//Második szál//
//Zaratinate Roentra//
- Vagy úgy. *jegyzi meg* De a kalapot mégis kirakjátok, dacára annak, hogy állításod töredéke annak, amit kerestek egy nagyobb fellépéssel, és egyébként nem is számít, hogy beleraknak valamennyit, vagy raknak-e bele egyáltalán. Szimbolizáljon itt a kalap minden adománybefogadó dolgot a földdel bezárólag. Titeket az tesz a legboldogabbá, hogy zenélhettek a közönségnek, és ezt örömmel teszitek önzetlenül. Biztos jobban értékelnék ezt a bizonyos önzetlenséget, ha egyszerűen visszautasítanátok azt a pár jelentéktelen aranyat, hogy úgy mondjam, akkor nem érhetné szó a ház elejét. De persze nekem teljesen mindegy, hogy csináljátok, hiszen korábban is mondtam, csak másképpen. Most az új információk alapján inkább úgy fogalmaznék, én nem sértelek meg titeket azzal, hogy az önzetlenségeteket kigúnyolva pénzt dobjak egy utcai zenésznek. Azok fényében, amiket megtudtam, ez így már nem is fukarságnak tűnik, inkább a világotok sértetlenségéhez való hozzájárulásnak. Sokkal jobban érzem magam.
*Bár érezhetően eddig sem zavarta, de ha létezik, akkor eztán már még kevésbé fogja. Az mondjuk nem lehetséges, hogy a hangja ennél is nyugodtabb és színtelenebb legyen - ezt nem egy beszélgetőtársa megerősítette már -, így abban nem érződik változás a felismerés hatására.*
- Bölcsen teszed. Főleg mivel alig találni ma már kereskedőt a városban. Igazit, persze, fontos leszögeznem, hogy amikor kereskedőről beszélek, nem a piaci kofára gondolok, hanem elsődlegesen azokra, akik magasabb szinten űzik a dolgot, de nem kizárólagosan a nemesi réteg tagjaira. Elfogyunk. Bár örülök, hogy fogy a konkurencia, ellenben valamiért kétségeket is ébreszt bennem azt illetően, vajon megéri-e folytatnom. Ilyen kevesen értenének ehhez? Nem volna meglepő, hiszen nem pusztán számvetési tudományt igényel, de remek emberismeretet is, hogy rájöhess, kit honnan kell megközelíteni az alkudozás során. De ez valóban indokolja, hogy kevesen legyünk? Talán a süllyedő hajót hagyták el időben a többiek? Bár alapvetően kétlem, hogy olyasmit vettek volna észre ezt illetően, ami valódi fenyegetést jelent a szakmánkra, és az én figyelmemet elkerüli.
*Kicsit még tekergeti a tincsét, újból végigveszi magában, amit már vagy ezerszer, hogy vajon miért ilyen népszerűtlen ez a szakma a városban. Valóban a visszafogott mentális képességek indokolják ezt? Az értelmileg fejletlen vásárlóközönség olyan művelt, intelligens, és hozzáértő kereskedőket igényelne, mint ő? Ez kicsit értelmetlenül hangzik, hiszen nem is tudnának megkülönböztetni egy közepesen képzett kereskedőt egy jól képzettől. Akkor miért tűnt el az előbbi réteg teljes egészében? Érthetetlen.*
- Gitár. *ismétli a szót* Az a lanthoz hasonló, pengetős hangszer, egyenes nyelű, többnyire hasonló mennyiségű húrral? Eddig csak képet láttam róla, nem túl népszerű. A piacon szinte biztosan nem találsz ilyet, és habár ez igaz rám is, talán ismerek valakit, aki tudhat róla valamit, legrosszabb esetben, hogy nem lehet beszerezni. Mindenek előtt megkérdezném, mennyit szeretnél rákölteni? Állításod szerint jól keresel, és így bizonyára aligha jelent problémát neked, hogy viszonylag ritka is lehet az áru, amiről szó van, de mégis javaslatom szerint kétezernél húzd meg a határt. Ha valamit annyiért nem tudnak beszerezni, akkor nem érdemes rá költeni, mert vagy átverés, vagy valóban olyan ritka áru, amiért annyit kérnek, amennyit nem szégyellnek. Persze ha tízezer aranyat mondasz, nekem úgyis jó, csak szerintem értelmetlen. Természetesen a te dolgod. Fontos megjegyeznem, hogy a megjelölt összegnek már a hasznomat is tartalmaznia kell, tehát annál valamivel olcsóbb darabot tudok csak beszerezni.
*Utálná, ha bele kéne beszélnie valaki dolgába, azonban a tapasztalatban gyökerező szilárd véleménye alapján nincs az a ritka áru, amire kétezernél magasabb ajánlatot érdemes tenni, az már luxuscikk. Nem szokott embereket eltanácsolni a saját felségterületéről, így véletlenül sem mondaná azt, hogyha ennyiért nem lehet beszerezni, próbálkozzon egy másik városban, de alapvetően ez lenne a logikus lépés. Közben előveszi a kis füzetét, írószerszámot, és gyorsan elkezd írni bele. Hanyagságból, és mert a nő teljes nevét már elfelejtette, pusztán az általa megjelölt becenevet firkantja a lapra: Zara. Melléje odabiggyeszti a "gitár" szót. E mellé kerülhet még a rászánni kívánt maximális összeg, a határidő, és a külön megjegyzések, amik ritkább áruk esetében indokoltak, de persze nem kötelezőek.*
- Milyen határidővel szeretnéd? Mivel nehezen beszerezhető dologról van szó, javaslom a határidő nélküli megoldást, mivel lehetséges, hogy jelenleg még mithrilárban mérik, de évek múltán kicsit jobban elterjed, és be tudom szerezni néhány ezerért is. Ezenkívül mivel ritka áruról van szó, könnyen lehet, hogy olyan forrást találok, amely csak rendelés alapján készít gitárt. Ebben az esetben van valami speciális igényed a kinézetére vonatkozóan? Vállalván természetesen annak kockázatát, hogy amiatt drágább lesz. Gondolok itt anyagra, színre, esetleg valami vésetre, mintára, feliratra, a lehetőségek száma végtelen.
*Ha pedig mindent rögzített a füzetben, akkor már csak néhány adat hiányzik, ami alapján elérheti, ha talált a rendelésnek megfelelő darabot elfogadható áron.*