Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 54 (1061. - 1080. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1080. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 20:00:24
Üzenet elküldve: 2020-05-01 20:00:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy végez, zihálva fekszik kicsit a nőn, nem zavarja, hogy az remeg alatta. Az viszont igen, hogy összeizzadnak, úgyhogy amikor már érez magában elég erőt hozzá, hanyatt fordul az ágyon, és elterül Lisse mellett. Fáradtan megpaskolja a másik derekát, jelezve, hogy mennyire értékeli mindazt, amit kapott tőle, de továbbra sem tud szólni, csak kapkodja a levegőt elgyengülve. Eszébe jut a vacsora, de most nincs hozzá elég ereje, hogy felkeljen, és ágyba rendelje, pedig torka is szúr már, jól esne neki legalább egy korty víz. *
- Neked is jó volt? * Teszi fel a kérdést inkább, hogy megtörje a csendet, amikor már meg tud szólalni. Karjait a saját feje alá tolja, így támasztva meg, és néz végig ismét a nőn, aki még mindig szemre való, azok után, hogy elbánt vele, talán még jobban, mint eddig. Kedvesen rá is csap amaz alfelére, hogy szólásra bírja, érdeklődve nézi, ahogy a csapásba beleremeg a testrész, de utána már vissza is dugja a kezét gyorsan, a kényelmesebb pozíció miatt, a tarkója alá. Ha Lisse hozzá akar bújni, akkor nem fogja eltolni, de egyébként ő nem közeledik egyelőre. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy végez, zihálva fekszik kicsit a nőn, nem zavarja, hogy az remeg alatta. Az viszont igen, hogy összeizzadnak, úgyhogy amikor már érez magában elég erőt hozzá, hanyatt fordul az ágyon, és elterül Lisse mellett. Fáradtan megpaskolja a másik derekát, jelezve, hogy mennyire értékeli mindazt, amit kapott tőle, de továbbra sem tud szólni, csak kapkodja a levegőt elgyengülve. Eszébe jut a vacsora, de most nincs hozzá elég ereje, hogy felkeljen, és ágyba rendelje, pedig torka is szúr már, jól esne neki legalább egy korty víz. *
- Neked is jó volt? * Teszi fel a kérdést inkább, hogy megtörje a csendet, amikor már meg tud szólalni. Karjait a saját feje alá tolja, így támasztva meg, és néz végig ismét a nőn, aki még mindig szemre való, azok után, hogy elbánt vele, talán még jobban, mint eddig. Kedvesen rá is csap amaz alfelére, hogy szólásra bírja, érdeklődve nézi, ahogy a csapásba beleremeg a testrész, de utána már vissza is dugja a kezét gyorsan, a kényelmesebb pozíció miatt, a tarkója alá. Ha Lisse hozzá akar bújni, akkor nem fogja eltolni, de egyébként ő nem közeledik egyelőre. *
1079. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:58:04
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:58:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*A férfi szavaira egy mélyről jövő sóhaj szökken ki az ajkai között, akár egy tücsök a zöldellő fűben. Zavartan a füle mögé tűr egy tincset, majd „ciripelni” lát. *
- Nos, akkor megnyugodtam. *ezzel a kezébe veszi a mostanra kihülő félben lévő italját, és lassan kortyolgatja miközben hallgatja a Wilhorp felől érkező, feltörő szavakat. Azonban egy szó mégis csak megcsapja a hosszan meredező füleit. *
- Ne hívj kisasszonynak, mert esküszöm elitélem az erőszakot, de meglököm a mellkasodat ami nálam nagy szó. Viszont igen, induljunk már most! *Szavai végéhez érve feltápászkodik az eddig ülőhelyeként szolgáló bútordarabról, majd mosolyogva elindul az ajtó irányába. Azonban, még hátra pillant a bal válla mögé, és úgy szól a barna hajú útitársához. *
- Akkor jössz? *Kérdezi és tovább ringatva csípőjét halad egyre és egyre közelebb a végső cél felé. *
*A férfi szavaira egy mélyről jövő sóhaj szökken ki az ajkai között, akár egy tücsök a zöldellő fűben. Zavartan a füle mögé tűr egy tincset, majd „ciripelni” lát. *
- Nos, akkor megnyugodtam. *ezzel a kezébe veszi a mostanra kihülő félben lévő italját, és lassan kortyolgatja miközben hallgatja a Wilhorp felől érkező, feltörő szavakat. Azonban egy szó mégis csak megcsapja a hosszan meredező füleit. *
- Ne hívj kisasszonynak, mert esküszöm elitélem az erőszakot, de meglököm a mellkasodat ami nálam nagy szó. Viszont igen, induljunk már most! *Szavai végéhez érve feltápászkodik az eddig ülőhelyeként szolgáló bútordarabról, majd mosolyogva elindul az ajtó irányába. Azonban, még hátra pillant a bal válla mögé, és úgy szól a barna hajú útitársához. *
- Akkor jössz? *Kérdezi és tovább ringatva csípőjét halad egyre és egyre közelebb a végső cél felé. *
1078. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:47:14
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:47:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Yoë várja a választ, ami csak nem érkezik. Türelmetlenül toporog, a torkát is megköszörüli, de úgy dönt, hogy kettejük közül ő a makacsabb, és nem fogja megtörni a csendet. Persze azon felül, amit amúgy csinál. Már épp kezdené feladni, és szólni, amikor Svir megelőzi. Tényleg jó az időzítése, már-már mesteri. A férfi figyelmesen hallgatja, és amikor hellyel kínálják, akkor gyanakodva húzza össze a szemét. De úgy dönt, hogy jobb óvatosan kezelni ezeket a dolgokat, az előző gyanúsított is jelenetet rendezett, és Rändoerben van annyi jó érzés, hogy ne akarja ezeknek újra kitenni az ivó vendégeit. Helyet foglal rá, de teljesen meglepi a folytatás. Végre talált valakit, aki hajlandó beszélni, úgyhogy figyelmesen hallgatni kezdi. *
- Várjon! * Szól rá, és tapogatni kezdi a zsebeit, de nem talál se papírost, se tollat. Eszébe jut, hogy még mindig nem volt a piacon, hogy vásároljon. Csalódottan sóhajt, és int a kalaposnak. *
- Folytathatja, nem tudom írni, de biztosítom, hogy mindent megjegyzek. És később majd papírra vetem, a beismerő vallomását. Na tessék.
* Hátra dől, és várja a folytatást. Tudja, hogy minden amit hall, az felhasználó az elbeszélő ellen. *
*Yoë várja a választ, ami csak nem érkezik. Türelmetlenül toporog, a torkát is megköszörüli, de úgy dönt, hogy kettejük közül ő a makacsabb, és nem fogja megtörni a csendet. Persze azon felül, amit amúgy csinál. Már épp kezdené feladni, és szólni, amikor Svir megelőzi. Tényleg jó az időzítése, már-már mesteri. A férfi figyelmesen hallgatja, és amikor hellyel kínálják, akkor gyanakodva húzza össze a szemét. De úgy dönt, hogy jobb óvatosan kezelni ezeket a dolgokat, az előző gyanúsított is jelenetet rendezett, és Rändoerben van annyi jó érzés, hogy ne akarja ezeknek újra kitenni az ivó vendégeit. Helyet foglal rá, de teljesen meglepi a folytatás. Végre talált valakit, aki hajlandó beszélni, úgyhogy figyelmesen hallgatni kezdi. *
- Várjon! * Szól rá, és tapogatni kezdi a zsebeit, de nem talál se papírost, se tollat. Eszébe jut, hogy még mindig nem volt a piacon, hogy vásároljon. Csalódottan sóhajt, és int a kalaposnak. *
- Folytathatja, nem tudom írni, de biztosítom, hogy mindent megjegyzek. És később majd papírra vetem, a beismerő vallomását. Na tessék.
* Hátra dől, és várja a folytatást. Tudja, hogy minden amit hall, az felhasználó az elbeszélő ellen. *
1077. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:41:38
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:41:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha mástól nem is, de egy frissen birtokba vett szűzleánytól elvárna a férfiember egy kis megilletődött magasztalást. A zsoldos élces megjegyzésére viszont egészen más érkezik: bő lére eresztett locsogás. A nők már csak ilyenek, gondolhatná az ember, na de egy ilyen helyzetben? Sóhajtozzon, nyögjön, marja vicsorogva, hogy adjon neki keményebben, de már csak az hiányzik, hogy elmesélje közben, hogy milyen napja volt vagy hogy mit akar venni a piacon. Doras igyekszik hát jobban nekiveselkedni, hogy benne szakassza a szót a némberben. Markai a kis szuka térdhajlataira fognak és lefelé feszíti őket, mind jobban utat adva magának. Nem kíméli a vadmacskát, akkor se, ha karmolna. Egy idő után azért fordít rajta. Nem szeretné, ha rojtosra szaggatná a hátát a bestia. Baljával a tarkóját nyomja le, jobbjával a csípője alá fog, hogy ott tartsa, ahol kell. Gyors, erőteljes ütemet diktál, de egy idő után inkább előre dől és ránehezedve mozog. Doras se mai gyerek már, egy ilyen csitrihez meg mi tagadás, talán kicsit több szufla kellene, vagy inkább elhivatottság. Emberünk az utóbbi időben valamelyest elkényelmesedett már. A szajhákat nem kell lenyűgözni. Megy, amikor megy. Ha hamar végez, legközelebb még jobban is kelletik magukat neki, mert hát kinek ne tetszene a kevesebb munka ugyanazért a tarifáért. Itt viszont elvárások vannak, amiket nem olyan egyszerű megugrani, ha egy érintetlen öl vadító szorításában kell teljesíteni.
Muszáj szusszannia egy keveset. Előtte azért még nekiveselkedik egy kemény finálénak, hogy a kicsike kieressze a hangját, aztán lehengeredik róla és az ölébe húzza.*
- Most dolgozz kicsit te is, aranyom *mondja lihegve. Kioszt egy csattanósat a formás hátsóra, aztán az éjjeli szekrényen pihenő tálca felé nyúl. Muszáj ráhúznia az egyik korsó mézsörre, mert menten itt döglik meg.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha mástól nem is, de egy frissen birtokba vett szűzleánytól elvárna a férfiember egy kis megilletődött magasztalást. A zsoldos élces megjegyzésére viszont egészen más érkezik: bő lére eresztett locsogás. A nők már csak ilyenek, gondolhatná az ember, na de egy ilyen helyzetben? Sóhajtozzon, nyögjön, marja vicsorogva, hogy adjon neki keményebben, de már csak az hiányzik, hogy elmesélje közben, hogy milyen napja volt vagy hogy mit akar venni a piacon. Doras igyekszik hát jobban nekiveselkedni, hogy benne szakassza a szót a némberben. Markai a kis szuka térdhajlataira fognak és lefelé feszíti őket, mind jobban utat adva magának. Nem kíméli a vadmacskát, akkor se, ha karmolna. Egy idő után azért fordít rajta. Nem szeretné, ha rojtosra szaggatná a hátát a bestia. Baljával a tarkóját nyomja le, jobbjával a csípője alá fog, hogy ott tartsa, ahol kell. Gyors, erőteljes ütemet diktál, de egy idő után inkább előre dől és ránehezedve mozog. Doras se mai gyerek már, egy ilyen csitrihez meg mi tagadás, talán kicsit több szufla kellene, vagy inkább elhivatottság. Emberünk az utóbbi időben valamelyest elkényelmesedett már. A szajhákat nem kell lenyűgözni. Megy, amikor megy. Ha hamar végez, legközelebb még jobban is kelletik magukat neki, mert hát kinek ne tetszene a kevesebb munka ugyanazért a tarifáért. Itt viszont elvárások vannak, amiket nem olyan egyszerű megugrani, ha egy érintetlen öl vadító szorításában kell teljesíteni.
Muszáj szusszannia egy keveset. Előtte azért még nekiveselkedik egy kemény finálénak, hogy a kicsike kieressze a hangját, aztán lehengeredik róla és az ölébe húzza.*
- Most dolgozz kicsit te is, aranyom *mondja lihegve. Kioszt egy csattanósat a formás hátsóra, aztán az éjjeli szekrényen pihenő tálca felé nyúl. Muszáj ráhúznia az egyik korsó mézsörre, mert menten itt döglik meg.*
1076. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:39:41
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:39:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Lám, még a hozzá hasonló gyakorlott és végtelenül szemfüles vándoroknak is el tudja kerülni a figyelmét egy-egy érdekes alak. Svir szerencsére azért nem teljesen vak, így amikor Rändoer az asztala elé áll, akkor már észreveszi a pasast. Első ránézésre megállapítja, hogy a folyóból nem szívesen halászná ki, de érdemesnek tartja arra, hogy válaszoljon neki. De nem rögtön! Előbb vár, aztán iszik még a sörből, majd vár még egy keveset, aztán viszont már tényleg megszólal. Fő a jó időzítés, tartják a jó orgyilkosok is.*
– Adjon az ég neked is. *Biccent az idegennek, majd jobbjával a vele szemben lévő szék felé int, felkínálva azt a férfinak.*
– Hát jó, legyen. Foglalj helyet. *Vár még egy kicsit, aztán akár ül, akár áll az ürge, elkezdi.*
– Minden a Folyóparton kezdődött. Kutyaugatást hallottunk a távolból, az ugatás közé csúnya, erőszakos beszéd és dulakodás zajai vegyültek megfűszerezve néhány kétségbeesett jajkiáltással. *Hatásszünetet tart, közben azt lesi, valóban érdekli-e a történet a másikat.*
*Lám, még a hozzá hasonló gyakorlott és végtelenül szemfüles vándoroknak is el tudja kerülni a figyelmét egy-egy érdekes alak. Svir szerencsére azért nem teljesen vak, így amikor Rändoer az asztala elé áll, akkor már észreveszi a pasast. Első ránézésre megállapítja, hogy a folyóból nem szívesen halászná ki, de érdemesnek tartja arra, hogy válaszoljon neki. De nem rögtön! Előbb vár, aztán iszik még a sörből, majd vár még egy keveset, aztán viszont már tényleg megszólal. Fő a jó időzítés, tartják a jó orgyilkosok is.*
– Adjon az ég neked is. *Biccent az idegennek, majd jobbjával a vele szemben lévő szék felé int, felkínálva azt a férfinak.*
– Hát jó, legyen. Foglalj helyet. *Vár még egy kicsit, aztán akár ül, akár áll az ürge, elkezdi.*
– Minden a Folyóparton kezdődött. Kutyaugatást hallottunk a távolból, az ugatás közé csúnya, erőszakos beszéd és dulakodás zajai vegyültek megfűszerezve néhány kétségbeesett jajkiáltással. *Hatásszünetet tart, közben azt lesi, valóban érdekli-e a történet a másikat.*
1075. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:06:34
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:06:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az alkesz hős//
*Rylmarot passzívan nézi végig az egész szituációt. Néhány pillanatra el is felejti, hogy ő az, akinek a sebén ügyködik a gnóm. Minden egyes másodperc elteltével egyre kevésbé fáj a sebe, már eljut addig a pontig, hogy segíteni akar, de ereje hiányában ez a szándék szintjén meg is ragad. A plafont bámulja, amíg körülötte történnek a kisebb-nagyobb összetűzések, és a csillár égőit számolja, igyekezvén figyelmét elterelni. Néhány perc pillanat múlva szúró fájdalomra lesz figyelmes, amikor pálinka kerül a sebébe, halkan fel is szisszen fogai közt. Nem sokkal később, amikor már sebe el van látva, megpróbál felülni. A mellette lévő asztalra támaszkodik mindvégig és lassan, de biztosan, fájdalmas nyögések közepette sikerül felülnie. Néhány mély levegőt vesz fájdalma enyhítése gyanánt és az alakra néz, aki megmentette.*
- Köszönöm!
*Be akar mutatkozni a fickónak, nyitja is a száját, hogy ezt megtegye, de... megijed. ~Még nem bízhatok meg benne!~ Muszáj, hogy megtartsa a távolságot, tudja, most bízni valakiben veszélyesebb, mint valaha. Nem mondhatja el az igazi nevét.*
-Én... én... Grullnyk vagyok. Mivel hálálhatom ezt meg?
*Rylmarot passzívan nézi végig az egész szituációt. Néhány pillanatra el is felejti, hogy ő az, akinek a sebén ügyködik a gnóm. Minden egyes másodperc elteltével egyre kevésbé fáj a sebe, már eljut addig a pontig, hogy segíteni akar, de ereje hiányában ez a szándék szintjén meg is ragad. A plafont bámulja, amíg körülötte történnek a kisebb-nagyobb összetűzések, és a csillár égőit számolja, igyekezvén figyelmét elterelni. Néhány perc pillanat múlva szúró fájdalomra lesz figyelmes, amikor pálinka kerül a sebébe, halkan fel is szisszen fogai közt. Nem sokkal később, amikor már sebe el van látva, megpróbál felülni. A mellette lévő asztalra támaszkodik mindvégig és lassan, de biztosan, fájdalmas nyögések közepette sikerül felülnie. Néhány mély levegőt vesz fájdalma enyhítése gyanánt és az alakra néz, aki megmentette.*
- Köszönöm!
*Be akar mutatkozni a fickónak, nyitja is a száját, hogy ezt megtegye, de... megijed. ~Még nem bízhatok meg benne!~ Muszáj, hogy megtartsa a távolságot, tudja, most bízni valakiben veszélyesebb, mint valaha. Nem mondhatja el az igazi nevét.*
-Én... én... Grullnyk vagyok. Mivel hálálhatom ezt meg?
1074. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:05:41
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:05:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
// Aleon O'Lit //
* A kis ember hozzáállása megtetszik Morwonnak. Nemcsak, hogy beleegyezik a kirándulásba, de még az óriás gondolatait is kitalálja! Persze, aki elég időt töltött már égimeszelők - kiváltképp Morwon - társaságában, annak nincs nehéz dolga. Felettébb egyszerű népek ők, ezért majdnem mindig az evés vagy az ivás jár az eszükben. Ez alkalommal pedig még jogos is a hegyomlás éhsége, hiszen már arra sem emlékszik, mikor evett utoljára. A felvetésre nevetve válaszol. *
– Háh, háh! Még jó, hogy a Pegába' megyün' előbb, há' csak nem indulun' korgó hassal! * Elindulnak a fogadó felé, útközben ő is bemutatkozik. *
– Én vagyok a Morwon. * Mondja egyszerűen, majd rá is tér a hangyás kérdés megválaszolására. *
– Dehogy-dehogy! Bár aztat biza nem is tudtam, hogy olyanra is lehet haszná'ni, he! Jól gyütt vóna, mikor őriznem kellett az Éjt Amon Ruadhon. Hej, azok vótak a szép idők! * Majdnem egészen elmerül emlékeinek tengerében, holott még épp csak elérték a fogadót. Óvatosan nyitja ki az épület ajtaját, nehogy a kezében maradjon a kilincs és behúzott nyakkal lép be az - óriás mértékben mérve - szűkös kis épületbe. Nem először jár itt és remélhetőleg nem is utoljára. A fogadó népének már ismerős lehet az arca, ha másért nem, azért, mert néhány éve megnyerte minden idők legnagyobb ivóversenyét, amit itt rendeztek. Igaz, csak holtversenyben, de ez mit sem csúfít az érdemen. Jobb könyökével féloldalasan a pultra támaszkodik és a kocsmároshoz szól. *
– Hallod-é, öreg?! Négy Sült kolbászt a megfáradt óriásnak, itt az 52 aranyad!
Meg azér négy Szelet kenyeret is szeljé, nesze 8 arany! Meg hozzá két korsó Ullamar sört, hogy legyen mivel öblíteni! 22 arany, ugye? * Sorolja a rendelést, mit sem tudva arról, hogy az Ullamar sört egy zöldbőrűről nevezték el. Akkor valószínűleg nem lenne ilyen lelkes az itallal kapcsolatban és inkább fizetne néhány arannyal többet a mézsörért vagy vajsörért. Miután leadta a rendelést, eszébe jut újdonsült ember-társa. *
– Van-é aranyad, vagy neked is kérjek vajmit? * Fontos, hogy társa is jól táplált legyen, különben az első bokorban meg kell állniuk gombát gyűjteni és a végén még este lesz, mire visszatérnek a hangyavadászatból. Nem, mintha bármi fogalma lenne arról, hogy milyen messzire kell utazniuk, hogy megfelelő típusú és méretű hangyákat találjanak, de legrosszabb esetben is legfeljebb éjszakáznak majd a szabad ég alatt és másnap hajnalban indulnak vissza. Merthogy Morwon alapjáraton túlélne a vadonban akár hatokon, hónapokon keresztül is, de fél kézzel nehéz vadászni, ezért a hosszabb túrákat most inkább kihagyná. Míg a bőséges elemózsiára vár(nak), folytatja a hangyászáról szóló beszédét. *
– Azér' kellenek hangyákok, mer'… * Hirtelen, a mondat közepén elhallgat és jobb könyökét továbbra is az asztallapon tartva birizgálni kezdi méretes szakállát.
~ Elfelejtettem. Pedig az előbb még itt vót' a fejembe'! ~ Néhány másodperces csendet követően megvonja mozdítható (jobb) vállát és így folytatja. *
– No, mindegy is! De aztán föl kén' keresni egy felcsert is, emiatt e'. * Bök állával ezúttal bal válla felé, teljesen lebénult karjára utalva. Ha Morwon kicsit okosabb lenne, bizonyára többet aggódna bal karja miatt, hiszen még a templomban is alig-alig tudtak vele mit kezdeni. Morwon viszont épp annyira okos, mint Morwon, így letudja annyival, hogy az a warg-féle bestia eltörte a karját, ezért nem tudja most mozgatni, de néhány haton belül biztosan meggyógyul majd. *
– Szerencsére ismerek is egy felcsert, beza! Úgy híjják, KisMorw, ő a városőrség feneke! Vagy főnöke, nem t'om. * Teszi hozzá mit sem tudva arról, hogy szegény Ziana Yedhir már rég nem az artheniori őrség hadnagya, hanem egy körözött dezertőr és így arról sem, hogy valószínűleg nem fogják megtalálni a szokásos irodájában - annál is inkább, mert az egykori barakk helyén most egy tátongó szakadék szeli ketté a várost. Egyszóval: lesz mit bepótolnia az óriásnak az Artheniorban történtekkel kapcsolatban. *
* A kis ember hozzáállása megtetszik Morwonnak. Nemcsak, hogy beleegyezik a kirándulásba, de még az óriás gondolatait is kitalálja! Persze, aki elég időt töltött már égimeszelők - kiváltképp Morwon - társaságában, annak nincs nehéz dolga. Felettébb egyszerű népek ők, ezért majdnem mindig az evés vagy az ivás jár az eszükben. Ez alkalommal pedig még jogos is a hegyomlás éhsége, hiszen már arra sem emlékszik, mikor evett utoljára. A felvetésre nevetve válaszol. *
– Háh, háh! Még jó, hogy a Pegába' megyün' előbb, há' csak nem indulun' korgó hassal! * Elindulnak a fogadó felé, útközben ő is bemutatkozik. *
– Én vagyok a Morwon. * Mondja egyszerűen, majd rá is tér a hangyás kérdés megválaszolására. *
– Dehogy-dehogy! Bár aztat biza nem is tudtam, hogy olyanra is lehet haszná'ni, he! Jól gyütt vóna, mikor őriznem kellett az Éjt Amon Ruadhon. Hej, azok vótak a szép idők! * Majdnem egészen elmerül emlékeinek tengerében, holott még épp csak elérték a fogadót. Óvatosan nyitja ki az épület ajtaját, nehogy a kezében maradjon a kilincs és behúzott nyakkal lép be az - óriás mértékben mérve - szűkös kis épületbe. Nem először jár itt és remélhetőleg nem is utoljára. A fogadó népének már ismerős lehet az arca, ha másért nem, azért, mert néhány éve megnyerte minden idők legnagyobb ivóversenyét, amit itt rendeztek. Igaz, csak holtversenyben, de ez mit sem csúfít az érdemen. Jobb könyökével féloldalasan a pultra támaszkodik és a kocsmároshoz szól. *
– Hallod-é, öreg?! Négy Sült kolbászt a megfáradt óriásnak, itt az 52 aranyad!
Meg azér négy Szelet kenyeret is szeljé, nesze 8 arany! Meg hozzá két korsó Ullamar sört, hogy legyen mivel öblíteni! 22 arany, ugye? * Sorolja a rendelést, mit sem tudva arról, hogy az Ullamar sört egy zöldbőrűről nevezték el. Akkor valószínűleg nem lenne ilyen lelkes az itallal kapcsolatban és inkább fizetne néhány arannyal többet a mézsörért vagy vajsörért. Miután leadta a rendelést, eszébe jut újdonsült ember-társa. *– Van-é aranyad, vagy neked is kérjek vajmit? * Fontos, hogy társa is jól táplált legyen, különben az első bokorban meg kell állniuk gombát gyűjteni és a végén még este lesz, mire visszatérnek a hangyavadászatból. Nem, mintha bármi fogalma lenne arról, hogy milyen messzire kell utazniuk, hogy megfelelő típusú és méretű hangyákat találjanak, de legrosszabb esetben is legfeljebb éjszakáznak majd a szabad ég alatt és másnap hajnalban indulnak vissza. Merthogy Morwon alapjáraton túlélne a vadonban akár hatokon, hónapokon keresztül is, de fél kézzel nehéz vadászni, ezért a hosszabb túrákat most inkább kihagyná. Míg a bőséges elemózsiára vár(nak), folytatja a hangyászáról szóló beszédét. *
– Azér' kellenek hangyákok, mer'… * Hirtelen, a mondat közepén elhallgat és jobb könyökét továbbra is az asztallapon tartva birizgálni kezdi méretes szakállát.
~ Elfelejtettem. Pedig az előbb még itt vót' a fejembe'! ~ Néhány másodperces csendet követően megvonja mozdítható (jobb) vállát és így folytatja. *
– No, mindegy is! De aztán föl kén' keresni egy felcsert is, emiatt e'. * Bök állával ezúttal bal válla felé, teljesen lebénult karjára utalva. Ha Morwon kicsit okosabb lenne, bizonyára többet aggódna bal karja miatt, hiszen még a templomban is alig-alig tudtak vele mit kezdeni. Morwon viszont épp annyira okos, mint Morwon, így letudja annyival, hogy az a warg-féle bestia eltörte a karját, ezért nem tudja most mozgatni, de néhány haton belül biztosan meggyógyul majd. *
– Szerencsére ismerek is egy felcsert, beza! Úgy híjják, KisMorw, ő a városőrség feneke! Vagy főnöke, nem t'om. * Teszi hozzá mit sem tudva arról, hogy szegény Ziana Yedhir már rég nem az artheniori őrség hadnagya, hanem egy körözött dezertőr és így arról sem, hogy valószínűleg nem fogják megtalálni a szokásos irodájában - annál is inkább, mert az egykori barakk helyén most egy tátongó szakadék szeli ketté a várost. Egyszóval: lesz mit bepótolnia az óriásnak az Artheniorban történtekkel kapcsolatban. *
1073. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:04:20
Üzenet elküldve: 2020-05-01 19:04:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kellemes simítások, amik vetkőztetés alatt érik, jól esőek számára. Az elf nagyon túl volt öltözve, de sikeresen megszabadította a másikat minden felesleges darabtól, amik természetesen az ágy lábánál a földön kötnek ki. A harapással még nem gyanakodik semmire, azt gondolja, hogy a férfi passzívan akarja kivenni részét a hálálkodó kényeztetéséből. Ám amikor Dram kibújik alóla, és háta mögé kerülve simul hozzá, még talán itt sem sejt semmit. Utána viszont meglepi a másik határozottsága, ami igen hirtelen csap le rá. Csalódik az elfben, de nem úgy, ahogy mások tennék ilyenkor. Ezt inkább a kellemes csalódásnak nevezné, ahogy karjait a hátára fogja össze, egy nyögéssel veszi, hogy utána az ágyra szorítja le. Az elfet viszont hangosabb sikkantással fogadja, homlokát az ágynak nyomja, a fenekét pedig, amennyire tudja feljebb. Máshogy nem tudja kivenni így a részét ebből, de ha így puccsit, hogy úgy talán minél jobban érezze magában az elfet. Az ezután kezdődő durva gyors tempóra elmosolyodik egy pillanatra, utána viszont a ziháló légzését hangosabb nyögései váltják fel, melyek egytől egyig fájdalmasnak hangzó sikolyba fordulnak. Dram kezei közé, mint valami satuba fogott csuklói ritmusosan megfeszülnek, de nem feszegeti, hogy szabaduljon. Inkább csak valahogy megkíván mozdulni, hogy azért jelt adjon a másiknak, arról hogy valójában élvezi, amit csinál, ahogyan csinálja. Fejét oldalra fordítja, ahogy a férfi elengedi az egyik karját. A következő tette meglepi még jobban. Valójában ez eléggé idegenszerűnek hat számára. Nem is tudja, mit akar most ezzel, de a nyakára kulcsolódó ujjak valami egészen új izgató borzongást hoznak az egész aktusba. Innentől már Dram fojtja el a sikolyait, mélyebb nyögéseit hallatja melyek a szilajabb lökések után gyenge sikkantásokba hajlik. Szeretne egy simítással vagy bármilyen érintésével adózni másiknak, hogy abba ne hagyja, de képtelen rá ujjai az ágy lepedőjébe markolnak, ahogy teste ívben feszül meg. Az élvezet letaglózó erővel csap le rá könyörtelenül, és majdhogynem szinte megsemmisül ebben a vad szenvedélyben. Szemei fennakadnak, a levegő pedig bent reked, hogy ez Dram szorításának köszönhető vagy a kéj robbanásszerű erejének, mely testét alaposan megkínozza, azt nem tudja most, mindegy is. Mert mire ismét zihálva képes levegőt venni, addigra már az elf a hátán fekszik. Lisse teste azonban még a gyönyör után is jó pár percig még reszket, a lába között, a térdei, a karja. Mindene. Ahogy így fekszik Drameiloten alatt, nem képes sehogyan sem tudtára adni, hogy milyen volt ez most számára. Szeretne mozdulni, hogy simítsa, csókolja ezután még hálásabban az elfet, de képtelen rá, ahogy szólni se nagyon tud még. Szemét lehunyva pihen, ahogy lassan fog visszatérni a normális légzése. Most még gondolkodni sem képes, teljesen jó most így, ahogy Dram teljes testsúlyával rajta fekve ér hozzá.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.01 19:08:25
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kellemes simítások, amik vetkőztetés alatt érik, jól esőek számára. Az elf nagyon túl volt öltözve, de sikeresen megszabadította a másikat minden felesleges darabtól, amik természetesen az ágy lábánál a földön kötnek ki. A harapással még nem gyanakodik semmire, azt gondolja, hogy a férfi passzívan akarja kivenni részét a hálálkodó kényeztetéséből. Ám amikor Dram kibújik alóla, és háta mögé kerülve simul hozzá, még talán itt sem sejt semmit. Utána viszont meglepi a másik határozottsága, ami igen hirtelen csap le rá. Csalódik az elfben, de nem úgy, ahogy mások tennék ilyenkor. Ezt inkább a kellemes csalódásnak nevezné, ahogy karjait a hátára fogja össze, egy nyögéssel veszi, hogy utána az ágyra szorítja le. Az elfet viszont hangosabb sikkantással fogadja, homlokát az ágynak nyomja, a fenekét pedig, amennyire tudja feljebb. Máshogy nem tudja kivenni így a részét ebből, de ha így puccsit, hogy úgy talán minél jobban érezze magában az elfet. Az ezután kezdődő durva gyors tempóra elmosolyodik egy pillanatra, utána viszont a ziháló légzését hangosabb nyögései váltják fel, melyek egytől egyig fájdalmasnak hangzó sikolyba fordulnak. Dram kezei közé, mint valami satuba fogott csuklói ritmusosan megfeszülnek, de nem feszegeti, hogy szabaduljon. Inkább csak valahogy megkíván mozdulni, hogy azért jelt adjon a másiknak, arról hogy valójában élvezi, amit csinál, ahogyan csinálja. Fejét oldalra fordítja, ahogy a férfi elengedi az egyik karját. A következő tette meglepi még jobban. Valójában ez eléggé idegenszerűnek hat számára. Nem is tudja, mit akar most ezzel, de a nyakára kulcsolódó ujjak valami egészen új izgató borzongást hoznak az egész aktusba. Innentől már Dram fojtja el a sikolyait, mélyebb nyögéseit hallatja melyek a szilajabb lökések után gyenge sikkantásokba hajlik. Szeretne egy simítással vagy bármilyen érintésével adózni másiknak, hogy abba ne hagyja, de képtelen rá ujjai az ágy lepedőjébe markolnak, ahogy teste ívben feszül meg. Az élvezet letaglózó erővel csap le rá könyörtelenül, és majdhogynem szinte megsemmisül ebben a vad szenvedélyben. Szemei fennakadnak, a levegő pedig bent reked, hogy ez Dram szorításának köszönhető vagy a kéj robbanásszerű erejének, mely testét alaposan megkínozza, azt nem tudja most, mindegy is. Mert mire ismét zihálva képes levegőt venni, addigra már az elf a hátán fekszik. Lisse teste azonban még a gyönyör után is jó pár percig még reszket, a lába között, a térdei, a karja. Mindene. Ahogy így fekszik Drameiloten alatt, nem képes sehogyan sem tudtára adni, hogy milyen volt ez most számára. Szeretne mozdulni, hogy simítsa, csókolja ezután még hálásabban az elfet, de képtelen rá, ahogy szólni se nagyon tud még. Szemét lehunyva pihen, ahogy lassan fog visszatérni a normális légzése. Most még gondolkodni sem képes, teljesen jó most így, ahogy Dram teljes testsúlyával rajta fekve ér hozzá.*
A hozzászólás írója (Lisse Lirulin Assari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.01 19:08:25
1072. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 18:51:09
Üzenet elküldve: 2020-05-01 18:51:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
* Már menne kifelé, amikor egy furcsa alakot pillant meg betérni a nyugodt kis helyre. A férfinak a szeme se áll jól, de igazán gyanússá a kalap teszi. Yoë jól felfújja magát, ez a fickó láthatóan kötekedni érkezett, de ha nem, ő akkor is elhiteti ezt magával. Nyugodt, de azért megfontolt léptekkel közelíti meg az alakot. *
- Szép napot kívánok. * Lép oda az asztalhoz, megigazítja magán az övét, kidagasztja a mellkasát, és nagyon csúnyán néz az alakra. * Remélem tudja, hogy miért állítottam meg. Nem szeretnék bajt, az lenne a legjobb, ha mindent szépen beismerne, és magától elmondana.
* Nem örül a helyzetnek, láthatóan nagy hal akadt a horogra az elkövető képében, és még erősítés sincs, akit Rändoer hívhatna. De nem olyan fajta ő, aki megijed a lehetetlentől. *
* Már menne kifelé, amikor egy furcsa alakot pillant meg betérni a nyugodt kis helyre. A férfinak a szeme se áll jól, de igazán gyanússá a kalap teszi. Yoë jól felfújja magát, ez a fickó láthatóan kötekedni érkezett, de ha nem, ő akkor is elhiteti ezt magával. Nyugodt, de azért megfontolt léptekkel közelíti meg az alakot. *
- Szép napot kívánok. * Lép oda az asztalhoz, megigazítja magán az övét, kidagasztja a mellkasát, és nagyon csúnyán néz az alakra. * Remélem tudja, hogy miért állítottam meg. Nem szeretnék bajt, az lenne a legjobb, ha mindent szépen beismerne, és magától elmondana.
* Nem örül a helyzetnek, láthatóan nagy hal akadt a horogra az elkövető képében, és még erősítés sincs, akit Rändoer hívhatna. De nem olyan fajta ő, aki megijed a lehetetlentől. *
1071. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 18:43:02
Üzenet elküldve: 2020-05-01 18:43:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Svir Gia a Romváros felől érkezik meg a Főtérre. Itt nézelődik egy keveset, aztán a fogadó ajtajához sétál. Mivel nem torlasz szeretne lenni az ajtó előtt, hanem vendég mögötte, ezért kinyitja az ajtót, majd – milyen meglepő – bemegy. Bent körülnéz, pont ahogy szokta. Előbb a pult környékét pásztázza a szemével, majd a középső asztalokat, legvégül pedig azokat a sötét sarkokat, ahol a még sötétebb idegenek szoktak letelepedni. Gyakorlott kocsmalátogató lévén az előbbi műveletet szinte villámgyorsan elvégzi. Úgy találja, hogy a terep biztonságos, bár kissé talán túl unalmas is. Lassan sétál oda a pulthoz, hogy ott megkeresse magának a már sokszor látott kocsmáros tekintetét. Persze nem farkasszemet nézne az úrral, hanem sört kér tőle. Egy korsóval kér a 13 aranyba kerülő Mézsörből. Miután megkapta, a sörrel kezében ellép a pulttól, majd letelepszik az egyik közeli asztalnál. Iszik a hideg frissítőből, elégedetten felsóhajt, aztán izeg-mozog egy kicsit a széken, hogy biztosan kényelmesen elhelyezkedjen. Végül a pipáját is előkeresi az egyik zsebéből, bár egyelőre nem gyújt rá, csak szemez a lehetőséggel. Helyette élénk, kíváncsi tekintettel nézelődik a kalapja alól.*
*Svir Gia a Romváros felől érkezik meg a Főtérre. Itt nézelődik egy keveset, aztán a fogadó ajtajához sétál. Mivel nem torlasz szeretne lenni az ajtó előtt, hanem vendég mögötte, ezért kinyitja az ajtót, majd – milyen meglepő – bemegy. Bent körülnéz, pont ahogy szokta. Előbb a pult környékét pásztázza a szemével, majd a középső asztalokat, legvégül pedig azokat a sötét sarkokat, ahol a még sötétebb idegenek szoktak letelepedni. Gyakorlott kocsmalátogató lévén az előbbi műveletet szinte villámgyorsan elvégzi. Úgy találja, hogy a terep biztonságos, bár kissé talán túl unalmas is. Lassan sétál oda a pulthoz, hogy ott megkeresse magának a már sokszor látott kocsmáros tekintetét. Persze nem farkasszemet nézne az úrral, hanem sört kér tőle. Egy korsóval kér a 13 aranyba kerülő Mézsörből.
Miután megkapta, a sörrel kezében ellép a pulttól, majd letelepszik az egyik közeli asztalnál. Iszik a hideg frissítőből, elégedetten felsóhajt, aztán izeg-mozog egy kicsit a széken, hogy biztosan kényelmesen elhelyezkedjen. Végül a pipáját is előkeresi az egyik zsebéből, bár egyelőre nem gyújt rá, csak szemez a lehetőséggel. Helyette élénk, kíváncsi tekintettel nézelődik a kalapja alól.*
1070. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 17:52:02
Üzenet elküldve: 2020-05-01 17:52:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
*Miközben tovább mustrálja a nőt, azon kezd morfondírozni, hogy talán hagynia kellene terveit a fenébe és neki kellene bepróbálkoznia Shyinenál, ugyanis egészen úgy tűnik, hogy nem zárkózik el a lehetőségtől. Ysa most valahogy nagyobb biztonságban érezné magát, ha egy hölgy társaságában töltené az éjszakát, hisz, ha ugyan csak tompán és halkan is, de néha még felidéződnek benne az istennő szavai. Könnyen lehet persze, hogy túlreagálja, s valójában csupán csak üres áldás hagyta el Eeyr ajkait, de honnan is tudhatná, hogy nem az volt az átok? Továbbra sem hinné, hogy kettejük közül csak Calere szabott volna ki büntetést.*
-Ezért nem szabad hagyni, hogy beszéljenek.
*Vonja meg a vállát, de kezdi úgy érezni, hogy elbeszélnek egymás mellett. Asztaltársa minden bizonnyal valami komolyabbra gondol, mint egy kiadós kufirc, ezen vággyal pedig Ysanee nehezen tud azonosulni.
A házasság említése meglepi, de nem tűnik úgy, hogy a másik beszélni szeretne erről, ő pedig aztán nem fogja erőltetni. Csupán egy kicsit közelebb hajol, s kissé halkabban szól, mintha valami titkot osztana meg.*
-Az élet túl rövid ahhoz, hogy mindig óvatos legyél és hogy keseregj a múltad miatt. Szerintem csak tedd, amihez kedved van!
*Engedi útjára szalonspicces életbölcsességét miközben tekintetét a másikéba fúrja, mert hát akármennyire is klisés, ő bizony így él, s bizony igencsak nyomorult évek vannak már mögötte.*
-Remélem még életben van.
*Siklik tekintete abba az irányba, amerre a mélységi távozott majd kékjeit ezután ismét a nőre emeli, ahogy komolyra fordítja a szót.*
-A túl sok agyalás boldogtalanná tesz.
*A tolvaj sajnos nem jeleskedik, így ennél többet nem is tud hozzáfűzni. Életvitele erkölcsileg igencsak megkérdőjelezhető, s bár ő ezt nem teljesen gondolja így, nem érzi annyira okos dolognak, hogy épp ő ad a tanácsot valakinek arról, hogyan is élje az életét.
Időközben a bárd is megérkezik egy kis alkohol, s egy tál étel kíséretében, Ysa pedig magához húzza azt a tányért, amit eredetileg Calenek szánt, mintha csak véletlenül rakta volna a másik helyére.*
-Igazán nagylelkű!
*Villant széles mosolyt a mélységire*
-Áh csak lányos dolgokról beszélgettünk. Ékszerek, ruhák, férfiáldozási szokások, tudod, csak a szokásos.
*Azzal pedig le is húzza a pálinkát, egyelőre csak a felét, tart egy kicsit attól, hogy rosszul lesz.*
*Miközben tovább mustrálja a nőt, azon kezd morfondírozni, hogy talán hagynia kellene terveit a fenébe és neki kellene bepróbálkoznia Shyinenál, ugyanis egészen úgy tűnik, hogy nem zárkózik el a lehetőségtől. Ysa most valahogy nagyobb biztonságban érezné magát, ha egy hölgy társaságában töltené az éjszakát, hisz, ha ugyan csak tompán és halkan is, de néha még felidéződnek benne az istennő szavai. Könnyen lehet persze, hogy túlreagálja, s valójában csupán csak üres áldás hagyta el Eeyr ajkait, de honnan is tudhatná, hogy nem az volt az átok? Továbbra sem hinné, hogy kettejük közül csak Calere szabott volna ki büntetést.*
-Ezért nem szabad hagyni, hogy beszéljenek.
*Vonja meg a vállát, de kezdi úgy érezni, hogy elbeszélnek egymás mellett. Asztaltársa minden bizonnyal valami komolyabbra gondol, mint egy kiadós kufirc, ezen vággyal pedig Ysanee nehezen tud azonosulni.
A házasság említése meglepi, de nem tűnik úgy, hogy a másik beszélni szeretne erről, ő pedig aztán nem fogja erőltetni. Csupán egy kicsit közelebb hajol, s kissé halkabban szól, mintha valami titkot osztana meg.*
-Az élet túl rövid ahhoz, hogy mindig óvatos legyél és hogy keseregj a múltad miatt. Szerintem csak tedd, amihez kedved van!
*Engedi útjára szalonspicces életbölcsességét miközben tekintetét a másikéba fúrja, mert hát akármennyire is klisés, ő bizony így él, s bizony igencsak nyomorult évek vannak már mögötte.*
-Remélem még életben van.
*Siklik tekintete abba az irányba, amerre a mélységi távozott majd kékjeit ezután ismét a nőre emeli, ahogy komolyra fordítja a szót.*
-A túl sok agyalás boldogtalanná tesz.
*A tolvaj sajnos nem jeleskedik, így ennél többet nem is tud hozzáfűzni. Életvitele erkölcsileg igencsak megkérdőjelezhető, s bár ő ezt nem teljesen gondolja így, nem érzi annyira okos dolognak, hogy épp ő ad a tanácsot valakinek arról, hogyan is élje az életét.
Időközben a bárd is megérkezik egy kis alkohol, s egy tál étel kíséretében, Ysa pedig magához húzza azt a tányért, amit eredetileg Calenek szánt, mintha csak véletlenül rakta volna a másik helyére.*
-Igazán nagylelkű!
*Villant széles mosolyt a mélységire*
-Áh csak lányos dolgokról beszélgettünk. Ékszerek, ruhák, férfiáldozási szokások, tudod, csak a szokásos.
*Azzal pedig le is húzza a pálinkát, egyelőre csak a felét, tart egy kicsit attól, hogy rosszul lesz.*
1069. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 17:18:22
Üzenet elküldve: 2020-05-01 17:18:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Wilhorpnak úgy tűnik, hogy a pálinka máris nem csak megoldotta, hanem össze is asztotta kicsit Odenravia nyelvét. Az ő fejét viszont még nem zavarta össze annyira a csekély mennyiségű ital, hogy ne tudja kibogozni a hallottak értelmét. Végighallgatja a szőke szépséget, aztán vár egy kicsit a válasszal. Lelkesnek ő is lelkes, de még nem rohanna, meg az italnak is kell egy kis idő, hogy leülepedjen.*
– Ennyi még nem fog megártani, ne félj. Főleg, ha megiszod rá, ami a poharadban van. *Lustán a lány pohara felé bök. Úgy sejti, hogy tea vagy gyümölcslé lehet benne, nem bor vagy sör.*
– Akkor irány a vízpart. A Kikötő vagy két napi járóföldre van, de a folyópartra egy óra sem kell, hogy kiérjünk. Mit gondol, kisasszony, indulhatunk? *kérdi egy alázatos inas modorát mímelve a végén. Tudja milyen, sokat gyakorolta, a nő pedig szinte biztosan sokat volt a másik oldalon.*
*Wilhorpnak úgy tűnik, hogy a pálinka máris nem csak megoldotta, hanem össze is asztotta kicsit Odenravia nyelvét. Az ő fejét viszont még nem zavarta össze annyira a csekély mennyiségű ital, hogy ne tudja kibogozni a hallottak értelmét. Végighallgatja a szőke szépséget, aztán vár egy kicsit a válasszal. Lelkesnek ő is lelkes, de még nem rohanna, meg az italnak is kell egy kis idő, hogy leülepedjen.*
– Ennyi még nem fog megártani, ne félj. Főleg, ha megiszod rá, ami a poharadban van. *Lustán a lány pohara felé bök. Úgy sejti, hogy tea vagy gyümölcslé lehet benne, nem bor vagy sör.*
– Akkor irány a vízpart. A Kikötő vagy két napi járóföldre van, de a folyópartra egy óra sem kell, hogy kiérjünk. Mit gondol, kisasszony, indulhatunk? *kérdi egy alázatos inas modorát mímelve a végén. Tudja milyen, sokat gyakorolta, a nő pedig szinte biztosan sokat volt a másik oldalon.*
1068. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 16:21:10
Üzenet elküldve: 2020-05-01 16:21:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*A beszélgetés egyre inkább halad az elhalás fele, legalábbis Aldo így érzékeli. De így is sok téma szóba került, s jócskán elhúzódott már az éjszaka, talán a hajnal is közel jár. S az alkohol is kezd elszállni, feje tisztul, s ömlenek vissza a zavaró, kusza gondolatok. A mellette mocorgó nő viszont újra és újra visszarántja abba az édes valóságba, amibe belecsöppent, habár tudatában egyre erősödik az érzés, hogy ez is csak egy újabb, egyszeri alkalom. Az kell, hogy legyen. De ha csupán az is, reggelig még érezni akarja Rocha gyengéden simogató, olykor hajába túró ujjait és testének kellemes melegét.*
- Aljas dolog ez a pálinka.
*Ereszt meg egy fáradt mosolyt, s kezével átkarolja Rocha vállát, játszadozva kicsit a sima és selymes bőrrel.*
- Az a helyzet, hogy most már kezdek elálmosodni.
*Vallja be, miközen ismét megengedi magának, egy néhány pillanatra elvesszen az aranybarna szemekben, s kis híján el is alszik erre a látványra. Meg is jegyzi magában, hogy mennyivel kellemesebb ilyen körülmények közt elpihenni este, mint egyedül, a hideg fal felé fordulva.
S érzi, hogyha Rocha nem tartja továbbra is szóval, hamar beszippantja az álom, nem fog tudni egyedül ellenállni az egyre inkább vonzó kísértésnek.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*A beszélgetés egyre inkább halad az elhalás fele, legalábbis Aldo így érzékeli. De így is sok téma szóba került, s jócskán elhúzódott már az éjszaka, talán a hajnal is közel jár. S az alkohol is kezd elszállni, feje tisztul, s ömlenek vissza a zavaró, kusza gondolatok. A mellette mocorgó nő viszont újra és újra visszarántja abba az édes valóságba, amibe belecsöppent, habár tudatában egyre erősödik az érzés, hogy ez is csak egy újabb, egyszeri alkalom. Az kell, hogy legyen. De ha csupán az is, reggelig még érezni akarja Rocha gyengéden simogató, olykor hajába túró ujjait és testének kellemes melegét.*
- Aljas dolog ez a pálinka.
*Ereszt meg egy fáradt mosolyt, s kezével átkarolja Rocha vállát, játszadozva kicsit a sima és selymes bőrrel.*
- Az a helyzet, hogy most már kezdek elálmosodni.
*Vallja be, miközen ismét megengedi magának, egy néhány pillanatra elvesszen az aranybarna szemekben, s kis híján el is alszik erre a látványra. Meg is jegyzi magában, hogy mennyivel kellemesebb ilyen körülmények közt elpihenni este, mint egyedül, a hideg fal felé fordulva.
S érzi, hogyha Rocha nem tartja továbbra is szóval, hamar beszippantja az álom, nem fog tudni egyedül ellenállni az egyre inkább vonzó kísértésnek.*
1067. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:55:45
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:55:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szőke virágszál//
*Wilhorp szavaira érthetetlen okokból kifolyó büszkeség önti el minden porcikáját, és most nem szégyelli magát, mert elfelejtett egy szinte alapvető etikai szokást, csak boldog. A kérdésére érkező válasz továbbra is megfejthetetlen okokat rejteget, de csak megrántja a vállát minderre. Majd a lehetőségeiket szavakba foglalva hallva, egyszerűen nem bírja nevetés nélkül. ~Annyira bolond!~ gondolja magában, és egy pillanatig elgondolkodva csikorgatja elméje megszámlálhatatlan dolgozó kerekét, majd a mondandója után kap. *
- Nem tudom, hogy ha nem várok akkor részegen fürdök vagy inkább még józanon vagy, ha várok beüt az ital és felelőtlenebb leszek, mint valaha vagy az ellenkező lehetőség a kínálat. Viszont! A vízparton is tudunk káromkodni és addig eldöntöm mivel kezdünk. Másnem néhány hajós bolondnak fog nézni, ha esetleg kiabálok valamit ami illetlen lenne. Mit gondolsz, mehetünk a kikötőbe? Ott bizonyosan találunk vizet nem, csak egy pohárral.
*Wilhorp szavaira érthetetlen okokból kifolyó büszkeség önti el minden porcikáját, és most nem szégyelli magát, mert elfelejtett egy szinte alapvető etikai szokást, csak boldog. A kérdésére érkező válasz továbbra is megfejthetetlen okokat rejteget, de csak megrántja a vállát minderre. Majd a lehetőségeiket szavakba foglalva hallva, egyszerűen nem bírja nevetés nélkül. ~Annyira bolond!~ gondolja magában, és egy pillanatig elgondolkodva csikorgatja elméje megszámlálhatatlan dolgozó kerekét, majd a mondandója után kap. *
- Nem tudom, hogy ha nem várok akkor részegen fürdök vagy inkább még józanon vagy, ha várok beüt az ital és felelőtlenebb leszek, mint valaha vagy az ellenkező lehetőség a kínálat. Viszont! A vízparton is tudunk káromkodni és addig eldöntöm mivel kezdünk. Másnem néhány hajós bolondnak fog nézni, ha esetleg kiabálok valamit ami illetlen lenne. Mit gondolsz, mehetünk a kikötőbe? Ott bizonyosan találunk vizet nem, csak egy pohárral.
1066. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:55:38
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:55:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megfáradt feketerigó//
//Nyílt//
*Egyelőre úgy néz ki, hogy az útja végére ért. Hallott híreket arról, hogy a Gazdagnegyed elesett, s már csak a romok mesélnek az egykori pompa helyszínéről. Remek lehetőség ez arra, hogy valami más célt találjon. Ha meg nem egy felkapaszkodni kívánó nemes családnak még mindig lehet az ugráltatható lábtörlője, ahogyan eddig is. De ez majd később. Most a megfáradt vándorlás után nem vágyik másra, mint az ide úton sokat emlegetett fogadó kényelmére és talán egy jó forró fürdőre, ha valóban üzemel még a szintén jó szavakkal reklámozott fürdője is a fogadónak. De most először az étel és az alkohol, utána a komolyabb pihengetés, amire már vágynak megfáradt, igénybe vett tagjai.
A vaskos faajtót könnyeden löki be maga előtt, ami még a nőt is meglepett pislogásra készteti. Hisz nem egy erőember, akinek ekkora út után még ehhez lenne energiája, hogy csak úgy belibbentse ezt a tömör fadarabot. A kezdeti meglepettség viszont hamar tova is illan, s komor kimértségével lépi is át a küszöböt. Nem igazán érdekli, ha tuskónak titulálják, ma nincs kedve az illemtudó szolgáló szerepéhez, így a hangos köszöntést mellőzve csak biccent egyet beléptekor. Amúgy sem hinné, hogy különösebb figyelemben lenne része. Léptei közben egészen a pultig viszik, ahol már fejéről le is húzza az eddig takaró kapucnit, s a fogadóst magához inti, ha amaz éppen felszabadult.*
- Egy adag Csirkesültet kérnék. *Amiért ki is pengeti a 19 aranyat.*
- Meg legyen mellé egy nagy pohár Bor.*Szemezgeti ki a további 10 érmét.*
*Adja is le a rendelést, miután végighallgatta a felhozatalt. Amint kész az étel, s megkapta az italt nem toporog álló helyben. Egy idő közben kiszúrt szabad asztalhoz ballag, lepakolja a tányért, poharat, majd kabátját lekanyarítva foglal is helyet. Még visszanyúl a fekete ruhadarab belső zsebébe, kivesz egy kis fém dobozkát és mellé egy apró darab, kissé gyűrött, vékony papírt. Szakmai hozzáértéssel nyitja fel a dobozt, mely után mély sóhajjal konstatálja, hogy a benne lévő dohányból már alig pár morzsa maradt, de azt is takarékosan kicsipegetve szórja a papírkára, melyet utána felcsavar, széle mentén megnyálaz és az asztalon fényt adó gyertyával gyújtja is meg a végét. Arról információt nem kapott, hogy a dohány használata tiltva lenne, de ha igen arról tudni fog, s akkor nagy kegyesen eloltja a bűzrudat. De amíg ebből nem csinálnak problémát kényelmesen füstölög, mélyeket szívva a kis rudacskából. A csirke csipegetéssel még vár egy keveset, míg kifújja magát, addig csak a dohány mellé a borból kortyol aprókat.
S, hogy ittlétét még otthonosabbá tegye az egyik üres széket lábával közelebb húzza magához, s mindkét csizmás lábát rápakolva veti keresztbe a balt a jobbon. Ahogy most kinéz túlzások nélkül kaphatná meg a tapló jelzőt, de egy kis időre úgy határozott ennyit megér, hogy fáradtságos útja után kényelemben érezhesse magát.
Amíg pedig pihenteti tagjait, s kényelmesen pöfékel a vendégeket fürkészi. Nem mintha gondolná, hogy ismerős arcra lel, de a kíváncsiság és az érdeklődés, hogy miféle helyre sodorta az élet ezt követeli meg tőle.*
//Nyílt//
*Egyelőre úgy néz ki, hogy az útja végére ért. Hallott híreket arról, hogy a Gazdagnegyed elesett, s már csak a romok mesélnek az egykori pompa helyszínéről. Remek lehetőség ez arra, hogy valami más célt találjon. Ha meg nem egy felkapaszkodni kívánó nemes családnak még mindig lehet az ugráltatható lábtörlője, ahogyan eddig is. De ez majd később. Most a megfáradt vándorlás után nem vágyik másra, mint az ide úton sokat emlegetett fogadó kényelmére és talán egy jó forró fürdőre, ha valóban üzemel még a szintén jó szavakkal reklámozott fürdője is a fogadónak. De most először az étel és az alkohol, utána a komolyabb pihengetés, amire már vágynak megfáradt, igénybe vett tagjai.
A vaskos faajtót könnyeden löki be maga előtt, ami még a nőt is meglepett pislogásra készteti. Hisz nem egy erőember, akinek ekkora út után még ehhez lenne energiája, hogy csak úgy belibbentse ezt a tömör fadarabot. A kezdeti meglepettség viszont hamar tova is illan, s komor kimértségével lépi is át a küszöböt. Nem igazán érdekli, ha tuskónak titulálják, ma nincs kedve az illemtudó szolgáló szerepéhez, így a hangos köszöntést mellőzve csak biccent egyet beléptekor. Amúgy sem hinné, hogy különösebb figyelemben lenne része. Léptei közben egészen a pultig viszik, ahol már fejéről le is húzza az eddig takaró kapucnit, s a fogadóst magához inti, ha amaz éppen felszabadult.*
- Egy adag Csirkesültet kérnék. *Amiért ki is pengeti a 19 aranyat.*
- Meg legyen mellé egy nagy pohár Bor.*Szemezgeti ki a további 10 érmét.*
*Adja is le a rendelést, miután végighallgatta a felhozatalt. Amint kész az étel, s megkapta az italt nem toporog álló helyben. Egy idő közben kiszúrt szabad asztalhoz ballag, lepakolja a tányért, poharat, majd kabátját lekanyarítva foglal is helyet. Még visszanyúl a fekete ruhadarab belső zsebébe, kivesz egy kis fém dobozkát és mellé egy apró darab, kissé gyűrött, vékony papírt. Szakmai hozzáértéssel nyitja fel a dobozt, mely után mély sóhajjal konstatálja, hogy a benne lévő dohányból már alig pár morzsa maradt, de azt is takarékosan kicsipegetve szórja a papírkára, melyet utána felcsavar, széle mentén megnyálaz és az asztalon fényt adó gyertyával gyújtja is meg a végét. Arról információt nem kapott, hogy a dohány használata tiltva lenne, de ha igen arról tudni fog, s akkor nagy kegyesen eloltja a bűzrudat. De amíg ebből nem csinálnak problémát kényelmesen füstölög, mélyeket szívva a kis rudacskából. A csirke csipegetéssel még vár egy keveset, míg kifújja magát, addig csak a dohány mellé a borból kortyol aprókat.
S, hogy ittlétét még otthonosabbá tegye az egyik üres széket lábával közelebb húzza magához, s mindkét csizmás lábát rápakolva veti keresztbe a balt a jobbon. Ahogy most kinéz túlzások nélkül kaphatná meg a tapló jelzőt, de egy kis időre úgy határozott ennyit megér, hogy fáradtságos útja után kényelemben érezhesse magát.
Amíg pedig pihenteti tagjait, s kényelmesen pöfékel a vendégeket fürkészi. Nem mintha gondolná, hogy ismerős arcra lel, de a kíváncsiság és az érdeklődés, hogy miféle helyre sodorta az élet ezt követeli meg tőle.*
1065. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:45:58
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:45:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Dram szerfelett élvezi a kéjeztetést, ez egyértelmű lehet partnere számára. Fel se fogja a nyögéseket, csak az érzésnek adja át magát, majd boldogan hever el az ágyon. Normális esetben alighanem elaludna, de éhsége még nem csillapodik, főleg akkor, amikor megjelenik mellette a meztelen nő. Most végre végig pillanthat rajta, láthatóan kedvére van a látvány. Hagyja, hogy vetkőztessék, még fel is könyököl kicsit, hogy a nő hozzáférjen a ruhához, és nyugodtan dobálja azt az ágy mellé. Engedi, hogy a testét csókolgassa, egyszerű simogatással viszonozza mindezt. Alig néhány perc múlva viszont hirtelen Lisse nyakába harap finoman, és elkezd kibújni alóla, hogy hátulról simulhasson hozzá. Ha a másiknak nincs ellenére, akkor mögé térdel, végigsimít a hátán, mielőtt elkezdené magáévá tenni. Továbbra is domináns, ha van rá lehetősége, akkor Lisse karjait is összefogja a csípője felett, és úgy támaszkodik meg rajta, nyomva lefelé az ágyra. Durván, és gyorsan mozog, hangosan fújja ki a levegőt, kedvére van ez a látvány. Hangosan csattan neki a másik testének minden lökéssel, kíméletlenül dolgozik rajta, egy ponton viszont az egyik kezét kinyújtja, ujjai a vörös hajú nő torkára siklanak, és óvatosan megszorítja, ahogy gyorsít a tempón. Már nem csak saját testét mozgatja, de a másikét is, ritmusosan rángatva magához. Nem sok idő, mielőtt ellazul, és elenged a szorítás, hogy lihegve feküdjön rá a másik hátára, izzadt testét hozzá nyomva. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Dram szerfelett élvezi a kéjeztetést, ez egyértelmű lehet partnere számára. Fel se fogja a nyögéseket, csak az érzésnek adja át magát, majd boldogan hever el az ágyon. Normális esetben alighanem elaludna, de éhsége még nem csillapodik, főleg akkor, amikor megjelenik mellette a meztelen nő. Most végre végig pillanthat rajta, láthatóan kedvére van a látvány. Hagyja, hogy vetkőztessék, még fel is könyököl kicsit, hogy a nő hozzáférjen a ruhához, és nyugodtan dobálja azt az ágy mellé. Engedi, hogy a testét csókolgassa, egyszerű simogatással viszonozza mindezt. Alig néhány perc múlva viszont hirtelen Lisse nyakába harap finoman, és elkezd kibújni alóla, hogy hátulról simulhasson hozzá. Ha a másiknak nincs ellenére, akkor mögé térdel, végigsimít a hátán, mielőtt elkezdené magáévá tenni. Továbbra is domináns, ha van rá lehetősége, akkor Lisse karjait is összefogja a csípője felett, és úgy támaszkodik meg rajta, nyomva lefelé az ágyra. Durván, és gyorsan mozog, hangosan fújja ki a levegőt, kedvére van ez a látvány. Hangosan csattan neki a másik testének minden lökéssel, kíméletlenül dolgozik rajta, egy ponton viszont az egyik kezét kinyújtja, ujjai a vörös hajú nő torkára siklanak, és óvatosan megszorítja, ahogy gyorsít a tempón. Már nem csak saját testét mozgatja, de a másikét is, ritmusosan rángatva magához. Nem sok idő, mielőtt ellazul, és elenged a szorítás, hogy lihegve feküdjön rá a másik hátára, izzadt testét hozzá nyomva. *
1064. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:02:25
Üzenet elküldve: 2020-05-01 15:02:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az a határozott mozdulat, amivel a fejére ráfogva veszi át tőle az irányítást a férfi, kedvét is szeghetné. Csakhogy Lisse ennél összetettebb jellem, és minden kihívó magabiztos fensőbb rendűsége ellenére igazán szeret így ebben a helyzetben önzetlenül, szolgálatkészen adni. A negatív érzések helyett izgatottságot vált ki belőle ez, amit a lábai között kezd érezni. Dram kezeivel segíti a mozgását, és Lisse már két kézzel kapaszkodik a férfi csípőjében, a vége felé halk apró nyögései szűrődnek a kényeztetésbe bele. Nem érzi így az időt, így fogalma sincsen, mennyi ideje csinálhatja, ezt mire megtelik a férfivel a szája. Dram eltávolodik tőle, és ködösen érzékeli, hogy az ágyra heveredik le. Lisse azonban hatalmasat nyel, hogy azután levegőhöz jusson. Zihálva teszi, halk apró hangfoszlánnyal pihegve hajtja hátra a fejét az ágyra. Szemét lehunyva próbálja visszanyerni uralmát a légzése felett. Nem sok idő telik el, mire mozdul és lenéz a ruhájára. Az egészben ezt bánja a többit nem. Száját a zöld anyagba törli, és kibújik a maradék szakadt anyagból. Aztán teljesen pucéran felmászik az ágyba Dram mellé, nem pont úgy csillognak a szemei, hogy beszélni, vagy békén akarná hagyni a férfit. Mellette térdelve kezdi el a felsőruházatot lefejteni a férfiről. Hogy ajkával végig csókolhassa, hogy bepótolja azt, amit az előbb ki kellett hagynia. Azért egy kis pihenőt hagy neki, így a férfiasságára még nem találnak rá az ujjai. De érezheti az elf, hogy ennek is csak időkérdése. Vajon másodjára sikerül olyan lázba hoznia? Mindenképpen megéri utána járni. Közben, ha sikerül kiszabadítania a férfit, úgy szabadon érhet hozzá, úgy akkor csókjaival kezdi kényeztetni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az a határozott mozdulat, amivel a fejére ráfogva veszi át tőle az irányítást a férfi, kedvét is szeghetné. Csakhogy Lisse ennél összetettebb jellem, és minden kihívó magabiztos fensőbb rendűsége ellenére igazán szeret így ebben a helyzetben önzetlenül, szolgálatkészen adni. A negatív érzések helyett izgatottságot vált ki belőle ez, amit a lábai között kezd érezni. Dram kezeivel segíti a mozgását, és Lisse már két kézzel kapaszkodik a férfi csípőjében, a vége felé halk apró nyögései szűrődnek a kényeztetésbe bele. Nem érzi így az időt, így fogalma sincsen, mennyi ideje csinálhatja, ezt mire megtelik a férfivel a szája. Dram eltávolodik tőle, és ködösen érzékeli, hogy az ágyra heveredik le. Lisse azonban hatalmasat nyel, hogy azután levegőhöz jusson. Zihálva teszi, halk apró hangfoszlánnyal pihegve hajtja hátra a fejét az ágyra. Szemét lehunyva próbálja visszanyerni uralmát a légzése felett. Nem sok idő telik el, mire mozdul és lenéz a ruhájára. Az egészben ezt bánja a többit nem. Száját a zöld anyagba törli, és kibújik a maradék szakadt anyagból. Aztán teljesen pucéran felmászik az ágyba Dram mellé, nem pont úgy csillognak a szemei, hogy beszélni, vagy békén akarná hagyni a férfit. Mellette térdelve kezdi el a felsőruházatot lefejteni a férfiről. Hogy ajkával végig csókolhassa, hogy bepótolja azt, amit az előbb ki kellett hagynia. Azért egy kis pihenőt hagy neki, így a férfiasságára még nem találnak rá az ujjai. De érezheti az elf, hogy ennek is csak időkérdése. Vajon másodjára sikerül olyan lázba hoznia? Mindenképpen megéri utána járni. Közben, ha sikerül kiszabadítania a férfit, úgy szabadon érhet hozzá, úgy akkor csókjaival kezdi kényeztetni.*
1063. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 14:45:16
Üzenet elküldve: 2020-05-01 14:45:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az alkesz hős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A gnóm megnézi a sebet, látja, hogy vágás okozta, méghozzá elég mély, de nem tűnik túl súlyosnak. Közben meghozzák a Vizet, és kapnak érte 2 aranyat. Fura dolog, de az öreg nem akar most ezen problémázni, annál sokkal fontosabb a sérült ellátása. A vendégek azért rosszallóan nézik, hogy a fogadós pénzt várt a segítségéért. Amikor a férfi valamennyire magához tér, és pénzt akar adni, a gnóm ugyan elfogadja, de rosszallóan néz rá. *
- Ne hülyéskedj, édes fiam! Maradj nyugton, azzal többet segítesz, mint a pénzeddel! * Rivall rá, majd a sebre fordítja tekintetét. Nincs nála kötszer, köpenye pedig tiszta kosz, de amúgy is előbb a pikkelyvérttől kell megszabadítani a másikat. Korához képest meglepő erővel nyúl be a férfi tarkója alá, és emeli meg, majd másik kezével kibújtatja a páncélból, és felszakítja a sérülés körül a posztót. Így már jobban hozzá fér a sebhez, és az egyik szemlélődő nadrágszárát leszakítva - nem törődve a heves ellenkezéssel - kezdi el kitisztítani azt. *
- Szorítsd ezt rá! * Utasítsa a férfit, amikor gyolcsba tekeri a ruhadarabot, de morog kicsit, amikor látja, hogy nincs elég erő a férfiban mindehhez. * Te szorítsd!
* Néz inkább a legközelebb állóra, és a mozsárban elkezd összeőrölni egy adag észak reménységét. Igyekszik a lehető legpuhább porrá dolgozni, gyorsan és sietve, és közben egy kedves szemlélődő hozat egy Pálinkát is, magára vállalva a 20 arany terhét. Vasborda nehezen küzdi le a vágyat, hogy megigya, és inkább int a gyolcsot szorítónak, hogy elvehetik. A víz jól jött, de a pálinka még jobb, kíméletlenül önti a sebre, mielőtt beleszórná a porrá őrölt növényt. Mehet rá vissza a gyolcs, és a gnóm újabb ellenséget szerez magának, de egy újabb adag ruhát is, amivel körbe tekeri a testet, és szorosan meg is húzza, hogy a sebre szorítsa az anyagot vele. *
- Na, így már túléled, fiam. * Jegyzi meg, mint aki jól végezte dolgát. Keze tiszta vér, de nem úgy néz ki, mintha zavarná. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A gnóm megnézi a sebet, látja, hogy vágás okozta, méghozzá elég mély, de nem tűnik túl súlyosnak. Közben meghozzák a Vizet, és kapnak érte 2 aranyat.
Fura dolog, de az öreg nem akar most ezen problémázni, annál sokkal fontosabb a sérült ellátása. A vendégek azért rosszallóan nézik, hogy a fogadós pénzt várt a segítségéért. Amikor a férfi valamennyire magához tér, és pénzt akar adni, a gnóm ugyan elfogadja, de rosszallóan néz rá. *- Ne hülyéskedj, édes fiam! Maradj nyugton, azzal többet segítesz, mint a pénzeddel! * Rivall rá, majd a sebre fordítja tekintetét. Nincs nála kötszer, köpenye pedig tiszta kosz, de amúgy is előbb a pikkelyvérttől kell megszabadítani a másikat. Korához képest meglepő erővel nyúl be a férfi tarkója alá, és emeli meg, majd másik kezével kibújtatja a páncélból, és felszakítja a sérülés körül a posztót. Így már jobban hozzá fér a sebhez, és az egyik szemlélődő nadrágszárát leszakítva - nem törődve a heves ellenkezéssel - kezdi el kitisztítani azt. *
- Szorítsd ezt rá! * Utasítsa a férfit, amikor gyolcsba tekeri a ruhadarabot, de morog kicsit, amikor látja, hogy nincs elég erő a férfiban mindehhez. * Te szorítsd!
* Néz inkább a legközelebb állóra, és a mozsárban elkezd összeőrölni egy adag észak reménységét. Igyekszik a lehető legpuhább porrá dolgozni, gyorsan és sietve, és közben egy kedves szemlélődő hozat egy Pálinkát is, magára vállalva a 20 arany terhét.
Vasborda nehezen küzdi le a vágyat, hogy megigya, és inkább int a gyolcsot szorítónak, hogy elvehetik. A víz jól jött, de a pálinka még jobb, kíméletlenül önti a sebre, mielőtt beleszórná a porrá őrölt növényt. Mehet rá vissza a gyolcs, és a gnóm újabb ellenséget szerez magának, de egy újabb adag ruhát is, amivel körbe tekeri a testet, és szorosan meg is húzza, hogy a sebre szorítsa az anyagot vele. *- Na, így már túléled, fiam. * Jegyzi meg, mint aki jól végezte dolgát. Keze tiszta vér, de nem úgy néz ki, mintha zavarná. *
1062. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 14:19:31
Üzenet elküldve: 2020-05-01 14:19:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Drameiloten nem lepődik meg a fordulatokon, elég egyértelmű volt már a számára, hogy el fog jutni idáig a dolog. Ahogy Lisse letérdel, a férfi lenyúl, és megfogja a tarkóját mindkét kezével, rásegít a tempóra, hogy úgy kényeztethessék, ahogy szereti. Persze nem kezdi el erőszakosan mozgatni a másik fejét, de azért érezhetően irányít, és ahogy fogja, akkor is ellent tart, ha Lisse menekülni szeretne. De nem tűnik úgy, hogy erre sor kerülne, az elf pedig igazán élvezheti a hálálkodást, ennek hamar egyértelmű jelét adja a vörös számára. Hiába, egy év nagyon hosszú idő, és a nemes ennyi ideje nem volt már nővel. Persze ha Lisse küzdeni próbálna, akkor ki tud szabadul a kezek alól, mielőtt Dram elfogadhatná háláját, de ez alighanem elrontaná az este hangulatát. Ha viszont minden úgy alakul, ahogy a férfi szeretné, akkor elégedetten fekszik le az ágyra, de azért hagy annyi helyet maga mellett, hogy partnere mellé fekhessen, ha szeretne. Nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, miről szokás ilyenkor beszélni, inkább csak elégedetten piheg, ha a lány nem vonja beszélgetésbe. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Drameiloten nem lepődik meg a fordulatokon, elég egyértelmű volt már a számára, hogy el fog jutni idáig a dolog. Ahogy Lisse letérdel, a férfi lenyúl, és megfogja a tarkóját mindkét kezével, rásegít a tempóra, hogy úgy kényeztethessék, ahogy szereti. Persze nem kezdi el erőszakosan mozgatni a másik fejét, de azért érezhetően irányít, és ahogy fogja, akkor is ellent tart, ha Lisse menekülni szeretne. De nem tűnik úgy, hogy erre sor kerülne, az elf pedig igazán élvezheti a hálálkodást, ennek hamar egyértelmű jelét adja a vörös számára. Hiába, egy év nagyon hosszú idő, és a nemes ennyi ideje nem volt már nővel. Persze ha Lisse küzdeni próbálna, akkor ki tud szabadul a kezek alól, mielőtt Dram elfogadhatná háláját, de ez alighanem elrontaná az este hangulatát. Ha viszont minden úgy alakul, ahogy a férfi szeretné, akkor elégedetten fekszik le az ágyra, de azért hagy annyi helyet maga mellett, hogy partnere mellé fekhessen, ha szeretne. Nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, miről szokás ilyenkor beszélni, inkább csak elégedetten piheg, ha a lány nem vonja beszélgetésbe. *
1061. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-01 14:05:27
Üzenet elküldve: 2020-05-01 14:05:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
* Ahogy távozik, aminek távoznia kell, Cale könnyes szemmel megszemléli hagyatékát, mielőtt hátra lépne, és végig nézne a ruháján is. Szerencséje van, mert nincsen látható nyoma annak, hogy kicsit könnyített magán. Hála annak, hogy kiürült a gyomra, jobban is érzi magát, már nem érzi úgy, mintha lángolna a bélrendszere. Persze érzi, hogy lenne még, ami ki akar jönni belőle, de most nem fog leguggolni, úgyhogy leküzdi ezt a vágyat. Egy kis anyagdarabot szed elő a zsebéből, azzal törli meg a száját, és fedi le azt, ami kikívánkozott belőle, mert a mélységi bármilyen durva, azért a kultúra embere. Néhány gyors lélegzetvétel után kutakodni kezd a zsebében, keres valamit, ami ha észhez nem is téríti, azért a szájából kimossa a fura ízt. Így akad a kezébe egy világoskék varázsital, amit bár sajnál kicsit, de gondolkodás nélkül felbont, az első korttyal kiöblíti a száját, aztán a maradékot leküldi a torkán. Ezek után sokkal boldogabban indul vissza. A pulthoz lépve kikér magának egy Nem főtt ételt csekély 7 aranyért ami szegényesnek tűnik csak így, úgyhogy kér hozzá még három Pálinkát is, ami már 54 aranyra rúg. Ahogy kifizeti az egészet, meg is indul vissza korábbi asztaltársaihoz, ügyesen fogva az ételt, és a piát is, egy cseppet sem öntve ki. *
- Elnézést kérek, hogy megvárakoztattam a hölgyeket. * Érkezik meg mosolyogva, leteszi az ételt, és mindenki elé odatolja a neki járó alkoholt. * Az újabb kört vehetitek a vezeklésemnek.
* Nem tér ki arra, hogy mi tartott ennyi ideig, főleg azért, mert nem tud hazudni. Nem látja okát annak, hogy gyanús legyen elmaradása, hiszen bármilyen okból kifolyólag történhetett mindez, akár azért is, mert várnia kellett, hogy könnyíthessen magán. *
- Remélem, hogy semmi izgalmasról nem maradtam le.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
* Ahogy távozik, aminek távoznia kell, Cale könnyes szemmel megszemléli hagyatékát, mielőtt hátra lépne, és végig nézne a ruháján is. Szerencséje van, mert nincsen látható nyoma annak, hogy kicsit könnyített magán. Hála annak, hogy kiürült a gyomra, jobban is érzi magát, már nem érzi úgy, mintha lángolna a bélrendszere. Persze érzi, hogy lenne még, ami ki akar jönni belőle, de most nem fog leguggolni, úgyhogy leküzdi ezt a vágyat. Egy kis anyagdarabot szed elő a zsebéből, azzal törli meg a száját, és fedi le azt, ami kikívánkozott belőle, mert a mélységi bármilyen durva, azért a kultúra embere. Néhány gyors lélegzetvétel után kutakodni kezd a zsebében, keres valamit, ami ha észhez nem is téríti, azért a szájából kimossa a fura ízt. Így akad a kezébe egy világoskék varázsital, amit bár sajnál kicsit, de gondolkodás nélkül felbont, az első korttyal kiöblíti a száját, aztán a maradékot leküldi a torkán. Ezek után sokkal boldogabban indul vissza. A pulthoz lépve kikér magának egy Nem főtt ételt csekély 7 aranyért
ami szegényesnek tűnik csak így, úgyhogy kér hozzá még három Pálinkát is, ami már 54 aranyra rúg. Ahogy kifizeti az egészet, meg is indul vissza korábbi asztaltársaihoz, ügyesen fogva az ételt, és a piát is, egy cseppet sem öntve ki. *- Elnézést kérek, hogy megvárakoztattam a hölgyeket. * Érkezik meg mosolyogva, leteszi az ételt, és mindenki elé odatolja a neki járó alkoholt. * Az újabb kört vehetitek a vezeklésemnek.
* Nem tér ki arra, hogy mi tartott ennyi ideig, főleg azért, mert nem tud hazudni. Nem látja okát annak, hogy gyanús legyen elmaradása, hiszen bármilyen okból kifolyólag történhetett mindez, akár azért is, mert várnia kellett, hogy könnyíthessen magán. *
- Remélem, hogy semmi izgalmasról nem maradtam le.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436