//Arany a sárban//
*Szép sorjában érkeznek a vállalkozó kedvű kalandorok, az éppen nem béltartalmaival küzdő városőrön kívül pedig szép sorjában meg is bámulják őket. Kiváltképp a tündért, ki még néhány kéretlen megjegyzéssel is gazdagabb lehet, mire eljut az asztalig. Gorkraf rezignált ábrázattal nézi végig, mire a tündér végez az igen csak hosszú névvel, majd jól láthatóan bólint egyet. Az itt eltöltött idő a bakák között megtanította nem ítélkezni.
Dongnor a második a sorban, Gorkraf pedig kurta válaszban is részesíti a segítőkész férfiút.*
-Lesz bőven feladatod fiam, efelől biztosítalak. *Nem mosolyog, csak türelmetlenül biccent. Hosszú ez a nap és még hosszabb lesz.
Ettvallder is az asztalhoz járul, és ő sem kíméli meg aláírásától az üres papírost.*
-Ez egy beleegyező nyilatkozat a részükről, hogy vállalják a veszélyt. *Gorkraf tömör magyarázatban részesíti az egybegyűlteket, tekintete pedig már a közeledő Jenarin nyugszik. Látja a tabardot, szeme pedig az amuletten is megállapodik.*
-Jó látni, hogy a wargok is képviselik magukat. *Kissé talán gunyoros is a hanghordozása, de több szót nem szán Jenari részére. Helyette hátrafordul, hogy a páncélok sűrűjébe indítványozzon ukázt.*
-Maguk ketten is írják alá. Nem leszünk itt napestig. *Morogja, s szavaira két alak lép elő a vörös posztók sűrűjéből. Mindkettő ember, ugyanakkor mintha gyökeres ellentétet képviselnének. Egyikük egy talpig páncélt viselő, már-már elf vonásokkal megáldott, egyenes tartású nő, a másikuk pedig egy férfi, kit mintha csak most szedtek volna össze a Romváros egyik sikátorából.
Mindkettő az asztalhoz lép, hogy aláírhassa a pergament. A férfi csak hümment egyet, mielőtt felegyenesedve megállapodna a tündér mellett, a nő viszont nem állja meg, hogy ne nézzen mélyen a parancsnok szemébe.*
-Bármire kész vagyok, hogy Arthenior újra naggyá legyen, s úgy atyám vére sem hullott hiába. *Szemmel láthatóan a parancsnoknak minden türelmére szüksége van már, de azért egy kurta biccentést elejt a lány felé.
A szemfüles olvasni tudók a pergamenről le is tudják lesni a két, cirkalmas nevet: "Viron Mral", "Lardeler la' Sholomor".
Ahogy mindnyájan végeztek, maga elé veszi a pergament az írószerszámokkal együtt és aláfirkantja.*
-Vidd ezt a szart és írj valami hivatalosat rá. Mit tudom én! *Szól a mögötte álló írnoknak s azzal a lendülettel nyomja mellkasának a pergament.
Látszólag maga is ideges, ugyanakkor Jenari megjegyzésére sárgán elvigyorodik. Bakabeszéd ez, ami ínyére való.*
-Na. A lényeg.
*Egy elnagyolt térképszerűséget bányászik elő az iratok alól, mely két, párhuzamos, névtelen utcát ábrázol, egy-egy épület pedig be van rajta karikázva. *
-Innen már nincs visszaút. A városvezetés beleegyezett, hogy a Városőrség majdnem teljes létszámmal a Sárvár ellen vonuljon. *Megkeményednek arcizmai, de szemeiben izgatott tűz csillan.*
-Ugyanakkor minden emberemre szükségem van a Csonthíd túloldalán, mikor kitör a haddelhadd. Kordában kell tartanom ezt a szart. A maguk feladata egyszerű. Két hely, két célpont... Talán sok áldozat. *Hagy némi drámai szünetet, mielőtt folytatná.*
-Az egyikük a fogadós. *Bök az egyik bekarikázott épületre a térképen.* -A neve Hagymás Frogg. De nem közönséges fogadós ő, nem ám. A Kikötői Patkányok hálózatépítője is egyúttal. Szürkebőrű, vékony kis sötételf, meg fogják ismerni. De ha nem... *Előtúr egy kézzel rajzolt fantomrajzot is a fickóról.*
-A másik neve Krossniak. Szinte már hadúr a Sárvárosban. Őt a "palotájában" kell utolérniük. Ha szerencséjük van, a kitörő pánik hevében, menekülés közben érhetik mindkettőt. Mert ezek szelelni fognak, erre mérget vehetnek. Ez a Krossniak egy rohadt nagy ork. *Azzal lecsap az asztalra eléjük még egy rajzot, ez már a vaskos pofázmányú orkot ábrázolja.*
-A legfontosabb az, hogy várják meg a jelet. A kürtszót. A pánikot. Ekkor kezdjenek neki a műveletnek. Addig pedig vegyüljenek el. Nincs egymástól messze a két célpont, talán a fogadó alkalmas erre. *Az asztalra támaszkodik, majd mindenkit egyesével megbámul.*
-Vér fog folyni, méghozzá sok. Ezek a szarrágók egymás torkát is elvágják majd az utcákon, ha megérzik a vesztet. Vértezzék fel magukat! Ezek rohadt gyilkosok, zsarolók, alávaló bűnelkövetők. Fókuszáljanak a küldetésre és vegyüljenek el! Ezért hamarabb fognak útra kelni Sárvárosba, mint mi. Lesz körülbelül két óra előnyük hozzánk képest. Egyszerű a feladat. Bemennek, figyelnek, semlegesítenek, majd kijönnek. Hozzák el a fejüket, vagy valami bizonyítékot, hogy megcselekedték, amit a város megkívánt. Ez itt fogja várni magukat a jutalmukkal. *Pillant hátra a válla felett az írnokra, aki bősz bólogatásba kezd.*
-Maguké a fogadós, Frogg… *Mutat egyesével Jenarira, Ettvallderre és a páncélt viselő Lardelerre.*
-Maguké pedig Krossniak. *Ezúttal Dongnort, Dänkit és a Viron nevű férfit célozza szúrós tekintetével.*
-És maga... *Mutat Jenarira, aki a warg alakulat jelét viseli.*
-Meg maga a főnök. *Ezúttal Dongnor felé int, aki a leginkább hasonlít egy tisztességes bakára a szemében a trióból.*
-Amennyiben nincs kérdésük, akkor… *Szíves-örömest túl lenne a szájkoptatáson, látszik rajta. Azonban hogy a veszélyes kalandra vállalkozók mit kezdenek most, az csakis rajtuk áll.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.10.20 00:12:29