Kikötő - Lakónegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Dokkok és kikötő (új) Csatornarendszer (új) Vérkert (új) | Lakónegyed | Rumos Rókalyuk (új) Sellőház (új) Vámház (új) Szolgálati terület (új) |  |
1152. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-13 16:52:13
Üzenet elküldve: 2020-02-13 16:52:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Ráhagyja a dolgot. Nem részletezné, hogy miért is kellet volna félnie az óriásnak. Talán így jobb lesz mind a kettőjüknek. Inkább vált is a kellemesebb témára.*
- Ne aggódj a pénz miatt! Biztosra mondhatom neked, hogy a vezetőség elintézi. Ha nem így lenne holnap már nem is jönnénk dolgozni. Mielőtt megkérdeznéd, azért mert ezek a tiszturak nem örülnének nekünk. Hagyjuk is ezt a témát inkább.* Bolond lenne visszatérni ide, ha nem fizetnének. Szinte biztosra mondaná, hogy akkor ő maga is bekerülne az óriással együtt az alapba. Ebédig valahogy csak eltelik az idő. Gyorsan átadja az üzenetet és csatlakozik az óriáshoz, aki már jóízűen falatozik. Elgroon is nekilát hát az étkezésnek. Egy kis gyümölcs levessel kezd. Aztán a száműzött zöldséget nézi meg magának. Rak rendesen belőlük a tányérjára. Mellé kerül még egy kis krumpli meg egy szép darab hús is. Az egészet meglocsolja a mártással és ezzel készen is áll rá, hogy elfogyassza. Természetesen a bort se hagyja ki a sorból. Mire a palacsintához ér már alig van hely a gyomrában, de azért letol belőle vagy hármat.*
- Na én is jól laktam. Pihenjünk le!* Adja ki az utasítást és vonul félre. A borból is fogyasztott rendesen, ezért hamar elszundikál majd. Hát egy jó órát biztosan alszik ha nem többet. Aztán felrázza a szunnyadó óriást.*
- Gyere! Pakoljunk össze és menjünk vissza a szálóra! Nincs értelme tovább folytatni a mai munkát. Majd ha elrendeződik az építőanyag dolga, akkor folytatjuk.* Azzal ha nincs ellenvetése a másiknak el kezd összepakolni. Ketten ezzel hamar megvannak, szóval indulhatnak is vissza. A mai nap biztosan nem kell már többet dolgozniuk. Szóval oda megy Bubbo, ahova csak szeretne.*
* Ráhagyja a dolgot. Nem részletezné, hogy miért is kellet volna félnie az óriásnak. Talán így jobb lesz mind a kettőjüknek. Inkább vált is a kellemesebb témára.*
- Ne aggódj a pénz miatt! Biztosra mondhatom neked, hogy a vezetőség elintézi. Ha nem így lenne holnap már nem is jönnénk dolgozni. Mielőtt megkérdeznéd, azért mert ezek a tiszturak nem örülnének nekünk. Hagyjuk is ezt a témát inkább.* Bolond lenne visszatérni ide, ha nem fizetnének. Szinte biztosra mondaná, hogy akkor ő maga is bekerülne az óriással együtt az alapba. Ebédig valahogy csak eltelik az idő. Gyorsan átadja az üzenetet és csatlakozik az óriáshoz, aki már jóízűen falatozik. Elgroon is nekilát hát az étkezésnek. Egy kis gyümölcs levessel kezd. Aztán a száműzött zöldséget nézi meg magának. Rak rendesen belőlük a tányérjára. Mellé kerül még egy kis krumpli meg egy szép darab hús is. Az egészet meglocsolja a mártással és ezzel készen is áll rá, hogy elfogyassza. Természetesen a bort se hagyja ki a sorból. Mire a palacsintához ér már alig van hely a gyomrában, de azért letol belőle vagy hármat.*
- Na én is jól laktam. Pihenjünk le!* Adja ki az utasítást és vonul félre. A borból is fogyasztott rendesen, ezért hamar elszundikál majd. Hát egy jó órát biztosan alszik ha nem többet. Aztán felrázza a szunnyadó óriást.*
- Gyere! Pakoljunk össze és menjünk vissza a szálóra! Nincs értelme tovább folytatni a mai munkát. Majd ha elrendeződik az építőanyag dolga, akkor folytatjuk.* Azzal ha nincs ellenvetése a másiknak el kezd összepakolni. Ketten ezzel hamar megvannak, szóval indulhatnak is vissza. A mai nap biztosan nem kell már többet dolgozniuk. Szóval oda megy Bubbo, ahova csak szeretne.*
1151. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-12 22:34:15
Üzenet elküldve: 2020-02-12 22:34:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
- Engem nem zavartak.
*Vonja meg a vállát lakonikus nyugalommal, mikor Elgroon megkönnyebbül a tiszturak távozása miatt. Az ebédig pihenés gondolatára szélesen elvigyorodik.*
- Rendes vagy te, főnök, tudtam ám, hogy te is felderültél. Pikk-pakk itt lesz az anyag, nem kell hurcibá'ni se. Csak az a pénz...
*Vakarja meg a tarkóját grimasszal az arcán, s többé-kevésbé gyorsan egyedül találja magát. Na de hiszen tényleg pihenést ígértek neki, lesöprögeti magáról a mészpor nagy részét, és elvonul heverészni oda, ahonnan látja a tengert, de perceken belül durmolni kezd. Felhorkan, mikor érkezik az ebéd.*
- Mivan?
*Dörmög álomittasan, de az illatok megcsiklandozzák az orrát, és felpattan. Nem kell neki igazából kétszer mondani. Kezeit dörzsölve veszi át a kosarat és illedelmesen megköszöni, majd nekilát a megterítésnek. Kockás terítő, szaftos sült hús, párolt káposzta, indokolatlan mennyiségű főtt zöldség - ezt a rögtönzött asztal legtávolabbi sarkába teszi. Héjában főtt krumpli és fűszeres mártás is akad vörösborral, ez inkább Elgroonra vár, nem kedveli az ízét, neki a víz is megfelel. Gyümölcsleves és lekváros palacsinta egészíti ki a menüt, utóbbihoz sűrűn folyós karamellaöntet is jár.
Mire Elgroon csatlakozik hozzá, már egy nagy combot tol a szájába, a másik kezében pedig egy méretes burgonyát szorongat. Az omlós hús után hangosan cuppog végig ujjain.*
- Ef naghon jó...
*Néhány perccel és úgy tucatnyi palacsintával később lassulni kezd, egy nagy csésze gyümölcslevessel öblíti le az egészet, alig győz aztán a buborékokkal.*
- Ejj, de jóllaktam!
*Simogatja dagadó hasát, és megszokott módon vonul el jól megérdemelt pihenésére. Az ásás már jól áll, a szállítmány pedig még nem érkezett meg. Reméli, hogy délutánra kimenőt kap, szívesen lemenne a partra csavarogni. Pedig a sziklák nagyon csúszósak vizesen, de ez a melák csak a saját kárán fogja megtanulni...*
- Engem nem zavartak.
*Vonja meg a vállát lakonikus nyugalommal, mikor Elgroon megkönnyebbül a tiszturak távozása miatt. Az ebédig pihenés gondolatára szélesen elvigyorodik.*
- Rendes vagy te, főnök, tudtam ám, hogy te is felderültél. Pikk-pakk itt lesz az anyag, nem kell hurcibá'ni se. Csak az a pénz...
*Vakarja meg a tarkóját grimasszal az arcán, s többé-kevésbé gyorsan egyedül találja magát. Na de hiszen tényleg pihenést ígértek neki, lesöprögeti magáról a mészpor nagy részét, és elvonul heverészni oda, ahonnan látja a tengert, de perceken belül durmolni kezd. Felhorkan, mikor érkezik az ebéd.*
- Mivan?
*Dörmög álomittasan, de az illatok megcsiklandozzák az orrát, és felpattan. Nem kell neki igazából kétszer mondani. Kezeit dörzsölve veszi át a kosarat és illedelmesen megköszöni, majd nekilát a megterítésnek. Kockás terítő, szaftos sült hús, párolt káposzta, indokolatlan mennyiségű főtt zöldség - ezt a rögtönzött asztal legtávolabbi sarkába teszi. Héjában főtt krumpli és fűszeres mártás is akad vörösborral, ez inkább Elgroonra vár, nem kedveli az ízét, neki a víz is megfelel. Gyümölcsleves és lekváros palacsinta egészíti ki a menüt, utóbbihoz sűrűn folyós karamellaöntet is jár.
Mire Elgroon csatlakozik hozzá, már egy nagy combot tol a szájába, a másik kezében pedig egy méretes burgonyát szorongat. Az omlós hús után hangosan cuppog végig ujjain.*
- Ef naghon jó...
*Néhány perccel és úgy tucatnyi palacsintával később lassulni kezd, egy nagy csésze gyümölcslevessel öblíti le az egészet, alig győz aztán a buborékokkal.*
- Ejj, de jóllaktam!
*Simogatja dagadó hasát, és megszokott módon vonul el jól megérdemelt pihenésére. Az ásás már jól áll, a szállítmány pedig még nem érkezett meg. Reméli, hogy délutánra kimenőt kap, szívesen lemenne a partra csavarogni. Pedig a sziklák nagyon csúszósak vizesen, de ez a melák csak a saját kárán fogja megtanulni...*
1150. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-10 11:35:56
Üzenet elküldve: 2020-02-10 11:35:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 239
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Ahogy haladnak az utcán, Dreyia a tömeget lesi. Konkrétan a koldusokat, és a gyerekeket, hisz ők a tökéletes szemek és postások a helyi alvilági szervezetnek. Zammi szavaira figyelve, érződik, hogy az egész találkát a háta közepére se kívánja a nő. Ezen Dreyia elereszt egy mosolyt, teheti, hisz a csuklya alatt úgysem látszik. Még ha tudja is merre mennek, nem Zammi mögött halad, hanem igazítva lépteit a nőhöz néha beelőzi. Hisz milyen testőr lenne, ha szemből érkezne támadás. A helyzet értékelése reális, de azt még meg is kell élni.*
- A Patkányok érdekes társaság, még engem is megpróbáltak besorozni, ha emlékszel rá. Lehet hogy ki kéne ezt is használni, bár nem szívesen kötöm magam egy buggyant társasághoz. De legalább nem zaklatnának se téged se a Sellőt és az érdekeltségeit. Bár lehet, hogy rossz ötlet, hisz hamar a fejükre nőnék. Ami meg ingyen pénzt hoz nekik, azt szeretik, pláne ha csak minimális költséggel kell beszállniuk, vagy semmivel. Mindenesetre bárhogy alakul, elsődleges szempont téged életben kijuttatni, azután aggódni a jövő miatt.
*Ahogy haladnak az utcán, Dreyia a tömeget lesi. Konkrétan a koldusokat, és a gyerekeket, hisz ők a tökéletes szemek és postások a helyi alvilági szervezetnek. Zammi szavaira figyelve, érződik, hogy az egész találkát a háta közepére se kívánja a nő. Ezen Dreyia elereszt egy mosolyt, teheti, hisz a csuklya alatt úgysem látszik. Még ha tudja is merre mennek, nem Zammi mögött halad, hanem igazítva lépteit a nőhöz néha beelőzi. Hisz milyen testőr lenne, ha szemből érkezne támadás. A helyzet értékelése reális, de azt még meg is kell élni.*
- A Patkányok érdekes társaság, még engem is megpróbáltak besorozni, ha emlékszel rá. Lehet hogy ki kéne ezt is használni, bár nem szívesen kötöm magam egy buggyant társasághoz. De legalább nem zaklatnának se téged se a Sellőt és az érdekeltségeit. Bár lehet, hogy rossz ötlet, hisz hamar a fejükre nőnék. Ami meg ingyen pénzt hoz nekik, azt szeretik, pláne ha csak minimális költséggel kell beszállniuk, vagy semmivel. Mindenesetre bárhogy alakul, elsődleges szempont téged életben kijuttatni, azután aggódni a jövő miatt.
1149. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-09 22:18:34
Üzenet elküldve: 2020-02-09 22:18:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*A fejébe húzott csuklya állandó velejárója, ha kimozdul az utcára. A Sellőház nyüzsgése, zaja és sűrű levegője után felüdülés egy kis séta a szabadban. Idejét se tudja, mikor hallotta utoljára a hullámverést, pedig nem volt régen, csupán nem figyelt rá. Shanneira és Dreyia kíséretében indul útnak, így nagyobb biztonságban érzi magát. Szerencsére, nem kell igazán messzire menniük, ezt társai tudomására hozza mindjárt.*
- Elméletileg nem kell a Patkányok fészkébe mennünk, a Vámház közelében üzletelő lókupechez irányítottak minket. Tettek egy ajánlatot, és gondoskodtak róla, hogy visszautasíthatatlannak találjuk.
*Jó, ha tudják nagy vonalakban, mi várható. Nem mintha biztosra venné, hogy minden zökkenőmentesen halad majd.*
- Az új épület új piacot nyit nekünk, ezért megéri a befektetést. Remélhetőleg kölcsönösen előnyös üzlet lesz.
*A fejébe húzott csuklya állandó velejárója, ha kimozdul az utcára. A Sellőház nyüzsgése, zaja és sűrű levegője után felüdülés egy kis séta a szabadban. Idejét se tudja, mikor hallotta utoljára a hullámverést, pedig nem volt régen, csupán nem figyelt rá. Shanneira és Dreyia kíséretében indul útnak, így nagyobb biztonságban érzi magát. Szerencsére, nem kell igazán messzire menniük, ezt társai tudomására hozza mindjárt.*
- Elméletileg nem kell a Patkányok fészkébe mennünk, a Vámház közelében üzletelő lókupechez irányítottak minket. Tettek egy ajánlatot, és gondoskodtak róla, hogy visszautasíthatatlannak találjuk.
*Jó, ha tudják nagy vonalakban, mi várható. Nem mintha biztosra venné, hogy minden zökkenőmentesen halad majd.*
- Az új épület új piacot nyit nekünk, ezért megéri a befektetést. Remélhetőleg kölcsönösen előnyös üzlet lesz.
1148. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-09 16:30:14
Üzenet elküldve: 2020-02-09 16:30:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kóbor és Kócos//
*A "honnan tudsz te ilyen szavakat?" kérdésből Xurra nem egészen azt szűri le, amit kéne. Valósággal dagad a melle, hiszen épp most bizonyította, micsoda kiváló sasszékkal mozog a felnőttek (főleg a kocsmára korlátozódó) világában. A következőkre csak morfondírozva hümment. Ez a dolog még bonyolultabb, mint elsőre vagy másodikra látszott. Ezek szerint akkor a bátorság mindenképp kell hozzá. Viszont vigyázni kell vele, mert ha előtte túl sokat iszik belőle az ember, akkor se lesz belőle semmi. Lehet, hogy erről majd megpróbál bővebb információt szerezni, mert úgy látja, hogy ez még jó szolgálatot tehet idősebb korában. Gondolatban fel is vési magának a fontos összefüggés kiderítését a calfkák meg a bátorság arányügyi kérdéseiben.
Onnantól, hogy kinyílik az ajtó, egy kicsit gyorsabb sodorba váltanak az események, amire Xurra annyira nincs felkészülve. Főleg az ikerlányokra. Az amolyan törvényszerűség, ha felnőtteket és gyerekeket is tartalmazó halmazokat elegyítünk, az szépen szétválik két külön buborékká. Egyben a felnőttekkel, egyben a gyerekekkel. Ha Xurra nem is túl tapasztalt ilyen téren, ez olyan elemi törvényszerűség, hogy a zsigereiben érzi. Hiába bújna be valósággal szinte Balarick nadrágszárába, valahogy máris érzi, hogy lökődik ki a felnőttek buborékából a sosorgó ikerlányok felé.*
- Menj csak, kincsem, míg befőzöm a levest segíthetsz a lányoknak összeszedni a tojást *szól hátra neki a tésasszony. Ezzel kész is a két halmaz. Balarick sodródik a háziakkal, mint egy kopottas köpenybe gabalyodott uszadékfa, Xurra meg lassan lemarad és az ing ujjait gyűrögetve várja, hogy a két, zavarba ejtően egyforma lány közrefogja.
Egy darabig méricskélik, sutyorognak egymás között, aztán megejtődik az első lépés az ismerkedésben.*
- Szerinted meg meri? *kérdi az egyikük a másiktól kissé lefitymáló hanglejtéssel.*
- Hagyd már, Lerantea *sóhajt Hinia.* - Meg se ismernénk a nyűtt köntöse meg a kócos üstöke nélkül. Vancsevicze mama a seprűvel hajtaná ki a házból, mert azt hinné, valami idegen. *Jóízűen neveti el magát a fiktív, de realitások közé helyezve nagyon is valószínű jelenetre. Lerantea csak legyint egyet és a fejét csóválva meg az orra alatt a mai fiatalokról mormogva valamit, nekilát, hogy gyúrjon egy kis csipetkét a levesbe.*
- A bolond beszéd helyett inkább mutasd meg neki a ruhákat! A lépcső alatt, a tulipános ládában, azokat már mind kinőtték. Válogathattok belőlük, ami tetszik.
*Hinia odavezeti a félvért és megmutatja, melyik az a láda, amit elő kéne rángatni a sok kacat közül. Lepakol a tetejéről, de a nemes feladat, hogy előhúzza, Balarickra marad.*
- És? *kérdi, miközben félreáll a férfi meg a láda útját biztosítandó.* - A kislány anyját is megismerhetjük? A városban találkoztatok? *puhatolózik.*
*A "honnan tudsz te ilyen szavakat?" kérdésből Xurra nem egészen azt szűri le, amit kéne. Valósággal dagad a melle, hiszen épp most bizonyította, micsoda kiváló sasszékkal mozog a felnőttek (főleg a kocsmára korlátozódó) világában. A következőkre csak morfondírozva hümment. Ez a dolog még bonyolultabb, mint elsőre vagy másodikra látszott. Ezek szerint akkor a bátorság mindenképp kell hozzá. Viszont vigyázni kell vele, mert ha előtte túl sokat iszik belőle az ember, akkor se lesz belőle semmi. Lehet, hogy erről majd megpróbál bővebb információt szerezni, mert úgy látja, hogy ez még jó szolgálatot tehet idősebb korában. Gondolatban fel is vési magának a fontos összefüggés kiderítését a calfkák meg a bátorság arányügyi kérdéseiben.
Onnantól, hogy kinyílik az ajtó, egy kicsit gyorsabb sodorba váltanak az események, amire Xurra annyira nincs felkészülve. Főleg az ikerlányokra. Az amolyan törvényszerűség, ha felnőtteket és gyerekeket is tartalmazó halmazokat elegyítünk, az szépen szétválik két külön buborékká. Egyben a felnőttekkel, egyben a gyerekekkel. Ha Xurra nem is túl tapasztalt ilyen téren, ez olyan elemi törvényszerűség, hogy a zsigereiben érzi. Hiába bújna be valósággal szinte Balarick nadrágszárába, valahogy máris érzi, hogy lökődik ki a felnőttek buborékából a sosorgó ikerlányok felé.*
- Menj csak, kincsem, míg befőzöm a levest segíthetsz a lányoknak összeszedni a tojást *szól hátra neki a tésasszony. Ezzel kész is a két halmaz. Balarick sodródik a háziakkal, mint egy kopottas köpenybe gabalyodott uszadékfa, Xurra meg lassan lemarad és az ing ujjait gyűrögetve várja, hogy a két, zavarba ejtően egyforma lány közrefogja.
Egy darabig méricskélik, sutyorognak egymás között, aztán megejtődik az első lépés az ismerkedésben.*
- Szerinted meg meri? *kérdi az egyikük a másiktól kissé lefitymáló hanglejtéssel.*
- Hagyd már, Lerantea *sóhajt Hinia.* - Meg se ismernénk a nyűtt köntöse meg a kócos üstöke nélkül. Vancsevicze mama a seprűvel hajtaná ki a házból, mert azt hinné, valami idegen. *Jóízűen neveti el magát a fiktív, de realitások közé helyezve nagyon is valószínű jelenetre. Lerantea csak legyint egyet és a fejét csóválva meg az orra alatt a mai fiatalokról mormogva valamit, nekilát, hogy gyúrjon egy kis csipetkét a levesbe.*
- A bolond beszéd helyett inkább mutasd meg neki a ruhákat! A lépcső alatt, a tulipános ládában, azokat már mind kinőtték. Válogathattok belőlük, ami tetszik.
*Hinia odavezeti a félvért és megmutatja, melyik az a láda, amit elő kéne rángatni a sok kacat közül. Lepakol a tetejéről, de a nemes feladat, hogy előhúzza, Balarickra marad.*
- És? *kérdi, miközben félreáll a férfi meg a láda útját biztosítandó.* - A kislány anyját is megismerhetjük? A városban találkoztatok? *puhatolózik.*
1147. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-04 12:08:12
Üzenet elküldve: 2020-02-04 12:08:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Elég jó kedve lesz itt mindenkinek, kivéve ELgroont. Bár tenni úgy tesz, mintha ő is jól szórakozna, de ez egyáltalán nem igaz.*
- Nem garantálom, hogy mi visszük el, de napnyugtára ott lesz. ~ Vagyis remélem. Nem is én intézem a pénzügyeket. Azt nekem kell mégis gondoskodnom róla. ~ * Mérgelődik magában ezen a kellemetlen helyzeten. Csak azt reméli, hogy e vezetőség nem fogja megfedni azért, mert a nevükben intézkedett.*
- Átadom nekik mindenképpen.* Ígéri meg a banditának.*
- A viszont ~ nem ~ látásra!* Búcsúzik el tőlük. Nagy kő esik le a szívéről, mikor végül eltűnnek a szeme elől. Nagy megkönnyebbült sóhaj hagyja el.*
- Végre leléptek.*Legszívesebben össze szidná azt a mamlaszt, de felesleges lenne úgyis.*
- Most már nem dolgozunk ebédig semmit! Pihenjünk le!* Azzal egy árnyékosabb helyre húzódik. Már nincs sok idő hátra délig. Addig meg igyekszik megnyugodni. Ha most Bubbo neki kezdene valami beszédnek, akkor kezével leinti. A várakozás meghozza a gyümölcsét, mert a távolban feltűnik a három ismerős alak sziluettje. Mikor pedig megérkezik a kaja int Bubbonak.*
- Pakold ki az ételt! Én addig intézkedek.* Azzal félrehívja az őrt és beszámol neki a történtekről. Arra is megkéri, hogy a fejleményeket üzenjék meg neki, mert most nem szívesen hagyná itt az építkezést. Végül is a védelem, csak akkor garantált, ha már befizették a pénzt. Ráadásul ez már nem az ő dolga. Majd a vezetőség intézkedik. Neki folytatnia kell az építkezést. Ha mindent megbeszélt az őrrel, akkor hagyja, hogy elinduljanak vissza. Ő maga is csatlakozik eztán a már minden bizonnyal falatozó óriáshoz.*
* Elég jó kedve lesz itt mindenkinek, kivéve ELgroont. Bár tenni úgy tesz, mintha ő is jól szórakozna, de ez egyáltalán nem igaz.*
- Nem garantálom, hogy mi visszük el, de napnyugtára ott lesz. ~ Vagyis remélem. Nem is én intézem a pénzügyeket. Azt nekem kell mégis gondoskodnom róla. ~ * Mérgelődik magában ezen a kellemetlen helyzeten. Csak azt reméli, hogy e vezetőség nem fogja megfedni azért, mert a nevükben intézkedett.*
- Átadom nekik mindenképpen.* Ígéri meg a banditának.*
- A viszont ~ nem ~ látásra!* Búcsúzik el tőlük. Nagy kő esik le a szívéről, mikor végül eltűnnek a szeme elől. Nagy megkönnyebbült sóhaj hagyja el.*
- Végre leléptek.*Legszívesebben össze szidná azt a mamlaszt, de felesleges lenne úgyis.*
- Most már nem dolgozunk ebédig semmit! Pihenjünk le!* Azzal egy árnyékosabb helyre húzódik. Már nincs sok idő hátra délig. Addig meg igyekszik megnyugodni. Ha most Bubbo neki kezdene valami beszédnek, akkor kezével leinti. A várakozás meghozza a gyümölcsét, mert a távolban feltűnik a három ismerős alak sziluettje. Mikor pedig megérkezik a kaja int Bubbonak.*
- Pakold ki az ételt! Én addig intézkedek.* Azzal félrehívja az őrt és beszámol neki a történtekről. Arra is megkéri, hogy a fejleményeket üzenjék meg neki, mert most nem szívesen hagyná itt az építkezést. Végül is a védelem, csak akkor garantált, ha már befizették a pénzt. Ráadásul ez már nem az ő dolga. Majd a vezetőség intézkedik. Neki folytatnia kell az építkezést. Ha mindent megbeszélt az őrrel, akkor hagyja, hogy elinduljanak vissza. Ő maga is csatlakozik eztán a már minden bizonnyal falatozó óriáshoz.*
1146. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-02-01 10:33:23
Üzenet elküldve: 2020-02-01 10:33:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*A derültség dolgában teljesen elveszti a fonalat, ezért inkább elhallgat, és önkéntelen mozdulattal a hajából kisöpör néhány apró mészkődarabot. Bamba arcán a felismerés legkisebb jele se látszik, ellenben némi küzdelem még igen, hogy megfejtse, hogy kerül ő az arannyal összefüggésbe. Igaz, nagy melákká cseperedett, de tán csak nem félelmetességére utalnak? Nem szokott ő még csak csúnyán se nézni, főleg nem a lányokra. Az egyeztetés alatt teljesen kikapcsol, hogy ki hova megy és mikor, bár az ebéd elhangzásakor némi késéssel felocsúdik. Jól főznek itt, az egyszer biztos, és a mennyiségre se lehet panasza. Ha nem verítékes munkát végezne, már felszedett volna magára némi többletsúlyt. Na de a megbeszélés zárulni látszik, őt pedig rendes gyereknek nevelték, így a búcsúzásba bekapcsolódik. Érzi ő, hogy valami furcsát mond a tisztúr megint, de Elgroonnak biztosan többet mond a sugalmazás, neki nehéz értelmeznie.*
- Köszönjük! Jó egészséget a tiszturaknak és családjuknak!
*Integet lapátkezével barátságosan. Ha magukra maradnak, csípőre tett kézzel Elgroon felé fordul. Végre kérdezhet.*
- Aztat hogy értette az arannyal, meg a lyányokkal?
*A derültség dolgában teljesen elveszti a fonalat, ezért inkább elhallgat, és önkéntelen mozdulattal a hajából kisöpör néhány apró mészkődarabot. Bamba arcán a felismerés legkisebb jele se látszik, ellenben némi küzdelem még igen, hogy megfejtse, hogy kerül ő az arannyal összefüggésbe. Igaz, nagy melákká cseperedett, de tán csak nem félelmetességére utalnak? Nem szokott ő még csak csúnyán se nézni, főleg nem a lányokra. Az egyeztetés alatt teljesen kikapcsol, hogy ki hova megy és mikor, bár az ebéd elhangzásakor némi késéssel felocsúdik. Jól főznek itt, az egyszer biztos, és a mennyiségre se lehet panasza. Ha nem verítékes munkát végezne, már felszedett volna magára némi többletsúlyt. Na de a megbeszélés zárulni látszik, őt pedig rendes gyereknek nevelték, így a búcsúzásba bekapcsolódik. Érzi ő, hogy valami furcsát mond a tisztúr megint, de Elgroonnak biztosan többet mond a sugalmazás, neki nehéz értelmeznie.*
- Köszönjük! Jó egészséget a tiszturaknak és családjuknak!
*Integet lapátkezével barátságosan. Ha magukra maradnak, csípőre tett kézzel Elgroon felé fordul. Végre kérdezhet.*
- Aztat hogy értette az arannyal, meg a lyányokkal?
1145. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:41:57
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:41:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
* Wrexan a megpakolt talicskával hazafelé veszi az irányt. Kevés embert lehet látni, aki homokot hurcolna egy ilyen környéken. Egyesek furcsa érdeklődő pillantásokat vetnek felé, de ennél többet nem tesznek szerencsére. A zsibogó kikötött lassan maga mögött hagyja és újra a csöndesebb Lakónegyedbe ér. A szél érintése itt alább hagy, de azért kellemes hűsítő hatása megmarad. A feje még mindig a történtektől terhes.~ Vajon miféle szerzet volt az a lány? Honnan jött? Hova ment?~ A tengerbe sétálhatott be, de sajnos pontosan nem láthatta. Végül is inkább eltereli a gondolatait a történtekről. Gondolatait inkább az eljövendő munka felé tereli. Most, hogy lesz homok már csak ki kell keverni a meszet vele és levakolni azt a szobát. Aztán meg kifesteni ugye. Ez a sok munka valószínűleg rá vár, szóval igyekeznie kéne most már, mert kitudja mennyi ideig aludt ott a homokon. Lépéseit is szaporábbra veszi. Csizmája ütemesebben kezd el a kopogni a köveken. Hamarosan feltűnik előtte a Sellőház ismerős alakja.*
1144. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:37:19
Üzenet elküldve: 2020-01-31 19:37:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 667
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 667
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
//Boszorkánykonyha építése//
*Feledictnek jó napja van. Úgy tűnik ez a munka mindenféle akadékoskodás nélkül el is lesz végezve. Így az előbbi kissé kényszerezett kacarászást az óriás újabb megjegyzése lendíti tovább. A banditavezér csak ravaszul vigyorogva felel.*
-Miután találkoztak veled nem lesz nagy gondjuk, termetes barátom.
*Na erre aztán szakadni kezd a nevetéstől a többi is. Így egy ilyen szórakozott hangulatban nem is nyúzzák tovább az építészt nagyon.*
-Tőlem napnyugta előtt akkor mész oda, mikor arra visz a szamarad.
*Említi kis gúnnyal talán a kevésbé nemes hátast.*
-Mondd meg annak a vezetőségednek, hogy egyszeri ajánlat.
*Fejezi be végül, majd hátat fordítva lassan visszagyalogol lovához.*
-Aztán biztonságos, jó munkát az uraknak!
*Búcsúzik olyan hanglejtéssel, amitől a hétköznapi hallgatóság ezen a haton biztos nem fogna már kalapácsot, aztán megvárja, hogy a többi bandatag is felkászálódjon, vár egy pillanatot mielőtt indulásra szólítaná fel a bandát, hátha van még kérdés. Ha pedig építőink csak csendben hagyják elvonulni a vihart elégedetten tarkójához emeli két ujját, és tisztelegve int velük, mielőtt elnyelné őket a kövezeten kopogó patkók hangjával kísérve a Lakónegyed.*
*Feledictnek jó napja van. Úgy tűnik ez a munka mindenféle akadékoskodás nélkül el is lesz végezve. Így az előbbi kissé kényszerezett kacarászást az óriás újabb megjegyzése lendíti tovább. A banditavezér csak ravaszul vigyorogva felel.*
-Miután találkoztak veled nem lesz nagy gondjuk, termetes barátom.
*Na erre aztán szakadni kezd a nevetéstől a többi is. Így egy ilyen szórakozott hangulatban nem is nyúzzák tovább az építészt nagyon.*
-Tőlem napnyugta előtt akkor mész oda, mikor arra visz a szamarad.
*Említi kis gúnnyal talán a kevésbé nemes hátast.*
-Mondd meg annak a vezetőségednek, hogy egyszeri ajánlat.
*Fejezi be végül, majd hátat fordítva lassan visszagyalogol lovához.*
-Aztán biztonságos, jó munkát az uraknak!
*Búcsúzik olyan hanglejtéssel, amitől a hétköznapi hallgatóság ezen a haton biztos nem fogna már kalapácsot, aztán megvárja, hogy a többi bandatag is felkászálódjon, vár egy pillanatot mielőtt indulásra szólítaná fel a bandát, hátha van még kérdés. Ha pedig építőink csak csendben hagyják elvonulni a vihart elégedetten tarkójához emeli két ujját, és tisztelegve int velük, mielőtt elnyelné őket a kövezeten kopogó patkók hangjával kísérve a Lakónegyed.*
1143. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-30 20:31:27
Üzenet elküldve: 2020-01-30 20:31:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Bubbo nem túl elmés megjegyzésére megfagy a levegő. Ez az a pillanat, mikor az ember az arcára csap azzal a kijelentéssel, hogy nem már. Elgroon is szívesen arcon csapná magát, de nem tesz semmiféle hirtelen mozdulatot inkább. Azért be kell, hogy vallja a zabszem nem menne most fel neki. Még rendesen megkönnyebbül, mikor a vezér elneveti magát. Jó maga is kötelességből csatlakozik a nevetők táborához visszafogottan.~ Ez az óriás tényleg nem komplett. És még örül is neki. Boldogok az ostobák, mert nem tudják mekkora szarban is vannak igazából.~ Állapítja meg ezt magában. A dolognak viszont még közel sincs vége. Most térnek rá a piszkos anyagiakra. Jól tudja ő, hogy milyen drága az alapanyag. Szóval az árat mondjuk azt, hogy korrektnek tartja. Nem mintha lehetne itt most alkudozni.*
- Az ár tényleg korrekt. Délben, mikor érkezik az ebéd, akkor majd üzenek a vezetőségnek. Még a mai napon intézkedünk a pénz kapcsán, hogy mihamarabb megkezdődhessen az építőanyagok leszállítása.* Ígéri meg a haramiának. Ennél többet úgy se tehet most. Reméli a vezetőség nem fog ellenkezni majd. Bubbo viccére fapofával néz csak. Nem is biztos benne, hogy viccnek szánta. Egy dologban reménykedik csak, hogy nem fog ezek után már semmi probléma jönni.*
* Bubbo nem túl elmés megjegyzésére megfagy a levegő. Ez az a pillanat, mikor az ember az arcára csap azzal a kijelentéssel, hogy nem már. Elgroon is szívesen arcon csapná magát, de nem tesz semmiféle hirtelen mozdulatot inkább. Azért be kell, hogy vallja a zabszem nem menne most fel neki. Még rendesen megkönnyebbül, mikor a vezér elneveti magát. Jó maga is kötelességből csatlakozik a nevetők táborához visszafogottan.~ Ez az óriás tényleg nem komplett. És még örül is neki. Boldogok az ostobák, mert nem tudják mekkora szarban is vannak igazából.~ Állapítja meg ezt magában. A dolognak viszont még közel sincs vége. Most térnek rá a piszkos anyagiakra. Jól tudja ő, hogy milyen drága az alapanyag. Szóval az árat mondjuk azt, hogy korrektnek tartja. Nem mintha lehetne itt most alkudozni.*
- Az ár tényleg korrekt. Délben, mikor érkezik az ebéd, akkor majd üzenek a vezetőségnek. Még a mai napon intézkedünk a pénz kapcsán, hogy mihamarabb megkezdődhessen az építőanyagok leszállítása.* Ígéri meg a haramiának. Ennél többet úgy se tehet most. Reméli a vezetőség nem fog ellenkezni majd. Bubbo viccére fapofával néz csak. Nem is biztos benne, hogy viccnek szánta. Egy dologban reménykedik csak, hogy nem fog ezek után már semmi probléma jönni.*
1142. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-29 10:21:02
Üzenet elküldve: 2020-01-29 10:21:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Bamba képpel hallgat el a „fejben tartás” ötletére. Az ő fejében nem maradnak meg sokáig a dolgok, így inkább nem feszegeti tovább a témát, csak hümmög rá. Majdnem fordít Patkány-szerencséjükön meggondolatlan fecsegésével, és még csak tudatában sincs ennek. Számára baráti egyezség készül a tisztúrral, és a nevetés előtt beálló csend jelentősége is észrevétlen marad előtte. Azt azért érzi, hogy a dicséret róla szól, s mivel sokan mondják butának, különösen jólesik számára az ellenkezőjét hallani, főleg Elgroon előtt, akire annyira felnéz, persze csak átvitt értelemben. Büszkén húzza ki magát, ám szerényen hallgat. Hogy meg fog lepődni a család és a sok ismerős Lihanechben! Alig várja, hogy elmondja nekik, nem volt igazuk, és jó hely ez a kikötő. Még a "hosszúvíz" is szép, bár ihatatlanul sós, és olyan helyekre furakszik a homok, ahol nagyon kellemetlen a kidörzsölődés. Meg is igazítja nadrágját két mozdulattal a gondolatra. Álmodozásából a horribilis összeg billenti ki, bambán elképed rajta.*
- Aztat a vinnyogó, karmos hárpiáját! Há` ennyi pénz nincs is a világon!
*Az ő mértékével nézve ennek töredékét se keresi meg egész életében, legalábbis erről mélyen meg van győződve.*
- Hová dugják ezek a lyányok ezt a sok aranyat?
*Vakarja meg a tarkóját, hiszen szinte ruhának sem nevezhető viseletük nem enged sok titkos zsebet. Aztán egyik lábáról a másikra helyezi súlypontját, és tanácstalanul várja Elgroon válaszát az egyezségre. Ő felel az építésért, Bubbonak semmi beleszólása nincsen.*
*Bamba képpel hallgat el a „fejben tartás” ötletére. Az ő fejében nem maradnak meg sokáig a dolgok, így inkább nem feszegeti tovább a témát, csak hümmög rá. Majdnem fordít Patkány-szerencséjükön meggondolatlan fecsegésével, és még csak tudatában sincs ennek. Számára baráti egyezség készül a tisztúrral, és a nevetés előtt beálló csend jelentősége is észrevétlen marad előtte. Azt azért érzi, hogy a dicséret róla szól, s mivel sokan mondják butának, különösen jólesik számára az ellenkezőjét hallani, főleg Elgroon előtt, akire annyira felnéz, persze csak átvitt értelemben. Büszkén húzza ki magát, ám szerényen hallgat. Hogy meg fog lepődni a család és a sok ismerős Lihanechben! Alig várja, hogy elmondja nekik, nem volt igazuk, és jó hely ez a kikötő. Még a "hosszúvíz" is szép, bár ihatatlanul sós, és olyan helyekre furakszik a homok, ahol nagyon kellemetlen a kidörzsölődés. Meg is igazítja nadrágját két mozdulattal a gondolatra. Álmodozásából a horribilis összeg billenti ki, bambán elképed rajta.*
- Aztat a vinnyogó, karmos hárpiáját! Há` ennyi pénz nincs is a világon!
*Az ő mértékével nézve ennek töredékét se keresi meg egész életében, legalábbis erről mélyen meg van győződve.*
- Hová dugják ezek a lyányok ezt a sok aranyat?
*Vakarja meg a tarkóját, hiszen szinte ruhának sem nevezhető viseletük nem enged sok titkos zsebet. Aztán egyik lábáról a másikra helyezi súlypontját, és tanácstalanul várja Elgroon válaszát az egyezségre. Ő felel az építésért, Bubbonak semmi beleszólása nincsen.*
1141. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:13:38
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:13:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 667
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 667
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
//Boszorkánykonyha építése//
*A haramiák említésére egy pillanatra megfagy a már lassan kiengedni készülő levegő. A négy verőlegény vezérét követi tekintetével némi morgás mellett. Feledict végül aztán csak nevetni kezd, és az építészhez fordul.*
-A barátodnak megvan a magához való esze.
*Hahotázik, miközben a háttérben az okos patkányokon megy a derülés, és egymást ugratják a rosszarcú rablógyilkosok, miszerint a lőfegyveres barátjuk néz csak ki igazán haramiának.*
-No, hát akkor azt hiszem ezzel mindenki jól jár.
*Kezét nyújtja most Feledict, de nem ám kézfogásra. Tenyérrel felfelé, kérően tartja kérges balját az építész elé.*
-Ha jól számolom, akkor ez háromezer és kettőszáz aranyból ki is fog jönni. Úgy egy jó becslésre. De ritkán becsülök rosszul.
*Hunyorít kicsit.*
-A beszerzéshez viszont kéretik előre rendezni.
*Vigyorog még, hiszen egy Patkány csak a biztos zsákmányért fog dolgozni, sok Patkány meg pláne, arról meg, hogy ők hitelezzék az építőanyagot bent a fészekben szó sem lehet, és ezt Feledict is tudja. Egy kicsit azért enyhít a körülményeken.*
-Itt, vagy a Vámház melletti lókupecnél leadva megőrzésre még a mai nap.
*Vázolja fel a lehetőségeket kijelentő hangsúllyal, de mégis talán inkább kérdésként.*
*A haramiák említésére egy pillanatra megfagy a már lassan kiengedni készülő levegő. A négy verőlegény vezérét követi tekintetével némi morgás mellett. Feledict végül aztán csak nevetni kezd, és az építészhez fordul.*
-A barátodnak megvan a magához való esze.
*Hahotázik, miközben a háttérben az okos patkányokon megy a derülés, és egymást ugratják a rosszarcú rablógyilkosok, miszerint a lőfegyveres barátjuk néz csak ki igazán haramiának.*
-No, hát akkor azt hiszem ezzel mindenki jól jár.
*Kezét nyújtja most Feledict, de nem ám kézfogásra. Tenyérrel felfelé, kérően tartja kérges balját az építész elé.*
-Ha jól számolom, akkor ez háromezer és kettőszáz aranyból ki is fog jönni. Úgy egy jó becslésre. De ritkán becsülök rosszul.
*Hunyorít kicsit.*
-A beszerzéshez viszont kéretik előre rendezni.
*Vigyorog még, hiszen egy Patkány csak a biztos zsákmányért fog dolgozni, sok Patkány meg pláne, arról meg, hogy ők hitelezzék az építőanyagot bent a fészekben szó sem lehet, és ezt Feledict is tudja. Egy kicsit azért enyhít a körülményeken.*
-Itt, vagy a Vámház melletti lókupecnél leadva megőrzésre még a mai nap.
*Vázolja fel a lehetőségeket kijelentő hangsúllyal, de mégis talán inkább kérdésként.*
1140. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-26 22:22:22
Üzenet elküldve: 2020-01-26 22:22:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Kóbor és Kócos//
*Van már benne annyi a felnőttek kesernyés unalmából, hogy késve válaszoljon olyan dolgokra, amiket elsőre nem ér, vagy meglepik, vagy még másodjára sem biztos abban, hogy jól értette. Viszont szerencséjére nem rontotta el még annyira ez a posványos város, hogy ne emlékezzen a kölyökkori játékszabályokra, ahol igenis szokás válaszolni mindenre. A "calfka" kifejezést akárhogy csavarja nem tudja máshogy értelmezni, mint ahogy Xurra szerette volna mondani.*
- Honnan tudsz te ilyen szavakat? *emeli fel egyik szemöldökét, és majdnem kijavítja a szóból a tévesen odagabalyodott "l" betűt, de inkább ott hagyja. Az ártatlansággal együtt ráér az kikopni onnan. Hangját kissé lehalkítja, mintha bárki is kifigyelhetné őket.*
- Vettem már. *feleli őszintén, majd szája egy leheletnyivel többet mozog, mint ahogy torkából döccen elő a hang. Talán sose fogalmazta meg magának még ilyen egyszerűen azt a réges régi konklúziót, amivel szembe kellett volna néznie már jó ideje.* És kevéske mosolyt, inkább több szomorúságot kaptam tőle. Igazából nem calfkát kellett volna vennem, hanem bátorságot, de azt egy másik alkalomra.
*Ennyi kóstoló elég az életviteli tanácsokból, szerencsére a világ nem ragad bele úgy a múltbéli gondokba, mint muslinca a pókhálóba, és újabb megoldandó helyzeteket kínál fel helyette. Az ajtó kitárul, mit tárul, inkább vágódik, és megjelenik benne Lerantea asszonyság. Balarick valószínűleg fordított esetben észre sem vette volna az előtoppanó szurtos kislányt, de hát a női szemeket nem lehet egyszerűen megvezetni. Xurra pedig még rá is tesz egy lapáttal. A célirányos kérdés megmosolyogtatja a férfit. Érdekes kísérletnek ígérkezik megfigyelni, ahogy Xurra gyakorlatilag minden egyes megmozdulását a kocsmai részegek és kufárok mindennapi cselekedeteiből képezi le. Furcsa. És a furcsaság felismerése mellé máris társul az önbizalomhiányos friss szülők tünete kérdés formájában, hogy vajon Tőle fog-e majd tanulni Xurra? Ha igen, akkor mit? Gesztust, illemet, alkudozást? Felismerni, hogy mikor várjon még egy keveset hazaindulás előtt, mikor tegye a párna alá a kést? Olyat, ami életben tartja még kamaszkoráig?
Ahogy ölebek az első farkasukat meglátva, úgy simul a szurtos kis test a fél-elf lába vonalához, és mire észbe kap, már ujjacskák fúrták magukat tenyerébe. Viszonozza a szorítást, majd a kabátcsücsök megrángatása után egy lépést előrelép, hogy Xurra némileg mögé kerüljön. Az asszonyság némileg értetlenül bámul a kislányra, de igen könnyen túllép a botorságokon, hiszen unokahúgai kapcsán azért hozzászokott ő a gyermeki világ felnőttekhez átsejlő badarságaihoz. Meg hát minek is pazarolja figyelmét, ha itt van egy szomorkás ábrázatú agglegény, akivel bizonyára izgalmasabb, kipletykálandó dolgok történtek, mint egy sötét kis békával. A jó szándékú mosoly azért kijár a kislánynak, Balaricknak meg egy nyájas invitálás.*
- Larentea, hát tudod, hogy van az a mondás a rossz pénzről meg arról, hogy a *Nem mondhatja végig, mert máris betessékelik, Xurrával egyetemben, akinek halk kérdése és a élő lánykákkal való viszonyára alig van ideje reagálni.*
- Xurra. Az igazi kislányok is érdekesek. Próbáld megismerni őket. Ez egy jó, új tapasztalat lesz neked *suttogja lefelé pillantva, majd egy kicsit eltűnődve fontosnak érzi hozzátenni.* Próbálj óvatos lenni eleinte, lehet, hogy rosszabbul viselik a, öhm, a kalandjaidat.
*Ennyi telik tőle. Most kapásból több dolog is eszébe jut, ami nem ekkora gyermekek fülének való, de azért azt is szem előtt tartja, hogy gyereknek gyerek a barátja, tehát meg kell oldaniuk maguknak a barátkozást. Ha Xurra nem bántja őket nagyon, akkor talán csak egy kis hányingerrel megússzák. Csak az a kéz ne kerüljön szóba... meg a rákok, a sirály, meg a sör, jaj, meg azok a hetek, amikor elvesztették egymást. Tekintete keresi a kislányét, egy bólintást, megerősítést vár, de nem biztos abban, hogy kap is. Közben udvariatlan lenne nem foglalkozni a többi felnőttel, így persze az ajtófélfa árnyékában meghúzódó másik testvérrel is.*
- Igen, még az én szétszórt és fáradt elmém is megjegyez efféle tüneménységet.
*Válaszol immáron erősebb hangerővel, és felfelé pillantva, ahogy lassan mindhárman áthaladnak az udvaron a ház bejárata és Hiana felé.*
- Köszönöm a meghívást, amit vétek is volna visszautasítani. De most egy kéréssel érkeztem, és nem is rejteném véka alá, a kislánynak, akit magam mellé vettem, kellene megfelelő ruhanemű.
*Ezt még sikerül három lépés alatt elhadarnia, és ez mind Larentea, mind a hallótávolságban lévő Hiana és a kislányok figyelmét is felkelti. Bizonyára más-más szempontokat tartanak izgalmasnak benne. Larentea meg is torpan, de Xurra helyett Balarickot méri végig, majd jóízűen felkacag.*
- Meghiszem azt! Miért is lenne nálad bármi, ami egy ekkorka bakfisnak kell, Balarick uram? Mindjárt kezelésbe vesszük, a ruhaválogatás úgyis az időtlen hobbi a magunkfajtának. Ha már itt tartunk, csodálom, hogy Vancsevicze mama még mindig nem tudta elkobozni és darabokra szaggatva elégetni ezt a köntösödet. Ugyan-ugyan, ne fintorogj, vagyunk ilyen viszonyban, hogy Te is tudod, hogy ez egy...
*De nem fejezi be. Van szíve. Látja a kétségbeesést a férfi szemében, aki dacosan hordja tovább kedvenc ruhadarabját, fittyet hányva a külvilág egyöntetű véleményére. Inkább sóhajt, legyint egyet a levegőbe, hogy a baráti sértések leheletnyi mérge is elillanjon.*
- Gyerünk lányok, dologra! Mi meg kerüljünk beljebb, hátha még egy érdekes történetet is kapunk ajándékba a vendéglátás megtisztelése mellé.
*Balarick sóhajt egyet. Igen, ilyesmire számított. Lopva lepislant Xurrára, próbálja megfejteni, hogy milyen terv járhat a másik fejében. Remélhetőleg nem fog elszökni még a leves előtt.*
A hozzászólás írója (Balarick Benwell) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.26 22:29:51
*Van már benne annyi a felnőttek kesernyés unalmából, hogy késve válaszoljon olyan dolgokra, amiket elsőre nem ér, vagy meglepik, vagy még másodjára sem biztos abban, hogy jól értette. Viszont szerencséjére nem rontotta el még annyira ez a posványos város, hogy ne emlékezzen a kölyökkori játékszabályokra, ahol igenis szokás válaszolni mindenre. A "calfka" kifejezést akárhogy csavarja nem tudja máshogy értelmezni, mint ahogy Xurra szerette volna mondani.*
- Honnan tudsz te ilyen szavakat? *emeli fel egyik szemöldökét, és majdnem kijavítja a szóból a tévesen odagabalyodott "l" betűt, de inkább ott hagyja. Az ártatlansággal együtt ráér az kikopni onnan. Hangját kissé lehalkítja, mintha bárki is kifigyelhetné őket.*
- Vettem már. *feleli őszintén, majd szája egy leheletnyivel többet mozog, mint ahogy torkából döccen elő a hang. Talán sose fogalmazta meg magának még ilyen egyszerűen azt a réges régi konklúziót, amivel szembe kellett volna néznie már jó ideje.* És kevéske mosolyt, inkább több szomorúságot kaptam tőle. Igazából nem calfkát kellett volna vennem, hanem bátorságot, de azt egy másik alkalomra.
*Ennyi kóstoló elég az életviteli tanácsokból, szerencsére a világ nem ragad bele úgy a múltbéli gondokba, mint muslinca a pókhálóba, és újabb megoldandó helyzeteket kínál fel helyette. Az ajtó kitárul, mit tárul, inkább vágódik, és megjelenik benne Lerantea asszonyság. Balarick valószínűleg fordított esetben észre sem vette volna az előtoppanó szurtos kislányt, de hát a női szemeket nem lehet egyszerűen megvezetni. Xurra pedig még rá is tesz egy lapáttal. A célirányos kérdés megmosolyogtatja a férfit. Érdekes kísérletnek ígérkezik megfigyelni, ahogy Xurra gyakorlatilag minden egyes megmozdulását a kocsmai részegek és kufárok mindennapi cselekedeteiből képezi le. Furcsa. És a furcsaság felismerése mellé máris társul az önbizalomhiányos friss szülők tünete kérdés formájában, hogy vajon Tőle fog-e majd tanulni Xurra? Ha igen, akkor mit? Gesztust, illemet, alkudozást? Felismerni, hogy mikor várjon még egy keveset hazaindulás előtt, mikor tegye a párna alá a kést? Olyat, ami életben tartja még kamaszkoráig?
Ahogy ölebek az első farkasukat meglátva, úgy simul a szurtos kis test a fél-elf lába vonalához, és mire észbe kap, már ujjacskák fúrták magukat tenyerébe. Viszonozza a szorítást, majd a kabátcsücsök megrángatása után egy lépést előrelép, hogy Xurra némileg mögé kerüljön. Az asszonyság némileg értetlenül bámul a kislányra, de igen könnyen túllép a botorságokon, hiszen unokahúgai kapcsán azért hozzászokott ő a gyermeki világ felnőttekhez átsejlő badarságaihoz. Meg hát minek is pazarolja figyelmét, ha itt van egy szomorkás ábrázatú agglegény, akivel bizonyára izgalmasabb, kipletykálandó dolgok történtek, mint egy sötét kis békával. A jó szándékú mosoly azért kijár a kislánynak, Balaricknak meg egy nyájas invitálás.*
- Larentea, hát tudod, hogy van az a mondás a rossz pénzről meg arról, hogy a *Nem mondhatja végig, mert máris betessékelik, Xurrával egyetemben, akinek halk kérdése és a élő lánykákkal való viszonyára alig van ideje reagálni.*
- Xurra. Az igazi kislányok is érdekesek. Próbáld megismerni őket. Ez egy jó, új tapasztalat lesz neked *suttogja lefelé pillantva, majd egy kicsit eltűnődve fontosnak érzi hozzátenni.* Próbálj óvatos lenni eleinte, lehet, hogy rosszabbul viselik a, öhm, a kalandjaidat.
*Ennyi telik tőle. Most kapásból több dolog is eszébe jut, ami nem ekkora gyermekek fülének való, de azért azt is szem előtt tartja, hogy gyereknek gyerek a barátja, tehát meg kell oldaniuk maguknak a barátkozást. Ha Xurra nem bántja őket nagyon, akkor talán csak egy kis hányingerrel megússzák. Csak az a kéz ne kerüljön szóba... meg a rákok, a sirály, meg a sör, jaj, meg azok a hetek, amikor elvesztették egymást. Tekintete keresi a kislányét, egy bólintást, megerősítést vár, de nem biztos abban, hogy kap is. Közben udvariatlan lenne nem foglalkozni a többi felnőttel, így persze az ajtófélfa árnyékában meghúzódó másik testvérrel is.*
- Igen, még az én szétszórt és fáradt elmém is megjegyez efféle tüneménységet.
*Válaszol immáron erősebb hangerővel, és felfelé pillantva, ahogy lassan mindhárman áthaladnak az udvaron a ház bejárata és Hiana felé.*
- Köszönöm a meghívást, amit vétek is volna visszautasítani. De most egy kéréssel érkeztem, és nem is rejteném véka alá, a kislánynak, akit magam mellé vettem, kellene megfelelő ruhanemű.
*Ezt még sikerül három lépés alatt elhadarnia, és ez mind Larentea, mind a hallótávolságban lévő Hiana és a kislányok figyelmét is felkelti. Bizonyára más-más szempontokat tartanak izgalmasnak benne. Larentea meg is torpan, de Xurra helyett Balarickot méri végig, majd jóízűen felkacag.*
- Meghiszem azt! Miért is lenne nálad bármi, ami egy ekkorka bakfisnak kell, Balarick uram? Mindjárt kezelésbe vesszük, a ruhaválogatás úgyis az időtlen hobbi a magunkfajtának. Ha már itt tartunk, csodálom, hogy Vancsevicze mama még mindig nem tudta elkobozni és darabokra szaggatva elégetni ezt a köntösödet. Ugyan-ugyan, ne fintorogj, vagyunk ilyen viszonyban, hogy Te is tudod, hogy ez egy...
*De nem fejezi be. Van szíve. Látja a kétségbeesést a férfi szemében, aki dacosan hordja tovább kedvenc ruhadarabját, fittyet hányva a külvilág egyöntetű véleményére. Inkább sóhajt, legyint egyet a levegőbe, hogy a baráti sértések leheletnyi mérge is elillanjon.*
- Gyerünk lányok, dologra! Mi meg kerüljünk beljebb, hátha még egy érdekes történetet is kapunk ajándékba a vendéglátás megtisztelése mellé.
*Balarick sóhajt egyet. Igen, ilyesmire számított. Lopva lepislant Xurrára, próbálja megfejteni, hogy milyen terv járhat a másik fejében. Remélhetőleg nem fog elszökni még a leves előtt.*
A hozzászólás írója (Balarick Benwell) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.26 22:29:51
1139. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:16:38
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:16:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Elmenőben//
*Cuccaival a vállán immár kép nélkül indul vissza Rheenot felhajtani. Kantáron vezeti a fekete mént maga mellett, mivel egyéb rakományuk nincs. Nem volt nehéz megdumálni a lovasfiút, hogy kiadja a lovat. Nem mintha nem sajt szakállra tenné, de legfeljebb majd levágják kolbásznak. Ugyanakkor saját lova felé tart, mert eltökélte, ha Rheeno morog is, őt az sem érdekli, ezek bizony velük jönnek. Illetve a sajátja feltétlen, a többi meg majd kiderül. Jót röhögcsél magában, de már a törekvés is előrelépés a vörös sziréntől. A lakónegyedben felszerszámozza saját lovát, s azzal együtt meg sem áll a dokkokig. Elméletileg Rheenonak indulásra készen kellene állnia, hisz a szabadsága szépen le is telt.*
*Cuccaival a vállán immár kép nélkül indul vissza Rheenot felhajtani. Kantáron vezeti a fekete mént maga mellett, mivel egyéb rakományuk nincs. Nem volt nehéz megdumálni a lovasfiút, hogy kiadja a lovat. Nem mintha nem sajt szakállra tenné, de legfeljebb majd levágják kolbásznak. Ugyanakkor saját lova felé tart, mert eltökélte, ha Rheeno morog is, őt az sem érdekli, ezek bizony velük jönnek. Illetve a sajátja feltétlen, a többi meg majd kiderül. Jót röhögcsél magában, de már a törekvés is előrelépés a vörös sziréntől. A lakónegyedben felszerszámozza saját lovát, s azzal együtt meg sem áll a dokkokig. Elméletileg Rheenonak indulásra készen kellene állnia, hisz a szabadsága szépen le is telt.*
1138. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-23 10:50:22
Üzenet elküldve: 2020-01-23 10:50:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 175
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Homokozás //
* A talicskát tolva indul el a part irányába. Vicces belegondolni, hogy nem is olyan rég járt erre szekéren. A Lakónegyed köves utcáján kopog a csizmája. Annyira nem forgalmas most ez a környék. A munkások most dolgoznak. A gyerekek kergetőznek meg hadakoznak egymással fakardokkal. Az idősek közül is lehet látni párat. Azok javarészt csak melengetik az öreg csontjaikat a napfényben. Ha azt vesszük elég békés most a hely. Bár azért lehet látni most is egy pár rossz arcot. Valószínűleg ők lesznek a helyi rendfenetartó erők, ha lehet őket így nevezni. A reggeli hűvös ellenére most jó idő van. Gyenge szellő játszik Wrexan hajával. Jó kedve kerekedik, ami hamar elmúlik, mikor elér azt helyet, ahol le lehet fordulni a Vérkert irányába. Elég arra tekintenie, ahol a hely található. A hideg máris végig fut a hátán. Szaporábbra is veszi a lepéseit. Bár már elhagyta az a helyet olyan érzése van, mintha a lila köd most is sejtelmesen gomolyogna ott és csak rá várna. Megpróbál inkább nem is gondolni rá. Igazából hamar el is felejteni az egészet, ahogy kezdenek megritkulni előtte a házak.*
* A talicskát tolva indul el a part irányába. Vicces belegondolni, hogy nem is olyan rég járt erre szekéren. A Lakónegyed köves utcáján kopog a csizmája. Annyira nem forgalmas most ez a környék. A munkások most dolgoznak. A gyerekek kergetőznek meg hadakoznak egymással fakardokkal. Az idősek közül is lehet látni párat. Azok javarészt csak melengetik az öreg csontjaikat a napfényben. Ha azt vesszük elég békés most a hely. Bár azért lehet látni most is egy pár rossz arcot. Valószínűleg ők lesznek a helyi rendfenetartó erők, ha lehet őket így nevezni. A reggeli hűvös ellenére most jó idő van. Gyenge szellő játszik Wrexan hajával. Jó kedve kerekedik, ami hamar elmúlik, mikor elér azt helyet, ahol le lehet fordulni a Vérkert irányába. Elég arra tekintenie, ahol a hely található. A hideg máris végig fut a hátán. Szaporábbra is veszi a lepéseit. Bár már elhagyta az a helyet olyan érzése van, mintha a lila köd most is sejtelmesen gomolyogna ott és csak rá várna. Megpróbál inkább nem is gondolni rá. Igazából hamar el is felejteni az egészet, ahogy kezdenek megritkulni előtte a házak.*
1137. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:50:59
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:50:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Szép remények - Reggel//
*Csodálattal hallgatja, ahogy a kalóz mesél neki, majd mikor az végez, ő is közbe szól.*
-Akkor lehet azt mondani, hogy ütős egy kalandban volt részetek?
*Torskelre kacsint, majd újabb kérdést tesz fel.*
-Ezek szerint az úr esetleg szereti a rumot?
*Viszonozza a csókot, majd aprót bólint.*
-Nekem tökéletesen megfelel, ami neked is. Őszintén szólva, mindig is vonzott a tenger.
*Megsimogatja a párjának az arcát, majd jelentőségteljesen hozzá teszi.*
-És valahogy mindig vissza találok hozzá, legalább is eddig mindig vissza találtam.
*Csodálattal hallgatja, ahogy a kalóz mesél neki, majd mikor az végez, ő is közbe szól.*
-Akkor lehet azt mondani, hogy ütős egy kalandban volt részetek?
*Torskelre kacsint, majd újabb kérdést tesz fel.*
-Ezek szerint az úr esetleg szereti a rumot?
*Viszonozza a csókot, majd aprót bólint.*
-Nekem tökéletesen megfelel, ami neked is. Őszintén szólva, mindig is vonzott a tenger.
*Megsimogatja a párjának az arcát, majd jelentőségteljesen hozzá teszi.*
-És valahogy mindig vissza találok hozzá, legalább is eddig mindig vissza találtam.
1136. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-21 14:18:29
Üzenet elküldve: 2020-01-21 14:18:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Szép remények - Reggel//
*A tenger felől érkező szél sós illatot hoz magával, ami eszébe juttatja azokat az időket, amit a tengeren töltött. Kedvese kérésére bele is kezd egy történetbe.*
- Egyszer egy nagy adag wegtoreni rumszállítmányra csaptunk le. Nem voltak tapasztalt hajósok, így könnyűszerrel elvettük a zsákmányt. Hadd ne mondjam, hogy hamar a nyakára lett lépve.*- mosolyodik el a férfi, miközben a Lakónegyeden sétálnak.*
- A kikötő tetszeni fog neked. Bár sajátos világ, a tenger látványa viszont varázslatos!*-mondja és egy csókot lehet a nő ajkaira.*
*A tenger felől érkező szél sós illatot hoz magával, ami eszébe juttatja azokat az időket, amit a tengeren töltött. Kedvese kérésére bele is kezd egy történetbe.*
- Egyszer egy nagy adag wegtoreni rumszállítmányra csaptunk le. Nem voltak tapasztalt hajósok, így könnyűszerrel elvettük a zsákmányt. Hadd ne mondjam, hogy hamar a nyakára lett lépve.*- mosolyodik el a férfi, miközben a Lakónegyeden sétálnak.*
- A kikötő tetszeni fog neked. Bár sajátos világ, a tenger látványa viszont varázslatos!*-mondja és egy csókot lehet a nő ajkaira.*
1135. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-19 18:44:53
Üzenet elküldve: 2020-01-19 18:44:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánykonyha építése//
* Az óriás tovább fejtegeti a kincses kérdést, amire Elgroon próbál megfelelő válaszokat adni.*
- Na igen nem árt ha vigyáz rá az illető. Az okosabbja nem rajzolja inkább a fejében tartja az egészet.* Miután megnógatta legalább összekapja magát Bubbo és nekilát dolgozni. Sajnos ez rövid életű munka, mert megzavarják őket. Szerencsére n a vezetőjük nem annyira bárdolatlan, mint amilyennek tűnik. Vagy csak éppen jó pillanatában sikerült elkapniuk. Ez most annyira nem is lényeges. A kezdeti fenyegetőzések ellenére a mérleg nyelve az építészek irányába mozdul el. Úgy tűnik a biztonságukat most egy pár hamvas mellnek és kerek popsinak köszönhetik. A legnagyobb meglepetés csak ezután éri a mestert. Ugyanis még rá is segítenek a további munkálataikra nyersanyagokkal.*
- Köszönjük uraknak a felajánlást. Azt hiszem mindnyájunknak előnyős lesz ez a megállapodás. ~ Nem hiszem, hogy lett volna más lehetőségünk. ~* Fut át fejében ez a gondolat, miközben válaszol Feledictnek. Azért belegondolva tényleg nem rossz üzlet ez, mert így az építőanyagok szinte a szomszédból érkeznek majd. Ezzel jelentősen felgyorsul az anyagok érkezési ideje. Sőt talán a szállítási költség is csökkenni fog a távolság miatt. Már csak abban reménykedik, hogy ezzel le is van tudva az egész és távozni is fognak a hívatlan vendégek.*
* Az óriás tovább fejtegeti a kincses kérdést, amire Elgroon próbál megfelelő válaszokat adni.*
- Na igen nem árt ha vigyáz rá az illető. Az okosabbja nem rajzolja inkább a fejében tartja az egészet.* Miután megnógatta legalább összekapja magát Bubbo és nekilát dolgozni. Sajnos ez rövid életű munka, mert megzavarják őket. Szerencsére n a vezetőjük nem annyira bárdolatlan, mint amilyennek tűnik. Vagy csak éppen jó pillanatában sikerült elkapniuk. Ez most annyira nem is lényeges. A kezdeti fenyegetőzések ellenére a mérleg nyelve az építészek irányába mozdul el. Úgy tűnik a biztonságukat most egy pár hamvas mellnek és kerek popsinak köszönhetik. A legnagyobb meglepetés csak ezután éri a mestert. Ugyanis még rá is segítenek a további munkálataikra nyersanyagokkal.*
- Köszönjük uraknak a felajánlást. Azt hiszem mindnyájunknak előnyős lesz ez a megállapodás. ~ Nem hiszem, hogy lett volna más lehetőségünk. ~* Fut át fejében ez a gondolat, miközben válaszol Feledictnek. Azért belegondolva tényleg nem rossz üzlet ez, mert így az építőanyagok szinte a szomszédból érkeznek majd. Ezzel jelentősen felgyorsul az anyagok érkezési ideje. Sőt talán a szállítási költség is csökkenni fog a távolság miatt. Már csak abban reménykedik, hogy ezzel le is van tudva az egész és távozni is fognak a hívatlan vendégek.*
1134. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-18 13:34:08
Üzenet elküldve: 2020-01-18 13:34:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánykonyha építése//
*Igazából arra gondolt, hogy a rejtekhelyet kifoszthatják, ha nincs elég közel és szem előtt, ám Elgroon magyarázata annyira leköti, hogy elfelejti a dolgot.*
- Akkó` nagyon kéne ám vigyázni arra a térképre.
*Most már azon gondolkodik, vajon mit kezdene vele, ha találna egy ilyet. Sajnos ilyesmi nem volt a földben. Elgroon nógatása, hogy dolgozni kellene, megakadályozza, hogy megfelelő állatot találjon a hasonlathoz, de azért elvigyorodik, mielőtt szót fogad.*
- Rendben, főnök!
*Nem érti ő megfelelően Feledict felemás mimikáját. Számára, amit az arcán lát, a derű jele, így ő is vigyorog, mint a tök. Persze csak addig, míg ki nem derül, milyen komoly rendfelügyelőkkel van dolga. Édesanyja mindig rendes gyereknek próbálta nevelni, aki tiszteli a törvényt és annak betartóit, így aztán rögtön igyekszik jól viselni magát. Úgy látja, nem a szigorúbb fajtával futott össze, még kedélyesen el is lehet beszélgetni, bár előttük azért nem hozná szóba a kalózok titkos kincses térképét. Meglepett arcot vág, mikor hallja, milyen veszélyes lett itt az élet, és a fejét csóválja.*
- Az baj. A jó melóst meg köll becsűni pedig. Meg senkinek se árt, nem értem én ezeket a dógokat. Mázli, hogy itt vannak.
*Bólint komolyan. Elgroon átveszi a szót, ő pedig elhallgat. A husángos megjegyzésére zavartan a háta mögé néz jobbról és balról is, miféle bulákról van szó, és egyáltalán hogy jönnek ide. De csak a fejét vakarja, port és apró rögöket sodorva ki a hajából. Majd később Elgroont megkérdezi róla, nem akar mindenki előtt butának tűnni. A társa megszokta már a kérdéseit, legalábbis többnyire türelmesen válaszolgat rájuk, és még sose nevette ki. Egyre inkább érzi a törődést és a jó szándékot a rendfelügyelők részéről. Egy kicsit megdöbben, mikor a Patkányokat említi Feledict, de a felajánlásra átértékeli ismereteit, és barátságos vigyorral, poros-maszatos lapátkezével meglöki Elgroon hátát, egy fél lépést tán taszajtva is rajta.*
- Látod, milyen rendes népek vannak itten, főnök? Nem értem, mér` mondták, hogy itt alávaló gazfickó mindenki. Biztos csak rosszul választottak nevet. Bár nekem nincs bajom vele, a patkány okos állat.
*Az ajánlatra nem érez jogot, sem felelősséget válaszolni, az a főnök dolga.*
*Igazából arra gondolt, hogy a rejtekhelyet kifoszthatják, ha nincs elég közel és szem előtt, ám Elgroon magyarázata annyira leköti, hogy elfelejti a dolgot.*
- Akkó` nagyon kéne ám vigyázni arra a térképre.
*Most már azon gondolkodik, vajon mit kezdene vele, ha találna egy ilyet. Sajnos ilyesmi nem volt a földben. Elgroon nógatása, hogy dolgozni kellene, megakadályozza, hogy megfelelő állatot találjon a hasonlathoz, de azért elvigyorodik, mielőtt szót fogad.*
- Rendben, főnök!
*Nem érti ő megfelelően Feledict felemás mimikáját. Számára, amit az arcán lát, a derű jele, így ő is vigyorog, mint a tök. Persze csak addig, míg ki nem derül, milyen komoly rendfelügyelőkkel van dolga. Édesanyja mindig rendes gyereknek próbálta nevelni, aki tiszteli a törvényt és annak betartóit, így aztán rögtön igyekszik jól viselni magát. Úgy látja, nem a szigorúbb fajtával futott össze, még kedélyesen el is lehet beszélgetni, bár előttük azért nem hozná szóba a kalózok titkos kincses térképét. Meglepett arcot vág, mikor hallja, milyen veszélyes lett itt az élet, és a fejét csóválja.*
- Az baj. A jó melóst meg köll becsűni pedig. Meg senkinek se árt, nem értem én ezeket a dógokat. Mázli, hogy itt vannak.
*Bólint komolyan. Elgroon átveszi a szót, ő pedig elhallgat. A husángos megjegyzésére zavartan a háta mögé néz jobbról és balról is, miféle bulákról van szó, és egyáltalán hogy jönnek ide. De csak a fejét vakarja, port és apró rögöket sodorva ki a hajából. Majd később Elgroont megkérdezi róla, nem akar mindenki előtt butának tűnni. A társa megszokta már a kérdéseit, legalábbis többnyire türelmesen válaszolgat rájuk, és még sose nevette ki. Egyre inkább érzi a törődést és a jó szándékot a rendfelügyelők részéről. Egy kicsit megdöbben, mikor a Patkányokat említi Feledict, de a felajánlásra átértékeli ismereteit, és barátságos vigyorral, poros-maszatos lapátkezével meglöki Elgroon hátát, egy fél lépést tán taszajtva is rajta.*
- Látod, milyen rendes népek vannak itten, főnök? Nem értem, mér` mondták, hogy itt alávaló gazfickó mindenki. Biztos csak rosszul választottak nevet. Bár nekem nincs bajom vele, a patkány okos állat.
*Az ajánlatra nem érez jogot, sem felelősséget válaszolni, az a főnök dolga.*
1133. hozzászólás ezen a helyszínen: Lakónegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-16 21:31:00
Üzenet elküldve: 2020-01-16 21:31:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 667
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 667
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
//Boszorkánykonyha építése//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Feledict nézi ahogy a jó munkás óriás szépen elékeveredik. Mikor őszintén elgondolkodik a romboló csapatokon akkor bizony elvigyorodik gonosz vigyorral fogadja a kézfogást, de egy gyors bemutatkozás után el is lép. Arcán a lenézés és a szórakoztatottság kiegyensúlyozott elegye csapódik ki.*
-Feledict, biztonsági személyzet.
*Kacsint az óriásra, majd a közben megérkező építészre néz, de még az óriáshoz intéz pár szót.*
-Sajnálatos módon nemrégiben megszaporodtak erre a csetepaték, rombolások. Gyakran munkások is eltűnnek...
*Ecseteli, ám nem is sokára Sellőház hallatán állát kezdi vakargatni inkább. Elgondolkodik. Mélyen, mert ő szokott ilyet is csinálni. Végül egyik husángosa fogalmazza meg gondolatait.*
-Főnök, azér' egy pár jó bula útjába nem állhatunk.
*Feledict homloka ráncokba borul, gondolatai még az időközben nyugalomba helyezett fegyverén kopogó ujjainál is gyorsabban cikáznak.*
-Nem fogunk, Bélontó, ne aggódj.
*Egy pillanatra Elgroonra siklik a tekintete, majd a terepet kezdi pásztázni.*
-Sőt!
*Böki ki hirtelen.*
-Toldjuk meg azt a védelmet némi építőanyaggal is. Látom híján vannak az urak.
*Széttárja karjait.*
-Biztosíthatom, hogy a Patkányok készlete a környék legjobbja. Ha onnan veszik az alapanyagot bizony mondom nem fog itt egy tégla sarka sem letörni, és a pince sem lesz tele mindenféle... Maradványokkal.
*Húzza össze szemét egy ajánlatot adva az építésznek, aki megbízói jó hírnevének is köszönheti ezt az ajánlatát a jól felvett viselkedésforma mellett.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Feledict nézi ahogy a jó munkás óriás szépen elékeveredik. Mikor őszintén elgondolkodik a romboló csapatokon akkor bizony elvigyorodik gonosz vigyorral fogadja a kézfogást, de egy gyors bemutatkozás után el is lép. Arcán a lenézés és a szórakoztatottság kiegyensúlyozott elegye csapódik ki.*
-Feledict, biztonsági személyzet.
*Kacsint az óriásra, majd a közben megérkező építészre néz, de még az óriáshoz intéz pár szót.*
-Sajnálatos módon nemrégiben megszaporodtak erre a csetepaték, rombolások. Gyakran munkások is eltűnnek...
*Ecseteli, ám nem is sokára Sellőház hallatán állát kezdi vakargatni inkább. Elgondolkodik. Mélyen, mert ő szokott ilyet is csinálni. Végül egyik husángosa fogalmazza meg gondolatait.*
-Főnök, azér' egy pár jó bula útjába nem állhatunk.
*Feledict homloka ráncokba borul, gondolatai még az időközben nyugalomba helyezett fegyverén kopogó ujjainál is gyorsabban cikáznak.*
-Nem fogunk, Bélontó, ne aggódj.
*Egy pillanatra Elgroonra siklik a tekintete, majd a terepet kezdi pásztázni.*
-Sőt!
*Böki ki hirtelen.*
-Toldjuk meg azt a védelmet némi építőanyaggal is. Látom híján vannak az urak.
*Széttárja karjait.*
-Biztosíthatom, hogy a Patkányok készlete a környék legjobbja. Ha onnan veszik az alapanyagot bizony mondom nem fog itt egy tégla sarka sem letörni, és a pince sem lesz tele mindenféle... Maradványokkal.
*Húzza össze szemét egy ajánlatot adva az építésznek, aki megbízói jó hírnevének is köszönheti ezt az ajánlatát a jól felvett viselkedésforma mellett.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1133-1152