Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1229. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-30 20:35:02
 ÚJ
>Elrainieth Meiratalah avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Az eltűnt rokonság nyomában //

*Némán figyeli tippje után Rhulet, ahogy az ablakra pillant, a kijelentésre biccent egyet. Teljesen háttérbe húzódik, de kicsit összerezzen, ahogy Rhule az ajtóra csap le. A szavaira még a nyakát is beljebb húzza, és hátrébb lép.
~Csak nem töri be tényleg? ~ Villan át elméjén a kérdés, de erről majd alkalomadtán le fogja beszélni. Legfeljebb kérdezősködnek, a környéken és visszajönnek később.
Sajnos erre sem érkezik válasz, és a dühödt kijelentésre már lépne Rhule mögé, hogy megfékezze, mikor az ajtórésnyire nyílik. Fellélegzik, és továbbra is a háttérben maradva figyeli az eseményeket. Ezután azonban az ajtóban megjelenik valaki, és halk párbeszéd indul el Rhule és a házban levő akárki között. Közelebb lép, és fülelni kezd, így azt a fiatalúrra végződő mondatot elcsípi a nő részéről. Meglepve pillant Rhule-ra majd az ajtó túloldalán álló nőre. ~Inkább lányra.~ Úgy sejti a lány vele egy idős lehet, vagy kicsivel fiatalabb. Nagy megdöbbenésére az ajtóban veszteglő leány, a cickányképű, asszonyomnak szólítja Rhule anyját. Ezt nem tudja hova tenni, jó persze elég sok mindent mesélt Rhule, de ezeket most valahogy elfeledte ebben a szokatlan helyzetben. Nagy levegőt vesz, hogy bemutatkozik, de Rhule sietősebbnek tartja, hogy anyjához menjen, így csendben követi. Vagyis követné, de mivel látja Rhule kicsit összezuhanni, inkább mellélép.*
- Hé, nagy levegő, nyugodj meg, és minden rendben lesz. *súgja halkan, és még alkarját is elkapva megszorítja bátorítón a férfit. Ha találkozik tekintetük, akkor csendben biccent, és szolidan elmosolyodik.
Elérik Rhule anyjának a szobáját, és a lány zavart félős halk mentegetőzését hallja, majd Rhulet. Valahogy ösztönösen belépett a fiúval a szobába, és kicsit zavartan pillant most az ott bent uralkodó asszonyságra. Rhule anyjára. Csendben hallgatja a rövid kialakult párbeszédet, a pofonra majdhogynem odalép, hogy elkapja az asszony karját, de még idejében leállítja magát.
~Teysusra mi ütött belém, csak az anyja az, nem valami gyilkos haramia!~ Korholja meg magát, majd tovább figyeli az anyai ölelő karokat, amire fintorog kicsit, eszébe jut az sajátja, aki szándékosan ölelgette így mások előtt, mert tudta, hogy utálja, ha ölelgetik. Elfordítja a fejét az anya fia párostól, majd az eltűnt szóra fordul vissza feléjük, és pillant rájuk megint. Nos ha a lánynak elmulasztotta a bemutatást Rhule, ezt aligha kihagyhatja az anyjánál, aki eléggé szemrehányóan néz rájuk, vagy legalábbis olyannak tűnik. Előrébb lép, ahogy meghallja a nevét, és csak a szemét forgatja a hosszabb nevére. Előrébb lép.*
- A társa vagyok. *mondja, majd ráébred, hogy ez eléggé úgy hangzik, ahogy nem akarnák, így kiegészíti. Arra a félreértésre a saját anyja követelné Rhuletól, hogy házasodjanak meg. Nos, nem tudja milyen anya Rhule anyja, de ezt inkább elkerülné. *
- A harcos társa. Üdvözlöm, és leginkább Meirának szoktak szólítani. * Szavai végével apró félmosolyra húzódik ajka, majd próbál ebbe valami határozottságot csempészni, hogy valamivel idősebbnek tűnjön, mint ami. Ezután pedig tanácstalan hogy is legyen tovább. Nyújtsa a kezét kézfogásra vagy ne, mondjon még valamit vagy ne. Segítségkérőn pillant Rhulera, a labda visszadobva a feladónak.*


1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-27 09:15:02
 ÚJ
>Rhule Bedowir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Az eltűnt rokonság nyomában //

* Rhule csalódottan hátrál el egy lépést az ajtótól, miután kopogtatására nem érkezik válasz. Meira ekkor adja neki a fülest, hogy az ablaknál odabent mintha mozdult volna valaki. Az ifjú erre felkapja a fejét, tekintete a megnevezett függönyre siklik, s bár nem lát most ott senkit, mintha a drapéria bojtjai még mindig finoman ringatóznának. Az ablak megfelelően záródónak tűnik, így nem gondolná, hogy a huzat játszadozik velük. Valaki van odabent, de nem méltóztatik ajtót nyitni. Óvatosságból talán?*
- Megpróbálom.* nyugtázza Meira javaslatát. Ismét közelebb lép az ajtóhoz, öklével a korábbinál jóval határozottabban követelve a bebocsátást. Homlokán verejtékcsepp gördül végig.
~Ilyen meleg volna?~
- Én...* kezdene bele, de hangja elcsuklik. Nyel egy nagyot és megacélozza akaratát.* Rhule Bedowir vagyok, nyissa már valaki ki ezt az átkozott ajtót, vagy betöröm.* kicsit erélyesebbre sikeredett mondandója, mint tervezte, de elragadta a hév. Felelet nem érkezik, az ajtó nem mozdul. A férfi haragos tekintettel fordul útitársa felé.*
- Ezek tényleg nem hagynak nekem más választást.* fortyog felkészülve arra, hogy most nyomban berúgja ezt az istenekverte tákolmányt. Meg is fordul, de abban a pillanatban halk kattanás hallatszik és a kilincs lenyomódik. Az ajtórésben nagy ijedt barna szempár jelenik meg, egy hozzátartozó sovány arccal.*
- Na, végre.* köszörüli meg a torkát Rhule és önkénytelen mozdulattal megigazítja magán az inget.* Örvendek.* próbál szépíteni belépőjén, de nem igen van értelme.*
- Hasonlít rá.* szólal meg a vékony hangú nő. Rhule nem tehet róla, s tudja nem szép dolog, de leginkább egy cickányra emlékezteti a fiatal lány.*
- Hm? Kire?* kérdez vissza.*
- Hát a fiatalúrra.* lábadnak könnybe egy pillanat alatt a barna szemek.*
- Áh, igen, gyakran mondták.* Rhule viszont sosem vette különösebben jó néven a hasonlítgatást, most sem teszi.*
- Anyámat keresem. Azt mondták itt találom.* kezd bele, mert már nagyon unja az ajtóban ácsorgást.*
- Az asszonyom odafent van, gyengélkedik. Jöjjenek beljebb.* siklik kérdőn tekintete Meira irányába, Rhule azonban elmulasztja a hölgy bemutatását.*
- Vezessen hozzá, kérem.* utasítja a lányt. Hátranéz Meirára, hogy a lány követi-e. Anyja szobájához közeledve minden lépéssel veszik ki belőle egy adagnyi bátorság, így úgy érzi jól jönne a támogatást, amit a lány jelenléte nyújthat neki.*
- Asszonyom.* lép be először a szolgálólány az elfüggönyözött, sötét szobába.* Látogatója érkezett.*
- Hát nem megmondtam, hogy ne nyiss ajtót senkinek Te mihaszna lány!* csattan fel az asszony jól ismert hangja a szoba egyik sarkából.
- De...* kezdene mentegetőzni a cickányképű lány, de Rhule néhány határozott lépéssel a szoba közepén terem.*
- Én vagyok az anyám.* igyekszik kihúzni magát, de gyomra apró gombóccá szorul nyomban, hogy szemtől szemben találja magát rég nem látott anyjával.*
- Hogy? Byrion, hát visszatértél?* siklik ki az asszony a takarók alól és egy fiatal leány fürgeségével pattan fel az ágyból, hogy a fiú elé siessen.*
- Nem anyám, csupán én vagyok az, Rhule.
* Az asszony fiúéhoz hasonlatos szürke szeme könnybe lábad. Egy pillanatig meredten bámulja a nála másfél fejjel magasabb férfit, majd vékony karja mozgásba lendül, s egy jókora pofonnal üdvözli régen látott fiát. Rhulet meglepi a dolog, szeme elkerekedik, de nem mozdul.*
- Te...te...* dadogja a nő, nehezen türtőzteti érzelmeit.* Hát hol késlekedtél eddig?* lép közelebb és átöleli a fiút.
Rhulet feszélyezi a helyzet, s csak ügyetlen félkézzel karolja át a törékeny asszonyt.*
- Sajnálom, anyám.* hogy mit sajnál és mit egyáltalán nem az egy hosszú beszélgetést igényelne, aminek nem most jött el az ideje. Anyja is összeszedi magát, szipog még egyet, majd elhúzódik, tartása ismét fejedelmi.*
- Byrion és a kedves arája eltűntek. Elő kell kerítened őket.* hangzik el a parancs, majd a szürke tekintet Meirára téved.* Elmulasztottál valamit Fiam.*
- Igen, ő itt Elrainieth Meiratalah * mutatja be teljes, a lány által nem kedvelt nevén Meirát.* Ő az én...* néz segélykérőn a lányra, nem találva hirtelen a megfelelő szavakat.*

A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.27 09:20:44


1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-26 22:29:45
 ÚJ
>Balarick Benwell avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

// Kóbor és Kócos //

*Balarick nem is sejti, hogy sajátos bambasága milyen sokszor menti meg kényelmetlen, szívet csikaró dilemmákon való merengéstől. Az ő logikája egyszerű: tetszett neki Hinia. Annak idején, egyszer. Az az egyszer viszont még mindig tart. De tudja jól, hogy Hinia férjnél van. Ezt tudja, semmi többet. De mindegy is, egy csók talán csak ártatlan reménysugár, talán több, de Balarick nem engedheti meg magának. Nem az érzelmi felkavaródásról van szó, az ellen úgysem tud védekezni. Inkább csak a hírnévről. Nem a város legkeresettebb alkimistája, de úgy biztosan nem is lesz az, ha kiderül, hogy férjes asszonyokat csókolgat. A gondolat persze nem jut eme logikai útvesztő végére, még csak ajtót sem tudja kinyitni. Nem, Balarick bambasága alattomosabb. Nem most, hiszen úgyis dolog van meg izgalom. Majd este, majd egy vagy két pohár bor után, majd amikor Xurra már horkol, amikor Vancsevicze néni még jobban horkol, akkor a plafont bámulva az ágyában eszébe fog jutni Hinia ajka. Az ajkáról pedig a lomok alatti sóhaj. És vélhetően több arasznyit fognak haladni az égen a csillagok, mire eljut addig a konklúzióig, hogy az a sóhaj talán, esetleg, lehet hogy, lehetségesen valami másra is akart utalni.
Tehát ez még mind az este meséje, most Xurra öklendezése van, amihez itt termet rögvest, és most szeme sarkából látja csak a kirohanó Hiniát. A kislányok csínyét ő lassabban rakja össze, mint a jelenet nőnemű tagjai. A cipője orrát nézve csak megcsóválja fejét, aztán rájön mit is kellene tenni, de mivel nem a saját lakásában van, így kissé tanácstalan. Zsebéből egy szövetzsebkendőt húz elő, a szurtos kislány felé nyújtja, miután meggyőződött arról, hogy a vörös szemekbe vélhetően nem került méreg.*
- Ebbe töröld a nyelved, meg köpköd oda azt, ami ki akar még jönni* sóhajtja, és felegyenesedik, hogy alaposabban szétnézzen a szobában. Szerencsére Hinia villámgyorsan visszatér, és beszámol a bajok okozójáról, legalábbis a kétéltűek csoportját illetően.*
- Sárga és fekete. Az jó. Mármint jobb eset. Abból nem lesz baj. A kék foltos lenne valódi probléma* motyogja maga elé, és ahogy ismét végignéz a bazsajgó Xurrán, mármint az egész Xurrán, tetőtől talpig, jobbról balra, nem kifelejtve a tojás nyálkától csöpögő részeket se, akkor önkéntelenül is fáradtan megdörzsöli orrnyergét. A sötételf kislánnyal való közös élet beláthatatlan mennyiségű takarítással kezd járni. Eltelik pár lélegzetvétel, majd összeszedi magát. Az ajtóban toporgó Hiniára pillant.*
- Köszönöm. És sajnálom. Borzasztóan sajnálom. Ezt.
*Széttárja kezeit a szoba teljes látképét illetően. Lomok a lépcsőfeljárón, hányás meg tojás nyálka nyomok mindenütt. Balarick azért egymaga nem így szokott vendégségben lenni.*
- Szükségünk lenne egy jó nagy pohár vízre öblögetéshez, és szappanra is, hogy lemossa az arcát, meg nyelvét, meg... mindenét. Igazság szerint így nem vihetem haza Vancsevicze nénihez.
*A szavak a közös tervezés gondolatainak nyomán potyognak ki belőle. Ha Xurra eddig csak aranyos különcnek, egy szegény szurtos békának tűnt a túlméretes ingben, akkor a mostani állapotában már tényleg egy kikerülendő koszhalmazzá vált. Ezt még Balarick is belátja.*
- Röstellem, hogy szívességet kell kérjek, de meg tudna itt fürödni, és aztán átöltözni Xurra? Addig én feltakarítom a szobát.
*Közli halkan, tényleg a kérlelő hangját elővéve, és nem restell részt venni a rendrakásban, amit vélhetően úgysem fog tudni győzködés nélkül magára vállalni, ismerve Hiniáékat.*


1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-22 20:53:18
 ÚJ
>Elgroon Tramal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Boszorkánykonyha építése//

* A tűzfal következik a feladatok sorában. Drog most sem tartja magában a kérdéseit amire Elg most is kész válaszolni.*
- Nem barátom. A sárgerenda fogja tartani a tetőt. A tűzfalat pont a tető háromszög szögelése fogja megadni. A tűzfal szerepe az, hogy a szél ne tudjon alányúlni a tetőnek. Képzeld el, hogy ha bejutna egy nagyobb széllökés az egyszerűen elvinné a tetőt. Hivatalosan nem is tűzfal a neve, hanem oromfal. A tűzfalakat igazából a nagy sorházakban használják a városokban. Amikor egy nagy házban többen laknak, akkor a padlások belül ilyen tűzfalakkal vannak lezárva. Ezek a falak a tetőn is túlnyúlnak. A cserepezés is tűzfaltól tűzfalig tart. Azt a kinyúló részt pedig macskalépcsőnek nevezik. Ha kigyullad a ház, akkor nem tud a tűz végigfutni az egész tetőt. Maximum az egyik macskalépcsőtől a másikig. Na, de vissza a munkához!* Adja ki az utasítást. A tűzfalba azért még mind a két oldalon becsempészik egy-egy kicsi ablakocskát is, hogy a padlásra jusson elég fény. A törp is jól végzi a saját munkáját, így nemsokára készen van az egész tető. A munkálatoknak lassan, de biztosan vége szakad. Már csak az épület belseje van hátra.*
- Na fiúk már közel a cél, de azért még van munkánk bőven. Kályhák, lépcsők, padlózat. Ezek mind ránk várnak még.* Vázolja fel a teendők hosszú sorát. Kezdeni a lépcsőkkel kezdik. Anyag van bent, mivel már hordtak be neki korábban. Ő és Drogg a ezzel foglalkoznak, amíg a másik két munkás a szobákban teszik le a deszkákat a padlóra. Lépcsőkből nincs sok, ezért hamar végeznek ezzel, így hát a két mester ezután foglalkozhat a kályhákkal meg a központi nagy kandallóval. A hely ki van hagyva és még anyag is van. A kandalló igazából egyszerű, mert az egy nagy tűztér, ami egy folyamatosan szűkülő járatban végződik. A kályhák már kicsivel bonyolultabbak, mivel ott külön járatokat kell építeni a füstnek, de legalább kicsik, mivel csak a lakószobákat kell velük befűteni. Aztán ott van egy kis kemence a konyhába, amit úgy alakítanak ki, hogy sütni főzni lehessen benne. Aztán még egy kis főzőhelyet kialakít amit az alkímiai kísérletekhez és a téli fűtéshez is lehet használni. Végül is egy kis kályha ez kicsit átalakítva. Hatok múlva lesznek csak ezzel is készen, hiszen ezt nem lehet elkapkodni. A munkások, addigra már az összes padlózati részt lerakták. Amíg ők ténykednek Droggal, addig azok az ajtókat, ablakok meg az egyéb ilyen apróságokat teszik a helyükre. Hosszú idő telt el, de végre készen van az épület. Az utolsó tennivaló nem más, mint a nevük bevésése a egy alsó kőtéglába. Elg gondosan jár el, amikor a neveket viszi fel a falra. A nevek mögé kerülnek a munkában betöltött szerepek is, meg egy évszám.*
- Látjátok ezt? Készen vagyunk. Az épület készen van. Még pár kiegészítő dolgot kívülre felhúzunk és annyi. Ezek már csak ilyen levezető munkák lesznek.


1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-22 10:09:57
 ÚJ
>Pörölytörő Drogghyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Boszorkánykonyha építése//

*Az építkezés az utolsó szakaszaihoz ért végre, noha a valós vég még odébb van. Elg újabb feladatokat ad ki, amik még normálisak is.*
- A tűzfalat nem korábban kellett volna felrakni? Mielőtt a tetőgerendákat felraktuk, hisz azok is tartják azokat nem? Vagy hol tervezzük felhúzni?
*A kérdései ugyan fontosak, és a félelftől nem kell tartania a téren hogy nem, elégíti ki a törpe kíváncsiságát. A folyamat leírása szokás szerint részletes, ez becsüli is Drogg a főnökében. A tűzfalak felhúzása körülményes, de pár nap alatt azokat is felhúzzák. Majd újra a fránya vizes égetés jön. Viszont most nem várnak napokat, hanem lent kezdenek el dolgozni, ezt azért örömmel veszi hogy haladnak tovább. A kéménynél nem sok magyarázni való van, Elg rajza és a jelölések a padlón egész megkönnyítik a munkájukat. Ezen résznél is hamar a végére érnek, legalábbis a tetőig. Itt Elg ismét a bizalmát fejezi ki a törpe felé, ami Droggot büszkeséggel tölti el. A kéménnyel hamarabb végez mint a társai a cserepezéssel. Noha a magassággal nincs gondja, hisz törpeként néha a mélységbe kellene bámulnia a tárnákban. Inkább az erejét használja ki, amivel a cserepeket a tető szintjére húzza, míg a többiek lerakodják és felhelyezik a helyükre. Nem mintha gondja lenne belőle, hogy kímélik e téren. De így legalább a balesetveszélyes törmelékektől és leesett cserépdaraboktól megtisztítja a helyet. Az utolsó szakaszoknál már ő is fent van biztosítani Elgnek a folyamatos anyagellátást. Az egészre egy hatot is eltöltenek, de meg is látszik az eredmény, ami nem csak Elget de a többi munkást is elégedettséggel tölti el. Még pár hat és teljesen elkészül az épület, amire már rég várnak. Elg újabb szavaira csak bólogatni tudnak.*
- Az már nem sok, és az eddigiekhez képest könnyebb lesz szerintem. De az már csak a végső munkálat lesz. Az a pár hat, jó munka mellett gyorsan elszáll.



1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-12 16:31:17
 ÚJ
>Nazron Trimlend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Kicsekkolva a Rumosból //

* Lisé berzenkedik magának, de ez az ébredező zúgó fejű Nazt most nem túlzottan izgatja. Annak örül, hogy legalább hasznossá teszi magát és kinyitja az ablakot. Ő lent reggelizik, amíg a vöröske bevásárol ezt-azt. A halra vonatkozó étel ajánlását nem támogatja a lány, de ez nem szegi kedvét a bárdnak.*
- Igazad lehet. Igazi vademberek leszünk. Magunk fogjuk megszerezni a napi betevőre valót.* Máris elképzeli, hogy egy szál kihegyezett bottal ácsorog a víz mellett. A gomba ragu sem hangzik rosszul, bár lövése sincs, hogy miképpen fogja elkészíteni, mert nála bizony semmilyen edény nincs. Hamar mind a ketten elintézik a maguk dolgát, hogy aztán indulásra készen álljanak az útra. Már a Lakónegyed kövét koptatják, amikor a Rókalány kérdést intéz felé.*
- Aludni? Hát összebújva a tábortűz mellett a csillagos ég alatt. Vagy talán egy barlangban, ahol aztán festünk a kezünkkel pár rajzot a falra az utókornak. Ez annyira izgalmasan hangzik.* Lelkendezik a fiú. Ebből biztosan fog írni majd valamilyen költeményt. Már nyoma sincs a reggeli fáradt énjének. Majd kicsattan a lelkesedéstől és az energiától. Régen érezte magát ilyen lelkesnek valami iránt.*


1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-10 13:07:29
 ÚJ
>Elgroon Tramal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Boszorkánykonyha építése//

* A munkálatok újabb fázishoz érnek. Ideje végre beburkolni azt a tetőt cseréppel. Először viszont fel kell építeni a tűzfalat. Neki is lát Elg elmagyarázni a következő munkálatoknak.*
- Nos most már ideje neki látni a cserepezésnek, de azelőtt még a tűzfalakat kell felraknunk.* A tűzfal az nem egy ördöngösség az elején. Ugyan olyan falazás, csak itt egy háromszöget kell csinálni. A dolgot az nehezíti meg, hogy a magasban kell dolgozni. na meg, hogy később egyre nehezebb lesz kirakni a háromszög csúcsát, de ezt Elg megoldja, hiszen ő az építész. A két tűzfal az egy-egy nap. Aztán szépen belocsolják, hadd égjen be, de ezúttal nem lesz pihenő. Addig a földszinten tudnak munkálkodni. A kémény készítése pont aktuális. Különösebben ez sem jelent túl nagy munkát. Szintén csak egy előre megtervezett rajz alapján kell falazni. A munkásoknak itt nem is kell sokat dolgozniuk, csak a már behordott anyagokat adni a félvér kezébe. A tetőig ezt is felhúzzák egy nap alatt, hogy aztán fent folytassák a munkálatokat a cserepezéssel. A törpét kímélni Elgroon a tetőléceken való mászkálástól, ezért inkább a kémény további rakásával bízza meg. Már kinézi belőle, hogy képes legyen egy rajz alapján dolgozni. Viszont, ha mégis kérné, akkor elmagyarázná neki a dolgokat. Egy munkást adna is mellé, hogy segítsen neki az anyagok terén, amíg ő a másikkal rakná felfelé a cserepeket. A cserepezés nagyon hosszadalmas munka. Legalább egy hatig tart felrakni, még úgy is, ha a kémény után a többiek is besegítenek. Már az is nagy segítség, ha hordják a cserepeket. A törpétől nem fogja elvárni senki, hogy a léceken egyensúlyozzon. A hat letelte után végre elégedetten szemlélhetik meg a pofás kis épületet. Már szinte teljesen készen is vannak vele. A külseje már nem sokat fog változni. Pár ablak meg ajtó lesz beszerelve és kész is. A belsejét kell még kipofozni és kész. Lépcsők, kályhák meg a padlózat.*
- Nos uraim, ez a látkép már nem nagyon fog megváltozni. Szinte már készen is vagyunk. A belsejét kell elrendeznünk és készen is vagyunk. Az még vagy három hat lesz, mire minden a helyére fog kerülni.* Saccolja meg, mert a belső munkálatokból is van még bőven.*


1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-08 18:57:08
 ÚJ
>Pörölytörő Drogghyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Boszorkánykonyha építése//

*Elg figyelmeztetése jókor jött, a félelf nagyon belelovalta magát a munkába, de ez még mindig a jobbik eset. Hisz megtehetné, hogy csak néz miközben a munkások izzadnak, görnyednek a munka súlya alatt. Drogg nem csupán maga miatt kérte a pihenőt, hisz ő azért ennél keményebb törpe, de mindenkinek jó ha nem hal bele a végkimerülésbe. Amilyen tempót a főnökük diktál, már az is csoda hogy a munkások nem léptek le eddig. De a lényeg, az épület már egyre pofásabb. További hosszú munkanapok múlva már a deszkák elhelyezése lenne hátra.
Elg hamarosan új szakasz megkezdését jelenti be ezt Drogg és a duó csak bólintással veszi tudomásul. Hisz a munka, talán legkönnyebb része jön most. A terasz elkészítése és a kövek, majd a salak elhelyezése, a tető építéséhez képest bagatell munkának tűnik, noha az is elég fárasztó lesz a számukra. Amíg ők Elgel kint a lépcsőn dolgoznak, addig a munkások behordják azt, ami szükséges lesz a számukra a benti munkálatoknál. Nehéz és leterhelő munka ez a folyamat is de jól haladnak vele. Ez után a rész után újabb hosszú pihenőt iktat be Elg, önmagának és a munkásainak is, amire mindenkinek szüksége is van rá. Amint kipihenték magukat, és frissült elszántsággal vetik újra a munkába magukat. Pár óriás jelenik, meg akik az oszlopokat teszik a helyére, na meg tartják, amíg ők alul is rögzítik, majd a rájuk kerülő gerendát felhúzzák, és rögzítik az oszlopok tetején. Ezek után újabb tető munkálatba fognak, és egybe kötik a már megépített résszel. Így is rengeteg dolgot tudtak le hamarabb, hála az óriások egynapos segítségének. Az épület hamarosan elkészül, és ez a jó munkaerőnek, és a kitartó társaságnak köszönhető, no meg a ténynek hogy Elgnek hála az isteneknek nincs elfogultsága feléjük. Mire a harmadik szakasz végére érnek mindenki már csak a pihenést várja, hisz rengeteget halattak az elmúlt hatok alatt ismét.*



1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-04 15:43:47
 ÚJ
>Elrainieth Meiratalah avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Az eltűnt rokonság nyomában //

*Örülhet Rhule, hogy nem látja a gondolatait, és azt a mosolygós gondolatfoszlányt. Nyilván érdekesebb stílusban indulnának, és úgy is akarná megóvni Rhulet. Nagy sóhajjal készül el, és hagyja a kivett szobáját maguk mögött. Még utolsó tapintást kap a tarkója, de már tényleg alig érzi azt a puklit. Szóval gyógyultnak tekinti magát.
Lefele menet útba ejtik az istállót. Magához veszi a kardját és hosszútőrt is az övére tűzi.*
- Remek azt hiszem, idefele utat még ki kell pihennem. *jegyzi meg halkan, majd Rhule nyomába lép és elindul, arra amerre a fiú vezeti.*
- Nem egy utolsó gondolat, tán még mi is eltűnnénk.*felel érdekesen Rhule szavaira. Mintha ez valami vicc lenne a számára, pedig nem annak szánja. Csak felettébb furának találja, hogy már a sokadik eltűnttel kell számolniuk. Nagyot sóhajt, ahogy biccent, a feszült kijelentésre.*
- Azt hiszem ez érthető. A helyedbe én is az lennék. *reagálja le ennyivel Rhule idegességét. Tudja, nem igazán tud erre semmi olyant mondani, amire most a fiú megnyugodna, így inkább hallgat. Aztán eszébe jut, tán mégis mondhatna valamit, amire szükség lehetne. De semmi jó nem jut az eszébe. Rhule feszültsége amúgy átragad rá is, így hasonlóan pillant körbe, mint a mellette haladó. Nem lepi meg a ház kinézete, nem tudja miféle hátban éltek előtte, számára ez is normálisnak tűnik, sőt sokkal jobbnak az eddigiekhez képest. Mert, ahogy körbe néz a többi hát nem ilyen jó állapotú. Rhule ezalatt bekopog. Csak biccent, hogy jól teszi, közben az ablakon próbál bekémlelni. Rhule szavára, az ajtót verő ökölre rápillant, majd mellé lépve hinné azt, hogy tényleg nincsen itthon senki.*
- Az a függöny ott megmozdult. *mutat az ablakra.*
- Szerintem légy határozottabb, lehet, ha megmondod ki vagy az is segít. *találgat, bárha kilesett a bent levő, ennek csak akkor lehet értelme, ha nem Rhule anyja van odabent. Nem olyan, aki ismerheti.*
- Próbáld még egyszer. És mondjad meg azt is ki vagy és miért vagy itt. *biztatja Rhulet.*

A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 15:44:18


1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-02 10:52:37
 ÚJ
>Rhule Bedowir avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Az eltűnt rokonság nyomában //

* Ismét megmosolyogtatja a gondolat, hogy Meira vigyázni akar rá. Megígérte, hogy nem fog hadakozni ez ellen és meg is érti a lány álláspontját, a helyében ő is így cselekedne.*
- Akkor hát igyekezzünk.* sürgeti meg még egyszer a lányt, mielőtt magára hagyná az öltözéssel. Türelmetlenül toporog az ajtó előtt. Gondolatban már a háznál jár melynek címét előző nap megkapta a félelftől. A háznál, ahol a családja átmenetileg lakott, de ahol már csak anyját találhatja ott, ha szerencséje van. Olyan sok év telt el utolsó találkozásuk óta, melyek most ólom súlyként nehezednek Rhule mellkasára. Mielőtt még aggodalmai még mélyebbre ránthatnák kinyílik az ajtó.*
- Nagyszerű.* bólint Meira szavaira, majd együtt elindulnak az istálló felé. Útközben Rhule is magához veszi a fegyvereit.*
- Nincs messze a ház, amit keresünk egyszerűbb lesz, ha a lovakat egyelőre itt hagyjuk.* más okból ugyan, de ő is hasonló véleményen van Meirával.*
- Egyébként is a lehető legkisebb feltűnést szeretném kelteni.* fűzi még hozzá. Gyorsan ellenőrzi, hogy a lovakkal minden rendben van-e, majd nem látja akadályát az indulásnak.*
- Kicsit ideges vagyok.* osztja meg a nyilvánvaló információt a lánnyal. Néhány utcányi távolságot kell csak megtenniük, míg el nem érnek a keresett épülethez. Az út során Rhule a szokottnál is csendesebb. Feszülten figyeli a környéket, megnéz magának minden szembejövőt. Beszélgetést egyáltalán nem kezdeményez, ha Meira kérdezi arra is csak a lehető legrövidebben felel.*
- Hm.* torpan meg hirtelen egy feketére festett ajtajú ház előtt. Az épület rendezettebbnek tűnik a környék többi házához képest, de még így is meghökkenti Rhulet, hogy az anyja egy ilyen helyen él. Az a elkényeztetett, makacs asszony, akit ő ismert szinte elképzelhetetlen, hogy egy ilyen környékre betette a lábát. A fiút mardossa a bűntudat.*
- Talán be kellene kopognunk.* ismét bizonytalan gyermeknek érzi magát, mintha visszautazott volna az időben míg elértek idáig a Sellőtől. Meira is láthatja rajta gyötrődést, amikor a lány pillantását keresi mielőtt kopogtatni kezdene. Nem érkezik válasz.*
- Hahó!* veri meg erélyesebben az ajtót, de még mindig semmi reakció odabentről. Némi tétovázás után egyszerűen lenyomja a kilincset, de az nem enged.*
- Zárva van.* hozza Meira tudtára is, amit megtapasztal. ~ Talán csak nincs itthon, vagy már őt is elragadták.~ Kergetik egymást a gondolatok a fejében. Meira ekkor észreveheti, hogy a közeli ablakban a kifakult sötétítő, mintha megmozdult volna.*

A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.02 10:56:48


1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-06-01 22:19:47
 ÚJ
>Lisé Henna Hawless avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// vissza a Rumosba //

*De azért akad néha olyan pillanata, amikor kifejezetten sokat beszél, bár azt tény, hogy Nazron még nem tapasztalta. Az incidens után kicsit elment a kedve mindentől, főleg a várostól. Naz beleegyező nyilatkozata az erdei kirándulásra elmélyülten hallgatja.*
- Vonz a kalandvágy? *kérdezi, ezt az erdő felé valahogy sosem nézte volna ki a fiúból.*
- De ugye tudod, hogy az erdőben nincsenek lányok, csak nagyjából olyanok, akik az életedre akarnak törni. *magyarázza, hogy akad is nő, az nem éppen az ilyen Sellős házból származóra kell számítani a fiúnak. Azonban Nazron sértetten kikel magából. Amire meglepődik, mert nem bántani akarja, hanem ezek inkább figyelmeztetések. ~Nagyon úgy fest, hogy süket fülekre találnak.~ Nagyot sóhajt.*
- Nem tudom, hogy puhány vagy-e, de városinak tűnsz, ami az erdőben nincsen. És két három nap nem olyan sok, de bizony bőven előfordulhat az is, hogy több lesz belőle, és nem tudunk visszajönni.*magyarázza komolyan a lehetőségeket.*
- Úgy is akarsz jönni, hogy esetleg ez a kis kirándulás két három nap helyett esetleg hetekké nyúlik majd? *kérdezi és nagyon komoly most. Meg is áll, hogy szavainak nyomatékot adjon. Az az érzése, hogy Naz nagyon félvállról kezeli ezt az egészet, így könnyen meglehet, hogy meg fogja bánni a kirándulást. Azt pedig nem is akarja érteni, felfogni, hogy mi járhat a fiú eszében. Főleg, ha a hajának mosdatlan állapotára és azokra a nagy szimatolásokra gondol. ~Magasságos szellemek, mi lesz, ha neki is vad szaga lesz?~ Esik kétségbe gondolatai között Lisé.*
- Jó nem bánom induljunk reggel. *a többire csak bólint, a füstölőre pedig elfintorodik. A futó verseny gondolata azonban nem hozza lázba.*
- Még vizes a hajam, így nem futkározok. *mondja, de azért ajkára alig észlelhető huncut mosoly ül. Valóban kényelmetlen így, főleg hogy a köpenye is a kezében van, és az egész háta a nadrág a blúz tiszta víz. Meglehetősen kényelmetlen kezd lenni már számára.*
- Nazroon.* sikkant fel, ahogy megérzi a fenekébe csípő ujjakat. Na ha nem most fürdött volna, és nem lenne a vizes a haja, biztos elkaszálná a fiú lábait, és a földre teperné. De így mellőzi, és csak a köpenyét vágja a fiú fejének, a jelek szerint hátulról. Közben másik kezével a csípés nyomát dörzsölgeti.*
- Vissza fogod ezt kapni még. *mondja, megjósolva az elkövetkezendő események láncolatát.*


1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-29 14:51:59
 ÚJ
>Elgroon Tramal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Boszorkánykonyha építése//

*Akad pár kérdés amit hamar igyekszik megválaszolni. Néha teljesen elfelejti, hogy mások nem biztos, hogy tudják mi az amiről beszél.*
- A sárgerenda kérlek az fogja össze a falat. Ha nem tennénk fel ilyesmit, akkor a tető a falat kezdené el nyomi. Képzelj el egy papír kocká, ahogyan a tenyereddel ránehézkedsz. Nagyjából a tető is így működik. A sárgerenda, ha fent lesz, akkor az elvezeti ezt a súlyt a falakról, meg megakadályozza a felülről érkező vizesedést is.* Ezzel, ha nincs más kérdés, akkor neki is láthatnak. A munka nehéz, de valahogy csak megbirkóznak vele, bár néha Elg hajlamos túlzásokba esni, de ekkor Drogg kérésére mindig beiktatnak pihenőt. Lassan, de biztosan több napi munka után felhúzzák a tetőt. A lécezés előtt viszont vár még rájuk kőműves munka. Persze a tető után is kihagynak pár pihenő napot a munkásoknak. Az első munkanapon aztán közli a fennmaradó munkálatokat.*
- Na fiúk már csak a tűzfalak, a terasz és a lécezés utáni cserepezés van hátra. Először a terasznak esünk neki. Kikövezzük és aztán lerakjuk a tartó oszlopokat.* A kikövezés az nem olyan vészes munka. Bubboruval még korábban kimérték ezt a területet, amit a földmunkákkor meg is tisztítottak. Nagyobb kőkockákkal körberakják a kijelölt részt, hogy aztán elkezdjék homokkal és törmelékkel feltölteni Nagyjából a felétől már csak zúzott követ használ az építész, mivel azt jól össze tudja majd fogatni a mészporral. A lépcsőnek külön hagynak helyet ki az oszlopok helyénél meg jobban alá dolgozzák az anyagot. A zúzott követ aztán be mészporozzák és aztán belocsolják vízzel. A többit, majd másnap folytatják. Másnap megint egy kis homok következik, mert abba lehet jól belerakni a kőtéglákat, amik a záró sort fogják alkotni. A téglákat szépen egy szintre kihozva rendezi el Elgroon, hogy aztán ezeket is a már jól ismert mészporos kötéssel rögzítsék. Aztán már csak a lépcsővel kell bajlódni, de azt már korábban Elg megtervezte papírra. Sok bajlódással jár a lépcső elkészítése. Amíg ezt ő a törppel csinálja a többi munkást a belső tér anyagainak behordására utasítja. A lépcsőket pontosan kell kimérni és aztán berakni a helyére. A hosszú és a pepecs munka után újfent néhány nap pihenőt iktat be. Visszatérve a munkába a kerek kőoszlopok következnek. Az oszlopok egyben lévő karcsú kőhengerek. Nehéz lenne még négyüknek is elcipelni a megfelelő helyig, ezért Elgroon egy napra bérel még pár izmos óriás kart a környékről 100 aranyért. Egy napra ez jó bér a Mesélő (Daidalos) munkásoknak. . Így már jóval könnyebb dolguk van. Az oszlopokat felállítják és alul jó erősen rögzítik a terasz kövéhez. Nehéz munka ez, ezért egy nap pihenőt megint be kell iktatni. A következő munkanapon a terasz tetejét kell majd megcsinálni. Lényegében az oszlopok tetejére felraknak egy újabb sárgerendát, hogy arra rátudják tenni a kinyúló tetőt. Ezt az elő tetőt is ugyan úgy építik fel, mint a nagyot, csak kicsiben. A főtetőnél már korábban kihagytak egy kis részt ahova be fog csatlakozni.*


1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-28 17:41:06
 ÚJ
>Pörölytörő Drogghyan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Boszorkánykonyha építése//

*Másnapra továbbra is tető maradt feladatnak, konstatálta Drogg. Bár nem a munkát tartotta nehéznek, abban sosem volt hiba, inkább az új dolgok megjegyzése és értelmezése okozott némi zűrt. De a feladatait mind elvégezte így nincs miért aggódnia. Elg a kora reggeli időn újra kiosztotta a feladatokat, amik rájuk várnak a nap és esetleg a hatok folyamán.*
- Azaz felhúzzuk végre a tartórészeket? Sárgerenda az mi?
*Ha kap is választ, biztos furán néz a főnökére, viszont nem áll le kekeckedni avagy akadályozni a munkát. Nem ezért fizetik, és nem is ezért van itt. A korábbi napon, napokon megvágott fák elhelyezése és a ferde bemetszések is egyfajta értelmet nyernek Drogg esetében, bár hajókon is dolgozott rühellte ezen járműveket így csak dolgozott mint a mérgezett egér, hogy hamarabb szabaduljon a rémálmától. Tanulni ott keveset tanult, bár egy idő után már ott is ügyesen helyt állt. A fizikai munka erősen megizzasztja a társaságot, még Drogot is bár ő jobban bírja a gyűrődést, mint a többiek. Ellenben ő sincs sziklából, hogy csak úgy kibírja ezt a terhelést. Amint az első gerenda a helyére kerül, kifújják magukat, viszont nem állhat meg az élet ezért a hozzá passzoló felet is felhelyezik. Amíg Elg rögzíti a két részt addig a trió igyekszik a főnök számára előnyös helyzetbe hozni a második gerendát. Azért hogy az se okozzon sok zűrt miután elhelyezték, és összerögzítették a másikfelével. A munka folyamatossága halad, de Drogg azért jelzi a munkamániás főnökének hogy nem gólemeket, csupán segédmunkásokat hozott. De ennek ellenére a feladatok szépen haladnak. Gerendák és deszkák kerülnek a helyükre, egyre stabilabb formát felvéve, és végre épületként kezdhetnek hivatkozni erre a házra. Folyamatosan lesi a főnökét, aki mintha beborulna a munkába.*
- Azért néha mondhatnád is mit csináljunk.
*Jelzi Elg felé még az első pár gerenda feltételénél, hisz az hogy a félelf tudja, mit kell tenniük, a három munkást nem hozza közelebb a megoldáshoz. Amint a főnökük az első folyamatok közt, jó eséllyel magyarázni kezdi a feladatok aktuális részét. A munka is pörgősen halad. Nem kevés munkával végeznek estére, viszont rengeteg feladat hátra van még. Azt is látja hogy a főnöke büszkén néz az épületre, bár Drogg perpill a pokolba kívánná, annyira elfáradtak a hajtásban.*



1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-27 16:25:52
 ÚJ
>Nazron Trimlend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// vissza a Rumosba //

* Egy bólintással jelzi a vörös, hogy igen az erdőre gondolt. Kijelentésére megint csak egy bólintás a válasz. Lisé kissé szűkszavú lett azóta, megtörtént az az incidens. Bár, ha jobban belegondol a vörös lány sose volt túlzottan bőbeszédű. A megsértés dolgot végül aztán elengedik. A bárd egyáltalán nem neheztel rá emiatt a kis zűr miatt. Persze amikor ezt át kellett élnie, akkor mérges volt, de be kell, hogy lássa, hogy Lisé nem tehet arról, hogy nem ismeri teljesen az ilyen helyek viselkedési szabályait. Ráadásul egyrészről ő is hibás volt a saját kis magán száma miatt. Ha van oka a neheztelésre az a csípés miatt van lehet, de ezt később még szándékában áll vissza adni. Most viszont az erdei kiruccanásra összpontosít.*
- Persze, hogy akarok. Legalább annyira ismeretlen terület számára a vadon, mint neked ez a terület itt.* Tárja szét a karjait.* Még szép, hogy vonz a kaland vágy.* A kijelentésével a lány a férfi lelkivilágába gázol durván.*
- Kikérem magamnak te lány! Hát ilyen puhány alaknak nézek én ki, hogy nem bírom ki a kényelem hiányát. Ráadásul részeges disznónak sem nevezném magam. Csak néha rúgok be.* Hangjából jól kihallatszik, hogy mennyire megsértődött most Naz.*
- Ha te nem félsz, akkor nekem miért kéne? Nem vagyok már kisgyerek, hogy berezeljek. Futni meg tudok elég gyorsan, ha kell még akár fára is mászok.* Szerinte Lisé kicsit túlgondolja ezt az erdei túra dolgot. Mi baj történhetne az erdőben, ami olyan veszedelmes lenne. Naz szerint elég tüzet gyújtani és minden rendben is van. Azt meg, hogy a Rókalány kell bíznia magát inkább áldásnak tekinti. Máris azon jár a fejében, hogy milyen jót tudnának hancúrozni az avarban.*
- Én maximálisan rábízom magam.* Miközben ezt mondja széles vigyorra húzódik a szája. A lány okkal feltételezheti, hogy mi járhat a fejében. Elégedetten hallgatja, hogy Lisé nem zárkózik el az ötlettől, hogy ő is vele tartson a vadonba.*
- Két vagy három éjszaka, nekem aztán tök mindegy.* Rántja meg vállait. Neki ez csak egy laza kirándulásnak ígérkezik.*
- Legyen inkább holnap reggel az indulás! Ma már eleget ittunk, meg szívtuk azt a füstölőt is. Meg amúgy is ki van fizetve a szállás éjszakára.* Oknak ez is ok, de igazából kicsit el is lustult mára ahhoz, hogy még az erdőbe is elmászkáljon.*
- Mit szólnál egy futóversenyhez a fogadóig? Az nyer aki leghamarabb éri el az épületet. Ja ezt meg majdnem el is felejtettem.* Amint befejezi a beszédet belecsíp a lány formás fenekébe, ha ez lehetséges és aztán futva indul meg a Rumos felé. Azért hátra néz, hogy a vörös követi-e vagy sem. Egyedül felesleges lenne szaladgálnia.*



1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-26 22:44:52
 ÚJ
>Lisé Henna Hawless avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// vissza a Rumosba //

*A kérdésre bólint, hogy oda. ~Nem is a füves pusztába?~ Kérdés csak a gondolatai között bukkan fel. Igazat ad magában Nazronnak, hogy nem szokott hozzá az ilyen városi léthez. Erre szintén csak bólint.*
- Rendben felejtsük el. *egyezik bele ebbe, mert hát mégis csak Nazront megbánthatta. Annak ellenére, hogy Lisé lelkébe égett az a kinevetés, és valahogy nagyon sok mindennek kell történnie, hogy az elf felől ezt el tudja engedni. Naz kijelentésére biccent.*
- Vagy többre. *teszi hozzá. Mert akár lehet, jobban érzi magát majd odakint és akkor nem akar majd visszatérni. Az ezt követő felszólalásra megáll, és meglepetten néz Nazra.*
- Hogy jönni akarsz te is? *kérdez vissza. Kicsit meglepi ezzel most.*
- Ott nincsen meleg víz meg ágy és párna. És be sem rúghatsz. Sőt nem is lesz pia, csak tiszta hideg víz. *tájékoztatja a fiút a helyzet valóságosságáról. Arról nem is ejt szót, hogy vad szaga lesz a fiúnak is, nem csak Lisének.*
- Illetve veszélyes is lehet. Ez jelentheti azt is, hogy futni kell. Milyen gyorsan tudsz futni, ha kell? *kérdezi ez egy nagyon fontos dolog, ha ugyanis menekülés közben Naz lemarad, az könnyen mindkettejük életébe kerülhet.*
- Illetve rám kell hagynod magad… *aztán pár percnyi csend után, inkább eldönti, hogyan legyen.*
- Ha jönni akarsz, akkor viszont tényleg csak pár nap lesz a jó. Mondjuk, legyen két éj? * kérdezi Nazt ő mit gondol erről, mert végül is az még bepillantást enged a vadon élők létébe, de mégsem veszi el a kedvet, mint mondjuk két hat. Nagyot sóhajt. Alaposan rá kell készülni akkor erre. A Rumosban akár vehetnének pár dolgot oda.*
- Menjünk vissza akkor, én úgy terveztem még ma neki indulok. *jegyzi meg.*
- Este már kint szeretnék aludni, már ha neked ez nem baj? *érdeklődik, és mondjuk az induláson tud változtatni, hogy mondjuk, csak holnap reggel indulnak ki. Elvégre a Rumosba még erre az estére fizetve van a szállásuk.*
- De lehet holnap reggel kéne indulni. Te mit gondolsz Nazron? *kérdezgeti a fiút. Hátha eredetibb ötlettel áll elő az indulást illetően.*


1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-25 17:32:17
 ÚJ
>Nazron Trimlend avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

// Sellőből el, vissza a Rumosba? //

* Naz is élvezi a tiszta levegőt, bár a Sellőház nehéz illataival sem volt semmi problémája. Csöndben halad a vörös mellet vissza a szállásukra. Gondolatai még valahol a Sellőben járnak, amikor a Rókalány megszólal.*
- Az erdőbe?* Jön ki száján a hirtelen jött meglepetéstől a kérdés. Agya rögtön beindul és lejátszódik előtte a kép, ahogyan a lány a fák között cikázik, hogy elejtsen egy nyulat.*
- Megtudlak érteni. Nem szoktál még hozzá az ilyen helyekhez, mint én.* Megérti a lányt, mert emlékszik rá, hogy neki is legalább olyannyira volt fura érzés betérni az első ilyen helyre, mint most Lisének.*
- Ugyan felejtsük el!* Mondja gyorsan, mert ha akarna se tudna már haragudni rá. Most megint olyan békés és ártatlan a vörös.*
- Szóval pár napra kimész az erdőbe.* Nyilván nem fogja elszalasztani az alkalmat, hogy a vad lányt megszemlélje természetes közegében. Ez legalább annyira érdekes számára, mint Lisének eleinte a Sellőház volt.*
- Én is menni akarok! Kíváncsi vagyok rá, hogy milyen helyen éltél eddig. Én még nem igazán voltam kint a vadonban több napig.* Általában éjszakára szinte mindig visszatért a városba, ha meg mégsem sikerült ez neki, akkor is elég biztonságos helyen táborozott. A város közelében nagyon nem kellet semmitől sem tartania. Talán ezért is piszkálja ennyire a fantáziáját ez a kiruccanás. Kíváncsian mered Lisére, hogy mit szól hozzá, ha elkísérné az erdőbe.*


1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-24 21:25:22
 ÚJ
>Lisé Henna Hawless avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Sellőből el, vissza a Rumosba? //

*Végre kijutott abból a nehéz levegőjű füstös helyről. Sejtelme sincsen, hogy akik ott dolgoznak, hogyan képesek elviselni azt a nyomott szagos levegőt. Kint a szabadban, ahogy a Lakónegyed felé igyekeznek, mélyeket lélegzik. Közben megnézi a csonttőrjét, nem sérült-e vagy érte valami. De nem a tőr teljesen olyan amilyennek ott hagyta. Visszaakasztja az övének azon részére, ahol hordani szokta. Gondolkodik kicsit.*
- Lehet, visszamegyek az erdőbe pár napra. *jegyzi meg Nazronnak, ha még mindig mellette van. Ismét nagyot sóhajt, élvezi a friss tengeri sós levegőt.*
- Túl fura a levegő odabent, olyan nem tudom milyen, túl sok szag van bent, és megfájdult a fejem. *magyarázza Naznak.*
- Ha megbántottalak bocsánat. *mondja halkan. Mert ez az egy nem volt a szándéka, de nagyon is elképzelhető, hogy sikerült beletenyerelnie Nazron büszkeségébe vagy valami olyasmifélébe.*
- Az erdőben nem érezném idegennek magam, csak pár napra lenne. *jegyzi meg Naznak.*
- Ha gondolod, megkereslek utána a Rumosban? Ha akarod. *kezdi, mert nem sejti, hogy Nazron vele tartana az erdőbe, így fel se ajánlja neki, hogy jöjjön. Bár ennek az eshetőségnek talán örülne is. Azonban úgy érzi Nazron idegeire mehet így inkább ezt meg sem említi.*


1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-19 10:59:10
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Sietve távozik a bordélyból és útját kanyargós kis sikátorok, szűk utcácskák girbegurba zegzugain át vezeti, hogy nyomát veszítse, aki esetleg követni kívánná. Olykor-olykor meglapul egy kapualjban. Kivár és fülel, aztán egy alkalmas pillanatban újra eliramodik. A lova már menetkészen várja egy düledező épület mellett, távol a Kikötő nyüzsgőbb részeitől. Sietve köti fel rá a málhát, meghúzza a nyereg szíjait és a kantárt átvetve a pej kanca nyakán már száll is a hátára. Sürgeti az elhatározása, de amilyen igyekezettel indul felé, legalább akkora gombóc is van miatta a torkában. Nem sok választása maradt, de amíg még van, szeretne élni vele, méghozzá a lehetőségeihez mérten a lehető legjobban. Olyan ez, mint amikor az ember az utolsó aranyát dobja fel a dupla hatosra a kockajátékban. Régen ügyesen csalt benne. Finom ujjak és laza csukló kell hozzá. Nem tudja, menne-e még neki, de ez a mostani helyzet nem ad túl nagy teret a csalásnak. Legfeljebb jól előadott blöff jöhet szóba. Nem térhet ki tovább a sors elől. Addig kell lépnie, amíg a menekülés fel nem emészti teljesen. Ha tovább halogatja, most már belátja, annak nincs semmi értelme.
Felnéz az égre s tekintete elidőzik a csillagokkal pettyezett feketeségen. Hamarosan jön a holdak együttállása. Az egyensúly hónapjainak mérlege, ami kaput nyit a tűz hónapjainak. Yeza tudja jól, az a tűz vagy visszafogadja, vagy elemészti, de wegtoreninek született, élő parázs fut az ereiben, mert egy wegtoreni vagy lobog, vagy elenyészik. Az ő fajtája pislákolva megfúl, ez már csak így van.*


1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-17 21:56:53
 ÚJ
>Karoran Dor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Szerelem és csendes élet, erre a kettőre vágyik Karoran Dor, az elszegényedett nemes, kinek egyetlen kézzelfogható vagyona szüleinek és távolabbi felmenőinek háza, melyet most megörökölt. A ház két emeletes, tágas előtérrel, négy szobával, konyhával, kisebb kerttel rendelkezik. Már-már egy nagyon szerény kúriának is mondható, persze nemesek között egyáltalán nem számít különlegesnek. Itt, Arthenior peremterületén azért még a takarosabb porták közé való, de ami a legfontosabb, hogy kielégíti hősünk egyik legfőbb igényét, a nyugodt életet. A lakónegyed nem a legbiztonságosabb környék, és furcsa népekkel meglehetősen tömött szeglete is a világnak, mégis távol esik attól a cifra városi forgatagtól, amit Karoran tiszta szívéből gyűlöl. Egyedül él a házban, mióta sem szülei, sem a gyermekkorából ismert szolgálók nincsenek vele. Mivel szűkös anyagi helyzete miatt jelenleg nem engedheti meg magának, hogy személyzetet tartson fenn, ezért saját magát kell ellátnia, de ami még nagyobb probléma számára, hogy igencsak kínozza a magány. Ilyenfajta gondolatokkal a fejében sétálgat kedves hajlékának udvarán, mindaddig, amíg szeme meg nem akad egy romos épületen, ami csűr, vagy kisméretű istálló lehetett valamikor. Állat már mindenesetre nincsen benne, pedig egy lónak nagy hasznát venné. Más választása nem lévén, gyalog lép ki az utcára, csendesen beteszi maga után a kaput, majd felkerekedik úti célja felé.*


1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-05-14 16:46:38
 ÚJ
>Xurra Xhul avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Kóbor és Kócos //

*Hinia nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni az alkimistát azzal, hogy erőlteti a szembesítést a felsorakoztatott indokok mögötti ténnyel, ami szerényen hallgat egy jó ember türelmes, nyugtató csendjével. Biztos benne, hogy abban is van igazság, amit Balarick mondott, hogy szeretné ellesni a kislány titkát, kilesni a kis ösvénye nyomvonalát az élet rögös útján. Sajátot kitaposni olykor nagyobb erőfeszítést vár, mint amit sokan éreznek magukban.
A lélek rejtelmeinek boncolgatásának a lomlavina egyelőre hathatósan véget vet. Az ijedelem és ösztönös mozdulatok minden mást félrelöknek. Mire a következetes gondolatok visszafurakszanak a parancsnoki lánc elejére, már csak azt konstatálják, hogy nem történt baj. Felidézni nem tudja a pontos részleteket, de Balarick tartása árulkodó, már amennyire meg tudja figyelni, ugyanis végül a félvér egyensúlya is a körülmények áldozatává válik. A lépcső alatti világra hirtelen takarót borít e szeleburdi véletlen, alatta pedig régi nyáréj idéződik. Hinia tekintete elveszik a férfiéban és ijedtséggel aligha magyarázható forró sóhaj cirógatja meg Balarick ajkát. Az ajkát, mely alig egy araszra van a lányétól. Olyan pillanat ez, amikor az élet enged elvonatkoztatni a gúzsba kötő terhektől és hidat ível olyan lehetőségek felé, amik eddig nem szálltak játékba. Hinia rosszul ment férjhez annak idején. Ifjú, kalandokra, nagybetűs életre vágyó fejét elcsavarta a jól öltözött kelmekufár, akinek megszámlálhatatlan története volt az útjairól szerte Lanawinon. Amikor kiderült, hogy mindeme máz mögött milyen ember, már késő volt. Különös. Egész gyerekkorában elvágyódott innét, de amióta Argayl felesége, a nővére otthona valóságos menedék. Az artheniori ház nagyobb és kényelemtől zsúfolt, de Hinia kis túlzással gyűlöli minden szegletét.
Az akkor elhibázott lépéséből kiutat bár nem jelentene ez a csók, de rést nyitna egy sugárnyi reményre, hogy lehetne másképp. Megemeli az állát hozzá, de a pillanatot elrebbenti egy kótyagosan közbevágó hangocska, így kénytelen Balarick példáját követve szalonképesebb helyzetbe rendeződni. Az öklendezés hallatán ő is meglepetten les ki az alkimista válla mellett, de a férfi már pattan is, hogy kézbe vegye a dolgot. A hányás átható szaga mellett aggodalom vegyül a levegőbe, ami miatt Hinia is feszülten kezdi tördelni az ujjait. Kikászálódik a romok közül és figyel, hol a kislányra, hol Balarickra pillantva.*
- Mit segítsek? *kérdi aggódón, mert ilyennek még talán sosem látta a félvért.
A hármasfogatból Xurra az, akiben viszont az aggodalom leghalványabb szikrája se merül fel. Töretlenül vigyorog, bár már egy kicsit kezd fájni tőle az arca.*
- A szemembe? *pislog dülöngélve, aztán a hányástócsára bicsaklik a tekintete.* - Áhhnem, a... nemm. Dea... szipők... cipődre mentegykicsike *közli aztán a bűntudatos kijelentés átmenet nélkül csap át büszke vigyorgásba, amikor felismeri, hogy sirály alakút rókázott. (Bárki másnak azért nagyon-nagyon erősen kell akarnia, hogy ezt belelássa, se az már legyen bárki más problémája.)
A kis mélységi rá nem jellemző türelemmel viseli, hogy Balarick megvizsgálja a képét. Általában annyi időre se nagyon lehet kézben tartani, amíg egy lekvármaszatot letörölnek a pofijáról.*
- Aszonták, nemmerem *visszanyel egy kisebb büfiben tetőző újabb öklendezést* - megnyalni. *Egy győztes önelégült tejbetök-vigyorával biccenti a fejét az ajtó felé, ahol a két ikerlány leskelődik rémülten és mindjárt kereket is oldanak, ahogy más tekintet is rájuk fordul.*
- Na megálljatok csak! *Csattan fel Hinia, és már ered is utánuk.* - Álljatok meg, de azonnal!
*Xurra fátyolos tekintete kevés érdeklődéssel követi az eseményeket, viszont grimaszolva próbál megszabadulni a nyelvére akaszkodott keserű íztől.*
- Egy sárga-fekete foltos béka volt! *kiáltja Hinia zihálva, ahogy kisvártatva visszaér.* - Közepes. A kőkerítés mellett találták.
- Keserű *fintorog Xurra a nyelvét öltögetve, aztán lóbálni kezdi a törött, csöpögő tojásokkal lesúlyozott ingujjakat. Kicsit előre dől, hogy a rossz ízű nyál szabadon csatlakozhasson a sirály alakú tócsához, és habos állagával tovább gazdagíthassa a műalkotás esztétikai élményét.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1210-1229