Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 270 (5381. - 5400. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5400. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 18:31:38
Üzenet elküldve: 2024-10-28 18:31:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Ez nem olyan téma, ahol a szoknya alá nyúlás lenne a tökéletes reakció vagy hamis ígéret, hogy semmi baj, mert igenis történt valami. Ami, mélyen belül bántja a másikat. A férfi pedig kellő komolysággal kezeli a témát.*
-Te döntöd.
*Erősíti meg a másikat. Nem kíván beleszólni mert felesleges lenne. Csak mint egy külső szemlélő elmondta a véleményét. Arra viszont összébb szűkül a szeme, hogy van ami a lánytól független. Mi lenne tőle független abban, hogy egy kapcsolat elég fontos-e számára vagy nem. A család említésének meg semmi köze ehhez az egészhez. Félre is érti a doki.*
-Nem fogadhatod örökbe a világot. A mártírok élete csak a haláluk után lesz értékes.
*Most ő az, aki próbálja a félvért okítani arra, hogy nem menthet meg mindenkit. Aki, holnap ki tudja mit tervez, majd tenni a lányai házáért. Viszont végül elhangzik a lényeg. Amire nem számított. Meglepetten néz a kékekbe és egy darabig meg se szólal. Ez megváltoztat mindent miközben mégse. Igazán érdekli honnan tudta ezt meg és hogy ezek szerint direkt kereste-e fel a lányt, de majd később.*
-És ez mit változtat meg? Felelősségérzet vagy bűntudat amit érzel az irányába? Miért szeretnél ragaszkodni hozzá?
*Ez nem olyan téma, ahol a szoknya alá nyúlás lenne a tökéletes reakció vagy hamis ígéret, hogy semmi baj, mert igenis történt valami. Ami, mélyen belül bántja a másikat. A férfi pedig kellő komolysággal kezeli a témát.*
-Te döntöd.
*Erősíti meg a másikat. Nem kíván beleszólni mert felesleges lenne. Csak mint egy külső szemlélő elmondta a véleményét. Arra viszont összébb szűkül a szeme, hogy van ami a lánytól független. Mi lenne tőle független abban, hogy egy kapcsolat elég fontos-e számára vagy nem. A család említésének meg semmi köze ehhez az egészhez. Félre is érti a doki.*
-Nem fogadhatod örökbe a világot. A mártírok élete csak a haláluk után lesz értékes.
*Most ő az, aki próbálja a félvért okítani arra, hogy nem menthet meg mindenkit. Aki, holnap ki tudja mit tervez, majd tenni a lányai házáért. Viszont végül elhangzik a lényeg. Amire nem számított. Meglepetten néz a kékekbe és egy darabig meg se szólal. Ez megváltoztat mindent miközben mégse. Igazán érdekli honnan tudta ezt meg és hogy ezek szerint direkt kereste-e fel a lányt, de majd később.*
-És ez mit változtat meg? Felelősségérzet vagy bűntudat amit érzel az irányába? Miért szeretnél ragaszkodni hozzá?
5399. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 17:21:11
Üzenet elküldve: 2024-10-28 17:21:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Biztosan nem mondaná el ezeket akárkinek. Nem elég hozzá a csillogó zöld szem és a tökéletes vonások. Olyanja sokaknak van. Azon kevesek, akik valahogyan áttörték benne a gátat, még részesülhetnek abból, ami ő, csakhogy ez keveseket érdekel. Persze, hogy keveseket, tekintve azt a tényt, hogy olyanok gyűltek köré, akik kirágják a bőrét, s akiket ő kíván megmenteni és fürdőznek a szeretetben, amit kapnak, de valahogy vissza nem jut belőle semmi. Mégis tud elégedett lenni látszólag, csakhogy lenyomva a felszín alá, belülről emészti az érzés. És az elf szavai olyan csapot nyitnak meg, amit igen hamar el tudna ugyan zárni, ha érezné, hogy tényleg el kell, de nem ezt érzi. Undorítóan tehetséges a férfi, s nem tud, leginkább nem akar látni benne olyat, ami ellene fordulhatna.
Hogy "bántotta", hegyes tüskeként fúródik körme alá, ahogy a másik baritonján eléri őt. Tudja. A szavak ugyan sokszor feleslegesek, de vannak dolgok, amiket hallani hideg zuhannyal ér fel. Hullik a fejére az özönlő jeges víz és fájdalmasan mossa ki lelkéből a tagadást. A zöldek pedig komollyá válnak, nincsen pimasz mosoly, nincs közeledő ajak, sem pedig óvó ölelés. Így is van most erre szüksége.
Elfordítja a fejét. Mi veszítenivalója van? Miért akarja, hogy megértsék? Vitatkozik a sok gondolat, s csak ül, érezve, ahogy felszínre akar törni az, amit neki kell hangosan kimondania.*
- Hogy nekem mennyit ér, én döntöm el. De van, ami tőlem független és nekem azt hiszem dolgom van vele. Muszáj, mert... mert nem lenne ilyen, hogyha nem vették volna el tőle a családját.
*Talán még nincs értelme a szavaknak, s csak odázza, hogy kimondja. Értelmetlen betűhalmazok, tudja, pedig ő összeszedett. Nem lehet egy szétesett fruska, nem azért, mert mellette van valaki, aki ezt látja, hanem mert ő érzi magában és nem megengedhető.*
- Az apját, aki az én apám is.
*Fordul vissza a kék, s nézi a másik lélektükreit, mintha csak keresne bennük valamit. Talán így érthető. Talán nem él vele vissza. Talán ha egyszer mégis, akkor fordul egyet a sors. Nem tudja, de a teher ami leesik a lelkéről, szinte megnyitja a súlytól a földet alatta.*
*Biztosan nem mondaná el ezeket akárkinek. Nem elég hozzá a csillogó zöld szem és a tökéletes vonások. Olyanja sokaknak van. Azon kevesek, akik valahogyan áttörték benne a gátat, még részesülhetnek abból, ami ő, csakhogy ez keveseket érdekel. Persze, hogy keveseket, tekintve azt a tényt, hogy olyanok gyűltek köré, akik kirágják a bőrét, s akiket ő kíván megmenteni és fürdőznek a szeretetben, amit kapnak, de valahogy vissza nem jut belőle semmi. Mégis tud elégedett lenni látszólag, csakhogy lenyomva a felszín alá, belülről emészti az érzés. És az elf szavai olyan csapot nyitnak meg, amit igen hamar el tudna ugyan zárni, ha érezné, hogy tényleg el kell, de nem ezt érzi. Undorítóan tehetséges a férfi, s nem tud, leginkább nem akar látni benne olyat, ami ellene fordulhatna.
Hogy "bántotta", hegyes tüskeként fúródik körme alá, ahogy a másik baritonján eléri őt. Tudja. A szavak ugyan sokszor feleslegesek, de vannak dolgok, amiket hallani hideg zuhannyal ér fel. Hullik a fejére az özönlő jeges víz és fájdalmasan mossa ki lelkéből a tagadást. A zöldek pedig komollyá válnak, nincsen pimasz mosoly, nincs közeledő ajak, sem pedig óvó ölelés. Így is van most erre szüksége.
Elfordítja a fejét. Mi veszítenivalója van? Miért akarja, hogy megértsék? Vitatkozik a sok gondolat, s csak ül, érezve, ahogy felszínre akar törni az, amit neki kell hangosan kimondania.*
- Hogy nekem mennyit ér, én döntöm el. De van, ami tőlem független és nekem azt hiszem dolgom van vele. Muszáj, mert... mert nem lenne ilyen, hogyha nem vették volna el tőle a családját.
*Talán még nincs értelme a szavaknak, s csak odázza, hogy kimondja. Értelmetlen betűhalmazok, tudja, pedig ő összeszedett. Nem lehet egy szétesett fruska, nem azért, mert mellette van valaki, aki ezt látja, hanem mert ő érzi magában és nem megengedhető.*
- Az apját, aki az én apám is.
*Fordul vissza a kék, s nézi a másik lélektükreit, mintha csak keresne bennük valamit. Talán így érthető. Talán nem él vele vissza. Talán ha egyszer mégis, akkor fordul egyet a sors. Nem tudja, de a teher ami leesik a lelkéről, szinte megnyitja a súlytól a földet alatta.*
5398. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 17:15:52
Üzenet elküldve: 2024-10-28 17:15:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Derk Derrallo//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A másik megint visszaváltozik a bolondosabb, gyermetegebb énjébe. Ez viszont sovány vigasz Henadrynának. A felgyülemlett energia és feszültség most egy másfajta úton kell, hogy távozzon testéből. Érdekes fordulatnak tekinthető a kettejük találkozásában. Ahogy a férfi a kezét nyújtja az csak a nő hátát érintheti, mivel hátat fordított neki, hogy letegye tőreit az asztalra. A köpenye már nincs rajta, amit az utazásokkor használ, csak ruhája, melyeket szépen lassan elveszít. A lassú mondjuk rossz kifejezés. Övét látványosan lerántja derekáról, majd csábítóan néz Derk irányába a vállán keresztül.*
-Az én részem a legkönnyebb, a tiéd lesz nehéz, szívem.
*Azzal egy mozdulattal elhagyja a ruháit, melyek halk huppanással érnek földet, még talán egy kevés port is felkavarva. Átbújik öltözékein és az ajtó felé veszi az irányt. Nem emlékszik, hogy bezárta-e, mikor Derket beengedte, szóval úgy dönt megbizonyosodik arról, hogy senki se, tudja megzavarni őket. Az ajtót bezárta, utána a férfi felé fordul.*
-Mit gondolsz? Elég jó leszek azoknak a gazdag férfiaknak?
*A kulcsot is leteszi az asztalra a tőrei mellé és szembe áll Derkkel. Karjaival körbefonja a férfi nyakát. Magasságából adódóan a férfi most éppen a domborulataival néz farkasszemet.*
-Tetszik amit látsz?
*Súgja a férfi fülébe.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A másik megint visszaváltozik a bolondosabb, gyermetegebb énjébe. Ez viszont sovány vigasz Henadrynának. A felgyülemlett energia és feszültség most egy másfajta úton kell, hogy távozzon testéből. Érdekes fordulatnak tekinthető a kettejük találkozásában. Ahogy a férfi a kezét nyújtja az csak a nő hátát érintheti, mivel hátat fordított neki, hogy letegye tőreit az asztalra. A köpenye már nincs rajta, amit az utazásokkor használ, csak ruhája, melyeket szépen lassan elveszít. A lassú mondjuk rossz kifejezés. Övét látványosan lerántja derekáról, majd csábítóan néz Derk irányába a vállán keresztül.*
-Az én részem a legkönnyebb, a tiéd lesz nehéz, szívem.
*Azzal egy mozdulattal elhagyja a ruháit, melyek halk huppanással érnek földet, még talán egy kevés port is felkavarva. Átbújik öltözékein és az ajtó felé veszi az irányt. Nem emlékszik, hogy bezárta-e, mikor Derket beengedte, szóval úgy dönt megbizonyosodik arról, hogy senki se, tudja megzavarni őket. Az ajtót bezárta, utána a férfi felé fordul.*
-Mit gondolsz? Elég jó leszek azoknak a gazdag férfiaknak?
*A kulcsot is leteszi az asztalra a tőrei mellé és szembe áll Derkkel. Karjaival körbefonja a férfi nyakát. Magasságából adódóan a férfi most éppen a domborulataival néz farkasszemet.*
-Tetszik amit látsz?
*Súgja a férfi fülébe.*
5397. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 15:00:36
Üzenet elküldve: 2024-10-28 15:00:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Ugyan csak játéknak szánta a kis fénnyel való játszadozást. Azonban a nőben, mintha elpattanna valami. Elsőre nem is fogja fel, hogy mégis mi történik. Amint a fény újfent felvilágosítja szobát, valami különös oknál fogva a kardja hirtelen csillan fel, amire egyből odafigyel. A másik cselekedeteit viszont nem reagálja le, mintha nem is érdekelné, mintha nem is tudna maradandó kárt okozni benne. A csapás következtében Derk nagyon hamar a földön találja magát. Ez önmagában kicsit sem meglepő. Olybá tűnik Hena nem végzett, és egyből erőt statuál a férfin, nem egy, hanem kettő tőrrel is. Itt már végképp nem tudja visszafogni magát és akaratlanul is elneveti magát. *
- És én még azt hittem, hogy az előjáték nem a te műfajod!
* A hideg pengék érintését nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mintha az élete egy hajszálon mozogna. Ez mondjuk kicsit sem töri le az arcáról a mosolyt, de néma csendben hallgatja végig a másik ajánlatát. Amint eltűnnek a pengék a magánteréből, feláll. Leporolja ruháját, majd a nőt figyeli. *
- Rendben! Szereztél magad mellé egy bűntársat. Csak ne rontsd el a te részedet. Különben mind a ketten nagy szarba kerülhetünk.
* Majd kezet nyújt a másik irányába. *
~ Csak egyszer lássam rajtad, hogy meginogsz! Az lesz az utolsó alkalmad! ~
* Ugyan csak játéknak szánta a kis fénnyel való játszadozást. Azonban a nőben, mintha elpattanna valami. Elsőre nem is fogja fel, hogy mégis mi történik. Amint a fény újfent felvilágosítja szobát, valami különös oknál fogva a kardja hirtelen csillan fel, amire egyből odafigyel. A másik cselekedeteit viszont nem reagálja le, mintha nem is érdekelné, mintha nem is tudna maradandó kárt okozni benne. A csapás következtében Derk nagyon hamar a földön találja magát. Ez önmagában kicsit sem meglepő. Olybá tűnik Hena nem végzett, és egyből erőt statuál a férfin, nem egy, hanem kettő tőrrel is. Itt már végképp nem tudja visszafogni magát és akaratlanul is elneveti magát. *
- És én még azt hittem, hogy az előjáték nem a te műfajod!
* A hideg pengék érintését nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mintha az élete egy hajszálon mozogna. Ez mondjuk kicsit sem töri le az arcáról a mosolyt, de néma csendben hallgatja végig a másik ajánlatát. Amint eltűnnek a pengék a magánteréből, feláll. Leporolja ruháját, majd a nőt figyeli. *
- Rendben! Szereztél magad mellé egy bűntársat. Csak ne rontsd el a te részedet. Különben mind a ketten nagy szarba kerülhetünk.
* Majd kezet nyújt a másik irányába. *
~ Csak egyszer lássam rajtad, hogy meginogsz! Az lesz az utolsó alkalmad! ~
5396. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 14:53:14
Üzenet elküldve: 2024-10-28 14:53:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Belső út//
*Maga a tény, mármint hogy egyből két kotyvalékot is le kell majd gurítania, ugyan nem tetszik neki annyira, de a jobb fejlődés érdekében azért erre még hajlandó. Semmivel sem lehet borzasztóbb, mint egy olcsó kikötői rumot lehúzni, legalább is így képzeli.
Úgy tűnik azonban ez lesz a legkisebb gondja. Az alkimista felvázolja az elegyhez szükséges fekete varázsitalok hatását, s ezzel együtt rámutat arra is, mennyire nehéz manapság a beszerzésük. Ez az első alkalom, hogy arra gondol, bárcsak még a városban lenne a wegtoreni igric. Sok rosszat lehet rá mondani - ha Naesalat kérdezné valaki, szinte csak azt -, de tény és való, hogy bármit be tudott szerezni, amire szüksége volt az embernek. Ezt a gondot azonban kénytelen lesz nélküle megoldani.
Fel se merül benne, hogy esetleg egyáltalán megjegyzést tegyen a nem egészen szabályszerűnek tűnő bájitalbeszerzéseket illetően. Már nem szakaszvezető és egyébként is az ilyesfajta ügyleteknél sokkal komolyabb kihágásokkal volt elfoglalva korábban.
Jár az agya rendesen, pár hosszúra nyúló pillanatban elgondolkodva dörzsöli a nyakát. Ki a franchoz is kellene fordulnia...*
- Akkor legyen így. A beszerzés részét bízza csak rám. *olyan magabiztossággal szól, mintha már össze is állt volna a fejében, hogy hogyan is fogja ezt lebonyolítani, holott még körvonalak is alig-alig vannak a fejében.*
- Hol fogom megtalálni, ha megvagyok vele? *emeli hideg pillantásait a félvérre, erősen reménykedve abban, hogy a városban marad. Tudja, hogy Amonra is sokat jár, az elf pedig a háta közepére sem kíván egy kiruccanást a thargok földjeire.*
//Belső út//
*Maga a tény, mármint hogy egyből két kotyvalékot is le kell majd gurítania, ugyan nem tetszik neki annyira, de a jobb fejlődés érdekében azért erre még hajlandó. Semmivel sem lehet borzasztóbb, mint egy olcsó kikötői rumot lehúzni, legalább is így képzeli.
Úgy tűnik azonban ez lesz a legkisebb gondja. Az alkimista felvázolja az elegyhez szükséges fekete varázsitalok hatását, s ezzel együtt rámutat arra is, mennyire nehéz manapság a beszerzésük. Ez az első alkalom, hogy arra gondol, bárcsak még a városban lenne a wegtoreni igric. Sok rosszat lehet rá mondani - ha Naesalat kérdezné valaki, szinte csak azt -, de tény és való, hogy bármit be tudott szerezni, amire szüksége volt az embernek. Ezt a gondot azonban kénytelen lesz nélküle megoldani.
Fel se merül benne, hogy esetleg egyáltalán megjegyzést tegyen a nem egészen szabályszerűnek tűnő bájitalbeszerzéseket illetően. Már nem szakaszvezető és egyébként is az ilyesfajta ügyleteknél sokkal komolyabb kihágásokkal volt elfoglalva korábban.
Jár az agya rendesen, pár hosszúra nyúló pillanatban elgondolkodva dörzsöli a nyakát. Ki a franchoz is kellene fordulnia...*
- Akkor legyen így. A beszerzés részét bízza csak rám. *olyan magabiztossággal szól, mintha már össze is állt volna a fejében, hogy hogyan is fogja ezt lebonyolítani, holott még körvonalak is alig-alig vannak a fejében.*
- Hol fogom megtalálni, ha megvagyok vele? *emeli hideg pillantásait a félvérre, erősen reménykedve abban, hogy a városban marad. Tudja, hogy Amonra is sokat jár, az elf pedig a háta közepére sem kíván egy kiruccanást a thargok földjeire.*
5395. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 14:24:46
Üzenet elküldve: 2024-10-28 14:24:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Derk Derrallo//
*Derk személyisége gyökeresen megváltozik. A nőben egy rövid időre félelmet kelt, majd összehúzza szemöldökeit és a férfiéhez hasonló harag lesz rajta úrrá. Fenyegetve érzi magát, így hát védelmi ösztönei rögtön előjönnek, ami viszont más mint eddig az a csend. Sőt! A férfi hangját is alig hallja, de még felfogja. Rossz szemmel figyeli annak minden mozdulatát, ámbár amit mond az annál inkább megfelel számára. Ahogy mondja az már kevésbé. A haragja egyre nagyobb. A gyertya elalszik mely sötétségbe burkolja a szobát. A nap már lement, az a kevés fény ami meg még ilyenkor megmarad már nem elég, hogy megvilágítsa a szobát. Ebben a sötétségben hangzanak el a férfi utolsó mondatai is, még mielőtt az meggyújtaná a gyertyát. Ilyenkorra már egy új Hena áll előtte, akinek a kezeiben tőrei pihennek, erős szorításban. Dühében fellöki a férfit. Az ha elesik akkor épp az asztal mellé eshet, semmi fizikai sérülést nem okozva. Ha nem esik el Derk, akkor a hátával a szoba falának ütközik, ami mellett állt és az ablakon kinézett. Az egyik kezében lévő tőrét a férfi torkához tartja, a másikat a férfi kezéhez szorítja, ahhoz amelyik közelebb van a kardjához, nehogy elő tudja azt venni.*
-A biztosíték ugyanaz mint nekem az, hogy nem adsz fel most azonnal, a kölcsönös bizalom.
*Mondja hangjában dühvel.*
-Mind a ketten egy csónakot választottunk, bolond lennék, ha elárulnálak. De még mindig ott van az ajtó kisétálhatsz rajta.
*Bök fejével a kijárat felé.*
-Én sem szeretem az árulást. *Egy rövid pillanatra a férfi érezheti a tőrök hideg érintését, mely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnik.*
-Tehát még mindig benne vagy, vagy másfele vinne a szél, barátom?
*Az utolsó szót megnyomja, de nem szán neki semmilyen rossz jelzőt, éppen ellenkezőleg.*
*Derk személyisége gyökeresen megváltozik. A nőben egy rövid időre félelmet kelt, majd összehúzza szemöldökeit és a férfiéhez hasonló harag lesz rajta úrrá. Fenyegetve érzi magát, így hát védelmi ösztönei rögtön előjönnek, ami viszont más mint eddig az a csend. Sőt! A férfi hangját is alig hallja, de még felfogja. Rossz szemmel figyeli annak minden mozdulatát, ámbár amit mond az annál inkább megfelel számára. Ahogy mondja az már kevésbé. A haragja egyre nagyobb. A gyertya elalszik mely sötétségbe burkolja a szobát. A nap már lement, az a kevés fény ami meg még ilyenkor megmarad már nem elég, hogy megvilágítsa a szobát. Ebben a sötétségben hangzanak el a férfi utolsó mondatai is, még mielőtt az meggyújtaná a gyertyát. Ilyenkorra már egy új Hena áll előtte, akinek a kezeiben tőrei pihennek, erős szorításban. Dühében fellöki a férfit. Az ha elesik akkor épp az asztal mellé eshet, semmi fizikai sérülést nem okozva. Ha nem esik el Derk, akkor a hátával a szoba falának ütközik, ami mellett állt és az ablakon kinézett. Az egyik kezében lévő tőrét a férfi torkához tartja, a másikat a férfi kezéhez szorítja, ahhoz amelyik közelebb van a kardjához, nehogy elő tudja azt venni.*
-A biztosíték ugyanaz mint nekem az, hogy nem adsz fel most azonnal, a kölcsönös bizalom.
*Mondja hangjában dühvel.*
-Mind a ketten egy csónakot választottunk, bolond lennék, ha elárulnálak. De még mindig ott van az ajtó kisétálhatsz rajta.
*Bök fejével a kijárat felé.*
-Én sem szeretem az árulást. *Egy rövid pillanatra a férfi érezheti a tőrök hideg érintését, mely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnik.*
-Tehát még mindig benne vagy, vagy másfele vinne a szél, barátom?
*Az utolsó szót megnyomja, de nem szán neki semmilyen rossz jelzőt, éppen ellenkezőleg.*
5394. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 13:35:50
Üzenet elküldve: 2024-10-28 13:35:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Egy igai kreténnek tűnhet, mikor a gyertyára mutat. A várva várt varázslat nem jön, csak egy erős fejfájás. Tudja mi következik most. Hamarosan a szűnni nem akaró hangok újra játszadoznak az elméjével. Sokat nem is kell várnia, míg belső énje egyenest, nevessen a nő ajánlatán. Előbb a pislákoló fényt nézi, majd mosolyra nyúló arcával nézi a nőt. Mintha kicserélték volna a férfit. *
- És van már kiszemelted is, vagy csak a semmiből szülted meg ezt a tervet?
* Hangja agresszív és kötekedő. Mintha nem is ugyanazzal a férfival beszélgetne, mint eddig. Kezével a lánggal játszik. Mintha nem is érdekelné, hogy ezzel egy újabb égési sérülést fog kapni. *
- Végső soron… ez nem is olyan rossz ötlet. És mi állít meg téged abban, hogy lebuktass engem, hogy még jobb színben tüntesd fel magad? Legbelül kedves vagyok, és ha kell, akkor a legjobb barátod! ÁM, ha elárulnak…
* Kezével rámarkol a gyertya tetejére ezzel eloltva az egészet. *
- Nincs ezen a világon semmi, ami megállíthatja a haragom! Azonban nincs mitől félni! Ha minden zökkenőmentesen megy, akkor igazán gyümölcsöző kapcsolatunk lehet.
* Ezzel a mondattal emeli le a kezét a gyertyáról, majd egy csettintést követve mutat újból a gyertyára. Most teljesen más színben van a férfi, mint eddig. Ez után kíváncsian figyeli Henát, hogy mi a reakciója az elhangzottak után. *
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
* Egy igai kreténnek tűnhet, mikor a gyertyára mutat. A várva várt varázslat nem jön, csak egy erős fejfájás. Tudja mi következik most. Hamarosan a szűnni nem akaró hangok újra játszadoznak az elméjével. Sokat nem is kell várnia, míg belső énje egyenest, nevessen a nő ajánlatán. Előbb a pislákoló fényt nézi, majd mosolyra nyúló arcával nézi a nőt. Mintha kicserélték volna a férfit. *
- És van már kiszemelted is, vagy csak a semmiből szülted meg ezt a tervet?
* Hangja agresszív és kötekedő. Mintha nem is ugyanazzal a férfival beszélgetne, mint eddig. Kezével a lánggal játszik. Mintha nem is érdekelné, hogy ezzel egy újabb égési sérülést fog kapni. *
- Végső soron… ez nem is olyan rossz ötlet. És mi állít meg téged abban, hogy lebuktass engem, hogy még jobb színben tüntesd fel magad? Legbelül kedves vagyok, és ha kell, akkor a legjobb barátod! ÁM, ha elárulnak…
* Kezével rámarkol a gyertya tetejére ezzel eloltva az egészet. *
- Nincs ezen a világon semmi, ami megállíthatja a haragom! Azonban nincs mitől félni! Ha minden zökkenőmentesen megy, akkor igazán gyümölcsöző kapcsolatunk lehet.
* Ezzel a mondattal emeli le a kezét a gyertyáról, majd egy csettintést követve mutat újból a gyertyára. Most teljesen más színben van a férfi, mint eddig. Ez után kíváncsian figyeli Henát, hogy mi a reakciója az elhangzottak után. *
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
5393. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 13:05:09
Üzenet elküldve: 2024-10-28 13:05:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Derk Derrallo//
*Mondandója végeztével kíváncsian fürkészi a másikat. Tudatában van annak, hogy ez nem egy könnyű feladat és elég kockázatos. A legkisebb a szabadságuk feláldozása lenne. Ennél akár rosszabb büntetéseket is kiszabhatnak rájuk. Már ha elkapják őket. Az nyilvánvaló, hogy egyikőjük sem tolvaj. Az alapján, hogy a férfi a gyertyára mutat, még abban is megerősíti, hogy nem feltétlenül épelméjű. Furcsán, felhúzott szemöldökkel nézi a férfi produkcióját. Annak sikertelensége után elővesz a fiókból egy tűzgyújtó szerszámot. A gyertya mellett van egy fapálca, melyet a kovakő pattintásának szikráival meggyűjt és azzal gyújtja meg a gyertyát. A szobát enyhe fényével világítja meg.*
-Rosszul fogalmazol. Elsősorban a saját fejemet. Te nyugodtan dönthetsz úgy, hogy nem tartasz velem. Bizonyítani senki sem tudja, hogy tudnál a dologról, pénzt meg nem kapnál a lebuktatásomért, csak ha már jól megszedtem magam.
*Addigra meg már úgyis messze fog járni és vár amíg a dolog elül.*
-Csak akkor ha így döntünk. Én készen állok egy ilyen kalandra, na és te?
*Kérdezi Derket. Ha vele tart, ha nem, hosszú előkészületekre lehet számítani. Altató italra mindenféleképpen szükségük lesz, szóval egy alkimistát keresniük kell majd, aki tud ilyet csinálni. Na meg egy maszkra is szükség lesz. Veszélyes dologba ütnék bele a fejszéjüket és csak remélheti, hogy nem lesz túl vastag a fa.*
*Mondandója végeztével kíváncsian fürkészi a másikat. Tudatában van annak, hogy ez nem egy könnyű feladat és elég kockázatos. A legkisebb a szabadságuk feláldozása lenne. Ennél akár rosszabb büntetéseket is kiszabhatnak rájuk. Már ha elkapják őket. Az nyilvánvaló, hogy egyikőjük sem tolvaj. Az alapján, hogy a férfi a gyertyára mutat, még abban is megerősíti, hogy nem feltétlenül épelméjű. Furcsán, felhúzott szemöldökkel nézi a férfi produkcióját. Annak sikertelensége után elővesz a fiókból egy tűzgyújtó szerszámot. A gyertya mellett van egy fapálca, melyet a kovakő pattintásának szikráival meggyűjt és azzal gyújtja meg a gyertyát. A szobát enyhe fényével világítja meg.*
-Rosszul fogalmazol. Elsősorban a saját fejemet. Te nyugodtan dönthetsz úgy, hogy nem tartasz velem. Bizonyítani senki sem tudja, hogy tudnál a dologról, pénzt meg nem kapnál a lebuktatásomért, csak ha már jól megszedtem magam.
*Addigra meg már úgyis messze fog járni és vár amíg a dolog elül.*
-Csak akkor ha így döntünk. Én készen állok egy ilyen kalandra, na és te?
*Kérdezi Derket. Ha vele tart, ha nem, hosszú előkészületekre lehet számítani. Altató italra mindenféleképpen szükségük lesz, szóval egy alkimistát keresniük kell majd, aki tud ilyet csinálni. Na meg egy maszkra is szükség lesz. Veszélyes dologba ütnék bele a fejszéjüket és csak remélheti, hogy nem lesz túl vastag a fa.*
5392. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 11:28:52
Üzenet elküldve: 2024-10-28 11:28:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Megfelelő ruhával talán még tényleg meggyőzné a másikat. De nem csak, hogy ruhája nincs, talán még a fogadóban sincs ilyen szolgáltatás, amit szóvá is tesz a másik. Derk csak rázza a fejét. Nem lehetne egyszer öröme abban, hogy játssza a hülyét? *
- Valami azt súgja, hogy szoknyára gondolsz, mintsem rendes férfiruhákra!
* Biztos szépségében. Mondjuk, nem nyerne szépségversenyt, de legalább hisz magában. Talán majd egyszer részegen megmutatja, hogy mi rejlik a maszk mögött! Addig is valami komolyabb beszélgetésre invitálja a férfit. Megfordítja az egyik széket és úgy ül rá, hogy a szék támlájára tudja tenni a kezét és azzal megtámasztja a fejét. Figyelni figyel, de eleinte, mintha nem tudná felfogni, hogy Hena mégis mi a fenéről beszél. Mintha a szavak, amiket felé intézne, nem formálnának értelmes mondatokat. Mikor végez feláll és az ablakhoz sétál. Még elcsípi a lemenő nap utolsó sugarait, és miközben a jövőn gondolkozik nagyot sóhajt. Kezeit szorosan a háta mögött összekulcsolva tartja. Kisebb szünet után megfordul és ujjával az asztalon lévő gyertyára mutat. Ha a szerencse vele van, akkor a gyertyából áradó pislákolás tökéletes lesz ehhez a beszélgetéshez. Ha sikerül, ha nem, nem ül vissza székre. Inkább az asztal mellé áll és arra rákönyököl. *
- Remélem tisztában vagy azzal, hogy mégis mire adnád a fejünket! Ha sikerül, ha nem, akkor is feltesszük az életünket erre.
* Meg se kell említenie, de most nagyon meglepte ezzel az ötletével. Amelyik kutya ugat az nem harap. Tartja a mondás, de Hena esetében talán ez nem igaz. Ha képes ezt végigvinni, akkor lehet talált valakit, aki még jobban elvetemült, mint ő maga. *
* Megfelelő ruhával talán még tényleg meggyőzné a másikat. De nem csak, hogy ruhája nincs, talán még a fogadóban sincs ilyen szolgáltatás, amit szóvá is tesz a másik. Derk csak rázza a fejét. Nem lehetne egyszer öröme abban, hogy játssza a hülyét? *
- Valami azt súgja, hogy szoknyára gondolsz, mintsem rendes férfiruhákra!
* Biztos szépségében. Mondjuk, nem nyerne szépségversenyt, de legalább hisz magában. Talán majd egyszer részegen megmutatja, hogy mi rejlik a maszk mögött! Addig is valami komolyabb beszélgetésre invitálja a férfit. Megfordítja az egyik széket és úgy ül rá, hogy a szék támlájára tudja tenni a kezét és azzal megtámasztja a fejét. Figyelni figyel, de eleinte, mintha nem tudná felfogni, hogy Hena mégis mi a fenéről beszél. Mintha a szavak, amiket felé intézne, nem formálnának értelmes mondatokat. Mikor végez feláll és az ablakhoz sétál. Még elcsípi a lemenő nap utolsó sugarait, és miközben a jövőn gondolkozik nagyot sóhajt. Kezeit szorosan a háta mögött összekulcsolva tartja. Kisebb szünet után megfordul és ujjával az asztalon lévő gyertyára mutat. Ha a szerencse vele van, akkor a gyertyából áradó pislákolás tökéletes lesz ehhez a beszélgetéshez. Ha sikerül, ha nem, nem ül vissza székre. Inkább az asztal mellé áll és arra rákönyököl. *
- Remélem tisztában vagy azzal, hogy mégis mire adnád a fejünket! Ha sikerül, ha nem, akkor is feltesszük az életünket erre.
* Meg se kell említenie, de most nagyon meglepte ezzel az ötletével. Amelyik kutya ugat az nem harap. Tartja a mondás, de Hena esetében talán ez nem igaz. Ha képes ezt végigvinni, akkor lehet talált valakit, aki még jobban elvetemült, mint ő maga. *
5391. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 10:06:33
Üzenet elküldve: 2024-10-28 10:06:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork, a félvér és az óriás//
*Az óriás Böröngő végül meggyőződik róla, hogy minden jól alakul í részére, amire ork társa rá is bólint. Így végül mind a két személy társul asztalához és a bőr zacskóját is visszakapja. Ezt vissza is veszi az asztalról a táskájába, hiszen ma már nemigen lesz ideje tovább faragni őket. Vigyorogva nézi, ahogy az éhes óriás hatalmas kezeivel szinte lapátolja be az ételt. Olyan jóízűen eszik, hogy a félvér még megéhezne a puszta evés látványától. A szusz válaszon elgondolkodik a vöröses íriszű óriás, még egy pillanatra az evést is abbahagyja. Wynpeiros érdeklődve hallgatja az óriást, hogy ez a szusz kérdés miként merült fel. Egyik szemöldöke fel is kúszik picit, hallva, hogy miként került a szó terítékre. Halkan fel is nevet azon, hogy a szusz milyen keretek között merült fel, de így már teljesen érthetővé válik a kontextus.*
- Így már mindjárt más. *Egy fél vigyorra az arcán konstatálja a hallottakat. Nem kérdés, hogy a páros balhézni jött ide. Ez láthatóan nem zavarja a fél-elfet. Így, hogy mindkét korábbi „támadóját” sikerül jóllakatnia, a helyzet is kezd oldódni. Az, hogy a Böröngő név a másik kettő között, hogy volt ismeretes vagy hogy nem, az neki nem tűnik fel. Inkább szépen sorjában válaszol a feltett kérdésre.*
- Ha unatkozok, vagy túl sok dolog jár a fejemben, akkor a fafaragás segít kikapcsolni. Megnyugtat, mint amikor te eszel egy jó tányér ételt. *Ezt Böröngő kérdésére válaszolja, s próbál nem bonyolultan fogalmazni, hogy jól érthető legyen. Közben a három korsó sör megérkezik, amit rendez. Ezúttal a megfelelő bőr erszényből szedi össze az aranyakat. Végül megvan a 39 arany mind a három korsó Ullamar sörre.
Láthatóan a készletei már nem sokra futják, de ez még épp kitelik belőle. Egy-egy sört az ork és óriás asztaltársa felé tol. Közben az ork nő is bemutatkozik Harga néven. Biccent felé, mikor megtudja a nevét. A vicsorral együtt bizonyosan megjegyzi az arcát. A rövid beszélgetésből kiderül, hogy sejtései beigazolódni látszanak. Böröngő és Harga szinte bármit elkövetnek a napi betevőért. Természetesen megérti, hogy minden ilyesmi vádat tagadnak és ez így is van rendjén. Ekkor elkezdi felvezetni az ötletét, ami már egy ideje kipattant a fejéből, mikor a páros megszólította.*
- Mit szólnátok, ha hárman próbálnánk „megélni”? Nekem is fogytán az aranyam és hárman több szuszt tudnánk kipréselni, mint ketten. *Némi szünetet tart, majd röviden kifejti észrevételeit.*
- Böröngő te félelmetesen jól tudsz, csenni. *Ez utóbbit halkan teszi hozzá.*
- Nem mellesleg a legtöbbeket a puszta jelenléteddel elriasztanád. *Egy jó képességű, enyveskezűnek ezek jó adottságok.*
- Ahogy látom Harga te is igen jó fegyver adottságokkal rendelkezel. *A buzogányát és a számszeríját elnézve széles harci területen mozoghat.*
- Jó magam és elég jól célzok. *Röviden foglalja össze korábbi tapasztalatait.*
- Nos, mit szóltok? *Kíváncsian teszi fel kérdést a kettősnek, hogy mit szólnának egy társuláshoz. Közben egy jó adagot kortyol saját söréből.*
*Az óriás Böröngő végül meggyőződik róla, hogy minden jól alakul í részére, amire ork társa rá is bólint. Így végül mind a két személy társul asztalához és a bőr zacskóját is visszakapja. Ezt vissza is veszi az asztalról a táskájába, hiszen ma már nemigen lesz ideje tovább faragni őket. Vigyorogva nézi, ahogy az éhes óriás hatalmas kezeivel szinte lapátolja be az ételt. Olyan jóízűen eszik, hogy a félvér még megéhezne a puszta evés látványától. A szusz válaszon elgondolkodik a vöröses íriszű óriás, még egy pillanatra az evést is abbahagyja. Wynpeiros érdeklődve hallgatja az óriást, hogy ez a szusz kérdés miként merült fel. Egyik szemöldöke fel is kúszik picit, hallva, hogy miként került a szó terítékre. Halkan fel is nevet azon, hogy a szusz milyen keretek között merült fel, de így már teljesen érthetővé válik a kontextus.*
- Így már mindjárt más. *Egy fél vigyorra az arcán konstatálja a hallottakat. Nem kérdés, hogy a páros balhézni jött ide. Ez láthatóan nem zavarja a fél-elfet. Így, hogy mindkét korábbi „támadóját” sikerül jóllakatnia, a helyzet is kezd oldódni. Az, hogy a Böröngő név a másik kettő között, hogy volt ismeretes vagy hogy nem, az neki nem tűnik fel. Inkább szépen sorjában válaszol a feltett kérdésre.*
- Ha unatkozok, vagy túl sok dolog jár a fejemben, akkor a fafaragás segít kikapcsolni. Megnyugtat, mint amikor te eszel egy jó tányér ételt. *Ezt Böröngő kérdésére válaszolja, s próbál nem bonyolultan fogalmazni, hogy jól érthető legyen. Közben a három korsó sör megérkezik, amit rendez. Ezúttal a megfelelő bőr erszényből szedi össze az aranyakat. Végül megvan a 39 arany mind a három korsó Ullamar sörre.
Láthatóan a készletei már nem sokra futják, de ez még épp kitelik belőle. Egy-egy sört az ork és óriás asztaltársa felé tol. Közben az ork nő is bemutatkozik Harga néven. Biccent felé, mikor megtudja a nevét. A vicsorral együtt bizonyosan megjegyzi az arcát. A rövid beszélgetésből kiderül, hogy sejtései beigazolódni látszanak. Böröngő és Harga szinte bármit elkövetnek a napi betevőért. Természetesen megérti, hogy minden ilyesmi vádat tagadnak és ez így is van rendjén. Ekkor elkezdi felvezetni az ötletét, ami már egy ideje kipattant a fejéből, mikor a páros megszólította.*- Mit szólnátok, ha hárman próbálnánk „megélni”? Nekem is fogytán az aranyam és hárman több szuszt tudnánk kipréselni, mint ketten. *Némi szünetet tart, majd röviden kifejti észrevételeit.*
- Böröngő te félelmetesen jól tudsz, csenni. *Ez utóbbit halkan teszi hozzá.*
- Nem mellesleg a legtöbbeket a puszta jelenléteddel elriasztanád. *Egy jó képességű, enyveskezűnek ezek jó adottságok.*
- Ahogy látom Harga te is igen jó fegyver adottságokkal rendelkezel. *A buzogányát és a számszeríját elnézve széles harci területen mozoghat.*
- Jó magam és elég jól célzok. *Röviden foglalja össze korábbi tapasztalatait.*
- Nos, mit szóltok? *Kíváncsian teszi fel kérdést a kettősnek, hogy mit szólnának egy társuláshoz. Közben egy jó adagot kortyol saját söréből.*
5390. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 09:26:06
Üzenet elküldve: 2024-10-28 09:26:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sikerül meglepnie a zsoldost, ami nem is meglepő, amikor nem éppen a megszokott módon jár el.*
- Az, de én kedvelem.* Válaszolja és elkezdi kiélni magát a másikon. számára ez a póz mindig kifejezetten kellemes és izgató. Egy maga fajta kapzsi, domináns személy mit élvezhetne jobban ennél? Azt sem bánja, ha addig amíg ő magáévá teszi a férfit az meg a kebleivel játszadozik. Addig fogja az ütemes közösülést csinálni, amíg el nem éri a kielégülést, feltéve, ha Mykael fegyvere bírja addig. A lányt az nem fogja zavarni, ha partnere nem fogja tudni megélni a végső gyönyöröket. Amint az övé megvan, lekászálódik róla és elégedett arccal sétál majd be a meleg vízbe a zsoldost a parton hagyva.*
- Nem is volt olyan rossz.* Jegyzi meg. Sejti, hogy ezután majd elvárnának tőle még mást, ő egy szóval se mondta, hogy akar még mást. Kíváncsian várja a próbálkozást.*
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Sikerül meglepnie a zsoldost, ami nem is meglepő, amikor nem éppen a megszokott módon jár el.*
- Az, de én kedvelem.* Válaszolja és elkezdi kiélni magát a másikon. számára ez a póz mindig kifejezetten kellemes és izgató. Egy maga fajta kapzsi, domináns személy mit élvezhetne jobban ennél? Azt sem bánja, ha addig amíg ő magáévá teszi a férfit az meg a kebleivel játszadozik. Addig fogja az ütemes közösülést csinálni, amíg el nem éri a kielégülést, feltéve, ha Mykael fegyvere bírja addig. A lányt az nem fogja zavarni, ha partnere nem fogja tudni megélni a végső gyönyöröket. Amint az övé megvan, lekászálódik róla és elégedett arccal sétál majd be a meleg vízbe a zsoldost a parton hagyva.*
- Nem is volt olyan rossz.* Jegyzi meg. Sejti, hogy ezután majd elvárnának tőle még mást, ő egy szóval se mondta, hogy akar még mást. Kíváncsian várja a próbálkozást.*
5389. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 09:01:45
Üzenet elküldve: 2024-10-28 09:01:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
// Eeyr vagy Teysus //
*Most rajta a sor, hogy hallgasson, és ezt meg is teszi. Majd, ha eljön az ideje meg szól.*
- Nem is tudom. Ha hitetlennek nevezed azokat, akikről úgy tartod, hogy tévesen szolgálják istened, de ők nem ugyanezt mondanák rólad? Szeretettről meg önzetlenségről beszéltek, de mégis Eeyr követői halomra gyilkolják a logikásokat és fordítva.* Belekortyint az italába és még tesz egy gyors megjegyzést.*
- Amikor kenyeret adok a szegénynek, talán Eeyr kedvére teszek talán nem. A szándékot kéne megítélni, hogy milyen indíttatásból teszem. Én az adok kapok elvén működöm. Ha kenyeret adok, akkor valami jó történetet vagy pletykát várok viszonzásul, vagy csak úgy vagyok, hogy tettem egy kis jót, ami egyensúlyban tartja a rosszat. Egyik említett dolog se fér bele nagyon Eeyr tanaiba, ám, mint én említettem fordítva nagyon is jól illeszkedik Teysuséba mindenki másé.* A további fejtegetés is csak Alesian malmára hajtja a vizet. Önelégült mosollyal az arcán fog hozzá majd annak a megválaszolására is.*
- De hát jó uram, ha a két isten tanaiből átlagot vonunk le, akkor Teysust kapjuk.* Kicsit kinyújtózik, aztán nagy bölcsességet szól megint.*
- Ahogy látom száz szónak is egy a vége. Nem tudlak meggyőzni az igazamról, ahogy te se a tiédről. Napszálltáig vitázhatnánk, de kétlem, hogy jutnánk előrébb. Én már elmondtam, amit akartam.* Azt nem teszi hozzá, hogy talán sikerült elültetnie valami kétséget a másik félben. Kit tudja hányszor fog még életében eszébe jutni az ében bőrűnek, a tündér szavai, miszerint lehet Teysus kedvére cselekszik.*
- Ó! Én akár még az utat is megmutatom a templomig. Teysust mind a két isten szívesen látja saját szentélyében. Sőt, még kapcsolódni is tudok a hozzá ezen helyeken.* Kicsit ugyan csalódott, hogy semmi extrém érdekességet nem tudott meg a nagy bogaras személyről, de hamar túlteszi magát az ilyesmin. Lehúzza a maradék sörét és megvárja, hogy a másik befejezze az ételét, amit alig tudott elkezdeni a nagy szócséplés közepette.*
*Most rajta a sor, hogy hallgasson, és ezt meg is teszi. Majd, ha eljön az ideje meg szól.*
- Nem is tudom. Ha hitetlennek nevezed azokat, akikről úgy tartod, hogy tévesen szolgálják istened, de ők nem ugyanezt mondanák rólad? Szeretettről meg önzetlenségről beszéltek, de mégis Eeyr követői halomra gyilkolják a logikásokat és fordítva.* Belekortyint az italába és még tesz egy gyors megjegyzést.*
- Amikor kenyeret adok a szegénynek, talán Eeyr kedvére teszek talán nem. A szándékot kéne megítélni, hogy milyen indíttatásból teszem. Én az adok kapok elvén működöm. Ha kenyeret adok, akkor valami jó történetet vagy pletykát várok viszonzásul, vagy csak úgy vagyok, hogy tettem egy kis jót, ami egyensúlyban tartja a rosszat. Egyik említett dolog se fér bele nagyon Eeyr tanaiba, ám, mint én említettem fordítva nagyon is jól illeszkedik Teysuséba mindenki másé.* A további fejtegetés is csak Alesian malmára hajtja a vizet. Önelégült mosollyal az arcán fog hozzá majd annak a megválaszolására is.*
- De hát jó uram, ha a két isten tanaiből átlagot vonunk le, akkor Teysust kapjuk.* Kicsit kinyújtózik, aztán nagy bölcsességet szól megint.*
- Ahogy látom száz szónak is egy a vége. Nem tudlak meggyőzni az igazamról, ahogy te se a tiédről. Napszálltáig vitázhatnánk, de kétlem, hogy jutnánk előrébb. Én már elmondtam, amit akartam.* Azt nem teszi hozzá, hogy talán sikerült elültetnie valami kétséget a másik félben. Kit tudja hányszor fog még életében eszébe jutni az ében bőrűnek, a tündér szavai, miszerint lehet Teysus kedvére cselekszik.*
- Ó! Én akár még az utat is megmutatom a templomig. Teysust mind a két isten szívesen látja saját szentélyében. Sőt, még kapcsolódni is tudok a hozzá ezen helyeken.* Kicsit ugyan csalódott, hogy semmi extrém érdekességet nem tudott meg a nagy bogaras személyről, de hamar túlteszi magát az ilyesmin. Lehúzza a maradék sörét és megvárja, hogy a másik befejezze az ételét, amit alig tudott elkezdeni a nagy szócséplés közepette.*
5388. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-28 08:58:32
Üzenet elküldve: 2024-10-28 08:58:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Krigrags Fobromli//
*A törpe kedvére való személyiséggel rendelkezik. Szórakoztatja a kis férfi jelleme. A kicsi termetéhez elég nagy száj párosul.*
-Hát igen, fel vagyok szerelve, de a kocsmát attól még nem tudnám miszlikbe tépni, ahogy mondtad.
*A törpe szava járása érdekes. Ő maga már egy ideje megpróbál beilleszkedni a társadalomba, így mindent megtesz, hogy beszéde olyan is legyen, amit mások könnyen megértenek. Ennek ellenére lehet, hogy nehéz megérteni, rekedtes, mély hangja miatt, amely az orkok között amúgy teljesen normális. Az ősei biztosan forognak a sírjukban, hogy még a régi nyelvüket nem is tudja.*
-Ahogy látom te sem egy bankettre vagy öltözve. Ketten már könnyedén miszlikbe aprítanánk a kocsmát. Még lehet nem is alkotnánk egy rossz csapatot. Te lent szeled őket én meg felül. Mit szólsz az ötlethez?
*Röhög fel a törpe felé. A pultos mintha egy kicsit kifehéredett volna, akárcsak a körülöttük ülők úgyszintén. Természetesen nincs mitől félniük, de a gondolat felpezsdíti vérét. Amennyi időt töltött a beilleszkedéssel, az már konkrétan lefárasztotta. Persze nem állhat neki csak úgy útonállót játszani. Pláne nem egyedül. Egy társasággal nagyobb esélye lenne, amelynek akár a törpe is szívesen lenne tagja. Az nem kétséges, hogy nem lenne könnyű dolguk. Törvényen kívülinek lenni nem egy olyan elhatározás, amelyre csak úgy igent mondasz. Annak komoly következményei lennének a jövődre. De álmodozni lehet.*
-Homokhegyről, egy kis bortermelő falu a Szántóföldeken. Na és te honnan jössz?
*A törpe kedvére való személyiséggel rendelkezik. Szórakoztatja a kis férfi jelleme. A kicsi termetéhez elég nagy száj párosul.*
-Hát igen, fel vagyok szerelve, de a kocsmát attól még nem tudnám miszlikbe tépni, ahogy mondtad.
*A törpe szava járása érdekes. Ő maga már egy ideje megpróbál beilleszkedni a társadalomba, így mindent megtesz, hogy beszéde olyan is legyen, amit mások könnyen megértenek. Ennek ellenére lehet, hogy nehéz megérteni, rekedtes, mély hangja miatt, amely az orkok között amúgy teljesen normális. Az ősei biztosan forognak a sírjukban, hogy még a régi nyelvüket nem is tudja.*
-Ahogy látom te sem egy bankettre vagy öltözve. Ketten már könnyedén miszlikbe aprítanánk a kocsmát. Még lehet nem is alkotnánk egy rossz csapatot. Te lent szeled őket én meg felül. Mit szólsz az ötlethez?
*Röhög fel a törpe felé. A pultos mintha egy kicsit kifehéredett volna, akárcsak a körülöttük ülők úgyszintén. Természetesen nincs mitől félniük, de a gondolat felpezsdíti vérét. Amennyi időt töltött a beilleszkedéssel, az már konkrétan lefárasztotta. Persze nem állhat neki csak úgy útonállót játszani. Pláne nem egyedül. Egy társasággal nagyobb esélye lenne, amelynek akár a törpe is szívesen lenne tagja. Az nem kétséges, hogy nem lenne könnyű dolguk. Törvényen kívülinek lenni nem egy olyan elhatározás, amelyre csak úgy igent mondasz. Annak komoly következményei lennének a jövődre. De álmodozni lehet.*
-Homokhegyről, egy kis bortermelő falu a Szántóföldeken. Na és te honnan jössz?
5387. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 23:05:49
Üzenet elküldve: 2024-10-27 23:05:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Belső út//
*Megnyugtatja, hogy komolyan veszik és figyelmesen, amit mond, ellenben egy apró korrekciót tennie kell.*
- Értem, bár letisztázás esetére, a másodikra is. Sajnos ez kettő italt jelent akkor, elsőként a harc italát, utána pedig az életmód italát. A nevüket nem én döntöttem el, ezért a kereskedőket lehet okolni.
*Amennyiben további magyarázatot igényelnek tőle, a legjobb képességei szerint megpróbál válaszolni, viszont utána rá kell térnie egy problémára.*
- Ellenben, egy nagyobb akadállyal kénytelen vagyok elszámolni, még a költségek előtt. Ez pedig a fekete ital, mint komponens. Azt hiszem nem kell magyarázzam, de ez a város jobb napjain sem volt könnyedén hozzáférhető, mivel sajnos, önmagában, egy elég potens méregnek számít, ami a befogadó szervezet határainak feszegetésével és áttörésével erős tévképzeteket és agressziót okoz, tragikus következményekkel. Természetesen az elkészült varázsitalai mentesek lesznek ezen hátrányos hatásoktól, viszont a folyamat szükséges része a szervezetet olyan változásra kényszeríteni, amit nem akar, olyan erősséggel, aminek nem tud ellenállni. Viszont, újra említem, hogy az eredmény egy nagyon célzott hatás, mentes a feketék általános problémáitól. A praktikus probléma viszont, hogy italonként nyolcra lenne szükségem belőlük, tehát tizenhatra, viszont a nemesség lázadáskori elmenekülésével a megbízható kereskedők is eltűntek.
*Ez talán egy kisebb magyarázatra szorul.*
- Röviden, ha egy nemesi sarj nem született tehetségesnek a mágia iránt, de a család annak szánta, léteztek bizalmas kereskedők, akik vállalták a törvényi és társadalmi diszkréciót és tudtak hozatni az helyi alvilág érintése nélkül. Általában távolabbi városokból, ahol nem ütközött ez problémába. Viszont, a nemesi kör és így a kereskedők elvándorlásával már nem vagyok képes beszerezni ezeket az italokat. A környékek, ahol árulják őket, túl veszélyesek, az alakok nem megbízhatóak, az életem komoly kockáztatásával járna ez. Ezért se nem lehetséges időt vagy árat nem tudok garantálni, mire összegyűlne annyi ezekből. De ha valahogy ön képes lenne megszerezni nekem, úgy egyéb költségek nélkül vállalom a két ital elkészítését.
*Nestar nem aggódik, hogy esetleg a volt városőr a törvény elé vinné az elmondottak miatt, még a háború előtti időkből való regék, lassan az ősmúlt része ezen eseménydús jelenben. Amúgy se szokott titkolózni, valamint nem is érne vele sokat, ugyanis a gond, hogy már nem tud hozzáférni több feketéhez. Vagy legalább is, nem akar az alvilággal vegyülni és a bőrét vásárra vinni egy kérés miatt. Ettől persze nem válik a kérés lehetetlenné, csak kifejezetten nehezen teljesíthetővé.*
//Belső út//
*Megnyugtatja, hogy komolyan veszik és figyelmesen, amit mond, ellenben egy apró korrekciót tennie kell.*
- Értem, bár letisztázás esetére, a másodikra is. Sajnos ez kettő italt jelent akkor, elsőként a harc italát, utána pedig az életmód italát. A nevüket nem én döntöttem el, ezért a kereskedőket lehet okolni.
*Amennyiben további magyarázatot igényelnek tőle, a legjobb képességei szerint megpróbál válaszolni, viszont utána rá kell térnie egy problémára.*
- Ellenben, egy nagyobb akadállyal kénytelen vagyok elszámolni, még a költségek előtt. Ez pedig a fekete ital, mint komponens. Azt hiszem nem kell magyarázzam, de ez a város jobb napjain sem volt könnyedén hozzáférhető, mivel sajnos, önmagában, egy elég potens méregnek számít, ami a befogadó szervezet határainak feszegetésével és áttörésével erős tévképzeteket és agressziót okoz, tragikus következményekkel. Természetesen az elkészült varázsitalai mentesek lesznek ezen hátrányos hatásoktól, viszont a folyamat szükséges része a szervezetet olyan változásra kényszeríteni, amit nem akar, olyan erősséggel, aminek nem tud ellenállni. Viszont, újra említem, hogy az eredmény egy nagyon célzott hatás, mentes a feketék általános problémáitól. A praktikus probléma viszont, hogy italonként nyolcra lenne szükségem belőlük, tehát tizenhatra, viszont a nemesség lázadáskori elmenekülésével a megbízható kereskedők is eltűntek.
*Ez talán egy kisebb magyarázatra szorul.*
- Röviden, ha egy nemesi sarj nem született tehetségesnek a mágia iránt, de a család annak szánta, léteztek bizalmas kereskedők, akik vállalták a törvényi és társadalmi diszkréciót és tudtak hozatni az helyi alvilág érintése nélkül. Általában távolabbi városokból, ahol nem ütközött ez problémába. Viszont, a nemesi kör és így a kereskedők elvándorlásával már nem vagyok képes beszerezni ezeket az italokat. A környékek, ahol árulják őket, túl veszélyesek, az alakok nem megbízhatóak, az életem komoly kockáztatásával járna ez. Ezért se nem lehetséges időt vagy árat nem tudok garantálni, mire összegyűlne annyi ezekből. De ha valahogy ön képes lenne megszerezni nekem, úgy egyéb költségek nélkül vállalom a két ital elkészítését.
*Nestar nem aggódik, hogy esetleg a volt városőr a törvény elé vinné az elmondottak miatt, még a háború előtti időkből való regék, lassan az ősmúlt része ezen eseménydús jelenben. Amúgy se szokott titkolózni, valamint nem is érne vele sokat, ugyanis a gond, hogy már nem tud hozzáférni több feketéhez. Vagy legalább is, nem akar az alvilággal vegyülni és a bőrét vásárra vinni egy kérés miatt. Ettől persze nem válik a kérés lehetetlenné, csak kifejezetten nehezen teljesíthetővé.*
5386. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 21:26:00
Üzenet elküldve: 2024-10-27 21:26:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Belső út//
*Úgy tűnik, bár Naesala körülírása jóindulattal sem nevezhető pontosnak, az alkimista megérti, hogy mit akar. Vagy legalább is a harc varázsital emlegetéséből ő egyenesen erre következtet, mintha az a volt városőr is ilyen néven emlegette volna. Mérget azért nem venne rá.*
- Figyelek * simul széke támlájához karba tett kézzel, amíg az egykori tanácsos magyarázatba kezd. Meg kell hagyni, tiszteletreméltó, ahogy a férfi veszi a fáradtságot, hogy megértesse vele az ital hatását, ahelyett, hogy unottan és gyorsan rátukmálna valamit, elvégre nem lenne nehéz dolga. Az elf fikarcnyit sem ért az alkímia szövevényes tudományához, még a legáltalánosabb, mindenki által ismert bájitalokat is csak keservesen sokat gondolkodva tudná megkülönböztetni. Egyszerűen nem az ő világa.
Tökéletesen emlékszik rá, hogy szinte az összes tanítója figyelmeztette gyámját rá, hogy sohasem fog tudni úgy harcolni, ahogy azt elképzelte, és elvárta volna a kis Naesalától. "Túl koros" - csendül is a fülében a megjegyzés, pedig még csak a 35. nyarát töltötte, ezért soha nem is vette komolyan ezeket a megjegyzéseket. Azt gondolta rácáfol majd a savanyú vénemberekre, s lám, mégis itt üldögél, miközben épp a tanítók szavait igazolja neki egy félvér.
Látszik rajta, hogy erősen morfondírozik a hallottakon, elgondolkodva dörzsöli meg állát egy ponton.*
- Úgy hiszem a másodikra volna szükségem. *böki ki végül* - A képzéseim megkezdése előtt semmi közöm nem volt a harcokhoz, azokra a képességekre pedig nem is igazán van szükségem, amiket előtte szereztem.
*Persze régen a rengetek utazás és erdőben kóborlás miatt még hasznosak voltak az erdésztől tanult dolgai, de mára már nem sok hasznát veszi. A harcban akar magabiztos lenni, elvégre ez az ő útja, ez az, amit választott.*
//Belső út//
*Úgy tűnik, bár Naesala körülírása jóindulattal sem nevezhető pontosnak, az alkimista megérti, hogy mit akar. Vagy legalább is a harc varázsital emlegetéséből ő egyenesen erre következtet, mintha az a volt városőr is ilyen néven emlegette volna. Mérget azért nem venne rá.*
- Figyelek * simul széke támlájához karba tett kézzel, amíg az egykori tanácsos magyarázatba kezd. Meg kell hagyni, tiszteletreméltó, ahogy a férfi veszi a fáradtságot, hogy megértesse vele az ital hatását, ahelyett, hogy unottan és gyorsan rátukmálna valamit, elvégre nem lenne nehéz dolga. Az elf fikarcnyit sem ért az alkímia szövevényes tudományához, még a legáltalánosabb, mindenki által ismert bájitalokat is csak keservesen sokat gondolkodva tudná megkülönböztetni. Egyszerűen nem az ő világa.
Tökéletesen emlékszik rá, hogy szinte az összes tanítója figyelmeztette gyámját rá, hogy sohasem fog tudni úgy harcolni, ahogy azt elképzelte, és elvárta volna a kis Naesalától. "Túl koros" - csendül is a fülében a megjegyzés, pedig még csak a 35. nyarát töltötte, ezért soha nem is vette komolyan ezeket a megjegyzéseket. Azt gondolta rácáfol majd a savanyú vénemberekre, s lám, mégis itt üldögél, miközben épp a tanítók szavait igazolja neki egy félvér.
Látszik rajta, hogy erősen morfondírozik a hallottakon, elgondolkodva dörzsöli meg állát egy ponton.*
- Úgy hiszem a másodikra volna szükségem. *böki ki végül* - A képzéseim megkezdése előtt semmi közöm nem volt a harcokhoz, azokra a képességekre pedig nem is igazán van szükségem, amiket előtte szereztem.
*Persze régen a rengetek utazás és erdőben kóborlás miatt még hasznosak voltak az erdésztől tanult dolgai, de mára már nem sok hasznát veszi. A harcban akar magabiztos lenni, elvégre ez az ő útja, ez az, amit választott.*
5385. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 21:07:25
Üzenet elküldve: 2024-10-27 21:07:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Tapasztalat és jó megérzések. Tudni, hogy mikor nem kell mélyebben belemenni és mikor mit érdemes mondani ahhoz, hogy meglágyítsunk valakit. A lány nemrég van a városban, keresi a helyét, az ideje nagy részét tanulással töltötte és ragaszkodik fura személyek társaságához. Erős esély volt rá, hogy nincs olyan akivel megoszthatná ezeket a dolgait és ez most bejött a férfi tippje. A kérdésre bólint. Majd figyeli a másikat. A vonásait és a hangját ahogy mesél. A történet pedig váratlanul sötét. Hogy a halál isten egyik híve ilyet tesz az nem meglepő. Viszont a kék szeműt nem érti. Az előbb, azt hitte, de most mégse.*
-Bántott.
*Jelenti ki. Lehet mellébeszélni, hogy van egy varázslat, hogy ezt tette vele, de van amit a nevén kell nevezni. Rien volt, aki bántotta Mai-t. A férfi pedig ki is mondja. De folytatja. A hangja most komoly ahogy a zöldek is amik a másikra néznek.*
-Akiben több személy is van abba nem lehet belelátni. Nem garantálhatod, hogy nem fogja megismételni vagy nem tesz rosszabbat. Főleg ha nagyobb hatalmat kap az istenétől. Ha meg akarod magad óvni akkor először el kell döntened, hogy mennyit ér neked az a lány. Addig nem fog változni semmi.
*Tapasztalat és jó megérzések. Tudni, hogy mikor nem kell mélyebben belemenni és mikor mit érdemes mondani ahhoz, hogy meglágyítsunk valakit. A lány nemrég van a városban, keresi a helyét, az ideje nagy részét tanulással töltötte és ragaszkodik fura személyek társaságához. Erős esély volt rá, hogy nincs olyan akivel megoszthatná ezeket a dolgait és ez most bejött a férfi tippje. A kérdésre bólint. Majd figyeli a másikat. A vonásait és a hangját ahogy mesél. A történet pedig váratlanul sötét. Hogy a halál isten egyik híve ilyet tesz az nem meglepő. Viszont a kék szeműt nem érti. Az előbb, azt hitte, de most mégse.*
-Bántott.
*Jelenti ki. Lehet mellébeszélni, hogy van egy varázslat, hogy ezt tette vele, de van amit a nevén kell nevezni. Rien volt, aki bántotta Mai-t. A férfi pedig ki is mondja. De folytatja. A hangja most komoly ahogy a zöldek is amik a másikra néznek.*
-Akiben több személy is van abba nem lehet belelátni. Nem garantálhatod, hogy nem fogja megismételni vagy nem tesz rosszabbat. Főleg ha nagyobb hatalmat kap az istenétől. Ha meg akarod magad óvni akkor először el kell döntened, hogy mennyit ér neked az a lány. Addig nem fog változni semmi.
5384. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 20:23:38
Üzenet elküldve: 2024-10-27 20:23:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Márpedig ő addig fog kutatni, amíg rá nem eszmél arra, hogy lehetetlenség. S majd, ha végre ráeszmél, akkor talán irányt változtat és bizonyos szeleteire gondol majd csak. Amin lehet segíteni, vagy éppen olyan irányba terelni, ami megfelelőnek tűnik. Illúziói nincsenek, hogy mindenkin, de sokakon még csiszolhat. Egy élet kevés hozzá, de kicsit több jutott neki, mint az embereknek, ha nem is annyi, mint annak, aki mellette foglal helyet. De még túl fiatal és túl keveset tapasztalt.
Van, amibe nem tenyerel tovább a doki és ez jó. Tudja, hol vannak a határok, nem hiába néz fel rá annyira. Sokat tud. Szerinte. Az, amit ő megélhetett neki még elképzelhetetlen, de nem is titkolja igazán, hogy ő még nem tart olyan elől.
Annak szavai alátámasztják, amit ő is képzel. Nem lehet csak olyan könnyen ilyen italok hatását megszüntetni. Ahogy a mágiáét sem, pontosan tudja. Minden egyes öröknek ható pillanatára jól emlékszik. Nem hiába zaklatja ennyire a kérdés, s ijesztő, hogyha megismétlődik valaha, akkor sem tud mit kezdeni majd.
Dúlnak benne az indulatok, pedig a negyede sem látszik belőle. Viszont belül forrong éppen ezért képes és ejt el olyat, amit nem igazán kellett volna. De azok a zöldek... és hogy mindig tudja mit kell mondani... Persze ez Mai-nak is megy, csak nem feltétlenül vele szemben, illetve nem próbálkozik vele túlzóan, mert sokakkal ellentétben az elf rájön. *
- Tényleg?
*Néz rá, s bárcsak ne folytatná az evést, már csak a szavai miatt is megérdemelne egy csókot, de hát az étel, az étel... mindenkinek olyan rohadt fontos. *
- Van egy varázslat... vagyis hát inkább átok. Semmi varázslatos nincs benne.
*Húzza el kissé a száját. Miért is hazudja azt magának, hogy nem akar mesélni? Akar. Végre egyszer valakinek.*
- Hallucinációt okoz, a legrosszabb rémálmaidat látod tőle és mintha soha, de soha nem lenne vége. Annyira... szörnyű volt.
*Néz a másikra, de most nem látni az arcán semmit. Ez a fajta kiüresedés az, amikor nem akar mélyebben belegondolni annál, mint amit éppen el tud viselni.*
- És mindent megtett, hogy ezt elfelejtsem neki, de, nem megy.
*Mondja lemondóan. Ezért nem akarja a rezidencián és ezért nem vele tölti az éjjelét, s nappalát. De teljesen hogyan tudná elengedni?*
- Szóval, jobb nem megbízni senkiben, de mégis jobb, ha egy kicsit beléjük látsz. És még az sem óv meg teljesen.
*Állapítja meg, kissé alátámasztva azt is, hogy miért mondta a fogadótéren azt, amit. Persze, hogy szeretne valakit, aki ismeri. Csak nem ilyen áron. És a világ kevésszer mutatja felé azt az arcát, ami elhitetné, hogy létezik olyan, aki nem vetemedne ocsmány dolgokra.*
*Márpedig ő addig fog kutatni, amíg rá nem eszmél arra, hogy lehetetlenség. S majd, ha végre ráeszmél, akkor talán irányt változtat és bizonyos szeleteire gondol majd csak. Amin lehet segíteni, vagy éppen olyan irányba terelni, ami megfelelőnek tűnik. Illúziói nincsenek, hogy mindenkin, de sokakon még csiszolhat. Egy élet kevés hozzá, de kicsit több jutott neki, mint az embereknek, ha nem is annyi, mint annak, aki mellette foglal helyet. De még túl fiatal és túl keveset tapasztalt.
Van, amibe nem tenyerel tovább a doki és ez jó. Tudja, hol vannak a határok, nem hiába néz fel rá annyira. Sokat tud. Szerinte. Az, amit ő megélhetett neki még elképzelhetetlen, de nem is titkolja igazán, hogy ő még nem tart olyan elől.
Annak szavai alátámasztják, amit ő is képzel. Nem lehet csak olyan könnyen ilyen italok hatását megszüntetni. Ahogy a mágiáét sem, pontosan tudja. Minden egyes öröknek ható pillanatára jól emlékszik. Nem hiába zaklatja ennyire a kérdés, s ijesztő, hogyha megismétlődik valaha, akkor sem tud mit kezdeni majd.
Dúlnak benne az indulatok, pedig a negyede sem látszik belőle. Viszont belül forrong éppen ezért képes és ejt el olyat, amit nem igazán kellett volna. De azok a zöldek... és hogy mindig tudja mit kell mondani... Persze ez Mai-nak is megy, csak nem feltétlenül vele szemben, illetve nem próbálkozik vele túlzóan, mert sokakkal ellentétben az elf rájön. *
- Tényleg?
*Néz rá, s bárcsak ne folytatná az evést, már csak a szavai miatt is megérdemelne egy csókot, de hát az étel, az étel... mindenkinek olyan rohadt fontos. *
- Van egy varázslat... vagyis hát inkább átok. Semmi varázslatos nincs benne.
*Húzza el kissé a száját. Miért is hazudja azt magának, hogy nem akar mesélni? Akar. Végre egyszer valakinek.*
- Hallucinációt okoz, a legrosszabb rémálmaidat látod tőle és mintha soha, de soha nem lenne vége. Annyira... szörnyű volt.
*Néz a másikra, de most nem látni az arcán semmit. Ez a fajta kiüresedés az, amikor nem akar mélyebben belegondolni annál, mint amit éppen el tud viselni.*
- És mindent megtett, hogy ezt elfelejtsem neki, de, nem megy.
*Mondja lemondóan. Ezért nem akarja a rezidencián és ezért nem vele tölti az éjjelét, s nappalát. De teljesen hogyan tudná elengedni?*
- Szóval, jobb nem megbízni senkiben, de mégis jobb, ha egy kicsit beléjük látsz. És még az sem óv meg teljesen.
*Állapítja meg, kissé alátámasztva azt is, hogy miért mondta a fogadótéren azt, amit. Persze, hogy szeretne valakit, aki ismeri. Csak nem ilyen áron. És a világ kevésszer mutatja felé azt az arcát, ami elhitetné, hogy létezik olyan, aki nem vetemedne ocsmány dolgokra.*
5383. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 19:46:09
Üzenet elküldve: 2024-10-27 19:46:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A lélek szakértőjévé válni nem véletlenül lehetetlen feladat. A saját lelkedet se tudod kiismerni így pedig másét, hogyan akarnád? Mintha egy orvos kijelentené, hogy az ő betegei mindig meggyógyulnak. A doki nagyon kemény áron, de megtanulta, hogy kell kicsit jobban belelátni egy lélekbe, de szakértőnek nem hívná magát ő se. Most viszont kicsit jobban rálát, hogy ez a lány mit gondol Rien-ről.*
-Értem.
*Ostobaság, de bizonyára tisztában van vele. Többet nem szólna hozzá a témához. Feleslegesnek is tartja. Ezen nem lehet változtatni. Vagyis a félvér tudna ha akarna. Viszont úgy néz ki nem akar. Az italok kapcsán a férfi veszi át a szót. És még mielőtt a mondandója végére érne látszik, hogy ezzel most nem okozott elégedettséget a kisasszonynak. Aki, elég nyersen szóvá is teszi a dolgot. A sóhaj után pedig érkezik a hosszabb véleménynyilvánítás.*
-Mint egy veszett állat. És magától nem inná meg valóban.
*Közli tényszerűen. Az már más kérdés, hogy mi a helyzet ha más erőlteti le a torkán. Vagy valami más módszerrel beadni neki. Állítólag valahogy lehet annyira elvékonyítani az üveget, hogy sebek okozása nélkül hozzá lehessen dobni másokhoz egy apró üvegcsét. Viszont ezt még nem próbálta az elf. Nem is hozza fel és a félvér se akar többet hallani. Az elhangzottakból egy dolog üti meg a férfi fülét.*
-Amit veled művelt? Amúgy meg kit akarsz ezzel untatni ha nem engem, Édes?
*Nyúl ő is a poharáért, majd kezdi meg a második szendvicsét.*
*A lélek szakértőjévé válni nem véletlenül lehetetlen feladat. A saját lelkedet se tudod kiismerni így pedig másét, hogyan akarnád? Mintha egy orvos kijelentené, hogy az ő betegei mindig meggyógyulnak. A doki nagyon kemény áron, de megtanulta, hogy kell kicsit jobban belelátni egy lélekbe, de szakértőnek nem hívná magát ő se. Most viszont kicsit jobban rálát, hogy ez a lány mit gondol Rien-ről.*
-Értem.
*Ostobaság, de bizonyára tisztában van vele. Többet nem szólna hozzá a témához. Feleslegesnek is tartja. Ezen nem lehet változtatni. Vagyis a félvér tudna ha akarna. Viszont úgy néz ki nem akar. Az italok kapcsán a férfi veszi át a szót. És még mielőtt a mondandója végére érne látszik, hogy ezzel most nem okozott elégedettséget a kisasszonynak. Aki, elég nyersen szóvá is teszi a dolgot. A sóhaj után pedig érkezik a hosszabb véleménynyilvánítás.*
-Mint egy veszett állat. És magától nem inná meg valóban.
*Közli tényszerűen. Az már más kérdés, hogy mi a helyzet ha más erőlteti le a torkán. Vagy valami más módszerrel beadni neki. Állítólag valahogy lehet annyira elvékonyítani az üveget, hogy sebek okozása nélkül hozzá lehessen dobni másokhoz egy apró üvegcsét. Viszont ezt még nem próbálta az elf. Nem is hozza fel és a félvér se akar többet hallani. Az elhangzottakból egy dolog üti meg a férfi fülét.*
-Amit veled művelt? Amúgy meg kit akarsz ezzel untatni ha nem engem, Édes?
*Nyúl ő is a poharáért, majd kezdi meg a második szendvicsét.*
5382. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 19:21:14
Üzenet elküldve: 2024-10-27 19:21:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Aprót biccent csak, a holdakra bámulva, ahogy megszólal az elf. Persze, hogy fontos. Először maga sem értette meg, aztán olyan titkot bízott rá a világ legkedvesebb anyja, hogy örök teherként cipelhesse tovább, kihasználva azt a felelősségérzetet, ami benne van, az el nem múló késztetést a segítségnyújtásra.*
- Esztelen. Hogy másokkal mit tesz, nem tudom befolyásolni. Próbálom csiszolni. De árthat magának és.. *Figyeli újfent a zöldeket.* - szóval árthat.
*Újra elfordítja róla. Baromságnak hangzik az egész, hogy miért van olyasvalaki mellett, akitől még neki is félnivalója lehet. Néha ő sem tudja, hogy miért vállalta ezt magára, talán a bűntudat, hogy a családja miatt kellett olyan gyerekkort megélnie, mint amilyet. Behunyja a szemét. Nem lett szomorú. Nem ezzel lesz elrontva az este, de bármilyen nehéz is a pillanat, az jó, hogy valamit ki tudott mondani ebből másnak. Biztosan a bor. Nem ismert érzés, hogy milyen ha csak szimplán valaki rá figyel és a saját gondolatait oszthatja meg. Mindig is ő volt az, aki másokat hallgatott.
Meg is örül, hogy a doki beszélni kezd. Sokat tud meg ebből a kis beszámolóból, bár félúton azért kissé elkerekedik a szeme és az ajka is résnyire nyílik, mintha ki is ült volna rá a nem tetsző döbbenet. Nem félelemre hajaz, inkább csak amikor tudatosul, hogy mindentől lehet sokkal, de sokkal rosszabb. Megforgatja a szemeit és egy nagy levegőt vesz. *
- Hát ez kurva jó, tényleg.
*Dől hátra, majd kifújja a hatalmas lélegzete utáni maradékot.*
- Szóval akkor az őrülttől is őrültebb lehet tőle. Más pedig csak simán őrült. Édes... de ha valaki ilyen állapotba kerülne attól, akkor szerintem eszébe sem jutna ellenszert bevenni. Hiába tudnál keverni. Még nekem sem, pedig legalább eszem van.
*Dől előre, megtámaszkodva könyökével a combján, majd temeti homlokát a tenyerébe egy pillanatra.*
- Jó, lehet, hogy inkább nem akarok tudni többet. Mostanában nincs vele gond, csak nehéz elfelejteni, amit velem művelt. Befejeztem, nem téged kellene ezzel untassalak.
*Egyenesedik vissza és kortyol egy újabbat a poharába. Hogy igazán most vallotta be, hogy mire is a kérdések sokasága, még csak nem is tudatosul.*
- De köszönöm, hogy elmondtad ezeket. *Teszi még hozzá.*
*Aprót biccent csak, a holdakra bámulva, ahogy megszólal az elf. Persze, hogy fontos. Először maga sem értette meg, aztán olyan titkot bízott rá a világ legkedvesebb anyja, hogy örök teherként cipelhesse tovább, kihasználva azt a felelősségérzetet, ami benne van, az el nem múló késztetést a segítségnyújtásra.*
- Esztelen. Hogy másokkal mit tesz, nem tudom befolyásolni. Próbálom csiszolni. De árthat magának és.. *Figyeli újfent a zöldeket.* - szóval árthat.
*Újra elfordítja róla. Baromságnak hangzik az egész, hogy miért van olyasvalaki mellett, akitől még neki is félnivalója lehet. Néha ő sem tudja, hogy miért vállalta ezt magára, talán a bűntudat, hogy a családja miatt kellett olyan gyerekkort megélnie, mint amilyet. Behunyja a szemét. Nem lett szomorú. Nem ezzel lesz elrontva az este, de bármilyen nehéz is a pillanat, az jó, hogy valamit ki tudott mondani ebből másnak. Biztosan a bor. Nem ismert érzés, hogy milyen ha csak szimplán valaki rá figyel és a saját gondolatait oszthatja meg. Mindig is ő volt az, aki másokat hallgatott.
Meg is örül, hogy a doki beszélni kezd. Sokat tud meg ebből a kis beszámolóból, bár félúton azért kissé elkerekedik a szeme és az ajka is résnyire nyílik, mintha ki is ült volna rá a nem tetsző döbbenet. Nem félelemre hajaz, inkább csak amikor tudatosul, hogy mindentől lehet sokkal, de sokkal rosszabb. Megforgatja a szemeit és egy nagy levegőt vesz. *
- Hát ez kurva jó, tényleg.
*Dől hátra, majd kifújja a hatalmas lélegzete utáni maradékot.*
- Szóval akkor az őrülttől is őrültebb lehet tőle. Más pedig csak simán őrült. Édes... de ha valaki ilyen állapotba kerülne attól, akkor szerintem eszébe sem jutna ellenszert bevenni. Hiába tudnál keverni. Még nekem sem, pedig legalább eszem van.
*Dől előre, megtámaszkodva könyökével a combján, majd temeti homlokát a tenyerébe egy pillanatra.*
- Jó, lehet, hogy inkább nem akarok tudni többet. Mostanában nincs vele gond, csak nehéz elfelejteni, amit velem művelt. Befejeztem, nem téged kellene ezzel untassalak.
*Egyenesedik vissza és kortyol egy újabbat a poharába. Hogy igazán most vallotta be, hogy mire is a kérdések sokasága, még csak nem is tudatosul.*
- De köszönöm, hogy elmondtad ezeket. *Teszi még hozzá.*
5381. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 18:35:10
Üzenet elküldve: 2024-10-27 18:35:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Elég furcsa volt az ő találkozásuk. A doki ugyanis először pont, hogy Rien-re figyelt fel és őt szerette volna megszerezni magának. Mint testőrt. Aztán úgy alakult, hogy ő vigyázott a tervezett testőre testi épségére és a félvér lett az, akivel jobban megismerték egymást. Ami, ismeretséget ma kicsit szorosabbá fűzték. A másik szavain elgondolkozik.*
-Fontos neked az a lány.*Nem kérdezi. Kijelenti.*Félsz, hogy másnak árt vagy inkább attól, hogy bajba keveri magát?
*Nem tudta még megfejteni ennek a kettőnek a kapcsolatát. A kisszektás szempontjából érthető, hogy zavaros, mert az a lány önmagában zavaros. A félvér viszont más kérdés. Bajlódik azzal a lánnyal, az árvaháznak nem engedné a közelébe mégis aggódik a másikért. Nehéz megállapítani. Mintha egy kényelmetlen ruhadarabról lenne szó, ami nem is áll jól, de mégse tudja kidobni mert valamiért szereti. Megrázza a fejét, hogy nem olyan nehéz beszerezni a szóban forgó italokat. Ha van rá pénze és ismer tisztességtelen alakokat akik nem verik át és adják el még tisztességtelenebb alakoknak a csini pofijáért akkor az a lány is tud szerezni. A következő kérdések nem zavarják az elfet. Tudja rájuk a választ és inkább ilyen helyzetben jöjjön rá a lányra a szakmai kíváncsiság mintha fent lennének a szobában és más járna a férfi fejében.*
-Semmi gond. Édes. Kérdezz nyugodtan! Nem sokat tudok én se mert az alkímia nem ilyen ágát kutattam, de a fekete önmagában is veszélyes tud lenni. Átmenetileg megzavarja az elmét. Indokolatlan félelem, agresszió akár észvesztett őrjöngés is előidézhető vele. Sőt, amelyiknek erősebb a hatása az javítja a testi képességeket is. Erősebbé, ügyesebbé, gyorsabbá tesz, de az elmét is felpörgeti. Ellenszere pedig...*Elgondolkozik.*Azt, hiszem tudom mi lehet. Nem használtam még úgyhogy nem biztos, hogy hat, de képes vagyok kikeverni egy olyan italt, ami a mágikus mérgezéseket is képes semlegesíteni. A varázsitalokból létrehozott testet károsító hatás pedig mérgezésnek számít.~Szóval ez a mágikus mérgezés!~Bár alapból nem hat túl sokáig egy fekete úgyhogy tényleg súlyos helyzetben lenne szükség egy ilyen költséges ellenszer alkalmazására.
*Elég furcsa volt az ő találkozásuk. A doki ugyanis először pont, hogy Rien-re figyelt fel és őt szerette volna megszerezni magának. Mint testőrt. Aztán úgy alakult, hogy ő vigyázott a tervezett testőre testi épségére és a félvér lett az, akivel jobban megismerték egymást. Ami, ismeretséget ma kicsit szorosabbá fűzték. A másik szavain elgondolkozik.*
-Fontos neked az a lány.*Nem kérdezi. Kijelenti.*Félsz, hogy másnak árt vagy inkább attól, hogy bajba keveri magát?
*Nem tudta még megfejteni ennek a kettőnek a kapcsolatát. A kisszektás szempontjából érthető, hogy zavaros, mert az a lány önmagában zavaros. A félvér viszont más kérdés. Bajlódik azzal a lánnyal, az árvaháznak nem engedné a közelébe mégis aggódik a másikért. Nehéz megállapítani. Mintha egy kényelmetlen ruhadarabról lenne szó, ami nem is áll jól, de mégse tudja kidobni mert valamiért szereti. Megrázza a fejét, hogy nem olyan nehéz beszerezni a szóban forgó italokat. Ha van rá pénze és ismer tisztességtelen alakokat akik nem verik át és adják el még tisztességtelenebb alakoknak a csini pofijáért akkor az a lány is tud szerezni. A következő kérdések nem zavarják az elfet. Tudja rájuk a választ és inkább ilyen helyzetben jöjjön rá a lányra a szakmai kíváncsiság mintha fent lennének a szobában és más járna a férfi fejében.*
-Semmi gond. Édes. Kérdezz nyugodtan! Nem sokat tudok én se mert az alkímia nem ilyen ágát kutattam, de a fekete önmagában is veszélyes tud lenni. Átmenetileg megzavarja az elmét. Indokolatlan félelem, agresszió akár észvesztett őrjöngés is előidézhető vele. Sőt, amelyiknek erősebb a hatása az javítja a testi képességeket is. Erősebbé, ügyesebbé, gyorsabbá tesz, de az elmét is felpörgeti. Ellenszere pedig...*Elgondolkozik.*Azt, hiszem tudom mi lehet. Nem használtam még úgyhogy nem biztos, hogy hat, de képes vagyok kikeverni egy olyan italt, ami a mágikus mérgezéseket is képes semlegesíteni. A varázsitalokból létrehozott testet károsító hatás pedig mérgezésnek számít.~Szóval ez a mágikus mérgezés!~Bár alapból nem hat túl sokáig egy fekete úgyhogy tényleg súlyos helyzetben lenne szükség egy ilyen költséges ellenszer alkalmazására.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436