// Második szál //
// Ejtőzős nap //
* Magában rakosgatja a fiú szavait, majd fejét megrázva arra a következtetésre jut, hogy biztosan nem arra gondolt. *
~ Neeem, biztos hogy nem. Vagy csak a menekülés izgalma hozza ki belőle ezt. ~
* Egészen megtáltosodott a kölyök a kialakult helyzettől. *
- Nem csalódtam. Nem mondom, hogy ez mindennapos, de azért előfordult már hasonló. A szabadnapomat eddig is kellemesen töltöttem hála neked, fiú. Nem terveztem semmi világmegváltó lazítást mára, pont jó volt ennyi.
* Zeekx miákol, mint egy macska, amikor letörli róla a mázt. *
- Ne ficánkolj, összerúzsoztam a képedet. Na, így már jó lesz.
~ Örüljön, hogy nem nyálaztam be az ujjam előtte. ~
* Pedig elgondolkodott rajta, úgy tűnik neki is vannak halvány anyai ösztönei. Elhúzza a száját erre a gondolatra. Persze, nyilván azért nem tette, mert érzi, hogy ez rosszul esne a fiúnak. *
- Na és most?
*Visszhangozza az előző kérdését. Úgy gondolja, akár kényelembe is helyezheti magát, szóval lerúgja a cipőjét és lecsüccsen az ágy szélére. Aztán elgondolkozik, hogy még a végén azt hiszi szegény fiú, hogy rá akar mászni, ezért inkább felpattan és az ablakpárkányra támaszkodva fordul vissza. Világért sem akarja, hogy megijedjen tőle, csak mert szobára cibálta. *
- Miről beszélgessünk? * Tűnödik hangosan. * Lássuk csak. Meséld el Astreeah néninek az egyik titkodat!
*Incselkedik a kölökkel. *