Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 418 (8341. - 8349. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

8349. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-12-03 18:14:18
 ÚJ
>Elgroon Tramal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Úton a birtokra//

- Ha sötétedésre elérjük, akkor jó. Este már hideg van nagyon mostanság.* Jegyzi meg. Hátasa elegáns lépdel mellette. Az is élvezi, hogy most már mozoghat egy kicsit. Elgroon is szívesen kipróbálná, hogy új lova Paripa mennyit bír. Csak sajnos a városban ez nem lehetséges, mert baleset veszélyes.*
- Valóban? El is hiszem, hogy ő ezt nem díjazza. Nem járja, hogy egy hölgy egyedül utazzék. Nem mellesleg én is örülök, hogy nem egyedül kell utaznom. Ezért is döntöttem úgy, hogy magával tartok ma és nem később megyek.* Egyedül sokkal unalmasabb lett volna az utazás. Na meg ott lett volna annak a lehetősége is, hogy esetleg eltéved valami oknál fogva. Viszont így biztosan nem fog eltévedni és még egy kicsit beszélgethetnek is a hosszú út során. A város utcáit viszonylag hamar maguk mögött hagyják.*
- Ha ön mondja, akkor biztosan úgy is van. Én nem ismerem ezt a vidéket. Kétszer mentem eddig keresztül a Szántóföldeken. A kikötőbe menet, majd aztán vissza.* Feleli, miközben mellette léptett lovával.*
- Esetleg lenne kedve egy kis vágtára, ha nyílt terepre érünk? Lovam már kicsit izgága, de ha nem szeretné, hát én nem kardoskodok.* Nem szeretné semmire sem kényszeríteni a hölgyet.*


8348. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-12-03 10:31:53
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 796
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a birtokra//

- Ha tempósan haladunk, akkor úgy becsülöm, valamikor délután, de még alkonyat előtt jócskán. Meglátjuk.
*Hű lova, Cafka hátán ülve mutatja az utat Elgroonnak, miután elhagyják a Kalmárt. Bár szíve szerint gyorsan haladna ebben a csípős hidegben, a városban azért csak nem kellene vágtatnia a járókelők között.*
- Tudja, gyakran szoktam mostanában egyedül utazni az ügyes-bajos dolgaim után, habár ezt a fivérem nem díjazza túlzottan. Voltaképpen örülök, hogy most az egyszer akad társaságom.
*Sokszor eljátszott már a gondolattal, hogy valóban kellene fogadnia maga mellé testőr gyanánt valakit, de nem fűlik a foga hozzá, hogy valaki éjjel-nappal a sarkában legyen. Közben, ha a férfi vele tart még, nyugodalmas tempóban átcaplat a városon, míg végül az erdőszéli tisztásra nem érnek. Kicsit megkönnyebbül, hogy újból maga mögött hagyhatja Artheniort.*
- Erre visz az utunk, a szántóföldek felé. Szerintem erre a legbiztonságosabb, és nem mellesleg a leggyorsabb, ha a tharg birtokokra akarunk eljutni.
*S ha Elgroonnak nincs egyéb ellenvetése, úgy halad tovább, át a tisztáson, hogy majd a szántókon folytathassák útjukat.*


8347. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-12-02 21:35:18
 ÚJ
>Wylindhor Valdhorisz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

*Mindössze a tisztáson tart némi pihenőt. Azért a sietős tempó mégis kifárasztotta kissé. Nem nagyon egyébként, jól bírja a megerőltető fizikai akadályokat, de azért egy kis frissítő pihenés mégis jól esik. Már közel jár Artheniorhoz, gyakorlatilag ez már a városhoz tartozik. Innét igazából csak egy köpés a műhely. Folytatja is hát útját, hogy véghez tudja vinni, amit szeretne és amiért eljött.*


8346. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-30 11:18:13
 ÚJ
>Errealra Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*A jó Erre doktorunk a tisztás felé csörtet a tavernánál guberált lóval. Harkron azóta biztos haza caplatott gyalog. Egyenes hátú szikár elf doktorunk megsarkantyúzza a jószágot és átvágtat vele a tisztáson ami kivezeti szépen a városból. Mindent eltett amit a kovácsműhelybe kapott a kufár asszonyságtól ami bizonygatja ott létét és a letétet amit szintúgy ott hagyott. Na már most még mindig nem praktizálhat mert ugye a kellékek beszerzés alatt. Diagnózist azt fel tud állítani no de kezelni még nem fog tudni nagyon semmit se eszközök híján. Sebaj. A kufárok majd beszerzik ami kell és akkor megnyit a rendelő.*


8345. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-29 17:40:04
 ÚJ
>Deron Naharien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Másnapos szerenád//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*A nap egyre magasabbra kúszik az égen, sugarai pedig szinte teljes egészében beterítik a tisztást. Ez az éppen ott tartózkodó élővilágnak bizonyára nagy örömére válik, azt az egyet kivéve, akinek ebben a pillanatban pattannak fel szemei. Ez az illető heveny morgás közepette beletúr rőt üstökébe, majd hatalmas nehézségek árán ülő pozícióba tornázza magát.
Deront kínzó fejfájás gyötri - a mellette heverő üvegnek lehet valami köze ehhez - és mai első tevékenységének azt választja, hogy az összes istenre elátkozza a világító égitestet, amiért azt nem takarják felhők, ahogy az az évnek ezen szakaszában jogosan elvárható lenne. Kedélyesen kiköp oldalra, majd elkezd az üveg után keresgélni. Hamar meg is találja és újabb káromkodással konstatálja, hogy már alig lötyög valami az aljában. Az se lötyög már sokáig, tolvajunk fogja és kíméletlenül kivégzi kérdéses eredetű folyadékot tartalmazó tárolóeszközét, amit aztán begyakorolt mozdulattal hajít át válla fölött. Az undorító démonpisa, amit a helyiek pálinkának neveznek, irtózatos intenzitással égeti végig a férfi szervezetét, aki ezután megpróbálja álló helyzetbe küzdeni magát. Ez röpke öt perc alatt sikerül is, Deron pedig rendkívül büszke erre a teljesítményre.
Ránt egyet az övén és ez az a pillanat, amikor arcára rémület ül és hitetlenkedve kap oda, ahol szerinte kardjának kéne lennie. Újabb pár perc telik el, mire olyan szellemi állapotba jut, hogy emlékezzen, bizony kardjától még a tekintélyes városőrség fosztotta meg, hogy szakadna a nyakukba egy vödör szar. Ekkor azért eszébe jut, hogy a városőrség néhány tagja azóta kínok kínja között pusztult el, ez pedig a körülmények ellenére is igen jó kedvre deríti a tolvajt.
Ennek ellenére most már mindenképp orvosolnia kell a kard kérdéskörét. Az utóbbi időben igyekezett meglapulni, büntetése igen józanítóan hatott rá, mostanra azonban úgy érzi, elmúlt feje felől a veszély. Megpróbálja nagyjából meghatározni, hogy hol tartózkodik, végül némi töprengés után elindul abba az irányba, amerre a kovácsműhelyt sejti. Előtte azért még megszabadul gyomortartalmának egy jelentős részétől, de ezután már abszolút útra késznek érzi magát és kissé imbolyogva ugyan, de megteszi az első lépéseket.*

A hozzászólás írója (Deron Naharien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.29 19:43:56


8344. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-29 10:53:04
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//
//Zárás//

*Nawanthiri akkor veszi észre, hogy az álom és a valóság újra különvált, amikor felmerül benne a kérdés:*
~Mit mondok majd Ukromnak?~
*Amilyen drámát rendezett neki ma este, megértené, ha szürkebőrű magyarázatot várna a történtekre. Főleg arra, hogy miért nincs értelme gyógyítóhoz fordulni. Más gondok is vannak azonban, mert a városi élet sokkal bonyolultabb, mint az erdőlakó szerzeteseké. Például meg kell tanulnia bánni a férfiakkal. Aligha Razkalewa uram lesz az utolsó, aki az ő két drága mellét megkívánja, és bizonyára nem mindegyik áll majd meg a bámulásnál. Pénzt is kell szerezzen, mert amit otthonról hozott, nem tart örökké. De hogyan fogjon hozzá?*
~Végül is zenélni tudok... meg segíteni a bajbajutottakon.~
*Más kérdés, hogy a bajbajutottak akarnak-e majd segíteni őrajta.*
~Mondjuk a városőröket ezért fizetik. Azt hiszem...~
*A fenti, és a hozzájuk hasonló gondolatok ólmos lassúsággal hömpölyögnek előre a fejében - kimerítette az egész napos gyaloglás meg a harc a szörnnyel. Hogy valami hasznosat is végezzen, elkezd helyet keresni az álomfűznek. Olyan húsz lépésre a parttól, ahol a fák véget érnek, meg is találja. Előhúzza a görbe tőrét, és nekilát vele gödröt ásni.*
~Ki kéne találni, hogyan fogom bírni azt a sok mindent, ami a városban rámnehezül.~
*No igen, más dolog egy-két napra bemenni az erdőből a vásárba, és megint más minden nap, reggeltől estig a forgatagban élni, közben meg még szerzetesnek is maradni. Amikor a gödör már elég mélynek tűnik, előveszi a facsemetét, lehámozza róla a gyökereit borító zsákot, kicsit a földet is leveregeti róla.*
~Még mélyítek rajt.~
*Dönti el némi töprenkedéssel azután, hogy belepróbálta a gödörbe. Mire a nagyobbik hold a pályája csúcsára ér, Nawanthiri már a földet egyengeti az elültetett álomfűz körül. A kisebbik zsákjából kivett mély fatányérba vizet vesz a folyóból, és megöntözi vele.*
~Mikorra fog megnőni vajon? Tavasszal lehet, keresek egy varázslót, aki megnöveszti. Vagy egy vajákost. Ukromot meg el kéne kerülni, legalább amíg össze nem szedem magam. Sokat fog kérdezni, én meg nem mondhatok el neki semmit.~
*Még egyszer végignéz a környéken. A feketén csillogó hullámokon. A holdakon és a csillagokon. A ködbe burkolózó szántóföldeken. A hallgatag fákon. Az árnyakon a törzsek között. Ekkor veszi észre a kalapját, amit a küzdelem során a földre keveredett. Halványan elmosolyodik, odasétál hozzá, leporolja, fejére teszi. Aztán fogja a zsákjait, és az aranyló hold fényével a hátán elindul Arthenior felé.*


8343. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-29 08:34:47
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*A szörny elfojt egy kuncogást, mikor Ukrom valamiféle rohamnak nézi az ő kifinomult táplálkozási rituáléját. Az árnyéktest vibrál az izgalomtól: vajon marad az ork, és akkor folytatódik az eddigi játék, vagy megy, és egy már jól ismert, másik játék veszi kezdetét közte és az áldozata között?
Nawanthiri megpróbál mosolyogni egy biztatót, hogy minden rendben lesz, de nem sikerül. Csak a mandulaszemei hunyorodnak el egy kicsit, alig venni észre a holdak fényében. Megszólalni nem tud, mert ahogy Ukrom nagy nehezen elhatározza magát, az árnyék szorítása egyre erősebb. Már tudja, melyik játék következik.
A lány magában számolja a szürkebőrű távolodó lépteit. A tizenötödiknél, amikor még visszafordul egy figyelmeztetésre, int neki, és valamit mond is hozzá megnyugtatásként. Persze, hogy nem fog itt maradni. A harminckettedik lépésnél óvatosan leteszi maga mellé a teherhordó rudat. A rém úgy tapad rá, mintha az élete múlna rajta, pedig mind a ketten tudják, hogy halhatatlan. Ukrom léptei valahol az ötvenedik táján vesznek bele a folyó zúgásába.
A rémálom és a valóság közti hártya feloldódik: a szerzetes fürgén felnyúl kétoldalt, a tenyereit nekifeszíti a szörny arc nélküli arcának, és derékból előredől vele. Nawanthirishardipandra iszonyú hördüléssel vágódik hanyatt, de már kulcsolná is össze a bokáit a lány hátán. Mielőtt célt érne, a szerzetes belevágja a könyökét a szörny combjába, a másik kezével pedig az arcába markol és rá is támaszkodik. Amíg az árnyék próbálja a fejét kiszabadítani, a lány a térdével földnek nyomja azt a lábat, amelyikbe belekönyökölt. A rém elkezd alatta vergődni, hogy ledobja, miközben minden erejével próbálja lefejteni a fejéről a szerzetes kezét. Amaz befeszíti az alkarját Nawanthirishardipandra álla alá, aztán lassan elkezdi a szörny torkába tolni. Közben a másik kezével átfog a szörny arcáról a tarkójára, és feszíti a fejét előre. A rém a szabad kezével kirántja a szeget a nyakának nyomódó alkarvédőből, hogy beledöfje a lány hónaljába. A szerzetes mindkét kezével a szeget tartó karra veti magát, nekifordítja a szeget az árny fejének, majd a teljes súlyával ránehezedve elkezdi feléje tolni. Az árny megpróbálja a szabadon maradt lábával mindkettejüket megemelni, de gyenge hozzá. A másik lábát a lány térde szilárdan lenntartja a földön. A szeg hegye egyre közeledik a szörny arctalan koponyájához, és bele is fúródna - ám a szerzetes váratlanul megáll a mozdulat közben.*
- Neked semmi nem szent, igaz?
~Csak te...~
- Meg foglak ölni.
~Nem ez lesz az első...~
*A lány egy pillanatra elgondolkodik. A szemei ravaszdin összeszűkülnek.*
- Akkor ma máshogy csinálom!
*A saját álmában senkit nem érhet baj. Ha tudja, hogy álmodik, bármit megtehet, egyedül felébrednie nem szabad. A szerzetes kitekeri a szörny kezéből a szeget. Feláll, visszacsatolja az alkarvédőjét, és mintha csak az őszi holdakban szeretne gyönyörködni, lesétál a folyóhoz. Nawanthirishardipandra értetlenül, de azért óvatosan követi. A hullámok gyengéden simogatják a partot a lábaik előtt. A nagyobbik hold kelet felé aranyba vonja a vizet az artheniori híd alatt, a másik hold ezüstben ragyog a nyugati égen. A szerzetes lassan megfordul, tűnődve maga elé mered a földre. Aztán egy mozdulattal megragadja a szörnyet, hosszában kettészakítja, mintha csak fekete bársony lenne, és a darabokat a lábához illeszti árnyéknak, igazodva a holdak állásához.
Borzalmas sikoltás hallatszik: fém sír így a fémen. Az árnyékok félelmetes gyorsasággal megindulnak felfelé a szerzetes lábain, hogy a száján keresztül kihúzzák a szívét. A szerzetes megvárja, míg az árnyak a nyakáig érnek, aztán ügyesen a feje köré tekeri őket, olyasforma, arcot takaró fejfedőt formálva belőlük, mint a sivatagi nomádoké. Újabb fémes sikoly.
Az árnyékkendő megszorul a szerzetes fején. Egyszerre bőr, szövet, polip és óriáskígyó, attól függően, épp melyik csillag hunyorog rá a számtalanból. Minden erejét latba veti, hogy a lány koponyáját darabokra törje. Áldozata annyit tesz, hogy behunyja a szemét, széles terpeszbe helyezkedik, lábait berogyasztja, hogy a combjai derékszögben legyenek a vádlijaival, a kezeit pedig úgy tartja maga előtt, mintha az óriási, képzeletbeli hasán nyugtatná őket. Csak a folyó zúgása, és az árnyék anyagának halk, erőlködő pattanásai hangzanak hosszú percekig. A szerzetes arcvonásai apránként kivehetővé válnak az egyre feszülő, egyre vékonyodó árnyékszövet alatt, míg végül teljesen eggyé válik a bőrével. A lány ekkor kinyitja a szemeit: fehérjei világítanak az árnyékfekete arcán. Ezután felegyenesedik, letérdel a folyó mellé, kezébe vizet merít, és nekilát mosakodni. Az arca nemsokára ugyanolyan napbarnított, mint lenni szokott, a sötét hullámokon pedig ott úszik egy nagy, ében tintacsepp.*


8342. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-28 17:53:02
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*Átkozza magát, hogy más nem jut eszébe segítségként, ugyanis Nawanthiriri állapota most rosszabbodni is látszik. Ez nem egy kis fáradtság jele, ezt már ő is látja.*
- A francba is, rohamod van...! - *Mintha valami rémálom ülné meg amaz tekintetét. Ezt a rohamszerű állapotot az ork nem tudja a maga tudásával megállítani, és a realizálás, miszerint milyen messze vannak a várostól, kis híján agyonnyomja lelkét.*
~ El kell vinnem egy orvoshoz, rögtön! ~ *Már épp azon gondolkodik, mennyire ellenkezne, ha fölkapná két kézzel, és visszafelé kezdene sprintelni vele a fák közé, amikor meghallja a lány kérését. A tonnányi szikla húzza le a gyomrát. Nem hagyhatja így magára, látszólag az ájulás határán! Megőrült?! De nem úgy beszélt, mintha ez először fordult volna el vele. "Ha meditálok, elmúlik." Valami visszatérő borzalomról lehet szó, hogy így próbálja társa megnyugtatni őt. Ami azt jelenti, hogy lehet már tapasztalata ennek az akárminek az eltüntetéséről. Akármennyire is gyűlöli bevallani, valóban nem tud neki segíteni, tehát a legjobb az lenne, ha elfogadná a lány kérését. Semmi sem biztosítja, hogy időben el tudnának e egy szakértőhöz érni, és hogy az időben fel tudná e mérni a baját. De hogy ennyire megbízzon a lányban?
Nagyon sokáig vívódik önmagával. Rendkívüli nyomás üli meg arcát, tekintete összevissza járkál Nawanthiri és a körülötte lévő semmiség között. Mérhetetlenül ideges, látszólag mást is akarna mondani, de végül csak ennyi jön ki belőle:* - Holnap...Reggel...Vagy jövök! *Szűrődik ki fogain keresztül. Lassan kezd hátrálni, de mintha lábai ólomból lennének. Tekintetét nem veszi le társáról, és ő is kezdi kapkodva szedni a levegőt. Egy idétlen gondolat üli meg fejét, miszerint ennek a tökéletesen fordított helyzete egyszerűen egy tündérmese kezdete lenne. Már lassan tizenöt lépésnyire van a lánytól, mikor megint megszólal, hangját most nem takarva el semmi tettetett magabiztosság. Színtiszta aggodalom csepeg belőle.*
- Ne merj itt maradni! *Szívét a torkában érezve lassan a lánynak hátrafordul, majd a lehető leglassabb léptekkel elindul abba az irányba, amerre jöttek. Az összes istenségnek reménykedik, hogy nem hoz ezzel végzetes döntést.*


8341. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-28 16:39:21
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

~Szerintem be kéne vennünk az orkod harmadiknak...~
*Ahogy a szörny csókjai Nawanthiri füléig érnek, gyengéden harapdálni kezdi a fülkagylóját, a cimpájától haladva felfelé. Nem emberi fogai vannak, hiszen szája sincs: érzésre inkább több sornyi pengeéles lemez.*
~...a nyomorult csak arra vágyik, hogy valaki szeresse. Majd váltok vele csókot, mint a testvéreiddel. Aztán ha boldoggá tudod tenni, mielőtt felfalnák belülről a pókocskák, megajándékozlak.~
*Lassú mozdulattal magához szorítja a lányt a fenekénél fogva, megszorul a lábát átkaroló lába is.*
~Hét csendes, és hét mámoros éjszakával.~
*Újabb lehetetlen mosoly:*
~Mámor a vérgőz is. És még tudod, mi minden...~
*Nawanthiri mindeközben tágra zárt szemekkel mered Ukromra, lélegzete, szívverése, mint egy foglyul ejtett madáré.*
- Ebben... ebben nem tudsz segíteni! *rebegi kétségbeesetten* Menj vissza a fogadóba! Ha meditálok, elmúlik... kérlek...
~Húúú... szerelmem, ez nagyon jó!~
*A szörny a másik lábát is elemeli a földről, és a lány dereka köré kulcsolja, miközben földöntúli eleganciával feljebb helyezkedik. A csípője lágyan ringatózni kezd: előre, majd hátra. A keze, amelyik eddig a Nawanthiri fenekét szorította, most lány tarkóján pihen. Homlokát a homlokának dönti, kitakarva a csillagporos eget.*
~Ha elmondod neki, ki vagyok, megszeged a szerzetesfogadalmad - és csak én maradok neked ezen a világon! Micsoda dilemma, micsoda dilemma...~
*A lány egy végtelennek tűnő szívdobbanásig behunyja a szemét. Aztán erőnek erejével megint kinyitja, és a szabad kezével finoman megszorítja a szürkebőrűét. Még mindig érezni, hogy remeg.*
- Kérlek... menj vissza a fogadóba... *gyengéden leveszi a válláról Ukrom kezét, aztán ha reszketve, ujjról-ujjra is, de elengedi.*
- Muszáj... keresni foglak...
*Az arctalan rém eközben mozdulatlanná dermedve várja, mi lesz.*


8340. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-28 09:28:10
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*Nem tudja, milyen reakcióra számított, de amit kapott, az mindent felülmúlt; a lány láthatólag rendkívüli stresszben van, de nem éppen annak a típusnak ismeri, aki a egy fák között rejtőző, furcsa lény látványától ilyen ilyen módon reagál. Talán rosszul van? Szenved valami visszatérő betegségtől, ami éppen most szorítja markába? Nawanthiri tekintetét stírölve ezt erősen kétségbe vonja. De valamit mondania kell, vagy akár tennie is, nem hagyhatja őt ilyen állapotban.*
- Dehogy vagy rendben. Beszélj, és segítek ahogy tudok. Ha meg láttál valakit... *Sokatmondóan a hátán lógó tokjára csap, a frissen vásárolt pallosára. Fogalma sincs, mi válthatja ki társából ezt a rémületet, de ha ő most próbál ilyen magabiztosan viselkedni, az hótziher, hogy a lányhoz hasonló feszélyezettség veszi úrrá. Egy gyors tekintetet vet önnön háta mögé, mintegy visszaemlékezve arra a járásra, ahonnan indultak. Egyenes út, tehát nem tévedhetnek el. Még biccent is arrafele, jelezvén, hogy akár vissza is mehetnek ha kell.*


8339. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-27 06:50:17
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*A folyó talán harminc lépésre hömpölyög előttük, és a holdak fénye tisztán kirajzolja az öreg stéget is. Kelet felé még látszik az artheniori híd túlsó lába, ahonnan kezdődnek a szántók, és az apró falvak, tanyák. Egyik-másik fényeit még ki is lehet venni a távolban. Minden csendes.
Nawanthiri úgy kapaszkodik a teherhordó rúdba, mint egy utolsó szalmaszálba. A szörny már-már folyékony mozdulattal átbújik alatta, és a keze, ami addig a lány csípőjén pihent, végigsimít közben a hátán, hogy a fenekén állapodjon meg. Szabad kezével átöleli a fejét, egyik lábát a lábára fonja, és testével rásimul, mint a jégvirág.*
~Az orkodnak is megmutatod majd az álmaid, Kis Kabócám?~
*kérdezi, miközben ajkával - ami nem is létezik - vérfagyasztó, puha csókokat lehel Nawanthiri nyakára, lentről haladva fölfelé.*
~Hogy milyen bestia tudsz te lenni? Hogy milyen emésztő hévvel sóvárogsz, ha én úgy akarom? Hogy sírni szoktál, mint egy kisgida, amikor három helyen kényeztetlek egyszerre, elöl és hátul? Hogy hányféleképp töröd el a hátam, a nyakam, vagy nyúlsz be a fejembe az ujjaiddal, ha mégis sikerül úrrá lenni magadon?~
*Ukrom mancsa ekkor nehezedik a lány vállára, és a vastag kabáton keresztül is érezheti, ahogy reszket. Nawanthiri előbb a kézre, majd a zsoldosra néz riadtan, a gyenge fényben látszik, hogy a homloka úszik a hideg verítékben. Nem tud válaszolni: a száját összeszorítja az iszonyat. Csak sután megrázza a fejét.*


8338. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-26 09:45:07
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*A holdfény valóban segít kicsit, bár valódi fényforrásnak vajmi kevés. Legalább be tudja mérni, merre kell visszaindulniuk. Nem kívánja ezt az éjjelt is a hűvösben tölteni.*
- Hmm... *Csendben emészti a hallottakat. Ennél a pontnál már túlságosan is lélektaposó lenne bevallani a lánynak, hogy ő alapjából egy szót sem hinne el erről. Sokan azt mondják, hogy a jövőlátás a mágia megtestesülésének egyik ravaszabb változata, ami inkább az alany mentális összetevőibe vájja be magát, sokatmondó víziókkal áldva meg az önnönt, minthogy elementális képességekkel. Hogy mennyi igaz ebből, azt ő majdnem ugyanúgy kérdőre vonja, de ez egy olyan orktól jön, aki ki kívánta törni az utolsó, mellette varázslatot végrehajtó manó nyakát, tehát nem kell komolyan venni. Valamint ennél a pontnál nem etetné Nawanthiri hamis reményekkel. Erről bővebben el kéne gondolkodnia.
De valami nem stimmel társával. Megint félbeszakad a hangja, ráadásul most nem is jön a folytatás, mintha ollóval nyisszantották volna el hangszálait. Ukromot kezdi megütni a nyugtalanság ismerős mérge. Nem fáradhatott el megint ilyen könnyen, elvégre sokkal hosszabb távot is megtettek szünet nélkül! Mi lehet a gond?*
- Nawanthiri, megállhatunk ha szeret- *Ekkor már valóban kiérnek a fák közül. Egy műveletlen mező szélénél vannak, a szántóföldeket mellettük lehet is már látni. Mekkora távot tehettek meg?
Közvetlenül a lány jobb válla mögé lépked. Valami nincs rendben, ezt vizuális megállapítás nélkül is érzi. Mélyen köhint egyet, nehogy megijessze társát, majd sután, olcsó bátorításként rá is teszi böhömnagy mancsát. Ez gyakorlatilag élete első noszogatása, úgyhogy nem éppen kitűnő benne.*
- Minden rendben? - *Kérdi visszafogott, istentelenül erőltetettnek hangzó hangon.*

A hozzászólás írója (Savanyú Ukrom) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.26 09:45:22


8337. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-26 07:43:49
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*A fák között lassan kivehetővé válik a stég, azon túl pedig a folyó. A holdak nemrég keltek fel, fényük meg-meg csillan a márványfekete hullámokon, és halvány derengésbe vonja a túlparti erdőt.*
- Ha emlékszel rájuk, meg is védheted magad tőlük. *feleli együttérzően az orknak, egy pillanatra feladva az árnyékok fürkészését* Már az is jót tesz, ha tudod, hogy a saját álmodban nem érhet semmi baj.
*Ekkor megüti a fülét azoknak a lehetetlenül kecses lépteknek a hangja. A szörny mellette sétál, az Ukrommal átellenes oldalon, éppen a látótere határán. Arctalanul is gyönyörű, és olyan bénító hideg sugárzik belőle, mint ami a téli éjszakákon falja fel a hangot. Nawanthiri egy lépés erejéig lehunyja a szemét. Amikor kinyitja a szörny még mindig ott van. Soha nem jelent még meg, ha volt valaki a lánnyal, csak akkor, ha egyedül volt. Vagy ha álmodott.*
- Az álmok mindent megmutatnak, Ukrom. Óriási barlangrendszert alkotnak, aminek mindenhová vezetnek járatai. A jövőbe, a múltba. Más helyekre. A titkokhoz. A lelked mélységeibe. Ha ismered a járást... *A hangjában még most sem könnyű felfedezni a rémületet. És a holdak fakó fényében nem látszik, mennyire sápadt. A szörny - ami csak az ő fejében létezik - átkarolja hátulról. Nagy, puha keze a lány csípőjére simul.*
~Ha tudnád, hogy hiányoztál!~
*A hangja olyan, mint egy feneketlen tó jéghideg vize, ami a fuldokló tüdejébe tolul. Nawanthiri megtorpan, és bár minden ízében remeg, a bő ruhák eltakarják. Az sem feltűnő, hogy nem megy tovább: pont kiértek a fák közül, és a táj a két holddal, meg a délkeletre elterülő, ködfoltos szántókkal igazán festménybe illő.*


8336. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-25 17:18:58
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*Mivel Ukrom az utóbbi percben minden szemkontaktust mellőzött a lánnyal, önalkotott letargiájában egy random irányba nézve mindvégig, így eléggé megrezzent, mikor a lány kezét érzi vállán. Ez, valamint amaz hangjában lévő segítő szándék furcsa dolgokat művel az ork lelkével: mikor a szürkebőrű legközelebb Nawanthirire veti tekintetét, bár arca továbbra is kifejezéstelen marad, valami nyugalom, feloldottság mégis érződik rajta. Már majdnem olyan, mintha egy baráttal töltené az idejét.
Csendesen hallgatja társa magyarázatát, miközben kellően vállait ropogtatva sétál; egy ideje már nem erőltette meg őket. Lehet, hogy változtatni kéne rajta. Tovább is haladna ezzel a gondolattal, de valami félbeszakítja ezt: az a kis szünet Nawanthiri monológjában elég ahhoz, hogy kizökkentse őt, de mivel a ork mögötte halad egy lépéssel, az éjszakában más rendellenességet nem tud kivenni belőle. Lehet, hogy csak kifutott a levegőből.
A várostól már egy tisztes távolságot lassan megtettek, és a fák közötti tintafekete sötétség azzal fenyegeti a személyt, hogy a több irányba kezdene haladni, akkor menthetetlenük a fák között töltené az éjszakát. És nem olyan kitűnő az ork memóriája. Bár itt még gyakori a vadászat, úgyhogy veszélyes állatoktól legalább nem kéne tartaniuk.
Felhangzik Nawanthiri kérdése tisztán, ami azért is jó, mert legalább biztosra be tudja venni vasgyúró társa pozícióját. Ösztönösen a közelébe is lépked. Na már a kérdés maga az egy másik történet.*
- Amikor szoktak lenni, azokat inkább elfelejteném. *Morogja csúfos becézéséhez méltóan. A kifáradt, pesszimista agy és a teherteli, borús tapasztalatok nem éppen mézesmázos víziókat szoktak maguk után vonni, ezt a lány is sejtheti.*
- Igaz, hogy néhány álmok megmutatják a jövőt? *A kíváncsiság most tisztán érződik kérdésében, ami nem szokott jellemző lenni számára. Ez talán még hasznukra is válhat...*


8335. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:07:37
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

~Vajon az agyaraidat is ott vesztetted el...?~
*Megsimogatja az ork hozzá közelebb eső vállát, mikor az kitér a válasz elől.*
- Nem akarok vájkálni a múltadban. Úgyis az a lényeg, hogy most már itt vagy, és nem ott. *Bujkál ebben a mondatban valami megátalkodott életöröm. Amikor Ukrom az álomfűzfát kezdi firtatni, még rá is mosolyog halványan.*
- Kipróbálom, tényleg megőrzi-e az álmaimat. Ha igen, akkor majd mindig újranézem őket, és meditálok rajtuk. Biztos észreveszek majd olyanokat, amiket alvás közben nem. *Ahogy ezt kimondja, Nawanthirit környékezni kezdi egy érzés, ami nem talált rá, mióta Nap karavánpihenő után átjött a hegyeken. Egy lehetetlen mosoly: lehetetlen, mert egy olyan szörnyetegé, akinek nincs arca. A lány érzi, ahogy végigfut a hátán a hideg.* Aztán... *itt egy pillanatra elhallgat, mintha bátorságot gyűjtene. Gyűjt is, de ahhoz, hogy természetes hangon tudjon tovább beszélni.* lehet, hogy más is felfedezi magának, és meditálhatok az ő álmain is. Vagy újraálmodhatom őket.
*A folyó zúgása egyre erősödik. A bakancsok hangját még nem nyomja el, de a saruké beleveszik lassan. Egy arctalan árnyék lehetetlenül kecses lépteit pedig teljesen elnyomná. És egy arctalan árnyékot csak akkor lehetne a hőseinket átölelő sötétségben észrevenni, ha úgy akarná. Ezt Nawanthiri is nagyon jól tudja, de ösztönösen keresni kezdi a tekintetével.*
- Te szoktál emlékezni az álmaidra, Ukrom? *nem érezni ki a félelmet a hangjából, csak egy hang alatti, ideges vibrálást.*


8334. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-23 16:49:56
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*Minden józan eszű teremtmény csak természetesnek gondolná, hogy ha már képes megosztani egy pár csipetnyi információt múltjával kapcsolatban, akkor egy használható mennyiségű adagot is ki kéne görgetnie. De ő mióta tartozott a normálisok közé? Tekintetet kerülve szóra nyitja a száját, hogy aztán némán becsukja. Végül tömény melankóliával megrázva fejét csak ennyit mond:* - Ezt inkább magamnak megtartanám. Nem egy hősi darab. *Ő maga sem hazudozni, sem titkokat tartani se szeret, tekintve hogy másoktól sem tűri el a kettő előfordulását. De vannak olyan sebek, amiket jobb nem megpiszkálni, mert könnyen feltépődnek. Még ezen kívül sem akar bővebbeket magáról mesélni, úgyhogy folytatja.* - De ne többet felőlem. Mit tervezzel azzal? *biccent a Nawanthriri tulajdonában lévő különös növény felé. Előző nap nem tulajdonított annak figyelmet leteperő fáradtsága miatt, és a papírról olvasott betűk amint kimondva őket ki is estek az emlékezetéből. A szárnyas malacról nem is beszélve. Átkozott mágusok.*


8333. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-21 22:10:51
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*A csillagfény sajnos nem elég hozzá, hogy olyan finom dolgokat is ki tudjon venni, mint a zord arcon megpihenő békesség. Inkább a szürkebőrű hangjából érez ki valamit, de annyi új benyomás érte az elmúlt néhány órában, hogy még nem igazán tudja hova tenni. A csönd, a hideg és a sötétség viszont jót tesz neki is. A fejében kavarognak ugyan a gondolatok, de legalább már nem nyomják belülről.
Odáig még nem jut el, hogy elgyönyörködjön az égboltban, elég az is, ha a lába elé néz. A tisztáson finom pára kezd gyülekezni, hogy majd egyszer köddé váljon. Mindent beborít az avar, illata keveredik a városból jövő füst gyenge szagával, meg a vizes földével. A lépteiken - a bakancsokon és a sarukon - kívül csak valami halk zúgás hallatszik, amiben Nawanthiri folyót vagy patakot sejt. A zsoldos komor hangja illik ebbe a földszagú csendbe. Miután válaszol, ott marad az emléke a levegőben. Jó pár lépés eltelik, mire a lány megszólal:*
- Hogyan szöktél meg? *Valamiért nem gondolja, hogy Ukromot csak úgy elengedték. Magától aligha maradt volna egy olyan helyen, aminél még egy vulkán gyomra is jobb.*


8332. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-20 20:05:36
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*Az előző alkalommal, mikor holdfény alatt voltak kint iyenkor, egy mocsár közepén ingadozó kunyhót álltak neki felfedezi, minden várakozást felülmúló élménnyel. Így nem volt sok lehetősége megszemlélni a felhőtlen égboltot, amin most ezrével kezdenek el ragyogni a csillagok, lassan megformázva a világ horoszkópjait. Egy harmonikus hangulat illúzióját keltve figyeli az eget, és kiélvezi a város zajainak teljes hiányát. Ez azzal, hogy most nem kell fél szemmel aludnia a vadságban, igazán békítő számára. Nawanthiri láthatja (már amennyire a sötétben láthatja), ahogy szoborkemény tekintete megolvad. Bár nem tart sokáig.
Kettejük zavartsága nem nagyon segíti előre a társalgást. Ő ennek még nem is szomorkodna, tekintve hogy nem valami szószátyár, de éppenséggel most ő kezdeményezett valami átkozott okból, ezért muszáj lenne folytatnia. Gondolkodik is, miközben félig odafigyelve a lány szavaira bólint, és egy kis fáziskéséssel, de elfogadja a lány kezét. Kezdett hideg lenni a talaj, ennél jobban meg nem akar fölfázni.
Gondolkodás nélkül követi is társát, csendben taposva a földet kicsivel mögötte. Mikor amaz ismét kérdez, nem válaszol rá azonnal. Erősen rágódik azon, mit mondjon és hogyan. Nawanthiri volt olyan jószívű az útjukon és elviselte a bogaras orkot, így azért egy kis őszinteség nem árt. De azt azért adagosan.*
- Nem egy békés helyről jöttem. Ha nem a megvadult csordák tépték volna szét őket, akkor a "Törvény Szolgálói". *Mondja ki undorodottan az utolsó szavakat. Arca eltorzul, lehet rajta látni, hogy már a puszta gondolat otthonáról is tömény dühbe hozza, de nem csak emiatt. Észreveszi magát és sóhajt egyet, komoran folytatja.* - Akik tudnak, minél messzebb találnak otthont maguknak, például itt. Vagy egy békésebb környezetben, mondjuk egy vulkán gyomrában.


8331. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-20 13:21:26
 ÚJ
>Hesgrim Reilgurum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Élt törpe harcosunk útra kél a messziségbe. Kalandot keres és most így elhagyja szép komótosan a várost. Sárkánylegye ott döngicsél körülötte mint valami ürülék felett. Módfelett szokatlan ez a törpe harcosunknak. A tisztás. Oda halad és közeledik egyben a harcos. Kemény csatán van túl. Valami kis vidéki fogadót akar felhajtani ahol szórakozhat egyet. A városon kívül ritkán mászik el. Most szerencsét próbál és megnézi mi van a fal nélküli városon kívül. A tisztás nem nyűgözi le. Egy barlangtól már jobban lázba jönne. A mélység a hazája ezzel nincs mit tenni. Szóval a lényeg, hogy elhagyja a várost.*


8330. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2020-11-20 10:35:40
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 31

Játékstílus: Megfontolt

//Álmok és csillagok//

*Ahogy Ukrom abban reménykedett, hogy a lány nem látta, amikor megijedt a hangjától (naná, hogy látta, minden idegszálával a zsoldosra figyelt), Nawanthiri abban bízik, hogy az ork meg az ő értetlen arcát nem tudja kivenni a sötétben. Hogy jön ide, milyen hely a rönkház? Meg hogy milyenek a fivérei?*
- Jaj, dehogy... *a tiszteletre vonatkozó kérdést már nem sikerül szó nélkül hagynia, de ahogy a válasz kiszalad a száján, sejteni kezdi, hogy Ukrom valami egészen városi dolgot érthet tisztelet alatt. Mint hogy a gazdagok házaiban a nők külön szárnyban laknak, meg hogy ha egy szépasszony bemenne valahová, a férfiak versengenek, hogy ajtót nyithassanak neki, miközben a feleségek csak három lépésről követhetik a férjüket.* Ez nem amiatt van. *Préseli még ki magából, és ha az éjszaka el is rejti a vonásait, a hangjából érezni, hogy borzasztóan keresi a szavakat, amivel megértethetné magát a szürkebőrűvel, de nem sikerül rájuk találnia. Zavartan sóhajt egyet.*
- Ne haragudj, ideges vagyok, és nem tudnék ülve maradni. Inkább keressünk helyet az álomfűznek. Csillagfénynél biztos jobban nő... *odanyújtja a szabad kezét az orknak, hogy könnyebben fel tudjon állni. Ha elfogadja, szép lassan el is indul vele a tisztás déli oldala felé. Így is eltart egy darabig, mire újra megszólal.*
- Hogyhogy nem maradtak meg nálatok a nők?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8330-8349