkozó lehetőséget. Megkerüli a fajtársat és mögé térdel.*
-Ez nem csak az én ajándékom, de ha szerencséd van, a Sötét Anyáé is. *Szólal meg nagylelkűen. Mindig is akart utódot. Persze a mélyben végezné a pondró, ha nem népükre hajaz.
Bárhogy is igyekszik Naraekhre koncentrálni, bárhogy is kívánna élni a sors adta lehetőségével, hogy kedve szerint használhassa szolgáját, folyton visszakúszik elméjébe a betoppanó nőstény parancsoló tekintete. Fülében még ott cseng a kibomló ostor hangja. Libidója, mi Pirtianes óta töretlenül üldözi, cserben hagyni látszik őt. Mintha az a nőstény a távoztával férfierejét is magával vitte volna.
Egy ideig mímeli a dolgot. Az ostrom azonban faltörőkos nélkül nem ugyanaz, s ezzel Naraekhet sem tudja becsapni. Gombócot érez torkában, s növekvő haragot szívében.*
-Gyengének tartasz?! *Sziszegi, miközben igyekszik a hátára fordítani a nőstényt, hogy combjai közé másszon.*
-Vagyok olyan erős, mint ő! Én vagyok a legnagyobb hím! *Ökleivel igyekszik érvényt szerezni igazának, s nem válogat abban, hol éri Naraekhet. Persze nem jeleskedik kézitusában és ereje is rosszabb az átlagos hímekétől, így komoly sérülést nem okoz szolgálójában. Fájdalmat kíván okozni, keserűségét kiadni, s mindemellett visszaszerezni a gyeplőt a látogatóba készülő sötételf szellemétől.*
*Sosem ismerné el magának, de Naraekh tökéletesen olvassa. Mindig sikerül megenyhítenie, még ily feldúlt állapotában is. Az ő engedelmessége valamelyest meghozza önbizalmát, még ha fejében ott motoz az elmúlt percek megalázottsága is. Elégedetten nézi, ahogy a nőstény odakúszik elé és csókkal illeti lábait.*
-Jól van. *Végigsimít a hófehér hajzuhatagon.*
-Megkapod. *A nőstény tátott szája is csiklandozza fantáziáját, de otthagyja a kínálkozó lehetőséget. Megkerüli a fajtársat és mögé térdel.*
-Ez nem csak az én ajándékom, de ha szerencséd van, a Sötét Anyáé is. *Szólal meg nagylelkűen. Mindig is akart utódot. Persze a mélyben végezné a pondró, ha nem népükre hajaz.
Bárhogy is igyekszik Naraekhre koncentrálni, bárhogy is kívánna élni a sors adta lehetőségével, hogy kedve szerint használhassa szolgáját, folyton visszakúszik elméjébe a betoppanó nőstény parancsoló tekintete. Fülében még ott cseng a kibomló ostor hangja. Libidója, mi Pirtianes óta töretlenül üldözi, cserben hagyni látszik őt. Mintha az a nőstény a távoztával férfierejét is magával vitte volna.
Egy ideig mímeli a dolgot. Az ostrom azonban faltörőkos nélkül nem ugyanaz, s ezzel Naraekhet sem tudja becsapni. Gombócot érez torkában, s növekvő haragot szívében.*
-Gyengének tartasz?! *Sziszegi, miközben igyekszik a hátára fordítani a nőstényt, hogy combjai közé másszon.*
-Vagyok olyan erős, mint ő! Én vagyok a legnagyobb hím! *Ökleivel igyekszik érvényt szerezni igazának, s nem válogat abban, hol éri Naraekhet. Persze nem jeleskedik kézitusában és ereje is rosszabb az átlagos hímekétől, így komoly sérülést nem okoz szolgálójában. Fájdalmat kíván okozni, keserűségét kiadni, s mindemellett visszaszerezni a gyeplőt a látogatóba készülő sötételf szellemétől.*
18629. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-17 19:05:34
Üzenet elküldve: 2023-11-17 19:05:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor, Naraekh//
*Szinte csípik a levegőben motoszkáló feszültség szikrái, amik csak arra várnak, hogy Yaremoor dühe végül kitörjön, s enyhülést hozzon ezzel mindkettejük számára. Naraekh magában latolgatja, hogy mennyire lesz fájó ez a kitörés, s arra jut, hogy a büszke kis kölyköt ért megaláztatás igen nagy sebet ejtett önérzetében.*
- Rosszat mondtam? Bocsánatot kérek.
*Feleli, közben bizonytalanul méregetve fajtársát. Egyelőre nem mozdul, mert úgy érzi bármit tenne azzal csak többet ártana, s túlzottan kimerítette az út ahhoz, hogy akármit képes legyen ilyen ridegséggel eltűrni.
Szemei megrebbennek Yaremoor szavaira, lábai pedig anélkül engedelmeskednek, hogy egyáltalán észre venné. Érdekesnek tartja, hogy ilyen mélyen megtörte mindkettejüket a Pirtianesi hierarchia, hogy testük már anélkül teszi a dolgát, hogy erre gondolniuk kellene. A fiú valóban dühös, igazán, ami nem túl gyakori. Minden kegyetlen játszmája ellenére nem szokta ilyen megalázó kifejezéssel illetni őt, ami nagyobb sebet üt a lelkén mint az, amit kér tőle.*
- Sajnálom.
*Alázatosan lehajtja fejét Yaremoor előtt, közben a kért módon, négykézláb araszol közelebb hozzá. A hideg, kemény kő alatt fájnak ízületei. Csak akkor torpan meg, amikor a mélységi hím lábfeje szűk látóterébe kerül. Hirtelen ötlettől vezérelve, hogy kicsit megpuhítsa fajtársa megkeményedett szívét, egy-egy csókot nyom annak lábára. Csak ezt követően egyenesedik fel, s lopva a fiú arca felé pislog, abban reménykedve, hogy némi enyhülést lát majd rajta.*
- Kérem szépen...
*Állkapcsa önkéntelenül is megfeszül. Kérése másra irányul ugyan, de elég ezt csak neki tudnia, Yaremoor úgyis azt hiszi majd, amit hinni kíván. Engedelmesen nagyra nyitja száját, és lehunyja szemeit.*
*Szinte csípik a levegőben motoszkáló feszültség szikrái, amik csak arra várnak, hogy Yaremoor dühe végül kitörjön, s enyhülést hozzon ezzel mindkettejük számára. Naraekh magában latolgatja, hogy mennyire lesz fájó ez a kitörés, s arra jut, hogy a büszke kis kölyköt ért megaláztatás igen nagy sebet ejtett önérzetében.*
- Rosszat mondtam? Bocsánatot kérek.
*Feleli, közben bizonytalanul méregetve fajtársát. Egyelőre nem mozdul, mert úgy érzi bármit tenne azzal csak többet ártana, s túlzottan kimerítette az út ahhoz, hogy akármit képes legyen ilyen ridegséggel eltűrni.
Szemei megrebbennek Yaremoor szavaira, lábai pedig anélkül engedelmeskednek, hogy egyáltalán észre venné. Érdekesnek tartja, hogy ilyen mélyen megtörte mindkettejüket a Pirtianesi hierarchia, hogy testük már anélkül teszi a dolgát, hogy erre gondolniuk kellene. A fiú valóban dühös, igazán, ami nem túl gyakori. Minden kegyetlen játszmája ellenére nem szokta ilyen megalázó kifejezéssel illetni őt, ami nagyobb sebet üt a lelkén mint az, amit kér tőle.*
- Sajnálom.
*Alázatosan lehajtja fejét Yaremoor előtt, közben a kért módon, négykézláb araszol közelebb hozzá. A hideg, kemény kő alatt fájnak ízületei. Csak akkor torpan meg, amikor a mélységi hím lábfeje szűk látóterébe kerül. Hirtelen ötlettől vezérelve, hogy kicsit megpuhítsa fajtársa megkeményedett szívét, egy-egy csókot nyom annak lábára. Csak ezt követően egyenesedik fel, s lopva a fiú arca felé pislog, abban reménykedve, hogy némi enyhülést lát majd rajta.*
- Kérem szépen...
*Állkapcsa önkéntelenül is megfeszül. Kérése másra irányul ugyan, de elég ezt csak neki tudnia, Yaremoor úgyis azt hiszi majd, amit hinni kíván. Engedelmesen nagyra nyitja száját, és lehunyja szemeit.*
18628. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-17 16:19:35
Üzenet elküldve: 2023-11-17 16:19:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Igyatok!//
*Jó kalmárunk hamariban megkapja a sült csirkéjét meg a korsó sörét. Jóízűt kortyol a szeszből majd ráveti magát a húsra. Pikk pakk lecsontozza és elégedetten dől hátra levedelve a maradék sert. A két gerle szépen felhajtja vagy legalább is örül a méz sörnek. A setételf nőstények meg hirtelen megvesznek. Hősünknek pedig olyan legendás karizmája van, hogy innentől Pirtianesig és vissza minden nő és nőstény megbolondul a fajokon átívelő sármjától. De úgy tűnik ez most nem volt elég. Eliszkoltak mint Sateret a fényoltártól.*
- Na mindegy adjad a következő belépő három mamlasznak.
*Na ezt már a felszolgánka adja utasításba. Pocsékba ne menjen a jó kis mézsör, mert ugye még hárommal hősünk nem bír el. Nem egy kifejezett kocsmatöltelék. Amúgy is nemes szóval rangon aluli lenne túl innia magát a pórnép előtt. A három mamlasz még nem jött meg. Aki innentől belép annak majd elosztja a korcsmáros. Miután kiszívja az utolsó csepp sört is hamar elunja magát. Ideje tovább állni.*
- Eeyr áldjon!
*Elköszön úgy mindenkitől. Lepattan a székről és már csak a huzat mutatja, hogy itt járt.*
*Jó kalmárunk hamariban megkapja a sült csirkéjét meg a korsó sörét. Jóízűt kortyol a szeszből majd ráveti magát a húsra. Pikk pakk lecsontozza és elégedetten dől hátra levedelve a maradék sert. A két gerle szépen felhajtja vagy legalább is örül a méz sörnek. A setételf nőstények meg hirtelen megvesznek. Hősünknek pedig olyan legendás karizmája van, hogy innentől Pirtianesig és vissza minden nő és nőstény megbolondul a fajokon átívelő sármjától. De úgy tűnik ez most nem volt elég. Eliszkoltak mint Sateret a fényoltártól.*
- Na mindegy adjad a következő belépő három mamlasznak.
*Na ezt már a felszolgánka adja utasításba. Pocsékba ne menjen a jó kis mézsör, mert ugye még hárommal hősünk nem bír el. Nem egy kifejezett kocsmatöltelék. Amúgy is nemes szóval rangon aluli lenne túl innia magát a pórnép előtt. A három mamlasz még nem jött meg. Aki innentől belép annak majd elosztja a korcsmáros. Miután kiszívja az utolsó csepp sört is hamar elunja magát. Ideje tovább állni.*
- Eeyr áldjon!
*Elköszön úgy mindenkitől. Lepattan a székről és már csak a huzat mutatja, hogy itt járt.*
18627. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-17 15:59:32
Üzenet elküldve: 2023-11-17 15:59:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Agaree-Siche Dwyerra, Shaiarin Maur'da//
*Négy koppanás. Kimért mozdulatokkal áll fel a székből, ahol eddig úgy ücsörgött, akár egy szobor. Nem bánta a várakozást. Szüksége volt az időre, hogy rendbe szedje örvénylő gondolatait.*
-Úrnőm, már... *Ahogy megpillantja a matrónát, azon nyomban hóna alá nyúl. Ha kell, a karjaiban viszi be. Nem, eleddig nem tűnt gyengének. Körbe is pillant a folyosón, hátha követték a nőstényt, esetleg támadói még a közelben ólálkodnak. Mindjárt arra gondol, hogy ha nem ez, akkor megmérgezték. Sosem látott még gyengélkedő matrónát.*
-Erre! *Rögtön az ágyhoz vezeti, hogy óvatosan leültesse rá a nőstényt. Öles léptekkel szeli át a szobát, hogy bezárja az ajtót mögötte, majd az ágy mellé térdel.*
-Tudtam, hogy nem szabadott volna külön válni. Az én saram, nem tagadom. Túl soká időztem. *Fogalma sincs, mi lelte a nőstényt, de a felelősséget nem háríthatja, ha egy matrónáról van szó.*
-Mi történt? Orgyilkosok? Merre járnak? *Az oldalán lógó penge markolata után kap, tekintete majd szikrát vet. Meg sem fordul a fejében, hogy bármilyen módon kihasználja az adódó lehetőséget. Miért is tenné? Hogy újra céltalan bolyongjon a világon, bosszútól fűtve és keserűséggel telve? Egy matróna elveszítése is mérhetetlen bűn egy olyan hímnek, mint ő.*
*Négy koppanás. Kimért mozdulatokkal áll fel a székből, ahol eddig úgy ücsörgött, akár egy szobor. Nem bánta a várakozást. Szüksége volt az időre, hogy rendbe szedje örvénylő gondolatait.*
-Úrnőm, már... *Ahogy megpillantja a matrónát, azon nyomban hóna alá nyúl. Ha kell, a karjaiban viszi be. Nem, eleddig nem tűnt gyengének. Körbe is pillant a folyosón, hátha követték a nőstényt, esetleg támadói még a közelben ólálkodnak. Mindjárt arra gondol, hogy ha nem ez, akkor megmérgezték. Sosem látott még gyengélkedő matrónát.*
-Erre! *Rögtön az ágyhoz vezeti, hogy óvatosan leültesse rá a nőstényt. Öles léptekkel szeli át a szobát, hogy bezárja az ajtót mögötte, majd az ágy mellé térdel.*
-Tudtam, hogy nem szabadott volna külön válni. Az én saram, nem tagadom. Túl soká időztem. *Fogalma sincs, mi lelte a nőstényt, de a felelősséget nem háríthatja, ha egy matrónáról van szó.*
-Mi történt? Orgyilkosok? Merre járnak? *Az oldalán lógó penge markolata után kap, tekintete majd szikrát vet. Meg sem fordul a fejében, hogy bármilyen módon kihasználja az adódó lehetőséget. Miért is tenné? Hogy újra céltalan bolyongjon a világon, bosszútól fűtve és keserűséggel telve? Egy matróna elveszítése is mérhetetlen bűn egy olyan hímnek, mint ő.*
18626. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-17 07:09:38
Üzenet elküldve: 2023-11-17 07:09:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fürdőházból ki, szobába fel//
//Shaiarin Maur'da, érintőlegesen Sizpak Derketun//
*Minden lélekjelenlétére szüksége van, hogy egyenes derékkal, megtántorodás nélkül vágjon át a fogadón. Az elé toppanó felszolgálót is csak leinti és félretolja az útjából, hiába hívná fel a figyelmét a tündér által rendelt ajándék mézsörre, ami a mélységieket valószínűleg már nem találta korábbi helyükön, mire kivitték volna a számukra.
Agaree-Siche most nem tudja értékelni a gesztust, és nem is akarja. Minél előbb szeretné elérni a lépcsőt, ami szintén nem kis kihívás az utolsó erejét emésztő testnek, de legalább a korlátban megkapaszkodhat.
A fogait csikorgatva küzdi fel magát az emeletre, ahol viszont már muszáj megtámaszkodnia a falnál, hogy meg ne szédüljön. Egyre elmosódottabb képként imbolyognak előtte a szobák számai, mire eléri a sajátját.
Az ajtófélfának támaszkodva négyet koppant, aztán vár egy kicsit, mielőtt megpróbálkozik benyitni. Nagyon reméli, hogy a Maur'da már visszatért a piacról, hiszen ha nem, az azt jelentené, hogy a kulcs továbbra is lent van a pultnál, ahol a fogadósra bízta az üzenettel. Túlságosan sietett fölfelé, hogy eszébe jusson rákérdezni.
Ha az ajtó nem enged, akkor a folyosón fog összeesni, amit mindenképp szeretett volna elkerülni. Az is épp elég, hogy a még frissen maga mellé fogadott hím előtt fény derül a gyengeségére. Csak a pirtianesi dogmák erejében bízik, melyek az esküje után hűséggel láncolják hozzá. Túlerőltette magát. Az út is épp eléggé megviselte a legyengült szervezetét. Pihennie kellett volna mindjárt, mikor megérkezett, de Agaree-Siche makacs, mint az anyja volt, túlságosan bízott az erejében. Csakhogy ezzel a sok váratlan tényezővel nem tudott számolni.*
//Shaiarin Maur'da, érintőlegesen Sizpak Derketun//
*Minden lélekjelenlétére szüksége van, hogy egyenes derékkal, megtántorodás nélkül vágjon át a fogadón. Az elé toppanó felszolgálót is csak leinti és félretolja az útjából, hiába hívná fel a figyelmét a tündér által rendelt ajándék mézsörre, ami a mélységieket valószínűleg már nem találta korábbi helyükön, mire kivitték volna a számukra.
Agaree-Siche most nem tudja értékelni a gesztust, és nem is akarja. Minél előbb szeretné elérni a lépcsőt, ami szintén nem kis kihívás az utolsó erejét emésztő testnek, de legalább a korlátban megkapaszkodhat.
A fogait csikorgatva küzdi fel magát az emeletre, ahol viszont már muszáj megtámaszkodnia a falnál, hogy meg ne szédüljön. Egyre elmosódottabb képként imbolyognak előtte a szobák számai, mire eléri a sajátját.
Az ajtófélfának támaszkodva négyet koppant, aztán vár egy kicsit, mielőtt megpróbálkozik benyitni. Nagyon reméli, hogy a Maur'da már visszatért a piacról, hiszen ha nem, az azt jelentené, hogy a kulcs továbbra is lent van a pultnál, ahol a fogadósra bízta az üzenettel. Túlságosan sietett fölfelé, hogy eszébe jusson rákérdezni.
Ha az ajtó nem enged, akkor a folyosón fog összeesni, amit mindenképp szeretett volna elkerülni. Az is épp elég, hogy a még frissen maga mellé fogadott hím előtt fény derül a gyengeségére. Csak a pirtianesi dogmák erejében bízik, melyek az esküje után hűséggel láncolják hozzá. Túlerőltette magát. Az út is épp eléggé megviselte a legyengült szervezetét. Pihennie kellett volna mindjárt, mikor megérkezett, de Agaree-Siche makacs, mint az anyja volt, túlságosan bízott az erejében. Csakhogy ezzel a sok váratlan tényezővel nem tudott számolni.*
18625. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-16 18:48:42
Üzenet elküldve: 2023-11-16 18:48:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Yaremoor, Naraekh, Agaree-Siche//
*Természetesen ingerli, hogy hozzá rendelt szolgálójának szánt utasítását ily könnyen felülbírálja a nőstény. Persze nem csodálkozik rajta. Az idegen élt hierarchiájuk kínálta lehetőségeivel. Elég időt töltött már ahhoz népe körében viszont, hogy uralkodni tudjon arcizmain a hasonló szituációkban.
Nem szól semmit a hozzá intézett instrukcióra. Túlságosan tart a nősténytől ahhoz, hogy ellenkezzen, de túl büszke hozzá, hogy helyeseljen. Így csak szimplán tudomásul veszi a hallottakat. Jobbja ökölbe szorul ágyéka felett, de nem moccan. Csupán kurtán bólint. Egészen addig nem szólal meg újra, míg a nőstény magukra nem hagyja őket.
Ugyanazt érzi, mint Pirtianesben, tulajdon családja körében; nincs kontrollja nemhogy sorsa, de akarata felett sem. Fajtáján belüli alsóbbrendűségét éppen csak, hogy levetkőzte, most ismét emlékeztetik rá.
Naraekh felé esik savószín villámló tekintete. Nem válaszol a felé intézett kérdésre. Végigméri a szintén mezítelen, ám fakóbőrű fajtársat, majd a földre mutat.*
-Négykézláb, Te féreg. És könyörögj nekem érte. *Sziszegi remegő hangon, miközben jobbjával igyekszik valami életet lehelni az iménti közjáték után legkevésbé sem tettre kész hímtagjába. Megakarja mutatni a némileg idősebb fajtársnak, hányadán állnak és kicsit bosszúját és kitölteni az iménti nőstényen ezzel.*
A hozzászólás írója (Yaremoor Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.16 19:40:48
*Természetesen ingerli, hogy hozzá rendelt szolgálójának szánt utasítását ily könnyen felülbírálja a nőstény. Persze nem csodálkozik rajta. Az idegen élt hierarchiájuk kínálta lehetőségeivel. Elég időt töltött már ahhoz népe körében viszont, hogy uralkodni tudjon arcizmain a hasonló szituációkban.
Nem szól semmit a hozzá intézett instrukcióra. Túlságosan tart a nősténytől ahhoz, hogy ellenkezzen, de túl büszke hozzá, hogy helyeseljen. Így csak szimplán tudomásul veszi a hallottakat. Jobbja ökölbe szorul ágyéka felett, de nem moccan. Csupán kurtán bólint. Egészen addig nem szólal meg újra, míg a nőstény magukra nem hagyja őket.
Ugyanazt érzi, mint Pirtianesben, tulajdon családja körében; nincs kontrollja nemhogy sorsa, de akarata felett sem. Fajtáján belüli alsóbbrendűségét éppen csak, hogy levetkőzte, most ismét emlékeztetik rá.
Naraekh felé esik savószín villámló tekintete. Nem válaszol a felé intézett kérdésre. Végigméri a szintén mezítelen, ám fakóbőrű fajtársat, majd a földre mutat.*
-Négykézláb, Te féreg. És könyörögj nekem érte. *Sziszegi remegő hangon, miközben jobbjával igyekszik valami életet lehelni az iménti közjáték után legkevésbé sem tettre kész hímtagjába. Megakarja mutatni a némileg idősebb fajtársnak, hányadán állnak és kicsit bosszúját és kitölteni az iménti nőstényen ezzel.*
A hozzászólás írója (Yaremoor Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.16 19:40:48
18624. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-16 18:17:02
Üzenet elküldve: 2023-11-16 18:17:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor, Naraekh, Agaree-Siche//
*Már indulna is, hogy eleget tegyen Yaremoor utasításának, de Agaree ezt felül bírálja, Naraekh pedig természetesen a nőstény akaratának engedelmeskedik. Megtorpan, vár, figyel. Egyedül akkor bátorkodik tekintetét a mélységi úrnőre emelni, amikor fajtársa már távozó félben van. Kicsit bánja ezt, örömmel pihenne még a tiszteletteljes matróna árnyékában.
A távozást követően jól tudja mire számítson, de Yaremoor rég nem tudja igazán megfélemlíteni őt. Egyelőre azt nem tudja eldönteni, hogy ennek ellenére megjátssza mégis a rettegést, ezzel pedig valamelyest ápolva a hím sérült büszkeségét, vagy ne vesződjön ilyesmivel.
Feltehetően elsőként töri meg a csendet a távozást követően.*
- Folytatnád a fürdőt, vagy a ruhákat óhajtod inkább?
*Felkészül arra, hogy az ifjú hím megdobja, vagy egy szánalmas támadást indít irányába, de erre is csak azért készül, hogy reflexein felül emelkedve ne próbáljon ezek elől kitérni.*
*Már indulna is, hogy eleget tegyen Yaremoor utasításának, de Agaree ezt felül bírálja, Naraekh pedig természetesen a nőstény akaratának engedelmeskedik. Megtorpan, vár, figyel. Egyedül akkor bátorkodik tekintetét a mélységi úrnőre emelni, amikor fajtársa már távozó félben van. Kicsit bánja ezt, örömmel pihenne még a tiszteletteljes matróna árnyékában.
A távozást követően jól tudja mire számítson, de Yaremoor rég nem tudja igazán megfélemlíteni őt. Egyelőre azt nem tudja eldönteni, hogy ennek ellenére megjátssza mégis a rettegést, ezzel pedig valamelyest ápolva a hím sérült büszkeségét, vagy ne vesződjön ilyesmivel.
Feltehetően elsőként töri meg a csendet a távozást követően.*
- Folytatnád a fürdőt, vagy a ruhákat óhajtod inkább?
*Felkészül arra, hogy az ifjú hím megdobja, vagy egy szánalmas támadást indít irányába, de erre is csak azért készül, hogy reflexein felül emelkedve ne próbáljon ezek elől kitérni.*
18623. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-16 09:54:11
Üzenet elküldve: 2023-11-16 09:54:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Gyorsan telik az idő, kicsit el is veszítették az időérzéküket, mint kiderült, de mégis van benne egy olyan érzés, mintha nem csak néhány órája lenne itt, hanem sokkal-sokkal régebb óta. Idegen helyen hogyan is lehet ilyen otthonosan éreznie magát? Vagy ez cseppet sem a hely varázsáról szól, hanem arról, akivel az idejét tölti? Mindenesetre kelleni fog egy kis idő, mire feldolgozza ezt az egész forgatagot, ami körötte alakult és csak remélni tudja, hogy lesz még hasonlóban része. Nem tud nem mosolyogni Yvonra, főleg, hogy megint olyan hellyel dobálózik, ami aztán szintén nem mond neki semmit. Ezt hamar fel is ismeri, és egy egészen jó ötlettel rukkol elő. *
- Térkép, ez nagyszerű! *Ha Yvon rajzolná le neki, azt valószínű akkor sem hagyná otthon soha, hogyha már csukott szemmel is tudna közlekedni. Jó most ilyeneket érezni. Mai szeret gondolkodni a jövőn és az élet alakulásán, annak jobbá és könnyebbé tételén, így szeret pár percre gondolatban elkalandozni efféle apróságokon is, minthogy lenne egy személyes kis térképe.
Úgy tűnik az ötletét elmondani, miszerint együtt kéne tölteniük az éjszakát nem volt hiba, hiszen nagyon végig sem kellett mondania, a fiú már pengeti is az aranyakat, amin őszintén meglepődik, mert hát ő hívta „magához”. De ez ismét csak egy olyan cselekedet volt, amiben még nagyobbat nőtt Yvon a szemében. Ettől már nem is tudna többet érezni jelen helyzetben a másik személye iránt, mert túlcsordulna. ~ Hihetetlen, ami ma történik... ~ A víz is életmentő volt, úgy is issza meg, mint ahogy néhány órája a szökőkútból kortyolt. Itt vagy sokkal jobb a víz, mint bárhol máshol a világban, vagy ennyire szomjas nem volt még soha. *
- Köszönöm, Te úgy tűnik mindenre gondolsz.
*Egy pillanat alatt pattan fel a fiú, azt ugyan látja, hogy talán az éjjel kissé könnyebben tette meg ezeket a lépéseket, de ő sem biztos, hogy a legnőiesebb kecsességgel tud majd a lépcső felé indulni. Szívesen fogja a kezet, még ha nem lenne rá szüksége, akkor is megfogná, hogy érezhesse. Most már, hogy kezd józanabbá válni, jönnek is a furcsa hunyorítások, amik saját magának szólnak, hogy ez annyira nem vall rá és mégis mit csinál. Elengedi a gondolatot. Ez az időszak hadd legyen önfeledt. *
- Menjünk. Ó, csak legyen kényelmes az ágy.
*Nagyot sóhajt, mert most elképzelte az elmúlt időszak fekhelyeit és nagyon-nagyon vágyik valami méltóbbra.
Feláll ő is, szerencsére nem imbolyog nagyon, mert sokkal nagyobb benne a kalandvágy, hogy minden apró négyzetcentimétert megnézzen a fogadó további részéből. Egy lépcsőt lát, amire magabiztosan lép rá, persze csak Yvon után. Követi a fiút, mert neki nagyobb a helyismerete, de most egy kicsit elszakad a kettősükből gondolatban és a látványt issza be a szemével, - a szobához vezető utat, majd, amikor annak ajtaja nyílik, minden egyes bútorát. *
- Szerintem ez nem is történik meg most.
* Lép be a szálláshelyre, s odafordul Yvonhoz, úgy, hogy közben fogja a kezét. Áll csak egy pillanatig a másikkal szemben, egy kis kétségbeesés is megcsillan a szemében, de mégis olyan boldog ebben a pillanatban. Nem akarja megijeszteni a másikat, nincs probléma, csak egyszerűen túl hihetetlen az egész. * - Én az előző reggel azt sem tudtam, hogy élni fogok-e most, erre itt vagyok veled és itt van tiszta víz.
*Most ez úgy hangzott, mintha a mosdótál, amit lát, az valami olyan luxustermék lenne, amihez csak úgy nem juthat hozzá földi halandó. Nem arról szóltak a mindennapjai, hogy ezek az egyébként általa megszokott dolgok csak úgy az útjába kerülnek. Nem nagyon szeretett volna hirtelen mozdulatokat tenni el ne dőljön, de egy pillanat alatt a lehető legközelebb lép a fiúhoz, kezét elengedi és az arcához emeli, hogy azt simíthassa végig tenyerével - ahogyan azt már nem is olyan rég akarta - és egy rövid, de annál erőteljesebb csókot lehel ajkaira, afféle megköszönésképpen. Talán még sosem volt ennyire hálás senkinek. *
- Aludnunk kell. * Távolodik el kissé az ajka a fiúétól. *
*Gyorsan telik az idő, kicsit el is veszítették az időérzéküket, mint kiderült, de mégis van benne egy olyan érzés, mintha nem csak néhány órája lenne itt, hanem sokkal-sokkal régebb óta. Idegen helyen hogyan is lehet ilyen otthonosan éreznie magát? Vagy ez cseppet sem a hely varázsáról szól, hanem arról, akivel az idejét tölti? Mindenesetre kelleni fog egy kis idő, mire feldolgozza ezt az egész forgatagot, ami körötte alakult és csak remélni tudja, hogy lesz még hasonlóban része. Nem tud nem mosolyogni Yvonra, főleg, hogy megint olyan hellyel dobálózik, ami aztán szintén nem mond neki semmit. Ezt hamar fel is ismeri, és egy egészen jó ötlettel rukkol elő. *
- Térkép, ez nagyszerű! *Ha Yvon rajzolná le neki, azt valószínű akkor sem hagyná otthon soha, hogyha már csukott szemmel is tudna közlekedni. Jó most ilyeneket érezni. Mai szeret gondolkodni a jövőn és az élet alakulásán, annak jobbá és könnyebbé tételén, így szeret pár percre gondolatban elkalandozni efféle apróságokon is, minthogy lenne egy személyes kis térképe.
Úgy tűnik az ötletét elmondani, miszerint együtt kéne tölteniük az éjszakát nem volt hiba, hiszen nagyon végig sem kellett mondania, a fiú már pengeti is az aranyakat, amin őszintén meglepődik, mert hát ő hívta „magához”. De ez ismét csak egy olyan cselekedet volt, amiben még nagyobbat nőtt Yvon a szemében. Ettől már nem is tudna többet érezni jelen helyzetben a másik személye iránt, mert túlcsordulna. ~ Hihetetlen, ami ma történik... ~ A víz is életmentő volt, úgy is issza meg, mint ahogy néhány órája a szökőkútból kortyolt. Itt vagy sokkal jobb a víz, mint bárhol máshol a világban, vagy ennyire szomjas nem volt még soha. *
- Köszönöm, Te úgy tűnik mindenre gondolsz.
*Egy pillanat alatt pattan fel a fiú, azt ugyan látja, hogy talán az éjjel kissé könnyebben tette meg ezeket a lépéseket, de ő sem biztos, hogy a legnőiesebb kecsességgel tud majd a lépcső felé indulni. Szívesen fogja a kezet, még ha nem lenne rá szüksége, akkor is megfogná, hogy érezhesse. Most már, hogy kezd józanabbá válni, jönnek is a furcsa hunyorítások, amik saját magának szólnak, hogy ez annyira nem vall rá és mégis mit csinál. Elengedi a gondolatot. Ez az időszak hadd legyen önfeledt. *
- Menjünk. Ó, csak legyen kényelmes az ágy.
*Nagyot sóhajt, mert most elképzelte az elmúlt időszak fekhelyeit és nagyon-nagyon vágyik valami méltóbbra.
Feláll ő is, szerencsére nem imbolyog nagyon, mert sokkal nagyobb benne a kalandvágy, hogy minden apró négyzetcentimétert megnézzen a fogadó további részéből. Egy lépcsőt lát, amire magabiztosan lép rá, persze csak Yvon után. Követi a fiút, mert neki nagyobb a helyismerete, de most egy kicsit elszakad a kettősükből gondolatban és a látványt issza be a szemével, - a szobához vezető utat, majd, amikor annak ajtaja nyílik, minden egyes bútorát. *
- Szerintem ez nem is történik meg most.
* Lép be a szálláshelyre, s odafordul Yvonhoz, úgy, hogy közben fogja a kezét. Áll csak egy pillanatig a másikkal szemben, egy kis kétségbeesés is megcsillan a szemében, de mégis olyan boldog ebben a pillanatban. Nem akarja megijeszteni a másikat, nincs probléma, csak egyszerűen túl hihetetlen az egész. * - Én az előző reggel azt sem tudtam, hogy élni fogok-e most, erre itt vagyok veled és itt van tiszta víz.
*Most ez úgy hangzott, mintha a mosdótál, amit lát, az valami olyan luxustermék lenne, amihez csak úgy nem juthat hozzá földi halandó. Nem arról szóltak a mindennapjai, hogy ezek az egyébként általa megszokott dolgok csak úgy az útjába kerülnek. Nem nagyon szeretett volna hirtelen mozdulatokat tenni el ne dőljön, de egy pillanat alatt a lehető legközelebb lép a fiúhoz, kezét elengedi és az arcához emeli, hogy azt simíthassa végig tenyerével - ahogyan azt már nem is olyan rég akarta - és egy rövid, de annál erőteljesebb csókot lehel ajkaira, afféle megköszönésképpen. Talán még sosem volt ennyire hálás senkinek. *
- Aludnunk kell. * Távolodik el kissé az ajka a fiúétól. *
18622. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-15 21:02:46
Üzenet elküldve: 2023-11-15 21:02:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
* Neki sincsenek kétségei afelől, hogy amíg él, emlékezni fog erre az estére. Hogy utána mi lesz, azon vajmi keveset szokott gondolkodni. Ha néhanapján mégis eszébe jutnak ilyen kérdések, azt már aztán tényleg az állítólagos istenségekre bízza. Most viszont nem jut eszébe semmi ilyesmi, így nyugodtan folytatódhat a holnapi nap tervezése.
~ Csak tudjak felkelni! ~
Yvonban régóta él a gyanú, hogy létezhet az az érzés, ami Mainak olyan újnak hat; de nem különböznek abban, hogy mindketten most először találtak rá valakire, akivel ez az érzés kölcsönös. A fiú azt is érzi, ez egy olyan kialudhatatlan láng, amit az egyik évben wegtoreni kereskedők hoztak a nyári vásárba. Ha egy kicsit bölcsebb lenne, azt is tudhatná, hogy az ilyen lángot sem árt kordában tartani – mint bármelyik hétköznapi tüzet. A túl nagy lánggal égő tűz hamar kifogy a tüzelőanyagból, míg amelyik nem kap elég utánpótlást, kialszik. Ez a sugallat valahol mélyen talán benne is felmerül, de mélyen eltemeti a többi felesleges jó tanács mellé, amit élete során kapott az öregektől. Egyre szabadabbnak érzi magát Mai közelében, ami egy előnyös dolog, ha az ember sok időt akar tölteni valakivel. *
– Nagyszerű! Remélem, elnyeri tetszésedet a könyvtár. Holnap majd megbeszéljük, onnan hova tovább. * Feleslegesnek érzi előre terveket szövögetni, úgyis melátják majd, mihez lesz kedvük. Ötletei ugyan vannak – ő például nem ismer olyan szerzetet, aki egy jó ebédnek ne tudna örülni, de sok más érdekességet is rejt magában a város.
Azt reméli, hogy ezúttal téved a lány. Ha tényleg dél körül van már, talán nem is érdemes már lefeküdni, mert mire felébrednek, már újra sötét lesz. Ő is nagyot kortyol a söréből, közben aligha veszi le szemeit a lányéról. *
– Az az ivó valahol a régi szegénynegyed belsejében található… * Hamar rájön, hogy mivel Mai semmit nem tud Artheniorról, ez továbbra sem információ számára. *
– Mármint elég messze van innen. A fenébe is, holnap keresünk neked egy térképet a városról, úgyis ott leszünk a könyvtárban. Ha nem találunk, akkor meg lerajzolom neked fejből. * Igazság szerint, neki aligha lenne segítség egy térkép, ha egy ismeretlen városba érkezne. ~ Talán Mai tud kezdeni vele valamit, elvégre belőle tudós lesz vagy micsoda. ~ Örül, hogy ezt nem mondta ki hangosan, mert a "tudós vagy micsoda" úgy hangozhat, mintha nem érdekelné a lány célja. Ez nyilván nem így van, de se a kuruzsló, se a vajákos, se a jósnő nem egészen fedi le azt, amiről korábban beszélt.
Hamarosan arra is fény derül, hogy miért kérdezett a lakhelye felől a lány. Látja rajta a félelmet, ami csak még jobban ösztönzi arra, hogy most ő legyen a bátor. Egy percig sem haboz kitenni az asztalra 22 aranyat, ugyanis ennyi a Szoba ára két főre.
*
– Egy szoba lesz… Öhm, két főre. * Szól oda a kocsmárosnak, aki láthatóan sok mindent látott már az évek során, így erre még a bajsza se rezdül, egykedvűen rakja le a szobakulcsot eléjük.
Yvon nem hitte volna, hogy egy nő valaha is arra fogja kérni, hogy vele maradjon éjszakára, de most valahogy annyira természetesen jött a dolog, hogy elfelejt meglepődni is. *
– Már hogyne lenne kedvem? * Felel Mainak kissé késve, nem mintha az előzőeket ne előtte beszélte volna meg a kocsmárossal. Megint iszik egy nagyot a sörből. Most már igazából nem is érdekli, hogy elfogyjon és nem is az ízéért issza – talán csak, hogy ne tűnjön illetlennek, hogy épp az ajádnék italt hagyja ott. Egy kortynyi még így is marad az alján, mert annyit egyszerűen nem tud meginni. Már így is azt érzi, hogy olyan száraz a torka, mint a wegtoreni homoksivatag, ezen pedig a sör nem segít, sőt. *
– Egy pohár Vizet is kérek... Nem is, inkább kettőt! Tessék, még 4 arany! * Amikor azt is megkapják, az egyiket persze Mai elé teszi, mert feltételezi, hogy rá is ráfér már egy kis frissítő víz ennyi alkohol után.
Amíg a vizet issza, végre újra van lehetősége a lány szemeibe nézni. Mélyen elmerül a jégkék íriszekben. Bár ez Mai szakterülete, most ő is megpróbálkozik a gondolatolvasással. Nem kizárt, hogy részben sikerrel jár, de ha így is van, az inkább nevezhető szerencsének, mint valódi emberismeretnek vagy gondolatolvasásnak. Ami valószínűbb, hogy saját érzéseit vetíti a lányra. Ugyanis amit lát, az az izgalom és a vágy. Talán fél perc is eltelhet semmittevéssel, mire újra összeszedi magát annyira, hogy felvesse a távozás ötletét. *
– Menjünk fel. * Nem habozik, egyből feláll és lép egyet a lépcső irányába, de már ez is elég ahhoz, hogy majdhogynem elhasaljon. Szerencse, hogy a bárpult épp kéznél van, így sikerül megtámasztania magát.
~ Gyerünk már, ennyire nem volt sok az a pálinka! ~ Győzködi magát – úgy tűnik, sikerrel, mivel a következő két lépést már egész egyszerűen teszi meg. Legalábbis belülről úgy érzi, hogy kívülről mi látszik, az megint más kérdés. Viszont az is eszébe jut, hogy Mai állítása szerint korábban még nem ivott pálinkát, ezért visszasiet hozzá (voltaképpen egy újabb lépéssel már ott is terem) és kezét nyújtja, hogy felsegítse. Ha kell, a hátán viszi fel a lányt, az emeletre, de amíg van választási lehetőség, addig inkább csak támogatja abban, hogy a saját lábán menjen. Már, ha nem gondolta meg magát vagy nem támadt jobb ötlete időközben. *
* Neki sincsenek kétségei afelől, hogy amíg él, emlékezni fog erre az estére. Hogy utána mi lesz, azon vajmi keveset szokott gondolkodni. Ha néhanapján mégis eszébe jutnak ilyen kérdések, azt már aztán tényleg az állítólagos istenségekre bízza. Most viszont nem jut eszébe semmi ilyesmi, így nyugodtan folytatódhat a holnapi nap tervezése.
~ Csak tudjak felkelni! ~
Yvonban régóta él a gyanú, hogy létezhet az az érzés, ami Mainak olyan újnak hat; de nem különböznek abban, hogy mindketten most először találtak rá valakire, akivel ez az érzés kölcsönös. A fiú azt is érzi, ez egy olyan kialudhatatlan láng, amit az egyik évben wegtoreni kereskedők hoztak a nyári vásárba. Ha egy kicsit bölcsebb lenne, azt is tudhatná, hogy az ilyen lángot sem árt kordában tartani – mint bármelyik hétköznapi tüzet. A túl nagy lánggal égő tűz hamar kifogy a tüzelőanyagból, míg amelyik nem kap elég utánpótlást, kialszik. Ez a sugallat valahol mélyen talán benne is felmerül, de mélyen eltemeti a többi felesleges jó tanács mellé, amit élete során kapott az öregektől. Egyre szabadabbnak érzi magát Mai közelében, ami egy előnyös dolog, ha az ember sok időt akar tölteni valakivel. *
– Nagyszerű! Remélem, elnyeri tetszésedet a könyvtár. Holnap majd megbeszéljük, onnan hova tovább. * Feleslegesnek érzi előre terveket szövögetni, úgyis melátják majd, mihez lesz kedvük. Ötletei ugyan vannak – ő például nem ismer olyan szerzetet, aki egy jó ebédnek ne tudna örülni, de sok más érdekességet is rejt magában a város.
Azt reméli, hogy ezúttal téved a lány. Ha tényleg dél körül van már, talán nem is érdemes már lefeküdni, mert mire felébrednek, már újra sötét lesz. Ő is nagyot kortyol a söréből, közben aligha veszi le szemeit a lányéról. *
– Az az ivó valahol a régi szegénynegyed belsejében található… * Hamar rájön, hogy mivel Mai semmit nem tud Artheniorról, ez továbbra sem információ számára. *
– Mármint elég messze van innen. A fenébe is, holnap keresünk neked egy térképet a városról, úgyis ott leszünk a könyvtárban. Ha nem találunk, akkor meg lerajzolom neked fejből. * Igazság szerint, neki aligha lenne segítség egy térkép, ha egy ismeretlen városba érkezne. ~ Talán Mai tud kezdeni vele valamit, elvégre belőle tudós lesz vagy micsoda. ~ Örül, hogy ezt nem mondta ki hangosan, mert a "tudós vagy micsoda" úgy hangozhat, mintha nem érdekelné a lány célja. Ez nyilván nem így van, de se a kuruzsló, se a vajákos, se a jósnő nem egészen fedi le azt, amiről korábban beszélt.
Hamarosan arra is fény derül, hogy miért kérdezett a lakhelye felől a lány. Látja rajta a félelmet, ami csak még jobban ösztönzi arra, hogy most ő legyen a bátor. Egy percig sem haboz kitenni az asztalra 22 aranyat, ugyanis ennyi a Szoba ára két főre.
*– Egy szoba lesz… Öhm, két főre. * Szól oda a kocsmárosnak, aki láthatóan sok mindent látott már az évek során, így erre még a bajsza se rezdül, egykedvűen rakja le a szobakulcsot eléjük.
Yvon nem hitte volna, hogy egy nő valaha is arra fogja kérni, hogy vele maradjon éjszakára, de most valahogy annyira természetesen jött a dolog, hogy elfelejt meglepődni is. *
– Már hogyne lenne kedvem? * Felel Mainak kissé késve, nem mintha az előzőeket ne előtte beszélte volna meg a kocsmárossal. Megint iszik egy nagyot a sörből. Most már igazából nem is érdekli, hogy elfogyjon és nem is az ízéért issza – talán csak, hogy ne tűnjön illetlennek, hogy épp az ajádnék italt hagyja ott. Egy kortynyi még így is marad az alján, mert annyit egyszerűen nem tud meginni. Már így is azt érzi, hogy olyan száraz a torka, mint a wegtoreni homoksivatag, ezen pedig a sör nem segít, sőt. *
– Egy pohár Vizet is kérek... Nem is, inkább kettőt! Tessék, még 4 arany!
* Amikor azt is megkapják, az egyiket persze Mai elé teszi, mert feltételezi, hogy rá is ráfér már egy kis frissítő víz ennyi alkohol után. Amíg a vizet issza, végre újra van lehetősége a lány szemeibe nézni. Mélyen elmerül a jégkék íriszekben. Bár ez Mai szakterülete, most ő is megpróbálkozik a gondolatolvasással. Nem kizárt, hogy részben sikerrel jár, de ha így is van, az inkább nevezhető szerencsének, mint valódi emberismeretnek vagy gondolatolvasásnak. Ami valószínűbb, hogy saját érzéseit vetíti a lányra. Ugyanis amit lát, az az izgalom és a vágy. Talán fél perc is eltelhet semmittevéssel, mire újra összeszedi magát annyira, hogy felvesse a távozás ötletét. *
– Menjünk fel. * Nem habozik, egyből feláll és lép egyet a lépcső irányába, de már ez is elég ahhoz, hogy majdhogynem elhasaljon. Szerencse, hogy a bárpult épp kéznél van, így sikerül megtámasztania magát.
~ Gyerünk már, ennyire nem volt sok az a pálinka! ~ Győzködi magát – úgy tűnik, sikerrel, mivel a következő két lépést már egész egyszerűen teszi meg. Legalábbis belülről úgy érzi, hogy kívülről mi látszik, az megint más kérdés. Viszont az is eszébe jut, hogy Mai állítása szerint korábban még nem ivott pálinkát, ezért visszasiet hozzá (voltaképpen egy újabb lépéssel már ott is terem) és kezét nyújtja, hogy felsegítse. Ha kell, a hátán viszi fel a lányt, az emeletre, de amíg van választási lehetőség, addig inkább csak támogatja abban, hogy a saját lábán menjen. Már, ha nem gondolta meg magát vagy nem támadt jobb ötlete időközben. *
18621. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-15 17:48:42
Üzenet elküldve: 2023-11-15 17:48:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Tetszik neki Yvon nevetése. Túlságosan is beleereszkedett a jókedvbe, milyen idilli lenne, ha ez folytatódhatna. Ha létezne olyan élet is, amiben központi szerep a jókedv és a körülötte, vagy a világban történő sok rossz csak másodlagossá válna. Sosem gondolt még olyan merészet, hogy ilyesmi lehetséges. Ha tényleg nem is történhet meg, már megérte ez az éjszaka és a hosszú út, fiatal kora minden gyötrelme. Valahogy meg kell tanulni, hogy létezik ilyen is és a legjobb tanárt kapta ehhez. Akármi is történjék, ezt nem fogja elfelejteni soha, akkor sem ha legurítana még egy üveggel. Hagyja, hogy átjárja a jókedv, akkor is ha csak kölcsönvette a jövőtől.*
- Ha felmérhetem a terepet a könyvtárban nekem már az is elég. Tudod, csak szeretném megnézni mihez nyúlhatok a későbbiekben. Nem terveztem kiolvasni semmit, majd te leszel holnap a könyvem és mesélsz nekem dolgokat.
*Olyan gondolatok ébrednek benne, amiről nem is tudta, hogy létezhet. Például az, hogy van valaki akivel szívesen töltene el hosszabb időt is és nem lapozni kell. Tényleg pillanatok alatt megváltozhat minden, jó és rossz értelemben is. Egy életre az eszébe véste, hogy minden pillanat sors fordító lehet. Amikor el kellett mennie otthonról, tudta, hogy csak jobb lehet, de ilyesmit nem remélt, mert nem tudta, hogy neki jár. *
- A dél sincs már messze úgy lehet. *Esik gondolkodóba és iszik egy újabb kortyot. Szerencsére már a részegség mélyebb része el kezd tovaszállni.
Kérdése után nem vesz észre zavartságot Yvon rezdülésein, mert a sajátja jobban lefoglalja. Nem is érti, hogyan tehetett fel ilyet, hiszen még nem töltötte mással egy szobában az éjjelt, még talán a szüleivel sem, amikor apróság volt. Házuk elég nagy volt ahhoz, hogy mindenki külön tengethette a mindennapjait, de egy cseppet sem bánta, hiszen addig nem szólhattak bele, mit tesz, amíg mindenki magával foglalkozott.*
- A Félszemű csigáról már meséltél, de ez nem vitt közelebb a megoldáshoz.
*Nagy levegőt vesz és nem is fújja ki azonnal. Fürkészi Yvon tekintetét és mivel múlik a delírium, már egyre inkább el tud képzelni olyasmi válaszokat, amitől majd bután fogja magát érezni. Persze ez az este nem ad okot arra, hogy kételkedjen, de mivel nem ő az egyetlen ezen a világon, így a másiknak akár fontos is lehet a hazajutás, hiszen eszébe nem jutna, hogy azt a távot megtenni ilyen állapotban nem is olyan egyszerű.*
- Azért... *Fújja ki a levegőt végül és próbálja minden gondolatát összeszedni, hogy ne tűnjön teljesen elvetemültnek.* - ...mert szeretném, ha maradnál velem. Ha van... kedved.
*Ismét megharapja alsó ajkát és most már azt is felfedezi, hogy nagyobbat dobbant a szíve, mint azt szokott. Azonnal poharáért nyúl, úgy tűnik megtalálta a módját annak, hogyan kell lekötnie valamelyik testrészét ahhoz, hogy leplezze, nem tud velük mit kezdeni, mert zavarban van.*
*Tetszik neki Yvon nevetése. Túlságosan is beleereszkedett a jókedvbe, milyen idilli lenne, ha ez folytatódhatna. Ha létezne olyan élet is, amiben központi szerep a jókedv és a körülötte, vagy a világban történő sok rossz csak másodlagossá válna. Sosem gondolt még olyan merészet, hogy ilyesmi lehetséges. Ha tényleg nem is történhet meg, már megérte ez az éjszaka és a hosszú út, fiatal kora minden gyötrelme. Valahogy meg kell tanulni, hogy létezik ilyen is és a legjobb tanárt kapta ehhez. Akármi is történjék, ezt nem fogja elfelejteni soha, akkor sem ha legurítana még egy üveggel. Hagyja, hogy átjárja a jókedv, akkor is ha csak kölcsönvette a jövőtől.*
- Ha felmérhetem a terepet a könyvtárban nekem már az is elég. Tudod, csak szeretném megnézni mihez nyúlhatok a későbbiekben. Nem terveztem kiolvasni semmit, majd te leszel holnap a könyvem és mesélsz nekem dolgokat.
*Olyan gondolatok ébrednek benne, amiről nem is tudta, hogy létezhet. Például az, hogy van valaki akivel szívesen töltene el hosszabb időt is és nem lapozni kell. Tényleg pillanatok alatt megváltozhat minden, jó és rossz értelemben is. Egy életre az eszébe véste, hogy minden pillanat sors fordító lehet. Amikor el kellett mennie otthonról, tudta, hogy csak jobb lehet, de ilyesmit nem remélt, mert nem tudta, hogy neki jár. *
- A dél sincs már messze úgy lehet. *Esik gondolkodóba és iszik egy újabb kortyot. Szerencsére már a részegség mélyebb része el kezd tovaszállni.
Kérdése után nem vesz észre zavartságot Yvon rezdülésein, mert a sajátja jobban lefoglalja. Nem is érti, hogyan tehetett fel ilyet, hiszen még nem töltötte mással egy szobában az éjjelt, még talán a szüleivel sem, amikor apróság volt. Házuk elég nagy volt ahhoz, hogy mindenki külön tengethette a mindennapjait, de egy cseppet sem bánta, hiszen addig nem szólhattak bele, mit tesz, amíg mindenki magával foglalkozott.*
- A Félszemű csigáról már meséltél, de ez nem vitt közelebb a megoldáshoz.
*Nagy levegőt vesz és nem is fújja ki azonnal. Fürkészi Yvon tekintetét és mivel múlik a delírium, már egyre inkább el tud képzelni olyasmi válaszokat, amitől majd bután fogja magát érezni. Persze ez az este nem ad okot arra, hogy kételkedjen, de mivel nem ő az egyetlen ezen a világon, így a másiknak akár fontos is lehet a hazajutás, hiszen eszébe nem jutna, hogy azt a távot megtenni ilyen állapotban nem is olyan egyszerű.*
- Azért... *Fújja ki a levegőt végül és próbálja minden gondolatát összeszedni, hogy ne tűnjön teljesen elvetemültnek.* - ...mert szeretném, ha maradnál velem. Ha van... kedved.
*Ismét megharapja alsó ajkát és most már azt is felfedezi, hogy nagyobbat dobbant a szíve, mint azt szokott. Azonnal poharáért nyúl, úgy tűnik megtalálta a módját annak, hogyan kell lekötnie valamelyik testrészét ahhoz, hogy leplezze, nem tud velük mit kezdeni, mert zavarban van.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18874-18893