Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 20:14:18
Üzenet elküldve: 2020-04-24 20:14:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*A székén üldögélve gyermekien lóbálja a nadrágba bújtatott, nyúlánk lábait közben élvezettel telve nyalja meg rózsaszínes ajkait, a gőzölgő tea hívogató illatától amibe lassan bele is kortyol. Az, oly régóta áhított ízvilág hatására elégedetten lehunyja a szemeit, és már jobbá válik az estéje. Amint kipattannak az erdőt rejtegető zöld íriszei egy barna hajú férfi pillantásával találkoznak, akinek egy tekintet vonzó félmosoly ül az ajkán. Odenra egy szégyenlős mosollyal viszonozza a gesztust, és egy kissé bizonytalan kézmozdulat során kedvesen integet egyet- kettőt az itala alatt. *
*A székén üldögélve gyermekien lóbálja a nadrágba bújtatott, nyúlánk lábait közben élvezettel telve nyalja meg rózsaszínes ajkait, a gőzölgő tea hívogató illatától amibe lassan bele is kortyol. Az, oly régóta áhított ízvilág hatására elégedetten lehunyja a szemeit, és már jobbá válik az estéje. Amint kipattannak az erdőt rejtegető zöld íriszei egy barna hajú férfi pillantásával találkoznak, akinek egy tekintet vonzó félmosoly ül az ajkán. Odenra egy szégyenlős mosollyal viszonozza a gesztust, és egy kissé bizonytalan kézmozdulat során kedvesen integet egyet- kettőt az itala alatt. *
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:56:24
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:56:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tolvaj nem olyan lánynak tűnik, akiben évekre sebet hagyó, mély nyomot hagyna, és lelki trauma születne egy képből, miszerint az ifjú harcos kutyákkal üzekedik. Pash legalábbis így gondolja, és ezért úgy érzi, csak egy színjátékot követ szemmel. Nem zavarja, még szórakoztatja is, hogy van valaki, aki megjátssza magát a kedvéért. Egész kellemes érzés olyan valakinek lenni, aki előtt akár még színészkednek is.
Kizökkenti viszont a felvetés, miszerint másféle kanok viszont felkelthetik asztaltársa érdeklődését. Egészen kíváncsi tekintettel néz a lányra. *
- Na és mifélék azok a kanok? * Puhatolózik teljesen átlátszó, de finomnak szánt módon. Csak remélni tudja, hogy a válasz nem fogja lesújtani. A kérdésre tagadóan rázza meg a fejét. *
- Egyedül nem. * Mondja, majd hirtelen rájön, hogy minek hangozhat ez a mondat. * Vagyis, hogy kell hozzá segítség, mert nem elég ügyes a kezem... mert vannak részek, amiket nem érek el! * Egyre jobban érzi, hogy mennyire rosszul hangzik a próbálkozása, kínjában fel is nevet. * Mármint, vannak olyan csatok és kötések, amiket nem tudok kioldani. Szóval ezért nem. Nem azért mondtam, mert azt szeretném, hogy te segíts... persze, örülnék neki, ha... vagyis, hogy... na.
* Zárja le a habogást, mintha komoly, és összeszedett beszéd lett volna. *
- Esküszöm, pedig amúgy tudok beszélni. Összefüggő mondatokat, meg értelmeseket. * Kortyol zavartan ismét a korsójába, inkább magának motyogva, mint Daesysnek, de azért elég hallhatóan. Zavarán nem segít az arccsipkedés ajánlata sem. *
- Na, nagyjából olyan volt. Csodálom, hogy nem evett meg. * Nevet fel, mert tényleg nagyon sok párhuzamot tudna vonni az apja, és egy barnamedve között. A borzolásra felajánlaná, hogy van más fehér szőr a testén, amit ha nagyon szeretne, akkor megborzolhat, de inkább taktikusan félrenyeli a sörét, ezzel mentve meg magát a kínos elszólástól. Mintha csak direkt csinálta volna, gondolatban hátba is veregeti magát. De ettől nem múlik a köhögése. Arra, ahogy Daesys a saját harctudásáról beszél, elgondolkodva, és a köhögését visszafojtva válaszol. *
- Igazából, ahogy megfigyeltem, nem feltétlenül tudás kérdése az, hogy mennyit tanulhatsz a másiktól. Vannak dolgok, amik egyszerűek, és nem túl kifinomultak, olyan cselek, vagy mozdulatok, amik önmagukban nem számítanak soknak, de ha eleget látsz, és bele tudod szőni a saját harcstílusodba, akkor sokat fejlődhetsz vele. Például egy harcost, aki egész életében a sivatagban küzdött, nem fog meglepni az, ha az arca felé próbálod rúgni a homokot. Köhhm. * Köhint, mert eddig tudta visszafogni a köhögési ingert, de már mondja is tovább. * Viszont ha olyannal küzdesz meg, aki mindig a fűben, mezőn harcolt, ő nem fog erre számítani. Pedig neked teljesen alap dolog, mindenki csinálja. Ezért szeretek annyit, és annyiféle emberrel gyakorolni. Mindig van esély a fejlődésre. * Fejti ki a gondolatmenetét Pash, ami tulajdonképpen az életvitele is egyben. Nyitott az új dolgokra, mert azok nélkül nem tudhatja, hogy mennyire egyszerűek a már megismertek. *
- Nos, úgy gondolom, hogy a helyzetet tekintve, és azt, hogy _egészen szép vagy_ *nyomja meg direkt a szót, arca sarkában bujkáló mosollyal * megengedhető magam számára, hogy bizonyos módon, kekeckedjek. * Szándékosan figurázza ki egy úr modorát, még az arcát is igyekszik olyan komornak mutatni, és kicsit felemeli a fejét is, láthatóan fenn hordja az orrát. *
- Vigyázz artheniorral. Tudod, itt ha elkapnak az őrök, akkor nem úszod meg egykönnyen. A cellák nyirkosak és hidegek, és kegyetlenül bánnak a rabokkal. Kár lenne egy ilyen szép vérvirágért. * Mondja ki az első eszébe jutó, vörös virágnevet. *
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tolvaj nem olyan lánynak tűnik, akiben évekre sebet hagyó, mély nyomot hagyna, és lelki trauma születne egy képből, miszerint az ifjú harcos kutyákkal üzekedik. Pash legalábbis így gondolja, és ezért úgy érzi, csak egy színjátékot követ szemmel. Nem zavarja, még szórakoztatja is, hogy van valaki, aki megjátssza magát a kedvéért. Egész kellemes érzés olyan valakinek lenni, aki előtt akár még színészkednek is.
Kizökkenti viszont a felvetés, miszerint másféle kanok viszont felkelthetik asztaltársa érdeklődését. Egészen kíváncsi tekintettel néz a lányra. *
- Na és mifélék azok a kanok? * Puhatolózik teljesen átlátszó, de finomnak szánt módon. Csak remélni tudja, hogy a válasz nem fogja lesújtani. A kérdésre tagadóan rázza meg a fejét. *
- Egyedül nem. * Mondja, majd hirtelen rájön, hogy minek hangozhat ez a mondat. * Vagyis, hogy kell hozzá segítség, mert nem elég ügyes a kezem... mert vannak részek, amiket nem érek el! * Egyre jobban érzi, hogy mennyire rosszul hangzik a próbálkozása, kínjában fel is nevet. * Mármint, vannak olyan csatok és kötések, amiket nem tudok kioldani. Szóval ezért nem. Nem azért mondtam, mert azt szeretném, hogy te segíts... persze, örülnék neki, ha... vagyis, hogy... na.
* Zárja le a habogást, mintha komoly, és összeszedett beszéd lett volna. *
- Esküszöm, pedig amúgy tudok beszélni. Összefüggő mondatokat, meg értelmeseket. * Kortyol zavartan ismét a korsójába, inkább magának motyogva, mint Daesysnek, de azért elég hallhatóan. Zavarán nem segít az arccsipkedés ajánlata sem. *
- Na, nagyjából olyan volt. Csodálom, hogy nem evett meg. * Nevet fel, mert tényleg nagyon sok párhuzamot tudna vonni az apja, és egy barnamedve között. A borzolásra felajánlaná, hogy van más fehér szőr a testén, amit ha nagyon szeretne, akkor megborzolhat, de inkább taktikusan félrenyeli a sörét, ezzel mentve meg magát a kínos elszólástól. Mintha csak direkt csinálta volna, gondolatban hátba is veregeti magát. De ettől nem múlik a köhögése. Arra, ahogy Daesys a saját harctudásáról beszél, elgondolkodva, és a köhögését visszafojtva válaszol. *
- Igazából, ahogy megfigyeltem, nem feltétlenül tudás kérdése az, hogy mennyit tanulhatsz a másiktól. Vannak dolgok, amik egyszerűek, és nem túl kifinomultak, olyan cselek, vagy mozdulatok, amik önmagukban nem számítanak soknak, de ha eleget látsz, és bele tudod szőni a saját harcstílusodba, akkor sokat fejlődhetsz vele. Például egy harcost, aki egész életében a sivatagban küzdött, nem fog meglepni az, ha az arca felé próbálod rúgni a homokot. Köhhm. * Köhint, mert eddig tudta visszafogni a köhögési ingert, de már mondja is tovább. * Viszont ha olyannal küzdesz meg, aki mindig a fűben, mezőn harcolt, ő nem fog erre számítani. Pedig neked teljesen alap dolog, mindenki csinálja. Ezért szeretek annyit, és annyiféle emberrel gyakorolni. Mindig van esély a fejlődésre. * Fejti ki a gondolatmenetét Pash, ami tulajdonképpen az életvitele is egyben. Nyitott az új dolgokra, mert azok nélkül nem tudhatja, hogy mennyire egyszerűek a már megismertek. *
- Nos, úgy gondolom, hogy a helyzetet tekintve, és azt, hogy _egészen szép vagy_ *nyomja meg direkt a szót, arca sarkában bujkáló mosollyal * megengedhető magam számára, hogy bizonyos módon, kekeckedjek. * Szándékosan figurázza ki egy úr modorát, még az arcát is igyekszik olyan komornak mutatni, és kicsit felemeli a fejét is, láthatóan fenn hordja az orrát. *
- Vigyázz artheniorral. Tudod, itt ha elkapnak az őrök, akkor nem úszod meg egykönnyen. A cellák nyirkosak és hidegek, és kegyetlenül bánnak a rabokkal. Kár lenne egy ilyen szép vérvirágért. * Mondja ki az első eszébe jutó, vörös virágnevet. *
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:28:37
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:28:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
//Nyílt//
*A Szegénynegyed felől érkezik meg a főtérre. A téren sietve megmossa a kezét és az arcát a szökőkútban, majd a Pegazus ajtajához sétál. Immár vagy századjára is lenyomja a kilincset és benyit az ajtón. Sok délutánt és estét töltött már itt, néha reggelt és éjszakát is. A legtöbbre már csak halványan emlékszik, de azért van köztük néhány kifejezetten emlékezetes is. Kíváncsi, hogy a mai este mivel szolgál majd. A belépés után a pulthoz megy, ahol rögtön kér magának valamit. Egy pohár Almabort kér 11 aranyért.
Miután megkapja és kifizeti a rendelését a pohárral a kezében az egyik asztalhoz sétál, hogy ott foglaljon helyet. A széken hanyagul elterpeszkedve méri végig a fogadó vendégeit, keresi, hogy ki az új, ki az érdekes. Néhány hosszabb pillanatra Odenravia Beulistuxa is részesül a figyelméből. Mintha még egy ravaszkás félmosolyt is megereszteni a szőkeség felé.*
//Nyílt//
*A Szegénynegyed felől érkezik meg a főtérre. A téren sietve megmossa a kezét és az arcát a szökőkútban, majd a Pegazus ajtajához sétál. Immár vagy századjára is lenyomja a kilincset és benyit az ajtón. Sok délutánt és estét töltött már itt, néha reggelt és éjszakát is. A legtöbbre már csak halványan emlékszik, de azért van köztük néhány kifejezetten emlékezetes is. Kíváncsi, hogy a mai este mivel szolgál majd. A belépés után a pulthoz megy, ahol rögtön kér magának valamit. Egy pohár Almabort kér 11 aranyért.
Miután megkapja és kifizeti a rendelését a pohárral a kezében az egyik asztalhoz sétál, hogy ott foglaljon helyet. A széken hanyagul elterpeszkedve méri végig a fogadó vendégeit, keresi, hogy ki az új, ki az érdekes. Néhány hosszabb pillanatra Odenravia Beulistuxa is részesül a figyelméből. Mintha még egy ravaszkás félmosolyt is megereszteni a szőkeség felé.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:23:54
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:23:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy véletlen találkozás//
*Észreveszi a saját testén kalandozó szemeket, de a pillanat során inkább arra gondol, hogy szörnyen festhet, mintsem bárkit is lenyűgözne ezzel. Picit összeráncolja a homlokát a hivatalos megszólítás keretében, és szinte ideje sincs válaszolni a férfi, már tegeződve folytatja szavait. ~Fura egy alak. ~ gondolja magában, de ő aztán pont nem ítélkezhet nála elkülönülőbb személyt nem igazán látott még Arthenior semely szegletén. *
- Örvendek a találkozásnak Yenio! *Mosolyog kedvesen vissza a kék hajú, de továbbra sem érti mit miért tesz a vörös köpenyes. Ezek után egy kérdés üti meg füleit az említett szemek felől a tündér pedig egy kisebb sóhaj kíséretében helyet foglal az asztal melletti egyik széken. *
- Ne röhögj ki! *figyelmezteti a másikat, és zavart pótcselekvésként a csillogó, nem rég mosott hajába túr. *
- Ráparancsoltam magamra, hogy menjek nyilvános helyre a szegénynegyed főterén kívül is, mert rájöttem tündérnyit sem beszélgetek, csak meglehetősen elítélendő okokból ez pedig nem tesz nekem jót. *Direkt fogalmazott homályba rejtett szavakkal, hiszen ha egyszerre mond mindig mindent egyszer tényleg nagyon megjárja, illetve így legalább hagyott kérdezési lehetőséget folytatni ezzel a témának sorait. *
*Észreveszi a saját testén kalandozó szemeket, de a pillanat során inkább arra gondol, hogy szörnyen festhet, mintsem bárkit is lenyűgözne ezzel. Picit összeráncolja a homlokát a hivatalos megszólítás keretében, és szinte ideje sincs válaszolni a férfi, már tegeződve folytatja szavait. ~Fura egy alak. ~ gondolja magában, de ő aztán pont nem ítélkezhet nála elkülönülőbb személyt nem igazán látott még Arthenior semely szegletén. *
- Örvendek a találkozásnak Yenio! *Mosolyog kedvesen vissza a kék hajú, de továbbra sem érti mit miért tesz a vörös köpenyes. Ezek után egy kérdés üti meg füleit az említett szemek felől a tündér pedig egy kisebb sóhaj kíséretében helyet foglal az asztal melletti egyik széken. *
- Ne röhögj ki! *figyelmezteti a másikat, és zavart pótcselekvésként a csillogó, nem rég mosott hajába túr. *
- Ráparancsoltam magamra, hogy menjek nyilvános helyre a szegénynegyed főterén kívül is, mert rájöttem tündérnyit sem beszélgetek, csak meglehetősen elítélendő okokból ez pedig nem tesz nekem jót. *Direkt fogalmazott homályba rejtett szavakkal, hiszen ha egyszerre mond mindig mindent egyszer tényleg nagyon megjárja, illetve így legalább hagyott kérdezési lehetőséget folytatni ezzel a témának sorait. *
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:22:54
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:22:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem, egyáltalán nem szeretném látni.
*Vág utálatos képet közben, mert sajnos lelki szemei előtt már felsejlik az elborzasztó kép.*
- Ezt sosem fogom kiverni a fejemből.
*Motyogja maga elé, de az arcpirító ajánlat váratlanul zökkenti ki ebből. Látszólag fel is háborodik, természetesen továbbra sem komolyan.*
- Köszönöm szépen, nem szeretnék ilyen ajánlattal élni. Nem egészen ilyen kanok keltik fel az érdeklődésemet.
*A mustrálásnak valójában nem tulajdonít komolyabb jelentőséget, ezért nem is figyeli és veszi észre az árulkodó jeleket.*
- Igen? Mondjuk abban a böszme páncélban nem is csodálom. Egyáltalán le tudod te azt venni?
*Teljesen ártalmatlanul teszi fel kérdését, amely segítő szándékról is árulkodik, különösen azért, mert korábban szó esett arról, hogy felpróbálhatja a súlyos vasakat.*
- Awww. De megcsipkedném az arcocskádat Hóhajú Pashthra.
*De persze nem teszi meg, azt már Daesys is túlzásnak érezné, és nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni az ifjú harcost, akkor is, ha nem úgy tűnik.*
- Oh. Hát az anyamedvékről jókat szoktak mondani, az apák meg asszem megeszik a kölykeiket.
*Megrántja vállait, mert nem tudja pontosan, valójában nem is érdekli. Személy szerint sosem szerette a túl agresszív személyeket, és azok túlzó reakcióit, ami minden szórakozást megölnek. Arról nem is beszélve, hogy Daesys mindig féltette az irháját ilyen emberek közelében, elvégre ő továbbra is csak egy sovány kikötői fattyú. Mivel szépet nem tudna mondani ez alapján Pashthra édesapjára, ezért inkább nem is szól semmit.*
- Jaj nekem! De most miért? Olyan kis borzolni való fejed van.
*Ismételten lebiggyeszti alsó ajkát, és kicsit lejjebb is csúszik székében, mintha szeretne Pashthra szigorú pillantása elől elbújni.*
- Azért ne legyenek komoly elvárásaid velem szemben.
*Ismételten hanyagul megrántja vállait.*
- Nem vagyok képzett harcos, csak egy kikötői fruska, aki nem forgatja nagyon szarul a pengét. Gondolom tudásom nem érhet fel olyanéhoz, akit tapasztaltak tanítottak.
*Ezt követően szemöldökei feljebb szöknek Pashthra utolsó mondatát hallva, és ügyetlen kacsintását látva. Nem is kívánja palástolni szórakozott vigyorát.*
- Most jól értem, hogy kekeckedsz velem? Még a végén zavarba hozol vele.
*Nyilván nem fog, egyértelműen nem az a típus, akit könnyű zavarba hozni.
Hogy mit keres itt valójában elég egyértelmű, és ismételten azzal a helyzettel találja szembe magát, hogy hazudhatna, de feleslegesnek tartja. Talán bármikor máskor megtenné, de Pashthrával szemben szükségtelennek érzi.*
- Nos, Artheniorban gazdagabbak a népek, mint a Kikötőben, itt érdemesebb portyázni. Néha pedig nem árt a levegőváltozás is, eléggé fullasztó tud lenni a kikötő bűze még úgy is, ha évek alatt megszoktad.
//Tűz és hó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Nem, egyáltalán nem szeretném látni.
*Vág utálatos képet közben, mert sajnos lelki szemei előtt már felsejlik az elborzasztó kép.*
- Ezt sosem fogom kiverni a fejemből.
*Motyogja maga elé, de az arcpirító ajánlat váratlanul zökkenti ki ebből. Látszólag fel is háborodik, természetesen továbbra sem komolyan.*
- Köszönöm szépen, nem szeretnék ilyen ajánlattal élni. Nem egészen ilyen kanok keltik fel az érdeklődésemet.
*A mustrálásnak valójában nem tulajdonít komolyabb jelentőséget, ezért nem is figyeli és veszi észre az árulkodó jeleket.*
- Igen? Mondjuk abban a böszme páncélban nem is csodálom. Egyáltalán le tudod te azt venni?
*Teljesen ártalmatlanul teszi fel kérdését, amely segítő szándékról is árulkodik, különösen azért, mert korábban szó esett arról, hogy felpróbálhatja a súlyos vasakat.*
- Awww. De megcsipkedném az arcocskádat Hóhajú Pashthra.
*De persze nem teszi meg, azt már Daesys is túlzásnak érezné, és nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni az ifjú harcost, akkor is, ha nem úgy tűnik.*
- Oh. Hát az anyamedvékről jókat szoktak mondani, az apák meg asszem megeszik a kölykeiket.
*Megrántja vállait, mert nem tudja pontosan, valójában nem is érdekli. Személy szerint sosem szerette a túl agresszív személyeket, és azok túlzó reakcióit, ami minden szórakozást megölnek. Arról nem is beszélve, hogy Daesys mindig féltette az irháját ilyen emberek közelében, elvégre ő továbbra is csak egy sovány kikötői fattyú. Mivel szépet nem tudna mondani ez alapján Pashthra édesapjára, ezért inkább nem is szól semmit.*
- Jaj nekem! De most miért? Olyan kis borzolni való fejed van.
*Ismételten lebiggyeszti alsó ajkát, és kicsit lejjebb is csúszik székében, mintha szeretne Pashthra szigorú pillantása elől elbújni.*
- Azért ne legyenek komoly elvárásaid velem szemben.
*Ismételten hanyagul megrántja vállait.*
- Nem vagyok képzett harcos, csak egy kikötői fruska, aki nem forgatja nagyon szarul a pengét. Gondolom tudásom nem érhet fel olyanéhoz, akit tapasztaltak tanítottak.
*Ezt követően szemöldökei feljebb szöknek Pashthra utolsó mondatát hallva, és ügyetlen kacsintását látva. Nem is kívánja palástolni szórakozott vigyorát.*
- Most jól értem, hogy kekeckedsz velem? Még a végén zavarba hozol vele.
*Nyilván nem fog, egyértelműen nem az a típus, akit könnyű zavarba hozni.
Hogy mit keres itt valójában elég egyértelmű, és ismételten azzal a helyzettel találja szembe magát, hogy hazudhatna, de feleslegesnek tartja. Talán bármikor máskor megtenné, de Pashthrával szemben szükségtelennek érzi.*
- Nos, Artheniorban gazdagabbak a népek, mint a Kikötőben, itt érdemesebb portyázni. Néha pedig nem árt a levegőváltozás is, eléggé fullasztó tud lenni a kikötő bűze még úgy is, ha évek alatt megszoktad.
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:50:46
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:50:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*Titkon reménykedett benne, hogy a fiú elsiklik határozatlan válasza felett, megelégedve vele, s nem firtatja tovább a témát. Nem szereti az érzést, amit kivált belőle ez a frusztráló tudatlansága, ha ilyen irányban érdeklődnek személye felől, mindig alárendeltnek érzi magát. Nem mintha sűrűn hozná ezt szóba bárki is, nem szokott bizalmasabb társalgásokat folytatni. De a tudat, hogy minden normális ember, elf, mélységi, vagy legyen akármilyen fajból való személy, bármennyire is hányatott múltjuk vagy gyerekkoruk volt, azért tisztában vannak vele, mikor születtek, s legalább évre, évszakra pontosan meg is tudják mondani az időpontot.
Rey hideg szemeiben egészen szokatlan, ismeretlen tűz villan fel, de a következő pillanatban el is tűnik.*
- Talán huszonkilenc. De lehet átléptem már a harmincat is. Pontosan nem tudom, plusz-mínusz egy-két év.
*Feleli komolyan, nem mutatva jelét annak, hogy bármit is titkolni, rejtegetni akarna. Mert nem akar. Hazudhatott volna egy határozott számot is, a gnóm valószínű elfogadta volna válaszát, ha hezitálás nélkül, határozottan jelenti ki, mint egy megkérdőjelezhetetlen tényt. De sosem volt ínyére a hazugság, még az efféle ártatlan, kicsiny füllentések sem. Mint oly sok dolog, ez is a szociális életet élők fegyvere, ők használják nap mint nap, eredményességük, jólétük, céljaik elérése érdekében. Mivel a mélységi mindig elszigetelten élt, nem volt szüksége ilyen készségek, intrikák kifejlesztéséhez és használatához. S nem is akarna ilyenekkel élni, mint sok mást, ezt is a gyengeség egyik jelének tudja be.*
//Aranyért életet//
*Titkon reménykedett benne, hogy a fiú elsiklik határozatlan válasza felett, megelégedve vele, s nem firtatja tovább a témát. Nem szereti az érzést, amit kivált belőle ez a frusztráló tudatlansága, ha ilyen irányban érdeklődnek személye felől, mindig alárendeltnek érzi magát. Nem mintha sűrűn hozná ezt szóba bárki is, nem szokott bizalmasabb társalgásokat folytatni. De a tudat, hogy minden normális ember, elf, mélységi, vagy legyen akármilyen fajból való személy, bármennyire is hányatott múltjuk vagy gyerekkoruk volt, azért tisztában vannak vele, mikor születtek, s legalább évre, évszakra pontosan meg is tudják mondani az időpontot.
Rey hideg szemeiben egészen szokatlan, ismeretlen tűz villan fel, de a következő pillanatban el is tűnik.*
- Talán huszonkilenc. De lehet átléptem már a harmincat is. Pontosan nem tudom, plusz-mínusz egy-két év.
*Feleli komolyan, nem mutatva jelét annak, hogy bármit is titkolni, rejtegetni akarna. Mert nem akar. Hazudhatott volna egy határozott számot is, a gnóm valószínű elfogadta volna válaszát, ha hezitálás nélkül, határozottan jelenti ki, mint egy megkérdőjelezhetetlen tényt. De sosem volt ínyére a hazugság, még az efféle ártatlan, kicsiny füllentések sem. Mint oly sok dolog, ez is a szociális életet élők fegyvere, ők használják nap mint nap, eredményességük, jólétük, céljaik elérése érdekében. Mivel a mélységi mindig elszigetelten élt, nem volt szüksége ilyen készségek, intrikák kifejlesztéséhez és használatához. S nem is akarna ilyenekkel élni, mint sok mást, ezt is a gyengeség egyik jelének tudja be.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:13:03
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:13:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak//
*A tündér ötlete nem lepi meg. Számított rá, hogy ilyen ajánlatot kap.*
-Nem rossz, nem rossz. Pont erre számítottam. A kedvezményt inkább visszautasítom, de egy 5 aranyas bért elfogadok.
*Ez egy olcsó ajánlat. Még a kis a tündérnek is jutna bevétel.*
-Viszont nem nézek ki túlságosan félelmetesen.
*Gondolkozik, hogy mi lenne hasznos megfélelmlítésnek.*
-Mondjuk, ha nem bottal járkálnék, hanem egy csatabárddal a vállamon, a biztosíték még hatásosabb lenne.
*Bár ő maga nem egy agresszív teremtés, de attól még el tudja játszani a keményet.*
*A tündér ötlete nem lepi meg. Számított rá, hogy ilyen ajánlatot kap.*
-Nem rossz, nem rossz. Pont erre számítottam. A kedvezményt inkább visszautasítom, de egy 5 aranyas bért elfogadok.
*Ez egy olcsó ajánlat. Még a kis a tündérnek is jutna bevétel.*
-Viszont nem nézek ki túlságosan félelmetesen.
*Gondolkozik, hogy mi lenne hasznos megfélelmlítésnek.*
-Mondjuk, ha nem bottal járkálnék, hanem egy csatabárddal a vállamon, a biztosíték még hatásosabb lenne.
*Bár ő maga nem egy agresszív teremtés, de attól még el tudja játszani a keményet.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 15:09:05
Üzenet elküldve: 2020-04-24 15:09:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*Éppen felnőtt az ifjú, huszonhárom éves lehet talán, tele vágyakkal, érzelmekkel és ambíciókkal. Nem szegte még szárnyát csalódottság, bánat, hűtlen asszony, balga gondolatai azon merengnek folyton folyvást, hogyan hajthatná talpa alá a világot - melyik nem teszi ezt! Talán fel se tudja fogni, mekkora szerencséje volt azáltal, hogy apja pénzelte már párszor a sötételfet, vagy akár bárki mást, s azt, hogy a birtokot is részint neki köszönhetően tarthatták meg. Vulsrynról lassan elterelődik a beszélgetés, ennek örül az ifjabbik Laenrick, az a vén gnóm egy mocskos gazemberként él emlékezetében, aki szó nélkül elhagyta őt, az éj leple alatt. Addig kortyolgatja a Bort, míg el nem fogy, aztán újabb 10 aranyat rakhat ki az asztalra, hogy újfent ihasson ő is. Zöld íriszei újra a másikra merednek, csak most valamivel bizalmatlanabbul. Nem tudja eldönteni, hogy csak tréfál vele a mélységi, komolyan beszél, vagy titkolózna. Érti ő a diszkréciót, de nem szereti a túlzásokat, meg kíváncsi személyiség is.*
- Reyraa, *Teszi maga mellé a poharat, kissé meglötyögtetve ezzel a vörösbort, a szép, vérszín, édes nedűt. Aztán kezeit összekulcsolja maga előtt, nem fenyegetően, de határozottan.* Mondd, hány éves vagy? *Elfeknél, félvéreknél, vagy ezek sötét rokonainál sosem lehet tudni, ezzel pedig, tapasztalatai szerint, gyakran visszaélnek. Kevésbé fog rajtuk az idő vasfoga, teljesen más szemlélettel élik le életük hömpölygő folyamát, mint egy ember, vagy egy gnóm. Sokszor tűnődött már el azon, milyen lehetne egy olyan bőrében élni, mint a bérgyilkos, de talán jobb is, hogy szántóföldi feltalálónak született.*
//Aranyért életet//
*Éppen felnőtt az ifjú, huszonhárom éves lehet talán, tele vágyakkal, érzelmekkel és ambíciókkal. Nem szegte még szárnyát csalódottság, bánat, hűtlen asszony, balga gondolatai azon merengnek folyton folyvást, hogyan hajthatná talpa alá a világot - melyik nem teszi ezt! Talán fel se tudja fogni, mekkora szerencséje volt azáltal, hogy apja pénzelte már párszor a sötételfet, vagy akár bárki mást, s azt, hogy a birtokot is részint neki köszönhetően tarthatták meg. Vulsrynról lassan elterelődik a beszélgetés, ennek örül az ifjabbik Laenrick, az a vén gnóm egy mocskos gazemberként él emlékezetében, aki szó nélkül elhagyta őt, az éj leple alatt. Addig kortyolgatja a Bort, míg el nem fogy, aztán újabb 10 aranyat rakhat ki az asztalra, hogy újfent ihasson ő is.
Zöld íriszei újra a másikra merednek, csak most valamivel bizalmatlanabbul. Nem tudja eldönteni, hogy csak tréfál vele a mélységi, komolyan beszél, vagy titkolózna. Érti ő a diszkréciót, de nem szereti a túlzásokat, meg kíváncsi személyiség is.*- Reyraa, *Teszi maga mellé a poharat, kissé meglötyögtetve ezzel a vörösbort, a szép, vérszín, édes nedűt. Aztán kezeit összekulcsolja maga előtt, nem fenyegetően, de határozottan.* Mondd, hány éves vagy? *Elfeknél, félvéreknél, vagy ezek sötét rokonainál sosem lehet tudni, ezzel pedig, tapasztalatai szerint, gyakran visszaélnek. Kevésbé fog rajtuk az idő vasfoga, teljesen más szemlélettel élik le életük hömpölygő folyamát, mint egy ember, vagy egy gnóm. Sokszor tűnődött már el azon, milyen lehetne egy olyan bőrében élni, mint a bérgyilkos, de talán jobb is, hogy szántóföldi feltalálónak született.*
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 14:13:38
Üzenet elküldve: 2020-04-24 14:13:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy véletlen találkozás//
*Mivel elbambulva ül semmibe véve a körülötte lévőket csak azután veszi észre a tündér lányt, miután megszólalt. ~Nem hiszek a szememnek.~ A lányra bámulva látta a kéken fénylő szárnyait melyek gyönyörűek voltak. Még épp, hogy elcsípte azt a mosolyt is a lány arcán, amiből arra következtet, hogy ebben a szituációban egy kínos mosoly akar lenni. Jobban megcsodálja az arcát is, ugyan is nagyon illett a sárga szeme a türkiz színben pompázó hajához. ~Mondjuk az ajkai is elég szépek eme leánynak.~ *
- Üdvözöllek Anettze Ru.
*Szólal meg egy kissé mély hangon, majd érdeklődően figyeli a lányt.*
- Az én becses nevem Yenio Mirne, de szólíts nyugodtan Yenionak.
*Abban a pillanatban vigyorogni kezdett, mert már régen nem volt társasága.*
- És esetleg szabad tudnom mi járatban vagy errefelé?
*Azután az öklére hajtja a fejét és az idegen lány szemébe néz remélve, hogy választ kap a kérdésére.*
A hozzászólás írója (Yenio Mirne) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.24 14:26:52
*Mivel elbambulva ül semmibe véve a körülötte lévőket csak azután veszi észre a tündér lányt, miután megszólalt. ~Nem hiszek a szememnek.~ A lányra bámulva látta a kéken fénylő szárnyait melyek gyönyörűek voltak. Még épp, hogy elcsípte azt a mosolyt is a lány arcán, amiből arra következtet, hogy ebben a szituációban egy kínos mosoly akar lenni. Jobban megcsodálja az arcát is, ugyan is nagyon illett a sárga szeme a türkiz színben pompázó hajához. ~Mondjuk az ajkai is elég szépek eme leánynak.~ *
- Üdvözöllek Anettze Ru.
*Szólal meg egy kissé mély hangon, majd érdeklődően figyeli a lányt.*
- Az én becses nevem Yenio Mirne, de szólíts nyugodtan Yenionak.
*Abban a pillanatban vigyorogni kezdett, mert már régen nem volt társasága.*
- És esetleg szabad tudnom mi járatban vagy errefelé?
*Azután az öklére hajtja a fejét és az idegen lány szemébe néz remélve, hogy választ kap a kérdésére.*
A hozzászólás írója (Yenio Mirne) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.24 14:26:52
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 13:27:42
Üzenet elküldve: 2020-04-24 13:27:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A melleit érő csókokra hátraveti fejét, s könyökén megtámaszkodva, még inkább kínálva magát, igyekszik kiélvezni a mohó, durva, velejéig borzongató érintéseket. Ritkán van része ilyen kényeztetésben, s teste hálás is ezért, ezt egyre inkább keményedő bimbókkal és nedvesedő, forrongó barlanggal fejezi ki. Közben persze ő sem tétlenkedik, bár jelen helyzetében úgy tűnik, ő az alávetett, s keveset tud tenni, azért mégiscsak rámarkol a férfi hátára, s még körmeit is belemélyeszti, persze a jó ízlés határain belül. Kezei még lejjebb, a fenékre is elvándorolnak, amíg a szoldos melleivel van elfoglalva, s nem túl nőiesen rá is markol a húsra, a kilazított anyagon keresztül. Hasonlóképp, ahogy a férfi csinálta vele, mielőtt hanyatt döntötte.
De aztán némi csalódással veszi tudomásul, hogy Doras hamar a lényegre tér, távolabb húzódva, kikerülve a női kezek mozgásteréből. Csalódottsága viszont kéjes nyögésbe torkollik, ahogy megérzi az enyhén szúró, de kellemesen bizsergető borostát a lábai között. De innen is hamar továbbáll, csókjaival viszont eléri azt, hogy a nő alatt kisebb tenger keletkezzen, megkönnyítve a továbbiakat. Mikor Doras végül tényleg előveszi szerszámát, Renna szemében pillanatnyi bizonytalanság csillan meg, hiszen ez azért mégis csak első alkalom, jogosan merülhetnek fel kételyek, aggodalmak. De amilyen hirtelen jön ez az érzés, olyan hamar el is tűnik, hiszen nem kislány már, bőven itt van ennek is az ideje, ráadásul szörnyen vágyik erre a kalandra. Egészen biztos benne, hogy bánni nem fogja, legfeljebb azt, ha hamar vége lesz.
Hal sikkantás szakad fel belőle, ahogy megérzi magában az első mozdulatot, s enyhén sajgó fájdalmat érez, de még ez is kellemes érzést keltve árad szét testében.*
- Miért hazudnék ilyenről?
*Kérdi szuszogva, levegőért kapkodva, de azért a pimasz mosoly még most is kiül arcára.*
- Pfuj, nem szeretem a szőrtelen népeket. Nálunk egy asszonyban is több szufla van, mint némelyikben. Mellesleg olyan a bőrük, mint a csupasz babasegg.
*Torzul grimaszba arca. Nem mintha baja lenne más fajokkal, de azért nem fekszik össze akárkivel, semmi vonzót nem talál a finom vonásokban, világos bőrben, s a hosszú, ápolt, egyenes hajban. Asszonyoknak való tulajdonságok ezek. S talán mondana még valamit, de ismét torkán akad a szó, ahogy még jobban belé hatol a férfi. Ő aztán tényleg ért ahhoz, hogy hallgattassa el a folyton szájaló némbert. De Renna ezután már nem is akar beszélni, a határozott mozdulatokra és ingerlő érintésekre csak egyre erősebb, kiáltások, nyögések hagyják el ajkait, már egyáltalán nem akarja elfojtani az érzésem eme intenzív megnyilvánulását. Kötve hiszi ugyan, hogy a szobák hangszigeteltek, de most a legkevésbé érdekli ez, igazi, puszta szülöttéhez méltó módon üdvözli és fogadja az újszerű élményt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A melleit érő csókokra hátraveti fejét, s könyökén megtámaszkodva, még inkább kínálva magát, igyekszik kiélvezni a mohó, durva, velejéig borzongató érintéseket. Ritkán van része ilyen kényeztetésben, s teste hálás is ezért, ezt egyre inkább keményedő bimbókkal és nedvesedő, forrongó barlanggal fejezi ki. Közben persze ő sem tétlenkedik, bár jelen helyzetében úgy tűnik, ő az alávetett, s keveset tud tenni, azért mégiscsak rámarkol a férfi hátára, s még körmeit is belemélyeszti, persze a jó ízlés határain belül. Kezei még lejjebb, a fenékre is elvándorolnak, amíg a szoldos melleivel van elfoglalva, s nem túl nőiesen rá is markol a húsra, a kilazított anyagon keresztül. Hasonlóképp, ahogy a férfi csinálta vele, mielőtt hanyatt döntötte.
De aztán némi csalódással veszi tudomásul, hogy Doras hamar a lényegre tér, távolabb húzódva, kikerülve a női kezek mozgásteréből. Csalódottsága viszont kéjes nyögésbe torkollik, ahogy megérzi az enyhén szúró, de kellemesen bizsergető borostát a lábai között. De innen is hamar továbbáll, csókjaival viszont eléri azt, hogy a nő alatt kisebb tenger keletkezzen, megkönnyítve a továbbiakat. Mikor Doras végül tényleg előveszi szerszámát, Renna szemében pillanatnyi bizonytalanság csillan meg, hiszen ez azért mégis csak első alkalom, jogosan merülhetnek fel kételyek, aggodalmak. De amilyen hirtelen jön ez az érzés, olyan hamar el is tűnik, hiszen nem kislány már, bőven itt van ennek is az ideje, ráadásul szörnyen vágyik erre a kalandra. Egészen biztos benne, hogy bánni nem fogja, legfeljebb azt, ha hamar vége lesz.
Hal sikkantás szakad fel belőle, ahogy megérzi magában az első mozdulatot, s enyhén sajgó fájdalmat érez, de még ez is kellemes érzést keltve árad szét testében.*
- Miért hazudnék ilyenről?
*Kérdi szuszogva, levegőért kapkodva, de azért a pimasz mosoly még most is kiül arcára.*
- Pfuj, nem szeretem a szőrtelen népeket. Nálunk egy asszonyban is több szufla van, mint némelyikben. Mellesleg olyan a bőrük, mint a csupasz babasegg.
*Torzul grimaszba arca. Nem mintha baja lenne más fajokkal, de azért nem fekszik össze akárkivel, semmi vonzót nem talál a finom vonásokban, világos bőrben, s a hosszú, ápolt, egyenes hajban. Asszonyoknak való tulajdonságok ezek. S talán mondana még valamit, de ismét torkán akad a szó, ahogy még jobban belé hatol a férfi. Ő aztán tényleg ért ahhoz, hogy hallgattassa el a folyton szájaló némbert. De Renna ezután már nem is akar beszélni, a határozott mozdulatokra és ingerlő érintésekre csak egyre erősebb, kiáltások, nyögések hagyják el ajkait, már egyáltalán nem akarja elfojtani az érzésem eme intenzív megnyilvánulását. Kötve hiszi ugyan, hogy a szobák hangszigeteltek, de most a legkevésbé érdekli ez, igazi, puszta szülöttéhez méltó módon üdvözli és fogadja az újszerű élményt.*
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:34:50
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:34:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Elégedetten veszi tudomásul, hogy Rocha is hozzá hasonló örömöket él át, úgy tűnik, tényleg odatette magát, ha sikerült kielégítenie a nem túl átlagos félvért. Furcsa és vicces elképzelni, hogy mit érezhet az olyan futó kalandok közben, ami pár egyszerű lökésnél nem ígér többet. Valószínűleg semmit.*
- Nagyszerű.
*Nyugtázza a tényt, hogy társa sem fáradt, s befogadva ölelését, felé fordul, hogy láthassa arcát. Beszélgetni azért mégis csak így illik. Szabad kezét Rocha hasára helyezi, s békés, apró mozdulatokkal simogatja oldala vonaláig.
A sebhelyét érintő ujjakra viszont önkéntelenül összerezzen. Nem azért, mert érzékeny lenne, vagy túl fájdalmas emlék. Csak nem szokott hozzá, hogy itt is megérintsék, a legtöbben kerülni szokták az ilyen részeket, megpróbálva elnézni mellette, s elhitetni viselőjével, hogy az ég világon semmi szokatlan nincs rajta. Pedig Aldo tisztában van az arcát csúfító vágással, sosem zavarta különösebben, s haját sem azért fésüli elé, hogy eltüntesse a szemek elől.*
- Nem érzékeny téma. Legalábbis én nem tartom annak.
*Kezd engedelmes mesélésbe, megérintve ő is a torz forradást.*
- Apámnak köszönhetem. Mielőtt végleg elhagytam az atyai házat, ez volt az utolsó búcsúajándéka.
*Keserűen és kissé dühösen ejti ki az otthonát, talán még utálatosabb hangnemben, mint apját, aki sebének okozója. Persze haragszik ő mindenkire ott, de legjobban arra az egész helyre, ahol felnőtt.*
- Nem szégyenkezem miatta. Szabadságom jeleként tekintek rá.
*Igen, még tisztán él fejében az emlékkép, amikor apja vérben forgó, haragos szemekkel közelített felé, kontrollálatlanul és összeszedetlenül ordítozva minden rossz jelzőt fiára, aki éppen előadta azt a nemes szándékát, hogy inkább kérni a neki járó részt, s elmenne útjára. Aztán valahogy lekapta a falról a díszes, családi címeres tőrt, meggondolatlanul suhintva az akkor még csak fiatal kamasz felé. Azt hitte, elhajol a gyerek, hiszen mindig éles reflexei voltak. De ő csak állt, mint a cövek, s a következő pillanatban már arcához kapott, s ujjai között bugyogott a vörös vér. Anyja sikított és sírt, a szolgálók rohangáltak, az apja kővé dermedve állt, a fegyvert szorongatva. Szép, családi idill volt, bárki megirigyelhetné.*
A hozzászólás írója (Aldomeus, a Megvetett) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.24 11:40:47
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Elégedetten veszi tudomásul, hogy Rocha is hozzá hasonló örömöket él át, úgy tűnik, tényleg odatette magát, ha sikerült kielégítenie a nem túl átlagos félvért. Furcsa és vicces elképzelni, hogy mit érezhet az olyan futó kalandok közben, ami pár egyszerű lökésnél nem ígér többet. Valószínűleg semmit.*
- Nagyszerű.
*Nyugtázza a tényt, hogy társa sem fáradt, s befogadva ölelését, felé fordul, hogy láthassa arcát. Beszélgetni azért mégis csak így illik. Szabad kezét Rocha hasára helyezi, s békés, apró mozdulatokkal simogatja oldala vonaláig.
A sebhelyét érintő ujjakra viszont önkéntelenül összerezzen. Nem azért, mert érzékeny lenne, vagy túl fájdalmas emlék. Csak nem szokott hozzá, hogy itt is megérintsék, a legtöbben kerülni szokták az ilyen részeket, megpróbálva elnézni mellette, s elhitetni viselőjével, hogy az ég világon semmi szokatlan nincs rajta. Pedig Aldo tisztában van az arcát csúfító vágással, sosem zavarta különösebben, s haját sem azért fésüli elé, hogy eltüntesse a szemek elől.*
- Nem érzékeny téma. Legalábbis én nem tartom annak.
*Kezd engedelmes mesélésbe, megérintve ő is a torz forradást.*
- Apámnak köszönhetem. Mielőtt végleg elhagytam az atyai házat, ez volt az utolsó búcsúajándéka.
*Keserűen és kissé dühösen ejti ki az otthonát, talán még utálatosabb hangnemben, mint apját, aki sebének okozója. Persze haragszik ő mindenkire ott, de legjobban arra az egész helyre, ahol felnőtt.*
- Nem szégyenkezem miatta. Szabadságom jeleként tekintek rá.
*Igen, még tisztán él fejében az emlékkép, amikor apja vérben forgó, haragos szemekkel közelített felé, kontrollálatlanul és összeszedetlenül ordítozva minden rossz jelzőt fiára, aki éppen előadta azt a nemes szándékát, hogy inkább kérni a neki járó részt, s elmenne útjára. Aztán valahogy lekapta a falról a díszes, családi címeres tőrt, meggondolatlanul suhintva az akkor még csak fiatal kamasz felé. Azt hitte, elhajol a gyerek, hiszen mindig éles reflexei voltak. De ő csak állt, mint a cövek, s a következő pillanatban már arcához kapott, s ujjai között bugyogott a vörös vér. Anyja sikított és sírt, a szolgálók rohangáltak, az apja kővé dermedve állt, a fegyvert szorongatva. Szép, családi idill volt, bárki megirigyelhetné.*
A hozzászólás írója (Aldomeus, a Megvetett) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.24 11:40:47
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:20:16
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:20:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
//Nyílt//
*A férfi szavaira most már semmis arckifejezéssel reagál. ~Nem éri meg~ gondolja magában, és csak bólint a bűnt kergető szavaira. ~Megszállott lett a munkájában, ez már a ló másik oldala. ~ gondolja magában, majd ő maga is elköszön. Halkan fellélegez az elhalványuló alak sziluettjére, semmi kedve nem lett volna a nőnek ártatlanul a börtönbe menni. ~Igazából sajnálom, hogy ennyire elvakítja a szemeit a hajsza. Sosem fog örülni igazán az életnek vagy lesz elégedett. ~ csüggeszti le szánakozóan az ajkait és körbe néz újból a fogadó falai között, hátha talál a számára érdekes társaságot. Ezek után rendel magának végre egy áhítatos, zamatos Gyümölcsteát és kifizeti érte az 5 aranyat. *
//Nyílt//
*A férfi szavaira most már semmis arckifejezéssel reagál. ~Nem éri meg~ gondolja magában, és csak bólint a bűnt kergető szavaira. ~Megszállott lett a munkájában, ez már a ló másik oldala. ~ gondolja magában, majd ő maga is elköszön. Halkan fellélegez az elhalványuló alak sziluettjére, semmi kedve nem lett volna a nőnek ártatlanul a börtönbe menni. ~Igazából sajnálom, hogy ennyire elvakítja a szemeit a hajsza. Sosem fog örülni igazán az életnek vagy lesz elégedett. ~ csüggeszti le szánakozóan az ajkait és körbe néz újból a fogadó falai között, hátha talál a számára érdekes társaságot. Ezek után rendel magának végre egy áhítatos, zamatos Gyümölcsteát és kifizeti érte az 5 aranyat.
*
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:08:35
Üzenet elküldve: 2020-04-24 11:08:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*Sosem hatotta meg mások keserűsége vagy szomorúsága. Mint ahogy a legtöbb érzelem, a szenvedés és egyéb negatív, rossz dolgok is hidegen hagyják. Nem is érti őket. S bár érzi a gnóm szavaiból kicsengő bánatot, mivel amúgy sem tudna vele mit kezdeni, egyszerűen figyelmen kívül hagyja, csak a szavak érdeklik. Azok konkrétak, el lehet őket raktározni, számára lényeges információt hordoznak.*
- Már úgyis tudod, mikor és hol keress.
*Jegyzi meg, ami akár még vicces is lehetne, ha nem halálos komolysággal az arcán beszélne. Nem volt épp zökkenőmentes a találkájuk a szegénynegyedben, de az a sötét igazság, hogy Reyt tényleg gyakran találni hasonló helyeken, hasonló helyzetekben. Bár mint most is kiderült, nem a legideálisabb ilyenkor zaklatni. Ha nem ismeri fel az ifjú Laenricket, rosszabb vége lehetett volna, s nagy eséllyel nem ülnének most a Pegazusban, egy baráti bor mellett.*
- Pontos számot nem tudok mondani. Sokszor összefolynak a napok, elvesztem az időérzékem. De szerintem tizennyolc-húsz éves lehettem az első megbízásomkor.
*Hangja bizonytalan, ami szokatlan lehet a határozott, komor bérgyilkostól. De megmagyarázhatatlan rossz érzéssel tölti el, ha eszébe jut, hogy saját életéveinek számát sem tudja pontosan. Mindig csak saccolni tudott, milyen korban járhat éppen, testének, arcának változásait figyelve, s összehasonlítva fajtársaival.*
//Aranyért életet//
*Sosem hatotta meg mások keserűsége vagy szomorúsága. Mint ahogy a legtöbb érzelem, a szenvedés és egyéb negatív, rossz dolgok is hidegen hagyják. Nem is érti őket. S bár érzi a gnóm szavaiból kicsengő bánatot, mivel amúgy sem tudna vele mit kezdeni, egyszerűen figyelmen kívül hagyja, csak a szavak érdeklik. Azok konkrétak, el lehet őket raktározni, számára lényeges információt hordoznak.*
- Már úgyis tudod, mikor és hol keress.
*Jegyzi meg, ami akár még vicces is lehetne, ha nem halálos komolysággal az arcán beszélne. Nem volt épp zökkenőmentes a találkájuk a szegénynegyedben, de az a sötét igazság, hogy Reyt tényleg gyakran találni hasonló helyeken, hasonló helyzetekben. Bár mint most is kiderült, nem a legideálisabb ilyenkor zaklatni. Ha nem ismeri fel az ifjú Laenricket, rosszabb vége lehetett volna, s nagy eséllyel nem ülnének most a Pegazusban, egy baráti bor mellett.*
- Pontos számot nem tudok mondani. Sokszor összefolynak a napok, elvesztem az időérzékem. De szerintem tizennyolc-húsz éves lehettem az első megbízásomkor.
*Hangja bizonytalan, ami szokatlan lehet a határozott, komor bérgyilkostól. De megmagyarázhatatlan rossz érzéssel tölti el, ha eszébe jut, hogy saját életéveinek számát sem tudja pontosan. Mindig csak saccolni tudott, milyen korban járhat éppen, testének, arcának változásait figyelve, s összehasonlítva fajtársaival.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 09:36:12
Üzenet elküldve: 2020-04-24 09:36:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
* Rändoer számára minden egyes kimondott mondattal csak egyre nyilvánvalóbb, hogy egy nagyon rosszul összerakott színjátékot lát. Képtelenségnek tartja, hogy valaki ilyen érzékeny lélekkel ennyi évet megélhessen. *
- Nem kell a rossz színjáték, asszonyom. Ez nem valamiféle komédia! Az intézkedésnek feleslegesen áll ellen, de ezúttal elengedem egy figyelmeztetéssel. További szép napot kívánok. * Fordul sarkon, és indul kifelé a fogadóból, ha nem tartóztatják. Túl átlátszó volt ez a nő, túl gyenge volt a színjáték, amit előadott. Egyértelműen egy olyan kishal, aki semmit nem tud, akiből semmiféle információt nem nyerhetne ki. Feleslegesen törné meg, és vallatná ki. Nincs értelme bevinni, csak foglalná a helyet az igazi gonosztevőktől, olyanoktól, akik bábuként rángatják az ilyen egyszerű népet, mint ez a nő is. Yoë pedig olyan horgász, aki a nagyhalra megy. *
* Rändoer számára minden egyes kimondott mondattal csak egyre nyilvánvalóbb, hogy egy nagyon rosszul összerakott színjátékot lát. Képtelenségnek tartja, hogy valaki ilyen érzékeny lélekkel ennyi évet megélhessen. *
- Nem kell a rossz színjáték, asszonyom. Ez nem valamiféle komédia! Az intézkedésnek feleslegesen áll ellen, de ezúttal elengedem egy figyelmeztetéssel. További szép napot kívánok. * Fordul sarkon, és indul kifelé a fogadóból, ha nem tartóztatják. Túl átlátszó volt ez a nő, túl gyenge volt a színjáték, amit előadott. Egyértelműen egy olyan kishal, aki semmit nem tud, akiből semmiféle információt nem nyerhetne ki. Feleslegesen törné meg, és vallatná ki. Nincs értelme bevinni, csak foglalná a helyet az igazi gonosztevőktől, olyanoktól, akik bábuként rángatják az ilyen egyszerű népet, mint ez a nő is. Yoë pedig olyan horgász, aki a nagyhalra megy. *
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 09:32:20
Üzenet elküldve: 2020-04-24 09:32:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy a lányról lekerül a bőrvért meg az ing meg a többi és felfedi dús kebleket, Doras mindjárt neki is esik, hogy mohó csókokkal falja a tetszetős idomokat. Szereti, ha egy nőn van mit fogni. Az almányi kis mellecskék sosem nyűgözték le igazán, akármilyen formásak is volta. De ezek, na, ezek aztán igazán a tetszésére vannak.
A kicsike némileg megmakacsolja magát, miután hanyatt döntötte, de a pimaszul kunkorodó száját nézve, inkább csak játszadozik vele. A zsoldos nem olyan, aki hagyja magát ilyen könnyen eltántorítani és van benne elég erő, hogy két formás comb izmai ne fogjanak ki rajta. Persze ha egy nő nem csak pimaszkodásból nem akarja szétnyitni neki a lábát, azzal azért meg lehet küzdeni, mi tagadás, de ez itt remélhetőleg nem nehezíti meg a dolgát a kelleténél jobban. Szétfeszíti a kreol combokat és már térne is a lényegre, de nem bírja megállni, hogy bele ne kóstoljon a kis vadmacska izgalomtól csillogó ágyékába. A bajsza meg a szakálla talán egy kicsit karcos és szúrós, viszont a tapasztalatai szerint az ilyen vadóc fehérnépek inkább élvezik, mint reklamálnak miatta. Mindenesetre nem időzik soká. Falva élvezkedő csókjai lassan feljebb vándorolnak a formás testen és közben jobbja már intézkedik is, hogy a nadrágjából előkerülő kihívást az élvezetek kapujához igazítsa. Nem lacafacázik sokat. A tenyerébe köp a kenetteljes belépőhöz, aztán már mélyed is el megérdemelt gyönyörök élvezetében. Annyira messze azért nem jut vele, mert az első mozdulatnál megtorpan.*
- A szentségedet, te tényleg nem lódítottál *nyílik tágra a zsoldos szeme, aztán önelégült mosolygás bontakozik ki a képén, elvégre épp most szakította le ennek a kis fehérmájúnak a virágát. Lassan elkezdi mozgatni a csípőjét és tekintettel a kellemetlenségekre, jobbjával kettőjük közé furakszik, hogy érzékeny kis borsóját is kezelésbe vegye, miközben lassan de biztosan birtokba veszi a még érintetlen birodalmat.*
- Szorítasz, mint egy új csizma *vigyorog a lány nyakába lihegve.* - Lehet, hogy elsőre okosabb lett volna egy cingár kis faimádót választanod, picinyem. De ha már engem hívtál meg, be kell, hogy engedd a vendéget teljesen *mondja és feltámaszkodik a karjára, hogy láthassa a kis vadmacska arcát, ahogy egyre beljebb invitálja magát, míg egészen nekifeszül. Úgy megtartja magát néhány pillanatig. Nagy, morgón állatias sóhajjal élvezi ki a dolgot.*
- Jó kislány!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy a lányról lekerül a bőrvért meg az ing meg a többi és felfedi dús kebleket, Doras mindjárt neki is esik, hogy mohó csókokkal falja a tetszetős idomokat. Szereti, ha egy nőn van mit fogni. Az almányi kis mellecskék sosem nyűgözték le igazán, akármilyen formásak is volta. De ezek, na, ezek aztán igazán a tetszésére vannak.
A kicsike némileg megmakacsolja magát, miután hanyatt döntötte, de a pimaszul kunkorodó száját nézve, inkább csak játszadozik vele. A zsoldos nem olyan, aki hagyja magát ilyen könnyen eltántorítani és van benne elég erő, hogy két formás comb izmai ne fogjanak ki rajta. Persze ha egy nő nem csak pimaszkodásból nem akarja szétnyitni neki a lábát, azzal azért meg lehet küzdeni, mi tagadás, de ez itt remélhetőleg nem nehezíti meg a dolgát a kelleténél jobban. Szétfeszíti a kreol combokat és már térne is a lényegre, de nem bírja megállni, hogy bele ne kóstoljon a kis vadmacska izgalomtól csillogó ágyékába. A bajsza meg a szakálla talán egy kicsit karcos és szúrós, viszont a tapasztalatai szerint az ilyen vadóc fehérnépek inkább élvezik, mint reklamálnak miatta. Mindenesetre nem időzik soká. Falva élvezkedő csókjai lassan feljebb vándorolnak a formás testen és közben jobbja már intézkedik is, hogy a nadrágjából előkerülő kihívást az élvezetek kapujához igazítsa. Nem lacafacázik sokat. A tenyerébe köp a kenetteljes belépőhöz, aztán már mélyed is el megérdemelt gyönyörök élvezetében. Annyira messze azért nem jut vele, mert az első mozdulatnál megtorpan.*
- A szentségedet, te tényleg nem lódítottál *nyílik tágra a zsoldos szeme, aztán önelégült mosolygás bontakozik ki a képén, elvégre épp most szakította le ennek a kis fehérmájúnak a virágát. Lassan elkezdi mozgatni a csípőjét és tekintettel a kellemetlenségekre, jobbjával kettőjük közé furakszik, hogy érzékeny kis borsóját is kezelésbe vegye, miközben lassan de biztosan birtokba veszi a még érintetlen birodalmat.*
- Szorítasz, mint egy új csizma *vigyorog a lány nyakába lihegve.* - Lehet, hogy elsőre okosabb lett volna egy cingár kis faimádót választanod, picinyem. De ha már engem hívtál meg, be kell, hogy engedd a vendéget teljesen *mondja és feltámaszkodik a karjára, hogy láthassa a kis vadmacska arcát, ahogy egyre beljebb invitálja magát, míg egészen nekifeszül. Úgy megtartja magát néhány pillanatig. Nagy, morgón állatias sóhajjal élvezi ki a dolgot.*
- Jó kislány!
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 08:19:51
Üzenet elküldve: 2020-04-24 08:19:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
-Vállal munkát! *Bólogat Learon, hiszen ez egy jó módja a pénzszerzésnek. Kevesen vannak így vele, akik a nagy összeomlások után valódi munkát végeznek és nem seftelnek meg ügyeskednek, vagy a kardjukat árulják. Persze a zsoldosság is ugyanolyan munka, mint akármi más, nem rosszabb és nem is jobb. Éppen ezen gondolkodik, amikor a lány száján kiesik a kinézett új munkahelyének neve.* ~Wegtoreni Kalmár? Mintha hallottam volna már ezt a nevet!~ *Aztán visszaemlékszik az esetére a csóró-báróval és ezen nagyon jót mosolyog.* ~Wegtoren Aranya, akinek egy hordó borra sincs pénze!~ *Már-már felnevetne hangosan is, de végül úgy dönt, nem híresztel rosszakat a férfiről, sőt lehet, hogy nemsokára maga is benéz majd, meglátni, hogy mire is vitte az az alak így másfél év távlatából.*
-Sok szerencsét akkor hozzá! *Végül csak ennyit mond, nem többet. A Sellőházról nem tud sokat, még annyit se, hogy ki vezeti, így nem tisztje kritizálni a helyet.*
-Zenéhez? *Vakarja meg baljával a fejét, miközben előhalászik inge alól egy fafurulyát.*
-Nem mondom, hogy nagyon ügyes vagyok, de minden pásztor ért a furulyához. Ezt Norenn Fortastól, az egyik jobbágyomtól kaptam ajándékba. *Mutatja meg a faragott hangszert.*
-Szeretné, ha játszanék valamit? Ne várjon csodát, de azért pár dallamot elő tudok csalni belőle. Többnyire vidámakat. Szomorúval nem sok dolga van egy pásztornak. *Tartja a feje elé két ujja között tartva a furulyát.*
//Learon és Myr//
-Vállal munkát! *Bólogat Learon, hiszen ez egy jó módja a pénzszerzésnek. Kevesen vannak így vele, akik a nagy összeomlások után valódi munkát végeznek és nem seftelnek meg ügyeskednek, vagy a kardjukat árulják. Persze a zsoldosság is ugyanolyan munka, mint akármi más, nem rosszabb és nem is jobb. Éppen ezen gondolkodik, amikor a lány száján kiesik a kinézett új munkahelyének neve.* ~Wegtoreni Kalmár? Mintha hallottam volna már ezt a nevet!~ *Aztán visszaemlékszik az esetére a csóró-báróval és ezen nagyon jót mosolyog.* ~Wegtoren Aranya, akinek egy hordó borra sincs pénze!~ *Már-már felnevetne hangosan is, de végül úgy dönt, nem híresztel rosszakat a férfiről, sőt lehet, hogy nemsokára maga is benéz majd, meglátni, hogy mire is vitte az az alak így másfél év távlatából.*
-Sok szerencsét akkor hozzá! *Végül csak ennyit mond, nem többet. A Sellőházról nem tud sokat, még annyit se, hogy ki vezeti, így nem tisztje kritizálni a helyet.*
-Zenéhez? *Vakarja meg baljával a fejét, miközben előhalászik inge alól egy fafurulyát.*
-Nem mondom, hogy nagyon ügyes vagyok, de minden pásztor ért a furulyához. Ezt Norenn Fortastól, az egyik jobbágyomtól kaptam ajándékba. *Mutatja meg a faragott hangszert.*
-Szeretné, ha játszanék valamit? Ne várjon csodát, de azért pár dallamot elő tudok csalni belőle. Többnyire vidámakat. Szomorúval nem sok dolga van egy pásztornak. *Tartja a feje elé két ujja között tartva a furulyát.*
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-24 07:58:05
Üzenet elküldve: 2020-04-24 07:58:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak//
*Nem gondolta volna de az óriás családfájába is belefolyt egy kis kereskedő vér. Ez egy ritka adottság az már biztos. Egy kis kufárvér és fél sikerrel indul a jónép a nagyvilági életbe.*
- A legjobb kezdetet adták a szüleid.
*Az óriás feltette a nagy kérdést amire valamit magyaráznia kellene vagy imprózni valami nagyon kafát.*
- Drága barátom, most képzeld el a következőket. Én egy kicsi de ravasz vagyis éles eszű tündér vagyok. Mögöttem ott állnál te mint mondjuk testőr. Elrettentőek és feltűnőek lennénk az már biztos. Cserébe megveszem neked amit szeretnél a piaci áron alul és persze nem számítok fel hasznot magamnak.
*Maximum egy hangyányit de egy kufárnak ezt muszáj megtennie különben belehalna.*
- Bevágódnánk az üzleti világba. Kereskednénk mindennel amit jó haszonnal tudunk tovább passzolni. Te lennél a garancia mögöttem, hogy nem ejtenek át a vevők, mert akkor megragadod a mundért rajtuk és máris kicsengetik az aranyat.
*Valami ilyesmit kéne csinálniuk. Na majd az óriás hozzáadja még a saját ötletét aztán összegyúrnak valamit profitot belőle.*
*Nem gondolta volna de az óriás családfájába is belefolyt egy kis kereskedő vér. Ez egy ritka adottság az már biztos. Egy kis kufárvér és fél sikerrel indul a jónép a nagyvilági életbe.*
- A legjobb kezdetet adták a szüleid.
*Az óriás feltette a nagy kérdést amire valamit magyaráznia kellene vagy imprózni valami nagyon kafát.*
- Drága barátom, most képzeld el a következőket. Én egy kicsi de ravasz vagyis éles eszű tündér vagyok. Mögöttem ott állnál te mint mondjuk testőr. Elrettentőek és feltűnőek lennénk az már biztos. Cserébe megveszem neked amit szeretnél a piaci áron alul és persze nem számítok fel hasznot magamnak.
*Maximum egy hangyányit de egy kufárnak ezt muszáj megtennie különben belehalna.*
- Bevágódnánk az üzleti világba. Kereskednénk mindennel amit jó haszonnal tudunk tovább passzolni. Te lennél a garancia mögöttem, hogy nem ejtenek át a vevők, mert akkor megragadod a mundért rajtuk és máris kicsengetik az aranyat.
*Valami ilyesmit kéne csinálniuk. Na majd az óriás hozzáadja még a saját ötletét aztán összegyúrnak valamit profitot belőle.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:51:29
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:51:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ally, Thea és Bonternos//
* Bizonytalanságát és zavarát öröm váltja fel, hogy a társaságban megértésre talál. Ahogy a madár, úgy ő sem tehet róla milyen fészekbe született. Nem szégyellheti magát azért, mert neki több adatott, mint másnak. A döntés az övé, hogy mit kezd kiváltságos helyzetével, talán itt az ideje, hogy valami jóra fordítsa a rendelkezésére álló forrásokat.*
- Sajnálom, hogy az élete rögös volt, de örülök, hogy a szívét nem keményítette meg.* mosolyodik el kedvesen és ártalmatlanul végig simít a férfi karján. Naiv szíve minden dobbanásával csupa jót kíván neki a jövőben. Visszahúzza kacsóját és érdeklődve előrehajol, mikor Ally az Égi Királynőről kezd mesélni. Zöld szemei tágra nyílnak, nem akar elmulasztani egyetlen fintort, a másik vonásainak egyetlen rezdülését. Épp szóra nyitná a száját, hogy ez kevés még kíváncsisága kielégítésére, mikor a fogadó ajtaja feltárul és ismerős bariton zengése üti meg fülét.*
- Revirthea kisasszony! Elkészült a hintó, jó vóna indulni!* harsogja keresztül a fogadó zsongását.*
- Ó.* a szomorúság csak egy pillanat erejéig szerez hatalmat vonásai felett.* Örvendtem.* áll fel az asztaltól, végig simít szoknyáján láthatatlan ráncokat hajtva kezével maga előtt.* Remélem hallhatok még hosszabban Sirmy istennőről!* fordul először Ally felé és gyors ölelésben részesíti a másikat, hacsak az hirtelen el nem húzódik előle.* Örülök, hogy megismerhettem Bonternos Buzlerynk.* pukedlizik kifogástalanul.* Biztos vagyok benne, hogy találkozunk még!* húzza fejébe csuklyáját, majd elindul a kijárat felé.*
- További kellemes estét!* pukedlizik még egyet az ajtóba, szavait immár a fogadó minden vendégének intézve, majd elhagyja a helyet annak minden meghökkent látogatójával együtt.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 21:52:25
* Bizonytalanságát és zavarát öröm váltja fel, hogy a társaságban megértésre talál. Ahogy a madár, úgy ő sem tehet róla milyen fészekbe született. Nem szégyellheti magát azért, mert neki több adatott, mint másnak. A döntés az övé, hogy mit kezd kiváltságos helyzetével, talán itt az ideje, hogy valami jóra fordítsa a rendelkezésére álló forrásokat.*
- Sajnálom, hogy az élete rögös volt, de örülök, hogy a szívét nem keményítette meg.* mosolyodik el kedvesen és ártalmatlanul végig simít a férfi karján. Naiv szíve minden dobbanásával csupa jót kíván neki a jövőben. Visszahúzza kacsóját és érdeklődve előrehajol, mikor Ally az Égi Királynőről kezd mesélni. Zöld szemei tágra nyílnak, nem akar elmulasztani egyetlen fintort, a másik vonásainak egyetlen rezdülését. Épp szóra nyitná a száját, hogy ez kevés még kíváncsisága kielégítésére, mikor a fogadó ajtaja feltárul és ismerős bariton zengése üti meg fülét.*
- Revirthea kisasszony! Elkészült a hintó, jó vóna indulni!* harsogja keresztül a fogadó zsongását.*
- Ó.* a szomorúság csak egy pillanat erejéig szerez hatalmat vonásai felett.* Örvendtem.* áll fel az asztaltól, végig simít szoknyáján láthatatlan ráncokat hajtva kezével maga előtt.* Remélem hallhatok még hosszabban Sirmy istennőről!* fordul először Ally felé és gyors ölelésben részesíti a másikat, hacsak az hirtelen el nem húzódik előle.* Örülök, hogy megismerhettem Bonternos Buzlerynk.* pukedlizik kifogástalanul.* Biztos vagyok benne, hogy találkozunk még!* húzza fejébe csuklyáját, majd elindul a kijárat felé.*
- További kellemes estét!* pukedlizik még egyet az ajtóba, szavait immár a fogadó minden vendégének intézve, majd elhagyja a helyet annak minden meghökkent látogatójával együtt.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 21:52:25
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:14:06
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:14:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ezüsthajú Tolvaj és a Hősnő//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Reszkető sóhajokkal és apró izgató nyögésekkel adózik testük szenvedélyes táncának. Mindezt csak fokozza Valuryen érintése, mely nyomán úgy érzi meggyullad, hogy képes lángba borítani testét. Hangosabb nyögéssel mozdul, és Sea meg van róla győződve, hogy bír valamilyen erővel a férfi odalent is. Ha más nem, Seában valamit lángra lobbant, amitől halk sikkantások is feltépik ajkát. Közben egyre sűrűbben emelkedik melle, ahogy a levegőt olyan hevesen veszi magához. A csókra felel, minden porcikájával rezdülve, s a végén a harapásra mosolyra húzódnak ajkai. A kijelentéssel ködös elméjén át vitába tudna szállni, de képtelen gondolatait szavakká formálni, így csak az az érzés marad benne, hogy meglehet ~hogy te vagy az enyém!~
Ezután Valuryen fordul, és Sea kerül alulra. Ezt nem is bánja, bár így nem irányíthat. Lassan simítja végig Valuryen karját aztán átöleli, egy hevesebb csókot akar adni, amibe kéjesen belenyög, ahogy ezúttal a férfi kezdi űzni Sea testét. Lábaival az elf tolvaja csípőjét fogja át, hogy még közelebb húzza magához. Nem tud betelni a férfivel, így egyre kéjesebben vonaglik alatta, ahogy közeledik a vágyuk beteljesüléséhez. Hangosabb édes hangján sikkant fel, ahogy eléri a vágy a testét. Annak szinte rajongásig örül, hogy együtt élték át ezt.
Zihálva figyeli a tolvaja szemét, és egész biztos benne, hogy valamit elrabolt tőle, valami olyant, amint nem bánt meg. Valuryen szavai után mozdul, és még energikus, de lecsillapodott csókban részesítse.*
- Most… *nyel egy nagyot.* kérlek, még ne engedj el. *hangja halk érzéki suttogással éri a férfit. Amennyire és ameddig lehet, ilyen közel akarja magához érezni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Reszkető sóhajokkal és apró izgató nyögésekkel adózik testük szenvedélyes táncának. Mindezt csak fokozza Valuryen érintése, mely nyomán úgy érzi meggyullad, hogy képes lángba borítani testét. Hangosabb nyögéssel mozdul, és Sea meg van róla győződve, hogy bír valamilyen erővel a férfi odalent is. Ha más nem, Seában valamit lángra lobbant, amitől halk sikkantások is feltépik ajkát. Közben egyre sűrűbben emelkedik melle, ahogy a levegőt olyan hevesen veszi magához. A csókra felel, minden porcikájával rezdülve, s a végén a harapásra mosolyra húzódnak ajkai. A kijelentéssel ködös elméjén át vitába tudna szállni, de képtelen gondolatait szavakká formálni, így csak az az érzés marad benne, hogy meglehet ~hogy te vagy az enyém!~
Ezután Valuryen fordul, és Sea kerül alulra. Ezt nem is bánja, bár így nem irányíthat. Lassan simítja végig Valuryen karját aztán átöleli, egy hevesebb csókot akar adni, amibe kéjesen belenyög, ahogy ezúttal a férfi kezdi űzni Sea testét. Lábaival az elf tolvaja csípőjét fogja át, hogy még közelebb húzza magához. Nem tud betelni a férfivel, így egyre kéjesebben vonaglik alatta, ahogy közeledik a vágyuk beteljesüléséhez. Hangosabb édes hangján sikkant fel, ahogy eléri a vágy a testét. Annak szinte rajongásig örül, hogy együtt élték át ezt.
Zihálva figyeli a tolvaja szemét, és egész biztos benne, hogy valamit elrabolt tőle, valami olyant, amint nem bánt meg. Valuryen szavai után mozdul, és még energikus, de lecsillapodott csókban részesítse.*
- Most… *nyel egy nagyot.* kérlek, még ne engedj el. *hangja halk érzéki suttogással éri a férfit. Amennyire és ameddig lehet, ilyen közel akarja magához érezni.*
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-23 20:38:24
Üzenet elküldve: 2020-04-23 20:38:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Idejét sem tudja mikor érezte magát ennyire jól egy férfi társaságában. Aldo törődése, határozott mozdulatai igen hamar eljuttatják ahhoz a gyönyörhöz, amire egész este vágyott. Hiába küzd, hogy még egy kicsit kiélvezhesse testének képtelen parancsolni. A hátán végigszántó körmök elégedett nyögést csikarnak ki belőle, s ahogy a férfi teste megfeszül rajta, s benne is, már ő sem képes tovább halogatni, hogy átlépje Aldoval együtt a gyönyör kapuját, miközben hangját egy újabb, a férfi vállát érintő harapásba fojtja.
Szaporán kapkodva a levegőt hunyja le a szemeit, miközben visszazuhan a párnára. Egy pár pillanatig még kiélvezi gyors szívverésének dörömbölését, mely zenekart alkot kettejük szapora lélegzetvételeivel. Amikor már szívverése lassul, s a levegőt is lassabban kapkodja aranyszín szemeit a férfi arcára emeli. Halovány mosollyal simít fel az arcra kisimítva belőle pár csapzott, rátapadt tincset, majd felnyújtózva nyom egy apró puszit orrának hegyére.*
- Hát tudod te sem vagy látványnak utolsó.
*Vigyorodik el kissé, miközben készségesen bújik is a cirógató kézhez.*
- Ebben egyet értünk. De te is odatetted azért magad.
*Nevet fel halkan, majd mosollyá szelídítve vigyorát finoman végigcsókolgat az arcán. A teljes kielégülés és a megkönnyebbülés az ő szeméből is kivert minden fáradtságot, amit a pálinka kezdett okozni. Valahogy még neki sem megy álomra hajtania a fejét.*
- Az igazat megvallva még én sem.
*Ahogy átkarolja a férfi, mint egy megszelídített macska bújik is oldalvást hozzá. A fejét a vállára hajtja, miközben egyik karjával a derekára ölel. Kényelmesen elhelyezkedik, majd egy pillanatra el is mereng ahogy a falra pislog.*
- Mondjuk lenne is valami, amire kíváncsi vagyok.
*Ezzel a fejét megemelve már állát támasztja a férfi vállára, s mutatóujjával az arcán húzódó sebre cirógat.*
- Ezt hogy szerezted?
*Szemeivel követi ujja útját, ahogy a heg aljától simít fel rajta, majd ahogy elér a kék szemekig azokba pillant bele.*
- Persze, ha érzékeny a téma, akkor nem kell elmesélned.
A hozzászólás írója (Rocha Burcqar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 20:39:10
//A nem olyan régmúlt hajnala//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Idejét sem tudja mikor érezte magát ennyire jól egy férfi társaságában. Aldo törődése, határozott mozdulatai igen hamar eljuttatják ahhoz a gyönyörhöz, amire egész este vágyott. Hiába küzd, hogy még egy kicsit kiélvezhesse testének képtelen parancsolni. A hátán végigszántó körmök elégedett nyögést csikarnak ki belőle, s ahogy a férfi teste megfeszül rajta, s benne is, már ő sem képes tovább halogatni, hogy átlépje Aldoval együtt a gyönyör kapuját, miközben hangját egy újabb, a férfi vállát érintő harapásba fojtja.
Szaporán kapkodva a levegőt hunyja le a szemeit, miközben visszazuhan a párnára. Egy pár pillanatig még kiélvezi gyors szívverésének dörömbölését, mely zenekart alkot kettejük szapora lélegzetvételeivel. Amikor már szívverése lassul, s a levegőt is lassabban kapkodja aranyszín szemeit a férfi arcára emeli. Halovány mosollyal simít fel az arcra kisimítva belőle pár csapzott, rátapadt tincset, majd felnyújtózva nyom egy apró puszit orrának hegyére.*
- Hát tudod te sem vagy látványnak utolsó.
*Vigyorodik el kissé, miközben készségesen bújik is a cirógató kézhez.*
- Ebben egyet értünk. De te is odatetted azért magad.
*Nevet fel halkan, majd mosollyá szelídítve vigyorát finoman végigcsókolgat az arcán. A teljes kielégülés és a megkönnyebbülés az ő szeméből is kivert minden fáradtságot, amit a pálinka kezdett okozni. Valahogy még neki sem megy álomra hajtania a fejét.*
- Az igazat megvallva még én sem.
*Ahogy átkarolja a férfi, mint egy megszelídített macska bújik is oldalvást hozzá. A fejét a vállára hajtja, miközben egyik karjával a derekára ölel. Kényelmesen elhelyezkedik, majd egy pillanatra el is mereng ahogy a falra pislog.*
- Mondjuk lenne is valami, amire kíváncsi vagyok.
*Ezzel a fejét megemelve már állát támasztja a férfi vállára, s mutatóujjával az arcán húzódó sebre cirógat.*
- Ezt hogy szerezted?
*Szemeivel követi ujja útját, ahogy a heg aljától simít fel rajta, majd ahogy elér a kék szemekig azokba pillant bele.*
- Persze, ha érzékeny a téma, akkor nem kell elmesélned.
A hozzászólás írója (Rocha Burcqar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 20:39:10
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436