Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 221 (4401. - 4420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4420. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-19 07:12:38
Üzenet elküldve: 2023-09-19 07:12:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Az üzlet megköttetik //
*Már a mélységi mosolyától bizsereg a tarkója, de türtőzteti magát és mosolya sem árulja el őt. A kézfogás végének mindenesetre örül, s hálát ad azért, hogy kesztyűben van ezért a kezét sem kell megtörölnie.*
- Ez bizony így van.
*Nyugtázza a megállapítást egy biccentéssel. Elhelyezkedik a mélységi közelében lévő széken és még egy utolsó futó pillantást vet az üres pult irányába, majd ezt követően tekintete megállapodik a sötételfen.*
- Nos, jelenleg van nálam hat darab a legvilágosabból, és egy sötétebb. A világosaknak darabja huszonöt arany, a sötétebb pedig duplája. Persze ezekből tudok erősebbet is kikeverni, ha arra volna szükség.
*A másik arcát fürkészi esetleges értetlenséget keresve rajta, hiszen sokszor szembesül ezzel amikor egy-egy ital gazdát cserél, bár van egy olyan halovány megérzése, hogy a kormos valamivel tájékozottabb etéren. Míg hagyja a hallottakat megemészteni, addig óvatosan el-elpillant egy mutatósabb leány irányába, de csak röviden és diszkréten, talán ez fel sem tűnik a sötételfnek.*
*Már a mélységi mosolyától bizsereg a tarkója, de türtőzteti magát és mosolya sem árulja el őt. A kézfogás végének mindenesetre örül, s hálát ad azért, hogy kesztyűben van ezért a kezét sem kell megtörölnie.*
- Ez bizony így van.
*Nyugtázza a megállapítást egy biccentéssel. Elhelyezkedik a mélységi közelében lévő széken és még egy utolsó futó pillantást vet az üres pult irányába, majd ezt követően tekintete megállapodik a sötételfen.*
- Nos, jelenleg van nálam hat darab a legvilágosabból, és egy sötétebb. A világosaknak darabja huszonöt arany, a sötétebb pedig duplája. Persze ezekből tudok erősebbet is kikeverni, ha arra volna szükség.
*A másik arcát fürkészi esetleges értetlenséget keresve rajta, hiszen sokszor szembesül ezzel amikor egy-egy ital gazdát cserél, bár van egy olyan halovány megérzése, hogy a kormos valamivel tájékozottabb etéren. Míg hagyja a hallottakat megemészteni, addig óvatosan el-elpillant egy mutatósabb leány irányába, de csak röviden és diszkréten, talán ez fel sem tűnik a sötételfnek.*
4419. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-18 10:05:15
Üzenet elküldve: 2023-09-18 10:05:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
* Tisztán és érthetően hallja a nő szavait, de minek is tiltakozzon ellenük? *
- Nincs mit szégyellnem ezen, kedves. Az élet rövid, de gyönyörű. És a szépséget meg kell ünnepelni.
* Tenyérbemászóan vigyorog.
Miután sikere álságos tudatában elszenderedik, nem észleli Yeza tépelődését. Talán naivság, de nem tart tőle, hogy a nő esetleg pengét mártana a torkába, míg alszik.
Nem sokáig tart a pihenése. Bár az éjszakája meglehetősen fárasztónak és hosszúnak bizonyult, mire a nap fénye magasabbra kúszik, a férfi már ébren van.
Az ágy mellett állva figyeli a rémálmodó, gyötrődő nőt. Úgy tűnik, sok rossz emléket felszabadított benne a találkozásuk. Sebesen és nesztelenül felöltözik, majd összeszedegeti a szobában mindenfelé heverő ékszereit. Kivéve, azt a kettőt. Az egyik a nyugtalanul alvó nő nyakán, másik a kecses csípőjén. Röviden sóhajt egyet. Majd máskor visszaszerzi tőle őket. Bízik abban, hogy rövid időn belül lesz még "máskor". A wegtoreni nő féktelensége igazán üdítő ebben az artheniori posványban.
Csendesen figyeli még egy kis ideig, ahogy a légzése megváltozik és a rémálmokból valami egészen mássá alakulnak a vélhetően látott képei. Hangtalanul odalép, hogy végigsimítson ujjaival a nő ajkán és meztelen testén, majd szájára csókot lehelve felegyenesedik.
Némán távozik a szobából, mire a Levegő Városában megkongatják a delet. *
//Fürdőházi mulatozás//
* Tisztán és érthetően hallja a nő szavait, de minek is tiltakozzon ellenük? *
- Nincs mit szégyellnem ezen, kedves. Az élet rövid, de gyönyörű. És a szépséget meg kell ünnepelni.
* Tenyérbemászóan vigyorog.
Miután sikere álságos tudatában elszenderedik, nem észleli Yeza tépelődését. Talán naivság, de nem tart tőle, hogy a nő esetleg pengét mártana a torkába, míg alszik.
Nem sokáig tart a pihenése. Bár az éjszakája meglehetősen fárasztónak és hosszúnak bizonyult, mire a nap fénye magasabbra kúszik, a férfi már ébren van.
Az ágy mellett állva figyeli a rémálmodó, gyötrődő nőt. Úgy tűnik, sok rossz emléket felszabadított benne a találkozásuk. Sebesen és nesztelenül felöltözik, majd összeszedegeti a szobában mindenfelé heverő ékszereit. Kivéve, azt a kettőt. Az egyik a nyugtalanul alvó nő nyakán, másik a kecses csípőjén. Röviden sóhajt egyet. Majd máskor visszaszerzi tőle őket. Bízik abban, hogy rövid időn belül lesz még "máskor". A wegtoreni nő féktelensége igazán üdítő ebben az artheniori posványban.
Csendesen figyeli még egy kis ideig, ahogy a légzése megváltozik és a rémálmokból valami egészen mássá alakulnak a vélhetően látott képei. Hangtalanul odalép, hogy végigsimítson ujjaival a nő ajkán és meztelen testén, majd szájára csókot lehelve felegyenesedik.
Némán távozik a szobából, mire a Levegő Városában megkongatják a delet. *
4418. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-13 17:44:17
Üzenet elküldve: 2023-09-13 17:44:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Tartok tőle, kettőnk közül te kergettél több pillangót *jegyzi meg az orra alatt, de azért jól hallhatóan.
A próbálkozással sajnos nem megy sokra, hogy konkrét és azonnali árat csikarjon ki Farsysból. Nem is fűzött hozzá túl nagy reményeket, elvégre kereskedő az ebadta. S hogy, mint a hiénák, rá is kapott a vérszagra, mi sem mutatja jobban, mint hogy a korábban szinte jelentéktelen semmiségként beállított szívesség most már egyenesen veszélyes és kockázatos. Ha van is igazság ebben az okfejtésben, akkor is utólagos ársrófolásról van szó, ez nyilvánvaló.
A vörös most már arra próbál visszaemlékezni, hogy hogyan is merült fel ez az egész, mert egyre inkább kerülgeti a gyanú, hogy kitervelt csapdába sétált bele. Sajnos a körülmények eléggé homályba vesznek, így csak az van, ami van.
Farsys irritálóan magabiztos, ami szörnyen bosszantja. Olyan az egész, mintha édességet lóbálnának egy gyerek előtt. Hát ő már nem gyerek! Az édesség pedig nem létkérdés. A Nagy Hegyen túli világot időszerű lenne eltemetnie magában. Sose fogja tudni, ehhez nem fér kétség, de a szükség nagy úr. Az ő Nagyura pedig most itt van, Artheniorban. A bárhol, bármikor egy igencsak képlékeny és ellenőrizhetetlen értékkel meghatározott szívesség a számára most elrugaszkodott vállalás lenne. Arról nem is beszélve, hogy már most bűzlik az átveréstől ez az üzlet. Mindez persze nem csorbítja a sóvárgását az alku tárgyára. Időt kell nyernie, míg talál valamit, amiért becserélheti ezt az utánajárást. Kár, hogy a türelem sosem volt az erőssége, Farsys pedig elég aljasul játszik hozzá, hogy kísértéssel kínozza.
A szendergő férfit nézve se állnak meg a csapongó gondolatok. Árként zúdulnak elő a vörös üstökből.
Ha nem volna elég a sok kétely, felmerül benne még az is, hogy mi van, ha a kérdezősködés felpiszkálja azt a titokzatos megbízót, aki Sulimot meg a bandáját utána küldte? Mi van, ha jó ajánlatot tesz ennek a hétpróbás kupecnek és egyszer csak egy ládában találja magát, kótyagos fejjel, amint épp Wegtoren felé hajóznak vele? Mi van, ha már most...
Észre sem veszi, mikor alszik el ő is a tépelődő gondolatok alá temetve. Tompaságot érez és Kyross arca bontakozik ki előtte. Kárörvendő nevetés. Béklyók súlya a kezén és a lábán. Aztán átlökik a hajókorláton, de mire felfogja a szája és az orra megtelik vízzel. Érzi, ahogy levegőért kapkodva nyel belőle. Aztán valami megragadja a lábát és húzni kezdi lefelé. Küzd ellene, de egyszer csak feltűnik neki, hogy levegőt vesz. Természetesen lélegzik a víz alatt. Ekkor látja meg, hogy Essan volt az, aki lehúzta, és a bájos Charess a Sellőházból. Halfarkuk van és türkiz pikkelyek fénylenek a bőrükön egy-egy csíkban. Átölelik. Csókot váltanak. Aztán csak szeretkeznek, szeretkeznek a felszínről átszűrődő csillámok között.*
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Tartok tőle, kettőnk közül te kergettél több pillangót *jegyzi meg az orra alatt, de azért jól hallhatóan.
A próbálkozással sajnos nem megy sokra, hogy konkrét és azonnali árat csikarjon ki Farsysból. Nem is fűzött hozzá túl nagy reményeket, elvégre kereskedő az ebadta. S hogy, mint a hiénák, rá is kapott a vérszagra, mi sem mutatja jobban, mint hogy a korábban szinte jelentéktelen semmiségként beállított szívesség most már egyenesen veszélyes és kockázatos. Ha van is igazság ebben az okfejtésben, akkor is utólagos ársrófolásról van szó, ez nyilvánvaló.
A vörös most már arra próbál visszaemlékezni, hogy hogyan is merült fel ez az egész, mert egyre inkább kerülgeti a gyanú, hogy kitervelt csapdába sétált bele. Sajnos a körülmények eléggé homályba vesznek, így csak az van, ami van.
Farsys irritálóan magabiztos, ami szörnyen bosszantja. Olyan az egész, mintha édességet lóbálnának egy gyerek előtt. Hát ő már nem gyerek! Az édesség pedig nem létkérdés. A Nagy Hegyen túli világot időszerű lenne eltemetnie magában. Sose fogja tudni, ehhez nem fér kétség, de a szükség nagy úr. Az ő Nagyura pedig most itt van, Artheniorban. A bárhol, bármikor egy igencsak képlékeny és ellenőrizhetetlen értékkel meghatározott szívesség a számára most elrugaszkodott vállalás lenne. Arról nem is beszélve, hogy már most bűzlik az átveréstől ez az üzlet. Mindez persze nem csorbítja a sóvárgását az alku tárgyára. Időt kell nyernie, míg talál valamit, amiért becserélheti ezt az utánajárást. Kár, hogy a türelem sosem volt az erőssége, Farsys pedig elég aljasul játszik hozzá, hogy kísértéssel kínozza.
A szendergő férfit nézve se állnak meg a csapongó gondolatok. Árként zúdulnak elő a vörös üstökből.
Ha nem volna elég a sok kétely, felmerül benne még az is, hogy mi van, ha a kérdezősködés felpiszkálja azt a titokzatos megbízót, aki Sulimot meg a bandáját utána küldte? Mi van, ha jó ajánlatot tesz ennek a hétpróbás kupecnek és egyszer csak egy ládában találja magát, kótyagos fejjel, amint épp Wegtoren felé hajóznak vele? Mi van, ha már most...
Észre sem veszi, mikor alszik el ő is a tépelődő gondolatok alá temetve. Tompaságot érez és Kyross arca bontakozik ki előtte. Kárörvendő nevetés. Béklyók súlya a kezén és a lábán. Aztán átlökik a hajókorláton, de mire felfogja a szája és az orra megtelik vízzel. Érzi, ahogy levegőért kapkodva nyel belőle. Aztán valami megragadja a lábát és húzni kezdi lefelé. Küzd ellene, de egyszer csak feltűnik neki, hogy levegőt vesz. Természetesen lélegzik a víz alatt. Ekkor látja meg, hogy Essan volt az, aki lehúzta, és a bájos Charess a Sellőházból. Halfarkuk van és türkiz pikkelyek fénylenek a bőrükön egy-egy csíkban. Átölelik. Csókot váltanak. Aztán csak szeretkeznek, szeretkeznek a felszínről átszűrődő csillámok között.*
4417. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-13 11:11:50
Üzenet elküldve: 2023-09-13 11:11:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az üzlet megköttetik //
* Végre megérkezik a bájitalkufár. Egy pillanatra hagyja a levegőben lógni a kezet, mielőtt széles vigyort rávillantva megszorongatná azt. *
- Nem tesz semmit. Laequil Lo'azail, örvendek.
* Megnézi magának a fickót, igazi égimeszelő típus, de nem a harcos, inkább a csinosabbik, puccosabbik fajtából. Kár érte. *
- Sosem árt, ha fityeg egy-kettő az ember zsebében. Mostanság kifogytam belőlük. Mi az ajánlat?
* Vigyorogva hátradől és összefonja a karját maga előtt. *
- Az attól függ, mid van. És mi az ár.
* Nem zavartatja magát a megszólítási illem betartásával. Természetesen a célja a "minél sötétebb, minél olcsóbb", de tudja, nem kérhet lehetetlent. *
* Végre megérkezik a bájitalkufár. Egy pillanatra hagyja a levegőben lógni a kezet, mielőtt széles vigyort rávillantva megszorongatná azt. *
- Nem tesz semmit. Laequil Lo'azail, örvendek.
* Megnézi magának a fickót, igazi égimeszelő típus, de nem a harcos, inkább a csinosabbik, puccosabbik fajtából. Kár érte. *
- Sosem árt, ha fityeg egy-kettő az ember zsebében. Mostanság kifogytam belőlük. Mi az ajánlat?
* Vigyorogva hátradől és összefonja a karját maga előtt. *
- Az attól függ, mid van. És mi az ár.
* Nem zavartatja magát a megszólítási illem betartásával. Természetesen a célja a "minél sötétebb, minél olcsóbb", de tudja, nem kérhet lehetetlent. *
4416. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-12 19:50:37
Üzenet elküldve: 2023-09-12 19:50:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Az üzlet megköttetik //
*Xidros jellemzően korábban érkezik minden megbeszélt találkára, ám ezúttal rendhagyó módon késik néhány percet. Nem izgul emiatt különösebben, egyfelől mert úgysem képes ezen a tényen változtatni, másfelől úgy véli ez igazán megbocsátható vétek a részéről. A fogadóba belépve könnyedén kiszúrja a mélységit, hála annak, hogy utóbbi időben kisebb számban vannak jelen a Pegazusban, s ez hatványozottan igaz a kormosokra.
Xidrosban persze munkálkodik wegtoreni vére, ennek köszönhetően nem kifejezetten rajong a sötétbőrű elfekét, de ha üzletről van szó, akkor képes ezen ellenérzéseit rövid időre félretenni.*
- Elnézést, hogy megvárattam!
*Nem kíván magyarázkodni, úgy érzi, hogy arra semmi szükség és inkább ellenszenvessé tenné őt, helyette mosolyogva lép Laeqilhez, aki igen elmélyülten hajtogat és pazarolja a papírt, amit biztosan nem néznének jó szemmel a műveltebb polgárok. Xidros kezét nyújtja egy bemutatkozás erejéig, de nem veszi zokon, hogyha elutasításban részesül.*
- Xidros Phamerus, örvendek. Nos, térjünk a lényegre. Bájitalokra volna szüksége, kifejezetten a zöldek érdekelnék, jól tudom?
*Ő maga is a személyzetet keresi, de csak néhány felszolgálóleányt lát, akik vagy nagyon elfoglaltak, vagy igen meggyőzően hitetik ezt el másokkal. Sóhajtva veszi tudomásul ezt, s mivel mást aligha tehet, ezért egyelőre vár az iszogatással.*
- Pontosan mennyire is volna szükség?
*Xidros jellemzően korábban érkezik minden megbeszélt találkára, ám ezúttal rendhagyó módon késik néhány percet. Nem izgul emiatt különösebben, egyfelől mert úgysem képes ezen a tényen változtatni, másfelől úgy véli ez igazán megbocsátható vétek a részéről. A fogadóba belépve könnyedén kiszúrja a mélységit, hála annak, hogy utóbbi időben kisebb számban vannak jelen a Pegazusban, s ez hatványozottan igaz a kormosokra.
Xidrosban persze munkálkodik wegtoreni vére, ennek köszönhetően nem kifejezetten rajong a sötétbőrű elfekét, de ha üzletről van szó, akkor képes ezen ellenérzéseit rövid időre félretenni.*
- Elnézést, hogy megvárattam!
*Nem kíván magyarázkodni, úgy érzi, hogy arra semmi szükség és inkább ellenszenvessé tenné őt, helyette mosolyogva lép Laeqilhez, aki igen elmélyülten hajtogat és pazarolja a papírt, amit biztosan nem néznének jó szemmel a műveltebb polgárok. Xidros kezét nyújtja egy bemutatkozás erejéig, de nem veszi zokon, hogyha elutasításban részesül.*
- Xidros Phamerus, örvendek. Nos, térjünk a lényegre. Bájitalokra volna szüksége, kifejezetten a zöldek érdekelnék, jól tudom?
*Ő maga is a személyzetet keresi, de csak néhány felszolgálóleányt lát, akik vagy nagyon elfoglaltak, vagy igen meggyőzően hitetik ezt el másokkal. Sóhajtva veszi tudomásul ezt, s mivel mást aligha tehet, ezért egyelőre vár az iszogatással.*
- Pontosan mennyire is volna szükség?
4415. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-12 19:26:17
Üzenet elküldve: 2023-09-12 19:26:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Szemforgatva rábamul. *
- P o n t o s a n tudom, hogy remekül elboldogultok. Sőt, halvány emlékeim szerint kifejezetten szívesen kísértem figyelemmel, nem is olyan régen, ahogy két gyönyörű nő...
* Elgondolása halk, sokatmondó kuncogásba torkollik. Nyugodt, csendes elégedettséggel fogadja a becézgető kezeket. Nem is értette sosem, hogy gondolhatja azt bárki, hogy egy egy éjszakáig tartó kaland után, vagy alkalmi szeretővel nem lehet meghitt, bensőséges a hangulat. Micsoda botorság... talán pont a helyzet alkalmisága adja meg azt a bizalmat. *
- Átkozott csillagok!
* Sóhajtja hangosan. Szerencsére épp elég önbizalommal és férfiúi tudatossággal van megáldva ahhoz, hogy ne kételkedjen a kepességeiben. *
- Szerelmem, én már akkor italokat kevertem a nagyságoknak, amikor te még a pillangókat kergetted...
* Hangzik a fölényes válasz, pedig ha jól sejti, nagyjából egykorúak lehetnek.
Yeza tétovázásából érzi, hogy ingoványos talajra tévedt az ajánlatával. De most ennyiben hagyja a dolgot, nincs szükség erőltetésre. Ha tényleg annyira vágyik az információkra, tudja kinél kaphat válaszokat a kérdéseire.
A férfi gondolatban már a levél tartalmát fogalmazza, mert bár, nem fogadta el még a nő az ajánlatát, de ő maga is kíváncsi a helyzet állására odahaza. A tudás pedig hatalom, Lutah pedig kész válaszokkal várja a lányt, ha felkeresi. *
- Óh, de most semmi sem jut az eszembe! Mire vágyhatnék most? Hisz mindenem megvan.
* Elégedetten szusszan egyet, miközben ajkán halvány mosoly játszik. *
- Radásul, az úgy túl könnyű lenne. Tisztaban vagyok az információ árával, de nem tudhatom, hogy az amit megpróbálok kideríteni, nem fog időközben hátrányt jelenteni magamra, vagy az üzletemre nézve. Akár veszélyes is lehet a szaglászás.
* Fejét hozzádörgöli kissé elfordulva, a nő combjához. *
- Akarod, vagy nem akarod? Ha akarod, mennyire akarod nagyon? Nem olyan nehéz döntés. Dehhh... én nem sürgetlek... nagyon kellemesen vagyok itt.
* Sikere tudatában lehunyja a szemét és elszenderedik egy rövid időre, hacsak meg nem akadályozzák ebbéli tevékenységében. Elég aduász van a kezében ahhoz, hogy teljes nyugalomban elbóbiskoljon, bár a nap már jócskán felfelé kúszik az artheniori égbolton. *
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Szemforgatva rábamul. *
- P o n t o s a n tudom, hogy remekül elboldogultok. Sőt, halvány emlékeim szerint kifejezetten szívesen kísértem figyelemmel, nem is olyan régen, ahogy két gyönyörű nő...
* Elgondolása halk, sokatmondó kuncogásba torkollik. Nyugodt, csendes elégedettséggel fogadja a becézgető kezeket. Nem is értette sosem, hogy gondolhatja azt bárki, hogy egy egy éjszakáig tartó kaland után, vagy alkalmi szeretővel nem lehet meghitt, bensőséges a hangulat. Micsoda botorság... talán pont a helyzet alkalmisága adja meg azt a bizalmat. *
- Átkozott csillagok!
* Sóhajtja hangosan. Szerencsére épp elég önbizalommal és férfiúi tudatossággal van megáldva ahhoz, hogy ne kételkedjen a kepességeiben. *
- Szerelmem, én már akkor italokat kevertem a nagyságoknak, amikor te még a pillangókat kergetted...
* Hangzik a fölényes válasz, pedig ha jól sejti, nagyjából egykorúak lehetnek.
Yeza tétovázásából érzi, hogy ingoványos talajra tévedt az ajánlatával. De most ennyiben hagyja a dolgot, nincs szükség erőltetésre. Ha tényleg annyira vágyik az információkra, tudja kinél kaphat válaszokat a kérdéseire.
A férfi gondolatban már a levél tartalmát fogalmazza, mert bár, nem fogadta el még a nő az ajánlatát, de ő maga is kíváncsi a helyzet állására odahaza. A tudás pedig hatalom, Lutah pedig kész válaszokkal várja a lányt, ha felkeresi. *
- Óh, de most semmi sem jut az eszembe! Mire vágyhatnék most? Hisz mindenem megvan.
* Elégedetten szusszan egyet, miközben ajkán halvány mosoly játszik. *
- Radásul, az úgy túl könnyű lenne. Tisztaban vagyok az információ árával, de nem tudhatom, hogy az amit megpróbálok kideríteni, nem fog időközben hátrányt jelenteni magamra, vagy az üzletemre nézve. Akár veszélyes is lehet a szaglászás.
* Fejét hozzádörgöli kissé elfordulva, a nő combjához. *
- Akarod, vagy nem akarod? Ha akarod, mennyire akarod nagyon? Nem olyan nehéz döntés. Dehhh... én nem sürgetlek... nagyon kellemesen vagyok itt.
* Sikere tudatában lehunyja a szemét és elszenderedik egy rövid időre, hacsak meg nem akadályozzák ebbéli tevékenységében. Elég aduász van a kezében ahhoz, hogy teljes nyugalomban elbóbiskoljon, bár a nap már jócskán felfelé kúszik az artheniori égbolton. *
4414. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-12 07:05:50
Üzenet elküldve: 2023-09-12 07:05:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nem igaz! *szólal a csendes durcásság a vádra. Önérzetes gyerkőcök dacos arcocskáját idézi egy pillanatra Yezáé. Pimasz? Nos, való igaz. Csípős? Talán, de hogy undok? Valójában lehet benne valami, de sosem vállalná fel ezt a jelzőt.
Az "áldásos állapotot" tekintve csak pökhendin megvonja a vállát.*
- Talán azt hiszed, egy lány nem boldogul egyedül? *Épp csak a nyelvét nem ölti ki hozzá. Helyette pajzán kis mosoly kúszik az ajka szegletébe. Látszik, hogy az efféle adok-kapokban igazán otthon van.
Mikor Farsys helyezkedik, ő is a feje alá húz egy párnát. Ujjai játékosan tekergetik a férfi vörös tincseik vagy épp a mellkasát cirógatják végig. A miértek felvetése egy kicsit megakasztja. Természetesen azért, hogy saját hasznára fordítson az ügyből, amennyit csak lehet, de az ilyesmit nem szokás kimondani. Szerencsére Farsys mindjárt elő is áll a saját teóriájával, amire Yeza önkéntelenül is elmosolyodik, de az első felvetést keresztülhúzó tényeket mindjárt visszhangozza is a férfi után, méghozzá nagy bólintások közepette.* - Csak a csillagoknak köszönhető.
Mulattatja a túlzásokkal élő előadás, épp ezért nem rest bele is piszkálni, mint egy pofátlan füttyögő a szentbeszéd alatt.
- Szegény, szegény _vagyonos_ kereskedő! *Dorombolva simít végig a férfi mellkasán, mint a legtöbb kurtizán az ilyen kellemesen csengő szavak hallatán.*
- Remekül tudsz italt keverni *böki ki az érvet, ami jóval kevésbé hízelgi körül a wegtoreni férfiasságát.* - Az ilyesmi erre nagy kincs. Ki tudja? Ha tényleg átcsap a fejed felett a baj, talán a Báróm kegyes lesz, és felvesz a fogadóba csaposnak. Hogy állsz a mosogatással? *vigyorodik csipkelődve, aztán csak sóhajt egyet, és az ő gondolatai is a bohó tréfálkozás alá temetett, titokzatos ügylet körül kezdenek sündörögni újra.
Aztán előkerül az ő ügye, az, amire a nagylelkű felajánlás érkezett még a szeretkezés tompa ködén keresztül. S lám, az ígéretből nem táncol vissza a wegtoreni. Mi több, a lehetőségeket szépen számba is veszi, ami már-már a megvalósulás kapujába tessékeli a dolgot a "ha ezt szeretnéd" gáláns palástjában. Yeza mellkasában, mintha ezer pillangó zsizsegne izgatott várakozással. Elvégre Lutah Farsysról van szó, az ilyesmi neki tényleg nem lenne nagy dolog.
Hogy mit akar pontosan megtudni? Épp ezen gondolkodik erősen, mert hát nem akarná egészen kiteríteni a lapjait. Jó volna tudni, hogy Wäor visszatért-e Wegtorenbe, hogy mi lett a többi vadásszal, hogy a húgocskák élnek-e még... De mindenekelőtt, hogy Kyross biztosan meghat-e. Hallott néhány kósza hírt, hogy közszemlén hagyták elrohadni a torzóját a céhmester holttestével együtt, de míg a mester halála elkerülhetetlen tényként szilárdult meg a kevéske információja ködös lápjában, addig Kyross pusztulása sikamlós maradt, mint a férfi kígyó természete.
A szavak viszont az ajkára forrnak, amint Farsys egy fordulással levedli magáról a jótevő bőrét. A sárga szemek most egy csalárd keresztúti démont idéznek, aki önnön bevallása szerint mindig jó alkut ajánl. Wegtorenben mindenki tudja, hogy mit jelent szívességgel tartozni valakinek. ~Bárhol, bármikor...~ A szavak máris mintha hurkot húznának meg a nyakán. A remények élénk csillogása hamar egy csapdába esett jószág nyomorult pillantásába vált. Olyasmit ajánlott neki a férfi, amire mindennél jobban vágyik, de az ára... Túl ingoványos talaj. Most a Báró metsző tekintete is felsejlik előtte. A meleg ellenére elfutja a libabőr és akaratlanul is nyel egy nagyot.*
- Ezt... ezt még át kell gondolnom *mondja végül. Bármennyire is tudja, hogy el kellene engednie a dolgot, nem bírja végérvényesen bezárni ezt a kaput Wegtoren felé. Caldorcor valószínűleg okkal tartja távol tőle az otthoni híreket. Bár az is igaz, hogy sosem kérdezősködött nála konkrétan. Nem vette volna ki magát jól.*
- De... Miért nem kérsz valamit most? Úgy könnyebben tudnék dönteni, hogy mennyire aljas az árszabásod, kufár. *Becsapva érzi magát, ezt nem is titkolja, de csak magát okolhatja érte, ami miatt csak még bosszúsabb.*
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nem igaz! *szólal a csendes durcásság a vádra. Önérzetes gyerkőcök dacos arcocskáját idézi egy pillanatra Yezáé. Pimasz? Nos, való igaz. Csípős? Talán, de hogy undok? Valójában lehet benne valami, de sosem vállalná fel ezt a jelzőt.
Az "áldásos állapotot" tekintve csak pökhendin megvonja a vállát.*
- Talán azt hiszed, egy lány nem boldogul egyedül? *Épp csak a nyelvét nem ölti ki hozzá. Helyette pajzán kis mosoly kúszik az ajka szegletébe. Látszik, hogy az efféle adok-kapokban igazán otthon van.
Mikor Farsys helyezkedik, ő is a feje alá húz egy párnát. Ujjai játékosan tekergetik a férfi vörös tincseik vagy épp a mellkasát cirógatják végig. A miértek felvetése egy kicsit megakasztja. Természetesen azért, hogy saját hasznára fordítson az ügyből, amennyit csak lehet, de az ilyesmit nem szokás kimondani. Szerencsére Farsys mindjárt elő is áll a saját teóriájával, amire Yeza önkéntelenül is elmosolyodik, de az első felvetést keresztülhúzó tényeket mindjárt visszhangozza is a férfi után, méghozzá nagy bólintások közepette.* - Csak a csillagoknak köszönhető.
Mulattatja a túlzásokkal élő előadás, épp ezért nem rest bele is piszkálni, mint egy pofátlan füttyögő a szentbeszéd alatt.
- Szegény, szegény _vagyonos_ kereskedő! *Dorombolva simít végig a férfi mellkasán, mint a legtöbb kurtizán az ilyen kellemesen csengő szavak hallatán.*
- Remekül tudsz italt keverni *böki ki az érvet, ami jóval kevésbé hízelgi körül a wegtoreni férfiasságát.* - Az ilyesmi erre nagy kincs. Ki tudja? Ha tényleg átcsap a fejed felett a baj, talán a Báróm kegyes lesz, és felvesz a fogadóba csaposnak. Hogy állsz a mosogatással? *vigyorodik csipkelődve, aztán csak sóhajt egyet, és az ő gondolatai is a bohó tréfálkozás alá temetett, titokzatos ügylet körül kezdenek sündörögni újra.
Aztán előkerül az ő ügye, az, amire a nagylelkű felajánlás érkezett még a szeretkezés tompa ködén keresztül. S lám, az ígéretből nem táncol vissza a wegtoreni. Mi több, a lehetőségeket szépen számba is veszi, ami már-már a megvalósulás kapujába tessékeli a dolgot a "ha ezt szeretnéd" gáláns palástjában. Yeza mellkasában, mintha ezer pillangó zsizsegne izgatott várakozással. Elvégre Lutah Farsysról van szó, az ilyesmi neki tényleg nem lenne nagy dolog.
Hogy mit akar pontosan megtudni? Épp ezen gondolkodik erősen, mert hát nem akarná egészen kiteríteni a lapjait. Jó volna tudni, hogy Wäor visszatért-e Wegtorenbe, hogy mi lett a többi vadásszal, hogy a húgocskák élnek-e még... De mindenekelőtt, hogy Kyross biztosan meghat-e. Hallott néhány kósza hírt, hogy közszemlén hagyták elrohadni a torzóját a céhmester holttestével együtt, de míg a mester halála elkerülhetetlen tényként szilárdult meg a kevéske információja ködös lápjában, addig Kyross pusztulása sikamlós maradt, mint a férfi kígyó természete.
A szavak viszont az ajkára forrnak, amint Farsys egy fordulással levedli magáról a jótevő bőrét. A sárga szemek most egy csalárd keresztúti démont idéznek, aki önnön bevallása szerint mindig jó alkut ajánl. Wegtorenben mindenki tudja, hogy mit jelent szívességgel tartozni valakinek. ~Bárhol, bármikor...~ A szavak máris mintha hurkot húznának meg a nyakán. A remények élénk csillogása hamar egy csapdába esett jószág nyomorult pillantásába vált. Olyasmit ajánlott neki a férfi, amire mindennél jobban vágyik, de az ára... Túl ingoványos talaj. Most a Báró metsző tekintete is felsejlik előtte. A meleg ellenére elfutja a libabőr és akaratlanul is nyel egy nagyot.*
- Ezt... ezt még át kell gondolnom *mondja végül. Bármennyire is tudja, hogy el kellene engednie a dolgot, nem bírja végérvényesen bezárni ezt a kaput Wegtoren felé. Caldorcor valószínűleg okkal tartja távol tőle az otthoni híreket. Bár az is igaz, hogy sosem kérdezősködött nála konkrétan. Nem vette volna ki magát jól.*
- De... Miért nem kérsz valamit most? Úgy könnyebben tudnék dönteni, hogy mennyire aljas az árszabásod, kufár. *Becsapva érzi magát, ezt nem is titkolja, de csak magát okolhatja érte, ami miatt csak még bosszúsabb.*
4413. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 20:34:55
Üzenet elküldve: 2023-09-11 20:34:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nem baj, te is. Ebből ered mindkettőnk ellenállhatatlansága.
* A frappáns érvelést végighallgatja, szaporán pislog párat, majd fejét hátracsapva felnyerít. *
- Teysusra, te aztán... De igazán érdekes magyarázatnak hangzik. Mondd csak, akkor is bekövetkezik ez az... áldásos állapot... ha egymagad ücsörögsz odahaza? Csak mert a csillagok úgy állnak?
* Elfordul és keresztben elterülve kényelmesen elhelyezkedk a nő combjain a fejével. Kimerülten lehunyja a szemét. Majd a szóba hozott kis kellemetlenség hallatára, lustán kinyitja a balt. *
- Hm? Miért akarod tudni?
* Kérdezi lassú vontatottsággal. *
- Még jobb, miért akarnál segíteni?
* Mosolyogva felbámul a barna szemekbe. *
- Csak mert olyan hi-he-tet-len-ül... és istenien tehetséges vagyok az ágyban? Ja, de várj, hisz ez csak a csillagoknak köszönhető! Akkor hát, mivel érdemelte ki a kegyedet, ez a szegény, szegény kis kereskedő?
* Elhallgat egy rövid ideig, Aderfi Aksil körül járnak a gondolatai. Amíg nem tudja, mit keresett ott Yeza, és milyen kapcsolat fűzi, vagy nem fűzi Aksilhoz, inkább nem bocsátkozik információ-átadásba.
Az óvatos kérdésre ismét felpillant a nőre. Olyan mohóság árad ezekből az egyszerű szavakból... Lutah sötét lelke egyből megenyhül. *
- Ha ezt szeretnéd, igen. Ártatlan kérdezőskődés lenne csupán, a helyi pletykákról. Fel sem tűnne senkinek. Mit akarsz egészen pontosan megtudni?
* Az otthoni írnokaival rendszeresen levelezik Artheniorból is, különben sosem látná át az üzleteit. Bizonyos pletykák nem csak a kíváncsi füleket elégítik ki, hanem az üzletre és az árakra is hatással lehetnek.
De hogyan fordíthatná ezt a dolgot még inkább a saját hasznára?
Elgondolkozva megkocogtatja ujjával az ajkát. Majd hirtelen kipattan a szeme. Felül és a nő felé fordul, lenyűgözően komoly ábrázattal. *
- Ha megteszem... ha körbekérdezek rólad Wegtorenben... és még azt is esetleg megpróbálhatom körüljárni, hogy mi lett a céheddel...
* Belógatta a mézes madzagot. *
- Akkor cserébe, mit szólnál egy szívességhez?
* Ó, a Lutah Farsys-féle szívességek! Egész kis hálózat működik belőlük lassan Lanawinszerte. Lassan el kellene fogadni, mint hivatalos fizetőeszközt. *
- Bárhol, bármikor... természetesen ugyanebben az értékben.
* Ha Yeza elfogadja, ez is szépen felvésődik a szívességek gondosan jegyzett listájára. Szerencsére, a másik lista, ami az ő jövendőbeli szívességeit tartalmazza, évről évre rövidebb. Lutah elmélete szerint, hatalmának és befolyasának jelzői ezek a kis irományok. Egy egykori céhtag adóssága csinos kis ékszer lenne ebben a gyűjteményben. *
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nem baj, te is. Ebből ered mindkettőnk ellenállhatatlansága.
* A frappáns érvelést végighallgatja, szaporán pislog párat, majd fejét hátracsapva felnyerít. *
- Teysusra, te aztán... De igazán érdekes magyarázatnak hangzik. Mondd csak, akkor is bekövetkezik ez az... áldásos állapot... ha egymagad ücsörögsz odahaza? Csak mert a csillagok úgy állnak?
* Elfordul és keresztben elterülve kényelmesen elhelyezkedk a nő combjain a fejével. Kimerülten lehunyja a szemét. Majd a szóba hozott kis kellemetlenség hallatára, lustán kinyitja a balt. *
- Hm? Miért akarod tudni?
* Kérdezi lassú vontatottsággal. *
- Még jobb, miért akarnál segíteni?
* Mosolyogva felbámul a barna szemekbe. *
- Csak mert olyan hi-he-tet-len-ül... és istenien tehetséges vagyok az ágyban? Ja, de várj, hisz ez csak a csillagoknak köszönhető! Akkor hát, mivel érdemelte ki a kegyedet, ez a szegény, szegény kis kereskedő?
* Elhallgat egy rövid ideig, Aderfi Aksil körül járnak a gondolatai. Amíg nem tudja, mit keresett ott Yeza, és milyen kapcsolat fűzi, vagy nem fűzi Aksilhoz, inkább nem bocsátkozik információ-átadásba.
Az óvatos kérdésre ismét felpillant a nőre. Olyan mohóság árad ezekből az egyszerű szavakból... Lutah sötét lelke egyből megenyhül. *
- Ha ezt szeretnéd, igen. Ártatlan kérdezőskődés lenne csupán, a helyi pletykákról. Fel sem tűnne senkinek. Mit akarsz egészen pontosan megtudni?
* Az otthoni írnokaival rendszeresen levelezik Artheniorból is, különben sosem látná át az üzleteit. Bizonyos pletykák nem csak a kíváncsi füleket elégítik ki, hanem az üzletre és az árakra is hatással lehetnek.
De hogyan fordíthatná ezt a dolgot még inkább a saját hasznára?
Elgondolkozva megkocogtatja ujjával az ajkát. Majd hirtelen kipattan a szeme. Felül és a nő felé fordul, lenyűgözően komoly ábrázattal. *
- Ha megteszem... ha körbekérdezek rólad Wegtorenben... és még azt is esetleg megpróbálhatom körüljárni, hogy mi lett a céheddel...
* Belógatta a mézes madzagot. *
- Akkor cserébe, mit szólnál egy szívességhez?
* Ó, a Lutah Farsys-féle szívességek! Egész kis hálózat működik belőlük lassan Lanawinszerte. Lassan el kellene fogadni, mint hivatalos fizetőeszközt. *
- Bárhol, bármikor... természetesen ugyanebben az értékben.
* Ha Yeza elfogadja, ez is szépen felvésődik a szívességek gondosan jegyzett listájára. Szerencsére, a másik lista, ami az ő jövendőbeli szívességeit tartalmazza, évről évre rövidebb. Lutah elmélete szerint, hatalmának és befolyasának jelzői ezek a kis irományok. Egy egykori céhtag adóssága csinos kis ékszer lenne ebben a gyűjteményben. *
4412. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 20:13:16
Üzenet elküldve: 2023-09-11 20:13:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ághoz a levél //
*Úgy néz ki, egy józan eszű pályázat lehetősége egyöntetűen kialakul az asztalnál; egy siker, amit ezen estén elkönyvelhetnek maguknak. A lánynak egy biztos, életveszély nélküli pozíciója lehet ha jól játssza a kártyáit, ő pedig ehet valami mást is a Pegazuson lévő menün kívül. Majd' mindenki boldog, kivéve az orvgyilkosok.*
- Ne kakaskodj az elffel, és rendben leszel. *Szem-és fültanúként érdemesnek tartja ezt megemlíteni a lánynak. Akármennyire is akarja, akkor ne tegye.
Ukrom nem emelne teljes szívvel fegyvert a Hollók ellen, még az előző óra után sem. Nem csak pusztán elővigyázatosságból, és még nem is akár egyetlen közös küldetésükből valamelyest kialakult ismeretségük miatt sem: Amilyen gyakorlatiassággal dolgoztak, amit Syndra és Darkh mesélt magukról, és ami különös testvériséggel viselkedtek alkalmanként iránta is, nem teljesen azoknak a vérszomjas mániákusoknak felel meg, amin elrágták most magukat. Persze, lehet Ukrom csak nem töltött velük elég időt, hogy annyit lásson belőlük, amennyit Lilyenn, és nem, nem pusztán törvénytisztelő módjaik vannak kenyerük megszerzésére, de nem mintha elveiket rejtegetni próbálták volna akár előtte is: orvgyilkosok, lopakodók, lesből támadók. Ha a vezetőjük igazat mond, nem ölnek ártatlant. Csakhogy az "ártatlan" jelentése minden személynél változó, ahogy az ork is megtanulta, és amilyen extrém eljárásokra képesek süllyedni személyiségük titokban tartásának érdekében... nehéz ítélgetnie őket. Főleg, hogy ő sem patyolatiszta. De ha lecsapnak a fél-elfre, vagy akármelyikükre is, akkor nem lesz több dilemmája velük. Nem, akkor nem egy léleknek fog a vére folyni.
Ezt a fejfájást nem érte meg a kétszáz arany.
Összecsapott közjátékából Nawanthiri zökkenti ki. Kérdően néz a szerzetesre, mint aki nem biztos benne, hogy erdei barátja a jó döntést hozza meg. Majd egy kovács légfújójaként távozik belőle az oxigén, mint aki elfogadtatja magával ezt a helyzetet. Komoran feláll, s miközben Lilyenn készülődik, ráteszi kezét Nawanthiri vállára, mint aki megerősítést vár baljóslatú sejtésre. Ugyanis Ukrom emlékszik az Álomfűzre.
Az ifjú fél-elf ajánlat hallva hangulatbomlottan néz rá.* - Nem megyünk messze. És fontosabb lesz, amit tőle hallasz. *A szürkebőrűnek nincs mit szedegetni, így amikor Nawanthiri előre indul, követi is, csöndesen.*
*Úgy néz ki, egy józan eszű pályázat lehetősége egyöntetűen kialakul az asztalnál; egy siker, amit ezen estén elkönyvelhetnek maguknak. A lánynak egy biztos, életveszély nélküli pozíciója lehet ha jól játssza a kártyáit, ő pedig ehet valami mást is a Pegazuson lévő menün kívül. Majd' mindenki boldog, kivéve az orvgyilkosok.*
- Ne kakaskodj az elffel, és rendben leszel. *Szem-és fültanúként érdemesnek tartja ezt megemlíteni a lánynak. Akármennyire is akarja, akkor ne tegye.
Ukrom nem emelne teljes szívvel fegyvert a Hollók ellen, még az előző óra után sem. Nem csak pusztán elővigyázatosságból, és még nem is akár egyetlen közös küldetésükből valamelyest kialakult ismeretségük miatt sem: Amilyen gyakorlatiassággal dolgoztak, amit Syndra és Darkh mesélt magukról, és ami különös testvériséggel viselkedtek alkalmanként iránta is, nem teljesen azoknak a vérszomjas mániákusoknak felel meg, amin elrágták most magukat. Persze, lehet Ukrom csak nem töltött velük elég időt, hogy annyit lásson belőlük, amennyit Lilyenn, és nem, nem pusztán törvénytisztelő módjaik vannak kenyerük megszerzésére, de nem mintha elveiket rejtegetni próbálták volna akár előtte is: orvgyilkosok, lopakodók, lesből támadók. Ha a vezetőjük igazat mond, nem ölnek ártatlant. Csakhogy az "ártatlan" jelentése minden személynél változó, ahogy az ork is megtanulta, és amilyen extrém eljárásokra képesek süllyedni személyiségük titokban tartásának érdekében... nehéz ítélgetnie őket. Főleg, hogy ő sem patyolatiszta. De ha lecsapnak a fél-elfre, vagy akármelyikükre is, akkor nem lesz több dilemmája velük. Nem, akkor nem egy léleknek fog a vére folyni.
Ezt a fejfájást nem érte meg a kétszáz arany.
Összecsapott közjátékából Nawanthiri zökkenti ki. Kérdően néz a szerzetesre, mint aki nem biztos benne, hogy erdei barátja a jó döntést hozza meg. Majd egy kovács légfújójaként távozik belőle az oxigén, mint aki elfogadtatja magával ezt a helyzetet. Komoran feláll, s miközben Lilyenn készülődik, ráteszi kezét Nawanthiri vállára, mint aki megerősítést vár baljóslatú sejtésre. Ugyanis Ukrom emlékszik az Álomfűzre.
Az ifjú fél-elf ajánlat hallva hangulatbomlottan néz rá.* - Nem megyünk messze. És fontosabb lesz, amit tőle hallasz. *A szürkebőrűnek nincs mit szedegetni, így amikor Nawanthiri előre indul, követi is, csöndesen.*
4411. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 18:30:53
Üzenet elküldve: 2023-09-11 18:30:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ághoz a levél //
*Ukrom ötlete elnyeri árvánk tetszését. Az egyenes és őszinte út gyakran kifizetődő. Bár kevésbé érdekes. Ha viszont a hollók valami sunyulást szimatolnának, a végén még elkezdenének vért ontani. Lily pedig túl fiatal és ambícióuzus ahhoz, mostanában érjen véget az élete. Nem akkor, mikor olyan lehetőség előtt áll, mint a Kalmár alkalmazottjává válni.*
- Egyetértek.
*Mosolyog az orkra.*
- Talán el is hiszik, hogy nem akarok ártani nekik. Akkor sem, ha nem segítem azt a bizonyos tervüket, hanem a saját futamra lépek.
*Réved bizakodóan a távolba. Már-már látja is önmagát amint ismét krumplit és hagymát pucol. Hogy mindenre rákérdez, amit nem ért. Az őrületbe kergetve vele a nála okosabbakat. Amint belekotnyeleskedik mindenbe, ami igazából nem is az ő dolga lenne. Vagy miként mindenbe nelekóstol, hogy később önszorgalomból újragyártsa az ételeket. Már csak a kíváncsiság kedvéért is, hogy képes lenne-e hasonlóan elkészíteni. Vágyakozó sóhajt hallatva fűzi hozzá a következőket.*
- Amilyen hamar csak lehetséges beszélek ezzel az Aztyannal. Amennyiben pedig megkapom a lehetőséget, a hollók elé tárom a terveimet. Abban meg legyetek biztosak, hogy rátok fogok hivatkozni.
*Húz egy komisz vigyort az ajkaira. Ám az ábrázata hirtelen elkomolyodik.*
- Mármint Aztyannál. Nem a gyilkos bandánál.
*Teszi még hozzá megnyugtatásul. Vagy, ha a többiek nem ijedtek volna meg, akkor a félreértések elkerülése érdekében. Aztán a félvér felteszi azt a kérdést, amit talán nem kellett volna, ha nem akar tapintatlan lenni. Ukrom válaszából legalábbis így ítéli meg a szituációt. Ugyanis mozog az ork szája, de mégsem mond semmit. Illetve beszél, ellenben a kérdést nem válaszolja meg. Árvánk pedig nem ilyennek ismerte meg a szürke bőrű melákot. Ő inkább hallgat, ha nincs mondanivalója. Ez határozottan terelés. Amit jobban alá is támaszt a tény, mi szerint inkább fejezné be a történetet, mintsem igazi választ adjon a kérdésre. Lilyenn persze hazudna, ha azt mondaná, hogy nem kíváncsi a "vértestvérek" hőstettének végére.*
- Értem, értem. Nem muszáj válaszol...
*Mondaná a lány, de Nawanthiri a szavába vág és egy kisebb túrára invitálja az asztaltársaságot.*
- Hogy hová?
*Tör ki árvánkból a kérdés. Igazán meglepte őt a szerzetes hirtelen ötlete. Annak viszont örül, hogy ez az este még messze nem ért véget. Talán olyan dolgokat fog tapasztalni, amit kevesen szoktak, akár egy egész élet alatt. Amennyiben Ukrom sem ellenkezik, a félvér is igyekszik útrakésszé varázsolni magát. Feltápászkodik a székéről és a bal válla mögé akasztja pici kardocskáját. Majd a tatyóját lógatja az oldalára. Ezek után a már még szerzett szalvétákból jó néhányat nadrágja zsebébe töm. A maradék kettő segítségével pedig felmarkolja az utolsó, már kihűlt, harmadik kolbászt. Nehogy út közben zsíros legyen a keze. De azért nem is hagyja itt parlagon heverni. Mielőtt még elindulnának azért még az orkra emeli kéklően kíváncsi tekintetét.*
- Út közben elmondhatod, hogyan ért véget az az allatommos földalatti féreg.
*Ukrom ötlete elnyeri árvánk tetszését. Az egyenes és őszinte út gyakran kifizetődő. Bár kevésbé érdekes. Ha viszont a hollók valami sunyulást szimatolnának, a végén még elkezdenének vért ontani. Lily pedig túl fiatal és ambícióuzus ahhoz, mostanában érjen véget az élete. Nem akkor, mikor olyan lehetőség előtt áll, mint a Kalmár alkalmazottjává válni.*
- Egyetértek.
*Mosolyog az orkra.*
- Talán el is hiszik, hogy nem akarok ártani nekik. Akkor sem, ha nem segítem azt a bizonyos tervüket, hanem a saját futamra lépek.
*Réved bizakodóan a távolba. Már-már látja is önmagát amint ismét krumplit és hagymát pucol. Hogy mindenre rákérdez, amit nem ért. Az őrületbe kergetve vele a nála okosabbakat. Amint belekotnyeleskedik mindenbe, ami igazából nem is az ő dolga lenne. Vagy miként mindenbe nelekóstol, hogy később önszorgalomból újragyártsa az ételeket. Már csak a kíváncsiság kedvéért is, hogy képes lenne-e hasonlóan elkészíteni. Vágyakozó sóhajt hallatva fűzi hozzá a következőket.*
- Amilyen hamar csak lehetséges beszélek ezzel az Aztyannal. Amennyiben pedig megkapom a lehetőséget, a hollók elé tárom a terveimet. Abban meg legyetek biztosak, hogy rátok fogok hivatkozni.
*Húz egy komisz vigyort az ajkaira. Ám az ábrázata hirtelen elkomolyodik.*
- Mármint Aztyannál. Nem a gyilkos bandánál.
*Teszi még hozzá megnyugtatásul. Vagy, ha a többiek nem ijedtek volna meg, akkor a félreértések elkerülése érdekében. Aztán a félvér felteszi azt a kérdést, amit talán nem kellett volna, ha nem akar tapintatlan lenni. Ukrom válaszából legalábbis így ítéli meg a szituációt. Ugyanis mozog az ork szája, de mégsem mond semmit. Illetve beszél, ellenben a kérdést nem válaszolja meg. Árvánk pedig nem ilyennek ismerte meg a szürke bőrű melákot. Ő inkább hallgat, ha nincs mondanivalója. Ez határozottan terelés. Amit jobban alá is támaszt a tény, mi szerint inkább fejezné be a történetet, mintsem igazi választ adjon a kérdésre. Lilyenn persze hazudna, ha azt mondaná, hogy nem kíváncsi a "vértestvérek" hőstettének végére.*
- Értem, értem. Nem muszáj válaszol...
*Mondaná a lány, de Nawanthiri a szavába vág és egy kisebb túrára invitálja az asztaltársaságot.*
- Hogy hová?
*Tör ki árvánkból a kérdés. Igazán meglepte őt a szerzetes hirtelen ötlete. Annak viszont örül, hogy ez az este még messze nem ért véget. Talán olyan dolgokat fog tapasztalni, amit kevesen szoktak, akár egy egész élet alatt. Amennyiben Ukrom sem ellenkezik, a félvér is igyekszik útrakésszé varázsolni magát. Feltápászkodik a székéről és a bal válla mögé akasztja pici kardocskáját. Majd a tatyóját lógatja az oldalára. Ezek után a már még szerzett szalvétákból jó néhányat nadrágja zsebébe töm. A maradék kettő segítségével pedig felmarkolja az utolsó, már kihűlt, harmadik kolbászt. Nehogy út közben zsíros legyen a keze. De azért nem is hagyja itt parlagon heverni. Mielőtt még elindulnának azért még az orkra emeli kéklően kíváncsi tekintetét.*
- Út közben elmondhatod, hogyan ért véget az az allatommos földalatti féreg.
4410. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 17:08:54
Üzenet elküldve: 2023-09-11 17:08:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Még mindig nyaldossa az érzékeit a mámoros élmény. Lassan oszlik a köd a tudatáról. Fogalma sincs, mennyire volt hangos, fogalma sincs, csúszott-e ki a száján butaság a gyönyör hevében, csak annyi bizonyos, hogy a szíve még most is úgy kalapál, mintha át akarná törni a bordák börtönét a mellkasában.
Nagyon rég nem érzett már ilyet. Bágyadtan nyíló szemei a sárga íriszek fürkészésével találkoznak.*
- Undok vagy *súgja, s ő is végigsimít a keskeny ajkakon.* - Attól még nem leszek trónfosztott, hogy te egyszer... *Eszébe se jut, hogy a férfi úgy érti, az egykori céh kasztja már a múlté. Elvégre a tűzliliom akkor is tűzliliom marad, ha egy cserépben impozáns artheniori szalon éke lesz. Feltéve, ha hozzáértő kezek viselik gondját.* - Talán nem is a te érdemed, mihaszna kis kupec, talán csak *pökhendin megvonja a vállát.* - A csillagok állása. Azt mondják, amikor az Üllő kilenc csillagán kel a nap, attól megtáltosodik az asszonyi gyönyör *fejti ki a körmeit mustrálva, mint aki köztudott evidenciáról szól. Az ilyen evidenciákért Yezának sosem kellett a szomszédba mennie.
Felkönyököl és a nyakában függő, az éj folyamán elorzott ékszerekkel babrál, míg pillantása a kiállhatatlan wegtorenit fürkészi.*
- De tényleg... Mivel környékez az a sivatagi? Kár lenne, ha bajba kevernéd magad. Talán segíthetnék. *Hát persze. Nem tud kibújni a bőréből. Most pedig, mintha szinte pezsegne benne a vér és a tettvágy.* - Komolyan mondtad? Hogy körbekérdezel odahaza? *Szólal meg ismét, ám ezúttal jóval óvatosabban. Bujkál benne némi félsz, hogy talán még túl korai megbolygatni az ülepedő kedélyeket, de a céh a családja volt. Tudni akarja, mi történt, és hogy kik állnak a háttérben.*
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Még mindig nyaldossa az érzékeit a mámoros élmény. Lassan oszlik a köd a tudatáról. Fogalma sincs, mennyire volt hangos, fogalma sincs, csúszott-e ki a száján butaság a gyönyör hevében, csak annyi bizonyos, hogy a szíve még most is úgy kalapál, mintha át akarná törni a bordák börtönét a mellkasában.
Nagyon rég nem érzett már ilyet. Bágyadtan nyíló szemei a sárga íriszek fürkészésével találkoznak.*
- Undok vagy *súgja, s ő is végigsimít a keskeny ajkakon.* - Attól még nem leszek trónfosztott, hogy te egyszer... *Eszébe se jut, hogy a férfi úgy érti, az egykori céh kasztja már a múlté. Elvégre a tűzliliom akkor is tűzliliom marad, ha egy cserépben impozáns artheniori szalon éke lesz. Feltéve, ha hozzáértő kezek viselik gondját.* - Talán nem is a te érdemed, mihaszna kis kupec, talán csak *pökhendin megvonja a vállát.* - A csillagok állása. Azt mondják, amikor az Üllő kilenc csillagán kel a nap, attól megtáltosodik az asszonyi gyönyör *fejti ki a körmeit mustrálva, mint aki köztudott evidenciáról szól. Az ilyen evidenciákért Yezának sosem kellett a szomszédba mennie.
Felkönyököl és a nyakában függő, az éj folyamán elorzott ékszerekkel babrál, míg pillantása a kiállhatatlan wegtorenit fürkészi.*
- De tényleg... Mivel környékez az a sivatagi? Kár lenne, ha bajba kevernéd magad. Talán segíthetnék. *Hát persze. Nem tud kibújni a bőréből. Most pedig, mintha szinte pezsegne benne a vér és a tettvágy.* - Komolyan mondtad? Hogy körbekérdezel odahaza? *Szólal meg ismét, ám ezúttal jóval óvatosabban. Bujkál benne némi félsz, hogy talán még túl korai megbolygatni az ülepedő kedélyeket, de a céh a családja volt. Tudni akarja, mi történt, és hogy kik állnak a háttérben.*
4409. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 14:50:04
Üzenet elküldve: 2023-09-11 14:50:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Magában mulatva arra gondol, milyen érdekes, hogy együttléteik során ennyiszer felmerül a Báró neve. Akárha hármasban csinálnák. Bár úgy hallotta, az uraság mostanság vette el vadonatúj aráját, így talán nem hódol feltétlenül hasonló csélcsap örömöknek, mint ők ketten. Milyen kár!
Aztán a nő olyan őszinteséggel fakad ki, amitől nem bírja már tovább. *
- Ahogy a hölgy kívánja.
* Fejét hátravetve őszintén felkacag. Vajon melyik az igazi Yeza? Vagy talán mind a kettő? Bár szórakoztató lenne kideríteni, és a végsőkig nyújtani a dolgot, az az igazság, hogy a férfi is a végét járja.
Ha ez a kéjsóvár, fehérmájú nőszemély a végletekbe hajszolja is, nincs az az isten, hogy Lutah Farsys ne küzdene utolsó lélegzetvételével is egy hölgy gyönyörsikolyaiért. A hírneve forog rajt kockán! A jó és a kevésbé hízelgő is.
Most már kiderült az igazság. Sosem fogja elfelejteni, amit lány szemében látott könyörgés közben és ez elég ösztönzés most neki. Már egészen sokat megtudott róla. Hogy vicces, bizonyos témákban félénk, ugyanakkor tüzes és bátor. Egy túlélő, akárcsak ő.
És most ilyen esdeklő és éhes szemekkel néz rá. Szívverése felgyorsul, az ágyéka pedig megduzzadva lüktet. Így aztán, megbaszta.
Az érzetek végül rátámadnak és megbénítják, mintha az elméje képtelen lenne reagálni az egészre. Csak gyűlik és gyűlik benne, követelve, hogy kitörhessen, míg végül remegő és reszkető testtel hátrabicsaklik a feje.
Oldalrahanyatlik mellé és a mellkasára húzza a nő arcát. Jobb kezét az arca felé emeli, először a szemöldökét cirógatja, aztán a járomcsontot, az álla vonalát, majd végighúzza a hüvelykujját a felső ajka ívén. Halkan felmordul, ahogy örömét leli az érintésekben. *
- Íme, a Nyiss egyik szépséges leánya.
* Mormogja rekedten. *
- Illetve, csak volt.
* Helyesbít mosolyogva és kimerülten lehunyja a szemét pár percre. *
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Magában mulatva arra gondol, milyen érdekes, hogy együttléteik során ennyiszer felmerül a Báró neve. Akárha hármasban csinálnák. Bár úgy hallotta, az uraság mostanság vette el vadonatúj aráját, így talán nem hódol feltétlenül hasonló csélcsap örömöknek, mint ők ketten. Milyen kár!
Aztán a nő olyan őszinteséggel fakad ki, amitől nem bírja már tovább. *
- Ahogy a hölgy kívánja.
* Fejét hátravetve őszintén felkacag. Vajon melyik az igazi Yeza? Vagy talán mind a kettő? Bár szórakoztató lenne kideríteni, és a végsőkig nyújtani a dolgot, az az igazság, hogy a férfi is a végét járja.
Ha ez a kéjsóvár, fehérmájú nőszemély a végletekbe hajszolja is, nincs az az isten, hogy Lutah Farsys ne küzdene utolsó lélegzetvételével is egy hölgy gyönyörsikolyaiért. A hírneve forog rajt kockán! A jó és a kevésbé hízelgő is.
Most már kiderült az igazság. Sosem fogja elfelejteni, amit lány szemében látott könyörgés közben és ez elég ösztönzés most neki. Már egészen sokat megtudott róla. Hogy vicces, bizonyos témákban félénk, ugyanakkor tüzes és bátor. Egy túlélő, akárcsak ő.
És most ilyen esdeklő és éhes szemekkel néz rá. Szívverése felgyorsul, az ágyéka pedig megduzzadva lüktet. Így aztán, megbaszta.
Az érzetek végül rátámadnak és megbénítják, mintha az elméje képtelen lenne reagálni az egészre. Csak gyűlik és gyűlik benne, követelve, hogy kitörhessen, míg végül remegő és reszkető testtel hátrabicsaklik a feje.
Oldalrahanyatlik mellé és a mellkasára húzza a nő arcát. Jobb kezét az arca felé emeli, először a szemöldökét cirógatja, aztán a járomcsontot, az álla vonalát, majd végighúzza a hüvelykujját a felső ajka ívén. Halkan felmordul, ahogy örömét leli az érintésekben. *
- Íme, a Nyiss egyik szépséges leánya.
* Mormogja rekedten. *
- Illetve, csak volt.
* Helyesbít mosolyogva és kimerülten lehunyja a szemét pár percre. *
4408. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 13:07:53
Üzenet elküldve: 2023-09-11 13:07:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Igazán igazságtalan dolog, de úgy tűnik, ez a póz most Yezát egészen lefegyverezte. Még úgy is, hogy Farsys alig mozdul, a gyönyör szinte gúzsba köti. Minden apró mozdulat olyan intenzíven cikázik át rajta, hogy elhomályosítja a szemét. Még arra se tud megszólalni, mikor Farsys a levelet említi. Talán csak mézesmadzag, üres ígéret, de Yeza tekintetébe hálás sóvárgás költözik. Mindennél jobban vágyja a híreket otthonról. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a wegtoreni ágyában kötött ki.
A végsőkig feszített húrként gyötri a moccanatlan gyönyör, amivel a férfi kínozza merő hóbortból.
Száraz ajkait megnedvesítve szuszog a gyötrelmesen édes béklyóban. Lutah Farsys szavai az aljasság és a kegyetlenség határán egyensúlyoznak.
Yeza vágyaktól kótyagos fejében delíriumban úszik tova a dilemma, vajon az az "ezt" pontosan mire céloz? A gonoszkodásra vagy úgy általában a gyakorlatra mely Yezát maga alá gyűri?
De eljön a pillanat, amikor a test követelőzése tetteket kíván. A Rőt feljebb tolja magát, s jobbja a férfi vörös tincsei közé markol keményen.*
- Hallgass végre, te mihaszna kupec, és tedd a dolgod! *vicsorít rá, s villan a barna szempár is, majd mindjárt utána könyörgőre görbül a szép ívű szemöldök, erőtlen simítássá szelídül a markolás, midőn visszadől az ágyneműre* - kérlek... *suttogja egy nyöszörgő sóhaj mögé rejtve a szócskát. Mint aki elvész, ha nem engedik bentebb a mámor fenséges kapuján. Most az egész világa az a mozdulat, ahogy a férfi előre dőlve fölé hajol, hogy így megfeszített testét egészen birtokba vegye. Érezni akarja, ahogy a lehetségest meghazudtoló élmény magával ragadja. Már most gyűlöli érte a wegtorenit, hogy ennyire kirántotta a talpa alól a talajt, de most semmi másra nem tud gondolni, csak a teste sóvárgására.*
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Igazán igazságtalan dolog, de úgy tűnik, ez a póz most Yezát egészen lefegyverezte. Még úgy is, hogy Farsys alig mozdul, a gyönyör szinte gúzsba köti. Minden apró mozdulat olyan intenzíven cikázik át rajta, hogy elhomályosítja a szemét. Még arra se tud megszólalni, mikor Farsys a levelet említi. Talán csak mézesmadzag, üres ígéret, de Yeza tekintetébe hálás sóvárgás költözik. Mindennél jobban vágyja a híreket otthonról. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a wegtoreni ágyában kötött ki.
A végsőkig feszített húrként gyötri a moccanatlan gyönyör, amivel a férfi kínozza merő hóbortból.
Száraz ajkait megnedvesítve szuszog a gyötrelmesen édes béklyóban. Lutah Farsys szavai az aljasság és a kegyetlenség határán egyensúlyoznak.
Yeza vágyaktól kótyagos fejében delíriumban úszik tova a dilemma, vajon az az "ezt" pontosan mire céloz? A gonoszkodásra vagy úgy általában a gyakorlatra mely Yezát maga alá gyűri?
De eljön a pillanat, amikor a test követelőzése tetteket kíván. A Rőt feljebb tolja magát, s jobbja a férfi vörös tincsei közé markol keményen.*
- Hallgass végre, te mihaszna kupec, és tedd a dolgod! *vicsorít rá, s villan a barna szempár is, majd mindjárt utána könyörgőre görbül a szép ívű szemöldök, erőtlen simítássá szelídül a markolás, midőn visszadől az ágyneműre* - kérlek... *suttogja egy nyöszörgő sóhaj mögé rejtve a szócskát. Mint aki elvész, ha nem engedik bentebb a mámor fenséges kapuján. Most az egész világa az a mozdulat, ahogy a férfi előre dőlve fölé hajol, hogy így megfeszített testét egészen birtokba vegye. Érezni akarja, ahogy a lehetségest meghazudtoló élmény magával ragadja. Már most gyűlöli érte a wegtorenit, hogy ennyire kirántotta a talpa alól a talajt, de most semmi másra nem tud gondolni, csak a teste sóvárgására.*
4407. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 11:29:54
Üzenet elküldve: 2023-09-11 11:29:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Mint ághoz a levél //
~Innod kellett a véréből, mi?~
*Hallott már olyan bűnbandákról, ahol így tesznek a tagok hűségesküt egymásnak. Azt is hallotta, hogy nemcsak a belépés, a távozás is vért kíván: a kilépőét vagy a banda többi tagjáét, amelyik gyengébbnek bizonyul.
A szerzetes nem szól semmit, csak végignyalja a fogait a csukott szája mögött. Már van is ötlete, miként fog hozzá a hollók felszámolásához. Ha az Ukromék által levadászott orkok fejére a város tűzte ki a vérdíjat, valami nyomot biztos hagytak maguk után a kaszárnyában. Meg hát Artheniorban senki nem hord álarcot - egy csapat hollómaszkos figura akkor is feltűnő, ha végigmennek az utcán.
A kalandorság tetszik a félelfnek, de ez még nem minden: a konyhában is megállja a helyét! Felcsillannak a mandulaszemek - Nawanthiri innentől biztos benne, hogy lesz helye a Kereskedőházban. A hagymát ugyanúgy aprítják mindenhol, és a krumplipucoláshoz sem kell Lihanechben diplomázni.*
- Ha az alapokat tudod, Nyikhaj megtanít a többire! Ő a konyhafőnök. Mindig mogorva, de jó szíve van amúgy!
*Van azonban itt egy probléma. Orgyilkosék a Kalmárban laknak. Nawanthiri beharapja az ajkát, hogy ne vigyorogja körbe a fejét, és nagy figyelemmel lótusz-ülésbe rendezi a lábacskáit. Föl se pillant, míg a zsoldos végig nem mondja, miképp lehetne a helyzetet orvosolni. Minden szavával egyetért. Annyi kiegészítéssel, hogy a hollók a lehető legrosszabb helyen raktak fészket, és alig várja, hogy a maga idején felvilágosíthassa őket erről.*
*Ez a meditáció átadhatatlan tudásnak tűnik. Praktikus elmék próbálnak egy ezoterikus dolgon fogást találni, és sem a szerzetesnek, sem a barátainak nem megy túl jól.*
- Hát a külvilág sokszor tényleg megszűnik létezni. *hagyja rá Lilyre, annak tudatában, hogy egyes meditációknak pont a külvilágra hangolódás a célja* De amikor meditálsz, teljesen éber vagy. Mondjuk… van itt ez a mécses. *odahúz egy olyat a lányka elé, ami ég* Az egyik alapgyakorlat, hogy az egész világon két dologra figyelsz: a lángjára meg a légzésedre, minden mást kizársz. A légzés nagyon fontos, mert ha csak a lángra figyelsz, mindent kiszív belőled. *A mosolya alapján tapasztalatból beszél. Ha Lily vagy az ork megpróbálkozna a feladattal, és sikerül a figyelmüket fókuszálni, meggyőződhetnek a szerzetes szavainak igazságtartalmáról. Egy idő után olyan érzésük lehet, mintha a láng egy végtelen, sötét folyosóban imbolyogna, és viasz helyett a lelkük táplálná.*
*És igen, a lányka felteszi a kéttalléros kérdést. Ezúttal Ukrom terel, Nawanthiri pedig mélyet sóhajt.*
- Gyertek velem. *mondja némi latolgatás után. Kibontja magát a lótuszból, és elkezd szedelőzni. Megnyugtatásul annyit azért hozzátesz, hogy:* Az Álomfűzhöz megyünk. Szeretnék mutatni valamit.
~Innod kellett a véréből, mi?~
*Hallott már olyan bűnbandákról, ahol így tesznek a tagok hűségesküt egymásnak. Azt is hallotta, hogy nemcsak a belépés, a távozás is vért kíván: a kilépőét vagy a banda többi tagjáét, amelyik gyengébbnek bizonyul.
A szerzetes nem szól semmit, csak végignyalja a fogait a csukott szája mögött. Már van is ötlete, miként fog hozzá a hollók felszámolásához. Ha az Ukromék által levadászott orkok fejére a város tűzte ki a vérdíjat, valami nyomot biztos hagytak maguk után a kaszárnyában. Meg hát Artheniorban senki nem hord álarcot - egy csapat hollómaszkos figura akkor is feltűnő, ha végigmennek az utcán.
A kalandorság tetszik a félelfnek, de ez még nem minden: a konyhában is megállja a helyét! Felcsillannak a mandulaszemek - Nawanthiri innentől biztos benne, hogy lesz helye a Kereskedőházban. A hagymát ugyanúgy aprítják mindenhol, és a krumplipucoláshoz sem kell Lihanechben diplomázni.*
- Ha az alapokat tudod, Nyikhaj megtanít a többire! Ő a konyhafőnök. Mindig mogorva, de jó szíve van amúgy!
*Van azonban itt egy probléma. Orgyilkosék a Kalmárban laknak. Nawanthiri beharapja az ajkát, hogy ne vigyorogja körbe a fejét, és nagy figyelemmel lótusz-ülésbe rendezi a lábacskáit. Föl se pillant, míg a zsoldos végig nem mondja, miképp lehetne a helyzetet orvosolni. Minden szavával egyetért. Annyi kiegészítéssel, hogy a hollók a lehető legrosszabb helyen raktak fészket, és alig várja, hogy a maga idején felvilágosíthassa őket erről.*
*Ez a meditáció átadhatatlan tudásnak tűnik. Praktikus elmék próbálnak egy ezoterikus dolgon fogást találni, és sem a szerzetesnek, sem a barátainak nem megy túl jól.*
- Hát a külvilág sokszor tényleg megszűnik létezni. *hagyja rá Lilyre, annak tudatában, hogy egyes meditációknak pont a külvilágra hangolódás a célja* De amikor meditálsz, teljesen éber vagy. Mondjuk… van itt ez a mécses. *odahúz egy olyat a lányka elé, ami ég* Az egyik alapgyakorlat, hogy az egész világon két dologra figyelsz: a lángjára meg a légzésedre, minden mást kizársz. A légzés nagyon fontos, mert ha csak a lángra figyelsz, mindent kiszív belőled. *A mosolya alapján tapasztalatból beszél. Ha Lily vagy az ork megpróbálkozna a feladattal, és sikerül a figyelmüket fókuszálni, meggyőződhetnek a szerzetes szavainak igazságtartalmáról. Egy idő után olyan érzésük lehet, mintha a láng egy végtelen, sötét folyosóban imbolyogna, és viasz helyett a lelkük táplálná.*
*És igen, a lányka felteszi a kéttalléros kérdést. Ezúttal Ukrom terel, Nawanthiri pedig mélyet sóhajt.*
- Gyertek velem. *mondja némi latolgatás után. Kibontja magát a lótuszból, és elkezd szedelőzni. Megnyugtatásul annyit azért hozzátesz, hogy:* Az Álomfűzhöz megyünk. Szeretnék mutatni valamit.
4406. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 11:16:42
Üzenet elküldve: 2023-09-11 11:16:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Caldorcornak úgy tűnik sokfelé nyújtóznak el a kapcsolatai. Igazán, igazán hasznos. Elégedetten elmosolyodik gondolatban. *
- Ha gondolod, a legközelebbi Wegtorenbe tartó leveleim egyikében, mintegy mellékesen érdeklődhetnék az ottani megítélésed felől.
* Önmagát is meglepi a hirtelen támadt jósága. Valószínűleg köze van a fejét körülölelő puha combok jelentős befolyásának.
Minden embernek, legyen az nő vagy férfi, megvan az a pont, amikor megfeledkezik az óvatosságáról. Egyesekhez sokkal nehezebb hozzáférni, az állandó éberségük szinte végtelennek tetsző. Úgy tűnik, a vörös démonnak számtalan szeretkezés és egy igen csak kényes téma említése szükséges ehhez.
Szerencsére Lutah lelkesen teljesíti az akadályokat. *
- Akkor, hadd adjam meg neked...
* Felszisszen a bőrébe mélyedő karmoktól. Feltérdel, továbbra is a vállain pihentetve Yeza lábait. Incselkedve megtorpan az utolsó pillanatban. *
- Mondd csak, nincs még eleged belőlem? Mert ha igen, és esetleg dolgod támadna valahol másutt, én nem akarlak feltartóztatni...
* Ajka gúnyos félmosolyra húzódik és egy egészen aprót mozdul csak. *
- Bizonyára a Báród is igényt tart már a szolgálataidra...
* Újabb apró mozdulat. Gúnyos mosolya már szinte kegyetlenné szélesedik. *
- Tudod, újszerű fejlemény lenne, ha arra kérnél, fejezzem ezt be... Na jó, könyöröghetsz is, nem bánom!
* Aljasul kineveti a nőt, miközben folytatja az édes kínzás művészetét. *
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Caldorcornak úgy tűnik sokfelé nyújtóznak el a kapcsolatai. Igazán, igazán hasznos. Elégedetten elmosolyodik gondolatban. *
- Ha gondolod, a legközelebbi Wegtorenbe tartó leveleim egyikében, mintegy mellékesen érdeklődhetnék az ottani megítélésed felől.
* Önmagát is meglepi a hirtelen támadt jósága. Valószínűleg köze van a fejét körülölelő puha combok jelentős befolyásának.
Minden embernek, legyen az nő vagy férfi, megvan az a pont, amikor megfeledkezik az óvatosságáról. Egyesekhez sokkal nehezebb hozzáférni, az állandó éberségük szinte végtelennek tetsző. Úgy tűnik, a vörös démonnak számtalan szeretkezés és egy igen csak kényes téma említése szükséges ehhez.
Szerencsére Lutah lelkesen teljesíti az akadályokat. *
- Akkor, hadd adjam meg neked...
* Felszisszen a bőrébe mélyedő karmoktól. Feltérdel, továbbra is a vállain pihentetve Yeza lábait. Incselkedve megtorpan az utolsó pillanatban. *
- Mondd csak, nincs még eleged belőlem? Mert ha igen, és esetleg dolgod támadna valahol másutt, én nem akarlak feltartóztatni...
* Ajka gúnyos félmosolyra húzódik és egy egészen aprót mozdul csak. *
- Bizonyára a Báród is igényt tart már a szolgálataidra...
* Újabb apró mozdulat. Gúnyos mosolya már szinte kegyetlenné szélesedik. *
- Tudod, újszerű fejlemény lenne, ha arra kérnél, fejezzem ezt be... Na jó, könyöröghetsz is, nem bánom!
* Aljasul kineveti a nőt, miközben folytatja az édes kínzás művészetét. *
4405. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 10:16:23
Üzenet elküldve: 2023-09-11 10:16:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yeza nem tanúsít megbánást amiatt a "magadfajta" miatt. Megvan a véleménye a kereskedőkről, Farsys pedig valóban inkább hírhedt, mint híres még e kétes körben is.
A fülébe sóhajtott szavaktól egy pillanatra úgy érzi magát, mint akit épp most ront meg egy álnokul behízelgő köpönyegforgató. A jó ég tudja miért, de kéjesen bizsergeti a gondolat. Elmerül benne és hagyja, hogy átjárja. Csak a hirtelen visszakérdezés rántja józanságra. A sivatagi archaikussággal ejtett szó szinte végigkarmol rajta. Nagyon rég nem hallotta már kimondva.*
- Igen. Egészen friss *mondja kicsit tétován. Az, hogy ez hír, hogy Ő hír odahaza, megborzongatja. Igen, valószínűleg Sulim meg az emberei se a megérdemelt nyaralásuk színesítéseként ugrottak be érte a Kalmárba, hogy elvigyék vagy őt vagy a fejét valakinek, aki nyilván jó pénzt fizetett a kompániának.
Mindenesetre igyekszik hamar összekapni magát és elrejteni vonásairól az aggodalmat. A férfiba kapaszkodik, míg az a hátára dönti és prezentálja a gratulációját. Egy kicsit kizökkent az iméntiek miatt, de úgy tölti el az újbóli kéjes érzés, hogy egy pillanatra szavát is feledi. Csak egy átlényegült, hatalmas sóhaj szökik a torkára. Szusszan párat, mielőtt a sivatagival kapcsolatban felveszi a kesztyűt a puhatolózás terén. Farsys persze ezen a téren éppen olyan jó, mint Yeza. Sőt, most egy kicsit ki is ejti a kezéből a gyeplőt a lány. A mondat felénél már menthetetlenül elsodródik a témától, pedig tényleg nem akarja elengedni. A kéj futótűzként árad végig rajta, s egész másképp értve a költői kérdést, nyögve csúszik ki az ajkán az a* - Kell! *a maga könyörgő-követelő dallamának csak nyomatékot adnak a férfi combjába mélyedő körmök.
A reggeli kéjelgésre valahogy mindig fogékonyabb volt, s most kicsikét összeszedetlen is volt hozzá, hogy ne szédüljön bele az örvénybe. De emiatt még nem most fog szégyenkezni.*
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yeza nem tanúsít megbánást amiatt a "magadfajta" miatt. Megvan a véleménye a kereskedőkről, Farsys pedig valóban inkább hírhedt, mint híres még e kétes körben is.
A fülébe sóhajtott szavaktól egy pillanatra úgy érzi magát, mint akit épp most ront meg egy álnokul behízelgő köpönyegforgató. A jó ég tudja miért, de kéjesen bizsergeti a gondolat. Elmerül benne és hagyja, hogy átjárja. Csak a hirtelen visszakérdezés rántja józanságra. A sivatagi archaikussággal ejtett szó szinte végigkarmol rajta. Nagyon rég nem hallotta már kimondva.*
- Igen. Egészen friss *mondja kicsit tétován. Az, hogy ez hír, hogy Ő hír odahaza, megborzongatja. Igen, valószínűleg Sulim meg az emberei se a megérdemelt nyaralásuk színesítéseként ugrottak be érte a Kalmárba, hogy elvigyék vagy őt vagy a fejét valakinek, aki nyilván jó pénzt fizetett a kompániának.
Mindenesetre igyekszik hamar összekapni magát és elrejteni vonásairól az aggodalmat. A férfiba kapaszkodik, míg az a hátára dönti és prezentálja a gratulációját. Egy kicsit kizökkent az iméntiek miatt, de úgy tölti el az újbóli kéjes érzés, hogy egy pillanatra szavát is feledi. Csak egy átlényegült, hatalmas sóhaj szökik a torkára. Szusszan párat, mielőtt a sivatagival kapcsolatban felveszi a kesztyűt a puhatolózás terén. Farsys persze ezen a téren éppen olyan jó, mint Yeza. Sőt, most egy kicsit ki is ejti a kezéből a gyeplőt a lány. A mondat felénél már menthetetlenül elsodródik a témától, pedig tényleg nem akarja elengedni. A kéj futótűzként árad végig rajta, s egész másképp értve a költői kérdést, nyögve csúszik ki az ajkán az a* - Kell! *a maga könyörgő-követelő dallamának csak nyomatékot adnak a férfi combjába mélyedő körmök.
A reggeli kéjelgésre valahogy mindig fogékonyabb volt, s most kicsikét összeszedetlen is volt hozzá, hogy ne szédüljön bele az örvénybe. De emiatt még nem most fog szégyenkezni.*
4404. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-11 08:46:44
Üzenet elküldve: 2023-09-11 08:46:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Aki a férfitól komoly elhatározású szerelmet kívánna magának, az bizony rossz ajtón kopogtat. Lutah egyformán, válogatás nélkül illet minden hölgyeményt becéző szavaival. Nem megtéveszteni kívánja a hölgyeket, dehogy. Csupán nem képes megakadályozni az ajkára toluló kedveskedő szavakat. Hiszen minden nő olyan becses a számára!
Nemtörődöm módon megrántja a vállát az elhangzó vádakra. Szája cinikus mosolyra húzódik. Most mit szépítsen? *
- Csak ismételni tudom magam, kedvesem: neveztek már rosszabbnak is.
* A telhetetlen démoni nőszemély ujjai megint a déli vidékek felé kalandoznak. Elfuló lélegzettel felnevet, majd megcsóválja a fejét. *
- Egy magamfajtának? Teysusra, még a végén belegázolsz a patyolat lelkembe.
* Apró csókok ösvényével indul el Yeza füle mögött. Sosem tartotta magát tisztességesnek. Olyan kereskedő egész egyszerűen nem létezik. Életidegen lenne. *
- A rossz hírnév is hírnév, drága. Jobb, mint a semmilyen.
* Szavait belesóhajtja a másik nyakába, majd hirtelen megtorpan. Kiegyenesedve vizslatja a másik vonásait. *
- Szóval a Váltó. Tehát megszerezte neked? Legutóbbi ott jártamkor még nem jutott a fülembe a híre... Friss a dolog?
* A Fekete Váltó nevét az eredeti, sivatagi nyelvjárásban ejti, így sokkal durvábban hangzik a fülek számára. Nem vágják minden utcasarkon az emberhez, tudomása szerint. Főleg mostanság. *
- Ebben az esetben illik gratulálni?
* Bazsalyog, kivillantva a fogait, majd gratulációajándék gyanánt hanyattdönti a nőt, hogy hosszú combjai között fejezze ki örömét az újonnan elnyert szabadsága felett. *
- Ejnye, hát nem tudod ki vagyok? Mindent-észben-tartó-Lutah-Farsyssal beszélsz.
* Nem tartana ott, ahol, ha nem sejtene minden utcasarkon veszélyt és nem a bőre mentése volna az elsődleges. *
- Ó, bizony, hogy akar. Engem mindenki akar.
* Önelégülten vigyorog, megpróbálva tréfával elütni a dolgot. A vörös lábait, szépen egymás után, közben felpakolja a vállára. *
- Mindenesetre, egy darabig jó ötletnek tűnik, hogy ne otthon aludjak. Az első éjszakát kipipálhatom, élek és virulok, kell ennél több?
* Éléséről és virulásáról közben lelkesen tanúságot is tesz. *
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Aki a férfitól komoly elhatározású szerelmet kívánna magának, az bizony rossz ajtón kopogtat. Lutah egyformán, válogatás nélkül illet minden hölgyeményt becéző szavaival. Nem megtéveszteni kívánja a hölgyeket, dehogy. Csupán nem képes megakadályozni az ajkára toluló kedveskedő szavakat. Hiszen minden nő olyan becses a számára!
Nemtörődöm módon megrántja a vállát az elhangzó vádakra. Szája cinikus mosolyra húzódik. Most mit szépítsen? *
- Csak ismételni tudom magam, kedvesem: neveztek már rosszabbnak is.
* A telhetetlen démoni nőszemély ujjai megint a déli vidékek felé kalandoznak. Elfuló lélegzettel felnevet, majd megcsóválja a fejét. *
- Egy magamfajtának? Teysusra, még a végén belegázolsz a patyolat lelkembe.
* Apró csókok ösvényével indul el Yeza füle mögött. Sosem tartotta magát tisztességesnek. Olyan kereskedő egész egyszerűen nem létezik. Életidegen lenne. *
- A rossz hírnév is hírnév, drága. Jobb, mint a semmilyen.
* Szavait belesóhajtja a másik nyakába, majd hirtelen megtorpan. Kiegyenesedve vizslatja a másik vonásait. *
- Szóval a Váltó. Tehát megszerezte neked? Legutóbbi ott jártamkor még nem jutott a fülembe a híre... Friss a dolog?
* A Fekete Váltó nevét az eredeti, sivatagi nyelvjárásban ejti, így sokkal durvábban hangzik a fülek számára. Nem vágják minden utcasarkon az emberhez, tudomása szerint. Főleg mostanság. *
- Ebben az esetben illik gratulálni?
* Bazsalyog, kivillantva a fogait, majd gratulációajándék gyanánt hanyattdönti a nőt, hogy hosszú combjai között fejezze ki örömét az újonnan elnyert szabadsága felett. *
- Ejnye, hát nem tudod ki vagyok? Mindent-észben-tartó-Lutah-Farsyssal beszélsz.
* Nem tartana ott, ahol, ha nem sejtene minden utcasarkon veszélyt és nem a bőre mentése volna az elsődleges. *
- Ó, bizony, hogy akar. Engem mindenki akar.
* Önelégülten vigyorog, megpróbálva tréfával elütni a dolgot. A vörös lábait, szépen egymás után, közben felpakolja a vállára. *
- Mindenesetre, egy darabig jó ötletnek tűnik, hogy ne otthon aludjak. Az első éjszakát kipipálhatom, élek és virulok, kell ennél több?
* Éléséről és virulásáról közben lelkesen tanúságot is tesz. *
4403. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-10 18:31:31
Üzenet elküldve: 2023-09-10 18:31:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Akaratlanul is viszonozza a mosolyt, bár kicsit sem tetszik neki, hogy hazugnak nevezik. Igyekszik mindenkor inkább a féligazságok tükörpalotájában lavírozni. Ez a dorgálás most valahogy mégis pimasz derűt ébreszt benne. Az már csak hab a tortán, hogy Farsys újra és újra szerelmemnek becézi, ami a korábbi őszinteségi rohamában nagyjából az egyetlen volt, amit bevallottan nem ígérne.
Finoman a férfi incselkedő ajkába harap, hogy utána kissé hátrébb húzódva fúrja pillantását a másikéba.*
- Arcátlan kurafinak tartottak, már akkor is, aki nem bírja a gatyájában tartani a tehetségét. De nem hazudtam. Ismerték a neved. Az pedig Wegtorenben már fél siker egy magadfajtának.
*Lecsúsztatja jobbját kettejük közé. Ujjai cirógatva derítik fel a helyzet állását. Csókot oroz, mielőtt válaszolna.*
- Valószínűleg máris bajba kevertelek *súgja.* - Az estélyeden mindenki látott veled. Valószínűleg mostanra már a Báróm fülébe is eljutott, vagy ha nem, hát hamarosan. Nem hinném, hogy érdekelné, kivel fekszem össze, de a Váltó hozzá köt. Ő dönti el, hogy épp számít-e. *Egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy nem avatta-e be könnyelműen a férfit olyasmibe, amibe nem kellett volna, de némi utánajárással valószínűleg ő is kiderítheti mindezt.
Habár odaadón ringatózik a csípője a wegtoreni ölében, nincsenek illúziói Farsyssal kapcsolatban. A kereskedők és a gladiátorok az önös érdek bálványát imádják, s gyakorta áldoznak is neki.*
- A Báróm veszélyes ember. Ezt tartsd észben, ha üzletelsz vele. Mindig tartsd észben! *Ez az intelem olyasmi, amit itt Artheniorban még nem feltétlenül tudnak a wegtoreni nemesekről, ám odahaza ismerik az utat a hatalom felé. Még így, csókok közé foglalva is kellő óvatosságra figyelmeztet.* - De az a sivatagi az estélyeden mégis Téged kerülgetett, mint aki ágyba akar vinni *jegyzi meg pimaszul. Bizony, ő is figyelt, s Yeza szeme igen éles.* - Azt akarta? Hmm? Jobb, ha vigyázol, Lutah Farsys. Ha egy ilyen ember megkíván, nem viseli jól, ha nem akarsz ágyba bújni vele.
4402. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-10 17:28:20
Üzenet elküldve: 2023-09-10 17:28:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Egy röpke pillanatig elgondolkozik, talán nem túl könnyelmű-e. Ilyen az alantas férfitermészet, a nők azt mondják. Könnyebben, szívesebben fecseg, miután boldoggá lett téve.
Csak nézi, nézi a ringó lépteket, és újra hagyja magát elcsábítani. Újra és újra, és aztán megint. Gyarló ember.
Tarkójánal lágyan megtámasztja és közelebb húzza az arcát a szájához. Puhán megcirógatja ajkával a másikét, miközben érezheti, ahogy mosolyra húzódik a szája. *
- Kis hazug...
* Nem felejtetette el azt a Yezát, aki keményen ráparancsolt és váratlan pofont csattintott az arcára. Nem méz-szavú, előzékeny udvarhölgyet ültetett a szekrény tetejére a Kalmárban. *
- A te szádból különösen hangzanak ezek a bókok, szerelmem én a helyedben nem erőltetném őket.
* Halkan felkuncog, de szelíden lehunyja a szemeit a becéző érintés hatására. *
- Ami múlt, az elmúlt. Mit foglalkozzunk hát tovább vele?
* Duruzsolja, hisz sejti, ez egyfajta önvédelem a nő részéről. A károkat helyre hozatta. Többet nem bukkant fel nála a Céh. Lassan kinyitja a szemeit, fürkészőn pillantva az olvadt csokoladé szemekbe. *
- Azt azért szeretném tudni, ha egy szép napon belekeversz valamibe. Megegyeztünk?
* Orrával megsimítja a nő orrát. *
- Csak szeretnék tudni róla.
* Belső, zsigeri érzése szerint ez a nő nagyon is ért hozzá, hogy másokat is magával rántson a mélybe. Igazi bajkeverő. Micsoda szerencse, hogy Lutah Farsys szinte egyetlen, de annál nagyobb erénye a túlélési készsége.
Alapvetően másokat is szívesen a víz alá nyom, csak hogy ő maga a felszínen maradhasson, de most a kielégült, gáláns lovagiasság kikívánkozik belőle. *
- Mi a helyzet a sivatagival, hm? Gondolom sejted, hogy sok vaj van a füle mögött. Csak nem ilyesmikbe is beleüti nemes, bárói orrát Caldorcor urad?
* Na, az aztán izgalmas tény lenne. A nagybetűs Kalmár és a fegyverkereskedelem. Elvégre átfutott már az agyán, hogy tulajdonképpen mit is keresett az estélyén eredetileg ennyi kereskedőházas. A bajkeverésen kívül. *
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Egy röpke pillanatig elgondolkozik, talán nem túl könnyelmű-e. Ilyen az alantas férfitermészet, a nők azt mondják. Könnyebben, szívesebben fecseg, miután boldoggá lett téve.
Csak nézi, nézi a ringó lépteket, és újra hagyja magát elcsábítani. Újra és újra, és aztán megint. Gyarló ember.
Tarkójánal lágyan megtámasztja és közelebb húzza az arcát a szájához. Puhán megcirógatja ajkával a másikét, miközben érezheti, ahogy mosolyra húzódik a szája. *
- Kis hazug...
* Nem felejtetette el azt a Yezát, aki keményen ráparancsolt és váratlan pofont csattintott az arcára. Nem méz-szavú, előzékeny udvarhölgyet ültetett a szekrény tetejére a Kalmárban. *
- A te szádból különösen hangzanak ezek a bókok, szerelmem én a helyedben nem erőltetném őket.
* Halkan felkuncog, de szelíden lehunyja a szemeit a becéző érintés hatására. *
- Ami múlt, az elmúlt. Mit foglalkozzunk hát tovább vele?
* Duruzsolja, hisz sejti, ez egyfajta önvédelem a nő részéről. A károkat helyre hozatta. Többet nem bukkant fel nála a Céh. Lassan kinyitja a szemeit, fürkészőn pillantva az olvadt csokoladé szemekbe. *
- Azt azért szeretném tudni, ha egy szép napon belekeversz valamibe. Megegyeztünk?
* Orrával megsimítja a nő orrát. *
- Csak szeretnék tudni róla.
* Belső, zsigeri érzése szerint ez a nő nagyon is ért hozzá, hogy másokat is magával rántson a mélybe. Igazi bajkeverő. Micsoda szerencse, hogy Lutah Farsys szinte egyetlen, de annál nagyobb erénye a túlélési készsége.
Alapvetően másokat is szívesen a víz alá nyom, csak hogy ő maga a felszínen maradhasson, de most a kielégült, gáláns lovagiasság kikívánkozik belőle. *
- Mi a helyzet a sivatagival, hm? Gondolom sejted, hogy sok vaj van a füle mögött. Csak nem ilyesmikbe is beleüti nemes, bárói orrát Caldorcor urad?
* Na, az aztán izgalmas tény lenne. A nagybetűs Kalmár és a fegyverkereskedelem. Elvégre átfutott már az agyán, hogy tulajdonképpen mit is keresett az estélyén eredetileg ennyi kereskedőházas. A bajkeverésen kívül. *
4401. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-10 16:26:15
Üzenet elküldve: 2023-09-10 16:26:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Szívesen fecsegne üzletről is, és szívesen fecsegne a múltról is. Bár rajta múlna! A szót, némi meglepetésére, különösebb noszogatás nélkül átveszi a férfi.
Már csak az egy szokásos wegtoreni éjt lefestő prológustól is elszorul Yeza szíve, s karmokként markol rá a honvágy. A bizonyos csuklya kapcsán mindjárt sejti, hogy valószínűleg a céh vadászai jártak Farsysnál. Ahogy a történet kibontakozik, úgy áll össze Yeza fejében is az emlék. Tulajdonképpen csak azért keverte bele a ficsúrt, mert akkor még mocskosul bökte a csőrét, hogy azon a küldetésen nem találta meg a hajóján, amit keresett. Ráadásul majdnem nyakon is csípték.
A kombinálására azért nem venne mérget, és talán ha most jobban átgondolná, bőven eszébe juthatnának egyéb eshetőségek is, de olyannyira a bőre alá furakszik a saját verziója az otthoni emlékek édes mákonyával, hogy nem szaladnak tovább a gondolatai.
Lassan megfordul, beharapja az ajkát és huncut, rőt tincsei alól csak nézi egy darabig Farsyst.*
- Nincs köze *mondja. Érzékien bűnbánó mosolygás ül az ajkára, ahogy visszasétál az ágyhoz. Feltérdel rá és regnáló úrnőként mindjárt el is vitatja az ágytakaró helyét. A férfi ölébe helyezkedik és becéző ujjacskáival hátrasimítja Farsys vörös fürtjeit.*
- A Te nevedet már akkor is sokan ismerték. Hírnevet, befolyást szereztél. *Doromboló szavai körbeudvarolják a kereskedő egóját.* - Nem csak az üzletben, hanem a hölgyek körében is.
*Amikor Yeza így hízeleg, van valami különösen megkapó a pillantásában.*
- Talán csak félreértés volt az egész. De akkor is. Restellem, hogy miattam ért kár, Farsys Úr. Esetleg kiengesztelhetlek?
*Véletlenül sem kárpótolni akarja, hiszen az értékarányt kívánna. Az engesztelés ellenben inkább csak a bűn finom elmaszatolása a békülés érdekében.*
//Fürdőházi mulatozás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Szívesen fecsegne üzletről is, és szívesen fecsegne a múltról is. Bár rajta múlna! A szót, némi meglepetésére, különösebb noszogatás nélkül átveszi a férfi.
Már csak az egy szokásos wegtoreni éjt lefestő prológustól is elszorul Yeza szíve, s karmokként markol rá a honvágy. A bizonyos csuklya kapcsán mindjárt sejti, hogy valószínűleg a céh vadászai jártak Farsysnál. Ahogy a történet kibontakozik, úgy áll össze Yeza fejében is az emlék. Tulajdonképpen csak azért keverte bele a ficsúrt, mert akkor még mocskosul bökte a csőrét, hogy azon a küldetésen nem találta meg a hajóján, amit keresett. Ráadásul majdnem nyakon is csípték.
A kombinálására azért nem venne mérget, és talán ha most jobban átgondolná, bőven eszébe juthatnának egyéb eshetőségek is, de olyannyira a bőre alá furakszik a saját verziója az otthoni emlékek édes mákonyával, hogy nem szaladnak tovább a gondolatai.
Lassan megfordul, beharapja az ajkát és huncut, rőt tincsei alól csak nézi egy darabig Farsyst.*
- Nincs köze *mondja. Érzékien bűnbánó mosolygás ül az ajkára, ahogy visszasétál az ágyhoz. Feltérdel rá és regnáló úrnőként mindjárt el is vitatja az ágytakaró helyét. A férfi ölébe helyezkedik és becéző ujjacskáival hátrasimítja Farsys vörös fürtjeit.*
- A Te nevedet már akkor is sokan ismerték. Hírnevet, befolyást szereztél. *Doromboló szavai körbeudvarolják a kereskedő egóját.* - Nem csak az üzletben, hanem a hölgyek körében is.
*Amikor Yeza így hízeleg, van valami különösen megkapó a pillantásában.*
- Talán csak félreértés volt az egész. De akkor is. Restellem, hogy miattam ért kár, Farsys Úr. Esetleg kiengesztelhetlek?
*Véletlenül sem kárpótolni akarja, hiszen az értékarányt kívánna. Az engesztelés ellenben inkább csak a bűn finom elmaszatolása a békülés érdekében.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436