Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 972 (19421. - 19440. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
19440. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 20:00:43
Üzenet elküldve: 2024-10-20 20:00:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Eeyr vagy Teysus //
* Amíg a tündérnél a szó, addig is eszik pár kanállal az előtte lévő ételből. Még nem hűlt ki egészen, pont kellemes, ahogy az íze is. Nem mintha a hosszú utat megjárt férfinak nagy elvárásai lennének a kosztot illetően. Eszik tehát, de közben alig veszi le tekintetét a vitapartneréről, aki most még kezeivel is magyarázza, hogy neki van igaza. Muzomgo el is mosolyodik rajta. Eszébe jut, hogy mennyivel egyszerűbb lenne lezárni a vitát azzal, hogy "Rendben, neked van igazad!", de ennél eltökéltebb ember. Arra ugyan nem lát sok esélyt, hogy áttérítse a másikat, de nem riad vissza attól, hogy nézeteiket ütköztessék – aztán az élet majd eldönti, melyiküknek volt jobban igaza. Vagy nem. Mielőtt válaszolna a tündér érvelésére, ő is beleiszik a sörébe, aminek még ezután is a jó háromnegyede megmarad. Muzomgo nem akarja, hogy az ital a fejébe szálljon, hiszen a kocsmai filozófiai vita után még a templomba szeretne látogatni, hogy tiszteletét tegye Eeyr előtt és talán a helyi papokkal is találkozzon. *
– Az egyensúly fontos, de Eeyr szeretetre és önzetlenségre tanít bennünket. A puszta érzelmek kontroll nélkül olyanok, mint az erdőtűz és épp a hitetlenekre jellemzőek. Sokan félreértik az istennő tanait – azt gondolják, akkor lesznek boldogak, ha kiélik minden érzelmüket. Eeyr igaz papja nem azért ad pofont, mert dühös, hanem hogy észhez térj. Más istenek tanait követve talán elérheted saját céljaidat, de sosem leled meg az igaz boldogságot, ami kizárólag mások segítésével lehetséges. A szív túlsúlya csak akkor veszélyes, ha nincs mögötte isteni cél. A célomat nem én választottam, hanem Eeyr szabta rám, amikor megmart az a kígyó. Ez volt az én pofonom az istennőtől. Aztán még számos másik, amíg idáig jutottam. Így hát az érvelésed hibás; ilyen alapon te is Eeyr tanait követted, amikor kenyeret adtál a szegényeknek.
* Iszik egy kortyot, majd egyből folytatja is. *
– A másik oldalon ott van az ész és a logika. Legalábbis úgy tudom, ezzel a jelszóval terjesztik elmaradottabb vidékeken a sötét isten tanait. Már, ha tanoknak lehet azt nevezni. Csakhogy az ő hívei szintén csak önös érdekeiket látják és eszük ágában sincs másokat megsegíteni. Úgy látom, abban legalább egyetértünk, hogy ez a szemléletmód nem vezet se az egyén, se mások boldogságához hosszabb távon. Azonban a helyes út megtalálása nem olyan egyszerű, hogy átlagot vonsz két szélsőséges nézetből. A helyes út megtalálása nehéz, de kifizetődő.
* Megint iszik egy kortyot, majd pár kanállal a raguból. De nincs sok ideje falatozni, mert a másik témára is reagál a tündér. Megvonja vállait. *
– Elég elfoglaltnak tűnt, így csak néhány szót váltottunk. Azért szólítottam meg, hogy megbizonyosodjak arról, hogy Artheniorba értem. Tudod, messziről érkeztem, ezért nem tudtam még azt sem, hogy hol találom a templomot. De, ha itt végzek, az lesz a következő úti célom. Gondolom Teysus papjának túl magasztos hely lenne az, de ha gondolod, velem tarthatsz, ha nincs más dolgod. * Szívesen folytatná a vitát akár az utcán is, de a kocsmáros úr leírásából már egyedül is odatalál majd. *
* Amíg a tündérnél a szó, addig is eszik pár kanállal az előtte lévő ételből. Még nem hűlt ki egészen, pont kellemes, ahogy az íze is. Nem mintha a hosszú utat megjárt férfinak nagy elvárásai lennének a kosztot illetően. Eszik tehát, de közben alig veszi le tekintetét a vitapartneréről, aki most még kezeivel is magyarázza, hogy neki van igaza. Muzomgo el is mosolyodik rajta. Eszébe jut, hogy mennyivel egyszerűbb lenne lezárni a vitát azzal, hogy "Rendben, neked van igazad!", de ennél eltökéltebb ember. Arra ugyan nem lát sok esélyt, hogy áttérítse a másikat, de nem riad vissza attól, hogy nézeteiket ütköztessék – aztán az élet majd eldönti, melyiküknek volt jobban igaza. Vagy nem. Mielőtt válaszolna a tündér érvelésére, ő is beleiszik a sörébe, aminek még ezután is a jó háromnegyede megmarad. Muzomgo nem akarja, hogy az ital a fejébe szálljon, hiszen a kocsmai filozófiai vita után még a templomba szeretne látogatni, hogy tiszteletét tegye Eeyr előtt és talán a helyi papokkal is találkozzon. *
– Az egyensúly fontos, de Eeyr szeretetre és önzetlenségre tanít bennünket. A puszta érzelmek kontroll nélkül olyanok, mint az erdőtűz és épp a hitetlenekre jellemzőek. Sokan félreértik az istennő tanait – azt gondolják, akkor lesznek boldogak, ha kiélik minden érzelmüket. Eeyr igaz papja nem azért ad pofont, mert dühös, hanem hogy észhez térj. Más istenek tanait követve talán elérheted saját céljaidat, de sosem leled meg az igaz boldogságot, ami kizárólag mások segítésével lehetséges. A szív túlsúlya csak akkor veszélyes, ha nincs mögötte isteni cél. A célomat nem én választottam, hanem Eeyr szabta rám, amikor megmart az a kígyó. Ez volt az én pofonom az istennőtől. Aztán még számos másik, amíg idáig jutottam. Így hát az érvelésed hibás; ilyen alapon te is Eeyr tanait követted, amikor kenyeret adtál a szegényeknek.
* Iszik egy kortyot, majd egyből folytatja is. *
– A másik oldalon ott van az ész és a logika. Legalábbis úgy tudom, ezzel a jelszóval terjesztik elmaradottabb vidékeken a sötét isten tanait. Már, ha tanoknak lehet azt nevezni. Csakhogy az ő hívei szintén csak önös érdekeiket látják és eszük ágában sincs másokat megsegíteni. Úgy látom, abban legalább egyetértünk, hogy ez a szemléletmód nem vezet se az egyén, se mások boldogságához hosszabb távon. Azonban a helyes út megtalálása nem olyan egyszerű, hogy átlagot vonsz két szélsőséges nézetből. A helyes út megtalálása nehéz, de kifizetődő.
* Megint iszik egy kortyot, majd pár kanállal a raguból. De nincs sok ideje falatozni, mert a másik témára is reagál a tündér. Megvonja vállait. *
– Elég elfoglaltnak tűnt, így csak néhány szót váltottunk. Azért szólítottam meg, hogy megbizonyosodjak arról, hogy Artheniorba értem. Tudod, messziről érkeztem, ezért nem tudtam még azt sem, hogy hol találom a templomot. De, ha itt végzek, az lesz a következő úti célom. Gondolom Teysus papjának túl magasztos hely lenne az, de ha gondolod, velem tarthatsz, ha nincs más dolgod. * Szívesen folytatná a vitát akár az utcán is, de a kocsmáros úr leírásából már egyedül is odatalál majd. *
19439. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 19:41:46
Üzenet elküldve: 2024-10-20 19:41:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Az egy, majd nem sokkal később két pohár víz jobban esik most neki minden orvosságnál. Lassan kitisztul a kép, és múlik a szédülés, közben egyre jobban szeretné tudni, hogy mi történt pontosan. Nem titkolja, hogy nincs jól, felesleges volna, úgyis mindketten látják, hogy nincs. Bár, hogy hisznek-e a szemüknek, az már erősen kétséges.*
- Csak annyira, amennyire te, hogy nem vagy tahó. *Sziszegi az elfnek, merthogy ő egyáltalán nem tetteti, hogy mekkora egy seggfej. Egy bajba jutott nőn élezi a nyelvét, hát milyen férfi az ilyen? És még csodálkozik, hogy azonnal kiszúrta rajta a kikötői módit odalent.
Lehet, hogy korábban túl sok kockázatot vállalt, de sértegetni soha nem szokott másokat, de hát a vízbe kevert csodaszer kifejti a hatását, így ami a szívén, az a száján. Nem ő tehet róla.
A nő részéről érkező újabb kedvesség azonban jól esik neki. Legalább ő hisz neki, hogy tényleg baj van. Jó színész, de most esze ágában sincs szerepet játszani, mikor ennyire megijedt attól, hogy esetleg komolyan beteg lehet. Egy kicsit gondolkodik a hallottakon, de nem érti. Egyszerűen nem érti, hogy mitől ájulhatott el ilyen hirtelen. Nem tud másra gondolni, csak arra, hogy romlott a pálinka, de hát abból adott a lánynak is, ő mégis jól van. Sóhajt egy nagyot, majd újra ugyanarra a következtetésre jut. Fel kell keresnie egy orvost.*
- Köszönöm! *hálálkodik újra.* Azt hiszem igen, kénytelen leszek szólni a Prefektus Úrnak, hogy a magántanárok mellett egy orvosra is szükségem lesz. *Ennyit a diszkrécióról. Ha ez az egész kiderül, nem biztos, hogy az a bizonyos prefektus bármiben is segít majd neki ezek után, és még csak azt sem tudja, hogy nem ő hibázott, legfeljebb akkor, mikor hagyta magát csőbe húzni.*
- Nem muszáj tovább maradnotok. Most már jól leszek, csak pihennem kell. Elnézést, amiért rátok akartam erőltetni az italokat. Csak lelkes voltam, bizonyítani akartam és… türelmetlen voltam. Elsőre is meg kellett volna értenem, hogy ti nem akarjátok őket.
*Tényleg nem akar már mást. Még az italokat sem akarja eladni többé, az ráér majd akkor, ha már nem érzi magát ilyen ramatyul. Most csak egyedül akar lenni és pihenni, semmi mást.*
*Az egy, majd nem sokkal később két pohár víz jobban esik most neki minden orvosságnál. Lassan kitisztul a kép, és múlik a szédülés, közben egyre jobban szeretné tudni, hogy mi történt pontosan. Nem titkolja, hogy nincs jól, felesleges volna, úgyis mindketten látják, hogy nincs. Bár, hogy hisznek-e a szemüknek, az már erősen kétséges.*
- Csak annyira, amennyire te, hogy nem vagy tahó. *Sziszegi az elfnek, merthogy ő egyáltalán nem tetteti, hogy mekkora egy seggfej. Egy bajba jutott nőn élezi a nyelvét, hát milyen férfi az ilyen? És még csodálkozik, hogy azonnal kiszúrta rajta a kikötői módit odalent.
Lehet, hogy korábban túl sok kockázatot vállalt, de sértegetni soha nem szokott másokat, de hát a vízbe kevert csodaszer kifejti a hatását, így ami a szívén, az a száján. Nem ő tehet róla.
A nő részéről érkező újabb kedvesség azonban jól esik neki. Legalább ő hisz neki, hogy tényleg baj van. Jó színész, de most esze ágában sincs szerepet játszani, mikor ennyire megijedt attól, hogy esetleg komolyan beteg lehet. Egy kicsit gondolkodik a hallottakon, de nem érti. Egyszerűen nem érti, hogy mitől ájulhatott el ilyen hirtelen. Nem tud másra gondolni, csak arra, hogy romlott a pálinka, de hát abból adott a lánynak is, ő mégis jól van. Sóhajt egy nagyot, majd újra ugyanarra a következtetésre jut. Fel kell keresnie egy orvost.*
- Köszönöm! *hálálkodik újra.* Azt hiszem igen, kénytelen leszek szólni a Prefektus Úrnak, hogy a magántanárok mellett egy orvosra is szükségem lesz. *Ennyit a diszkrécióról. Ha ez az egész kiderül, nem biztos, hogy az a bizonyos prefektus bármiben is segít majd neki ezek után, és még csak azt sem tudja, hogy nem ő hibázott, legfeljebb akkor, mikor hagyta magát csőbe húzni.*
- Nem muszáj tovább maradnotok. Most már jól leszek, csak pihennem kell. Elnézést, amiért rátok akartam erőltetni az italokat. Csak lelkes voltam, bizonyítani akartam és… türelmetlen voltam. Elsőre is meg kellett volna értenem, hogy ti nem akarjátok őket.
*Tényleg nem akar már mást. Még az italokat sem akarja eladni többé, az ráér majd akkor, ha már nem érzi magát ilyen ramatyul. Most csak egyedül akar lenni és pihenni, semmi mást.*
19438. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 19:23:55
Üzenet elküldve: 2024-10-20 19:23:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 375
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Nagyjából minden témát lezártak. A kompánia nevének említésekor a lány nem szól, de a fejét megrázza, hogy nem hallott róla. A zsoldos kompániák története viszont ismerős számára. Mind nagyjából ugyanazt az utat követi. Harcolnak pénzért, kalandért, dicsőségért vagy bármiért, de leginkább a pénz a jellemző. Barátságok köttetnek aztán szépen minden véget is ér. Vagy tönkre verik őket, vagy saját magukat falják fel belülről. A csapat széthull és mindenki megy a maga útjára. A zsoldos ajánlatott tesz a lánynak, mire az a vége, hogy egy privát fülkében találják magukat. Élvezi, hogy amaz szenved a hőségtől. Nixomia jobban bírja a meleg, mivel kénytelen volt Wegtorenben hozzászokni. Ott aztán meleg volt a bazi nagy sivatag mellett. A bor kellemesen megcsapta már a fejét, ha a férfi nehezebben viseli a meleget, meg az italt, akkor őt vélhetően jobban meg fogja csapni, amit egyébként nem is bánna a lány.*
- Ilyen egyszerűen feladnád?* Kérdezi. Valahol sejtette, hogy követni fogja, de kicsit elbizonytalanodott, amikor az tovább maradt el, mint amennyire várta volna. Igazából eleget várt meg játszadozott. Inkább úgy dönt, hogy kihasználja a meleget, adta lehetőséget, ha már így elárulta neki Mykael. Mivel ezek alapvetően nagy kádak, ezért nem olyan mélyek. Feláll a lovagnő és a férfi irányába indul, miközben megszabadul attól a fránya vászontól, ami a dús kebleit fedte el.*
- Ha már ilyen meleg van talán nem árt, ha ettől megszabadulok.* Felei, miközben csomóba gyúrja és a másikhoz hajítja, amit ha nem kap el, akkor rajta csattan. Nem erősen, hogy fájjon, inkább csak hangja lenne. Ha elkapja, ha nem, akkor is mindegy, mire kezd a helyzettel valamit, már minden bizonnyal itt áll előtte. A keblei körülbelül az arca előtt ringatózhatnak. Igyekszik a helyzetet kihasználni, ha már így előtte üldögél a zsoldos. Fejét megragadná és bele húzná a puha kebel dombok közzé. Egy pár másodpercig ott tartja, majd elereszti.*
- Tetszenek?* Azzal a lendülettel le is huppan mellé és a fülébe súg.*
- Aztán a zsoldosunknak van elég nagy kardja, vagy csak egy tőrrel mászkál?* A végén még a fülcimpájába is bele harap majd, miközben a bel kezét az emlegetett fegyver helyére vezeti, hogy megtapogassa. Próbálkozhat bármivel a férfi, de leteperni biztosan nem hagyja majd magát a lány.*
- Nehogy rosszul légy ám nekem ebben a melegben. Nagy kár lenne.* Húzódik csintalan mosolyra a szája.*
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Nagyjából minden témát lezártak. A kompánia nevének említésekor a lány nem szól, de a fejét megrázza, hogy nem hallott róla. A zsoldos kompániák története viszont ismerős számára. Mind nagyjából ugyanazt az utat követi. Harcolnak pénzért, kalandért, dicsőségért vagy bármiért, de leginkább a pénz a jellemző. Barátságok köttetnek aztán szépen minden véget is ér. Vagy tönkre verik őket, vagy saját magukat falják fel belülről. A csapat széthull és mindenki megy a maga útjára. A zsoldos ajánlatott tesz a lánynak, mire az a vége, hogy egy privát fülkében találják magukat. Élvezi, hogy amaz szenved a hőségtől. Nixomia jobban bírja a meleg, mivel kénytelen volt Wegtorenben hozzászokni. Ott aztán meleg volt a bazi nagy sivatag mellett. A bor kellemesen megcsapta már a fejét, ha a férfi nehezebben viseli a meleget, meg az italt, akkor őt vélhetően jobban meg fogja csapni, amit egyébként nem is bánna a lány.*
- Ilyen egyszerűen feladnád?* Kérdezi. Valahol sejtette, hogy követni fogja, de kicsit elbizonytalanodott, amikor az tovább maradt el, mint amennyire várta volna. Igazából eleget várt meg játszadozott. Inkább úgy dönt, hogy kihasználja a meleget, adta lehetőséget, ha már így elárulta neki Mykael. Mivel ezek alapvetően nagy kádak, ezért nem olyan mélyek. Feláll a lovagnő és a férfi irányába indul, miközben megszabadul attól a fránya vászontól, ami a dús kebleit fedte el.*
- Ha már ilyen meleg van talán nem árt, ha ettől megszabadulok.* Felei, miközben csomóba gyúrja és a másikhoz hajítja, amit ha nem kap el, akkor rajta csattan. Nem erősen, hogy fájjon, inkább csak hangja lenne. Ha elkapja, ha nem, akkor is mindegy, mire kezd a helyzettel valamit, már minden bizonnyal itt áll előtte. A keblei körülbelül az arca előtt ringatózhatnak. Igyekszik a helyzetet kihasználni, ha már így előtte üldögél a zsoldos. Fejét megragadná és bele húzná a puha kebel dombok közzé. Egy pár másodpercig ott tartja, majd elereszti.*
- Tetszenek?* Azzal a lendülettel le is huppan mellé és a fülébe súg.*
- Aztán a zsoldosunknak van elég nagy kardja, vagy csak egy tőrrel mászkál?* A végén még a fülcimpájába is bele harap majd, miközben a bel kezét az emlegetett fegyver helyére vezeti, hogy megtapogassa. Próbálkozhat bármivel a férfi, de leteperni biztosan nem hagyja majd magát a lány.*
- Nehogy rosszul légy ám nekem ebben a melegben. Nagy kár lenne.* Húzódik csintalan mosolyra a szája.*
19437. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 19:13:20
Üzenet elküldve: 2024-10-20 19:13:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Túlságosan tetszik a félvérnek a helyzet. Igencsak nehéz lenne elmondani azt, hogy miért bízzon a férfi abban, hogy meg tudja oldani a rezidencia kérdését. Most első kézből láthatja, hogy megvannak az eszközei. Bár Merlana nem túl nehéz préda, de arra mégis jó, hogy rálásson arra, mire is képes, ha valamit akar. Még a keresgélés is mondhatni idilli, szívesen dolgozik össze a dokival, már csak azért is, mert megteszi, amit kér tőle.
Alaver nevét kissé félreteszi, most nem az az elsődleges, hanem, hogy valami használhatóra leljen.*
- Mert, mennyi kellene, hogy legyen?
*Teszi fel a kérdést, de látni, hogy a figyelme most másra vetül, ha nem kapna választ sem biztos, hogy feltűnne. Lesz miről beszélgetniük még az este, az biztos. A nővérei kérdésére is csak hanyagul válaszol.*
- Na, ők nem.
*Bár azok nem kérők voltak, hanem szórakozások, s ha nem meséltek volna el arcpirító részletességgel mindent, akkor bizony Mai sem tudná talán, hogy mit is kell csinálni, s a Doki sem biztos, hogy vesződött volna vele. Hogy utálta hallgatni, de mint minden, később ezen tudás haszna is beérett.
Már csak némi rendezkedésre van szükség, befejezettnek tekinti a keresést, s az öröm, ami átjárja, az érzés, hogy valami igazán jól sikerült ösztökéli arra, hogy egy kicsit rátapadjon a szőkére. Ahogy magához szorítja és beszél, elindul benne az érzés, hogy bár tovább maradhatna Merlana ilyen állapotban, de el kell szakadniuk egymástól.*
- Végzünk itt és megmutatod mennyire.
*Még egy pillanatra figyeli azokat az éhes szemeket, majd mintha meg sem történt volna a kis kitekintés, már folytatja is, amit elkezdett. Azt persze megjegyzi, hogy mennyire szeretné a másik azokat az italokat, érdekli is, hogy mit szeretne annyira felszínre hozni magából az elf, de még nem kérdez.*
- Nemsokára kiderül. Remélem.
*Nem kezd el izgulni, de a keze egyetlen pillanatra megremeg, amikor felsejlik, hogy mi lesz akkor, ha nem issza meg a másik azt a pohár vizet. Nem hibázhat, ha most bukik bele, akkor annyi az egésznek, akkor ő is csak egy szerencsétlen. De a nő felkel, s elfogadja, egy húzásra issza meg a pohár tartalmát. Leesik a teher, ami egy pillanatra ránehezedett. Int pedig jól játszik, ami szintén megnyugtató.*
- Nem kell tőlünk tartanod.
*Még nem tudja, hogy nem tőlük fél a szajha, de éppen erre jó ez az ital. Ki fog bökni mindent, s ilyen elgyengült állapotban még csak nem is feltűnő, ha valaki kicsit őszintébb. Kevesebb energia marad a hazugságokra.*
- Csak néhány pillanat volt az egész. Egyszerűen csak eldőltél. Az az orvos igen jó ötlet, keress fel egyet mindenképp.
*Az első kis teszt. Ha valaki küldte, akkor tudja, hogy egy orvost kell keresni, bár ha tényleg tudja, akkor kérdéseket vetne fel, hogy Mai miért nem a mogorva hosszúéletűt kéri, hogy nézze meg. Bár sok mindenre odafigyel, attól még ittas.*
- Nem tetteti. Láttad, hogyan esett össze!
*Néz most ő kicsit haragosan a dokira, majd visszafordul Merlaná-hoz.*
- Ne aggódj, kicsit itt maradunk, nehogy baj legyen.
*Nagyon szeretne azonnal kérdéseket feltenni, de nem vághat bele, nem volna túl életszerű egy éppen gyengélkedőt faggatni. Szépen lassan, ha elmúlik a rémület, majd belekezd.*
*Túlságosan tetszik a félvérnek a helyzet. Igencsak nehéz lenne elmondani azt, hogy miért bízzon a férfi abban, hogy meg tudja oldani a rezidencia kérdését. Most első kézből láthatja, hogy megvannak az eszközei. Bár Merlana nem túl nehéz préda, de arra mégis jó, hogy rálásson arra, mire is képes, ha valamit akar. Még a keresgélés is mondhatni idilli, szívesen dolgozik össze a dokival, már csak azért is, mert megteszi, amit kér tőle.
Alaver nevét kissé félreteszi, most nem az az elsődleges, hanem, hogy valami használhatóra leljen.*
- Mert, mennyi kellene, hogy legyen?
*Teszi fel a kérdést, de látni, hogy a figyelme most másra vetül, ha nem kapna választ sem biztos, hogy feltűnne. Lesz miről beszélgetniük még az este, az biztos. A nővérei kérdésére is csak hanyagul válaszol.*
- Na, ők nem.
*Bár azok nem kérők voltak, hanem szórakozások, s ha nem meséltek volna el arcpirító részletességgel mindent, akkor bizony Mai sem tudná talán, hogy mit is kell csinálni, s a Doki sem biztos, hogy vesződött volna vele. Hogy utálta hallgatni, de mint minden, később ezen tudás haszna is beérett.
Már csak némi rendezkedésre van szükség, befejezettnek tekinti a keresést, s az öröm, ami átjárja, az érzés, hogy valami igazán jól sikerült ösztökéli arra, hogy egy kicsit rátapadjon a szőkére. Ahogy magához szorítja és beszél, elindul benne az érzés, hogy bár tovább maradhatna Merlana ilyen állapotban, de el kell szakadniuk egymástól.*
- Végzünk itt és megmutatod mennyire.
*Még egy pillanatra figyeli azokat az éhes szemeket, majd mintha meg sem történt volna a kis kitekintés, már folytatja is, amit elkezdett. Azt persze megjegyzi, hogy mennyire szeretné a másik azokat az italokat, érdekli is, hogy mit szeretne annyira felszínre hozni magából az elf, de még nem kérdez.*
- Nemsokára kiderül. Remélem.
*Nem kezd el izgulni, de a keze egyetlen pillanatra megremeg, amikor felsejlik, hogy mi lesz akkor, ha nem issza meg a másik azt a pohár vizet. Nem hibázhat, ha most bukik bele, akkor annyi az egésznek, akkor ő is csak egy szerencsétlen. De a nő felkel, s elfogadja, egy húzásra issza meg a pohár tartalmát. Leesik a teher, ami egy pillanatra ránehezedett. Int pedig jól játszik, ami szintén megnyugtató.*
- Nem kell tőlünk tartanod.
*Még nem tudja, hogy nem tőlük fél a szajha, de éppen erre jó ez az ital. Ki fog bökni mindent, s ilyen elgyengült állapotban még csak nem is feltűnő, ha valaki kicsit őszintébb. Kevesebb energia marad a hazugságokra.*
- Csak néhány pillanat volt az egész. Egyszerűen csak eldőltél. Az az orvos igen jó ötlet, keress fel egyet mindenképp.
*Az első kis teszt. Ha valaki küldte, akkor tudja, hogy egy orvost kell keresni, bár ha tényleg tudja, akkor kérdéseket vetne fel, hogy Mai miért nem a mogorva hosszúéletűt kéri, hogy nézze meg. Bár sok mindenre odafigyel, attól még ittas.*
- Nem tetteti. Láttad, hogyan esett össze!
*Néz most ő kicsit haragosan a dokira, majd visszafordul Merlaná-hoz.*
- Ne aggódj, kicsit itt maradunk, nehogy baj legyen.
*Nagyon szeretne azonnal kérdéseket feltenni, de nem vághat bele, nem volna túl életszerű egy éppen gyengélkedőt faggatni. Szépen lassan, ha elmúlik a rémület, majd belekezd.*
19436. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 18:19:39
Üzenet elküldve: 2024-10-20 18:19:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A doki szereti az elegáns megoldásokat. Még ha erre a nőre igencsak sajnálja is azokat. Aki, egy tőr látványától majdnem maga alá csinál, az egy halálközelibb élmény után, főleg ha tudják, hogy a jövőben merre találhatják meg és milyen néven, hajlamos szokott lenni szót fogadni. Viszont ha már rá lett szólva, hogy mindent ugyan úgy tegyen vissza ahogy elvette akkor így is tesz. Ha figyelmet akar fordítani az ilyesmire akkor képes rendet tartani. Csak általában nem tartja fontosnak. Vagy azért mert átlátja magától is a káoszt vagy mert épp mással foglalkozik. A fürdőben az utóbbi történt. Megállapítják a másik szakmáját. A lány gonosz megjegyzésén jót mosolyog a doki. Egy nőnél senki nem tudja jobban élezni a nyelvét egy másik nőn. De tetszik a férfinek. Végre meghallja a másik őszinte véleményét. Kuncog rajta. Aztán a papírok nézegetése során valami új dolog derül ki. A lány egyik ismerőse ismeri a nőt. Valami Aláver Ráánusz.*
~Ánusz? Nem a segget szokták így hívni a kollégák egymás közt. Ilyen névvel jó szar lehet élni.~
*Viszont állítása szerint a nő jó volt az ágyban. A doki tekintete szégyentelenül végigsiklik az ágyon fekvőn, majd vállat ránt.*
-Pár löketet megér, de negyven arany? Kicsit pofátlan.
*A sellőben is annak tartotta az árakat. A doki más minőséghez van szokva. Már mikor nem sikerül pár pohár borral és néhány bókkal megfizetni a sokkal őszintébb szolgáltatásokat. Azokról az üvegekről is derülnek ki dolgok. Az egyikről a doki is tudta mi ahogy Mai is hála a nővéreinek.*
-Szóval ők nem utasították el a kérőket?
*Teszi fel a költői kérdést. Biztos nem most fogják ezt megbeszélni már ha valamikor igen. A másik ital kapcsán viszont a lány tudja, hogy az mi. A doki értetlenül várja a magyarázatot, de helyette egy csókot kap. Nem mintha bánná. Viszonozza. Majd mikor meghallja a tervet elmosolyodik és szorosabban magához vonja a nőt.*
-Feltüzelsz mikor ilyen vagy.
*Nem hazudik. Azokkal a zöldekkel szinte égetni lehetne. Viszont nem most kapja meg a lány a jutalmát.*
-Amúgy biztos hamisak. Évek óta vágyok rá, hogy beszerezzem őket. Nála nem lesznek igaziak.
*Viszont, hogy honnan tudta a kis fruska, hogy a kikötőből érkezett az elf az más kérdés. Azzal kapcsolatban tényleg kéne egy kis megnyugtatás számára. Segít ő is elrendezni a helyszínt majd visszaül a székre. Előtte azért finoman még végigsimít a félvér hátán. Veszettül hevíti a vérét mikor egy nő veszélyesen okos. De mikor elkezdődik a színjáték akkor már ismét az a mogorva, lenéző alak mint az ájulás előtt.*
-Tetteti. a következő az lesz, hogy gyógyszerre kell neki a pénz.
*Adja az alaphangot a mellé ahogy a félvér megitatja a nővel az italt és érdeklődik az állapota felől. Kíváncsi mi a terv többi része.*
*A doki szereti az elegáns megoldásokat. Még ha erre a nőre igencsak sajnálja is azokat. Aki, egy tőr látványától majdnem maga alá csinál, az egy halálközelibb élmény után, főleg ha tudják, hogy a jövőben merre találhatják meg és milyen néven, hajlamos szokott lenni szót fogadni. Viszont ha már rá lett szólva, hogy mindent ugyan úgy tegyen vissza ahogy elvette akkor így is tesz. Ha figyelmet akar fordítani az ilyesmire akkor képes rendet tartani. Csak általában nem tartja fontosnak. Vagy azért mert átlátja magától is a káoszt vagy mert épp mással foglalkozik. A fürdőben az utóbbi történt. Megállapítják a másik szakmáját. A lány gonosz megjegyzésén jót mosolyog a doki. Egy nőnél senki nem tudja jobban élezni a nyelvét egy másik nőn. De tetszik a férfinek. Végre meghallja a másik őszinte véleményét. Kuncog rajta. Aztán a papírok nézegetése során valami új dolog derül ki. A lány egyik ismerőse ismeri a nőt. Valami Aláver Ráánusz.*
~Ánusz? Nem a segget szokták így hívni a kollégák egymás közt. Ilyen névvel jó szar lehet élni.~
*Viszont állítása szerint a nő jó volt az ágyban. A doki tekintete szégyentelenül végigsiklik az ágyon fekvőn, majd vállat ránt.*
-Pár löketet megér, de negyven arany? Kicsit pofátlan.
*A sellőben is annak tartotta az árakat. A doki más minőséghez van szokva. Már mikor nem sikerül pár pohár borral és néhány bókkal megfizetni a sokkal őszintébb szolgáltatásokat. Azokról az üvegekről is derülnek ki dolgok. Az egyikről a doki is tudta mi ahogy Mai is hála a nővéreinek.*
-Szóval ők nem utasították el a kérőket?
*Teszi fel a költői kérdést. Biztos nem most fogják ezt megbeszélni már ha valamikor igen. A másik ital kapcsán viszont a lány tudja, hogy az mi. A doki értetlenül várja a magyarázatot, de helyette egy csókot kap. Nem mintha bánná. Viszonozza. Majd mikor meghallja a tervet elmosolyodik és szorosabban magához vonja a nőt.*
-Feltüzelsz mikor ilyen vagy.
*Nem hazudik. Azokkal a zöldekkel szinte égetni lehetne. Viszont nem most kapja meg a lány a jutalmát.*
-Amúgy biztos hamisak. Évek óta vágyok rá, hogy beszerezzem őket. Nála nem lesznek igaziak.
*Viszont, hogy honnan tudta a kis fruska, hogy a kikötőből érkezett az elf az más kérdés. Azzal kapcsolatban tényleg kéne egy kis megnyugtatás számára. Segít ő is elrendezni a helyszínt majd visszaül a székre. Előtte azért finoman még végigsimít a félvér hátán. Veszettül hevíti a vérét mikor egy nő veszélyesen okos. De mikor elkezdődik a színjáték akkor már ismét az a mogorva, lenéző alak mint az ájulás előtt.*
-Tetteti. a következő az lesz, hogy gyógyszerre kell neki a pénz.
*Adja az alaphangot a mellé ahogy a félvér megitatja a nővel az italt és érdeklődik az állapota felől. Kíváncsi mi a terv többi része.*
19435. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 18:06:12
Üzenet elküldve: 2024-10-20 18:06:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Eeyr vagy Teysus //
* Most a másikon a sor, hogy reagáljon a tündér szavaira és ki is mondja a véleményét a dologról, amire Alesian megint mondana valamit, de előtte még helyett kéne foglalni.*
- Legyen.* A mosómedvével és az óriási férfival egy asztal mellett tudnak vitázni. Hármójuk közül egyedül a kis jószágot nem érdekli igazán egyik isten se.*
- Valóban a folytonos küzdelem nem hoz boldogságot. A boldog személy az kinek az élete egyensúlyban van. Be is tudom bizonyítani neked, hogy mindenki követi Teysust, még te magad is.* Szól merészen, majd felemeli mind a két kezét, amivel a mérleget szimbolizálja.*
- A két kezem Teysus mérlegének két serpenyője. A jobban Eeyr és a tani állnak. Ő a Szív és az érzelmek vezérlik. A másik kinek nevét nem veszem számra, mert nem keresem a bajt. Ő a Fej és a logika vezérli. Ha csak a tanokat vizsgálod meg értelme mind a kettőnek van. Itt van a Szív. Amikor túlsúlyba akkor az egyén nem képes racionális döntéseket hozni. Olyan mint amikor egy számodra mérgező kapcsolatban maradsz. Az eszed azt mondaná menned kellene, de a szíved nem hagyja. A szív soksor csal meg, logikátlan döntésekbe sodor. Ez határozottan nem jó.* Egy pillanatra abba hagyja és belekortyol a sörébe újfent.*
- Aztán itt a Fej! Ha ő dominál, akkor pedig túlságosan is érzelemmentes rideg egyénné válik az egyén. Másokat kizsákmányoló alakká válik, aki nem képes kreatív alkalmazkodásra. Szegényessé válhat a társas élete, nem lesz képes valós érzelmeket megélni. Lényegében egy mérgező egyénné válik. Szóval mi a megoldás? Az egyensúly. Ha a kettő egyensúlyban van, akkor teljes az egyén. Ezért is tud jól érvényesülni mind a két tannal Teysus. Ő megmondta, hogy mit tegyél. Szerezd meg mindazt, amire szükséged van álmaid és céljaid megvalósításához, és ne hagyd, hogy ebben mások meggátoljanak. Te magad se hagynád, hogy eltántorítsalak Eeyr tanaitól meg a segítéstől. Hiszen eltökéltnek tűnsz. Te vagy a legfontosabb saját céljaid elérésekor. Máris ott tartunk, hogy Eeyr tanai hirdetésekor Teysus tanai szerint cselekszel. Na ez már valami.* Ha ezt megcáfolja, akkor megeszi a kalapját. Szemét ez a Teysus, amiért ilyen alkalmazkodó.*
- Az enyém bizony. Még szelídítgetem, szeretném, ha hű társam és segítőm lenne.* Válaszolja, miközben lenéz a kis kedvencére.*
- Igazán? Mesélj még erről az emberről. Szeretem a jó történeteket. Tudod ebből keresem a kenyérre valót.* Reméli, hogy tud valami érdekeset mesélni neki.*
* Most a másikon a sor, hogy reagáljon a tündér szavaira és ki is mondja a véleményét a dologról, amire Alesian megint mondana valamit, de előtte még helyett kéne foglalni.*
- Legyen.* A mosómedvével és az óriási férfival egy asztal mellett tudnak vitázni. Hármójuk közül egyedül a kis jószágot nem érdekli igazán egyik isten se.*
- Valóban a folytonos küzdelem nem hoz boldogságot. A boldog személy az kinek az élete egyensúlyban van. Be is tudom bizonyítani neked, hogy mindenki követi Teysust, még te magad is.* Szól merészen, majd felemeli mind a két kezét, amivel a mérleget szimbolizálja.*
- A két kezem Teysus mérlegének két serpenyője. A jobban Eeyr és a tani állnak. Ő a Szív és az érzelmek vezérlik. A másik kinek nevét nem veszem számra, mert nem keresem a bajt. Ő a Fej és a logika vezérli. Ha csak a tanokat vizsgálod meg értelme mind a kettőnek van. Itt van a Szív. Amikor túlsúlyba akkor az egyén nem képes racionális döntéseket hozni. Olyan mint amikor egy számodra mérgező kapcsolatban maradsz. Az eszed azt mondaná menned kellene, de a szíved nem hagyja. A szív soksor csal meg, logikátlan döntésekbe sodor. Ez határozottan nem jó.* Egy pillanatra abba hagyja és belekortyol a sörébe újfent.*
- Aztán itt a Fej! Ha ő dominál, akkor pedig túlságosan is érzelemmentes rideg egyénné válik az egyén. Másokat kizsákmányoló alakká válik, aki nem képes kreatív alkalmazkodásra. Szegényessé válhat a társas élete, nem lesz képes valós érzelmeket megélni. Lényegében egy mérgező egyénné válik. Szóval mi a megoldás? Az egyensúly. Ha a kettő egyensúlyban van, akkor teljes az egyén. Ezért is tud jól érvényesülni mind a két tannal Teysus. Ő megmondta, hogy mit tegyél. Szerezd meg mindazt, amire szükséged van álmaid és céljaid megvalósításához, és ne hagyd, hogy ebben mások meggátoljanak. Te magad se hagynád, hogy eltántorítsalak Eeyr tanaitól meg a segítéstől. Hiszen eltökéltnek tűnsz. Te vagy a legfontosabb saját céljaid elérésekor. Máris ott tartunk, hogy Eeyr tanai hirdetésekor Teysus tanai szerint cselekszel. Na ez már valami.* Ha ezt megcáfolja, akkor megeszi a kalapját. Szemét ez a Teysus, amiért ilyen alkalmazkodó.*
- Az enyém bizony. Még szelídítgetem, szeretném, ha hű társam és segítőm lenne.* Válaszolja, miközben lenéz a kis kedvencére.*
- Igazán? Mesélj még erről az emberről. Szeretem a jó történeteket. Tudod ebből keresem a kenyérre valót.* Reméli, hogy tud valami érdekeset mesélni neki.*
19434. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 17:39:17
Üzenet elküldve: 2024-10-20 17:39:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hattyúvágta//
//Fürdőház//
*Heccnek jó, de komolyan valószínűleg sosem gondolná ezt a sellős dolgot. Igazából most valahogy semmilyen munkát sem tudna komolyan megnevezni, amivel szívesen foglalkozna. Más az, hogy a szükség miatt besegít a néninek. Valahol még mindig az a lány, aki inkább abban bízik, hogy egyszer ugyan úgy eltartják, mint ahogy gyerekként gondoskodtak róla. Az a kényelmes és gondtalan, legfőképpen munka mentes élet az, ami igazán neki való. Amit nagy valószínűséggel soha többé nem fog átélni, így most Corad feladott neki egy leckét, amiben majd kitalálhatja, hogy hogyan tovább, ha nem akar örökké a rozoga viskóban élni, majd ott megöregedni.
Arról nem is beszélve, hogy a tegnapi nap óta annak gondolatától is rázza a hideg, hogy a félvéren kívül bárki más úgy érjen hozzá. Ahogy most is dobban a szíve, amint megérzi a közelségét, ahogy meghallja a hangját, azt amit mond... Ezt más férfival egyszerűen képtelen lenne elviselni. Biztosra veszi, hogy ezeket az idegen érzéseket kifejezetten az egykori inasának köszönheti. Tőle dobban meg a szíve és ver szaporábban, tőle válik hirtelen forróvá a vér az ereiben. Úgy érzi, hogy erre más férfi, ha megfeszülne sem lenne képes. Ezek persze olyan friss és idegen érzések, hogy nem merné most szavakba önteni a fiúnak, viszont testével úgy bújik bele a karokba, hogy azzal a fiú is érezheti azt, amit kimondani még nem mer. A bizalmat, vágyat és valami mást, amit még ő maga sem tudna pontosan behatárolni.*
- Hát azzal is csak munka van.
*Vonja meg a vállait vigyorogva, hogy kissé oldja a feszültséget. Amikor pedig ellép tőle a másik kissé kelletlenül folytatja az öltözködést. Eligazgatja magán a ruhát, majd a csizmája a soros, a végén pedig a nedves tincseket egyszerűen csak az ujjával fésüli át.*
- Te mit fogsz enni?
*Fordul végül a fiú felé, amint elkészül és türelmesen várja, hogy vissza sétálhassanak a fogadóba.*
//Fürdőház//
*Heccnek jó, de komolyan valószínűleg sosem gondolná ezt a sellős dolgot. Igazából most valahogy semmilyen munkát sem tudna komolyan megnevezni, amivel szívesen foglalkozna. Más az, hogy a szükség miatt besegít a néninek. Valahol még mindig az a lány, aki inkább abban bízik, hogy egyszer ugyan úgy eltartják, mint ahogy gyerekként gondoskodtak róla. Az a kényelmes és gondtalan, legfőképpen munka mentes élet az, ami igazán neki való. Amit nagy valószínűséggel soha többé nem fog átélni, így most Corad feladott neki egy leckét, amiben majd kitalálhatja, hogy hogyan tovább, ha nem akar örökké a rozoga viskóban élni, majd ott megöregedni.
Arról nem is beszélve, hogy a tegnapi nap óta annak gondolatától is rázza a hideg, hogy a félvéren kívül bárki más úgy érjen hozzá. Ahogy most is dobban a szíve, amint megérzi a közelségét, ahogy meghallja a hangját, azt amit mond... Ezt más férfival egyszerűen képtelen lenne elviselni. Biztosra veszi, hogy ezeket az idegen érzéseket kifejezetten az egykori inasának köszönheti. Tőle dobban meg a szíve és ver szaporábban, tőle válik hirtelen forróvá a vér az ereiben. Úgy érzi, hogy erre más férfi, ha megfeszülne sem lenne képes. Ezek persze olyan friss és idegen érzések, hogy nem merné most szavakba önteni a fiúnak, viszont testével úgy bújik bele a karokba, hogy azzal a fiú is érezheti azt, amit kimondani még nem mer. A bizalmat, vágyat és valami mást, amit még ő maga sem tudna pontosan behatárolni.*
- Hát azzal is csak munka van.
*Vonja meg a vállait vigyorogva, hogy kissé oldja a feszültséget. Amikor pedig ellép tőle a másik kissé kelletlenül folytatja az öltözködést. Eligazgatja magán a ruhát, majd a csizmája a soros, a végén pedig a nedves tincseket egyszerűen csak az ujjával fésüli át.*
- Te mit fogsz enni?
*Fordul végül a fiú felé, amint elkészül és türelmesen várja, hogy vissza sétálhassanak a fogadóba.*
19433. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 17:18:46
Üzenet elküldve: 2024-10-20 17:18:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Túlságosan váratlanul éri a hirtelen éjszaka. Ha lenne ideje gondolkodni, hihetné azt, hogy eddig bírta a teste az állandó harckészenléti állapotot, a véget nem érő rettegést, de nincs. Kidől, mint egy krumpliszsák, és csak az erőtlenül, aprókat mozgó végtagjai jelzik, hogy életben van.
A lány semmit sem tud világáról, így a párosnak bőven van ideje átkutatni a szobát, és ha ügyelnek a részletekre, ezt úgy tehetik meg, hogy Merlaná-nak utólag se tűnjön fel a turpisság. Az elf mindent megtesz, hogy ne legyenek ügyesek, míg a párja igyekszik elsimítani minden szálat, hogy a mestertervét egy tökéletes színdarab formájában tapsolhassák meg az istenek.
Akármi is történt vele, mikor kezd magához térni, először csak kínzón világító fényeket lát, majd egy lágy hangot hall, ami a nevét ismételgeti. A szemei hirtelen nyílnak tágra, a kékek pislogni kezdenek, és ha eddig nem is volt az, most már valóban sápadt az arca. Tudja, hogy hol van, tudja, hogy kinek a karjaiban fekszik, és azt is, hogy mi történt vele. Elájult.*
- Nem. Nem vagyok jól *nyögi erőtlenül, miközben szaggatottan ugyan, de nagy levegőket vesz. Hálás érte, hogy felültetik, és kérdés nélkül veszi el a poharat is a lány kezéből. A víz majd segít, hogy elmúljon a szédülése, és a torkát se érezze olyan száraznak. Egy húzásra kiissza az egészet a pohárból, majd azt az éjjeliszekrényre rakja a helyére gondosan visszahelyezett tőr mellé.*
- Azt hiszem, fel kell keresnem egy orvost. Nem gondoltam, hogy ekkora a baj. Azt hittem, csak azért érzem magam ennyire rosszul, mert félek.
*A különleges ital, melynek hatásáról Orthus Morthimer kellően felvilágosította, azonnal megkezdi a hatását. Nem is sejti, hogy a vízben volt, pedig, ha tudná, talán még jót is nevetne a saját szerencsétlenségén. Valószínűleg a Prefektus nem azért adta neki, hogy majd rajta használják fel. Szégyellné magát, ha tudná, de nem tudja.*
- Köszönöm! *Mondja végül a lányra nézve, mert tényleg nem hagyták magára a bajban. Hálás érte.* Mennyi ideig voltam ájult? Mi történt pontosan? *Most már maga nyúl az üvegért, hogy egy újabb pohár vizet öntsön magának. Egy nem volt elég, a második adagot is mind kiissza a pohárból. Aztán az ágy szélén ülve megtámaszkodik a karjain, és a padlót bámulva igyekszik összeszedni magát.*
*Túlságosan váratlanul éri a hirtelen éjszaka. Ha lenne ideje gondolkodni, hihetné azt, hogy eddig bírta a teste az állandó harckészenléti állapotot, a véget nem érő rettegést, de nincs. Kidől, mint egy krumpliszsák, és csak az erőtlenül, aprókat mozgó végtagjai jelzik, hogy életben van.
A lány semmit sem tud világáról, így a párosnak bőven van ideje átkutatni a szobát, és ha ügyelnek a részletekre, ezt úgy tehetik meg, hogy Merlaná-nak utólag se tűnjön fel a turpisság. Az elf mindent megtesz, hogy ne legyenek ügyesek, míg a párja igyekszik elsimítani minden szálat, hogy a mestertervét egy tökéletes színdarab formájában tapsolhassák meg az istenek.
Akármi is történt vele, mikor kezd magához térni, először csak kínzón világító fényeket lát, majd egy lágy hangot hall, ami a nevét ismételgeti. A szemei hirtelen nyílnak tágra, a kékek pislogni kezdenek, és ha eddig nem is volt az, most már valóban sápadt az arca. Tudja, hogy hol van, tudja, hogy kinek a karjaiban fekszik, és azt is, hogy mi történt vele. Elájult.*
- Nem. Nem vagyok jól *nyögi erőtlenül, miközben szaggatottan ugyan, de nagy levegőket vesz. Hálás érte, hogy felültetik, és kérdés nélkül veszi el a poharat is a lány kezéből. A víz majd segít, hogy elmúljon a szédülése, és a torkát se érezze olyan száraznak. Egy húzásra kiissza az egészet a pohárból, majd azt az éjjeliszekrényre rakja a helyére gondosan visszahelyezett tőr mellé.*
- Azt hiszem, fel kell keresnem egy orvost. Nem gondoltam, hogy ekkora a baj. Azt hittem, csak azért érzem magam ennyire rosszul, mert félek.
*A különleges ital, melynek hatásáról Orthus Morthimer kellően felvilágosította, azonnal megkezdi a hatását. Nem is sejti, hogy a vízben volt, pedig, ha tudná, talán még jót is nevetne a saját szerencsétlenségén. Valószínűleg a Prefektus nem azért adta neki, hogy majd rajta használják fel. Szégyellné magát, ha tudná, de nem tudja.*
- Köszönöm! *Mondja végül a lányra nézve, mert tényleg nem hagyták magára a bajban. Hálás érte.* Mennyi ideig voltam ájult? Mi történt pontosan? *Most már maga nyúl az üvegért, hogy egy újabb pohár vizet öntsön magának. Egy nem volt elég, a második adagot is mind kiissza a pohárból. Aztán az ágy szélén ülve megtámaszkodik a karjain, és a padlót bámulva igyekszik összeszedni magát.*
19432. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 16:00:49
Üzenet elküldve: 2024-10-20 16:00:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Enyveskezű és Harcias//
//Wynpeiros Miraquinal//
*Saját véleménye szerint csupa érdekes dolgot magyaráz éppen Böröngőnek, de a hatalmas óriás válaszából arra következtet, hogy azt nem különösebben érdeklik az előbbi intelmek. Botrányos, egyszer beszél rendesen valakivel, és annak rögtön ez lesz a vége. Elhatározza, hogy egy ideig nem töri majd magát. Legalább addig beszünteti az oktatást, amíg Böröngő legalább a szusz kérdését nem tisztázza.*
– Há' azt látom, hogy éhes vagy. *Csak ennyit válaszol nagydarab ismerősének mielőtt az faképnél hagyja, hogy inkább valami elfet zargasson a terem másik sarkában. Kíváncsi, hogy mi sül ki a találkozásból.*
~Kell majd a buzogány?~
*A nyakát nyújtogatva próbálja kifigyelni Wynpeiros reakcióját Böröngő tettére. Megérti, hogy Böröngőt az éhség vezérli, de jól tudja azt is, hogy a kocsmai tömegben kezdett balhénak sokszor mindkét fél számára hátrányos eredménye lesz.*
– Szegény alig evett napok óta. Ugye megérted? *Mondja hangosan, jól érthetően Wynpeirosnak. Egyértelművé akarja tenni, hogy a fél-elftől megértő, jószívű hozzáállást vár el. Harga kérésének a nő szigorú tekintete, izmos testalkata és kéznél lévő fegyverei adnak nyomatékot.*
//Wynpeiros Miraquinal//
*Saját véleménye szerint csupa érdekes dolgot magyaráz éppen Böröngőnek, de a hatalmas óriás válaszából arra következtet, hogy azt nem különösebben érdeklik az előbbi intelmek. Botrányos, egyszer beszél rendesen valakivel, és annak rögtön ez lesz a vége. Elhatározza, hogy egy ideig nem töri majd magát. Legalább addig beszünteti az oktatást, amíg Böröngő legalább a szusz kérdését nem tisztázza.*
– Há' azt látom, hogy éhes vagy. *Csak ennyit válaszol nagydarab ismerősének mielőtt az faképnél hagyja, hogy inkább valami elfet zargasson a terem másik sarkában. Kíváncsi, hogy mi sül ki a találkozásból.*
~Kell majd a buzogány?~
*A nyakát nyújtogatva próbálja kifigyelni Wynpeiros reakcióját Böröngő tettére. Megérti, hogy Böröngőt az éhség vezérli, de jól tudja azt is, hogy a kocsmai tömegben kezdett balhénak sokszor mindkét fél számára hátrányos eredménye lesz.*
– Szegény alig evett napok óta. Ugye megérted? *Mondja hangosan, jól érthetően Wynpeirosnak. Egyértelművé akarja tenni, hogy a fél-elftől megértő, jószívű hozzáállást vár el. Harga kérésének a nő szigorú tekintete, izmos testalkata és kéznél lévő fegyverei adnak nyomatékot.*
19431. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 10:38:44
Üzenet elküldve: 2024-10-20 10:38:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Eeyr vagy Teysus //
* Végighallgatja a tündér érvelését, habár egyszer-kétszer nehezére esik megállni, hogy ne szóljon közbe. Amikor amaz végez mondandójával, lassan előrehajol és elmosolyodik. *
– Eeyr nem arra tanít, hogy ne dolgozz és ne küzdj. Csakhogy a harc önmagában nem cél. A te istened szerint legfeljebb az egyensúly a cél. De a folyamatos küzdelem az életben maradásért nem hoz lelki boldogságot, ellenben mások megsegítésével.
* Hirtelen eszébe jut, hogy még mindig nem látott neki a megrendelt ételnek. Közben a fogadó lassan kezd megtelni különféle szerzetekkel, így az egyik, még szabadon álló asztal felé bök, ahol a tündér különös állata is pihen. *
– Üljünk le. * Javasolja és ismét megfogja tányérát és az üres asztalhoz sétál. Egyik kezében tányér ragu, a másikban a korsó sör. Bár a mosómedve nem tűnik veszélyesnek, Muzomgo úgy helyezkedik, hogy minél távolabbi székre üljön a különös háziállattól. Aztán folytatja is az imént félbehagyott értekezését. *
– Szerinted azok, akik mindent kockára tesznek, miért teszik ezt? Talán rövid ideig egyensúlyba tudják hozni a lelkükben tátongó ürességet, de továbbra is szomjaznak a szeretetre és a hitre. Aki megérti Eeyr tanait, rájön, hogy amit keres, azt nem érheti el átmeneti boldogságforrásokkal, kizárólag igaz hittel és szeretettel. * Tart egy rövid szünetet, beleiszik a sörébe. Rájön, hogy talán megint túl homályosan fogalmazott, így rátér a lényegre. *
– Őszintén elismerem, ahogy a népet szórakoztatod, hiszen erre is van szükség. De nem szabad itt megállni. Eeyr az igazságot és a szeretet hirdeti. A szeretet pedig sokszor áldozattal jár, de ebben az áldozatban van a valódi erő. Ne érts félre, Eeyr nem azt mondja, hogy mindenedről mondj le, hiszen akkor neked se lesz semmid, amit legközelebb odaadhatnál. Jó példa erre a művészeted, hiszen azzal, hogy énekelsz, nem leszel kevesebb. Ahogy én sem azáltal, hogy az istennő tanait hirdetem és megmutatom az embereknek, hogyan éljenek boldog életet.
* Jelenleg úgy látja, a tündér hitvilága nem is áll olyan messze az övétől. Persze még sok mindenről nem esett szó, így ez még valószínűleg árnyalódni fog. Addig is felhoz egy könnyedebb témát is. *
– Ez a tiéd? * Kérdezi az asztal alá mutatva, ahol a mosómedve van. *
– Sok érdekességet rejt még számomra Arthenior. Hajnalban, a város határában egy tíz hüvelyk hosszú bogárral találkoztam. A gazdája pedig egy zsoldosnak kinéző férfi volt.
* Végighallgatja a tündér érvelését, habár egyszer-kétszer nehezére esik megállni, hogy ne szóljon közbe. Amikor amaz végez mondandójával, lassan előrehajol és elmosolyodik. *
– Eeyr nem arra tanít, hogy ne dolgozz és ne küzdj. Csakhogy a harc önmagában nem cél. A te istened szerint legfeljebb az egyensúly a cél. De a folyamatos küzdelem az életben maradásért nem hoz lelki boldogságot, ellenben mások megsegítésével.
* Hirtelen eszébe jut, hogy még mindig nem látott neki a megrendelt ételnek. Közben a fogadó lassan kezd megtelni különféle szerzetekkel, így az egyik, még szabadon álló asztal felé bök, ahol a tündér különös állata is pihen. *
– Üljünk le. * Javasolja és ismét megfogja tányérát és az üres asztalhoz sétál. Egyik kezében tányér ragu, a másikban a korsó sör. Bár a mosómedve nem tűnik veszélyesnek, Muzomgo úgy helyezkedik, hogy minél távolabbi székre üljön a különös háziállattól. Aztán folytatja is az imént félbehagyott értekezését. *
– Szerinted azok, akik mindent kockára tesznek, miért teszik ezt? Talán rövid ideig egyensúlyba tudják hozni a lelkükben tátongó ürességet, de továbbra is szomjaznak a szeretetre és a hitre. Aki megérti Eeyr tanait, rájön, hogy amit keres, azt nem érheti el átmeneti boldogságforrásokkal, kizárólag igaz hittel és szeretettel. * Tart egy rövid szünetet, beleiszik a sörébe. Rájön, hogy talán megint túl homályosan fogalmazott, így rátér a lényegre. *
– Őszintén elismerem, ahogy a népet szórakoztatod, hiszen erre is van szükség. De nem szabad itt megállni. Eeyr az igazságot és a szeretet hirdeti. A szeretet pedig sokszor áldozattal jár, de ebben az áldozatban van a valódi erő. Ne érts félre, Eeyr nem azt mondja, hogy mindenedről mondj le, hiszen akkor neked se lesz semmid, amit legközelebb odaadhatnál. Jó példa erre a művészeted, hiszen azzal, hogy énekelsz, nem leszel kevesebb. Ahogy én sem azáltal, hogy az istennő tanait hirdetem és megmutatom az embereknek, hogyan éljenek boldog életet.
* Jelenleg úgy látja, a tündér hitvilága nem is áll olyan messze az övétől. Persze még sok mindenről nem esett szó, így ez még valószínűleg árnyalódni fog. Addig is felhoz egy könnyedebb témát is. *
– Ez a tiéd? * Kérdezi az asztal alá mutatva, ahol a mosómedve van. *
– Sok érdekességet rejt még számomra Arthenior. Hajnalban, a város határában egy tíz hüvelyk hosszú bogárral találkoztam. A gazdája pedig egy zsoldosnak kinéző férfi volt.
19430. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-20 09:46:50
Üzenet elküldve: 2024-10-20 09:46:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A könyvből felpillantva elégedett mosolyra húzódik szája. Sikerült. Utálja a mágiát, de be kell vallania, pontosan olyan ágát választotta, ami segítségére lehet olykor. A kékekkel az elfre pillant, végignéz rajta, ahogy az feláll, a kérdésére pedig halkan felnevet.*
- Semmi baja nem lesz, de ha átnézzük ki is ő, akkor talán kiderül valami.
*Nem szokása bántani másokat. Ezt sem annak gondolja, mindössze csak a szokásos történik: ha valami fontos, ha valamit tudni akar, akkor az esetleges járulékos veszteséggel járhat. De jó célt szolgál, tudományt, vagy jelen esetben a szőke békéjét. Sosem lehet tudni mire bukkannak rá, egy kis játékkal pedig még a lány sem fogja tudni, hogy egyáltalán átkutatták.*
- Mindent tegyél pontosan oda vissza, ahonnan elvetted, jó? Nem fogja tudni, hogy mit csináltunk.
*Ha nem teszi meg, vagy hibát talál abban, hogyan rendezi Int a dolgokat, akkor ő lép oda és teszi meg. A ruhája elpakolásából ítélve nem tartozik az elf erősségei közé ez a fajta ténykedés, de micsoda szerencse, hogy van mellette egy Mai, aki mindenre gondol.
A félvér tipikus helyeket néz át, olyanokat, ahová ő is rejtene, vagy otthonában rejtett is el dolgokat. Még a padló is gyanús lenne, s ha több idejük lenne megnézné azt is, valamelyik deszka esetleg nem-e mozdítható.
Amivel jobban foglalatoskodik, még ha a férfi is átnézte, az a nő szekrénye, hogy milyen ruhákat lát benne, s már sejtette ugyan, de végleg tudatosul az, amit a hosszúéletű ki is mond.*
- Az. Mindenbe belefog, de semmiben nem elég jó.
*Jegyzi meg, inkább csak magának. Nem futkos, mérgezett egér módjára, megfontolt és értő. A Doki mellé lép, mikor amaz a papírokat forgatja, majd ránéz a listára is, ismét felnevet.*
- Tévedtem. Az ágyban jó, ő mesélte.
*Mutat rá a névre, s pontosan tudja, hogy nincs még kifizetve.
Eztán, ha ellép a másik, leguggol, hogy megnézze végre azt, amit mindvégig akart. A két üvegcsét, ami nem lett felsorolva a szeszek mellé. Fel van címkézve, ami egy szintén ostoba dolog. De Mai számára ismerős, csak mindkettő más okból.*
- Ezt a nővéreim itták. *Mutat Rhéa ágyas pálinkájára, majd elveszi az másik palackot, amibe beleszagol, hogy valóban az-e a jellegtelen, illattalan, színtelen lötty, amivel édesanyja "kínozta".* - Ezt meg velem itatták néhanapján. *Keserűek a szavak, de nincs idő arra, hogy rossz kedve legyen, felpattan és egy hatalmas csókot adna a zöldszeműnek.*
- Édes, ha ezt megitatjuk vele, akkor nem hazudik. Akkor megtudjuk, hogy valaki tényleg rád küldte-e ezt a kurvát és azt is, hogy hamisak-e az italok. Kellenek, ha igaziak?
*Örül. A terve jól alakul, a továbbiak is összeálltak a fejében. Nem is érdekli innentől semmi, csak az elf válasza.
Még egyszer végignéz mindenen, hogy hagytak-e maguk után nyomot. Eztán a pohár vízért nyúl, amit Merlaná-nak töltött ki, visszaönt belőle egy keveset a vizes palackba, a vigyorból pedig a pohárba. Még abban se látszódhasson, hogy kevesebb, vagy több van-e benne, nem tudhatja mennyire volt résen a lány. Aztán a vízzel teli üvegből pedig visszatölti a kisebb üvegbe is azt a mennyiséget, ami hiányzik belőle. Bólint egyet, csak úgy elismerésként, hogy ez is eszébe jutott. A kis csiszolatlan szajha sosem jön rá.*
- Most ülj vissza ugyanoda, lehetőleg ugyanúgy, ameddig fel nem ébred és körbe nem néz.
*Mindent rendez, majd a lány elé lép. Már csak meg kell várni, amíg magához tér, de az mindjárt bekövetkezik. A könyvet gondosan maga mellé teszi, mintha most esett volna ki a kezéből, a szabaddal pedig Merlana után nyúl, mintha csak néhány másodperce történt volna az a kis ájulás.*
- Merlana, Merlana, jól vagy?
*Segít felültetni, s mellé ülve az ágyon simítja végig aggódóan annak hátát, s nyújtja felé az italt, amikor az már kissé helyrejött. Az utolsó kép, amit a nő látott, pontosan az volt, hogy vizet akart neki adni. Most meg is kapja.*
- Láttam, hogy rosszul vagy, de nem tudtam, hogy ennyire. *Nem játssza túl a riadalmat, csak épp annyira, mint amikor valaki mellett elájulnak. Segít, mert baj van.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.20 11:35:30
*A könyvből felpillantva elégedett mosolyra húzódik szája. Sikerült. Utálja a mágiát, de be kell vallania, pontosan olyan ágát választotta, ami segítségére lehet olykor. A kékekkel az elfre pillant, végignéz rajta, ahogy az feláll, a kérdésére pedig halkan felnevet.*
- Semmi baja nem lesz, de ha átnézzük ki is ő, akkor talán kiderül valami.
*Nem szokása bántani másokat. Ezt sem annak gondolja, mindössze csak a szokásos történik: ha valami fontos, ha valamit tudni akar, akkor az esetleges járulékos veszteséggel járhat. De jó célt szolgál, tudományt, vagy jelen esetben a szőke békéjét. Sosem lehet tudni mire bukkannak rá, egy kis játékkal pedig még a lány sem fogja tudni, hogy egyáltalán átkutatták.*
- Mindent tegyél pontosan oda vissza, ahonnan elvetted, jó? Nem fogja tudni, hogy mit csináltunk.
*Ha nem teszi meg, vagy hibát talál abban, hogyan rendezi Int a dolgokat, akkor ő lép oda és teszi meg. A ruhája elpakolásából ítélve nem tartozik az elf erősségei közé ez a fajta ténykedés, de micsoda szerencse, hogy van mellette egy Mai, aki mindenre gondol.
A félvér tipikus helyeket néz át, olyanokat, ahová ő is rejtene, vagy otthonában rejtett is el dolgokat. Még a padló is gyanús lenne, s ha több idejük lenne megnézné azt is, valamelyik deszka esetleg nem-e mozdítható.
Amivel jobban foglalatoskodik, még ha a férfi is átnézte, az a nő szekrénye, hogy milyen ruhákat lát benne, s már sejtette ugyan, de végleg tudatosul az, amit a hosszúéletű ki is mond.*
- Az. Mindenbe belefog, de semmiben nem elég jó.
*Jegyzi meg, inkább csak magának. Nem futkos, mérgezett egér módjára, megfontolt és értő. A Doki mellé lép, mikor amaz a papírokat forgatja, majd ránéz a listára is, ismét felnevet.*
- Tévedtem. Az ágyban jó, ő mesélte.
*Mutat rá a névre, s pontosan tudja, hogy nincs még kifizetve.
Eztán, ha ellép a másik, leguggol, hogy megnézze végre azt, amit mindvégig akart. A két üvegcsét, ami nem lett felsorolva a szeszek mellé. Fel van címkézve, ami egy szintén ostoba dolog. De Mai számára ismerős, csak mindkettő más okból.*
- Ezt a nővéreim itták. *Mutat Rhéa ágyas pálinkájára, majd elveszi az másik palackot, amibe beleszagol, hogy valóban az-e a jellegtelen, illattalan, színtelen lötty, amivel édesanyja "kínozta".* - Ezt meg velem itatták néhanapján. *Keserűek a szavak, de nincs idő arra, hogy rossz kedve legyen, felpattan és egy hatalmas csókot adna a zöldszeműnek.*
- Édes, ha ezt megitatjuk vele, akkor nem hazudik. Akkor megtudjuk, hogy valaki tényleg rád küldte-e ezt a kurvát és azt is, hogy hamisak-e az italok. Kellenek, ha igaziak?
*Örül. A terve jól alakul, a továbbiak is összeálltak a fejében. Nem is érdekli innentől semmi, csak az elf válasza.
Még egyszer végignéz mindenen, hogy hagytak-e maguk után nyomot. Eztán a pohár vízért nyúl, amit Merlaná-nak töltött ki, visszaönt belőle egy keveset a vizes palackba, a vigyorból pedig a pohárba. Még abban se látszódhasson, hogy kevesebb, vagy több van-e benne, nem tudhatja mennyire volt résen a lány. Aztán a vízzel teli üvegből pedig visszatölti a kisebb üvegbe is azt a mennyiséget, ami hiányzik belőle. Bólint egyet, csak úgy elismerésként, hogy ez is eszébe jutott. A kis csiszolatlan szajha sosem jön rá.*
- Most ülj vissza ugyanoda, lehetőleg ugyanúgy, ameddig fel nem ébred és körbe nem néz.
*Mindent rendez, majd a lány elé lép. Már csak meg kell várni, amíg magához tér, de az mindjárt bekövetkezik. A könyvet gondosan maga mellé teszi, mintha most esett volna ki a kezéből, a szabaddal pedig Merlana után nyúl, mintha csak néhány másodperce történt volna az a kis ájulás.*
- Merlana, Merlana, jól vagy?
*Segít felültetni, s mellé ülve az ágyon simítja végig aggódóan annak hátát, s nyújtja felé az italt, amikor az már kissé helyrejött. Az utolsó kép, amit a nő látott, pontosan az volt, hogy vizet akart neki adni. Most meg is kapja.*
- Láttam, hogy rosszul vagy, de nem tudtam, hogy ennyire. *Nem játssza túl a riadalmat, csak épp annyira, mint amikor valaki mellett elájulnak. Segít, mert baj van.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.20 11:35:30
19429. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 19:23:43
Üzenet elküldve: 2024-10-19 19:23:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Nem bírja, azt az egy szót magában tartani, de utána már tényleg hallgat és a lányra hagyja a dolgot. Hogy nyertes helyzetben vannak tudja ő is. Már lent is kijelentette. Pár nap kalodát biztos rá tudnak az alapján is húzni a kis csitrire. Vicces is lenne. A férfi épp ezt az ötletet forgatja a fejében és igyekszik viccesebbé tenni, de váratlanul történik valami. A kis kereskedő rádől az ágyra. Erre tényleg nem számított. Felpattan és keresi a fegyvert amivel a másik ezt elérte, de nem látja.*
-Él?
*Amint kimondja már tudja is, hogy felesleges volt. Persze, hogy él. A nő nem ostoba és fel tudja még most is mérni, hogy egy ilyen helyzetben nem úsznának meg egy gyilkosságot. A következő gondolata az, hogy ugyan ez történt Rien-el is mikor találkoztak. De mikor megnézi a nő állapotát egyértelmű, hogy ez más. Milyen titkokat tartogat a félvér amit a férfi ki se nézett belőle. Ha elmondja neki, az ötletét, hogy gyorsan nézzék át a szobát míg a másik nincs magánál akkor segít a kutatásban. Kezdi azzal, hogy kiborítja a táska tartalmát az ágyra és kerül még elő pár színes ital. Megnézi őket és elismerően hümmög.*
-Ez a piros nem olcsó. Nem olyan értékes mint amilyennek azokat hazudta, hogy egy ház ára, de nem olcsó.
*Mert habár árra még nem tértek rá, de két olyan ital amiről csak történeteket hall a legtöbb ember, a szakmában pedig szinte legendának számítanak azok akik képesek volnának őket kikeverni több ezer aranyat könnyedén érhetnek. Ezek után már jobban értheti a lány miért mondta a férfi, hogy ez az ostoba nő biztos nem az igazi italokkal kereskedik. A fegyvereket felületesen megnézi és félredobja, hogy véletlenül se jusson senkinek eszébe érte nyúlni ha megébred. Következőnek a könyveket pörgetné át és rázná meg nincs-e bennük valami majd amennyire tud benyúlna az ágy matraca alá, aztán benézne az ágy alá és ha nem előzik meg akkor az a melletti szekrény fiókjait nézné át. Az ok egyszerű. Az emberek szeretik a számukra értékes dolgokat magukhoz közel tartani. Mellettük vagy rajtuk aludni. Ha ez egy régimódi fosztogatás lenne akkor fel is vágná a matracot nem-e rejtette bele pár ékszert vagy aranyat. Az alsó fiókban a két üveg közül az egyik ismerős. Pont ilyet vett az elf is ma a piacon és egyértelművé teszi a helyzetet számára.*
-Szajha.
*Nem értékítélet csak ténymegállapítás. Fejével az ágyon fekvőre bök, hogy egyértelmű legyen kiről van szó. A másik üveg neve viszont nem mond egyértelműt.*
~Őszinte vigyor? Ördögvigyor és Elija Csókja lenne? Az elég...gonosz kis ital volna. Inkább valami búgatószer, ami után őszintébb lesz az alany vigyora. Valószínűbb.~
*A felső fiókban lévő papírok átnézésekor egy megállapítást tesz csak.*
-Milyen meglepő. Egyiken sincsenek címeres pecsétek.
*Ha találtak volna bármi bizonyítékot, hogy eddig bármi igazság hagyta el a száját a fruskának akkor a dokinak muszáj lett volna megennie a nem létező kalapját. Ettől a veszélytől megszabadult. Mi lesz a félvér következő lépése? Mert eddig csak megbizonyosodtak róla, hogy a másik hazudott és nem több mint egy egyszerű árbocfényező, de abból is a kellemetlenebb fajta. Az amelyik nem él hosszú életet, de cserébe nem siratják meg sokan.*
*Nem bírja, azt az egy szót magában tartani, de utána már tényleg hallgat és a lányra hagyja a dolgot. Hogy nyertes helyzetben vannak tudja ő is. Már lent is kijelentette. Pár nap kalodát biztos rá tudnak az alapján is húzni a kis csitrire. Vicces is lenne. A férfi épp ezt az ötletet forgatja a fejében és igyekszik viccesebbé tenni, de váratlanul történik valami. A kis kereskedő rádől az ágyra. Erre tényleg nem számított. Felpattan és keresi a fegyvert amivel a másik ezt elérte, de nem látja.*
-Él?
*Amint kimondja már tudja is, hogy felesleges volt. Persze, hogy él. A nő nem ostoba és fel tudja még most is mérni, hogy egy ilyen helyzetben nem úsznának meg egy gyilkosságot. A következő gondolata az, hogy ugyan ez történt Rien-el is mikor találkoztak. De mikor megnézi a nő állapotát egyértelmű, hogy ez más. Milyen titkokat tartogat a félvér amit a férfi ki se nézett belőle. Ha elmondja neki, az ötletét, hogy gyorsan nézzék át a szobát míg a másik nincs magánál akkor segít a kutatásban. Kezdi azzal, hogy kiborítja a táska tartalmát az ágyra és kerül még elő pár színes ital. Megnézi őket és elismerően hümmög.*
-Ez a piros nem olcsó. Nem olyan értékes mint amilyennek azokat hazudta, hogy egy ház ára, de nem olcsó.
*Mert habár árra még nem tértek rá, de két olyan ital amiről csak történeteket hall a legtöbb ember, a szakmában pedig szinte legendának számítanak azok akik képesek volnának őket kikeverni több ezer aranyat könnyedén érhetnek. Ezek után már jobban értheti a lány miért mondta a férfi, hogy ez az ostoba nő biztos nem az igazi italokkal kereskedik. A fegyvereket felületesen megnézi és félredobja, hogy véletlenül se jusson senkinek eszébe érte nyúlni ha megébred. Következőnek a könyveket pörgetné át és rázná meg nincs-e bennük valami majd amennyire tud benyúlna az ágy matraca alá, aztán benézne az ágy alá és ha nem előzik meg akkor az a melletti szekrény fiókjait nézné át. Az ok egyszerű. Az emberek szeretik a számukra értékes dolgokat magukhoz közel tartani. Mellettük vagy rajtuk aludni. Ha ez egy régimódi fosztogatás lenne akkor fel is vágná a matracot nem-e rejtette bele pár ékszert vagy aranyat. Az alsó fiókban a két üveg közül az egyik ismerős. Pont ilyet vett az elf is ma a piacon és egyértelművé teszi a helyzetet számára.*
-Szajha.
*Nem értékítélet csak ténymegállapítás. Fejével az ágyon fekvőre bök, hogy egyértelmű legyen kiről van szó. A másik üveg neve viszont nem mond egyértelműt.*
~Őszinte vigyor? Ördögvigyor és Elija Csókja lenne? Az elég...gonosz kis ital volna. Inkább valami búgatószer, ami után őszintébb lesz az alany vigyora. Valószínűbb.~
*A felső fiókban lévő papírok átnézésekor egy megállapítást tesz csak.*
-Milyen meglepő. Egyiken sincsenek címeres pecsétek.
*Ha találtak volna bármi bizonyítékot, hogy eddig bármi igazság hagyta el a száját a fruskának akkor a dokinak muszáj lett volna megennie a nem létező kalapját. Ettől a veszélytől megszabadult. Mi lesz a félvér következő lépése? Mert eddig csak megbizonyosodtak róla, hogy a másik hazudott és nem több mint egy egyszerű árbocfényező, de abból is a kellemetlenebb fajta. Az amelyik nem él hosszú életet, de cserébe nem siratják meg sokan.*
19428. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 18:09:42
Üzenet elküldve: 2024-10-19 18:09:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Enyveskezű és Harcias //
// Wynpeiros Miraquinal //
// Aktív képességhasználat: Nyilvános lopás //
* Hallgatja Harga szavait, ahogy az ételszerzés lehetséges módjait sorolja, de figyelme lassan elvándorol a körülöttük lévő emberekre és egyéb lényekre. Böröngő rendkívül éhes, a szelet hússal nem lakott jól és pénze sincs már. Kiszúr magának egy, a sarokban ücsörgő fél-elfet, de még marad a seggén és válaszol társának. *
– Éhes vagyok. * Na, nem pont arra válaszol, amit a zöldbőrű kérdezett tőle, de nem is hagyja figyelmen kívül az ork kérdését. A díszes faszék megreccsen alatta, ahogy felemelkedik. Szigonyát kézbe veszi és célegyenesen a sarokban ücsörgő alakhoz ballag. Nem köntörfalaz, beveti minden meggyőző képességét és így szól. *
– Éhes vagyok! * Azzal Wynpeiros batyuja felé nyúl és elveszi azt. Böröngő persze mit sem tud a batyu különleges mivoltáról, ő csak aranyat akar magának, hiszen az arannyal még több kaját tud magának venni. Semmiféle ártó szándék nincs benne, ő csak magának akar jót, nem másnak rosszat. *
// Wynpeiros Miraquinal //
// Aktív képességhasználat: Nyilvános lopás //
* Hallgatja Harga szavait, ahogy az ételszerzés lehetséges módjait sorolja, de figyelme lassan elvándorol a körülöttük lévő emberekre és egyéb lényekre. Böröngő rendkívül éhes, a szelet hússal nem lakott jól és pénze sincs már. Kiszúr magának egy, a sarokban ücsörgő fél-elfet, de még marad a seggén és válaszol társának. *
– Éhes vagyok. * Na, nem pont arra válaszol, amit a zöldbőrű kérdezett tőle, de nem is hagyja figyelmen kívül az ork kérdését. A díszes faszék megreccsen alatta, ahogy felemelkedik. Szigonyát kézbe veszi és célegyenesen a sarokban ücsörgő alakhoz ballag. Nem köntörfalaz, beveti minden meggyőző képességét és így szól. *
– Éhes vagyok! * Azzal Wynpeiros batyuja felé nyúl és elveszi azt. Böröngő persze mit sem tud a batyu különleges mivoltáról, ő csak aranyat akar magának, hiszen az arannyal még több kaját tud magának venni. Semmiféle ártó szándék nincs benne, ő csak magának akar jót, nem másnak rosszat. *
19427. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 17:53:15
Üzenet elküldve: 2024-10-19 17:53:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Valóban nincs jól. Nem fizikailag, lelkileg. Csakhogy a lelki problémák, ha túlzottan elhatalmasodnak az egyén felett, képesek fizikai rosszullét jeleit produkálni. Az sem tesz jót a szervezetnek, ha napokig nem tudja egy mély alvás keretében kipihenni magát. Ennek ellenére mégsem érti, hogy mi történik most vele. Minél közelebb ér hozzá a lány a pohár vízzel, ő annál homályosabban látja az alakját. Valami nincs rendben. El fog ájulni. Mire ez tudatosul benne, addigra már rongybabaként dől oldalra az ágyon, majd billen át a hátára. Bár kezeit és fejét továbbra is lassan, erőtlenül mozgatja, a környezetéből semmit sem észlel. Olyan, mint mikor valaki az elalvás előtti utolsó vagy az ébredés utáni első pillanatait lidércnyomásként éli meg. Se felébredni, se elaludni nem képes rendesen, így a páros nyugodtan kezdhet el kutakodni a szobában.
A szoba nem tartalmaz túl sok további titkot, ám néhányat mégis, melyek annál lényegesebbek lehetnek. A lány táskájában a sminkeléshez szükséges eszközök mellett további varázsitalokra bukkanhatnak, melyek közül az elf által is használt lilából, zöldekből és fehérekből van a legtöbb, de akad még köztük a kék több árnyalatából és pirosból is, köztük egy hozzáértő szemnek igazán különleges, lávavörös színű is. A fegyvereket, felszereléseket átnézve érdekes tény lehet, hogy azok mindegyike újszerű állapotú, és egytől-egyig megtalálható rajtuk az arthenior-i kovácsmesterek védjegye. A szekrénybe benézve semmi különöset nem találhatnak, a legérdekesebb talán az a fehér színű ruha szürkés, ezüstös fűző résszel, melynek a szoknya része egy helyen kissé el van szakadva. A könyvek között, ha jobban átnézik őket, Arthenior történelméről, az alkímiáról és a város egykori vezetőiről szóló köteteket is megfigyelhetnek. A szoba többi része nem kecsegtet további érdekeségekkel, ám, ha a páros jobban átnézi az éjjeliszekrényt, ott bizony különös dolgokról árulkodó jelekre bukkanhatnak. Elsőként az a két furcsa üveg a szekrény alsó részében, amelyhez a lány egyszer sem nyúlt. Mindkettőn van címke, mindkettőre sokat mondó, rövid szöveg van ráírva. Az egyikre annyi, hogy „Rhéa ágyas pálinkája”. Az üvegből egészen sok folyadék hiányzik már. Ha a páros alapos, akkor a vörös, elegáns ruhában elrejtve egy kisebb fiolában találhatnak egy keveset ugyanebből a szerből, bár az nincs felcímkézve. A másik palackon az „Őszinte vigyor” kifejezés szerepel, jelentsen bármit.
A legérdekesebb kincs azonban talán mégis az éjjeliszekrény felső fiókjában rejlik. Ha azt kinyitják, mindenféle papírt találhatnak. Jegyzetek, feljegyzések, üzenetek, köztük egy polgárnegyedi cím is található. A Prefektussal való kapcsolatáról semmi, ugyanis Merlana arra különösen ügyel, hogy a tőle kapott leveleket ne tartsa meg. A fiók hátuljában azonban egy különös lista is megbújik. Nevek vannak rajta, sorban egymás alatt, mindegyik mellett egy szám. A legtöbb mellett egy pipa is látható, de nem mindegyik mellett. Elolvasva a neveket egyből szembetűnő lehet, hogy kizárólag férfiak nevei szerepelnek a papíron, köztük egy, az ébenhajú kisasszony számára ismerősen csengő név is: „Alaver Raanus – 40”. A név mellett nincsen pipa.
Ha a páros ennél is jobban feltúrja a szobát, csalódniuk kell, mert mást már nem találnak, legfeljebb a mindennapi élethez és a zenész szakmához szükséges dolgokat.
Merlana mindeközben továbbra is az ágyon kiütve fekszik, de már nem tarthat sokáig a mágia hatása.*
*Valóban nincs jól. Nem fizikailag, lelkileg. Csakhogy a lelki problémák, ha túlzottan elhatalmasodnak az egyén felett, képesek fizikai rosszullét jeleit produkálni. Az sem tesz jót a szervezetnek, ha napokig nem tudja egy mély alvás keretében kipihenni magát. Ennek ellenére mégsem érti, hogy mi történik most vele. Minél közelebb ér hozzá a lány a pohár vízzel, ő annál homályosabban látja az alakját. Valami nincs rendben. El fog ájulni. Mire ez tudatosul benne, addigra már rongybabaként dől oldalra az ágyon, majd billen át a hátára. Bár kezeit és fejét továbbra is lassan, erőtlenül mozgatja, a környezetéből semmit sem észlel. Olyan, mint mikor valaki az elalvás előtti utolsó vagy az ébredés utáni első pillanatait lidércnyomásként éli meg. Se felébredni, se elaludni nem képes rendesen, így a páros nyugodtan kezdhet el kutakodni a szobában.
A szoba nem tartalmaz túl sok további titkot, ám néhányat mégis, melyek annál lényegesebbek lehetnek. A lány táskájában a sminkeléshez szükséges eszközök mellett további varázsitalokra bukkanhatnak, melyek közül az elf által is használt lilából, zöldekből és fehérekből van a legtöbb, de akad még köztük a kék több árnyalatából és pirosból is, köztük egy hozzáértő szemnek igazán különleges, lávavörös színű is. A fegyvereket, felszereléseket átnézve érdekes tény lehet, hogy azok mindegyike újszerű állapotú, és egytől-egyig megtalálható rajtuk az arthenior-i kovácsmesterek védjegye. A szekrénybe benézve semmi különöset nem találhatnak, a legérdekesebb talán az a fehér színű ruha szürkés, ezüstös fűző résszel, melynek a szoknya része egy helyen kissé el van szakadva. A könyvek között, ha jobban átnézik őket, Arthenior történelméről, az alkímiáról és a város egykori vezetőiről szóló köteteket is megfigyelhetnek. A szoba többi része nem kecsegtet további érdekeségekkel, ám, ha a páros jobban átnézi az éjjeliszekrényt, ott bizony különös dolgokról árulkodó jelekre bukkanhatnak. Elsőként az a két furcsa üveg a szekrény alsó részében, amelyhez a lány egyszer sem nyúlt. Mindkettőn van címke, mindkettőre sokat mondó, rövid szöveg van ráírva. Az egyikre annyi, hogy „Rhéa ágyas pálinkája”. Az üvegből egészen sok folyadék hiányzik már. Ha a páros alapos, akkor a vörös, elegáns ruhában elrejtve egy kisebb fiolában találhatnak egy keveset ugyanebből a szerből, bár az nincs felcímkézve. A másik palackon az „Őszinte vigyor” kifejezés szerepel, jelentsen bármit.
A legérdekesebb kincs azonban talán mégis az éjjeliszekrény felső fiókjában rejlik. Ha azt kinyitják, mindenféle papírt találhatnak. Jegyzetek, feljegyzések, üzenetek, köztük egy polgárnegyedi cím is található. A Prefektussal való kapcsolatáról semmi, ugyanis Merlana arra különösen ügyel, hogy a tőle kapott leveleket ne tartsa meg. A fiók hátuljában azonban egy különös lista is megbújik. Nevek vannak rajta, sorban egymás alatt, mindegyik mellett egy szám. A legtöbb mellett egy pipa is látható, de nem mindegyik mellett. Elolvasva a neveket egyből szembetűnő lehet, hogy kizárólag férfiak nevei szerepelnek a papíron, köztük egy, az ébenhajú kisasszony számára ismerősen csengő név is: „Alaver Raanus – 40”. A név mellett nincsen pipa.
Ha a páros ennél is jobban feltúrja a szobát, csalódniuk kell, mert mást már nem találnak, legfeljebb a mindennapi élethez és a zenész szakmához szükséges dolgokat.
Merlana mindeközben továbbra is az ágyon kiütve fekszik, de már nem tarthat sokáig a mágia hatása.*
19426. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 14:04:53
Üzenet elküldve: 2024-10-19 14:04:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Szóval a rezidencia igen nagy segítsége vette szárnyai alá ezt a lányt. Egy olyan lányt, aki láthatóan érteni vél a csábításhoz is, a ruháit elnézve. Érdekes, tudva, hogy kinek udvarol még a Prefektus. Talán a tetszelgés jobban megy a másik kék szeműnek, mint a rábeszélés, s ekkor sejlik fel egy újabb apró foszlány, de ezt elhessegeti még. Nem fontos. Hihetné a kiderült közös ismeretség okán, hogy így kétszer annyira kell meggondolnia a cselekedeteit, de ezt az ital nem engedi, ezen felül pedig biztosan a kereskedő is tudja, hogy nem elég ügyes még Merlana ahhoz, hogy nagyban játsszon. Aztán meg ott van Alenia is, akinek ha elmeséli, hogyan akarta rávenni egy, az elf szerint hamis varázsital eladására őket, s az tovább kerül, akkor is ők nyernek. Tökéletes helyzet. Bármit megtehet, jól fog belőle kijönni. Elégedett.
Viszont, hogy a lány nincs jól, az nem volt tiszta sor. Csak belé akarta beszélni, meg akarta ijeszteni azzal, hogy felhívja rá a figyelmét, hogy arra fókuszáljon, hogy tényleg valami rossz történik-e vele, benne és ne pedig rá. A szerencse mellette, mint mindig. Maradhatna így.*
- Biztosan. *Mondja sajnálkozóan, mintha a pálinka lenne tényleg a ludas, majd ahogy előkerül a víz és a pohár, majd leül a kis kufárkezdemény az ágyra odalép az asztalhoz és tölt neki. Az elfre pillant, aki kifejti egy szavával, hogy szerinte hamis a kínált áru. Mai szerint meg teljesen mindegy, hogy hamis-e, vagy nem, ki fogja deríteni mi van a háttérben és hogy a ma esti programjának van-e félnivalója. Nyugtázza, hogy ő már rendben van, így ha összejön a terve tud vele játszani, mert igen gyorsan kell cselekedniük.*
- Igyál, majd ez segít.
*Lép az ágy felé, kezében a könyv, ismét a lapokra pillant, s mint aki talált benne valami érdekeset áll meg a mozdulata félúton, hogy még ne érhesse el azonnal a nő az italt. Látni, hogy oda fogja adni, mindössze azt az egyetlen sort olvassa, ami úgy megfogta. Még a szája is mozog, mintha olyan rendkívül érdekes volna az éppen a látott néhány mondat. Csakhogy nem a leírtakat suttogja, hanem szinte hangtalan mondja ki bűbáját a másikra, ami hogyha részegségének ködén át is sikerül elég koncentráltnak lennie, akkor amazt ott az ágyon éri egy rövid időre az álomszerű állapot.
Minden fontos hozzá, mindenre megvan a terve. Még a lelassult kézmozdulatnak is, annak pedig végképp, hogy nem adja át, csak akkor, ha nem sikerülne a varázslat. Így, ha a szőke képes elengedni az esetleges kezdeti sokkot, átkutathatják a lányt, aminek hangot is adna.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.
*Szóval a rezidencia igen nagy segítsége vette szárnyai alá ezt a lányt. Egy olyan lányt, aki láthatóan érteni vél a csábításhoz is, a ruháit elnézve. Érdekes, tudva, hogy kinek udvarol még a Prefektus. Talán a tetszelgés jobban megy a másik kék szeműnek, mint a rábeszélés, s ekkor sejlik fel egy újabb apró foszlány, de ezt elhessegeti még. Nem fontos. Hihetné a kiderült közös ismeretség okán, hogy így kétszer annyira kell meggondolnia a cselekedeteit, de ezt az ital nem engedi, ezen felül pedig biztosan a kereskedő is tudja, hogy nem elég ügyes még Merlana ahhoz, hogy nagyban játsszon. Aztán meg ott van Alenia is, akinek ha elmeséli, hogyan akarta rávenni egy, az elf szerint hamis varázsital eladására őket, s az tovább kerül, akkor is ők nyernek. Tökéletes helyzet. Bármit megtehet, jól fog belőle kijönni. Elégedett.
Viszont, hogy a lány nincs jól, az nem volt tiszta sor. Csak belé akarta beszélni, meg akarta ijeszteni azzal, hogy felhívja rá a figyelmét, hogy arra fókuszáljon, hogy tényleg valami rossz történik-e vele, benne és ne pedig rá. A szerencse mellette, mint mindig. Maradhatna így.*
- Biztosan. *Mondja sajnálkozóan, mintha a pálinka lenne tényleg a ludas, majd ahogy előkerül a víz és a pohár, majd leül a kis kufárkezdemény az ágyra odalép az asztalhoz és tölt neki. Az elfre pillant, aki kifejti egy szavával, hogy szerinte hamis a kínált áru. Mai szerint meg teljesen mindegy, hogy hamis-e, vagy nem, ki fogja deríteni mi van a háttérben és hogy a ma esti programjának van-e félnivalója. Nyugtázza, hogy ő már rendben van, így ha összejön a terve tud vele játszani, mert igen gyorsan kell cselekedniük.*
- Igyál, majd ez segít.
*Lép az ágy felé, kezében a könyv, ismét a lapokra pillant, s mint aki talált benne valami érdekeset áll meg a mozdulata félúton, hogy még ne érhesse el azonnal a nő az italt. Látni, hogy oda fogja adni, mindössze azt az egyetlen sort olvassa, ami úgy megfogta. Még a szája is mozog, mintha olyan rendkívül érdekes volna az éppen a látott néhány mondat. Csakhogy nem a leírtakat suttogja, hanem szinte hangtalan mondja ki bűbáját a másikra, ami hogyha részegségének ködén át is sikerül elég koncentráltnak lennie, akkor amazt ott az ágyon éri egy rövid időre az álomszerű állapot.
Minden fontos hozzá, mindenre megvan a terve. Még a lelassult kézmozdulatnak is, annak pedig végképp, hogy nem adja át, csak akkor, ha nem sikerülne a varázslat. Így, ha a szőke képes elengedni az esetleges kezdeti sokkot, átkutathatják a lányt, aminek hangot is adna.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a célpont személy félálomba, a valóság és képzelet határára zuhan rövid időre (1 kör), onnan kizökkenteni a hatás idejére semmilyen módon nem lehetséges.
19425. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 13:19:22
Üzenet elküldve: 2024-10-19 13:19:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A férfi erősen túl van azon a határon, ami ahhoz kell, hogy tisztán lássa a környezetét. Csak a lila ital hatására tisztul ki a feje méghozzá azonnal. Csak a gondolatait kell rendeznie. Közben hallgatja a két nő eszmecseréjét. A félvér játszik. Mi a célja, azt nem tudja a férfi. Azt, viszont igen, hogy főleg ezzel az itallal együtt, de ő már jelentősen ráfizetett erre a kis játékra. A kérdése ennek is szól. Tudja hol vannak, jobban mint a varázsitalital előtt. Az érdekli, hogy miért. Arra, hogy a lány az italokat szeretné csak fáradtan sóhajt.*
-Varázsbab.
*Majd a tőrét kihúzza az asztalból, egykedvűen letörölgeti róla a gyümölcs levét a nadrágja oldalába, majd elteszi a fegyvert. Ő már eleget hallott. Untatja a hamis kereskedő. A félvér átlát rajta mégis beszélgetni akar. Egyelőre viszont a férfi hagyja neki hadd játsszon. Ő is feldob majd egy játéklehetőséget ha eléggé elunta magát.*
*A férfi erősen túl van azon a határon, ami ahhoz kell, hogy tisztán lássa a környezetét. Csak a lila ital hatására tisztul ki a feje méghozzá azonnal. Csak a gondolatait kell rendeznie. Közben hallgatja a két nő eszmecseréjét. A félvér játszik. Mi a célja, azt nem tudja a férfi. Azt, viszont igen, hogy főleg ezzel az itallal együtt, de ő már jelentősen ráfizetett erre a kis játékra. A kérdése ennek is szól. Tudja hol vannak, jobban mint a varázsitalital előtt. Az érdekli, hogy miért. Arra, hogy a lány az italokat szeretné csak fáradtan sóhajt.*
-Varázsbab.
*Majd a tőrét kihúzza az asztalból, egykedvűen letörölgeti róla a gyümölcs levét a nadrágja oldalába, majd elteszi a fegyvert. Ő már eleget hallott. Untatja a hamis kereskedő. A félvér átlát rajta mégis beszélgetni akar. Egyelőre viszont a férfi hagyja neki hadd játsszon. Ő is feldob majd egy játéklehetőséget ha eléggé elunta magát.*
19424. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 12:18:01
Üzenet elküldve: 2024-10-19 12:18:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Néha könnyebb tagadni. Néha könnyebb mindenre, ami szembe jön, azt mondani, hogy hazugság, mert az igazságot elfogadni olykor nehéz. Még mindig nem tudja, hogy mibe tenyerelt bele véletlenül, de most már inkább érzi úgy, hogy az elfnek lenne igazán szüksége a segítségre. Csak ne lenne nála az a tőr.
Kiönti a pálinkát, de az első adagot ő maga issza meg, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, nincs abban semmiféle méreg. Miután a hirtelen alkohollöket hatása megszűnik, egy másik pohárba önt a lánynak is belőle, és átnyújtja neki.*
- Meglehet. *Mosolyodik el a feltett kérdés hallatán. Mindketten tudják, hogy eltalálta a helyes választ, de arra nincs szükség, hogy egyértelműen ki is mondja, ki az a bizonyos befolyásos kereskedő, akiről szó van. Közben a szőke minden józan észt nélkülöző szitokszavai, az asztal lapjában csattanó tőr, az az ideges sóhaj és az előkerülő lila bájital, amiről pár napja már ő is pontosan tudja, hogy mire való, együtt hívják fel újra rá a figyelmet. Valójában szánalmas látvány. Mintha egyetlen rosszkor elejtett mondat, mintha a nem ismert múltjának árnyékai seperc alatt tönkretették volna a férfit. Tekintetük egyszerre fordul ismét egymás felé a nővel, de szavak ezúttal sem kellenek ahhoz, hogy megértsék egymást. Merlana csak lágyan megingatja a fejét, azt jelezve, hogy neki sem tetszik ez a helyzet, ő is sajnálja, hogy miatta jutottak el idáig, sőt, már magát az elfet is sajnálja. Nem akarta vele ezt tenni.
Hallgatja az elhangzó mondatokat, figyeli a másik lépteit, a kezébe kerülő könyvet, de egyelőre nem tudja eldönteni, hogy mire jó ez, miért csinálja mindezt a lány. Az időt akarja húzni, vagy komolyan gondolja, amit mond? Válaszolna is, vagy kérdezne, de nincs rá ideje, mert újabb kérdést szegeznek neki. Ettől sápad csak el igazán. Honnan tudja? Igyekezett teljes mértékben leplezni a félelmét, de ő átlát rajta. Nem a széken szenvedő, bájitalt vedelő, részeg férfitől fél igazán, hanem attól az arany szempártól, ami valós fenyegetést jelenthet számára bármely nap akárhányadik órájában. Ez a tudat tette őt is tönkre, ezért képtelen ugyanarra a hűvös, érzelemmentes viselkedésre, mint a vele szemben álló, emiatt rontott ma is el mindent, emiatt kapkod görcsösen, bármibe is fog bele, és pontosan ezért érzi most át a szőke helyzetét is. Rettenetes érzés, ha valaki úgy érzi, hogy állandóan üldözik.*
- Nem. Illetve nem tudom. Talán csak a pálinka. *Nyilván nem az alkohol az oka. Már azelőtt sem érezte jól magát, hogy megitta, sőt, napok óta nem érzi jól magát. Aludni sem tud rendesen. Inkább félrenéz, hogy a másik ne tudjon még többet kiolvasni belőle. Tekintete a gyönyörű, vörös ruháján akad meg. Abban szeretne most lenni. Egy bálteremben, a színpadon, ahol énekelhet és boldoggá teheti a közönségét, és azzal saját magát is.
A férfi közben, mintha kezdene magához térni. Hatott a varázsital, és úgy látszik, az alkohol is korábban. Olyan, mintha szerencsétlen azt sem tudná, hol van. Kancsóval ugyan nem tud szolgálni, de tiszta poharat vesz még elő, és egy újabb üveget, amiben egyszerű víz van. Azokat az asztalra teszi, aztán leül kicsit az ágyra. Ahogy kezd fogyni az adrenalin a szervezetéből, úgy kezdi tényleg rosszul érezni magát.*
*Néha könnyebb tagadni. Néha könnyebb mindenre, ami szembe jön, azt mondani, hogy hazugság, mert az igazságot elfogadni olykor nehéz. Még mindig nem tudja, hogy mibe tenyerelt bele véletlenül, de most már inkább érzi úgy, hogy az elfnek lenne igazán szüksége a segítségre. Csak ne lenne nála az a tőr.
Kiönti a pálinkát, de az első adagot ő maga issza meg, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, nincs abban semmiféle méreg. Miután a hirtelen alkohollöket hatása megszűnik, egy másik pohárba önt a lánynak is belőle, és átnyújtja neki.*
- Meglehet. *Mosolyodik el a feltett kérdés hallatán. Mindketten tudják, hogy eltalálta a helyes választ, de arra nincs szükség, hogy egyértelműen ki is mondja, ki az a bizonyos befolyásos kereskedő, akiről szó van. Közben a szőke minden józan észt nélkülöző szitokszavai, az asztal lapjában csattanó tőr, az az ideges sóhaj és az előkerülő lila bájital, amiről pár napja már ő is pontosan tudja, hogy mire való, együtt hívják fel újra rá a figyelmet. Valójában szánalmas látvány. Mintha egyetlen rosszkor elejtett mondat, mintha a nem ismert múltjának árnyékai seperc alatt tönkretették volna a férfit. Tekintetük egyszerre fordul ismét egymás felé a nővel, de szavak ezúttal sem kellenek ahhoz, hogy megértsék egymást. Merlana csak lágyan megingatja a fejét, azt jelezve, hogy neki sem tetszik ez a helyzet, ő is sajnálja, hogy miatta jutottak el idáig, sőt, már magát az elfet is sajnálja. Nem akarta vele ezt tenni.
Hallgatja az elhangzó mondatokat, figyeli a másik lépteit, a kezébe kerülő könyvet, de egyelőre nem tudja eldönteni, hogy mire jó ez, miért csinálja mindezt a lány. Az időt akarja húzni, vagy komolyan gondolja, amit mond? Válaszolna is, vagy kérdezne, de nincs rá ideje, mert újabb kérdést szegeznek neki. Ettől sápad csak el igazán. Honnan tudja? Igyekezett teljes mértékben leplezni a félelmét, de ő átlát rajta. Nem a széken szenvedő, bájitalt vedelő, részeg férfitől fél igazán, hanem attól az arany szempártól, ami valós fenyegetést jelenthet számára bármely nap akárhányadik órájában. Ez a tudat tette őt is tönkre, ezért képtelen ugyanarra a hűvös, érzelemmentes viselkedésre, mint a vele szemben álló, emiatt rontott ma is el mindent, emiatt kapkod görcsösen, bármibe is fog bele, és pontosan ezért érzi most át a szőke helyzetét is. Rettenetes érzés, ha valaki úgy érzi, hogy állandóan üldözik.*
- Nem. Illetve nem tudom. Talán csak a pálinka. *Nyilván nem az alkohol az oka. Már azelőtt sem érezte jól magát, hogy megitta, sőt, napok óta nem érzi jól magát. Aludni sem tud rendesen. Inkább félrenéz, hogy a másik ne tudjon még többet kiolvasni belőle. Tekintete a gyönyörű, vörös ruháján akad meg. Abban szeretne most lenni. Egy bálteremben, a színpadon, ahol énekelhet és boldoggá teheti a közönségét, és azzal saját magát is.
A férfi közben, mintha kezdene magához térni. Hatott a varázsital, és úgy látszik, az alkohol is korábban. Olyan, mintha szerencsétlen azt sem tudná, hol van. Kancsóval ugyan nem tud szolgálni, de tiszta poharat vesz még elő, és egy újabb üveget, amiben egyszerű víz van. Azokat az asztalra teszi, aztán leül kicsit az ágyra. Ahogy kezd fogyni az adrenalin a szervezetéből, úgy kezdi tényleg rosszul érezni magát.*
19423. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 09:41:13
Üzenet elküldve: 2024-10-19 09:41:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 955
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Neki bizony feltűnik egy, s más. Az a szoba lakva van tényleg. Tudja, mert az övé sem volt más, mindössze sokkal kevesebb időt töltött el itt. Olyan keveset, hogy a Holdudvarra sem volt ideje kimenni, mert ő tényleg tanult, tényleg tapasztalt és tényleg irányította az életét, a lehetőségeivel együtt, hogy jó irányba haladjon. Ő kezd révbe érni, bár ez csak egy mérföldkő, nem áll le. A lány akár okos is lehetne, de kapkod. Ha gondolkodik is, mintha nem tudná uralni az a hűvös, ami Mai-ra jellemző. Már kedve lenne megtanítani neki. *
- Jó a pálinka.
*Mosolyodik el, a férfi pedig másként dönt, nem is baj, mert ő már elvesztette a kontrollt, hidegsége pedig talán nem is volt, túlságosan betalált a kikötő említése. De ha nem zúzza le az elképzeléseit, még juthatnak valamire. Nem fél a méregtől. Merlana felsorolja az italokat, de kevesebbet, mint ami a szekrényben van. Nem gondolkodik, nem lát mások szemével, csak a sajátjával. Hiába jól, az nem elég.
Mai gyanúja az, hogy aki ilyen italokat árul, annak valami más különlegesség lapul a szekrényében. Nem ért az alkímiához, s bár még csak apró fiolákban látott színes löttyöket, biztosan lehet azt nagyban is gyártani, nagyban is tárolni, majd szét lesz osztva. És ha azokban az üvegekben van még abból, amit épp kínál, vagy az annak az alapanyaga, vagy más hasonló, az a tudás neki kell. Mert ittas. Nem úgy, ahogy a szőke. Ő kíváncsi. Túlságosan. És néha, hogyha valami érdekli, ha valami megoldásra vár, nem válogat eszközökben. Csak ne rondítson bele az elf. Miatta is csinálja.*
- Csak nem a Prefektus úrnak? *Nem ismer más nagy kereskedőt, így ez jut eszébe. Kivételesen ezzel nincs célja, csak felmér, továbbra is. A hosszú szóáradat másik fele már nem érdekli, mert ő ahhoz nem tud kit kötni. A hosszúéletű tudna, ha képes lenne figyelni, de most nincs abban az állapotban. Mutatja is a következő reakciója, az asztallapba fúródott tőr, a kifújt levegő, hogy megissza azt a lilát, ami neki is méltán ismert. Ha ő nem ivott volna ilyet a Sellő előtt, ez a volt kalóz most nem lenne vele. Amíg várja a hatást és tisztul a fej, Merlana felé fordul és szinte hangtalan mondja, hogy "ne haragudj". Mintha csak elnézést kérne a kedvese viselkedése miatt, aki igazából senkije, mégis masszívan benne van, hogy neki is segít éppen. Eztán beszél csak a többi dologról, remélve, hogy nem ijed meg túlságosan megint a nő.*
- Én értem. De nem sok kis rossz láb kell, hanem egy vagy két jó. Ami biztosan tart... Az illem fontos. *Veszi fel ismét egyik kezébe a könyvet, mintha tovább olvasná.* - De a legtöbben nem azt figyelik, hogyan tartod a villát, hanem észreveszik, hogy a veséjükbe próbálsz látni. Gyanússá tesz. Megértheted a... reakcióját. *Mosolyog ismét, tényleg kedve lenne tanítani. Poharát emeli végül a lány felé, ami a másik kezében van, majd megáll a mozdulat.*
- Nem érzed rosszul magad? Olyan... sápadt vagy.
*Aggódó a tekintet, talán túlságosan megijedt tőlük? Vagy egészen más dolgozik abban a tekervényes elmében? Mindenesetre felhajtja az italát, majd az elfhez fordul, aki tőle kérdez. Mélyen fúrja a szemeit annak zöldjeibe, hogy ha már kitisztult a kép, akkor ne rontsa el, amit csinál.*
- Édes, csak az italokat szeretném talán. De én sem venném meg, ha nem vagyok biztos az eredetében.
*Visszafordul Merlana felé.*
- Egy pohár víz nem tenne jót? Tényleg, mintha nem lennél jól. *Teszi le a poharát és kancsót keres a szemeivel, hogy töltsön neki, ha talál.*
*Neki bizony feltűnik egy, s más. Az a szoba lakva van tényleg. Tudja, mert az övé sem volt más, mindössze sokkal kevesebb időt töltött el itt. Olyan keveset, hogy a Holdudvarra sem volt ideje kimenni, mert ő tényleg tanult, tényleg tapasztalt és tényleg irányította az életét, a lehetőségeivel együtt, hogy jó irányba haladjon. Ő kezd révbe érni, bár ez csak egy mérföldkő, nem áll le. A lány akár okos is lehetne, de kapkod. Ha gondolkodik is, mintha nem tudná uralni az a hűvös, ami Mai-ra jellemző. Már kedve lenne megtanítani neki. *
- Jó a pálinka.
*Mosolyodik el, a férfi pedig másként dönt, nem is baj, mert ő már elvesztette a kontrollt, hidegsége pedig talán nem is volt, túlságosan betalált a kikötő említése. De ha nem zúzza le az elképzeléseit, még juthatnak valamire. Nem fél a méregtől. Merlana felsorolja az italokat, de kevesebbet, mint ami a szekrényben van. Nem gondolkodik, nem lát mások szemével, csak a sajátjával. Hiába jól, az nem elég.
Mai gyanúja az, hogy aki ilyen italokat árul, annak valami más különlegesség lapul a szekrényében. Nem ért az alkímiához, s bár még csak apró fiolákban látott színes löttyöket, biztosan lehet azt nagyban is gyártani, nagyban is tárolni, majd szét lesz osztva. És ha azokban az üvegekben van még abból, amit épp kínál, vagy az annak az alapanyaga, vagy más hasonló, az a tudás neki kell. Mert ittas. Nem úgy, ahogy a szőke. Ő kíváncsi. Túlságosan. És néha, hogyha valami érdekli, ha valami megoldásra vár, nem válogat eszközökben. Csak ne rondítson bele az elf. Miatta is csinálja.*
- Csak nem a Prefektus úrnak? *Nem ismer más nagy kereskedőt, így ez jut eszébe. Kivételesen ezzel nincs célja, csak felmér, továbbra is. A hosszú szóáradat másik fele már nem érdekli, mert ő ahhoz nem tud kit kötni. A hosszúéletű tudna, ha képes lenne figyelni, de most nincs abban az állapotban. Mutatja is a következő reakciója, az asztallapba fúródott tőr, a kifújt levegő, hogy megissza azt a lilát, ami neki is méltán ismert. Ha ő nem ivott volna ilyet a Sellő előtt, ez a volt kalóz most nem lenne vele. Amíg várja a hatást és tisztul a fej, Merlana felé fordul és szinte hangtalan mondja, hogy "ne haragudj". Mintha csak elnézést kérne a kedvese viselkedése miatt, aki igazából senkije, mégis masszívan benne van, hogy neki is segít éppen. Eztán beszél csak a többi dologról, remélve, hogy nem ijed meg túlságosan megint a nő.*
- Én értem. De nem sok kis rossz láb kell, hanem egy vagy két jó. Ami biztosan tart... Az illem fontos. *Veszi fel ismét egyik kezébe a könyvet, mintha tovább olvasná.* - De a legtöbben nem azt figyelik, hogyan tartod a villát, hanem észreveszik, hogy a veséjükbe próbálsz látni. Gyanússá tesz. Megértheted a... reakcióját. *Mosolyog ismét, tényleg kedve lenne tanítani. Poharát emeli végül a lány felé, ami a másik kezében van, majd megáll a mozdulat.*
- Nem érzed rosszul magad? Olyan... sápadt vagy.
*Aggódó a tekintet, talán túlságosan megijedt tőlük? Vagy egészen más dolgozik abban a tekervényes elmében? Mindenesetre felhajtja az italát, majd az elfhez fordul, aki tőle kérdez. Mélyen fúrja a szemeit annak zöldjeibe, hogy ha már kitisztult a kép, akkor ne rontsa el, amit csinál.*
- Édes, csak az italokat szeretném talán. De én sem venném meg, ha nem vagyok biztos az eredetében.
*Visszafordul Merlana felé.*
- Egy pohár víz nem tenne jót? Tényleg, mintha nem lennél jól. *Teszi le a poharát és kancsót keres a szemeivel, hogy töltsön neki, ha talál.*
19422. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-19 00:05:40
Üzenet elküldve: 2024-10-19 00:05:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1505
OOC üzenetek: 247
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A férfi megy előre várva a veszélyt. Amint érzi, hogy csapdában van és a régi berögződések előjönnek, hogy ő miképp intézné el ezt a helyzetet az elképzelt fejvadászok szerepében oda is lesz a bizalom és már bánja, hogy az egykori kisasszonyra hallgatott. Ezért is nem veszi észre a szoba berendezését. Hogy ez tényleg lakva van és nem csak egy leszámolásra rendezték be. Vagy az értékes ruhát amit azért kell felvenni, hogy aztán le akarják venni a viselőjéről. A rum egyértelműen csapda. Ezt pedig úgy néz ki nem ő az egyetlen, aki észrevette. Ez lehet az oka annak, hogy a félvér is elutasította azt. Ő is átlátott az álcán. Csakhogy nem jön zavarba a némber és hoz más lehetőségeket is. Bizonyára azokat is pont annyira lenne tanácsos megkóstolni mint, azt a "wegtoreni" rumot.*
-Nem iszok.
*Jelenti ki tömören. A beszélgetést most nem látja át. Mi vele a cél? Mi folyik itt? Túl ködös a feje és érzi, hogy nem kellett volna azt az utolsó kupa bort húzóra meginnia. Ha más körülmények közt lennének kiülne a lánnyal a holdudvar egyik padjára, hogy kiszellőzzön az agya sületlenségeket beszélve vagy a lányt falva ha bírja erővel. Most viszont nincs erre idő. Össze kéne szednie magát és jobban odafigyelni. A város egyik legbefolyásosabb kereskedőjének dolgozik a másik?*
-Faszt!
*Szökik ki belőle. Tényleg kezd már mindene tele lenni a kis cafka hazugságaival. Mi lesz a következő? Hogy véletlenül a Thenior család egyik leszármazottja és ha adnak neki pár aranyat akkor a százszorosát adja vissza? Amatőr. Kibaszottul amatőr. Az egykori tanácstagról szóló mondatot meg magában harmadjára elmondva se érti meg. Idegesen fújja ki a levegőt, ami egyértelművé teheti, hogy fogytán a türelme, majd a tőrén lévő almába beleharap még egy utolsót, a csutkát asztal lapján lehúzza a fegyverről, majd beleállítja azt. Ezek után a két nővel nem is foglalkozva a székre dobja magát és a zsebébe nyúl. Onnan pár színes üvegcsét vesz ki amik közül egy lilát választ ki. A dugót a fogával kihúzza és elköpi a szoba egyik sarkába. Ezek után megissza annak tartalmát majd lehajtott fejjel, lehunyt szemmel ül egy kicsit látszólag magába fordulva. Mikor kinyílnak a zöld szemek akkor teljesen tisztán néznek a félvér kékjeibe ahogy rákérdez.*
-Miért is jöttünk ide fel?
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal semlegesít minden természetben előforduló mérget és káros anyagot.
*A férfi megy előre várva a veszélyt. Amint érzi, hogy csapdában van és a régi berögződések előjönnek, hogy ő miképp intézné el ezt a helyzetet az elképzelt fejvadászok szerepében oda is lesz a bizalom és már bánja, hogy az egykori kisasszonyra hallgatott. Ezért is nem veszi észre a szoba berendezését. Hogy ez tényleg lakva van és nem csak egy leszámolásra rendezték be. Vagy az értékes ruhát amit azért kell felvenni, hogy aztán le akarják venni a viselőjéről. A rum egyértelműen csapda. Ezt pedig úgy néz ki nem ő az egyetlen, aki észrevette. Ez lehet az oka annak, hogy a félvér is elutasította azt. Ő is átlátott az álcán. Csakhogy nem jön zavarba a némber és hoz más lehetőségeket is. Bizonyára azokat is pont annyira lenne tanácsos megkóstolni mint, azt a "wegtoreni" rumot.*
-Nem iszok.
*Jelenti ki tömören. A beszélgetést most nem látja át. Mi vele a cél? Mi folyik itt? Túl ködös a feje és érzi, hogy nem kellett volna azt az utolsó kupa bort húzóra meginnia. Ha más körülmények közt lennének kiülne a lánnyal a holdudvar egyik padjára, hogy kiszellőzzön az agya sületlenségeket beszélve vagy a lányt falva ha bírja erővel. Most viszont nincs erre idő. Össze kéne szednie magát és jobban odafigyelni. A város egyik legbefolyásosabb kereskedőjének dolgozik a másik?*
-Faszt!
*Szökik ki belőle. Tényleg kezd már mindene tele lenni a kis cafka hazugságaival. Mi lesz a következő? Hogy véletlenül a Thenior család egyik leszármazottja és ha adnak neki pár aranyat akkor a százszorosát adja vissza? Amatőr. Kibaszottul amatőr. Az egykori tanácstagról szóló mondatot meg magában harmadjára elmondva se érti meg. Idegesen fújja ki a levegőt, ami egyértelművé teheti, hogy fogytán a türelme, majd a tőrén lévő almába beleharap még egy utolsót, a csutkát asztal lapján lehúzza a fegyverről, majd beleállítja azt. Ezek után a két nővel nem is foglalkozva a székre dobja magát és a zsebébe nyúl. Onnan pár színes üvegcsét vesz ki amik közül egy lilát választ ki. A dugót a fogával kihúzza és elköpi a szoba egyik sarkába. Ezek után megissza annak tartalmát majd lehajtott fejjel, lehunyt szemmel ül egy kicsit látszólag magába fordulva. Mikor kinyílnak a zöld szemek akkor teljesen tisztán néznek a félvér kékjeibe ahogy rákérdez.*
-Miért is jöttünk ide fel?
Megivott egy varázsitalt, ami azonnal semlegesít minden természetben előforduló mérget és káros anyagot.
19421. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-18 17:56:32
Üzenet elküldve: 2024-10-18 17:56:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 391
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Ahogy a szobában ténykedik, igyekszik a lehető legrövidebb ideig szem elől téveszteni a férfit. Ha a nőben valóban bízhat, hogy nem akar bajt, de a szőke mégis teljesen kifordulna önmagából, akkor még lehet esélye menekülni, ha kell. Az alkohol nagy mennyiségben tompítja az érzékeket és lassítja a reflexeket. Megnyugtató előny most számára az a tény, hogy ő józan. Ennek ellenére Merlana egyáltalán nem nyugodt, csak ő az elffel szemben most már egészen jól tudja leplezni. Amaz kezdi teljesen elveszíteni az eszét. Látja rajta, hogy kezdi magával ragadni egyfajta pánik, olyan, mintha ő érezné magát veszélyben. Ez egyszerre jó is és rossz is. A labilis elme könnyebben befolyásolható, de szűkebbek azok a határok is, ahol robban. Úgy dönt, most már nem feszíti tovább a húrt, egyelőre játssza tovább a játékot.
Már épp öntené ki a rumot a poharakba, mikor a kisasszony finnyáskodni kezd. Miért is ne tenné? Lihanech krémjéből származhat, ez már biztos.*
- De van. Többféle is. *Visszafordul a szekrényhez, és még két üveget vesz elő belőle, így egyre kevesebb marad a helyén. Két borosüveg és a másik kettő, nem odaillő üvegcse néz már csak vissza rájuk a nyitott ajtócska mögül.*
- Gyümölcspálinka és bor *teszi le az elővett két üveget az asztalra.* Ezek közül tudsz még választani. A párod mit iszik? *A rumot a kikötői múlt miatt választotta neki, de persze nem kötelező. Egyébként nyilván nem véletlenül kínálgatja őket. A páros már rég túl van azon a ponton, mikor az alkohol még gyógyszer. Ha tovább isznak, egyre kevésbé lesznek veszélyesek rá nézve.*
- Még nem *válaszolja a kérdésre röviden, majd miután választottak italt, ha választanak végül, azokat kitölti, és csak azután fejti ki jobban a válaszát.*
- Nem mindenkinek adatik meg, hogy erős háttérrel rendelkező családba szülessen. Ha nagyon mélyről indulsz, és nem támogatnak, muszáj, hogy több lábon állj. A zene az én utam, de egyelőre még nem tudnék megélni belőle. A város egyik legbefolyásosabb kereskedőjének dolgozom, de az italokat nem tőle kaptam. *Nem fél elhinteni azt az egyébként helytálló információt sem, hogy vannak mögötte befolyásos emberek, akik valójában talán nem hullajtanának krokodilkönnyeket Merlaná-ért, de ezt a vendégeinek nem kell tudni. Elég azt tudniuk, hogy léteznek.*
- A város egyik, egykori főtanácsosa, aki mellesleg méltán híres alkimista, nemrég itt járt. Tőle vásároltam az italokat. Ez pedig megmagyarázza azt is, hogy miért akarom őket ilyen gyorsan tovább adni. Nem kevés pénzt fizettem értük, szinte az egész vagyonomat odaadtam. Egyrészt szükségem van a pénzre, másrészt bizonyítani akarok a megbízóimnak, hogy alkalmas vagyok kereskedőnek. *Úgy érzi, hogy ezzel eleget mondott, de nem túl sokat. Nem is hazudott, hisz a részletek elhallgatása nem hazugság, úgyhogy részéről nem érheti szó a házat, most már minden az ébenhajún és a megkattant párján múlik.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.18 17:57:36
*Ahogy a szobában ténykedik, igyekszik a lehető legrövidebb ideig szem elől téveszteni a férfit. Ha a nőben valóban bízhat, hogy nem akar bajt, de a szőke mégis teljesen kifordulna önmagából, akkor még lehet esélye menekülni, ha kell. Az alkohol nagy mennyiségben tompítja az érzékeket és lassítja a reflexeket. Megnyugtató előny most számára az a tény, hogy ő józan. Ennek ellenére Merlana egyáltalán nem nyugodt, csak ő az elffel szemben most már egészen jól tudja leplezni. Amaz kezdi teljesen elveszíteni az eszét. Látja rajta, hogy kezdi magával ragadni egyfajta pánik, olyan, mintha ő érezné magát veszélyben. Ez egyszerre jó is és rossz is. A labilis elme könnyebben befolyásolható, de szűkebbek azok a határok is, ahol robban. Úgy dönt, most már nem feszíti tovább a húrt, egyelőre játssza tovább a játékot.
Már épp öntené ki a rumot a poharakba, mikor a kisasszony finnyáskodni kezd. Miért is ne tenné? Lihanech krémjéből származhat, ez már biztos.*
- De van. Többféle is. *Visszafordul a szekrényhez, és még két üveget vesz elő belőle, így egyre kevesebb marad a helyén. Két borosüveg és a másik kettő, nem odaillő üvegcse néz már csak vissza rájuk a nyitott ajtócska mögül.*
- Gyümölcspálinka és bor *teszi le az elővett két üveget az asztalra.* Ezek közül tudsz még választani. A párod mit iszik? *A rumot a kikötői múlt miatt választotta neki, de persze nem kötelező. Egyébként nyilván nem véletlenül kínálgatja őket. A páros már rég túl van azon a ponton, mikor az alkohol még gyógyszer. Ha tovább isznak, egyre kevésbé lesznek veszélyesek rá nézve.*
- Még nem *válaszolja a kérdésre röviden, majd miután választottak italt, ha választanak végül, azokat kitölti, és csak azután fejti ki jobban a válaszát.*
- Nem mindenkinek adatik meg, hogy erős háttérrel rendelkező családba szülessen. Ha nagyon mélyről indulsz, és nem támogatnak, muszáj, hogy több lábon állj. A zene az én utam, de egyelőre még nem tudnék megélni belőle. A város egyik legbefolyásosabb kereskedőjének dolgozom, de az italokat nem tőle kaptam. *Nem fél elhinteni azt az egyébként helytálló információt sem, hogy vannak mögötte befolyásos emberek, akik valójában talán nem hullajtanának krokodilkönnyeket Merlaná-ért, de ezt a vendégeinek nem kell tudni. Elég azt tudniuk, hogy léteznek.*
- A város egyik, egykori főtanácsosa, aki mellesleg méltán híres alkimista, nemrég itt járt. Tőle vásároltam az italokat. Ez pedig megmagyarázza azt is, hogy miért akarom őket ilyen gyorsan tovább adni. Nem kevés pénzt fizettem értük, szinte az egész vagyonomat odaadtam. Egyrészt szükségem van a pénzre, másrészt bizonyítani akarok a megbízóimnak, hogy alkalmas vagyok kereskedőnek. *Úgy érzi, hogy ezzel eleget mondott, de nem túl sokat. Nem is hazudott, hisz a részletek elhallgatása nem hazugság, úgyhogy részéről nem érheti szó a házat, most már minden az ébenhajún és a megkattant párján múlik.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.18 17:57:36
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18881-18900 , 18901-18920 , 18921-18940 , 18941-18960 , 18961-18980 , 18981-19000 , 19001-19020 , 19021-19040 , 19041-19060 , 19061-19080 , 19081-19100 , 19101-19120 , 19121-19140 , 19141-19160 , 19161-19180 , 19181-19200 , 19201-19220 , 19221-19240 , 19241-19260 , 19261-19280 , 19281-19300 , 19301-19320 , 19321-19340 , 19341-19360 , 19361-19380 , 19381-19400 , 19401-19420 , 19421-19440 , 19441-19460 , 19461-19480 , 19481-19500 , 19501-19520 , 19521-19540 , 19541-19560 , 19561-19580 , 19581-19600 , 19601-19620 , 19621-19640 , 19641-19660 , 19661-19680 , 19681-19700 , 19701-19720 , 19721-19740 , 19741-19760 , 19761-19780 , 19781-19800 , 19801-19820 , 19821-19840 , 19841-19860 , 19861-19880 , 19881-19900 , 19901-19920 , 19921-19940 , 19941-19960 , 19955-19974