Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 694 (13861. - 13880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
13880. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 18:38:34
Üzenet elküldve: 2019-09-14 18:38:34
ÚJ
![>Gombernyő Mërulon [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9869_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Rendhagyó toborzó//
//Nyílt//
*Az ingoványról való véleményre sejtelmes mosoly ül az arcára. ~ Pedig ha tudnád, hogy mi minden található ott. ~ Az együttérzés nagyon jól esik neki.*
-Köszönöm a részvétet. Igen, ezek azok. Méghozzá, mint ahogyan olvashatod is, a legrosszabb fajtából. Kalózok és banditák. *Itt Denicára gondol. ~ Vajon jól lehet? ~ A beleegyezésnél sóhajt egyet. Megkönnyebbült. Már ki is gondolta, hogy melyik köteteket adná át a férfinak. ~ Persze csak ha megvannak még. ~ Reménykedik ebben az opcióban. Ekkor azonban Val rossz vizekre kezd evezni, amit persze nem tudhat. A csipegető bagoly jobb, szellem által megszállt szeme a fákkal való diskurálás említésére, a másodperc felfoghatatlan töredéke alatt, a hosszúéletűre mered. Mërulon vészesen jelez és suttog a másiknak.*
-Ne mondj ilyeneket előtte! Szellem van a szemében. *Azzal nemet mutat a másiknak. Félti a varázslót, nem akarja a saját maga által okozott, Erdőszellemmel szembeni vitába belekeverni. A baglyot megsimogatja, amitől az újra vele lesz elfoglalva. Maerli, ha meg is nyugodott, verítékben úszik az ijedtségtől. Fellélegzően sóhajt. Mikor visszatérhet már a rendes kerékvágásba, egy ismert mondat érkezik felé. ~ Régen lehet, most azonban már meg akarok szabadulni ettől a borzalomtól. ~ Sóhajt és hangosan válaszol.*
-Nem tudom, hogy szükséges lesz e. Mindenesetre élve, vagy holtan, de hagyják el a kastélyt. Nem a bosszú a célom. Meg akarok szabadulni ettől a nyomástól. Túl sok problémát okozott már nekem. Felesleges sérüléseket társaknak, félőrület közeli pontokat. Ez egy átok. *Ismeri be. Megnyugtatásként a másikra néz és ismerteti a gondolatait.*
-Neked nem a harcot szánnám elsősorban. Kisebb gyújtogatások kellenének a fabútorzatban, esetleg az ellenségen. Sokkal hatásosabb módszer, mint az eszetlen harc. *Mondja, s azzal eszébe jut valami.*
-Jaj! Már majdnem el is felejtettem! Bocsáss meg. * Azzal Valuryen Meloar'c elé tesz 300 aranyat, egy arany hímzéses, vörösbársony erszényben.
* Ha tényleg feltétel nélkül hűséges leszel és segítesz, amiben tudsz: akár haditervben, akár javaslatokban (mert ezeket szánom neked elsősorban), akkor fogd ezt az erszényt és Eeyr színe előtt, üzletet is kötöttünk! *Azzal szélesen mosolyog az elfre, miközben Nyxát simogatja.*
A hozzászólás írója (Gombernyő Mërulon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.14 19:11:49
//Nyílt//
*Az ingoványról való véleményre sejtelmes mosoly ül az arcára. ~ Pedig ha tudnád, hogy mi minden található ott. ~ Az együttérzés nagyon jól esik neki.*
-Köszönöm a részvétet. Igen, ezek azok. Méghozzá, mint ahogyan olvashatod is, a legrosszabb fajtából. Kalózok és banditák. *Itt Denicára gondol. ~ Vajon jól lehet? ~ A beleegyezésnél sóhajt egyet. Megkönnyebbült. Már ki is gondolta, hogy melyik köteteket adná át a férfinak. ~ Persze csak ha megvannak még. ~ Reménykedik ebben az opcióban. Ekkor azonban Val rossz vizekre kezd evezni, amit persze nem tudhat. A csipegető bagoly jobb, szellem által megszállt szeme a fákkal való diskurálás említésére, a másodperc felfoghatatlan töredéke alatt, a hosszúéletűre mered. Mërulon vészesen jelez és suttog a másiknak.*
-Ne mondj ilyeneket előtte! Szellem van a szemében. *Azzal nemet mutat a másiknak. Félti a varázslót, nem akarja a saját maga által okozott, Erdőszellemmel szembeni vitába belekeverni. A baglyot megsimogatja, amitől az újra vele lesz elfoglalva. Maerli, ha meg is nyugodott, verítékben úszik az ijedtségtől. Fellélegzően sóhajt. Mikor visszatérhet már a rendes kerékvágásba, egy ismert mondat érkezik felé. ~ Régen lehet, most azonban már meg akarok szabadulni ettől a borzalomtól. ~ Sóhajt és hangosan válaszol.*
-Nem tudom, hogy szükséges lesz e. Mindenesetre élve, vagy holtan, de hagyják el a kastélyt. Nem a bosszú a célom. Meg akarok szabadulni ettől a nyomástól. Túl sok problémát okozott már nekem. Felesleges sérüléseket társaknak, félőrület közeli pontokat. Ez egy átok. *Ismeri be. Megnyugtatásként a másikra néz és ismerteti a gondolatait.*
-Neked nem a harcot szánnám elsősorban. Kisebb gyújtogatások kellenének a fabútorzatban, esetleg az ellenségen. Sokkal hatásosabb módszer, mint az eszetlen harc. *Mondja, s azzal eszébe jut valami.*
-Jaj! Már majdnem el is felejtettem! Bocsáss meg. * Azzal Valuryen Meloar'c elé tesz 300 aranyat, egy arany hímzéses, vörösbársony erszényben.
* Ha tényleg feltétel nélkül hűséges leszel és segítesz, amiben tudsz: akár haditervben, akár javaslatokban (mert ezeket szánom neked elsősorban), akkor fogd ezt az erszényt és Eeyr színe előtt, üzletet is kötöttünk! *Azzal szélesen mosolyog az elfre, miközben Nyxát simogatja.*A hozzászólás írója (Gombernyő Mërulon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.14 19:11:49
13879. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 18:07:56
Üzenet elküldve: 2019-09-14 18:07:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Rendhagyó toborzó//
//Nyílt//
*Érdekesnek találja, hogy a bagoly csak úgy eszik, igazán jól nevelt lehet. Közben hallgatja a másikat teljes figyelmével.*
-Ez érdekes, Sokat jártam már az ingoványos vidéken. Bár annyira nem vetettem bele magam. Nem akartam felfedezni, vagy ilyesmi. ~Tényleg, miért nem? Na ezt is felvesszük a listára.~
*Közben átveszi a levelet, és szemöldökét ráncolva kezdi el olvasni.*
-Értem. Tehát ezek bitorlók? Borzalom.
*Szörnyülködik. Nem tudja, hogy ilyen helyzetben mit tenne, bár neki nincs semmi ilyesmi hagyatéka.*
-Hmm. Egy ajánlat?
*Gondolkozik el rajta, nem gondolta, hogy épp ez fogja itt fogadni hirtelen. Mielőtt válaszolna, egy nagy füstöt fúj a fejük fölé, és beleiszik a sörébe, már ami maradt még belőle.*
-Legyen hát! Miért ne? Egyébként sincs semmi dolgom. Varázsló vagyok, igen. Bár a csatához annyira nem értek, de nem vagyok hasznavehetetlen. Továbbá sok dolgot tudok. És az bármikor jól jöhet, úgy hiszem.
*Bólint is hozzá, mintha csak saját magának helyeselne. A pénz annyira nem érdekli, de a könyvek annál inkább. Hátha akar valami érdekes is ott. A nevének történetét különös örömmel hallgatja.*
-Imádom a történeteket.
*Mosolyog hozzá, majd ő is hangos nevetésben tör ki a mese végére.*
-Tudod, ha másban nem is, ebben hasonlóak vagyunk. Az én mesterem azt mondta, hogy tud beszélni a fákkal. Bármikor ha eltéved, csak megkérdez egyet. Talán nevetséges, de mai napig néha megpróbálom, hátha.
*Majd saját magán is nevet egy jókorát, majd visszatér a korábbi témára.*
-Meg is akarod ölni őket? Jobban érdekel a bosszú, mint a vár, vagy a többi? Csak kérdezem, semmi ítélkezés.
//Nyílt//
*Érdekesnek találja, hogy a bagoly csak úgy eszik, igazán jól nevelt lehet. Közben hallgatja a másikat teljes figyelmével.*
-Ez érdekes, Sokat jártam már az ingoványos vidéken. Bár annyira nem vetettem bele magam. Nem akartam felfedezni, vagy ilyesmi. ~Tényleg, miért nem? Na ezt is felvesszük a listára.~
*Közben átveszi a levelet, és szemöldökét ráncolva kezdi el olvasni.*
-Értem. Tehát ezek bitorlók? Borzalom.
*Szörnyülködik. Nem tudja, hogy ilyen helyzetben mit tenne, bár neki nincs semmi ilyesmi hagyatéka.*
-Hmm. Egy ajánlat?
*Gondolkozik el rajta, nem gondolta, hogy épp ez fogja itt fogadni hirtelen. Mielőtt válaszolna, egy nagy füstöt fúj a fejük fölé, és beleiszik a sörébe, már ami maradt még belőle.*
-Legyen hát! Miért ne? Egyébként sincs semmi dolgom. Varázsló vagyok, igen. Bár a csatához annyira nem értek, de nem vagyok hasznavehetetlen. Továbbá sok dolgot tudok. És az bármikor jól jöhet, úgy hiszem.
*Bólint is hozzá, mintha csak saját magának helyeselne. A pénz annyira nem érdekli, de a könyvek annál inkább. Hátha akar valami érdekes is ott. A nevének történetét különös örömmel hallgatja.*
-Imádom a történeteket.
*Mosolyog hozzá, majd ő is hangos nevetésben tör ki a mese végére.*
-Tudod, ha másban nem is, ebben hasonlóak vagyunk. Az én mesterem azt mondta, hogy tud beszélni a fákkal. Bármikor ha eltéved, csak megkérdez egyet. Talán nevetséges, de mai napig néha megpróbálom, hátha.
*Majd saját magán is nevet egy jókorát, majd visszatér a korábbi témára.*
-Meg is akarod ölni őket? Jobban érdekel a bosszú, mint a vár, vagy a többi? Csak kérdezem, semmi ítélkezés.
13878. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 17:17:31
Üzenet elküldve: 2019-09-14 17:17:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Rendhagyó toborzó//
//Nyílt//
*Jó érzésekkel töltik el a kedves szavak. Bólint egyet köszönöm gyanánt, majd a maradék kolbászt Nyxára bízza. Amíg a bagoly csipeget, ő egyúttal válaszolni kezd. A nevetést meg egyáltalán nem veszi rossz néven.*
-Nemesi ház, a lihanechi tó déli csücskénél. Ingoványos vidék északi része. Jelenleg megszállás alatt, sógoromnak hála. Felszabadítani indulok majd el arra. *Azzal átnyújtja a másiknak a levelet, amit Fäenro hozott. Annál pontosabban úgysem írja le semmi jelenlegi helyzetét. Benne van az, hogy Denicával együtt öten, amúgy négyen tartózkodnak a kastélyban, s az a négy bizony harcos. Emellett az örökségről való fenyegetés is a középpontban szerepel a papíron. Eléggé megszokott már számára a téma, nem töri meg hangulatát. Ekkor úgy néz ki, a szerencse pártját fogta: a másiknak int a dohánnyal kapcsolatban, az meg varázslattal gyújtja meg! ~ Csak csatlakoznál hozzám! A maradék kincsekből is adnék. ~ Gondolja. Felcsillant szemekkel kérdezi.*
-Látom, varázsló vagy. Feltennék neked egy ajánlatot. Ha csatában is tudsz segítkezni, felfogadnálak az útra. Háromszáz aranyat ajánlok fel, lojalitásért és teljes segítőkészségért cserébe. Ha sikeres lesz az ostrom, még a kastély maradék kincseiből is adhatok. A könyvek között van egy pár, ami számodra is érdekes lehet. *Mosolyog egy nagyot. A nevére is válaszol, készséggel. Ennek ellenére nagyon meglepődik: még senki sem kérdezte ragadványnevének eredetét. Talán most elmondja.*
-Fordítva. A kitűző ennek a jele. A ragadványnevemet kiskoromban kaptam. Túlságosan hiszékeny voltam és öreg tanítóm elhitette velem, hogy a druida tanoncok akkor válhatnak igazi szakmabelivé, ha át tudnak változni egy, a talajon meglapuló növénnyé. Persze balga fiatalként hittem minden szavának, s szüleim az artheniori erdő szélén találtak meg, erőltetetten zárt szemekkel, egy gombernyő levéllel homlokomon. Mikor kiderült számomra, hogy ez nem fog sikerülni, egy egész napon keresztül sírtam. *A végére szakadatlan hahotába tör ki a tündér. Így, visszagondolva, nagyon vicces történet számára harmadik nevének eredete. Összeszorított kezekkel várja, hogy a másik reagáljon. Közben pedig imádkozik mindkettő istenhez, hogy a hosszúéletű elfogadja az ajánlatát.*
//Nyílt//
*Jó érzésekkel töltik el a kedves szavak. Bólint egyet köszönöm gyanánt, majd a maradék kolbászt Nyxára bízza. Amíg a bagoly csipeget, ő egyúttal válaszolni kezd. A nevetést meg egyáltalán nem veszi rossz néven.*
-Nemesi ház, a lihanechi tó déli csücskénél. Ingoványos vidék északi része. Jelenleg megszállás alatt, sógoromnak hála. Felszabadítani indulok majd el arra. *Azzal átnyújtja a másiknak a levelet, amit Fäenro hozott. Annál pontosabban úgysem írja le semmi jelenlegi helyzetét. Benne van az, hogy Denicával együtt öten, amúgy négyen tartózkodnak a kastélyban, s az a négy bizony harcos. Emellett az örökségről való fenyegetés is a középpontban szerepel a papíron. Eléggé megszokott már számára a téma, nem töri meg hangulatát. Ekkor úgy néz ki, a szerencse pártját fogta: a másiknak int a dohánnyal kapcsolatban, az meg varázslattal gyújtja meg! ~ Csak csatlakoznál hozzám! A maradék kincsekből is adnék. ~ Gondolja. Felcsillant szemekkel kérdezi.*
-Látom, varázsló vagy. Feltennék neked egy ajánlatot. Ha csatában is tudsz segítkezni, felfogadnálak az útra. Háromszáz aranyat ajánlok fel, lojalitásért és teljes segítőkészségért cserébe. Ha sikeres lesz az ostrom, még a kastély maradék kincseiből is adhatok. A könyvek között van egy pár, ami számodra is érdekes lehet. *Mosolyog egy nagyot. A nevére is válaszol, készséggel. Ennek ellenére nagyon meglepődik: még senki sem kérdezte ragadványnevének eredetét. Talán most elmondja.*
-Fordítva. A kitűző ennek a jele. A ragadványnevemet kiskoromban kaptam. Túlságosan hiszékeny voltam és öreg tanítóm elhitette velem, hogy a druida tanoncok akkor válhatnak igazi szakmabelivé, ha át tudnak változni egy, a talajon meglapuló növénnyé. Persze balga fiatalként hittem minden szavának, s szüleim az artheniori erdő szélén találtak meg, erőltetetten zárt szemekkel, egy gombernyő levéllel homlokomon. Mikor kiderült számomra, hogy ez nem fog sikerülni, egy egész napon keresztül sírtam. *A végére szakadatlan hahotába tör ki a tündér. Így, visszagondolva, nagyon vicces történet számára harmadik nevének eredete. Összeszorított kezekkel várja, hogy a másik reagáljon. Közben pedig imádkozik mindkettő istenhez, hogy a hosszúéletű elfogadja az ajánlatát.*
13877. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 16:10:38
Üzenet elküldve: 2019-09-14 16:10:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Rendhagyó toborzó//
//Nyílt//
*Úgy tűnik, a másik éppen reggelizik. El is felejti néha, hogy számára az alvás mást jelent, mint a legtöbbeknek. Talán csak egy szükséges rossz, ami elveszi az értékes időt attól, hogy dolgokat élhessen meg. Hogy minél többet és többet tapasztaljon. Ezért igyekszik a lehető legkevesebb, és legszokványtalanabb időszakokban aludni. Ez már csak amolyan mágus szokás.*
-Köszönöm. És jó étvágyat, természetesen!
*Teszi hozzá, majd egy nagy huppanással helyet foglal az asztalnál. Leteszi korsóját, majd alaposabban is megnézi magának a másikat.*
-Gombernyő Mërulon Saniclum, mi? Ez aztán a cifra név.
*Nevet fel egy kicsit, de nem gúnyosan, csupán szórakozottságból.*
-De azért szép, jó a csengése. Én Valuryen vagyok, vagy már mondtam? Lehet hogy mondtam. Valuryen Meloar'c.
*Közben a zsebében turkál, majd egy dohánylevélből összesodort vékony rudacskát vesz elő, melyet a szájába tesz, majd a csaposra néz.*
-Nem bánja, ugye?
*Majd felemeli az ujját éppen a végéhez. Reméli, hogy sikerül a varázslat, meg korábban már oly sokszor nem okozott neki gondot. Ha sikerül, úgy apró láng keletkezik az ujja hegyén, amivel meggyújtja a rudat.*
-Holdvég? Az merre van? Sosem hallottam még róla.
*Majd nagyra nyitott figyelő szemekkel nézi a másikat, miközben belekortyol az italába.*
-Gondolom a kitűződ miatt lettél Gombernyő, vagy fordítva?
*Talán kissé sok a kérdés egyszerre, de sosem érezte, hogy mikor lenne elég, és a kíváncsiságának aligha van határa. Reméli, hogy nem veszi rossz néven a másik.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
//Nyílt//
*Úgy tűnik, a másik éppen reggelizik. El is felejti néha, hogy számára az alvás mást jelent, mint a legtöbbeknek. Talán csak egy szükséges rossz, ami elveszi az értékes időt attól, hogy dolgokat élhessen meg. Hogy minél többet és többet tapasztaljon. Ezért igyekszik a lehető legkevesebb, és legszokványtalanabb időszakokban aludni. Ez már csak amolyan mágus szokás.*
-Köszönöm. És jó étvágyat, természetesen!
*Teszi hozzá, majd egy nagy huppanással helyet foglal az asztalnál. Leteszi korsóját, majd alaposabban is megnézi magának a másikat.*
-Gombernyő Mërulon Saniclum, mi? Ez aztán a cifra név.
*Nevet fel egy kicsit, de nem gúnyosan, csupán szórakozottságból.*
-De azért szép, jó a csengése. Én Valuryen vagyok, vagy már mondtam? Lehet hogy mondtam. Valuryen Meloar'c.
*Közben a zsebében turkál, majd egy dohánylevélből összesodort vékony rudacskát vesz elő, melyet a szájába tesz, majd a csaposra néz.*
-Nem bánja, ugye?
*Majd felemeli az ujját éppen a végéhez. Reméli, hogy sikerül a varázslat, meg korábban már oly sokszor nem okozott neki gondot. Ha sikerül, úgy apró láng keletkezik az ujja hegyén, amivel meggyújtja a rudat.*
-Holdvég? Az merre van? Sosem hallottam még róla.
*Majd nagyra nyitott figyelő szemekkel nézi a másikat, miközben belekortyol az italába.*
-Gondolom a kitűződ miatt lettél Gombernyő, vagy fordítva?
*Talán kissé sok a kérdés egyszerre, de sosem érezte, hogy mikor lenne elég, és a kíváncsiságának aligha van határa. Reméli, hogy nem veszi rossz néven a másik.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
13876. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 16:01:27
Üzenet elküldve: 2019-09-14 16:01:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Napváltás//
//Rendhagyó toborzó//
//Nyílt//
*Nem látja Fäenrot, mikor az étkező részbe érkezik. Szomorúan ül le egy asztalhoz, ahol enni kér. A Sült kolbász mellett dönt, amiért 13 aranyat fizet. Mërulon, úgy néz ki, teljesen kiheverte az erdőmélyi kalandokat. Csipője valamennyivel jobban van, legalábbis már nem akadályozza, Nyxa viselkedik, ő maga meg... rendesen kiüresedett. Elkezdett gondolkodni Holdvég ostromán. Ma elindul zsoldosok után kutatni, aztán megtámadják a kastélyt. Nem lesz valami nehéz ostrom: a levelet elnézve összesen négyen védik az egykori családi kúriát. ~ Plusz Denica, ha ő is ott van. ~ Vakarja a fejét. Majszolja a kolbászt, majd egy furcsán jókedvű elfet pillant meg. Maerlit boldogság és nosztalgia fogja el. ~ Régen én is ilyen lehettem. ~ A hab a tortán, hogy a hosszúéletű mellette foglalna helyet. És szokásosan, ez is a baglyot említi meg. A tündér mosoly kíséretében bólint.*
-Természetesen! Foglalj csak helyet. *A bemutatkozást udvariasan viszonozza. Cseppet izzad a tenyere. ~ Ez nem látszik olyan idegennek, mint a tegnapi. Még az is lehet, hogy tudja, ki vagyok. Akkor meg a pletykák is dolgozhatnak... ~ Idegesen mutatkozik be, miközben fejet hajt.*
-Gombernyő Mërulon Saniclum vagyok, Holdvégből. *Mondja nemesi hangtónussal. Most már nincs más hátra, mint hallani a szívét a torkában dobogni. Egyelőre csak felméri a nála akár másfélszer magasabbnak is tűnő elfet. A palástból mágusra, gazdag polgárra, esetleg tudósra következtetne. ~ Bárcsak az első lennél! Egy olyannak akár hasznát is vehetném. Betoboroználak, kapnál fizetést... ~ És így folytatja a gondolatmenetet, mintha csak abban reménykedne, hogy a másik képes telepatikusan gondolkodni. Várja a heves, vagy kevésbé heves reakciót, miközben reggelijét befejezve, szelíd baglyát simogatja.*
//Rendhagyó toborzó//
//Nyílt//
*Nem látja Fäenrot, mikor az étkező részbe érkezik. Szomorúan ül le egy asztalhoz, ahol enni kér. A Sült kolbász mellett dönt, amiért 13 aranyat fizet.
Mërulon, úgy néz ki, teljesen kiheverte az erdőmélyi kalandokat. Csipője valamennyivel jobban van, legalábbis már nem akadályozza, Nyxa viselkedik, ő maga meg... rendesen kiüresedett. Elkezdett gondolkodni Holdvég ostromán. Ma elindul zsoldosok után kutatni, aztán megtámadják a kastélyt. Nem lesz valami nehéz ostrom: a levelet elnézve összesen négyen védik az egykori családi kúriát. ~ Plusz Denica, ha ő is ott van. ~ Vakarja a fejét. Majszolja a kolbászt, majd egy furcsán jókedvű elfet pillant meg. Maerlit boldogság és nosztalgia fogja el. ~ Régen én is ilyen lehettem. ~ A hab a tortán, hogy a hosszúéletű mellette foglalna helyet. És szokásosan, ez is a baglyot említi meg. A tündér mosoly kíséretében bólint.*-Természetesen! Foglalj csak helyet. *A bemutatkozást udvariasan viszonozza. Cseppet izzad a tenyere. ~ Ez nem látszik olyan idegennek, mint a tegnapi. Még az is lehet, hogy tudja, ki vagyok. Akkor meg a pletykák is dolgozhatnak... ~ Idegesen mutatkozik be, miközben fejet hajt.*
-Gombernyő Mërulon Saniclum vagyok, Holdvégből. *Mondja nemesi hangtónussal. Most már nincs más hátra, mint hallani a szívét a torkában dobogni. Egyelőre csak felméri a nála akár másfélszer magasabbnak is tűnő elfet. A palástból mágusra, gazdag polgárra, esetleg tudósra következtetne. ~ Bárcsak az első lennél! Egy olyannak akár hasznát is vehetném. Betoboroználak, kapnál fizetést... ~ És így folytatja a gondolatmenetet, mintha csak abban reménykedne, hogy a másik képes telepatikusan gondolkodni. Várja a heves, vagy kevésbé heves reakciót, miközben reggelijét befejezve, szelíd baglyát simogatja.*
13875. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 14:40:14
Üzenet elküldve: 2019-09-14 14:40:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Nyílt //
*Ott áll a főtéren, gondolkozva, hogy hogyan is tovább. Megsimogatja a zsebében lévő kis dobozkát, melyet nemrégiben nyert a tündérversenyen. Kecses tárgy-e neki, így különlegesen vigyáz rá, néha meg is nézi, hogy ott van-e a helyén. ~Talán meg kéne igyak valamit, olyan szomjas lettem.~ Gondolja, majd azzal az erővel be is lép a Pegazus fogadóba. Régi, öreg cimborája a hely. Nem először jár itt.*
-Jó napot, jó napokat!
*Mondja jó hangosan, ahogy belép az ajtón. A csaposra néz, de hangjából érződik, hogy mindenkinek szól, aki éppen hallja, válogatás nélkül. Arcán kedves, derűs mosoly ül, melyet igen nehéz letörölni róla. Ilyen az alaphangulata. A pulthoz is lép hamar, csak úgy suhan a kék köpenye, ezüstös haja csak úgy libeg egyik oldalról a másikra. Néha kivillan a hófehér ostor az oldalán, ahogy a palástja engedi látszani.*
-Egy Mézsört csapoljon, legyen olyan szíves. Itt a 13 arany. Köszönöm, jó uram!
*Mondja illedelmesen, majd elveszi a finom italt, melyet inkább az íze miatt szokott inni, mintsem az alkohol hatása végett. Majd megfordul a pultnál, és nézelődni kezd, hisz nem fogja csak úgy lehúzni az egészet, mint egy barbár. Kell hozzá idő, némi kedv és egy hely, ahová leülhet. Talán egy beszélgető partner még jobb is lenne. Ahogy körbeles, megpillant egy aprócska teremést. Legalábbis hozzá képest annak nevezhető. Szép ruhában van, és úgy tűnik, hogy egy madár a társa éppen. Oda is lép hozzá, széles, kedves, és megnyerő mosollyal az arcán.*
-Kérem, nem bánná ha leülnék? Olyan rossz magányosan álldogálni.
*Majd a saját vállára néz, ami teljesen üres.*
-Nekem még egy madárkám sincs, sajnos.
*Mondja apró szomorúsággal az arcán. Valahol mindig is örült volna, ha lett volna egy állata, de odáig még nem jutott el, hogy magához szokasson egyet, vagy megszelídítsen.*
-Valuryen vagyok.
*Fejét kissé meghajtja tisztelete jeléül, mely szerinte mindenkit megillet, nemtől, kortól függetlenül.*
*Ott áll a főtéren, gondolkozva, hogy hogyan is tovább. Megsimogatja a zsebében lévő kis dobozkát, melyet nemrégiben nyert a tündérversenyen. Kecses tárgy-e neki, így különlegesen vigyáz rá, néha meg is nézi, hogy ott van-e a helyén. ~Talán meg kéne igyak valamit, olyan szomjas lettem.~ Gondolja, majd azzal az erővel be is lép a Pegazus fogadóba. Régi, öreg cimborája a hely. Nem először jár itt.*
-Jó napot, jó napokat!
*Mondja jó hangosan, ahogy belép az ajtón. A csaposra néz, de hangjából érződik, hogy mindenkinek szól, aki éppen hallja, válogatás nélkül. Arcán kedves, derűs mosoly ül, melyet igen nehéz letörölni róla. Ilyen az alaphangulata. A pulthoz is lép hamar, csak úgy suhan a kék köpenye, ezüstös haja csak úgy libeg egyik oldalról a másikra. Néha kivillan a hófehér ostor az oldalán, ahogy a palástja engedi látszani.*
-Egy Mézsört csapoljon, legyen olyan szíves. Itt a 13 arany. Köszönöm, jó uram!
*Mondja illedelmesen, majd elveszi a finom italt, melyet inkább az íze miatt szokott inni, mintsem az alkohol hatása végett. Majd megfordul a pultnál, és nézelődni kezd, hisz nem fogja csak úgy lehúzni az egészet, mint egy barbár. Kell hozzá idő, némi kedv és egy hely, ahová leülhet. Talán egy beszélgető partner még jobb is lenne. Ahogy körbeles, megpillant egy aprócska teremést. Legalábbis hozzá képest annak nevezhető. Szép ruhában van, és úgy tűnik, hogy egy madár a társa éppen. Oda is lép hozzá, széles, kedves, és megnyerő mosollyal az arcán.*
-Kérem, nem bánná ha leülnék? Olyan rossz magányosan álldogálni.
*Majd a saját vállára néz, ami teljesen üres.*
-Nekem még egy madárkám sincs, sajnos.
*Mondja apró szomorúsággal az arcán. Valahol mindig is örült volna, ha lett volna egy állata, de odáig még nem jutott el, hogy magához szokasson egyet, vagy megszelídítsen.*
-Valuryen vagyok.
*Fejét kissé meghajtja tisztelete jeléül, mely szerinte mindenkit megillet, nemtől, kortól függetlenül.*
13874. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 09:19:35
Üzenet elküldve: 2019-09-14 09:19:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Új arc//
*Valóban nem tudja Ayer, hogy mennek Artheniorban a dolgok, a tündér pedig azt nem, hogy hogyan megy ez a hegy túloldalán. Egykedvű mosollyal, és kérdő tekintettel hallgatja végig a beszédet. A tündér minden szavára lenne ellenérve. Azt csak fejben mondja ki.*
~A lojalitás megszolgálandó, nem elvárható mindenkitől. Nem a munkáltatóm vagy, csak egy furcsa baglyos fickó a kocsmából. Ha elvállalom a munkát, akkor.~
*Gondolja magában, de nem akar ellent mondani önmagának. Megmondta hogyha nem tetszik akkor kereshet magának másik kardost. A beszélgetés után, nem hagy válaszlehetőséget a másik, rögtön a csapossal foglalkozik. Az elf változtat tartásán, és mintha a legelőkelőbb úri közösségben lenne, meghajol, és kézfejével kínáló mozdulatot tesz, ahogy azt fejedelmek közelében illendő.*
-Akkor járj szerencsével.
*Mondja, és elindul. Még fél füllel hallgatja a beszélgetést, amíg elsétál az asztal mellett. Amikor a tündér nem a Mërulon nevet használja, akkor felszalad a szemöldöke.*
~Vagy gyorsan tanul, vagy elképesztően pimasz a kis mitugrász.~
*De ekkor már az ajtónál van, ha ezt nem akadályozza semmi. Nem a szobájába megy. Ott könnyű célpont lenne, ha a tündér nem maradna nyugton. Megnézi milyen az artheniori éjszaka amíg lehűti magát. a piactér felé veszi az irányt, ha elhagyta a nagy tölgyfa ajtót.*
*Valóban nem tudja Ayer, hogy mennek Artheniorban a dolgok, a tündér pedig azt nem, hogy hogyan megy ez a hegy túloldalán. Egykedvű mosollyal, és kérdő tekintettel hallgatja végig a beszédet. A tündér minden szavára lenne ellenérve. Azt csak fejben mondja ki.*
~A lojalitás megszolgálandó, nem elvárható mindenkitől. Nem a munkáltatóm vagy, csak egy furcsa baglyos fickó a kocsmából. Ha elvállalom a munkát, akkor.~
*Gondolja magában, de nem akar ellent mondani önmagának. Megmondta hogyha nem tetszik akkor kereshet magának másik kardost. A beszélgetés után, nem hagy válaszlehetőséget a másik, rögtön a csapossal foglalkozik. Az elf változtat tartásán, és mintha a legelőkelőbb úri közösségben lenne, meghajol, és kézfejével kínáló mozdulatot tesz, ahogy azt fejedelmek közelében illendő.*
-Akkor járj szerencsével.
*Mondja, és elindul. Még fél füllel hallgatja a beszélgetést, amíg elsétál az asztal mellett. Amikor a tündér nem a Mërulon nevet használja, akkor felszalad a szemöldöke.*
~Vagy gyorsan tanul, vagy elképesztően pimasz a kis mitugrász.~
*De ekkor már az ajtónál van, ha ezt nem akadályozza semmi. Nem a szobájába megy. Ott könnyű célpont lenne, ha a tündér nem maradna nyugton. Megnézi milyen az artheniori éjszaka amíg lehűti magát. a piactér felé veszi az irányt, ha elhagyta a nagy tölgyfa ajtót.*
13873. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 08:15:28
Üzenet elküldve: 2019-09-14 08:15:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Új arc//
*A férfi kifejezetten idegesítő. Sőt, felpofozandó. Ennek ellenére Maerli úgy dönt, nem követi el ugyanazt a hibát, mint a Kósza Pintyben, vagy Nimmel. Előre gondolkozik. ~ Nem fogok ramazúrit csinálni, de ilyen elf nekem zsoldosnak nem is kell. Megyek és egyszerűen a szobámhoz sietek. ~ Gondolja. A másik szavaira csak kuncog egyet. ~ És még én vagyok itt az elviselhetetlen. Cöh. ~ Gondolja már megint magáról. Lassan már kezdi azt hinni, hogy valaki fekete italt nyomott le a torkán, azért ilyen. ~ Ennek majd utána kell járnom. Zephut hajlamos volt hasonlóakra. ~ Sóhajt egyet, majd kedves hangsúllyal, de érzelem mentesen belekezd.*
-Csak hogy ez Arthenior, de ezt mondtam már. Nagyon rossz tündért oktatsz ki. Nálunk a zsoldosok lojálisak és őszinték, amivel próbálnak a munkáltató kedvére tenni. De ami talán a legfontosabb, hogy sosem beszélnek úgy a felettessel, mint te. Talán azért, mert egy zsoldos nem hozhat szabályokat. Mégis hogyan bízzak meg benned azok után, hogy ilyen mondatok mellett a szobádba hívsz? Asszimilálódj, hosszúéletűkém, aztán hátha találsz magadnak egy jómadarat, mert ez így nem fog menni. *Azzal egy mosoly kíséretében hívatja a fogadóst. Csevejbe elegyedik vele, mert ki tudja, hogy mit fog reagálni a másik. Így biztonságban van. Nyxa továbbra is a vállán pihen, bár most mindkét szemével az idegent figyeli, szinte a lelkébe lát. Kikér egy Szobát a fogadóstól és a fiú álnevére íratva 28 aranyat fizet ki neki. Ha ezzel végzett, a kulcsot úgy bízza a fogadósra, hogy az Fäenro személyleírásának megfelelő embernek adja csak ki, az álnév ismeretében. Ő maga felmegy a szobájába, s megtölti számszeríját. Készül a másik reakciójára, szinte várja a támadást. Nyxa csak néz és vár, bár az is igaz: egyikük sem örülne harcnak.*
*A férfi kifejezetten idegesítő. Sőt, felpofozandó. Ennek ellenére Maerli úgy dönt, nem követi el ugyanazt a hibát, mint a Kósza Pintyben, vagy Nimmel. Előre gondolkozik. ~ Nem fogok ramazúrit csinálni, de ilyen elf nekem zsoldosnak nem is kell. Megyek és egyszerűen a szobámhoz sietek. ~ Gondolja. A másik szavaira csak kuncog egyet. ~ És még én vagyok itt az elviselhetetlen. Cöh. ~ Gondolja már megint magáról. Lassan már kezdi azt hinni, hogy valaki fekete italt nyomott le a torkán, azért ilyen. ~ Ennek majd utána kell járnom. Zephut hajlamos volt hasonlóakra. ~ Sóhajt egyet, majd kedves hangsúllyal, de érzelem mentesen belekezd.*
-Csak hogy ez Arthenior, de ezt mondtam már. Nagyon rossz tündért oktatsz ki. Nálunk a zsoldosok lojálisak és őszinték, amivel próbálnak a munkáltató kedvére tenni. De ami talán a legfontosabb, hogy sosem beszélnek úgy a felettessel, mint te. Talán azért, mert egy zsoldos nem hozhat szabályokat. Mégis hogyan bízzak meg benned azok után, hogy ilyen mondatok mellett a szobádba hívsz? Asszimilálódj, hosszúéletűkém, aztán hátha találsz magadnak egy jómadarat, mert ez így nem fog menni. *Azzal egy mosoly kíséretében hívatja a fogadóst. Csevejbe elegyedik vele, mert ki tudja, hogy mit fog reagálni a másik. Így biztonságban van. Nyxa továbbra is a vállán pihen, bár most mindkét szemével az idegent figyeli, szinte a lelkébe lát. Kikér egy Szobát a fogadóstól és a fiú álnevére íratva 28 aranyat fizet ki neki.
Ha ezzel végzett, a kulcsot úgy bízza a fogadósra, hogy az Fäenro személyleírásának megfelelő embernek adja csak ki, az álnév ismeretében. Ő maga felmegy a szobájába, s megtölti számszeríját. Készül a másik reakciójára, szinte várja a támadást. Nyxa csak néz és vár, bár az is igaz: egyikük sem örülne harcnak.*
13872. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-14 00:25:31
Üzenet elküldve: 2019-09-14 00:25:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Új arc//
*A beszélgetés nem éppen úgy alakult ahogy tervezte. Lassan szinte élvezettel figyeli ahogy a tündér belehergeli magát egy vadidegen szavaiba. Yrisht szépen lassan sarokba szorítja a szavaival, mely arcán egy kellemes nosztalgiát tükröz. Nem szereti ezeket a helyzeteket, mégis kellemes érzéssel tölti el az ismerős érzés.*
~Kezdj el ordibálni, és törd el néhány ujjam. Akkor pont olyan lenne mint régen.~
*Gondolja az a bizonyos fele lelkének akit nem mindig lát szívesen a férfi. Tenyérbemászó mosoly alakul ki a szája szélén ahogy az aprónép egyre idegesebb lesz. Amikor az északi várost emlegeti, még mintha nevetne is bár ezt nehéz kivenni. Yrish sarokba szorult, bár énjének bizonyos része nagyon jól érzi magát ebben a sarokban. Sőt még feszítené is kicsit a helyzetet. Így, hogy már tudja orvgyilkosok vadásznak rá, nem is lenne nehéz annyira kihozni a sodrából, hogy csetepaté legyen belőle. Pedig szentül hitte hogy a Gombernyő az egész pofás kis név. Megvárja a szent mise végét. Az a bizonyos mosoly ott van. Nem tűnt el. A munka érdekli. A fenyegetések, és a számonkérés nem. Megpróbálja abban a régi stílusban árnyalni az ügyet.*
-Pirtianesben úgy dív a dolog, hogyha fejvadászok vannak a nyomodban óvatosabb vagy, és nem használod a saját neved.
*Arcával utal rá, hogy maga is ezt teszi éppen, nem véletlenül. És átfut az agyán az a sok alkalom amikor egy tapasztalt északi árnyékharcos már rég elintézhette volna a férfit, és egy trófeával menne vissza a sógorhoz felvenni a pénzt, aztán felírná a pofás kis nevet a füzetébe.*
-Ha kell zsoldos az vagyok, és úgy hívsz ahogy szeretnél, és mint neked az őszinteség, nekem is vannak szabályaim.
*Mondja, és közelebb hajol. Nem nagyon éppen csak annyira hogy néhány tincse az arcába lógjon.*
-Diszkréció. Van egy szobám, ha gondolod ott folytathatjuk a beszélgetést, ha nem úgy a viszont látás.
*Mondja és kihúzza magát. Jelenleg végig pörgeti a két lehetőséget a fejében, miszerint ha nyélbe ütik az üzletet akkor mindenki jól jár. Ha nem akkor valamelyikük igencsak rosszul. Yrishnek pedig már majdnem mindegy hogy melyikük.*
*A beszélgetés nem éppen úgy alakult ahogy tervezte. Lassan szinte élvezettel figyeli ahogy a tündér belehergeli magát egy vadidegen szavaiba. Yrisht szépen lassan sarokba szorítja a szavaival, mely arcán egy kellemes nosztalgiát tükröz. Nem szereti ezeket a helyzeteket, mégis kellemes érzéssel tölti el az ismerős érzés.*
~Kezdj el ordibálni, és törd el néhány ujjam. Akkor pont olyan lenne mint régen.~
*Gondolja az a bizonyos fele lelkének akit nem mindig lát szívesen a férfi. Tenyérbemászó mosoly alakul ki a szája szélén ahogy az aprónép egyre idegesebb lesz. Amikor az északi várost emlegeti, még mintha nevetne is bár ezt nehéz kivenni. Yrish sarokba szorult, bár énjének bizonyos része nagyon jól érzi magát ebben a sarokban. Sőt még feszítené is kicsit a helyzetet. Így, hogy már tudja orvgyilkosok vadásznak rá, nem is lenne nehéz annyira kihozni a sodrából, hogy csetepaté legyen belőle. Pedig szentül hitte hogy a Gombernyő az egész pofás kis név. Megvárja a szent mise végét. Az a bizonyos mosoly ott van. Nem tűnt el. A munka érdekli. A fenyegetések, és a számonkérés nem. Megpróbálja abban a régi stílusban árnyalni az ügyet.*
-Pirtianesben úgy dív a dolog, hogyha fejvadászok vannak a nyomodban óvatosabb vagy, és nem használod a saját neved.
*Arcával utal rá, hogy maga is ezt teszi éppen, nem véletlenül. És átfut az agyán az a sok alkalom amikor egy tapasztalt északi árnyékharcos már rég elintézhette volna a férfit, és egy trófeával menne vissza a sógorhoz felvenni a pénzt, aztán felírná a pofás kis nevet a füzetébe.*
-Ha kell zsoldos az vagyok, és úgy hívsz ahogy szeretnél, és mint neked az őszinteség, nekem is vannak szabályaim.
*Mondja, és közelebb hajol. Nem nagyon éppen csak annyira hogy néhány tincse az arcába lógjon.*
-Diszkréció. Van egy szobám, ha gondolod ott folytathatjuk a beszélgetést, ha nem úgy a viszont látás.
*Mondja és kihúzza magát. Jelenleg végig pörgeti a két lehetőséget a fejében, miszerint ha nyélbe ütik az üzletet akkor mindenki jól jár. Ha nem akkor valamelyikük igencsak rosszul. Yrishnek pedig már majdnem mindegy hogy melyikük.*
13871. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-13 21:50:36
Üzenet elküldve: 2019-09-13 21:50:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Új arc//
*Félbeszakadt mondatok, gyanús csoportosulások és ezek miatt hitelvesztésre ítélt nevek. Ezek lengik körül Mërulon szemében Lereent. Utalgat, de nem igazán nyújt valami bizalmat. Tündérünk stílust váltani készül, miután csendben ülve végig hallgatta a beszámolót. Pontosabban hallgatná, mert kapott egy kérdést, amire megköszörüli a torkát, jelezvén, hogy felismerte a fiún: fogalma sincs arról, mibe keveredett bele. Persze, ezek után nem említi majd meg sem Erdőmélyét, sem azt, amit Nimerillel tett. ~ Ha nem is szándékosan. ~ Mikor életének legbűntudatkeltőbb pillanatára gondol, Nyxa megint gazdájához bújik.*
-Jól van, most ne, kérlek! De köszönöm. *Mosolyog a bagolyra, aki szófogadóan a vállára száll. ~ Most legalább hajlandó követni a parancsaimat és nem támad arcba. ~ A másiknak gondolatai beigazolódni látszanak: Mërulon teljesen hülyének nézi az elfet, bár nem úgy, ahogy az hiszi. Azért nézi bolondnak, mivel a hosszúéletű azt sejti, átvághatja a virágbanszületettet. ~ Nem ma jöttem le arról a bizonyos falvédőről, pirtianesikém. ~ Ejt meg egy sanda félmosolyt. Intelligenciája és emberismerete most javára dolgozik. Nem tudja persze kideríteni, hogy ki vagy mi a másik, de paranoiás hajlama miatt nem is hisz neki. Ezt pedig szóvá fogja tenni, mert társa kardforgatást emleget, arra pedig neki jelenleg mindennél jobban szüksége van. Kivárja, míg az elf feláll, aztán továbbra is ülve, szinte érzelem mentesen, mégis cseppnyi iróniával mondja.*
-Én is örvendek, kedves Lereen. Remélem így hívnak, mert engem nem Gombernyőnek neveznek. Ha a rendes, első nevemen hívsz, akkor hívj rendesen. Mërulon. *Itt biccent egyet, s levegőt vesz.* A rossz híremet persze nem tudhatod meg, ha egyáltalán tényleg nem ismered. Hogy őszinte legyek veled, mert én az vagyok, egy szavadat sem hiszem. Azt gondolom, téged Holdvégből küldött a sógorom, hogy megölj, mivel orgyilkos vagy. Ezek alapján pedig jogom lenne azonnali hatállyal kikapartatni a szemedet a baglyommal. *Mutat a visító állatra. Cseppet blöfföl, mert egy orgyilkost tényleg nem nézne ki a másikból, bár reakcióját így felmérheti.* Ha meg igazakat mondasz, mondj el mindent! A féligazság rosszabb a teljes hazugságnál. Lehet, hogy ez PIRTIANESBEN *Direkt kihangsúlyozza a várost, mutatva, hova és milyen megalázóan skatulyázta be a hosszúéletűt.* dívik, itt, Artheniorban azonban más a módja. Egyenesség, határozottság és ami a legfontosabb: őszinteség. Én tudnék neked most azonnal munkát adni neked. Tényleg. Szép jussod lenne. Gondolkodtam rajta, mert szükségem lenne zsoldosokra. Ezért azonban előre kéne dolgozni azzal, hogy nem vágjuk át a munkáltatónkat. *Használja a fejedelmi többest. Ha még van hallgatósága, folytatja.* Azzal, hogy nem ismered a nevemet legalább, vagy, hogy rendesen fel sem tudod ismerni azt, melyiken szólíts, mindent elárultál. Sajnálom. *Von egyet vállával, bár arcán mutatkozik, hogy van igazság szavaiban. Tényleg sajnálja.* Nos, de térjünk vissza: igazat mondasz végre, s előről kezdhetnénk ezt a beszélgetést, vagy hagyjuk ezt annyiban és keresek egy őszinte és lojális embert? Persze, ha csak megbizonyosodhatok róla, hogy nem vagy orgyikkos. *Szúrja még oda és idegig feszült, parancsszóra váró baglyával nézi a hosszúéletűt és a feltételezett reagálásait. Nem lehet neki valami könnyű így kezdeni artheniori utazását (ha abban is őszinte volt egyáltalán), de ez Mërulont cseppet sem érdekli. Le akarja tudni a holdvégi ügyet, hogy végre teljesen szabad és önfeledt legyen. Az a kastély, legalábbis a jelenlegi helyzete sokat ártott már neki. Ezt meg fogja szüntetni, amint tudja. Jelenleg azonban csak egy hazugsággal vádolt elf és egy kiélezett tündér beszélget, utóbbi vállán egy hasonló állapotba került bagollyal.*
*Félbeszakadt mondatok, gyanús csoportosulások és ezek miatt hitelvesztésre ítélt nevek. Ezek lengik körül Mërulon szemében Lereent. Utalgat, de nem igazán nyújt valami bizalmat. Tündérünk stílust váltani készül, miután csendben ülve végig hallgatta a beszámolót. Pontosabban hallgatná, mert kapott egy kérdést, amire megköszörüli a torkát, jelezvén, hogy felismerte a fiún: fogalma sincs arról, mibe keveredett bele. Persze, ezek után nem említi majd meg sem Erdőmélyét, sem azt, amit Nimerillel tett. ~ Ha nem is szándékosan. ~ Mikor életének legbűntudatkeltőbb pillanatára gondol, Nyxa megint gazdájához bújik.*
-Jól van, most ne, kérlek! De köszönöm. *Mosolyog a bagolyra, aki szófogadóan a vállára száll. ~ Most legalább hajlandó követni a parancsaimat és nem támad arcba. ~ A másiknak gondolatai beigazolódni látszanak: Mërulon teljesen hülyének nézi az elfet, bár nem úgy, ahogy az hiszi. Azért nézi bolondnak, mivel a hosszúéletű azt sejti, átvághatja a virágbanszületettet. ~ Nem ma jöttem le arról a bizonyos falvédőről, pirtianesikém. ~ Ejt meg egy sanda félmosolyt. Intelligenciája és emberismerete most javára dolgozik. Nem tudja persze kideríteni, hogy ki vagy mi a másik, de paranoiás hajlama miatt nem is hisz neki. Ezt pedig szóvá fogja tenni, mert társa kardforgatást emleget, arra pedig neki jelenleg mindennél jobban szüksége van. Kivárja, míg az elf feláll, aztán továbbra is ülve, szinte érzelem mentesen, mégis cseppnyi iróniával mondja.*
-Én is örvendek, kedves Lereen. Remélem így hívnak, mert engem nem Gombernyőnek neveznek. Ha a rendes, első nevemen hívsz, akkor hívj rendesen. Mërulon. *Itt biccent egyet, s levegőt vesz.* A rossz híremet persze nem tudhatod meg, ha egyáltalán tényleg nem ismered. Hogy őszinte legyek veled, mert én az vagyok, egy szavadat sem hiszem. Azt gondolom, téged Holdvégből küldött a sógorom, hogy megölj, mivel orgyilkos vagy. Ezek alapján pedig jogom lenne azonnali hatállyal kikapartatni a szemedet a baglyommal. *Mutat a visító állatra. Cseppet blöfföl, mert egy orgyilkost tényleg nem nézne ki a másikból, bár reakcióját így felmérheti.* Ha meg igazakat mondasz, mondj el mindent! A féligazság rosszabb a teljes hazugságnál. Lehet, hogy ez PIRTIANESBEN *Direkt kihangsúlyozza a várost, mutatva, hova és milyen megalázóan skatulyázta be a hosszúéletűt.* dívik, itt, Artheniorban azonban más a módja. Egyenesség, határozottság és ami a legfontosabb: őszinteség. Én tudnék neked most azonnal munkát adni neked. Tényleg. Szép jussod lenne. Gondolkodtam rajta, mert szükségem lenne zsoldosokra. Ezért azonban előre kéne dolgozni azzal, hogy nem vágjuk át a munkáltatónkat. *Használja a fejedelmi többest. Ha még van hallgatósága, folytatja.* Azzal, hogy nem ismered a nevemet legalább, vagy, hogy rendesen fel sem tudod ismerni azt, melyiken szólíts, mindent elárultál. Sajnálom. *Von egyet vállával, bár arcán mutatkozik, hogy van igazság szavaiban. Tényleg sajnálja.* Nos, de térjünk vissza: igazat mondasz végre, s előről kezdhetnénk ezt a beszélgetést, vagy hagyjuk ezt annyiban és keresek egy őszinte és lojális embert? Persze, ha csak megbizonyosodhatok róla, hogy nem vagy orgyikkos. *Szúrja még oda és idegig feszült, parancsszóra váró baglyával nézi a hosszúéletűt és a feltételezett reagálásait. Nem lehet neki valami könnyű így kezdeni artheniori utazását (ha abban is őszinte volt egyáltalán), de ez Mërulont cseppet sem érdekli. Le akarja tudni a holdvégi ügyet, hogy végre teljesen szabad és önfeledt legyen. Az a kastély, legalábbis a jelenlegi helyzete sokat ártott már neki. Ezt meg fogja szüntetni, amint tudja. Jelenleg azonban csak egy hazugsággal vádolt elf és egy kiélezett tündér beszélget, utóbbi vállán egy hasonló állapotba került bagollyal.*
13870. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-13 18:22:41
Üzenet elküldve: 2019-09-13 18:22:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Új arc//
*Érdekes fordulat jön a beszélgetésben. Igaz a férfi említette a város nevét, de nem gondolta, hogy ennyit kell majd bolygatnia a hegygerinc túloldalán történteket.*
-Nem. A várostól azért messzebb. Többedmagammal, egy kis.
*Itt félbemarad egy gondolatnyit a mondandója.*
~Hogy fejezzem be ezt a mondatot?~
*Ezt arca ugyan nem nagyon tükrözi, inkább mintha nem jutna eszébe a szó, kissé félrenéz mint aki gondolkodik és csak utána mondja*
-Szervezetben éltünk. Mint egy nagy család.
*Itt már nem tud parancsolni önmagának, egy leheletnyi szarkazmus, egy csipetnyi él csúszik a hanglejtésébe. Persze ez csak édes szépítése annak a mély, sötét utálatnak amit az iránt a hely iránt érez, ahol felnőtt, és élt eddig. Érzi hogy ezt magyarázni kell, ha álcát akar tartani, vagy csak nem akar teljesen bolondnak tűnni az idegen előtt.*
-Amolyan klán féle.
*Mondja, és ezzel le is akarja tudni a dolgot. Ez hangjából, és arcából teljesen kivehető. Mosolya lassan tűnik el arcáról. Nem fenyegető, ám kissé félelmetes arcot öltve így. Nem direkt. Ha nem húzza elő kedvesebb énjét, egyszerűen ilyen ábrázattal áldotta meg a sors. A bagoly mind e közben érdekesen viselkedik gazdájával, ami Yrish figyelmét nem kerüli el, csak még nem tudja minek a jele. Az állatok gyakran elárulják gazdájukat, ugyanis szeretetük miatt, nem képesek hazudni. Két nap és a férfi, minden gondolatot el tudna regélni ami a tündér fejében van, csupán azzal hogy állatát figyeli. Ilyenkor persze még gyenge az ismeretség. Nem is tulajdonít neki nagy jelentőséget. Már éppen elrévedne gondolataiban, mikor meghallja a tündér szavait.*
-Fáradt vándor vagyok én már. Nem látszik, de a hosszú élet nem csak jót jelent. Megpihenni jöttem. Venni egy szép házat, tanulni. Talán még a mágiába is beleártanám magam, noha eddig csak a kard forgatásához értettem.
*Mondja hosszasan.*
~Végtére is. Beszélgetünk nem? A legrosszabb esetben hülyének néz ha túl sokat beszélek. Inkább hülyének mintsem annak ami vagyok.~
*Gondolja magában. Hihetetlen mennyi önutálat tud megbújni egy emberben. Erre Yrish a legjobb példa. Amint eszébe jutnak ezek a gondolatok, próbálja tovább adni a hülyét, és szövegel mintha nem lenne holnap.*
-Apropó házvétel, meg fegyverforgatás. Bár tudnám honnan jutok egy kis pénzhez.
*Mondja, konkrét célozgatás nélkül. Pusztán eltereli gondolatit más irányokba. Aztán még pár szó esik a bagolyról, és ismét érdekesebb téma következik. A tündér rossz hírét emlegeti. Ez egyszerre nem túl hihető, és nagyon is az. Mint aki mit sem sejt az életről felkacag.*
-Hah! Rossz híred?
*Kérdezi hitetlenkedve. De közben szeme elárulhatja, ha a tündér elkapja a pillantást. Az imént megemlített nyílpuskára tekint, majd a tegezét keresi a szemével. Ha látja, gyorsan megsaccolja magában annak tartalmát darabszámra. Ha nem, akkor nincs mit tenni. Teszi a hülyét tovább. De természetesen a bemutatkozásra illedelmesen válaszol, bár még mindig hitetlenkedve mosolyog.*
-Lereen Gastrow. Örvendek.
*Amíg mondja kicsit megemelkedik a székből, mintha nemesi társaságban lenne, és felkéne állni, minden szavához. Természetesen ez nem az ő neve, de a név olyan mint egy ing. Bármikor cserélhető. Ha most a világ legtermészetesebb hangján azt mondaná hogy ő Trah Gredger, azt is elhinné egy átlag ember. Dacára annak hogy mind a két személy halott. Na de visszatér a tárgyhoz.*
-Miféle rossz híred van neked kedves Gombernyő?
*Érdekes fordulat jön a beszélgetésben. Igaz a férfi említette a város nevét, de nem gondolta, hogy ennyit kell majd bolygatnia a hegygerinc túloldalán történteket.*
-Nem. A várostól azért messzebb. Többedmagammal, egy kis.
*Itt félbemarad egy gondolatnyit a mondandója.*
~Hogy fejezzem be ezt a mondatot?~
*Ezt arca ugyan nem nagyon tükrözi, inkább mintha nem jutna eszébe a szó, kissé félrenéz mint aki gondolkodik és csak utána mondja*
-Szervezetben éltünk. Mint egy nagy család.
*Itt már nem tud parancsolni önmagának, egy leheletnyi szarkazmus, egy csipetnyi él csúszik a hanglejtésébe. Persze ez csak édes szépítése annak a mély, sötét utálatnak amit az iránt a hely iránt érez, ahol felnőtt, és élt eddig. Érzi hogy ezt magyarázni kell, ha álcát akar tartani, vagy csak nem akar teljesen bolondnak tűnni az idegen előtt.*
-Amolyan klán féle.
*Mondja, és ezzel le is akarja tudni a dolgot. Ez hangjából, és arcából teljesen kivehető. Mosolya lassan tűnik el arcáról. Nem fenyegető, ám kissé félelmetes arcot öltve így. Nem direkt. Ha nem húzza elő kedvesebb énjét, egyszerűen ilyen ábrázattal áldotta meg a sors. A bagoly mind e közben érdekesen viselkedik gazdájával, ami Yrish figyelmét nem kerüli el, csak még nem tudja minek a jele. Az állatok gyakran elárulják gazdájukat, ugyanis szeretetük miatt, nem képesek hazudni. Két nap és a férfi, minden gondolatot el tudna regélni ami a tündér fejében van, csupán azzal hogy állatát figyeli. Ilyenkor persze még gyenge az ismeretség. Nem is tulajdonít neki nagy jelentőséget. Már éppen elrévedne gondolataiban, mikor meghallja a tündér szavait.*
-Fáradt vándor vagyok én már. Nem látszik, de a hosszú élet nem csak jót jelent. Megpihenni jöttem. Venni egy szép házat, tanulni. Talán még a mágiába is beleártanám magam, noha eddig csak a kard forgatásához értettem.
*Mondja hosszasan.*
~Végtére is. Beszélgetünk nem? A legrosszabb esetben hülyének néz ha túl sokat beszélek. Inkább hülyének mintsem annak ami vagyok.~
*Gondolja magában. Hihetetlen mennyi önutálat tud megbújni egy emberben. Erre Yrish a legjobb példa. Amint eszébe jutnak ezek a gondolatok, próbálja tovább adni a hülyét, és szövegel mintha nem lenne holnap.*
-Apropó házvétel, meg fegyverforgatás. Bár tudnám honnan jutok egy kis pénzhez.
*Mondja, konkrét célozgatás nélkül. Pusztán eltereli gondolatit más irányokba. Aztán még pár szó esik a bagolyról, és ismét érdekesebb téma következik. A tündér rossz hírét emlegeti. Ez egyszerre nem túl hihető, és nagyon is az. Mint aki mit sem sejt az életről felkacag.*
-Hah! Rossz híred?
*Kérdezi hitetlenkedve. De közben szeme elárulhatja, ha a tündér elkapja a pillantást. Az imént megemlített nyílpuskára tekint, majd a tegezét keresi a szemével. Ha látja, gyorsan megsaccolja magában annak tartalmát darabszámra. Ha nem, akkor nincs mit tenni. Teszi a hülyét tovább. De természetesen a bemutatkozásra illedelmesen válaszol, bár még mindig hitetlenkedve mosolyog.*
-Lereen Gastrow. Örvendek.
*Amíg mondja kicsit megemelkedik a székből, mintha nemesi társaságban lenne, és felkéne állni, minden szavához. Természetesen ez nem az ő neve, de a név olyan mint egy ing. Bármikor cserélhető. Ha most a világ legtermészetesebb hangján azt mondaná hogy ő Trah Gredger, azt is elhinné egy átlag ember. Dacára annak hogy mind a két személy halott. Na de visszatér a tárgyhoz.*
-Miféle rossz híred van neked kedves Gombernyő?
13869. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-13 15:30:26
Üzenet elküldve: 2019-09-13 15:30:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Új arc//
-Pirtianes? *Néz kérdően társaságára.* A Föld Városa? Eléggé veszélyes egy hely. Elfről még nem is hallottam olyanról, aki szabadon érkezett abból a városból. *Úgy érzi, fel akarják ültetni, amiben kettő verziót lát. Az idegen vagy szökevény rab, vagy hazug. ~ Ha az első az igaz, akkor kiszolgáltathatnám valami pirtianesi paran... ~ Itt Nimerilre és Erdőmélyére gondol. Valóban nem lenne ésszerű tovább így viselkedni. ~ Talán pártfogásomba kéne vennem. ~ Fejezi be a gondolatmenetet, amit mindösszesen egy sóhajtással jelez. Nyxa kezébe bújik, észrevette gazdája érzelmi világát. Mërulon keserédesen mosolyog rá. További kérdést intéz a tehetős felé.*
-És mégis miért érkeztél Artheniorba? *A bagoly elismerésére bólint.*
-Valóban az. Nyxa különleges madár. *Majd hízelgésként újra a társa tollába dúr, aki jólesősen csukja be szemeit. Mikor azonban az elf kérdi, hogy ő is látogató e, a tündér felnevet.*
-Hogy én? Barátom, hát neked még nem jutott füledbe rossz hírem? ~ Már ha van és Nimeril pletykált. ~ Mërulon Saniclum vagyok! Gombernyő Mërulon, a másodszülött! *Írja körbe olyan pontosan származását, ahogyan csak tudja. Most már csak hátradől és várja a másik reakcióját. Ha az otthagyja, felmegy a szobájába. Ha nem, akkor Maerli folyratja a csevejt. Ha kiderülne, hogy harcos, talán fejlődésre invitálná, aztán busás fizetésért cserébe a kastély ostromához hívná. Ki tudja: ezeregy gondolat kavarog fejében és még ő sem ismeri mindet.*
-Pirtianes? *Néz kérdően társaságára.* A Föld Városa? Eléggé veszélyes egy hely. Elfről még nem is hallottam olyanról, aki szabadon érkezett abból a városból. *Úgy érzi, fel akarják ültetni, amiben kettő verziót lát. Az idegen vagy szökevény rab, vagy hazug. ~ Ha az első az igaz, akkor kiszolgáltathatnám valami pirtianesi paran... ~ Itt Nimerilre és Erdőmélyére gondol. Valóban nem lenne ésszerű tovább így viselkedni. ~ Talán pártfogásomba kéne vennem. ~ Fejezi be a gondolatmenetet, amit mindösszesen egy sóhajtással jelez. Nyxa kezébe bújik, észrevette gazdája érzelmi világát. Mërulon keserédesen mosolyog rá. További kérdést intéz a tehetős felé.*
-És mégis miért érkeztél Artheniorba? *A bagoly elismerésére bólint.*
-Valóban az. Nyxa különleges madár. *Majd hízelgésként újra a társa tollába dúr, aki jólesősen csukja be szemeit. Mikor azonban az elf kérdi, hogy ő is látogató e, a tündér felnevet.*
-Hogy én? Barátom, hát neked még nem jutott füledbe rossz hírem? ~ Már ha van és Nimeril pletykált. ~ Mërulon Saniclum vagyok! Gombernyő Mërulon, a másodszülött! *Írja körbe olyan pontosan származását, ahogyan csak tudja. Most már csak hátradől és várja a másik reakcióját. Ha az otthagyja, felmegy a szobájába. Ha nem, akkor Maerli folyratja a csevejt. Ha kiderülne, hogy harcos, talán fejlődésre invitálná, aztán busás fizetésért cserébe a kastély ostromához hívná. Ki tudja: ezeregy gondolat kavarog fejében és még ő sem ismeri mindet.*
13868. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-12 21:51:55
Üzenet elküldve: 2019-09-12 21:51:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Új arc//
*Érdekes dolgok történnek körülötte. Először is megbizonyosodik maga is a nyílpuska látványáról. Kissé gyermetegnek tartja a fegyverek mutogatását, de nem ez lenne az első farkas báránybőrben. Hisz a tündérnek. Nem szereti alábecsülni a körülötte lévőket. Még egyszer megélesíti az érzékeit mielőtt hosszabb beszélgetésbe kezd.*
~Olaj. Lámpásé. Sülthús, és bor szag. Két fegyveres a szomszédos asztalnál, két teljesen részeg a másik oldalon, amitől a fegyveresek sem állnak messze. Azt hiszem, nem lehet nagy baj.~
*Megpróbálja csillapítani az aggodalmát. Nem akar űzött vadnak tűnni.*
-Remek fegyver. Távolságtartó, és pontos.
*Mondja elismerően. Fontos az ésszerű, és körültekintő fegyverválasztás. Maga sem hagyja el az ilyesmit. Éppen elgondolkozik kissé, fegyver, és annak forgatójának összhangján, mikor érkezik a kérdés. Nem éri meglepetésként, nyugodtan megrázza a fejét.*
-Nem, én messzebbről jöttem. Pirtianestől délre az erdőben éltem eleddig, de ez most változni fog. Letelepedési szándékkal érkeztem ide.
*Mondja a kicsit túlságosan is személyes információkat. Azt gondolja a túlzott kitárulkozással nem kelt gyanút, illetve lehet segítségére is lehet az apró szerzet. Még mindig nem tudja hogy, és miként szerezzen munkát, és azt sem van e itt harcosoknak való feladat. Városi őrség, vagy valami. Esetleg egy kísérni való karaván, vagy védelmet kérő nemes úr. Hirtelen a madár egyik szeme rá mered. Kissé ijesztőbb látvány ugyan, de Yrish csak elmosolyodik. A gyorsan érkező magyarázatot nem tudja hova tenni, egy pillanatra ki is zökken szerepéből, és egy szemöldök felemelés keretében megráncolja eddig szinte mosolyra szobrozódott arcát.*
~Egyre érdekesebb ez a kis tündér.~
*Gondolja magában. A bagolyra tekint majd vissza a gazdájára. És annak ellenére, mintha arca nem árulta volna el érdeklődését, hidegen mondja.*
-Ettől még szép.
*És mintha ezzel meg is válaszolta volna magának a rengeteg felgyülemlett kérdését, tovább görgeti a beszélgetést.*
-Te pedig mi járatban? Netán te is utazó lennél?
*Érdekes dolgok történnek körülötte. Először is megbizonyosodik maga is a nyílpuska látványáról. Kissé gyermetegnek tartja a fegyverek mutogatását, de nem ez lenne az első farkas báránybőrben. Hisz a tündérnek. Nem szereti alábecsülni a körülötte lévőket. Még egyszer megélesíti az érzékeit mielőtt hosszabb beszélgetésbe kezd.*
~Olaj. Lámpásé. Sülthús, és bor szag. Két fegyveres a szomszédos asztalnál, két teljesen részeg a másik oldalon, amitől a fegyveresek sem állnak messze. Azt hiszem, nem lehet nagy baj.~
*Megpróbálja csillapítani az aggodalmát. Nem akar űzött vadnak tűnni.*
-Remek fegyver. Távolságtartó, és pontos.
*Mondja elismerően. Fontos az ésszerű, és körültekintő fegyverválasztás. Maga sem hagyja el az ilyesmit. Éppen elgondolkozik kissé, fegyver, és annak forgatójának összhangján, mikor érkezik a kérdés. Nem éri meglepetésként, nyugodtan megrázza a fejét.*
-Nem, én messzebbről jöttem. Pirtianestől délre az erdőben éltem eleddig, de ez most változni fog. Letelepedési szándékkal érkeztem ide.
*Mondja a kicsit túlságosan is személyes információkat. Azt gondolja a túlzott kitárulkozással nem kelt gyanút, illetve lehet segítségére is lehet az apró szerzet. Még mindig nem tudja hogy, és miként szerezzen munkát, és azt sem van e itt harcosoknak való feladat. Városi őrség, vagy valami. Esetleg egy kísérni való karaván, vagy védelmet kérő nemes úr. Hirtelen a madár egyik szeme rá mered. Kissé ijesztőbb látvány ugyan, de Yrish csak elmosolyodik. A gyorsan érkező magyarázatot nem tudja hova tenni, egy pillanatra ki is zökken szerepéből, és egy szemöldök felemelés keretében megráncolja eddig szinte mosolyra szobrozódott arcát.*
~Egyre érdekesebb ez a kis tündér.~
*Gondolja magában. A bagolyra tekint majd vissza a gazdájára. És annak ellenére, mintha arca nem árulta volna el érdeklődését, hidegen mondja.*
-Ettől még szép.
*És mintha ezzel meg is válaszolta volna magának a rengeteg felgyülemlett kérdését, tovább görgeti a beszélgetést.*
-Te pedig mi járatban? Netán te is utazó lennél?
13867. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-12 17:44:56
Üzenet elküldve: 2019-09-12 17:44:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Új arc//
*Az elf hidegnek tűnik. Mërulon meg paranoiás Erdőmélye óta. Igaz, nem egy hibátlan teremtés, sőt, jelenleg félelme mindennél erősebb. Le akarja végre tudni a kastély visszaszerzését, hátha akkor végre megnyugszik a lelke. A hosszúéletű rá tereli figyelmét, majd kérdést tesz fel. Arra gondol, mikor sűrű szitkok közepette meglőtte a társát. ~ Inkább én jelentek veszélyt a városra, barátom. ~ Válaszra nyitja a száját.*
-Ha te tudnád, hogy mennyire elkerülnek azok engem! Valóban nem vagyok egy égimeszelő, de teljesen védtelen sem. *Azzal számszeríjára mutat. Az illetőt felméri. Nemeself lehet, legalábbis Maerli annak könyvelte el. ~ Hátha ismer zsoldosokat is. Először azonban felmérem, honnan jött. ~ Visszakérdez.*
-Tán te is artheniori vagy? *Közben Nyxa fejét simogatja. Baglya szeme kitágul, a szellem lakta része az idegenre mered. Eléggé kísérteties látvány, bár a tündér magyarázkodni próbál.*
-Kérlek, ne vedd magadra, nem gonosz. Történt vele egy átalakulás nemrégiben. Szellem lakik fél szemében. *Mosolyog nyájasan és továbbra is az asztalt nézi. Még mindig nem találta meg a célját, s csípője ide vagy oda, el kell indulnia Holdvégbe, mert nem tudni, mikor dönt úgy a sógor, hogy ő lép inkább először.*
*Az elf hidegnek tűnik. Mërulon meg paranoiás Erdőmélye óta. Igaz, nem egy hibátlan teremtés, sőt, jelenleg félelme mindennél erősebb. Le akarja végre tudni a kastély visszaszerzését, hátha akkor végre megnyugszik a lelke. A hosszúéletű rá tereli figyelmét, majd kérdést tesz fel. Arra gondol, mikor sűrű szitkok közepette meglőtte a társát. ~ Inkább én jelentek veszélyt a városra, barátom. ~ Válaszra nyitja a száját.*
-Ha te tudnád, hogy mennyire elkerülnek azok engem! Valóban nem vagyok egy égimeszelő, de teljesen védtelen sem. *Azzal számszeríjára mutat. Az illetőt felméri. Nemeself lehet, legalábbis Maerli annak könyvelte el. ~ Hátha ismer zsoldosokat is. Először azonban felmérem, honnan jött. ~ Visszakérdez.*
-Tán te is artheniori vagy? *Közben Nyxa fejét simogatja. Baglya szeme kitágul, a szellem lakta része az idegenre mered. Eléggé kísérteties látvány, bár a tündér magyarázkodni próbál.*
-Kérlek, ne vedd magadra, nem gonosz. Történt vele egy átalakulás nemrégiben. Szellem lakik fél szemében. *Mosolyog nyájasan és továbbra is az asztalt nézi. Még mindig nem találta meg a célját, s csípője ide vagy oda, el kell indulnia Holdvégbe, mert nem tudni, mikor dönt úgy a sógor, hogy ő lép inkább először.*
13866. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-11 21:32:52
Üzenet elküldve: 2019-09-11 21:32:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Új arc//
*Szemei töretlenül az állatra merednek. Hallja a kérdést, és továbbra sem fordítja el tekintetét a szép madárról.*
-Meglehetősen.
*Mondja, miközben bólint.*
-Nagyon szép, és egyedi.
*Mondja, és észre sem veszi milyen gondok, gondolatok környékezik most a beszélgetőtársát. Mondjuk ez ordítva is így van. Ha tudnák, hogy mind a kettejüket a múltja bántja ennyire talán mélyebb barátságot is köthetnének. Yrish ezzel ellentétben azt a mosolyát veszi fel, ami olyan mint a tavaszi hajnal. Kellemes, de hideg. Hangja továbbra is barátságos, éppen csak kissé távolság tartó, mikor kérdi.*
-Nem veszélyes hely Arthenior egy magad fajtának? Nem mintha kételkednék abban hogy meg tudod-e védeni magad, de a termeted miatt gyakran rablók célpontja lehetsz.
*Nem a legkellemesebb beszélgetés indító. Ezt ő is tudja. Nem is a társalgás nagymestere a férfi, és nem is volt soha. Hogy a kényelmetlen témát kicsit feloldja, áthelyezi tekintete fókuszát a madárról a tündérre.*
*Szemei töretlenül az állatra merednek. Hallja a kérdést, és továbbra sem fordítja el tekintetét a szép madárról.*
-Meglehetősen.
*Mondja, miközben bólint.*
-Nagyon szép, és egyedi.
*Mondja, és észre sem veszi milyen gondok, gondolatok környékezik most a beszélgetőtársát. Mondjuk ez ordítva is így van. Ha tudnák, hogy mind a kettejüket a múltja bántja ennyire talán mélyebb barátságot is köthetnének. Yrish ezzel ellentétben azt a mosolyát veszi fel, ami olyan mint a tavaszi hajnal. Kellemes, de hideg. Hangja továbbra is barátságos, éppen csak kissé távolság tartó, mikor kérdi.*
-Nem veszélyes hely Arthenior egy magad fajtának? Nem mintha kételkednék abban hogy meg tudod-e védeni magad, de a termeted miatt gyakran rablók célpontja lehetsz.
*Nem a legkellemesebb beszélgetés indító. Ezt ő is tudja. Nem is a társalgás nagymestere a férfi, és nem is volt soha. Hogy a kényelmetlen témát kicsit feloldja, áthelyezi tekintete fókuszát a madárról a tündérre.*
13865. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-11 21:14:44
Üzenet elküldve: 2019-09-11 21:14:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Új arc//
*Mërulon csak néz meredten maga elé, s szinte senkivel sem törődne. Múltján rágódik, annak legtökéletesebb, legszomorúbb arckifejezésével, vállán felemás szemű, újabban rakoncátlankodó baglyával, mikor egy ismeretlen, mégis kedves hang szólítja meg. A romlott tündér felszegezi tekintetét és egy fiatal elfet pillant meg. Mosolyog, s válaszol.*
-Természetesen. *Válaszolja, azzal tovább mered maga elé. Úgy véli, valamiért ellenszenves lett a városban, legalábbis a Pintyben történtek miatt ezt gondolja. Nyxa eddig nem jelentett gondot senkinek. ~ Talán Nimeril terjesztett el rólam valami pletykát? Vagy maga Fäenro? ~ Gondolja túl a dolgokat. Megint ott tart, mint Erdőmélyén: csomót keres minden kákán. Persze ez csak belül folyik le benne, kívülre semmit sem mer mutatni. A szemlélődő csak egy unottan mosolygó virágbanszületettet pillanthat meg, ha Mërulonra néz. A tündér kérdezni akar valamit, de nem tudja, mit. ~ Lehet, hogy ő a kölyök felettese? Netán orgyilkos? Verőember a Kósza Pintyből? ~ Futnak át az indokolatlan talányok fején. Addig az előtte ülő Nyxát méregeti. ~ Ez jó kezdés! ~ Gondolja. A bagoly most úgyis nyugodtan ül, kitűnő téma beszélgetéshez.*
-Tetszik a baglyom? *Kérdezi lágy hangján, megsimogatva a madár fejét.*
*Mërulon csak néz meredten maga elé, s szinte senkivel sem törődne. Múltján rágódik, annak legtökéletesebb, legszomorúbb arckifejezésével, vállán felemás szemű, újabban rakoncátlankodó baglyával, mikor egy ismeretlen, mégis kedves hang szólítja meg. A romlott tündér felszegezi tekintetét és egy fiatal elfet pillant meg. Mosolyog, s válaszol.*
-Természetesen. *Válaszolja, azzal tovább mered maga elé. Úgy véli, valamiért ellenszenves lett a városban, legalábbis a Pintyben történtek miatt ezt gondolja. Nyxa eddig nem jelentett gondot senkinek. ~ Talán Nimeril terjesztett el rólam valami pletykát? Vagy maga Fäenro? ~ Gondolja túl a dolgokat. Megint ott tart, mint Erdőmélyén: csomót keres minden kákán. Persze ez csak belül folyik le benne, kívülre semmit sem mer mutatni. A szemlélődő csak egy unottan mosolygó virágbanszületettet pillanthat meg, ha Mërulonra néz. A tündér kérdezni akar valamit, de nem tudja, mit. ~ Lehet, hogy ő a kölyök felettese? Netán orgyilkos? Verőember a Kósza Pintyből? ~ Futnak át az indokolatlan talányok fején. Addig az előtte ülő Nyxát méregeti. ~ Ez jó kezdés! ~ Gondolja. A bagoly most úgyis nyugodtan ül, kitűnő téma beszélgetéshez.*
-Tetszik a baglyom? *Kérdezi lágy hangján, megsimogatva a madár fejét.*
13864. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-11 20:57:43
Üzenet elküldve: 2019-09-11 20:57:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szálláshely//
*Ismételten a zár alkatrészeinek halk zajai nyugtatják meg annyira, hogy kicsit leereszthesse mindig éles érzékszerveit. Hogy kicsit lazítson a figyelmén. Hihetetlen mennyi munkával jár, hogy az ember aki rossz volt, valahogy a jó útra keveredjen.*
~Mintha vámot kéne fizetni a lelkünk tisztaságához vezető úton.~
*Gondolja, szinte költőien, majd félhangosan hozzáteszi.*
-De ilyen véres összeget?
*Gondol ezzel a múltjának hátra hagyásáért szükségesen hátrahagyott áldozataira. Persze az összes szörnyűség amit az előtt művelt, meg sem közelíti azt a számot, amit azon a napon menekülés közben összesrófolt. Elűzi az ilyes fajta gondolatait. Nem tesznek jót. A rémálmok sem hagyják békén azóta a nap óta. Legalább ébren ne azon járjon az esze. El is terelné a figyelmét valamivel. Megfordul a fejében az étel gondolata. Az a kis hideg élelem, amit magával hozott, pont elég egy vacsorára. Az ágyon ülve fogyasztja el azt a pár szelet szárított, sós húst, meg azt a kis lepényszerű kenyeret. A száraz, sós étel kesernyés ízt hagy Yrish szájában, és nem űzi el a véres éjszakák gondolatait. Egy gyenge verejték gurul le a homlokán, amit járomcsontjára érve letöröl inge ujjával. Még ha vissza is térne régi munkájához sem lenne már a régi. Már csak a rejtőzködéstől is így kikészül. Kinyújtja ujjait a két kezén, miközben térdén könyökölve ül az ágy peremén. Remeg. Ami örömlánynál az első ősz hajszál, vagy harcosnál az első félelemtől izgatott szívdobbanás, nála az első kézremegés. Már nincsenek kötélből az idegei. Idegességre, és kézremegésre is van ellenszer. Noha egyiket sem orvosolja az ital, de legalább nem gondol rájuk az ember részegen. Yrish megrázza a fejét. Nem szokott inni, de most megérdemel egy kupa bort. Némi hezitálás után ugyan, de a megszokott apró zajokat hallja az ajtó belsejéből. Bezárta, és célba veszi a lépcsőt.*
//Nyílt//
*Leérve meglátja, hogy miért is mondta azt a vándor pár napja hogy mindenképpen jöjjön be ide.*
~Valóban ez a legjobb hely, ha ilyen sokan vannak.~
*Mondja magának Yrish, ahogy világoskék szemei végig futnak az asztalokon. Nincs üres asztal. Kénytelen fordul a söntéshez, ami pont mint azt várta, szintén megközelíthetetlen. Nincs mit tenni. Szinte már el is fogadja hogy társasága lesz az nap estére. Már csak a kérdés hogy ki. Nagy a választék, és a férfinek nincs kedve akárkihez. Szereti a nyugalmat. Ahogy immáron tüzetesebben nézi a sokaságot feltűnik neki egy asztal ahol egy fiú ücsörög egyedül, magába mélyedve. Nem látja az arcát. Már csak az asztalhoz közeledve veszi ki a vonásait. Innen már látja azt is, hogy nem gyermekről van szó, hanem tündérről. Ráadásul egy bagollyal. Érdekes látvány, és mindenesetre a legnyugalmasabb társaságnak ígérkezik, a részegek, és harcosok között.*
-Szabad lesz?
*Kérdezi a tündér háta mögött állva. Kellemes, barátságos hangja nem tölti be a teret, szinte csak a célszemély hallhatja. Nem vár választ. Azonban a legnagyobb udvariassággal mosolyog, és biccent mikor leül. A bor még ráér számára. Most a társaság jobban érdekli. Ha az ismeretlen tündér az asztal túlvégén nem szólal meg, akkor Yrish csak a baglyot nézi, amíg valami meg nem töri a csendet.*
*Ismételten a zár alkatrészeinek halk zajai nyugtatják meg annyira, hogy kicsit leereszthesse mindig éles érzékszerveit. Hogy kicsit lazítson a figyelmén. Hihetetlen mennyi munkával jár, hogy az ember aki rossz volt, valahogy a jó útra keveredjen.*
~Mintha vámot kéne fizetni a lelkünk tisztaságához vezető úton.~
*Gondolja, szinte költőien, majd félhangosan hozzáteszi.*
-De ilyen véres összeget?
*Gondol ezzel a múltjának hátra hagyásáért szükségesen hátrahagyott áldozataira. Persze az összes szörnyűség amit az előtt művelt, meg sem közelíti azt a számot, amit azon a napon menekülés közben összesrófolt. Elűzi az ilyes fajta gondolatait. Nem tesznek jót. A rémálmok sem hagyják békén azóta a nap óta. Legalább ébren ne azon járjon az esze. El is terelné a figyelmét valamivel. Megfordul a fejében az étel gondolata. Az a kis hideg élelem, amit magával hozott, pont elég egy vacsorára. Az ágyon ülve fogyasztja el azt a pár szelet szárított, sós húst, meg azt a kis lepényszerű kenyeret. A száraz, sós étel kesernyés ízt hagy Yrish szájában, és nem űzi el a véres éjszakák gondolatait. Egy gyenge verejték gurul le a homlokán, amit járomcsontjára érve letöröl inge ujjával. Még ha vissza is térne régi munkájához sem lenne már a régi. Már csak a rejtőzködéstől is így kikészül. Kinyújtja ujjait a két kezén, miközben térdén könyökölve ül az ágy peremén. Remeg. Ami örömlánynál az első ősz hajszál, vagy harcosnál az első félelemtől izgatott szívdobbanás, nála az első kézremegés. Már nincsenek kötélből az idegei. Idegességre, és kézremegésre is van ellenszer. Noha egyiket sem orvosolja az ital, de legalább nem gondol rájuk az ember részegen. Yrish megrázza a fejét. Nem szokott inni, de most megérdemel egy kupa bort. Némi hezitálás után ugyan, de a megszokott apró zajokat hallja az ajtó belsejéből. Bezárta, és célba veszi a lépcsőt.*
//Nyílt//
*Leérve meglátja, hogy miért is mondta azt a vándor pár napja hogy mindenképpen jöjjön be ide.*
~Valóban ez a legjobb hely, ha ilyen sokan vannak.~
*Mondja magának Yrish, ahogy világoskék szemei végig futnak az asztalokon. Nincs üres asztal. Kénytelen fordul a söntéshez, ami pont mint azt várta, szintén megközelíthetetlen. Nincs mit tenni. Szinte már el is fogadja hogy társasága lesz az nap estére. Már csak a kérdés hogy ki. Nagy a választék, és a férfinek nincs kedve akárkihez. Szereti a nyugalmat. Ahogy immáron tüzetesebben nézi a sokaságot feltűnik neki egy asztal ahol egy fiú ücsörög egyedül, magába mélyedve. Nem látja az arcát. Már csak az asztalhoz közeledve veszi ki a vonásait. Innen már látja azt is, hogy nem gyermekről van szó, hanem tündérről. Ráadásul egy bagollyal. Érdekes látvány, és mindenesetre a legnyugalmasabb társaságnak ígérkezik, a részegek, és harcosok között.*
-Szabad lesz?
*Kérdezi a tündér háta mögött állva. Kellemes, barátságos hangja nem tölti be a teret, szinte csak a célszemély hallhatja. Nem vár választ. Azonban a legnagyobb udvariassággal mosolyog, és biccent mikor leül. A bor még ráér számára. Most a társaság jobban érdekli. Ha az ismeretlen tündér az asztal túlvégén nem szólal meg, akkor Yrish csak a baglyot nézi, amíg valami meg nem töri a csendet.*
13863. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-11 13:25:55
Üzenet elküldve: 2019-09-11 13:25:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Mërulon leggyorsabb sebességével vágtázik át a Szegénynegyeden és a Főtéren, egyenesen a Pegazusig. A tündét ennek ellenére is igen hosszú időt tölt a sétálgatással. Félti Fäenrot, mégis csak most fogadta fiának és mind a lány, mind Caldorcor nagyon félelmetesnek látszanak. ~ Igazi felkapaszkodott alvilági behatásuk van. ~ Könyveli el magában őket. Talán ennyire még kedves sógorától sem tartott. Ezektől kirázta a hideg. Nem tervez törzsvendégnek lenni a Kósza Pintyben.*
-Meg persze veled sem szimpatizáltak. *Mondja Nyxának, fején simogatva tollait. Leül egy asztalhoz, aztán elmereng gondolataiban.*
*Mërulon leggyorsabb sebességével vágtázik át a Szegénynegyeden és a Főtéren, egyenesen a Pegazusig. A tündét ennek ellenére is igen hosszú időt tölt a sétálgatással. Félti Fäenrot, mégis csak most fogadta fiának és mind a lány, mind Caldorcor nagyon félelmetesnek látszanak. ~ Igazi felkapaszkodott alvilági behatásuk van. ~ Könyveli el magában őket. Talán ennyire még kedves sógorától sem tartott. Ezektől kirázta a hideg. Nem tervez törzsvendégnek lenni a Kósza Pintyben.*
-Meg persze veled sem szimpatizáltak. *Mondja Nyxának, fején simogatva tollait. Leül egy asztalhoz, aztán elmereng gondolataiban.*
13862. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-10 16:06:45
Üzenet elküldve: 2019-09-10 16:06:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Be is nyit a nagy fa ajtón. A kőépületnek étel és sör szaga van. Ez értelmet is nyer, mikor körbe pillant az asztalokon. Tovább halad egészen a pultig. A megszokás vezeti a tekintetét végig mindenkin. Fejében feljegyezi az összes olyan információt, amit kell. Hányan, merről, és mivel. Már felhagyott az ilyesmivel, nem számít támadásra, de sosem lehet azt tudni. Meg ugye, gyakorlat a mestert, meg a többi, szerinte egyébként teljesen elcsépelt, felesleges szólások. A csapos éppen egy másik vendéget szolgál ki. Barátságos mosollyal, és türelmesen vár a sorára. Addig körbe néz mit is lehet itt kapni. Asztalokon különböző italok, és ételek sorakoznak. Az italt nem szívleli különösebben, étele pedig még maradt az útról. Azt elfogyaszthatja a szobájában, és pénzt sem kell érte költeni. Egyszer csak elszólítja a pultos. Ő maga illedelmesen köszön. És azzal bérel magának egy szobát Szobát 2 napra. A 28 aranyat leteszi a pultra, és nyúl is a kulcsért. A lépcső felé veszi az irányt. És azzal felmegy a szobájába.*
//Szálláshely//
*A halk kattanás, amit a zár apró szerkezetének mozgása okoz, meglehetősen sok gondolatot elűz a férfi fejéből. Holott ha rátalálnak akik üldözik, nem az a parányi záracska állítja meg őket. Mégis mennyivel jobb érzete van az embernek. Yrishnek mindenképp. Csomagját az ágy mellé teszi, amellé meg a csizmát. Elfekszik az ágyon. Nem egy palota, vagy éppen gondosan takarított úri szoba, de ennyi utazás után neki éppen megteszi. Tart egy lélegzetvételnyi pihenőt.*
~Biztos van itt egy hely ahol meg lehet fürdeni.~
*Futott át a gondolat, ahogy meglátta karján az utca porát. Talán arra is van lehetősége, hogy az ingén mosson egyet. Néhány tétova gondolat után elhagyja a szobát. Az ajtót finom mozdulattal betolja, majd alig várja, hogy hallja a finom kattanásokat. A kulcsot zsebre rakva, a fürdőházat keresve lépdel le a lépcsőkön.*
//Fürdőház//
*Egyeseknek különös lehet, hogy milyen biztosan mozog olykor idegen helyen. Pár perc alatt az öltözőben van, ahol megválik ruhadarabjaitól. Lánc inge alól előbújik sápadt, sebhelyekkel tarkított teste. Az első kád tele meleg vízzel, és három kövér pasassal, így azt nem is kockáztatja. A második viszont telitalálat. Üres. Szálkás izomzata szinte fellélegez a hosszú hajsza után. Régóta nem pihent. Kicsit hagyja, hagy frissüljenek fel a tagjai. Egy ujjnyi gyertya leégett volna mire Yrish befejezi a fürdőjét, és ruháit is kimossa. Immáron frissen és tisztán indul vissza a szobájába. Valami meleg önti el a lelkét. Olyan érzés számára, mint a meleg víz a testének, csak ez az egész lényét áthatja. A nyugalom. Fáradt harcos ő már. Holott fiatalnak tűnik, elég sok telet megélt már. Faja végett ezeket az éveket meg se érzi, de ha végig veszi mennyi szörnyűséget tett és látott, néha elborzad, hogy ez mind egy élet munkája. Aztán ha abba is belegondol, mit meg nem tett, hogy ezt hátra hagyja, akkor rájön, hogy megérdemli a nyugalmat és a tiszta lapot. Talán ha egy átlagos jó ember lesz. Esetleg csak egy egyszerű városlakó, aki segít másokon, egyensúlyba hozhatja élete mérlegét. Ekkor újra a szobájához ér.*
A lépcső felé veszi az irányt. És azzal felmegy a szobájába.*//Szálláshely//
*A halk kattanás, amit a zár apró szerkezetének mozgása okoz, meglehetősen sok gondolatot elűz a férfi fejéből. Holott ha rátalálnak akik üldözik, nem az a parányi záracska állítja meg őket. Mégis mennyivel jobb érzete van az embernek. Yrishnek mindenképp. Csomagját az ágy mellé teszi, amellé meg a csizmát. Elfekszik az ágyon. Nem egy palota, vagy éppen gondosan takarított úri szoba, de ennyi utazás után neki éppen megteszi. Tart egy lélegzetvételnyi pihenőt.*
~Biztos van itt egy hely ahol meg lehet fürdeni.~
*Futott át a gondolat, ahogy meglátta karján az utca porát. Talán arra is van lehetősége, hogy az ingén mosson egyet. Néhány tétova gondolat után elhagyja a szobát. Az ajtót finom mozdulattal betolja, majd alig várja, hogy hallja a finom kattanásokat. A kulcsot zsebre rakva, a fürdőházat keresve lépdel le a lépcsőkön.*
//Fürdőház//
*Egyeseknek különös lehet, hogy milyen biztosan mozog olykor idegen helyen. Pár perc alatt az öltözőben van, ahol megválik ruhadarabjaitól. Lánc inge alól előbújik sápadt, sebhelyekkel tarkított teste. Az első kád tele meleg vízzel, és három kövér pasassal, így azt nem is kockáztatja. A második viszont telitalálat. Üres. Szálkás izomzata szinte fellélegez a hosszú hajsza után. Régóta nem pihent. Kicsit hagyja, hagy frissüljenek fel a tagjai. Egy ujjnyi gyertya leégett volna mire Yrish befejezi a fürdőjét, és ruháit is kimossa. Immáron frissen és tisztán indul vissza a szobájába. Valami meleg önti el a lelkét. Olyan érzés számára, mint a meleg víz a testének, csak ez az egész lényét áthatja. A nyugalom. Fáradt harcos ő már. Holott fiatalnak tűnik, elég sok telet megélt már. Faja végett ezeket az éveket meg se érzi, de ha végig veszi mennyi szörnyűséget tett és látott, néha elborzad, hogy ez mind egy élet munkája. Aztán ha abba is belegondol, mit meg nem tett, hogy ezt hátra hagyja, akkor rájön, hogy megérdemli a nyugalmat és a tiszta lapot. Talán ha egy átlagos jó ember lesz. Esetleg csak egy egyszerű városlakó, aki segít másokon, egyensúlyba hozhatja élete mérlegét. Ekkor újra a szobájához ér.*
13861. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2019-09-07 23:41:49
Üzenet elküldve: 2019-09-07 23:41:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csatahajó//
- Nem a mágusok teszik, hanem a könyvek. Egyébként meg foglalkozom veled, ha nem is folyamatosan.
*Meg sem lepi, hogy Nozarin túloz, hiszen annak a mestere. Karheia csak mosolyogva, kissé lemondóan csóválja a fejét ennek a ténynek a tudatában. Lehet, hogy többet töltött tanulással, mint kellett volna, és ami elszomorítóbb, hogy nem is igazán látja még az eredményét.*
- De természetesen most Nozarin nap van, és ezzel remélem kárpótolni tudom szegény, elhanyagolt kedvesemet.
*Nozarintól eltanult módon kicsit játszadozik hangszínével, hogy ő is drámai legyen, ha már ilyen jellegű kacérkodásokkal próbálkozik szeretett bárdja.*
- Egyébként az uram semmihez sem túl buta, sőt, túl éles is az esze, ezzel pedig tisztában is van. Veszélyes kombináció.
*Mind közelebb hajol, hogy úgy suttogva hízelegjen szívszerelmének, közben pedig mutatóujjával ritmusosan dobolgatva Nozarin orrának búbján.*
- Mesterien hízelegsz, te csibész.
*A tőle már megszokott kissé szemérmetes módon fejét lehajtva mosolyog, ám szemei pajkosan csillognak, kifejezve tetszését a bók felé, és esetleg ösztönözve a férfit arra, hogy folytassa. A szavak pedig fizikai gesztusokká fejlődnek, ami még inkább kedvére van Karheiának.*
- Jó-jó, nem gondolom túl.
*Biccent egyet megerősítve kijelentését, leginkább saját maga számára. Mivel állandó jelleggel szeretne megfelelni Nozarinnak, ezért folyamatosan egy felfokozott, stresszes állapotban van, de főleg tanácstalanságban. Ezt igyekszik leküzdeni, és kissé felszabadulni. Úgy tűnik ez is elérkezik lassan, és nem gondolja túl a döntést, ahogy azt Nozarin kéri tőle. Meg is rendeli a Ullamar söröket, és kifizeti értük a 22 aranyat. *
- Valójában egyelőre kissé lehangoló. Nem akarok hálátlan lenni, meg azonnal mindent, csak rengeteg munkával jár, és nem túl kifizetődő jelenleg. Idővel biztos változik ez, eddig viszont nem tudok sokkal többet, mint előtte.
*Megvonja vállait, miközben határozottan megfogja a korsót, és Nozarin felé nyújtja, hogy koccinthasson vele.*
- De persze hálás vagyok. Nagyon szép hely Synmira, és a könyvtár is fantasztikus. Olyan rég olvastam, azt hittem elfelejtettem, hogy kell.
*Hümmögve elmerül gondolataiban. Egyrészt a varázslólét nehézségeit illetően, illetve a fogadás ötletein gondolkodik. Több is eszébe jut, de mind alkalmatlannak bizonyulnak.*
- Mit szólsz amúgy a késdobáláshoz?
*Számára tetszetős, mert úgy véli nagyjából talán ebben a leginkább egyenlőek az esélyeik azok közül, amik eszébe jutottak.*
//Csatahajó//
- Nem a mágusok teszik, hanem a könyvek. Egyébként meg foglalkozom veled, ha nem is folyamatosan.
*Meg sem lepi, hogy Nozarin túloz, hiszen annak a mestere. Karheia csak mosolyogva, kissé lemondóan csóválja a fejét ennek a ténynek a tudatában. Lehet, hogy többet töltött tanulással, mint kellett volna, és ami elszomorítóbb, hogy nem is igazán látja még az eredményét.*
- De természetesen most Nozarin nap van, és ezzel remélem kárpótolni tudom szegény, elhanyagolt kedvesemet.
*Nozarintól eltanult módon kicsit játszadozik hangszínével, hogy ő is drámai legyen, ha már ilyen jellegű kacérkodásokkal próbálkozik szeretett bárdja.*
- Egyébként az uram semmihez sem túl buta, sőt, túl éles is az esze, ezzel pedig tisztában is van. Veszélyes kombináció.
*Mind közelebb hajol, hogy úgy suttogva hízelegjen szívszerelmének, közben pedig mutatóujjával ritmusosan dobolgatva Nozarin orrának búbján.*
- Mesterien hízelegsz, te csibész.
*A tőle már megszokott kissé szemérmetes módon fejét lehajtva mosolyog, ám szemei pajkosan csillognak, kifejezve tetszését a bók felé, és esetleg ösztönözve a férfit arra, hogy folytassa. A szavak pedig fizikai gesztusokká fejlődnek, ami még inkább kedvére van Karheiának.*
- Jó-jó, nem gondolom túl.
*Biccent egyet megerősítve kijelentését, leginkább saját maga számára. Mivel állandó jelleggel szeretne megfelelni Nozarinnak, ezért folyamatosan egy felfokozott, stresszes állapotban van, de főleg tanácstalanságban. Ezt igyekszik leküzdeni, és kissé felszabadulni. Úgy tűnik ez is elérkezik lassan, és nem gondolja túl a döntést, ahogy azt Nozarin kéri tőle. Meg is rendeli a Ullamar söröket, és kifizeti értük a 22 aranyat.
*- Valójában egyelőre kissé lehangoló. Nem akarok hálátlan lenni, meg azonnal mindent, csak rengeteg munkával jár, és nem túl kifizetődő jelenleg. Idővel biztos változik ez, eddig viszont nem tudok sokkal többet, mint előtte.
*Megvonja vállait, miközben határozottan megfogja a korsót, és Nozarin felé nyújtja, hogy koccinthasson vele.*
- De persze hálás vagyok. Nagyon szép hely Synmira, és a könyvtár is fantasztikus. Olyan rég olvastam, azt hittem elfelejtettem, hogy kell.
*Hümmögve elmerül gondolataiban. Egyrészt a varázslólét nehézségeit illetően, illetve a fogadás ötletein gondolkodik. Több is eszébe jut, de mind alkalmatlannak bizonyulnak.*
- Mit szólsz amúgy a késdobáláshoz?
*Számára tetszetős, mert úgy véli nagyjából talán ebben a leginkább egyenlőek az esélyeik azok közül, amik eszébe jutottak.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18861-18880 , 18871-18890