Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 97 (1921. - 1940. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1940. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-31 18:27:31
Üzenet elküldve: 2021-01-31 18:27:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*A félvér azért őszintén reménykedik benne, hogy még képes lesz a saját lábán felbandukolni az emeletre. Eddig szerencsére mindig sikerült elkerülni, hogy hölgyhöz nem méltóan lealjasodjon, bár úgy tűnik a napokban igencsak feszegeti a határokat. Az elmúlt egy hatban tán többet ivott, mint egész eddigi élete során.*
-Ha nagyon nem menne majd elalszom itt.
*Tapicskol a vízben, mint valami virgonc kisgyerek.*
-Reggelre az összes bőr leázna rólam, de legalább nem fáznék.
*A jóleső sóhajokon felbuzdulva határozottan nyomkodja a görcsös nyakizmot. Finoman áttér a vállakra is, s kicsit a háton is megfuttatja kezeit.*
-Szívesen.
*Mosolyog kedvesen, s lép egyet hátra, mikor az italok megérkeznek. Talán fel sem tűnnének neki, hogy gondosan takaró habfelhői éppen messzire hullámoznak, ha nem kapná el a férfi pillantásait. Karjait nem túl sürgetve, de összefonja mellkasa előtt, amint elveszi a neki nyújtott pálinkát. Hátat is fordít közben a másiknak, csak válla felett pillant vissza rá.*
-Ejnye Drameiloten, már nem bír magával!
*Korholja nem túl nagy éllel, mosolyogva, mert már valahogy mindent mókásnak talál, közben mutatja az elfnek, hogy emeli poharát.*
-Arra, hogy ügyesebben tudja leplezni sóvárgását.
*Kuncog alattomosan majd gyorsan felhajtja az italát, hogy aztán az üres poharat lerakva almaborát vehesse magához.*
-Nem sokat van mostanság hölgyek társaságában, jól gondolom?
*A félvér azért őszintén reménykedik benne, hogy még képes lesz a saját lábán felbandukolni az emeletre. Eddig szerencsére mindig sikerült elkerülni, hogy hölgyhöz nem méltóan lealjasodjon, bár úgy tűnik a napokban igencsak feszegeti a határokat. Az elmúlt egy hatban tán többet ivott, mint egész eddigi élete során.*
-Ha nagyon nem menne majd elalszom itt.
*Tapicskol a vízben, mint valami virgonc kisgyerek.*
-Reggelre az összes bőr leázna rólam, de legalább nem fáznék.
*A jóleső sóhajokon felbuzdulva határozottan nyomkodja a görcsös nyakizmot. Finoman áttér a vállakra is, s kicsit a háton is megfuttatja kezeit.*
-Szívesen.
*Mosolyog kedvesen, s lép egyet hátra, mikor az italok megérkeznek. Talán fel sem tűnnének neki, hogy gondosan takaró habfelhői éppen messzire hullámoznak, ha nem kapná el a férfi pillantásait. Karjait nem túl sürgetve, de összefonja mellkasa előtt, amint elveszi a neki nyújtott pálinkát. Hátat is fordít közben a másiknak, csak válla felett pillant vissza rá.*
-Ejnye Drameiloten, már nem bír magával!
*Korholja nem túl nagy éllel, mosolyogva, mert már valahogy mindent mókásnak talál, közben mutatja az elfnek, hogy emeli poharát.*
-Arra, hogy ügyesebben tudja leplezni sóvárgását.
*Kuncog alattomosan majd gyorsan felhajtja az italát, hogy aztán az üres poharat lerakva almaborát vehesse magához.*
-Nem sokat van mostanság hölgyek társaságában, jól gondolom?
1939. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-31 17:30:07
Üzenet elküldve: 2021-01-31 17:30:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őstehetség. Jóstehetség?//
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi figyeli kicsit a másikat, hosszan emészti a kapott választ. Na persze nem a kikötői lehetőség gondolkodtatta el ennyire, nagyon is tisztában van vele, hogy mi történik odalent délen, az erkölcsi fertő fellegvárában, a bűn központjában. Nem ez érdekli őt annyira, hanem a másik, hosszan kifejtett vélemény nyilvánítás. Természetesen a motivációt sejti a háttérben meghúzódni, azt, hogy a nő miért is lett egy bűnszervezet tagja. *
- Így már mindent értek. A viszont látásra. * Tolja hátra a székét, és áll fel az asztaltól. Nagyot sóhajt miközben így tesz, mert rájött, hogy egy ilyen nővel nem tudna még a nagyobb jó érdekében sem elszórakozni. Be kell lássa, hogy vannak korlátok, amiket nem tud átlépni. ~ Arthenior, drága szerelmem, hogyan is csalhatnálak meg egy bűnözővel, még ha érted is teszem? ~ Suhan át a gondolat Rändoer fején. Amennyiben nem tartóztatják fel, úgy felhörpinti italának maradékát, rácsapja mind a kettő pálinkát, mert ezek után nem nézné jó szemmel, hogy Muelu igya meg, hiába szánta neki, majd távozik az ivóból. *
~ Édes drága Arthenior, hát megint kettesben töltjük az éjszakát. ~
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfi figyeli kicsit a másikat, hosszan emészti a kapott választ. Na persze nem a kikötői lehetőség gondolkodtatta el ennyire, nagyon is tisztában van vele, hogy mi történik odalent délen, az erkölcsi fertő fellegvárában, a bűn központjában. Nem ez érdekli őt annyira, hanem a másik, hosszan kifejtett vélemény nyilvánítás. Természetesen a motivációt sejti a háttérben meghúzódni, azt, hogy a nő miért is lett egy bűnszervezet tagja. *
- Így már mindent értek. A viszont látásra. * Tolja hátra a székét, és áll fel az asztaltól. Nagyot sóhajt miközben így tesz, mert rájött, hogy egy ilyen nővel nem tudna még a nagyobb jó érdekében sem elszórakozni. Be kell lássa, hogy vannak korlátok, amiket nem tud átlépni. ~ Arthenior, drága szerelmem, hogyan is csalhatnálak meg egy bűnözővel, még ha érted is teszem? ~ Suhan át a gondolat Rändoer fején. Amennyiben nem tartóztatják fel, úgy felhörpinti italának maradékát, rácsapja mind a kettő pálinkát, mert ezek után nem nézné jó szemmel, hogy Muelu igya meg, hiába szánta neki, majd távozik az ivóból. *
~ Édes drága Arthenior, hát megint kettesben töltjük az éjszakát. ~
1938. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-31 16:48:27
Üzenet elküldve: 2021-01-31 16:48:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* Bár Aly egy olyan helyről származik, ahol szépsége átlagos, Arthenior városában mindenképp élvonalbeli lánynak számít, legalábbis Drameiloten véleménye szerint. A megjegyzésre felnevet, és megcsóválja a fejét. *
- Biztosíthatom, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, amennyiben ez az esemény bekövetkezne, hogy segítségére legyek. * Mosolyog, bár tudja, hogy ereje csapnivaló, és valószínűleg inkább fizetne valakinek, aki felviszi Alymeidhát a szobájába, amit alighanem a férfi fizetne, ha így alakulna az este.
Kényelmesen elhelyezkedik, érzi, ahogy a nő nyomkodni kezdi, és elnyom egy kényelmes nyögést, ami méltatlan lenne hozzá. Teste viszont kicsit megfeszül az élvezettől, mielőtt lazítana rajta, és hagyná, hogy a lány kinyomkodja az álnok görcsöket. *
- Tökéletes. * Suttogja elég hangosan ahhoz, hogy a félvér is hallhassa, de hangosabban nem mer megszólalni, mert fél, hogy belenyögne. Szótlanul élvezi a masszázst inkább, amiből az zökkenti ki, amikor megérkezik az italuk. *
- Köszönöm, kedves. * Simít végig hálásan Alymeidha karján, és kinyúl az italok felé. Egyből meg is fordul, hogy átadhassa az egyik rövid italt, a mozdulattal kicsit felkavarva a vizet, és elsöpörve a testet eddig jótékonyan elfedő habokat. Csak egy pillanatra pillant oda, de mindent lát, amit látni szeretett volna az este folyamán, mielőtt zavartan elkapná a fejét. *
- Elnézését kérem. * Krákogja zavartan, és ügyetlenül nyújtja az egyik pálinkát a nő felé, remélve, hogy még így is elfogadja a meghívást. * Sajnos nekem is megártott az ital, azért nem tudtam magam kontrollálni. Mélységesen sajnálom.
* Szabadkozik, az italra kenve a történteket, és közben minden akaraterejére szüksége van, hogy ne pillantson ismét oda. *
* Bár Aly egy olyan helyről származik, ahol szépsége átlagos, Arthenior városában mindenképp élvonalbeli lánynak számít, legalábbis Drameiloten véleménye szerint. A megjegyzésre felnevet, és megcsóválja a fejét. *
- Biztosíthatom, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, amennyiben ez az esemény bekövetkezne, hogy segítségére legyek. * Mosolyog, bár tudja, hogy ereje csapnivaló, és valószínűleg inkább fizetne valakinek, aki felviszi Alymeidhát a szobájába, amit alighanem a férfi fizetne, ha így alakulna az este.
Kényelmesen elhelyezkedik, érzi, ahogy a nő nyomkodni kezdi, és elnyom egy kényelmes nyögést, ami méltatlan lenne hozzá. Teste viszont kicsit megfeszül az élvezettől, mielőtt lazítana rajta, és hagyná, hogy a lány kinyomkodja az álnok görcsöket. *
- Tökéletes. * Suttogja elég hangosan ahhoz, hogy a félvér is hallhassa, de hangosabban nem mer megszólalni, mert fél, hogy belenyögne. Szótlanul élvezi a masszázst inkább, amiből az zökkenti ki, amikor megérkezik az italuk. *
- Köszönöm, kedves. * Simít végig hálásan Alymeidha karján, és kinyúl az italok felé. Egyből meg is fordul, hogy átadhassa az egyik rövid italt, a mozdulattal kicsit felkavarva a vizet, és elsöpörve a testet eddig jótékonyan elfedő habokat. Csak egy pillanatra pillant oda, de mindent lát, amit látni szeretett volna az este folyamán, mielőtt zavartan elkapná a fejét. *
- Elnézését kérem. * Krákogja zavartan, és ügyetlenül nyújtja az egyik pálinkát a nő felé, remélve, hogy még így is elfogadja a meghívást. * Sajnos nekem is megártott az ital, azért nem tudtam magam kontrollálni. Mélységesen sajnálom.
* Szabadkozik, az italra kenve a történteket, és közben minden akaraterejére szüksége van, hogy ne pillantson ismét oda. *
1937. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-31 15:50:06
Üzenet elküldve: 2021-01-31 15:50:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Nem járt itt véletlenül egy fél-elf kobzos? Hosszú, fekete, egyenes szálú haj *magyarázza* - átható kék pillantás. Magas. Úgy ekkora *mutatja.* - Jó kiállású. Harminc körüli.
*Egyszer már érdeklődött korábban, de akkor épp más volt a pultban, úgyhogy kénytelen előadni az egész leírást, nem szorítkozhat a rövidebb verzióra.*
- Úgy volt, hogy hagy itt nekem egy levelet.
*Ahogy korábban, most is ugyanazt a lehangoló választ kapja.*
- Sejtettem *húzza el a száját.* - Bárdok. *Viszont ha már itt van, úgy dönt, megpróbálja hasznosan tölteni az időt. Van még pár aranya, de nem túl sok és máskor még nagyobb szükség lehet rájuk, így inkább abbahagyja a lapos erszény morzsolgatását és csak a pultra támaszkodik.*
- Nem hallott valamit Krultos kapitányról? *Kérdi csevegve, közben maga elé forgat egy ott hagyott üres kupát, mert csak úgy ücsörögni egy fogadóban, az elég furcsán veszi ki magát.* - Azt rebesgetik, meghalt *dobja be a csalit, hátha ráharap az öreg, de a csapláros csak sztoikus nyugalommal törölget tovább. Még az is lehet, hogy süket, mint a Csonkatorony harangozója. Lehet, de nem valószínű.* - Furcsállanám az ő múltjával, de egyszer mindenki felett megkongatják a harangot, nem igaz? A harangot! Tudja! *mondja egy kicsit hangosabban, hátha sikerül kizökkenteni az öreget a szelektív süketségből.*
- Azért kár volna érte *hümment.* - A gladiátorok feneke olyan kemény, hogy fát lehetne hasogatni rajta. *Ezt már inkább csak magának jegyzi meg és ehhez mérten jóízűen el is düdörög rajta. Az viszont elég nyilvánvaló, hogy a kocsmárosból nem mostanság fog megindulni a szóáradat. A vörös általában könnyen csalja ki a megfelelő emberekből a fecsegést, de ez azért korántsem működik mindig és mindenkinél. A rossz lábbal kelt, pofaszakállas fogadósnál ezúttal biztos nem, ebbe már beletörődött, de nem akaródzik kimenni. Visszataszítóan hideg és nyirkos az időjárás, amivel Yeza nagyjából annyira van kibékülve, mint egyszerű házi cirmos az úszással. Az ő egyetlen vastagabbnak mondható holmija egy passzentos, rövid kabátka. Igaz, hogy a gallérján és a mandzsettáján rókaprémmel szegett, de inkább őszi, mint téli viselet. Ellenben azzal a dús szőrmével borított köpennyel, ami a mellette álló szék támláján hever, látszólag teljesen gazdátlanul. Korai még az óra, gyakorlatilag ő az egyetlen betérő. Ha egy tegnap esti részeg hagyta itt, aligha hiányzik neki annyira, mint amekkora hasznát Yeza venné. Pár aranyból rá is igazíthatnák.
A konyhából némi csörömpölés és kisebb ribillió neszei hallatszanak, amire a kocsmáros borongós homlokára még sötétebb fellegek úsznak. Yeza persze nagylelkűen int neki.*
- Menjen csak, én megleszek *mondja, és valóban. A vörös elücsörög csendesen a kellemes melegben. Csak a kinti hidegtől még mindig gémberedett ujjacskáit túrja bele a gazdátlan köpeny prémjébe. Aztán oda is sandít a szeme sarkából. ~Most vagy soha, Yeza!~ súgja a hideg elleni végtelen ellenszenve, aztán szépen lecsusszan a székéről. Szinte kelleti magát az a meleg holmi, míg végül Yeza megadja magát. Egy jól irányzott mozdulattal már nyalábolja is fel a köpenyt és megindul vele a kijárat felé. Az utolsó pillanatban torpan meg vele és inkább felakasztja a bejáratnál lévő fogasok egyikére. Mert hát, az igaz, hogy szörnyen csendes még a fogadó, de ami azt illeti, körül se nézett rendesen.*
- Nem járt itt véletlenül egy fél-elf kobzos? Hosszú, fekete, egyenes szálú haj *magyarázza* - átható kék pillantás. Magas. Úgy ekkora *mutatja.* - Jó kiállású. Harminc körüli.
*Egyszer már érdeklődött korábban, de akkor épp más volt a pultban, úgyhogy kénytelen előadni az egész leírást, nem szorítkozhat a rövidebb verzióra.*
- Úgy volt, hogy hagy itt nekem egy levelet.
*Ahogy korábban, most is ugyanazt a lehangoló választ kapja.*
- Sejtettem *húzza el a száját.* - Bárdok. *Viszont ha már itt van, úgy dönt, megpróbálja hasznosan tölteni az időt. Van még pár aranya, de nem túl sok és máskor még nagyobb szükség lehet rájuk, így inkább abbahagyja a lapos erszény morzsolgatását és csak a pultra támaszkodik.*
- Nem hallott valamit Krultos kapitányról? *Kérdi csevegve, közben maga elé forgat egy ott hagyott üres kupát, mert csak úgy ücsörögni egy fogadóban, az elég furcsán veszi ki magát.* - Azt rebesgetik, meghalt *dobja be a csalit, hátha ráharap az öreg, de a csapláros csak sztoikus nyugalommal törölget tovább. Még az is lehet, hogy süket, mint a Csonkatorony harangozója. Lehet, de nem valószínű.* - Furcsállanám az ő múltjával, de egyszer mindenki felett megkongatják a harangot, nem igaz? A harangot! Tudja! *mondja egy kicsit hangosabban, hátha sikerül kizökkenteni az öreget a szelektív süketségből.*
- Azért kár volna érte *hümment.* - A gladiátorok feneke olyan kemény, hogy fát lehetne hasogatni rajta. *Ezt már inkább csak magának jegyzi meg és ehhez mérten jóízűen el is düdörög rajta. Az viszont elég nyilvánvaló, hogy a kocsmárosból nem mostanság fog megindulni a szóáradat. A vörös általában könnyen csalja ki a megfelelő emberekből a fecsegést, de ez azért korántsem működik mindig és mindenkinél. A rossz lábbal kelt, pofaszakállas fogadósnál ezúttal biztos nem, ebbe már beletörődött, de nem akaródzik kimenni. Visszataszítóan hideg és nyirkos az időjárás, amivel Yeza nagyjából annyira van kibékülve, mint egyszerű házi cirmos az úszással. Az ő egyetlen vastagabbnak mondható holmija egy passzentos, rövid kabátka. Igaz, hogy a gallérján és a mandzsettáján rókaprémmel szegett, de inkább őszi, mint téli viselet. Ellenben azzal a dús szőrmével borított köpennyel, ami a mellette álló szék támláján hever, látszólag teljesen gazdátlanul. Korai még az óra, gyakorlatilag ő az egyetlen betérő. Ha egy tegnap esti részeg hagyta itt, aligha hiányzik neki annyira, mint amekkora hasznát Yeza venné. Pár aranyból rá is igazíthatnák.
A konyhából némi csörömpölés és kisebb ribillió neszei hallatszanak, amire a kocsmáros borongós homlokára még sötétebb fellegek úsznak. Yeza persze nagylelkűen int neki.*
- Menjen csak, én megleszek *mondja, és valóban. A vörös elücsörög csendesen a kellemes melegben. Csak a kinti hidegtől még mindig gémberedett ujjacskáit túrja bele a gazdátlan köpeny prémjébe. Aztán oda is sandít a szeme sarkából. ~Most vagy soha, Yeza!~ súgja a hideg elleni végtelen ellenszenve, aztán szépen lecsusszan a székéről. Szinte kelleti magát az a meleg holmi, míg végül Yeza megadja magát. Egy jól irányzott mozdulattal már nyalábolja is fel a köpenyt és megindul vele a kijárat felé. Az utolsó pillanatban torpan meg vele és inkább felakasztja a bejáratnál lévő fogasok egyikére. Mert hát, az igaz, hogy szörnyen csendes még a fogadó, de ami azt illeti, körül se nézett rendesen.*
1936. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-30 23:56:44
Üzenet elküldve: 2021-01-30 23:56:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen egybeesés //
*Az saját ételéből már csak egy falat maradt, így azt hamar be is fejezi és a szalvétával gondosan megtörölgeti ajkait. Söréből nagyot kortyol, majd boldogan hátradőlve szemléli a történéseket. A beszélgetés hol rá, hol a fekete ruhásra terelődik. Még azt is sikerül elérniük, hogy le kerüljön a maszk a férfiról, ám azt sem sokáig.*
- Miféle biztonságban? Tán rád is vadásznak, hogy szükséges az arcodat takarni? *Kérdését teljesen jogosnak gondolja, hiszen mi oka lenne maszkot hordani, ha ő vadászik és nem rá vadásznak. Szemével oda-oda pillant a férfire, míg egy újabb korty ital csúszik le torkán. Valahogy nem érdekli, mit kezd majd a fekete ruhás ez után az este után, így az asztal alatt a lábával dobolva hallgat. Ellenben úgy néz ki Lanceln nem hagyja annyiban faggatását.*
- Mi ez, valami vallatás? *Hangzik fel csilingelő nevetése, ám szemeiben ez jókedv nem tükröződik vissza családja említésére. Barnáit kíváncsian húzza össze és kissé előrehajol székében. Sejtelmes félmosoly húzódik hibátlan arcára, apró gödröcskét mélyesztve a bőrébe. Egyik kezével pohara felé nyúl, elnyújtott mozdulattal emeli szájához és nedvesíti ajkait a világos nedűvel.*
- Egy fegyvert kívántam venni Wegtorenben, csak nem sikerül elintézni az üzletet sajnos. ~Továbbá, nem kötöm az orrodra, de a mihaszna anyámat kerestem.~ *Biggyeszti le ajkait pajkosan.* Ám nem nehéz messze menni az otthontól és a családtól, ha valakinek az nincsen, így én könnyű szívvel pakoltam fel és jutottam el idáig. Úgy gondolom Lanceln, ezt teljesen meg tudja érteni. *Nem érez semmiféle szomorúságot. A családja magának köszönheti a vesztét.*
- Az engem sokkal jobban érdekel, hogy a sör miért nem fogy a poharadból. *Fúrja szemeit a smaragd íriszekbe, miközben aprót pöccint a másik poharán.*
*Az saját ételéből már csak egy falat maradt, így azt hamar be is fejezi és a szalvétával gondosan megtörölgeti ajkait. Söréből nagyot kortyol, majd boldogan hátradőlve szemléli a történéseket. A beszélgetés hol rá, hol a fekete ruhásra terelődik. Még azt is sikerül elérniük, hogy le kerüljön a maszk a férfiról, ám azt sem sokáig.*
- Miféle biztonságban? Tán rád is vadásznak, hogy szükséges az arcodat takarni? *Kérdését teljesen jogosnak gondolja, hiszen mi oka lenne maszkot hordani, ha ő vadászik és nem rá vadásznak. Szemével oda-oda pillant a férfire, míg egy újabb korty ital csúszik le torkán. Valahogy nem érdekli, mit kezd majd a fekete ruhás ez után az este után, így az asztal alatt a lábával dobolva hallgat. Ellenben úgy néz ki Lanceln nem hagyja annyiban faggatását.*
- Mi ez, valami vallatás? *Hangzik fel csilingelő nevetése, ám szemeiben ez jókedv nem tükröződik vissza családja említésére. Barnáit kíváncsian húzza össze és kissé előrehajol székében. Sejtelmes félmosoly húzódik hibátlan arcára, apró gödröcskét mélyesztve a bőrébe. Egyik kezével pohara felé nyúl, elnyújtott mozdulattal emeli szájához és nedvesíti ajkait a világos nedűvel.*
- Egy fegyvert kívántam venni Wegtorenben, csak nem sikerül elintézni az üzletet sajnos. ~Továbbá, nem kötöm az orrodra, de a mihaszna anyámat kerestem.~ *Biggyeszti le ajkait pajkosan.* Ám nem nehéz messze menni az otthontól és a családtól, ha valakinek az nincsen, így én könnyű szívvel pakoltam fel és jutottam el idáig. Úgy gondolom Lanceln, ezt teljesen meg tudja érteni. *Nem érez semmiféle szomorúságot. A családja magának köszönheti a vesztét.*
- Az engem sokkal jobban érdekel, hogy a sör miért nem fogy a poharadból. *Fúrja szemeit a smaragd íriszekbe, miközben aprót pöccint a másik poharán.*
1935. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-30 18:37:38
Üzenet elküldve: 2021-01-30 18:37:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Aly egész életében átlagosnak gondolta magát. Olyan elfek között nőtt fel, ahol a lányok majd mind épp így néztek ki, mint ő, nem csoda hát, hogy túl sokszor nem nevezték szépnek, egészen újszerű számára tehát az élmény, nem is tud vele mit kezdeni.
A férfi beleegyezik az ivásba, amit mosollyal üdvözöl, ám hamar megszalad a szemöldöke, hallva, hogy bizony valami pálinka is előkerül, ez pedig semmi jót nem jelent. Ennél kevesebb is elég volt a Kikötőben, hogy elvessze az irányítást, kicsit tart tőle, hogy fog rá hatni a szesz.*
-Hát lehet mire végzünk majd vinnie kell.
*Neveti el magát majd érdeklődve hallgatja a félve felvetett kérést, s széles, kedves mosollyal felel.*
-Persze.
*Csak röviden szól, s lép is előre a közeledő elf felé, gondosan megfigyelve a megmutatott pontokat. Ujjai gyengéden simulnak a nyakra, s bár nem túl gyakorlott a masszázsban, finoman nyomkodni kezdi.*
-Így jó?
*Kérdez még, s ha esetleg arra kéri a másik, csinálja erősebben, úgy eleget is tesz neki. Nincs túl közel a hosszúéltűhöz, de ő nem tart akkora távolságot, mint az imént tette a férfi, elvégre bizonyos dolgok híján neki nem kell annyit aggódnia. Valamiért az jut eszébe, ha most szemben állnának egymással, milyen zavarba ejtően kevésnek tűnne a hely közöttük, de gyorsan ismét inkább a masszázsra kezd koncentrálni.*
-Valóban görcsös a nyaka.
*Jegyzi meg két mozdulat között majd a pohara után nyúl, iszik pár kortyot, s ha a másik még szeretné, lelkesen folytatja a műveletet.*
*Aly egész életében átlagosnak gondolta magát. Olyan elfek között nőtt fel, ahol a lányok majd mind épp így néztek ki, mint ő, nem csoda hát, hogy túl sokszor nem nevezték szépnek, egészen újszerű számára tehát az élmény, nem is tud vele mit kezdeni.
A férfi beleegyezik az ivásba, amit mosollyal üdvözöl, ám hamar megszalad a szemöldöke, hallva, hogy bizony valami pálinka is előkerül, ez pedig semmi jót nem jelent. Ennél kevesebb is elég volt a Kikötőben, hogy elvessze az irányítást, kicsit tart tőle, hogy fog rá hatni a szesz.*
-Hát lehet mire végzünk majd vinnie kell.
*Neveti el magát majd érdeklődve hallgatja a félve felvetett kérést, s széles, kedves mosollyal felel.*
-Persze.
*Csak röviden szól, s lép is előre a közeledő elf felé, gondosan megfigyelve a megmutatott pontokat. Ujjai gyengéden simulnak a nyakra, s bár nem túl gyakorlott a masszázsban, finoman nyomkodni kezdi.*
-Így jó?
*Kérdez még, s ha esetleg arra kéri a másik, csinálja erősebben, úgy eleget is tesz neki. Nincs túl közel a hosszúéltűhöz, de ő nem tart akkora távolságot, mint az imént tette a férfi, elvégre bizonyos dolgok híján neki nem kell annyit aggódnia. Valamiért az jut eszébe, ha most szemben állnának egymással, milyen zavarba ejtően kevésnek tűnne a hely közöttük, de gyorsan ismét inkább a masszázsra kezd koncentrálni.*
-Valóban görcsös a nyaka.
*Jegyzi meg két mozdulat között majd a pohara után nyúl, iszik pár kortyot, s ha a másik még szeretné, lelkesen folytatja a műveletet.*
1934. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-30 15:41:48
Üzenet elküldve: 2021-01-30 15:41:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sajtik egymás közt//
- Igazán sajnálatos. * Jegyzi meg, mert nem tudná elképzelni az életét igazán szerény körülmények között, ahogy Wymnternek kellett élnie odalent délen. Gyakran gondolkodott el azon, hogy kellene szolgálókat küldjön, akik segítik a húgát, de nem akarta, hogy kinézzék odalent, vagy ne engedjék be a segítségként küldött embereket. *
- Balról a harmadik, rendben. * Bólint a férfi, és megfogja Wymnter kezét, amennyiben engedi azt a nő. Felérve a kulcsért nyúl, és ha megkapja azt, akkor szélesre tárja az ajtót, előre engedve az egykor testvérének hitt lányt. Elcsodálkozik azon, hogy milyen régen találkoztak, és el is felejtette már, hogy mennyire gyermeteg tud lenni szíve választottja, de ez kicsit sem zavarja, ahogy a korábban elhangzott bácsi szó sem. Dram elég biztos benne, hogy idősebb, mint a Pegazus csaposa, de nem érzi, hogy neki szólna az illetlen jelző. *
- Na és miket tanultál? * Kezdeményez beszélgetést, ha beljebb kerülnek. Becsukja, sőt, be is zárja maguk mögött az ajtót, nehogy valami illetlenségen kapják őket kíváncsiskodó, vagy tolakodó szemek. *
- Én leírtam mindent, hogy velem mi történt, és azokat már át is adtam neked, szóval most te számolj be arról, hogy miként teltek a napjaid. * Ad magyarázatot az elhangzó kérdéshez. *
//Sajtik egymás közt//
- Igazán sajnálatos. * Jegyzi meg, mert nem tudná elképzelni az életét igazán szerény körülmények között, ahogy Wymnternek kellett élnie odalent délen. Gyakran gondolkodott el azon, hogy kellene szolgálókat küldjön, akik segítik a húgát, de nem akarta, hogy kinézzék odalent, vagy ne engedjék be a segítségként küldött embereket. *
- Balról a harmadik, rendben. * Bólint a férfi, és megfogja Wymnter kezét, amennyiben engedi azt a nő. Felérve a kulcsért nyúl, és ha megkapja azt, akkor szélesre tárja az ajtót, előre engedve az egykor testvérének hitt lányt. Elcsodálkozik azon, hogy milyen régen találkoztak, és el is felejtette már, hogy mennyire gyermeteg tud lenni szíve választottja, de ez kicsit sem zavarja, ahogy a korábban elhangzott bácsi szó sem. Dram elég biztos benne, hogy idősebb, mint a Pegazus csaposa, de nem érzi, hogy neki szólna az illetlen jelző. *
- Na és miket tanultál? * Kezdeményez beszélgetést, ha beljebb kerülnek. Becsukja, sőt, be is zárja maguk mögött az ajtót, nehogy valami illetlenségen kapják őket kíváncsiskodó, vagy tolakodó szemek. *
- Én leírtam mindent, hogy velem mi történt, és azokat már át is adtam neked, szóval most te számolj be arról, hogy miként teltek a napjaid. * Ad magyarázatot az elhangzó kérdéshez. *
1933. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-30 15:36:03
Üzenet elküldve: 2021-01-30 15:36:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* Zavartan iszogat, és bólogat a felvetésre, bár ő nem nevet, mert nem érzi úgy, hogy bármi kivetni, vagy nevetni való lenne abban, amit mondott. Bár a félvérnek nincs meg az a különleges kisugárzása, ami különösen karizmatikussá tenné, kinézetére egyetlen egészséges férfinak sem lehet panasza. *
- Rendben, igyunk meg még egyet. * Bólint végül, majd felteszi a kezét. * De akkor annak adjuk meg a módját, és én fizetem. * Jelenti ki, hangosan tapsolva kettőt, mire egy felszolgáló érkezik. Le is adja a rendelését, ami két Pálinka, az erre szánt 38 aranyat ismét felíratja
ezen kívül pedig kér még kettő Almabort is, ezzel 24 arany terheli meg számláját. *
- Ha már utolsó ital, akkor egy kicsit el is engedhetjük magunkat. Végtére is, ha jól sejtem, mindketten odafent tervezünk aludni. * Nevet fel, mert ő már biztos, hogy nem fog hazasétálni, ennyi italozás után, olyan cudar időben, ami odakint tombol. *
- Kicsit félve teszem fel a kérdést, hiszen nem akarok tolakodó lenni, vagy modortalan. * Szólal meg zavartan Drameiloten, és szemkontaktust vesz fel Alymeidhával, kicsit oldalra mozdulva, így magán tartva a figyelmet, és elterelve a félig teli poharakról, amit a felszolgáló kifelé visz. * Mondja csak kedves, lenne kedves viszonozni az előbbi masszázst? Úgy érzem, hogy megöl a nyakizmom a sok görnyedt olvasástól, már napok óta fáj minden mozdulat.
* Ujjával jelzi is, hogy melyik pontokra gondol, és ha a nőnek nincs ellenére, akkor közelebb sétálva meg is fordul, hogy háttal legyen neki, remélve, hogy hamarosan finom nyomkodást fog érezni a görcsbe állt izomrostokon. Persze az elutasítást is teljes mértékben elfogadja, és nem erőlteti a dolgot. *
* Zavartan iszogat, és bólogat a felvetésre, bár ő nem nevet, mert nem érzi úgy, hogy bármi kivetni, vagy nevetni való lenne abban, amit mondott. Bár a félvérnek nincs meg az a különleges kisugárzása, ami különösen karizmatikussá tenné, kinézetére egyetlen egészséges férfinak sem lehet panasza. *
- Rendben, igyunk meg még egyet. * Bólint végül, majd felteszi a kezét. * De akkor annak adjuk meg a módját, és én fizetem. * Jelenti ki, hangosan tapsolva kettőt, mire egy felszolgáló érkezik. Le is adja a rendelését, ami két Pálinka, az erre szánt 38 aranyat ismét felíratja
ezen kívül pedig kér még kettő Almabort is, ezzel 24 arany terheli meg számláját. *- Ha már utolsó ital, akkor egy kicsit el is engedhetjük magunkat. Végtére is, ha jól sejtem, mindketten odafent tervezünk aludni. * Nevet fel, mert ő már biztos, hogy nem fog hazasétálni, ennyi italozás után, olyan cudar időben, ami odakint tombol. *
- Kicsit félve teszem fel a kérdést, hiszen nem akarok tolakodó lenni, vagy modortalan. * Szólal meg zavartan Drameiloten, és szemkontaktust vesz fel Alymeidhával, kicsit oldalra mozdulva, így magán tartva a figyelmet, és elterelve a félig teli poharakról, amit a felszolgáló kifelé visz. * Mondja csak kedves, lenne kedves viszonozni az előbbi masszázst? Úgy érzem, hogy megöl a nyakizmom a sok görnyedt olvasástól, már napok óta fáj minden mozdulat.
* Ujjával jelzi is, hogy melyik pontokra gondol, és ha a nőnek nincs ellenére, akkor közelebb sétálva meg is fordul, hogy háttal legyen neki, remélve, hogy hamarosan finom nyomkodást fog érezni a görcsbe állt izomrostokon. Persze az elutasítást is teljes mértékben elfogadja, és nem erőlteti a dolgot. *
1932. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-30 08:23:11
Üzenet elküldve: 2021-01-30 08:23:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Éjféli Havazás//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Narlet meglepődötten látja, hogy a férfi mintha mondani szeretne valamit, pillanatokon belül, amikor ezt szóvá tenné a nő viszont, ismét lágy csókot lehelnek ajkára, így esélye sincs, még magában sem eltöprengeni a látottakon. Folyamatosan motoszkál a fejében egy gondolat, ami nem hagyja nyugodni, de nem mert engedni neki, fél, hogy ismét kihasználnák, így újból és újból elhessegetve a gondolatot adja át magát a végtelen élvezetnek, mikor a férfi tovább vetkőzteti, szinte türelmetlenül kapkod ruhája után, a lehető legtöbből kibújtatva magát is. Amikor az erős kézfej mellére simul, akaratlan előtör belőle egy halk nyögés, mintha csak most engedne ki minden eddigi feszültséget magából. Mély levegőt vesz és megemelkedik, hogy testével még jobban belesimulhasson az érintésbe, amikor pedig kapaszkodásra utasítják, széles mosollyal kap a férfi nyakába, emelkedés közben derekára kulcsolja lábait. Ruhájának szoknyája fenekén lóg, elöl viszont felgyűrődött, kettejük között szinte már tényleg nincs semmi. Lábai erősen kapaszkodnak, apró testét könnyen megtartja, így kezével esélye nyílik egy újabb csók közben beletúrni a férfi hajába, mély sóhaj tör fel tüdejéből, amikor melle a férfi mellkasához tapad. Kezével ezúttal saját lábai közé nyúl be, hogy onnan elérje a férfi nadrágkötőjét, de még mielőtt gyors babrálásba kezd, apró kezével masírozni kezdi a ruhán keresztül a fattyú férfiasságát. Fejét kissé hátradöntve figyeli az arcát, szemei összeszűkülnek, de mosolya nem vész el. Abban a pillanatban, hogy a másikon az élvezet halovány jeleit is felfedezi, rögtön elveszi kezét és meglazítja a nadrágot, hogy megszabadíthassa a főnyereményt börtönéből. Eztán kezeit ismét Nor'Deron nyaka köré fonja, hogy ő kényelmesen menekülhessen tovább a szövet okozta fogságból. Ha ez megtörténik, megvárja, míg a férfi újra tartja őt, ekkor Nalret is belekapaszkodik ruhájába és egyetlen hirtelen mozdulattal kibújtatja magát is feje irányából. Az éjkék anyag halkan ér földet, mintha csak az is sóhajtana a gyönyörtől, hiszen ekkor már csak egy-egy vékony alsó választhatja el kettejüket egymástól. Odalent tisztán érzi bőrén a főnyeremény keménységét, türelmetlenül várja a fattyú következő lépését, elégedetten és konokul mered annak gyönyörű szemeibe, a fel-fel törekvő érzések elhessegetése érdekében pedig átkarolja őt, először arcára, majd fülére, nyakára lehel lassú csókokat.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Narlet meglepődötten látja, hogy a férfi mintha mondani szeretne valamit, pillanatokon belül, amikor ezt szóvá tenné a nő viszont, ismét lágy csókot lehelnek ajkára, így esélye sincs, még magában sem eltöprengeni a látottakon. Folyamatosan motoszkál a fejében egy gondolat, ami nem hagyja nyugodni, de nem mert engedni neki, fél, hogy ismét kihasználnák, így újból és újból elhessegetve a gondolatot adja át magát a végtelen élvezetnek, mikor a férfi tovább vetkőzteti, szinte türelmetlenül kapkod ruhája után, a lehető legtöbből kibújtatva magát is. Amikor az erős kézfej mellére simul, akaratlan előtör belőle egy halk nyögés, mintha csak most engedne ki minden eddigi feszültséget magából. Mély levegőt vesz és megemelkedik, hogy testével még jobban belesimulhasson az érintésbe, amikor pedig kapaszkodásra utasítják, széles mosollyal kap a férfi nyakába, emelkedés közben derekára kulcsolja lábait. Ruhájának szoknyája fenekén lóg, elöl viszont felgyűrődött, kettejük között szinte már tényleg nincs semmi. Lábai erősen kapaszkodnak, apró testét könnyen megtartja, így kezével esélye nyílik egy újabb csók közben beletúrni a férfi hajába, mély sóhaj tör fel tüdejéből, amikor melle a férfi mellkasához tapad. Kezével ezúttal saját lábai közé nyúl be, hogy onnan elérje a férfi nadrágkötőjét, de még mielőtt gyors babrálásba kezd, apró kezével masírozni kezdi a ruhán keresztül a fattyú férfiasságát. Fejét kissé hátradöntve figyeli az arcát, szemei összeszűkülnek, de mosolya nem vész el. Abban a pillanatban, hogy a másikon az élvezet halovány jeleit is felfedezi, rögtön elveszi kezét és meglazítja a nadrágot, hogy megszabadíthassa a főnyereményt börtönéből. Eztán kezeit ismét Nor'Deron nyaka köré fonja, hogy ő kényelmesen menekülhessen tovább a szövet okozta fogságból. Ha ez megtörténik, megvárja, míg a férfi újra tartja őt, ekkor Nalret is belekapaszkodik ruhájába és egyetlen hirtelen mozdulattal kibújtatja magát is feje irányából. Az éjkék anyag halkan ér földet, mintha csak az is sóhajtana a gyönyörtől, hiszen ekkor már csak egy-egy vékony alsó választhatja el kettejüket egymástól. Odalent tisztán érzi bőrén a főnyeremény keménységét, türelmetlenül várja a fattyú következő lépését, elégedetten és konokul mered annak gyönyörű szemeibe, a fel-fel törekvő érzések elhessegetése érdekében pedig átkarolja őt, először arcára, majd fülére, nyakára lehel lassú csókokat.*
1931. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 22:21:39
Üzenet elküldve: 2021-01-29 22:21:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sajtik egymás közt//
* A kérdésre bólint büszkén *
- Ne aggódj, igazán szerény környezetben voltam, mint a többi toronylakó. Alig költöttem az aranyból - * jegyzi meg.Mellkasát ki is dülleszti, hogy milyen ügyes, okos, talpraesett lány ő, mennyire tehetséges a spórolásban, sőt, rejtve azzal is eldicsekszik mennyire beleilleszkedett a portnép közé, akik nem aranykanállal a szájukban születtek. A meglepetés, hogy ez számára nem is volt megterhelő, sőt, nehezebb, hogy vannak, akik származása miatt néha mégis feljebbvalónak tekintik, s ez igazán kellemetlen szituációkat tud néha eredményezni, pedig hányszor elmondta, hogy nem úrnő, s a nemesi titulusában sem biztos már egy kicsit sem.
A csók meglepi, ahogy a hirtelen jött izgatottság is. Néha el is feledkezik mennyire mohók tudnak lenni a férfiak. Haloványan elmosolyodik, s hamar odasiet a pulthoz, hogy ki tudjon venni tágas Szobát ma estére. Ha ezzel kész visszaindul ott hagyva a 15 aranyat.. Dram izgatottsága rá is ráragad, vigyorogva lóbálja meg a kulcsot, amit a fogadóstól kapott és megy fel a férfival. *
- Azt mondta a bácsi, hogy balról a harmadik szoba az - * mondja, felfelé a lépcsőn. *
//Sajtik egymás közt//
* A kérdésre bólint büszkén *
- Ne aggódj, igazán szerény környezetben voltam, mint a többi toronylakó. Alig költöttem az aranyból - * jegyzi meg.Mellkasát ki is dülleszti, hogy milyen ügyes, okos, talpraesett lány ő, mennyire tehetséges a spórolásban, sőt, rejtve azzal is eldicsekszik mennyire beleilleszkedett a portnép közé, akik nem aranykanállal a szájukban születtek. A meglepetés, hogy ez számára nem is volt megterhelő, sőt, nehezebb, hogy vannak, akik származása miatt néha mégis feljebbvalónak tekintik, s ez igazán kellemetlen szituációkat tud néha eredményezni, pedig hányszor elmondta, hogy nem úrnő, s a nemesi titulusában sem biztos már egy kicsit sem.
A csók meglepi, ahogy a hirtelen jött izgatottság is. Néha el is feledkezik mennyire mohók tudnak lenni a férfiak. Haloványan elmosolyodik, s hamar odasiet a pulthoz, hogy ki tudjon venni tágas Szobát ma estére. Ha ezzel kész visszaindul ott hagyva a 15 aranyat.
. Dram izgatottsága rá is ráragad, vigyorogva lóbálja meg a kulcsot, amit a fogadóstól kapott és megy fel a férfival. *- Azt mondta a bácsi, hogy balról a harmadik szoba az - * mondja, felfelé a lépcsőn. *
1930. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 22:15:43
Üzenet elküldve: 2021-01-29 22:15:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Véletlen egybeesés //
* Amint megjön az étel, hirtelen minden figyelem rá vetül, hisz mindenki a rejtélyes arcra kíváncsi. Egy kis habozás után ugyan, de eleget tesz a kéréseknek, és leveszi a maszkját. Mind a ketten megnézik egy kicsit, de mielőtt alaposabban elemezhetnék eszik meg iszik egy keveset, és már vissza is kerül az álca. *
- A maszk és ez az egész felszerelés arra van, hogy biztonságban érezhessem magamat. Ha csak hárman lennénk itt, még talán le is venném, de így semmiképpen. Maguk már elnyerték a bizalmamat, viszont a többi itt körülöttünk nem.
* Az arc felfedése után folytatódik tovább a lakoma, míg újabb beszélgetést nem indít Pihalves irányába, aki a kérdésére csak pár tőmondattal felel, és gyorsan próbálja lerázni a dolgot. *
- Szóval Wegtorenből jött. Rendkívül érdekes.
~ Pont mint ahonnan én is érkeztem, kezdenek végre összeállni a dolgok. ~
* Miután megszabadult a kérdéstől, ismét Zran kerül a középpontba, aki csak megdicséri az étel minőségét. Már Morro is ismét harapna egy nagyot, mikor ő is kap egy kérdést. *
- Ezt még magam sem tudom biztosra. Valószínűleg továbbra is Morro nyomában leszek. Lehet, hogy még körbekérdezősködök a városban, vagy folytatom az utamat. Kétlem, hogy maga is csatlakozni akarna, úgyhogy valószínűleg az úti tervemet sem kell megosztanom. Ha viszont mégis szeretne felcsapni mellém szárnysegédnek, akkor csak szóljon.
* A sötét maszk ismét lekerül az arcról beszéd közben, és mikor végez egy kegyetlen mosolyt mutat Zrannak mielőtt ismét belefogna az evésbe. Hosszan folytatódik még ez az adom kapok kérdezősködés a társaságban, míg az étel nagy része már eltűnik az asztalról, viszont mielőtt ez megtörténne, Morro ismét egy jól megfontolt kérdést tesz fel Pihalvesnek. *
- Lehet, hogy igaza van, nem jó ha valaki mindent felfed már a legelején, úgy gyorsan elfogy a téma. Viszont ha nem zavarja, van még pár dolog amire kíváncsi lettem. Remélem ezeket még meg tudná válaszolni. Mondjuk azért cserébe, hogy ön is kikérdezett még a Meredélynél. Csak annyi érdekelne, hogy mi dolga volt Wegtorenben és amikor végzett ott, miért utazott még tovább? Általában az emberek nem mennek ilyen messze az otthonuktól csak kalandvágyból. Meg az is elég érdekes, hogy teljesen egyedül érkezett. Nem voltak otthon barátai, vagy családja, akik magával jöttek volna, vagy akiket hiányolna?
* Miközben így tudakolózik ismét megszabadul a maszktól, hogy fenntartsa az ivás látszatát. Viszont most nem veszi egyből vissza azt, hanem megvárja míg a lány választ ad neki. *
* Amint megjön az étel, hirtelen minden figyelem rá vetül, hisz mindenki a rejtélyes arcra kíváncsi. Egy kis habozás után ugyan, de eleget tesz a kéréseknek, és leveszi a maszkját. Mind a ketten megnézik egy kicsit, de mielőtt alaposabban elemezhetnék eszik meg iszik egy keveset, és már vissza is kerül az álca. *
- A maszk és ez az egész felszerelés arra van, hogy biztonságban érezhessem magamat. Ha csak hárman lennénk itt, még talán le is venném, de így semmiképpen. Maguk már elnyerték a bizalmamat, viszont a többi itt körülöttünk nem.
* Az arc felfedése után folytatódik tovább a lakoma, míg újabb beszélgetést nem indít Pihalves irányába, aki a kérdésére csak pár tőmondattal felel, és gyorsan próbálja lerázni a dolgot. *
- Szóval Wegtorenből jött. Rendkívül érdekes.
~ Pont mint ahonnan én is érkeztem, kezdenek végre összeállni a dolgok. ~
* Miután megszabadult a kérdéstől, ismét Zran kerül a középpontba, aki csak megdicséri az étel minőségét. Már Morro is ismét harapna egy nagyot, mikor ő is kap egy kérdést. *
- Ezt még magam sem tudom biztosra. Valószínűleg továbbra is Morro nyomában leszek. Lehet, hogy még körbekérdezősködök a városban, vagy folytatom az utamat. Kétlem, hogy maga is csatlakozni akarna, úgyhogy valószínűleg az úti tervemet sem kell megosztanom. Ha viszont mégis szeretne felcsapni mellém szárnysegédnek, akkor csak szóljon.
* A sötét maszk ismét lekerül az arcról beszéd közben, és mikor végez egy kegyetlen mosolyt mutat Zrannak mielőtt ismét belefogna az evésbe. Hosszan folytatódik még ez az adom kapok kérdezősködés a társaságban, míg az étel nagy része már eltűnik az asztalról, viszont mielőtt ez megtörténne, Morro ismét egy jól megfontolt kérdést tesz fel Pihalvesnek. *
- Lehet, hogy igaza van, nem jó ha valaki mindent felfed már a legelején, úgy gyorsan elfogy a téma. Viszont ha nem zavarja, van még pár dolog amire kíváncsi lettem. Remélem ezeket még meg tudná válaszolni. Mondjuk azért cserébe, hogy ön is kikérdezett még a Meredélynél. Csak annyi érdekelne, hogy mi dolga volt Wegtorenben és amikor végzett ott, miért utazott még tovább? Általában az emberek nem mennek ilyen messze az otthonuktól csak kalandvágyból. Meg az is elég érdekes, hogy teljesen egyedül érkezett. Nem voltak otthon barátai, vagy családja, akik magával jöttek volna, vagy akiket hiányolna?
* Miközben így tudakolózik ismét megszabadul a maszktól, hogy fenntartsa az ivás látszatát. Viszont most nem veszi egyből vissza azt, hanem megvárja míg a lány választ ad neki. *
1929. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 21:15:09
Üzenet elküldve: 2021-01-29 21:15:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Alymeidha, bár nehezen mondhatná rá az ember, hogy férfiügyekben tapasztalt leányzó, azért természetesen annyira még nem ostoba, hogy ne vegye észre, mi is folyik itt. Arra gondol, végtére is, mire számított, mikor beleegyezett a közös fürdőzésbe? Valószínűleg azt hitte, ha ő képes úgy itt lenni a férfival úgy, hogy nem kerítik hatalmába az illetlen gondolatok, akkor talán ez a másik számára is épp ugyanolyan egyszerű. Utólag már belátja, mennyire naiv is volt, de ilyenkor ugye már könnyű okosnak lenni. Rendkívül előzékeny módon próbál hát úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, bár a torokköszörülés és a zavart kortyolgatás nem kerüli el a figyelmét. Valamiért mókásnak találja a helyzetet, -talán a bornak köszönhetően- igyekszik hát elfojtani egy mosolyt. Olyannyira jól szórakozik, úgy dönt talán egy ital mégiscsak belefér.*
-A szépségem?
*Na ezen már mégiscsak kénytelen kacagni, persze nem a férfit neveti ki, hanem csak az egész abszurd helyzetet.*
-Dehogy fog bolondot csinálni magából!
*Legyint, mert valóban azt gondolja, hogy úriember tud maradni a másik. Eddig is az volt, nem érti, miért lenne ez másképp.*
-Hogy lássa, nem menekülök maga elől, egy utolsó valamit még megihatunk.
*Mosolya most őszinte, megnyugtató, valamiért azt érzi most erre van szüksége a hosszúéltűnek ahhoz, hogy lehiggadjon, de persze könnyen lehet, hogy téved. A fattyúnak továbbra sincsenek hátsó szándékai, mindössze szeretné, hogy jótevője kellemesen érezze magát.*
-Persze csak, ha nincs ellenére.
A hozzászólás írója (Alymeidha Rosaeryth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.29 21:15:33
*Alymeidha, bár nehezen mondhatná rá az ember, hogy férfiügyekben tapasztalt leányzó, azért természetesen annyira még nem ostoba, hogy ne vegye észre, mi is folyik itt. Arra gondol, végtére is, mire számított, mikor beleegyezett a közös fürdőzésbe? Valószínűleg azt hitte, ha ő képes úgy itt lenni a férfival úgy, hogy nem kerítik hatalmába az illetlen gondolatok, akkor talán ez a másik számára is épp ugyanolyan egyszerű. Utólag már belátja, mennyire naiv is volt, de ilyenkor ugye már könnyű okosnak lenni. Rendkívül előzékeny módon próbál hát úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, bár a torokköszörülés és a zavart kortyolgatás nem kerüli el a figyelmét. Valamiért mókásnak találja a helyzetet, -talán a bornak köszönhetően- igyekszik hát elfojtani egy mosolyt. Olyannyira jól szórakozik, úgy dönt talán egy ital mégiscsak belefér.*
-A szépségem?
*Na ezen már mégiscsak kénytelen kacagni, persze nem a férfit neveti ki, hanem csak az egész abszurd helyzetet.*
-Dehogy fog bolondot csinálni magából!
*Legyint, mert valóban azt gondolja, hogy úriember tud maradni a másik. Eddig is az volt, nem érti, miért lenne ez másképp.*
-Hogy lássa, nem menekülök maga elől, egy utolsó valamit még megihatunk.
*Mosolya most őszinte, megnyugtató, valamiért azt érzi most erre van szüksége a hosszúéltűnek ahhoz, hogy lehiggadjon, de persze könnyen lehet, hogy téved. A fattyúnak továbbra sincsenek hátsó szándékai, mindössze szeretné, hogy jótevője kellemesen érezze magát.*
-Persze csak, ha nincs ellenére.
A hozzászólás írója (Alymeidha Rosaeryth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.29 21:15:33
1928. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 20:40:26
Üzenet elküldve: 2021-01-29 20:40:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
* Visszatértek hát az asztalhoz. Neki is kezdenének enni, de úgy tűnik mindenki nagyon kíváncsi már az elf férfi arcára. Zran is azt figyeli meg Pihácska is tesz megjegyzést rá. Morro ragaszkodik felszereléséhez, de ez inkább csak kéretésnek hangzik. Bárhogy is legyen végül csak lekapja azt az álarcot. Egy fiatal borostás arc tűnik elő. A korát azt ugyan meg nem tudná mondani, hiszen ezek az elfek jóval több évet éltek, mint amennyi látszik rajtuk. Emberi mércével olyan húszas éveiben járó lehet. Egy olyan jó huszonöt éves ember nagyjából egy ötven éves elffel ér fel. Nem is ez a lényeg, hanem, hogy eszik egy falatott, amit egy korty sörrel öblít le, és ezután vissza is teszi a maszkját.*
- Nem is csodálkozom. Csak tudnám mi értelme van annak, hogy visszateszed azt a maszkot.* Számára ez érthetetlen. Nem túlságosan szentel több figyelmet Lancelnre, szóval felőle játszhatja, hogy eszik meg iszik.*
- Én mondtam, hogy itt jó az étel.* Feleli azért, mert csak ő hozta ide őket, bár már jártak itt, de ez mellékes. Bölcsen Pihalvesre tereli a témát a fejvadász.*
- Hát ezzel egyedül van, mert én már beszélgettem vele erről, csak valaki megzavart.* Ezt jól esik az orra alá dörgölnie az elfnek, hiszen már ő tudja, hogy Wegtorenből jött el idáig a kis szöszi. Viszont azért most is teljes figyelmét neki szenteli és úgy hallgatja azt a kevés információt újra.*
~ Az hiányzik, hogy ezzel az alakkal még egyszer keljen találkoznom. Nekem elég volt belőle ennyi is. Sőt még sok is. ~* Belekortyol italába miközben azokat a formás lábacskákat stíröli. Igazán csábítóan néz ki, ahogy így kifordulva üldögél. Ez a vidámság, ami a lányból árad igazán elbűvölő, na meg az, amikor a haját dobálja. A rövid összefoglaló után megint rá terelődik a szó.*
- Príma! Ez a kolbász ~ is ~ remek!* Harap is belőle megint egyet és tovább passzolja gyűlölt asztaltársaságának a szót.*
- Na és most mit fog csinálni kedves Lanceln? * A nevét jócskán elnyújtja.* Most, hogy látta a várost elkezdi máshol keresgélni azt a rejtélyes alkot? Hogy is hívják?* Pislog rá ártatlanul, de több rejtőzik a kérdése mögött. Próbálgatja a hazugot egy kicsit.*
* Visszatértek hát az asztalhoz. Neki is kezdenének enni, de úgy tűnik mindenki nagyon kíváncsi már az elf férfi arcára. Zran is azt figyeli meg Pihácska is tesz megjegyzést rá. Morro ragaszkodik felszereléséhez, de ez inkább csak kéretésnek hangzik. Bárhogy is legyen végül csak lekapja azt az álarcot. Egy fiatal borostás arc tűnik elő. A korát azt ugyan meg nem tudná mondani, hiszen ezek az elfek jóval több évet éltek, mint amennyi látszik rajtuk. Emberi mércével olyan húszas éveiben járó lehet. Egy olyan jó huszonöt éves ember nagyjából egy ötven éves elffel ér fel. Nem is ez a lényeg, hanem, hogy eszik egy falatott, amit egy korty sörrel öblít le, és ezután vissza is teszi a maszkját.*
- Nem is csodálkozom. Csak tudnám mi értelme van annak, hogy visszateszed azt a maszkot.* Számára ez érthetetlen. Nem túlságosan szentel több figyelmet Lancelnre, szóval felőle játszhatja, hogy eszik meg iszik.*
- Én mondtam, hogy itt jó az étel.* Feleli azért, mert csak ő hozta ide őket, bár már jártak itt, de ez mellékes. Bölcsen Pihalvesre tereli a témát a fejvadász.*
- Hát ezzel egyedül van, mert én már beszélgettem vele erről, csak valaki megzavart.* Ezt jól esik az orra alá dörgölnie az elfnek, hiszen már ő tudja, hogy Wegtorenből jött el idáig a kis szöszi. Viszont azért most is teljes figyelmét neki szenteli és úgy hallgatja azt a kevés információt újra.*
~ Az hiányzik, hogy ezzel az alakkal még egyszer keljen találkoznom. Nekem elég volt belőle ennyi is. Sőt még sok is. ~* Belekortyol italába miközben azokat a formás lábacskákat stíröli. Igazán csábítóan néz ki, ahogy így kifordulva üldögél. Ez a vidámság, ami a lányból árad igazán elbűvölő, na meg az, amikor a haját dobálja. A rövid összefoglaló után megint rá terelődik a szó.*
- Príma! Ez a kolbász ~ is ~ remek!* Harap is belőle megint egyet és tovább passzolja gyűlölt asztaltársaságának a szót.*
- Na és most mit fog csinálni kedves Lanceln? * A nevét jócskán elnyújtja.* Most, hogy látta a várost elkezdi máshol keresgélni azt a rejtélyes alkot? Hogy is hívják?* Pislog rá ártatlanul, de több rejtőzik a kérdése mögött. Próbálgatja a hazugot egy kicsit.*
1927. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 17:54:18
Üzenet elküldve: 2021-01-29 17:54:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* Dramnak nehéz tartania magát, amikor a lány sóhajtozni kezd kezének munkálkodása nyomán, de mint minden igazi úriember, úgy neki is sikerül. Na persze amikor végez, és Alymeidha megtapogatja a kezét, hogy előre hajoljon az almaborért, akkor érezhet valamit hozzá érni hátul, de Dram igyekszik nem tulajdonítani neki túl sok jelentőséget. Pedig kemény, és semmivel össze nem téveszthető dolog ért a félvér alfeléhez, miközben a férfi kezei még a nyakán voltak. A vízgőz melege mindkettőjüknek segítségére van, csak a férfi egészen más okból örül neki, hogy vöröslő arcát legitimálja a meleg. Torkát köszörülve nyúl a borért, és iszik gyorsan zavarában. Leginkább azért, mert így, hogy hozzá ért, csak még jobban kívánja a nőt. És még szándékosságról sem lehet szó, tényleg csak véletlenül akadt hozzá. A szavakat hallva kénytelen bólintani. *
- Azt hiszem, az lenne a legjobb. * Jegyzi meg, és elgondolkodik. * Attól félek, hogy engem is kezd megrészegíteni az ital, és kegyed szépsége. A kettő együtt pedig már kezd túl sok lenni ahhoz, hogy tartani tudjam magam. Attól félek, ha tovább innánk, akkor bolondot csinálnék magamból, azt pedig nem hiszem, hogy bármelyikünk is szívesen nézné. * Neveti el magát, szándékosan próbálva Alymeidha vidám, és szinte már gyermeteg viselkedésére alapozva kelteni fel az érdeklődését. Talán szívesen látná a részeg Drameilotent, és ehhez még ő is hajlandó lenne tovább inni. Utána pedig ki tudja, hogy hol kötnének ki. Kérdőn pillant a másikra, hogy szeretne-e hozzá fűzni valamit a témához, közben pedig látványosan egy az eddigieknél jóval nagyobb kortyot iszik ki a poharából. A másik, még félig telit Alymeidha nem láthatja, mert Dram úgy helyezkedik, hogy a háta mögött legyen. *
* Dramnak nehéz tartania magát, amikor a lány sóhajtozni kezd kezének munkálkodása nyomán, de mint minden igazi úriember, úgy neki is sikerül. Na persze amikor végez, és Alymeidha megtapogatja a kezét, hogy előre hajoljon az almaborért, akkor érezhet valamit hozzá érni hátul, de Dram igyekszik nem tulajdonítani neki túl sok jelentőséget. Pedig kemény, és semmivel össze nem téveszthető dolog ért a félvér alfeléhez, miközben a férfi kezei még a nyakán voltak. A vízgőz melege mindkettőjüknek segítségére van, csak a férfi egészen más okból örül neki, hogy vöröslő arcát legitimálja a meleg. Torkát köszörülve nyúl a borért, és iszik gyorsan zavarában. Leginkább azért, mert így, hogy hozzá ért, csak még jobban kívánja a nőt. És még szándékosságról sem lehet szó, tényleg csak véletlenül akadt hozzá. A szavakat hallva kénytelen bólintani. *
- Azt hiszem, az lenne a legjobb. * Jegyzi meg, és elgondolkodik. * Attól félek, hogy engem is kezd megrészegíteni az ital, és kegyed szépsége. A kettő együtt pedig már kezd túl sok lenni ahhoz, hogy tartani tudjam magam. Attól félek, ha tovább innánk, akkor bolondot csinálnék magamból, azt pedig nem hiszem, hogy bármelyikünk is szívesen nézné. * Neveti el magát, szándékosan próbálva Alymeidha vidám, és szinte már gyermeteg viselkedésére alapozva kelteni fel az érdeklődését. Talán szívesen látná a részeg Drameilotent, és ehhez még ő is hajlandó lenne tovább inni. Utána pedig ki tudja, hogy hol kötnének ki. Kérdőn pillant a másikra, hogy szeretne-e hozzá fűzni valamit a témához, közben pedig látványosan egy az eddigieknél jóval nagyobb kortyot iszik ki a poharából. A másik, még félig telit Alymeidha nem láthatja, mert Dram úgy helyezkedik, hogy a háta mögött legyen. *
1926. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 15:35:07
Üzenet elküldve: 2021-01-29 15:35:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Bizony Alymeidha érzi, hogy egy hangyányit már sikerült becsiccsentenie. Szerencsére a forró víz gőzétől már sokkal hamarabb kipirult, így talán nem annyira feltűnőek a nyíló borvirágok, de a mókás kedv már szembetűnőbb lehet a másik számára. Ez lehet az oka annak is, hogy nem ellenkezik, mikor az elf felajánlja a masszázst, bár megfordul a fejében, hogy talán mégiscsak illendő lenne elutasítania.*
-Azt megköszönném.
*Húzza hálás mosolyra száját, végül is arra jut, a férfi ígéretet tett arról, hogy nincsenek hátsó szándékai, a fattyú pedig - bár a halovány kétkedés ott motoszkál valahol a gondolatai között- még mindig szeretne neki hinni. Jóleső sóhaj szakad fel belőle, mikor a kezek a vállait kezdik nyomkodni. A hosszúfülű szerencsére megtartja a tisztes távolságot, így egyelőre csak némán élvezi, ahogy az izmai lassacskán ellazulnak. Még egy kicsit a konspirálásról is megfeledkezik, azon gondolkodik milyen jót fog aludni odafent egy puha ágyban. Mielőtt azonban teljesen megfeledkezne magáról, barátságosan megtapogatja a férfi kezét, s halkan elrebeg egy köszönömöt, aztán az időközben megérkezett almaborért nyúl immár elhúzódva.*
-Hát ha valóban ilyen jóban van a báró a tharg kisasszonnyal, akkor tényleg gyanús a történet.
*Jegyzi meg elgondolkodóan kortyolva majd derűsen hozzáteszi*
-Pedig az embernek fürdés közben mindig nagyon mély gondolatai szoktak lenni. Biztosra veszem a legtöbb tudós is épp a hátsóját áztatta, mikor a világ hatalmas rejtélyeire kereste a megfejtést.
*Nedves haját halkan kuncogva előre söpri, a homlokára tapadt tincseket szépen kiigazgatja az arcából.*
-Be kell ismernem Kedves, hogy egy kicsit már a fejembe szállt az ital. Lehet ezután nem ártana lassan nyugovóra térni.
*Rázza meg poharat látványosan mielőtt beleinna*
*Bizony Alymeidha érzi, hogy egy hangyányit már sikerült becsiccsentenie. Szerencsére a forró víz gőzétől már sokkal hamarabb kipirult, így talán nem annyira feltűnőek a nyíló borvirágok, de a mókás kedv már szembetűnőbb lehet a másik számára. Ez lehet az oka annak is, hogy nem ellenkezik, mikor az elf felajánlja a masszázst, bár megfordul a fejében, hogy talán mégiscsak illendő lenne elutasítania.*
-Azt megköszönném.
*Húzza hálás mosolyra száját, végül is arra jut, a férfi ígéretet tett arról, hogy nincsenek hátsó szándékai, a fattyú pedig - bár a halovány kétkedés ott motoszkál valahol a gondolatai között- még mindig szeretne neki hinni. Jóleső sóhaj szakad fel belőle, mikor a kezek a vállait kezdik nyomkodni. A hosszúfülű szerencsére megtartja a tisztes távolságot, így egyelőre csak némán élvezi, ahogy az izmai lassacskán ellazulnak. Még egy kicsit a konspirálásról is megfeledkezik, azon gondolkodik milyen jót fog aludni odafent egy puha ágyban. Mielőtt azonban teljesen megfeledkezne magáról, barátságosan megtapogatja a férfi kezét, s halkan elrebeg egy köszönömöt, aztán az időközben megérkezett almaborért nyúl immár elhúzódva.*
-Hát ha valóban ilyen jóban van a báró a tharg kisasszonnyal, akkor tényleg gyanús a történet.
*Jegyzi meg elgondolkodóan kortyolva majd derűsen hozzáteszi*
-Pedig az embernek fürdés közben mindig nagyon mély gondolatai szoktak lenni. Biztosra veszem a legtöbb tudós is épp a hátsóját áztatta, mikor a világ hatalmas rejtélyeire kereste a megfejtést.
*Nedves haját halkan kuncogva előre söpri, a homlokára tapadt tincseket szépen kiigazgatja az arcából.*
-Be kell ismernem Kedves, hogy egy kicsit már a fejembe szállt az ital. Lehet ezután nem ártana lassan nyugovóra térni.
*Rázza meg poharat látványosan mielőtt beleinna*
1925. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 15:11:10
Üzenet elküldve: 2021-01-29 15:11:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen egybeesés //
*A friss sörrel és kolbásszal térnek vissza az asztalhoz Zrannal. Az ínycsiklandó illatok újból felébresztik gyomrát és már alig várja, hogy beleharapjon a finomságba.*
- Jó étvágyat. *Ám mielőtt beleharapna a kapott étekbe, felteszi a maszkosnak a kérdést, mert már egy ideje piszkálja a fantáziáját. Kíváncsi milyen lehet a maszk alatt az ismeretlen.*
- Nem kell megválni tőlük, de azért a maszk kényelmetlen lehet evésnél. *Céloz az imént megérkezett kolbászra. Székében hátra dőlve, szinte pislogás nélkül figyeli, ahogy a férfi egy laza mozdulattal megválik az arcát takaró maszktól, harap egyet az ételből és iszik egy korty sört. Egy borostás arc tárul szemük elé. Valami ilyesmit képzelt el a hangja hallatán. Csinos kobakját hitetlenkedve rázza meg egy keveset, mikor hirtelen újból eltűnik szeme elől az új arc, ami maszk fedésébe kerül. Elkalandozó tincseit hegyes füle mögé tűri majd a sörért nyúl és nagyot kortyol.*
- Természetesen. *Csilingel fel derűs kacaja. Kissé kifordul asztaltól Zran felé, majd lábát keresztbe veti a másikon, így helyezve kényelembe magát. Harap egyet majd leöblít, miközben átgondolja válaszát. Nem kívánja életének minden egyes részletét elárulni, végül is semmit nem számít most. A fekete ruhás akármennyire is kíváncsi ezt most nem kaphat teljeskörű választ a kérdésére.*
- Bár nem illik már az első találkozáson lerántani a leplet mindenről, hagyni kell valamit a következőre is. *Koppint egy huncut mosollyal az asztalra.*
- Most éppen Wegtorenből érkeztem. Volt ott pár elintézni valóm. Aztán csak úgy útnak indultam kalandokat keresve és itt kötöttem ki ebben a fogadóban. *Feleli végül, kellő nyugodtsággal a hangjában.* - Az én életem sajnos nem olyan izgalmas, mint a mi fejvadászunké. *Vonja meg a vállát a csacsogás közben és újból kortyol a világos nedűből.*
- Na és Zran. Neked hogy ízlik? *Próbálja eltereli magáról a témát.*
*A friss sörrel és kolbásszal térnek vissza az asztalhoz Zrannal. Az ínycsiklandó illatok újból felébresztik gyomrát és már alig várja, hogy beleharapjon a finomságba.*
- Jó étvágyat. *Ám mielőtt beleharapna a kapott étekbe, felteszi a maszkosnak a kérdést, mert már egy ideje piszkálja a fantáziáját. Kíváncsi milyen lehet a maszk alatt az ismeretlen.*
- Nem kell megválni tőlük, de azért a maszk kényelmetlen lehet evésnél. *Céloz az imént megérkezett kolbászra. Székében hátra dőlve, szinte pislogás nélkül figyeli, ahogy a férfi egy laza mozdulattal megválik az arcát takaró maszktól, harap egyet az ételből és iszik egy korty sört. Egy borostás arc tárul szemük elé. Valami ilyesmit képzelt el a hangja hallatán. Csinos kobakját hitetlenkedve rázza meg egy keveset, mikor hirtelen újból eltűnik szeme elől az új arc, ami maszk fedésébe kerül. Elkalandozó tincseit hegyes füle mögé tűri majd a sörért nyúl és nagyot kortyol.*
- Természetesen. *Csilingel fel derűs kacaja. Kissé kifordul asztaltól Zran felé, majd lábát keresztbe veti a másikon, így helyezve kényelembe magát. Harap egyet majd leöblít, miközben átgondolja válaszát. Nem kívánja életének minden egyes részletét elárulni, végül is semmit nem számít most. A fekete ruhás akármennyire is kíváncsi ezt most nem kaphat teljeskörű választ a kérdésére.*
- Bár nem illik már az első találkozáson lerántani a leplet mindenről, hagyni kell valamit a következőre is. *Koppint egy huncut mosollyal az asztalra.*
- Most éppen Wegtorenből érkeztem. Volt ott pár elintézni valóm. Aztán csak úgy útnak indultam kalandokat keresve és itt kötöttem ki ebben a fogadóban. *Feleli végül, kellő nyugodtsággal a hangjában.* - Az én életem sajnos nem olyan izgalmas, mint a mi fejvadászunké. *Vonja meg a vállát a csacsogás közben és újból kortyol a világos nedűből.*
- Na és Zran. Neked hogy ízlik? *Próbálja eltereli magáról a témát.*
1924. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-29 12:08:37
Üzenet elküldve: 2021-01-29 12:08:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
*Láthatóan szegény mélységinek már a könyökén jön ki a sok ígéret. Az unott arcot látva az övé persze rögtön felderül, finoman, játékosan megpöcköli a férfi orrát.*
-Mára ennyi.
*Biztosítja, hogy egyelőre ennyi kérése van, de még mielőtt elhúzódna, ujjaival az arcába is belecsíp gyengéden, mint valami öreganyó, mikor dundi, aranyos kölyköt lát.*
-Te mindig jó kisfiú vagy.
*Azzal vissza is csúszik székével a helyére, hagyja, hadd egye meg nyugodtan a rántottát a másik. Vagyis hát, hagyná, de az közli, nem éhes, Ysa pedig máris bánja, hogy ilyen nagylelkűen meghívta reggelizni.
Felvont szemöldökkel figyeli, ahogy a másik pálinkát rendel, de nem szól semmit, csak némán figyeli, ahogy felhajtja a kiérkezett szeszt. Tekintetéből ettől függetlenül láthatja Cale, hogy bizony nem tetszik a dolog a tolvajnak, azonban azzal nyugtatja magát, végül is nehéz estén vannak túl.
Ahogy feláll az asztaltól, még felszalad a holmijaiért a szobába. Felölti magára a kabátot, elpakolja az előző nap vásárolt dolgait, az este levetett ruháját pedig gond nélkül otthagyja az ágyon. Soha többé nem akarja látni.
Immáron menetkészen karol a kormosba, elismerően megfogdossa egy kicsit az izmos felkart majd megajándékozza azt egy futó csókkal.*
-Mehetünk. Remélem készen állsz, hogy órákon keresztül szórakoztass.
*Pillant fel vigyorogva a másikra, aztán, ha nem állítja meg őket semmi, elhagyják a fogadót.*
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
*Láthatóan szegény mélységinek már a könyökén jön ki a sok ígéret. Az unott arcot látva az övé persze rögtön felderül, finoman, játékosan megpöcköli a férfi orrát.*
-Mára ennyi.
*Biztosítja, hogy egyelőre ennyi kérése van, de még mielőtt elhúzódna, ujjaival az arcába is belecsíp gyengéden, mint valami öreganyó, mikor dundi, aranyos kölyköt lát.*
-Te mindig jó kisfiú vagy.
*Azzal vissza is csúszik székével a helyére, hagyja, hadd egye meg nyugodtan a rántottát a másik. Vagyis hát, hagyná, de az közli, nem éhes, Ysa pedig máris bánja, hogy ilyen nagylelkűen meghívta reggelizni.
Felvont szemöldökkel figyeli, ahogy a másik pálinkát rendel, de nem szól semmit, csak némán figyeli, ahogy felhajtja a kiérkezett szeszt. Tekintetéből ettől függetlenül láthatja Cale, hogy bizony nem tetszik a dolog a tolvajnak, azonban azzal nyugtatja magát, végül is nehéz estén vannak túl.
Ahogy feláll az asztaltól, még felszalad a holmijaiért a szobába. Felölti magára a kabátot, elpakolja az előző nap vásárolt dolgait, az este levetett ruháját pedig gond nélkül otthagyja az ágyon. Soha többé nem akarja látni.
Immáron menetkészen karol a kormosba, elismerően megfogdossa egy kicsit az izmos felkart majd megajándékozza azt egy futó csókkal.*
-Mehetünk. Remélem készen állsz, hogy órákon keresztül szórakoztass.
*Pillant fel vigyorogva a másikra, aztán, ha nem állítja meg őket semmi, elhagyják a fogadót.*
1923. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 22:12:38
Üzenet elküldve: 2021-01-28 22:12:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
- Ez igazán kedves magától. Vannak, akik ennek ellenére is képesek fájdalmat okozni. * Jegyzi meg az elf, de nem fejti ki, hogy mire gondol. Nem is biztos, hogy pont vele történtek ilyen dolgok, hiszen általános igazságként is megállja a helyét az állítás. Az, hogy valaki még kérés ellenére sem teszi ezt, az igazán becsülendő Drameiloten szerint. Kedveli a lányt, már az ilyen apróságok miatt is. A felajánlására kapott válasz, bár mástól talán pofon lenne, a félvértől gyengéd simogatás csupán. Látja rajta a mosolygást, és hogy szórakoztatja, amit bizony jó jelnek vesz. Ettől függetlenül ezt a témát nem feszegeti tovább, csupán megjegyzi magának, hogy nem teljesen esélytelen az estére szőtt terve. Vagy éppen tervei, ez csak Alymeidhától függ.
Észreveszi, hogy a lány a nyakát dörzsöli, úgyhogy, mivel úriember, egyből leteszi az italát. *
- Ha gondolja, beszéd közben megnyomkodhatom a vállát, látom, hogy valami kellemetlen érzés kerülgeti. * Teszi meg a felajánlást, és ha nem utasítják el, akkor előre is lép, hogy a nő mögé helyezkedjen, mielőtt válaszol. Persze az egész közben figyel, hogy derekuk nehogy botrányosan közel kerüljön egymáshoz, hiszen az szerfelett illetlen lenne. *
- Azt mondják, hogy a barbárok kergették el délről. * Ad választ, akár a lány nyakának finom masszírozása, akár korábbi helyzetének megtartása közben, az, hogy merre indult az előző cselekmény folyam, semmit nem befolyásol a beszélgetésen. *
- Méghozzá pont a thargok, ha nem lettem volna egyértelmű. * Teszi hozzá, ahogy eszébe jut, hogy a nő nem helybéli. * Szóval ezért is olyan érdekes a dolgok ilyentéri alakulása. Az is lehet, hogy a korábbi elüldözésben benne volt a férfi keze, és így akart profitot és részesedést szerezni? * Gondolkodik el, mert a piac ilyen szintű manipulációja nem újkeletű dolog. * Bárhogy is van, azt mi valószínűleg sosem tudjuk meg, és nem is a fürdőből fogjuk megfejteni. * Nevet fel, és félig üres pohara helyett az újonnan rendelt italból iszik egy apró kortyot, hogy benedvesítse nyelvét, és torkát. *
- Ez igazán kedves magától. Vannak, akik ennek ellenére is képesek fájdalmat okozni. * Jegyzi meg az elf, de nem fejti ki, hogy mire gondol. Nem is biztos, hogy pont vele történtek ilyen dolgok, hiszen általános igazságként is megállja a helyét az állítás. Az, hogy valaki még kérés ellenére sem teszi ezt, az igazán becsülendő Drameiloten szerint. Kedveli a lányt, már az ilyen apróságok miatt is. A felajánlására kapott válasz, bár mástól talán pofon lenne, a félvértől gyengéd simogatás csupán. Látja rajta a mosolygást, és hogy szórakoztatja, amit bizony jó jelnek vesz. Ettől függetlenül ezt a témát nem feszegeti tovább, csupán megjegyzi magának, hogy nem teljesen esélytelen az estére szőtt terve. Vagy éppen tervei, ez csak Alymeidhától függ.
Észreveszi, hogy a lány a nyakát dörzsöli, úgyhogy, mivel úriember, egyből leteszi az italát. *
- Ha gondolja, beszéd közben megnyomkodhatom a vállát, látom, hogy valami kellemetlen érzés kerülgeti. * Teszi meg a felajánlást, és ha nem utasítják el, akkor előre is lép, hogy a nő mögé helyezkedjen, mielőtt válaszol. Persze az egész közben figyel, hogy derekuk nehogy botrányosan közel kerüljön egymáshoz, hiszen az szerfelett illetlen lenne. *
- Azt mondják, hogy a barbárok kergették el délről. * Ad választ, akár a lány nyakának finom masszírozása, akár korábbi helyzetének megtartása közben, az, hogy merre indult az előző cselekmény folyam, semmit nem befolyásol a beszélgetésen. *
- Méghozzá pont a thargok, ha nem lettem volna egyértelmű. * Teszi hozzá, ahogy eszébe jut, hogy a nő nem helybéli. * Szóval ezért is olyan érdekes a dolgok ilyentéri alakulása. Az is lehet, hogy a korábbi elüldözésben benne volt a férfi keze, és így akart profitot és részesedést szerezni? * Gondolkodik el, mert a piac ilyen szintű manipulációja nem újkeletű dolog. * Bárhogy is van, azt mi valószínűleg sosem tudjuk meg, és nem is a fürdőből fogjuk megfejteni. * Nevet fel, és félig üres pohara helyett az újonnan rendelt italból iszik egy apró kortyot, hogy benedvesítse nyelvét, és torkát. *
1922. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 22:02:58
Üzenet elküldve: 2021-01-28 22:02:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
* Látja, hogy a másiknak nem tetszenek a szavak, amik elhagyják a száját, de sajnos nehezen fogja őket vissza. Bár még nem is ismeri, hamar meglett a véleménye erről a Relaelről. Viszont csak azért, mert Ysanee kéri, befejezi a másik szóbeli ostorozását. Felemeli a kezét, jelezve, hogy részéről ennyiben hagyja a témát, és nem mesél többet. Pedig ha a tolvaj tudná, hogy ezek a szóbeszédek nem a lázadás után, de már sokkal előtte elkezdődtek.
Talán ha tudná, hogy a nőnek milyen céljai voltak délen, akkor megválogatná a szavait, de az is lehet, hogy másképp gondolna rá, és megváltozta a róla alkotott véleménye. De ez nem derül ki, mert Ysa bölcsen hallgat ezekről a dolgokról. A mélységi továbbra sem érinti az ételét, ahogy asztaltársa közelebb húzódik. Felvonja a szemöldökét, jelezve, hogy kételkedik abban, amit hall, de megvonja a vállát. *
- Amíg ő nem sérteget, addig én se fogom. Amíg ő nem támad meg, addig én sem fogom. Amíg ő nem mérgez meg, addig én sem fogom. Valamit megígérjek még? * Kérdezi unott hangon, mert láthatóan zavarja ez a téma, és nem is nagyon élvezi, hogy ígérgetnie kell látatlanban. * Sért ez a nagy fokú bizalmatlanság. Adtam valaha is okot arra, hogy kételkedj benne, tudok jófiúként viselkedni?
* Teszi fel a kérdést, amire mindketten tudják a választ. Próbálja elviccelni a dolgot, és egy kicsit javítani a légkörön, ami határozottan kezd nyomasztó lenni. Ránéz az ételre, és megrázza a fejét. *
- Nem vagyok éhes. * Mondja, majd a teára pillant. Sóhajt, és 18 aranyat nyom az arra járó felszolgáló kezébe, jelezve, hogy Pálinkát szeretne inkább. Szerencsére ez nem étel, úgyhogy nem kell rá sokáig várni. Hamar megérkezik, és a férfi le is csapja. *
- Részemről indulhatunk. * Néz a lányra, és fel is áll, jelezve szándékát. Ellenőrzi még, hogy mindene megvan, majd mosolyogni kezd, ahogy a pálinka kedvesen felmelegíti. *
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
* Látja, hogy a másiknak nem tetszenek a szavak, amik elhagyják a száját, de sajnos nehezen fogja őket vissza. Bár még nem is ismeri, hamar meglett a véleménye erről a Relaelről. Viszont csak azért, mert Ysanee kéri, befejezi a másik szóbeli ostorozását. Felemeli a kezét, jelezve, hogy részéről ennyiben hagyja a témát, és nem mesél többet. Pedig ha a tolvaj tudná, hogy ezek a szóbeszédek nem a lázadás után, de már sokkal előtte elkezdődtek.
Talán ha tudná, hogy a nőnek milyen céljai voltak délen, akkor megválogatná a szavait, de az is lehet, hogy másképp gondolna rá, és megváltozta a róla alkotott véleménye. De ez nem derül ki, mert Ysa bölcsen hallgat ezekről a dolgokról. A mélységi továbbra sem érinti az ételét, ahogy asztaltársa közelebb húzódik. Felvonja a szemöldökét, jelezve, hogy kételkedik abban, amit hall, de megvonja a vállát. *
- Amíg ő nem sérteget, addig én se fogom. Amíg ő nem támad meg, addig én sem fogom. Amíg ő nem mérgez meg, addig én sem fogom. Valamit megígérjek még? * Kérdezi unott hangon, mert láthatóan zavarja ez a téma, és nem is nagyon élvezi, hogy ígérgetnie kell látatlanban. * Sért ez a nagy fokú bizalmatlanság. Adtam valaha is okot arra, hogy kételkedj benne, tudok jófiúként viselkedni?
* Teszi fel a kérdést, amire mindketten tudják a választ. Próbálja elviccelni a dolgot, és egy kicsit javítani a légkörön, ami határozottan kezd nyomasztó lenni. Ránéz az ételre, és megrázza a fejét. *
- Nem vagyok éhes. * Mondja, majd a teára pillant. Sóhajt, és 18 aranyat nyom az arra járó felszolgáló kezébe, jelezve, hogy Pálinkát szeretne inkább.
Szerencsére ez nem étel, úgyhogy nem kell rá sokáig várni. Hamar megérkezik, és a férfi le is csapja. *- Részemről indulhatunk. * Néz a lányra, és fel is áll, jelezve szándékát. Ellenőrzi még, hogy mindene megvan, majd mosolyogni kezd, ahogy a pálinka kedvesen felmelegíti. *
1921. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 21:37:08
Üzenet elküldve: 2021-01-28 21:37:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
-Kedves hozzám, nem akarom megbántani.
*Von vállat, hiszen a helyzet épp ennyire egyszerű. Elvégre a sértegetés nem csak annyi, hogy az ember ész nélkül szórja a szitkokat, olyat kell mondani, ami be is talál. Valamit, ami alattomosan fúrja magát a másik szívébe, sebet hagy, ami sötét gondolatokat ébreszt. Rövid ismeretségük során bizony máris tud olyan félinformációt a félvér, ami hasznos lehetne ilyen esetben, de egyelőre semmi kedve ezeket felhasználni. Megtartja magának, s ha nagy szüksége lesz rá, előveszi.
Izgatottan várja, vajon a felbosszantásának útjára merészel-e a lépni a hosszúéltű, szinte lehetetlen dolognak tartja, hogy fel tudja őt idegesíteni, minden bizonnyal szórakoztató lesz a próbálkozás. Bizony a szavak széles mosolyt csalnak Aly arcára, épp úgy, ahogy várta. Mókásnak találja, ahogy épp csak leheletfinoman pimaszkodik a másik, s máris ijedten visszatáncol, amint kiejti a száján.*
-Valóban felháborító lenne.
*Vonja össze komolyan szemöldökét, de szemei mosolyognak, még mielőtt elvigyorodna, gyorsan beleiszik az almaborba. Komolyan nem gondolkodik el a félajánlaton, -legalább is egyelőre- mindenesetre jólesik neki a figyelem.*
-Ez megnyugtató. Már kezdtem aggódni, hogy magányos.
*Szól, mikor kiderül az elfnek azért akad társasága a nagy házban, majd gyorsan felhajtja az ital maradékát. Ha a felszolgáló véletlenül feléjük tévedne, gyorsan rendel is még két pohár Almabort 24 aranyért, amit természetesen a fattyú áll.
Figyelmesen hallgatja és raktározza el az aprócska információmorzsákat, közben persze felvetődnek benne kérdések, melyeket nem is tart magában.*
-Miért, hová lett a kovács?
*Pislog érdeklődve, miközben nyakát kezdi el dörzsölni*
-Mondjuk épp mi más oka lehetne egy itteni bárónak, hogy megmentsen egy thargot? Úgy tudom a városiak és a barbárok nem szívlelik egymást.
-Kedves hozzám, nem akarom megbántani.
*Von vállat, hiszen a helyzet épp ennyire egyszerű. Elvégre a sértegetés nem csak annyi, hogy az ember ész nélkül szórja a szitkokat, olyat kell mondani, ami be is talál. Valamit, ami alattomosan fúrja magát a másik szívébe, sebet hagy, ami sötét gondolatokat ébreszt. Rövid ismeretségük során bizony máris tud olyan félinformációt a félvér, ami hasznos lehetne ilyen esetben, de egyelőre semmi kedve ezeket felhasználni. Megtartja magának, s ha nagy szüksége lesz rá, előveszi.
Izgatottan várja, vajon a felbosszantásának útjára merészel-e a lépni a hosszúéltű, szinte lehetetlen dolognak tartja, hogy fel tudja őt idegesíteni, minden bizonnyal szórakoztató lesz a próbálkozás. Bizony a szavak széles mosolyt csalnak Aly arcára, épp úgy, ahogy várta. Mókásnak találja, ahogy épp csak leheletfinoman pimaszkodik a másik, s máris ijedten visszatáncol, amint kiejti a száján.*
-Valóban felháborító lenne.
*Vonja össze komolyan szemöldökét, de szemei mosolyognak, még mielőtt elvigyorodna, gyorsan beleiszik az almaborba. Komolyan nem gondolkodik el a félajánlaton, -legalább is egyelőre- mindenesetre jólesik neki a figyelem.*
-Ez megnyugtató. Már kezdtem aggódni, hogy magányos.
*Szól, mikor kiderül az elfnek azért akad társasága a nagy házban, majd gyorsan felhajtja az ital maradékát. Ha a felszolgáló véletlenül feléjük tévedne, gyorsan rendel is még két pohár Almabort 24 aranyért, amit természetesen a fattyú áll.
Figyelmesen hallgatja és raktározza el az aprócska információmorzsákat, közben persze felvetődnek benne kérdések, melyeket nem is tart magában.*
-Miért, hová lett a kovács?
*Pislog érdeklődve, miközben nyakát kezdi el dörzsölni*
-Mondjuk épp mi más oka lehetne egy itteni bárónak, hogy megmentsen egy thargot? Úgy tudom a városiak és a barbárok nem szívlelik egymást.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436