Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-13 15:53:15
Üzenet elküldve: 2020-05-13 15:53:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
*Látja a tépelődést Dram mozdulatain, bár nem sejti, hogy a távozáson járt az esze. A kijelentésre csak bólint és hümmög. Azt nem nevezné masszázsnak, amiről a férfi beszél, de ebbe nem fog beleköti. De szívesen megnézné ki az az ember, aki ezt szokta neki csinálni. Rákérdezne, de mivel nem a masszázs miatt van itt a férfi, és Lisse se elsősorban emiatt akarja, hogy itt legyen így ezt az egészet szó nélkül hagyja. Aztán Dram visszaül mellé, és még át is karolja. Nem húzódik el, de nem is simul bele az ölelésbe elsőre.*
- De az enyém rosszabb, *jegyzi meg. Aztán meghallgatja a fájdalomról alkotott véleményt. ~Jellemhiba.~ Ezt nem ennek nevezné, valaki jól tűri, de szerinte ez megszokható, és tanulható. És erről a részéről azért van fogalma.*
- Értem, de az én rossz módszerem rossz, de hatásosabb is. *fejezi be a félbe hagyott mondatot.*
- Egyébként nem haragszom. *jelenti ki olyan egyszerűen és ezzel bele is simul az ölelésbe.*
- Ha gondolod, még egyszer megpróbálhatjuk krémmel, amivel jobb szokott lenni. *ajánlja fel, de nem kell elfogadni erre se lesz sértődés részéről csak vállvonás.*
- Egyébként nagyon kedves tőled, hogy nem engem okolsz a hibáidért. *és nem tudja kihagyni, hogy egyet ebből tovább ne fűzzön.*
- Azonban egy hibádról eszedbe se jusson leszokni. *mondja, ám minden olyan irányú mozdulatot, ami ahhoz vezethetne, most elfojt, előbb tényleg reggelizni kéne, ami lehet már lassan inkább ebéd lesz. Mennyi ideig tarthatott az ébresztés, a reggeli durvulás és a fürdés? ~Egész biztos ebédelünk és kihagytuk a reggelit.~ ezt meg is osztja Dram.*
- Amúgy szerintem már ebédelni fogunk és kihagytuk a reggelit.*persze nem úgy mondja mintha bánná, csak inkább ez is egy amolyan megjegyzés.*
*Látja a tépelődést Dram mozdulatain, bár nem sejti, hogy a távozáson járt az esze. A kijelentésre csak bólint és hümmög. Azt nem nevezné masszázsnak, amiről a férfi beszél, de ebbe nem fog beleköti. De szívesen megnézné ki az az ember, aki ezt szokta neki csinálni. Rákérdezne, de mivel nem a masszázs miatt van itt a férfi, és Lisse se elsősorban emiatt akarja, hogy itt legyen így ezt az egészet szó nélkül hagyja. Aztán Dram visszaül mellé, és még át is karolja. Nem húzódik el, de nem is simul bele az ölelésbe elsőre.*
- De az enyém rosszabb, *jegyzi meg. Aztán meghallgatja a fájdalomról alkotott véleményt. ~Jellemhiba.~ Ezt nem ennek nevezné, valaki jól tűri, de szerinte ez megszokható, és tanulható. És erről a részéről azért van fogalma.*
- Értem, de az én rossz módszerem rossz, de hatásosabb is. *fejezi be a félbe hagyott mondatot.*
- Egyébként nem haragszom. *jelenti ki olyan egyszerűen és ezzel bele is simul az ölelésbe.*
- Ha gondolod, még egyszer megpróbálhatjuk krémmel, amivel jobb szokott lenni. *ajánlja fel, de nem kell elfogadni erre se lesz sértődés részéről csak vállvonás.*
- Egyébként nagyon kedves tőled, hogy nem engem okolsz a hibáidért. *és nem tudja kihagyni, hogy egyet ebből tovább ne fűzzön.*
- Azonban egy hibádról eszedbe se jusson leszokni. *mondja, ám minden olyan irányú mozdulatot, ami ahhoz vezethetne, most elfojt, előbb tényleg reggelizni kéne, ami lehet már lassan inkább ebéd lesz. Mennyi ideig tarthatott az ébresztés, a reggeli durvulás és a fürdés? ~Egész biztos ebédelünk és kihagytuk a reggelit.~ ezt meg is osztja Dram.*
- Amúgy szerintem már ebédelni fogunk és kihagytuk a reggelit.*persze nem úgy mondja mintha bánná, csak inkább ez is egy amolyan megjegyzés.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-13 12:21:36
Üzenet elküldve: 2020-05-13 12:21:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
* Szíve szerint ha már felöltözött, akkor távozna is a szobából. Nem érzi úgy, hogy nagyon maradása lenne ezek után, sértődött düh fortyog benne, de egy dolog miatt mégis marad. Bár van elég pénze ahhoz, hogy ne zavarja ha költeni kell, de a pazarlást ettől még nem szereti. És már az este folyamán is kifizetett egy étkezést, amivel nem élt, ezért a mostaniról nem mondana le szívesen. Néhány mélyebb lélegzetvétellel nyugtatja meg magát, majd megvonja a vállát. *
- Van ember, aki kezelje. Ami után jó szokott lenni, és az nem fáj. Bár biztos tovább tart, mint a te módszered. Gyakran egy, vagy két óra is eltelik, mire vége. Olyankor úgy érzem magam, mint akit kicseréltek. Én ezt a fajta masszázst kedvelem, úgyhogy nem akarlak megbántani, de a tiéddel inkább nem élnék többször. * Mondja, hangja ezúttal már nyugodt, ismét az az összeszedett férfi, aki eddig is volt. Még egy halvány mosoly is megjelenik az arcán. *
- Nem mondom, hogy a tiéd rosszabb, vagy hogy az jobb. Csak más, és én azt jobban szeretem. Remélem nem haragszol rám emiatt. * Ül vissza Lisse mellé, ha amaz nem húzódik el tőle, akkor még sután át is karolja. *
- Nem szoktam hozzá, és épp ezért nem is tudom elviselni a fájdalmat. Ez is az egyik jellemhibám, erről nem te tehetsz.
* Szíve szerint ha már felöltözött, akkor távozna is a szobából. Nem érzi úgy, hogy nagyon maradása lenne ezek után, sértődött düh fortyog benne, de egy dolog miatt mégis marad. Bár van elég pénze ahhoz, hogy ne zavarja ha költeni kell, de a pazarlást ettől még nem szereti. És már az este folyamán is kifizetett egy étkezést, amivel nem élt, ezért a mostaniról nem mondana le szívesen. Néhány mélyebb lélegzetvétellel nyugtatja meg magát, majd megvonja a vállát. *
- Van ember, aki kezelje. Ami után jó szokott lenni, és az nem fáj. Bár biztos tovább tart, mint a te módszered. Gyakran egy, vagy két óra is eltelik, mire vége. Olyankor úgy érzem magam, mint akit kicseréltek. Én ezt a fajta masszázst kedvelem, úgyhogy nem akarlak megbántani, de a tiéddel inkább nem élnék többször. * Mondja, hangja ezúttal már nyugodt, ismét az az összeszedett férfi, aki eddig is volt. Még egy halvány mosoly is megjelenik az arcán. *
- Nem mondom, hogy a tiéd rosszabb, vagy hogy az jobb. Csak más, és én azt jobban szeretem. Remélem nem haragszol rám emiatt. * Ül vissza Lisse mellé, ha amaz nem húzódik el tőle, akkor még sután át is karolja. *
- Nem szoktam hozzá, és épp ezért nem is tudom elviselni a fájdalmat. Ez is az egyik jellemhibám, erről nem te tehetsz.
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 21:50:45
Üzenet elküldve: 2020-05-12 21:50:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
*Már ficergéssel sejti, hogy nem lesz ez könnyű menet. Ezért is vált óvatosabbra, és sokkal lágyabban és lassabban köröz Dram hátán. A jajdulás és a felpattanás után viszont már ennyi volt az egész. Tudta, hogy ilyen reakciót fog kiváltani Dramból. Nem is érti, miért lepi meg, ha mondta. ~Nyilván erős fájdalmat kellett volna mondanom.~ Tűnődve ül az ágyon, és nézi a férfit, majd követi szemével, ahogy a ruháit kapja magára.*
- Én mondtam, hogy az lesz. * sosem hazudik ilyesmiben. Ha másban már igen legalább ebben ne tegye. Nagyobb levegőt vesz, és egyetért a férfivel. A leves valóban lassan itt lesz.*
- De nem ám. * továbbra is az ágyon ül, és nézi, nem szinte szuggerálja a másikat. Valószínűnek tartja, Drameilotent eddig nem masszírozták meg normálisan. Habár nem olyan vészes csomók vannak a hátán, de azért eléggé zavaróak lehetnek azok már így is.*
- Azért ugye tudod, hogy előbb utóbb az rosszabb lesz, ha nem kezelik. *jegyzi meg. Nem akarja rábeszélni a férfit semmire, de az, amit elkezdett kioldani az nem a magától elmúlik fajta csomó. Tudja, hogy krém kellett volna, lehet akkor nem fájt volna annyira. Áltatja magát, mert akkor sem kellemes ezt elviselni.*
- De sajnálom, ha kellemetlen volt. Azonban kontár módon nem tudok masszírozni, csak jól. *teszi még a végén hozzá. Tényleg sajnálja, még ha most nem is sejti, hogy valóban bánthatja ez a férfit. Még ekkor is az ágyon ül és Dramot figyeli. Próbál rájönni, hogy mi járhat most a fejében.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.12 21:52:27
*Már ficergéssel sejti, hogy nem lesz ez könnyű menet. Ezért is vált óvatosabbra, és sokkal lágyabban és lassabban köröz Dram hátán. A jajdulás és a felpattanás után viszont már ennyi volt az egész. Tudta, hogy ilyen reakciót fog kiváltani Dramból. Nem is érti, miért lepi meg, ha mondta. ~Nyilván erős fájdalmat kellett volna mondanom.~ Tűnődve ül az ágyon, és nézi a férfit, majd követi szemével, ahogy a ruháit kapja magára.*
- Én mondtam, hogy az lesz. * sosem hazudik ilyesmiben. Ha másban már igen legalább ebben ne tegye. Nagyobb levegőt vesz, és egyetért a férfivel. A leves valóban lassan itt lesz.*
- De nem ám. * továbbra is az ágyon ül, és nézi, nem szinte szuggerálja a másikat. Valószínűnek tartja, Drameilotent eddig nem masszírozták meg normálisan. Habár nem olyan vészes csomók vannak a hátán, de azért eléggé zavaróak lehetnek azok már így is.*
- Azért ugye tudod, hogy előbb utóbb az rosszabb lesz, ha nem kezelik. *jegyzi meg. Nem akarja rábeszélni a férfit semmire, de az, amit elkezdett kioldani az nem a magától elmúlik fajta csomó. Tudja, hogy krém kellett volna, lehet akkor nem fájt volna annyira. Áltatja magát, mert akkor sem kellemes ezt elviselni.*
- De sajnálom, ha kellemetlen volt. Azonban kontár módon nem tudok masszírozni, csak jól. *teszi még a végén hozzá. Tényleg sajnálja, még ha most nem is sejti, hogy valóban bánthatja ez a férfit. Még ekkor is az ágyon ül és Dramot figyeli. Próbál rájönni, hogy mi járhat most a fejében.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.12 21:52:27
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 21:34:23
Üzenet elküldve: 2020-05-12 21:34:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ezüsthajú Tolvaj és a Hősnő//
//Zárás//
-Na majd egyszer elmesélem azt a történetet is, ha kíváncsi vagy rá, kedvesem.
*Talán furcsa lehet, hogy ennyit mosolyog, de igazából nem igazán van jobb eszköze, nem tudja letörölni az arcáról, mert őszintén boldog.*
-Ez hatalmas hír! Nélküled nem is lenne olyan, mint ahogy megálmodtam.
*Tényleg örül a segítségnek, bár biztos nem lesz olyan nagy dolgokra szükség, inkább csak mint lelki támasz.*
-Eldöntötted, hogy mágiát akarsz tanulni? Hiszen ez remek!
*Szinte ragyog, ahogy körbejárja az öröm, látszik rajta, hogy tényleg örül neki.*
-Akkor talán majd idővel te fogsz tanítani engem, és én téged.
*Már el is képzeli a képet a fejében, és igencsak tetszetős.*
-Megígérem! S mint láthatod, mindig megtartom az ígéreteim.
*Szinte a szemöldökét is felhúzza, mindkettőt egyszerre, hogy bájosabb legyen az arckifejezése. Persze ő sem örül feltétlen ennek, de tudja, legalábbis reméli, hogy ez nem valaminek a vége, hanem a kezdete inkább. Azzal magához vonja a kissé eltávolodott lányt, s homlokára egy szerető csókot lehel, mielőtt utoljára szólna.*
-Indulok, kedvesem. Ne félj, megtalállak majd.
*Azzal kacsint egyet, és megfordul, hogy elhagyhassa a szobát, majd a Pegazus fogadót is. Ha szólna utána a másik, vagy marasztalná, természetesen hallaná, de akkor sem áll meg, túl erős az eltökéltsége, és tudja, ha most megfordul, talán sosem indulhat el újra, nem lenne elég erős.*
//Zárás//
-Na majd egyszer elmesélem azt a történetet is, ha kíváncsi vagy rá, kedvesem.
*Talán furcsa lehet, hogy ennyit mosolyog, de igazából nem igazán van jobb eszköze, nem tudja letörölni az arcáról, mert őszintén boldog.*
-Ez hatalmas hír! Nélküled nem is lenne olyan, mint ahogy megálmodtam.
*Tényleg örül a segítségnek, bár biztos nem lesz olyan nagy dolgokra szükség, inkább csak mint lelki támasz.*
-Eldöntötted, hogy mágiát akarsz tanulni? Hiszen ez remek!
*Szinte ragyog, ahogy körbejárja az öröm, látszik rajta, hogy tényleg örül neki.*
-Akkor talán majd idővel te fogsz tanítani engem, és én téged.
*Már el is képzeli a képet a fejében, és igencsak tetszetős.*
-Megígérem! S mint láthatod, mindig megtartom az ígéreteim.
*Szinte a szemöldökét is felhúzza, mindkettőt egyszerre, hogy bájosabb legyen az arckifejezése. Persze ő sem örül feltétlen ennek, de tudja, legalábbis reméli, hogy ez nem valaminek a vége, hanem a kezdete inkább. Azzal magához vonja a kissé eltávolodott lányt, s homlokára egy szerető csókot lehel, mielőtt utoljára szólna.*
-Indulok, kedvesem. Ne félj, megtalállak majd.
*Azzal kacsint egyet, és megfordul, hogy elhagyhassa a szobát, majd a Pegazus fogadót is. Ha szólna utána a másik, vagy marasztalná, természetesen hallaná, de akkor sem áll meg, túl erős az eltökéltsége, és tudja, ha most megfordul, talán sosem indulhat el újra, nem lenne elég erős.*
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 18:00:22
Üzenet elküldve: 2020-05-12 18:00:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ezüsthajú Tolvaj és a Hősnő//
*A viszonzott csók, az ölelés és az az egy szó. Mosolyra készteti Seát is. A kérdésre viszont már érdeklődve csillannak felemás szemei.*
- Nem hallottam. *mondja, és az még jobban meglepi, hogy a nevezetes bajnokot öleli éppen. Ezután Valuryen előadja megint a tervét, csak sokkal érhetőbben, úgy hogy semmi nem vonja el a figyelmét. Így fel is fogja az egészet.*
- Nem gondoltam volna, hogy pont a Tündérakadályok bajnokával futottam össze a tisztáson? *teszi fel a költői kérdését, mert valljuk be erre választ nem igazán vár. Eléggé egyértelműen kifejtette ezt számára Valuryen. Érdekesnek találja a tervét, és tetszik is neki, így *
- Szívesen segítek. *mondja beleegyezően kedves mosollyal, majd kicsit eltávolodik a tolvajtól, de nem annyira, csak egy lépést. Arcát érő simításra elmosolyodik. Meghallgatja a távozásra tett kijelentést. Elhangzik az eskü, és így nem igazán haragudhatna meg a másikra. Többek között sem. Nagyot sóhajt.*
- Azt hiszem nem, *kezdi halkan, de bár egy kicsit rosszul esik, de ezt nem akarja Valuryen tudtára adni, így mosolyogva néz fel rá.*
- Én se maradhatok, mert végre eldöntöttem, hogy mágiát tanulok. Szóval nem bánom. *kezdi halkan, közben megint közelebb lép Valuryenhez. Hogy simuljon a testük egymáshoz.*
- De ígérd meg, hogy nem lesz hosszú idő, kérlek. *hangja halk és kérlelően hangzik. Közben nem szeretné elengedni Valuryent, se rövid se hosszú útra. Fél, hogy mire viszontlátják egymást már nem is akarja majd. Ez a kis tépelődése csak nagyon halványan ül ki arcára, ahogy közben kedvesét figyeli, hogy szavaira mit reagál.*
*A viszonzott csók, az ölelés és az az egy szó. Mosolyra készteti Seát is. A kérdésre viszont már érdeklődve csillannak felemás szemei.*
- Nem hallottam. *mondja, és az még jobban meglepi, hogy a nevezetes bajnokot öleli éppen. Ezután Valuryen előadja megint a tervét, csak sokkal érhetőbben, úgy hogy semmi nem vonja el a figyelmét. Így fel is fogja az egészet.*
- Nem gondoltam volna, hogy pont a Tündérakadályok bajnokával futottam össze a tisztáson? *teszi fel a költői kérdését, mert valljuk be erre választ nem igazán vár. Eléggé egyértelműen kifejtette ezt számára Valuryen. Érdekesnek találja a tervét, és tetszik is neki, így *
- Szívesen segítek. *mondja beleegyezően kedves mosollyal, majd kicsit eltávolodik a tolvajtól, de nem annyira, csak egy lépést. Arcát érő simításra elmosolyodik. Meghallgatja a távozásra tett kijelentést. Elhangzik az eskü, és így nem igazán haragudhatna meg a másikra. Többek között sem. Nagyot sóhajt.*
- Azt hiszem nem, *kezdi halkan, de bár egy kicsit rosszul esik, de ezt nem akarja Valuryen tudtára adni, így mosolyogva néz fel rá.*
- Én se maradhatok, mert végre eldöntöttem, hogy mágiát tanulok. Szóval nem bánom. *kezdi halkan, közben megint közelebb lép Valuryenhez. Hogy simuljon a testük egymáshoz.*
- De ígérd meg, hogy nem lesz hosszú idő, kérlek. *hangja halk és kérlelően hangzik. Közben nem szeretné elengedni Valuryent, se rövid se hosszú útra. Fél, hogy mire viszontlátják egymást már nem is akarja majd. Ez a kis tépelődése csak nagyon halványan ül ki arcára, ahogy közben kedvesét figyeli, hogy szavaira mit reagál.*
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 16:35:06
Üzenet elküldve: 2020-05-12 16:35:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Harkron Harkrosson, Svir Gia, és aki akarja//
* Ha egy valami szórakoztatja, az a nem emberi fajok dühe, és szenvedése. Örül neki, hogy ilyen hatásos volt a sörrel való kis interakciója, és elégedetten bólint a válaszra is. *
- Úgy legyen! * Figyelmezteti még mogorván, majd végig hallgatja a történet végét. Elégedetten bólint. * Nos, ha a városőrség részt vett a dologban, akkor bizonyosan kivizsgálták az ügyet. Ha ők nem találtak semmi kifogásolhatót, akkor én se fogok. * Tisztázza a dolgot, és elgondolkodik azon, hogy rendel egy sört magának, csak azért, hogy bosszantsa az elfet. Elveti a gondolatot, hiszen szolgálatban nem iszik. Yoë pedig mindig szolgálatban van, még álmában a város biztonságát szolgálja. *
- Azt hiszem, hogy tévedtem magával kapcsolatban. * Jegyzi meg inkább, mert Rändoer olyan ember, aki elismeri, ha hibázik. * Derék ember, nyilván nem az ellenségeimnek dolgozik. Tisztes, és törvénytisztelő polgár. Arthenior hálával tartozik azért, hogy ilyen derék ember a lakosa. * Jegyzi meg elégedetten, és szúrós szemmel nézi a tündért. *
- Nos, azt hiszem, hogy amíg egy ilyen rendes fickó vigyáz a pegazusra, addig rám nincs szüksége. * Teszi még hozzá, miközben felkel az asztaltól. * Bízom benne, hogy ha ez itt bármilyen gondot okozna, akkor maga lerendezi majd. További szép estét kívánok. * Címzi az utolsó mondatot csak a kalaposnak, majd magára is hagyja a társaságot. Arra azért figyel, hogy ne csússzon el a saját söre okozta tócsán, ami a széke mellett van. Nem könnyen, de visszanyeri az egyensúlyát, és méltóságának maradékával távozik, egy gyors övigazítás keretében. *
//Harkron Harkrosson, Svir Gia, és aki akarja//
* Ha egy valami szórakoztatja, az a nem emberi fajok dühe, és szenvedése. Örül neki, hogy ilyen hatásos volt a sörrel való kis interakciója, és elégedetten bólint a válaszra is. *
- Úgy legyen! * Figyelmezteti még mogorván, majd végig hallgatja a történet végét. Elégedetten bólint. * Nos, ha a városőrség részt vett a dologban, akkor bizonyosan kivizsgálták az ügyet. Ha ők nem találtak semmi kifogásolhatót, akkor én se fogok. * Tisztázza a dolgot, és elgondolkodik azon, hogy rendel egy sört magának, csak azért, hogy bosszantsa az elfet. Elveti a gondolatot, hiszen szolgálatban nem iszik. Yoë pedig mindig szolgálatban van, még álmában a város biztonságát szolgálja. *
- Azt hiszem, hogy tévedtem magával kapcsolatban. * Jegyzi meg inkább, mert Rändoer olyan ember, aki elismeri, ha hibázik. * Derék ember, nyilván nem az ellenségeimnek dolgozik. Tisztes, és törvénytisztelő polgár. Arthenior hálával tartozik azért, hogy ilyen derék ember a lakosa. * Jegyzi meg elégedetten, és szúrós szemmel nézi a tündért. *
- Nos, azt hiszem, hogy amíg egy ilyen rendes fickó vigyáz a pegazusra, addig rám nincs szüksége. * Teszi még hozzá, miközben felkel az asztaltól. * Bízom benne, hogy ha ez itt bármilyen gondot okozna, akkor maga lerendezi majd. További szép estét kívánok. * Címzi az utolsó mondatot csak a kalaposnak, majd magára is hagyja a társaságot. Arra azért figyel, hogy ne csússzon el a saját söre okozta tócsán, ami a széke mellett van. Nem könnyen, de visszanyeri az egyensúlyát, és méltóságának maradékával távozik, egy gyors övigazítás keretében. *
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 16:04:50
Üzenet elküldve: 2020-05-12 16:04:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
* Ahogy kérik, lefekszik az ágyra, és felkészül a kényeztetésre, és arra, hogy ellazulhat. Volt már része néhány masszázsban, és azok olyanok voltak, hogy néha el is aludt közben. Ezzel szemben a mostani inkább egy kínzással ér fel. Eleinte csak grimaszol és fintorog, néha fel is szisszen, és érzi, hogy a teste többször összerándul. Amikor a görcshöz ér a nő, akkor viszont fel is jajdul, és felpattan az ágyról. Láthatóan elégedetlen, de nem szól semmit, inkább összeszedi a gondolatait előtte. Nehéz dolga van, de Eeyr lássa lelkét, igyekszik. *
- Ez... kellemetlen volt. * Jegyzi meg, nagy sóhajtás keretében. Sajnos ez a legszebb, amit mondani tud. * Köszönöm, de szerintem ennyi elég is lesz most. Nem szeretnék ~lebénulni...~ Nem szeretném elrontani a reggelt. * Változtatja meg a mondandóját félúton, és megcsóválja a fejét. *
- Amúgy is, ha minden igaz, lassan érkezik a levesünk. És nem lenne illendő félmeztelenül fogadni az inast, aki felhozza. * Teszi hozzá még magyarázatként, ahogy, ha nem tartóztatják, felkel az ágyról, és elkezd öltözködni. Láthatóan rossz kedve lett az egésztől, és bánja már, hogy belement a dologba. Még mindig érzi a görcsből sugárzó kellemetlen fájdalmat, de próbálja nem mutatni. Ha van valami, amit mindennél jobban utál, az a kiszolgáltatottság, és az, ha gyengének tűnik. Most mindkettőben része volt. *
* Ahogy kérik, lefekszik az ágyra, és felkészül a kényeztetésre, és arra, hogy ellazulhat. Volt már része néhány masszázsban, és azok olyanok voltak, hogy néha el is aludt közben. Ezzel szemben a mostani inkább egy kínzással ér fel. Eleinte csak grimaszol és fintorog, néha fel is szisszen, és érzi, hogy a teste többször összerándul. Amikor a görcshöz ér a nő, akkor viszont fel is jajdul, és felpattan az ágyról. Láthatóan elégedetlen, de nem szól semmit, inkább összeszedi a gondolatait előtte. Nehéz dolga van, de Eeyr lássa lelkét, igyekszik. *
- Ez... kellemetlen volt. * Jegyzi meg, nagy sóhajtás keretében. Sajnos ez a legszebb, amit mondani tud. * Köszönöm, de szerintem ennyi elég is lesz most. Nem szeretnék ~lebénulni...~ Nem szeretném elrontani a reggelt. * Változtatja meg a mondandóját félúton, és megcsóválja a fejét. *
- Amúgy is, ha minden igaz, lassan érkezik a levesünk. És nem lenne illendő félmeztelenül fogadni az inast, aki felhozza. * Teszi hozzá még magyarázatként, ahogy, ha nem tartóztatják, felkel az ágyról, és elkezd öltözködni. Láthatóan rossz kedve lett az egésztől, és bánja már, hogy belement a dologba. Még mindig érzi a görcsből sugárzó kellemetlen fájdalmat, de próbálja nem mutatni. Ha van valami, amit mindennél jobban utál, az a kiszolgáltatottság, és az, ha gyengének tűnik. Most mindkettőben része volt. *
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 15:49:00
Üzenet elküldve: 2020-05-12 15:49:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az újszerű élményeknek még koránt sincs vége, sőt, talán az első táncuk csupán a bevezető volt egy sokkal izgalmasabb színdarabba.
S miközben Renna kezei szorgosan és kíméletlenül dolgoznak, egyre inkább érzi a testén eluralkodó kellemes és telhetetlen bizsergést, a sóvárgást a mindig több után. A férfi érintéseire elhaló nyögésekkel válaszol, mert igencsak jól esik neki ez a fajta törődés.*
~Ha tudtam volna, hogy ez ennyire jó, gyakrabban jártam volna városba.~
*Fut át jelenleg tompa agyán, miközben szilárdan és vadul meglovagolja Dorast.
De a vágtázás örömét sem élvezheti sokáig, hamar újból a nagydarab férfi alatt találja magát, amit valahol mélyen talán zokon is vesz. Tetszett neki az irányító szerepe, nagyon is, élvezte volna tovább is a pozíciót, de sajnos megakadályozták ebben. Fel is mordul a hirtelen váltásra, hogy éreztesse röpke nemtetszését, de hamar rá kell jönnie, hogy azért ez sem olyan rossz. A zsoldos láthatóan érti a dolgát, sok nővel akadhatott már össze, tudja, hogy kell betörni a vadabb kancákat. S ahogy gyorsul a tempó, a lányból felszakadó sóhajok, nyögések is szaporábbak lesznek, már igencsak kell kapkodnia a levegőért. Most már kezdi érezni, miért fulladnak és lihegnek kipirult arccal az asszonyok egy-egy keményebb menet után, könnyen lehet, hogy ő is így végzi, annak ellenére, hogy teste edzett, hozzászokott a megpróbáltatásokhoz. Ez egész másfajta edzés, de mint minden harcban, Renna itt is nyerni akar. El is határozza, hogy bizony komolyan el kell kezdenie edzeni ezen a téren is, olthatatlan kíváncsisága fellobban, s bár még le se szállt róla az egyik, már vágyódik a következő, újabb, ismeretlen kaland után.*
- Gondolod, hogy jobb vagy nála? Na majd én eldöntöm...
*Lihegi félhangosan a provokáló szavakat, s bár már arcán gyöngyözik az izzadság, telt és sötét ajkait pimasz vigyorra húzza. Majd ismét kéjes nyögések szakítják meg a mosolyt, mert ismét annyi inger kezdi egyszerre érni, hogy teste és elméje képtelen lereagálni a történteket. A gyakorlott ujjak, az újbóli, kemény lökések hatására pár percig azt se tudja, milyen hangot adjon ki, végül egy erőteljes "Ahh" mellett dönt, s kezeivel fogást keres a lapockán, hogy aztán arcát Doras nyakába temethesse. Hogy gátat szabjon valahogy az irányíthatatlan sóhajoknak, hirtelen ötlettől vezérelve beleharap a férfi nyakába. Bár vér nem folyik, azért könnyen lehet, hogy szép kis nyomot hagy a vad szuka a bőrön, mert nem olyan finomkodóan harap, ahogy a magukat vadmacskának nevező szajhák. Sőt, ezzel egy időben még körmeit is a hátba ereszti, érezze csak ez a zsoldos, kit próbál legyűrni. Ő figyelmeztette, hogy harap és karmol is rendesen.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az újszerű élményeknek még koránt sincs vége, sőt, talán az első táncuk csupán a bevezető volt egy sokkal izgalmasabb színdarabba.
S miközben Renna kezei szorgosan és kíméletlenül dolgoznak, egyre inkább érzi a testén eluralkodó kellemes és telhetetlen bizsergést, a sóvárgást a mindig több után. A férfi érintéseire elhaló nyögésekkel válaszol, mert igencsak jól esik neki ez a fajta törődés.*
~Ha tudtam volna, hogy ez ennyire jó, gyakrabban jártam volna városba.~
*Fut át jelenleg tompa agyán, miközben szilárdan és vadul meglovagolja Dorast.
De a vágtázás örömét sem élvezheti sokáig, hamar újból a nagydarab férfi alatt találja magát, amit valahol mélyen talán zokon is vesz. Tetszett neki az irányító szerepe, nagyon is, élvezte volna tovább is a pozíciót, de sajnos megakadályozták ebben. Fel is mordul a hirtelen váltásra, hogy éreztesse röpke nemtetszését, de hamar rá kell jönnie, hogy azért ez sem olyan rossz. A zsoldos láthatóan érti a dolgát, sok nővel akadhatott már össze, tudja, hogy kell betörni a vadabb kancákat. S ahogy gyorsul a tempó, a lányból felszakadó sóhajok, nyögések is szaporábbak lesznek, már igencsak kell kapkodnia a levegőért. Most már kezdi érezni, miért fulladnak és lihegnek kipirult arccal az asszonyok egy-egy keményebb menet után, könnyen lehet, hogy ő is így végzi, annak ellenére, hogy teste edzett, hozzászokott a megpróbáltatásokhoz. Ez egész másfajta edzés, de mint minden harcban, Renna itt is nyerni akar. El is határozza, hogy bizony komolyan el kell kezdenie edzeni ezen a téren is, olthatatlan kíváncsisága fellobban, s bár még le se szállt róla az egyik, már vágyódik a következő, újabb, ismeretlen kaland után.*
- Gondolod, hogy jobb vagy nála? Na majd én eldöntöm...
*Lihegi félhangosan a provokáló szavakat, s bár már arcán gyöngyözik az izzadság, telt és sötét ajkait pimasz vigyorra húzza. Majd ismét kéjes nyögések szakítják meg a mosolyt, mert ismét annyi inger kezdi egyszerre érni, hogy teste és elméje képtelen lereagálni a történteket. A gyakorlott ujjak, az újbóli, kemény lökések hatására pár percig azt se tudja, milyen hangot adjon ki, végül egy erőteljes "Ahh" mellett dönt, s kezeivel fogást keres a lapockán, hogy aztán arcát Doras nyakába temethesse. Hogy gátat szabjon valahogy az irányíthatatlan sóhajoknak, hirtelen ötlettől vezérelve beleharap a férfi nyakába. Bár vér nem folyik, azért könnyen lehet, hogy szép kis nyomot hagy a vad szuka a bőrön, mert nem olyan finomkodóan harap, ahogy a magukat vadmacskának nevező szajhák. Sőt, ezzel egy időben még körmeit is a hátba ereszti, érezze csak ez a zsoldos, kit próbál legyűrni. Ő figyelmeztette, hogy harap és karmol is rendesen.*
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 15:06:15
Üzenet elküldve: 2020-05-12 15:06:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*Utrhin sem nevezhető a társadalom ékkövének, vagy a kapcsolatok fejedelmének, de azt képtelen elképzelni, hogy egyedül élje le az életét, kötődések és társak nélkül, belebolondulna a magányba. Nem csak erről van szó, hatalomhoz embereken keresztül lehet jutni, elengedhetetlennek tartja őket ahhoz, hogy felemelkedhessen. Sosem volt neki elég a szántón földet túró paraszt szerepe, tanulni és élni akar, igazán, nem úgy, hátha akkor büszke lesz rá az apja - már ha látni fogja még valaha. Vannak céljai és vannak indíttatásai, mint mindenkinek ezen a világon, nem akarja elpocsékolni őket, hogy csak álmok maradjanak, s emiatt nem érti a sötételfet, hiszen nem találkozott még ilyennel. Majdnem szóra is emeli a száját, amikor hallja az indoklást. Így más, teljesen más, érthető. A világnak van egy árnyéka is, ebben pedig a hozzá hasonlóak húzzák meg magukat, arctalanul, téglaként a falban, ebből pedig nehéz kikerülni, visszatart a kötőanyag. Rey célja érthető, keveseket ismer eddig, akinek ez megadatott, de azok valós példák mind: a családja. A Laenrickek, Óivrhintól kezdve ezekkel a gondokkal küszködnek, hála az ősnek. Arca is megváltozik, egyszerre mutat tekintete érdeklődést és megértést, semmi nyoma annak, hogy zavarná, amit a másik mond. Mintha most kezdene érdekesebbé válni a beszélgetés, a szavak nélküli mondatok, az egyszerű jelek nyomott felhőt képeznek, burkot, mely alatt csak a nő és a gnóm van.*
- Értelek. *Dől hátra és kortyol az italból, s ebben benne van minden, amit csak mondani lehet. A rézszínű arc, a vöröskés szeplők táncolnak a bőrön, miközben gazdájuk kortyolja az enyhén kesernyés italt. Aztán leteszi, halkan koppan a fakorsó, hogy megoszthassa a másikkal, amit úgy véli, meg kell.*
- A dédnagyapám, Óivrhin, ő is így kezdte, mint te. A városban nyomorgott, senkije és semmije nem volt, nem is mesélt nekünk arról, de, ha adósságok és bűn árán is, kikerült a szántóra. Igaz, néhány ügyletét most is vonjuk, mégis példaértékűnek tartom. *Nem mondja, hogy ő hisz a másikban. Miért is tenné, hiszen nem ismeri. De példának ez jó volt, lehet erő a folytatáshoz, ha annak gondolja a bérgyilkos is.*
//Aranyért életet//
*Utrhin sem nevezhető a társadalom ékkövének, vagy a kapcsolatok fejedelmének, de azt képtelen elképzelni, hogy egyedül élje le az életét, kötődések és társak nélkül, belebolondulna a magányba. Nem csak erről van szó, hatalomhoz embereken keresztül lehet jutni, elengedhetetlennek tartja őket ahhoz, hogy felemelkedhessen. Sosem volt neki elég a szántón földet túró paraszt szerepe, tanulni és élni akar, igazán, nem úgy, hátha akkor büszke lesz rá az apja - már ha látni fogja még valaha. Vannak céljai és vannak indíttatásai, mint mindenkinek ezen a világon, nem akarja elpocsékolni őket, hogy csak álmok maradjanak, s emiatt nem érti a sötételfet, hiszen nem találkozott még ilyennel. Majdnem szóra is emeli a száját, amikor hallja az indoklást. Így más, teljesen más, érthető. A világnak van egy árnyéka is, ebben pedig a hozzá hasonlóak húzzák meg magukat, arctalanul, téglaként a falban, ebből pedig nehéz kikerülni, visszatart a kötőanyag. Rey célja érthető, keveseket ismer eddig, akinek ez megadatott, de azok valós példák mind: a családja. A Laenrickek, Óivrhintól kezdve ezekkel a gondokkal küszködnek, hála az ősnek. Arca is megváltozik, egyszerre mutat tekintete érdeklődést és megértést, semmi nyoma annak, hogy zavarná, amit a másik mond. Mintha most kezdene érdekesebbé válni a beszélgetés, a szavak nélküli mondatok, az egyszerű jelek nyomott felhőt képeznek, burkot, mely alatt csak a nő és a gnóm van.*
- Értelek. *Dől hátra és kortyol az italból, s ebben benne van minden, amit csak mondani lehet. A rézszínű arc, a vöröskés szeplők táncolnak a bőrön, miközben gazdájuk kortyolja az enyhén kesernyés italt. Aztán leteszi, halkan koppan a fakorsó, hogy megoszthassa a másikkal, amit úgy véli, meg kell.*
- A dédnagyapám, Óivrhin, ő is így kezdte, mint te. A városban nyomorgott, senkije és semmije nem volt, nem is mesélt nekünk arról, de, ha adósságok és bűn árán is, kikerült a szántóra. Igaz, néhány ügyletét most is vonjuk, mégis példaértékűnek tartom. *Nem mondja, hogy ő hisz a másikban. Miért is tenné, hiszen nem ismeri. De példának ez jó volt, lehet erő a folytatáshoz, ha annak gondolja a bérgyilkos is.*
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 09:26:11
Üzenet elküldve: 2020-05-12 09:26:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
*Elégedett válasz hangzik fel. Annak kifejezetten örül, hogy Dram félig vetkőzik le, és nem teljesen. Nem érti, hogy nem megy el az életkedve ettől a sok ruhától. Habár Lisset is belekényszeríttették szülei ilyen ruhadarabok női megfelelőjébe, mindig utálta őket. És ha tehette rögtön levette és kényelmesebbe bújt, mezítláb ment felfedező útjaira.*
- Igen az ágyra, de ne nagyon a szélére, és a kezedet a tenyereddel felfelé. *tovább nem mondja, annyit ki tud igazítani a férfin, ha szükséges. Kiveszi a táskájából a krémet, bár nem biztos, hogy szüksége lesz rá. Egy nemes csak nem olyan elhanyagolt ilyen téren, mint egy harcos. Dram mellé térdel, és elsőre semmit nem mond. Simogatásszerűen áttapogatja, amit még évezhet is az elf. Közben tudja, hogy kell a krém, de nem olyan vészes Dram háta, mint a városőré volt. Azért lesz mit nyomkodnia rajta, azonban elsőre megpróbálja krém nélkül.*
- Nem annyira vészes, de lehet kellemetlen lesz. *mondja tájékoztatásképpen. Lent kezdi a lapocka környékén. Minden egyes csomót módszeresen old ki lágy körkörös mozdulatokkal. Egy pár elég jól kioldódik, de az egyik makacsabb azt kicsit nagyobb erőbehatással kell kezelnie, amit már lehet Dram is nem éppen kellemetlennek fog érezni. Kellemes nyomorgatás, nos nem, inkább kellemetlen fájdalom. Mindenesetre lassan csinálja, és a lehető legóvatosabban, de hiába van egy pont, ami után teljesen mindegy hogyan csinálja az nem lesz jó érzés. Addig folytatja ezt, hacsak Dram meg nem állítja.*
*Elégedett válasz hangzik fel. Annak kifejezetten örül, hogy Dram félig vetkőzik le, és nem teljesen. Nem érti, hogy nem megy el az életkedve ettől a sok ruhától. Habár Lisset is belekényszeríttették szülei ilyen ruhadarabok női megfelelőjébe, mindig utálta őket. És ha tehette rögtön levette és kényelmesebbe bújt, mezítláb ment felfedező útjaira.*
- Igen az ágyra, de ne nagyon a szélére, és a kezedet a tenyereddel felfelé. *tovább nem mondja, annyit ki tud igazítani a férfin, ha szükséges. Kiveszi a táskájából a krémet, bár nem biztos, hogy szüksége lesz rá. Egy nemes csak nem olyan elhanyagolt ilyen téren, mint egy harcos. Dram mellé térdel, és elsőre semmit nem mond. Simogatásszerűen áttapogatja, amit még évezhet is az elf. Közben tudja, hogy kell a krém, de nem olyan vészes Dram háta, mint a városőré volt. Azért lesz mit nyomkodnia rajta, azonban elsőre megpróbálja krém nélkül.*
- Nem annyira vészes, de lehet kellemetlen lesz. *mondja tájékoztatásképpen. Lent kezdi a lapocka környékén. Minden egyes csomót módszeresen old ki lágy körkörös mozdulatokkal. Egy pár elég jól kioldódik, de az egyik makacsabb azt kicsit nagyobb erőbehatással kell kezelnie, amit már lehet Dram is nem éppen kellemetlennek fog érezni. Kellemes nyomorgatás, nos nem, inkább kellemetlen fájdalom. Mindenesetre lassan csinálja, és a lehető legóvatosabban, de hiába van egy pont, ami után teljesen mindegy hogyan csinálja az nem lesz jó érzés. Addig folytatja ezt, hacsak Dram meg nem állítja.*
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-12 07:58:39
Üzenet elküldve: 2020-05-12 07:58:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
* A nyújtózkodás eredményes, úgy tűnik, mert Lisse egy olyan ajánlattal áll elő, ami el is feledteti a nemessel a sértettséget, miszerint megfosztják a test látványától. *
- Ez jól hangzik. * Bólint elégedetten, bár nem tudja, hogy a másik mennyire ért a masszírozáshoz és a hátakhoz. * Nincs jobb egy kellemes nyomorgatásnál.
* És ezzel a mondattal már el is kezd megszabadulni a ruháitól, de csak a felső testét csupaszítja le, a nadrág rajta marad. Kezd elege lenni a felöltözés és levetkőzés örök táncából, de ennek nem adja jelét. Viszont lehet, hogy pont ez a kis kaland fogja ráébreszteni arra, hogy a könnyebben átvehető, és kevesebb darabból álló ruhák mennyivel praktikusabbak. *
- Az ágyra feküdjek? * Teszi fel a kérdést, de már megy is igazából, mert helyeslő választ vár. Ha Lisse irányítani kezdi, akkor úgy tesz, ahogy parancsolja, és kényelmesen helyezkedik el az ágyon, kivéve, ha így a vörös nem fér hozzá rendesen a hátához. Arra számít, hogy egy simogatás szerű, kellemes átnyomkodásban lesz része. *
* A nyújtózkodás eredményes, úgy tűnik, mert Lisse egy olyan ajánlattal áll elő, ami el is feledteti a nemessel a sértettséget, miszerint megfosztják a test látványától. *
- Ez jól hangzik. * Bólint elégedetten, bár nem tudja, hogy a másik mennyire ért a masszírozáshoz és a hátakhoz. * Nincs jobb egy kellemes nyomorgatásnál.
* És ezzel a mondattal már el is kezd megszabadulni a ruháitól, de csak a felső testét csupaszítja le, a nadrág rajta marad. Kezd elege lenni a felöltözés és levetkőzés örök táncából, de ennek nem adja jelét. Viszont lehet, hogy pont ez a kis kaland fogja ráébreszteni arra, hogy a könnyebben átvehető, és kevesebb darabból álló ruhák mennyivel praktikusabbak. *
- Az ágyra feküdjek? * Teszi fel a kérdést, de már megy is igazából, mert helyeslő választ vár. Ha Lisse irányítani kezdi, akkor úgy tesz, ahogy parancsolja, és kényelmesen helyezkedik el az ágyon, kivéve, ha így a vörös nem fér hozzá rendesen a hátához. Arra számít, hogy egy simogatás szerű, kellemes átnyomkodásban lesz része. *
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 19:21:09
Üzenet elküldve: 2020-05-11 19:21:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az alkesz hős - Zárás//
* Úgy tűnik, hogy a fickó megnyugszik, és a gnóm is elégedetten issza meg a neki járó jutalmat. Mivel úgy látja, hogy sokra már nem számíthat, ezért nagy sóhajok keretében felkel a székről, és elindul kifelé. Szívesen ivott volna még, vagy csak beszélgetne, de láthatóan nincs olyan állapotban a másik, hogy erre alkalmuk legyen. Talán majd máskor, más helyen, ha újra összefutnak. De itt és most erre úgy tűnik, hogy nem sok esélye van. Azért elfogad néhány elismerő pillantást kifelé menet az ivó átlagos közösségétől, bár kétli, hogy holnap is emlékezni fognak a jótettre. *
* Úgy tűnik, hogy a fickó megnyugszik, és a gnóm is elégedetten issza meg a neki járó jutalmat. Mivel úgy látja, hogy sokra már nem számíthat, ezért nagy sóhajok keretében felkel a székről, és elindul kifelé. Szívesen ivott volna még, vagy csak beszélgetne, de láthatóan nincs olyan állapotban a másik, hogy erre alkalmuk legyen. Talán majd máskor, más helyen, ha újra összefutnak. De itt és most erre úgy tűnik, hogy nem sok esélye van. Azért elfogad néhány elismerő pillantást kifelé menet az ivó átlagos közösségétől, bár kétli, hogy holnap is emlékezni fognak a jótettre. *
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:27:13
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:27:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aranyért életet//
*Család. Barátok. Üres, jelentés nélküli szavak csupán a mélységinek. Fogalmak, amelyeket bár mindig látott és tapasztalt maga körül, mégis távolinak és idegennek érzett. Nem értette, mások miért vágynak annyira arra, hogy valakihez hozzáköthessék szánalmas és rövid életüket. Függések egész hálózatát alakítják ki, olykor felszínes és hamis kapcsolatokat, pusztán azért, hogy ne legyenek egyedül, és szeretetet kapjanak. Szeretet. Az élet egyik legkegyetlenebb illúziója, ami csak sebezhetővé és gyengévé tesz, hiába prédikál mindenféle naiv és jöttment próféta a hatalmas erejéről. Aki szeret valamit, annak van veszteni valója, és bizony előbb-utóbb el is fogják tőle venni azt a szeretett dolgot, fájdalmat és kínt hagyva a helyén. S ezt a lelke mélyén mindenki tudja, mégis éhes kiskutya módjára sóvárognak újra és újra ezért az érzésért, mintha semmit sem tanulnának.
Rey számára mindez érthetetlen és teljesen ésszerűtlen. Miért akarnak sokan ennyit szenvedni? Nem pont az lenne az élet célja, hogy mindenki megtanuljon a maga módján boldogulni, s a tőle telhető legtöbbet kihozni magából? S mégsem veszik észre, hogy a ragaszkodás és szeretetéhség mindebben csak akadály, amit ki kell ölni, hogy feljebb juthassanak a létrán.
Bár a mélységi talán még szerencsés is. Neki mindezzel nem kellet megküzdenie, nem kellett harcba szállnia túlcsorduló és irányíthatatlan érzelmeinek és vágyainak tengerével. Mert talán sosem léteztek. Az ő világa mindig hideg, sötét és jeges volt, s már egészen kiskorában értetlenül szemlélte a valóság színes érzelemáradatait.*
- Egyetlen célom mindig is az volt, hogy kimásszak a névtelenség sötét mocsarából. Ha ehhez ölnöm kell, hát ölök.
*Vonja meg a vállát, mintha valami teljesen hétköznapi dologról, hobbiról beszélne.*
- Ebben vagyok tehetséges.
*Azt nem teszi hozzá, hogy mennyire otthon érzi magát az árnyak között, s a halál mintha csak kísérő társa lenne, nem pedig egy hatalmas, félelmetes erő, amitől oly sokan rettegnek.*
- Dolgozom bárkinek, aki felkeres, és rendesen megfizet. Megállapodni nem akarok, megyek, ahová késztetést érzek, hogy menjek.
*Ha majd a sötét sikátorokban félelemmel eltelve suttogják a nevét, s a korrupt uzsorás gazdagok és kereskedők félnek kilépni a házukból, akkor talán elégedetten hátradől valahol, drága vörösbort szürcsölgetve.*
//Aranyért életet//
*Család. Barátok. Üres, jelentés nélküli szavak csupán a mélységinek. Fogalmak, amelyeket bár mindig látott és tapasztalt maga körül, mégis távolinak és idegennek érzett. Nem értette, mások miért vágynak annyira arra, hogy valakihez hozzáköthessék szánalmas és rövid életüket. Függések egész hálózatát alakítják ki, olykor felszínes és hamis kapcsolatokat, pusztán azért, hogy ne legyenek egyedül, és szeretetet kapjanak. Szeretet. Az élet egyik legkegyetlenebb illúziója, ami csak sebezhetővé és gyengévé tesz, hiába prédikál mindenféle naiv és jöttment próféta a hatalmas erejéről. Aki szeret valamit, annak van veszteni valója, és bizony előbb-utóbb el is fogják tőle venni azt a szeretett dolgot, fájdalmat és kínt hagyva a helyén. S ezt a lelke mélyén mindenki tudja, mégis éhes kiskutya módjára sóvárognak újra és újra ezért az érzésért, mintha semmit sem tanulnának.
Rey számára mindez érthetetlen és teljesen ésszerűtlen. Miért akarnak sokan ennyit szenvedni? Nem pont az lenne az élet célja, hogy mindenki megtanuljon a maga módján boldogulni, s a tőle telhető legtöbbet kihozni magából? S mégsem veszik észre, hogy a ragaszkodás és szeretetéhség mindebben csak akadály, amit ki kell ölni, hogy feljebb juthassanak a létrán.
Bár a mélységi talán még szerencsés is. Neki mindezzel nem kellet megküzdenie, nem kellett harcba szállnia túlcsorduló és irányíthatatlan érzelmeinek és vágyainak tengerével. Mert talán sosem léteztek. Az ő világa mindig hideg, sötét és jeges volt, s már egészen kiskorában értetlenül szemlélte a valóság színes érzelemáradatait.*
- Egyetlen célom mindig is az volt, hogy kimásszak a névtelenség sötét mocsarából. Ha ehhez ölnöm kell, hát ölök.
*Vonja meg a vállát, mintha valami teljesen hétköznapi dologról, hobbiról beszélne.*
- Ebben vagyok tehetséges.
*Azt nem teszi hozzá, hogy mennyire otthon érzi magát az árnyak között, s a halál mintha csak kísérő társa lenne, nem pedig egy hatalmas, félelmetes erő, amitől oly sokan rettegnek.*
- Dolgozom bárkinek, aki felkeres, és rendesen megfizet. Megállapodni nem akarok, megyek, ahová késztetést érzek, hogy menjek.
*Ha majd a sötét sikátorokban félelemmel eltelve suttogják a nevét, s a korrupt uzsorás gazdagok és kereskedők félnek kilépni a házukból, akkor talán elégedetten hátradől valahol, drága vörösbort szürcsölgetve.*
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:07:46
Üzenet elküldve: 2020-05-11 15:07:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Svir, Yoë, HH//
*A páncélos muki valami megvesztegetésről beszél. A föld a sörön köt ki.*
- Micsoda pazarlás! Egek! Tolta volna ide elém!
~Faragatlan tuskó! Hogy képzelte elpazarolni a drága nedűt?~
*Szikrákat szór a szeme az már biztos. Magában puffog eget és lenyeli a dolgot mert ugye mit tehetne a rend éber őrével szemben.*
- Bevitet? Egy korsó sör miatt? Az évszázad fogása lenne. Nem lesz rá szükség, csendbe maradok.
*Mit hepajkodjon egy bádogemberrel. A végén mg becitálnák. Inkább a kalaposra figyel. Rendkívüli egy figura az hótziher. A kalapos kizárja Harkron kalandrészvétét. Még jó hogy. Nem lehetett ott. Inkább csak figyel és mulat sörrel a kezében meg habos szájjal. Legalább Svir elfogyasztja a sört és még úgy néz ki örül is neki. Ez az igazi kalandor. Jó sörtársak lehetnének ha nem lenne itt a bádogos. Hol az egyik fickót nézi, hol a másikat. Svir befejezi a történetet. Most amazt bámulja, hogy mit húz elő a törvény tarsolyából.*
//Svir, Yoë, HH//
*A páncélos muki valami megvesztegetésről beszél. A föld a sörön köt ki.*
- Micsoda pazarlás! Egek! Tolta volna ide elém!
~Faragatlan tuskó! Hogy képzelte elpazarolni a drága nedűt?~
*Szikrákat szór a szeme az már biztos. Magában puffog eget és lenyeli a dolgot mert ugye mit tehetne a rend éber őrével szemben.*
- Bevitet? Egy korsó sör miatt? Az évszázad fogása lenne. Nem lesz rá szükség, csendbe maradok.
*Mit hepajkodjon egy bádogemberrel. A végén mg becitálnák. Inkább a kalaposra figyel. Rendkívüli egy figura az hótziher. A kalapos kizárja Harkron kalandrészvétét. Még jó hogy. Nem lehetett ott. Inkább csak figyel és mulat sörrel a kezében meg habos szájjal. Legalább Svir elfogyasztja a sört és még úgy néz ki örül is neki. Ez az igazi kalandor. Jó sörtársak lehetnének ha nem lenne itt a bádogos. Hol az egyik fickót nézi, hol a másikat. Svir befejezi a történetet. Most amazt bámulja, hogy mit húz elő a törvény tarsolyából.*
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 14:45:04
Üzenet elküldve: 2020-05-11 14:45:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
*Megegyeznek. Előrébb megy, legalább addig kifizeti a szobát még egyelőre két napra, majd aztán majd meglátja mi lesz. A különös az, hogy most egyáltalán nem zavarja, hogy mi lesz, ha nem oldja meg ezt a helyzetet. Pedig ki kell találnia valamit, de amíg Dram itt van nem fog ezen elmélkedni. Ahogy beér a fogadóba, úgy első dolga a pulthoz viszi.
- Szeretném meghosszabbítani két nappal a Szobát. *Az érte járó 30 aranyat pedig a pultra teszi.
Hangja halkan éri a fogadóst, majd megköszönve a lehetőséget úgy feljebb is megy. A szobában mire Dram megérkezik, már eltette a zöld ruhája maradványát. Az asztalnál áll, és a táskájában turkál. A szavakat hallva el kell gondolkozni, mi is volt a korábbi kérdés. ~A ruha.~ résnyire összehúzott szemmel figyeli a férfi nyújtózását. Kedve lenne azt mondani, hogy megmasszírozza a hátát, ha ruhában ehet, tovább húzva az egészet helyzetet.*
- Ha szeretnéd, megmasszírozhatom a hátad. *ajánlja fel. Egyelőre a ruhája is marad, és nem felel sem helyeslően sem elutasítóan a pucér reggelizés lehetőségére. De úgy gondolja, Dram lehet elnapolja a kérdést, míg megérkezik a reggeli.*
- Persze ahhoz neked kellene vetkőznöd és nem nekem. *jegyzi meg halkan, még nem mozdult el, végig a táskájánál áll.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 14:48:56
*Megegyeznek. Előrébb megy, legalább addig kifizeti a szobát még egyelőre két napra, majd aztán majd meglátja mi lesz. A különös az, hogy most egyáltalán nem zavarja, hogy mi lesz, ha nem oldja meg ezt a helyzetet. Pedig ki kell találnia valamit, de amíg Dram itt van nem fog ezen elmélkedni. Ahogy beér a fogadóba, úgy első dolga a pulthoz viszi.
- Szeretném meghosszabbítani két nappal a Szobát. *Az érte járó 30 aranyat pedig a pultra teszi.
Hangja halkan éri a fogadóst, majd megköszönve a lehetőséget úgy feljebb is megy. A szobában mire Dram megérkezik, már eltette a zöld ruhája maradványát. Az asztalnál áll, és a táskájában turkál. A szavakat hallva el kell gondolkozni, mi is volt a korábbi kérdés. ~A ruha.~ résnyire összehúzott szemmel figyeli a férfi nyújtózását. Kedve lenne azt mondani, hogy megmasszírozza a hátát, ha ruhában ehet, tovább húzva az egészet helyzetet.*- Ha szeretnéd, megmasszírozhatom a hátad. *ajánlja fel. Egyelőre a ruhája is marad, és nem felel sem helyeslően sem elutasítóan a pucér reggelizés lehetőségére. De úgy gondolja, Dram lehet elnapolja a kérdést, míg megérkezik a reggeli.*
- Persze ahhoz neked kellene vetkőznöd és nem nekem. *jegyzi meg halkan, még nem mozdult el, végig a táskájánál áll.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 14:48:56
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 14:21:25
Üzenet elküldve: 2020-05-11 14:21:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
* Miután sikerül megegyezniük, az elf felölti ruházatát, ami most sem megy gyorsabban, mint odafent. Eközben Lisse ha szeretne nyugodtan előre mehet, nem kell őt megvárni. Az öltözködés végeztével aztán végigsimít magán elégedetten, és kilép a fogadó ivóterébe. Egyből a pulthoz siet, ahol le is adja a rendelést, két Őzragu levest kér, ami összesen 22 aranyba kerül. Elhúzza a száját, mert nem épp a tökéletes reggeli étel, de a pegazus felhozatala nem igazán szolgálja ki kényes ízlését. Ezen kívül kér még két Gyümölcsteát is, ami csak 10 aranyába kerül. Az alkoholizáláshoz még korán van a nemesnek, nem szokott, csak délután, vagy este inni. Meghagyja, hogy küldjék utána Lisse szobájába, és utána a nő után siet. Odafent mosolyogva érkezik meg, és végignéz a nőn. *
- Egyébként a korábbi kérdésedre válaszolva, de, gond. * Mosolyog, és kíváncsian várja, hogy miképp reagál erre a mondatra. * Szívesebben nézném a tested, amit nem takar semmi. Legalább a tekintetem is jól lakna, nem csak a testem. * Teszi még hozzá, és kényelmesen nyújtózik kicsit a szoba közepén, mert kicsit beállt a teste, amin a víz alatti mozgás sem segített. Érzi, hogy fájnak az izmai a megerőltetéstől, hiába, nem egy edzett test az övé. De attól tart, hogy Lisse mellett az lesz.*
* Miután sikerül megegyezniük, az elf felölti ruházatát, ami most sem megy gyorsabban, mint odafent. Eközben Lisse ha szeretne nyugodtan előre mehet, nem kell őt megvárni. Az öltözködés végeztével aztán végigsimít magán elégedetten, és kilép a fogadó ivóterébe. Egyből a pulthoz siet, ahol le is adja a rendelést, két Őzragu levest kér, ami összesen 22 aranyba kerül.
Elhúzza a száját, mert nem épp a tökéletes reggeli étel, de a pegazus felhozatala nem igazán szolgálja ki kényes ízlését. Ezen kívül kér még két Gyümölcsteát is, ami csak 10 aranyába kerül. Az alkoholizáláshoz még korán van a nemesnek, nem szokott, csak délután, vagy este inni. Meghagyja, hogy küldjék utána Lisse szobájába, és utána a nő után siet. Odafent mosolyogva érkezik meg, és végignéz a nőn. *- Egyébként a korábbi kérdésedre válaszolva, de, gond. * Mosolyog, és kíváncsian várja, hogy miképp reagál erre a mondatra. * Szívesebben nézném a tested, amit nem takar semmi. Legalább a tekintetem is jól lakna, nem csak a testem. * Teszi még hozzá, és kényelmesen nyújtózik kicsit a szoba közepén, mert kicsit beállt a teste, amin a víz alatti mozgás sem segített. Érzi, hogy fájnak az izmai a megerőltetéstől, hiába, nem egy edzett test az övé. De attól tart, hogy Lisse mellett az lesz.*
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 11:52:34
Üzenet elküldve: 2020-05-11 11:52:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*A szavak egyre inkább értelmüket vesztik, s összemosódott, fura hangok tengerévé olvadnak, így az utolsó mondat már talán el sem jut Aldo tudatáig. De ami nagyon is eljut, az a mellkasához fúródó arc érzete, s kénytelen reagálni rá egy önkéntelen, átkaroló mozdulattal, sőt, még álmosan és gyengén végig is simít az első útjába kerülő szabad bőrfelületen. Az is lehet, hogy most érzi ezt utoljára, s valahol mélyen szeretné kiélvezni az összes pillanatot, ami kettejüknek adatott.*
- Akkor... Jó éjt...
*Motyogja az utolsó, tisztán érthető szavait, s még egyszer megkeresi a lány arany tekintetét, mielőtt lehunyná hideg kék szemeit. Még talán el is mosolyodik halványan és szelíden, s így éri el az édes álom ölelő karja.*
//Kicsivel hajnal után//
*Már jócskán sütnek az első sugarak, mikor az elf megébred. Csodálkozik is a dolgon, hiszen mindig hajnalban kel, kicsit sem később, s eddigre már általában talpon van, talán már a reggelin is túl jut. Pár pillanatig nincs is magánál, értetlenül pislog felfelé, hiszen ismeretlen a hely, a szoba, ahol felébredt. Aztán újabb furcsa érzés hasít belé, s kénytelen oldalra nézni, hogy tudatosuljon benne, hogy bizony nincs egyedül. Ott fekszik az oldalán a fehér hajzuhatag, s ki tudja, talán már ébren is van, vagy még mindig az igazak álmát alussza. Agya kattog, s érzi, hogy feje nehezebb a szokásosnál.*
~Mi a fene történt?~
*Homályos emlékek kezdik magukat befészkelni elméjébe, talán csak idő kérdése, hogy szép lassan minden emlék visszakússzon belé. És van egy olyan enyhe sejtése, hogy nem fog mindnek örülni.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*A szavak egyre inkább értelmüket vesztik, s összemosódott, fura hangok tengerévé olvadnak, így az utolsó mondat már talán el sem jut Aldo tudatáig. De ami nagyon is eljut, az a mellkasához fúródó arc érzete, s kénytelen reagálni rá egy önkéntelen, átkaroló mozdulattal, sőt, még álmosan és gyengén végig is simít az első útjába kerülő szabad bőrfelületen. Az is lehet, hogy most érzi ezt utoljára, s valahol mélyen szeretné kiélvezni az összes pillanatot, ami kettejüknek adatott.*
- Akkor... Jó éjt...
*Motyogja az utolsó, tisztán érthető szavait, s még egyszer megkeresi a lány arany tekintetét, mielőtt lehunyná hideg kék szemeit. Még talán el is mosolyodik halványan és szelíden, s így éri el az édes álom ölelő karja.*
//Kicsivel hajnal után//
*Már jócskán sütnek az első sugarak, mikor az elf megébred. Csodálkozik is a dolgon, hiszen mindig hajnalban kel, kicsit sem később, s eddigre már általában talpon van, talán már a reggelin is túl jut. Pár pillanatig nincs is magánál, értetlenül pislog felfelé, hiszen ismeretlen a hely, a szoba, ahol felébredt. Aztán újabb furcsa érzés hasít belé, s kénytelen oldalra nézni, hogy tudatosuljon benne, hogy bizony nincs egyedül. Ott fekszik az oldalán a fehér hajzuhatag, s ki tudja, talán már ébren is van, vagy még mindig az igazak álmát alussza. Agya kattog, s érzi, hogy feje nehezebb a szokásosnál.*
~Mi a fene történt?~
*Homályos emlékek kezdik magukat befészkelni elméjébe, talán csak idő kérdése, hogy szép lassan minden emlék visszakússzon belé. És van egy olyan enyhe sejtése, hogy nem fog mindnek örülni.*
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 09:33:02
Üzenet elküldve: 2020-05-11 09:33:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
*A csók hevessége miatt nem csak Dram zihál. A harapásra halkan felnyögve mosolyodik el, hogy aztán rövid pihenő után szinte egyszerre emelkedjenek ki. Hajának csak a vége lett kicsit vizes, így inkább csak a testét törli meg, hogy aztán felvegye a fehér ruháját. Ezután a hajvégéből próbálja a vizet kicsavarni a törölközőbe. Megfontolandó Dram ajánlata, mert nem a ruhája miatt enne fent elsősorban. Inkább, ahogyan érzi magát, ami ugyan jóleső, de mégis egy széken ülve az ívó többi vendégei előtt tartani kéne magát. Fent a szobában viszont nem, ott lazíthatna, és kényelmesebb helyzetben is falatozhatna.*
- Meggyőztél, vigyük fel. *dönti el. Mert jobb lesz inkább úgy, mint karót nyelve étkezni. Aztán értetlen néz Dramra, de a mosolya ott bujkál a szája sarkában.*
- Te szoktál pucéran enni? *kérdezi, közben elindul vissza, ám lassan teszi. Idefele leküzdötte a térde remegését, most ismét úrrá kell lennie rajta. Azonban nem bánja, sőt élvezi. Viszont a beígért harmadik előtt tényleg jobb, ha pihennek.*
- Engem nem zavar, de ha nem gond én szeretnék ruhában reggelizni. *mondja, úgy hogy nehéz eldönteni, hogy ugratja a férfit vagy ezúttal komolyan beszél. Viszont ha elindulnak, a szobát meghosszabbítja az biztos. Egy darabig mindenképpen marad még.*
*A csók hevessége miatt nem csak Dram zihál. A harapásra halkan felnyögve mosolyodik el, hogy aztán rövid pihenő után szinte egyszerre emelkedjenek ki. Hajának csak a vége lett kicsit vizes, így inkább csak a testét törli meg, hogy aztán felvegye a fehér ruháját. Ezután a hajvégéből próbálja a vizet kicsavarni a törölközőbe. Megfontolandó Dram ajánlata, mert nem a ruhája miatt enne fent elsősorban. Inkább, ahogyan érzi magát, ami ugyan jóleső, de mégis egy széken ülve az ívó többi vendégei előtt tartani kéne magát. Fent a szobában viszont nem, ott lazíthatna, és kényelmesebb helyzetben is falatozhatna.*
- Meggyőztél, vigyük fel. *dönti el. Mert jobb lesz inkább úgy, mint karót nyelve étkezni. Aztán értetlen néz Dramra, de a mosolya ott bujkál a szája sarkában.*
- Te szoktál pucéran enni? *kérdezi, közben elindul vissza, ám lassan teszi. Idefele leküzdötte a térde remegését, most ismét úrrá kell lennie rajta. Azonban nem bánja, sőt élvezi. Viszont a beígért harmadik előtt tényleg jobb, ha pihennek.*
- Engem nem zavar, de ha nem gond én szeretnék ruhában reggelizni. *mondja, úgy hogy nehéz eldönteni, hogy ugratja a férfit vagy ezúttal komolyan beszél. Viszont ha elindulnak, a szobát meghosszabbítja az biztos. Egy darabig mindenképpen marad még.*
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 03:06:57
Üzenet elküldve: 2020-05-11 03:06:57
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Tegyünk egymás kedvére//
*Nila tudja, hogy tündér-mesék nincsenek, és, hogy a nyers valóságban, csak egy másik szörny lenne képes szeretni egy szörnyeteget, szóval ezzel annyiban is hagyja ezt a gondolatsort. Csendesen üldögél az asztalánál, olykor meglögyböli a borát. Nehéz, testesebb ital, a magasabb alkoholtartalma miatt, édes, kellemes savfokkal. Egy pillanatig elnézi, ahogy az ivó fényei tükröződve gyöngyöznek a nedűben, majd felhajtja, ami még a pohárban volt. Nem ivott annyit, hogy a fejébe szálljon és élete során hozzászokott a nehezebb italokhoz is, szóval kutyabaja. Felkel a székből, leteszi a pultra a poharat, miközben megérdeklődi, hogy merre van a fürdőház. A fogadós készséggel elinvitálja, amit Nila röviden megköszön, majd besétál a fürdőbe. Végigtekint a nagy medencéken, melyek leginkább hideg és langyos vízzel vannak feltöltve. Nila leguggol az egyikhez és kezével kis hullámokat fodrozva a vízen nézi meg a hőmérsékletét. Elnéz a kádas, meleg, forró vizes fürdőszobák egyikébe is, de aztán az egyik nagy medencénél dönt, amiben tud úszni is néhány hosszt. Lecsatolja bőrmíderét, leveszi felsőruházatát, kibújik nadrágjából és mindent összehajt egy halomba, amire a két kardját is rápakolja. Mindezt egy közeli székre teszi. A fürdő ezen része néptelenül csendes, ideálisan békés a nyugodt tisztálkodáshoz és pihenéshez, amire Nilának most szüksége is van. Átment egy s máson az utóbbi időben. Ez testén is meglátszik, mely a börtön koszttól sovány. A fél oldalán és hátán pedig, hosszan barázdált, forradások és hegek nyomai. Mely arra emlékezteti, hogy a büntetőtelepen egy szekér mögé kötözték és végighúzták az udvaron, ahol a kavicsos, köves talaj szétnyúzta a bőrét. Olyan egy kicsit az egész teste, mint valami térkép, minden heghez tartozik egy-egy történet is. Nila belép a vízbe és hosszan elnyújtózik a felszínen, karjaival és könyökével megtámaszkodva a medence szélén, néhányat lábtempózva a vízben. Élvezi, ahogy a hűs habok átmossák a testét, frissen szerzett horzsolásait, lemosva az izzadságot, a port és a földet, ami rátapadt. Eddig nem is érezte, hogy mennyire sajogtak a tagjai. Egyik karjára pillant, melyen a vízcseppek kis gyöngyökben állnak össze a szőrszálpihék között megülve a bőrén. Miután kiáztatta így magát, elmerül a vízben, hogy a medence alján átússzon. Nem hall mást a víz tompa morajlásán kívül, mint a saját szívverését. A felszínen úszik még néhány oda-vissza hosszt. Úszás közben észrevesz egy fura kis jelet az egyik csempén. Egy stilizált fehér rókát, de Nila nem foglalkozik vele egy pillantás erejénél tovább, ekkor még nem tulajdonít jelentőséget a dolognak. A medence szélénél, ahol a tégelyek és tisztálkodószerek is sorakoznak, elvesz egy tengeri szivacsot és egy szappant. A szivacsot felhabosítva átdörgöli, mossa tagjait és egész testét, a haját is megmosva, mikor végzett a tisztálkodással, bőrén egyneműen oszlik el a víz, a kiöblített rövid barna haja pedig a fejére tapad. Visszarak mindent a helyére, majd egy törölközőt akaszt le a fogasról és áttörli magát. Átdörgöli a haját is, hogy felitassa a maradék vizet, majd magára tekeri a törölközőt. A székről összeszedi a holmiijait. Kiteríti száradni a törölközőt. Nila miután felöltözött, visszasétál a pulthoz és kivesz egy Szobát éjszakára 17 aranyért. A holnapiakkon gondolkodik már, hogyan menjen jelentkezni a városőrségbe.*
~ Biztos van Artheniorban valami katonai létesítmény, épület, ahol ennek utána járhatok, mint minden városban, de ha a kilétem felől érdeklődnének arra az esetre is gondolnom kell. Az új nevem megvan, de nem bukhatok le, hogy szökevény vagyok és annak a legkisebb gyanúját sem kelthetem, hogy bűnöző lennék, de ismeretlenként és a fizimiskámat tekintve, erre meg lehet az esély, szóval ki kell valamit találnom, hogyan kerülhetnék be gyanún felül a városőrségbe. ~
*Nila nem megy még fel a szálláshelyre, elmegy sétálni egyet, hogy végiggondolja, mit tegyen. Nem megy a főtérnél messzebb sem, csak a szökőkútig, ott le is ül, de nem időzik sokáig, viszont az este fényeiben, furcsa fénylő jelre lesz figyelmes, ami a kút vizének alján látszik, de nem úgy csillog, mint az aranyak a napfényben, hanem mintha csak a holdfényben csillanna meg ez a valami ezüstös fényével, egy róka szimbólum. Ekkor felrémlik Nilának a rongyos koldusnak a szavai, arról a bizonyos Fehér Rókáról.*
~ ”Keresd Fehér Rókát! Vízkörökbe tekints és előtted lesz, mit más nem láthat. ” ~
*Majd eszébe jut a medencében látott stilizált róka jel is, ami pontosan ilyen volt. Lehet nincs jelentősége és nem jelent semmit se, csupán egyszerű véletlen. Nem lehet tudni. Nila egyelőre csak megjegyzi a dolgot, eshetőségnek, amin szintén gondolkozhat, de aztán visszamegy a Pegazusba és felmegy a szálláshelyre a szobájába.*
~ Ki tudja még, hogy mit hoz a holnap. ~
*Nila tudja, hogy tündér-mesék nincsenek, és, hogy a nyers valóságban, csak egy másik szörny lenne képes szeretni egy szörnyeteget, szóval ezzel annyiban is hagyja ezt a gondolatsort. Csendesen üldögél az asztalánál, olykor meglögyböli a borát. Nehéz, testesebb ital, a magasabb alkoholtartalma miatt, édes, kellemes savfokkal. Egy pillanatig elnézi, ahogy az ivó fényei tükröződve gyöngyöznek a nedűben, majd felhajtja, ami még a pohárban volt. Nem ivott annyit, hogy a fejébe szálljon és élete során hozzászokott a nehezebb italokhoz is, szóval kutyabaja. Felkel a székből, leteszi a pultra a poharat, miközben megérdeklődi, hogy merre van a fürdőház. A fogadós készséggel elinvitálja, amit Nila röviden megköszön, majd besétál a fürdőbe. Végigtekint a nagy medencéken, melyek leginkább hideg és langyos vízzel vannak feltöltve. Nila leguggol az egyikhez és kezével kis hullámokat fodrozva a vízen nézi meg a hőmérsékletét. Elnéz a kádas, meleg, forró vizes fürdőszobák egyikébe is, de aztán az egyik nagy medencénél dönt, amiben tud úszni is néhány hosszt. Lecsatolja bőrmíderét, leveszi felsőruházatát, kibújik nadrágjából és mindent összehajt egy halomba, amire a két kardját is rápakolja. Mindezt egy közeli székre teszi. A fürdő ezen része néptelenül csendes, ideálisan békés a nyugodt tisztálkodáshoz és pihenéshez, amire Nilának most szüksége is van. Átment egy s máson az utóbbi időben. Ez testén is meglátszik, mely a börtön koszttól sovány. A fél oldalán és hátán pedig, hosszan barázdált, forradások és hegek nyomai. Mely arra emlékezteti, hogy a büntetőtelepen egy szekér mögé kötözték és végighúzták az udvaron, ahol a kavicsos, köves talaj szétnyúzta a bőrét. Olyan egy kicsit az egész teste, mint valami térkép, minden heghez tartozik egy-egy történet is. Nila belép a vízbe és hosszan elnyújtózik a felszínen, karjaival és könyökével megtámaszkodva a medence szélén, néhányat lábtempózva a vízben. Élvezi, ahogy a hűs habok átmossák a testét, frissen szerzett horzsolásait, lemosva az izzadságot, a port és a földet, ami rátapadt. Eddig nem is érezte, hogy mennyire sajogtak a tagjai. Egyik karjára pillant, melyen a vízcseppek kis gyöngyökben állnak össze a szőrszálpihék között megülve a bőrén. Miután kiáztatta így magát, elmerül a vízben, hogy a medence alján átússzon. Nem hall mást a víz tompa morajlásán kívül, mint a saját szívverését. A felszínen úszik még néhány oda-vissza hosszt. Úszás közben észrevesz egy fura kis jelet az egyik csempén. Egy stilizált fehér rókát, de Nila nem foglalkozik vele egy pillantás erejénél tovább, ekkor még nem tulajdonít jelentőséget a dolognak. A medence szélénél, ahol a tégelyek és tisztálkodószerek is sorakoznak, elvesz egy tengeri szivacsot és egy szappant. A szivacsot felhabosítva átdörgöli, mossa tagjait és egész testét, a haját is megmosva, mikor végzett a tisztálkodással, bőrén egyneműen oszlik el a víz, a kiöblített rövid barna haja pedig a fejére tapad. Visszarak mindent a helyére, majd egy törölközőt akaszt le a fogasról és áttörli magát. Átdörgöli a haját is, hogy felitassa a maradék vizet, majd magára tekeri a törölközőt. A székről összeszedi a holmiijait. Kiteríti száradni a törölközőt. Nila miután felöltözött, visszasétál a pulthoz és kivesz egy Szobát éjszakára 17 aranyért
. A holnapiakkon gondolkodik már, hogyan menjen jelentkezni a városőrségbe.*~ Biztos van Artheniorban valami katonai létesítmény, épület, ahol ennek utána járhatok, mint minden városban, de ha a kilétem felől érdeklődnének arra az esetre is gondolnom kell. Az új nevem megvan, de nem bukhatok le, hogy szökevény vagyok és annak a legkisebb gyanúját sem kelthetem, hogy bűnöző lennék, de ismeretlenként és a fizimiskámat tekintve, erre meg lehet az esély, szóval ki kell valamit találnom, hogyan kerülhetnék be gyanún felül a városőrségbe. ~
*Nila nem megy még fel a szálláshelyre, elmegy sétálni egyet, hogy végiggondolja, mit tegyen. Nem megy a főtérnél messzebb sem, csak a szökőkútig, ott le is ül, de nem időzik sokáig, viszont az este fényeiben, furcsa fénylő jelre lesz figyelmes, ami a kút vizének alján látszik, de nem úgy csillog, mint az aranyak a napfényben, hanem mintha csak a holdfényben csillanna meg ez a valami ezüstös fényével, egy róka szimbólum. Ekkor felrémlik Nilának a rongyos koldusnak a szavai, arról a bizonyos Fehér Rókáról.*
~ ”Keresd Fehér Rókát! Vízkörökbe tekints és előtted lesz, mit más nem láthat. ” ~
*Majd eszébe jut a medencében látott stilizált róka jel is, ami pontosan ilyen volt. Lehet nincs jelentősége és nem jelent semmit se, csupán egyszerű véletlen. Nem lehet tudni. Nila egyelőre csak megjegyzi a dolgot, eshetőségnek, amin szintén gondolkozhat, de aztán visszamegy a Pegazusba és felmegy a szálláshelyre a szobájába.*
~ Ki tudja még, hogy mit hoz a holnap. ~
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-11 00:08:22
Üzenet elküldve: 2020-05-11 00:08:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Élvezi, ahogy óvatosan, és lassan simogatják, a csókokat is, de nem csak Lisse kezdeményez, néhány csókot az elf indít meg a másik irányába. Segíti, utat mutat neki a víz alatt, amikor kell, akkor kicsit rágyorsít, hogy érezze a másik, amikor már gyorsíthat a tempón. Nem olyan jó, mintha a szájával csinálná, de mégse szeretné, hogy megfulladjon legújabb szerzeménye. Ettől függetlenül élvezi, amikor végeznek vele, még egy gyors csókra magához is vonja Lissét, ezúttal kicsit erőszakosabban csókol, megharapva a másik alsó ajkát, miközben szorítja a nő alfelét, így fejezi ki háláját. Liheg még egy kicsit, mielőtt elengedné, és kiszállna a vízből. Ahogy megtörölközött, öltözni kezd, még ellenőrzi azt is, hogy megvan-e a pénze, és nem hagyta a szobában, mielőtt Lissére pillantana. *
- Ha szeretnéd, felvitethetjük a szobába az ételt. Gondolom nem így szeretnél reggelizni az emberek között. * Mosolyogva bök fejével a ruha felé, amiben a fürdőbe jött le a lány. * Ha gondolod, akkor megrendelem, és felhozatom, addig nyugodtan menj fel te is. Persze ha így szeretnél reggelizni, én nem állok az utadba. * Tárja szét karjait, jelezve, hogy tényleg nem zavarja a dolog, csak nagylelkű felajánlás ez a részéről. *
- De az ágyban talán kellemesebb lenne a reggeli. Főleg, mert ott még ennyi ruhát sem kell viselned. * Kacsint a vörösre, jelezve, hogy nincs ellenére, ha a testén legeltetheti a szemét evés közben. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Élvezi, ahogy óvatosan, és lassan simogatják, a csókokat is, de nem csak Lisse kezdeményez, néhány csókot az elf indít meg a másik irányába. Segíti, utat mutat neki a víz alatt, amikor kell, akkor kicsit rágyorsít, hogy érezze a másik, amikor már gyorsíthat a tempón. Nem olyan jó, mintha a szájával csinálná, de mégse szeretné, hogy megfulladjon legújabb szerzeménye. Ettől függetlenül élvezi, amikor végeznek vele, még egy gyors csókra magához is vonja Lissét, ezúttal kicsit erőszakosabban csókol, megharapva a másik alsó ajkát, miközben szorítja a nő alfelét, így fejezi ki háláját. Liheg még egy kicsit, mielőtt elengedné, és kiszállna a vízből. Ahogy megtörölközött, öltözni kezd, még ellenőrzi azt is, hogy megvan-e a pénze, és nem hagyta a szobában, mielőtt Lissére pillantana. *
- Ha szeretnéd, felvitethetjük a szobába az ételt. Gondolom nem így szeretnél reggelizni az emberek között. * Mosolyogva bök fejével a ruha felé, amiben a fürdőbe jött le a lány. * Ha gondolod, akkor megrendelem, és felhozatom, addig nyugodtan menj fel te is. Persze ha így szeretnél reggelizni, én nem állok az utadba. * Tárja szét karjait, jelezve, hogy tényleg nem zavarja a dolog, csak nagylelkű felajánlás ez a részéről. *
- De az ágyban talán kellemesebb lenne a reggeli. Főleg, mert ott még ennyi ruhát sem kell viselned. * Kacsint a vörösre, jelezve, hogy nincs ellenére, ha a testén legeltetheti a szemét evés közben. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436