//Ortas//
- Valójában - * kezd bele enyhe mosollyal a képén * - én nem vagyok a nagy meglepetések feltétlen híve, de ja, ha jön, hát jön, biztos meglepő lesz, és a vége már úgyis mindegy - * akar a fene meghalni, de ha nincs más út, hát nincs. Mellesleg a halálnál nagyobb probléma az örök szégyen, ha a gnóm nem tudja elvégezni a feladatát.
Aezmorin felhúzza a szemöldökét a hirtelen kirohanásra, széjjel is néz a csehóban hátha valakinek feltűnt az istenkáromlás, és bár saját maga egy lukas garast nem tenne az úgynevezett istenek áldozóoltáraira, azért a gnómfia bajba kerülhet, ha egy vallásos helyen ilyesmit állít. *
- Isteni mivoltukat én sem hiszem - * vonja meg a vállát egykedvűen, hangját lejjebb veszi arcán pedig hitetlenkedés kósza tünetei láthatóak. * - Létezésükre pedig még nem kaptam kézzelfogható bizonyítékot, így csak a történetekre hagyatkozhatok. - * Meg hát egyébként is csak Gré mesélt róluk, és amilyen mókamester az a sötételf, lehet, hogy valójában csak egy olyan vallás az itteni, amit a helyiek minden bizonyíték nélkül, szórakozásból ápolnak. Mindenesetre a velük járó új varázslatok, például a feltámasztás, amit szintén a sötételf regélt el, bizonyára igen hasznosak tudnak lenni, ha valóban képesek egyesek visszahozni valakit a halálból. Már, ha nem csak rothadó hullaként, mert úgy kicsit bizarr és a halott lelki nyugalmát igencsak megzavarhatja. Vagy ki tudja, lehet, hogy semmik csak egyszerű porhüvelyek, mindenféle élet nélkül. *
- Más? - * pillant érdeklődéssel a bajszos gnómra. * - Miféle más? Persze, én eleddig úgy tudtam a halál végleges - * sóhajt egyet. * - Úgy tűnik az ősi mondás rám is érvényes: jó gnóm holtig tanul - * enyhe grimaszt vág, aztán fajtársát figyeli, ahogy az mesél magáról meg a vérről, ami a szemébe égett. Igaz, ami igaz, tényleg elég vörös a tekintete, de Aezmorin nem tudja eldönteni, hogy komolyan beszél el, vagy csak viccel. Persze nevet valamin, de az lehet azért is, mert sokakat látott meghalni és valamiért számára ezek irtó mulatságos események. Aezmorin természetesen teljesen más értékrenddel rendelkezik, ellenben a tudásszomj, amely ennek a barbár vidéknek a feltérképezése kapcsán éledt benne kissé felülírja az ilyen apróságokat. Egyébként is, nem azt mondta, hogy ő ölt meg sokakat, hanem csak azt, hogy élvezte a látványt. Bizarr, persze, de talán nem közveszélyes őrült, hogy a kocsmában kezdjen hobbijának hódolni. A szobaszámát meg úgysem mondja meg a bajszosnak. *
- Ez felettébb… érdekes - * jobb szó híján * - valami katasztrófa történt? - * ha igen, azt is bele lehet írni, ha pedig sok gnóm lelte halálát, akkor a ratraxurgiaknak bizonyára tudniuk kell róla. *
- Áh, igen, értem - * közli a másik bajszos ecsetelésére. Utána bólintva megrázza a fejét. * - Igen is és nem is - * vallja be fancsali grimasszal. * - Bár jó a memóriám és a nagyja itt van - * mutat halántékára. * - De háromévnyi kutatás eredménye minden egyes apró részlettel azért nincs meg, sajnos. Mellesleg vagy újra le kellene írnom, vagy szóban kéne elregélnem. Mindkét változat buktatókat tart, így jobb lenne, ha megkerülne a naplóm. Mellesleg a pontos munka érdekében újra fel kellene keresnem az összes helyet, hátha rosszul emlékszem - * az emlékek kifakulnak, változnak és torzulnak. Még a gnómok roppant intellektusa sem képes mindent megőrizni. Vagyis vannak olyanok, de Aezmorin nem tartozik közéjük, és gyanítja Ortas sem. Bár lehet, hogy téved, és mégis mindent megjegyez, viszont, ha így van, akkor később fel kell keresse, ha meg lesz a naplója, hogy pontos leírásokat kérjen tőle. Nyilván nagy munka lesz az is, de minél több gnóm közösséget tár fel, annál nagyobb lesz a hazatérés öröme és a munkájáért járó jutalom is.
Elgondolkozik a kérdésen, aztán mélyen a vörös szempárba néz és homlokát ráncba szedve megszólal. *
- Tudnom kellene, hogy mihez értesz? Kereshetsz magadnak munkát, és akkor már van egy célod, amiből aztán ki tudja még mi sül ki.