//Nincs is a világon kellemesebb//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz!//
*Bris indulatos szavai ideális esetben teljesen érthetőek és minden bizonnyal jogosak lennének. De tekintve, hogy Ryjënnről beszélünk, minden normát mellőznünk kell. Ryjënn nem kíván reagálni a férfi szavaira. Csak szemtelen vigyorral bámulja Bris arcát, mert örömét leli abban, hogy a másikat idegesítse. Miközben a másikat hallgatja, kényelmesen hátradől, és fejét a karjára hajtja, mintha valamiféle művészeti produkción venne részt. Néha-néha lustán pislog egyet, hogy ezzel is életjelet adjon magáról, de egyébként elenged a füle mellett mindent, amit Bris mond.*
- Befejezted? *Kérdezi a kioktató monológ után már-már pofátlanul nyugodtan.*
- Drága tudóskám, nem ismersz engem eléggé. *Folytatja felegyenesedve. Ezúttal csendesen beszél, de nem fenyegetően. Legalábbis nem áll szándékában, hogy úgy beszéljen.*
~Most én tartok neked egy kis monológot.~
- Kevés dolog van, amit mérhetetlenül utálok. És kevés dolog van, ami mérhetetlenül fel tud bosszantani. Például ide tartozik, hogy nem tűröm, ha bárki megmondja, mit csináljak. Mi több, mit szabad csinálnom. Nem érdekel, hogy honnan jött, nem érdekel, hogy milyen tudós, felőlem maga Eeyr vagy Teysus vagy akár Sa'Tereth is lehet. Nem. Érdekel. Tanuld meg, hogy én mindenkitől független vagyok. Engem nem lehet csak úgy irányítani. Érthető vagyok?
*Hogy a hatást fokozza, szigorúan néz Bris szemébe - ha a másik állja a pillantását.
Noha Ryjënn valóban költőinek szánta kérdését - amivel igyekezett rávilágítani, hogy mennyire nyilvánvaló, mit tanulna az állítólagos Lanuin mesternél -, Bris mégiscsak reagál rá. Tekintve, hogy háttal ül a tudósnak, a másik nem láthatja, hogy egy pillanatra meglepett arcot vág. ~Mi a franc, ennyire nem volt világos a költői kérdés? Nagy tudós lehet, ha még ezt sem bírja megállapítani.~ Mikor azonban megszólal, ennek a meglepettségnek nyoma sincs. Dühödten kiált fel, hangját sokszorosan verik vissza az épület falai és a víz felszíne:*
- Telibe leszarom, hogy ezt kérdezted! Lehet, hogy nem látszik rajtam, de szeretném megérteni a világ működését! Ezért akarok Lanuinhoz menni! Tudós létedre annyi eszed sincs, mint egy bikának.
*Mérges fújtatással engedi ki a felgyülemlett feszültséget. Ha egyszer elkezdte a sértegetést, többé nincs megállás. Főleg, hogy a férfi sem rest érzékeltetni Ryjënnel a személyére vonatkozó ellenérzéseket.
Rövidesen Bris elbizonytalanodni látszik, mert nemigen találja a szavakat. Ryjënn képzeletben diadalittasan dörzsöli a tenyerét. ~Na, most megfogtalak, te híres tudós!~ Ezzel megint csak kedvező irányba terelődik a beszélgetés. Legalábbis Ryjënn komolyan ezt hiszi egy pillanatig. Egészen addig, ameddig Bris indulni nem készül. Ezúttal Ryjënnt némiképp sarokba szorították, és Bris ezen húzását még ő is elismeri és ügyesnek titulálja. Ezt persze a világért sem mondaná ki hangosan, és azért viszonylag ritkán is fordul elő, hogy elismeri, ha valaki úgymond túljárt az eszén. A helyzet azonban az, hogy Ryjënn közel sem szándékozik annyiban hagyni a dolgot. Bris el is indul kifelé, de Ryjënn is felkel, és amennyiben a másik nem cselekszik másképp, hátulról erővel megragadja Bris két karját, és annál fogva rántja hátra. Előtte a tudósnak még éppen sikerül elkotyognia egy, a mélységi számára fontos információt Lanuinról.*