Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 722 (14421. - 14440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
14440. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 22:06:40
Üzenet elküldve: 2020-02-26 22:06:40
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A fekete nefelejcs//
*A szeme sarkából figyeli a lányt. Egyelőre nem úgy néz ki, mintha felismerte volna, ami nem csoda, elég régen találkoztak utoljára, de nem hagyja nyugodni a férfit Greyka pásztázó tekintete. Kissé jobban az arcába húzza a köpenyét, már amennyire az még lehetséges, majd arcát elfordítja, mintha valami érdekeset nézne. Közben a második pálinka után nyúl, amit gyorsan le is hajt. Lehet, hogy egy kicsit talán túl gyorsan is, mert a lendülettől a csuklyája hátracsúszott felfedve ezzel arcát. Egy pillanatra ledermed, szájában az itallal, nem tudva mit is tegyen. Gyorsan rántsa vissza? Nem annál nem is tehetne feltűnőbb dolgot. Talán csak ha nekiállna zsonglőrködni. Hagyja így? Persze, hagyja csak, hogy lelepleződjön. Végül úgy dönt inkább lenyeli a szájában tartott pálinkát, ami már így is égeti a száját. *
~Egyébként meg miért én érzem feszélyezve magam? Hisz az egész történetben én vagyok az áldozat. ~
*Gondolja bátran. Úgy látszik a második pálinka kezdi kifejteni az áldásos hatását. Aly soha nem volt az a nagy alkohol barát, így igen kevés alkoholtól is, igen rövid időn belül le tud részegedni, így nem csoda, ha két pálinka, már ilyen szintű bátorságot önt belé. El is fordul a faltól, majd tekintetével megkeresi a lányt, hogy a szemébe nézhessen. Látni akarja a reakcióját Greykának, amikor felismeri. *
*A szeme sarkából figyeli a lányt. Egyelőre nem úgy néz ki, mintha felismerte volna, ami nem csoda, elég régen találkoztak utoljára, de nem hagyja nyugodni a férfit Greyka pásztázó tekintete. Kissé jobban az arcába húzza a köpenyét, már amennyire az még lehetséges, majd arcát elfordítja, mintha valami érdekeset nézne. Közben a második pálinka után nyúl, amit gyorsan le is hajt. Lehet, hogy egy kicsit talán túl gyorsan is, mert a lendülettől a csuklyája hátracsúszott felfedve ezzel arcát. Egy pillanatra ledermed, szájában az itallal, nem tudva mit is tegyen. Gyorsan rántsa vissza? Nem annál nem is tehetne feltűnőbb dolgot. Talán csak ha nekiállna zsonglőrködni. Hagyja így? Persze, hagyja csak, hogy lelepleződjön. Végül úgy dönt inkább lenyeli a szájában tartott pálinkát, ami már így is égeti a száját. *
~Egyébként meg miért én érzem feszélyezve magam? Hisz az egész történetben én vagyok az áldozat. ~
*Gondolja bátran. Úgy látszik a második pálinka kezdi kifejteni az áldásos hatását. Aly soha nem volt az a nagy alkohol barát, így igen kevés alkoholtól is, igen rövid időn belül le tud részegedni, így nem csoda, ha két pálinka, már ilyen szintű bátorságot önt belé. El is fordul a faltól, majd tekintetével megkeresi a lányt, hogy a szemébe nézhessen. Látni akarja a reakcióját Greykának, amikor felismeri. *
14439. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 17:58:25
Üzenet elküldve: 2020-02-26 17:58:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A sör a legjobb étek//
*Amikor kell, akkor tölt, amikor szabad a szája, hát fogyaszt és nem bánja, ha Naesala is így tesz, elvégre pontosan ezért vannak itt mindketten. Bár Umon nem ezért érkezett, nem bánja, hogy így alakult, sőt... ami azt illeti már nem bánja, hogy nagy idegességében végeredményben ivászatra adta a fejét. Néha a lassan langyosodó sörbe kortyol, mikor egy kicsit más ízre vágyik, közben megpróbálja kiismerni a lányt, igaz, nem feltűnően és nem bunkó módon. A Fattyakról már nem érdemes tovább faggatóznia.*
- Értem. *Mosolyodik el, s tovább hallgat, most nem az ő ideje van, igaz, számos kérdés feltolul, de visszafogja magát. Az AMont illető megjegyzésre felnevet:*
- Nem, nem bántam. *Rázza meg a fejét, valójában pont nem érdekelte, hogy eltiltották onnan, hisz akkoriban szinte mindenhol kitaszítottnak érezte magát, olykor még most is.*
- Ott nem csak elfek vannak, Nae, elsősorban minden fajból, vendégek, akár csak itt, hisz itt is megfordulhatnak. *Mondja csendesen mosolyogva.* A tábor máshol helyezkedik el. *Legyint.* Az elfek ott vannak, de nem velük lakom, én a kocsmámban élek, saját szobában. *Meséli kedélyesen, s a vigyor kiül a képére a szekta hallatán, aztán fejét csóválja.*
- Nem. Nem vagyok, soha nem is voltam. Befogadtak, amikor kellett, gyerekkoromban, ott nőttem fel, aztán utamra engedtek. Most itt vagyok. *Tárja szét kezét, erről meg ő nem akar nagyon beszélni, elmesélni, hogyan ölte meg apját és anyját egy késsel, hogyan kísértette meg a gonosz, s hasította ketté elméjét, mit még a kolostorban sem tudtak kinevelni belőle.*
- Hosszú... *hikk* történet lenne. *Szusszan fel kuncogva, már egy kissé spiccesen forgó nyelvvel.*
- Áááá... városőr! *Nem lepődik meg túlságosan, igaz, a lányból több meglepetést néz ki, mint, amennyi kívülről látszik. Ami azt illeti úgy néz ki rossz lóra tett. A nyakában lihegő gyilkosság vádja, azért olykor mindig kísérti, Valea emlékét nem fogja kitörölni sohasem. Van egy olyan érzése, hogy erre nem magyarázat megszállt, eltorzult lelke. A tószt tekintetek váltását követeli meg, így a pillanatnyi elkomorulás tán feltűnhet neki Naesala arcán. Nem kérdez, ami fáj, azt nem kell feszegetni.*
- Ezek szerint eltávon vagy. *Mondja teljesen feleslegesen, elnyomva egy büffentést.*
- Azt hiszem kezdek benyomni. *Pillant fel mosolyogva.* Család, gyerek? *Kérdezi, bár van egy olyan érzése, hogy nevetés lesz a válasz.*
- Én világéletemben egyedül voltam... *Az alkohol egy bizonyos mennyiség felett búbánatot okoz, ez bizonyított tény, bár bőgni azért nem fog.*
- Valahogy nem illek sehova... de az jó, hogyha te megtaláltad a helyed. *Biccent, ismét poharát emelve, ezúttal komorabb képpel, majd még egy rövidet beönt a szájába, s fintorral nyeli le, hogy utána krákogjon egyet.*
- Kiismerhetetlen vagy... titokzatos... mondj egy titkot! Amit más nem tud. *Jelenti ki hirtelen.* Utána én is mondok egyet, de úgy kell tenned, mintha nem is hallottad volna soha. *Máris érzi, hogy marhaságot csinál, de muszáj... muszáj valakinek elmondania.*
- És igyál... ne a szádat tátsd! *Morran fel, majd legurít még egyet.*
//A sör a legjobb étek//
*Amikor kell, akkor tölt, amikor szabad a szája, hát fogyaszt és nem bánja, ha Naesala is így tesz, elvégre pontosan ezért vannak itt mindketten. Bár Umon nem ezért érkezett, nem bánja, hogy így alakult, sőt... ami azt illeti már nem bánja, hogy nagy idegességében végeredményben ivászatra adta a fejét. Néha a lassan langyosodó sörbe kortyol, mikor egy kicsit más ízre vágyik, közben megpróbálja kiismerni a lányt, igaz, nem feltűnően és nem bunkó módon. A Fattyakról már nem érdemes tovább faggatóznia.*
- Értem. *Mosolyodik el, s tovább hallgat, most nem az ő ideje van, igaz, számos kérdés feltolul, de visszafogja magát. Az AMont illető megjegyzésre felnevet:*
- Nem, nem bántam. *Rázza meg a fejét, valójában pont nem érdekelte, hogy eltiltották onnan, hisz akkoriban szinte mindenhol kitaszítottnak érezte magát, olykor még most is.*
- Ott nem csak elfek vannak, Nae, elsősorban minden fajból, vendégek, akár csak itt, hisz itt is megfordulhatnak. *Mondja csendesen mosolyogva.* A tábor máshol helyezkedik el. *Legyint.* Az elfek ott vannak, de nem velük lakom, én a kocsmámban élek, saját szobában. *Meséli kedélyesen, s a vigyor kiül a képére a szekta hallatán, aztán fejét csóválja.*
- Nem. Nem vagyok, soha nem is voltam. Befogadtak, amikor kellett, gyerekkoromban, ott nőttem fel, aztán utamra engedtek. Most itt vagyok. *Tárja szét kezét, erről meg ő nem akar nagyon beszélni, elmesélni, hogyan ölte meg apját és anyját egy késsel, hogyan kísértette meg a gonosz, s hasította ketté elméjét, mit még a kolostorban sem tudtak kinevelni belőle.*
- Hosszú... *hikk* történet lenne. *Szusszan fel kuncogva, már egy kissé spiccesen forgó nyelvvel.*
- Áááá... városőr! *Nem lepődik meg túlságosan, igaz, a lányból több meglepetést néz ki, mint, amennyi kívülről látszik. Ami azt illeti úgy néz ki rossz lóra tett. A nyakában lihegő gyilkosság vádja, azért olykor mindig kísérti, Valea emlékét nem fogja kitörölni sohasem. Van egy olyan érzése, hogy erre nem magyarázat megszállt, eltorzult lelke. A tószt tekintetek váltását követeli meg, így a pillanatnyi elkomorulás tán feltűnhet neki Naesala arcán. Nem kérdez, ami fáj, azt nem kell feszegetni.*
- Ezek szerint eltávon vagy. *Mondja teljesen feleslegesen, elnyomva egy büffentést.*
- Azt hiszem kezdek benyomni. *Pillant fel mosolyogva.* Család, gyerek? *Kérdezi, bár van egy olyan érzése, hogy nevetés lesz a válasz.*
- Én világéletemben egyedül voltam... *Az alkohol egy bizonyos mennyiség felett búbánatot okoz, ez bizonyított tény, bár bőgni azért nem fog.*
- Valahogy nem illek sehova... de az jó, hogyha te megtaláltad a helyed. *Biccent, ismét poharát emelve, ezúttal komorabb képpel, majd még egy rövidet beönt a szájába, s fintorral nyeli le, hogy utána krákogjon egyet.*
- Kiismerhetetlen vagy... titokzatos... mondj egy titkot! Amit más nem tud. *Jelenti ki hirtelen.* Utána én is mondok egyet, de úgy kell tenned, mintha nem is hallottad volna soha. *Máris érzi, hogy marhaságot csinál, de muszáj... muszáj valakinek elmondania.*
- És igyál... ne a szádat tátsd! *Morran fel, majd legurít még egyet.*
14438. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 17:13:41
Üzenet elküldve: 2020-02-26 17:13:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Az ismételt próbálkozás megint fájdalmas vég kifejlettet hoz, már lassan apró fehér foltokat is lát a falon, amik ugrálnak ide és oda, mikor pislog. De azt azért észreveszi, hogy a véres mázolmány egészen más reakciót vált ki, azonban a víz, amit löttyint lemossa, így a hatás is eltűnik. A férfi nagy lelkesedését nem igazán érti, mert neki ott van a szendvics, de ő mit nyerhet ezzel?*
-Hoppá. *Rejti a háta mögé az üres poharat, mint a rossz gyerek, aki tart a fenyítéstől. Miközben a szemét félrekapja, észreveszi, hogy nincsenek egyedül, sőt az öregnek felkeltették az érdeklődését, egy ideig ő is bámulja azt, majd végül meg is szólal.*
-Napot öregapám! *Köszönöm vissza hangosan. Majd a kérdés hallatán újabb megbízást kap Umontól, márpedig hogy a frissen érkezettet is tájékoztassa a helyzet jelenlegi állásáról.*
-Meg lesz! *Csapja öklét a másik tenyerébe.*
-Figyeljen csak! *Emeli az ujját a magasba.*
-Szívem szerint ezt a lovat elvinném egy kőrre, de ottan a főtéren egy nagy kőgólem mereszti a valagát egy lebegő sziklán… *Kezd bele a legelejétől.*
-Azt mondotta, hogy meg kell zabolázzuk a pegazust vagy minden alkohol vízzé változik. *Még alig ismeri az öreget, de magában már elkönyvelte, hogy bizonyára nem egy pohárkával iszik meg egy nap a keserű nedűből.*
-Csirke? Félig ló? Jah! Hát látjuk, hogy nem igazán egy telivér, de azért tetszik nekem. De mi az a Valastrah? *Néz féloldalasan az öregre.*
-Festve? *Néz nagyokat pislogva, mintha most hallaná először a dolgot.*
-Mivel festették és ki? Mert hát a normál festék nem villódzik. Szóval mindig ilyen. Rossz természetű jószág, nem is tudom mivel lehetne egy ilyet lenyugtatni. Próbáltunk neki vizet adni, nem kellett neki, talán éhes? *Néz az öregre, hátha több információ van a birtokában, mint ő nekik.*
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Az ismételt próbálkozás megint fájdalmas vég kifejlettet hoz, már lassan apró fehér foltokat is lát a falon, amik ugrálnak ide és oda, mikor pislog. De azt azért észreveszi, hogy a véres mázolmány egészen más reakciót vált ki, azonban a víz, amit löttyint lemossa, így a hatás is eltűnik. A férfi nagy lelkesedését nem igazán érti, mert neki ott van a szendvics, de ő mit nyerhet ezzel?*
-Hoppá. *Rejti a háta mögé az üres poharat, mint a rossz gyerek, aki tart a fenyítéstől. Miközben a szemét félrekapja, észreveszi, hogy nincsenek egyedül, sőt az öregnek felkeltették az érdeklődését, egy ideig ő is bámulja azt, majd végül meg is szólal.*
-Napot öregapám! *Köszönöm vissza hangosan. Majd a kérdés hallatán újabb megbízást kap Umontól, márpedig hogy a frissen érkezettet is tájékoztassa a helyzet jelenlegi állásáról.*
-Meg lesz! *Csapja öklét a másik tenyerébe.*
-Figyeljen csak! *Emeli az ujját a magasba.*
-Szívem szerint ezt a lovat elvinném egy kőrre, de ottan a főtéren egy nagy kőgólem mereszti a valagát egy lebegő sziklán… *Kezd bele a legelejétől.*
-Azt mondotta, hogy meg kell zabolázzuk a pegazust vagy minden alkohol vízzé változik. *Még alig ismeri az öreget, de magában már elkönyvelte, hogy bizonyára nem egy pohárkával iszik meg egy nap a keserű nedűből.*
-Csirke? Félig ló? Jah! Hát látjuk, hogy nem igazán egy telivér, de azért tetszik nekem. De mi az a Valastrah? *Néz féloldalasan az öregre.*
-Festve? *Néz nagyokat pislogva, mintha most hallaná először a dolgot.*
-Mivel festették és ki? Mert hát a normál festék nem villódzik. Szóval mindig ilyen. Rossz természetű jószág, nem is tudom mivel lehetne egy ilyet lenyugtatni. Próbáltunk neki vizet adni, nem kellett neki, talán éhes? *Néz az öregre, hátha több információ van a birtokában, mint ő nekik.*
14437. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 15:42:54
Üzenet elküldve: 2020-02-26 15:42:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Most már aztán mindent bevetnek, mi eddig tarsolyukban előfordult, sőt, még meg is fejelik egy adaggal. Szerencsére kiváló partnere akad ebben, mert Xavy vele üvölt, vele fröcsköl és még a vér látványa sem borzasztja, sőt, még Umon nagy koncentrációja sem. Bár érzi, hogy a varázs nem sikerült, valójában, mikor már belekezd, akkor látja, hogy ennek semmi értelme, máshol kell keresniük a megfejtést.*
- Muszáj, hogy sikerüljön... muszáj! *Sóhajt fel, s lassan már kezét törtdeli, mikor látja, hogy megint csak apró eredményt sikerült elérni.*
- Akkor sem adjuk fel... tudod, van az a hülye szokásom, ha nekikezdek valaminek, akkor szeretem befejezni. *Mondja csendesen a lányra nézve, aztán elmosolyodik.* Még jó, hogy mellém szegődtél, azért ketten mégis csak viccesebb. *Vonja meg a vállát, miközben a feladvány felé fordul. Mert valójában... még mindig kiválóan érzi magát. Bár az a nyalás... azt be kell vallania furcsa volt.*
- Egyébként milyen volt az ize? *Érdeklődik udvariasságból, igaz, marhára nem kíváncsi rá. Az apókát nem veszi észre, így sokkal inkább megint csak a feladvánnyal van elfoglalva.*
- Na most... akkor értük el a legjobb eredményt, mikor festegettünk... amikor leborítottad, olyan, mintha elrontottuk volna, úgyhogy azt hagyjuk. *Legyint, majd a hangra összerezzen mögötte, bár lehet előtte már Xavy is jelzett.*
- Fogadjon az erdő, apóka! *Köszön vissza zavartan, felhúzott szemöldökkel.* Khm... úgy van. *Válaszol még mindig zavartan, majd Xavyra tekint értetlenséggel szemében. ~ Ez meg, hogy került ide?! ~Kérdezik szemei.* Eggen... öhm... Xavy... én megpróbálnám a véreset, ha esetleg elmondanád neki közben a részleteket... hátha tudna nekünk segíteni apóka! *Fordul a bácsika felé, barátságos mosollyal, közben már markát ökölbe szorítja, hogy újabb vért sajtoljon, s ismét suttogva közeledik a festményhez.*
- A gazdád vagyunk... engedelmeskedj! A gazdád vagyunk, engedelmeskedj! *Továbbra sem felejt el t9öbbesszámban beszélni, hisz igazságtalannak érezné, hogy ketten küzdenek, de csak ő részesül bármiben is. Vagy, ha mégis, hát úgyis megsoztja, Xavy megérdemli. Az elején is suttogott, szóval a hangerő vélhetően nem számít, csak a folytonosság, azonban most kiegészítve a hangot, ismét vérrel rajzol zablát, kantárt, nyerget és kengyelt neki, miközben folyamatosan suttog. Ha közben esetleg az apóka a hang kapcsán, vagy bármiben tanáccsal szolgál, reméli, hogy Xavy közbelép és segít neki, vagy akár ő módosít a végrehajtáson.*
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Most már aztán mindent bevetnek, mi eddig tarsolyukban előfordult, sőt, még meg is fejelik egy adaggal. Szerencsére kiváló partnere akad ebben, mert Xavy vele üvölt, vele fröcsköl és még a vér látványa sem borzasztja, sőt, még Umon nagy koncentrációja sem. Bár érzi, hogy a varázs nem sikerült, valójában, mikor már belekezd, akkor látja, hogy ennek semmi értelme, máshol kell keresniük a megfejtést.*
- Muszáj, hogy sikerüljön... muszáj! *Sóhajt fel, s lassan már kezét törtdeli, mikor látja, hogy megint csak apró eredményt sikerült elérni.*
- Akkor sem adjuk fel... tudod, van az a hülye szokásom, ha nekikezdek valaminek, akkor szeretem befejezni. *Mondja csendesen a lányra nézve, aztán elmosolyodik.* Még jó, hogy mellém szegődtél, azért ketten mégis csak viccesebb. *Vonja meg a vállát, miközben a feladvány felé fordul. Mert valójában... még mindig kiválóan érzi magát. Bár az a nyalás... azt be kell vallania furcsa volt.*
- Egyébként milyen volt az ize? *Érdeklődik udvariasságból, igaz, marhára nem kíváncsi rá. Az apókát nem veszi észre, így sokkal inkább megint csak a feladvánnyal van elfoglalva.*
- Na most... akkor értük el a legjobb eredményt, mikor festegettünk... amikor leborítottad, olyan, mintha elrontottuk volna, úgyhogy azt hagyjuk. *Legyint, majd a hangra összerezzen mögötte, bár lehet előtte már Xavy is jelzett.*
- Fogadjon az erdő, apóka! *Köszön vissza zavartan, felhúzott szemöldökkel.* Khm... úgy van. *Válaszol még mindig zavartan, majd Xavyra tekint értetlenséggel szemében. ~ Ez meg, hogy került ide?! ~Kérdezik szemei.* Eggen... öhm... Xavy... én megpróbálnám a véreset, ha esetleg elmondanád neki közben a részleteket... hátha tudna nekünk segíteni apóka! *Fordul a bácsika felé, barátságos mosollyal, közben már markát ökölbe szorítja, hogy újabb vért sajtoljon, s ismét suttogva közeledik a festményhez.*
- A gazdád vagyunk... engedelmeskedj! A gazdád vagyunk, engedelmeskedj! *Továbbra sem felejt el t9öbbesszámban beszélni, hisz igazságtalannak érezné, hogy ketten küzdenek, de csak ő részesül bármiben is. Vagy, ha mégis, hát úgyis megsoztja, Xavy megérdemli. Az elején is suttogott, szóval a hangerő vélhetően nem számít, csak a folytonosság, azonban most kiegészítve a hangot, ismét vérrel rajzol zablát, kantárt, nyerget és kengyelt neki, miközben folyamatosan suttog. Ha közben esetleg az apóka a hang kapcsán, vagy bármiben tanáccsal szolgál, reméli, hogy Xavy közbelép és segít neki, vagy akár ő módosít a végrehajtáson.*
14436. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 13:04:08
Üzenet elküldve: 2020-02-26 13:04:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A fekete nefelejcs//
*Néha az utcát fürkészi, néha a vendégeket, de a mai nap valóban lagymatagnak indul. Na nem mintha minden napra kéne a sürgés-forgás, az izgalom, de a változatosabb életvitelnél nehezebb hozzászokni a néha-néha beköszönő vontatottsághoz.
Az ital és a gyümölcs lassan fogy, az idő ugyan olyan ütemben múlik. Ha semmi nem kelti fel az érdeklődését, akkor talán még egy ebédidőt megvár, azután tovább is ballag. A kellemes meleg bent lét, a semmittevés kissé egykedvűvé változtatja, s még inkább nem lesz kedve semmit sem kezdeni magával. Azt pedig nem szereti.
Félig ürült poharát maga elé teszi, majd kezeit ölébe pakolva pihenteti meg azokat.
Mindahányszor, amint nyílik a fogadó ajtaja kissé reménykedve pillant az új arcokra, de senkiben sem lát elég fantáziát, hogy hosszabban szentelje neki a figyelmét.
Még egy utolsó próbát tesz, ahogy ismét nyikordul a tömör faajtó. A pillantása végig követi a köpenybe burkolózott alakot, minden mozdulatát, a rendeléstől kezdve egészen a kézhez kapásig, de semmit nem mozdít meg a nőben. Csalódott sóhajjal konstatálja, hogy a mai napja is elfuseráltnak ígérkezik, de azután...
Csak egy röpke pillanat, egy másodperc töredéke, ahogy tekintete találkozik az idegenével. Talán meg sem történt, mégis valami különleges érzés kerítette hatalmába. Megnevezni nem tudja, de a gyomra apró rándulása, egy erősebb szívdobbanás kizökkenti fásultságából.*
- Érdekes.
*Hümmenti orra alatt, de maga sem tudja mégis mit talál most ennyire megragadónak. Mire észbe kap az idegen már maga mögött is hagyja a pultot, meg sem állva a fogadó másik feléig.
De nem. Mégis mit gondolt, ha már egy pillanatnyi idő alatt fel tudta kelteni az érdeklődését, hagyja, hogy csak így elbújjon a szemei elől? A válasz egy határozott azt már nem.
A boros poharat felkapva üríti is ki a maradékot, majd a gyümölcsökkel is végezve kel is fel ültéből.
Illedelmes, jól nevelt nőként megfogja az edényeket, s ismét a pulthoz lejt. Léptei kecsesek, halkak, akár egy macskáé, mégis figyelemfelkeltőbbnek szánja, hátha ismét elkaphatja az idegen pillantását. S mi is lehetne annál jobb módszer, minthogy kicsit elkezdi játszani magát.
De most hátrébb szorítja az idegent, míg dolgát elvégzi a fogadósnál. Lepakolja a megüresedett dolgait, majd egy bájmosoly villantásával pillant fel rá.*
- Mennyei volt meg kell hagyni. Valami lassabban fogyó ital kéne. Kérnék egy jó pohár Mézsört. *S már teszi is le a pultlapra a 14 aranyat.*
*Ahogy kézhez is kapja az italt már hátat is fordít a fogadósnak, s ismét a csuklyást keresi fel. Apró mosolyba húzza ajkait, s kíváncsi tekintetével próbál belesni az anyag alá, hátha valami konkrétabbat is ki tud venni. Az a félpillanatnyi idő számára kevés volt és ez elégedetlenséggel tölti el. Ha már ez az alak így felkeltette a figyelmét, nem adja fel ilyen könnyen. Türelmes típus. Vár, mint macska az áldozatul kiszemelt egérre. előbb utóbb az egérke úgy is előbújik, akkor pedig a cicus lecsap.
Amíg vár addig csak a fura érzéstől kéne megszabadulnia, ami a gyomrát és mellkasát tölti el. Mintha valami a régmúltból akarna feltörni, valami emlék, valami, amit már rég elfelejtett. De egyelőre fogalma sincs mi lehet az. Talán épp az idegen fogja megadni rá a választ.*
*Néha az utcát fürkészi, néha a vendégeket, de a mai nap valóban lagymatagnak indul. Na nem mintha minden napra kéne a sürgés-forgás, az izgalom, de a változatosabb életvitelnél nehezebb hozzászokni a néha-néha beköszönő vontatottsághoz.
Az ital és a gyümölcs lassan fogy, az idő ugyan olyan ütemben múlik. Ha semmi nem kelti fel az érdeklődését, akkor talán még egy ebédidőt megvár, azután tovább is ballag. A kellemes meleg bent lét, a semmittevés kissé egykedvűvé változtatja, s még inkább nem lesz kedve semmit sem kezdeni magával. Azt pedig nem szereti.
Félig ürült poharát maga elé teszi, majd kezeit ölébe pakolva pihenteti meg azokat.
Mindahányszor, amint nyílik a fogadó ajtaja kissé reménykedve pillant az új arcokra, de senkiben sem lát elég fantáziát, hogy hosszabban szentelje neki a figyelmét.
Még egy utolsó próbát tesz, ahogy ismét nyikordul a tömör faajtó. A pillantása végig követi a köpenybe burkolózott alakot, minden mozdulatát, a rendeléstől kezdve egészen a kézhez kapásig, de semmit nem mozdít meg a nőben. Csalódott sóhajjal konstatálja, hogy a mai napja is elfuseráltnak ígérkezik, de azután...
Csak egy röpke pillanat, egy másodperc töredéke, ahogy tekintete találkozik az idegenével. Talán meg sem történt, mégis valami különleges érzés kerítette hatalmába. Megnevezni nem tudja, de a gyomra apró rándulása, egy erősebb szívdobbanás kizökkenti fásultságából.*
- Érdekes.
*Hümmenti orra alatt, de maga sem tudja mégis mit talál most ennyire megragadónak. Mire észbe kap az idegen már maga mögött is hagyja a pultot, meg sem állva a fogadó másik feléig.
De nem. Mégis mit gondolt, ha már egy pillanatnyi idő alatt fel tudta kelteni az érdeklődését, hagyja, hogy csak így elbújjon a szemei elől? A válasz egy határozott azt már nem.
A boros poharat felkapva üríti is ki a maradékot, majd a gyümölcsökkel is végezve kel is fel ültéből.
Illedelmes, jól nevelt nőként megfogja az edényeket, s ismét a pulthoz lejt. Léptei kecsesek, halkak, akár egy macskáé, mégis figyelemfelkeltőbbnek szánja, hátha ismét elkaphatja az idegen pillantását. S mi is lehetne annál jobb módszer, minthogy kicsit elkezdi játszani magát.
De most hátrébb szorítja az idegent, míg dolgát elvégzi a fogadósnál. Lepakolja a megüresedett dolgait, majd egy bájmosoly villantásával pillant fel rá.*
- Mennyei volt meg kell hagyni. Valami lassabban fogyó ital kéne. Kérnék egy jó pohár Mézsört. *S már teszi is le a pultlapra a 14 aranyat.*
*Ahogy kézhez is kapja az italt már hátat is fordít a fogadósnak, s ismét a csuklyást keresi fel. Apró mosolyba húzza ajkait, s kíváncsi tekintetével próbál belesni az anyag alá, hátha valami konkrétabbat is ki tud venni. Az a félpillanatnyi idő számára kevés volt és ez elégedetlenséggel tölti el. Ha már ez az alak így felkeltette a figyelmét, nem adja fel ilyen könnyen. Türelmes típus. Vár, mint macska az áldozatul kiszemelt egérre. előbb utóbb az egérke úgy is előbújik, akkor pedig a cicus lecsap.
Amíg vár addig csak a fura érzéstől kéne megszabadulnia, ami a gyomrát és mellkasát tölti el. Mintha valami a régmúltból akarna feltörni, valami emlék, valami, amit már rég elfelejtett. De egyelőre fogalma sincs mi lehet az. Talán épp az idegen fogja megadni rá a választ.*
14435. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 11:42:47
Üzenet elküldve: 2020-02-26 11:42:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A fekete nefelejcs//
*Jólesően konstatálja, hogy a kezei kezdenek átmelegedni és az ujjai is végre rendeltetés szerűen mozognak. A hideg, csípős szélben hamar elgémberedtek, de pár perc a melegben új életet lehelt beléjük. Így pedig itt az ideje, hogy az alkohol pedig Alyba leheljen új életet. Az elmúlt néhány nap megpróbáltatásai után, jól esik, hogy egy kicsit elengedheti magát. Ébersége is alább hagy picit, hisz nincs is annál fárasztóbb dolog, ha az ember, mindig ugrásra kész.
Megáll a pult előtt, majd, miközben a pultost várja, a mellet lévő két férfi beszélgetését figyeli, de semmi olyan nem hangzik el, ami érdekelné. Csak a szokásos kocsmai csevej, a szokásos kocsmai témákról, két szokásos kocsmai alaktól.
Mikor végre sorra kerül, rendel egy Pálinkát, majd miután kifizeti érte a 14 aranyat, tekintete ismét elkalandozik.
Átlagos napnak mondható a mai, már amennyire Aly ezt le tudja szűrni. Nem sűrűn járt a Pegazusban, részint azért, mert nem is engedhette meg magának, részint pedig, mert túl sokan felismerhették. De ez régen volt, azóta eltelt öt év és a férfi mind arcra, mind szellemiségében megváltozott. Ha meg találkozna azokkal a régi ismerősökkel, valószínűleg meg sem ismernék. Tekintete egyszer csak megakad a terem egyik ablaka melletti asztalon. Jobban mondva az asztalnál ülő személyen. Valahogy rossz érzése támad tőle, mintha valahonnan ismerné az ott pihenő személyt, mintha találkozott volna már vele, mintha a sors fonalaik egyszer már csomóba fonódtak volna...
A felismerés, mint villámcsapás hasít a fejébe, szemei kissé elkerekednek, szája kiszárad. Kissé remegve fordul vissza a csapszék felé, ahol épp megkapja az italát, majd kiszáradt szája miatt, kissé nehézkesen rendel magának még két Pálinkát. Gyorsan előkeresi az erszényéből a 28 aranyat. Miután kézhez kapja az italát, az elsőt gyorsan le is küldi bátorító gyanánt, majd a csuklyáját szorosan az arcába húzva elindul a terem másik vége felé. *
~Mit vétettem istenem? Miért büntetsz még mindig? ~
*Siránkozik magában, miközben helyet foglal és elméje segítségével, próbálja láthatatlanná tenni magát. *
A hozzászólás írója (Alytrois Dergaux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.26 11:47:02
*Jólesően konstatálja, hogy a kezei kezdenek átmelegedni és az ujjai is végre rendeltetés szerűen mozognak. A hideg, csípős szélben hamar elgémberedtek, de pár perc a melegben új életet lehelt beléjük. Így pedig itt az ideje, hogy az alkohol pedig Alyba leheljen új életet. Az elmúlt néhány nap megpróbáltatásai után, jól esik, hogy egy kicsit elengedheti magát. Ébersége is alább hagy picit, hisz nincs is annál fárasztóbb dolog, ha az ember, mindig ugrásra kész.
Megáll a pult előtt, majd, miközben a pultost várja, a mellet lévő két férfi beszélgetését figyeli, de semmi olyan nem hangzik el, ami érdekelné. Csak a szokásos kocsmai csevej, a szokásos kocsmai témákról, két szokásos kocsmai alaktól.
Mikor végre sorra kerül, rendel egy Pálinkát, majd miután kifizeti érte a 14 aranyat, tekintete ismét elkalandozik.
Átlagos napnak mondható a mai, már amennyire Aly ezt le tudja szűrni. Nem sűrűn járt a Pegazusban, részint azért, mert nem is engedhette meg magának, részint pedig, mert túl sokan felismerhették. De ez régen volt, azóta eltelt öt év és a férfi mind arcra, mind szellemiségében megváltozott. Ha meg találkozna azokkal a régi ismerősökkel, valószínűleg meg sem ismernék. Tekintete egyszer csak megakad a terem egyik ablaka melletti asztalon. Jobban mondva az asztalnál ülő személyen. Valahogy rossz érzése támad tőle, mintha valahonnan ismerné az ott pihenő személyt, mintha találkozott volna már vele, mintha a sors fonalaik egyszer már csomóba fonódtak volna...
A felismerés, mint villámcsapás hasít a fejébe, szemei kissé elkerekednek, szája kiszárad. Kissé remegve fordul vissza a csapszék felé, ahol épp megkapja az italát, majd kiszáradt szája miatt, kissé nehézkesen rendel magának még két Pálinkát. Gyorsan előkeresi az erszényéből a 28 aranyat.
Miután kézhez kapja az italát, az elsőt gyorsan le is küldi bátorító gyanánt, majd a csuklyáját szorosan az arcába húzva elindul a terem másik vége felé. *~Mit vétettem istenem? Miért büntetsz még mindig? ~
*Siránkozik magában, miközben helyet foglal és elméje segítségével, próbálja láthatatlanná tenni magát. *
A hozzászólás írója (Alytrois Dergaux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.26 11:47:02
14434. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 07:34:47
Üzenet elküldve: 2020-02-26 07:34:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vér a sebben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Azt meg kell hagyni, Ysaneee mindenféleképpen érdekes, különleges nőnek számít. Ritkaság ebben a túlzottan egyforma és unalmas világban. A Kikötőben csak söpredékek élnek, Artheniorban nyakas szegények, a várost körülölelő területeken pedig pajzán nemesszerűségek laknak. Ezekben biztos, de állítólag vannak valami tharg nevezetű népek is errefelé, akikkel Fräd még nem futott össze, bár az általa elképzelt attidű fedi a valóságot, akkor talán ez inkább szerencséjének, mint balszerencséjének nevezhető. Nem szeretne majd' harminc évesen felkoncolódni.
Elmosolyodik a válaszra, hiszen most erősítették meg a gondolatait. Akármilyen gonosz is legyen bárki, az önirónia mindig kellemessé, édesebbé teszi a beszélgetést. Nem is szól semmit, egészen addig, míg fel nem vázolják egy játék lehetőségét előtte. Ez már sokkal jobban tetszik a tudósnak, hiszen Wegtorenben elmetannal foglalkozott, ha csak egy nagyon rövid ideig is a polihisztorunk, így valamennyire esélyesnek látja magát ebben.*
-Rendben, nekem tetszik. Ha megengedi nekem, akkor kezdeném is. *Nagyot sóhajt, amint kiötleteli a kérdést, majd közelebb is hajol a kiválasztotthoz. A matató láb egyáltalán nincsen ellenére, ez csak azt mutatja szerinte, hogy viszont érdeklődnek iránta.*
-Férjezett-e a kisasszony? *Mosolyodik el, mint valami álnok kutya. Nem, mintha egy igen aggasztaná, sőt, itt a legkevésbé sem a válasz mivoltán van a hangsúly, hanem, hogy egyáltalán képes e a másik visszavágni. Emiatt fél attól, hogy tőle mit szeretne majd a tolvaj.*
//Vér a sebben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Azt meg kell hagyni, Ysaneee mindenféleképpen érdekes, különleges nőnek számít. Ritkaság ebben a túlzottan egyforma és unalmas világban. A Kikötőben csak söpredékek élnek, Artheniorban nyakas szegények, a várost körülölelő területeken pedig pajzán nemesszerűségek laknak. Ezekben biztos, de állítólag vannak valami tharg nevezetű népek is errefelé, akikkel Fräd még nem futott össze, bár az általa elképzelt attidű fedi a valóságot, akkor talán ez inkább szerencséjének, mint balszerencséjének nevezhető. Nem szeretne majd' harminc évesen felkoncolódni.
Elmosolyodik a válaszra, hiszen most erősítették meg a gondolatait. Akármilyen gonosz is legyen bárki, az önirónia mindig kellemessé, édesebbé teszi a beszélgetést. Nem is szól semmit, egészen addig, míg fel nem vázolják egy játék lehetőségét előtte. Ez már sokkal jobban tetszik a tudósnak, hiszen Wegtorenben elmetannal foglalkozott, ha csak egy nagyon rövid ideig is a polihisztorunk, így valamennyire esélyesnek látja magát ebben.*
-Rendben, nekem tetszik. Ha megengedi nekem, akkor kezdeném is. *Nagyot sóhajt, amint kiötleteli a kérdést, majd közelebb is hajol a kiválasztotthoz. A matató láb egyáltalán nincsen ellenére, ez csak azt mutatja szerinte, hogy viszont érdeklődnek iránta.*
-Férjezett-e a kisasszony? *Mosolyodik el, mint valami álnok kutya. Nem, mintha egy igen aggasztaná, sőt, itt a legkevésbé sem a válasz mivoltán van a hangsúly, hanem, hogy egyáltalán képes e a másik visszavágni. Emiatt fél attól, hogy tőle mit szeretne majd a tolvaj.*
14433. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 07:09:45
Üzenet elküldve: 2020-02-26 07:09:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Nem igazán csüggeszti, hogy Ar Thenior szerint a megoldása nem megfelelő a számára, hiszen tudja, hogy minden elme máshogy jár, főleg egy hatalmas kőgólemé. Így átpártol egy másik feladványra, ami talán sokkalta nekivalóbb. Ennek az eredménye nem csak a kitaláció műve lesz, erősen úgy véli, hanem inkább az őket körülvevő világ anyagi jellemzőinek ismerete. Be is sétál a Pegazusba, a legközelebbi fogadóba, hogy szerezzen magának alapanyagot a dologhoz, mert nem hiszi, hogy csupán az akaratával sikerülne elrepeszteni azt a kristályt. A pulthoz siet és felkapaszkodik, majd határozottan kér, mert fontos ügyben jár el.*
-Két vödör hideg, kúti vizet kérek, a főtérre cipelve. *Minthogy azért maga nem szeretné vonszolni a nehéz tehret.*
-Meg egy kancsó sütőolajat, ha kicsit használt, az se baj! És egy égő gyertyát is ide, a kezembe. Mennyi lesz ez jó uram? *Mutatja fel a kezét a fogadó irányába, hogy szavainak súlyt adjon és várja a választ.*
//8. próbatétel//
*Nem igazán csüggeszti, hogy Ar Thenior szerint a megoldása nem megfelelő a számára, hiszen tudja, hogy minden elme máshogy jár, főleg egy hatalmas kőgólemé. Így átpártol egy másik feladványra, ami talán sokkalta nekivalóbb. Ennek az eredménye nem csak a kitaláció műve lesz, erősen úgy véli, hanem inkább az őket körülvevő világ anyagi jellemzőinek ismerete. Be is sétál a Pegazusba, a legközelebbi fogadóba, hogy szerezzen magának alapanyagot a dologhoz, mert nem hiszi, hogy csupán az akaratával sikerülne elrepeszteni azt a kristályt. A pulthoz siet és felkapaszkodik, majd határozottan kér, mert fontos ügyben jár el.*
-Két vödör hideg, kúti vizet kérek, a főtérre cipelve. *Minthogy azért maga nem szeretné vonszolni a nehéz tehret.*
-Meg egy kancsó sütőolajat, ha kicsit használt, az se baj! És egy égő gyertyát is ide, a kezembe. Mennyi lesz ez jó uram? *Mutatja fel a kezét a fogadó irányába, hogy szavainak súlyt adjon és várja a választ.*
14432. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-26 02:29:26
Üzenet elküldve: 2020-02-26 02:29:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Mintha valami történne. Egy egészen icipici pillanatra. Mikor Umon megközelíti a rajzot újabb dühödt nyerítést hall a páros, és szüntelen vibrálás bántja szemüket. Ám mintha valami furcsa fénye lenne, mikor a vérzabla rákerülne. A fehér, szemfájdító villogás mintha színt váltana. Méreg zöld, lassú lüktetése azonban hamar abbamarad. Az a nagy baj, hogy egyszerre próbálták a mindent IS. A fájdalommal felrajzolt kantár a varázslat sikertelensége ellenére, még lehetne egy jó ötlet, ha nem mosná le azonnal a víz, és száradna fel azzal együtt szinte rögvest. A legnagyobb furcsaságra Azonban a lányka figyelhet fel. Egy öreg apóka, érdekes öltözékkel, valami növényt rágcsálva, és szalmakalapban vakarja ősz szakállát igen kerek szemmel. Nyűtt, foltozott ruhájára szinte ezer zseb van varrva, mindegyikben van valami. Egy kis föld, vagy valami szerszámféleség. Ha valamelyik rá tekint egy pillanatra zavarba jön, majd kalapját megemelve köszön.*
-Napot a népeknek!
*Hangja mintha valami mesemondó lenne, de legalább olyan idős mint az első mese ami született.*
-Jót, vagy rosszat egyre megy. A lényeg, hogy legyen nap. Ha nap van, minden van.
*Mondja remegő hangon.*
-Na! Nem akarok önökre törni...
*Vakarja tovább halántékát a saras körmével.*
-De mit akarnak attól a lótul?
*Majd egy pillanatra körbe néz, hogy más is látja, vagy tanúja e a beszélgetésnek, próbál egy kicsit segíteni az igen csak őrültnek látszó pároson.*
-Me' hogy nem tudom tudják-e, de több baj is van vele. Először: Ez félig csirke, félig ló! Másodszor: Villog mint a Valastrah. *Jelentsen a szó bármit is.* Harmadszor...
*A hatásszünetben jól meggondolja, hogy meg merje e mondani nekik az igazat.*
-Szóval, hogy festve van.
*Böki ki végül nehezen a kertész. Ugyan ezzel még nem volt a párocska segítségére, de ha beavatják a részletekbe, lehet hogy tudna tanácsot adni.*
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Mintha valami történne. Egy egészen icipici pillanatra. Mikor Umon megközelíti a rajzot újabb dühödt nyerítést hall a páros, és szüntelen vibrálás bántja szemüket. Ám mintha valami furcsa fénye lenne, mikor a vérzabla rákerülne. A fehér, szemfájdító villogás mintha színt váltana. Méreg zöld, lassú lüktetése azonban hamar abbamarad. Az a nagy baj, hogy egyszerre próbálták a mindent IS. A fájdalommal felrajzolt kantár a varázslat sikertelensége ellenére, még lehetne egy jó ötlet, ha nem mosná le azonnal a víz, és száradna fel azzal együtt szinte rögvest. A legnagyobb furcsaságra Azonban a lányka figyelhet fel. Egy öreg apóka, érdekes öltözékkel, valami növényt rágcsálva, és szalmakalapban vakarja ősz szakállát igen kerek szemmel. Nyűtt, foltozott ruhájára szinte ezer zseb van varrva, mindegyikben van valami. Egy kis föld, vagy valami szerszámféleség. Ha valamelyik rá tekint egy pillanatra zavarba jön, majd kalapját megemelve köszön.*
-Napot a népeknek!
*Hangja mintha valami mesemondó lenne, de legalább olyan idős mint az első mese ami született.*
-Jót, vagy rosszat egyre megy. A lényeg, hogy legyen nap. Ha nap van, minden van.
*Mondja remegő hangon.*
-Na! Nem akarok önökre törni...
*Vakarja tovább halántékát a saras körmével.*
-De mit akarnak attól a lótul?
*Majd egy pillanatra körbe néz, hogy más is látja, vagy tanúja e a beszélgetésnek, próbál egy kicsit segíteni az igen csak őrültnek látszó pároson.*
-Me' hogy nem tudom tudják-e, de több baj is van vele. Először: Ez félig csirke, félig ló! Másodszor: Villog mint a Valastrah. *Jelentsen a szó bármit is.* Harmadszor...
*A hatásszünetben jól meggondolja, hogy meg merje e mondani nekik az igazat.*
-Szóval, hogy festve van.
*Böki ki végül nehezen a kertész. Ugyan ezzel még nem volt a párocska segítségére, de ha beavatják a részletekbe, lehet hogy tudna tanácsot adni.*
14431. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-25 23:15:53
Üzenet elküldve: 2020-02-25 23:15:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
*A férfi eszik egy keveset, majd folytatja a beszédet.*
- Az ihlet a legfontosabb. A verseket nem tudni kell, hanem érezni. Ezen kívül elmaradhatatlan a szókincs, hiszen a nélkül minden egysíkúvá válhat.*-jegyzi meg a férfi, majd elgondolkodik.*
- Igen a múzsák többnyire nők, de van, hogy egy-két női művészt is megihletnek, vagy éppen férfi alakot öltenek.*-mosolyodik el Xaras, és befejezi a reggelit. Szépen megtörli a száját, majd újra szól.*
- A szobában van időnk felkészülni, hangszert később is szerezhetünk, vár lehet, hogy inkább készíttetni kellene, az sokkal személyesebb lehet.*-jegyzi meg a bárd.*
*A férfi eszik egy keveset, majd folytatja a beszédet.*
- Az ihlet a legfontosabb. A verseket nem tudni kell, hanem érezni. Ezen kívül elmaradhatatlan a szókincs, hiszen a nélkül minden egysíkúvá válhat.*-jegyzi meg a férfi, majd elgondolkodik.*
- Igen a múzsák többnyire nők, de van, hogy egy-két női művészt is megihletnek, vagy éppen férfi alakot öltenek.*-mosolyodik el Xaras, és befejezi a reggelit. Szépen megtörli a száját, majd újra szól.*
- A szobában van időnk felkészülni, hangszert később is szerezhetünk, vár lehet, hogy inkább készíttetni kellene, az sokkal személyesebb lehet.*-jegyzi meg a bárd.*
14430. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-25 21:19:12
Üzenet elküldve: 2020-02-25 21:19:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
- Azaz! Líra. Ezt a szót kerestem.* Kiált fel boldogan a lány. Ez most annyira felcsigázta, hogy egy darabig még az evést is abba hagyja.*
- Remek! Máris belecsapunk a lecsóba.* Továbbra is jó a kedve, de a múzsa szóra elgondolkodik.*
- Értem én, de a múzsák azok nők szoktak lenni, mivel a férfiak fantáziáját könnyedén beindítják.* Okoskodik, mert mintha valami ilyesmit hallott volna.*
- Hát fantázia az éppen akad. A többit meg majd meglátjuk.* Szól és aztán visszatér a reggelijéhez.*
- Azaz! Líra. Ezt a szót kerestem.* Kiált fel boldogan a lány. Ez most annyira felcsigázta, hogy egy darabig még az evést is abba hagyja.*
- Remek! Máris belecsapunk a lecsóba.* Továbbra is jó a kedve, de a múzsa szóra elgondolkodik.*
- Értem én, de a múzsák azok nők szoktak lenni, mivel a férfiak fantáziáját könnyedén beindítják.* Okoskodik, mert mintha valami ilyesmit hallott volna.*
- Hát fantázia az éppen akad. A többit meg majd meglátjuk.* Szól és aztán visszatér a reggelijéhez.*
14429. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-25 20:28:57
Üzenet elküldve: 2020-02-25 20:28:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
*A férfi elgondolkodik azon a hangszeren, amire Zirnanda gondol.*
- Azt hiszem líra a neve, de nem vagyok benne biztos.*-szól a férfi és közben vígan eszi a reggelijét.*
- Reggeli után meghallgatlak. Egyelőre annyit elég, hogy tudd. A jó vers titka, a jó ihlet. Az ihlethez pedig egy múzsa kell, mint nekem te.*-mosolyodik el a férfi.*
- A múzsa egy olyan személy, aki képes alkotásra sarkalni a művészt.*-magyarázza el a férfi és iszik egy korty teát.*
- Nem nagy ördöngősség csak egy kis fantázia kell hozzá, az pedig van neked.*-mondja a férfi.*
*A férfi elgondolkodik azon a hangszeren, amire Zirnanda gondol.*
- Azt hiszem líra a neve, de nem vagyok benne biztos.*-szól a férfi és közben vígan eszi a reggelijét.*
- Reggeli után meghallgatlak. Egyelőre annyit elég, hogy tudd. A jó vers titka, a jó ihlet. Az ihlethez pedig egy múzsa kell, mint nekem te.*-mosolyodik el a férfi.*
- A múzsa egy olyan személy, aki képes alkotásra sarkalni a művészt.*-magyarázza el a férfi és iszik egy korty teát.*
- Nem nagy ördöngősség csak egy kis fantázia kell hozzá, az pedig van neked.*-mondja a férfi.*
14428. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-25 20:25:04
Üzenet elküldve: 2020-02-25 20:25:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Alytrois gyors léptekkel haladt végig a Szegénynegyed határában kanyargó kis utcákban, szorosan, a néhol már omladozó falakhoz simulva, miközben átkozta a sorsot, hogy a talpa alatt heverő kavicsok, minden lépésekor megcsikordulnak. Minden egyes ilyen kis hangra összerezzent és idegesen nézett körül. Kritikus ponthoz érkezett a terve. Ha innen túl jut, már könnyen el tud majd vegyülni az emberek állandóan hömpölygő tömegében, de ha itt elkapják... nos az könnyen az életébe kerülhet. Alytrois hirtelen megállt. A zúzalék szomorú csikorgással vette tudomásul, hogy megpihentek rajta. Valami nincs rendben. Futott át Aly agyán, majd gyorsan elkezdte felkutatni a kellemetlen érzés forrását. A szorító csizma? Nem. A hidegtől elgémberedett ujjak? Nem. A hátát nyomó kés? Igen minden bizonnyal ez lesz az. *
-Hogysmint vagyunk ezen a csodás estén Aly?
*Hallatszott egy mély férfi hang Aly háta mögül, aki minden bizonnyal a kést neki szegező férfi lehet. *
-Nem panaszkodhatok, csak valami szúrja a hátam, nincs ötleted, hogy mi lehet az?
*Válaszol a támadónak könnyeden, miközben azon töri a fejét, hogy hogyan tudna megmenekülni ebből a helyzetből. *
-Lehet köze van ehhez. *Válaszol a férfi, miközben egy kissé jobban elkezdi nyomni Aly hátához a kés hegyét. *Tudod meglepődtem. Nem hittem volna, hogy az Aerty egyik tagját ilyen könnyű lesz elkapni, de úgy látszik, az idő hozzád sem volt kegyes.
-Ezt mind abból szűrted le, hogy itt állunk kettecskén? Mi van akkor, ha számoltam, egy ilyen romantikus találkával?
*Válaszolja Aly, de persze ez az egész csak blöff. Még időhúzásnak is úgy látszik kevés, mert a kés hegye, ugyan olyan masszívan szegeződik a hátának, mint annak előtte. Néhány másodpercnyi néma csend következik, amit hősünk nem nagyon tud hova tenni. A támadója hirtelen megnémult? Esetleg vár most tőle még valamit? Majd egy tompa puffanás hallatszik, amit a kés nyomásának megszűnése követ, amit egy kissé hangosabb puffanás kísér. El meglepetten fordul meg, ahol egy nagydarab férfit lát feküdni az úton, egyre növekvő vértócsával a feje alatt, meg egy másikat, aki a kissé hátrébb áll és egy nagyobb követ szorongat a kezében. *
-Látom, még mindig nekem kell megmentenem a segged.
*Mosolyog rá a férfi, mintha csak egy kocsmában ülnének két pofa sör társaságában, nem egy halott férfi felett a hideg utcán társalognának. *
-Látom még mindig szereted a hőst játszani... El.
*Válaszol Aly mosoly nélkül, talán kicsit ridegebben is, mint ahogy a helyzet megkívánná. * Mondd minek köszönhetem a szerencsés felbukkanásodat? *Teszi fel a kérdést, kissé felvont szemöldökkel, mintha nem lenne a válasz teljesen nyilvánvaló a válasz. Erre a férfi egy lemondó sóhaj kíséretében, eldobja az eddig a kezében szorongatott követ, majd mintha valami groteszk üllőalkalmatosság lenne, lehuppan az előtte fekvő holttestre, majd megpaskolja a mellette lévő üres részt, jelezvén, hogy Aly is foglaljon helyet nyugodtan, de amaz csak megrázza a fejét. Nem a holttestek idegenek tőle, különösebben még attól sem irtózik, hogy leüljön egyre, inkább csak szeretne minél messzebb maradni Eltől. Kiszámíthatatlan egyén, aki még fegyver nélkül is talán veszélyesebb, mint az alatta fekvő szerencsétlen. Szóval inkább csak áll ott, testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi és várja, hogy elkezdődjön az a beszélgetés, aminek pontosan tudja, hogy mi lesz a kimenetele. Bár mélyen belül nagyon reméli, hogy téved. *
-A fõnök nem túl boldog.
*Töri meg végül a csendet El, miközben előre hajol és felvesz egy követ, amit dobálni kezd a levegőbe. *
-A főnök sosem boldog. *Feleli Aly rezignáltan, miközben ő pótcselekvésnek a kavicsok rugdosását választja. * Jó öt éven keresztül dolgoztam neki, de egyszer sem láttam mosolyogni. Szerintem az az emb...
-Még most is neki dolgozol... Vissza kellene jönnöd. *Szakítja félbe a másik férfi, aki közben eldobja a követ és feláll, majd miközben lassan elindul El felé folytatja. * Most szerencséd volt. *Áll meg egy pillanatra és rúg bele a holttestbe. *De mi van ha legközelebb nem lesz?
-Ez elég rossz érv El... ha visszamegyek, akkor is elvághatja valaki a torkom... sőt talán még nagyobb is rá az esély. * Feleli Aly kicsit talán nagyobb indulattal a hangjában, mint azt szerette volna, miközben a lehető legkevésbé feltűnően lép egyet hátra. Egy vadállat esetében az a legfontosabb, hogy ne érezze rajtad, hogy félsz tőle és El pontosan olyan jelen helyzetben Aly számára, mint egy vadállat. *
-Ez igaz... de mégis mihez akarsz kezdeni? Amúgy meg, mi az a röhejes szemkötő rajtad? *Nevet fel a férfi, mikor Aly arcát megvilágítja a felhők közül előbújó holdfény. Amaz csak elhúzza a száját, miközben leveszi a kötőt. *
-Az álca része. Tudom, hogy röhejesen festek benne, de eddig egészen jól bevált. Amúgy meg... nem tudom mit fogok csinálni. De azt tudom, hogy nem akarok ott lenni, amikor a hajónk léket kap és már esélyünk sem lesz a menekülésre. A helyedben én is mihamarabb távoznék, vagy lassan elkezdenék lélekben felkészülni rá, hogy a fejem egy karó végén végzi.
*Mindez pár napja történt, emlékszik vissza Aly, miközben egy kövérkés férfit követ végig az aprócska utcákon. *
-Hidd el, sehol nem találsz jobb házat ennyi aranyért. Szerencséd van velem, biztos el ment az eszem, hogy belementem egy számomra ilyen hátrányos üzletbe.
*Röhögcsélt a nagydarab férfi Aly előtt. Neve, legalább is Aly számára ismeretlen volt, de nem is igazán számított. Épp elég volt annyit tudnia róla, hogy tetőt intézett a feje fölé, még ha tisztában is van vele, hogy a férfi átveri. De pont ezért, biztos, hogy senkinek nem fog beszélni erről az üzletről. És ez jól is van így. *
-Képzelem.
*Húzza el a száját Aly, miközben tovább követi a tulajt a Szegénynegyed kicsit sem épp kellemes utcáin. *
-Ráadásul kifejezetten biztonságos a környék... ha az ember nem tudná hol van, akár azt is képzelheti, hogy a valami kúriában él.
*Nevet egy nagyot az öreg a saját viccén, miközben megfordulva megcsapkodja kicsit Aly vállát. *Jól mondom?
-Minden szavaddal csak egyetérteni tudok.
*Erőltet mosolyt az arcára a férfi, miközben próbálja nem felidézni a tényt, hogy kétszer is megpróbálták őt kirabolni, csak az elmúlt egy órában. *
-Nah ugye... És itt is volnánk.
*Áll meg a tulaj hirtelen, miközben szélesre tárja a karját.
-Hát nem csodálatos?
*Kérdezi széles mosollyal, miközben Aly egyre inkább elszörnyedve figyeli az előtte tornyosuló kőhalmot, amit a tulajnak még van mersze háznak nevezni. Az egy dolog lenne, hogy az ablakok be vannak deszkázva, alkalomadtán még ez jól is jöhet, de hogy az ajtó elé is csak egy asztallap szerű falemez van hajtva és hogy a tetőn is több a hiányzó cserép, mint a meglévő az már kicsit Aly puritanitásának is sok. *
-Remélem legalább a falak nem fognak bedőlni.
*Mondja lemondóan, amire az öreg felkapja a fejét?
-Mondtál valamit?
*Kérdi, mintha nem is hallotta volna. Bár ki tudja, egy ilyen vén csalónak, már rég szelektív lehet a hallása. *
-Csak annyit, hogy csodálatos.
*Az öreg erre elvigyorodik. *
-Örülök, hogy tetszik, ugyanis az aranyat már nem áll módomban visszafizetni. Nos akkor én nem is zavarnék tovább. A legjobbakat.
*Erre gyorsan el is indul, Alynak nehogy esélye legyen visszakozni. *
-Ennél jobb már nem is lehetne.
*Sóhajt a férfi, majd elhajtva az ajtólapot belép a ház egyetlen szobájába. Ahol legnagyobb meglepetésére több apró tócsa fogadja. Felnézve meg is látja a baj okozóját, vagyok okozóit, több tányér méretű lyuk képében. Sóhajt egyet, majd inkább tovább szemrevételezi a kis szobát. Egy roskatag ágy valami pléd félével, ami valószínűleg már Aly mellett több bogár lakhelye is, így azt jobb lesz mihamarabb elégetni... igazából az egész kócerájnak jót tenne, ha a tűz martalékává válna, de most nincs olyan helyzetben, hogy finnyáskodjon. És ha már tűz, a beígért tűzifa is hiányzik természetesen a kandalló mellől, de legalább az egész jó állapotúnak tűnik. Mellette van egy rossz rozsdás dézsa, meg valami, ami fénykorában szék lehetett, de most inkább tűnik egy szú farmnak. Mellette van az asztal, aminek hiányzik a lapja, így jól tippelt, mikor az ajtónak támasztott lapot annak vélte. *
-De legalább tető van... többé-kevésbé.
*Eleveníti fel a szita szerű képet, majd elkezd nevetni. A feszültség, a fáradság és a csalódottság elegyének groteszk kacaja ez, amiből hiányzik mindennemű boldogság, helyette telítve van keserűséggel. *
~Azt hiszem jobb lenne inni valamit lefekvés előtt... Még ha jobb nem is lesz a helyzet, legalább kevésbé fog zavarni. ~
*Gondolja, majd kilép a házból és gyorsan elindul a Pegazus felé, miközben azt számolgatja, hogy mennyit költhet az este. A szám nem túl magas. Bár a napokban már melegedett kissé az idő, köpenyét így is szorosra húzza magán, hogy legalább egy kis védelmet nyerjen a szúrós, hideg széltől. De legalább még gyorsabb tempóra sarkalja ez. Viszonylag hamar el is éri a fogadót, ahova gyorsan be is lép és minden teketória nélkül elindul a söntés irányába, hogy mihamarabb áldásos részegségbe tudja magát ringatni. *
A hozzászólás írója (Alytrois Dergaux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.25 20:40:55
-Hogysmint vagyunk ezen a csodás estén Aly?
*Hallatszott egy mély férfi hang Aly háta mögül, aki minden bizonnyal a kést neki szegező férfi lehet. *
-Nem panaszkodhatok, csak valami szúrja a hátam, nincs ötleted, hogy mi lehet az?
*Válaszol a támadónak könnyeden, miközben azon töri a fejét, hogy hogyan tudna megmenekülni ebből a helyzetből. *
-Lehet köze van ehhez. *Válaszol a férfi, miközben egy kissé jobban elkezdi nyomni Aly hátához a kés hegyét. *Tudod meglepődtem. Nem hittem volna, hogy az Aerty egyik tagját ilyen könnyű lesz elkapni, de úgy látszik, az idő hozzád sem volt kegyes.
-Ezt mind abból szűrted le, hogy itt állunk kettecskén? Mi van akkor, ha számoltam, egy ilyen romantikus találkával?
*Válaszolja Aly, de persze ez az egész csak blöff. Még időhúzásnak is úgy látszik kevés, mert a kés hegye, ugyan olyan masszívan szegeződik a hátának, mint annak előtte. Néhány másodpercnyi néma csend következik, amit hősünk nem nagyon tud hova tenni. A támadója hirtelen megnémult? Esetleg vár most tőle még valamit? Majd egy tompa puffanás hallatszik, amit a kés nyomásának megszűnése követ, amit egy kissé hangosabb puffanás kísér. El meglepetten fordul meg, ahol egy nagydarab férfit lát feküdni az úton, egyre növekvő vértócsával a feje alatt, meg egy másikat, aki a kissé hátrébb áll és egy nagyobb követ szorongat a kezében. *
-Látom, még mindig nekem kell megmentenem a segged.
*Mosolyog rá a férfi, mintha csak egy kocsmában ülnének két pofa sör társaságában, nem egy halott férfi felett a hideg utcán társalognának. *
-Látom még mindig szereted a hőst játszani... El.
*Válaszol Aly mosoly nélkül, talán kicsit ridegebben is, mint ahogy a helyzet megkívánná. * Mondd minek köszönhetem a szerencsés felbukkanásodat? *Teszi fel a kérdést, kissé felvont szemöldökkel, mintha nem lenne a válasz teljesen nyilvánvaló a válasz. Erre a férfi egy lemondó sóhaj kíséretében, eldobja az eddig a kezében szorongatott követ, majd mintha valami groteszk üllőalkalmatosság lenne, lehuppan az előtte fekvő holttestre, majd megpaskolja a mellette lévő üres részt, jelezvén, hogy Aly is foglaljon helyet nyugodtan, de amaz csak megrázza a fejét. Nem a holttestek idegenek tőle, különösebben még attól sem irtózik, hogy leüljön egyre, inkább csak szeretne minél messzebb maradni Eltől. Kiszámíthatatlan egyén, aki még fegyver nélkül is talán veszélyesebb, mint az alatta fekvő szerencsétlen. Szóval inkább csak áll ott, testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi és várja, hogy elkezdődjön az a beszélgetés, aminek pontosan tudja, hogy mi lesz a kimenetele. Bár mélyen belül nagyon reméli, hogy téved. *
-A fõnök nem túl boldog.
*Töri meg végül a csendet El, miközben előre hajol és felvesz egy követ, amit dobálni kezd a levegőbe. *
-A főnök sosem boldog. *Feleli Aly rezignáltan, miközben ő pótcselekvésnek a kavicsok rugdosását választja. * Jó öt éven keresztül dolgoztam neki, de egyszer sem láttam mosolyogni. Szerintem az az emb...
-Még most is neki dolgozol... Vissza kellene jönnöd. *Szakítja félbe a másik férfi, aki közben eldobja a követ és feláll, majd miközben lassan elindul El felé folytatja. * Most szerencséd volt. *Áll meg egy pillanatra és rúg bele a holttestbe. *De mi van ha legközelebb nem lesz?
-Ez elég rossz érv El... ha visszamegyek, akkor is elvághatja valaki a torkom... sőt talán még nagyobb is rá az esély. * Feleli Aly kicsit talán nagyobb indulattal a hangjában, mint azt szerette volna, miközben a lehető legkevésbé feltűnően lép egyet hátra. Egy vadállat esetében az a legfontosabb, hogy ne érezze rajtad, hogy félsz tőle és El pontosan olyan jelen helyzetben Aly számára, mint egy vadállat. *
-Ez igaz... de mégis mihez akarsz kezdeni? Amúgy meg, mi az a röhejes szemkötő rajtad? *Nevet fel a férfi, mikor Aly arcát megvilágítja a felhők közül előbújó holdfény. Amaz csak elhúzza a száját, miközben leveszi a kötőt. *
-Az álca része. Tudom, hogy röhejesen festek benne, de eddig egészen jól bevált. Amúgy meg... nem tudom mit fogok csinálni. De azt tudom, hogy nem akarok ott lenni, amikor a hajónk léket kap és már esélyünk sem lesz a menekülésre. A helyedben én is mihamarabb távoznék, vagy lassan elkezdenék lélekben felkészülni rá, hogy a fejem egy karó végén végzi.
*Mindez pár napja történt, emlékszik vissza Aly, miközben egy kövérkés férfit követ végig az aprócska utcákon. *
-Hidd el, sehol nem találsz jobb házat ennyi aranyért. Szerencséd van velem, biztos el ment az eszem, hogy belementem egy számomra ilyen hátrányos üzletbe.
*Röhögcsélt a nagydarab férfi Aly előtt. Neve, legalább is Aly számára ismeretlen volt, de nem is igazán számított. Épp elég volt annyit tudnia róla, hogy tetőt intézett a feje fölé, még ha tisztában is van vele, hogy a férfi átveri. De pont ezért, biztos, hogy senkinek nem fog beszélni erről az üzletről. És ez jól is van így. *
-Képzelem.
*Húzza el a száját Aly, miközben tovább követi a tulajt a Szegénynegyed kicsit sem épp kellemes utcáin. *
-Ráadásul kifejezetten biztonságos a környék... ha az ember nem tudná hol van, akár azt is képzelheti, hogy a valami kúriában él.
*Nevet egy nagyot az öreg a saját viccén, miközben megfordulva megcsapkodja kicsit Aly vállát. *Jól mondom?
-Minden szavaddal csak egyetérteni tudok.
*Erőltet mosolyt az arcára a férfi, miközben próbálja nem felidézni a tényt, hogy kétszer is megpróbálták őt kirabolni, csak az elmúlt egy órában. *
-Nah ugye... És itt is volnánk.
*Áll meg a tulaj hirtelen, miközben szélesre tárja a karját.
-Hát nem csodálatos?
*Kérdezi széles mosollyal, miközben Aly egyre inkább elszörnyedve figyeli az előtte tornyosuló kőhalmot, amit a tulajnak még van mersze háznak nevezni. Az egy dolog lenne, hogy az ablakok be vannak deszkázva, alkalomadtán még ez jól is jöhet, de hogy az ajtó elé is csak egy asztallap szerű falemez van hajtva és hogy a tetőn is több a hiányzó cserép, mint a meglévő az már kicsit Aly puritanitásának is sok. *
-Remélem legalább a falak nem fognak bedőlni.
*Mondja lemondóan, amire az öreg felkapja a fejét?
-Mondtál valamit?
*Kérdi, mintha nem is hallotta volna. Bár ki tudja, egy ilyen vén csalónak, már rég szelektív lehet a hallása. *
-Csak annyit, hogy csodálatos.
*Az öreg erre elvigyorodik. *
-Örülök, hogy tetszik, ugyanis az aranyat már nem áll módomban visszafizetni. Nos akkor én nem is zavarnék tovább. A legjobbakat.
*Erre gyorsan el is indul, Alynak nehogy esélye legyen visszakozni. *
-Ennél jobb már nem is lehetne.
*Sóhajt a férfi, majd elhajtva az ajtólapot belép a ház egyetlen szobájába. Ahol legnagyobb meglepetésére több apró tócsa fogadja. Felnézve meg is látja a baj okozóját, vagyok okozóit, több tányér méretű lyuk képében. Sóhajt egyet, majd inkább tovább szemrevételezi a kis szobát. Egy roskatag ágy valami pléd félével, ami valószínűleg már Aly mellett több bogár lakhelye is, így azt jobb lesz mihamarabb elégetni... igazából az egész kócerájnak jót tenne, ha a tűz martalékává válna, de most nincs olyan helyzetben, hogy finnyáskodjon. És ha már tűz, a beígért tűzifa is hiányzik természetesen a kandalló mellől, de legalább az egész jó állapotúnak tűnik. Mellette van egy rossz rozsdás dézsa, meg valami, ami fénykorában szék lehetett, de most inkább tűnik egy szú farmnak. Mellette van az asztal, aminek hiányzik a lapja, így jól tippelt, mikor az ajtónak támasztott lapot annak vélte. *
-De legalább tető van... többé-kevésbé.
*Eleveníti fel a szita szerű képet, majd elkezd nevetni. A feszültség, a fáradság és a csalódottság elegyének groteszk kacaja ez, amiből hiányzik mindennemű boldogság, helyette telítve van keserűséggel. *
~Azt hiszem jobb lenne inni valamit lefekvés előtt... Még ha jobb nem is lesz a helyzet, legalább kevésbé fog zavarni. ~
*Gondolja, majd kilép a házból és gyorsan elindul a Pegazus felé, miközben azt számolgatja, hogy mennyit költhet az este. A szám nem túl magas. Bár a napokban már melegedett kissé az idő, köpenyét így is szorosra húzza magán, hogy legalább egy kis védelmet nyerjen a szúrós, hideg széltől. De legalább még gyorsabb tempóra sarkalja ez. Viszonylag hamar el is éri a fogadót, ahova gyorsan be is lép és minden teketória nélkül elindul a söntés irányába, hogy mihamarabb áldásos részegségbe tudja magát ringatni. *
A hozzászólás írója (Alytrois Dergaux) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.25 20:40:55
14427. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-25 18:40:50
Üzenet elküldve: 2020-02-25 18:40:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A fekete nefelejcs //
*A tömör faajtót már rutinos mozdulattal nyitja ki maga előtt. Mielőtt karcsú alakja átlépi a küszöböt előbb kellemes citrus illatú parfümje jelzi az új jövevényt. Csupán csak egy apró biccentéssel illeti a bennlévőket, majd meg is indul célja felé, ami nem más, mint a pult. Az illat elkeveredik a dohányfüst és az alkohol egyvelegével, de eltűnni nem tűnik el. Hűen követi gazdája apró lépteit, míg a fekete tünemény elér a fogadósig.
Ma egyszerű nap elé néz, eddig senki fia nem kereste társaságát, így a lustaságot választja kompániának. Így ételről és italról sem magának fog gondoskodni.*
- Jó napot a fogadósnak.
*Köszönti csicsergő hangon, s villant is mellé egy bájos mosolyt, amit viszonoznak is hamar.
Akivel nem érzi muszájnak, aki nem ad okot rá, azzal nem kötekedik, hanem illemtudó és kedves, szóval akad olyan, aki munkáján kívül is kedveli.
A rendeléssel nem bíbelődik, kikéri magának a Gyümölcstálat, majd le is helyezi a fogadós elé az 5 aranyat.
Majd még 10 aranyat leszámolva kikér egy jó pohár Bort, s ezzel egyelőre le is zárja a rendelését.
Ahogy meg is kapja a finomságokat smaragd szemeit végigfuttatja a fogadón szabad hely után kutatva. Ahogy meg is leli választottját magához is veszi a nassolni valót, s egy ablak melletti, üres asztalhoz indul. A pulthoz közel van, nem is eldugott, így kíváncsi tekintetével mustrálhatja a vendégsereget. Ha már a mai napra nem akad különösebb elfoglaltsága, hát tényleg lustálkodni fog.
Úgy is a jelszava mára az egyszerűség, mely kinézetén is meglátszik. Haját össze sem fogta, kissé kócos tincsei szabadon omlanak le csípőjéig, noha fekete vászonnadrágja szokása szerint simul végig lábaira és csípőjére, s a szorosabbra húzott bíbor fűző sem maradt otthon, ezeket kiegészítve pedig fényesre pucolt fekete, térdig érő magassarkú csizma és egy áttetsző fekete ing a társa. Ékszerrel nem bajlódott, csak a macskafejes amulett díszíti nyakát. A legkihívóbb az az őt körbeölelő kellemes citrusillat, amit a leggyakrabban használ.
Ebben a harci díszben foglal végül helyet, arca mellett behúzva a vörös függönyt, hogy az utca járókelői már ne láthassák, de ő néha ki tudjon kémlelni, ha kíváncsisága úgy tartja.
Majd pedig mikor végzett helyfoglalási szertartásával neki is lát a nassolásnak. Hol egy korty bor, rá egy falat gyümölcs, majd ezeket ismételgetve szemlélődik az alkoholgőzös fogadóban.*
*A tömör faajtót már rutinos mozdulattal nyitja ki maga előtt. Mielőtt karcsú alakja átlépi a küszöböt előbb kellemes citrus illatú parfümje jelzi az új jövevényt. Csupán csak egy apró biccentéssel illeti a bennlévőket, majd meg is indul célja felé, ami nem más, mint a pult. Az illat elkeveredik a dohányfüst és az alkohol egyvelegével, de eltűnni nem tűnik el. Hűen követi gazdája apró lépteit, míg a fekete tünemény elér a fogadósig.
Ma egyszerű nap elé néz, eddig senki fia nem kereste társaságát, így a lustaságot választja kompániának. Így ételről és italról sem magának fog gondoskodni.*
- Jó napot a fogadósnak.
*Köszönti csicsergő hangon, s villant is mellé egy bájos mosolyt, amit viszonoznak is hamar.
Akivel nem érzi muszájnak, aki nem ad okot rá, azzal nem kötekedik, hanem illemtudó és kedves, szóval akad olyan, aki munkáján kívül is kedveli.
A rendeléssel nem bíbelődik, kikéri magának a Gyümölcstálat, majd le is helyezi a fogadós elé az 5 aranyat.
Majd még 10 aranyat leszámolva kikér egy jó pohár Bort, s ezzel egyelőre le is zárja a rendelését.
Ahogy meg is kapja a finomságokat smaragd szemeit végigfuttatja a fogadón szabad hely után kutatva. Ahogy meg is leli választottját magához is veszi a nassolni valót, s egy ablak melletti, üres asztalhoz indul. A pulthoz közel van, nem is eldugott, így kíváncsi tekintetével mustrálhatja a vendégsereget. Ha már a mai napra nem akad különösebb elfoglaltsága, hát tényleg lustálkodni fog.
Úgy is a jelszava mára az egyszerűség, mely kinézetén is meglátszik. Haját össze sem fogta, kissé kócos tincsei szabadon omlanak le csípőjéig, noha fekete vászonnadrágja szokása szerint simul végig lábaira és csípőjére, s a szorosabbra húzott bíbor fűző sem maradt otthon, ezeket kiegészítve pedig fényesre pucolt fekete, térdig érő magassarkú csizma és egy áttetsző fekete ing a társa. Ékszerrel nem bajlódott, csak a macskafejes amulett díszíti nyakát. A legkihívóbb az az őt körbeölelő kellemes citrusillat, amit a leggyakrabban használ.
Ebben a harci díszben foglal végül helyet, arca mellett behúzva a vörös függönyt, hogy az utca járókelői már ne láthassák, de ő néha ki tudjon kémlelni, ha kíváncsisága úgy tartja.
Majd pedig mikor végzett helyfoglalási szertartásával neki is lát a nassolásnak. Hol egy korty bor, rá egy falat gyümölcs, majd ezeket ismételgetve szemlélődik az alkoholgőzös fogadóban.*
14426. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-24 20:38:45
Üzenet elküldve: 2020-02-24 20:38:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
- Neked is!* Mondja és tömi befelé az ételt rendesen. Közben pedig választ kap a kérdésére is.*
- A fúvós hangszerek azok jók. Nos mi wegtorenben használtunk hárfát is a bordélyházban. Én is tudok egy kicsit rajta játszani. Talán meg kéne próbálkoznom a hárfa kistestvérével. Hogy is hívják azt a hangszert? Tudod ilyen pici kézbe vehető pengetős hangszer. Itt van a nyelven hegyén a neve, de mégsem akar beugrani.* Kissé bosszantja is a dolog, hogy nem emlékszik rá.*
- Természetesen, hogy érdekel. Majd reggeli után szavalok neked valamit, ha gondolod.* Élne a lehetőséggel, ha már van ilyen. Úgy látja, hogy a bárd is örömmel venné, ha taníthatná.*
- Az éneklés az megy. Bár javarészt hozzám az ilyen vidám vagy pajzán énekek állnak közelebb. Azokra volt igény a munkahelyemen. A komorabb hangvételű költemények valószínűleg megfognának engem.* Nem szereti őket, mert jó maga is inkább az élet vidám oldalát nézi. Javarészt azt teszi, amiben a kedvét leli.*
- Neked is!* Mondja és tömi befelé az ételt rendesen. Közben pedig választ kap a kérdésére is.*
- A fúvós hangszerek azok jók. Nos mi wegtorenben használtunk hárfát is a bordélyházban. Én is tudok egy kicsit rajta játszani. Talán meg kéne próbálkoznom a hárfa kistestvérével. Hogy is hívják azt a hangszert? Tudod ilyen pici kézbe vehető pengetős hangszer. Itt van a nyelven hegyén a neve, de mégsem akar beugrani.* Kissé bosszantja is a dolog, hogy nem emlékszik rá.*
- Természetesen, hogy érdekel. Majd reggeli után szavalok neked valamit, ha gondolod.* Élne a lehetőséggel, ha már van ilyen. Úgy látja, hogy a bárd is örömmel venné, ha taníthatná.*
- Az éneklés az megy. Bár javarészt hozzám az ilyen vidám vagy pajzán énekek állnak közelebb. Azokra volt igény a munkahelyemen. A komorabb hangvételű költemények valószínűleg megfognának engem.* Nem szereti őket, mert jó maga is inkább az élet vidám oldalát nézi. Javarészt azt teszi, amiben a kedvét leli.*
14425. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-24 19:23:49
Üzenet elküldve: 2020-02-24 19:23:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Nagyon úgy tűnik, hogy a falra festett ló nem igazán reagál jól se a beszédre, se a vízre, ami kicsit megint lankaszt a lelkesedésén.*
-Pedig ahányszor látok lovat mindig iszik a dög. *Iszik bele a pohárba, ha már megvette Umon, akkor ne vesszen kárba. A sikertelen próbatétel után a férfi furcsa dolgokat kezd el összehordani, amit nem igazán tud követni, csak egyik szemöldökét megemelve hallgat végig. Már ha vége lesz valaha is. Majd hirtelen előkerül egy tőr is, ami így, kicsit félelmetes benyomást ébreszt benne, a végén még oda lyukadnak ki, hogy ez a szendvicskufár feláldozza egy fal kedvéért. Mikor az a saját tenyerét vágja meg, megkönnyebbül és lelkesen veszi el a poharat, hogy próbálják teljes erőbedobással megcsáklyázni a gyönyörű falfirkát.*
- Mikor háromszor ír nyolcat a nap
S tenger az, mi épp dagad
Akkor telik kétszer a hold
Willor napon szemed ne hunyd!
Eljön a bölcs veszedelem
Nem tartja őt már a verem
A város neki nagy trónterem
Uralkodni érkezé, oh Ar Thenior, népeden!
*Szavalja el a verset, miközben az mázolgatja a falat, majd ahogy kérte egy pohár vízzel jól nyakon önti a jószágot.*
-Gondolom most a fogadó gazdája a város. Talán lehet esélyünk, végül is városiak vagyunk. *Motyogj magában, közben figyeli a másik ténykedését, de úgy fest, nagyon el van foglalva a dologgal, így az arcát közelíti a falhoz, miközben árgus szemmel figyeli, majd egy óvatlan pillanatban megnyalja. Igen, belenyal a rajzba, kíváncsi milyen íze lehet egy ilyen varázslatos falfirkának.*
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Nagyon úgy tűnik, hogy a falra festett ló nem igazán reagál jól se a beszédre, se a vízre, ami kicsit megint lankaszt a lelkesedésén.*
-Pedig ahányszor látok lovat mindig iszik a dög. *Iszik bele a pohárba, ha már megvette Umon, akkor ne vesszen kárba. A sikertelen próbatétel után a férfi furcsa dolgokat kezd el összehordani, amit nem igazán tud követni, csak egyik szemöldökét megemelve hallgat végig. Már ha vége lesz valaha is. Majd hirtelen előkerül egy tőr is, ami így, kicsit félelmetes benyomást ébreszt benne, a végén még oda lyukadnak ki, hogy ez a szendvicskufár feláldozza egy fal kedvéért. Mikor az a saját tenyerét vágja meg, megkönnyebbül és lelkesen veszi el a poharat, hogy próbálják teljes erőbedobással megcsáklyázni a gyönyörű falfirkát.*
- Mikor háromszor ír nyolcat a nap
S tenger az, mi épp dagad
Akkor telik kétszer a hold
Willor napon szemed ne hunyd!
Eljön a bölcs veszedelem
Nem tartja őt már a verem
A város neki nagy trónterem
Uralkodni érkezé, oh Ar Thenior, népeden!
*Szavalja el a verset, miközben az mázolgatja a falat, majd ahogy kérte egy pohár vízzel jól nyakon önti a jószágot.*
-Gondolom most a fogadó gazdája a város. Talán lehet esélyünk, végül is városiak vagyunk. *Motyogj magában, közben figyeli a másik ténykedését, de úgy fest, nagyon el van foglalva a dologgal, így az arcát közelíti a falhoz, miközben árgus szemmel figyeli, majd egy óvatlan pillanatban megnyalja. Igen, belenyal a rajzba, kíváncsi milyen íze lehet egy ilyen varázslatos falfirkának.*
14424. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-24 18:04:11
Üzenet elküldve: 2020-02-24 18:04:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vér a sebben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ysanee borzasztóan türelmes tud lenni, ha épp ez kell ahhoz, hogy elérje, amit akar. Van, hogy hatokat kell várnia, míg sikerül olyat találnia, akit rászedhet vagy egyszerűen meglophat, hiszen tisztában van vele, mindig azok járnak jól, akik türelmesek. Kénytelen erre most emlékeztetni magát, ugyanis talán a szesz és az ördögvigyor elegye miatt, de most késztetést érez rá, hogy hagyja a fenébe az egészet és lépjen le. Valószínűleg így is tenne, ha semmi esélyt nem látna a győzelemre, nem ostoba, tisztában van vele, mikor kell feladni, de a beszélgetés eleje miatt még nem érzi, hogy teljesen veszve lenne a dolog. Persze az is lehet, hogy csak egyszerűen már nem képes átlátni a helyzetet.
A visszakérdezésen sejtelmesen elmosolyodik. Szívesen felelne nemmel, s suttogná el a másiknak mennyire veszélyes alakkal is van dolga valójában, de az a tapasztalata, míg ez egyeseket felizgat, másokat épp annyira megijeszthet.*
-Mint a ma született bárány.
*Akár eleget is tehetne a férfi nem is olyan régi javaslatának és kezét becsúsztathatná a tudós nadrágjába, úgy dönt végül, nem tesz így. Inkább ismét lábát indítja felfedezőútra gyengéden a másikén.*
-Mi lenne, ha játszanánk valamit?
*Pillant a mélybarna szemekbe*
-Egy egyszerű kérdezgetős játékra gondoltam, hogy oldjuk a feszültséget. Aki nem felel, annak innia kell.
//Vér a sebben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ysanee borzasztóan türelmes tud lenni, ha épp ez kell ahhoz, hogy elérje, amit akar. Van, hogy hatokat kell várnia, míg sikerül olyat találnia, akit rászedhet vagy egyszerűen meglophat, hiszen tisztában van vele, mindig azok járnak jól, akik türelmesek. Kénytelen erre most emlékeztetni magát, ugyanis talán a szesz és az ördögvigyor elegye miatt, de most késztetést érez rá, hogy hagyja a fenébe az egészet és lépjen le. Valószínűleg így is tenne, ha semmi esélyt nem látna a győzelemre, nem ostoba, tisztában van vele, mikor kell feladni, de a beszélgetés eleje miatt még nem érzi, hogy teljesen veszve lenne a dolog. Persze az is lehet, hogy csak egyszerűen már nem képes átlátni a helyzetet.
A visszakérdezésen sejtelmesen elmosolyodik. Szívesen felelne nemmel, s suttogná el a másiknak mennyire veszélyes alakkal is van dolga valójában, de az a tapasztalata, míg ez egyeseket felizgat, másokat épp annyira megijeszthet.*
-Mint a ma született bárány.
*Akár eleget is tehetne a férfi nem is olyan régi javaslatának és kezét becsúsztathatná a tudós nadrágjába, úgy dönt végül, nem tesz így. Inkább ismét lábát indítja felfedezőútra gyengéden a másikén.*
-Mi lenne, ha játszanánk valamit?
*Pillant a mélybarna szemekbe*
-Egy egyszerű kérdezgetős játékra gondoltam, hogy oldjuk a feszültséget. Aki nem felel, annak innia kell.
14423. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-24 17:55:58
Üzenet elküldve: 2020-02-24 17:55:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Na jó. *Lép hátra felmorranva.* Összegezzünk... ha magyarázunk hozzá, vibrál, ha vizet spriccelgetünk, akkor felszárad rajta, iszonyatosan gyorsan. *Vakarja meg a fejét, majd a lányra néz és egy pillanatig megcsóválja fejét.*
- Legyen minden. *Vonja meg a vállát.* Apáim azt mondták, ha nem megy, hát próbáld, hisz az erdő is egy fával indult. Éneklés, üvöltés, festés, víz... és... na most ne nézz beteg állatnak, nem vagyok... khm... pontosabban az már régen történt. *Köszörüli meg a torkát.* Ahogy az előbb mondtad a verset... vérszerinti... szóval... szóval majd én csinálom vérrel. Kenek rá egy kötőféket, meg zablát, vagy nem tudom. *Ha Xavy még mindig itt van, akkor csak kezét tárja szét.* Egyelőre jobb ötletem nincs. *Sóhajt zavarában.*
- Te mondd, az előző verset, azt amit közösen szavaltunk és borítsd rá az egészet a fejére, a testére, a szárnyára. Én meg... *Előrenyújtja tenyerét, majd hosszú tőrét egy mozdulattal lekapja oldaláról.*
- Nyugi! Nem vagyok perverz... bár, valójában azt gondolom, hogy téged ez inkább vonzana, mint taszítana. *Szalad fel szemöldöke, majd tenyerén ejt vágást, amíg nem serken vére. Ökölbe szorítja kezét.*
- Te vers, öntés mindenhova, itt az én poharam is. Én ráparancsolok, mint az állat, lehet még a farát is megpaskolom, meg kenek neki... vagyis... vagyis... baaaaa... SZÁRNYÁT LEGYINTI! *Csap a homlokára, mint akinek valami eszébe jutott. Azt már nem mondja Xavinak, hogy mást is megpróbál közben. Mintha hallott volna a pegazusokról, hogy nem egyszerű teremtmények, talán nem veszik rossz néven.*
- Kezdjük... *Nagy levegőt vesz, majd Xavyra néz biccentve, annak reményében, hogy talán nem menekül el.*
- PARANCSOLOM, HOGY HÓDOLJ BE, VÉR SZERINTI GAZDÁDNAK!! *Kiált rá a képre, annyiszor, ahányszor csak kell s, ha elkezd megint csak vibrálni, mert úgy sejti, az már a hang miatt volt, akkor véres tenyerével ken a szájára zablát, nyakára kötőféket, hátára nyerget, de, ami a legfontosabb, a szárnyát próbálja "lefogni" s közben, ha már itt van, mormolni is kezd, hátha az is segít, ha egyáltalán sikerül a varázs. Erről Xavynak nem muszáj tudnia, bár, a kis leány éles füle talán mégis hallhat valamit.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.24 17:58:39
Umon Palasan megpróbált varázsolni egy Vérkötelék nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Na jó. *Lép hátra felmorranva.* Összegezzünk... ha magyarázunk hozzá, vibrál, ha vizet spriccelgetünk, akkor felszárad rajta, iszonyatosan gyorsan. *Vakarja meg a fejét, majd a lányra néz és egy pillanatig megcsóválja fejét.*
- Legyen minden. *Vonja meg a vállát.* Apáim azt mondták, ha nem megy, hát próbáld, hisz az erdő is egy fával indult. Éneklés, üvöltés, festés, víz... és... na most ne nézz beteg állatnak, nem vagyok... khm... pontosabban az már régen történt. *Köszörüli meg a torkát.* Ahogy az előbb mondtad a verset... vérszerinti... szóval... szóval majd én csinálom vérrel. Kenek rá egy kötőféket, meg zablát, vagy nem tudom. *Ha Xavy még mindig itt van, akkor csak kezét tárja szét.* Egyelőre jobb ötletem nincs. *Sóhajt zavarában.*
- Te mondd, az előző verset, azt amit közösen szavaltunk és borítsd rá az egészet a fejére, a testére, a szárnyára. Én meg... *Előrenyújtja tenyerét, majd hosszú tőrét egy mozdulattal lekapja oldaláról.*
- Nyugi! Nem vagyok perverz... bár, valójában azt gondolom, hogy téged ez inkább vonzana, mint taszítana. *Szalad fel szemöldöke, majd tenyerén ejt vágást, amíg nem serken vére. Ökölbe szorítja kezét.*
- Te vers, öntés mindenhova, itt az én poharam is. Én ráparancsolok, mint az állat, lehet még a farát is megpaskolom, meg kenek neki... vagyis... vagyis... baaaaa... SZÁRNYÁT LEGYINTI! *Csap a homlokára, mint akinek valami eszébe jutott. Azt már nem mondja Xavinak, hogy mást is megpróbál közben. Mintha hallott volna a pegazusokról, hogy nem egyszerű teremtmények, talán nem veszik rossz néven.*
- Kezdjük... *Nagy levegőt vesz, majd Xavyra néz biccentve, annak reményében, hogy talán nem menekül el.*
- PARANCSOLOM, HOGY HÓDOLJ BE, VÉR SZERINTI GAZDÁDNAK!! *Kiált rá a képre, annyiszor, ahányszor csak kell s, ha elkezd megint csak vibrálni, mert úgy sejti, az már a hang miatt volt, akkor véres tenyerével ken a szájára zablát, nyakára kötőféket, hátára nyerget, de, ami a legfontosabb, a szárnyát próbálja "lefogni" s közben, ha már itt van, mormolni is kezd, hátha az is segít, ha egyáltalán sikerül a varázs. Erről Xavynak nem muszáj tudnia, bár, a kis leány éles füle talán mégis hallhat valamit.*
A hozzászólás írója (Umon Palasan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.24 17:58:39
Umon Palasan megpróbált varázsolni egy Vérkötelék nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
14422. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-24 15:58:54
Üzenet elküldve: 2020-02-24 15:58:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vér a sebben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Frädricus hajlamos gőgös, vagy hiú lenni, bár itt leginkább önbecsülésébe érezte azt, hogy beletiportak, s valóban, nem valami előre látó alkat. Hamar felcsattan, ha valami sérti a becsületét, vagy beletipor a titkaiba, még akkor is, ha az csupán egy láthatóan ittas lány. Ugyanakkor utólag is tud bölcs lenni az ember, márpedig Fräd igenis az, sikeresen rádöbben, hogy a legkevésbé sem kellett volna belemennie ebbe a diskurzusba, hiszen a mélygödörből a meredek falon nehéz kimászni, rendes mentőkötél nélkül szinte a lehetetlennel határos. A mosoly kifejezetten hátborzongató számára, mintha csak üzenné neki: "Megvagy!", ő pedig a legkevésbé sem szereti, ha elkapják. A kérdés nem vált ki belőle semmit különösképpen, megpróbálja menteni a menthetőt, aztán vagy bejön neki, vagy nem. Ha most egy hozzá hasonló figurával beszélgetne, természetesen sokkal kedvezőbb társalgást folytatna, igazi ötletbörzébe torkollva, Wegtorenben tett felfedezéseiről, meg egyebekről. De ez nem így van, ebbe pedig bele kell törődnie. ~ Ó, minek járt el a szám! ~ Persze megbánásra megbánás halmozódik, mikor a következő mondat is elhagyja Ysanee ajkait. Fräd nem lepődik meg jobban, sőt, rezignált arccal fogadja a hallottakat, majd ő is odasuttogja a másiknak.*
-Valóban annyira ártatlan lenne? *Ő nem hiszi, de ez több, mint nyilvánvaló, s nem is teszi hozzá. Ujjaival a pohár felé nyúl, de még nem emeli szájához az italt. Fenntartja az eshetőségét annak, hogy valami olyan dolog történjen, akár egy csípős visszaválasz, akármi más, ami megakadályozná ebben.*
//Vér a sebben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Frädricus hajlamos gőgös, vagy hiú lenni, bár itt leginkább önbecsülésébe érezte azt, hogy beletiportak, s valóban, nem valami előre látó alkat. Hamar felcsattan, ha valami sérti a becsületét, vagy beletipor a titkaiba, még akkor is, ha az csupán egy láthatóan ittas lány. Ugyanakkor utólag is tud bölcs lenni az ember, márpedig Fräd igenis az, sikeresen rádöbben, hogy a legkevésbé sem kellett volna belemennie ebbe a diskurzusba, hiszen a mélygödörből a meredek falon nehéz kimászni, rendes mentőkötél nélkül szinte a lehetetlennel határos. A mosoly kifejezetten hátborzongató számára, mintha csak üzenné neki: "Megvagy!", ő pedig a legkevésbé sem szereti, ha elkapják. A kérdés nem vált ki belőle semmit különösképpen, megpróbálja menteni a menthetőt, aztán vagy bejön neki, vagy nem. Ha most egy hozzá hasonló figurával beszélgetne, természetesen sokkal kedvezőbb társalgást folytatna, igazi ötletbörzébe torkollva, Wegtorenben tett felfedezéseiről, meg egyebekről. De ez nem így van, ebbe pedig bele kell törődnie. ~ Ó, minek járt el a szám! ~ Persze megbánásra megbánás halmozódik, mikor a következő mondat is elhagyja Ysanee ajkait. Fräd nem lepődik meg jobban, sőt, rezignált arccal fogadja a hallottakat, majd ő is odasuttogja a másiknak.*
-Valóban annyira ártatlan lenne? *Ő nem hiszi, de ez több, mint nyilvánvaló, s nem is teszi hozzá. Ujjaival a pohár felé nyúl, de még nem emeli szájához az italt. Fenntartja az eshetőségét annak, hogy valami olyan dolog történjen, akár egy csípős visszaválasz, akármi más, ami megakadályozná ebben.*
14421. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-24 13:48:34
Üzenet elküldve: 2020-02-24 13:48:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A sör a legjobb étek//
*A hosszúfülű mája edzett, ezt bizony elvitatni nem lehet, viszont már jóval kevésbé bírja a szeszt, mint bakfis korában, noha könnyen lehet egy átlagos akárkinél még mindig többet bír inni. Még ilyen tíz-húsz esztendeje lepukkant késdobálók állandó vendége volt, sőt az egyik picsányi lebuj Lichanechben jóformán belőle tartotta fenn magát, meg abból a pár iszákos vén gyöngyhalász gnómból, akik tán mindennap némára itták magukat. Egyébként sohasem sikerül beszélnie velük rendesen, mindig csak a korhelyek ősi nyelvét beszélték, amit még piásan se sikerült soha megfejtenie, így azt is csak városi legendákból hallotta, hogy a mélynövésűek halászok lehetnek. Mindenesetre szeszkós fénykora már elillant, így biza könnyen lehet, hogy vállalhatatlanra fogja magát ma inni, no ez a lehetőség egy kicsit sem rémíti meg. Az pedig, hogy esetleg beleköt majd valami nálánál kétszer nagyobb alakba, már a jövőbeli Naesala gondja.
Arcán megjelenik egy grimasz hallva, hogy szerencsétlen újonnan szerzett ivócimborája elfek között él, ő maga nem igazán jön ki a saját fajtájával, ugyanis bár a városőr is hihetetlenül arrogáns tud lenni, ez a tulajdonság végtelenül tudja idegesíti másokban. Márpedig a hosszúéltűek többnyire azok. Na meg arról nem is beszélve, hogy azok a szellőkkel suttogó, fákkal kefélő erdeiek a legrosszabbak.*
-Nem maradtál le semmiről.
*Legyint, mikor a másik elbeszéli, hogy nem ismeri a Fattyakat és ezzel bizony le is tudja a beszélgetés ezen részét, mert többet erről nem hajlandó szólni. Hiába teltek már el hatok, ez a téma még mindig fájó a számára.
Attól, hogy kiderül, Borzast kitiltották Amonról, csak szimpatikusabb lesz neki a férfi, s bár szavakkal ezt nem hozza a másik tudtára, szélesen elmosolyodik.*
-Gondolom el is pityeredtél, hogy nem áldozhatsz szüzeket többé a barbárokkal vagy nem járhatsz körtáncot a nagy Hadúr szobra körül.
*Naet ki sem kell tiltani a Vashegyről ahhoz, hogy ne akarjon többé odamenni, s ha az istenek is úgy akarják, nem is fog, kivéve persze, ha kötelessége oda nem szólítja.*
-Na majd egyszer meglátogatom az ivód, ha nem lesznek ott a füvekkel hálók. Mondjuk lehet akkor csődbe mész...
*Elgondolkodva emeli újra korsóját ivásra majd pár nagy korty után visszakérdez*
-Kolostor? Ilyen szektás ipse vagy?
*Szemével most végig is méri újra a fickót erre utaló jeleket keresve, na nem mintha minden vallási fanatikusra rá lenne írva, hogy az. Azon, hogy jó bőrnek nevezik, csak derűsen felhorkan és igyekszik nem megsértődni azon, hogy nem néz ki harcosnak. Józanul biztosan jobban sértené ez a hiúságát.*
-Lehet azért nem tűnök annak, mert nem voltam sokáig az. Előtte városőr voltam, ahogy most is.
*Kíváncsian várja erre a másik reakcióját, tapasztalatai alapján néha még olyanok is tartanak a köpenyesektől, akiknek nincs is vaj a füle mögött.
A tósztra azért emeli poharát, a szavak hallatán pedig egy pillanatra elkomorul, de igyekszik gyorsan elterelni gondolatait, hogy ne kerítse hatalmába a melankólia.*
-Nem tartok én semerre.
*Felel gondolkodás nélkül*
-Én már a helyemen vagyok.
*Vigyorog, s akár Umon ezt úgy is értheti eddig, hogy a kocsmára gondol*
//A sör a legjobb étek//
*A hosszúfülű mája edzett, ezt bizony elvitatni nem lehet, viszont már jóval kevésbé bírja a szeszt, mint bakfis korában, noha könnyen lehet egy átlagos akárkinél még mindig többet bír inni. Még ilyen tíz-húsz esztendeje lepukkant késdobálók állandó vendége volt, sőt az egyik picsányi lebuj Lichanechben jóformán belőle tartotta fenn magát, meg abból a pár iszákos vén gyöngyhalász gnómból, akik tán mindennap némára itták magukat. Egyébként sohasem sikerül beszélnie velük rendesen, mindig csak a korhelyek ősi nyelvét beszélték, amit még piásan se sikerült soha megfejtenie, így azt is csak városi legendákból hallotta, hogy a mélynövésűek halászok lehetnek. Mindenesetre szeszkós fénykora már elillant, így biza könnyen lehet, hogy vállalhatatlanra fogja magát ma inni, no ez a lehetőség egy kicsit sem rémíti meg. Az pedig, hogy esetleg beleköt majd valami nálánál kétszer nagyobb alakba, már a jövőbeli Naesala gondja.
Arcán megjelenik egy grimasz hallva, hogy szerencsétlen újonnan szerzett ivócimborája elfek között él, ő maga nem igazán jön ki a saját fajtájával, ugyanis bár a városőr is hihetetlenül arrogáns tud lenni, ez a tulajdonság végtelenül tudja idegesíti másokban. Márpedig a hosszúéltűek többnyire azok. Na meg arról nem is beszélve, hogy azok a szellőkkel suttogó, fákkal kefélő erdeiek a legrosszabbak.*
-Nem maradtál le semmiről.
*Legyint, mikor a másik elbeszéli, hogy nem ismeri a Fattyakat és ezzel bizony le is tudja a beszélgetés ezen részét, mert többet erről nem hajlandó szólni. Hiába teltek már el hatok, ez a téma még mindig fájó a számára.
Attól, hogy kiderül, Borzast kitiltották Amonról, csak szimpatikusabb lesz neki a férfi, s bár szavakkal ezt nem hozza a másik tudtára, szélesen elmosolyodik.*
-Gondolom el is pityeredtél, hogy nem áldozhatsz szüzeket többé a barbárokkal vagy nem járhatsz körtáncot a nagy Hadúr szobra körül.
*Naet ki sem kell tiltani a Vashegyről ahhoz, hogy ne akarjon többé odamenni, s ha az istenek is úgy akarják, nem is fog, kivéve persze, ha kötelessége oda nem szólítja.*
-Na majd egyszer meglátogatom az ivód, ha nem lesznek ott a füvekkel hálók. Mondjuk lehet akkor csődbe mész...
*Elgondolkodva emeli újra korsóját ivásra majd pár nagy korty után visszakérdez*
-Kolostor? Ilyen szektás ipse vagy?
*Szemével most végig is méri újra a fickót erre utaló jeleket keresve, na nem mintha minden vallási fanatikusra rá lenne írva, hogy az. Azon, hogy jó bőrnek nevezik, csak derűsen felhorkan és igyekszik nem megsértődni azon, hogy nem néz ki harcosnak. Józanul biztosan jobban sértené ez a hiúságát.*
-Lehet azért nem tűnök annak, mert nem voltam sokáig az. Előtte városőr voltam, ahogy most is.
*Kíváncsian várja erre a másik reakcióját, tapasztalatai alapján néha még olyanok is tartanak a köpenyesektől, akiknek nincs is vaj a füle mögött.
A tósztra azért emeli poharát, a szavak hallatán pedig egy pillanatra elkomorul, de igyekszik gyorsan elterelni gondolatait, hogy ne kerítse hatalmába a melankólia.*
-Nem tartok én semerre.
*Felel gondolkodás nélkül*
-Én már a helyemen vagyok.
*Vigyorog, s akár Umon ezt úgy is értheti eddig, hogy a kocsmára gondol*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18869-18888