Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 806 (16101. - 16120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
16120. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-04 21:41:22
Üzenet elküldve: 2021-02-04 21:41:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sajtik egymás közt//
- Jaj én nem azért... - * magok legyintve. Meglepődik ahogy egykori fivére reagált, hiszen már el is felejtette egészen, hogy az ittenieknek ez egészen sajnálatra méltó dolog. Nála ez valahogy sosem ilyen szemszöggel volt nézve. Régen sem, mikor még Drammal élt, akkor sem igazán szerette költeni a pénzt csak buta, gyerekes hóbortokra. Mondjuk egyszer annyiért vásárolta le egyik szolgálójáról a ruhát mint amennyibe egy nemesi selyem hálóköntös kerül, csak, hogy megtréfáljon néhány nemes elfet akikre pikkelt. Eközben kivesz egy szobát, s felfelé menet el is mondja hol található a ma esti főhadiszállás. Ezután a férfi átveszi a vezetést, amit Wymnter hagy. Általában nem tenné, szeret játszadozni, de most mintha kicsit el volna varázsolva, hiszen egészen nem is tudja elhinni, hogy tényleg Dram van mellette.
Belépve körbenéz, a gyertyákat már meggyújtották, így nem kell ilyesmivel foglalkozni. *
- hu, hát nagyon sok mindent - * kezd bele a lány elbattyogva az ágyig, ahol ledobva csizmáját törökülésbe helyezi magát. *
- Taitos sokat foglalkozik velem, és nagyon sokat segít abban, hogy egy nagy ügyes tűzmágus lehessek. Egyre jobban is megy, igaz a sok meditálás unalmas kicsit, de elvileg ettől lehet a legtöbbet fejlődni, de a gyakorlatok a legjobbak. Azokból is van bőven - * áradozik, édes boldogsággal beleélve magát az egészbe. *
- Jaj hát képzeld, közben a mindennapi dolgokat is rendre megtanulom, már sepregettem, meg segítettem a konyhán is. Valamelyik nap pedig én voltam aki meggyújtogatta a kialudt gyertyákat az ebédlőbe - * ez is izgalmas számára, hogy lényegében kitanulja az átlagember szokásait és viselkedéseit. *
//Sajtik egymás közt//
- Jaj én nem azért... - * magok legyintve. Meglepődik ahogy egykori fivére reagált, hiszen már el is felejtette egészen, hogy az ittenieknek ez egészen sajnálatra méltó dolog. Nála ez valahogy sosem ilyen szemszöggel volt nézve. Régen sem, mikor még Drammal élt, akkor sem igazán szerette költeni a pénzt csak buta, gyerekes hóbortokra. Mondjuk egyszer annyiért vásárolta le egyik szolgálójáról a ruhát mint amennyibe egy nemesi selyem hálóköntös kerül, csak, hogy megtréfáljon néhány nemes elfet akikre pikkelt. Eközben kivesz egy szobát, s felfelé menet el is mondja hol található a ma esti főhadiszállás. Ezután a férfi átveszi a vezetést, amit Wymnter hagy. Általában nem tenné, szeret játszadozni, de most mintha kicsit el volna varázsolva, hiszen egészen nem is tudja elhinni, hogy tényleg Dram van mellette.
Belépve körbenéz, a gyertyákat már meggyújtották, így nem kell ilyesmivel foglalkozni. *
- hu, hát nagyon sok mindent - * kezd bele a lány elbattyogva az ágyig, ahol ledobva csizmáját törökülésbe helyezi magát. *
- Taitos sokat foglalkozik velem, és nagyon sokat segít abban, hogy egy nagy ügyes tűzmágus lehessek. Egyre jobban is megy, igaz a sok meditálás unalmas kicsit, de elvileg ettől lehet a legtöbbet fejlődni, de a gyakorlatok a legjobbak. Azokból is van bőven - * áradozik, édes boldogsággal beleélve magát az egészbe. *
- Jaj hát képzeld, közben a mindennapi dolgokat is rendre megtanulom, már sepregettem, meg segítettem a konyhán is. Valamelyik nap pedig én voltam aki meggyújtogatta a kialudt gyertyákat az ebédlőbe - * ez is izgalmas számára, hogy lényegében kitanulja az átlagember szokásait és viselkedéseit. *
16119. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-04 16:50:06
Üzenet elküldve: 2021-02-04 16:50:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
* Sok furcsa alakot látott már ez a tanonc, de ez a nő túltesz rajtuk. Van benne elegancia meg tartás, de mégis ezzel a ronggyal volt, akinek sorsa nem is igazán érdekli. Viszont pénze lehet, mert ezt burkoltam említette, meg azért látszik, hogy van mit aprítani abba a tejbe. A pénze meg, hogy egy nyilvános helyre hívja elég a lány számára, hogy elfogadj a meghívást. Ekkor történik megint valami váratlan. Odatérdel a már eszméletlen férfi mellé a nőstény és egy csókot lehet az arcára.*
~ Mi a fene!? Ezt most miért? ~* Ez nem fér a fejébe, mert miért adna neki csókot, ha végül is ő fizetett volna neki. Nem meglepő hát, hogy meredten bámulja a jelenetet, de aztán az invitálásra csak megindul és még az ajtót is kitárja. Hiszen akár kaphat ételt is, szóval ennyi igazán kijár vendéglátójának. Izgatottan lépdel nyomában, de az asztal mellé, csak azután telepszik, ha már a nő elfoglalta azt. Felcsillan a szeme arra, hogy választhat.*
- Tényleg? Akkor én őzragu levest kérnék szépen!* Adja le rendelését. Nem hazudik neki Estamellaria, mert már integet a felszolgálónak. Feltesz pár szokványos kérdést is, amit már nem is egyszer hallott. Nem gondol bele semmit Niemril. Általában ezek a jótevők kíváncsiak mindig.*
- Természetesen az ami a többi társamat is. Nincs pénzem és az utcán élek. Egek, ha tudná, hogy milyen régen nem ettem én már őz húst. Mióta ebben a városban vagyok nem is igen ettem.* Vágyakozva pillant a többi asztal irányába, ahol már esznek. Nem csoda, ha hamar az ételről kezdett el beszélni. Ezzel együtt némi információt is kilocsogott magáról. Nem sok igazi titka van, szóval ez fel sem tűnik neki.*
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
* Sok furcsa alakot látott már ez a tanonc, de ez a nő túltesz rajtuk. Van benne elegancia meg tartás, de mégis ezzel a ronggyal volt, akinek sorsa nem is igazán érdekli. Viszont pénze lehet, mert ezt burkoltam említette, meg azért látszik, hogy van mit aprítani abba a tejbe. A pénze meg, hogy egy nyilvános helyre hívja elég a lány számára, hogy elfogadj a meghívást. Ekkor történik megint valami váratlan. Odatérdel a már eszméletlen férfi mellé a nőstény és egy csókot lehet az arcára.*
~ Mi a fene!? Ezt most miért? ~* Ez nem fér a fejébe, mert miért adna neki csókot, ha végül is ő fizetett volna neki. Nem meglepő hát, hogy meredten bámulja a jelenetet, de aztán az invitálásra csak megindul és még az ajtót is kitárja. Hiszen akár kaphat ételt is, szóval ennyi igazán kijár vendéglátójának. Izgatottan lépdel nyomában, de az asztal mellé, csak azután telepszik, ha már a nő elfoglalta azt. Felcsillan a szeme arra, hogy választhat.*
- Tényleg? Akkor én őzragu levest kérnék szépen!* Adja le rendelését. Nem hazudik neki Estamellaria, mert már integet a felszolgálónak. Feltesz pár szokványos kérdést is, amit már nem is egyszer hallott. Nem gondol bele semmit Niemril. Általában ezek a jótevők kíváncsiak mindig.*
- Természetesen az ami a többi társamat is. Nincs pénzem és az utcán élek. Egek, ha tudná, hogy milyen régen nem ettem én már őz húst. Mióta ebben a városban vagyok nem is igen ettem.* Vágyakozva pillant a többi asztal irányába, ahol már esznek. Nem csoda, ha hamar az ételről kezdett el beszélni. Ezzel együtt némi információt is kilocsogott magáról. Nem sok igazi titka van, szóval ez fel sem tűnik neki.*
16118. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-04 16:43:43
Üzenet elküldve: 2021-02-04 16:43:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Roth, Frek //
- Üdv Roth! Hála az égnek, hogy visszatértél! Velem nem történt semmi különös. Láttál valami jó nőcskét akivel mulathatnánk hármasban?
* Egy huncut kacsintás után hahotába kezd. *
- Most gondold el, valami lányka ki göngyölítene a kötéseidből milyen rémület fogná el, hogy egy gyakorlatilag láthatatlan emberrel van dolga. Na ne félj majd én vigyázok rád. Én rendelek magamnak valami rendes ételt mert megéheztem. Kérek neked is.
Két Sült kolbász lesz fogadós! Itt van a 30 arany érte!
.
* Mire megérkezik az étel Frek jó étvágyat kíván, aztán neki fog az evésnek. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.02.05 11:15:22, a következő indokkal:
Kérésre.
- Üdv Roth! Hála az égnek, hogy visszatértél! Velem nem történt semmi különös. Láttál valami jó nőcskét akivel mulathatnánk hármasban?
* Egy huncut kacsintás után hahotába kezd. *
- Most gondold el, valami lányka ki göngyölítene a kötéseidből milyen rémület fogná el, hogy egy gyakorlatilag láthatatlan emberrel van dolga. Na ne félj majd én vigyázok rád. Én rendelek magamnak valami rendes ételt mert megéheztem. Kérek neked is.
Két Sült kolbász lesz fogadós! Itt van a 30 arany érte!
. * Mire megérkezik az étel Frek jó étvágyat kíván, aztán neki fog az evésnek. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2021.02.05 11:15:22, a következő indokkal:
Kérésre.
16117. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-04 08:22:20
Üzenet elküldve: 2021-02-04 08:22:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Roth //
*A fogadó színültig teli piázgató, beszélgető vendégekkel, ebből arra következtet, hogy nem lehetett odakinn sokáig. Apránként kezd rájönni, hogy miért került ki a fogadóból a főtérre. Ugyanis Roth nincs annyira hozzászokva a fogadós légkörhöz és a gomolygó, felgyülemlett füst meg az áporodott pia szag kicsit a gyomrára és elméjére is rossz hatással bírnak, ezért szinte ösztönösen kimenekült friss levegőért.
~No, persze Freknek erről egy szót se, inkább azt mondom, hogy eltévesztettem az ajtót az árnyékszékhez. Igen, ez még számomra is hihető.~
Nagy nehezen kiszúrja Freket a tömegben és
ugyanott találja, ahol leültek még az elején.*
-Szerbusz Frek barátom! Hahaaa!
*Kiált oda, próbálva túlharsogni a tömeg zaját és int, hogy minden rendben van.*
-Eltévesztettem az ajtót, de visszataláltam, hála az égieknek. Lemaradtam valamiről? Ide veled drága pia!
*A fogadó színültig teli piázgató, beszélgető vendégekkel, ebből arra következtet, hogy nem lehetett odakinn sokáig. Apránként kezd rájönni, hogy miért került ki a fogadóból a főtérre. Ugyanis Roth nincs annyira hozzászokva a fogadós légkörhöz és a gomolygó, felgyülemlett füst meg az áporodott pia szag kicsit a gyomrára és elméjére is rossz hatással bírnak, ezért szinte ösztönösen kimenekült friss levegőért.
~No, persze Freknek erről egy szót se, inkább azt mondom, hogy eltévesztettem az ajtót az árnyékszékhez. Igen, ez még számomra is hihető.~
Nagy nehezen kiszúrja Freket a tömegben és
ugyanott találja, ahol leültek még az elején.*
-Szerbusz Frek barátom! Hahaaa!
*Kiált oda, próbálva túlharsogni a tömeg zaját és int, hogy minden rendben van.*
-Eltévesztettem az ajtót, de visszataláltam, hála az égieknek. Lemaradtam valamiről? Ide veled drága pia!
16116. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-03 20:24:16
Üzenet elküldve: 2021-02-03 20:24:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
*A választ hallva mosolyogva tárja szét a kezeit, mintha csak azt mondaná, nyugodtan, ő aztán nem fog beleszólni abba, mihez kezd a lány a férfival. ~Ó, aranyom, te aztán nagyon kétségbe lehetsz esve!~ nevet közben magában, míg a kezdő támadót szemléli. Mikor a lány végez, óvatosan a férfi mellé térdel, apró csókot lehelve az arcára*
- Jó éjt, szépfiú! *búcsúzik tőle, hisz vagy az ital, vagy egy, a dulakodás közben szerzett fejsérülés hatására, de a férfi már öntudatlan állapotban hever a földön*
- Na menjünk! *egyenesedik fel, jelezve a lánynak, hogy kövesse. Úgy tűnik azonban, valahogy új társaságának sikerül beelőznie őt. Az ajtónyitás, bár meglepi, inkább csak mulattatja*
- Rendben, lehet étel is. *válaszol halvány félmosollyal, mikor már elhelyezkednek az egyik asztalnál* Mit szeretnél? *kérdezi a lánytól, miközben kezével a kiszolgáló személyzet egyik tagjának próbál jelezni, hogy majd felvegye a rendelésüket*
- Na és mi vett rá, hogy ezen a szép estén tolvajlásra add a fejed? Ennyire híján vagy az aranynak? *igyekszik többet megtudni asztaltársáról. Bár kívülről mocskosnak és ápolatlannak tűnik, az az érzése, több van benne, mint ami elsőre látszik, így ha már füstbe ment az esti szórakozása, próbálja legalább valami hasonlóan izgalmassal eltölteni az időt. ~Remélhetőleg~ suttogja azért egy kétkedő hang a fejében, bízva benne, hogy nem kell majd megbánnia a döntését, hogy visszajött a fogadóba.*
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
*A választ hallva mosolyogva tárja szét a kezeit, mintha csak azt mondaná, nyugodtan, ő aztán nem fog beleszólni abba, mihez kezd a lány a férfival. ~Ó, aranyom, te aztán nagyon kétségbe lehetsz esve!~ nevet közben magában, míg a kezdő támadót szemléli. Mikor a lány végez, óvatosan a férfi mellé térdel, apró csókot lehelve az arcára*
- Jó éjt, szépfiú! *búcsúzik tőle, hisz vagy az ital, vagy egy, a dulakodás közben szerzett fejsérülés hatására, de a férfi már öntudatlan állapotban hever a földön*
- Na menjünk! *egyenesedik fel, jelezve a lánynak, hogy kövesse. Úgy tűnik azonban, valahogy új társaságának sikerül beelőznie őt. Az ajtónyitás, bár meglepi, inkább csak mulattatja*
- Rendben, lehet étel is. *válaszol halvány félmosollyal, mikor már elhelyezkednek az egyik asztalnál* Mit szeretnél? *kérdezi a lánytól, miközben kezével a kiszolgáló személyzet egyik tagjának próbál jelezni, hogy majd felvegye a rendelésüket*
- Na és mi vett rá, hogy ezen a szép estén tolvajlásra add a fejed? Ennyire híján vagy az aranynak? *igyekszik többet megtudni asztaltársáról. Bár kívülről mocskosnak és ápolatlannak tűnik, az az érzése, több van benne, mint ami elsőre látszik, így ha már füstbe ment az esti szórakozása, próbálja legalább valami hasonlóan izgalmassal eltölteni az időt. ~Remélhetőleg~ suttogja azért egy kétkedő hang a fejében, bízva benne, hogy nem kell majd megbánnia a döntését, hogy visszajött a fogadóba.*
16115. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-03 19:27:31
Üzenet elküldve: 2021-02-03 19:27:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz volna?//
*Wegtorenben hagyománya van a lány derekán lógó fegyvernek. Ám míg régen gazdáinak harcmodoráról árulkodott, ma már leginkább kiegészítő, csecsebecse. Nemesek, olykor zsoldosok kedvelt viselete. A rőthajú misztériumához azonban sokat hozzáad, s talán ez is a célja vele. Legalábbis Denjaar szerint.
Egy csepp zavar vagy félsz sincs a lányban, szavai szinte szikrákat vernek kettejük közt, ahogy ajkáról pattannak.*
-Cha'yss így szokta. Viszi és hozza a lányokat, ahogy épp megkívánja az üzlet. *Reakciót lesve, rezzenéstelenül tartja pillantását a barnákon, de a következőkre elmosolyodik. Még hitelesen is hangzana a kis vöröstől, ha nem ismerné kellően a szóban forgó bárót. De vajon ismeri-e? Valószínűleg nincs élő az ég alatt, ki valójában kiismerhetné magát rajta.*
-Nem, nem én. *Somolyogva felel, hisz vaskosak a szavak. Az átokverte féltestvérén kívül aligha akad Cha'yssnak vérrokona... Habár fene se tudja az ilyen családoknál.
Szemmel kíséri, ahogy a kintit ledobva a tűzhajú helyet foglal vele szemközt. S mily látványosan teszi mindezt! Egy hosszú pillanatig szoknyájára is szögeli a férfi tekintetét. Idejét sem tudja már, mikor tartott legutóbb combokat kezében... Vagy mikor érintett valamirevaló fehérnépet egyáltalán. Talán hónapok óta nem volt része efféle kéjben. Teendői az utóbbi időben bizony a szórakozás kárára váltak, az efféle nélkülözés pedig kártékony a szellemre, főleg, ha ily módon, ily küllemmel csigázzák.*
-Azt mondják. *Ismétli a szavakat félmosollyal szakálla alatt, majd ajkaihoz emeli a borospoharat. Helyreigazítás ide vagy oda, a vörös kimondottan nagy céltábla lehetett a szóban forgó disznóknak.
Bizonyosan kedvtelve járatná tovább tekintetét a leányon, ha amaz nem kezdene el veszett módon köhögni. Szó sincs színjátékról, valóban félrement az ital. Ugyanakkor nem sieti el a dolgot, komótosan kászálódik fel az asztaltól, hogy a lány mellé lépve óvatosan hátba verje, már ha szükséges. Nem visz bele sem erőt, sem lendületet, szerencsére nincs is szükség rá.*
-Bájos történet. *Jegyzi meg, miközben elengedi a csimpaszkodó leányt. Csak akkor kezd körvonalazódni számára a gunyoros történetben rejlő fricska, mikor ismét helyet foglal a székében. Nagy mázli, hogy ő maga nem adott lehetőséget a bornak a tévútra.
Az asztalra könyökölve simít végig kezével szakállán, ahogy a rőthajút fürkészi. Ily óvatlanul sétált volna bele egy csapdába? Ez csak paranoia lehet. Habár azt sem felejtette el, hogy a tűzhajú nem viszonozta a bemutatkozást. De ugyan honnan tudhatná a lány, hogy ki ő? Nem lehet a fején ily hamar körözés kinn… De talán kapcsolatban áll a városőrökkel.*
-Na és honnan ismer egy magadfajta leány egy ily lókötő gnómot? Ezt a Denjaar nevűt. *Fűzi hozzá kelletlenül. Nem játszhat a tűzzel. Így vagy, de ki fogja deríteni, hogy az ártatlannak tűnő mesécskében rejlő zsarolás valóságos-e, vagy csupán a képzelete játszik vele. A legfeltűnésmentesebb mód erre a kaján történet kibontása, bár ha tényleg egy szerencsevadászt sodort elébe a sors, sokat nem remél az ötlettől.*
//Tűz volna?//
*Wegtorenben hagyománya van a lány derekán lógó fegyvernek. Ám míg régen gazdáinak harcmodoráról árulkodott, ma már leginkább kiegészítő, csecsebecse. Nemesek, olykor zsoldosok kedvelt viselete. A rőthajú misztériumához azonban sokat hozzáad, s talán ez is a célja vele. Legalábbis Denjaar szerint.
Egy csepp zavar vagy félsz sincs a lányban, szavai szinte szikrákat vernek kettejük közt, ahogy ajkáról pattannak.*
-Cha'yss így szokta. Viszi és hozza a lányokat, ahogy épp megkívánja az üzlet. *Reakciót lesve, rezzenéstelenül tartja pillantását a barnákon, de a következőkre elmosolyodik. Még hitelesen is hangzana a kis vöröstől, ha nem ismerné kellően a szóban forgó bárót. De vajon ismeri-e? Valószínűleg nincs élő az ég alatt, ki valójában kiismerhetné magát rajta.*
-Nem, nem én. *Somolyogva felel, hisz vaskosak a szavak. Az átokverte féltestvérén kívül aligha akad Cha'yssnak vérrokona... Habár fene se tudja az ilyen családoknál.
Szemmel kíséri, ahogy a kintit ledobva a tűzhajú helyet foglal vele szemközt. S mily látványosan teszi mindezt! Egy hosszú pillanatig szoknyájára is szögeli a férfi tekintetét. Idejét sem tudja már, mikor tartott legutóbb combokat kezében... Vagy mikor érintett valamirevaló fehérnépet egyáltalán. Talán hónapok óta nem volt része efféle kéjben. Teendői az utóbbi időben bizony a szórakozás kárára váltak, az efféle nélkülözés pedig kártékony a szellemre, főleg, ha ily módon, ily küllemmel csigázzák.*
-Azt mondják. *Ismétli a szavakat félmosollyal szakálla alatt, majd ajkaihoz emeli a borospoharat. Helyreigazítás ide vagy oda, a vörös kimondottan nagy céltábla lehetett a szóban forgó disznóknak.
Bizonyosan kedvtelve járatná tovább tekintetét a leányon, ha amaz nem kezdene el veszett módon köhögni. Szó sincs színjátékról, valóban félrement az ital. Ugyanakkor nem sieti el a dolgot, komótosan kászálódik fel az asztaltól, hogy a lány mellé lépve óvatosan hátba verje, már ha szükséges. Nem visz bele sem erőt, sem lendületet, szerencsére nincs is szükség rá.*
-Bájos történet. *Jegyzi meg, miközben elengedi a csimpaszkodó leányt. Csak akkor kezd körvonalazódni számára a gunyoros történetben rejlő fricska, mikor ismét helyet foglal a székében. Nagy mázli, hogy ő maga nem adott lehetőséget a bornak a tévútra.
Az asztalra könyökölve simít végig kezével szakállán, ahogy a rőthajút fürkészi. Ily óvatlanul sétált volna bele egy csapdába? Ez csak paranoia lehet. Habár azt sem felejtette el, hogy a tűzhajú nem viszonozta a bemutatkozást. De ugyan honnan tudhatná a lány, hogy ki ő? Nem lehet a fején ily hamar körözés kinn… De talán kapcsolatban áll a városőrökkel.*
-Na és honnan ismer egy magadfajta leány egy ily lókötő gnómot? Ezt a Denjaar nevűt. *Fűzi hozzá kelletlenül. Nem játszhat a tűzzel. Így vagy, de ki fogja deríteni, hogy az ártatlannak tűnő mesécskében rejlő zsarolás valóságos-e, vagy csupán a képzelete játszik vele. A legfeltűnésmentesebb mód erre a kaján történet kibontása, bár ha tényleg egy szerencsevadászt sodort elébe a sors, sokat nem remél az ötlettől.*
16114. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-03 12:09:28
Üzenet elküldve: 2021-02-03 12:09:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
-Szívesen.
*Mosolyog a hálálkodásra, aztán lassacskán, ráérősen falatozik tovább, ám nem kerüli el a figyelmét a másik pillanatnyi rosszulléte. Aggódó tekintettel nyúl felé, hogy gondoskodóan végigsimítson hátán, persze csak ha hagyja, egyébként nem erőlteti.*
-Jól van?
*Látva azonban, hogy nehézkesen ugyan, de sikerül legyűrnie a hányingert a hosszúéltűnek, tovább folytatja a reggelizést, néha-néha azonban fürkészi arcát, hogy egyből ugorhasson, ha valami baj történik. Bár a haját nem kell fogni, de mondjuk épp segíthet neki, hogy hamarabb kiérjenek a fogadó elé, s ne az asztal alatt végezze az imént megrágott kolbász.*
-Remek lenne.
*Szól az újonnan kitűzött programba beleegyezve, s a nagy lelkesedések közepette el is pusztítja étele maradékát, teáját kortyolgatva hallgatja az aljas kérdésére érkező mentegetőzést.*
-Pedig lefogadom történtek már cifrább dolgok is errefelé.
*Legalább is, azok alapján, amiket hallott, az utóbbi időben Arthenior nem lehetett egy unalmas hely. Na meg felidézve a furcsa félmondatot, ami tegnap elhagyta az elf száját, egy percig sem csodálkozna, ha kiderülne, a rossz nyelvek már rég összeboronálták Dramot meg a húgát.
A csevegéshez fűzött reményei teljesülni látszanak, asztaltársa máris lelkesen megosztja véleményét az itteni koszttal kapcsolatban.*
-Ilyen kiváló szakácsa lenne?
*Issza meg időközben kihűlt itala maradékát majd az asztalra könyökölve hallgatja a másikat, miközben az beszél hozzá.*
-Szívesen.
*Mosolyog a hálálkodásra, aztán lassacskán, ráérősen falatozik tovább, ám nem kerüli el a figyelmét a másik pillanatnyi rosszulléte. Aggódó tekintettel nyúl felé, hogy gondoskodóan végigsimítson hátán, persze csak ha hagyja, egyébként nem erőlteti.*
-Jól van?
*Látva azonban, hogy nehézkesen ugyan, de sikerül legyűrnie a hányingert a hosszúéltűnek, tovább folytatja a reggelizést, néha-néha azonban fürkészi arcát, hogy egyből ugorhasson, ha valami baj történik. Bár a haját nem kell fogni, de mondjuk épp segíthet neki, hogy hamarabb kiérjenek a fogadó elé, s ne az asztal alatt végezze az imént megrágott kolbász.*
-Remek lenne.
*Szól az újonnan kitűzött programba beleegyezve, s a nagy lelkesedések közepette el is pusztítja étele maradékát, teáját kortyolgatva hallgatja az aljas kérdésére érkező mentegetőzést.*
-Pedig lefogadom történtek már cifrább dolgok is errefelé.
*Legalább is, azok alapján, amiket hallott, az utóbbi időben Arthenior nem lehetett egy unalmas hely. Na meg felidézve a furcsa félmondatot, ami tegnap elhagyta az elf száját, egy percig sem csodálkozna, ha kiderülne, a rossz nyelvek már rég összeboronálták Dramot meg a húgát.
A csevegéshez fűzött reményei teljesülni látszanak, asztaltársa máris lelkesen megosztja véleményét az itteni koszttal kapcsolatban.*
-Ilyen kiváló szakácsa lenne?
*Issza meg időközben kihűlt itala maradékát majd az asztalra könyökölve hallgatja a másikat, miközben az beszél hozzá.*
16113. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-03 09:08:02
Üzenet elküldve: 2021-02-03 09:08:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz volna?//
*Végigmérik. Alaposan. Amikor pedig a figyelem elidőzik az övére kötött iffyten, egy kicsit gyorsabbra vált a szíve dobolása. A karomtőrt jellegzetesen a sivatagi népek használják és a wegtoreniek. Mutatós, de gyakorlatot igénylő fegyver. Nem egyszerű jól forgatni, de ha valaki ért hozzá, annak a kezében határozottan veszedelmes holmi. Ha már ezen megakadt a férfi tekintete, mi lett volna, ha Yeza a díszes handzsárt is magával hozza? Az csak úgy vonzza a bámész pillantásokat. Ezért is nem hordja magánál a Rőt egy ideje. Olykor-olykor a Kalmárban talán, de az se túl jellemző. Majd ha meglesz a váltó, amiben minden reménye van, majd akkor ismét felöltheti.
A megállapításra csak megvonja a vállát. Lapos, büszke pillantásában ott ül a "talán igen, talán nem" és az "és aztán?" pökhendi kiállása is. A wegtoreniekkel kapcsolatban elég vegyes a megítélés. Ki így áll hozzájuk, ki úgy. Yeza viszont ha akarná se tudná igazán elrejteni a származására utaló, árulkodó jeleket.*
- Hát poggyásznak tűnök, hogy hozzanak-vigyenek kedvükre? *sercen fel a szavakon, de higgadt marad. Pillantása idő közben szépen, aprólékosan átkutatja a férfi egész alakját.* - Vagy másra gondolt? Ismeri talán a Bárót? *húzza feljebb az egyik szemöldökét. A kérdés természetesen inkább kifejtést vár, mint a megjegyzésből eléggé valószínűsíthető igenlő választ. Yeza fejében átsuhan egy gondolat. Az a tipikus, ami eléggé jellemző rá; amikor tudja, hogy nem kéne, de túl nagy a kísértés.* - Ha azt mondom, a testvérhúga vagyok, elhiszi? *villant egy pimasz mosolyt, amire az ember zsigerből rávágja, hogy lódít, aztán egy pillanattal később már nem venne rá mérget, csak arra, hogy a vörös galád játékot játszik.
Kigombolja a kabátját és kibújik belőle, mielőtt leülne. Lenge kis inge szabadon hagyja a vállait. Az egész áttetsző ruhadarab felett passzentos, bordó mellényt visel. A kétsoros gombolás, a minta, mind egyértelműen wegtoreni jegyek. A kabát a szék hátára kerül. Nem ráhajtva, hanem szépen ráigazítva, mint egy vállfára, nehogy visszaüssön rá korábbi ténykedése. Amikor helyet foglal, a szoknyája merészen magas hasítékában egy pillanatra kivillan Yeza formás combja, a férfinak pedig tökéletes rálátása nyílik, erre figyel. A következő mozdulatával már veti is keresztbe a lábát és igazítja is a ruhadarabot, ahogy illik. Mintha ő maga észre se vette volna az egészet, pillant fel a férfira. Nyúlna az itallap felé, de az úr rendel. Faragatlanul, de a határozottságában van valami utálatosan férfias.
A személyére vonatkozó fejtegetést talányos-cserfes mosolygással hallgatja. Tagadhatatlanul élvezi, ha ő van a figyelem középpontjában. Az ő helyzetében ez nem túl előnyös, de a láthatatlanság, ami az elmúlt időszakban jutott a vörösnek, így is épp eléggé megtépázta a lelkét. Most, ha tudja is, hogy veszélyes lehet, mégis szinte fürdőzik a felé irányuló érdeklődésben. Egy falat kenyér a végletekig kiéhezett önbecsülésnek.*
- Disznó mind *mondja a férfiakkal kapcsolatos megjegyzésre egy laza vállrándítással* - azt mondják *teszi hozzá, és ezzel a nyilvánvaló tapasztalatot egy kis szende pillogással körítve másodkézből származó, rosszindulatú szóbeszéddé mázolja. Nem igazán lehet eldönteni, hogy mi az igazság. A mosolygásában azért bujkál valami, ami azt súgja, nem csupán egy elbizakodott csitri. Igazán nyeregben érzi magát, ez nem is vitás. Ő is kortyol a borból. Figyel, hogy a mozdulat tökéletes legyen, hogy finoman megnedvesítse az ajkát, mielőtt a pohárhoz ér. ~Denjaar!~ A bemutatkozással együtt a korty is a torkán akad. Még szerencse, hogy már épp lenyelte, különben talán szét is prüszköli az egészet. Így viszont a félreszaladt italtól fuldokló köhögésbe kezd. Nem csupán pár diszkrét köhintésről van szó, hanem a nagybetűs, levegőért kapkodó fajtáról. Ha a férfi esetleg a segítségére sietne egy kis hátlapogatással, Yeza belé kapaszkodik. Így a lány ügyes kis kacsóinak lehetőségük lenne kitapintani az ing rejtette férfitest árulkodó vonulatait. Ilyen közelről pedig szemügyre vehetné azt a kendőt is, ami egyelőre kissé félrefordulva rejti a minta nagy részét.*
- Bocsánat *szólal meg rekedten, amikor ismét hangjára talál.* - Csak ismertem egy Denjaart odahaza *mondja.* - Bosszantó kis gnóm volt. Egyszer, amikor az uzsorások már fenték rá a késeiket, a szoknyám alá talált bebújni előlük. Nem adtam fel nekik *kortyol a borból ezúttal már óvatosabban.* - Ő meg hálája jeléül csókot adott. ...Egy nagyon illetlen helyre *teszi hozzá egy apró fintorral, mielőtt újra az ajkához emeli az italt.*
//Tűz volna?//
*Végigmérik. Alaposan. Amikor pedig a figyelem elidőzik az övére kötött iffyten, egy kicsit gyorsabbra vált a szíve dobolása. A karomtőrt jellegzetesen a sivatagi népek használják és a wegtoreniek. Mutatós, de gyakorlatot igénylő fegyver. Nem egyszerű jól forgatni, de ha valaki ért hozzá, annak a kezében határozottan veszedelmes holmi. Ha már ezen megakadt a férfi tekintete, mi lett volna, ha Yeza a díszes handzsárt is magával hozza? Az csak úgy vonzza a bámész pillantásokat. Ezért is nem hordja magánál a Rőt egy ideje. Olykor-olykor a Kalmárban talán, de az se túl jellemző. Majd ha meglesz a váltó, amiben minden reménye van, majd akkor ismét felöltheti.
A megállapításra csak megvonja a vállát. Lapos, büszke pillantásában ott ül a "talán igen, talán nem" és az "és aztán?" pökhendi kiállása is. A wegtoreniekkel kapcsolatban elég vegyes a megítélés. Ki így áll hozzájuk, ki úgy. Yeza viszont ha akarná se tudná igazán elrejteni a származására utaló, árulkodó jeleket.*
- Hát poggyásznak tűnök, hogy hozzanak-vigyenek kedvükre? *sercen fel a szavakon, de higgadt marad. Pillantása idő közben szépen, aprólékosan átkutatja a férfi egész alakját.* - Vagy másra gondolt? Ismeri talán a Bárót? *húzza feljebb az egyik szemöldökét. A kérdés természetesen inkább kifejtést vár, mint a megjegyzésből eléggé valószínűsíthető igenlő választ. Yeza fejében átsuhan egy gondolat. Az a tipikus, ami eléggé jellemző rá; amikor tudja, hogy nem kéne, de túl nagy a kísértés.* - Ha azt mondom, a testvérhúga vagyok, elhiszi? *villant egy pimasz mosolyt, amire az ember zsigerből rávágja, hogy lódít, aztán egy pillanattal később már nem venne rá mérget, csak arra, hogy a vörös galád játékot játszik.
Kigombolja a kabátját és kibújik belőle, mielőtt leülne. Lenge kis inge szabadon hagyja a vállait. Az egész áttetsző ruhadarab felett passzentos, bordó mellényt visel. A kétsoros gombolás, a minta, mind egyértelműen wegtoreni jegyek. A kabát a szék hátára kerül. Nem ráhajtva, hanem szépen ráigazítva, mint egy vállfára, nehogy visszaüssön rá korábbi ténykedése. Amikor helyet foglal, a szoknyája merészen magas hasítékában egy pillanatra kivillan Yeza formás combja, a férfinak pedig tökéletes rálátása nyílik, erre figyel. A következő mozdulatával már veti is keresztbe a lábát és igazítja is a ruhadarabot, ahogy illik. Mintha ő maga észre se vette volna az egészet, pillant fel a férfira. Nyúlna az itallap felé, de az úr rendel. Faragatlanul, de a határozottságában van valami utálatosan férfias.
A személyére vonatkozó fejtegetést talányos-cserfes mosolygással hallgatja. Tagadhatatlanul élvezi, ha ő van a figyelem középpontjában. Az ő helyzetében ez nem túl előnyös, de a láthatatlanság, ami az elmúlt időszakban jutott a vörösnek, így is épp eléggé megtépázta a lelkét. Most, ha tudja is, hogy veszélyes lehet, mégis szinte fürdőzik a felé irányuló érdeklődésben. Egy falat kenyér a végletekig kiéhezett önbecsülésnek.*
- Disznó mind *mondja a férfiakkal kapcsolatos megjegyzésre egy laza vállrándítással* - azt mondják *teszi hozzá, és ezzel a nyilvánvaló tapasztalatot egy kis szende pillogással körítve másodkézből származó, rosszindulatú szóbeszéddé mázolja. Nem igazán lehet eldönteni, hogy mi az igazság. A mosolygásában azért bujkál valami, ami azt súgja, nem csupán egy elbizakodott csitri. Igazán nyeregben érzi magát, ez nem is vitás. Ő is kortyol a borból. Figyel, hogy a mozdulat tökéletes legyen, hogy finoman megnedvesítse az ajkát, mielőtt a pohárhoz ér. ~Denjaar!~ A bemutatkozással együtt a korty is a torkán akad. Még szerencse, hogy már épp lenyelte, különben talán szét is prüszköli az egészet. Így viszont a félreszaladt italtól fuldokló köhögésbe kezd. Nem csupán pár diszkrét köhintésről van szó, hanem a nagybetűs, levegőért kapkodó fajtáról. Ha a férfi esetleg a segítségére sietne egy kis hátlapogatással, Yeza belé kapaszkodik. Így a lány ügyes kis kacsóinak lehetőségük lenne kitapintani az ing rejtette férfitest árulkodó vonulatait. Ilyen közelről pedig szemügyre vehetné azt a kendőt is, ami egyelőre kissé félrefordulva rejti a minta nagy részét.*
- Bocsánat *szólal meg rekedten, amikor ismét hangjára talál.* - Csak ismertem egy Denjaart odahaza *mondja.* - Bosszantó kis gnóm volt. Egyszer, amikor az uzsorások már fenték rá a késeiket, a szoknyám alá talált bebújni előlük. Nem adtam fel nekik *kortyol a borból ezúttal már óvatosabban.* - Ő meg hálája jeléül csókot adott. ...Egy nagyon illetlen helyre *teszi hozzá egy apró fintorral, mielőtt újra az ajkához emeli az italt.*
16112. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:52:59
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:52:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
//Másnap//
- Köszönöm, kedves. * Bólint a férfi hálásan, bár nem érzi tőle jól magát, de mégis jobb, és könnyebb a lelkének így, hogy nem neheztelnek rá botlása miatt. A megjegyzésre felnevet, de erőtlen, és fájdalmas tett ez, nincs benne igazi kacaj. *
- Valóban. * Bólint, és maga elé is húzza az ételt, hogy levágjon belőle egy darabot, és leerőltesse a torkán. Nem állítja, hogy az első falat rögtön jól esik neki, sőt, küzdenie kell azzal, amikor a gyomrába érkezve felkavarja kicsit az álló tengert, ami rögtön szeszélyesre vált, de a második falat, amit kenyérrel kísér már elkezdi helyre hozni előző éjszakájának botor tettét. *
- Köszönöm az ételt. * Hálálkodik, és az egyik kancsó víz felét le is küldi meggondolatlan módon, ami egykori rangjához ismét méltatlan cselekvésre készteti. Ahogy újra érzi a kolbász ízét a szájában, csak ezúttal nem a villájáról, hanem a gyomrából felfelé, kénytelen elforduljon az asztaltól, és a kezét a szája elé tenni. *
- Akkor adjunk hálát Eeyr útmutatásának és bölcsességének, hogy nem követtünk el rosszabb dolgot, amit most mind a ketten bánnánk. És természetesen magának kedves, amiért észnél volt. * Biccent a nő felé, és folytatja az étkezést. Újabb falat kolbász, újabb adag kenyér, újabb korty víz. Monoton ismétlődés, de annál hálásabb érte a gyomra. *
- Úgy lesz, a reggeli után akár indulhatunk is, ha szeretne. * Tesz ajánlatot, és elfogadja az ismételt elutasítást, bár ajánlata még mindig áll. Más már nem. *
- Dehogy is. * Mosolyog, ahogy kezd jobban lenni. * Viszont egy eladósorban lévő kisasszonyt már nem szokás névre venni. Összebeszélnének a hátam mögött a népek, mindenfélét hordanának össze. * Csóválja a fejét a férfi, és ha nem lenne a tegnap este, akkor alighanem elviccelné a dolgot azzal, hogy akár el is vehetné a nőt, így viszont nem mer ilyen veszélyes vizekre evezni. *
- Egész tűrhető. * Bólint a férfi, ahogy a kancsóért nyúl, hogy ismét öntsön magának. * De azért kitűnőnek nem mondanám, vagy csak nem az én szájízemnek megfelelő. Az otthoni ízekhez vagyok szokva, ahol tudom, hogy kiváló alapanyagokból gondos kezek készítik az ételt odaadással és szeretettel. * Beszél a szolgálói remek főztjéről, amihez foghatót még nem evett soha. Hiába, a hazai ételnek nincsen párja. *
//Másnap//
- Köszönöm, kedves. * Bólint a férfi hálásan, bár nem érzi tőle jól magát, de mégis jobb, és könnyebb a lelkének így, hogy nem neheztelnek rá botlása miatt. A megjegyzésre felnevet, de erőtlen, és fájdalmas tett ez, nincs benne igazi kacaj. *
- Valóban. * Bólint, és maga elé is húzza az ételt, hogy levágjon belőle egy darabot, és leerőltesse a torkán. Nem állítja, hogy az első falat rögtön jól esik neki, sőt, küzdenie kell azzal, amikor a gyomrába érkezve felkavarja kicsit az álló tengert, ami rögtön szeszélyesre vált, de a második falat, amit kenyérrel kísér már elkezdi helyre hozni előző éjszakájának botor tettét. *
- Köszönöm az ételt. * Hálálkodik, és az egyik kancsó víz felét le is küldi meggondolatlan módon, ami egykori rangjához ismét méltatlan cselekvésre készteti. Ahogy újra érzi a kolbász ízét a szájában, csak ezúttal nem a villájáról, hanem a gyomrából felfelé, kénytelen elforduljon az asztaltól, és a kezét a szája elé tenni. *
- Akkor adjunk hálát Eeyr útmutatásának és bölcsességének, hogy nem követtünk el rosszabb dolgot, amit most mind a ketten bánnánk. És természetesen magának kedves, amiért észnél volt. * Biccent a nő felé, és folytatja az étkezést. Újabb falat kolbász, újabb adag kenyér, újabb korty víz. Monoton ismétlődés, de annál hálásabb érte a gyomra. *
- Úgy lesz, a reggeli után akár indulhatunk is, ha szeretne. * Tesz ajánlatot, és elfogadja az ismételt elutasítást, bár ajánlata még mindig áll. Más már nem. *
- Dehogy is. * Mosolyog, ahogy kezd jobban lenni. * Viszont egy eladósorban lévő kisasszonyt már nem szokás névre venni. Összebeszélnének a hátam mögött a népek, mindenfélét hordanának össze. * Csóválja a fejét a férfi, és ha nem lenne a tegnap este, akkor alighanem elviccelné a dolgot azzal, hogy akár el is vehetné a nőt, így viszont nem mer ilyen veszélyes vizekre evezni. *
- Egész tűrhető. * Bólint a férfi, ahogy a kancsóért nyúl, hogy ismét öntsön magának. * De azért kitűnőnek nem mondanám, vagy csak nem az én szájízemnek megfelelő. Az otthoni ízekhez vagyok szokva, ahol tudom, hogy kiváló alapanyagokból gondos kezek készítik az ételt odaadással és szeretettel. * Beszél a szolgálói remek főztjéről, amihez foghatót még nem evett soha. Hiába, a hazai ételnek nincsen párja. *
16111. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:38:01
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:38:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
//Másnap//
-Ugyan, Drameiloten! Én egy pillanatig nem nehezteltem magára, nincs mit megbocsátanom.
*Szól rögtön a szabadkozásra, nem szeretné, ha egy pillanatig is rosszul érezné magát a másik. Persze sejti, hogy ezzel nem oldja meg a gondot, a férfi nem fogja tudni ma még elhessegetni a szégyent és a megbánást, de azért a félvér megteszi, ami tőle telik.*
-Dehogy lenne jobb, holtan nem ehetne kolbászt.
*Mutat komolyan az időközben kihozott reggelire, aztán mosolyogva csóválja a fejét, mikor a hosszúéltű mindenfélét összehord, csak hogy jóvá tegye tettét.*
-Badarságokat beszél, kedves. Én is épp oly bűnös vagyok a történetben, mint maga. Ha kicsit tovább lettünk volna ott, akkor...
*Bizony a félvér alattomos módon a levegőben hagyja mondatát, inkább sürgősen iszik a forró teából, magasról téve arra, hogy leforrázza a szájpadlását vele.*
-Szóval nem tartozik semmivel, elég, ha körbevezet.
*Foglalja össze gyorsan, majd közben aljasan mímelt sértettséggel kérdez vissza.*
-Azt mondja öreg vagyok?
*Persze szemei mosolyognak, közben pedig szépen neki is kezd a reggelinek. Evés közben most nem szól, csendesen rágcsál, mint egy kifogástalan jellemű kisasszony, néha azért Dramra pillant derűsen, nehogy nagyon elkomorodjon magában.*
-Meg kell hagyni ezen a helyen kitűnően főznek.
*Ékeli egy lagymatag cseverészés kezdeményezését az utolsó falat végére, hátha az efféle semmiségekről való beszélgetés majd enyhít a férfi rossz szájízén.*
//Másnap//
-Ugyan, Drameiloten! Én egy pillanatig nem nehezteltem magára, nincs mit megbocsátanom.
*Szól rögtön a szabadkozásra, nem szeretné, ha egy pillanatig is rosszul érezné magát a másik. Persze sejti, hogy ezzel nem oldja meg a gondot, a férfi nem fogja tudni ma még elhessegetni a szégyent és a megbánást, de azért a félvér megteszi, ami tőle telik.*
-Dehogy lenne jobb, holtan nem ehetne kolbászt.
*Mutat komolyan az időközben kihozott reggelire, aztán mosolyogva csóválja a fejét, mikor a hosszúéltű mindenfélét összehord, csak hogy jóvá tegye tettét.*
-Badarságokat beszél, kedves. Én is épp oly bűnös vagyok a történetben, mint maga. Ha kicsit tovább lettünk volna ott, akkor...
*Bizony a félvér alattomos módon a levegőben hagyja mondatát, inkább sürgősen iszik a forró teából, magasról téve arra, hogy leforrázza a szájpadlását vele.*
-Szóval nem tartozik semmivel, elég, ha körbevezet.
*Foglalja össze gyorsan, majd közben aljasan mímelt sértettséggel kérdez vissza.*
-Azt mondja öreg vagyok?
*Persze szemei mosolyognak, közben pedig szépen neki is kezd a reggelinek. Evés közben most nem szól, csendesen rágcsál, mint egy kifogástalan jellemű kisasszony, néha azért Dramra pillant derűsen, nehogy nagyon elkomorodjon magában.*
-Meg kell hagyni ezen a helyen kitűnően főznek.
*Ékeli egy lagymatag cseverészés kezdeményezését az utolsó falat végére, hátha az efféle semmiségekről való beszélgetés majd enyhít a férfi rossz szájízén.*
16110. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:01:43
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:01:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
* Hát nagyban hadakozik a férfival, aki nem nagyon szeretné elengedni. Ekkor szólítja meg valaki a háta mögül. Rémülten ugrik arrébb. Riadt szemekkel pillant a jövevény felé, akit nem is régen látott távozni a kert irányába. Egyelőre még nem mozdul a nő, de ez még nem ok rá, hogy megnyugodjék. Csak még hevesebben kezdi el rángatni azt a kezet. Mintha csak a világ legtermészetesebb jelensége lenne ez a ma esti kis gubanc. A mélységi csak ott álldogál és még tanácsokat is osztogat.*
~ Miért nem reagál semmit? Miért? ~* Ami nem átlagos az gyanús, főleg egy hajléktalan számára.*
- Nem tűnt túlságosan elevennek.* Feleli, mert valamit csak illik már mondani. Végül csak sikerül kiszabadítani mancsát és tanácstalanul pislog az erszény felé. Tétova mozdulatot is tesz, de mégsem mer olyan közel merészkedni, mert akkor elvesztené a szemkontaktust. Most, hogy jobban oda pillant igazat kell adnia ismeretlen tanácsadójának. Elégé laposka az a szütyő. Meginvitálják a fogadóba egy italra, amit néhány pillanatig mérlegel, de végül is nincs oka rá, hogy ellent mondjon. Most még csak nem is olyan veszettül visszataszító, mert nem rég fürdette meg Rynsell. Na meg egy ilyen hölgy jelenlétében nem hiszi, hogy kitennék a szűrét. Viszont az ital ajánlatot megreformálná pofátlanul.*
- Esetleg egy kis étel?* Ez így már jobban motiválná, de ha ragaszkodnak az italhoz, akkor ő még egy teával is beéri. Hacsak nincs ellenvetés, akkor ő örömmel nyitja ki még az ajtót is Etanellaria előtt.*
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
* Hát nagyban hadakozik a férfival, aki nem nagyon szeretné elengedni. Ekkor szólítja meg valaki a háta mögül. Rémülten ugrik arrébb. Riadt szemekkel pillant a jövevény felé, akit nem is régen látott távozni a kert irányába. Egyelőre még nem mozdul a nő, de ez még nem ok rá, hogy megnyugodjék. Csak még hevesebben kezdi el rángatni azt a kezet. Mintha csak a világ legtermészetesebb jelensége lenne ez a ma esti kis gubanc. A mélységi csak ott álldogál és még tanácsokat is osztogat.*
~ Miért nem reagál semmit? Miért? ~* Ami nem átlagos az gyanús, főleg egy hajléktalan számára.*
- Nem tűnt túlságosan elevennek.* Feleli, mert valamit csak illik már mondani. Végül csak sikerül kiszabadítani mancsát és tanácstalanul pislog az erszény felé. Tétova mozdulatot is tesz, de mégsem mer olyan közel merészkedni, mert akkor elvesztené a szemkontaktust. Most, hogy jobban oda pillant igazat kell adnia ismeretlen tanácsadójának. Elégé laposka az a szütyő. Meginvitálják a fogadóba egy italra, amit néhány pillanatig mérlegel, de végül is nincs oka rá, hogy ellent mondjon. Most még csak nem is olyan veszettül visszataszító, mert nem rég fürdette meg Rynsell. Na meg egy ilyen hölgy jelenlétében nem hiszi, hogy kitennék a szűrét. Viszont az ital ajánlatot megreformálná pofátlanul.*
- Esetleg egy kis étel?* Ez így már jobban motiválná, de ha ragaszkodnak az italhoz, akkor ő még egy teával is beéri. Hacsak nincs ellenvetés, akkor ő örömmel nyitja ki még az ajtót is Etanellaria előtt.*
16109. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 16:20:39
Üzenet elküldve: 2021-02-02 16:20:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
//Másnap//
- Az istenekre, kedves... * Nyög fel Drameiloten, ahogy a másik szót ad érzéseinek. * Hát magának kellene neheztelnie rám, nem fordítva. Remélem, hogy meg tudja bocsátani az előző esti viselkedésem. Rossz oldalamat hozta elő az alkohol, olyat, amit nem lett volna illendő. * Szabadkozik a férfi, aki jól láthatóan legalább olyan illedelmes, mint Alymeidha. Láthatóan megkönnyebbül egyébként, hogy nem kell felvilágosítania a lányt nemeshez méltatlan tettéről, mert elmesélni olyan lenne, mintha újra átélné. Dram kedvesen megveregeti a lány vállát, már-már atyáskodó stílusban, és ebbe a mozdulatba próbálja minden bocsánatkérését belesűríteni, amit még nem mondott el szavakkal. Tekintete nem sértettségről, vagy haragról árulkodik, sokkal inkább megbánásról, és talán még együttérzésről is. *
- Ennél csak jobban lehetek. Még a halál is jobb lenne, kedves. * Nyögi a férfi, és a kérdésre óvatosan, lassan megcsóválja a fejét, mintha csak tojást egyensúlyozna rajta, és attól félne, hogy lepottyan. *
- Ugyan kérem, az a legkevesebb, ezek után, hogy megpróbálom jóvá tenni a tettemet. Ha kívánja, nem csak körül vezetem a városban, munkát is adok magának, és ha talál egy arra érdemes férfiút, akkor a hozományát is állom. * Szabadkozik az elf, de nem mosolyog közben, láthatóan komolyan gondolja a dolgot, és nem csak a levegőbe ígér. * Ez a legkevesebb, amit megtehetek, ha már a nevemre nem vehetem, ahhoz túl idős korban van. Pedig Eeyr a tanúm rá, azt is megtenném, ha attól jobban érezné magát. Mélységesen bánom az előző este utolsó pálinkáját. Vétek volt kikérni.
//Másnap//
- Az istenekre, kedves... * Nyög fel Drameiloten, ahogy a másik szót ad érzéseinek. * Hát magának kellene neheztelnie rám, nem fordítva. Remélem, hogy meg tudja bocsátani az előző esti viselkedésem. Rossz oldalamat hozta elő az alkohol, olyat, amit nem lett volna illendő. * Szabadkozik a férfi, aki jól láthatóan legalább olyan illedelmes, mint Alymeidha. Láthatóan megkönnyebbül egyébként, hogy nem kell felvilágosítania a lányt nemeshez méltatlan tettéről, mert elmesélni olyan lenne, mintha újra átélné. Dram kedvesen megveregeti a lány vállát, már-már atyáskodó stílusban, és ebbe a mozdulatba próbálja minden bocsánatkérését belesűríteni, amit még nem mondott el szavakkal. Tekintete nem sértettségről, vagy haragról árulkodik, sokkal inkább megbánásról, és talán még együttérzésről is. *
- Ennél csak jobban lehetek. Még a halál is jobb lenne, kedves. * Nyögi a férfi, és a kérdésre óvatosan, lassan megcsóválja a fejét, mintha csak tojást egyensúlyozna rajta, és attól félne, hogy lepottyan. *
- Ugyan kérem, az a legkevesebb, ezek után, hogy megpróbálom jóvá tenni a tettemet. Ha kívánja, nem csak körül vezetem a városban, munkát is adok magának, és ha talál egy arra érdemes férfiút, akkor a hozományát is állom. * Szabadkozik az elf, de nem mosolyog közben, láthatóan komolyan gondolja a dolgot, és nem csak a levegőbe ígér. * Ez a legkevesebb, amit megtehetek, ha már a nevemre nem vehetem, ahhoz túl idős korban van. Pedig Eeyr a tanúm rá, azt is megtenném, ha attól jobban érezné magát. Mélységesen bánom az előző este utolsó pálinkáját. Vétek volt kikérni.
16108. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 15:55:02
Üzenet elküldve: 2021-02-02 15:55:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
//Másnap//
*Nem meglepő módon a férfi nem lesz túl lelkes, mikor megpillantja a leányt, de ezt igyekszik most a kínzó macskajajnak betudni. Szeretné, ha nem neheztelne rá a másik, bár tudja, hogy udvariasságból úgysem rázná le a félvért, ő mégis inkább annak örülne, ha valóban nem zavarná az ittléte. Talán éppen ezért fordul meg a fejében egy pillanatra, hogy hazudnia kellene. Végtére ez nem is lenne hazugság, épp csak egy kedves, apró füllentés annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen a reggel, s úgy tehessenek, mintha semmi kellemetlen nem történt volna az előző este. Attól tartva azonban, hogy az elf becsületesen felvilágosítaná az elvileg kiesett eseményekről, inkább igazat szól.*
-Mindenre.
*Vált a csilingelően jókedvű hangja halkra, s bűnbánóra.*
-Remélem nem neheztel rám.
*Tekintetét egy pillanatra lesüti, ahogy azok a szavak hagyják el száját, melyek tegnap is. Akkor a hosszúéltű nem reagált rá, reméli immáron mondd majd valamit, akármit.
Az asztalhoz érkezve azonban igyekszik ismét derűsnek mutatkozni, hogy ne kínos csendben teljesen a közös reggeli.*
-Eszik egy keveset, s meglátja, sokkal jobban lesz.
*Villant felé egy széles, biztató mosolyt majd kuncogva hallgatja, ahogy a másik rengeteg vizet rendel. Őszintén reménykedik benne azért, hogy a hosszúfülű össze tudja majd szedni magát, Aly igazán szeretné megnézni a várost, s bár épp ezt egyedül is meg tudná tenni, jobb lenne inkább, ha a másik megmutatná neki, hol találja a fontos dolgokat.*
-Gondolom így nem sok kedve lesz ma körbevezetni engem.
//Másnap//
*Nem meglepő módon a férfi nem lesz túl lelkes, mikor megpillantja a leányt, de ezt igyekszik most a kínzó macskajajnak betudni. Szeretné, ha nem neheztelne rá a másik, bár tudja, hogy udvariasságból úgysem rázná le a félvért, ő mégis inkább annak örülne, ha valóban nem zavarná az ittléte. Talán éppen ezért fordul meg a fejében egy pillanatra, hogy hazudnia kellene. Végtére ez nem is lenne hazugság, épp csak egy kedves, apró füllentés annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen a reggel, s úgy tehessenek, mintha semmi kellemetlen nem történt volna az előző este. Attól tartva azonban, hogy az elf becsületesen felvilágosítaná az elvileg kiesett eseményekről, inkább igazat szól.*
-Mindenre.
*Vált a csilingelően jókedvű hangja halkra, s bűnbánóra.*
-Remélem nem neheztel rám.
*Tekintetét egy pillanatra lesüti, ahogy azok a szavak hagyják el száját, melyek tegnap is. Akkor a hosszúéltű nem reagált rá, reméli immáron mondd majd valamit, akármit.
Az asztalhoz érkezve azonban igyekszik ismét derűsnek mutatkozni, hogy ne kínos csendben teljesen a közös reggeli.*
-Eszik egy keveset, s meglátja, sokkal jobban lesz.
*Villant felé egy széles, biztató mosolyt majd kuncogva hallgatja, ahogy a másik rengeteg vizet rendel. Őszintén reménykedik benne azért, hogy a hosszúfülű össze tudja majd szedni magát, Aly igazán szeretné megnézni a várost, s bár épp ezt egyedül is meg tudná tenni, jobb lenne inkább, ha a másik megmutatná neki, hol találja a fontos dolgokat.*
-Gondolom így nem sok kedve lesz ma körbevezetni engem.
16107. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 13:54:07
Üzenet elküldve: 2021-02-02 13:54:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
- Hívja őket a miii?
*Sose értette az elfeket. Nem is fogja. Úgy odavissza vannak a fákért meg a gazokért, hogy csuda. Ganer cimbije valami erdei bolyongást gyanít. A rosszseb tudja hova tűnnek a hosszúfülűek.*
- Ahogy érzed koma.
*Ha azt mondja, hogy az elf a jó választás vezetőnek akkor minek furkálódna tovább. Amúgy is semmi köze nincsen hozzá.*
- Ugggh! Te nem kecmecelsz. Há jó.
*Most mit tud mondani a tündér fia egy jó barát kérésére. Há jó!*
- Sejtem mire gondolsz komám.
*Különleges szmötyit akar magának a gnómja. Már szinte nyüszít a gnóm annyira át akar változni mint egy hernyóból pillangó.*
- Mondjad csak nekem mi kéne. Meglátom mit tehetek érted. Van egy utam úgy is sárosvárosba meg a piacra. Ott van minden is ami kéne.
*Elővesz egy papirost, hogy felrovátkolja amit a cimbora diktál neki. Volt már dolga hasonló löttyökkel úgyhogy nagyon nem lehet félrenézni őket.*
- Hívja őket a miii?
*Sose értette az elfeket. Nem is fogja. Úgy odavissza vannak a fákért meg a gazokért, hogy csuda. Ganer cimbije valami erdei bolyongást gyanít. A rosszseb tudja hova tűnnek a hosszúfülűek.*
- Ahogy érzed koma.
*Ha azt mondja, hogy az elf a jó választás vezetőnek akkor minek furkálódna tovább. Amúgy is semmi köze nincsen hozzá.*
- Ugggh! Te nem kecmecelsz. Há jó.
*Most mit tud mondani a tündér fia egy jó barát kérésére. Há jó!*
- Sejtem mire gondolsz komám.
*Különleges szmötyit akar magának a gnómja. Már szinte nyüszít a gnóm annyira át akar változni mint egy hernyóból pillangó.*
- Mondjad csak nekem mi kéne. Meglátom mit tehetek érted. Van egy utam úgy is sárosvárosba meg a piacra. Ott van minden is ami kéne.
*Elővesz egy papirost, hogy felrovátkolja amit a cimbora diktál neki. Volt már dolga hasonló löttyökkel úgyhogy nagyon nem lehet félrenézni őket.*
16106. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 11:13:11
Üzenet elküldve: 2021-02-02 11:13:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A kutyus nevének helyesbítésére biccent. Megjegyezi, magában, hogy Mando-nak kell ejteni, s nem elnyújtani a végét. Sizpak csodálkozva kérdez vissza Lyzendra eltűnése okán. Mélyet sóhajt, de nem sokkal utána mosolyt csal arcára tündér barátja megállapítása a tündérekről. Ezt úgy érzi, egy kicsit ki kell igazítania.*
- Nem tűnnek csak úgy el. Arra gondolok, hogy a természet hívja őket, s ilyenkor a maguk útját járják. Nem tudom, hogy ez mennyire valós, de elképzelhetőnek tartom. *Azt, hogy az erdő elnyelje őket nem tartja valósághűnek. Okokat és részleteket nem tud, így csak feltételezésekbe bocsátkozik, amik koránt sem biztos, hogy fedik a valóságot. Jól esik barátja biztatása, bár az elementarista szó egyre inkább távol áll tőle, nem beszélve a mágusról. A támogató szavak ellenére újra megerősíti az előbbi megállapítását.*
- Pycta jó vezér, ez így helyes. *Ezen nem is rágódik már, tudja, hogy a legjobb megoldás ez a klán számára. Sizpak nagyon meglepődik, amikor megosztja vele jövőbeli terveit, miszerint felhagy mindenféle rejtélyes tudománnyal. Látja a másik tekintetében a megdöbbenést, így hagy neki némi időt, hogy meg tudja emészteni a hallottakat. Az, hogy ez mennyire biztos, ahhoz kétséget kizárón bólint.*
- Igen, teljesen biztos. *Nem marcangolja már belülről ez ügyben semmi kérdés vagy kétely. Jól átgondolta mindezt, volt rá elég ideje. Elgondolkodtató, amit barátja vet fel, hogy magából kiirtani egy született képességet nem egyszerű, sőt talán lehetetlen. Talán sosem fogja tudni megtenni, mégis minden erejével azon van, hogy hátra hagyja a múltat.*
- A segítségedet szeretném kérni, ismét. Szükségem lenne néhány bájitalra, amivel egy alkimistát felkeresek, hogy ha tud, segítsen rajtam. *Kérlelőn fordul barátjához és őszintén kéri a segítségét abban reménykedve, hogy a másik áldását adja rá.*
*A kutyus nevének helyesbítésére biccent. Megjegyezi, magában, hogy Mando-nak kell ejteni, s nem elnyújtani a végét. Sizpak csodálkozva kérdez vissza Lyzendra eltűnése okán. Mélyet sóhajt, de nem sokkal utána mosolyt csal arcára tündér barátja megállapítása a tündérekről. Ezt úgy érzi, egy kicsit ki kell igazítania.*
- Nem tűnnek csak úgy el. Arra gondolok, hogy a természet hívja őket, s ilyenkor a maguk útját járják. Nem tudom, hogy ez mennyire valós, de elképzelhetőnek tartom. *Azt, hogy az erdő elnyelje őket nem tartja valósághűnek. Okokat és részleteket nem tud, így csak feltételezésekbe bocsátkozik, amik koránt sem biztos, hogy fedik a valóságot. Jól esik barátja biztatása, bár az elementarista szó egyre inkább távol áll tőle, nem beszélve a mágusról. A támogató szavak ellenére újra megerősíti az előbbi megállapítását.*
- Pycta jó vezér, ez így helyes. *Ezen nem is rágódik már, tudja, hogy a legjobb megoldás ez a klán számára. Sizpak nagyon meglepődik, amikor megosztja vele jövőbeli terveit, miszerint felhagy mindenféle rejtélyes tudománnyal. Látja a másik tekintetében a megdöbbenést, így hagy neki némi időt, hogy meg tudja emészteni a hallottakat. Az, hogy ez mennyire biztos, ahhoz kétséget kizárón bólint.*
- Igen, teljesen biztos. *Nem marcangolja már belülről ez ügyben semmi kérdés vagy kétely. Jól átgondolta mindezt, volt rá elég ideje. Elgondolkodtató, amit barátja vet fel, hogy magából kiirtani egy született képességet nem egyszerű, sőt talán lehetetlen. Talán sosem fogja tudni megtenni, mégis minden erejével azon van, hogy hátra hagyja a múltat.*
- A segítségedet szeretném kérni, ismét. Szükségem lenne néhány bájitalra, amivel egy alkimistát felkeresek, hogy ha tud, segítsen rajtam. *Kérlelőn fordul barátjához és őszintén kéri a segítségét abban reménykedve, hogy a másik áldását adja rá.*
16105. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-02 10:40:36
Üzenet elküldve: 2021-02-02 10:40:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
//Másnap//
- Jaj, szegény fejem. * Leheli elhaló hangon, ahogy meghallja a hangot maga mögött, ami még elég élénken él az emlékezetében ahhoz, hogy ne kelljen hátra forduljon, így is felismerje. Ha nem lenne elég az iszonytató macskajaj, szenvedését csak tetőzi a tény, hogy a másnaposságát okozó nőszemély karol bele úgy, mintha mi sem történt volna. Nem tudja, hogy miként reagáljon a helyzetre. Talán nem emlékszik a lány, talán próbál úgy tenni, mint aki nem emlékszik, és ez két igen különböző reakciót követelne meg a férfitól. Előbbi esetben illendő elmondania, hogy mi történt, és férfiként kiállni az őt érő ítéletet és megvetést, utóbbi esetében viszont a szokás és a jómodor azt kívánja meg, hogy ő is tegyen így. Felsóhajt, mert ilyen korán reggel, ilyen állapotban, kifejezetten kellemetlen a gondolkodás. *
- Mire emlékszik a tegnapból, kedves? * Kérdez vissza továbbra is halkan, öregesen, és még ez is fájdalmat okoz neki. A választól függően dönt a továbbiakról, mert ez a leginkább diplomatikus megközelítés, ami jelen helyzetben eszébe jut. Amennyiben továbbra is ketten foglalnak helyet az asztalnál, úgy hálásan, de meggyötörten néz a lányra, és ezúttal hagyja, hogy fizessen. *
- Csak tudnám miért büntetnek az istenek. * Nyög fel, és ahogy megérkezik, hálásan veti magát a teára. Jól esik neki, csak ne lenne olyan forró. *
- Kérnék hat kancsó Vizet * Szól az arra járó felszolgálónak, és hogy mutassa nem viccel ki is fizeti az ezért járó 12 aranyat. * Ma kiiszom a kutat. * Teszi még hozzá Alymeidhának címezve szavait, amennyiben egyedül van, úgy viszont a szemben lévő üres székhez beszél, nem törődve vele, hogy alighanem bolondnak nézik. *
//Másnap//
- Jaj, szegény fejem. * Leheli elhaló hangon, ahogy meghallja a hangot maga mögött, ami még elég élénken él az emlékezetében ahhoz, hogy ne kelljen hátra forduljon, így is felismerje. Ha nem lenne elég az iszonytató macskajaj, szenvedését csak tetőzi a tény, hogy a másnaposságát okozó nőszemély karol bele úgy, mintha mi sem történt volna. Nem tudja, hogy miként reagáljon a helyzetre. Talán nem emlékszik a lány, talán próbál úgy tenni, mint aki nem emlékszik, és ez két igen különböző reakciót követelne meg a férfitól. Előbbi esetben illendő elmondania, hogy mi történt, és férfiként kiállni az őt érő ítéletet és megvetést, utóbbi esetében viszont a szokás és a jómodor azt kívánja meg, hogy ő is tegyen így. Felsóhajt, mert ilyen korán reggel, ilyen állapotban, kifejezetten kellemetlen a gondolkodás. *
- Mire emlékszik a tegnapból, kedves? * Kérdez vissza továbbra is halkan, öregesen, és még ez is fájdalmat okoz neki. A választól függően dönt a továbbiakról, mert ez a leginkább diplomatikus megközelítés, ami jelen helyzetben eszébe jut. Amennyiben továbbra is ketten foglalnak helyet az asztalnál, úgy hálásan, de meggyötörten néz a lányra, és ezúttal hagyja, hogy fizessen. *
- Csak tudnám miért büntetnek az istenek. * Nyög fel, és ahogy megérkezik, hálásan veti magát a teára. Jól esik neki, csak ne lenne olyan forró. *
- Kérnék hat kancsó Vizet * Szól az arra járó felszolgálónak, és hogy mutassa nem viccel ki is fizeti az ezért járó 12 aranyat. *
Ma kiiszom a kutat. * Teszi még hozzá Alymeidhának címezve szavait, amennyiben egyedül van, úgy viszont a szemben lévő üres székhez beszél, nem törődve vele, hogy alighanem bolondnak nézik. *
16104. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-01 21:02:08
Üzenet elküldve: 2021-02-01 21:02:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz volna?//
*Nem számított ily csípős válaszra. Meglepetésében néhány szívdobbanásnyi ideig nem is reagál, csupán tekintetét függeszti a felé forduló, dacos lányra. Alaposan megméri, tetőtől talpig, s hosszan elidőz az oldalán lógó fegyveren. Amennyiben az élénkvörös hajzuhatag önmagában nem tenné feltűnő jelenséggé a leányt, a fiatal arc és a karcsú, ám formás vonalak kellőképp figyelemfelkeltőek lehetnek a férfiszemnek. Wegtoreni. Vagy ha nem is az, hát arról a vidékről származik. A bőrtónusa is lehetne árulkodó jel, ám leginkább az győzte meg, ahogy nyelve forgatja a szavakat.*
-Déli vagy. *Az udvariaskodó formulákat maga mögött hagyva söpri félre konfliktusuk tárgyát, kedvtelve fürkészve a tűzhajú leányt.*
-Tán csak nem a báró hozatott? *Ahogy a vörösnek is, neki sem kerüli el a figyelmét az elmúlt időben megszaporodott wegtoreniek száma. Noha nem különösebben jó emberismerő, a lányt elnézve majdnem biztos a válaszban. Elvégre Cha'yss könnyűszerrel hasznosít egy efféle szépséget, elég csupán a zsebüket megtöltenie némi arannyal.
Az illemtanra csak elmorzsol egy félmosolyt szakálla alatt, majd jobbjával kínál helyet Yezának. A legkevésbé sem bánja a dolgot. Partnere kellően rejtélyes ahhoz, hogy többet kívánjon róla tudni, s kellően dekoratív hozzá, hogy csiklandozza fantáziáját.
Mielőtt helyet foglalna, megvárja, míg a tűzhajú is megtalálja székét szemközt. Vet még egy elnyújtott pillantást újdonsült asztaltársaságára, majd a széken hátradőlve a pult felé fordul.*
-Két bort, s legyen vörös! * Az asztalra helyezi a 22 aranyat, s megvárja, míg a csapos kihozza a gondosan mért Bort vendégeinek. Nem iszik bele azonnal, kezeit az asztalon nyugtatja egyelőre. Igyekszik szándékot olvasni a mogyoróbarna íriszek mögött, bár ez nem épp erőssége.*
-Fogas és ital dolga ide vagy oda, nem festesz úgy, mint egy illemmester. Sokat csacsogsz, ráadásul alaposan fel van vágva a nyelved. Veszélyes kombináció. *Jegyzi meg, habár somolygása elárulja, nincs ezzel különösebb problémája.* -Nem félsz a férfinéptől... Vagy csak nincs bennük tapasztalatod. *Utóbbit már csipkelődésnek szánja, de aligha hiszi, hogy valójában így lenne. Borral öblíti elmés kis megjegyzését, hosszan fürkészve a csinos arcot.*
-Denjaar a nevem. *Pótolja megkésve a bemutatkozást, mihelyst a pohár keményen koppan az asztalon. Inkognitó ide vagy oda, távol álljon tőle, hogy állnevekkel operáljon ittléte alatt. Talán szaladozik elég Denjaar az ég alatt hozzá, hogy ne ismerjék fel rögtön.*
-Hát a Tiéd?
//Tűz volna?//
*Nem számított ily csípős válaszra. Meglepetésében néhány szívdobbanásnyi ideig nem is reagál, csupán tekintetét függeszti a felé forduló, dacos lányra. Alaposan megméri, tetőtől talpig, s hosszan elidőz az oldalán lógó fegyveren. Amennyiben az élénkvörös hajzuhatag önmagában nem tenné feltűnő jelenséggé a leányt, a fiatal arc és a karcsú, ám formás vonalak kellőképp figyelemfelkeltőek lehetnek a férfiszemnek. Wegtoreni. Vagy ha nem is az, hát arról a vidékről származik. A bőrtónusa is lehetne árulkodó jel, ám leginkább az győzte meg, ahogy nyelve forgatja a szavakat.*
-Déli vagy. *Az udvariaskodó formulákat maga mögött hagyva söpri félre konfliktusuk tárgyát, kedvtelve fürkészve a tűzhajú leányt.*
-Tán csak nem a báró hozatott? *Ahogy a vörösnek is, neki sem kerüli el a figyelmét az elmúlt időben megszaporodott wegtoreniek száma. Noha nem különösebben jó emberismerő, a lányt elnézve majdnem biztos a válaszban. Elvégre Cha'yss könnyűszerrel hasznosít egy efféle szépséget, elég csupán a zsebüket megtöltenie némi arannyal.
Az illemtanra csak elmorzsol egy félmosolyt szakálla alatt, majd jobbjával kínál helyet Yezának. A legkevésbé sem bánja a dolgot. Partnere kellően rejtélyes ahhoz, hogy többet kívánjon róla tudni, s kellően dekoratív hozzá, hogy csiklandozza fantáziáját.
Mielőtt helyet foglalna, megvárja, míg a tűzhajú is megtalálja székét szemközt. Vet még egy elnyújtott pillantást újdonsült asztaltársaságára, majd a széken hátradőlve a pult felé fordul.*
-Két bort, s legyen vörös! * Az asztalra helyezi a 22 aranyat, s megvárja, míg a csapos kihozza a gondosan mért Bort vendégeinek.
Nem iszik bele azonnal, kezeit az asztalon nyugtatja egyelőre. Igyekszik szándékot olvasni a mogyoróbarna íriszek mögött, bár ez nem épp erőssége.*-Fogas és ital dolga ide vagy oda, nem festesz úgy, mint egy illemmester. Sokat csacsogsz, ráadásul alaposan fel van vágva a nyelved. Veszélyes kombináció. *Jegyzi meg, habár somolygása elárulja, nincs ezzel különösebb problémája.* -Nem félsz a férfinéptől... Vagy csak nincs bennük tapasztalatod. *Utóbbit már csipkelődésnek szánja, de aligha hiszi, hogy valójában így lenne. Borral öblíti elmés kis megjegyzését, hosszan fürkészve a csinos arcot.*
-Denjaar a nevem. *Pótolja megkésve a bemutatkozást, mihelyst a pohár keményen koppan az asztalon. Inkognitó ide vagy oda, távol álljon tőle, hogy állnevekkel operáljon ittléte alatt. Talán szaladozik elég Denjaar az ég alatt hozzá, hogy ne ismerjék fel rögtön.*
-Hát a Tiéd?
16103. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-01 20:40:22
Üzenet elküldve: 2021-02-01 20:40:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
*Míg a sírt szemlélve mereng, hirtelen mozgolódásra lesz figyelmes a háta mögött. Kicsit reménykedik benne, hogy talán mégse ment teljesen pocsékba az estéje, ám hamar csalódnia kell. Legalábbis ami a férfit illeti, hisz végül egészen másfajta szórakozás kerül az útjába. A dulakodás zajai közepette nem valószínű, hogy bárki meghallaná a lépteit, így a legnagyobb lelki nyugodalommal sétál közelebb a történések színhelyéhez, és pár lépéssel a két összegabalyodott alak előtt cövekel le. Bár nem lehet teljesen biztos benne, amíg szét nem válnak, de az az érzése, egy nővel van dolga az ismeretlen támadó személyében*
- Nem is rossz. A meglepetés ereje... de a technikádon van még mit csiszolni. *bólogat aprókat, miközben egy szakértő szenvtelenségével elemzi a helyzetet, kicsit sem igyekezve a férfi segítségére sietni* Legközelebb viszont, ha az áldozat már a földön van, ne menj rögtön az aranyra, inkább próbáld meg előbb ártalmatlanítani, utána bőven lesz időd kifosztani, ha már lefogtad. *magyarázza tovább. ~Vagy kiütötted, amelyiket bírja a gyomrod~ teszi hozzá csak magában, hiszen ahogy kinéz, a férfinak már nem kell sok hozzá, hogy pár órára a teljes öntudatlanságba süllyedjen*
- Nem hiszem, hogy sokat találsz benne... csak később terveztem fizetni neki. *jegyzi meg az erszénnyel kapcsolatban* De nem úgy néz ki, mint aki egyhamar teljesíteni tudná, amit ígért... Mi lenne, ha inkább innánk egyet, míg ez a hős lovag összeszedni magát? *biccent fejével a mellette lévő épület felé, remélve, hogy a lány vele tart majd, és hogy jobb társaságnak bizonyul, mint elődje*
- Ne félj, én fizetek! *teszi hozzá, ha a lánynak esetleg emiatt lennének aggályai az italozással kapcsolatban.*
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
*Míg a sírt szemlélve mereng, hirtelen mozgolódásra lesz figyelmes a háta mögött. Kicsit reménykedik benne, hogy talán mégse ment teljesen pocsékba az estéje, ám hamar csalódnia kell. Legalábbis ami a férfit illeti, hisz végül egészen másfajta szórakozás kerül az útjába. A dulakodás zajai közepette nem valószínű, hogy bárki meghallaná a lépteit, így a legnagyobb lelki nyugodalommal sétál közelebb a történések színhelyéhez, és pár lépéssel a két összegabalyodott alak előtt cövekel le. Bár nem lehet teljesen biztos benne, amíg szét nem válnak, de az az érzése, egy nővel van dolga az ismeretlen támadó személyében*
- Nem is rossz. A meglepetés ereje... de a technikádon van még mit csiszolni. *bólogat aprókat, miközben egy szakértő szenvtelenségével elemzi a helyzetet, kicsit sem igyekezve a férfi segítségére sietni* Legközelebb viszont, ha az áldozat már a földön van, ne menj rögtön az aranyra, inkább próbáld meg előbb ártalmatlanítani, utána bőven lesz időd kifosztani, ha már lefogtad. *magyarázza tovább. ~Vagy kiütötted, amelyiket bírja a gyomrod~ teszi hozzá csak magában, hiszen ahogy kinéz, a férfinak már nem kell sok hozzá, hogy pár órára a teljes öntudatlanságba süllyedjen*
- Nem hiszem, hogy sokat találsz benne... csak később terveztem fizetni neki. *jegyzi meg az erszénnyel kapcsolatban* De nem úgy néz ki, mint aki egyhamar teljesíteni tudná, amit ígért... Mi lenne, ha inkább innánk egyet, míg ez a hős lovag összeszedni magát? *biccent fejével a mellette lévő épület felé, remélve, hogy a lány vele tart majd, és hogy jobb társaságnak bizonyul, mint elődje*
- Ne félj, én fizetek! *teszi hozzá, ha a lánynak esetleg emiatt lennének aggályai az italozással kapcsolatban.*
16102. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-01 20:10:21
Üzenet elküldve: 2021-02-01 20:10:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
* Nimeril kihasználja az esti időszakot arra, hogy Pegazus közelében élelmet szerezzen. Ilyenkor sok a maradék meg a részeg, akiket ki lehet zsebelni. Na meg a fáradt vándorok is szoktak dobni még pár csengő aranyat. Szóval határozottan jövedelmező ilyenkor még kint maradni. A ma este viszonylag csöndes. Kevés a maradék, de még a betérő vendég is. A kevésbé kitartóak már le is léptek, de Nimeril még marad egy kicsit. Fel is tűnik egy részeg alak, aki bőven adja kifele magából az áldást, csak az a baj, hogy nem egyedül van. Egy meglehetősen feltűnő nőt pillant meg mellette. Fehér haja már messziről látszódik, de a bőre annál kevésbé. Elegáns és van tartása, szóval aranya is lehet, csak hát a mélységiek nem éppen csipázzák a korcsokat, vagy az elfeket. A hátsó kert felé veszi a irányt a férfit magára hagyva.*
~ Itt az alkalom. ~* Ha nő nincs itt, akkor szabad a rablás. Oda siet a férfihoz, aki éppen hason fetreng. Pont nem tud rendesen bele turkálni a zsebébe, de még csak az erszényét se éri el. Megpróbálja hát megmozdítani, de azért nem könnyű ez az alak. Főleg, hogy mozgolódik, na meg jön belőle a cucc. Még, jó, hogy tanult ezt-azt. Egy amolyan műfogással hamar a hátára fordítja. Ott az erszény is, amiért már nyúlna, de az a részeg pont az ő csuklójára fog rá. Azt nem tudni, hogy milyen indíttatásból, de erősen fogja. Már rég megfeledkezett a mélységiről is. Most kétségbeesetten próbál megszabadulni fogva tartójától. Teljes testével feszül hátra, mire végül csak elengedi a kéz és ő fenékre csüccsen.*
- Áu!* Nyögi, de most már semmi sem állíthatja meg, hogy az erszényt megszerezze. Remélhetőleg akad benne pár arany, ha már így megszenvedett érte.*
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
* Nimeril kihasználja az esti időszakot arra, hogy Pegazus közelében élelmet szerezzen. Ilyenkor sok a maradék meg a részeg, akiket ki lehet zsebelni. Na meg a fáradt vándorok is szoktak dobni még pár csengő aranyat. Szóval határozottan jövedelmező ilyenkor még kint maradni. A ma este viszonylag csöndes. Kevés a maradék, de még a betérő vendég is. A kevésbé kitartóak már le is léptek, de Nimeril még marad egy kicsit. Fel is tűnik egy részeg alak, aki bőven adja kifele magából az áldást, csak az a baj, hogy nem egyedül van. Egy meglehetősen feltűnő nőt pillant meg mellette. Fehér haja már messziről látszódik, de a bőre annál kevésbé. Elegáns és van tartása, szóval aranya is lehet, csak hát a mélységiek nem éppen csipázzák a korcsokat, vagy az elfeket. A hátsó kert felé veszi a irányt a férfit magára hagyva.*
~ Itt az alkalom. ~* Ha nő nincs itt, akkor szabad a rablás. Oda siet a férfihoz, aki éppen hason fetreng. Pont nem tud rendesen bele turkálni a zsebébe, de még csak az erszényét se éri el. Megpróbálja hát megmozdítani, de azért nem könnyű ez az alak. Főleg, hogy mozgolódik, na meg jön belőle a cucc. Még, jó, hogy tanult ezt-azt. Egy amolyan műfogással hamar a hátára fordítja. Ott az erszény is, amiért már nyúlna, de az a részeg pont az ő csuklójára fog rá. Azt nem tudni, hogy milyen indíttatásból, de erősen fogja. Már rég megfeledkezett a mélységiről is. Most kétségbeesetten próbál megszabadulni fogva tartójától. Teljes testével feszül hátra, mire végül csak elengedi a kéz és ő fenékre csüccsen.*
- Áu!* Nyögi, de most már semmi sem állíthatja meg, hogy az erszényt megszerezze. Remélhetőleg akad benne pár arany, ha már így megszenvedett érte.*
16101. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-02-01 19:24:29
Üzenet elküldve: 2021-02-01 19:24:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
*~Ah, milyen puhányak ezek az artheniori férfiak!~ sóhajt fel magában, ahogy a fogadó falának támaszkodni várja, hogy legújabb éjszakai elfoglaltsága kiokádja magából a vacsoráját. ~Hát hol vannak az igazi férfiak? Akik a falhoz kennek és letepernek?~ mereng magában, ahogy a már lassan a földön fetrengő, szánalmas teremtményt nézi. Minél többet vár rá, annál józanabb lesz és annál kevésbé van már kedve hazavinni a pasit. ~Ott is biztos csak ápolgathatnám, ahelyett hogy... ~pöcköl kissé arrébb egy kavicsot, csak hogy elüsse az időt, míg alkalmi partnere kitalálja, készen áll-e egy menetre. ~Persze szigorúan csak egy hatalmas kúria frissen mosott selyemlepedőjén~ gondolja morogva, miközben megboldogult fiatalsága vad élvezetei elevenednek meg újra lelki szemei előtt, csak hogy aztán kénytelen-kelletlen szembesüljön a rá váró sivár jövővel. Hogy ne unatkozzon annyira, inkább a kis hátsó kert felfedezésébe kezd, végső soron a kis sírkőnél állapodva meg. Maga se tudja miért, de mindig is vonzotta valami a temetőkben és a sírokban. ~Olyan békések, őket már nem zavarja senki és semmi~ pillant le az előtte heverő nyughelyre, míg azon gondolkozik, mihez kezdjen az előtte álló estével, mert azt már időközben eldöntötte magában, hogy az esti boldogságáról nem ez a hitvány alak fog gondoskodni.*
//Egy gyönyörű barátság kezdete//
*~Ah, milyen puhányak ezek az artheniori férfiak!~ sóhajt fel magában, ahogy a fogadó falának támaszkodni várja, hogy legújabb éjszakai elfoglaltsága kiokádja magából a vacsoráját. ~Hát hol vannak az igazi férfiak? Akik a falhoz kennek és letepernek?~ mereng magában, ahogy a már lassan a földön fetrengő, szánalmas teremtményt nézi. Minél többet vár rá, annál józanabb lesz és annál kevésbé van már kedve hazavinni a pasit. ~Ott is biztos csak ápolgathatnám, ahelyett hogy... ~pöcköl kissé arrébb egy kavicsot, csak hogy elüsse az időt, míg alkalmi partnere kitalálja, készen áll-e egy menetre. ~Persze szigorúan csak egy hatalmas kúria frissen mosott selyemlepedőjén~ gondolja morogva, miközben megboldogult fiatalsága vad élvezetei elevenednek meg újra lelki szemei előtt, csak hogy aztán kénytelen-kelletlen szembesüljön a rá váró sivár jövővel. Hogy ne unatkozzon annyira, inkább a kis hátsó kert felfedezésébe kezd, végső soron a kis sírkőnél állapodva meg. Maga se tudja miért, de mindig is vonzotta valami a temetőkben és a sírokban. ~Olyan békések, őket már nem zavarja senki és semmi~ pillant le az előtte heverő nyughelyre, míg azon gondolkozik, mihez kezdjen az előtte álló estével, mert azt már időközben eldöntötte magában, hogy az esti boldogságáról nem ez a hitvány alak fog gondoskodni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18859-18878