Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 193 (3841. - 3860. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3860. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 20:59:54
Üzenet elküldve: 2022-12-23 20:59:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Nagy a valószínűsége, hogy most tökéletesen egyet tudna érteni a fiúval. "Nem a te hibád volt." Hányszor hallotta már és hányszor köpte is le esténként a saját képét a tükörben. Álomba sírt megannyi éjszaka, rémképek és önvád. Biztos egyszer az ilyeneknek tényleg lesz nyugalmuk ezektől a dolgoktól, de az nagyon messzinek tűnik még.*
- Persze.
*Erőltet azért magára valami mosolyt, majd a vállait megvonva legyint egy aprót. Ami inkább a régi emlék elhessegetése.*
- Már hogy mi mindent is értesz?
*Merthogy ő értetlenül pillázik. Biztos arra céloz, hogy akkor innen a sok tudás és szakértelem.*
- Azért mert tudom, hogy létezik még nem jelenti azt, hogy ki is akarom próbálni.
*Vágja rá rögvest a nagy okosságot, majd sóhajtva iszogatja ki lassan a sört. Ha nem muszáj, akkor nem húzná sokáig. A pálinkára inkább mondaná, hogy lenyűgözte. De ez...*
- Érdekes, hogy a férfiak mindent a kőkeménységük bizonygatására tesznek.
*Forgatja meg a szemeit, most kivételesen a teljes tudatlanságával annak, hogy mennyire kétértelmű megjegyzést is tett.
Eden fürdőházi oktatását figyelmesen hallgatja végig. Nem szól közbe, de az arcára kiült érzelmek alaposan elárulják, hogy mikor éppen mire is gondol.
Hol gyanakodva húzza össze a szemeit, hol megkönnyebbült sóhaj hallat, hol ismét undorodó fintorba rándul az arca. Olyan élesen tárul elé a kép a szőrös, vizes hátról, hogy hiába elképzelt a látvány, de majdnem fel is fordul a sör a gyomrában.*
- Olyan lehet, mint egy elázott mosómedve, aki még a sárban is meghempergett.
*Borzong meg alaposan, majd az asztalra csapva rázza meg hevesen a fejét.*
- Neeeem, nem, nem, nem és milliószor nem. Nem akarok Patniákkal fürdeni. Nem akarok egyedül fürdeni. Eszedbe ne jusson egyedül hagyni.
*Mutat határozottan a fiúra, még a szemeit is ellenkezést nem tűrően húzza össze.
A meleg víz jól esne neki. A társaságával sincs baja, noha nem lesz egyszerű menet levetkőzni azokat a gátlásokat. Meg a ruhákat sem. De, ha ez az ára, hogy ne legyen kellemetlenkedő társasága, akkor bevállalja.*
- Ígérem, hogy a távolból susogó vénember be fogja fogni a száját.
*teszi a kezét a szívére, majd lassan felkelve kerüli meg az asztalt, hogy pár lépést a fürdő irányába tegyen.*
- Részemről mehetünk is.
*Jobb hamar túl lenni az elején. Talán a vízben már nem lesz ennyire pipogya.*
*Nagy a valószínűsége, hogy most tökéletesen egyet tudna érteni a fiúval. "Nem a te hibád volt." Hányszor hallotta már és hányszor köpte is le esténként a saját képét a tükörben. Álomba sírt megannyi éjszaka, rémképek és önvád. Biztos egyszer az ilyeneknek tényleg lesz nyugalmuk ezektől a dolgoktól, de az nagyon messzinek tűnik még.*
- Persze.
*Erőltet azért magára valami mosolyt, majd a vállait megvonva legyint egy aprót. Ami inkább a régi emlék elhessegetése.*
- Már hogy mi mindent is értesz?
*Merthogy ő értetlenül pillázik. Biztos arra céloz, hogy akkor innen a sok tudás és szakértelem.*
- Azért mert tudom, hogy létezik még nem jelenti azt, hogy ki is akarom próbálni.
*Vágja rá rögvest a nagy okosságot, majd sóhajtva iszogatja ki lassan a sört. Ha nem muszáj, akkor nem húzná sokáig. A pálinkára inkább mondaná, hogy lenyűgözte. De ez...*
- Érdekes, hogy a férfiak mindent a kőkeménységük bizonygatására tesznek.
*Forgatja meg a szemeit, most kivételesen a teljes tudatlanságával annak, hogy mennyire kétértelmű megjegyzést is tett.
Eden fürdőházi oktatását figyelmesen hallgatja végig. Nem szól közbe, de az arcára kiült érzelmek alaposan elárulják, hogy mikor éppen mire is gondol.
Hol gyanakodva húzza össze a szemeit, hol megkönnyebbült sóhaj hallat, hol ismét undorodó fintorba rándul az arca. Olyan élesen tárul elé a kép a szőrös, vizes hátról, hogy hiába elképzelt a látvány, de majdnem fel is fordul a sör a gyomrában.*
- Olyan lehet, mint egy elázott mosómedve, aki még a sárban is meghempergett.
*Borzong meg alaposan, majd az asztalra csapva rázza meg hevesen a fejét.*
- Neeeem, nem, nem, nem és milliószor nem. Nem akarok Patniákkal fürdeni. Nem akarok egyedül fürdeni. Eszedbe ne jusson egyedül hagyni.
*Mutat határozottan a fiúra, még a szemeit is ellenkezést nem tűrően húzza össze.
A meleg víz jól esne neki. A társaságával sincs baja, noha nem lesz egyszerű menet levetkőzni azokat a gátlásokat. Meg a ruhákat sem. De, ha ez az ára, hogy ne legyen kellemetlenkedő társasága, akkor bevállalja.*
- Ígérem, hogy a távolból susogó vénember be fogja fogni a száját.
*teszi a kezét a szívére, majd lassan felkelve kerüli meg az asztalt, hogy pár lépést a fürdő irányába tegyen.*
- Részemről mehetünk is.
*Jobb hamar túl lenni az elején. Talán a vízben már nem lesz ennyire pipogya.*
3859. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 20:18:55
Üzenet elküldve: 2022-12-23 20:18:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Egyáltalán nem jellemző rá, de most elkomorul az arca. Erre egyszerűen nem tud mást mondani, pedig nem ismeri a részleteket. *
- Nem a te hibád volt.
* Mert biztos, hogy nem. Csak egyszerűen vannak igazságtalan dolgok a világban. Amik megtörténnek. Ő is ezt mondogatja magának azokon a napokon, amikor a tükörbe sem bír belenézni az anyja és a húga miatt. Addig mondogatja, míg egyszer talán elhiszi. Ha más nem, a halálos ágyán. *
- Értem. Szóval egy vén szivar a nevelőd. Mindent értek.
* A múltbéli értékrend, a koravén viselkedés, a seprűnyél... Tiszta sor. *
- Pedig cuncimókus, az ha hallasz egy dologról, nem ugyanaz mintha meg is tapasztalnád.
* Mosolyogva nézi a lány ismerkedését a sörrel, valahogy így nézhetett ki ő is azzal a francos teával az előbb. *
- Keserű hát. Most már tudod. Mi, férfiak, egyáltalán nem szórakozásból isszuk. Kőkemény feladat ez.
~ Mindig elfelejtem, hogy nem idevalósi. ~
* Kezével int a Fürdőház irányába. *
- Szabadon látogatható. Kisebb és nagyobb medencék. Gőz. Mindenféle illatos kence. Szóval rendes fürdő.
~ El is értük azt a bizonyos határvonalat. ~
- Először is leszögezném. Nem fogok leskelődni, csak ha kifejezetten meg nem kérsz rá. Van fehér törölköző, amit magadra tekerhetsz hatszázötven rétegben, ha úgy érzed, és elég akkor levenned ha már elfordultam és bejössz a vízbe. Vagy felőlem pancsolhatsz egymagad is, de az elég unalmas.
* PLusz ösztönzésként még hozzáteszi. *
- De ha bejönne véletlenül Patniák, a Szőröshátú, vagy kicsoda, egyedül lennél és nem tudnálak megvédeni tőle.
~ Egy-null a közös fürdőzésnek. ~
- Na? Mit mondasz, Napsugár? Beadod a derekad és ejtőzünk egy jót, vagy engedsz a távolból susogó vénembernek és talpig úrinő maradsz?
* Szónoklatával elégedetten hátradől a székben, két karjával a tarkójára támaszkodva és vigyorogva hintázni kezd a széken. *
* Egyáltalán nem jellemző rá, de most elkomorul az arca. Erre egyszerűen nem tud mást mondani, pedig nem ismeri a részleteket. *
- Nem a te hibád volt.
* Mert biztos, hogy nem. Csak egyszerűen vannak igazságtalan dolgok a világban. Amik megtörténnek. Ő is ezt mondogatja magának azokon a napokon, amikor a tükörbe sem bír belenézni az anyja és a húga miatt. Addig mondogatja, míg egyszer talán elhiszi. Ha más nem, a halálos ágyán. *
- Értem. Szóval egy vén szivar a nevelőd. Mindent értek.
* A múltbéli értékrend, a koravén viselkedés, a seprűnyél... Tiszta sor. *
- Pedig cuncimókus, az ha hallasz egy dologról, nem ugyanaz mintha meg is tapasztalnád.
* Mosolyogva nézi a lány ismerkedését a sörrel, valahogy így nézhetett ki ő is azzal a francos teával az előbb. *
- Keserű hát. Most már tudod. Mi, férfiak, egyáltalán nem szórakozásból isszuk. Kőkemény feladat ez.
~ Mindig elfelejtem, hogy nem idevalósi. ~
* Kezével int a Fürdőház irányába. *
- Szabadon látogatható. Kisebb és nagyobb medencék. Gőz. Mindenféle illatos kence. Szóval rendes fürdő.
~ El is értük azt a bizonyos határvonalat. ~
- Először is leszögezném. Nem fogok leskelődni, csak ha kifejezetten meg nem kérsz rá. Van fehér törölköző, amit magadra tekerhetsz hatszázötven rétegben, ha úgy érzed, és elég akkor levenned ha már elfordultam és bejössz a vízbe. Vagy felőlem pancsolhatsz egymagad is, de az elég unalmas.
* PLusz ösztönzésként még hozzáteszi. *
- De ha bejönne véletlenül Patniák, a Szőröshátú, vagy kicsoda, egyedül lennél és nem tudnálak megvédeni tőle.
~ Egy-null a közös fürdőzésnek. ~
- Na? Mit mondasz, Napsugár? Beadod a derekad és ejtőzünk egy jót, vagy engedsz a távolból susogó vénembernek és talpig úrinő maradsz?
* Szónoklatával elégedetten hátradől a székben, két karjával a tarkójára támaszkodva és vigyorogva hintázni kezd a széken. *
3858. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 19:26:05
Üzenet elküldve: 2022-12-23 19:26:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy új kezdet kezdete//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Azon pillanatban mikor szavai elérik a nem várt hatást, s elszakad az a bizonyos cérna, szó mi szó, hősünk hacsak egyetlen pillanat erejéig is, de megszeppen, ám ennél több örömöt nem okoz a szemben ülőnek, így a meglepettség helyét hamar át is veszi a jól ismert széles, s kaján vigyor. Persze egyedül arckifejezése árulkodik tényleges magabiztosságról, testtartása pedig akár a lesben álló, vadé. Izmai akár egy a rugó feszülnek egymásnak, hogy ha a helyzet úgy kívánná, időben pattanjon fel helyéről. A kialakult helyzet kellemetlensége s egyben veszélyessége okán hősünk kénytelen tartani a szemkontaktust, ám ennek ellenére erős késztetést gyötri annak kapcsán, hogy hátra pillantson, az öreg fogadósra, mintegy megérdeklődve, hogy vajon az ő arca mennyire tükrözi a nőét. Szerencsére bátor kalandorunk ellen tud állni a késztetésnek, s végül ez a menet sem zárul vérfürdővel, a szikrákat szóró szempár pedig visszatér jól megszokott rideg s végtelen megvetést sugárzó állapotába, minek láttán hősünk izmai is megengednek ismét.*
- Most kvittek vagyunk.
*Morogja orra alatt a délceg dalia, kellő hangerővel ahhoz, hogy a biztonság kedvéért azért a szemben ülő félhez is eljusson a megjegyzés.*
- Borzasztó az ízlésed Wyvi.
*Rázza fejét a férfi a, némi csalódottságot színlelve, majd kihasználva azt, hogy a nő újból helyet foglal, teljes nyugalommal kortyol egy újabbat egyre inkább fogyatkozó italából. A következő megjegyzés hallatán a férfi megtartva a korábbi színjátékot elereszt egy fáradt sóhajt, s megjátszott keserű tekintettel nyitja szóra száját.*
- Eeyr szakállára! Menjetek már szobára!
*Szólal fel egy ismeretlen hang a pult a mellől, ezzel mintegy hősünkbe fojtva a szót, kinek ennek hatására a megjátszott csalódottság egy pillanat alatt elillan képéről, hogy annak helyét újból a kajánság minden jele vegye át.*
- Nem rajtam múlik jóember.
*Szólal fel a nő előtt, majd újból halkan kuncogni kezd, s ez tart is egészen addig míg nem pillantja azt az apró kis férget a szemben ülő tincsei közt. Egyik szemöldöke akaratlanul is a másik fölé csusszan a csodálkozástól, s pislogás nélkül mereven követi figyelemmel ahogy az aprócska jószág újból eltűnik a barna lobonc mélyén.*
- Értem én, hogy nagyon nehezen szerzel új barátokat, de ez már egy mélypont.
*Böki oda a nőnek ismét, enyhe undorral megfűszerezve mondanivalóját.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Azon pillanatban mikor szavai elérik a nem várt hatást, s elszakad az a bizonyos cérna, szó mi szó, hősünk hacsak egyetlen pillanat erejéig is, de megszeppen, ám ennél több örömöt nem okoz a szemben ülőnek, így a meglepettség helyét hamar át is veszi a jól ismert széles, s kaján vigyor. Persze egyedül arckifejezése árulkodik tényleges magabiztosságról, testtartása pedig akár a lesben álló, vadé. Izmai akár egy a rugó feszülnek egymásnak, hogy ha a helyzet úgy kívánná, időben pattanjon fel helyéről. A kialakult helyzet kellemetlensége s egyben veszélyessége okán hősünk kénytelen tartani a szemkontaktust, ám ennek ellenére erős késztetést gyötri annak kapcsán, hogy hátra pillantson, az öreg fogadósra, mintegy megérdeklődve, hogy vajon az ő arca mennyire tükrözi a nőét. Szerencsére bátor kalandorunk ellen tud állni a késztetésnek, s végül ez a menet sem zárul vérfürdővel, a szikrákat szóró szempár pedig visszatér jól megszokott rideg s végtelen megvetést sugárzó állapotába, minek láttán hősünk izmai is megengednek ismét.*
- Most kvittek vagyunk.
*Morogja orra alatt a délceg dalia, kellő hangerővel ahhoz, hogy a biztonság kedvéért azért a szemben ülő félhez is eljusson a megjegyzés.*
- Borzasztó az ízlésed Wyvi.
*Rázza fejét a férfi a, némi csalódottságot színlelve, majd kihasználva azt, hogy a nő újból helyet foglal, teljes nyugalommal kortyol egy újabbat egyre inkább fogyatkozó italából. A következő megjegyzés hallatán a férfi megtartva a korábbi színjátékot elereszt egy fáradt sóhajt, s megjátszott keserű tekintettel nyitja szóra száját.*
- Eeyr szakállára! Menjetek már szobára!
*Szólal fel egy ismeretlen hang a pult a mellől, ezzel mintegy hősünkbe fojtva a szót, kinek ennek hatására a megjátszott csalódottság egy pillanat alatt elillan képéről, hogy annak helyét újból a kajánság minden jele vegye át.*
- Nem rajtam múlik jóember.
*Szólal fel a nő előtt, majd újból halkan kuncogni kezd, s ez tart is egészen addig míg nem pillantja azt az apró kis férget a szemben ülő tincsei közt. Egyik szemöldöke akaratlanul is a másik fölé csusszan a csodálkozástól, s pislogás nélkül mereven követi figyelemmel ahogy az aprócska jószág újból eltűnik a barna lobonc mélyén.*
- Értem én, hogy nagyon nehezen szerzel új barátokat, de ez már egy mélypont.
*Böki oda a nőnek ismét, enyhe undorral megfűszerezve mondanivalóját.*
3857. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 19:03:52
Üzenet elküldve: 2022-12-23 19:03:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Még az sem ér annyit.
*Jelenti ki hörögve. Nem igazán tudja azon a Szőrmehátún túltenni a gondolatait. Pedig már szívesen megszabadulna tőle. De így járt. Minek hozta fel a témát egyáltalán?*
- Hát, ha ettől te jobban érzed magad.
*Kuncogva pacsizik le vele, majd csak a fejét ingatva hagyja is rá a dolgot. Mert hát van aranya, de az igazat megvallva ez nem teljesen az övé. Vagyis de, mert az ő öröksége, viszont nem dorbézolásra kéne elköltenie. De nincs itt az öreg, hogy számon kérje rajta vagy leellenőrizze. Ezután az este után majd a többire jobban fog vigyázni.*
- Nem. Az apám meghalt egy tűzben, mikor engem mentett ki.
*Pillant le az asztal lapjára, ahogy a körmeivel kezdi el piszkálni egy-egy kis repedését.*
- Ő ott maradt, nekem meg ez jutott és a bűntudat.
*Mosolyodik el kissé keserűen, majd aprót ráz a fején, ahogy inkább csivitelős jókedvre is vált.*
- Ëweryon apó, mester, kinek hogy. Nekem öreg vagy vénember. *Kuncog fel halkan.* Ő vigyázott rám apám után. Apámat ő tanította.
*Az öreg viszont tényleg öreg már. Sokat tud, de hamar fárad és a türelme sem annyi, mint régen volt. Éppen ezért küldte el a lányt egy kis világjárásra, tapasztalatszerzésre. Neki már nem menne úgy, mint akkor, mikor apja volt fiatal.*
- Azért mert eddig nem ittam ilyeneket, még nem jelenti azt, hogy nem tudom, hogy micsoda.
*Emeli fel mutatóujját okoskodva, majd felbandzsít a fiú keze után.
A várva-várt evés után elégedetten dől már hátra a széken, ahogy a kissé kidomborodó pocakjára dörzsölget. Most tényleg jól tele pakolta. De sokáig nem élvezheti ezt a nagyra becsült nyugalmat, mert újfent terelődik a szó az alkoholra, amire ő csak egy nyúzott nyögéssel reagál először.*
- Remélem az egész itallapot nem kell végig innom. Most nem tudjuk sehova sem lejegyzetelni a kapott eredményeket.
*Mosolyodik el egy megadó sóhaj kíséretében. Reméli, hogy nem pálinka lesz a kiválasztott és azt is, hogy finom lesz az íze. Mert a teát megint kiitta, így azzal nem tud enyhíteni semmiféle pocsék ízvilágot.
Ő nem adja elő ilyen bátran a kóstolást, mint Eden. Kézbe veszi a poharat, szemügyre veszi a színét, meglötyögtetve az állagát is. Azután az orrához emelve szaglászik bele, de most egyelőre még nem ül ki undorodó fintor az arcára. Így már jobban be meri vállalni a kóstolást is. Na akkor viszont összeszorítja a szemeit egy elnyújtott nyammogással egybekötve.*
- Keserű. Előírás, hogy ezeknek a dolgoknak fura íze kell, hogy legyen?
*Sandít vissza a fiúra, majd próbálkozik még pár korttyal, hátha a mennyiség itt is segít. De az egyik korty elején meg is fagy a kérdés hallatán.*
- Fürdő? Itt van olyan?
*Vonja fel a szemöldökeit.*
- Nem csak az a dézsában hideg víz, hogy le tudd mosni magad? Rendes fürdő?
*Kezd is izgalomba jönni, de a lelkesedése hamar átvág gyanakvásba, így összehúzott szemekkel méregeti Eden arcát.*
- És mégis hogy működik az a fürdő? Külön a fiúk vagy nagy közös pancsikolás van? Valami fürdőzésre alkalmas ruha van? Akármi? Mehetek alsóneműben?
*És igen, a bátorsága egy kicsit már alább hagy, ahogy a gyomrában bukfencező italt a bab és kenyér kezdi felszívni. Így itt a tökéletes ideje annak, hogy lassan megint pánikba essen.*
- Még az sem ér annyit.
*Jelenti ki hörögve. Nem igazán tudja azon a Szőrmehátún túltenni a gondolatait. Pedig már szívesen megszabadulna tőle. De így járt. Minek hozta fel a témát egyáltalán?*
- Hát, ha ettől te jobban érzed magad.
*Kuncogva pacsizik le vele, majd csak a fejét ingatva hagyja is rá a dolgot. Mert hát van aranya, de az igazat megvallva ez nem teljesen az övé. Vagyis de, mert az ő öröksége, viszont nem dorbézolásra kéne elköltenie. De nincs itt az öreg, hogy számon kérje rajta vagy leellenőrizze. Ezután az este után majd a többire jobban fog vigyázni.*
- Nem. Az apám meghalt egy tűzben, mikor engem mentett ki.
*Pillant le az asztal lapjára, ahogy a körmeivel kezdi el piszkálni egy-egy kis repedését.*
- Ő ott maradt, nekem meg ez jutott és a bűntudat.
*Mosolyodik el kissé keserűen, majd aprót ráz a fején, ahogy inkább csivitelős jókedvre is vált.*
- Ëweryon apó, mester, kinek hogy. Nekem öreg vagy vénember. *Kuncog fel halkan.* Ő vigyázott rám apám után. Apámat ő tanította.
*Az öreg viszont tényleg öreg már. Sokat tud, de hamar fárad és a türelme sem annyi, mint régen volt. Éppen ezért küldte el a lányt egy kis világjárásra, tapasztalatszerzésre. Neki már nem menne úgy, mint akkor, mikor apja volt fiatal.*
- Azért mert eddig nem ittam ilyeneket, még nem jelenti azt, hogy nem tudom, hogy micsoda.
*Emeli fel mutatóujját okoskodva, majd felbandzsít a fiú keze után.
A várva-várt evés után elégedetten dől már hátra a széken, ahogy a kissé kidomborodó pocakjára dörzsölget. Most tényleg jól tele pakolta. De sokáig nem élvezheti ezt a nagyra becsült nyugalmat, mert újfent terelődik a szó az alkoholra, amire ő csak egy nyúzott nyögéssel reagál először.*
- Remélem az egész itallapot nem kell végig innom. Most nem tudjuk sehova sem lejegyzetelni a kapott eredményeket.
*Mosolyodik el egy megadó sóhaj kíséretében. Reméli, hogy nem pálinka lesz a kiválasztott és azt is, hogy finom lesz az íze. Mert a teát megint kiitta, így azzal nem tud enyhíteni semmiféle pocsék ízvilágot.
Ő nem adja elő ilyen bátran a kóstolást, mint Eden. Kézbe veszi a poharat, szemügyre veszi a színét, meglötyögtetve az állagát is. Azután az orrához emelve szaglászik bele, de most egyelőre még nem ül ki undorodó fintor az arcára. Így már jobban be meri vállalni a kóstolást is. Na akkor viszont összeszorítja a szemeit egy elnyújtott nyammogással egybekötve.*
- Keserű. Előírás, hogy ezeknek a dolgoknak fura íze kell, hogy legyen?
*Sandít vissza a fiúra, majd próbálkozik még pár korttyal, hátha a mennyiség itt is segít. De az egyik korty elején meg is fagy a kérdés hallatán.*
- Fürdő? Itt van olyan?
*Vonja fel a szemöldökeit.*
- Nem csak az a dézsában hideg víz, hogy le tudd mosni magad? Rendes fürdő?
*Kezd is izgalomba jönni, de a lelkesedése hamar átvág gyanakvásba, így összehúzott szemekkel méregeti Eden arcát.*
- És mégis hogy működik az a fürdő? Külön a fiúk vagy nagy közös pancsikolás van? Valami fürdőzésre alkalmas ruha van? Akármi? Mehetek alsóneműben?
*És igen, a bátorsága egy kicsit már alább hagy, ahogy a gyomrában bukfencező italt a bab és kenyér kezdi felszívni. Így itt a tökéletes ideje annak, hogy lassan megint pánikba essen.*
3856. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 18:25:53
Üzenet elküldve: 2022-12-23 18:25:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Megvonja a vállát. Az apja dolga, az ő dolga. Az hogy visszajött, ez meg az ő döntése. Nagyfiú már. Igazából neki a városon kívül mindenhol máshol szörnyű volt, szép emlékei egyedül Artheniorhoz kapcsolódnak. *
- Csak egy valamit sajnálok nagyon. A felbecsülhetetlen értékű kutatási eredményeink is odavesztek.
* Drámaian felsóhajt. *
- Szóval kiegyezhetünk abban, hogy mindketten undorítóan, mocskosul gazdagok vagyunk.
* Feltartja a kezét egy pacsira. *
- Csapj bele. Micsoda közös vonás. Ez a "vénember" az apád?
* Atyja, a nagyságos Eillen Ehrendil Nasir, a maga kétszáz évével csakugyan öreg. Ha ő vénembernek nevezné az apját, valószínűleg egy kard rezegne öt másodpercen belül a gyomrában. Legalábbis így lett volna, még néhány éve. Most már lehet fel sem pillantana a könyveiből. *
- Még a végén azt gondolom a rumos tea-béli tájkozottságodból, hogy valami feslett, léha nőszemély vagy, vigyázz. Rumos tea, úr-is-teeen. Látom szeretsz veszélyesen élni, Napsugár.
* Előrenyúl, hogy meglapogassa a lány fejének tetejét. *
- Hagyd csak, jól állt. Jó étvágyat.
* Eden is, amolyan örökké éhes kamaszfiú módjára esik neki az ételnek. Néma csendben esznek, gyakorlatilag fel sem pillantanak az ételből. A legvégén óvatosan magához húzza a teásbögrét és gyanakodva megszagolja. Megvonja a vállát és aprót belekortyol. *
- Végül is, nem olyan rossz. Hogy állsz a további alkoholtartalmú italokhoz, Napsugár? Ígérem, ennyi kaja után meg sem fogod érezni és sokkal jobb meleget ad, mint amit ez a gyenge tea valaha is.
* Felemelt karral jelez a fogadósnak és magukra mutatva tátog valamit. Leszámolja a kiérkező italok árát. *
- 30 arany, két Mézsörért, tessék.
Egészség!
* Nagyot húz a sörből és elégedetten csettint a nyelvével. *
- Kutyaharapást szőrével, Napsugár.
* Elgondolkodva nézni kezdi a lányt. Úgy dönt, megpróbálja még egy kicsit feszegetni annak komfortzónájának határvonalait. Meg mert még mindig kicsit spicces és ilyenkor remek ötletei támadnak. *
- Nem tudom te hogy vagy vele, de nekem iszonyatjól esne egy fürdő. Na, benne vagy?
* Igyekszik semleges, nemtörődöm hangot megütni, mintha ez egyáltalán nem lenne nagy dolog. Igaz, neki nem is az. *
* Megvonja a vállát. Az apja dolga, az ő dolga. Az hogy visszajött, ez meg az ő döntése. Nagyfiú már. Igazából neki a városon kívül mindenhol máshol szörnyű volt, szép emlékei egyedül Artheniorhoz kapcsolódnak. *
- Csak egy valamit sajnálok nagyon. A felbecsülhetetlen értékű kutatási eredményeink is odavesztek.
* Drámaian felsóhajt. *
- Szóval kiegyezhetünk abban, hogy mindketten undorítóan, mocskosul gazdagok vagyunk.
* Feltartja a kezét egy pacsira. *
- Csapj bele. Micsoda közös vonás. Ez a "vénember" az apád?
* Atyja, a nagyságos Eillen Ehrendil Nasir, a maga kétszáz évével csakugyan öreg. Ha ő vénembernek nevezné az apját, valószínűleg egy kard rezegne öt másodpercen belül a gyomrában. Legalábbis így lett volna, még néhány éve. Most már lehet fel sem pillantana a könyveiből. *
- Még a végén azt gondolom a rumos tea-béli tájkozottságodból, hogy valami feslett, léha nőszemély vagy, vigyázz. Rumos tea, úr-is-teeen. Látom szeretsz veszélyesen élni, Napsugár.
* Előrenyúl, hogy meglapogassa a lány fejének tetejét. *
- Hagyd csak, jól állt. Jó étvágyat.
* Eden is, amolyan örökké éhes kamaszfiú módjára esik neki az ételnek. Néma csendben esznek, gyakorlatilag fel sem pillantanak az ételből. A legvégén óvatosan magához húzza a teásbögrét és gyanakodva megszagolja. Megvonja a vállát és aprót belekortyol. *
- Végül is, nem olyan rossz. Hogy állsz a további alkoholtartalmú italokhoz, Napsugár? Ígérem, ennyi kaja után meg sem fogod érezni és sokkal jobb meleget ad, mint amit ez a gyenge tea valaha is.
* Felemelt karral jelez a fogadósnak és magukra mutatva tátog valamit. Leszámolja a kiérkező italok árát. *
- 30 arany, két Mézsörért, tessék.
Egészség!* Nagyot húz a sörből és elégedetten csettint a nyelvével. *
- Kutyaharapást szőrével, Napsugár.
* Elgondolkodva nézni kezdi a lányt. Úgy dönt, megpróbálja még egy kicsit feszegetni annak komfortzónájának határvonalait. Meg mert még mindig kicsit spicces és ilyenkor remek ötletei támadnak. *
- Nem tudom te hogy vagy vele, de nekem iszonyatjól esne egy fürdő. Na, benne vagy?
* Igyekszik semleges, nemtörődöm hangot megütni, mintha ez egyáltalán nem lenne nagy dolog. Igaz, neki nem is az. *
3855. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 13:17:33
Üzenet elküldve: 2022-12-23 13:17:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Ez mondjuk érthető.
*Azok után, amit hallott valószínűleg ő sem szívesen jönne vissza a városba. Az is meglepő ezzel az ismerettel, hogy Edennek volt hozzá mersze. Rákérdezne még az édesanyjára is, de nem szeretne határokat feszegetni. Így is kellemetlen lehet ez a téma.*
- Nőből vagyok. Mit vártál?
*Kuncog fel halkan, ami hamar átcsap egy undorodó fintorba, mikor szóba kerül Patniák. Ebből az arcból hamar kiolvasható, hogy ő sem a ruházatára gondol első sorban.*
- Fúj. Ha az erszényem is ott maradt volna még azért sem mennék így vissza. Annyit nem ér meg.
*Borzong meg a gondolatra, amitől el is borítja testét a libabőr.*
- Nem azért mondtam. Csak úgy mondtam.
*Von vállat, mintha ez a szobadolog nem is lenne érdekes. Bár miért is kéne, hogy érdekes legyen? Edennek lényegében igaza van abban, hogy szinte még idegenek egymásnak. Akkor is, ha Wya nem így érzi. Olyan, mintha már évek óta tartó barátság lenne a hátuk mögött. Arról nem is beszélve, hogy nem úgy érzi, hogy a félvér közömbös lenne a számára. Bár igen erős esélye van annak, hogy ezt csak a pálinkák okozta mámor táplálja. Holnap, ha kijózanodnak mind a ketten lehet, hogy Eden undorodni fog a hegeitől, ő pedig ismét csak félni valami kis kalandtól vagy ismerkedéstől. Jobb ez így.*
- Ez egy felettébb csábító tulajdonságod, de én sem vagyok híján az aranynak. A vénember nem engedett el másként. Szóval ennyi belefér, hogy megetessem a kedvenc idegenvezetőmet.
*Kacsint egy komisz mosollyal, majd a tearendelés után követi a fiút az asztalhoz.*
- Ha nem bírja el a szervezeted, akkor fel lehet dobni egy kis rummal. Vagy borral és pár fűszerrel. Azt mondják finom. Főleg télen, amikor jó forró.
*Lassan már átjárja testét a benti meleg, ami egyre kellemesebbé válik. A fiú sálját is lekanyarítja, többek között, hogy véletlenül se egye le és visszanyújtja a gazdájának.*
- Köszönöm a nagylelkűségedet. Most már visszaszolgáltatom.
*Az étel fölé hajolva szimatolja meg óvatosan, hogy megtudja mennyire birkózna meg vele a gyomra. Szerencsére most nem kezd el morgolódni, szóval a pálinkák talán már vendégül látnának pár falatot.*
- Nem tehetek róla. Most különösen farkaséhesnek érzem magam.
*Ölti ki a nyelvét a fiúra.*
- Jó étvágyat!
*Vált vissza a bájos mosolyára, majd minden szégyenlősséget maga mögött hagyva esik neki a főzeléknek és a kolbásznak. Akár egy kis utcagyerek, aki napok óta egy falatot sem evett. Úgy habzsol, hogy néhány csepp főzelék a blúzán landol, a szája széle pedig pöttyös a kolbász szaftjától. De az utóbbit orvosolja azzal, hogy egy-egy kenyérdarabbal letörölgeti magáról. Nem lehet egy szemet gyönyörködtető látvány, de most harcol a túlélésért, mert úgy érzi, hogy a gyomra már visszafele húzódik és fél attól, hogy el is fog tűnni. Besegít egy-egy korty teával is, hogy azért elkerülje a fulladás veszélyét.
Így az ételnek nem sok ideje marad arra, hogy a fazékból kikerülve élvezze a szabadságot. Wya hamar felülkerekedik rajta, s lassacskán már csak a maradék szaftot törölgeti ki a kenyér megmaradt belével.*
- Ez mondjuk érthető.
*Azok után, amit hallott valószínűleg ő sem szívesen jönne vissza a városba. Az is meglepő ezzel az ismerettel, hogy Edennek volt hozzá mersze. Rákérdezne még az édesanyjára is, de nem szeretne határokat feszegetni. Így is kellemetlen lehet ez a téma.*
- Nőből vagyok. Mit vártál?
*Kuncog fel halkan, ami hamar átcsap egy undorodó fintorba, mikor szóba kerül Patniák. Ebből az arcból hamar kiolvasható, hogy ő sem a ruházatára gondol első sorban.*
- Fúj. Ha az erszényem is ott maradt volna még azért sem mennék így vissza. Annyit nem ér meg.
*Borzong meg a gondolatra, amitől el is borítja testét a libabőr.*
- Nem azért mondtam. Csak úgy mondtam.
*Von vállat, mintha ez a szobadolog nem is lenne érdekes. Bár miért is kéne, hogy érdekes legyen? Edennek lényegében igaza van abban, hogy szinte még idegenek egymásnak. Akkor is, ha Wya nem így érzi. Olyan, mintha már évek óta tartó barátság lenne a hátuk mögött. Arról nem is beszélve, hogy nem úgy érzi, hogy a félvér közömbös lenne a számára. Bár igen erős esélye van annak, hogy ezt csak a pálinkák okozta mámor táplálja. Holnap, ha kijózanodnak mind a ketten lehet, hogy Eden undorodni fog a hegeitől, ő pedig ismét csak félni valami kis kalandtól vagy ismerkedéstől. Jobb ez így.*
- Ez egy felettébb csábító tulajdonságod, de én sem vagyok híján az aranynak. A vénember nem engedett el másként. Szóval ennyi belefér, hogy megetessem a kedvenc idegenvezetőmet.
*Kacsint egy komisz mosollyal, majd a tearendelés után követi a fiút az asztalhoz.*
- Ha nem bírja el a szervezeted, akkor fel lehet dobni egy kis rummal. Vagy borral és pár fűszerrel. Azt mondják finom. Főleg télen, amikor jó forró.
*Lassan már átjárja testét a benti meleg, ami egyre kellemesebbé válik. A fiú sálját is lekanyarítja, többek között, hogy véletlenül se egye le és visszanyújtja a gazdájának.*
- Köszönöm a nagylelkűségedet. Most már visszaszolgáltatom.
*Az étel fölé hajolva szimatolja meg óvatosan, hogy megtudja mennyire birkózna meg vele a gyomra. Szerencsére most nem kezd el morgolódni, szóval a pálinkák talán már vendégül látnának pár falatot.*
- Nem tehetek róla. Most különösen farkaséhesnek érzem magam.
*Ölti ki a nyelvét a fiúra.*
- Jó étvágyat!
*Vált vissza a bájos mosolyára, majd minden szégyenlősséget maga mögött hagyva esik neki a főzeléknek és a kolbásznak. Akár egy kis utcagyerek, aki napok óta egy falatot sem evett. Úgy habzsol, hogy néhány csepp főzelék a blúzán landol, a szája széle pedig pöttyös a kolbász szaftjától. De az utóbbit orvosolja azzal, hogy egy-egy kenyérdarabbal letörölgeti magáról. Nem lehet egy szemet gyönyörködtető látvány, de most harcol a túlélésért, mert úgy érzi, hogy a gyomra már visszafele húzódik és fél attól, hogy el is fog tűnni. Besegít egy-egy korty teával is, hogy azért elkerülje a fulladás veszélyét.
Így az ételnek nem sok ideje marad arra, hogy a fazékból kikerülve élvezze a szabadságot. Wya hamar felülkerekedik rajta, s lassacskán már csak a maradék szaftot törölgeti ki a kenyér megmaradt belével.*
3854. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-23 11:41:38
Üzenet elküldve: 2022-12-23 11:41:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Igen, a történtek után nem szívesen térne vissza. Túl sok az emlék. Most amolyan tanácsadóként tevékenykedik és a barátja házában él.
* Igazándiból egy kissé megtört ember lett. Nagyon magasról zuhant a mélybe, talán sosem fogja feldolgozni. Az egykor szigorú, büszke és nagyhatalmu ember mára már leginkább azzal tölti a napjait, hogy az íróasztala mögött ülve a semmibe réved. Vagy inkább a múltba. Elvesztette a szeretett asszonyt, a kislányt, majd egy éven belül az egész korábbi életét. *
- Egy sütemény. Nahát, nem adod olcsón magad.
* Visszagondol a nagyhangú hőzöngő fickóra ő is. *
- Vannak sejtéseim, és szerintem nem a ruhájához van köze.
* Undorodó arcot vág. *
- Gondolom, ha visszamennél valamikor és nagyon kedvesen rámosolyognál, szívesen elmeséli élete történtetét. Még meg is simogathatod... a bundáját. A cuccaid ennyit simán megérnek.
* Kérdő tekintettel fordul a lány felé. *
- Csak nem gondolod Napsugár, hogy rád kényszerítem a társaságomat. Nem vagyok én ilyen barbár lélek. Tudok én viselkedni is, ha az a kérés. De csak egy szavadba kerül és már ott is termek nálad.
* Igazából nem gondolta ilyen bátornak a lányt, de lehet még az elfogyasztott szesz hatására cselekedne, holnap pedig meggyűlölné emiatt. Máskor addig ütné a vasat amíg meleg, de látszik az elfen hogy nem szokott ő így viselkedni és határozottan komfortzónán kívül esik a mai estéje. És tényleg, őszintén megkedvelte. *
- Kifizettem volna, te makacs nőszemély. Tudom, nem látszik rajtam, de igazából a bőröm alatt is pénz van.
* Mókásan húzogatja a szemöldökét fel-le. És még csak nem is viccel. Nem mintha bármit számítana neki a pénz. Legszívesebben nyáron a szabad ég alatt aludna, télen pedig az istállóban. Ami azt illeti, meg is próbálta a minap, de elzavarta a lovászmester. *
- Nem, szó sem lehet róla.
* Kér két bögrényi Gyümölcsteát, 10 aranyért. *
- Ezzel még tartozom neked. Lehet, sőt valószínű hogy maradandó károsodást fogok szenvedni ettől ha megiszom, de a kedvedért vállalom a kockázatot.
* Segít összeszedegetni az ételeket és felnyalábolva őket, letelepszik egy asztalhoz. Vigyorogva mindet az elf elé pakolja le. *
- Kedves egészségedre, nagyétkű kisasszony.
- Igen, a történtek után nem szívesen térne vissza. Túl sok az emlék. Most amolyan tanácsadóként tevékenykedik és a barátja házában él.
* Igazándiból egy kissé megtört ember lett. Nagyon magasról zuhant a mélybe, talán sosem fogja feldolgozni. Az egykor szigorú, büszke és nagyhatalmu ember mára már leginkább azzal tölti a napjait, hogy az íróasztala mögött ülve a semmibe réved. Vagy inkább a múltba. Elvesztette a szeretett asszonyt, a kislányt, majd egy éven belül az egész korábbi életét. *
- Egy sütemény. Nahát, nem adod olcsón magad.
* Visszagondol a nagyhangú hőzöngő fickóra ő is. *
- Vannak sejtéseim, és szerintem nem a ruhájához van köze.
* Undorodó arcot vág. *
- Gondolom, ha visszamennél valamikor és nagyon kedvesen rámosolyognál, szívesen elmeséli élete történtetét. Még meg is simogathatod... a bundáját. A cuccaid ennyit simán megérnek.
* Kérdő tekintettel fordul a lány felé. *
- Csak nem gondolod Napsugár, hogy rád kényszerítem a társaságomat. Nem vagyok én ilyen barbár lélek. Tudok én viselkedni is, ha az a kérés. De csak egy szavadba kerül és már ott is termek nálad.
* Igazából nem gondolta ilyen bátornak a lányt, de lehet még az elfogyasztott szesz hatására cselekedne, holnap pedig meggyűlölné emiatt. Máskor addig ütné a vasat amíg meleg, de látszik az elfen hogy nem szokott ő így viselkedni és határozottan komfortzónán kívül esik a mai estéje. És tényleg, őszintén megkedvelte. *
- Kifizettem volna, te makacs nőszemély. Tudom, nem látszik rajtam, de igazából a bőröm alatt is pénz van.
* Mókásan húzogatja a szemöldökét fel-le. És még csak nem is viccel. Nem mintha bármit számítana neki a pénz. Legszívesebben nyáron a szabad ég alatt aludna, télen pedig az istállóban. Ami azt illeti, meg is próbálta a minap, de elzavarta a lovászmester. *
- Nem, szó sem lehet róla.
* Kér két bögrényi Gyümölcsteát, 10 aranyért.
*- Ezzel még tartozom neked. Lehet, sőt valószínű hogy maradandó károsodást fogok szenvedni ettől ha megiszom, de a kedvedért vállalom a kockázatot.
* Segít összeszedegetni az ételeket és felnyalábolva őket, letelepszik egy asztalhoz. Vigyorogva mindet az elf elé pakolja le. *
- Kedves egészségedre, nagyétkű kisasszony.
3853. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-22 22:00:39
Üzenet elküldve: 2022-12-22 22:00:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Valóban nem. Majd következőnek ügyesebben adom elő.
*Kacsint a fiúra, majd kényelmesen, de azért a lábait szedve ballag a fogadóhoz. Közben azon tűnődik, hogy Eden talán büszke erre a változásra, ami a lányban beállt, de az elfet inkább megijeszti. Ara tanították, hogy legyen megfontolt, felelősségteljes és óvatos. Eddig olyan hűen megfogadta ezt, amibe viszont ma este két lábbal taposott bele.*
- És az apád? Ő Lihanechben maradt?
*Pillant a fiúra, mikor amaz beéri.*
- A gyakorlati oktatás beugrója egy... öhm... egy sütemény. Sajnálom. A mai világban a jó szándék sincs ingyen.
*Színészi precízséggel sóhajt egy gondterheltet, miközben még a karjait is széttárja. Azután végre beléphet a fogadóba. Ami rögtön vegys érzelmeket zúdít rá. Mert egyrészt fagyott tagjainak jólesik ez a kellemes idő. Másrészt viszont a kitisztító hűvös után az arcába csapó meleg kicsit megbolygatja a gyomrában szunnyadó pálinkákat.*
- Szerinted miért hívják Szőrmehátúnak?
*Húzza el tűnődve a száját, ahogy eszébe jut a vérmes kalmári fazon. Muszáj is kíváncsiskodnia, mikor a fiú "parancsával" ellentétben mellé lép a pulthoz.*
- Azért kíváncsi lennék a történetére.
*Vigyorodik el, mert továbbra is az a sejtése, hogy nem a prémkabát miatt kapta eme becses és tiszteletparancsoló nevet.*
- Tudom, hogy sokat ittál, de azért csak feltűnhetett, hogy két szobát fizettél ki.
*Mutat a kulcsokra. De mikor azok kiosztásra is kerülnek azért kissé meglepetten vonja fel a szemöldökeit. A csalódottságát többé-kevésbé igyekszik elrejteni.*
- Talán nem rossz ötlet. Hátha akkor ez is megnyugszik.
*Szusszanva dörzsöl a gyomrára, majd a pultos felé fordul egy apró biccentés kíséretében.*
- Kiválasztok valami finomat, ha a kedves fogadósunk elmeséli mi finomat lehet venni.
*Ölti fel a bájos mosolyát, majd igyekszik megjegyezgetni a hallottakat. A döntés pedig lassan meg is születik.*
- Akkor először is szeretnék két tányér Babfőzeléket. *Közben akasztja le az övéről az erszényét, hogy a 14 aranyat előszedje.*
*Ezt követi még két ropogós, 22 aranyas Sült kolbász és még két Szelet kenyér pontosan 4 aranyért.
Nem tehet róla. A meleg és a pálinkák hatására az étvágya is megjött. Reméli, hogy ez jó jel, mert az elején, a szédelgések közepén még fontolgatta, hogy hányni kéne egy nagyot.*
- Inni esetleg?
*A vacsora intézését gyorsan elintézte, hogy a fiú még véletlenül se köthessen bele. Viszont az italt már rábízza, ha szeretne valamit. Persze csak kiválasztani, mert úgy érzi azért ő is tartozik a fiúnak egy kevéssel. Nem rossz, ha egy kis időre kiszakítják a konfortzónából. Legalább egy estéjét végre élvezhette.*
- Azt is állom. A két pálinkáért cserébe, amit fizettél nekem.
- Valóban nem. Majd következőnek ügyesebben adom elő.
*Kacsint a fiúra, majd kényelmesen, de azért a lábait szedve ballag a fogadóhoz. Közben azon tűnődik, hogy Eden talán büszke erre a változásra, ami a lányban beállt, de az elfet inkább megijeszti. Ara tanították, hogy legyen megfontolt, felelősségteljes és óvatos. Eddig olyan hűen megfogadta ezt, amibe viszont ma este két lábbal taposott bele.*
- És az apád? Ő Lihanechben maradt?
*Pillant a fiúra, mikor amaz beéri.*
- A gyakorlati oktatás beugrója egy... öhm... egy sütemény. Sajnálom. A mai világban a jó szándék sincs ingyen.
*Színészi precízséggel sóhajt egy gondterheltet, miközben még a karjait is széttárja. Azután végre beléphet a fogadóba. Ami rögtön vegys érzelmeket zúdít rá. Mert egyrészt fagyott tagjainak jólesik ez a kellemes idő. Másrészt viszont a kitisztító hűvös után az arcába csapó meleg kicsit megbolygatja a gyomrában szunnyadó pálinkákat.*
- Szerinted miért hívják Szőrmehátúnak?
*Húzza el tűnődve a száját, ahogy eszébe jut a vérmes kalmári fazon. Muszáj is kíváncsiskodnia, mikor a fiú "parancsával" ellentétben mellé lép a pulthoz.*
- Azért kíváncsi lennék a történetére.
*Vigyorodik el, mert továbbra is az a sejtése, hogy nem a prémkabát miatt kapta eme becses és tiszteletparancsoló nevet.*
- Tudom, hogy sokat ittál, de azért csak feltűnhetett, hogy két szobát fizettél ki.
*Mutat a kulcsokra. De mikor azok kiosztásra is kerülnek azért kissé meglepetten vonja fel a szemöldökeit. A csalódottságát többé-kevésbé igyekszik elrejteni.*
- Talán nem rossz ötlet. Hátha akkor ez is megnyugszik.
*Szusszanva dörzsöl a gyomrára, majd a pultos felé fordul egy apró biccentés kíséretében.*
- Kiválasztok valami finomat, ha a kedves fogadósunk elmeséli mi finomat lehet venni.
*Ölti fel a bájos mosolyát, majd igyekszik megjegyezgetni a hallottakat. A döntés pedig lassan meg is születik.*
- Akkor először is szeretnék két tányér Babfőzeléket. *Közben akasztja le az övéről az erszényét, hogy a 14 aranyat előszedje.*
*Ezt követi még két ropogós, 22 aranyas Sült kolbász és
még két Szelet kenyér pontosan 4 aranyért. Nem tehet róla. A meleg és a pálinkák hatására az étvágya is megjött. Reméli, hogy ez jó jel, mert az elején, a szédelgések közepén még fontolgatta, hogy hányni kéne egy nagyot.*
- Inni esetleg?
*A vacsora intézését gyorsan elintézte, hogy a fiú még véletlenül se köthessen bele. Viszont az italt már rábízza, ha szeretne valamit. Persze csak kiválasztani, mert úgy érzi azért ő is tartozik a fiúnak egy kevéssel. Nem rossz, ha egy kis időre kiszakítják a konfortzónából. Legalább egy estéjét végre élvezhette.*
- Azt is állom. A két pálinkáért cserébe, amit fizettél nekem.
3852. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-22 21:35:10
Üzenet elküldve: 2022-12-22 21:35:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Nem is vagyok ilyen. Kikérem magamnak. Ahogy én csinálom, az sokkal csintalanabb, szívfájdítóan vonzóbb és sokkalta sármosabb.
~ Juj, de milyen bátor a lány. ~
* Olyasfajta mosollyal nézi a másikat, mint egy büszke apa, vagy egy mester, aki látja felnőni a tanítványát. *
~ Csak kibújt a szög a zsákból, mondtam én. ~
* Annyira érezte, már a Kalmárban, hogy több is van ebben a lányban, mint egy szégyenlős mosolyú sál mögé rejtőzködő nebáncsvirág. Igaz, a kést még nem állította a hátába, de ami késik, nem múlik. *
- Majd talán máskor, mára elég gondot okoztam másoknak.
Haza? Nem, bogaram, nekem az már itt nincsen. Én is itt szállok meg. Tudok egy remek spórolási módszert egyébként, ha esetleg közösen vennénk ki egy szobát...
* Csibész mosollyal előresiet, hogy beérje az elfet. *
- Még mindig nagyon kíváncsi vagyok a gyakorlati oktatásod részleteire.
* Sejti, hogy nem lehet túl tapasztalt, de van benne kurázsi és ez tetszik neki. Tetszik neki a lány. *
- Egyébként is azt ígértem, hogy fizetem neked a szobát, de arról nem volt szó hogy külön.
* Benyit a fogadóba és maga elé hessegeti a hölgyet.*
- Itt szálltam meg egyébként az elmúlt napokban, csak a változatosság kedvéért néztem át a Kalmárba. Nos, egy darabig biztos nem térek vissza.
* Jókedvűen biccent a fogadósnak, már múltkor megtárgyalták ki fia-borja és kedélyesen elbeszélgettek a városban történt változásokról. És igen elnéző volt a fiúval, néhány kicsapongóbb estéjén. Az első itteni napján engedte, hogy a pulton aludjon. *
- Intézem a szobát, várj meg itt.
* Nem várja meg a tiltakozó választ, elsiet és kér két kulcsot a megfelelő Szobaszámokhoz. Odacsúsztat 32 aranyat érte. *
- Ez a legkevesebb, hogy a kabátod, és minden egyéb kellemetlenséged miatt, hagyod hogy én fizessem. Így legalább szomszédok leszünk.
* Megpörgeti a mutatóujján a hármas és négyes szobák kulcsát. *
- Enyém a hármas, tiéd a négyes. Nincs kedved enni valamit? Láttam, hogy nem sikerült befejezned a vacsorádat. És, segít az italok miatt is.
- Nem is vagyok ilyen. Kikérem magamnak. Ahogy én csinálom, az sokkal csintalanabb, szívfájdítóan vonzóbb és sokkalta sármosabb.
~ Juj, de milyen bátor a lány. ~
* Olyasfajta mosollyal nézi a másikat, mint egy büszke apa, vagy egy mester, aki látja felnőni a tanítványát. *
~ Csak kibújt a szög a zsákból, mondtam én. ~
* Annyira érezte, már a Kalmárban, hogy több is van ebben a lányban, mint egy szégyenlős mosolyú sál mögé rejtőzködő nebáncsvirág. Igaz, a kést még nem állította a hátába, de ami késik, nem múlik. *
- Majd talán máskor, mára elég gondot okoztam másoknak.
Haza? Nem, bogaram, nekem az már itt nincsen. Én is itt szállok meg. Tudok egy remek spórolási módszert egyébként, ha esetleg közösen vennénk ki egy szobát...
* Csibész mosollyal előresiet, hogy beérje az elfet. *
- Még mindig nagyon kíváncsi vagyok a gyakorlati oktatásod részleteire.
* Sejti, hogy nem lehet túl tapasztalt, de van benne kurázsi és ez tetszik neki. Tetszik neki a lány. *
- Egyébként is azt ígértem, hogy fizetem neked a szobát, de arról nem volt szó hogy külön.
* Benyit a fogadóba és maga elé hessegeti a hölgyet.*
- Itt szálltam meg egyébként az elmúlt napokban, csak a változatosság kedvéért néztem át a Kalmárba. Nos, egy darabig biztos nem térek vissza.
* Jókedvűen biccent a fogadósnak, már múltkor megtárgyalták ki fia-borja és kedélyesen elbeszélgettek a városban történt változásokról. És igen elnéző volt a fiúval, néhány kicsapongóbb estéjén. Az első itteni napján engedte, hogy a pulton aludjon. *
- Intézem a szobát, várj meg itt.
* Nem várja meg a tiltakozó választ, elsiet és kér két kulcsot a megfelelő Szobaszámokhoz. Odacsúsztat 32 aranyat érte.
*- Ez a legkevesebb, hogy a kabátod, és minden egyéb kellemetlenséged miatt, hagyod hogy én fizessem. Így legalább szomszédok leszünk.
* Megpörgeti a mutatóujján a hármas és négyes szobák kulcsát. *
- Enyém a hármas, tiéd a négyes. Nincs kedved enni valamit? Láttam, hogy nem sikerült befejezned a vacsorádat. És, segít az italok miatt is.
3851. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-22 17:34:13
Üzenet elküldve: 2022-12-22 17:34:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Grimhamsa //
* Mirthemnor örömmel elfogadja a mézsört. *
- Nagyon szépen köszönöm! Ezt most jól benyakalom!
* Egyszerre lehúzza a kitűnő nedűt, persze csak a koccintás után. *
- Nyomatgép? Én meg azon gondolkoztam a a múltkor, hogy a szentjános bogarak hogyan műkönek, hogy aztán azt magunknak felhasználjuk.
* Persze ez az ötlet nem a törppé, hanem egy gnóm barátjáé, akivel nem rég hasonlóképp a találmányokról beszélgetett. *
- Mit gondolsz milyen anyaggal tudnak világítani? Amúgy szerintem ez a nyomatgép amiről beszélsz tényleg hasznos lehet. Meggyorsítaná a dolgokat az írnokoknál.
* Még ködös a kép a törpe fejében, hogy miképp működne az a nyomatgép ezért rákérdez. *
- Hogyan működne a te találmányod?
* Mirthemnor örömmel elfogadja a mézsört. *
- Nagyon szépen köszönöm! Ezt most jól benyakalom!
* Egyszerre lehúzza a kitűnő nedűt, persze csak a koccintás után. *
- Nyomatgép? Én meg azon gondolkoztam a a múltkor, hogy a szentjános bogarak hogyan műkönek, hogy aztán azt magunknak felhasználjuk.
* Persze ez az ötlet nem a törppé, hanem egy gnóm barátjáé, akivel nem rég hasonlóképp a találmányokról beszélgetett. *
- Mit gondolsz milyen anyaggal tudnak világítani? Amúgy szerintem ez a nyomatgép amiről beszélsz tényleg hasznos lehet. Meggyorsítaná a dolgokat az írnokoknál.
* Még ködös a kép a törpe fejében, hogy miképp működne az a nyomatgép ezért rákérdez. *
- Hogyan működne a te találmányod?
3850. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-22 10:40:23
Üzenet elküldve: 2022-12-22 10:40:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ájult kaland//
- Pegazus fogadó, igen. Itt Artheniorban. Semmi ismerős?
~ Ajajj, nagyobb gondok lesznek itt, mint hittem. ~
- Persze, semmi gond.
* Óvatosan segít neki rendesen felülni, megigazgatja a háta mögött a párnát. *
- Jó lesz így? Várj, segítek.
* Apró falatokat nyeseget a puliszkából, hogy a férfinak csak a szájába kelljen tenni. Hallgatja a férfi szavait. *
~ Hű. Komoly gondok vannak a fickóval fejben. ~
- Honnan jöttél? Család? Barátok? Bárki aki segíthetne?
* Próbálkozik, hátha beugrik neki valami. *
- Pegazus fogadó, igen. Itt Artheniorban. Semmi ismerős?
~ Ajajj, nagyobb gondok lesznek itt, mint hittem. ~
- Persze, semmi gond.
* Óvatosan segít neki rendesen felülni, megigazgatja a háta mögött a párnát. *
- Jó lesz így? Várj, segítek.
* Apró falatokat nyeseget a puliszkából, hogy a férfinak csak a szájába kelljen tenni. Hallgatja a férfi szavait. *
~ Hű. Komoly gondok vannak a fickóval fejben. ~
- Honnan jöttél? Család? Barátok? Bárki aki segíthetne?
* Próbálkozik, hátha beugrik neki valami. *
3849. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-22 09:15:30
Üzenet elküldve: 2022-12-22 09:15:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ájult kaland//
*Jól esik neki, hogy van vagy lesz aki meg tud válaszolni neki pár kérdést, sőt még ételt is hoz neki. Igazából éhesnek érzi magát, de ha ilyen fájdalmai vannak, akkor meggondolja, hogy kockáztasson-e az evéssel, ami most művészi pontosságot fog igényelni, nehogy megint sajogni kezdjen valamelyik pocikája.*
-Pegazus...?
*Mintha nem mondana semmit a név, úgy ismétli az elhangzottakat.*
-Jól esne egy kis étek, köszönöm. Csak segítenél felülni, úgy érzem egyedül nem menne, aztán a puliszkával csak megbirkózom.
*Ereszt meg egy halvány kacajt, mert kicsit kínosnak érzi, hogy szinte mindenben segítségre szorul, akár egy magatehetetlen csecsemő. Miközben Olea segít neki a felülésben, hogy háta egyenesen a párnának dőljön, rákérdez.*
-Azt kérdezted, hogy tudom-e mi történt velem? Nos, fikarcnyi fogalmam sincs róla. Csak azt tudom, hogy bizonyára te segítettél rajtam és talán egy szekéren hoztál ide. De az, hogy miért voltam az erdőben, ráadásul kiütve, mi történhetett előtte azt nem tudom. A nevemet még szerencsére tudom, annyiszor hallottam magamtól. Nem tudtam ki az a Vergahn, csak amikor megfogtam a kezed, akkor esett le, hogy az én vagyok.
*Egy nagyobbat falatozik a puliszkából jóízűen, majd egy korty vizet is utána.*
*Jól esik neki, hogy van vagy lesz aki meg tud válaszolni neki pár kérdést, sőt még ételt is hoz neki. Igazából éhesnek érzi magát, de ha ilyen fájdalmai vannak, akkor meggondolja, hogy kockáztasson-e az evéssel, ami most művészi pontosságot fog igényelni, nehogy megint sajogni kezdjen valamelyik pocikája.*
-Pegazus...?
*Mintha nem mondana semmit a név, úgy ismétli az elhangzottakat.*
-Jól esne egy kis étek, köszönöm. Csak segítenél felülni, úgy érzem egyedül nem menne, aztán a puliszkával csak megbirkózom.
*Ereszt meg egy halvány kacajt, mert kicsit kínosnak érzi, hogy szinte mindenben segítségre szorul, akár egy magatehetetlen csecsemő. Miközben Olea segít neki a felülésben, hogy háta egyenesen a párnának dőljön, rákérdez.*
-Azt kérdezted, hogy tudom-e mi történt velem? Nos, fikarcnyi fogalmam sincs róla. Csak azt tudom, hogy bizonyára te segítettél rajtam és talán egy szekéren hoztál ide. De az, hogy miért voltam az erdőben, ráadásul kiütve, mi történhetett előtte azt nem tudom. A nevemet még szerencsére tudom, annyiszor hallottam magamtól. Nem tudtam ki az a Vergahn, csak amikor megfogtam a kezed, akkor esett le, hogy az én vagyok.
*Egy nagyobbat falatozik a puliszkából jóízűen, majd egy korty vizet is utána.*
3848. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-21 21:56:51
Üzenet elküldve: 2022-12-21 21:56:51
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ájult kaland//
* A kérdését vagy nem hallja meg a fickó, vagy még nincs annyi energiája hogy megértse. Egyelőre annyiban hagyja.
A derekába már kezd beépülni egy tompa sajgás, a folyamatos üldögéléstől, így hát bizonyos időközönként felkel és járkálni kezd a szobában. Körbe és körbe. Néhány óra múlva elég békésnek látszik a fickó ahhoz, hogy egy kis időre magára hagyja. Lesiet a fogadóba, megválaszol néhány érdeklődő kérdést a beteg hogyléte felől. Kér egy adag friss Vizet. (2 arany), és még két adag Puliszkát. (10 arany). Csak valami könnyűt. Talán kissé optimista, hogy két adagot kér, de legfeljebb később megeszi a férfi részét is. Lassan felsétál az étellel a lépcsőn. *
~ Úgy érzem, mintha már évezredek óta itt lennék. ~
* Visszaül az ágy szélére és csendben falatozni kezd. Kisvártatva megérzi a másik pillantását és felnéz. *
- Ó, üdv. Egy kicsit már jobban nézel ki. Az erdőben találtalak, kiütve. Idehoztalak a Pegazus fogadóba, és elláttam a fejsebedet.
~ Lehet nem is idevalósi és azt se tudja mi az a Pegazus. ~
- Meg tudod mondani mi történt veled?
* Újabb próbát tesz a kérdéssel. *
- Csak lassan, ne mozogj sokat. Inkább segítek.
* Odatartja a poharat és segít a kortyolásban. *
- Óvatosnak kell lenned, még felszakad a sebed. Egy ideje itt vagyok igen.
* Keserűen elmosolyodik. *
- De ne aggódj, itt maradok míg jobban nem leszel. Mit gondolsz le tudnál nyelni néhány falatot? Semmi nehezet, csak egy kis puliszka.
* A kérdését vagy nem hallja meg a fickó, vagy még nincs annyi energiája hogy megértse. Egyelőre annyiban hagyja.
A derekába már kezd beépülni egy tompa sajgás, a folyamatos üldögéléstől, így hát bizonyos időközönként felkel és járkálni kezd a szobában. Körbe és körbe. Néhány óra múlva elég békésnek látszik a fickó ahhoz, hogy egy kis időre magára hagyja. Lesiet a fogadóba, megválaszol néhány érdeklődő kérdést a beteg hogyléte felől. Kér egy adag friss Vizet. (2 arany), és
még két adag Puliszkát. (10 arany). Csak valami könnyűt. Talán kissé optimista, hogy két adagot kér, de legfeljebb később megeszi a férfi részét is. Lassan felsétál az étellel a lépcsőn. *~ Úgy érzem, mintha már évezredek óta itt lennék. ~
* Visszaül az ágy szélére és csendben falatozni kezd. Kisvártatva megérzi a másik pillantását és felnéz. *
- Ó, üdv. Egy kicsit már jobban nézel ki. Az erdőben találtalak, kiütve. Idehoztalak a Pegazus fogadóba, és elláttam a fejsebedet.
~ Lehet nem is idevalósi és azt se tudja mi az a Pegazus. ~
- Meg tudod mondani mi történt veled?
* Újabb próbát tesz a kérdéssel. *
- Csak lassan, ne mozogj sokat. Inkább segítek.
* Odatartja a poharat és segít a kortyolásban. *
- Óvatosnak kell lenned, még felszakad a sebed. Egy ideje itt vagyok igen.
* Keserűen elmosolyodik. *
- De ne aggódj, itt maradok míg jobban nem leszel. Mit gondolsz le tudnál nyelni néhány falatot? Semmi nehezet, csak egy kis puliszka.
3847. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-21 21:31:56
Üzenet elküldve: 2022-12-21 21:31:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ájult kaland//
*Vergahn nem tudja, mennyi idő telhetett el, de lényegesen jobban érzi magát. Nem cikáznak a látképek, se gondolatok a fejében. A fáradtság és a fájdalom azért még jelen van, de tudja, hogy jó kezekben van.
Kisvártatva ismét megszólal, most már kinyitja a szemeit és egy bájosan ősz hajú leányzó vagy kisasszony üldögél mellette az ágyon.*
-Üdvözlet.
*Csendes, fáradt hangon szól, érezhetően még nincs ereje teljében. Megemeli a kezeit, de vissza is engedi, mert látja még megvannak. Érzi a fején a kötést, és enyhe lüktetést.
~Vajon a szívem lüktet most a fejemben is, nem csak a helyén?~*
-Hol vagyok? Hogy kerültem ide?
*Kezdi a kérdésáradatot, de csak ennyire futja, és pillanat alatt körbe tekint, amennyire mozdulatlansága engedi és meglátva a vizes poharat, az után nyúlna. Reméli, segítségre fog lelni ebben, mert erős fájdalom villan be a testébe, inkább fejébe, amire mély nyögést eresz el.*
-Jaj, ez fáj.
*Szemeit behunyja a fájdalomérzet hatására és teste mintha összerogyna fektében.*
-Rég óta vagy itt?
*Vergahn nem tudja, mennyi idő telhetett el, de lényegesen jobban érzi magát. Nem cikáznak a látképek, se gondolatok a fejében. A fáradtság és a fájdalom azért még jelen van, de tudja, hogy jó kezekben van.
Kisvártatva ismét megszólal, most már kinyitja a szemeit és egy bájosan ősz hajú leányzó vagy kisasszony üldögél mellette az ágyon.*
-Üdvözlet.
*Csendes, fáradt hangon szól, érezhetően még nincs ereje teljében. Megemeli a kezeit, de vissza is engedi, mert látja még megvannak. Érzi a fején a kötést, és enyhe lüktetést.
~Vajon a szívem lüktet most a fejemben is, nem csak a helyén?~*
-Hol vagyok? Hogy kerültem ide?
*Kezdi a kérdésáradatot, de csak ennyire futja, és pillanat alatt körbe tekint, amennyire mozdulatlansága engedi és meglátva a vizes poharat, az után nyúlna. Reméli, segítségre fog lelni ebben, mert erős fájdalom villan be a testébe, inkább fejébe, amire mély nyögést eresz el.*
-Jaj, ez fáj.
*Szemeit behunyja a fájdalomérzet hatására és teste mintha összerogyna fektében.*
-Rég óta vagy itt?
3846. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-21 17:16:30
Üzenet elküldve: 2022-12-21 17:16:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Mirthemnor//
*Grim is lassan a végére ér a tányérja kiürítésének, közben Mirthemnort hallgatja.*
-Nincs semmi baj, a következő kört is én állom és akkor olyat iszunk, amilyet te is szeretsz. Rendben Mirthemnor?
*Kortyol egy utolsót az Ullamar sörből, majd megtörli száját és egy jóízűt büfög is mellé. Reméli nem zavarja meg a többi vendéget, ezért hozzáteszi elég hangosan.*
-Bocsánat!
*Kuncog egyet saját malacságán, amit így utólag megbán, mert nem igazán van oda a disznóságokért, de magának ezúttal megbocsátja.*
-Nem kell most ezen nagyon gondolkodni, csak egy felvetés volt, hisz alig ismerjük egymást. Meglehet, hogy miután szétválnak útjaink a mai nap során én elnézek abba a Szarvasligetbe, amiről hírlik, hogy szépen épül.
*Úgy dönt, hogy nem aprózza el a dolgot és kikér 2 korsó Mézsört, melyért ki is csengeti a 30 aranyat.*
-Tessék Mirthemnor, itt van egy jó korsó mézsör. Ilyet, őszintén, én még nem ittam. Kíváncsi vagyok milyen.
*Miután megkapják a korsóikat, Grim belekortyol egy egészségeset a mézsörbe. Örömmel tapasztalja, hogy egy nagyon finom, lágy, nyárias ízű nedü.*
-Ezt nevezem. No, de mára ez az utolsó italom.
*Jegyzi meg Grim és rámosolyog az öreg törpre.*
-Találmányaim nem igazán voltak, csak gyerekes próbálkozásaim. Jelenleg 22 esztendős vagyok, de most úgy érzem, hogy ez az ötlet lesz a mérvadó, amivel beírom magam a történelem tekercsekbe. Annyit elárulhatok, hogy nyomatgépnek nevezik, ami felgyorsítja az írást minden tekintetben.
*Büszkén emeli meg a korsót és koccintásra nyújtja.*
*Grim is lassan a végére ér a tányérja kiürítésének, közben Mirthemnort hallgatja.*
-Nincs semmi baj, a következő kört is én állom és akkor olyat iszunk, amilyet te is szeretsz. Rendben Mirthemnor?
*Kortyol egy utolsót az Ullamar sörből, majd megtörli száját és egy jóízűt büfög is mellé. Reméli nem zavarja meg a többi vendéget, ezért hozzáteszi elég hangosan.*
-Bocsánat!
*Kuncog egyet saját malacságán, amit így utólag megbán, mert nem igazán van oda a disznóságokért, de magának ezúttal megbocsátja.*
-Nem kell most ezen nagyon gondolkodni, csak egy felvetés volt, hisz alig ismerjük egymást. Meglehet, hogy miután szétválnak útjaink a mai nap során én elnézek abba a Szarvasligetbe, amiről hírlik, hogy szépen épül.
*Úgy dönt, hogy nem aprózza el a dolgot és kikér 2 korsó Mézsört, melyért ki is csengeti a 30 aranyat.
*-Tessék Mirthemnor, itt van egy jó korsó mézsör. Ilyet, őszintén, én még nem ittam. Kíváncsi vagyok milyen.
*Miután megkapják a korsóikat, Grim belekortyol egy egészségeset a mézsörbe. Örömmel tapasztalja, hogy egy nagyon finom, lágy, nyárias ízű nedü.*
-Ezt nevezem. No, de mára ez az utolsó italom.
*Jegyzi meg Grim és rámosolyog az öreg törpre.*
-Találmányaim nem igazán voltak, csak gyerekes próbálkozásaim. Jelenleg 22 esztendős vagyok, de most úgy érzem, hogy ez az ötlet lesz a mérvadó, amivel beírom magam a történelem tekercsekbe. Annyit elárulhatok, hogy nyomatgépnek nevezik, ami felgyorsítja az írást minden tekintetben.
*Büszkén emeli meg a korsót és koccintásra nyújtja.*
3845. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:29:33
Üzenet elküldve: 2022-12-19 23:29:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Mordokhai Elladur//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A ma este nem arról szól, hogy túlzásba vigyék az épeszű gondolkodást. Akár csak két kamasz, akik először szabadultak ki a szülői szigor alól és kóstolták meg az életet. Akkor minden szépnek tűnik, olyannak, amilyennek lennie kéne. Nem pedig olyannak, amilyen valójában. Kicsit kisöprik a gondokat, leporolják a könnyelműség polcait, hogy a holnap fejfájása legyen az a felismerés, ami emlékezteti őket arra, hogy ez nem egészen így működik. Mert minden holnap ilyen. Legalábbis neki. Fanyar és gondterhes. Éppen ezért ragaszkodik ennyire a mához, amiből már nem valószínű, hogy sok van még hátra. Hát azt nem a búslakodásnak fogja áldozni.*
- Aki kíváncsi, az hamar megöregszik. Már így is fehér a hajad. Holnap is lesz nap.
*Mosolyodik el kedvesen, Mordokhai mondata végére viszont igencsak pajkosan.*
- Igen. Az a jó beszélőkéd ma is sokszor húzott ki a slamasztikából. Ki tudja máskülönben mit tettem volna veled.
*Még színészi képességeinek utolsó morzsáit felhasználja arra, hogy egy igen drámai sóhajt megejtsen. De ahogy a férfin is érezni, így ő magán is tapasztalja, hogy mostanra már nem sziporkáznak annyira, mint napjuk elején. De a pihenéssel biztos benne, hogy ez fel fog töltődni. Amit már most kezdenek kóstolgatni, ahogy kényelmesen elfekszik a másik mellkasán. Hallja ő, sőt érzi is, hogy dörömböl a másik szíve. De csak mosolyogni tud a dolgon, mert a sajátja is hasonlóképp zeng odabent.
Mostanáig kitartó játékuk sem tudja már nyugtatni. Minden igyekezete ellenére csak hevesebben kalapál, ahogy a vágy is egyre inkább izzik benne. Ez semmi eddigihez sem fogható. Ennek ténye pedig egyszerre riasztja meg és hozza egyre erősebben lázba. Talán ezért nyúl mindig a piszkálódás fegyveréhez.*
- Egyszerűbb? Talán üsselek le?
*Vonja fel a szemöldökeit miközben igyekszik minél komolyabb ábrázattal a másikra bámulni. De a vége csak az, hogy egy kedves mosoly kíséretében enged a férfinak, s ajkaira forrva simul rá. Majd fölé térdelve, a csókból nem szakadva el cirógat végig a mezítelen felsőtesten. Minden apró porcikát gondosan feltérképezve ujjhegyeivel. Ezek után talán már félne is elaludni, mert reggel arra kelne, hogy az egész csak egy gyerekes álom volt csupán.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A ma este nem arról szól, hogy túlzásba vigyék az épeszű gondolkodást. Akár csak két kamasz, akik először szabadultak ki a szülői szigor alól és kóstolták meg az életet. Akkor minden szépnek tűnik, olyannak, amilyennek lennie kéne. Nem pedig olyannak, amilyen valójában. Kicsit kisöprik a gondokat, leporolják a könnyelműség polcait, hogy a holnap fejfájása legyen az a felismerés, ami emlékezteti őket arra, hogy ez nem egészen így működik. Mert minden holnap ilyen. Legalábbis neki. Fanyar és gondterhes. Éppen ezért ragaszkodik ennyire a mához, amiből már nem valószínű, hogy sok van még hátra. Hát azt nem a búslakodásnak fogja áldozni.*
- Aki kíváncsi, az hamar megöregszik. Már így is fehér a hajad. Holnap is lesz nap.
*Mosolyodik el kedvesen, Mordokhai mondata végére viszont igencsak pajkosan.*
- Igen. Az a jó beszélőkéd ma is sokszor húzott ki a slamasztikából. Ki tudja máskülönben mit tettem volna veled.
*Még színészi képességeinek utolsó morzsáit felhasználja arra, hogy egy igen drámai sóhajt megejtsen. De ahogy a férfin is érezni, így ő magán is tapasztalja, hogy mostanra már nem sziporkáznak annyira, mint napjuk elején. De a pihenéssel biztos benne, hogy ez fel fog töltődni. Amit már most kezdenek kóstolgatni, ahogy kényelmesen elfekszik a másik mellkasán. Hallja ő, sőt érzi is, hogy dörömböl a másik szíve. De csak mosolyogni tud a dolgon, mert a sajátja is hasonlóképp zeng odabent.
Mostanáig kitartó játékuk sem tudja már nyugtatni. Minden igyekezete ellenére csak hevesebben kalapál, ahogy a vágy is egyre inkább izzik benne. Ez semmi eddigihez sem fogható. Ennek ténye pedig egyszerre riasztja meg és hozza egyre erősebben lázba. Talán ezért nyúl mindig a piszkálódás fegyveréhez.*
- Egyszerűbb? Talán üsselek le?
*Vonja fel a szemöldökeit miközben igyekszik minél komolyabb ábrázattal a másikra bámulni. De a vége csak az, hogy egy kedves mosoly kíséretében enged a férfinak, s ajkaira forrva simul rá. Majd fölé térdelve, a csókból nem szakadva el cirógat végig a mezítelen felsőtesten. Minden apró porcikát gondosan feltérképezve ujjhegyeivel. Ezek után talán már félne is elaludni, mert reggel arra kelne, hogy az egész csak egy gyerekes álom volt csupán.*
3844. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:21:24
Üzenet elküldve: 2022-12-19 22:21:24
![>Thornwÿn Taëdryn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12239_1670080286_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben minden fekete//
* A nő kijelentése azonnali vizualizálást vált ki a férfiból és gondolatban máris selyemlepedők közé helyezi azt. *
- Ezt vehetem konkrét ajánlatnak, Rikshilva?
* Puhán, halkan ejti ki a nevét. *
- Szívesen venném, ha újra és újra emlékeztetne rá, hol hagytam a ruháimat. Újra és újra. Aztán megint.
* Beszéd közben apró köröcskéket rajzol a bársonyos bőrre a hüvelykujjával. *
- Ennek szívből örülök. Ön is igen kellemes társaság.
* Bár igazán magabiztosnak és rámenősnek mutatkozik a másik, szívesebben veszi, ha az ő kezében van a gyeplő. Irányításhoz, parancsadáshoz szokott jelleme nehezen tolerálná, ha megpróbálnák kontrollálni. Persze nem lehetetlen, csak elég rátermettnek és bátornak kell hozzá lenni. És talán egy kicsit őrültnek is.
Siheder fiatalkora óta van gyengéd viszonyban a női nemmel, sosem vetette meg a társaságukat és azok sem az övét. Mindig pontosan tudták, mi az amit kérhetnek egymástól és igyekezett, hogy sose akarjanak ennél többet. *
~ Tessék, megadtam a lehetőséget, hogy elszelelhess. Ha itt maradsz... ~
* Nem szándékozik leitatni a nőt. Megtehetné, hogy addig dorombol és köröz körülötte, míg Rikshilva maga ajánlaná fel a dolgot. De, egyrészt, nem szeretné sem az idejét vesztegetni, sem a nőt ilyen helyzetbe hozni. Az nem a férfi stílusa. Így hát lassan felkel és megkeresve a zöld szempárt a nő előtt megáll. *
- Szeretném, ha csatlakozna hozzám ma éjszakára.
* Kinyújtja a tenyerét felé. *
* A nő kijelentése azonnali vizualizálást vált ki a férfiból és gondolatban máris selyemlepedők közé helyezi azt. *
- Ezt vehetem konkrét ajánlatnak, Rikshilva?
* Puhán, halkan ejti ki a nevét. *
- Szívesen venném, ha újra és újra emlékeztetne rá, hol hagytam a ruháimat. Újra és újra. Aztán megint.
* Beszéd közben apró köröcskéket rajzol a bársonyos bőrre a hüvelykujjával. *
- Ennek szívből örülök. Ön is igen kellemes társaság.
* Bár igazán magabiztosnak és rámenősnek mutatkozik a másik, szívesebben veszi, ha az ő kezében van a gyeplő. Irányításhoz, parancsadáshoz szokott jelleme nehezen tolerálná, ha megpróbálnák kontrollálni. Persze nem lehetetlen, csak elég rátermettnek és bátornak kell hozzá lenni. És talán egy kicsit őrültnek is.
Siheder fiatalkora óta van gyengéd viszonyban a női nemmel, sosem vetette meg a társaságukat és azok sem az övét. Mindig pontosan tudták, mi az amit kérhetnek egymástól és igyekezett, hogy sose akarjanak ennél többet. *
~ Tessék, megadtam a lehetőséget, hogy elszelelhess. Ha itt maradsz... ~
* Nem szándékozik leitatni a nőt. Megtehetné, hogy addig dorombol és köröz körülötte, míg Rikshilva maga ajánlaná fel a dolgot. De, egyrészt, nem szeretné sem az idejét vesztegetni, sem a nőt ilyen helyzetbe hozni. Az nem a férfi stílusa. Így hát lassan felkel és megkeresve a zöld szempárt a nő előtt megáll. *
- Szeretném, ha csatlakozna hozzám ma éjszakára.
* Kinyújtja a tenyerét felé. *
3843. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:24:47
Üzenet elküldve: 2022-12-19 21:24:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben minden fekete//
*Noha a férfi leírása hangzatos, ő előtte máshogy fest ez a kép. De miért ne használná ki, hogy egy újabb csintalan megjegyzés hagyhassa el ajkait.*
- Ha az a selyem egy finom ágynemű. Akár lehet is róla szó.
*Húzza össze ravaszul a szemeit, főleg a továbbiakra, amit elé tár a másik. Ezt most neki kell megnevetnie, ahogy elképzeli, amint köténykében lesi a vendégségbe érkezett férfi minden óhaját. Amit bizonyára minden rosszmájú megjegyzés nélkül tűrne. Na biztos nem. Az olyan nők, mint ő, hogy villás a nyelve, akár a kígyóé, annak a szavai is tudnak igen maróak lenni. Ezt nem is rejtette sosem véka alá, most sem fogja elkezdeni.*
- Talán magának sem ártana egy szobalány. A férfiak gyakran hajlamosak azt is elfelejteni, hogy hol tették le legutóbb az alsónadrágjukat. A nőknek csak egy kis segítség egy szobalány, mikor már sok felé kell szakadniuk, de a férfiaknak megváltás, hogy ne felejtsenek el levegőt venni.
*Szúrja oda ádázul, de hangjából és galád mosolyoából érzékelhető, hogy ismét csak piszkálódik. Ezt azért megerősíti azzal, hogy rabul ejtett kezének ujjbegyeivel finoman a férfi állára cirógat.*
- Szerencséjére kedvemre való társaság. Ami szintén a gyengepontom az unalom mellett.
*Kacsint rá kacéran. Az ital témájára viszont már kedvesebben mosolyodik el, ami nemsokra rá el is tűnik a kérdés hallatán. Az őszintét megvallva igen. Fél. Illetve talán helyesebb megfogalmazás lenne az, hogy óvatos és még mindig nem hiszi el, hogy elég ügyes egy férfinak. Persze ostoba mód most is azt hirdeti, de ez inkább az italnak tudható be. Arra mindig ráfarag. Viszont meggyőződése, hogy továbbra is tudatlan és ügyetlen a férfiak terén. Olyan nő meg ugyan melyik férfinak kéne?*
- A saját elhatározásomból vagyok itt.
~ Mert annyit még nem ittam, hogy ne így legyen. Te pedig igencsak szimpatikus vagy. ~
*Ezt persze megtartja a gondolatainak. A férfiak önbizalmát úgy is lehet növelni, ha ennyire nem játszik nyílt lapokkal. Arról nem is beszélve, hogy élvezi ezt a csábítási folyamatot. Mert, hogy ő annak könyvelte el.*
- Nem rángatnám vissza a hidegbe. Eleget fagyoskodhatott. De még szívesen maradok, ha Önnek sem terhes a társaságom.
*Noha a férfi leírása hangzatos, ő előtte máshogy fest ez a kép. De miért ne használná ki, hogy egy újabb csintalan megjegyzés hagyhassa el ajkait.*
- Ha az a selyem egy finom ágynemű. Akár lehet is róla szó.
*Húzza össze ravaszul a szemeit, főleg a továbbiakra, amit elé tár a másik. Ezt most neki kell megnevetnie, ahogy elképzeli, amint köténykében lesi a vendégségbe érkezett férfi minden óhaját. Amit bizonyára minden rosszmájú megjegyzés nélkül tűrne. Na biztos nem. Az olyan nők, mint ő, hogy villás a nyelve, akár a kígyóé, annak a szavai is tudnak igen maróak lenni. Ezt nem is rejtette sosem véka alá, most sem fogja elkezdeni.*
- Talán magának sem ártana egy szobalány. A férfiak gyakran hajlamosak azt is elfelejteni, hogy hol tették le legutóbb az alsónadrágjukat. A nőknek csak egy kis segítség egy szobalány, mikor már sok felé kell szakadniuk, de a férfiaknak megváltás, hogy ne felejtsenek el levegőt venni.
*Szúrja oda ádázul, de hangjából és galád mosolyoából érzékelhető, hogy ismét csak piszkálódik. Ezt azért megerősíti azzal, hogy rabul ejtett kezének ujjbegyeivel finoman a férfi állára cirógat.*
- Szerencséjére kedvemre való társaság. Ami szintén a gyengepontom az unalom mellett.
*Kacsint rá kacéran. Az ital témájára viszont már kedvesebben mosolyodik el, ami nemsokra rá el is tűnik a kérdés hallatán. Az őszintét megvallva igen. Fél. Illetve talán helyesebb megfogalmazás lenne az, hogy óvatos és még mindig nem hiszi el, hogy elég ügyes egy férfinak. Persze ostoba mód most is azt hirdeti, de ez inkább az italnak tudható be. Arra mindig ráfarag. Viszont meggyőződése, hogy továbbra is tudatlan és ügyetlen a férfiak terén. Olyan nő meg ugyan melyik férfinak kéne?*
- A saját elhatározásomból vagyok itt.
~ Mert annyit még nem ittam, hogy ne így legyen. Te pedig igencsak szimpatikus vagy. ~
*Ezt persze megtartja a gondolatainak. A férfiak önbizalmát úgy is lehet növelni, ha ennyire nem játszik nyílt lapokkal. Arról nem is beszélve, hogy élvezi ezt a csábítási folyamatot. Mert, hogy ő annak könyvelte el.*
- Nem rángatnám vissza a hidegbe. Eleget fagyoskodhatott. De még szívesen maradok, ha Önnek sem terhes a társaságom.
3842. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:55:40
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:55:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben minden fekete//
* A nő elbeszélésére hátraveti a fejét, úgy nevet fel. Nagyon is maga előtt látja az eléfestett képet. *
- Igazán vonzó kép. De ha ehhez kényelem, fényűzés és lelkes szolgák hada párosul, akik örömmel odahozzák az ételt, hogy még csak odáig se kelljen felkelnie... Minden ujján ékköves gyűrűk csillognának, a legdrágább selymekbe burkolhatná a testét... Ne mondja, hogy nem csábító.
* Nem mond se igent, se nemet, sem talánt az ajánlatára, de őszintén, annyira nem is érdekli most a húga. *
- Ó, egy pillanatig se gondolja, hogy nem jutott eszembe, milyen lenne kegyedet olyan gyakran látni. Bár ritkán szándékoztam igénybe venni a húgom lakhatási ajánlatát, ha ilyen szemrevaló hölgy szorgoskodna a ház körül, nem bírnám megállni, hogy ne bukkanjak fel minden ok nélkül.
* Gonoszul elmosolyodik. *
- Főleg, ha mindenféle mondvacsinált indokokkal ugráltathatnám és feltett lábakkal figyelném, ahogy dolgozik. Az lenne aztán az igazi élvezet.
* Mostanra már teljesen biztos benne, hogy a legjobb dolgok felé halad az estéje. A győztesek magabiztos mosolyával átfordítja Rikshilva csuklóját, és lassan föléhajolva apró csókot nyom a finom erekre. *
- De miért akarna megszabadulni az én vérpezsdítő társaságom elől? Hiszen az unalom, ahogy hallom, a gyengepontja.
* Ahogy feléhajol a másik, ő is arrabillenti a törzsét, hogy jobban hallja a mondanivalóját. Meglepetten felpillant. *
- A világért sem szeretném leitatni.
* Igazat mond, nincs annál hangulatgyilkosabb, mint egy csetlő-botló, vagy ne adj istenek, félájult nőt ágyba cipelni. *
- Azt szeretném, ha az este folyamán jól érezné magát és saját teljes elhatározásából maradna a társaságomban. Vagy ennyire fél tőlem kedvesem?
* Gyors pillantással felméri, látszik-e esetleg valami már a nőn, a gyenge mézsör hatása miatt. Mert tényleg vannak, akik a minimális mennyiséget sem bírják. *
- Ha szeretne távozni, oda kísérem, ahova csak szeretné.
* A nő elbeszélésére hátraveti a fejét, úgy nevet fel. Nagyon is maga előtt látja az eléfestett képet. *
- Igazán vonzó kép. De ha ehhez kényelem, fényűzés és lelkes szolgák hada párosul, akik örömmel odahozzák az ételt, hogy még csak odáig se kelljen felkelnie... Minden ujján ékköves gyűrűk csillognának, a legdrágább selymekbe burkolhatná a testét... Ne mondja, hogy nem csábító.
* Nem mond se igent, se nemet, sem talánt az ajánlatára, de őszintén, annyira nem is érdekli most a húga. *
- Ó, egy pillanatig se gondolja, hogy nem jutott eszembe, milyen lenne kegyedet olyan gyakran látni. Bár ritkán szándékoztam igénybe venni a húgom lakhatási ajánlatát, ha ilyen szemrevaló hölgy szorgoskodna a ház körül, nem bírnám megállni, hogy ne bukkanjak fel minden ok nélkül.
* Gonoszul elmosolyodik. *
- Főleg, ha mindenféle mondvacsinált indokokkal ugráltathatnám és feltett lábakkal figyelném, ahogy dolgozik. Az lenne aztán az igazi élvezet.
* Mostanra már teljesen biztos benne, hogy a legjobb dolgok felé halad az estéje. A győztesek magabiztos mosolyával átfordítja Rikshilva csuklóját, és lassan föléhajolva apró csókot nyom a finom erekre. *
- De miért akarna megszabadulni az én vérpezsdítő társaságom elől? Hiszen az unalom, ahogy hallom, a gyengepontja.
* Ahogy feléhajol a másik, ő is arrabillenti a törzsét, hogy jobban hallja a mondanivalóját. Meglepetten felpillant. *
- A világért sem szeretném leitatni.
* Igazat mond, nincs annál hangulatgyilkosabb, mint egy csetlő-botló, vagy ne adj istenek, félájult nőt ágyba cipelni. *
- Azt szeretném, ha az este folyamán jól érezné magát és saját teljes elhatározásából maradna a társaságomban. Vagy ennyire fél tőlem kedvesem?
* Gyors pillantással felméri, látszik-e esetleg valami már a nőn, a gyenge mézsör hatása miatt. Mert tényleg vannak, akik a minimális mennyiséget sem bírják. *
- Ha szeretne távozni, oda kísérem, ahova csak szeretné.
3841. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:34:41
Üzenet elküldve: 2022-12-19 20:34:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben minden fekete//
- Csak az, akinek nem adatott meg.
*Von vállat egyszerűen, ahogy ő maga is tovább göngyölíti a témát.*
- Az unalom pedig rosszabb. Begyöpösít, ellustít és galád mód eltulajdonítja az életkedvet. Mígnem egy reggel arra ébredek, hogy a fotelből is csak annyira kelek ki, hogy újabb tálca sültcsirkecombot hozzak, hogy belefojtsam a bánatom.
*Vigyorodik el a kissé talán eltúlzott példára. De valahogy mégis így gondolja. Persze nem akar sárkányokra vadászni, sem hercegnőket menteni. Megelégszik ő néhány izgalmasabb estével, ahol nem untatják el, lefoglalják és szórakoztatják. Mint ahogy a mostani társaságára sem lehet panasza.*
~Bizonyára tudsz te még ennél is izgalmasabb lenni.~
*Villannak meg buján a szemei. De hamar kizökkentik az érzéki gondolatokból, ahogy a munkára terelődik a téma. Érdeklődve billenti is félre a fejét, ahogy a hallottakon rágja át magát.*
- Szóval a húga.
*Bólogat hümmögve, majd mutatóujjával az állára vakar.*
- Talán visszatérhetünk majd erre a dologra.
*Ugyanis most nem szívesen rondítana bele az estébe valami munka témával. Bár igaz, hogy nem lenne rossz, ha mihamarabb találna magának valamit. Bár igaz, hogy érdekes fordulat lenne, ha attól vállalna munkát, akivel most itt bájolog.*
- Vagy biztosítsam be magam Önnél, hogy milyen széles területen tudná hasznomat venni?
*Vigyorog bele a poharába egy újabb korty előtt. Szinte sziporkázik most a komisz megjegyzésekben. De ahogy észreveszi ez nincsen újdonsült partnerének ellenére.*
- Higgye el, hogy ha én meg akarok szabadulni magától, akkor ez a jóképű tekintet sem okozna nehézséget.
*Búgja, miközben lepillant a csuklóját fogó kézre. Azután ismét a férfira emeli tekintetét. Bizalmasan közelebb hajol hozzá, hogy szavai csak a másik füléig jussanak el.*
- Ha le akar itatni, akkor jó úton halad. Nem bírom az alkoholt.
*Suttogja halkan, majd a szabadon maradt kezével finoman a másik kézfejére simít.*
- Csak az, akinek nem adatott meg.
*Von vállat egyszerűen, ahogy ő maga is tovább göngyölíti a témát.*
- Az unalom pedig rosszabb. Begyöpösít, ellustít és galád mód eltulajdonítja az életkedvet. Mígnem egy reggel arra ébredek, hogy a fotelből is csak annyira kelek ki, hogy újabb tálca sültcsirkecombot hozzak, hogy belefojtsam a bánatom.
*Vigyorodik el a kissé talán eltúlzott példára. De valahogy mégis így gondolja. Persze nem akar sárkányokra vadászni, sem hercegnőket menteni. Megelégszik ő néhány izgalmasabb estével, ahol nem untatják el, lefoglalják és szórakoztatják. Mint ahogy a mostani társaságára sem lehet panasza.*
~Bizonyára tudsz te még ennél is izgalmasabb lenni.~
*Villannak meg buján a szemei. De hamar kizökkentik az érzéki gondolatokból, ahogy a munkára terelődik a téma. Érdeklődve billenti is félre a fejét, ahogy a hallottakon rágja át magát.*
- Szóval a húga.
*Bólogat hümmögve, majd mutatóujjával az állára vakar.*
- Talán visszatérhetünk majd erre a dologra.
*Ugyanis most nem szívesen rondítana bele az estébe valami munka témával. Bár igaz, hogy nem lenne rossz, ha mihamarabb találna magának valamit. Bár igaz, hogy érdekes fordulat lenne, ha attól vállalna munkát, akivel most itt bájolog.*
- Vagy biztosítsam be magam Önnél, hogy milyen széles területen tudná hasznomat venni?
*Vigyorog bele a poharába egy újabb korty előtt. Szinte sziporkázik most a komisz megjegyzésekben. De ahogy észreveszi ez nincsen újdonsült partnerének ellenére.*
- Higgye el, hogy ha én meg akarok szabadulni magától, akkor ez a jóképű tekintet sem okozna nehézséget.
*Búgja, miközben lepillant a csuklóját fogó kézre. Azután ismét a férfira emeli tekintetét. Bizalmasan közelebb hajol hozzá, hogy szavai csak a másik füléig jussanak el.*
- Ha le akar itatni, akkor jó úton halad. Nem bírom az alkoholt.
*Suttogja halkan, majd a szabadon maradt kezével finoman a másik kézfejére simít.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436