Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 855 (17081. - 17099. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
17099. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-28 03:06:37
Üzenet elküldve: 2022-01-28 03:06:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Képzavar//
//Zárás//
* Az ork hamar megunja az ücsörgést. Összeszedi a cuccait, és megindul a kijárat felé. Közben sok minden megfordul a fejében, de egy dologban egészen biztos. Mégpedig abban, hogy az ilyen városok még mindig nem orkoknak valók. Hiányoznak a régi barátok, harcostársak és a jó bunyók. Úgy érzi tennie kell valamit ezzel kapcsolatban. Így hát nagy lendülettel halad továbbra is az ajtó felé, intve a kocsmárosnak. A többiek úgy sem számítanak neki.* -Gravak te vén lókötő! Merre lehetsz? *Motyog maga elé, felidézve bajtársa vonásait, és pocsék ízlését. A gondolattól pofája széles vicsorra húzódik, sárgás árnyalatú agyarát villogtatva. Majd végül elhagyja a helyet végleg.*
A hozzászólás írója (Hagrar Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.28 04:38:26
//Zárás//
* Az ork hamar megunja az ücsörgést. Összeszedi a cuccait, és megindul a kijárat felé. Közben sok minden megfordul a fejében, de egy dologban egészen biztos. Mégpedig abban, hogy az ilyen városok még mindig nem orkoknak valók. Hiányoznak a régi barátok, harcostársak és a jó bunyók. Úgy érzi tennie kell valamit ezzel kapcsolatban. Így hát nagy lendülettel halad továbbra is az ajtó felé, intve a kocsmárosnak. A többiek úgy sem számítanak neki.* -Gravak te vén lókötő! Merre lehetsz? *Motyog maga elé, felidézve bajtársa vonásait, és pocsék ízlését. A gondolattól pofája széles vicsorra húzódik, sárgás árnyalatú agyarát villogtatva. Majd végül elhagyja a helyet végleg.*
A hozzászólás írója (Hagrar Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.28 04:38:26
17098. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 23:33:54
Üzenet elküldve: 2022-01-27 23:33:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
* A hirtelen viselkedés változásra nem nagyon reagál az elf. Pipájába szív mélyeket, hogy utána pöfékelhessen a feje felé. Az ember szerfelett érdekes tényeket közöl vele, így türelmesen hallgatja a másik felet. Amikor már úgy érzi pipája kifogyott, szépen le kopogja belőle a maradék dohányt utána igényesen vissza csomagolja a levélbe, majd elteszi a táskájába. Figyelmesen követi a mágus szavait, kezei talán a csomagolással foglalatoskodnak, de a fülét hegyezi a másik félre. *
- Értem. * Tesz egy rövid választ a történetére. * - Szóval még mindig káosz van. * Vonja le szavaiból a tanulságot. Maradék sörét gyorsan egyben lehúzza. Egy nagyobb sóhajjal pedig tekintetét Adoaver felé fordítja. *
- És hol található ez a torony?
* Táskáját közben székére vissza teszi, hogy ne zavarja őt a továbbiakban. * - Nem jártam a városban sokat. * Körbe tekint az ember tömegen ismételten. * - Nem is tervezek a továbbiakban sem.
* Soha nem volt emberbarát típus, de legalább a más fajúakat is megvetette. Kevés hasonlóval találkozott mint jó maga, így nem is kérdés számára, hogy kiknek szavaz valamennyi bizalmat. Eddig a tündérekkel is így volt, de hamar rá kellett ébrednie, hogy a világ változik. *
- Elhiszem szavaid, erre a legjobb bemutatás a furcsa városi tündérek.
* Teszi ismételten hozzá. Valahogy nem akar leakadni a kis szárnyas lényekről. De az ember megmozgatott benne valamit. Azt még nem tudja meghatározni, hogy mit. *
- Szóval akkor elemi affinitást és azon belül a tűzet tanulod. * Egy kis szünetet hagyva szavai között tekintetét le nem véve a másikról. * - És mi célod ezzel a tudással? * Nem mintha bármi joga lenne a férfit kérdőre vonni. Talán jelent számára valamit a kérdés, de az is lehet, hogy csak kedvtelésből kérdi a másik felet. Ha válaszát megkapja függetlenül csak bólint rá egyet. *
- Érdekes az amit mondasz, és egyetértek veled. Jobban szívlelem az állatok és a könyvek közelségét mint ... * Egy érdekes cöcögő hangot ad ki az elf, mintha valami a foga közé szorult volna. * - ezekét. Vannak itt jóra való emberek, de ahogy látom a város megteszi a hatását. * Egy pillanatra elakad Sylvar, a másik fél poharára bámul. * - Meghívhatlak egy italra? * Bármit is felel a másik fél már inti le az egyik kiszolgálót.Az érkező hölgytől két darab Gyümölcsteát rendel. A kezébe nem felejti el leszámolni a 10 aranyat.
*
- Ez a legkevesebb, a tudást illően meg kell hálálni. * Biccent mélyre a hosszú életű. * - Ha éhes vagy, azt is örömmel fizetem.
* Kedvessége alkalmanként megmutatkozik, de nem olyan gyakori pillanat. Amint megérkezik a két tea, az egyiket a másik fél elé tolja. * - Igazából tapasztalatot is jöttem gyűjteni, de mesterem nem utalt rá miként tegyem azt. Talán ez az a szabadság amiről előbb beszéltél. * Rántja égig a vállait. Ha a másik ismételten belekezd, akkor figyelmesebb lesz vele a továbbiakban. *
* A hirtelen viselkedés változásra nem nagyon reagál az elf. Pipájába szív mélyeket, hogy utána pöfékelhessen a feje felé. Az ember szerfelett érdekes tényeket közöl vele, így türelmesen hallgatja a másik felet. Amikor már úgy érzi pipája kifogyott, szépen le kopogja belőle a maradék dohányt utána igényesen vissza csomagolja a levélbe, majd elteszi a táskájába. Figyelmesen követi a mágus szavait, kezei talán a csomagolással foglalatoskodnak, de a fülét hegyezi a másik félre. *
- Értem. * Tesz egy rövid választ a történetére. * - Szóval még mindig káosz van. * Vonja le szavaiból a tanulságot. Maradék sörét gyorsan egyben lehúzza. Egy nagyobb sóhajjal pedig tekintetét Adoaver felé fordítja. *
- És hol található ez a torony?
* Táskáját közben székére vissza teszi, hogy ne zavarja őt a továbbiakban. * - Nem jártam a városban sokat. * Körbe tekint az ember tömegen ismételten. * - Nem is tervezek a továbbiakban sem.
* Soha nem volt emberbarát típus, de legalább a más fajúakat is megvetette. Kevés hasonlóval találkozott mint jó maga, így nem is kérdés számára, hogy kiknek szavaz valamennyi bizalmat. Eddig a tündérekkel is így volt, de hamar rá kellett ébrednie, hogy a világ változik. *
- Elhiszem szavaid, erre a legjobb bemutatás a furcsa városi tündérek.
* Teszi ismételten hozzá. Valahogy nem akar leakadni a kis szárnyas lényekről. De az ember megmozgatott benne valamit. Azt még nem tudja meghatározni, hogy mit. *
- Szóval akkor elemi affinitást és azon belül a tűzet tanulod. * Egy kis szünetet hagyva szavai között tekintetét le nem véve a másikról. * - És mi célod ezzel a tudással? * Nem mintha bármi joga lenne a férfit kérdőre vonni. Talán jelent számára valamit a kérdés, de az is lehet, hogy csak kedvtelésből kérdi a másik felet. Ha válaszát megkapja függetlenül csak bólint rá egyet. *
- Érdekes az amit mondasz, és egyetértek veled. Jobban szívlelem az állatok és a könyvek közelségét mint ... * Egy érdekes cöcögő hangot ad ki az elf, mintha valami a foga közé szorult volna. * - ezekét. Vannak itt jóra való emberek, de ahogy látom a város megteszi a hatását. * Egy pillanatra elakad Sylvar, a másik fél poharára bámul. * - Meghívhatlak egy italra? * Bármit is felel a másik fél már inti le az egyik kiszolgálót.Az érkező hölgytől két darab Gyümölcsteát rendel. A kezébe nem felejti el leszámolni a 10 aranyat.
* - Ez a legkevesebb, a tudást illően meg kell hálálni. * Biccent mélyre a hosszú életű. * - Ha éhes vagy, azt is örömmel fizetem.
* Kedvessége alkalmanként megmutatkozik, de nem olyan gyakori pillanat. Amint megérkezik a két tea, az egyiket a másik fél elé tolja. * - Igazából tapasztalatot is jöttem gyűjteni, de mesterem nem utalt rá miként tegyem azt. Talán ez az a szabadság amiről előbb beszéltél. * Rántja égig a vállait. Ha a másik ismételten belekezd, akkor figyelmesebb lesz vele a továbbiakban. *
17097. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 22:35:54
Üzenet elküldve: 2022-01-27 22:35:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
*Bár utólag sokkalta biztonságosabb lett volna, ha mindössze kiböki magából, hogy mágus, nem tudta megállni, hogy ne dicsekedjen képességével. És ha dicsőséget nem is, hát egy nagyon különösnek hangzó választ azért aratott. Szemöldökei fölemelkednek zavarában, magyarázatot várva is néz Sylvarra. Kik nem haltak ki? A mágusok, a linahechi mágusok, vagy mások? Megkomolyodik tekintete, ahogy értelmezi a szavakat, és bögréjét lassan félretéve, teljes figyelmet fordít az elf cselekedeteinek, mintha azokban találhatja meg a válaszokat. A pipát a méretes levével látva, hamar összerakja magában a kettő okát, de nem kommentál rájuk, jelenleg van fontosabb dolga is, egészen pontosan a figyelés. Székével kissé félrefordul az asztalról, hogy ne kapja telibe a füstöt, ő nem éppen dohányzós típus, vagy akár az erősebb tüdőjű. A szagot persze így sem ússza meg, de azt legalább túléli.*
- Nem lehetett olcsó... *Jegyzi meg, a levélre célozva, mivel azt gondolja, az is lenne az a szükséges dolog, ami miatt Artheniorba hozhatta amaz lába. Hanem a továbbitól elhalkul, látszik rajta, hogy erősen töri a fején valamin. Végül csöndben marad; ez a beszélgetés fontosabb annál, minthogy az első eszébe jutó badarsággal elveszítse asztaltársa bizalmát.
Adoaver testbeszédje kiválóan megüzenheti Sylvarnak, milyen érzelmek tehetik urukká az ifjút felvilágosításai hallatán: Ajkai elválnak egymástól és szemei tányér méretűre kerekednek, mikor meghallja amaz származását, és hogy gyakorlatilag mi is ő.* ~ Ilyen nincs. ~ *Fejét hirtelen, gyorsan megrázva viszont egyhamar összeszedi magát, sejti, hogy van még neki fontos mondanivalója, ha ez szerepelt a lista tetején. Az elf testén lévő jelek magyarázatára összeszűkül tekintete, és egy rövid, sztoikus bólintással jelzi, hogy eddig világos. A köpcös, már amennyire el tud képzelni egy nagydarabot pont "abból" az egy fajból, tündérke zaklatására morog egyet a különös eseten, és segítségként hozzáteszi saját tudását:* - Nem, dehogy. De ebben a városban mindenféle fajnak az összes arculatú példánya megfordul, hiszen Arthenior Lanawinnak az idegcsomója, ha a népeket nézzük. De a templom egy szabadon betérhető hely, vajon miért próbálta akkor elüldözni? *Az utolsó megfigyelésre pedig csak vállát tudja vonni. Faji történelemmel kapcsolatban van tudása, de viselkedésükkel nem. Talán csak egy halhatatlan, ősi szellem tudja látni a változásuk okát ebben a pöcegödörben. Vagy csak meg kéne látogatnia a kint élő törzseket, és meglátni a különbséget a sok kultúra közt.*
- Uramatyám, nem is tudom, hol kezdjem. *Kezét homlokára téve jár az esze, hogy a legjobb tudása szerint elégítse ki a druida tudáshiányát. Habár elsőre elég egyszerűnek tűnik ezeket elmagyarázni, egy felületes válasz csak több kérdést vonhat maga után, tehát nem éri meg csak egyszerűen hozzávágni. Teája már a piacos megjegyzés alatt magára lett hagyva az asztal szélén, egy ideje már a frissesség alá hűlve. De nem fog finnyáskodni, miután végez.*
- Artheniorban, Lanawinban és még sok más helyen e földön túl, számos és számtalan varázsló éldegél. *Kezdi végül, magától kifele gesztikulálva. Ideje kihasználni beszélőkészségét.* - Sokan örökletesen szerzik affinitásukat, de még többen véletlenül, a sorstól, mint például jómagam. *Indul tüzet mutató ujja magához.* - Egy elf házaspár befogadottjaként nőttem fel, és úgy jöttem rá varázstudásomra, hogy magamra gyújtottam egy könyvtárat. *Emésztési szünet.* - Minden varázstudó vagy csak szimplán varázslásra képes azt csinál magával, amire csak kedve tartja, de ez persze nem azt jelenti, hogy a törvények nem hatnak rá. Ismerek varázslókat a városőrségben is, sőt, az egyikkel barátságban is vagyok. Bár merem állítani a számunk továbbra sem haladja meg az átlagos polgárokét, szerintem egy egész szép kis tömeget alkotnánk meg, ha mind összegyűlnénk. Ez persze kis híján lehetetlen, mivel nem kötelező egymással bármilyen kapcsolatot fönntartanunk, mindenki a maga ura, ahogy mondtam. Természetesen ez azt is jelenti, hogy vannak egészen gonosz mágusok is, akik mind a maga erdejét, Artheniort, Lihanechet, és a három között lévő összes földet égve akarják látni, és nem csak azért, mert szeretik a tüzet. A bot másik végén pedig vannak olyan nagymester mágusok, mint Abogr nagymester: miután elhagyta Artheniort, a Lihanechi tó fölé lebegtetett egy hatalmas mágustornyot, ahol a tudásra szomjasaknak van lehetőségük mágiájukat fejleszteni, bár horribilis árért. *Húzza el a száját az önemlékeztetőre. Nem tudja, Garsin mégis hogy tudta magának megengedni azokat a könyveket.* - Nyílt leszek önnel, amikor azt mondom, hogy én még nem vagyok mesterszinten, és amilyen rendszertelen és kaotikus e telep népességének a gyülekezése, egyhamar nem hiszem, hogy ez másnapra megváltozna. De azt garantálhatom önnek, hogy ezekben a változatos tégla-odvakban kellő mennyiségű, hogy is mondjam "kollégát" fog találni. *Ekkor körbenéz asztaluk körül, szemöldöke elégedetlenül felhúzódik, mikor észleli, hogy a zsúfosság alig változott körülöttük.* - Már ha elviseli ezt az embertömeget. Amit én biztos nem. *Fejezi be, kiszáradt ajkával és kiszáradt torkával csak elvéve a már hideg, de még valamennyire édes italt, amit egy pár maradék korttyal kiiszik.* - ...És a családnevem Droverson, tehát Adoaver Droverson. Köszönöm, hogy őszinte volt velem, Sylvar
*Bár utólag sokkalta biztonságosabb lett volna, ha mindössze kiböki magából, hogy mágus, nem tudta megállni, hogy ne dicsekedjen képességével. És ha dicsőséget nem is, hát egy nagyon különösnek hangzó választ azért aratott. Szemöldökei fölemelkednek zavarában, magyarázatot várva is néz Sylvarra. Kik nem haltak ki? A mágusok, a linahechi mágusok, vagy mások? Megkomolyodik tekintete, ahogy értelmezi a szavakat, és bögréjét lassan félretéve, teljes figyelmet fordít az elf cselekedeteinek, mintha azokban találhatja meg a válaszokat. A pipát a méretes levével látva, hamar összerakja magában a kettő okát, de nem kommentál rájuk, jelenleg van fontosabb dolga is, egészen pontosan a figyelés. Székével kissé félrefordul az asztalról, hogy ne kapja telibe a füstöt, ő nem éppen dohányzós típus, vagy akár az erősebb tüdőjű. A szagot persze így sem ússza meg, de azt legalább túléli.*
- Nem lehetett olcsó... *Jegyzi meg, a levélre célozva, mivel azt gondolja, az is lenne az a szükséges dolog, ami miatt Artheniorba hozhatta amaz lába. Hanem a továbbitól elhalkul, látszik rajta, hogy erősen töri a fején valamin. Végül csöndben marad; ez a beszélgetés fontosabb annál, minthogy az első eszébe jutó badarsággal elveszítse asztaltársa bizalmát.
Adoaver testbeszédje kiválóan megüzenheti Sylvarnak, milyen érzelmek tehetik urukká az ifjút felvilágosításai hallatán: Ajkai elválnak egymástól és szemei tányér méretűre kerekednek, mikor meghallja amaz származását, és hogy gyakorlatilag mi is ő.* ~ Ilyen nincs. ~ *Fejét hirtelen, gyorsan megrázva viszont egyhamar összeszedi magát, sejti, hogy van még neki fontos mondanivalója, ha ez szerepelt a lista tetején. Az elf testén lévő jelek magyarázatára összeszűkül tekintete, és egy rövid, sztoikus bólintással jelzi, hogy eddig világos. A köpcös, már amennyire el tud képzelni egy nagydarabot pont "abból" az egy fajból, tündérke zaklatására morog egyet a különös eseten, és segítségként hozzáteszi saját tudását:* - Nem, dehogy. De ebben a városban mindenféle fajnak az összes arculatú példánya megfordul, hiszen Arthenior Lanawinnak az idegcsomója, ha a népeket nézzük. De a templom egy szabadon betérhető hely, vajon miért próbálta akkor elüldözni? *Az utolsó megfigyelésre pedig csak vállát tudja vonni. Faji történelemmel kapcsolatban van tudása, de viselkedésükkel nem. Talán csak egy halhatatlan, ősi szellem tudja látni a változásuk okát ebben a pöcegödörben. Vagy csak meg kéne látogatnia a kint élő törzseket, és meglátni a különbséget a sok kultúra közt.*
- Uramatyám, nem is tudom, hol kezdjem. *Kezét homlokára téve jár az esze, hogy a legjobb tudása szerint elégítse ki a druida tudáshiányát. Habár elsőre elég egyszerűnek tűnik ezeket elmagyarázni, egy felületes válasz csak több kérdést vonhat maga után, tehát nem éri meg csak egyszerűen hozzávágni. Teája már a piacos megjegyzés alatt magára lett hagyva az asztal szélén, egy ideje már a frissesség alá hűlve. De nem fog finnyáskodni, miután végez.*
- Artheniorban, Lanawinban és még sok más helyen e földön túl, számos és számtalan varázsló éldegél. *Kezdi végül, magától kifele gesztikulálva. Ideje kihasználni beszélőkészségét.* - Sokan örökletesen szerzik affinitásukat, de még többen véletlenül, a sorstól, mint például jómagam. *Indul tüzet mutató ujja magához.* - Egy elf házaspár befogadottjaként nőttem fel, és úgy jöttem rá varázstudásomra, hogy magamra gyújtottam egy könyvtárat. *Emésztési szünet.* - Minden varázstudó vagy csak szimplán varázslásra képes azt csinál magával, amire csak kedve tartja, de ez persze nem azt jelenti, hogy a törvények nem hatnak rá. Ismerek varázslókat a városőrségben is, sőt, az egyikkel barátságban is vagyok. Bár merem állítani a számunk továbbra sem haladja meg az átlagos polgárokét, szerintem egy egész szép kis tömeget alkotnánk meg, ha mind összegyűlnénk. Ez persze kis híján lehetetlen, mivel nem kötelező egymással bármilyen kapcsolatot fönntartanunk, mindenki a maga ura, ahogy mondtam. Természetesen ez azt is jelenti, hogy vannak egészen gonosz mágusok is, akik mind a maga erdejét, Artheniort, Lihanechet, és a három között lévő összes földet égve akarják látni, és nem csak azért, mert szeretik a tüzet. A bot másik végén pedig vannak olyan nagymester mágusok, mint Abogr nagymester: miután elhagyta Artheniort, a Lihanechi tó fölé lebegtetett egy hatalmas mágustornyot, ahol a tudásra szomjasaknak van lehetőségük mágiájukat fejleszteni, bár horribilis árért. *Húzza el a száját az önemlékeztetőre. Nem tudja, Garsin mégis hogy tudta magának megengedni azokat a könyveket.* - Nyílt leszek önnel, amikor azt mondom, hogy én még nem vagyok mesterszinten, és amilyen rendszertelen és kaotikus e telep népességének a gyülekezése, egyhamar nem hiszem, hogy ez másnapra megváltozna. De azt garantálhatom önnek, hogy ezekben a változatos tégla-odvakban kellő mennyiségű, hogy is mondjam "kollégát" fog találni. *Ekkor körbenéz asztaluk körül, szemöldöke elégedetlenül felhúzódik, mikor észleli, hogy a zsúfosság alig változott körülöttük.* - Már ha elviseli ezt az embertömeget. Amit én biztos nem. *Fejezi be, kiszáradt ajkával és kiszáradt torkával csak elvéve a már hideg, de még valamennyire édes italt, amit egy pár maradék korttyal kiiszik.* - ...És a családnevem Droverson, tehát Adoaver Droverson. Köszönöm, hogy őszinte volt velem, Sylvar
17096. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 19:38:11
Üzenet elküldve: 2022-01-27 19:38:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
* A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl. Sylvar tekintete egy pillanatra elveszti fakóságát, szemében régi lelkesedés jelenik meg. Természetesen csak egy pillanatra, látott ő már bőven mesterétől mágiát. Az üresség helyett az elf tekintetén nyugodtság jelenik meg, egy könnyed sóhajjal válaszra is méltatja a mágust. *
- Szóval nem haltatok ki.
* Jegyzi meg váratlanul a férfi, táskáját előre véve egy pipát húz ki egy hatalmas levélbe tekerve. A pipa mellett még egy kis csomag található, amit óvatosan kibont és a benne lévő dohányt pipájába tölti. Meg is gyújtja az asztalon található gyertya segítségével, nagyokat pöfékelve a másik fél felé fordul, most már teljes testével. *
- Nem gyakran járok erre felé, csak a szükséges dolgokat szerzem be a piacról. * Ismételten pipájába szív egy mélyet, a levegő diófalevél füstjével telik meg. * - Te vagy az első varázsló akit láttam erre felé. Ha tudtam volna, hogy az vagy, nyitottabb lettem volna. * Egy laza biccentéssel ismét nyitja a száját. * - Sylvar Helebanisenek hívnak. Arthenior erdőségeinek druida tanonca.
* Kezd ismételten pöfékelni hatalmasakat pipájából, de Nem feledkezik meg az asztalon lévő italáról sem. Magához húzva a gomolygó füstben jól meghúzza a vaj sört. *
- Ezek a tetoválások az ártó szellemektől óvják meg a viselőjét. * Egy kis szünetet hagyva szavai között ismét belekezd. * - Pontosabban mesterem ezt mondja. * Szív bele ismételten pipájába, nem zavartatva magát. Sikeresen felkeltette a másik az érdeklődését. A varázslók érdekes lények, hiába tartoznak más-más fajba nem tesznek különbséget egymás között. Lelkesedése nem látványos, továbbra is inkább pipájával vesződik. A szokásoshoz képest, sok szó távozott Sylvarból, de ez számára még nem jelent semmit. Alkalmanként neki is kell mondania valamit, még a végén udvariatlannak találnák. *
- Nem rég egy köpcös tündér az oldalán nagyobb karddal mint amit elbírna, majdnem megdobált mert betértem a templomba. * Néz rá, de most már pipájával együtt fordulva. * - Itt ebben a városban ekkora nagy bűn a tudás?
* Nem éppen logikus kérdés egy ismeretlentől, főleg első találkozónál, de soha nem volt mondható a hosszú életűről, hogy az udvariasság mintaképe lenne. Egy pillanatra a tündér páros jut eszébe, de utána hamar sóhajt is egyet. *
- A városban olyan természet ellenesen viselkednek a fajok.
* Teszi meg a megállapítást, mintha már régóta ismerné a mellette ülő teázó férfit. Talán a varázslata oldotta fel így a beszélőkéjét az elfnek? Vagy éppen olyat mondott amivel felkelthette az érdeklődést? Esetleg csak szimplán kipanaszkodná magát? Ezt csak ő maga tudja. *
* A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl. Sylvar tekintete egy pillanatra elveszti fakóságát, szemében régi lelkesedés jelenik meg. Természetesen csak egy pillanatra, látott ő már bőven mesterétől mágiát. Az üresség helyett az elf tekintetén nyugodtság jelenik meg, egy könnyed sóhajjal válaszra is méltatja a mágust. *
- Szóval nem haltatok ki.
* Jegyzi meg váratlanul a férfi, táskáját előre véve egy pipát húz ki egy hatalmas levélbe tekerve. A pipa mellett még egy kis csomag található, amit óvatosan kibont és a benne lévő dohányt pipájába tölti. Meg is gyújtja az asztalon található gyertya segítségével, nagyokat pöfékelve a másik fél felé fordul, most már teljes testével. *
- Nem gyakran járok erre felé, csak a szükséges dolgokat szerzem be a piacról. * Ismételten pipájába szív egy mélyet, a levegő diófalevél füstjével telik meg. * - Te vagy az első varázsló akit láttam erre felé. Ha tudtam volna, hogy az vagy, nyitottabb lettem volna. * Egy laza biccentéssel ismét nyitja a száját. * - Sylvar Helebanisenek hívnak. Arthenior erdőségeinek druida tanonca.
* Kezd ismételten pöfékelni hatalmasakat pipájából, de Nem feledkezik meg az asztalon lévő italáról sem. Magához húzva a gomolygó füstben jól meghúzza a vaj sört. *
- Ezek a tetoválások az ártó szellemektől óvják meg a viselőjét. * Egy kis szünetet hagyva szavai között ismét belekezd. * - Pontosabban mesterem ezt mondja. * Szív bele ismételten pipájába, nem zavartatva magát. Sikeresen felkeltette a másik az érdeklődését. A varázslók érdekes lények, hiába tartoznak más-más fajba nem tesznek különbséget egymás között. Lelkesedése nem látványos, továbbra is inkább pipájával vesződik. A szokásoshoz képest, sok szó távozott Sylvarból, de ez számára még nem jelent semmit. Alkalmanként neki is kell mondania valamit, még a végén udvariatlannak találnák. *
- Nem rég egy köpcös tündér az oldalán nagyobb karddal mint amit elbírna, majdnem megdobált mert betértem a templomba. * Néz rá, de most már pipájával együtt fordulva. * - Itt ebben a városban ekkora nagy bűn a tudás?
* Nem éppen logikus kérdés egy ismeretlentől, főleg első találkozónál, de soha nem volt mondható a hosszú életűről, hogy az udvariasság mintaképe lenne. Egy pillanatra a tündér páros jut eszébe, de utána hamar sóhajt is egyet. *
- A városban olyan természet ellenesen viselkednek a fajok.
* Teszi meg a megállapítást, mintha már régóta ismerné a mellette ülő teázó férfit. Talán a varázslata oldotta fel így a beszélőkéjét az elfnek? Vagy éppen olyat mondott amivel felkelthette az érdeklődést? Esetleg csak szimplán kipanaszkodná magát? Ezt csak ő maga tudja. *
17095. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 19:00:01
Üzenet elküldve: 2022-01-27 19:00:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
*Továbbra sem lett letépve a feje, ezt pedig jó jelnek veszi, még ha a lassan megkezdett beszélgetés nem úgy néz ki, hogy egyhamar fel fog gyorsulni. Talán jobb is.*
- Aha. *Felelt rövidet a rövid válaszra. Ebben legalább hasonlítanak. Nem a társalgási stílusosságban, de legalább származásilag. "Nem innen." A mondatok között eltelt idő továbbra sem válik kevésbé gyötrőbbé, úgy érzi, mintha bármelyik lélegzetvétellel vagy arcvonással meg tudja sérteni őt, vagy el tudná veszíteni azt a minimális érdeklődést, amit remélhetőleg magával tudhat. Egy ideig csak ül, nem csinálna semmit, szavakra várva, de aztán megadóan fordul keze és feje vissza italához. Le kell lassítania benső tempójával, különben még szíve bánja.
Hogy aztán megint csak hangot hall az asztal másik vége felől, de azt már csekélyke örömmel veszi. Önbizalomgerjesztő, még ha maga a kérdés oly alap és kötelességszerűnek hangzik. De ki ő, hogy ne értékelje az alapokat ebben a helyzetben?*
- Lihanechből. *Közli, kis híján készségesen, de megijed, hogy visszaűzi amazt szótlanságába, így ad egy réteg nyugodtságot a hangjához. Sőt, tesz is hozzájuk más szavakat.* - Ha nem lennének azok a varrások, már azt hinném, szomszéd. *Ereszt meg egy félmosolyt, bátorítóan. Merész húzást vállal, tesztelni a még továbbra is baljóslatúnak tetsző elf humorát, akinek még csak alig pár perce tudja még a nevét. Valahol csak el kell kezdenie, végül is.
A szakmakitalálós megjegyzésre fejét rázza, aztán így beszél:* - Valóban nem az vagyok. Tele is van velük a város, nem érné meg a konkurencia. *Valójában még ha egy tündérke méretű kardforgató sem lenne e helyen, akkor sem fontolgatná még véletlenül sem azt az álláslehetőséget, több okból, mint amennyit fel akarna sorolni magának. Szerencse, hogy máshogy is meg lehet élni a környéken. Vagyis másoknak, nem neki.
Eszébe jut valami a kérdés megválaszolásával kapcsolatban, de először érdeklődve hallgatja meg a tetoválások eredetét. Elismerően bólint a feltárásra, ahogy szeme is tudásszomjasan csillogni kezd. Kicsit fönnhagy óvatoskodó viselkedésével, és végre valahára befordítja székét az asztalhoz.* - Városi kölökként csak olvasni tudtam egy-két nem túl hivatalos kötetben a régi eredeti elf tradíciókról, és még keveset beszélni hosszúfülű polgáltársaimmal. Természetesen nem fogom önt erőltetni, de az én fülem mindig nyitva van... Ó, igen, hogy mi lennék. *Jut eszébe, hogy az őt illető kérdésre még valóban nem felelt, de jobb ötlete is van mindössze szavak használatainál. Kissé előrehajol, és Sylvar szemébe nézve, jobba kezének mutatóujját önnön arcához közel teszi.* - Ez. *Használta már annyira ezt, hogy már ne kelljen láthatólag koncentrálnia kellenie. Szemkontaktust továbbra is feltartva az elffel, ha nem hagyja valamilyen oknál fogva cserben mágiaaffinitása, akkor ujja hegyén egy jól látható lánggömbnek kéne megjelennie, sápadt arca és táskás szeme egy részét egész szépen kivilágítva, ha a fogadó lámpásai még nem teszik meg azt a munkát. Ha valóban sikerül, egy pár másodperc után be is hajtja ujját, megszüntetve a varázslatot.*
- És még több is. *Ül vissza a helyére, hatásszünetében önelégülten kortyolgatva teáját.*
A hozzászólás írója (Adoaver Droverson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.27 19:00:35
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
*Továbbra sem lett letépve a feje, ezt pedig jó jelnek veszi, még ha a lassan megkezdett beszélgetés nem úgy néz ki, hogy egyhamar fel fog gyorsulni. Talán jobb is.*
- Aha. *Felelt rövidet a rövid válaszra. Ebben legalább hasonlítanak. Nem a társalgási stílusosságban, de legalább származásilag. "Nem innen." A mondatok között eltelt idő továbbra sem válik kevésbé gyötrőbbé, úgy érzi, mintha bármelyik lélegzetvétellel vagy arcvonással meg tudja sérteni őt, vagy el tudná veszíteni azt a minimális érdeklődést, amit remélhetőleg magával tudhat. Egy ideig csak ül, nem csinálna semmit, szavakra várva, de aztán megadóan fordul keze és feje vissza italához. Le kell lassítania benső tempójával, különben még szíve bánja.
Hogy aztán megint csak hangot hall az asztal másik vége felől, de azt már csekélyke örömmel veszi. Önbizalomgerjesztő, még ha maga a kérdés oly alap és kötelességszerűnek hangzik. De ki ő, hogy ne értékelje az alapokat ebben a helyzetben?*
- Lihanechből. *Közli, kis híján készségesen, de megijed, hogy visszaűzi amazt szótlanságába, így ad egy réteg nyugodtságot a hangjához. Sőt, tesz is hozzájuk más szavakat.* - Ha nem lennének azok a varrások, már azt hinném, szomszéd. *Ereszt meg egy félmosolyt, bátorítóan. Merész húzást vállal, tesztelni a még továbbra is baljóslatúnak tetsző elf humorát, akinek még csak alig pár perce tudja még a nevét. Valahol csak el kell kezdenie, végül is.
A szakmakitalálós megjegyzésre fejét rázza, aztán így beszél:* - Valóban nem az vagyok. Tele is van velük a város, nem érné meg a konkurencia. *Valójában még ha egy tündérke méretű kardforgató sem lenne e helyen, akkor sem fontolgatná még véletlenül sem azt az álláslehetőséget, több okból, mint amennyit fel akarna sorolni magának. Szerencse, hogy máshogy is meg lehet élni a környéken. Vagyis másoknak, nem neki.
Eszébe jut valami a kérdés megválaszolásával kapcsolatban, de először érdeklődve hallgatja meg a tetoválások eredetét. Elismerően bólint a feltárásra, ahogy szeme is tudásszomjasan csillogni kezd. Kicsit fönnhagy óvatoskodó viselkedésével, és végre valahára befordítja székét az asztalhoz.* - Városi kölökként csak olvasni tudtam egy-két nem túl hivatalos kötetben a régi eredeti elf tradíciókról, és még keveset beszélni hosszúfülű polgáltársaimmal. Természetesen nem fogom önt erőltetni, de az én fülem mindig nyitva van... Ó, igen, hogy mi lennék. *Jut eszébe, hogy az őt illető kérdésre még valóban nem felelt, de jobb ötlete is van mindössze szavak használatainál. Kissé előrehajol, és Sylvar szemébe nézve, jobba kezének mutatóujját önnön arcához közel teszi.* - Ez. *Használta már annyira ezt, hogy már ne kelljen láthatólag koncentrálnia kellenie. Szemkontaktust továbbra is feltartva az elffel, ha nem hagyja valamilyen oknál fogva cserben mágiaaffinitása, akkor ujja hegyén egy jól látható lánggömbnek kéne megjelennie, sápadt arca és táskás szeme egy részét egész szépen kivilágítva, ha a fogadó lámpásai még nem teszik meg azt a munkát. Ha valóban sikerül, egy pár másodperc után be is hajtja ujját, megszüntetve a varázslatot.*
- És még több is. *Ül vissza a helyére, hatásszünetében önelégülten kortyolgatva teáját.*
A hozzászólás írója (Adoaver Droverson) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.27 19:00:35
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
17094. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 17:08:45
Üzenet elküldve: 2022-01-27 17:08:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
* Nem érti, hogy miért átkozzák őt az istenek, de valahogy mindig furcsa szerzeteket hoz elé a sors. Nem mintha ő más lenne. A szavak, amelyeket a férfi ajkai formálnak, egy névre emlékeztetik. ~ Adoaver? Névnek név. Furcsák errefelé az emberek, talán ez is egy bugyuta szerzet csupán? ~ Tekintetét a másik fél felé emeli, mikor a kérdés elhangzik. Vajsörét visszateszi az asztalra és egy mély levegővel kísérve megszólal rekedtes hangján. *
- Nem innen.
* Tesz pontot jó hosszadalmas mondatára. Egy szóval több mint az előbb, egészen szép teljesítménynek nevezhető. Ha valaki fukar a szavakkal, akkor ez az elf annak tanítómestere. *
- Maga?
* Még egy izgalmas szó hagyja el ajkait. Tekintete már majdnem felpezsdült, de még mindig a vajsör és a férfi között cikázik. Miután már kétszer is szemügyre vette a férfit, így már egy következtetést tud csak levonni. * - Nem zsoldosnak néz ki. Ezen városba még a tündérek is karddal rohangálnak.
* Szeme az égieknek felcsillanhat egy ily hosszú mondat hallatán. Feje végre a sörtől eltávolodik és testével a másik felé fordul. Attól még nem engedné el véletlenül sem a vajsört. Szegény elf az erdőben nem gyakran tud ilyen nedűt fogyasztani, így minden alkalmat kihasznál, hogy magához vehessen néhányat. *
- Tán kereskedő? * Néz rá érdeklődve, még fejét is kicsit oldalra biccentve. A másik fél kérdését eddig is figyelmen kívül hagyta, de egy nagyobb sóhajjal, nagyjából a kérdés után öt perccel a száját ismételten nyitja. *
- Elf írás az erdő nyelvén. * Válaszol szűkszavúan Sylvar. Tekintetében felcsillan valami, talán az érdeklődés jele? Az ő esetében még az istenek se tudhatják.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.01.27 18:14:52, a következő indokkal:
Rossz ragozás. Hibák az igekötős igék helyesírásában. Rossz szórend, helytelen mondatszerkezet.
* Nem érti, hogy miért átkozzák őt az istenek, de valahogy mindig furcsa szerzeteket hoz elé a sors. Nem mintha ő más lenne. A szavak, amelyeket a férfi ajkai formálnak, egy névre emlékeztetik. ~ Adoaver? Névnek név. Furcsák errefelé az emberek, talán ez is egy bugyuta szerzet csupán? ~ Tekintetét a másik fél felé emeli, mikor a kérdés elhangzik. Vajsörét visszateszi az asztalra és egy mély levegővel kísérve megszólal rekedtes hangján. *
- Nem innen.
* Tesz pontot jó hosszadalmas mondatára. Egy szóval több mint az előbb, egészen szép teljesítménynek nevezhető. Ha valaki fukar a szavakkal, akkor ez az elf annak tanítómestere. *
- Maga?
* Még egy izgalmas szó hagyja el ajkait. Tekintete már majdnem felpezsdült, de még mindig a vajsör és a férfi között cikázik. Miután már kétszer is szemügyre vette a férfit, így már egy következtetést tud csak levonni. * - Nem zsoldosnak néz ki. Ezen városba még a tündérek is karddal rohangálnak.
* Szeme az égieknek felcsillanhat egy ily hosszú mondat hallatán. Feje végre a sörtől eltávolodik és testével a másik felé fordul. Attól még nem engedné el véletlenül sem a vajsört. Szegény elf az erdőben nem gyakran tud ilyen nedűt fogyasztani, így minden alkalmat kihasznál, hogy magához vehessen néhányat. *
- Tán kereskedő? * Néz rá érdeklődve, még fejét is kicsit oldalra biccentve. A másik fél kérdését eddig is figyelmen kívül hagyta, de egy nagyobb sóhajjal, nagyjából a kérdés után öt perccel a száját ismételten nyitja. *
- Elf írás az erdő nyelvén. * Válaszol szűkszavúan Sylvar. Tekintetében felcsillan valami, talán az érdeklődés jele? Az ő esetében még az istenek se tudhatják.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.01.27 18:14:52, a következő indokkal:
Rossz ragozás. Hibák az igekötős igék helyesírásában. Rossz szórend, helytelen mondatszerkezet.
17093. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 16:37:22
Üzenet elküldve: 2022-01-27 16:37:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
*Halkan enyhíti szomját, miközben a helyzetet magában feldolgozva nézi a másiknak az italcseréjét. Nem is tudta, hogy vannak felszolgálók is, akiknek szólni lehet. Valószínűleg nem fogja ezt a lehetőséget kihasználni.
Egy pár kellemetlenül néma másodperc elteltével összeszedi magát annyira, hogy szemügyre vegye magának a muszájból létrejött asztaltársát; ajkai továbbra is eltűnve a bögre mögött, tanulmányozza éberen az elf uraságot: elsőre nem tűnik nagyon ellenszenvesnek, bár a tekintetéből kiolvasva, hogy ezt nem kéne nagyhangosan szóvá tennie. Aztán meg ki tudja, akár fél perc múlva az asztal alatt találhatja magát, hiányzó ujjakkal.
Amaz szófukarsága csak feszültebbé teszi számára a légkört, nem mer megszólalni. Bár lehet, hogy végül ez lenne a bölcs megoldás; csak azért, mert helyhiány miatt kénytelen volt valakinek a csendes délutánját megzavarni ottlétével, még nem kell szavakkal is megostromolnia. Ő legalábbis kifejezetten utálná, ha tanulmányaiból törné fel egy random tinédzser. Mindössze egyben szórakozottan, egyben ösztökélve magát, hogy minél előbb végezzen italával, és hordja magát innen, kopogtatja egy árva ujját az asztalszélen, sietve erőltetve szájába az éppen hogy iható hőmérsékletű teát.
Emiatt is lepődik meg annyira amaz felszólalásán, hogy felhagy jelenlegi tevékenységével. Szabad keze eltűnik az asztalról, s homlokát ráncolva gondolkodik, mit feleljen. Feltéve, ha az előtte ülő férfi saját nevét mondta ki, és nem valami ősi káromkodást, akkor már az illem mondja, hogy sajátjával kéne válaszolnia. Legyen hát az.*
- Adoaver. *Mondja halkan. Egy pillanatig elgondolkodott, hogy hozzáteve e családnevét, de úgy döntött, nem lehet az annyira a magát Sylvarnak bemutatott elf érdeklődésére. Akárhogy is, most hogy valósággá válik, hogy nem egy mímessel ült össze, megenged magának még egy sornyi hanghalmazt hozzávágni a másiknak.*
- Maga hova valósi? Nem ismerem azokat a tetoválásokat. *Ez nem csak udvariasságból és beszédkényszerből jött elő; valóban fölkeltette érdeklődését az úr kinézete. Arthenior és Lihanech környéke között még nem találkozott ilyesforma alakkal.*
*Halkan enyhíti szomját, miközben a helyzetet magában feldolgozva nézi a másiknak az italcseréjét. Nem is tudta, hogy vannak felszolgálók is, akiknek szólni lehet. Valószínűleg nem fogja ezt a lehetőséget kihasználni.
Egy pár kellemetlenül néma másodperc elteltével összeszedi magát annyira, hogy szemügyre vegye magának a muszájból létrejött asztaltársát; ajkai továbbra is eltűnve a bögre mögött, tanulmányozza éberen az elf uraságot: elsőre nem tűnik nagyon ellenszenvesnek, bár a tekintetéből kiolvasva, hogy ezt nem kéne nagyhangosan szóvá tennie. Aztán meg ki tudja, akár fél perc múlva az asztal alatt találhatja magát, hiányzó ujjakkal.
Amaz szófukarsága csak feszültebbé teszi számára a légkört, nem mer megszólalni. Bár lehet, hogy végül ez lenne a bölcs megoldás; csak azért, mert helyhiány miatt kénytelen volt valakinek a csendes délutánját megzavarni ottlétével, még nem kell szavakkal is megostromolnia. Ő legalábbis kifejezetten utálná, ha tanulmányaiból törné fel egy random tinédzser. Mindössze egyben szórakozottan, egyben ösztökélve magát, hogy minél előbb végezzen italával, és hordja magát innen, kopogtatja egy árva ujját az asztalszélen, sietve erőltetve szájába az éppen hogy iható hőmérsékletű teát.
Emiatt is lepődik meg annyira amaz felszólalásán, hogy felhagy jelenlegi tevékenységével. Szabad keze eltűnik az asztalról, s homlokát ráncolva gondolkodik, mit feleljen. Feltéve, ha az előtte ülő férfi saját nevét mondta ki, és nem valami ősi káromkodást, akkor már az illem mondja, hogy sajátjával kéne válaszolnia. Legyen hát az.*
- Adoaver. *Mondja halkan. Egy pillanatig elgondolkodott, hogy hozzáteve e családnevét, de úgy döntött, nem lehet az annyira a magát Sylvarnak bemutatott elf érdeklődésére. Akárhogy is, most hogy valósággá válik, hogy nem egy mímessel ült össze, megenged magának még egy sornyi hanghalmazt hozzávágni a másiknak.*
- Maga hova valósi? Nem ismerem azokat a tetoválásokat. *Ez nem csak udvariasságból és beszédkényszerből jött elő; valóban fölkeltette érdeklődését az úr kinézete. Arthenior és Lihanech környéke között még nem találkozott ilyesforma alakkal.*
17092. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 12:58:49
Üzenet elküldve: 2022-01-27 12:58:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Egy kis kontraszt //
* Viselkedése és hangulata nem éppen változott néhány óra alatt. A szükségtelen nyüzsgést ami eddig körülvette, nem valami jól kezelte. ~ Aki ilyen ostoba, az maradjon is az. ~ Rántja hátra a fejét miközben az utolsó kortyokat is ki issza kupájából. Int is az egyik felszólgálónak, hogy rendelne még egy Vajsört. Amiért ki is csengeti a 14 aranyat. Szükségtelen plusz problémát nem akar az elkövetkezendő időben. De mintha az istenek olvastak volna a fejében, a semmiből megint egy ismeretlen telepszik le az asztalához.Végig nézve az alakon, nem lepődik meg. ~ Úgy látszik vonzom a problémás alakokat. ~ Sóhajt fel, de utána a férfi szavára biccent egyet. Hümmögéssel jelzi számára, hogy nem zavarja a terület foglalása. A személyzet hamar gondoskodik az ital pótlásáról, amit elégedetten szájához is emel, hogy ismételten egy kicsit átérezhesse a kellemes ízt. Az illem megkövetelné, hogy mutatkozzon be legalább, de ahelyett csak látványosan fél szemét ki nyitva végig méri ismételten az alakot. El is fordul tőle és szótlanul folytatja a csendes fogyasztását, már ha lehet egy nyüzsgő fogadóba csendre törekedni. Hosszas szótlanság után ha bemutatkozik a másik akkor csak röviden annyit mond '' Sylvar '' . Utána tér is vissza fennhordva az orrát italához. Amennyire mogorvának tud tűnni az alak, annyira jó szívű is egyben. De foggal körömmel tiltakozna ezen állításról. *
* Viselkedése és hangulata nem éppen változott néhány óra alatt. A szükségtelen nyüzsgést ami eddig körülvette, nem valami jól kezelte. ~ Aki ilyen ostoba, az maradjon is az. ~ Rántja hátra a fejét miközben az utolsó kortyokat is ki issza kupájából. Int is az egyik felszólgálónak, hogy rendelne még egy Vajsört. Amiért ki is csengeti a 14 aranyat.
Szükségtelen plusz problémát nem akar az elkövetkezendő időben. De mintha az istenek olvastak volna a fejében, a semmiből megint egy ismeretlen telepszik le az asztalához.Végig nézve az alakon, nem lepődik meg. ~ Úgy látszik vonzom a problémás alakokat. ~ Sóhajt fel, de utána a férfi szavára biccent egyet. Hümmögéssel jelzi számára, hogy nem zavarja a terület foglalása. A személyzet hamar gondoskodik az ital pótlásáról, amit elégedetten szájához is emel, hogy ismételten egy kicsit átérezhesse a kellemes ízt. Az illem megkövetelné, hogy mutatkozzon be legalább, de ahelyett csak látványosan fél szemét ki nyitva végig méri ismételten az alakot. El is fordul tőle és szótlanul folytatja a csendes fogyasztását, már ha lehet egy nyüzsgő fogadóba csendre törekedni. Hosszas szótlanság után ha bemutatkozik a másik akkor csak röviden annyit mond '' Sylvar '' . Utána tér is vissza fennhordva az orrát italához. Amennyire mogorvának tud tűnni az alak, annyira jó szívű is egyben. De foggal körömmel tiltakozna ezen állításról. *
17091. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-27 11:19:24
Üzenet elküldve: 2022-01-27 11:19:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Egy kis kontraszt//
*Eljött az idő amikor nem csak alváshoz lép be a Pegazus épületébe. A lépcsők helyett egyenesen a pultot célozza meg, idegesen nézve maga körül, aggódva attól, hogy valakibe nekiütközik. Csuklyáját gyorsam lehámozza fejéről, nehogy modortalanságnak vegyék hogy arcát rejtve rendel, igyekszik a pulthoz préselni magát a megannyi vendégek között. Enyhe kifejezéssel is zsúfolt most a vendégség, pont sikerült csúcsidőben megjelennie. De hogy miért szánta rá magát ennyi időt után, hogy végre használja is a kocsma vendégterét, és ne csak a piacon vásároljon magának elemózsiát? A válasz igen egyszerű: iszonyatosan szomjas volt.
Amint rá kerül a sor, rendel magának egy tisztes bögrényi Teát mindössze 4 aranyért. A forró itallal a kezei között, az asztalok közé veti magát, hogy mielőbb szabad helyet lassan ki magának, ugyanis ujjai nem sokáig tudják markolni a löttyöt anélkül, hogy megégetné magát túl sok idő letelte után. Fogait csikorgatva, csak egyetlen szabad széket vesz észre az egész szobában, egy egyedüli személy által már amúgy is ideiglenesen eltulajdonított asztalon. De ha nem akarja egy pár pillanat múlva eldobni magától az italt, akkor gyorsan cselekednie kell.
Így hát, lenyelve az idegen asztaltársak iránt tartózkodó gondolatait, a szabad ülőhely felé kezd somfordálni, végül épphogy lehuppanva, mielőtt sápadt ujjai felmondanák a szolgálatot. halkan káromkodva kezdi is el rázni és fújni őket, csak lassan hűtve le őket annyira, mielőtt eszébe jutna, hogy kortyolgatnia is kéne italát, mielőtt az hamar íztelenné válna. Csakhogy az előtte ülő uraság jelenléte agyába lök valamennyi etikettre kötelező magatartást is.*
- Elnézést a zavarásért. Nem volt más hely. *Mondja, miközben inni kezd.*
*Eljött az idő amikor nem csak alváshoz lép be a Pegazus épületébe. A lépcsők helyett egyenesen a pultot célozza meg, idegesen nézve maga körül, aggódva attól, hogy valakibe nekiütközik. Csuklyáját gyorsam lehámozza fejéről, nehogy modortalanságnak vegyék hogy arcát rejtve rendel, igyekszik a pulthoz préselni magát a megannyi vendégek között. Enyhe kifejezéssel is zsúfolt most a vendégség, pont sikerült csúcsidőben megjelennie. De hogy miért szánta rá magát ennyi időt után, hogy végre használja is a kocsma vendégterét, és ne csak a piacon vásároljon magának elemózsiát? A válasz igen egyszerű: iszonyatosan szomjas volt.
Amint rá kerül a sor, rendel magának egy tisztes bögrényi Teát mindössze 4 aranyért.
A forró itallal a kezei között, az asztalok közé veti magát, hogy mielőbb szabad helyet lassan ki magának, ugyanis ujjai nem sokáig tudják markolni a löttyöt anélkül, hogy megégetné magát túl sok idő letelte után. Fogait csikorgatva, csak egyetlen szabad széket vesz észre az egész szobában, egy egyedüli személy által már amúgy is ideiglenesen eltulajdonított asztalon. De ha nem akarja egy pár pillanat múlva eldobni magától az italt, akkor gyorsan cselekednie kell.Így hát, lenyelve az idegen asztaltársak iránt tartózkodó gondolatait, a szabad ülőhely felé kezd somfordálni, végül épphogy lehuppanva, mielőtt sápadt ujjai felmondanák a szolgálatot. halkan káromkodva kezdi is el rázni és fújni őket, csak lassan hűtve le őket annyira, mielőtt eszébe jutna, hogy kortyolgatnia is kéne italát, mielőtt az hamar íztelenné válna. Csakhogy az előtte ülő uraság jelenléte agyába lök valamennyi etikettre kötelező magatartást is.*
- Elnézést a zavarásért. Nem volt más hely. *Mondja, miközben inni kezd.*
17090. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 23:15:05
Üzenet elküldve: 2022-01-26 23:15:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Szerencsére a veszélyt elkerülik. Hasznos ha van valaki aki tud fizetni. Aztán Dren új dolgot tud meg a szőrös kis izéről. Mégpedig, hogy az egy törpe volna. Ő úgy tudja a törpék még ennél is szakállasabbak, de inkább megtartja magának ezt a véleményét. Ahogy, azt a tényt is, hogy ő meg egy manó volna, aki nemcsak manószakértő, de manó mágus is. Manológus ahogy a szakkörökben nevezik. A Felhő említésére ő kérdőn néz. Majd eszébe jut a múltkori kislány és rossz érzése támad.*
~Ugye nem dilis ez is?~
*Nem mintha baja lenne a fajtájával, de kirázza a hideg tőlük. Nem tudja hova tenni őket. Hogy kéne beszélni hozzá? Ha megmondja, hogy hülyeséget beszél vagy megrázza akkor megjavul? Nem ért ő ehhez. A beszédet mindenesetre a tündérre bízza aki valóban az ő kalandjukra hívná meg, a magát törpének nevező, de valójában meghatározhatatlan eredetű lényt. Aki idegesítően pepecselősen eszik. Aki nem elég gyors attól elveszik. Hát nem tanították meg? Dren szívesen megtanítaná, de akkor a tündér lehet megharagudna és lehet később venne még neki is valamit úgyhogy inkább nem teszi. Azon, hogy a megbízójuktól is elloptak valamit meglepetten néz a másikra. Neki ezt nem mondta. Titkolta volna? Nem kérdez rá. Nagyokat hallgat mivel nem szólítják meg és meg is van illetődve. Mikor pedig indulnának nem túl lelkesen mert itt a fogadóban melegebb volt elindul a tündér után előre összefonva maga előtt a karját. Utálja ezt az évszakot.*
*Szerencsére a veszélyt elkerülik. Hasznos ha van valaki aki tud fizetni. Aztán Dren új dolgot tud meg a szőrös kis izéről. Mégpedig, hogy az egy törpe volna. Ő úgy tudja a törpék még ennél is szakállasabbak, de inkább megtartja magának ezt a véleményét. Ahogy, azt a tényt is, hogy ő meg egy manó volna, aki nemcsak manószakértő, de manó mágus is. Manológus ahogy a szakkörökben nevezik. A Felhő említésére ő kérdőn néz. Majd eszébe jut a múltkori kislány és rossz érzése támad.*
~Ugye nem dilis ez is?~
*Nem mintha baja lenne a fajtájával, de kirázza a hideg tőlük. Nem tudja hova tenni őket. Hogy kéne beszélni hozzá? Ha megmondja, hogy hülyeséget beszél vagy megrázza akkor megjavul? Nem ért ő ehhez. A beszédet mindenesetre a tündérre bízza aki valóban az ő kalandjukra hívná meg, a magát törpének nevező, de valójában meghatározhatatlan eredetű lényt. Aki idegesítően pepecselősen eszik. Aki nem elég gyors attól elveszik. Hát nem tanították meg? Dren szívesen megtanítaná, de akkor a tündér lehet megharagudna és lehet később venne még neki is valamit úgyhogy inkább nem teszi. Azon, hogy a megbízójuktól is elloptak valamit meglepetten néz a másikra. Neki ezt nem mondta. Titkolta volna? Nem kérdez rá. Nagyokat hallgat mivel nem szólítják meg és meg is van illetődve. Mikor pedig indulnának nem túl lelkesen mert itt a fogadóban melegebb volt elindul a tündér után előre összefonva maga előtt a karját. Utálja ezt az évszakot.*
17089. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 08:41:27
Üzenet elküldve: 2022-01-26 08:41:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 785
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 785
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//May - Soreyl//
*Egyre inkább érzi, hogy a lovag is ugyan úgy vágyik a közelségére, mint ő maga, így talán ez a bizonytalanság el is tűnik belőle. Ezt követően a téma rá és a fogadóra terelődik, meg is jegyzi a férfi, hogy jó látni mennyire kézben tartja a dolgokat. ~Én is remélem, hogy kézben tartom. ~ Mosolyodik el bizonytalanul, mert a kikötőben bármikor történhet olyan dolog, amire nincsenek felkészülve. Viszont jó érzéssel tölti el, hogy úgy tűnik ezzel emelkedett egy szintet a lovag szemében, hogy bizony nem csak egy szép pofi, de még ért az ilyenfajta üzletekhez is és fontos munkát végez, egyelőre rendhagyóan jól. Majd átnyargalnak Eeyr istennő ajándékaira, mert hát, ahogy a férfi szavaiból is kiveszi, ő is inkább kapta ezt az ajándékot, talán nem is kérte. Valahogy vele is ez a helyzet egyelőre, amin némiképpen változtatni szeretne.*
-Erről én is csak olvastam. Az áldással úgy tűnik lehetséges valamiféle varázslatot ültetni a fémbe. *Meséli, hiszen még saját szemével sosem látta a dolgot, ám a könyvekben elég részletesen van írva róla, nem is lehet ezt elvégezni akármilyen pengével, csak a legjobb minőségűvel.*
-Varázsolsz olykor? Mifélét? *Lepődik meg, végre olyan terepre tévedtek, ami inkább a kíváncsiságát bizsergeti és nem egyéb részeit. Ekkor váratlan fordulat következik be a hangulatban, a férfi bizalmasabb közelségre törekszik és egy mély sóhaj hagyja el a száját, ami általában rossz előjel.*
-Igen? *Válaszol a megszólításra, vár nem vág komolyabb képet, mint eddig, mert azt szeretné a férfival éreztetni, hogy bármit elmondhat neki.*
-Valóban? *Kérdez vissza játékosan, bár abba nem mer belegondolni, hogy ha ez valóban így van, akkor a férfi mennyire zárkózott lehet másokkal. Még a végrendelet is eszébe jut, már korábban rá is akart kérdezni, de valahogy kiment a fejéből a nagy igyekezet és izgalom következtében, ami a készülődéssel járt.*
-Számomra is fontos, hogy vagy. *Teszi gyorsan hozzá, mert az ilyen mély gondolatokra azért jár a megerősítés, ha valóban igaz. Viszont nem szeretné megszakítani a gondolatmenetet így, csak néhány szót formál meg, majd elhallgat. ~Gond? Mikor nincs?~ Sajnos a hétköznapi dolgok, meg a Sellő ügyei főként elég erőteljesen rá nehezednek, vannak olyan dolgok is, amit úgy érez, jobb ha csak magának tart meg. Minek aggódjon más is miatta? Félre tekint, egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dolgok ne keserítsék meg ezt az estét. Ekkor viszont a lovag hozakodik elő valamivel, ami előhozza a komolyabb arcvonásait, közben a férfi ráfog a kezére. Egyértelműen a tudtára hozza, hogy ezt nem szabadna elmondania, de fontos számára, hogy tudjon mégis róla a parancs ellenére.*
-Megígérem. *Hajol közelebb, szinte már az orruk is összeér, nem számít rá, hogy annyira komoly dolog lesz belőle, mint amilyennek a férfi tálalja. Most csak arra tud gondolni, hogy ezzel kapcsolatosan a lovag nagyobb veszélybe fog kerülni, mint ő maga.*
-Persze, miért ne tenném? Mi történt?... *Próbálja megnyugtatni a másikat, hogy bármi is legyen az, bizony kettejük között marad, csak közölje halkan. Hiszen talán ez a dolog most a nyugodt estéjük és közéjük állhatna, ha nem szabadul meg a lovag a titok terhétől.*
//May - Soreyl//
*Egyre inkább érzi, hogy a lovag is ugyan úgy vágyik a közelségére, mint ő maga, így talán ez a bizonytalanság el is tűnik belőle. Ezt követően a téma rá és a fogadóra terelődik, meg is jegyzi a férfi, hogy jó látni mennyire kézben tartja a dolgokat. ~Én is remélem, hogy kézben tartom. ~ Mosolyodik el bizonytalanul, mert a kikötőben bármikor történhet olyan dolog, amire nincsenek felkészülve. Viszont jó érzéssel tölti el, hogy úgy tűnik ezzel emelkedett egy szintet a lovag szemében, hogy bizony nem csak egy szép pofi, de még ért az ilyenfajta üzletekhez is és fontos munkát végez, egyelőre rendhagyóan jól. Majd átnyargalnak Eeyr istennő ajándékaira, mert hát, ahogy a férfi szavaiból is kiveszi, ő is inkább kapta ezt az ajándékot, talán nem is kérte. Valahogy vele is ez a helyzet egyelőre, amin némiképpen változtatni szeretne.*
-Erről én is csak olvastam. Az áldással úgy tűnik lehetséges valamiféle varázslatot ültetni a fémbe. *Meséli, hiszen még saját szemével sosem látta a dolgot, ám a könyvekben elég részletesen van írva róla, nem is lehet ezt elvégezni akármilyen pengével, csak a legjobb minőségűvel.*
-Varázsolsz olykor? Mifélét? *Lepődik meg, végre olyan terepre tévedtek, ami inkább a kíváncsiságát bizsergeti és nem egyéb részeit. Ekkor váratlan fordulat következik be a hangulatban, a férfi bizalmasabb közelségre törekszik és egy mély sóhaj hagyja el a száját, ami általában rossz előjel.*
-Igen? *Válaszol a megszólításra, vár nem vág komolyabb képet, mint eddig, mert azt szeretné a férfival éreztetni, hogy bármit elmondhat neki.*
-Valóban? *Kérdez vissza játékosan, bár abba nem mer belegondolni, hogy ha ez valóban így van, akkor a férfi mennyire zárkózott lehet másokkal. Még a végrendelet is eszébe jut, már korábban rá is akart kérdezni, de valahogy kiment a fejéből a nagy igyekezet és izgalom következtében, ami a készülődéssel járt.*
-Számomra is fontos, hogy vagy. *Teszi gyorsan hozzá, mert az ilyen mély gondolatokra azért jár a megerősítés, ha valóban igaz. Viszont nem szeretné megszakítani a gondolatmenetet így, csak néhány szót formál meg, majd elhallgat. ~Gond? Mikor nincs?~ Sajnos a hétköznapi dolgok, meg a Sellő ügyei főként elég erőteljesen rá nehezednek, vannak olyan dolgok is, amit úgy érez, jobb ha csak magának tart meg. Minek aggódjon más is miatta? Félre tekint, egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a dolgok ne keserítsék meg ezt az estét. Ekkor viszont a lovag hozakodik elő valamivel, ami előhozza a komolyabb arcvonásait, közben a férfi ráfog a kezére. Egyértelműen a tudtára hozza, hogy ezt nem szabadna elmondania, de fontos számára, hogy tudjon mégis róla a parancs ellenére.*
-Megígérem. *Hajol közelebb, szinte már az orruk is összeér, nem számít rá, hogy annyira komoly dolog lesz belőle, mint amilyennek a férfi tálalja. Most csak arra tud gondolni, hogy ezzel kapcsolatosan a lovag nagyobb veszélybe fog kerülni, mint ő maga.*
-Persze, miért ne tenném? Mi történt?... *Próbálja megnyugtatni a másikat, hogy bármi is legyen az, bizony kettejük között marad, csak közölje halkan. Hiszen talán ez a dolog most a nyugodt estéjük és közéjük állhatna, ha nem szabadul meg a lovag a titok terhétől.*
17088. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 07:09:43
Üzenet elküldve: 2022-01-26 07:09:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A két kis vandál//
// Zárás //
* A nagy kérdés sorozatban, tekintete kifelé irányul, meglepődve felkapja a fejét. *
- Jaj! * Hőköl fel. * - Elszaladt az idő. * Lepődik meg. * - Elnézést kisasszony, de nekem jelentést kell tennem a parancsnok úrnak. Mindenképp írni fogok levelet, ha találkoznék egy sárkánnyal.
* Mosolyodik el a szimpatikus tündér láttán a lovag, meghajol előtte majd sisakját vissza véve el is indul ki az ajtón.Utólagosan még vissza fordul, hogy a kis tündér felé egy mosolyt küldjön egy integetéssel, de utána sisakját vissza téve újra a céljaira koncentrál. Nem szokása nagyon el tekinteni feladatai alól, de néha egy kis kikapcsolódás nem is árthat. Egy kakaótól pedig nem hiszi, hogy illuminált állapotban folytathatja útját. Az ajtó hangos recsegések által kitárul, majd a továbbiakban már csak a kaszárnya felé vezető úton jár a feje. Szerencséjére nem került annyira zavarba, mint azt hitte a tündér kapcsán. Mindenképp egy különleges élménynek tudja felfogni az ártatlan és vidám tündér jelenlétét. Szívébe belefoglalja mélyen, és a későbbiekben, talán ismét láthatják egymást. *
//A két kis vandál//
// Zárás //
* A nagy kérdés sorozatban, tekintete kifelé irányul, meglepődve felkapja a fejét. *
- Jaj! * Hőköl fel. * - Elszaladt az idő. * Lepődik meg. * - Elnézést kisasszony, de nekem jelentést kell tennem a parancsnok úrnak. Mindenképp írni fogok levelet, ha találkoznék egy sárkánnyal.
* Mosolyodik el a szimpatikus tündér láttán a lovag, meghajol előtte majd sisakját vissza véve el is indul ki az ajtón.Utólagosan még vissza fordul, hogy a kis tündér felé egy mosolyt küldjön egy integetéssel, de utána sisakját vissza téve újra a céljaira koncentrál. Nem szokása nagyon el tekinteni feladatai alól, de néha egy kis kikapcsolódás nem is árthat. Egy kakaótól pedig nem hiszi, hogy illuminált állapotban folytathatja útját. Az ajtó hangos recsegések által kitárul, majd a továbbiakban már csak a kaszárnya felé vezető úton jár a feje. Szerencséjére nem került annyira zavarba, mint azt hitte a tündér kapcsán. Mindenképp egy különleges élménynek tudja felfogni az ártatlan és vidám tündér jelenlétét. Szívébe belefoglalja mélyen, és a későbbiekben, talán ismét láthatják egymást. *
17087. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-26 05:14:29
Üzenet elküldve: 2022-01-26 05:14:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás 16+-os részleteket tartalmaz//
*A rövidre igazított eredetmese hallatán Vuyren megértően bólogat. A nem épp fényes fiatalkori évek rajta hagyják a nyomukat az emberen, de még a fattyakon is. Már-már megszánja szegény Flecsert, mikor az megkérdi, mit fizet neki Vuyren, miután nyert. Egyszer. Magasra szaladó szemöldökkel kérdez vissza.*
-Az hogy van, bassza meg, hogy mikor én nyertem, nem kaptam semmit? Tapasztalatot, mi?! Van madaram, de engem ne nézz annak, pelyhestökűkém...
*Próbál olyan hangnemet megütni, amivel talán sikerül palástolni, milyen jól szórakozik. Szinte megnyugtató, hogy Flecser azonnal, jól kiszámítható módon reagál, amint fordul a kocka.*
~Nem is olyan vén, mint gondoltam. Nem lehet több 30-nál. Plusz-mínusz 5 év, attól függően, mikor kezdett szőrösödni a töke. Adhatott volna konkrétabb támpontot is.~
*Azzal is egyetért, hogy a fattyú dezertált. Abban a helyzetben ő is hasonlóképp cselekedne. Senkiért nem dobja oda az életét, ha már eddig kihúzta két lábon.*
-Vagy mindketten a magunkét fizetjük, vagy egyik kört te, másikat én. Meg ahogy a kocka alakítja. Ha már nem fingra gurigázunk.
//A hozzászólás 16+-os részleteket tartalmaz//
*A rövidre igazított eredetmese hallatán Vuyren megértően bólogat. A nem épp fényes fiatalkori évek rajta hagyják a nyomukat az emberen, de még a fattyakon is. Már-már megszánja szegény Flecsert, mikor az megkérdi, mit fizet neki Vuyren, miután nyert. Egyszer. Magasra szaladó szemöldökkel kérdez vissza.*
-Az hogy van, bassza meg, hogy mikor én nyertem, nem kaptam semmit? Tapasztalatot, mi?! Van madaram, de engem ne nézz annak, pelyhestökűkém...
*Próbál olyan hangnemet megütni, amivel talán sikerül palástolni, milyen jól szórakozik. Szinte megnyugtató, hogy Flecser azonnal, jól kiszámítható módon reagál, amint fordul a kocka.*
~Nem is olyan vén, mint gondoltam. Nem lehet több 30-nál. Plusz-mínusz 5 év, attól függően, mikor kezdett szőrösödni a töke. Adhatott volna konkrétabb támpontot is.~
*Azzal is egyetért, hogy a fattyú dezertált. Abban a helyzetben ő is hasonlóképp cselekedne. Senkiért nem dobja oda az életét, ha már eddig kihúzta két lábon.*
-Vagy mindketten a magunkét fizetjük, vagy egyik kört te, másikat én. Meg ahogy a kocka alakítja. Ha már nem fingra gurigázunk.
17086. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:42:09
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:42:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Veszélyes lépcsők//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A vadász kap némi biológia órát, a varjakról, és már a madár fajának az említéséről elveszti a fonalat.*
~Hollót kérdeztem.~
*Mondja magában, és eszében sincs, hogy a kormos jobban tudja milyen madara van, mint a másik. Annyira nem is érdekli, csak tudomásul véve bólogat.*
-Az a madár idősebb mint néhány szőr a tökömön.
*Mondja karcos hangján, egy erősen sóhajtós, hitetlen nevetéssel. Aztán témaváltás után, mintha Vuyren nem igazán elégedne meg a kellemes felmondás válaszával, és mélyebbre akar ásni, Flecsernek meg amúgy is hót mindegy, szóval miért is ne csapna bele a véres lecsóba.*
-Fattyú vagyok, nemesi családból. Az ilyeneket eldugják az első kaszárnyába, hogy le legyen vele a gond, és ne rontsák a hírnevet.
*Kezd bele miközben, hátradől a széken, és megrecsegteti a nyakát.*
-De ha azt hinnéd utáltam, tévedsz.
*Veszi fel szokásos piszkos vigyorát.*
-Tizedesek arcába köpni, kurvákat kergetni, és bebaszva kártyázni pont elég szórakozás volt egy zabolátlan fickónak.
*Meséli kicsit visszagondolva, és egy kétszínű kis féreg, de nem fog szépíteni a dolgon.*
-Aztán jött a lázadás, és elkezdték a városőröket kiforgatni a seggükön.
*Mondja, és mintha mellékes volna belelegyint a levegőbe.*
-Nem kellett kétszer mondani, hogy letépjem a köpenyt, és kinézzek a kikötőbe.
*Meséli, miközben látja a nőstény újabb dobását.*
-Mi a retkes fasz?
*Képed el kiguvadt szemekkel, és egy gyors mozdulattal felmarkolja az összes kockát.*
-Ha megbűvöltem volna ezeket a szarokat, akkor én nyernék.
*Mondja kicsit morcosan, és gyorsan gurít kétszer. Amint kijön az eredmény hangosan felkiált.*
-Ahha!
*Mondja, és megint hátravágja magát a székben.*
-Teli. Nem lehet ugyan azzal mindig nyerni.
*Tárja szét a két kezét, mint aki nem tehetne róla.*
-Na milyen piát fizetsz?
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A vadász kap némi biológia órát, a varjakról, és már a madár fajának az említéséről elveszti a fonalat.*
~Hollót kérdeztem.~
*Mondja magában, és eszében sincs, hogy a kormos jobban tudja milyen madara van, mint a másik. Annyira nem is érdekli, csak tudomásul véve bólogat.*
-Az a madár idősebb mint néhány szőr a tökömön.
*Mondja karcos hangján, egy erősen sóhajtós, hitetlen nevetéssel. Aztán témaváltás után, mintha Vuyren nem igazán elégedne meg a kellemes felmondás válaszával, és mélyebbre akar ásni, Flecsernek meg amúgy is hót mindegy, szóval miért is ne csapna bele a véres lecsóba.*
-Fattyú vagyok, nemesi családból. Az ilyeneket eldugják az első kaszárnyába, hogy le legyen vele a gond, és ne rontsák a hírnevet.
*Kezd bele miközben, hátradől a széken, és megrecsegteti a nyakát.*
-De ha azt hinnéd utáltam, tévedsz.
*Veszi fel szokásos piszkos vigyorát.*
-Tizedesek arcába köpni, kurvákat kergetni, és bebaszva kártyázni pont elég szórakozás volt egy zabolátlan fickónak.
*Meséli kicsit visszagondolva, és egy kétszínű kis féreg, de nem fog szépíteni a dolgon.*
-Aztán jött a lázadás, és elkezdték a városőröket kiforgatni a seggükön.
*Mondja, és mintha mellékes volna belelegyint a levegőbe.*
-Nem kellett kétszer mondani, hogy letépjem a köpenyt, és kinézzek a kikötőbe.
*Meséli, miközben látja a nőstény újabb dobását.*
-Mi a retkes fasz?
*Képed el kiguvadt szemekkel, és egy gyors mozdulattal felmarkolja az összes kockát.*
-Ha megbűvöltem volna ezeket a szarokat, akkor én nyernék.
*Mondja kicsit morcosan, és gyorsan gurít kétszer. Amint kijön az eredmény hangosan felkiált.*
-Ahha!
*Mondja, és megint hátravágja magát a székben.*
-Teli. Nem lehet ugyan azzal mindig nyerni.
*Tárja szét a két kezét, mint aki nem tehetne róla.*
-Na milyen piát fizetsz?
17085. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:21:54
Üzenet elküldve: 2022-01-25 23:21:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 490
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 490
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//May - Soreyl//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A lovag valóban szótlan, és erre oka is van. Látszik, hogy valamit tartogat magában, amit nem mond ki. Rengeteg némán, a fejében kavargó gondolat van, annyi, hogy még Perchi se tudná megszámolni. A Beszélgetésbe egyelőre csak annyit szúr közbe kedves hangján amennyit éppen csak érdemes.*
-Szeretem a cicákat.
*Mondja egy kedves kacsintással, aztán a másik elkezd az élete alakulásáról mesélni. Hogy ráhagyták a hely vezetését ami nem kis dolog, sőt! El tudja képzelni a lovag mennyi munka, és felelősség szakadt ezzel May nyakába, hiszen átélte, mikor Sylweran ráhagyta Vadvédet anno. Egy pillanat alatt kellett felnőnie a feladathoz, és el is bukott rendesen. Azóta is szégyelli magát miatta, és ha újra megtehetné, minden másképp lenne. Talán most ért a nyomukba, mint ember.*
-Igazán jó látni, hogy kézben tartod a dolgokat.
*Mondja büszkén, és mindeközben megértően bólogat, és látja a másik kezdődő feszültségét, mintha valami baj lenne, de nem tudja kitapintani, hogy mi. Fogalma sincs, hogy a szótlansága az oka, hiszen bele sem gondol. Sokkal inkább az ragadja el, amit szigorúan tilos lenne elmondania, mégis elakarja. Egy pillanatra ki is zökkenti ebből az évődésből a másik amikor a Fény Úrnőjének áldásaira terelődik a téma, pláne mikor Perchipfell megáldása is szóba kerül.*
~Fasza! Mikor kezdjük?~
*Vág közbe Perchipfell, amire a lovag nem is reagál. Inkább gyorsan összefoglalja a helyzetet.*
-Nem tudtam lehet olyat.
*Mondja egy pillanatra elgondolkozva, majd megrázza a fejét, mint akinek nem szabad elkalandoznia.*
-Az Úrnő engem is kegyeibe fogadott, de én nem tudom kontrollálni az erejét, csak varázsolok olykor.
*Kezd bele, és hosszan tudná ragozni, de feszülten közelebb húzza a széket, majd egy nagyot sóhajt.*
-Maydeleine.
*Szólítja meg miközben egészen közel hajol hozzá, hogy senki más se hallja.*
-A világon mindenkinél jobban ismersz, ha hiszed ha nem.
*Szorítja meg a kezét finoman.*
-És nincs más aki annyira fontos lenne számomra mint te.
*Néz bele a másik szemeibe őszintén.*
-Látom rajtad, hogy tudod valami gond van.
*Az érzelmek skálájában a félelem nem, de az aggodalom domborodik ki homlokán leginkább.*
-El kell mondanom valamit, amit parancsba adtak, hogy nem lenne szabad, de szeretném ha tudnád, hogy vigyázhass magadra.
*A mély, levegős, halk hangja komolyabb nem is lehetne. Úgy fogja a másik kezét, mintha ha az utolsó órát töltenék együtt.*
-De meg kell ígérned, hogy nem mondod el másnak.
*Mondja, miközben a másik szemibe néz.*
-Megteszed ezt nekem?
//May - Soreyl//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
*A lovag valóban szótlan, és erre oka is van. Látszik, hogy valamit tartogat magában, amit nem mond ki. Rengeteg némán, a fejében kavargó gondolat van, annyi, hogy még Perchi se tudná megszámolni. A Beszélgetésbe egyelőre csak annyit szúr közbe kedves hangján amennyit éppen csak érdemes.*
-Szeretem a cicákat.
*Mondja egy kedves kacsintással, aztán a másik elkezd az élete alakulásáról mesélni. Hogy ráhagyták a hely vezetését ami nem kis dolog, sőt! El tudja képzelni a lovag mennyi munka, és felelősség szakadt ezzel May nyakába, hiszen átélte, mikor Sylweran ráhagyta Vadvédet anno. Egy pillanat alatt kellett felnőnie a feladathoz, és el is bukott rendesen. Azóta is szégyelli magát miatta, és ha újra megtehetné, minden másképp lenne. Talán most ért a nyomukba, mint ember.*
-Igazán jó látni, hogy kézben tartod a dolgokat.
*Mondja büszkén, és mindeközben megértően bólogat, és látja a másik kezdődő feszültségét, mintha valami baj lenne, de nem tudja kitapintani, hogy mi. Fogalma sincs, hogy a szótlansága az oka, hiszen bele sem gondol. Sokkal inkább az ragadja el, amit szigorúan tilos lenne elmondania, mégis elakarja. Egy pillanatra ki is zökkenti ebből az évődésből a másik amikor a Fény Úrnőjének áldásaira terelődik a téma, pláne mikor Perchipfell megáldása is szóba kerül.*
~Fasza! Mikor kezdjük?~
*Vág közbe Perchipfell, amire a lovag nem is reagál. Inkább gyorsan összefoglalja a helyzetet.*
-Nem tudtam lehet olyat.
*Mondja egy pillanatra elgondolkozva, majd megrázza a fejét, mint akinek nem szabad elkalandoznia.*
-Az Úrnő engem is kegyeibe fogadott, de én nem tudom kontrollálni az erejét, csak varázsolok olykor.
*Kezd bele, és hosszan tudná ragozni, de feszülten közelebb húzza a széket, majd egy nagyot sóhajt.*
-Maydeleine.
*Szólítja meg miközben egészen közel hajol hozzá, hogy senki más se hallja.*
-A világon mindenkinél jobban ismersz, ha hiszed ha nem.
*Szorítja meg a kezét finoman.*
-És nincs más aki annyira fontos lenne számomra mint te.
*Néz bele a másik szemeibe őszintén.*
-Látom rajtad, hogy tudod valami gond van.
*Az érzelmek skálájában a félelem nem, de az aggodalom domborodik ki homlokán leginkább.*
-El kell mondanom valamit, amit parancsba adtak, hogy nem lenne szabad, de szeretném ha tudnád, hogy vigyázhass magadra.
*A mély, levegős, halk hangja komolyabb nem is lehetne. Úgy fogja a másik kezét, mintha ha az utolsó órát töltenék együtt.*
-De meg kell ígérned, hogy nem mondod el másnak.
*Mondja, miközben a másik szemibe néz.*
-Megteszed ezt nekem?
17084. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:59:23
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:59:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*A has tele finom meleg étellel, és az izgalom még csak ezután fog jönni! Minden elrendeződni látszik, legalábbis ami a fogadóst, és a két asztaltársát illeti. Mindenki megnyugszik, hogy még csak fizetniük sem kell, és semmi egyéb.*
-Remek!
*Feleli Drennek, aki elkísérné a piacra. Ruunoval nem biztos, hogy szívesen menne, ki tudja min akad meg a szeme, vagy nem-e keveredik el a nagy tömegben? Azért meglepné őt valamivel, hogy jobban kösse magához és hűségesebb legyen hozzá a későbbiekben. *
-Ó hát persze, hogy téveszthettem el ezt a törpe dolgot? Elnézést.
*Mosolyog kedvesen, és bár tudja jól, hogy butaság amit a kölyök mond, belemegy a játékba. *
-És nagyon szívesen! Egyél csak míg meleg.
*Közben pedig elkezdi összeszedni a holmijait, ami annyiból áll, hogy megigazgatja a ruháját, és a zsebeibe túr, hogy megnézze minden ott van-e, aminek ott kell lennie.*
-Háát egy igazán izgalmas kaland! A romvárosba megyünk, tudod vannak ott azok a naaagy nagy házak, amikből már csak kevés maradt, biztosan láttál te is belőlük.
*Vezeti fel, és közben Drenre is néz.*
-Elloptak tőlem valami értékeset, és szeretném visszaszerezni. Mit szólsz, segítesz nekünk?
*Igazából talán még igaz is lehetne, amit mond, de természetesen nem az. És valóban egy fikarcnyi jóindulat sincs benne, pusztán szeretné kihasználni a fiút amennyire csak tudja.*
-No de mindenekelőtt, ha megetted, akkor te, Felhő, Dren és én elmegyünk szépen a piacra! Rendben?
*Ha mindenki egyetért, és a kölyök is befejezi az evést, akkor feláll és el is indul a piac felé komótos léptekkel.*
*A has tele finom meleg étellel, és az izgalom még csak ezután fog jönni! Minden elrendeződni látszik, legalábbis ami a fogadóst, és a két asztaltársát illeti. Mindenki megnyugszik, hogy még csak fizetniük sem kell, és semmi egyéb.*
-Remek!
*Feleli Drennek, aki elkísérné a piacra. Ruunoval nem biztos, hogy szívesen menne, ki tudja min akad meg a szeme, vagy nem-e keveredik el a nagy tömegben? Azért meglepné őt valamivel, hogy jobban kösse magához és hűségesebb legyen hozzá a későbbiekben. *
-Ó hát persze, hogy téveszthettem el ezt a törpe dolgot? Elnézést.
*Mosolyog kedvesen, és bár tudja jól, hogy butaság amit a kölyök mond, belemegy a játékba. *
-És nagyon szívesen! Egyél csak míg meleg.
*Közben pedig elkezdi összeszedni a holmijait, ami annyiból áll, hogy megigazgatja a ruháját, és a zsebeibe túr, hogy megnézze minden ott van-e, aminek ott kell lennie.*
-Háát egy igazán izgalmas kaland! A romvárosba megyünk, tudod vannak ott azok a naaagy nagy házak, amikből már csak kevés maradt, biztosan láttál te is belőlük.
*Vezeti fel, és közben Drenre is néz.*
-Elloptak tőlem valami értékeset, és szeretném visszaszerezni. Mit szólsz, segítesz nekünk?
*Igazából talán még igaz is lehetne, amit mond, de természetesen nem az. És valóban egy fikarcnyi jóindulat sincs benne, pusztán szeretné kihasználni a fiút amennyire csak tudja.*
-No de mindenekelőtt, ha megetted, akkor te, Felhő, Dren és én elmegyünk szépen a piacra! Rendben?
*Ha mindenki egyetért, és a kölyök is befejezi az evést, akkor feláll és el is indul a piac felé komótos léptekkel.*
17083. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:48:33
Üzenet elküldve: 2022-01-25 21:48:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A hangok gazdái hamar megtalálják a gerlepárt és kegyetlenül rondítanak bele ebbe a csodás pillanatba. Xavy az és valami ork, akit nem ismer a tündér. A taknyos kölyök nyelve olyan felvágott mint mindig, ez csöppet sem zavarná Merchent, azonban így, mások előbb elég kellemetlenül érinti. Nem azért, mert őt magát sérti, hanem a jóhírét, amivel a kenyerét keresi, azt pedig nem tűrheti. Ezt el kell rendeznie később, de most fontosabb dolgai is vannak. Az aranynak természetesen örül, mindig felcsillan a szeme ha hozzávágnak egy vastagabb erszényt, legyen az bármilyen okból kifolyólag. Nem is szól semmit, csak leteszi a medence szélére, és megvárja míg távozik a két barbár. Bocsánatkérőn néz kedvesére.*
-Ne is mondd kedvesem.
*Hazug félmosollyal igyekszik leplezni a kellemetlen érzést, ami benne feszül. Szerette volna jól érezni magát, és valóban megkedvelte a nő társaságát. Nem beszélve az üdítő lepedőakrobatikáról. Igazából ő egyáltalán nem tervezte, hogy most azonnal a piactérre sietne, sőt, úgy gondolta, hogy bőven ráér ez még, de a nő dönt helyette is. Természetesen erőszakoskodni nem fog, de a vízből kiszállni készülő hegyesfülűt egy szenvedélyes csók erejéig igyekszik visszahúzni magához.*
-Lehetséges.
*Vigyorog a levél dolgára.*
-Bár talán te hamarabb végzel ott, mint én... Ha esetleg kaptál választ, és unnál várni engem, akkor keress fel nyugodtan a kereskedőházban, ott leszek.
*Kéjesen megvárja, amíg az elf elsétál, addig is fantáziáját járatja azon, hogy micsoda mocskos dolgokat művelt volna vele, ha az a kettős nem zavar közbe. Kiélvezi a forró vizet, s majd csak jó percek múltán indul el ő maga is felöltözni és megszárítkozni, hogy visszatérhessen Aztyanhoz.*
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A hangok gazdái hamar megtalálják a gerlepárt és kegyetlenül rondítanak bele ebbe a csodás pillanatba. Xavy az és valami ork, akit nem ismer a tündér. A taknyos kölyök nyelve olyan felvágott mint mindig, ez csöppet sem zavarná Merchent, azonban így, mások előbb elég kellemetlenül érinti. Nem azért, mert őt magát sérti, hanem a jóhírét, amivel a kenyerét keresi, azt pedig nem tűrheti. Ezt el kell rendeznie később, de most fontosabb dolgai is vannak. Az aranynak természetesen örül, mindig felcsillan a szeme ha hozzávágnak egy vastagabb erszényt, legyen az bármilyen okból kifolyólag. Nem is szól semmit, csak leteszi a medence szélére, és megvárja míg távozik a két barbár. Bocsánatkérőn néz kedvesére.*
-Ne is mondd kedvesem.
*Hazug félmosollyal igyekszik leplezni a kellemetlen érzést, ami benne feszül. Szerette volna jól érezni magát, és valóban megkedvelte a nő társaságát. Nem beszélve az üdítő lepedőakrobatikáról. Igazából ő egyáltalán nem tervezte, hogy most azonnal a piactérre sietne, sőt, úgy gondolta, hogy bőven ráér ez még, de a nő dönt helyette is. Természetesen erőszakoskodni nem fog, de a vízből kiszállni készülő hegyesfülűt egy szenvedélyes csók erejéig igyekszik visszahúzni magához.*
-Lehetséges.
*Vigyorog a levél dolgára.*
-Bár talán te hamarabb végzel ott, mint én... Ha esetleg kaptál választ, és unnál várni engem, akkor keress fel nyugodtan a kereskedőházban, ott leszek.
*Kéjesen megvárja, amíg az elf elsétál, addig is fantáziáját járatja azon, hogy micsoda mocskos dolgokat művelt volna vele, ha az a kettős nem zavar közbe. Kiélvezi a forró vizet, s majd csak jó percek múltán indul el ő maga is felöltözni és megszárítkozni, hogy visszatérhessen Aztyanhoz.*
17082. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-25 13:37:34
Üzenet elküldve: 2022-01-25 13:37:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 248
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet//
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy valóban egyedül jár-e ide a tündér, ahhoz van némi kétsége a nőnek, tapasztalatai szerint az ilyen típusú férfiaknak nem szokásuk magányos fürdőket venni. De nem ad hangot kétségeinek, csupán egy hamiskás félmosollyal nyugtázza Merchen szavait. Mindketten hazudnak, felesleges fennakadni az ilyen apró, kegyes hazugságokon. Inkább a következő csókra koncentrál, hogy minél édesebb és puhább legyen, elfedve, megbocsáthatóvá téve hazugságaikat. Az intim pillanatot viszont nem várt vendégek szakítják félbe, aljas módon, s a hirtelen hangzavarra meglepetten rezzen össze. Elhúzódik a férfitól, s szemérmesen nyakig merül a vízben, bár a szégyenlősség nem az ő asztala. Miután Merchent szinte erőszakkal rángatják ki a valóban naplopó életvitelből, elvégzendő kötelességet hajítva vállára, még megvárja, hogy a furcsa és ismeretlen alakok messzebb távozzanak, majd felegyenesedik, s a medence széle felé veszi az irányt.*
- Valóban nehéz életed lehet.
*Kacag jóízűen, miközben törölközőért nyúl.*
- Semmi gond, megértem, ha elfoglalt vagy, így is hálás vagyok, hogy ennyi időt szántál rám. Úgy is ideje visszatérnem a szállásra, könnyen lehet, hogy meg is jött az a várva várt levél.
*Aztán remélhetőleg estefelé még egyszer találkoznak, s végre nyélbe üthetik az üzletet.*
- Tudod, hol találsz.
*Kacsint a férfira, majd lassú, ráérős léptekkel kisétál a vízből. Mielőtt törölközőbe burkolódzna, kezeivel kissé letörli testéről a vizet, hogy ne csöpögjön, s ne áztassa el rögtön a vékony anyagot. Haja szerencsére száraz maradt, hiszen nem merült el a vízben, így legalább nem kell aggódnia a kinti hideg miatt.*
//Merchen expedíció//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy valóban egyedül jár-e ide a tündér, ahhoz van némi kétsége a nőnek, tapasztalatai szerint az ilyen típusú férfiaknak nem szokásuk magányos fürdőket venni. De nem ad hangot kétségeinek, csupán egy hamiskás félmosollyal nyugtázza Merchen szavait. Mindketten hazudnak, felesleges fennakadni az ilyen apró, kegyes hazugságokon. Inkább a következő csókra koncentrál, hogy minél édesebb és puhább legyen, elfedve, megbocsáthatóvá téve hazugságaikat. Az intim pillanatot viszont nem várt vendégek szakítják félbe, aljas módon, s a hirtelen hangzavarra meglepetten rezzen össze. Elhúzódik a férfitól, s szemérmesen nyakig merül a vízben, bár a szégyenlősség nem az ő asztala. Miután Merchent szinte erőszakkal rángatják ki a valóban naplopó életvitelből, elvégzendő kötelességet hajítva vállára, még megvárja, hogy a furcsa és ismeretlen alakok messzebb távozzanak, majd felegyenesedik, s a medence széle felé veszi az irányt.*
- Valóban nehéz életed lehet.
*Kacag jóízűen, miközben törölközőért nyúl.*
- Semmi gond, megértem, ha elfoglalt vagy, így is hálás vagyok, hogy ennyi időt szántál rám. Úgy is ideje visszatérnem a szállásra, könnyen lehet, hogy meg is jött az a várva várt levél.
*Aztán remélhetőleg estefelé még egyszer találkoznak, s végre nyélbe üthetik az üzletet.*
- Tudod, hol találsz.
*Kacsint a férfira, majd lassú, ráérős léptekkel kisétál a vízből. Mielőtt törölközőbe burkolódzna, kezeivel kissé letörli testéről a vizet, hogy ne csöpögjön, s ne áztassa el rögtön a vékony anyagot. Haja szerencsére száraz maradt, hiszen nem merült el a vízben, így legalább nem kell aggódnia a kinti hideg miatt.*
17081. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 22:02:51
Üzenet elküldve: 2022-01-24 22:02:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Csontig meztelen//
//Hozzászólás 16 -os tartalom lehet?//
*Futár kölykök. Érdekes. És észszerű. Bár nem hinné, hogy pár aranyért elfutnának pár napra. Majd felkeres egy induló karavánt. Ezt igazán lerendezhették volna otthon, fene se gondolt levélküldésről.
De bólint a válaszra, majd megoldja, nem sürgős.*
- Ja. Hát szerencsét hozzá.
*Ennyit tud hozzáfűzni a testvérügyhöz. Kérdést is csak azért tette, mert más felvetése nem volt, semmiről beszélni meg nem fáradozna. Annyi lejött, hogy kétséges helyzetben van.
Akárhogy is, belépnek az ajtón, és követi őket a pulthoz. Bonte meg feláldozza az aranyát, pont ahogy eltervezte. Ignaez büszkén nyugtázza. Kisegített volna ő is, de így könnyebb neki. Nemhogy másra, saját magára nem szívesen költ korlátozott erőforrásból ha teheti. Ahhoz nincs szokva, hogy pénzt költsön. Ilyen helyeken még a vízért is pénzt kérnek. Gyalázat.
Az, hogy majd visszafizetődik... Ignaeznek ez a lehetőség fel se merült, hogy visszaszolgáltatást kérjen esetleg. Így a válasz meglepetésszerűen éri, és egy felismerés. Valóban, lehet aranyat cserélgetni, visszaadni. ~He.~ Az aranygazdálkodás úgy tűnik lassan befolyik az életébe. Hát nem is számított másra, attól még furcsa, hogy majd aranykészleten kell majd az eszén járjon. Már kellemetlenség tölti el, de ez van.
Tehát mikor itt lerendezik a matatást meg amíg Bonte is véglegesíti a rendelést, idővel Val már odébbáll a legközelebbi asztal felé, ő még mindig a pultnak van támaszkodva. Igen, ő már rátámaszkodott a pultra, hogy kényelembe helyezze magát. Nem ismeri se a kínálatot, se nem, hogy milyen munkát tudna Valnak. Megvárja Bonte befejezi az akármit, aztán kikérdezi a fogadós lányt.*
- Mi a kínálat mennyiért, mennyi szállás?
*A lányka szelíd mosollyal válaszol a lehetséges vevőnek.*
- Egy szoba egy napra 17 arany. Ha szeretne valamit,
tudunk adni ami a lapon van.
*Nyújtott elé egy kis táblához rögzített papírt, amire fel vannak sorakozva a kapható dolgok.
Víz két arany. Mire? Mi akadályozza meg, hogy fogja a kulacsát, és töltsön a kintí kútvízből? Semmi. Ezzel elhatározta, hogy a jövőben majd így is tesz, ha megszomjazik. Ezek hülyére vesznek mindenkit. A fellengzős tehetősök esetleg lusták vízért menni, de azok meg nem isznak vizet. Ez fel is vetette a kérdést. Felpillant a lányra.*
- Milyen gyakran szoktak vizet rendelni?
*A vízen kívül a többit is túl árasnak tartja, de az legalább valami amihez nem tud akárki rögtön semmiért hozzájutni. Tea, miféle teákért kérnek négy aranyat? Mitől különb az, amit ő növényalkalmatosságot talál, felszed, és leforráz? Ennyi erővel ő is nyithatna egy teázót. Valt meg felkéri kiszolgálónak ha már munkát keres. Nevet fel ezen a gondolaton. A fogadóson továbbra is csak a gyakorlott mosoly látható.
Mindegy is, egyelőre eldöntötte, hogy úgyse éhes. Majd megnézi más helyen mi mennyiért hogy. Egy szobát lehet majd kibérel átmenetileg.
Ha tovább áll, előtte még rátekint az asztalhoz. De még az előtt, éjbőrű mondta, hogy a pultnál szoktak beszélni. Visszafordítja az étlapot.*
- Majd később. Amúgy, úgy hallottam, hogyha valaki a téri vizesben fürdik azt elviszik a városőrök? Ilyen van?
*A lány megilletődve néz.*
- Ő... Nem hallottam ilyenről, vagy hogy volna tiltás rá. De különben is, itt van a Fürdőház, szabadon látogatható. Szívesen látjuk a vendégeinket használni a medencéket.
*Inkább látnák a fizető vendégeket használni a fürdőt. Ignaez tud olvasni a sorok között. Kérdezze a másikat? ~ Inkább ne.~ És a lázadásról se gondolja, hogy jó lenne faggatni. Lehet, hogy Bonte azt mondta a pult mögött szeretnek beszélni, de ha ez egy kényes téma, nem biztos, hogy a mindig mosolygó lány szívesen beszélne erről.*
- Mi van a városban?
*Lehet, hogy ennél pontosabban kellene kérdeznie. Nem baj.*
A hozzászólás írója (Kheirgen Ereiz Ignaez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.24 22:06:53
//Hozzászólás 16 -os tartalom lehet?//
*Futár kölykök. Érdekes. És észszerű. Bár nem hinné, hogy pár aranyért elfutnának pár napra. Majd felkeres egy induló karavánt. Ezt igazán lerendezhették volna otthon, fene se gondolt levélküldésről.
De bólint a válaszra, majd megoldja, nem sürgős.*
- Ja. Hát szerencsét hozzá.
*Ennyit tud hozzáfűzni a testvérügyhöz. Kérdést is csak azért tette, mert más felvetése nem volt, semmiről beszélni meg nem fáradozna. Annyi lejött, hogy kétséges helyzetben van.
Akárhogy is, belépnek az ajtón, és követi őket a pulthoz. Bonte meg feláldozza az aranyát, pont ahogy eltervezte. Ignaez büszkén nyugtázza. Kisegített volna ő is, de így könnyebb neki. Nemhogy másra, saját magára nem szívesen költ korlátozott erőforrásból ha teheti. Ahhoz nincs szokva, hogy pénzt költsön. Ilyen helyeken még a vízért is pénzt kérnek. Gyalázat.
Az, hogy majd visszafizetődik... Ignaeznek ez a lehetőség fel se merült, hogy visszaszolgáltatást kérjen esetleg. Így a válasz meglepetésszerűen éri, és egy felismerés. Valóban, lehet aranyat cserélgetni, visszaadni. ~He.~ Az aranygazdálkodás úgy tűnik lassan befolyik az életébe. Hát nem is számított másra, attól még furcsa, hogy majd aranykészleten kell majd az eszén járjon. Már kellemetlenség tölti el, de ez van.
Tehát mikor itt lerendezik a matatást meg amíg Bonte is véglegesíti a rendelést, idővel Val már odébbáll a legközelebbi asztal felé, ő még mindig a pultnak van támaszkodva. Igen, ő már rátámaszkodott a pultra, hogy kényelembe helyezze magát. Nem ismeri se a kínálatot, se nem, hogy milyen munkát tudna Valnak. Megvárja Bonte befejezi az akármit, aztán kikérdezi a fogadós lányt.*
- Mi a kínálat mennyiért, mennyi szállás?
*A lányka szelíd mosollyal válaszol a lehetséges vevőnek.*
- Egy szoba egy napra 17 arany. Ha szeretne valamit,
tudunk adni ami a lapon van.
*Nyújtott elé egy kis táblához rögzített papírt, amire fel vannak sorakozva a kapható dolgok.
Víz két arany. Mire? Mi akadályozza meg, hogy fogja a kulacsát, és töltsön a kintí kútvízből? Semmi. Ezzel elhatározta, hogy a jövőben majd így is tesz, ha megszomjazik. Ezek hülyére vesznek mindenkit. A fellengzős tehetősök esetleg lusták vízért menni, de azok meg nem isznak vizet. Ez fel is vetette a kérdést. Felpillant a lányra.*
- Milyen gyakran szoktak vizet rendelni?
*A vízen kívül a többit is túl árasnak tartja, de az legalább valami amihez nem tud akárki rögtön semmiért hozzájutni. Tea, miféle teákért kérnek négy aranyat? Mitől különb az, amit ő növényalkalmatosságot talál, felszed, és leforráz? Ennyi erővel ő is nyithatna egy teázót. Valt meg felkéri kiszolgálónak ha már munkát keres. Nevet fel ezen a gondolaton. A fogadóson továbbra is csak a gyakorlott mosoly látható.
Mindegy is, egyelőre eldöntötte, hogy úgyse éhes. Majd megnézi más helyen mi mennyiért hogy. Egy szobát lehet majd kibérel átmenetileg.
Ha tovább áll, előtte még rátekint az asztalhoz. De még az előtt, éjbőrű mondta, hogy a pultnál szoktak beszélni. Visszafordítja az étlapot.*
- Majd később. Amúgy, úgy hallottam, hogyha valaki a téri vizesben fürdik azt elviszik a városőrök? Ilyen van?
*A lány megilletődve néz.*
- Ő... Nem hallottam ilyenről, vagy hogy volna tiltás rá. De különben is, itt van a Fürdőház, szabadon látogatható. Szívesen látjuk a vendégeinket használni a medencéket.
*Inkább látnák a fizető vendégeket használni a fürdőt. Ignaez tud olvasni a sorok között. Kérdezze a másikat? ~ Inkább ne.~ És a lázadásról se gondolja, hogy jó lenne faggatni. Lehet, hogy Bonte azt mondta a pult mögött szeretnek beszélni, de ha ez egy kényes téma, nem biztos, hogy a mindig mosolygó lány szívesen beszélne erről.*
- Mi van a városban?
*Lehet, hogy ennél pontosabban kellene kérdeznie. Nem baj.*
A hozzászólás írója (Kheirgen Ereiz Ignaez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.24 22:06:53
17080. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-01-24 21:23:07
Üzenet elküldve: 2022-01-24 21:23:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Keresgélés//
*Kicsit kezdi unni a pultnál ácsorgást. Talán ez a jel, hogy indulóra kéne fognia. Vagy a fene sem tudja. Bandukolt eleget, ahhoz sincs sok kedve, viszont a várost csak meg kéne már nézni, ha egyszer itt szállt meg. De társaság nélkül itt a fogadóban megragadni nem egy szívderítő kilátás.
A helyzete pedig változni látszik, mikor egy lány tér be újabb vendégként. Nem túl feltűnően figyeli a vásárlását, majd azt, ahogy helyet foglal egy asztalnál. Egy ideig vár, hátha valaki a lányhoz szegődik, de nem fest úgy a dolog.
Miért is ne használná ki az alkalmat egy újabb barátkozáshoz?
Rendel egy pohárka Almabort, majd a 11aranyat hátrahagyva, a pohár társaságában meg is célozza a lány asztalát. *
- Szia! *Veszi elő a legbarátságosabb mosolyát, ahogy megáll az asztal mellett.* Szabad itt a hely? A többi asztalt szinte már körbeülték, a pultnál viszont kicsit unalmas egymagamban ácsorogni.
*Bök is a fejével az említett felé. Tényleg unalmas ott egymagában. Viszont egy zsúfolt asztalhoz azért nem szegődne újabb vendégnek.*
*Kicsit kezdi unni a pultnál ácsorgást. Talán ez a jel, hogy indulóra kéne fognia. Vagy a fene sem tudja. Bandukolt eleget, ahhoz sincs sok kedve, viszont a várost csak meg kéne már nézni, ha egyszer itt szállt meg. De társaság nélkül itt a fogadóban megragadni nem egy szívderítő kilátás.
A helyzete pedig változni látszik, mikor egy lány tér be újabb vendégként. Nem túl feltűnően figyeli a vásárlását, majd azt, ahogy helyet foglal egy asztalnál. Egy ideig vár, hátha valaki a lányhoz szegődik, de nem fest úgy a dolog.
Miért is ne használná ki az alkalmat egy újabb barátkozáshoz?
Rendel egy pohárka Almabort, majd a 11aranyat hátrahagyva, a pohár társaságában meg is célozza a lány asztalát.
*- Szia! *Veszi elő a legbarátságosabb mosolyát, ahogy megáll az asztal mellett.* Szabad itt a hely? A többi asztalt szinte már körbeülték, a pultnál viszont kicsit unalmas egymagamban ácsorogni.
*Bök is a fejével az említett felé. Tényleg unalmas ott egymagában. Viszont egy zsúfolt asztalhoz azért nem szegődne újabb vendégnek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17080-17099