Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 644 (12861. - 12880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
12880. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-08 16:42:39
Üzenet elküldve: 2018-10-08 16:42:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Háh! *Nevet fel jóízűen a frappáns válaszra. De ahogy mondani szokták, amilyen a mosdótál, olyan a törölköző és abban tökéletesen igaza van a gnómnak, hogy ő sem barátkozással indított, így nem is róhatja fel sértésként Sfetts viselkedését. De nem is teszi, korábban is inkább tényeket közölt, mint kérdezett. Ennek megfelelően nem is veszi magára a dolgot, hagyja a beszélgetést tovább folyni háborgó medrében, hisz a medret még nem hagyták el.*
- Mondanám, hogy értékelem az irigységed, de nem tudom viszonozni. *Újabb sértésnek beillő válasszal él, de a gnóm már tudja, hogy most csak csahol, de nem harap.*
- Kérlek, ne általánosíts. *Emeli védekezően maga elé jobbját bocsánatkérőnek ható mosollyal, de ez felőle elég hiteltelenül tetszik.*
- Ne ítéld el a wegtorenieket egyetlen példa alapján, kérlek, csak az én személyemet illesd éles kritikával. *Érdekesen hangzó kérés lehet ez, de az is bizonyos, hogy nem minden terv nélkül való.*
- De abban igazad van, hogy előszeretettel fordítom a javamra a nézőpontokat, s ha úgy tetszik, más szemében a szálkát, magaméban a gerendát sem találom. *Mosolyog kedvesen, bár ez tőle kissé másképpen hat. Inkább ijesztő.*
- Hogyan is mondta egyszer egy valaha volt színész? "Színház a világ, s benne színész minden ember." És persze gnóm is. *Teszi hozzá széles mosollyal.*
- De ebben igazat kell adnom, de én sem tudhatom, mit rejt valójában a vén kecske jelmeze.
*A kikötői alvilág egy csoportját firtató kérdésre kicsit elhallgat és fürkészve néz végig újra a gnómon, mintha először látná.*
- Ú, micsoda éles váltás. Ezt már akár vehetem támadásnak is, ha az eddigi defenzív magatartásodat veszem alapul. *Ezúttal is figyelmen kívül hagyja, hogy azért Sfetts nem volt annyira védekező, de neki így most jobban tetszik.*
- Miből gondolod, hogy bárkihez tartozni szeretnék? Ez a város most maga a kincseskamra. Az városőrség gyenge, a nemesség elbujdosott. *Tárja szét karjait.*
- Lehet, hogy a magam szakállára akarok dolgozni. *Jelenti ki eltűnődve, mintha csak magának mondaná.*
- Háh! *Nevet fel jóízűen a frappáns válaszra. De ahogy mondani szokták, amilyen a mosdótál, olyan a törölköző és abban tökéletesen igaza van a gnómnak, hogy ő sem barátkozással indított, így nem is róhatja fel sértésként Sfetts viselkedését. De nem is teszi, korábban is inkább tényeket közölt, mint kérdezett. Ennek megfelelően nem is veszi magára a dolgot, hagyja a beszélgetést tovább folyni háborgó medrében, hisz a medret még nem hagyták el.*
- Mondanám, hogy értékelem az irigységed, de nem tudom viszonozni. *Újabb sértésnek beillő válasszal él, de a gnóm már tudja, hogy most csak csahol, de nem harap.*
- Kérlek, ne általánosíts. *Emeli védekezően maga elé jobbját bocsánatkérőnek ható mosollyal, de ez felőle elég hiteltelenül tetszik.*
- Ne ítéld el a wegtorenieket egyetlen példa alapján, kérlek, csak az én személyemet illesd éles kritikával. *Érdekesen hangzó kérés lehet ez, de az is bizonyos, hogy nem minden terv nélkül való.*
- De abban igazad van, hogy előszeretettel fordítom a javamra a nézőpontokat, s ha úgy tetszik, más szemében a szálkát, magaméban a gerendát sem találom. *Mosolyog kedvesen, bár ez tőle kissé másképpen hat. Inkább ijesztő.*
- Hogyan is mondta egyszer egy valaha volt színész? "Színház a világ, s benne színész minden ember." És persze gnóm is. *Teszi hozzá széles mosollyal.*
- De ebben igazat kell adnom, de én sem tudhatom, mit rejt valójában a vén kecske jelmeze.
*A kikötői alvilág egy csoportját firtató kérdésre kicsit elhallgat és fürkészve néz végig újra a gnómon, mintha először látná.*
- Ú, micsoda éles váltás. Ezt már akár vehetem támadásnak is, ha az eddigi defenzív magatartásodat veszem alapul. *Ezúttal is figyelmen kívül hagyja, hogy azért Sfetts nem volt annyira védekező, de neki így most jobban tetszik.*
- Miből gondolod, hogy bárkihez tartozni szeretnék? Ez a város most maga a kincseskamra. Az városőrség gyenge, a nemesség elbujdosott. *Tárja szét karjait.*
- Lehet, hogy a magam szakállára akarok dolgozni. *Jelenti ki eltűnődve, mintha csak magának mondaná.*
12879. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-07 23:27:40
Üzenet elküldve: 2018-10-07 23:27:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
*Kacér mosolyra húzódik ajka, mikor a mélységi kifejti neki, miért is tiltakozik ennyire a vetkőzés ellen. Vagyis inkább a nyilvános vetkőzés ellen. Eddig sem volt titok a lány előtt Cale szándéka, de így most már megerősítést is kapott efelől.*
~Ne hidd, hogy olyan könnyen fog ez menni!~
*Nem mintha olyan nehezen adná magát Zara, sőt! Csak szereti azt a játékot játszani, hogy a végletekig húzza férfitársai idegeit és vágyait, csak hát néha ő hamarabb adja fel ezt a játékot, mint kiszemelt áldozata.*
- Majd meglátjuk, miért hazudnál és mekkorát!
*Kacsint egyet, aztán csuklójánál megragadva húzza fel a színpadra, mert ha már zenélnek, csinálják azt rendesen, közönségnek. Meg Zara egyébként is szereti, ha őt tapsolja egy egész kocsmányi részeg, az valahogy mindig jól esik az egojának.*
- Akkor legyen spontán. Kezdem!
*Egy pillanatra még gondolkodik, mibe is fogjon bele. Közben lehunyja szemeit, a fogadó zaját teljesen kizárja. Ilyenkor képes teljesen átszellemülni, mintha rajta és hangszerén kívül más nem is létezne.
Aztán belekezd. Csak úgy játssza, ami jön és jól hangzik. Közben oldalra pillant zenésztársára, hogy az már becsatlakozott-e hozzá.*
//Cale//
*Kacér mosolyra húzódik ajka, mikor a mélységi kifejti neki, miért is tiltakozik ennyire a vetkőzés ellen. Vagyis inkább a nyilvános vetkőzés ellen. Eddig sem volt titok a lány előtt Cale szándéka, de így most már megerősítést is kapott efelől.*
~Ne hidd, hogy olyan könnyen fog ez menni!~
*Nem mintha olyan nehezen adná magát Zara, sőt! Csak szereti azt a játékot játszani, hogy a végletekig húzza férfitársai idegeit és vágyait, csak hát néha ő hamarabb adja fel ezt a játékot, mint kiszemelt áldozata.*
- Majd meglátjuk, miért hazudnál és mekkorát!
*Kacsint egyet, aztán csuklójánál megragadva húzza fel a színpadra, mert ha már zenélnek, csinálják azt rendesen, közönségnek. Meg Zara egyébként is szereti, ha őt tapsolja egy egész kocsmányi részeg, az valahogy mindig jól esik az egojának.*
- Akkor legyen spontán. Kezdem!
*Egy pillanatra még gondolkodik, mibe is fogjon bele. Közben lehunyja szemeit, a fogadó zaját teljesen kizárja. Ilyenkor képes teljesen átszellemülni, mintha rajta és hangszerén kívül más nem is létezne.
Aztán belekezd. Csak úgy játssza, ami jön és jól hangzik. Közben oldalra pillant zenésztársára, hogy az már becsatlakozott-e hozzá.*
12878. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-07 21:05:59
Üzenet elküldve: 2018-10-07 21:05:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
- Szomorkodnék hát! * Vágja rá a bárd mosolyogva.* Egyrészt ha itt és most levetkőznél, akkor mit hagynál meg a képzeletnek? Nem nem, a vetkőzés maradjon meg... nos, maradjon meg akkorra, amikor már tettre kész az ember. Vagy mélységi.
* Kacsint is hozzá, bár nem érti maga sem, hogy mit akart mindezzel. Ritka pillanatok egyike, Salwar belezavarodott a szócséplésre. Zara erre igazán büszke lehet. *
- Hát hazudnék én? * Hüledezik Salwar, de hamar elneveti magát. Zara alighanem tudja már jól, hogy a bárd szeret túlozni és felnagyítani a dolgokat, ha nem, akkor pedig hamarosan megtudja. Cale nem tervezi titkolni előtte a dolgot, ha elég időt töltenek el egymás mellett, akkor amúgy is kiderül egy idő után.* Méghozzá szexért?
* Toldja hozzá, de ezzel már tényleg egyértelmű lehet a dolog, általában egy sötételf nehezen talál magának partnert ebben a kirekesztő világban. Hacsak nem tud villantani valamit, ami felkelti mások érdeklődését, és benedvesíti azokat az alsóneműket. *
- Inkább legyen spontán. Jobb szeretem a saját dalokat, mint más tollával ékeskedni. * Vonja meg Cale a vállát, és a hangszerért nyúl, hogy ellenőrizze a húrok hangzását. Kicsit igazít rajtuk, aztán várakozva néz Zarára, ő már készen áll. *
//Zara//
- Szomorkodnék hát! * Vágja rá a bárd mosolyogva.* Egyrészt ha itt és most levetkőznél, akkor mit hagynál meg a képzeletnek? Nem nem, a vetkőzés maradjon meg... nos, maradjon meg akkorra, amikor már tettre kész az ember. Vagy mélységi.
* Kacsint is hozzá, bár nem érti maga sem, hogy mit akart mindezzel. Ritka pillanatok egyike, Salwar belezavarodott a szócséplésre. Zara erre igazán büszke lehet. *
- Hát hazudnék én? * Hüledezik Salwar, de hamar elneveti magát. Zara alighanem tudja már jól, hogy a bárd szeret túlozni és felnagyítani a dolgokat, ha nem, akkor pedig hamarosan megtudja. Cale nem tervezi titkolni előtte a dolgot, ha elég időt töltenek el egymás mellett, akkor amúgy is kiderül egy idő után.* Méghozzá szexért?
* Toldja hozzá, de ezzel már tényleg egyértelmű lehet a dolog, általában egy sötételf nehezen talál magának partnert ebben a kirekesztő világban. Hacsak nem tud villantani valamit, ami felkelti mások érdeklődését, és benedvesíti azokat az alsóneműket. *
- Inkább legyen spontán. Jobb szeretem a saját dalokat, mint más tollával ékeskedni. * Vonja meg Cale a vállát, és a hangszerért nyúl, hogy ellenőrizze a húrok hangzását. Kicsit igazít rajtuk, aztán várakozva néz Zarára, ő már készen áll. *
12877. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-07 15:12:12
Üzenet elküldve: 2018-10-07 15:12:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 222
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kharasshi, Rilkäline//
*Elégedett morranás a jussa, és épp olyan elégedett mosoly hullámzik Käli ajkára is. Ebbe a mély torokhangba mindig is örömét leli. Ebben a helyzetben nem arra gondol, hogy akaratát parancsolja vissza Kharasshi, így gondtalan élvezi a hangulatot. Hogy a kívánsága a szigetekről támogatásra talál, s hogy karcos dörmögős nevetés tölti be a fogadó kályha környéki szegletét, amikor a bokalánc kívánságot tálalja. *
- Felháborodtam * dorombolja.* Most is felháborodnék, és mégis.
*Izgatott fények a szemeiben, amikor elorozzák a falatot az ujjai közül. Egyszerre a lánc felemlegetése, és annak a reggeli emléknek az érzése szítja, amikor ő tette ugyan ezt a hímmel. Örömest adja a falatot, s fogadja a kézfejére a csókot is.*
- Mégis hiányérzetem van. Te tehetsz róla *hirdeti ki az ítéletet, majd immár üres ujjairól azt a néhány finom kenyérmorzsát szopogatja le.
Hogy Kharasshi a világ végére is elmenne miatta, nem válaszol, csak két tenyere közé fogja a hím arcát, úgy csókolja meg.
Kivár egy pillanatot, míg a fakó íriszeket fürkészi, csak utána távolodik el, hogy újabb falatot törjön, s kedvesének kínálja újfent.*
- Ühüm, derengő fák. Egyetlen is csodálatos, hát, még ha egész erdő volna. Istenekre… el sem tudod képzelni *Ha a falatot elfogadja Kharasshi, utána visszahúzza kezét, s oldalvást könyököl az asztalra. Fejét a tenyerébe támasztja. Csapzott tincsei száradásnak indultak már, de néhány még mindig nedvesen tapad a sápadt arcra, nyakára.*
- Minden vándor álma, hogy rátaláljon a derengő fára. Úgy hallottam, egy idősödő arcot formáz a fa kérge, egy idős urat, vagy asszonyt. Dús ezüstös-zöld levelei, éjjel derengenek a sötétben. A fa tövében pedig, a legmélyebb békét élheti át az, aki megleli, s ott álomra hajtja fejét. De nem könnyű megtalálni. Gondol egyet, a gyökereit kihúzza a földből, és odébb áll. Nem olyan, mint a legtöbb növény. Talán nem is növény. És most képzelj el egy egész erdőt, ami nem megy sehova, és dereng éjjel. Ha létezik, nekem látnom kell.
*A semmibe réved, másik keze Kharasshi térdén simítva mozdul.*
-A timorenekről, pedig az a hír járja, hogy a tündérek miniatűr másaik, és a derengő fát zsongják körbe. *Térdet simító kezét ekkor közéjük emeli, és mutatja a timornek vélt méretét.* Ilyen picik, vagy ekkorák, de lehet, hogy ekkorák.* változtatja ujjai közt a távolságot.*
- Szárnyuk is van, és derengenek a sötétben, mint a szentjánosbogarak. De ami a legcsodálatosabb bennük, hogy * Kharasshi sebzett alkarjára vezeti ujjait, amit ő varrt össze még tavasszal.* állítólag, gyógyítják a sebesüléseket, miközben a sebesült, az igazak álmát alussza a fa tövében.
*Mindent elmond, amit hallott ezekről a piciny lényekről, aztán csak csendben vár, Kharasshi, vajon mit szól a mesés kis lényekhez.*
- Ez minden, amit hallottam. De most már én is ennék, szórakoztass te tovább engem. Gyerünk, gyerünk!
*Közelebb hajol a marconához, szája sarkára lehel egy gyors csókocskát, ezzel lezárva a rá eső mese estet, és egyben engesztelésképp is.
Kezében a kanál, vacsorára készen várakozik immár, hogy ízlelhesse azt az őzragut, amire már egy éve vár.*
*Elégedett morranás a jussa, és épp olyan elégedett mosoly hullámzik Käli ajkára is. Ebbe a mély torokhangba mindig is örömét leli. Ebben a helyzetben nem arra gondol, hogy akaratát parancsolja vissza Kharasshi, így gondtalan élvezi a hangulatot. Hogy a kívánsága a szigetekről támogatásra talál, s hogy karcos dörmögős nevetés tölti be a fogadó kályha környéki szegletét, amikor a bokalánc kívánságot tálalja. *
- Felháborodtam * dorombolja.* Most is felháborodnék, és mégis.
*Izgatott fények a szemeiben, amikor elorozzák a falatot az ujjai közül. Egyszerre a lánc felemlegetése, és annak a reggeli emléknek az érzése szítja, amikor ő tette ugyan ezt a hímmel. Örömest adja a falatot, s fogadja a kézfejére a csókot is.*
- Mégis hiányérzetem van. Te tehetsz róla *hirdeti ki az ítéletet, majd immár üres ujjairól azt a néhány finom kenyérmorzsát szopogatja le.
Hogy Kharasshi a világ végére is elmenne miatta, nem válaszol, csak két tenyere közé fogja a hím arcát, úgy csókolja meg.
Kivár egy pillanatot, míg a fakó íriszeket fürkészi, csak utána távolodik el, hogy újabb falatot törjön, s kedvesének kínálja újfent.*
- Ühüm, derengő fák. Egyetlen is csodálatos, hát, még ha egész erdő volna. Istenekre… el sem tudod képzelni *Ha a falatot elfogadja Kharasshi, utána visszahúzza kezét, s oldalvást könyököl az asztalra. Fejét a tenyerébe támasztja. Csapzott tincsei száradásnak indultak már, de néhány még mindig nedvesen tapad a sápadt arcra, nyakára.*
- Minden vándor álma, hogy rátaláljon a derengő fára. Úgy hallottam, egy idősödő arcot formáz a fa kérge, egy idős urat, vagy asszonyt. Dús ezüstös-zöld levelei, éjjel derengenek a sötétben. A fa tövében pedig, a legmélyebb békét élheti át az, aki megleli, s ott álomra hajtja fejét. De nem könnyű megtalálni. Gondol egyet, a gyökereit kihúzza a földből, és odébb áll. Nem olyan, mint a legtöbb növény. Talán nem is növény. És most képzelj el egy egész erdőt, ami nem megy sehova, és dereng éjjel. Ha létezik, nekem látnom kell.
*A semmibe réved, másik keze Kharasshi térdén simítva mozdul.*
-A timorenekről, pedig az a hír járja, hogy a tündérek miniatűr másaik, és a derengő fát zsongják körbe. *Térdet simító kezét ekkor közéjük emeli, és mutatja a timornek vélt méretét.* Ilyen picik, vagy ekkorák, de lehet, hogy ekkorák.* változtatja ujjai közt a távolságot.*
- Szárnyuk is van, és derengenek a sötétben, mint a szentjánosbogarak. De ami a legcsodálatosabb bennük, hogy * Kharasshi sebzett alkarjára vezeti ujjait, amit ő varrt össze még tavasszal.* állítólag, gyógyítják a sebesüléseket, miközben a sebesült, az igazak álmát alussza a fa tövében.
*Mindent elmond, amit hallott ezekről a piciny lényekről, aztán csak csendben vár, Kharasshi, vajon mit szól a mesés kis lényekhez.*
- Ez minden, amit hallottam. De most már én is ennék, szórakoztass te tovább engem. Gyerünk, gyerünk!
*Közelebb hajol a marconához, szája sarkára lehel egy gyors csókocskát, ezzel lezárva a rá eső mese estet, és egyben engesztelésképp is.
Kezében a kanál, vacsorára készen várakozik immár, hogy ízlelhesse azt az őzragut, amire már egy éve vár.*
12876. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-07 12:16:02
Üzenet elküldve: 2018-10-07 12:16:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
- Szomorkodnál miatta? Hallod, te mindig tudsz meglepetéseket okozni...
*Nem kérdez rá konkrétan, hogy mégis mire vélje ezt. Pár elképzelése van, illetve biztos benne, hogyha valóban erre kerülne a sor, meg tudná győzni a férfit, hogy semmi oka nincs szomorkodásra, sőt! Persze nem tervezi itt most a fogadó közepén ledobni magáról felsőjét minden alsóneműjével együtt, de ki tudja, mit hoz még az este...*
- Hát... Tudod, ebből is lehet ám előnyt kovácsolni. Ha úgy adod elő, hogy valami nagyon menő csatában szerezted, ahol három ork próbált lecsapni a vasbunkójával... Kellő ital után még el is hiszik, és a kis ribancok ott fognak heverni a lábaid előtt.
*Nevetve lehúzza még az utolsó kortyot, aztán ő is előveszi a lantját. A férfié mellett az övé inkább tűnik valami összetákolt játéknak, habár az is különlegesnek számít alapból, meg nem tíz aranyért vette valami útszéli árustól. De hát Cale hangszere mindent visz. Kicsit irigy is rá emiatt.*
- Legyen spontán. Vaagy... Meliansetnek ismered a zenéit? Azok elég ütős kis kocsmadalok!
//Cale//
- Szomorkodnál miatta? Hallod, te mindig tudsz meglepetéseket okozni...
*Nem kérdez rá konkrétan, hogy mégis mire vélje ezt. Pár elképzelése van, illetve biztos benne, hogyha valóban erre kerülne a sor, meg tudná győzni a férfit, hogy semmi oka nincs szomorkodásra, sőt! Persze nem tervezi itt most a fogadó közepén ledobni magáról felsőjét minden alsóneműjével együtt, de ki tudja, mit hoz még az este...*
- Hát... Tudod, ebből is lehet ám előnyt kovácsolni. Ha úgy adod elő, hogy valami nagyon menő csatában szerezted, ahol három ork próbált lecsapni a vasbunkójával... Kellő ital után még el is hiszik, és a kis ribancok ott fognak heverni a lábaid előtt.
*Nevetve lehúzza még az utolsó kortyot, aztán ő is előveszi a lantját. A férfié mellett az övé inkább tűnik valami összetákolt játéknak, habár az is különlegesnek számít alapból, meg nem tíz aranyért vette valami útszéli árustól. De hát Cale hangszere mindent visz. Kicsit irigy is rá emiatt.*
- Legyen spontán. Vaagy... Meliansetnek ismered a zenéit? Azok elég ütős kis kocsmadalok!
12875. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-06 17:14:15
Üzenet elküldve: 2018-10-06 17:14:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
*Bizonyára Learon ismeri az előéletét ezért is bólogat, Mogrim pedig ezért nem is nagyon megy bele jobban a részletezésébe, nem szeretné untatni vele Learon urat.*
- Én is bízom benne. *Kedves dolog a pásztortól, hogy szerencsét kíván az Abogr nagymestertől való tanulásnak.*
- Valóban megkéri az árát, de a világ sajnos ma már csak ilyen. *Tisztában van vele, hogy a nagymester igen borsos áron tanít, de ezen változtatni vagy megkerülni nemigen tudja. Worenth mester említésekor Learon úr arca szomorúvá válik. ~Ezek szerint ismerheti.~ Csillan fel Mogrimban a remény, hogy hátha megtudhat valamit a férfitól, aki igen jól tájékozottnak tűnik. A sajtkészítő mester elárulja, hogy bizony jól ismeri Worenth mestert. Mogrim egészen fellelkesül, hogy beszélhet valakivel, aki szintén ismeri egykori mesterét. Sőt, nemhogy csak ismeri de Learon elmondása szerint mindkettőjüknek mestere volt a bölcs elementarista. Helyeslően bólogat, amikor Learon megemlíti Worenth mester erényeit.*
- Teljesen egyetértek veled. Annyira sokat bátorított engem is, és olyan bizodalmat vetett belém, amit még én magam sem gondoltam volna. Igazi mesternek tartom, akinek nemcsak a tudása nagy, hanem az életbölcsessége, és az ifjoncok lelkes tanítása is egyaránt megvan. *Őszinte minden elismerő szava, amit egykori mesteréről állít. Ilyennek ismerte meg és ilyen személyként él az emlékezetében.*
- A föld ág úgy tudom nagyon hasznos védekezésre és talán a földműveléshez is kapcsolódik kis mértékben. *A földágat nagyon hasznosnak tartja, ezért van távlati tervei között ennek az ágnak a megtanulása is, bár mire mindennel végez feltehetően nagy szakállas öregapó lesz. Learon úr meg is hívja egy Ullamar sörre, amit hálásan elfogad.*
- Köszönöm Learon úr! *Hálálja meg szavakban is a kedves meghívást. Worenth mester jókívánságainál egy pillanatra megáll.*
- Nem tudja, hogy mi lehet a mesterrel? Már olyan rég hallottam róla bármit is. *Sóhajtva iszik bele a finom sörbe, s reméli, hogy Learon úr valamivel többet tud mesterükről, mint Ő. Valami személyes kérdést is bele szeretne vinni a beszélgetésbe, nem csak régi témákat.*
- Hogy áll a gazdasága mostanság? Úgy tudom voltak nyájai. Megvannak még? *Pár dolgot hallomásból ismer a férfiről, de komolyabban nem sokat ezért ezek a kérdések jó alapok lehetnek egy felszínestől mélyebb beszélgetéshez.*
//Learon//
*Bizonyára Learon ismeri az előéletét ezért is bólogat, Mogrim pedig ezért nem is nagyon megy bele jobban a részletezésébe, nem szeretné untatni vele Learon urat.*
- Én is bízom benne. *Kedves dolog a pásztortól, hogy szerencsét kíván az Abogr nagymestertől való tanulásnak.*
- Valóban megkéri az árát, de a világ sajnos ma már csak ilyen. *Tisztában van vele, hogy a nagymester igen borsos áron tanít, de ezen változtatni vagy megkerülni nemigen tudja. Worenth mester említésekor Learon úr arca szomorúvá válik. ~Ezek szerint ismerheti.~ Csillan fel Mogrimban a remény, hogy hátha megtudhat valamit a férfitól, aki igen jól tájékozottnak tűnik. A sajtkészítő mester elárulja, hogy bizony jól ismeri Worenth mestert. Mogrim egészen fellelkesül, hogy beszélhet valakivel, aki szintén ismeri egykori mesterét. Sőt, nemhogy csak ismeri de Learon elmondása szerint mindkettőjüknek mestere volt a bölcs elementarista. Helyeslően bólogat, amikor Learon megemlíti Worenth mester erényeit.*
- Teljesen egyetértek veled. Annyira sokat bátorított engem is, és olyan bizodalmat vetett belém, amit még én magam sem gondoltam volna. Igazi mesternek tartom, akinek nemcsak a tudása nagy, hanem az életbölcsessége, és az ifjoncok lelkes tanítása is egyaránt megvan. *Őszinte minden elismerő szava, amit egykori mesteréről állít. Ilyennek ismerte meg és ilyen személyként él az emlékezetében.*
- A föld ág úgy tudom nagyon hasznos védekezésre és talán a földműveléshez is kapcsolódik kis mértékben. *A földágat nagyon hasznosnak tartja, ezért van távlati tervei között ennek az ágnak a megtanulása is, bár mire mindennel végez feltehetően nagy szakállas öregapó lesz. Learon úr meg is hívja egy Ullamar sörre, amit hálásan elfogad.*
- Köszönöm Learon úr! *Hálálja meg szavakban is a kedves meghívást. Worenth mester jókívánságainál egy pillanatra megáll.*
- Nem tudja, hogy mi lehet a mesterrel? Már olyan rég hallottam róla bármit is. *Sóhajtva iszik bele a finom sörbe, s reméli, hogy Learon úr valamivel többet tud mesterükről, mint Ő. Valami személyes kérdést is bele szeretne vinni a beszélgetésbe, nem csak régi témákat.*
- Hogy áll a gazdasága mostanság? Úgy tudom voltak nyájai. Megvannak még? *Pár dolgot hallomásból ismer a férfiről, de komolyabban nem sokat ezért ezek a kérdések jó alapok lehetnek egy felszínestől mélyebb beszélgetéshez.*
12874. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-06 09:40:01
Üzenet elküldve: 2018-10-06 09:40:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mogrim//
*Learon bólogat, mikor Mogrim elkezd beszélni, ezeket ugyanis tudja ő is. Hallotta már, hogy a férfi ilyesfajta irányultsága miatt dolgozik, bár azt nem tudta, hogy mellette nem jut ideje a tanulásra. Learon a földje mellett teszi ugyan ezt, mégis szép termése volt, és ezévben két új ágat ismert meg a már meglévők mellé.*
-Remélem sikerrel jársz! Én magam nem igazán kedvelem az öreg varázslót a pénzéhsége miatt, de hátha neked szerencséd lesz vele! *Mosolyog a pásztor, aki egyébként igyekszik a tudását mindenféle ismerősöktől és útszéli varázslóktól szerezni. Mióta itt van Synmira ez lényegesen egyszerűbbé is vált, és ez a tanulási mód elég gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen mindössze egyszer tanult a Toronyban, és akkor is csak az affinitását fejlesztette, és pár olyan varázslatot, amit mások haszontalannak tartanak és nem tanulták meg, pedig kis kreativitással mindegyiknek hasznát veszi az ember. A következőkre is bólogat, ám Worenth említésére kissé elszomorodik. Most pedig rajta van a sor, hogy beszéljen.*
-Bizony, hogy ismertem! Worenth az én mesterem is volt! Talán az első, aki igazán elismerte a képességeim és üdvözölte az ötleteimet és hozzáállásomat a mágiához! *Itt egy féloldalas mosollyá szelídül az arca, majd folytatja is.* ~Lehet, hogy valami hibám van, mert ahogy valakivel beszélek a mágiáról az eltűnik vagy meghal, vagy bármi! Na mindegy!~
-Megtanította nekem a földág alapjait, és biztosan mondhatom, ha nem tőle tanulom meg, talán most nem lenne ekkora tudásom, mint most! *Hallatszik a hangján, hogy ez nem amolyan öndicsérés, hanem csak mintha egy tényt közölne. Aztán a sör hallatán rögtön megvidámul, és már int is a csaposnak, hogy hozzon ki nekik két Ullamar sör-t, 20 aranyért.
*
-Akkor én iszok még egyet! *Le is húzza a már előtte lévőt, hogy a frissebbel tudjon koccintani.*
-Igyunk akkor először Worenthre és arra, hogy rendben legyen a mester! *Emeli fel korsóját.*
//Mogrim//
*Learon bólogat, mikor Mogrim elkezd beszélni, ezeket ugyanis tudja ő is. Hallotta már, hogy a férfi ilyesfajta irányultsága miatt dolgozik, bár azt nem tudta, hogy mellette nem jut ideje a tanulásra. Learon a földje mellett teszi ugyan ezt, mégis szép termése volt, és ezévben két új ágat ismert meg a már meglévők mellé.*
-Remélem sikerrel jársz! Én magam nem igazán kedvelem az öreg varázslót a pénzéhsége miatt, de hátha neked szerencséd lesz vele! *Mosolyog a pásztor, aki egyébként igyekszik a tudását mindenféle ismerősöktől és útszéli varázslóktól szerezni. Mióta itt van Synmira ez lényegesen egyszerűbbé is vált, és ez a tanulási mód elég gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen mindössze egyszer tanult a Toronyban, és akkor is csak az affinitását fejlesztette, és pár olyan varázslatot, amit mások haszontalannak tartanak és nem tanulták meg, pedig kis kreativitással mindegyiknek hasznát veszi az ember. A következőkre is bólogat, ám Worenth említésére kissé elszomorodik. Most pedig rajta van a sor, hogy beszéljen.*
-Bizony, hogy ismertem! Worenth az én mesterem is volt! Talán az első, aki igazán elismerte a képességeim és üdvözölte az ötleteimet és hozzáállásomat a mágiához! *Itt egy féloldalas mosollyá szelídül az arca, majd folytatja is.* ~Lehet, hogy valami hibám van, mert ahogy valakivel beszélek a mágiáról az eltűnik vagy meghal, vagy bármi! Na mindegy!~
-Megtanította nekem a földág alapjait, és biztosan mondhatom, ha nem tőle tanulom meg, talán most nem lenne ekkora tudásom, mint most! *Hallatszik a hangján, hogy ez nem amolyan öndicsérés, hanem csak mintha egy tényt közölne. Aztán a sör hallatán rögtön megvidámul, és már int is a csaposnak, hogy hozzon ki nekik két Ullamar sör-t, 20 aranyért.
*-Akkor én iszok még egyet! *Le is húzza a már előtte lévőt, hogy a frissebbel tudjon koccintani.*
-Igyunk akkor először Worenthre és arra, hogy rendben legyen a mester! *Emeli fel korsóját.*
12873. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-06 01:46:57
Üzenet elküldve: 2018-10-06 01:46:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
- És szörnyű veszteség Lanawin népének. * Toldja hozzá mosolyogva, figyelve a nő mozdulatait. A kijelentésre felcsillan a szeme, és még szélesebbre húzódik a mosolya.*
- Azt hiszem azzal nagy sikered lenne, és talán én lennék az egyetlen, aki szomorkodna az ivóban. * Jegyzi meg, direkt nem fejtve ki, hogy miért fogadná máshogy a dolgot, mint a többiek. Azt várja, hogy Zara rákérdezzen, ha érdekli, akkor úgyis megteszi, ha nem, akkor pedig felesleges szócséplés, amiből épp elég van már, oda kell figyeljen, hogy ne menjen a párbeszéd rovására. Viszont megjegyzi a dolgot, hogy később jó ürügynek használhassa, ha szeretné meghittebb helyszínre helyezni át magukat. Természetesen ő se marad le az ivásban, de nem kortyol túl nagyot, aztán le is teszi az asztalra. Elmeséli a történetet, és utána ismét jöhet egy kortyolás, ami kicsit megszalad, és egykettőre behozza a lemaradását, hiszen a sok beszéd egész kiszárította a száját. Ezzel a tőrt is visszateszi a helyére, mielőtt valaki félreérti a szándékait, és Zara segítségére kel. *
- Jobb lett volna, ha inkább markánsabb arccsontokkal áld meg a sors, mint egy ilyen csúf heggel. * Sóhajt lemondóan, de gyorsan legyint.* De ha neked tetszik...
* Néz rá mosolyogva ivócimborájára, direkt nem fejezve be a mondatot, hagyja inkább a levegőben lógni. A kérdésre oldalra nyúl, és leakasztja csípőjéről a lantot, ami most ott lóg, ahol egykor kardja foglalt helyet. Apró információ, hogy a nő nem csak kicsit, hanem egészen taccsra tervezi inni magát. Ezt semmiképp sem hagyhatja, a terveiben Zarának is aktív szerepet szán, és nem csak egy tengeri csillagét. *
- Természetesen mindig velem van. Te ott mernéd hagyni valahol? * Kérdezi, és az asztalra helyezi maga elé a hangszert, vigyázva rá, hogy nehogy sör vagy egyéb folyadék érje a szépen lakkozott fát.*
- No és mit szeretnél, vezetsz és csak kísérjelek, vagy legyen spontán? * Érkezik a szakmaibb kérdés, mert fontos, hogy egyetértésben legyenek, mielőtt önmagukat égetik le a közönség előtt egy diszharmonikus előadással. *
//Zara//
- És szörnyű veszteség Lanawin népének. * Toldja hozzá mosolyogva, figyelve a nő mozdulatait. A kijelentésre felcsillan a szeme, és még szélesebbre húzódik a mosolya.*
- Azt hiszem azzal nagy sikered lenne, és talán én lennék az egyetlen, aki szomorkodna az ivóban. * Jegyzi meg, direkt nem fejtve ki, hogy miért fogadná máshogy a dolgot, mint a többiek. Azt várja, hogy Zara rákérdezzen, ha érdekli, akkor úgyis megteszi, ha nem, akkor pedig felesleges szócséplés, amiből épp elég van már, oda kell figyeljen, hogy ne menjen a párbeszéd rovására. Viszont megjegyzi a dolgot, hogy később jó ürügynek használhassa, ha szeretné meghittebb helyszínre helyezni át magukat. Természetesen ő se marad le az ivásban, de nem kortyol túl nagyot, aztán le is teszi az asztalra. Elmeséli a történetet, és utána ismét jöhet egy kortyolás, ami kicsit megszalad, és egykettőre behozza a lemaradását, hiszen a sok beszéd egész kiszárította a száját. Ezzel a tőrt is visszateszi a helyére, mielőtt valaki félreérti a szándékait, és Zara segítségére kel. *
- Jobb lett volna, ha inkább markánsabb arccsontokkal áld meg a sors, mint egy ilyen csúf heggel. * Sóhajt lemondóan, de gyorsan legyint.* De ha neked tetszik...
* Néz rá mosolyogva ivócimborájára, direkt nem fejezve be a mondatot, hagyja inkább a levegőben lógni. A kérdésre oldalra nyúl, és leakasztja csípőjéről a lantot, ami most ott lóg, ahol egykor kardja foglalt helyet. Apró információ, hogy a nő nem csak kicsit, hanem egészen taccsra tervezi inni magát. Ezt semmiképp sem hagyhatja, a terveiben Zarának is aktív szerepet szán, és nem csak egy tengeri csillagét. *
- Természetesen mindig velem van. Te ott mernéd hagyni valahol? * Kérdezi, és az asztalra helyezi maga elé a hangszert, vigyázva rá, hogy nehogy sör vagy egyéb folyadék érje a szépen lakkozott fát.*
- No és mit szeretnél, vezetsz és csak kísérjelek, vagy legyen spontán? * Érkezik a szakmaibb kérdés, mert fontos, hogy egyetértésben legyenek, mielőtt önmagukat égetik le a közönség előtt egy diszharmonikus előadással. *
12872. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-05 09:48:06
Üzenet elküldve: 2018-10-05 09:48:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
*Learon úr barátságosan fogadja, sőt barátjaként szólítja. Jólesően fog kezet egy régi ismerőssel. A hely invitálására bólint, hogy elfogadja és le is telepedik a férfi asztalához egy üres székre.*
- Köszönöm, kedves öntől. *Meg is hálálja a szívélyes fogadtatást egy mosollyal. Az érdeklődő kérdésen egy pillanatra hezitál majd megpróbálja röviden összefoglalni.*
- Tudja Learon úr, a Vaskorsóban azért kezdtem el dolgozni, hogy gyűjthessek némi pénzt a tanulmányaimhoz. Ezért viszonylag kevés időm volt az elementáris tanulmányok folytatására. *A rövidebb magyarázathoz azért még úgy érzi valamit hozzá kell toldania.*
- Az idők változnak, és úgy éreztem, hogy tovább kell álljak, a magam lábára. Eljöttem a fogadóból és a Mágustoronyban telepedtem meg. Abogr nagymester tanítványa kívánok lenni. Így jelenleg minden erőmmel az elementáris tanulmányokba vetettem bele magam. *Két szuszra sikerül is röviden összefoglalnia a történteken. Kevéssé tartja valószínűnek, hogy fog még a Vaskorsóban dolgozni. Az egy szép korszak volt, de véget ért. A kérdésre, hogy mi járatban erre még mindig nem válaszolt.*
- Időnként benézek a városba, készleteket feltölteni. *Semmi szokatlan oka nincs az itt létének igazából.*
- Errefelé jártam és a fogadóra pillantva eszembe jutott egy régi emlék, gondoltam nosztalgiázok egy kicsit. *Egy pillanatra elréved az emlékek között.*
- A mesteremmel Worenth-el beszélgettem itt utoljára, s pont itt ültünk ennél az asztalnál. *Egy apró hümmögés amint újra felidézi az emléket, majd visszatér tekintete Learonéra.*
- Nem tudom mi lett vele azóta, hogy tanácsos lett. Néha nagyon tud hiányozni a bölcs útmutatása. *Kissé szomorkássá válik egykori mestere említésekor. A középkorú férfi valóban kiváló patrónusa volt, aki bölcs tanácsaival oktatta Mogrimot a helyes ösvényre. Ezért tart ott most ahol tart, közel a célhoz.*
- Ismerte netalán Worenth mestert, a Synmirai fő elementaristát? *Kíváncsi rá, hogy az említett mesterét vajon ismerte e Learon úr. A sör kérdésére elvigyorodik.*
- Legutóbb kicsit megártott, de ha Learon úr is iszik akkor elfogadok egy korsóval. Talán most jobban bírom majd. *Válaszolja hálásan a meghívásra.*
//Learon//
*Learon úr barátságosan fogadja, sőt barátjaként szólítja. Jólesően fog kezet egy régi ismerőssel. A hely invitálására bólint, hogy elfogadja és le is telepedik a férfi asztalához egy üres székre.*
- Köszönöm, kedves öntől. *Meg is hálálja a szívélyes fogadtatást egy mosollyal. Az érdeklődő kérdésen egy pillanatra hezitál majd megpróbálja röviden összefoglalni.*
- Tudja Learon úr, a Vaskorsóban azért kezdtem el dolgozni, hogy gyűjthessek némi pénzt a tanulmányaimhoz. Ezért viszonylag kevés időm volt az elementáris tanulmányok folytatására. *A rövidebb magyarázathoz azért még úgy érzi valamit hozzá kell toldania.*
- Az idők változnak, és úgy éreztem, hogy tovább kell álljak, a magam lábára. Eljöttem a fogadóból és a Mágustoronyban telepedtem meg. Abogr nagymester tanítványa kívánok lenni. Így jelenleg minden erőmmel az elementáris tanulmányokba vetettem bele magam. *Két szuszra sikerül is röviden összefoglalnia a történteken. Kevéssé tartja valószínűnek, hogy fog még a Vaskorsóban dolgozni. Az egy szép korszak volt, de véget ért. A kérdésre, hogy mi járatban erre még mindig nem válaszolt.*
- Időnként benézek a városba, készleteket feltölteni. *Semmi szokatlan oka nincs az itt létének igazából.*
- Errefelé jártam és a fogadóra pillantva eszembe jutott egy régi emlék, gondoltam nosztalgiázok egy kicsit. *Egy pillanatra elréved az emlékek között.*
- A mesteremmel Worenth-el beszélgettem itt utoljára, s pont itt ültünk ennél az asztalnál. *Egy apró hümmögés amint újra felidézi az emléket, majd visszatér tekintete Learonéra.*
- Nem tudom mi lett vele azóta, hogy tanácsos lett. Néha nagyon tud hiányozni a bölcs útmutatása. *Kissé szomorkássá válik egykori mestere említésekor. A középkorú férfi valóban kiváló patrónusa volt, aki bölcs tanácsaival oktatta Mogrimot a helyes ösvényre. Ezért tart ott most ahol tart, közel a célhoz.*
- Ismerte netalán Worenth mestert, a Synmirai fő elementaristát? *Kíváncsi rá, hogy az említett mesterét vajon ismerte e Learon úr. A sör kérdésére elvigyorodik.*
- Legutóbb kicsit megártott, de ha Learon úr is iszik akkor elfogadok egy korsóval. Talán most jobban bírom majd. *Válaszolja hálásan a meghívásra.*
12871. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-05 03:11:33
Üzenet elküldve: 2018-10-05 03:11:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kharasshi, Rilkäline//
*Nagyszájú kis nőstényke. E kacér játék mosolyra késztet, mint egy csöpp gyermek fenyegetőzése. S mint abban, ebben is ott bujkál a jövő távlatába mártott esély. De akár van realitása a kacérkodásnak, akár nincs, a szégyentelen csalogatás hathatósan keltegeti a hím étvágyát. Az elégedett, úri mosolygás mögött azonban rejtekében vigyorodik a szörnyeteg is, ki szaván fogná a kis fakóvérűt. Akkor is, ha előtte minden ittlévő vérével kellene kifestenie a fogadót.
De most, ebben a békében, amit Käli megtart körülötte, egy halk morranással visszaparancsolja e sötét oldalát a mélybe. Nem tűnik fel, hisz betudható az elégedettségnek, midőn a szemérmetlen simítás még feljebb kúszik a combján az asztal alatt. Most igazán el tudná képzelni azt a selyemruhát a lányon. Eddig valahogy inkább csak a látvány incselkedett vele, de most már kénytelen rájönni, hogy a virtus sem marad el. A virtus, amiben kivirágzik a kicsike, s melyet épp eléggé ki is élvezhet, de túl zsengék még azok a szárnyacskák, hogy ebben a játékban végleg le kelljen mondania azoknak a szeppent-szende fényeknek a csodájáról a kékekben.
Akárhogy is. Ez a kis jelenet elég hozzá, hogy a múlt árnyait félrerebbentse. Hálás érte, s elismeréssel adózik.
~Lám csak lám, mivé lett ez a zsákmányolt kis házikedvenc.~
Kharasshi bólint az útitervre, mint e tervekből ácsolt hajó engedelmes kormányosa. Motiválni pedig mindjárt érkezik is a részletező leírás egy ékszerbe és selymekbe vont ajándékról, amit most már biztosan kénytelen lesz megvenni magának. De soha rosszabb beruházást!
A kívánságon azért felkacag és a fejét csóválva gyönyörködik a pajkos szikrákban, melyek a lány szemében táncolnak.*
- Ki gondolta volna még egy éve, hogy szíved leghőbb vágya épp egy lánc lesz? Tőlem. Annak idején még felháborodtál miatta *vigyorodik, s Käli kezére fogva eltéríti a falat kenyeret, hogy az ujjacskák közül őt illesse.*
- Derengő fák? *kérdez vissza. Nem hallott még ilyesmiről, ahogy azt se tudja hová tenni, mit jelent, hogy megállapodtak. Azokról a timorenekről se tudja mifélék, de ahogy Rilkäline-t elnézi mesélés közben, igazából mindegy is. Megkeresi neki azt az erdőt. Házat is épít belőle neki, ha kell. Azokat a timoreneket meg majd távol tartják valahogy.
Az ártatlan visszakérdezés hirtelen rántja újra a múlt ingoványába. Magában azonnal felkelnek az őszinte válaszok: igen, megölné a fivérét azért, amit tett. Megkeresné a gyermekét. Felégetné a küzdővermeket, az arénát, ahol úgy tartották, mint egy állatot. Elvinné a mátriárka fejét a nővérének, hogy tisztára mossa a becsületét...
Nem. Ebből egyiknek se enged hangot. Csak megtörli a száját és csókot lehel a vékony kis kacsóra.*
- Hogyne *bólint.* - Szívesen követnélek a világ végére is *mondja.* - De mesélj még. Mik ezek a derengő fák? Nem ártana többet tudnom róluk, ha meg akarom keresni neked az erdőjüket.
*Nagyszájú kis nőstényke. E kacér játék mosolyra késztet, mint egy csöpp gyermek fenyegetőzése. S mint abban, ebben is ott bujkál a jövő távlatába mártott esély. De akár van realitása a kacérkodásnak, akár nincs, a szégyentelen csalogatás hathatósan keltegeti a hím étvágyát. Az elégedett, úri mosolygás mögött azonban rejtekében vigyorodik a szörnyeteg is, ki szaván fogná a kis fakóvérűt. Akkor is, ha előtte minden ittlévő vérével kellene kifestenie a fogadót.
De most, ebben a békében, amit Käli megtart körülötte, egy halk morranással visszaparancsolja e sötét oldalát a mélybe. Nem tűnik fel, hisz betudható az elégedettségnek, midőn a szemérmetlen simítás még feljebb kúszik a combján az asztal alatt. Most igazán el tudná képzelni azt a selyemruhát a lányon. Eddig valahogy inkább csak a látvány incselkedett vele, de most már kénytelen rájönni, hogy a virtus sem marad el. A virtus, amiben kivirágzik a kicsike, s melyet épp eléggé ki is élvezhet, de túl zsengék még azok a szárnyacskák, hogy ebben a játékban végleg le kelljen mondania azoknak a szeppent-szende fényeknek a csodájáról a kékekben.
Akárhogy is. Ez a kis jelenet elég hozzá, hogy a múlt árnyait félrerebbentse. Hálás érte, s elismeréssel adózik.
~Lám csak lám, mivé lett ez a zsákmányolt kis házikedvenc.~
Kharasshi bólint az útitervre, mint e tervekből ácsolt hajó engedelmes kormányosa. Motiválni pedig mindjárt érkezik is a részletező leírás egy ékszerbe és selymekbe vont ajándékról, amit most már biztosan kénytelen lesz megvenni magának. De soha rosszabb beruházást!
A kívánságon azért felkacag és a fejét csóválva gyönyörködik a pajkos szikrákban, melyek a lány szemében táncolnak.*
- Ki gondolta volna még egy éve, hogy szíved leghőbb vágya épp egy lánc lesz? Tőlem. Annak idején még felháborodtál miatta *vigyorodik, s Käli kezére fogva eltéríti a falat kenyeret, hogy az ujjacskák közül őt illesse.*
- Derengő fák? *kérdez vissza. Nem hallott még ilyesmiről, ahogy azt se tudja hová tenni, mit jelent, hogy megállapodtak. Azokról a timorenekről se tudja mifélék, de ahogy Rilkäline-t elnézi mesélés közben, igazából mindegy is. Megkeresi neki azt az erdőt. Házat is épít belőle neki, ha kell. Azokat a timoreneket meg majd távol tartják valahogy.
Az ártatlan visszakérdezés hirtelen rántja újra a múlt ingoványába. Magában azonnal felkelnek az őszinte válaszok: igen, megölné a fivérét azért, amit tett. Megkeresné a gyermekét. Felégetné a küzdővermeket, az arénát, ahol úgy tartották, mint egy állatot. Elvinné a mátriárka fejét a nővérének, hogy tisztára mossa a becsületét...
Nem. Ebből egyiknek se enged hangot. Csak megtörli a száját és csókot lehel a vékony kis kacsóra.*
- Hogyne *bólint.* - Szívesen követnélek a világ végére is *mondja.* - De mesélj még. Mik ezek a derengő fák? Nem ártana többet tudnom róluk, ha meg akarom keresni neked az erdőjüket.
12870. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-04 23:40:04
Üzenet elküldve: 2018-10-04 23:40:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
- Na igen. Tragédia lenne!
*Közben leveszi magáról fekete kabátját és mellette lévő székre hajítja. Még mikor megérkeztek, oda tette le lantját is, amit szinte muszáj volt magával hoznia. Igazából szinte mindig nála van, alig akad olyan alkalom, amikor mégsem. Emellett a kabát belső zsebében ott lapul a kis notesze is, amibe dalait firkantja. Az is állandóan vele van, hogy egyből le tudja jegyezni, ha valami eszébe jut.*
- Meleg van idebent, mindjárt lekapok magamról mindent!
*Meglegyezi magát, hogy érzékeltesse enyhe túlzással, hogy a tömeg és a levegőtlen tér hogy felmelegítette a helyiséget.
Kérdésére először nem kap választ, csak annyit, hogy ehhez még inni kell. Nem is kell Zarának több, egyből felcsillan a szeme, és fellelkesülten az asztalra csap.*
- Jól van, jöhet a következő kör!
*Amint kikapják a sört, belekortyol, aztán várja, hogy a férfi nekikezdjen a történetnek.*
- Na halljuk!
*Már az eleje jól kezdődik, mintha csak egy könyv prológusát hallaná a lány. Talán még meg is fordulna a fejében, hogy az egészet most találja ki, de alakulóban lévő mámoros hangulata miatt ez most nem igazán érdekli.
A mesélés közben néhol felvonja a szemöldökét, néha pedig halkan elneveti magát bizonyos részeknél. Ilyen például, mikor arról mesél, hogyan próbált egy kis extra profitra szert tenni. Zarának sem ismeretlen módszer.*
- Szépen elbántak veled. *Állapítja meg a történet végéhez érve, miközben kicsit szemügyre veszi a tőrt. Ekkorra már a sörből is csak egy kicsi van korsó alján.* De meg kell mondjam, nem is baj. Kicsit megkomolyítja a kölyökképed. De bezzeg ha velem csináltad volna! Van gyakorlatom az ilyenekben...
*Ravaszul kacsint Calera, de aztán erről hirtelen eszébe jut valami. Egy kis gondolkodás után kicsit jobban előrébb dől az asztalon, és szinte már gyermeki lelkesedéssel kezdi el felvázolni a tervét.*
- Mondd csak, ugye itt van a lantod? Zenélhetnénk egy kicsit, mielőtt még a sárga földig isszuk magunk. Mármint... Nem úgy, ahogy mesélted, hanem igazából. Mindketten.
*Jó rég zenélt már együtt valakivel, és hiányzik is is már neki. Egyedül is ugyan megvan a maga varázsa, de az egészen más, mintha valakivel megosztod a színpadot.*
//Cale//
- Na igen. Tragédia lenne!
*Közben leveszi magáról fekete kabátját és mellette lévő székre hajítja. Még mikor megérkeztek, oda tette le lantját is, amit szinte muszáj volt magával hoznia. Igazából szinte mindig nála van, alig akad olyan alkalom, amikor mégsem. Emellett a kabát belső zsebében ott lapul a kis notesze is, amibe dalait firkantja. Az is állandóan vele van, hogy egyből le tudja jegyezni, ha valami eszébe jut.*
- Meleg van idebent, mindjárt lekapok magamról mindent!
*Meglegyezi magát, hogy érzékeltesse enyhe túlzással, hogy a tömeg és a levegőtlen tér hogy felmelegítette a helyiséget.
Kérdésére először nem kap választ, csak annyit, hogy ehhez még inni kell. Nem is kell Zarának több, egyből felcsillan a szeme, és fellelkesülten az asztalra csap.*
- Jól van, jöhet a következő kör!
*Amint kikapják a sört, belekortyol, aztán várja, hogy a férfi nekikezdjen a történetnek.*
- Na halljuk!
*Már az eleje jól kezdődik, mintha csak egy könyv prológusát hallaná a lány. Talán még meg is fordulna a fejében, hogy az egészet most találja ki, de alakulóban lévő mámoros hangulata miatt ez most nem igazán érdekli.
A mesélés közben néhol felvonja a szemöldökét, néha pedig halkan elneveti magát bizonyos részeknél. Ilyen például, mikor arról mesél, hogyan próbált egy kis extra profitra szert tenni. Zarának sem ismeretlen módszer.*
- Szépen elbántak veled. *Állapítja meg a történet végéhez érve, miközben kicsit szemügyre veszi a tőrt. Ekkorra már a sörből is csak egy kicsi van korsó alján.* De meg kell mondjam, nem is baj. Kicsit megkomolyítja a kölyökképed. De bezzeg ha velem csináltad volna! Van gyakorlatom az ilyenekben...
*Ravaszul kacsint Calera, de aztán erről hirtelen eszébe jut valami. Egy kis gondolkodás után kicsit jobban előrébb dől az asztalon, és szinte már gyermeki lelkesedéssel kezdi el felvázolni a tervét.*
- Mondd csak, ugye itt van a lantod? Zenélhetnénk egy kicsit, mielőtt még a sárga földig isszuk magunk. Mármint... Nem úgy, ahogy mesélted, hanem igazából. Mindketten.
*Jó rég zenélt már együtt valakivel, és hiányzik is is már neki. Egyedül is ugyan megvan a maga varázsa, de az egészen más, mintha valakivel megosztod a színpadot.*
12869. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-04 22:09:34
Üzenet elküldve: 2018-10-04 22:09:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
* Cale felnevet a lány szavait hallva. *
- Rendben, hanyagolni fogom a modorosságot és a színjátékot. * Ígéri csillogó szemekkel, és hanyagul hátra is dől a székben, egyik karját átdobva a háttámlán, sokkal kényelmesebb pozíciót véve fel. Zara szavai Viert juttatják eszébe, ő is így akarta védeni, és oltalmazni, nagyjából ugyan ilyen indokkal. *
- Az egy dolog, de visszahívni se tudnálak. * Csóválja a fejét, és nem mondja azt, hogy nem szorul a nő védelmére, mivel nem kell bizonygatnia semmit. Elég, ha Zara elhiszi a magabiztosságát látva. Közben meghozzák az italokat, és Cale ugyan úgy tesz, mint ivócimborája, aztán fejjel lefelé visszateszi az asztalra a poharat, mert a szokás így kívánja. Legalábbis arrafelé, ahonnan a mélységi származik. A kérdésre elmosolyodik, szemei szokásos ravaszságukkal csillognak. *
- Nem nem, ez a történet több italt kíván. * Ellenkezik, és már int is, hogy egy újabb kört kérjen. Rendel hát kettő Mézsört, és előre fizet 26 aranyat. Nem akar újabb rövidet, mert nem tudja, hogy Zara mennyire bírja a piát, és hosszú még az este, kár lenne hamar kiütniük magukat. Aztán visszafordul a nő felé.*
- De annyit elárulok, hogy van benne árulás, dühös tömeg, és sebzett kislány. * Teszi hozzá, hogy azért fenn tartsa az érdeklődést, miközben az italt várják. *
- Oh, és zene! Természetesen, minden jó történetbe kell vagy egy szép nő, vagy valami finom zene. Ebből az előbbi sajnos kimarad. * Sóhajt fel drámaian, majd gyorsan legyint a kezével. *
- Na jó, hagyom a drámaiságot. A bőrszínem miatt akarták a véremet wegtoreni korcsok. Épp egy új társat kerestem az előadásaimhoz... tudod hogy megy ez, én zenélek, a tömeg élvezi, adakoznak, közben a társam kihasználja, hogy sokan összegyűltek, másra figyelnek, és zsebről zsebre száll, mint egy madárka. Azt hittem, hogy meg is van az emberem, épp azon voltunk, hogy megbeszéljük a piszkos anyagiakat, amikor rajtam ütöttek a barátai. Hárman voltak, de szerencsére a sikátor nem volt túl nagy, úgyhogy egyszerre csak ketten tudtak támadni. Az egyik végigvágott rajtam egy tőrrel, miközben a másik szerveit igazgattam a helyére a kardommal. Ezzel, ni. * Veszi elő a tőrt a hazugság közben. *
- Azóta is magamnál tartom, és használom. Ha engem meg tudott sebezni ilyen csúnyán, akkor mire lehet képes az ellenségeimmel szemben.
//Zara//
* Cale felnevet a lány szavait hallva. *
- Rendben, hanyagolni fogom a modorosságot és a színjátékot. * Ígéri csillogó szemekkel, és hanyagul hátra is dől a székben, egyik karját átdobva a háttámlán, sokkal kényelmesebb pozíciót véve fel. Zara szavai Viert juttatják eszébe, ő is így akarta védeni, és oltalmazni, nagyjából ugyan ilyen indokkal. *
- Az egy dolog, de visszahívni se tudnálak. * Csóválja a fejét, és nem mondja azt, hogy nem szorul a nő védelmére, mivel nem kell bizonygatnia semmit. Elég, ha Zara elhiszi a magabiztosságát látva. Közben meghozzák az italokat, és Cale ugyan úgy tesz, mint ivócimborája, aztán fejjel lefelé visszateszi az asztalra a poharat, mert a szokás így kívánja. Legalábbis arrafelé, ahonnan a mélységi származik. A kérdésre elmosolyodik, szemei szokásos ravaszságukkal csillognak. *
- Nem nem, ez a történet több italt kíván. * Ellenkezik, és már int is, hogy egy újabb kört kérjen. Rendel hát kettő Mézsört, és előre fizet 26 aranyat.
Nem akar újabb rövidet, mert nem tudja, hogy Zara mennyire bírja a piát, és hosszú még az este, kár lenne hamar kiütniük magukat. Aztán visszafordul a nő felé.*- De annyit elárulok, hogy van benne árulás, dühös tömeg, és sebzett kislány. * Teszi hozzá, hogy azért fenn tartsa az érdeklődést, miközben az italt várják. *
- Oh, és zene! Természetesen, minden jó történetbe kell vagy egy szép nő, vagy valami finom zene. Ebből az előbbi sajnos kimarad. * Sóhajt fel drámaian, majd gyorsan legyint a kezével. *
- Na jó, hagyom a drámaiságot. A bőrszínem miatt akarták a véremet wegtoreni korcsok. Épp egy új társat kerestem az előadásaimhoz... tudod hogy megy ez, én zenélek, a tömeg élvezi, adakoznak, közben a társam kihasználja, hogy sokan összegyűltek, másra figyelnek, és zsebről zsebre száll, mint egy madárka. Azt hittem, hogy meg is van az emberem, épp azon voltunk, hogy megbeszéljük a piszkos anyagiakat, amikor rajtam ütöttek a barátai. Hárman voltak, de szerencsére a sikátor nem volt túl nagy, úgyhogy egyszerre csak ketten tudtak támadni. Az egyik végigvágott rajtam egy tőrrel, miközben a másik szerveit igazgattam a helyére a kardommal. Ezzel, ni. * Veszi elő a tőrt a hazugság közben. *
- Azóta is magamnál tartom, és használom. Ha engem meg tudott sebezni ilyen csúnyán, akkor mire lehet képes az ellenségeimmel szemben.
12868. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-04 20:55:54
Üzenet elküldve: 2018-10-04 20:55:54
ÚJ
![>Sfetts F'iux [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11328_1543704826_gnom_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Kíváncsian várja a választ, jóllehet azt azért sejti, hogy bizonyos kedélyeket azért még felborzolhat. Nem bánja, hisz a bárd tulajdonképpen ezzel indított. Megbántani nem akarja, nem a stílusa, de a revans érzése benne van a dologban. Mégis, a kíváncsiság érzete erősebb és valóban, a könyvek olvasata nem ugyanaz, mint az élet. Más a mondanivaló. A vén kecskére már csak ő is mosollyal reagál, s fürkészve szív bele pipájába, miközben tekintetét a bárd arcán tartja:*
- Én nem tudtam, hogy barátkozni érkeztél. *Mondja csendesen.* Egyelőre csak beszélgetünk, de hát miért bánt egy képzelt kép, aminek nincs alapja? Egyszerű leírás volt csupán a részemről, hiszen falusi embernek bizonyára úgy nézhetnél ki. Azonban az is igaz, hogy ez meglehetősen kirekesztő nézet. Ezért elnézést kérek. *Hajt fejet, s máris visszakozik, főleg amiatt, amit ezek után kap.*
- Jól forgatod a szavakat bárd. *Mosolyog elismerően a festményes hasonlat után.* Azonban a festmény a küllem, az érzés, mit okoz, az a lényeg. Kívülről szemléljük a világot, s mi belül van, csak tapasztalás útján tudható meg. Mint mondtam, én Wegtorent könyvekből, tán némi hírből ismerem. Azt el kell ismernem, önérzet bizonyára akad csőstül, de talán azt is, hogy más szeméből a szálkát kinézitek, ha ti szátokból hangzik el sértés, azt meg észre sem veszitek. Igaz, Cha'yss? *Ismét vizslató tekintet, egy pillanatra sem rezdül, s nem bántja meg az áradat, mi eztán érkezik.*
- Mert egy festmény vagy, ember! Hát honnan tudnám, mit akarsz közölni, mikor még meg sem ismerhettelek alaposabban. Álcát viselünk mindnyájan. *Szippant pipájába, majd saruja talpához verdesi, hogy az a maradék néhány szem kihulljon belőle.* Azonban az én álcám kevéssé rejt, talán ilyen vagyok? Őszinte? Ki tudja? *Kérdezi kétértelműen, bár ezúttal talán ő tesz fel költői kérdést.*
- Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Bár ez utóbbi kijelentésre van inkább sansz, legalábbis rám nézve az a valószínűbb. És te vajon kihez tartozol, vagy szeretnél tartozni? *Kérdezi hirtelen, figyelmen kívül hagyva, hogy nem válaszolt egyértelműen a korábbi kérdésre.*
*Kíváncsian várja a választ, jóllehet azt azért sejti, hogy bizonyos kedélyeket azért még felborzolhat. Nem bánja, hisz a bárd tulajdonképpen ezzel indított. Megbántani nem akarja, nem a stílusa, de a revans érzése benne van a dologban. Mégis, a kíváncsiság érzete erősebb és valóban, a könyvek olvasata nem ugyanaz, mint az élet. Más a mondanivaló. A vén kecskére már csak ő is mosollyal reagál, s fürkészve szív bele pipájába, miközben tekintetét a bárd arcán tartja:*
- Én nem tudtam, hogy barátkozni érkeztél. *Mondja csendesen.* Egyelőre csak beszélgetünk, de hát miért bánt egy képzelt kép, aminek nincs alapja? Egyszerű leírás volt csupán a részemről, hiszen falusi embernek bizonyára úgy nézhetnél ki. Azonban az is igaz, hogy ez meglehetősen kirekesztő nézet. Ezért elnézést kérek. *Hajt fejet, s máris visszakozik, főleg amiatt, amit ezek után kap.*
- Jól forgatod a szavakat bárd. *Mosolyog elismerően a festményes hasonlat után.* Azonban a festmény a küllem, az érzés, mit okoz, az a lényeg. Kívülről szemléljük a világot, s mi belül van, csak tapasztalás útján tudható meg. Mint mondtam, én Wegtorent könyvekből, tán némi hírből ismerem. Azt el kell ismernem, önérzet bizonyára akad csőstül, de talán azt is, hogy más szeméből a szálkát kinézitek, ha ti szátokból hangzik el sértés, azt meg észre sem veszitek. Igaz, Cha'yss? *Ismét vizslató tekintet, egy pillanatra sem rezdül, s nem bántja meg az áradat, mi eztán érkezik.*
- Mert egy festmény vagy, ember! Hát honnan tudnám, mit akarsz közölni, mikor még meg sem ismerhettelek alaposabban. Álcát viselünk mindnyájan. *Szippant pipájába, majd saruja talpához verdesi, hogy az a maradék néhány szem kihulljon belőle.* Azonban az én álcám kevéssé rejt, talán ilyen vagyok? Őszinte? Ki tudja? *Kérdezi kétértelműen, bár ezúttal talán ő tesz fel költői kérdést.*
- Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Bár ez utóbbi kijelentésre van inkább sansz, legalábbis rám nézve az a valószínűbb. És te vajon kihez tartozol, vagy szeretnél tartozni? *Kérdezi hirtelen, figyelmen kívül hagyva, hogy nem válaszolt egyértelműen a korábbi kérdésre.*
12867. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-04 15:20:23
Üzenet elküldve: 2018-10-04 15:20:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
*Kicsit előre dőlve támasztja ajkát az asztalon könyökölve, úgy hallgatja Calet.*
- Ugyan, kérlek! *Kezd bele nevetve.* Hagyd már ezt a modorosságot! Nem játszod jól.
*Nem kioktatni akarja a férfit, csak viccelődik vele, habár amit mond, azt valóban úgy is gondolja. Hallotta ár ő kalandos találkozásukkor is beszélni, és az még csak közel sem volt ehhez.*
- Nem, a megkéseléshez lenne egy-két szavam. Milyen az már, hogy meghívlak inni, és még csak nem is tudsz szórakoztatni. A-a, ezt nem engedem.
*Közben megérkezik a felszolgáló lány az italaikkal. Előkotor a zsebéből 32 aranyat a két Pálinka fejében, és átadja a nőnek, aki távozik is.*
- No, kezdésnek nem lesz rossz.
*Gyorsan le is húzza, majd mosolyogva pillant végig Calen. Szinte lehetetlen, hogy ne akadjon meg szeme a hosszú vágáson minden alkalommal. Eddig ugyan nem akart rákérdezni, de úgy véli, talán így az esti iszogatás alkalmával nem fogja a szívére venni.*
- Jól rajtad hagyta valaki a nyomát... Hogy szerezted azt a vágást?
//Cale//
*Kicsit előre dőlve támasztja ajkát az asztalon könyökölve, úgy hallgatja Calet.*
- Ugyan, kérlek! *Kezd bele nevetve.* Hagyd már ezt a modorosságot! Nem játszod jól.
*Nem kioktatni akarja a férfit, csak viccelődik vele, habár amit mond, azt valóban úgy is gondolja. Hallotta ár ő kalandos találkozásukkor is beszélni, és az még csak közel sem volt ehhez.*
- Nem, a megkéseléshez lenne egy-két szavam. Milyen az már, hogy meghívlak inni, és még csak nem is tudsz szórakoztatni. A-a, ezt nem engedem.
*Közben megérkezik a felszolgáló lány az italaikkal. Előkotor a zsebéből 32 aranyat a két Pálinka fejében, és átadja a nőnek, aki távozik is.
*- No, kezdésnek nem lesz rossz.
*Gyorsan le is húzza, majd mosolyogva pillant végig Calen. Szinte lehetetlen, hogy ne akadjon meg szeme a hosszú vágáson minden alkalommal. Eddig ugyan nem akart rákérdezni, de úgy véli, talán így az esti iszogatás alkalmával nem fogja a szívére venni.*
- Jól rajtad hagyta valaki a nyomát... Hogy szerezted azt a vágást?
12866. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-04 11:46:32
Üzenet elküldve: 2018-10-04 11:46:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mogrim//
*Learon éppen azon mereng a birtoképítéses gondolata után, hogy mi lehet régi mesterével, Worenthel. Rég hallott az öregről, és jelenleg is csak annyit tud, hogy a Thargok megvetik és amúgy a városi tanács tagja volt. Most meg ugye nincs is már talán tanács így a lázongások után, vagy ha van is, hát senki nem fogja szóvá tenni, hogy ő bizony beletartozik, mert mi sem lenne veszélyesebb! Ekkor pillantja meg a beérkező alakot, aki nem más, mint Mogrim, a Vaskorsó pultosa, akiről csak annyit tud, hogy varázslónak tanul, és azért gyűjtögeti a pénzt a munkájával. Alig pár mondatot tudott meg erről a fickóról és azt is másodkézből, az egyik kocsmai beszélgetése alatt, meg egy másik kiszolgálótól.*
-Áh, Mogrim barátom! *Áll is fel egyből a Sajt-mester, hogy kézfogásra nyújtsa a kezét, így üdvözölve a jó ismerőst. Aki kocsmáros, az neki nem lehet ellensége, és ha Tharg, az meg főleg jó!*
-Persze! Legnagyobb örömömre szolgálna! Egyedül sörözni úgyis unalmas! *Invitálja egy karlendítéssel a székhez a férfit, majd maga is helyet foglal újra.*
-Mi járatban erre? Hogyhogy nem a Vaskorsóban szolgálja ki az ilyen iszákosokat, mint jómagam? *Neveti el magát a pásztor, és kortyol egyet az italából.*
-Oh, milyen faragatlan vagyok! Kér egy korsó sört, vagy valamit inni? *Hiszen, ha már itt ül vele szemben, akkor nem jó dolog, ha csak egyedül iszik, sőt! Egyenesen bunkóság.*
//Mogrim//
*Learon éppen azon mereng a birtoképítéses gondolata után, hogy mi lehet régi mesterével, Worenthel. Rég hallott az öregről, és jelenleg is csak annyit tud, hogy a Thargok megvetik és amúgy a városi tanács tagja volt. Most meg ugye nincs is már talán tanács így a lázongások után, vagy ha van is, hát senki nem fogja szóvá tenni, hogy ő bizony beletartozik, mert mi sem lenne veszélyesebb! Ekkor pillantja meg a beérkező alakot, aki nem más, mint Mogrim, a Vaskorsó pultosa, akiről csak annyit tud, hogy varázslónak tanul, és azért gyűjtögeti a pénzt a munkájával. Alig pár mondatot tudott meg erről a fickóról és azt is másodkézből, az egyik kocsmai beszélgetése alatt, meg egy másik kiszolgálótól.*
-Áh, Mogrim barátom! *Áll is fel egyből a Sajt-mester, hogy kézfogásra nyújtsa a kezét, így üdvözölve a jó ismerőst. Aki kocsmáros, az neki nem lehet ellensége, és ha Tharg, az meg főleg jó!*
-Persze! Legnagyobb örömömre szolgálna! Egyedül sörözni úgyis unalmas! *Invitálja egy karlendítéssel a székhez a férfit, majd maga is helyet foglal újra.*
-Mi járatban erre? Hogyhogy nem a Vaskorsóban szolgálja ki az ilyen iszákosokat, mint jómagam? *Neveti el magát a pásztor, és kortyol egyet az italából.*
-Oh, milyen faragatlan vagyok! Kér egy korsó sört, vagy valamit inni? *Hiszen, ha már itt ül vele szemben, akkor nem jó dolog, ha csak egyedül iszik, sőt! Egyenesen bunkóság.*
12865. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-03 22:21:16
Üzenet elküldve: 2018-10-03 22:21:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zara//
* Cale mosolyogva sétál be a fogadóba, egész jó kedve van most este. Nem zavarja, hogy ilyenkor járják az utcákat, már hozzászokott a jelenlegi állapotokhoz, és Zara is egészen beletanult a helyzetbe. Már rég nem az a feltűnő páros, akik a téren voltak. A sötételf is kiszúr ismerős alakokat, lehet, hogy akad köztük közös ismerős is, de nem igazán foglalkozik most velük. Az ajtó közelében ülő egyik férfival azért parolázik, ha már annyira nyújtja a kezét, de persze már siet is Zara után, akit egy pillanatra sem veszít szem elől. Kár is lenne, egy ilyen szépséget. *
- Nagylelkűséged lekötelezi ezt a szürke szamarat. * Mosolyog a bárd, és helyet foglal ő is az asztalnál, miközben élvezi az irigykedő tekinteteket. *
- Alighanem te vagy a legszebb kísérő, akivel eddig a Pegában jártam. * Teszi hozzá, a kivételesen őszinte mondatot. * Úgyhogy ha puszta féltékenységből megkéselnek, az a te lelkeden szárad. * Nevet fel halkan, miközben az italukat várja. Azt nem teszi hozzá, hogy a késelési próbálkozásokhoz neki is lesz egy-két szava, ravaszul csillogó szeme ezt elárulhatja a lány számára. Na nem mintha annyira szeretné kiprovokálni, de azért szerzett már tapasztalatot kocsmai verekedések terén, úgyhogy nem adná olyan könnyen se magát, se Zarát. *
A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.03 22:21:30
//Zara//
* Cale mosolyogva sétál be a fogadóba, egész jó kedve van most este. Nem zavarja, hogy ilyenkor járják az utcákat, már hozzászokott a jelenlegi állapotokhoz, és Zara is egészen beletanult a helyzetbe. Már rég nem az a feltűnő páros, akik a téren voltak. A sötételf is kiszúr ismerős alakokat, lehet, hogy akad köztük közös ismerős is, de nem igazán foglalkozik most velük. Az ajtó közelében ülő egyik férfival azért parolázik, ha már annyira nyújtja a kezét, de persze már siet is Zara után, akit egy pillanatra sem veszít szem elől. Kár is lenne, egy ilyen szépséget. *
- Nagylelkűséged lekötelezi ezt a szürke szamarat. * Mosolyog a bárd, és helyet foglal ő is az asztalnál, miközben élvezi az irigykedő tekinteteket. *
- Alighanem te vagy a legszebb kísérő, akivel eddig a Pegában jártam. * Teszi hozzá, a kivételesen őszinte mondatot. * Úgyhogy ha puszta féltékenységből megkéselnek, az a te lelkeden szárad. * Nevet fel halkan, miközben az italukat várja. Azt nem teszi hozzá, hogy a késelési próbálkozásokhoz neki is lesz egy-két szava, ravaszul csillogó szeme ezt elárulhatja a lány számára. Na nem mintha annyira szeretné kiprovokálni, de azért szerzett már tapasztalatot kocsmai verekedések terén, úgyhogy nem adná olyan könnyen se magát, se Zarát. *
A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.03 22:21:30
12864. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-03 17:16:47
Üzenet elküldve: 2018-10-03 17:16:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Cale//
*Az utcák már rég kihaltak, csak néhány gyanús, kapucnis alak szállingózik a falak tövében. Nem csoda, ki akarna éjszaka a mostani állapotokban odakint mászkálni, főleg ezen a környéken? Zaráék mégis úgy érzik, ez a legmegfelelőbb alkalom, hogy kicsit kirúgjanak a hámból, és megünnepeljék... Hát, igazából nincs nagyon mit, de nem is kell az ünneplésre ok. A Pegazusban pedig ilyenkor sem áll meg az élet, és bár tele nincsen, ahogy szokott, azért elég sok arc fordul meg itt esténként.
Ahogy Zara benyit és körbepillant, jó pár ismerős alakot fel vél fedezni az emberek között. Régi ivós cimborákat, akikkel az alkohol mámora hozta őket össze. Igaz, most akár a kikötőben lévő, nyilván méltán hírhedt Rumos Rókalyukhoz hasonlítaná a társaság összetételét, de annál jobb! Végre nem kell a kéj után vágyódó nemes asszonyokat kerülgetnie.
Leül egy asztalhoz a sarokban. Ha Cale követi, int a pincérnek, hogy két italt kérnek, valami jó ütőset, ha lehet.*
- Állom most én ezt a kört. Egyébként esküszöm, ebben a pár napban csak meglepetéseket okozol nekem. Például reggel még fogadni sem mertem volna rá, hogy én ma veled fogok kocsmázni. Hát de ha nincs ló, jó a szamár is...
*Elvigyorodik, egyértelműen látszik rajta, hogy csak viccelődik. Vagy ha mégsem, a helyzeten mindenképp jól szórakozik.*
//Cale//
*Az utcák már rég kihaltak, csak néhány gyanús, kapucnis alak szállingózik a falak tövében. Nem csoda, ki akarna éjszaka a mostani állapotokban odakint mászkálni, főleg ezen a környéken? Zaráék mégis úgy érzik, ez a legmegfelelőbb alkalom, hogy kicsit kirúgjanak a hámból, és megünnepeljék... Hát, igazából nincs nagyon mit, de nem is kell az ünneplésre ok. A Pegazusban pedig ilyenkor sem áll meg az élet, és bár tele nincsen, ahogy szokott, azért elég sok arc fordul meg itt esténként.
Ahogy Zara benyit és körbepillant, jó pár ismerős alakot fel vél fedezni az emberek között. Régi ivós cimborákat, akikkel az alkohol mámora hozta őket össze. Igaz, most akár a kikötőben lévő, nyilván méltán hírhedt Rumos Rókalyukhoz hasonlítaná a társaság összetételét, de annál jobb! Végre nem kell a kéj után vágyódó nemes asszonyokat kerülgetnie.
Leül egy asztalhoz a sarokban. Ha Cale követi, int a pincérnek, hogy két italt kérnek, valami jó ütőset, ha lehet.*
- Állom most én ezt a kört. Egyébként esküszöm, ebben a pár napban csak meglepetéseket okozol nekem. Például reggel még fogadni sem mertem volna rá, hogy én ma veled fogok kocsmázni. Hát de ha nincs ló, jó a szamár is...
*Elvigyorodik, egyértelműen látszik rajta, hogy csak viccelődik. Vagy ha mégsem, a helyzeten mindenképp jól szórakozik.*
12863. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-02 12:38:52
Üzenet elküldve: 2018-10-02 12:38:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon//
*A kőből készült hatalmas épület régi, kedves emlékeket juttat eszébe. A masszív faajtón benyitva feldereng előtte, hogy Worenth mesterrel járt itt utoljára. Bizony jó ideje már ennek. Mesteréről nem sokat hallott az utóbbi időben. A mai válságos körülmények között reméli, hogy nem esett baja egykori mesterének. Belépve egyből megcsapja a bejárattól jobbra lévő nagy kályhából áramló kellemes meleg. Nincs még itt a tél, de az ősz, erős, hideg szelei már borzolják a kedélyeket odakint. Nem árt egy kicsit jobban felöltözni, felkészülni a beköszönő hűvös időszakra. Belépve kezét megdörzsöli a kellemes melegben. Balra tekintve elkapja a pultos köszönését amire biccentve válaszol. Éles szemei és kíváncsi tekintete körbejár a szépen díszített falakon. Másnak talán megszokott az ilyen apróság, de egy ügyes kezű gnómnak minden szép remekmű felkelti a kíváncsiságát. Néhány pillanatig elidőzik a falakon majd odatéved a tekintete, arra az asztalra, ahol annak idején mesterével üldögéltek és beszélgettek. Elég jó az emlékezete így nem felejtette el, hogy pontosan melyik asztal volt az. Tekintete meglepetté válik amikor ismerős arcot pillant meg annál a bizonyos asztalnál. Jobban megnézve az Amon Ruadhi pásztor, Learon az. Hallotta már a nevét a Vaskorsóban emlegetve, illetve a férfi is járt párszor ott amikor még Mogrim ott dolgozott. Odasétál a férfi asztalához és illendően köszönti őt.*
- Learon úr üdvözlöm! Megengedi, hogy csatlakozzak? *Mosolyogva kérdi a férfitól. Elég nagy ez a város és ritka alkalom, hogy ismerős arcot lásson itt. Főleg thargokat ismer, hiszen köztük élt, ők pedig nem sűrűn hagyják el az otthonukat. Most azonban kíváncsi, hogy mi járatban lehet itt a pásztor, akivel nem volt még szerencséje egy jót beszélgetni. Végig gondolva a dolgot szinte alig tud valamit a férfiról, azon kívül, hogy pásztor vagy valami hasonlóval foglalatoskodik. Hátha megtudhat egy két újdonságot, érdekességet is a férfitól.*
//Learon//
*A kőből készült hatalmas épület régi, kedves emlékeket juttat eszébe. A masszív faajtón benyitva feldereng előtte, hogy Worenth mesterrel járt itt utoljára. Bizony jó ideje már ennek. Mesteréről nem sokat hallott az utóbbi időben. A mai válságos körülmények között reméli, hogy nem esett baja egykori mesterének. Belépve egyből megcsapja a bejárattól jobbra lévő nagy kályhából áramló kellemes meleg. Nincs még itt a tél, de az ősz, erős, hideg szelei már borzolják a kedélyeket odakint. Nem árt egy kicsit jobban felöltözni, felkészülni a beköszönő hűvös időszakra. Belépve kezét megdörzsöli a kellemes melegben. Balra tekintve elkapja a pultos köszönését amire biccentve válaszol. Éles szemei és kíváncsi tekintete körbejár a szépen díszített falakon. Másnak talán megszokott az ilyen apróság, de egy ügyes kezű gnómnak minden szép remekmű felkelti a kíváncsiságát. Néhány pillanatig elidőzik a falakon majd odatéved a tekintete, arra az asztalra, ahol annak idején mesterével üldögéltek és beszélgettek. Elég jó az emlékezete így nem felejtette el, hogy pontosan melyik asztal volt az. Tekintete meglepetté válik amikor ismerős arcot pillant meg annál a bizonyos asztalnál. Jobban megnézve az Amon Ruadhi pásztor, Learon az. Hallotta már a nevét a Vaskorsóban emlegetve, illetve a férfi is járt párszor ott amikor még Mogrim ott dolgozott. Odasétál a férfi asztalához és illendően köszönti őt.*
- Learon úr üdvözlöm! Megengedi, hogy csatlakozzak? *Mosolyogva kérdi a férfitól. Elég nagy ez a város és ritka alkalom, hogy ismerős arcot lásson itt. Főleg thargokat ismer, hiszen köztük élt, ők pedig nem sűrűn hagyják el az otthonukat. Most azonban kíváncsi, hogy mi járatban lehet itt a pásztor, akivel nem volt még szerencséje egy jót beszélgetni. Végig gondolva a dolgot szinte alig tud valamit a férfiról, azon kívül, hogy pásztor vagy valami hasonlóval foglalatoskodik. Hátha megtudhat egy két újdonságot, érdekességet is a férfitól.*
12862. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-02 12:30:55
Üzenet elküldve: 2018-10-02 12:30:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ha tudatában van is a gnóm bizalmatlanságának, nem látszik rajta, hogy zavarná. Fesztelen és könnyed hangon társalog, mintha régi jó barátok volnának asztaltársával, pedig csak most ismerkedtek meg és az sem volt túl barátságos.*
- Ennyi energiát nem fektetnék abba, hogy felkeltsem egy vén kecske érdeklődését. *Mosolyog jót a sértésnek is beillő kijelentésen. Persze nincs neki gondja az embertől eltérő fajúakkal, egyszerűen csak ilyen a felfogása.
A beszélgetés további részén csak féloldalasan mosolyog. Még hogy kapával? Nah, ez a sértés. Aztán a továbbiakkal egyenes arányban csökken a mosolya, hogy átadja helyét egy olyan arckifejezésnek, mintha egy visszataszító dolgot kellene néznie. A disznószag említésénél pedig már fel is horkan.*
- Ha te így barátkozol, akkor nem akarom tudni, hogyan utálsz másokat. *Jelenti ki és egyértelműsíti, hogy őt magát parasztként elképzelni is sértés.*
- Különben is, miből gondolod, hogy azt akarom, hogy meghallgasson bárki is? Ha mégis zenélek vagy verselek, miért kell azt mások szórakoztatására tennem? Gyöngyöt a disznók elé? *Kérdi a kocsma belső tere felé intve.*
- Sem nem akarom eladni magam, sem nem hízelegni másoknak. És még neked sem kell bizonyítanom semmit. *Mutat ujjával a gnóm felé, ami akár még feddő mozdulatnak is betudható.
A Wegtorenről szóló szavakat enyhe megvetéssel az arcán hallgatja. A megvetés nem szülővárosának, hanem a szavaknak szól.*
- Azt hittem, te okosabb ember, azaz gnóm vagy. Amiket mondasz olyan, mintha egy festményről akarnád megmondani, milyen a virágok illata. *Horkan lenézően. Azt gondolta, a gnóm valami tudósféle, felvilágosult, nyitott gondolkodású egyén, erre most könyvekből olvasott szavakból mond ítéletet Wegtoren felett.*
- Azt ne mondd, hogy Arthenior más. Wegtorenben az erősebb magasra ér, legyen az pór vagy ősi ház sarja. Ez a fejlődés kulcsa, nem a dekadens artheniori nemesség belterjessége. Wegtoren nem a káosz melegágya, látni kell, érezni és máris érteni fogod, de mit is magyarázok neked. *Legyint, megelégelve a magyarázkodást.
A következő mondat a gnóm részéről viszont felér egy arculcsapással. A bárd sárga ragadozószeme összeszűkül, ajkán vészjósló mosoly fut végig.*
- Te sértegetsz engem, Sfetts F'iux? *Kérdi, de inkább kijelent. Vagy éppen így próbálja meg kiugrasztani a bokorból a nyulat és kibillenteni magabiztosságából a bárdot.*
- Nem tudsz semmit rólam, mégis pálcát törsz felettem. És még én nem vagyok mézesmázos és behízelgő. *Villantja meg tökéletes mosolyát.*
- Mi nem is különbözünk annyira egymástól. Csak te egy vén kecske álcája mögé bújsz. *Koppint az asztalon végeredményül.
Pár pillanatig fürkészi még a gnóm arcát, majd végül halk sóhajjal lép túl, mintha mi sem történt volna, bár biztosan lesz még reakció az elhangzottakra.*
- A Patkányokról semmit, meg amúgy senki másról. Csak tapogatózom a sötétben. De csak a Patkányokra kérdeztél rá, csak nem közéjük tartozol, te kujon? *Nevet fel, s úgy néz a gnómra, mint egy szagot fogott vadászkopó.*
*Ha tudatában van is a gnóm bizalmatlanságának, nem látszik rajta, hogy zavarná. Fesztelen és könnyed hangon társalog, mintha régi jó barátok volnának asztaltársával, pedig csak most ismerkedtek meg és az sem volt túl barátságos.*
- Ennyi energiát nem fektetnék abba, hogy felkeltsem egy vén kecske érdeklődését. *Mosolyog jót a sértésnek is beillő kijelentésen. Persze nincs neki gondja az embertől eltérő fajúakkal, egyszerűen csak ilyen a felfogása.
A beszélgetés további részén csak féloldalasan mosolyog. Még hogy kapával? Nah, ez a sértés. Aztán a továbbiakkal egyenes arányban csökken a mosolya, hogy átadja helyét egy olyan arckifejezésnek, mintha egy visszataszító dolgot kellene néznie. A disznószag említésénél pedig már fel is horkan.*
- Ha te így barátkozol, akkor nem akarom tudni, hogyan utálsz másokat. *Jelenti ki és egyértelműsíti, hogy őt magát parasztként elképzelni is sértés.*
- Különben is, miből gondolod, hogy azt akarom, hogy meghallgasson bárki is? Ha mégis zenélek vagy verselek, miért kell azt mások szórakoztatására tennem? Gyöngyöt a disznók elé? *Kérdi a kocsma belső tere felé intve.*
- Sem nem akarom eladni magam, sem nem hízelegni másoknak. És még neked sem kell bizonyítanom semmit. *Mutat ujjával a gnóm felé, ami akár még feddő mozdulatnak is betudható.
A Wegtorenről szóló szavakat enyhe megvetéssel az arcán hallgatja. A megvetés nem szülővárosának, hanem a szavaknak szól.*
- Azt hittem, te okosabb ember, azaz gnóm vagy. Amiket mondasz olyan, mintha egy festményről akarnád megmondani, milyen a virágok illata. *Horkan lenézően. Azt gondolta, a gnóm valami tudósféle, felvilágosult, nyitott gondolkodású egyén, erre most könyvekből olvasott szavakból mond ítéletet Wegtoren felett.*
- Azt ne mondd, hogy Arthenior más. Wegtorenben az erősebb magasra ér, legyen az pór vagy ősi ház sarja. Ez a fejlődés kulcsa, nem a dekadens artheniori nemesség belterjessége. Wegtoren nem a káosz melegágya, látni kell, érezni és máris érteni fogod, de mit is magyarázok neked. *Legyint, megelégelve a magyarázkodást.
A következő mondat a gnóm részéről viszont felér egy arculcsapással. A bárd sárga ragadozószeme összeszűkül, ajkán vészjósló mosoly fut végig.*
- Te sértegetsz engem, Sfetts F'iux? *Kérdi, de inkább kijelent. Vagy éppen így próbálja meg kiugrasztani a bokorból a nyulat és kibillenteni magabiztosságából a bárdot.*
- Nem tudsz semmit rólam, mégis pálcát törsz felettem. És még én nem vagyok mézesmázos és behízelgő. *Villantja meg tökéletes mosolyát.*
- Mi nem is különbözünk annyira egymástól. Csak te egy vén kecske álcája mögé bújsz. *Koppint az asztalon végeredményül.
Pár pillanatig fürkészi még a gnóm arcát, majd végül halk sóhajjal lép túl, mintha mi sem történt volna, bár biztosan lesz még reakció az elhangzottakra.*
- A Patkányokról semmit, meg amúgy senki másról. Csak tapogatózom a sötétben. De csak a Patkányokra kérdeztél rá, csak nem közéjük tartozol, te kujon? *Nevet fel, s úgy néz a gnómra, mint egy szagot fogott vadászkopó.*
12861. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2018-10-02 10:57:02
Üzenet elküldve: 2018-10-02 10:57:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mogrim//
*Learon éppen egy asztalnál ül, most egyik jószága sincs vele, hiszen éppen, hogy csak elugrott a városba, hogy némi ügyes bajos dolgait intézze, és körbe nézhessen egy kicsit. Csupán Redul, a hűséges, idős igáslova pihen az istállóban, várva, hogy gazdája visszatérjen és elindulhassanak vissza a birtokokra. A pásztor csupán a nosztalgia miatt ült ide be, meg, hogy megigyon egy sört. Valahogy egyedi íze van annak, amit itt adnak, és nem olyan, mint a rumosban, vagy Amonon. Persze rosszabb minőség is, de nem mindig azért iszik valamit az ember, mert finom, hanem csak az ismerős íz miatt. Lassan hátra dől a széken és elgondolkodik, hogy milyen sokat előre haladt ebben az évben. Varázstudása is szépen meggyarapodott, és már rendesen hasznát is tudja venni annak, nem csak annak az egy fanevelésnek amit még Worenth mester tanított meg neki annak idején, évekkel ezelőtt. Persze még mindig az a leghasznosabb mágia a tarsolyában, de azért már így víz és tűz és holdággal együtt, egész szép kis repertoárja lett.* ~A következő az lesz, hogy tökéletesítem a földágat, hogy utána minden ágat megtanulhassak a feléig! Ott meg is állhatok egy időre, nem kell sietnem, és koncentrálhatok a birtokra teljes egészében!~
//Mogrim//
*Learon éppen egy asztalnál ül, most egyik jószága sincs vele, hiszen éppen, hogy csak elugrott a városba, hogy némi ügyes bajos dolgait intézze, és körbe nézhessen egy kicsit. Csupán Redul, a hűséges, idős igáslova pihen az istállóban, várva, hogy gazdája visszatérjen és elindulhassanak vissza a birtokokra. A pásztor csupán a nosztalgia miatt ült ide be, meg, hogy megigyon egy sört. Valahogy egyedi íze van annak, amit itt adnak, és nem olyan, mint a rumosban, vagy Amonon. Persze rosszabb minőség is, de nem mindig azért iszik valamit az ember, mert finom, hanem csak az ismerős íz miatt. Lassan hátra dől a széken és elgondolkodik, hogy milyen sokat előre haladt ebben az évben. Varázstudása is szépen meggyarapodott, és már rendesen hasznát is tudja venni annak, nem csak annak az egy fanevelésnek amit még Worenth mester tanított meg neki annak idején, évekkel ezelőtt. Persze még mindig az a leghasznosabb mágia a tarsolyában, de azért már így víz és tűz és holdággal együtt, egész szép kis repertoárja lett.* ~A következő az lesz, hogy tökéletesítem a földágat, hogy utána minden ágat megtanulhassak a feléig! Ott meg is állhatok egy időre, nem kell sietnem, és koncentrálhatok a birtokra teljes egészében!~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18867-18886