Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 320. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
320. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:33:17
Üzenet elküldve: 2020-03-02 19:33:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Elementalisták//
*Learon fáradtan dől be a fogadó ajtaján és nem vágyik semmi másra, mint egy jó hideg sörre és egy székre a hátsója alá. Kicsit túlzásba vitte a gyaloglást és az egészséges sétát, és még előtte van az út hazáig is, mert lóval érkezett. Ha az ember nem figyel, egy egész napot átgyalogolhat, és így félszáz évesen már nem olyan könnyű ezután lábon maradni, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Hiába dagadnak lábán és karján az izmok jobban, mint fiatalkorában, a térde kezdi megérezni, hogy egész életében mást se csinált csak vándorolt és erdőkben aludt vagy a cirkusznál húzta meg magát.* ~Csak jussak egyszer haza a birtokomra! Úgy befűtök otthon és befekszem a bőrök közé, hogy két napig ki se kelek!~ *Már erre a gondolatra is mosoly szökik az arcára. Aztán odalép a pulthoz és kér. Az Ullamar sör-ről elég sokat hallott már, de még nem kóstolta, így nem fél 12 aranyat kiadni érte.
A többi sör most valahogy nem csúszna annyira, mint egy olyan, amit nem ismer. Rossz sört még nem ivott, így baj nem lehet. Ahogy felnéz, látja, hogy üres asztalt nem talál, de van egy, aminél egy gnómszerű figura üldögél és olvas. Nem igazán tűnik átlagos gnómnak, de abból, hogy olvas, már lehet sejteni. Ezek az aprónépek nem szoktak haragosak lenni. Tündérből ismer gonoszt és alávalót, de gnómból egyet sem. Még ülve is látja, hogy az alak nem sokkal alacsonyabb tőle, maximum pár centivel, de ez őt, a Sajt-mester nem zavarja. Fogja magát és leül a férfival szemben.*
-Ha megbocsát, meginnám itt a sörömet! *Ezzel bele is kortyol az italba, mert nem szeretné ennél jobban megzavarni az olvasást.*
//Elementalisták//
*Learon fáradtan dől be a fogadó ajtaján és nem vágyik semmi másra, mint egy jó hideg sörre és egy székre a hátsója alá. Kicsit túlzásba vitte a gyaloglást és az egészséges sétát, és még előtte van az út hazáig is, mert lóval érkezett. Ha az ember nem figyel, egy egész napot átgyalogolhat, és így félszáz évesen már nem olyan könnyű ezután lábon maradni, mint nyolc évvel ezelőtt volt. Hiába dagadnak lábán és karján az izmok jobban, mint fiatalkorában, a térde kezdi megérezni, hogy egész életében mást se csinált csak vándorolt és erdőkben aludt vagy a cirkusznál húzta meg magát.* ~Csak jussak egyszer haza a birtokomra! Úgy befűtök otthon és befekszem a bőrök közé, hogy két napig ki se kelek!~ *Már erre a gondolatra is mosoly szökik az arcára. Aztán odalép a pulthoz és kér. Az Ullamar sör-ről elég sokat hallott már, de még nem kóstolta, így nem fél 12 aranyat kiadni érte.
A többi sör most valahogy nem csúszna annyira, mint egy olyan, amit nem ismer. Rossz sört még nem ivott, így baj nem lehet. Ahogy felnéz, látja, hogy üres asztalt nem talál, de van egy, aminél egy gnómszerű figura üldögél és olvas. Nem igazán tűnik átlagos gnómnak, de abból, hogy olvas, már lehet sejteni. Ezek az aprónépek nem szoktak haragosak lenni. Tündérből ismer gonoszt és alávalót, de gnómból egyet sem. Még ülve is látja, hogy az alak nem sokkal alacsonyabb tőle, maximum pár centivel, de ez őt, a Sajt-mester nem zavarja. Fogja magát és leül a férfival szemben.*-Ha megbocsát, meginnám itt a sörömet! *Ezzel bele is kortyol az italba, mert nem szeretné ennél jobban megzavarni az olvasást.*
319. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-02 14:10:57
Üzenet elküldve: 2020-03-02 14:10:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Elementalisták//
*Éjtépő a fekete telivér hátán érkezik a Pegazushoz. Lovát elhelyezi az istállóban, majd ő maga bemegy a fogadóba. Este van így nem meglepő, hogy szinte telt ház van. Egyetlen szabad, üres asztal van, amit gyorsan le is foglal magának. A széken kényelmesen elhelyezkedik, a csomagjait pedig leteszi maga mellé a négy szék egyikére. Kint az idő már elég hűvösre fordult, így kifejezetten jól esik egy fűtött helyiségbe lépni. Még nem döntötte el, hogy mit fogyaszt, ezért nem rendel egyelőre. A táskájából egy könyvet vesz elő, aminek a fedelén a hat elemi ág jelképe látható. Nem takargatja, így ha valaki felé néz, akkor könnyen megláthatja a könyvön lévő szimbólumokat. A könyv történelmi áttekintést ad az elementális tudományokról és némi filozofikus eszmefuttatás is fellelhető benne a mindent átható erőről, melyet az elementalisták felhasználnak, alakítanak, éreznek. Talán másnak ez fárasztó téma lenne estére, de Ganer számára ez kikapcsolódás. Élénken érdeklődik a téma iránt, így minden lehetőséget megragad, hogy foglalkozhasson vele. Úgy belemerül az olvasásba, hogy a külvilág szinte meg is szűnik számára.*
//Elementalisták//
*Éjtépő a fekete telivér hátán érkezik a Pegazushoz. Lovát elhelyezi az istállóban, majd ő maga bemegy a fogadóba. Este van így nem meglepő, hogy szinte telt ház van. Egyetlen szabad, üres asztal van, amit gyorsan le is foglal magának. A széken kényelmesen elhelyezkedik, a csomagjait pedig leteszi maga mellé a négy szék egyikére. Kint az idő már elég hűvösre fordult, így kifejezetten jól esik egy fűtött helyiségbe lépni. Még nem döntötte el, hogy mit fogyaszt, ezért nem rendel egyelőre. A táskájából egy könyvet vesz elő, aminek a fedelén a hat elemi ág jelképe látható. Nem takargatja, így ha valaki felé néz, akkor könnyen megláthatja a könyvön lévő szimbólumokat. A könyv történelmi áttekintést ad az elementális tudományokról és némi filozofikus eszmefuttatás is fellelhető benne a mindent átható erőről, melyet az elementalisták felhasználnak, alakítanak, éreznek. Talán másnak ez fárasztó téma lenne estére, de Ganer számára ez kikapcsolódás. Élénken érdeklődik a téma iránt, így minden lehetőséget megragad, hogy foglalkozhasson vele. Úgy belemerül az olvasásba, hogy a külvilág szinte meg is szűnik számára.*
318. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 22:28:27
Üzenet elküldve: 2020-03-01 22:28:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Értetlen grimasz ül ki Umon szavait hallgatva arcára, nem igazán sikerül összeraknia alkoholtól tompult agyában, hogy mégis mi a fenét akar neki ezzel mondani a másik. Már majdnem vissza is kérdez, mikor végre leesik neki, s heherészve reagál a hallottakra.*
-Ó elég közel állok hozzájuk. Szinte már egy vagyok közülük.
*Simítja hátra haját, megvillantva ezzel hosszú füleit asztaltársának. Nem direkt rejtegette jegyeit, nem tagadja meg fajtáját, noha szereti hangsúlyozni, a külsőségeket leszámítva semmi közös nincs benne, s a többi hosszúéltűben.
Ő ugyan már régóta nem számolja az este folyamán legurított szesz mennyiségét, így hát sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a szerzetes matekozásának eredményét. Mindössze egy bizonytalan vállrendítéssel reagál.*
-Csak az istenek a megmondhatói.
*Újdonsült ivócimborája beismeri hát, hogy nem siet sehova, ennek ellenére nem kezd regélésbe, Nae pedig tiszteletben tartva a döntést, nem veti a másik szemére. Ő maga biztosan nem fogja megosztani élettörténetét, így nem is várhatja el tőle, hogy ő így tegyen. Szemöldöke szélsebesen szalad homloka közepére hallva a fenyegetést, de feltörni készülő nagyképű vigyorát nem tudja és nem is akarja elnyomni.*
-Az lenne életed utolsó cselekedete, Öcsi.
*Ha józan lenne már biztosan szitkokat sziszegne fogai között, ám főleg ettől a párlattól egészen ellazult. No persze, ha a másik közeledne, biztos ütne, de egyelőre feleslegesen nem szítja a feszültséget. Nem akarja eltörni szerencsétlen orrát.
Umon átlát a béna titkán, de nem bánja különösebben, csak elveszi a piával teli poharat, s belekortyol.*
-Nem tettem olyan dolgokat, amiket titkolnom kéne.
*Szól őszintén mielőtt még kiinná a ser maradékát kriglijéből nagyokat nyelve, hogy elnyomja az enyhe torokégést, amit a párlat okozott. A hosszúfülű nem kérte, hogy a férfi is osszon meg vele valamit, mégis elhangzik egy súlyos titok, mely hallatán úgy érzi, mintha erőből pofon vágták volna, s csaknem félre is nyel. Két torokköszörülés között ráncolt homlokkal néz a szemeibe, s megpróbálja kihámozni belőlük, hogy komolyan beszél-e a másik, bár sohasem volt jó az ilyesmiben.*
-Most szívatsz?
*Teszi fel a kérdést inkább egyenesen, miközben gondolatai sebesen cikáznak, már amennyire a tompaság engedi.*
-Nem hiszek neked.
*Minden bizonnyal csak szórakozik vele a férfi, teszteli őt, meg akarja botránkoztatni, mert kíváncsi az elf reakciójára. Legalább is, Naesala szeretné ezt hinni, ám még az előbbi szavakat is bizonytalanul ejtette ki száján.*
-De mégis mi a búbánatos orkheréért épp nekem mondanád el ezt? Tán unod az életed Borzas? A Krenkataurban akarsz talán megrohadni?
*Szaporázó kérdései közben egyre ingerültebb, s bizony nem is rejti véka alá érzéseit. Jól érzékelhető türelmetlensége, s a bizonytalanságából fakadó dühe, mely egyre csak növekszik. Nem tudja még mit tesz, ha kiderül, Umon bizony nem hergelni próbálja őt, de képtelen lesz ilyen állapotban józan döntést hozni.*
A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.01 22:32:05
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Értetlen grimasz ül ki Umon szavait hallgatva arcára, nem igazán sikerül összeraknia alkoholtól tompult agyában, hogy mégis mi a fenét akar neki ezzel mondani a másik. Már majdnem vissza is kérdez, mikor végre leesik neki, s heherészve reagál a hallottakra.*
-Ó elég közel állok hozzájuk. Szinte már egy vagyok közülük.
*Simítja hátra haját, megvillantva ezzel hosszú füleit asztaltársának. Nem direkt rejtegette jegyeit, nem tagadja meg fajtáját, noha szereti hangsúlyozni, a külsőségeket leszámítva semmi közös nincs benne, s a többi hosszúéltűben.
Ő ugyan már régóta nem számolja az este folyamán legurított szesz mennyiségét, így hát sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a szerzetes matekozásának eredményét. Mindössze egy bizonytalan vállrendítéssel reagál.*
-Csak az istenek a megmondhatói.
*Újdonsült ivócimborája beismeri hát, hogy nem siet sehova, ennek ellenére nem kezd regélésbe, Nae pedig tiszteletben tartva a döntést, nem veti a másik szemére. Ő maga biztosan nem fogja megosztani élettörténetét, így nem is várhatja el tőle, hogy ő így tegyen. Szemöldöke szélsebesen szalad homloka közepére hallva a fenyegetést, de feltörni készülő nagyképű vigyorát nem tudja és nem is akarja elnyomni.*
-Az lenne életed utolsó cselekedete, Öcsi.
*Ha józan lenne már biztosan szitkokat sziszegne fogai között, ám főleg ettől a párlattól egészen ellazult. No persze, ha a másik közeledne, biztos ütne, de egyelőre feleslegesen nem szítja a feszültséget. Nem akarja eltörni szerencsétlen orrát.
Umon átlát a béna titkán, de nem bánja különösebben, csak elveszi a piával teli poharat, s belekortyol.*
-Nem tettem olyan dolgokat, amiket titkolnom kéne.
*Szól őszintén mielőtt még kiinná a ser maradékát kriglijéből nagyokat nyelve, hogy elnyomja az enyhe torokégést, amit a párlat okozott. A hosszúfülű nem kérte, hogy a férfi is osszon meg vele valamit, mégis elhangzik egy súlyos titok, mely hallatán úgy érzi, mintha erőből pofon vágták volna, s csaknem félre is nyel. Két torokköszörülés között ráncolt homlokkal néz a szemeibe, s megpróbálja kihámozni belőlük, hogy komolyan beszél-e a másik, bár sohasem volt jó az ilyesmiben.*
-Most szívatsz?
*Teszi fel a kérdést inkább egyenesen, miközben gondolatai sebesen cikáznak, már amennyire a tompaság engedi.*
-Nem hiszek neked.
*Minden bizonnyal csak szórakozik vele a férfi, teszteli őt, meg akarja botránkoztatni, mert kíváncsi az elf reakciójára. Legalább is, Naesala szeretné ezt hinni, ám még az előbbi szavakat is bizonytalanul ejtette ki száján.*
-De mégis mi a búbánatos orkheréért épp nekem mondanád el ezt? Tán unod az életed Borzas? A Krenkataurban akarsz talán megrohadni?
*Szaporázó kérdései közben egyre ingerültebb, s bizony nem is rejti véka alá érzéseit. Jól érzékelhető türelmetlensége, s a bizonytalanságából fakadó dühe, mely egyre csak növekszik. Nem tudja még mit tesz, ha kiderül, Umon bizony nem hergelni próbálja őt, de képtelen lesz ilyen állapotban józan döntést hozni.*
A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.01 22:32:05
317. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 21:34:51
Üzenet elküldve: 2020-03-01 21:34:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
// Szoba //
*Xaras végighallgatja az óriés mondanivalóját. Igazat ad neki, mert sok esetben egy szerető könnyen vállhat a család céltáblájává.*
- Igazad van, ez megtörténhet bármikor.*-mondja a férfi, majd meghallgatja Zirnanda költeményét.*
- Nem rossz, első próbálkozásnak.*-jelenti ki a bárd. Úgy tűnik a lány mégiscsak kezd ráérezni a költészet lényegére.*
- Ezt még fogjuk gyakorolni!*-mondja Xaras.*
- Akkor nézzünk ki a piacra, és találjunk valami szép hangszert neked. Utána pedig gyakoroljuk tovább a verselést.*-szól a bárd, és már csak a lányt várja, hogy induljanak.*
// Szoba //
*Xaras végighallgatja az óriés mondanivalóját. Igazat ad neki, mert sok esetben egy szerető könnyen vállhat a család céltáblájává.*
- Igazad van, ez megtörténhet bármikor.*-mondja a férfi, majd meghallgatja Zirnanda költeményét.*
- Nem rossz, első próbálkozásnak.*-jelenti ki a bárd. Úgy tűnik a lány mégiscsak kezd ráérezni a költészet lényegére.*
- Ezt még fogjuk gyakorolni!*-mondja Xaras.*
- Akkor nézzünk ki a piacra, és találjunk valami szép hangszert neked. Utána pedig gyakoroljuk tovább a verselést.*-szól a bárd, és már csak a lányt várja, hogy induljanak.*
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 21:03:39
Üzenet elküldve: 2020-03-01 21:03:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
// Szoba //
* Zrinanda nem teljesen osztja Xaras nézeteit.*
- Tévedsz édes! A felszabadított pillangók élete nem csupa boldogság. Nem jó szeretőnek lenni. Nem is egészséges. A nemes családja nem szereti az ilyen lányokat. Azon vannak, hogy kicsinálják őket. Előbb vagy utóbb ez sikerül is nekik. Ha nem, akkor maga a férfi fogja dobni a nőt, ha kényelmetlenné válik számára a kapcsolat.* Nem egy ilyen esetről hallott már a lány. De azért tetszik neki, hogy a másik biztatja.*
- Jól beszélsz, bár én nem tudom, hogy mi tudna megihletni. Talán kiderül majd.* Meg kell, hagyni, hogy elég érdekesen szerezi a másik az ihletett, de ahogy látja a lány működik.*
- Nos, akkor lássuk!* Ráteszi a kezét a férfi vállára.*
- Kemény és vaskos
a kavargó érzés mardos
Mi lesz itt vélem,
ha így pezseg a vérem.
Ha elkap a hév,
akkor jön a vég.* Ezzel be is fejezi a kis versikéjét.*
- Hát ez elég gyatra volt. Nem, inkább borzalmasnak mondanám. Mit gondolsz?* Kéri ki a mester véleményét.*
// Szoba //
* Zrinanda nem teljesen osztja Xaras nézeteit.*
- Tévedsz édes! A felszabadított pillangók élete nem csupa boldogság. Nem jó szeretőnek lenni. Nem is egészséges. A nemes családja nem szereti az ilyen lányokat. Azon vannak, hogy kicsinálják őket. Előbb vagy utóbb ez sikerül is nekik. Ha nem, akkor maga a férfi fogja dobni a nőt, ha kényelmetlenné válik számára a kapcsolat.* Nem egy ilyen esetről hallott már a lány. De azért tetszik neki, hogy a másik biztatja.*
- Jól beszélsz, bár én nem tudom, hogy mi tudna megihletni. Talán kiderül majd.* Meg kell, hagyni, hogy elég érdekesen szerezi a másik az ihletett, de ahogy látja a lány működik.*
- Nos, akkor lássuk!* Ráteszi a kezét a férfi vállára.*
- Kemény és vaskos
a kavargó érzés mardos
Mi lesz itt vélem,
ha így pezseg a vérem.
Ha elkap a hév,
akkor jön a vég.* Ezzel be is fejezi a kis versikéjét.*
- Hát ez elég gyatra volt. Nem, inkább borzalmasnak mondanám. Mit gondolsz?* Kéri ki a mester véleményét.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 20:52:07
Üzenet elküldve: 2020-03-01 20:52:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vér a sebben//
*A tolvaj feltételezését, miszerint a másik talán nem szívesen beszél arról, mit is csinál, az iménti beszélgetésükre alapozta, elég nehezen akarta ugyanis kibökni, mi is a foglalkozása. Furcsának találta akkor is, hiszen mikor végre elmondta, nem úgy tűnt, mint aki szégyelli a dolgot, így hát vélhetőleg a titkolózása oka a bizalmatlanság volt, ami most teljesen eltűnni látszik. Sok okot viszont úgy érzi, nem szolgáltatott az enyhülésre, s előzetes tapasztalatai alapján bizony úgy hiszi, talán az ágyba bújás esetleges lehetősége változtatta meg a véleményét. Persze könnyen lehet, hogy téved.
Mindenesetre kíváncsi szemekkel fut végig az előkapott pergamen szövegén, miközben hallgatja Frädot, s meglepő módon egész izgalmasnak találja azt, amiről beszél, noha alapból nem tud sokat az elfek teremtéséről, hitéről vagy az ősi és új istenekről, csak éppen annyit, amennyit bármely átlagember tud.*
-Ez egész érdekesen hangzik.
*Jegyzi meg, mint aki ennél sokkal unalmasabb dolgot várt, s ez valójában így is van.
A nadrágba nyúlkáláshoz már nem fűz hozzá semmit, csak sejtelmesen mosolyog, s ez a rendkívül tapintatlan kérdést hallva sem változik meg. Arcán persze nem látni, komolyan gondolkodik azon, miként is feleljen, s hamar ki is böki az eredményt.*
-Igen.
*Tudja le röviden, hiszen a tudós balga módon eldöntendő kérdést tett fel, így a következőig húzhatja hát az időt, addig is kitalálhatja mit ismerjen be a bűnlajstromból.*
-Volt már szerelmes? Ha igen, kibe?
//Vér a sebben//
*A tolvaj feltételezését, miszerint a másik talán nem szívesen beszél arról, mit is csinál, az iménti beszélgetésükre alapozta, elég nehezen akarta ugyanis kibökni, mi is a foglalkozása. Furcsának találta akkor is, hiszen mikor végre elmondta, nem úgy tűnt, mint aki szégyelli a dolgot, így hát vélhetőleg a titkolózása oka a bizalmatlanság volt, ami most teljesen eltűnni látszik. Sok okot viszont úgy érzi, nem szolgáltatott az enyhülésre, s előzetes tapasztalatai alapján bizony úgy hiszi, talán az ágyba bújás esetleges lehetősége változtatta meg a véleményét. Persze könnyen lehet, hogy téved.
Mindenesetre kíváncsi szemekkel fut végig az előkapott pergamen szövegén, miközben hallgatja Frädot, s meglepő módon egész izgalmasnak találja azt, amiről beszél, noha alapból nem tud sokat az elfek teremtéséről, hitéről vagy az ősi és új istenekről, csak éppen annyit, amennyit bármely átlagember tud.*
-Ez egész érdekesen hangzik.
*Jegyzi meg, mint aki ennél sokkal unalmasabb dolgot várt, s ez valójában így is van.
A nadrágba nyúlkáláshoz már nem fűz hozzá semmit, csak sejtelmesen mosolyog, s ez a rendkívül tapintatlan kérdést hallva sem változik meg. Arcán persze nem látni, komolyan gondolkodik azon, miként is feleljen, s hamar ki is böki az eredményt.*
-Igen.
*Tudja le röviden, hiszen a tudós balga módon eldöntendő kérdést tett fel, így a következőig húzhatja hát az időt, addig is kitalálhatja mit ismerjen be a bűnlajstromból.*
-Volt már szerelmes? Ha igen, kibe?
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 18:13:32
Üzenet elküldve: 2020-03-01 18:13:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Homloka ráncolódik egy pillanatra, mert nem érti a lányt. Arcának vonalai, a metszett hűvös tekintet, az alak, melyen kedvtelve futtatja végig az ember tekintetét, mind-mind egy dolgot sugall.*
- Nem értelek. Hisz van egy gyanúm... hogy közelebb állsz az elfekhez, mint, ahogyan azt bevallod. *Gondolkodva figyel. Nem biztos dolgában, a hófehér, már-már ezüstös színű hajzuhatag ugyan sokat takar, s a stílus sem annyira kifinomult, mint egy elfnél, mégis azt gyanítja, hogy a lány az. Túl szép, hogy ember legyen. Persze ezt hangosan nem mondja ki. Egyrészt mert nem romantikázni, vagy bókolni akar, másrészt meg nem ismeri annyira Naesalát, hogy ezzel indítson harmadik poharuk után.*
- Negyedik! *Emeli fel az előtte lévőt biccentve.* Asszem... *Bizonytalanodik el.* Végeredményben kurva mindegy. *Vonja meg a vállát, s a hirtelen mozdulattól állán végigfolyó szeszt öklével törli meg.*
- Bármikor szívesen látlak, Naes... és de... nagyon is ráérek... *Annyi fojtott energia lehet a lányban, mi bármikor kitörhet, robbanásszerűen. Végezhet sokféleképpen ez a kitörés, akár gyilkossággal, akár verekedéssel, akár vad és agresszív, fülledt erotikával... ~ Franc sem tudja... ~ De nem bánná, ha ott lehetne közben, akármelyik verzióról is van szó. Az utóbbi időben az izgalom kikopott életéből. Persze a hirtelen kacajra, előbb majdnem sértődötten hátrahőköl, s csak lassan kezd mosolyogni, majd maga is halkan nevetni kezd.*
- Faszság... hajlamos vagyok az önsajnálatra... *két ujját közelíti egymáshoz* egy kicsit. De még egy ilyen beszólás és a hajadnál fogva verem a homlokod az asztallapba, tündérke. *Hideg mosoly villan, szeme nem változik, higgadt és egykedvű, felveszi a kesztyűt. Umon, nem az a "rúgott már szájba nőt" típus. Egyáltalán nem. De tetszik a stílus, egyedi... hát miért ne menne bele a játékba? Az más kérdés, hogy valójában egy ujjal sem bántaná... még... csak, ha külön kéri, de még akkor is kétszer meggondolná.*
- Ennyi? *Szalad fel szemöldöke elképedve.* Hát ez nagy titok volt, szépségem. *Legyint felsóhajtva.* Ha nem akarsz, ne játssz akkor... de én komolyan kérdeztem. *Felhúzza magát, persze nem látványosan, sőt, az asztal felett átnyúlva ragadja magához a nő poharát, aztán színültig tölti, a méregerős piával.*
- Még kettőt, öregem! *Üvölt fel a pult felé, kezét feltartva, s mutatva két ujját, hogy az Ullamar söröket kihozassa. 24 arany pendül az asztalon, s az egyik rögöt, szórakozottan forgatja meg az asztalon, majd lassan felnéz. Alsó ajkát lassan megnyalva, fejcsóválva beszél.*
- Kinyírtam egy lányt, aki fontos volt nekem. *Egész könnyen ment, szinte kiesnek száján a szavak.* Ha gondolod máris lecsukhatsz. *Nevet fel rekedten.* Senki sem tud róla, csak te. *Induljon hát a játék. Először beszél erről, még Pyctának sem mondta el soha, hogy az erdőségben, hevenyészetten ásóval és kézzel megásott, kikapart, majd visszatemetett sírhalom domborul. Valea N'natar emléke lengi körbe a helyet. Ahogy feltekint, s Naesala szemébe néz, enyhén elmosolyodik.*
- Tőrrel szegeztem kezét az asztalhoz, hogy ne tudjon elmenekülni, mielőtt elvágtam a torkát. *Villan meg a tekintet, s tükröződik vissza a falakon bimbódzó gyertyák fénye.*
- Hol az a kurva sör? *Néz el a pult felé.* Erre mit lépsz Morcika? *Ekkor már teljes a vigyor, csak a szemek maradnak hidegek, mik az acélkékekbe fúródnak. Szándékosan húzza az agyát, s valamiért azt gondolja, hogy ez nincs is az ellenére. Naesala nem a díszfaszok és az "apám herceg volt, de nem akartam uralkodni" stílusú emberek játékszere. A lány fegyver, kiszámíthatatlan, borotvaéles és tűhegyes. Umon nem ilyen kifinomult, sokkal inkább hasonlít a mérgezett tőrre, mi maga sem tudja, hogy mikor okoz halált.*
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Homloka ráncolódik egy pillanatra, mert nem érti a lányt. Arcának vonalai, a metszett hűvös tekintet, az alak, melyen kedvtelve futtatja végig az ember tekintetét, mind-mind egy dolgot sugall.*
- Nem értelek. Hisz van egy gyanúm... hogy közelebb állsz az elfekhez, mint, ahogyan azt bevallod. *Gondolkodva figyel. Nem biztos dolgában, a hófehér, már-már ezüstös színű hajzuhatag ugyan sokat takar, s a stílus sem annyira kifinomult, mint egy elfnél, mégis azt gyanítja, hogy a lány az. Túl szép, hogy ember legyen. Persze ezt hangosan nem mondja ki. Egyrészt mert nem romantikázni, vagy bókolni akar, másrészt meg nem ismeri annyira Naesalát, hogy ezzel indítson harmadik poharuk után.*
- Negyedik! *Emeli fel az előtte lévőt biccentve.* Asszem... *Bizonytalanodik el.* Végeredményben kurva mindegy. *Vonja meg a vállát, s a hirtelen mozdulattól állán végigfolyó szeszt öklével törli meg.*
- Bármikor szívesen látlak, Naes... és de... nagyon is ráérek... *Annyi fojtott energia lehet a lányban, mi bármikor kitörhet, robbanásszerűen. Végezhet sokféleképpen ez a kitörés, akár gyilkossággal, akár verekedéssel, akár vad és agresszív, fülledt erotikával... ~ Franc sem tudja... ~ De nem bánná, ha ott lehetne közben, akármelyik verzióról is van szó. Az utóbbi időben az izgalom kikopott életéből. Persze a hirtelen kacajra, előbb majdnem sértődötten hátrahőköl, s csak lassan kezd mosolyogni, majd maga is halkan nevetni kezd.*
- Faszság... hajlamos vagyok az önsajnálatra... *két ujját közelíti egymáshoz* egy kicsit. De még egy ilyen beszólás és a hajadnál fogva verem a homlokod az asztallapba, tündérke. *Hideg mosoly villan, szeme nem változik, higgadt és egykedvű, felveszi a kesztyűt. Umon, nem az a "rúgott már szájba nőt" típus. Egyáltalán nem. De tetszik a stílus, egyedi... hát miért ne menne bele a játékba? Az más kérdés, hogy valójában egy ujjal sem bántaná... még... csak, ha külön kéri, de még akkor is kétszer meggondolná.*
- Ennyi? *Szalad fel szemöldöke elképedve.* Hát ez nagy titok volt, szépségem. *Legyint felsóhajtva.* Ha nem akarsz, ne játssz akkor... de én komolyan kérdeztem. *Felhúzza magát, persze nem látványosan, sőt, az asztal felett átnyúlva ragadja magához a nő poharát, aztán színültig tölti, a méregerős piával.*
- Még kettőt, öregem! *Üvölt fel a pult felé, kezét feltartva, s mutatva két ujját, hogy az Ullamar söröket kihozassa. 24 arany pendül az asztalon, s az egyik rögöt, szórakozottan forgatja meg az asztalon, majd lassan felnéz.
Alsó ajkát lassan megnyalva, fejcsóválva beszél.*- Kinyírtam egy lányt, aki fontos volt nekem. *Egész könnyen ment, szinte kiesnek száján a szavak.* Ha gondolod máris lecsukhatsz. *Nevet fel rekedten.* Senki sem tud róla, csak te. *Induljon hát a játék. Először beszél erről, még Pyctának sem mondta el soha, hogy az erdőségben, hevenyészetten ásóval és kézzel megásott, kikapart, majd visszatemetett sírhalom domborul. Valea N'natar emléke lengi körbe a helyet. Ahogy feltekint, s Naesala szemébe néz, enyhén elmosolyodik.*
- Tőrrel szegeztem kezét az asztalhoz, hogy ne tudjon elmenekülni, mielőtt elvágtam a torkát. *Villan meg a tekintet, s tükröződik vissza a falakon bimbódzó gyertyák fénye.*
- Hol az a kurva sör? *Néz el a pult felé.* Erre mit lépsz Morcika? *Ekkor már teljes a vigyor, csak a szemek maradnak hidegek, mik az acélkékekbe fúródnak. Szándékosan húzza az agyát, s valamiért azt gondolja, hogy ez nincs is az ellenére. Naesala nem a díszfaszok és az "apám herceg volt, de nem akartam uralkodni" stílusú emberek játékszere. A lány fegyver, kiszámíthatatlan, borotvaéles és tűhegyes. Umon nem ilyen kifinomult, sokkal inkább hasonlít a mérgezett tőrre, mi maga sem tudja, hogy mikor okoz halált.*
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 15:25:57
Üzenet elküldve: 2020-03-01 15:25:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Umon, talán azért mert nem is érdekli annyira vagy talán csak tiszteletben tartja, hogy Naesala jól láthatóan nem akar beszélni róla, de nem kérdez többet a Fattyakról, amiért az elf, bár nem látszik rajta, azért hálás. Na persze, ha erősködne sem felelne, de így legalább elkerülik, hogy káromkodásokkal cifrázott jelenetet vagy verekedést rendezzen.
Mikor a másik közli, hogy nem bánja a kitiltását a Vashegyről, csak rosszallóan megcsóválja a fejét.*
-Majd fogod.
*Emeli meg komolytalanul szemöldökét, miközben legurít még némi sört a torkán. A hölgyemény eddig sem volt ám szomjas, most viszont ahogy a párlat kezd beütni, a forgást eddig egy időre szüneteltető világ, noha lassan még, de mozgásba lendül. Örömmel hallja egyébként, hogy asztaltársa nincs folyamatosan egy légtérbe kényszerítve az erdeiekkel, amilyen irritálóak, ha így történne, Umon nyilván magától is otthagyná őket, akármennyire is csodálatosnak hangzik a kocsmában lakás.*
-Bár én is egy ivóban élnék.
*Sóhajt fel, vöröslő fejét az asztalon könyökölve megtámasztva réved mindeközben álmodozva a semmibe. Bár minden bizonnyal, ha egy kocsmában élne, legfeljebb pár esztendeig élne még, a mája ugyanis minden bizonnyal hamar felmondaná a szolgálatot, néha így is csodálkozik, hogy még nem tette meg. Megnyugvással tölti el egyébként, hogy a Borzas nem valami szektás, nem igazán komálja az olyanokat, főleg, akik az arctalan istent követik.*
-Aztán nem ráérsz?
*Kérdez vissza, mikor a másik túl hosszúnak titulálja élettörténetét, s így próbál kibújni elmesélése alól. Na persze erőltetni nem fogja az elf a regélést, ha nem akarja megosztani hát nem muszáj, de a hosszúfülű most elég részeg ahhoz, hogy kiváló hallgatóság legyen. Holnapra úgyis elfelejti, mit beszéltek egymás között.
A volt szerzetes nem lepődik meg azon, mikor megtudja, épp egy városőrrel iszogat, ebből pedig azt az elhamarkodott következtetést vonja le a nő, nem kell attól tartania, hogy valami eszelős gyilkossal üldögél egy asztalnál.
Mikor a másik közli, hogy betintázott, szélesen elvigyorodik.*
-Na végre.
*Szavait pedig éles nevetés követi, épp, ahogy a férfi számított is rá.*
-Hagyjál már a hülyeségeiddel, inkább töltsél még egy kicsit!
*Tolja elé a korsót, amiben eddig a párlat pihent, a magányos beszéden pedig összeráncolja homlokát.*
-Kislány, azért el ne pityeredj itt nekem.
*Egészen jól szórakozik most, nem akarja, hogy valami nyálas lelkizős társalgás alakuljon itt, az nem igazán megy neki még ittasan sem. Gyorsan terelődik is a téma szerencsére, noha nem épp olyan irányba, amire számított.*
-Titkot?
*Vonja össze elgondolkodva szemöldökét. Nem könnyű ám ilyen állapotban elmélkedni, így hát végül arra jut, mindegy mit mond a másiknak, hát honnan a búbánatból tudná, hogy az tényleg titok-e.*
-Egyszer annyira berúgtam, hogy félmeztelenül táncoltam egy tavernában. Egy éjszakára be is zártak a wegtoreni fogdába.
*Nem hazudik ugyan, s talán nem nagyon említette még az esetet senkinek, akkora titoknak azért nem tartja a dolgot, ezért is gondolta úgy, hogy megfelel válaszként.*
//A sör a legjobb étek//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Umon, talán azért mert nem is érdekli annyira vagy talán csak tiszteletben tartja, hogy Naesala jól láthatóan nem akar beszélni róla, de nem kérdez többet a Fattyakról, amiért az elf, bár nem látszik rajta, azért hálás. Na persze, ha erősködne sem felelne, de így legalább elkerülik, hogy káromkodásokkal cifrázott jelenetet vagy verekedést rendezzen.
Mikor a másik közli, hogy nem bánja a kitiltását a Vashegyről, csak rosszallóan megcsóválja a fejét.*
-Majd fogod.
*Emeli meg komolytalanul szemöldökét, miközben legurít még némi sört a torkán. A hölgyemény eddig sem volt ám szomjas, most viszont ahogy a párlat kezd beütni, a forgást eddig egy időre szüneteltető világ, noha lassan még, de mozgásba lendül. Örömmel hallja egyébként, hogy asztaltársa nincs folyamatosan egy légtérbe kényszerítve az erdeiekkel, amilyen irritálóak, ha így történne, Umon nyilván magától is otthagyná őket, akármennyire is csodálatosnak hangzik a kocsmában lakás.*
-Bár én is egy ivóban élnék.
*Sóhajt fel, vöröslő fejét az asztalon könyökölve megtámasztva réved mindeközben álmodozva a semmibe. Bár minden bizonnyal, ha egy kocsmában élne, legfeljebb pár esztendeig élne még, a mája ugyanis minden bizonnyal hamar felmondaná a szolgálatot, néha így is csodálkozik, hogy még nem tette meg. Megnyugvással tölti el egyébként, hogy a Borzas nem valami szektás, nem igazán komálja az olyanokat, főleg, akik az arctalan istent követik.*
-Aztán nem ráérsz?
*Kérdez vissza, mikor a másik túl hosszúnak titulálja élettörténetét, s így próbál kibújni elmesélése alól. Na persze erőltetni nem fogja az elf a regélést, ha nem akarja megosztani hát nem muszáj, de a hosszúfülű most elég részeg ahhoz, hogy kiváló hallgatóság legyen. Holnapra úgyis elfelejti, mit beszéltek egymás között.
A volt szerzetes nem lepődik meg azon, mikor megtudja, épp egy városőrrel iszogat, ebből pedig azt az elhamarkodott következtetést vonja le a nő, nem kell attól tartania, hogy valami eszelős gyilkossal üldögél egy asztalnál.
Mikor a másik közli, hogy betintázott, szélesen elvigyorodik.*
-Na végre.
*Szavait pedig éles nevetés követi, épp, ahogy a férfi számított is rá.*
-Hagyjál már a hülyeségeiddel, inkább töltsél még egy kicsit!
*Tolja elé a korsót, amiben eddig a párlat pihent, a magányos beszéden pedig összeráncolja homlokát.*
-Kislány, azért el ne pityeredj itt nekem.
*Egészen jól szórakozik most, nem akarja, hogy valami nyálas lelkizős társalgás alakuljon itt, az nem igazán megy neki még ittasan sem. Gyorsan terelődik is a téma szerencsére, noha nem épp olyan irányba, amire számított.*
-Titkot?
*Vonja össze elgondolkodva szemöldökét. Nem könnyű ám ilyen állapotban elmélkedni, így hát végül arra jut, mindegy mit mond a másiknak, hát honnan a búbánatból tudná, hogy az tényleg titok-e.*
-Egyszer annyira berúgtam, hogy félmeztelenül táncoltam egy tavernában. Egy éjszakára be is zártak a wegtoreni fogdába.
*Nem hazudik ugyan, s talán nem nagyon említette még az esetet senkinek, akkora titoknak azért nem tartja a dolgot, ezért is gondolta úgy, hogy megfelel válaszként.*
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 14:19:06
Üzenet elküldve: 2020-03-01 14:19:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A fekete nefelejcs//
*A megjegyzésre fel is horkan kissé, majd elpillantva vonja meg a vállait. Jogos a feltevés, de még sem valami kedvére való az észrevétel hangoztatása. A férfi hangjából kiérzi a régmúltból felszakadt keserűséget, de saját makacssága akkor sem engedi, hogy sajnálatot mutasson. Hibázott, az tény. Finoman szólva kibabrált a férfival, de ez a munka sem különb például egy orvgyilkostól, vagy tolvajtól. Ők is olyan munkát csinálnak, amit más nem igen végez el, de a magafajtákkal szemben mégis mindig megvetőbb a hangsúly. Bár az is igaz, hogy sem az orvgyilkos, sem a tolvaj nem fedi fel magát ellenben vele.*
- Nekem is van néha szabadnapom. És lehet, hogy nem is véletlen, hogy épp a mai lett az.
*Végül ismét bájmosolyt öltve pillant vissza Alyra. De ahogy az kihátrál a székkel a mosoly le is lohad nyomban.*
- Szóval nem. Nem várok senkit.
*A szemeit összehúzva követi minden egyes mozdulatát, s érzi, ahogy a csalódottság és a harag egyvelege kezdi átvenni a hatalmat felette. Megérti persze, hogy most nem ő az elsődleges személy, akit a férfi látni akar, de az, hogy menekülőre fogja. Ugyan már.*
- Ahj, ne legyél már ennyire töketlen. Komolyan készülsz nyúlcipőt húzni? Esküszöm nem harapok.
*Végül újfent vigyorra húzza ajkait, ahogy mondandóját meg is erősíti azzal, hogy kissé a magasba emeli kezeit, mint aki megadásra kényszerül. Reméli, hogy ez elég lesz a férfiúnak. Nagy az esélye, hogy most úgy sem menekül a nő karmaitól, így egyszerűbb, ha most meghunyászkodik és a hátsóján marad. De ez ugyebár az ő döntése, de az biztos, hogy Greykát nem lesz egyszerű lerázni. Meg amúgy is van mit megbeszélniük. Ha meg már így összehozta őket ismét a sors, hát miért ne most szakítanának erre időt.*
*A megjegyzésre fel is horkan kissé, majd elpillantva vonja meg a vállait. Jogos a feltevés, de még sem valami kedvére való az észrevétel hangoztatása. A férfi hangjából kiérzi a régmúltból felszakadt keserűséget, de saját makacssága akkor sem engedi, hogy sajnálatot mutasson. Hibázott, az tény. Finoman szólva kibabrált a férfival, de ez a munka sem különb például egy orvgyilkostól, vagy tolvajtól. Ők is olyan munkát csinálnak, amit más nem igen végez el, de a magafajtákkal szemben mégis mindig megvetőbb a hangsúly. Bár az is igaz, hogy sem az orvgyilkos, sem a tolvaj nem fedi fel magát ellenben vele.*
- Nekem is van néha szabadnapom. És lehet, hogy nem is véletlen, hogy épp a mai lett az.
*Végül ismét bájmosolyt öltve pillant vissza Alyra. De ahogy az kihátrál a székkel a mosoly le is lohad nyomban.*
- Szóval nem. Nem várok senkit.
*A szemeit összehúzva követi minden egyes mozdulatát, s érzi, ahogy a csalódottság és a harag egyvelege kezdi átvenni a hatalmat felette. Megérti persze, hogy most nem ő az elsődleges személy, akit a férfi látni akar, de az, hogy menekülőre fogja. Ugyan már.*
- Ahj, ne legyél már ennyire töketlen. Komolyan készülsz nyúlcipőt húzni? Esküszöm nem harapok.
*Végül újfent vigyorra húzza ajkait, ahogy mondandóját meg is erősíti azzal, hogy kissé a magasba emeli kezeit, mint aki megadásra kényszerül. Reméli, hogy ez elég lesz a férfiúnak. Nagy az esélye, hogy most úgy sem menekül a nő karmaitól, így egyszerűbb, ha most meghunyászkodik és a hátsóján marad. De ez ugyebár az ő döntése, de az biztos, hogy Greykát nem lesz egyszerű lerázni. Meg amúgy is van mit megbeszélniük. Ha meg már így összehozta őket ismét a sors, hát miért ne most szakítanának erre időt.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-03-01 12:22:17
Üzenet elküldve: 2020-03-01 12:22:17
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A fekete nefelejcs//
*Őszintén szólva nem erre számított. A lány arcára kiült értetlenség, ugyan kissé szórakoztatja, de ez még sem az az érzelem, amire számított. Nem látja azt a fájdalmas arckifejezést, mint amit várt, helyette ő kezdi el kellemetlenül érezni magát. Gyorsan el is fordul inkább, remélve, hogy ez az egész kis színjáték ennyiben marad, átkozva a sorsot és saját magát, hogy egyáltalán elkezdte ezt. *
~Nem szabad innod Aly, mindig hülyeségeket csinálsz. ~
*Egy pillanatnyi néma csend következik, amikor is hősünk már épp fellélegezne, de ekkor meghallja egy szék csikordulását. Halott már halálsikolyt, ami ugyan ijesztő volt, de közel sem fogta el, olyan rettegés tőle, mint ettől a hangtól. *
-Szia Grey, hogy is? *Mélázik el egy pillanatra. Hogy is van? Hogy jól, azt nem igazán mondhatja el magáról, inkább, mint aki most tudta meg, hogy pestises... mégis van benne valami furcsa izgatottság. Valami émelygés a gyomrában, ami persze lehet akár a pálinka hibája is. *Kornak megfelelően azt hiszem. És veled mi van? Furcsa, hogy nem egy férfi ölében talállak.
*Mondja keserűen. Igen vannak dolgok, amiken nem lehet olyan könnyen túllépni. Az idő soha nem gyógyítja a sebeket, mindig csak elmélyíti azokat az árkokat, hogy aztán friss avarral fedhesse be. Aztán egy óvatlan lépés és az ember máris a gödör mélyén találja magát, ami sokkal mélyebb, mint arra emlékezett. *
-Vagy esetleg épp vársz valakit? Gondolom igen. Nos akkor nem is tartalak fel tovább...
*Tolja hátra lassan a széket, miközben önbecsülése morzsáit próbálja összeszedegetni szíve korhadó asztaláról. *
*Őszintén szólva nem erre számított. A lány arcára kiült értetlenség, ugyan kissé szórakoztatja, de ez még sem az az érzelem, amire számított. Nem látja azt a fájdalmas arckifejezést, mint amit várt, helyette ő kezdi el kellemetlenül érezni magát. Gyorsan el is fordul inkább, remélve, hogy ez az egész kis színjáték ennyiben marad, átkozva a sorsot és saját magát, hogy egyáltalán elkezdte ezt. *
~Nem szabad innod Aly, mindig hülyeségeket csinálsz. ~
*Egy pillanatnyi néma csend következik, amikor is hősünk már épp fellélegezne, de ekkor meghallja egy szék csikordulását. Halott már halálsikolyt, ami ugyan ijesztő volt, de közel sem fogta el, olyan rettegés tőle, mint ettől a hangtól. *
-Szia Grey, hogy is? *Mélázik el egy pillanatra. Hogy is van? Hogy jól, azt nem igazán mondhatja el magáról, inkább, mint aki most tudta meg, hogy pestises... mégis van benne valami furcsa izgatottság. Valami émelygés a gyomrában, ami persze lehet akár a pálinka hibája is. *Kornak megfelelően azt hiszem. És veled mi van? Furcsa, hogy nem egy férfi ölében talállak.
*Mondja keserűen. Igen vannak dolgok, amiken nem lehet olyan könnyen túllépni. Az idő soha nem gyógyítja a sebeket, mindig csak elmélyíti azokat az árkokat, hogy aztán friss avarral fedhesse be. Aztán egy óvatlan lépés és az ember máris a gödör mélyén találja magát, ami sokkal mélyebb, mint arra emlékezett. *
-Vagy esetleg épp vársz valakit? Gondolom igen. Nos akkor nem is tartalak fel tovább...
*Tolja hátra lassan a széket, miközben önbecsülése morzsáit próbálja összeszedegetni szíve korhadó asztaláról. *
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-29 22:01:48
Üzenet elküldve: 2020-02-29 22:01:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
// Szoba //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xaras egy jót derül az óriás mondatán.*
- Igen, de szeretik a sejtelmes dolgokat, amit mondtál az attól is függ, hogy milyen az a férfi. Matróz, és fuvaroslegény könnyebben csapódik. De ha egy gazdag kereskedő, vagy nemessel állsz szemben azok jobban kedvelik a kifinomultságot. Nem egy bordélyházi pillangóból lett így egy nemesember szeretője.*-mondja a férfi, majd megsimogatja a nő arcát.*
- Nem szabad csüggedni. Meg kell próbálni. Tudod, mindennek az alapja a jó ihlet.*-mondja a férfi.*
- Valakit a táj, vagy egy virág szépsége ihlet meg. Másokat egy régi épület impozáns vágya. Viszont a legtöbben a szerelemről, a szenvedélyről, és a szeretkezésről szeretnek énekelni, vagy éneket hallani.*-mosolyodik el a bárd.*
- Ezek soha ki nem apadó források, és elő is lehet őket csalogatni. Ehhez kell a múzsa. Ez lehet eszmény, de valóságos is. Nekem például te vagy. Fontos, hogy legyen kapcsolat a múzsa és költő között.*-mondja és kezével benyúl a nő dekoltázsába. Finoman masszírozza a keblet.*
- Igen, már érzem is.*-mondja Xaras és belekezd a versbe.*
- Ring ide, ring oda.
Kecses, szép Zirnanda.
A teste parázs.
Micsoda varázs!
Enyém e szép csoda!
Teste az otthona
minden szépnek.
Az izzó kéjnek.
Jöjj velem, Kedvesem!
Szeress most rendesen!
Olvadjak tüzedben!
Maradjak szívedben!*-szól a kis pattogós vers.*
- Látod, ennyi az egész. Szerintem menni fog neked is.*-és egy puszit ad az óriás homlokára.*
// Szoba //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xaras egy jót derül az óriás mondatán.*
- Igen, de szeretik a sejtelmes dolgokat, amit mondtál az attól is függ, hogy milyen az a férfi. Matróz, és fuvaroslegény könnyebben csapódik. De ha egy gazdag kereskedő, vagy nemessel állsz szemben azok jobban kedvelik a kifinomultságot. Nem egy bordélyházi pillangóból lett így egy nemesember szeretője.*-mondja a férfi, majd megsimogatja a nő arcát.*
- Nem szabad csüggedni. Meg kell próbálni. Tudod, mindennek az alapja a jó ihlet.*-mondja a férfi.*
- Valakit a táj, vagy egy virág szépsége ihlet meg. Másokat egy régi épület impozáns vágya. Viszont a legtöbben a szerelemről, a szenvedélyről, és a szeretkezésről szeretnek énekelni, vagy éneket hallani.*-mosolyodik el a bárd.*
- Ezek soha ki nem apadó források, és elő is lehet őket csalogatni. Ehhez kell a múzsa. Ez lehet eszmény, de valóságos is. Nekem például te vagy. Fontos, hogy legyen kapcsolat a múzsa és költő között.*-mondja és kezével benyúl a nő dekoltázsába. Finoman masszírozza a keblet.*
- Igen, már érzem is.*-mondja Xaras és belekezd a versbe.*
- Ring ide, ring oda.
Kecses, szép Zirnanda.
A teste parázs.
Micsoda varázs!
Enyém e szép csoda!
Teste az otthona
minden szépnek.
Az izzó kéjnek.
Jöjj velem, Kedvesem!
Szeress most rendesen!
Olvadjak tüzedben!
Maradjak szívedben!*-szól a kis pattogós vers.*
- Látod, ennyi az egész. Szerintem menni fog neked is.*-és egy puszit ad az óriás homlokára.*
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-29 19:49:54
Üzenet elküldve: 2020-02-29 19:49:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A fekete nefelejcs//
*Figyelget és fürkészget, de az a fránya csuklya csak nem enged belátást, hogy mégis ki lehet az, aki alatta rejtőzik. Aztán csak megtörik a jég. A csuklya lehullik, a szakállal tarkított arc pedig felfedi magát.
De a lány még mindig nem elégedett. Mintha csak érezné a férfi, hogy vizsgálgatja csak nem hajlandó felé pillantani.*
~Ne kéresd már magad.~
*Sóhajt fel hosszan, s már épp feladná, a dolgot, mert ő fölöslegesen nem hajlandó hosszabban szentelni a figyelmét akárkire, mintha csak meghallotta volna a férfi a gondolatát, végre felé pillant. Sőt, nem csak felé, hanem egyenesen a szemeibe. A felismerés szikrája olyan hirtelen lobban fel égető tűzként, hogy elsőre még fel sem fogja. Ajkait kissé elnyitja, szemeit tágabbra nyitja és aprót nyelve mered az arcára. Ahogy törnek fel az emlékek úgy kezd szíve egyre hevesebben kalapálni. Azok a mogyoró szín szemek. Na azokat, ha akarná sem tudná elfelejteni. Pedig éveken keresztül próbálkozott vele, eddig azt hitte sikeresen. És erre tessék.*
- Azt a büdös k...
*Nyeli is le a mondat végét, ahogy a sörös poharára szorít. Először még reménykedik abban, hogy a szemei csak kápráznak, az agya csak tréfál vele, de ahogy mélyebben beleássa magát a szemügyre vételbe, annál biztosabb benne, hogy nem téved.
Ebben a szent pillanatban csapta képen a múltja. Méghozzá az a része, amiről azt hitte már réges-rég maga mögött hagyta.
Már csak az a kérdés, hogy a férfi vajon felismerte e. Ha igen van e lehetőség a menekülésre. Ha nem, akkor hívja e fel magára a figyelmet.
De a sok kérdést végül el is taszítja a kíváncsiság, így szinte tudattalanul, automatikusan indul is meg az asztal felé. Lassú, apró, vontatott léptekkel, kissé úgy, mint akit épp akasztani készülnek. De azután, ahogy közelebb ér, annál inkább erőszakolja magára a magabiztosságot. Az utolsó pár lépés távolságban már el is mosolyodik, majd otthonosan huppan le a férfival szemközti székre. A poharát maga elé teszi az asztallapra, majd kényelmesen hátradőlve kezdi el rendezgetni keszekusza tincseit. Próbál valami értelmeset kitalálni, mégis hogyan kezdje a dolgokat, de az elméje még mindig kissé fagyott állapotban van.*
- Szia Aly! Hogy s mint?
~Gratulálok Grey. Igazán frappáns vagy ma.~
*Hőzöng magában, majd szélesebben mosolyodik el, amolyan, mintha mi sem történt volna mód. Végül már kíváncsi szemekkel pillant fel az arcra, várva a kimenetelét a dolgoknak. Mondjuk nem kizárt, hogy pillanatok választják el attól, hogy a melegebb éghajlat felé legyen elküldve.*
*Figyelget és fürkészget, de az a fránya csuklya csak nem enged belátást, hogy mégis ki lehet az, aki alatta rejtőzik. Aztán csak megtörik a jég. A csuklya lehullik, a szakállal tarkított arc pedig felfedi magát.
De a lány még mindig nem elégedett. Mintha csak érezné a férfi, hogy vizsgálgatja csak nem hajlandó felé pillantani.*
~Ne kéresd már magad.~
*Sóhajt fel hosszan, s már épp feladná, a dolgot, mert ő fölöslegesen nem hajlandó hosszabban szentelni a figyelmét akárkire, mintha csak meghallotta volna a férfi a gondolatát, végre felé pillant. Sőt, nem csak felé, hanem egyenesen a szemeibe. A felismerés szikrája olyan hirtelen lobban fel égető tűzként, hogy elsőre még fel sem fogja. Ajkait kissé elnyitja, szemeit tágabbra nyitja és aprót nyelve mered az arcára. Ahogy törnek fel az emlékek úgy kezd szíve egyre hevesebben kalapálni. Azok a mogyoró szín szemek. Na azokat, ha akarná sem tudná elfelejteni. Pedig éveken keresztül próbálkozott vele, eddig azt hitte sikeresen. És erre tessék.*
- Azt a büdös k...
*Nyeli is le a mondat végét, ahogy a sörös poharára szorít. Először még reménykedik abban, hogy a szemei csak kápráznak, az agya csak tréfál vele, de ahogy mélyebben beleássa magát a szemügyre vételbe, annál biztosabb benne, hogy nem téved.
Ebben a szent pillanatban csapta képen a múltja. Méghozzá az a része, amiről azt hitte már réges-rég maga mögött hagyta.
Már csak az a kérdés, hogy a férfi vajon felismerte e. Ha igen van e lehetőség a menekülésre. Ha nem, akkor hívja e fel magára a figyelmet.
De a sok kérdést végül el is taszítja a kíváncsiság, így szinte tudattalanul, automatikusan indul is meg az asztal felé. Lassú, apró, vontatott léptekkel, kissé úgy, mint akit épp akasztani készülnek. De azután, ahogy közelebb ér, annál inkább erőszakolja magára a magabiztosságot. Az utolsó pár lépés távolságban már el is mosolyodik, majd otthonosan huppan le a férfival szemközti székre. A poharát maga elé teszi az asztallapra, majd kényelmesen hátradőlve kezdi el rendezgetni keszekusza tincseit. Próbál valami értelmeset kitalálni, mégis hogyan kezdje a dolgokat, de az elméje még mindig kissé fagyott állapotban van.*
- Szia Aly! Hogy s mint?
~Gratulálok Grey. Igazán frappáns vagy ma.~
*Hőzöng magában, majd szélesebben mosolyodik el, amolyan, mintha mi sem történt volna mód. Végül már kíváncsi szemekkel pillant fel az arcra, várva a kimenetelét a dolgoknak. Mondjuk nem kizárt, hogy pillanatok választják el attól, hogy a melegebb éghajlat felé legyen elküldve.*
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-29 19:26:19
Üzenet elküldve: 2020-02-29 19:26:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
* Lehet valami abban, amit a férfi mond. El is gondolkodik rajta egy cseppet a lány.*
- Igazad lehet, bár a férfiak csapongóak. Jobb szeretnek csapongani. Ezer légyott helyet két-három alkalom után új partner felé néznek. Hajtja őket az ismeretlen. Talán ez a művészetben is így van.* Xaras újabb versel áll elő, de Zrina nem biztos benne, hogy képes lenne hasonló stílust felvenni, mint Xaras.*
- Én jobban kedvelem a pattogósabb költeményeket. Vannak olyanok, amik ne milyenek. Na azokat én nagyon nem szeretem. A pattogós egyszerű dolgok állnak hozzám közelebb.* Mondja el amit magáról gondol*
- Érdekel a dolog, de már nem vagyok benne biztos, hogy tehetségem is van-e hozzá.* Nem lehet mindenki profi mindenben, szóval nem lepődne meg az óriás, ha nem értene a verseléshez.*
* Lehet valami abban, amit a férfi mond. El is gondolkodik rajta egy cseppet a lány.*
- Igazad lehet, bár a férfiak csapongóak. Jobb szeretnek csapongani. Ezer légyott helyet két-három alkalom után új partner felé néznek. Hajtja őket az ismeretlen. Talán ez a művészetben is így van.* Xaras újabb versel áll elő, de Zrina nem biztos benne, hogy képes lenne hasonló stílust felvenni, mint Xaras.*
- Én jobban kedvelem a pattogósabb költeményeket. Vannak olyanok, amik ne milyenek. Na azokat én nagyon nem szeretem. A pattogós egyszerű dolgok állnak hozzám közelebb.* Mondja el amit magáról gondol*
- Érdekel a dolog, de már nem vagyok benne biztos, hogy tehetségem is van-e hozzá.* Nem lehet mindenki profi mindenben, szóval nem lepődne meg az óriás, ha nem értene a verseléshez.*
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-29 16:36:02
Üzenet elküldve: 2020-02-29 16:36:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Persze minél hamarabb szeretné, de úri hölgy nem siettet senkit és semmit.*
-Hálás vagyok a segítségéért. *Mondja kedves mosollyal és vár, közben akaratlanul is elkezd a lábfeje fel és alá járni, némi dobogást hallatva. Majd nem is kell sokat várakozzon, megérkezik a kért néhány dolog. Az árat most nem firtatja, csak kifizeti. Leszámol a pultra Mesélő (Mimóza) az öregnek 50 aranyat, a segítségét is díjazva, majd elköszön és mutatja is az utat. *
-Kérem, hozzák utánam. *Az olaj és a gyertya cipelését persze vállalta volna, azonban így a legjobb, talán a keze se lesz piszkos a mutatvány közben. Az ajtót kitárja, hogy a fogadóból minden baj nélkül kijussanak a téren összeverődött tömegbe.*
//8. próbatétel//
*Persze minél hamarabb szeretné, de úri hölgy nem siettet senkit és semmit.*
-Hálás vagyok a segítségéért. *Mondja kedves mosollyal és vár, közben akaratlanul is elkezd a lábfeje fel és alá járni, némi dobogást hallatva. Majd nem is kell sokat várakozzon, megérkezik a kért néhány dolog. Az árat most nem firtatja, csak kifizeti. Leszámol a pultra Mesélő (Mimóza) az öregnek 50 aranyat, a segítségét is díjazva, majd elköszön és mutatja is az utat.
*-Kérem, hozzák utánam. *Az olaj és a gyertya cipelését persze vállalta volna, azonban így a legjobb, talán a keze se lesz piszkos a mutatvány közben. Az ajtót kitárja, hogy a fogadóból minden baj nélkül kijussanak a téren összeverődött tömegbe.*
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-29 15:31:39
Üzenet elküldve: 2020-02-29 15:31:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Xavy, Umi, Zopal//
//Fel a nyúlcipőt//
*Ahogy ott várakozik a megfestett pegazus előtt, ami talán, azóta se hagyta abba a veszett villódzást, a magában, sőt talán csak a levegőbe beszélést egy érces hang szakítja félbe. Nem igazán figyelte, hogy ki lopakodik mögötte, Umonnal volt elfoglalva, de nagyon úgy tűnik, egy zöldbőrűnek sikerült közel lopakodnia hozzá. Ugrik is egyik előre az ijedtségtől, majd lassan, félve fordul meg, minthogy jelenleg egy hátsókertben van, ahol bármikor eláshatja egy rossz arcú egyén és senkinek nem tűnik fel.*
-Heee! *Csak ennyi szalad ki a száján, aztán látja, hogy az ork, már nyúl is a fegyveréhez, erre aztán már ő sincsen felkészülve, szalad a másik irányba. Bár a szeme még megakad a padon hagyott, félig evett szendvicsen, minthogy a nagy böszme hadi üvöltését még nem hallja, úgy véli, talán az a kis kitérő még nem baj.*
-Oh! Most jutott eszembe, hogy ÉGVE FELEJTETTEM A KANDALLÓT! *Kiált vissza a kertbe még az ajtóból, esetleg Umonnak is, ha közben visszaérkezett, de már ő sem tudja megállítani, mert ahol egy ork van ott biztos van több is. Az a tuti, ha a fogadóból is kiszalad, a téren úgyis sokan vannak, ott aztán akad zsírosabb falat is, mint ő maga. Ezzel a húzással a férfit egymagára hagyta a zöldbőrűvel meg a lóval, de úgy érzi, mivel ilyen nagydarab, az ork talán nem tudja lenyelni egyben. Csak darabokban.*
//Xavy, Umi, Zopal//
//Fel a nyúlcipőt//
*Ahogy ott várakozik a megfestett pegazus előtt, ami talán, azóta se hagyta abba a veszett villódzást, a magában, sőt talán csak a levegőbe beszélést egy érces hang szakítja félbe. Nem igazán figyelte, hogy ki lopakodik mögötte, Umonnal volt elfoglalva, de nagyon úgy tűnik, egy zöldbőrűnek sikerült közel lopakodnia hozzá. Ugrik is egyik előre az ijedtségtől, majd lassan, félve fordul meg, minthogy jelenleg egy hátsókertben van, ahol bármikor eláshatja egy rossz arcú egyén és senkinek nem tűnik fel.*
-Heee! *Csak ennyi szalad ki a száján, aztán látja, hogy az ork, már nyúl is a fegyveréhez, erre aztán már ő sincsen felkészülve, szalad a másik irányba. Bár a szeme még megakad a padon hagyott, félig evett szendvicsen, minthogy a nagy böszme hadi üvöltését még nem hallja, úgy véli, talán az a kis kitérő még nem baj.*
-Oh! Most jutott eszembe, hogy ÉGVE FELEJTETTEM A KANDALLÓT! *Kiált vissza a kertbe még az ajtóból, esetleg Umonnak is, ha közben visszaérkezett, de már ő sem tudja megállítani, mert ahol egy ork van ott biztos van több is. Az a tuti, ha a fogadóból is kiszalad, a téren úgyis sokan vannak, ott aztán akad zsírosabb falat is, mint ő maga. Ezzel a húzással a férfit egymagára hagyta a zöldbőrűvel meg a lóval, de úgy érzi, mivel ilyen nagydarab, az ork talán nem tudja lenyelni egyben. Csak darabokban.*
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-28 23:55:24
Üzenet elküldve: 2020-02-28 23:55:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
*A férfi csak elmosolyodik.*
- A művészet az, amit a publikum annak gondol. Nyílván az átlagemberek beérik effajta közönséges dolgokkal, de ha sejtelmes vagy, mint a köd akkor nemcsak egy légyottot akár, hanem ezer éjszakát.*-mondja Xaras.*
- Rózsáspiros orcád.
Szerelmed hozd hát!
Telt, égő ajak.
Tökéletes alak.
Jöjj be kamrába!
Izz a karomba!
Szerelemörvényben
Testünk lángra lobban!*- szava egy újabb költeményt a férfi.*
- Mindenki vágyak az ilyen dolgokra.*-jegyzi meg Xaras.*
- Az ihletés folyamata érdekel?*-érdeklődik a bárd, mert reméli Zirnandában jó tanítványa tett szert.*
*A férfi csak elmosolyodik.*
- A művészet az, amit a publikum annak gondol. Nyílván az átlagemberek beérik effajta közönséges dolgokkal, de ha sejtelmes vagy, mint a köd akkor nemcsak egy légyottot akár, hanem ezer éjszakát.*-mondja Xaras.*
- Rózsáspiros orcád.
Szerelmed hozd hát!
Telt, égő ajak.
Tökéletes alak.
Jöjj be kamrába!
Izz a karomba!
Szerelemörvényben
Testünk lángra lobban!*- szava egy újabb költeményt a férfi.*
- Mindenki vágyak az ilyen dolgokra.*-jegyzi meg Xaras.*
- Az ihletés folyamata érdekel?*-érdeklődik a bárd, mert reméli Zirnandában jó tanítványa tett szert.*
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-28 22:54:57
Üzenet elküldve: 2020-02-28 22:54:57
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//8. próbatétel//
*Cyprylanának nem tart sok ideig, míg segítséget talál, akkor is, ha éppen egy zsörtölődő idősebb személyében.*
- Víz, olaj, gyertya. Értettem.
*Mondja, és szép kényelmes tempóban elindul először a vödrökkel, és int a fogadóban lebzselő fiataloknak, hogy ne tétlenkedjenek. Hamarosan minden a tündér leány kérése szerint megérkezik, már csupán a fizetés, és a cipekedés marad.*
- Negyven arany éppen elég lesz. A kisasszonyka mutassa az irányt, és a fiúk követik majd szépen.
*Mondja a pult mögött lévő öregúr, aki a két megpakolt fiatalra emeli tekintetét, egyiküknél a vödrök, másikuknál az olaj és a gyertya van, hogy a tündérnek ennyire se kelljen megerőltetnie magát.*
//8. próbatétel//
*Cyprylanának nem tart sok ideig, míg segítséget talál, akkor is, ha éppen egy zsörtölődő idősebb személyében.*
- Víz, olaj, gyertya. Értettem.
*Mondja, és szép kényelmes tempóban elindul először a vödrökkel, és int a fogadóban lebzselő fiataloknak, hogy ne tétlenkedjenek. Hamarosan minden a tündér leány kérése szerint megérkezik, már csupán a fizetés, és a cipekedés marad.*
- Negyven arany éppen elég lesz. A kisasszonyka mutassa az irányt, és a fiúk követik majd szépen.
*Mondja a pult mögött lévő öregúr, aki a két megpakolt fiatalra emeli tekintetét, egyiküknél a vödrök, másikuknál az olaj és a gyertya van, hogy a tündérnek ennyire se kelljen megerőltetnie magát.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-28 21:28:15
Üzenet elküldve: 2020-02-28 21:28:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
* Úgy tűnik Xaras nincs teljesen megelégedve a válaszával. És Zrinanda se szeretné könnyen feladni a kérdezősködést. Na meg dolgozik benne az is, hogy megvédje a bordélyházi pajzán alkotásokat.*
- Értem amit mondasz. Főleg így, hogy példa vereset is rögtönöztél hozzá, de nem teljesen értek egyet. Azt mondod, hogy a művészetnek kifinomultabbnak kell lennie. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy amiket mi tanultunk versek és dalok nem művészi alkotások. Pedig, ha valami vers vagy dal, akkor az már maga is művészi alkotás. Én így gondolom.* Na roppant kíváncsi, hogy milyen választ fog kapni erre majd.*
* Úgy tűnik Xaras nincs teljesen megelégedve a válaszával. És Zrinanda se szeretné könnyen feladni a kérdezősködést. Na meg dolgozik benne az is, hogy megvédje a bordélyházi pajzán alkotásokat.*
- Értem amit mondasz. Főleg így, hogy példa vereset is rögtönöztél hozzá, de nem teljesen értek egyet. Azt mondod, hogy a művészetnek kifinomultabbnak kell lennie. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy amiket mi tanultunk versek és dalok nem művészi alkotások. Pedig, ha valami vers vagy dal, akkor az már maga is művészi alkotás. Én így gondolom.* Na roppant kíváncsi, hogy milyen választ fog kapni erre majd.*
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-28 21:25:00
Üzenet elküldve: 2020-02-28 21:25:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Akármit is válaszol neki a tudósféle ő maga igencsak megállíthatatlanul halad visszafelé ahonnan érkezett. Nem azért mert üldöznék csak arra akard dolga. Most még a kis fakerítéssel se nagyon foglalkozik, hogy bezárta-e maga után. Ha kell nekiront, hogy áttörje. Úgy sejti nem akadhat fent. Ha mégis az meglepné. Annál mindenképp mint amit a fogadó felé csörtetve hall meg. Az orknak fizetnének még egy jó dolognak hangzik, de az új levágása már nem annyira. Ha odaér akkor határozottan közli is a dolgot.*
-Ha bármim levágnátok a beletekkel kötlek fel.
*A kedves figyelmeztetés mellé, hogy biztosítsa a két furabogarat milyen gyengéd lélek is ő a kardmarkolatát simogatja bőszen. Persze ha elmagyarázzák, hogy mit is akarnak tőle. Szóba kerül a pegazus és a megoldás is akkor készségesebbé válik és oda is megy. Ha megmutatják neki a szimbólumot akkor lelkesedése tovább fokozódik és szinte a tettek mezejére is lép. Persze előbb figyelmeztetve őket.*
-Hátrébb! A híg vérűek szagától megbokrosodhat.
*Persze ha tényleg népe egyik szent állatáról van szó akkor a megbokrosodott talán alap állapot náluk. Mindenesetre csatabárdja élével megvágja a hüvelykujját és ork nyelven, amit a hozzá nem értők kicsit hörgős-morgós valaminek érzékelhetnek, megszólal.*
-Zopal Grognard a Méregkarom törzs jogos vezére szólít téged. Légy a társam ha méltónak találsz!
*Persze ha kedves köszöntése után úgy vélik nem ő az-az ork aki nekik kell és hagyják útjára menni akkor ő a fogadó cégéréhez rohan kiabálni vele.*
//4. próbatétel//
//Xavy, Umi//
*Akármit is válaszol neki a tudósféle ő maga igencsak megállíthatatlanul halad visszafelé ahonnan érkezett. Nem azért mert üldöznék csak arra akard dolga. Most még a kis fakerítéssel se nagyon foglalkozik, hogy bezárta-e maga után. Ha kell nekiront, hogy áttörje. Úgy sejti nem akadhat fent. Ha mégis az meglepné. Annál mindenképp mint amit a fogadó felé csörtetve hall meg. Az orknak fizetnének még egy jó dolognak hangzik, de az új levágása már nem annyira. Ha odaér akkor határozottan közli is a dolgot.*
-Ha bármim levágnátok a beletekkel kötlek fel.
*A kedves figyelmeztetés mellé, hogy biztosítsa a két furabogarat milyen gyengéd lélek is ő a kardmarkolatát simogatja bőszen. Persze ha elmagyarázzák, hogy mit is akarnak tőle. Szóba kerül a pegazus és a megoldás is akkor készségesebbé válik és oda is megy. Ha megmutatják neki a szimbólumot akkor lelkesedése tovább fokozódik és szinte a tettek mezejére is lép. Persze előbb figyelmeztetve őket.*
-Hátrébb! A híg vérűek szagától megbokrosodhat.
*Persze ha tényleg népe egyik szent állatáról van szó akkor a megbokrosodott talán alap állapot náluk. Mindenesetre csatabárdja élével megvágja a hüvelykujját és ork nyelven, amit a hozzá nem értők kicsit hörgős-morgós valaminek érzékelhetnek, megszólal.*
-Zopal Grognard a Méregkarom törzs jogos vezére szólít téged. Légy a társam ha méltónak találsz!
*Persze ha kedves köszöntése után úgy vélik nem ő az-az ork aki nekik kell és hagyják útjára menni akkor ő a fogadó cégéréhez rohan kiabálni vele.*
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-02-28 21:19:27
Üzenet elküldve: 2020-02-28 21:19:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
//Nimral, Rlilla//
* A beszélgetésük úgy tűnik jó irányban halad. A férfi megtekinti Rlilla dekoltázsát és aztán el kezd dalolni nekik. Arra, hogy az italt ráruházza nem szól semmit. Nem akarja kizökkenteni. Ami ezután elhangzik az igazán érdekes. ~ Tanács? Törpe? Ennek köze lehet a mi feladatunkhoz is. ~ Töpreng el, de sajnos a férfi abba hagyja a beszédet. Úgy tűnik fél beszélni. ~ Vajon mitől fél? Hiszen nem merik megölni, ahogy én látom, mert nála van az az értékes valami.~ Zavaros ez az egész ügy és egyre csak zavarosabb lesz. Ezt az is alátámasztja, hogy megjelenni egy ismerős arc. ~ Még jó, hogy itt ez az ablak. De mi az ördögöt akar ez itt? Nem úgy volt, hogy a háttérből figyel? Ha ő itt van, akkor a másiknak is itt kell lennie.~ Figyeli a tekintettét és a testtartását is. Nem ígér semmi jót.*
- Rlilla kezd kiürülni az úr pohara. Add ide azt a kancsót kérlek!* Azzal Nimral a kancsó felé nyúl és közben odaszól csöndben a másik lányhoz.*
- Néz az ablakra és légy résen!* Azzal elveszi a kancsót és tölt még a férfi poharába. Ahhoz is szól pár szót.*
- Legyen olyan kedves és tegyen úgy, mintha beleegyezne a dologba. Minket figyel az egyik. Mi talán segíthetünk magának.* Mondja halkan miközben tölt.*
- Maga aztán tényleg vicces ember.* Mondja hangosan és még nevet is mellé. Reméli, hogy ezzel elterelheti a gyanút. Nem tudja, hogy a férfi mennyire lesz együttműködő, de muszáj megpróbálnia. Természetesen fél szemét mindig az ablakon tartja, hogy ha valami meggondolatlant tenne Rigó, akkor rögtön léphessen. Ilyen helyzetben óladra gurulna le a székről, hogy kisebb célpontot nyújtson.*
- Mit szólna jó uram, ha ezt a csevejt fent folytatnánk a szobában édes hármasban?* Még rá is kacsint, hogy jelezze neki, hogy ez is a tervük része. Ott nyugodtabban tudnának beszélgetni, amíg a többiek azt gondolnák, hogy hetyegnek. De ez még mindig attól függ, hogy mennyire partner ez az iszákos fajankó. Nimralnak többet kell megtudnia erről az egészről és úgy tűnik, hogy ez az alak rábírható a beszédre talán.*
//Nimral, Rlilla//
* A beszélgetésük úgy tűnik jó irányban halad. A férfi megtekinti Rlilla dekoltázsát és aztán el kezd dalolni nekik. Arra, hogy az italt ráruházza nem szól semmit. Nem akarja kizökkenteni. Ami ezután elhangzik az igazán érdekes. ~ Tanács? Törpe? Ennek köze lehet a mi feladatunkhoz is. ~ Töpreng el, de sajnos a férfi abba hagyja a beszédet. Úgy tűnik fél beszélni. ~ Vajon mitől fél? Hiszen nem merik megölni, ahogy én látom, mert nála van az az értékes valami.~ Zavaros ez az egész ügy és egyre csak zavarosabb lesz. Ezt az is alátámasztja, hogy megjelenni egy ismerős arc. ~ Még jó, hogy itt ez az ablak. De mi az ördögöt akar ez itt? Nem úgy volt, hogy a háttérből figyel? Ha ő itt van, akkor a másiknak is itt kell lennie.~ Figyeli a tekintettét és a testtartását is. Nem ígér semmi jót.*
- Rlilla kezd kiürülni az úr pohara. Add ide azt a kancsót kérlek!* Azzal Nimral a kancsó felé nyúl és közben odaszól csöndben a másik lányhoz.*
- Néz az ablakra és légy résen!* Azzal elveszi a kancsót és tölt még a férfi poharába. Ahhoz is szól pár szót.*
- Legyen olyan kedves és tegyen úgy, mintha beleegyezne a dologba. Minket figyel az egyik. Mi talán segíthetünk magának.* Mondja halkan miközben tölt.*
- Maga aztán tényleg vicces ember.* Mondja hangosan és még nevet is mellé. Reméli, hogy ezzel elterelheti a gyanút. Nem tudja, hogy a férfi mennyire lesz együttműködő, de muszáj megpróbálnia. Természetesen fél szemét mindig az ablakon tartja, hogy ha valami meggondolatlant tenne Rigó, akkor rögtön léphessen. Ilyen helyzetben óladra gurulna le a székről, hogy kisebb célpontot nyújtson.*
- Mit szólna jó uram, ha ezt a csevejt fent folytatnánk a szobában édes hármasban?* Még rá is kacsint, hogy jelezze neki, hogy ez is a tervük része. Ott nyugodtabban tudnának beszélgetni, amíg a többiek azt gondolnák, hogy hetyegnek. De ez még mindig attól függ, hogy mennyire partner ez az iszákos fajankó. Nimralnak többet kell megtudnia erről az egészről és úgy tűnik, hogy ez az alak rábírható a beszédre talán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436