Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 232 (4621. - 4640. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4640. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-23 09:53:52
Üzenet elküldve: 2024-03-23 09:53:52
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Engedelmes lány ő, már ha cserébe látja az aranyat, a hasznot, a lehetőséget és főleg a felemelkedést. Arról ugyan nem tehet, hogy rossz helyre született, de azt meg fogja mutatni az egész világnak, hogy bárki naggyá válhat, ha elég kitartó, származzon bárhonnan, induljon bármilyen mélyről. A legjobb az egészben pedig az, hogy úgy néz ki, mindezért nem kell tennie semmi mást, csak követni néhány egyáltalán nem teljesíthetetlen, sőt, leginkább kedvére való szabályt.
Levetkőzik hát, és ugyan kicsit furcsán érzi magát, de majd beletanul. Ez is egyelőre csak egy szerep, de egy olyan szerep, amivé valóban válhat, ha most engedelmeskedik. Az utasításra lassan körbefordul, majd, mikor meglátja az őt hívogató kezet, lábujjhegyen, mintha már magassarkú cipőket viselne, aprókat lépve Orthus elé áll, finom kis kezét a férfi tenyerébe helyezi, és egy kecses mozdulat után már az ölében köt ki.*
- Ez jó volt! *mosolyodik el játékosan, kezdi élvezni a szituációt. A felajánlott holmikra pedig elégedetten és egyetértően, de ismét kicsit az engedelmes jó kislányt megjátszva bólint.*
- Hálásan köszönöm, Uram! *Egyébként a ma viselt ruhájának mindig kitüntetett helye lesz a holmijai között, akkor is, ha Orthus esetleg nem engedi neki többet felvenni. Ez az első szép ruhája, és önzetlenül, ajándékba kapta. Ezért valamiért tényleg hálás, pedig a valódi hála nem igazán ismert az ő szótárában. Ennek ellenére a fehér szín például tényleg nem illik hozzá. Sokkal inkább feketében, vörösben vagy a kettő kombinációjában tudná elképzelni magát sok-sok csipkével. El is játszadozik a gondolattal, hogy fog majd kinézni, már nagyon várja.*
- Azt kell majd viselnem mindig, amit Ön vár tőlem, vagy lesz beleszólásom? *kérdez vissza, bár csak azért, hogy tudja, hányadán állnak, a válasz teljesen mindegy. Ha dönthet maga a ruháiról, az csak egy kellemes plusz, ha pedig nem, az az üzlet része. Bízik Orthus képességeiben, hogy ő is tudja, hogyan lesz belőle igazi díva.
A tervet hallgatva többször bólogat, elismerve, hogy a férfi tényleg tudja, hogy mit csinál, közben néha-néha jólesően felsóhajt a teste érzékenyebb pontjait érő finom érintések miatt. Főleg akkor nyög egy nagyot, mikor Orthus keze egészen le, a combjai közé téved.*
~Kegyetlen vagy Orthus Morthimer! Hát el akarod terelni a figyelmemet a lényegről?!~ *Forrong magában, ahogy játékosan a saját ajkaiba harap. Nem tudja, hogy ez csak türelmetlenség a másik részéről, vagy tudatos játék azért, hogy a lényeges kulcsszavakról elterelje a figyelmét. Ha az utóbbi, az bizony nem fog menni. A hallottakkal egyetért, de a férfi utolsó mondatára azért meglepetten szalad fel a szemöldöke.*
- Komolyan? Én azt hittem, hogy kalitkába zárt madárka leszek, hogy más ne tudjon tönkretenni. Ne aggódjon, azt nem is fogom hagyni. Köszönöm a bizalmat. *Esze ágában sincs veszélyeztetni a saját felemelkedését, sem pedig azokat a bizonyos célokat, amiről azt sem tudja, hogy micsoda, már ami Orthus céljait illeti.
A kérésre lassú, kimért mozdulatokkal feláll a férfi öléből, szembe fordul vele, és finom kis kezeivel ügyesen dolgozva elkezdi megszabadítani őt a kényelmetlen ruházat fogságából, közben pedig úgy dönt, most ő kérdez.*
- Mondja, nem fél attól, hogy ha én elértem a célomat, és nem lesz már szükségem a támogatására, akkor hátat fordítok Önnek? A nők már csak ilyenek, kihasználják a férfiakat, aztán eldobják őket, mint egy rongyot. Miből gondolja, hogy ez most más lesz? *Direkt beszél egy kicsit maga ellen. A fordított pszichológia hatékony tud lenni, és a legtöbbször pont az tereli el a gyanút bizonyos dolgokról, ha beszélnek róla.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Engedelmes lány ő, már ha cserébe látja az aranyat, a hasznot, a lehetőséget és főleg a felemelkedést. Arról ugyan nem tehet, hogy rossz helyre született, de azt meg fogja mutatni az egész világnak, hogy bárki naggyá válhat, ha elég kitartó, származzon bárhonnan, induljon bármilyen mélyről. A legjobb az egészben pedig az, hogy úgy néz ki, mindezért nem kell tennie semmi mást, csak követni néhány egyáltalán nem teljesíthetetlen, sőt, leginkább kedvére való szabályt.
Levetkőzik hát, és ugyan kicsit furcsán érzi magát, de majd beletanul. Ez is egyelőre csak egy szerep, de egy olyan szerep, amivé valóban válhat, ha most engedelmeskedik. Az utasításra lassan körbefordul, majd, mikor meglátja az őt hívogató kezet, lábujjhegyen, mintha már magassarkú cipőket viselne, aprókat lépve Orthus elé áll, finom kis kezét a férfi tenyerébe helyezi, és egy kecses mozdulat után már az ölében köt ki.*
- Ez jó volt! *mosolyodik el játékosan, kezdi élvezni a szituációt. A felajánlott holmikra pedig elégedetten és egyetértően, de ismét kicsit az engedelmes jó kislányt megjátszva bólint.*
- Hálásan köszönöm, Uram! *Egyébként a ma viselt ruhájának mindig kitüntetett helye lesz a holmijai között, akkor is, ha Orthus esetleg nem engedi neki többet felvenni. Ez az első szép ruhája, és önzetlenül, ajándékba kapta. Ezért valamiért tényleg hálás, pedig a valódi hála nem igazán ismert az ő szótárában. Ennek ellenére a fehér szín például tényleg nem illik hozzá. Sokkal inkább feketében, vörösben vagy a kettő kombinációjában tudná elképzelni magát sok-sok csipkével. El is játszadozik a gondolattal, hogy fog majd kinézni, már nagyon várja.*
- Azt kell majd viselnem mindig, amit Ön vár tőlem, vagy lesz beleszólásom? *kérdez vissza, bár csak azért, hogy tudja, hányadán állnak, a válasz teljesen mindegy. Ha dönthet maga a ruháiról, az csak egy kellemes plusz, ha pedig nem, az az üzlet része. Bízik Orthus képességeiben, hogy ő is tudja, hogyan lesz belőle igazi díva.
A tervet hallgatva többször bólogat, elismerve, hogy a férfi tényleg tudja, hogy mit csinál, közben néha-néha jólesően felsóhajt a teste érzékenyebb pontjait érő finom érintések miatt. Főleg akkor nyög egy nagyot, mikor Orthus keze egészen le, a combjai közé téved.*
~Kegyetlen vagy Orthus Morthimer! Hát el akarod terelni a figyelmemet a lényegről?!~ *Forrong magában, ahogy játékosan a saját ajkaiba harap. Nem tudja, hogy ez csak türelmetlenség a másik részéről, vagy tudatos játék azért, hogy a lényeges kulcsszavakról elterelje a figyelmét. Ha az utóbbi, az bizony nem fog menni. A hallottakkal egyetért, de a férfi utolsó mondatára azért meglepetten szalad fel a szemöldöke.*
- Komolyan? Én azt hittem, hogy kalitkába zárt madárka leszek, hogy más ne tudjon tönkretenni. Ne aggódjon, azt nem is fogom hagyni. Köszönöm a bizalmat. *Esze ágában sincs veszélyeztetni a saját felemelkedését, sem pedig azokat a bizonyos célokat, amiről azt sem tudja, hogy micsoda, már ami Orthus céljait illeti.
A kérésre lassú, kimért mozdulatokkal feláll a férfi öléből, szembe fordul vele, és finom kis kezeivel ügyesen dolgozva elkezdi megszabadítani őt a kényelmetlen ruházat fogságából, közben pedig úgy dönt, most ő kérdez.*
- Mondja, nem fél attól, hogy ha én elértem a célomat, és nem lesz már szükségem a támogatására, akkor hátat fordítok Önnek? A nők már csak ilyenek, kihasználják a férfiakat, aztán eldobják őket, mint egy rongyot. Miből gondolja, hogy ez most más lesz? *Direkt beszél egy kicsit maga ellen. A fordított pszichológia hatékony tud lenni, és a legtöbbször pont az tereli el a gyanút bizonyos dolgokról, ha beszélnek róla.*
4639. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-23 08:42:40
Üzenet elküldve: 2024-03-23 08:42:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tény, hogy a lány egy pillanatra elbizonytalanodik az utasítása hallatán, azonban gyorsan szedi össze magát. Akármennyire kíváncsi is a testére, Orthus továbbra is vizsgáztatja Merlana viselkedését, reakcióit. És eddig nagyon elégedett, mert bár tudja jól, hogy ez az ékkő még bőven csiszolásra szorul, látja rajta, hogy mivé válhat. Azzal pedig, hogy Merlana nem tiltakozik és akadékoskodik, azt is mutatja, hogy könnyebben fog menni a felkészítése az áhított szerepre.
Arról nem is beszélve, hogy Orthus mennyire szereti, ha csinos fiatal lányok készségesen és engedelmesen teljesítik az utasításait.
Hamar lekerül a ruha Merlanáról, és ez jól is van így. Orthus szemét amúgy is bántotta az a viselet. Maga a ruha egészen szép egyébként, de nem Merlanára való. Rá más szabás, más stílus, más szín illik. Vagy a teljes meztelenség, ami nagyon is jól áll neki. Fiatalos feszesség és karcsúság, a megfelelő helyen domború idomok. Természetes szépség, amit már nem nagyon kell hova változtatni. Semmi olyan, amit úri körökben használt szépítkezési szokásokkal és némi életmódváltással ne lehetne tökéletesíteni.
Amikor Merlana már teljesen pőrén áll előtte, először is felemeli a kezét, és lefele mutató ujjával egy kört rajzol, jelezve, hogy a lány forduljon körbe. Mikor pedig Merlana befejezi ezt a kört, az a kéz már hívogatóan nyúl ki az ő kezéért. Ha Merlana Orthus tenyerébe helyezi az ujjacskáit, a férfi megfogja és finoman magához húzza és az ölébe ülteti.*
- Nagyon tetszik. De szüksége lesz még egy-két holmira. Gondom lesz rá, hogy megkapja ezeket a szolgálatáért.
*kezd bele, miközben végigsimít a lány hátán.*
- De eleinte ezek a holmik még nem lesznek túl drágák. Gyanút keltene, ha egy ismeretlen leányzó, aki ki tudja, honnan tévedt a városunkba és még saját otthona sincs, drága ruhákban pompázna. Nem, a városnak másfajta történetet mesélünk majd. Egy leányról, aki idejött. Nem gazdagon, de tisztesen. Aki a tehetségével és a szép énekhangjával a szerény kezdetekről emelkedett a gazdagságba. Ennek megfelelően az öltözködése, az ékszerei, és az életkörülményei is azzal javulnak majd, ahogy ismertségre tesz szert.
*fejti ki a "stratégiát", miközben másik kezével Merlana haját átigazítja az egyik vállára, szabaddá téve a hozzá közelebb lévő vállát és nyakszirtjét. Azon siklik végig a mutatóujja cirógatóan, rá a lány mellkasára.*
- Az átalakulása fokozatos lesz, így a népeknek lesz alkalmuk hozzászokni, és így nem is fognak gyanakodni. Ahogy szépül a ruhatára, és csiszolódik a viselkedése, egyre jobb körökbe kerülhet be, egyre többen ismerhetik meg. Onnantól kezdve pedig már nem lesz semmi meglepő abban, ha a pénze is több és megengedhet magának komolyabb holmikat. Akár egy saját otthont is.
*fűzi tovább a szót, miközben a keze lesiklik Merlana hasfalán, be a combjai közé. Ő maga is kezd izgalomba jönni, de élvezi a lassú játszadozást is, úgyhogy nem siet el semmit.*
- Egy valamiről még nem beszéltünk. Én nem fogom kisajátítani. Ez nem csak az enyém.
*hogy mi "ez", azt csak abból sejtheti Merlana, hogy hol jár éppen a férfi keze.*
- Élje az életét és élvezze kedvére az életet. Ha akarja, keressen pénzt a bájaival. De csak diszkréten. Sose veszélyeztetve a célt. Se szerelemmel, se rossz hírnévvel, se más következményekkel ne kockáztassa, hogy végül ne válhasson azzá az ünnepelt művésznővé, akivé lennie kell.
*utasítja a leányt, majd mivel kezd igen kényelmetlenné válni az ülő helyzet és a sok ruha rajta, így szól.*
- Most kérem, segítsen megszabadulni a ruháimtól! És ügyeljen rá, hogy szépen tegye le!
*Utasítja a lányt. Miután Merlana felkelt az öléből, Orthus segíti a vetkőztetésben, pontosabban hagyja magát levetkőztetni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tény, hogy a lány egy pillanatra elbizonytalanodik az utasítása hallatán, azonban gyorsan szedi össze magát. Akármennyire kíváncsi is a testére, Orthus továbbra is vizsgáztatja Merlana viselkedését, reakcióit. És eddig nagyon elégedett, mert bár tudja jól, hogy ez az ékkő még bőven csiszolásra szorul, látja rajta, hogy mivé válhat. Azzal pedig, hogy Merlana nem tiltakozik és akadékoskodik, azt is mutatja, hogy könnyebben fog menni a felkészítése az áhított szerepre.
Arról nem is beszélve, hogy Orthus mennyire szereti, ha csinos fiatal lányok készségesen és engedelmesen teljesítik az utasításait.
Hamar lekerül a ruha Merlanáról, és ez jól is van így. Orthus szemét amúgy is bántotta az a viselet. Maga a ruha egészen szép egyébként, de nem Merlanára való. Rá más szabás, más stílus, más szín illik. Vagy a teljes meztelenség, ami nagyon is jól áll neki. Fiatalos feszesség és karcsúság, a megfelelő helyen domború idomok. Természetes szépség, amit már nem nagyon kell hova változtatni. Semmi olyan, amit úri körökben használt szépítkezési szokásokkal és némi életmódváltással ne lehetne tökéletesíteni.
Amikor Merlana már teljesen pőrén áll előtte, először is felemeli a kezét, és lefele mutató ujjával egy kört rajzol, jelezve, hogy a lány forduljon körbe. Mikor pedig Merlana befejezi ezt a kört, az a kéz már hívogatóan nyúl ki az ő kezéért. Ha Merlana Orthus tenyerébe helyezi az ujjacskáit, a férfi megfogja és finoman magához húzza és az ölébe ülteti.*
- Nagyon tetszik. De szüksége lesz még egy-két holmira. Gondom lesz rá, hogy megkapja ezeket a szolgálatáért.
*kezd bele, miközben végigsimít a lány hátán.*
- De eleinte ezek a holmik még nem lesznek túl drágák. Gyanút keltene, ha egy ismeretlen leányzó, aki ki tudja, honnan tévedt a városunkba és még saját otthona sincs, drága ruhákban pompázna. Nem, a városnak másfajta történetet mesélünk majd. Egy leányról, aki idejött. Nem gazdagon, de tisztesen. Aki a tehetségével és a szép énekhangjával a szerény kezdetekről emelkedett a gazdagságba. Ennek megfelelően az öltözködése, az ékszerei, és az életkörülményei is azzal javulnak majd, ahogy ismertségre tesz szert.
*fejti ki a "stratégiát", miközben másik kezével Merlana haját átigazítja az egyik vállára, szabaddá téve a hozzá közelebb lévő vállát és nyakszirtjét. Azon siklik végig a mutatóujja cirógatóan, rá a lány mellkasára.*
- Az átalakulása fokozatos lesz, így a népeknek lesz alkalmuk hozzászokni, és így nem is fognak gyanakodni. Ahogy szépül a ruhatára, és csiszolódik a viselkedése, egyre jobb körökbe kerülhet be, egyre többen ismerhetik meg. Onnantól kezdve pedig már nem lesz semmi meglepő abban, ha a pénze is több és megengedhet magának komolyabb holmikat. Akár egy saját otthont is.
*fűzi tovább a szót, miközben a keze lesiklik Merlana hasfalán, be a combjai közé. Ő maga is kezd izgalomba jönni, de élvezi a lassú játszadozást is, úgyhogy nem siet el semmit.*
- Egy valamiről még nem beszéltünk. Én nem fogom kisajátítani. Ez nem csak az enyém.
*hogy mi "ez", azt csak abból sejtheti Merlana, hogy hol jár éppen a férfi keze.*
- Élje az életét és élvezze kedvére az életet. Ha akarja, keressen pénzt a bájaival. De csak diszkréten. Sose veszélyeztetve a célt. Se szerelemmel, se rossz hírnévvel, se más következményekkel ne kockáztassa, hogy végül ne válhasson azzá az ünnepelt művésznővé, akivé lennie kell.
*utasítja a leányt, majd mivel kezd igen kényelmetlenné válni az ülő helyzet és a sok ruha rajta, így szól.*
- Most kérem, segítsen megszabadulni a ruháimtól! És ügyeljen rá, hogy szépen tegye le!
*Utasítja a lányt. Miután Merlana felkelt az öléből, Orthus segíti a vetkőztetésben, pontosabban hagyja magát levetkőztetni.*
4638. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-23 00:01:22
Üzenet elküldve: 2024-03-23 00:01:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*El tud ő játszani bármit, ha arra van szükség, de ez most nem az az alkalom azok után, hogy Merlana egyetértő válaszával az alku megköttetettnek mondható. Na meg nem is kell megjátszania magát mivel, Orthus maga is elkezdi kimutatni a foga fehérjét.
Mikor elhangzik az első úgymond hivatalos utasítás, amit kap, azért egy pillanatra láthatóan megszeppen. Ezen a ponton rosszul mérhette fel a férfi szándékait, ugyanis ennél diszkrétebbnek gondolta, ha már úgyis szereti hangoztatni ezt a szót.*
- Most rögtön…? Rendben! *Az utóbbit azért teszi hozzá, hogy nagyon gyorsan újra magára erőltesse a határozottságát, ami egy pillanatra elveszni látszott, mert ott csengenek a fülében Orthus szavai, miszerint „tétovázás nélkül” kell engedelmeskednie az efféle kérésnek.
Látszik, hogy van még mit tanulnia a lánynak engedelmesség terén is, de egy kis habozás után elkezdi kikötni a hátán a fűzőt, és mikor a ruha emiatt meglazul, szépen ki is bújik belőle. Kár, hogy most ezt kell tennie, már annyira megkedvelte az érzést, amit a ruhája finom érintése nyújt, de hát most ez van. Azt mondta az előbb, hogy bármit megtesz, és ehhez tartani is fogja magát, mert megéri. Megszabadul végül a csizmájától, harisnyájától és a fehérneműjétől is, így Orthus most már teljes valójában láthatja Merlanát.*
- Nos, tetszik, amit lát, Uram? *Hosszú hajtincseivel játszadozik, miközben várja a reakciót. Merlana egyébként így is gyönyörű, nem csak csomagolással együtt, de látszik, hogy még ennél is gyönyörűbb lehetne, ha megtanulna viselkedni is egy ilyen helyzetben. Most még látszik rajta valamiféle feszélyezettség, amit gyökerestül ki kell belőle irtani, ha Orthus azt szeretné, hogy igazi kurtizánokhoz is hasonlítható, méltó módon tudja használni a lányt.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.03.23 00:02:11
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*El tud ő játszani bármit, ha arra van szükség, de ez most nem az az alkalom azok után, hogy Merlana egyetértő válaszával az alku megköttetettnek mondható. Na meg nem is kell megjátszania magát mivel, Orthus maga is elkezdi kimutatni a foga fehérjét.
Mikor elhangzik az első úgymond hivatalos utasítás, amit kap, azért egy pillanatra láthatóan megszeppen. Ezen a ponton rosszul mérhette fel a férfi szándékait, ugyanis ennél diszkrétebbnek gondolta, ha már úgyis szereti hangoztatni ezt a szót.*
- Most rögtön…? Rendben! *Az utóbbit azért teszi hozzá, hogy nagyon gyorsan újra magára erőltesse a határozottságát, ami egy pillanatra elveszni látszott, mert ott csengenek a fülében Orthus szavai, miszerint „tétovázás nélkül” kell engedelmeskednie az efféle kérésnek.
Látszik, hogy van még mit tanulnia a lánynak engedelmesség terén is, de egy kis habozás után elkezdi kikötni a hátán a fűzőt, és mikor a ruha emiatt meglazul, szépen ki is bújik belőle. Kár, hogy most ezt kell tennie, már annyira megkedvelte az érzést, amit a ruhája finom érintése nyújt, de hát most ez van. Azt mondta az előbb, hogy bármit megtesz, és ehhez tartani is fogja magát, mert megéri. Megszabadul végül a csizmájától, harisnyájától és a fehérneműjétől is, így Orthus most már teljes valójában láthatja Merlanát.*
- Nos, tetszik, amit lát, Uram? *Hosszú hajtincseivel játszadozik, miközben várja a reakciót. Merlana egyébként így is gyönyörű, nem csak csomagolással együtt, de látszik, hogy még ennél is gyönyörűbb lehetne, ha megtanulna viselkedni is egy ilyen helyzetben. Most még látszik rajta valamiféle feszélyezettség, amit gyökerestül ki kell belőle irtani, ha Orthus azt szeretné, hogy igazi kurtizánokhoz is hasonlítható, méltó módon tudja használni a lányt.*
A hozzászólás írója (Merlana Naerice) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.03.23 00:02:11
4637. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-22 23:29:03
Üzenet elküldve: 2024-03-22 23:29:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem tűnik fel neki a leány pillanatnyi megingása, amikor magukra zárja az ajtót. Mivel nem tervez semmi rosszat tenni Merlanával, nem is feltételezi, hogy ilyen aggodalmai támadtak. De a lány is hamar megnyugodhat, hiszen Orthus szépen leül, a kulcs meg ott van a zárban, csak immáron belülről.
Végigmondja, amit akar, és Merlana egyszer se szól közbe. Csak utána szólal meg.
Öntudatos a válasza, de ez nem zavarja Orthust. Később remélhetőleg a leány megtanulja mímelni a szendeséget és a félénkséget, hogy másoknak el tudja játszani. De Orthusnak már nem kell, legalábbis akkor nem, ha csak kettesben vannak.*
- Rendben, kedves. Akkor kezdjünk azzal, hogy megszabadul a ruháitól. Az összestől. Látni kívánom, mit kapok a támogatásomért.
*feleli egyszerűen, de határozottan. Szemben a korábbi, végtelenül illemtudó viselkedésével, most szinte ridegen határozott. És amikor ilyen, akkor semmi mesterkéltség nincs a viselkedésében. Láthatóan ez a viselkedés sokkal közelebb van a valódi énjéhez.
Ő maga marad a székében ülve és még a felöltőjétől se válik meg. Ráérnek még arra. Most tényleg kíváncsi Merlana testére. Bár üzletük szempontjából is fontos, hogy a leány kívánatos legyen, de Orthust már nem az hajtja, hogy "felmérje a befektetése értékét", hanem valóban a lányt akarja látni meztelen valójában.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem tűnik fel neki a leány pillanatnyi megingása, amikor magukra zárja az ajtót. Mivel nem tervez semmi rosszat tenni Merlanával, nem is feltételezi, hogy ilyen aggodalmai támadtak. De a lány is hamar megnyugodhat, hiszen Orthus szépen leül, a kulcs meg ott van a zárban, csak immáron belülről.
Végigmondja, amit akar, és Merlana egyszer se szól közbe. Csak utána szólal meg.
Öntudatos a válasza, de ez nem zavarja Orthust. Később remélhetőleg a leány megtanulja mímelni a szendeséget és a félénkséget, hogy másoknak el tudja játszani. De Orthusnak már nem kell, legalábbis akkor nem, ha csak kettesben vannak.*
- Rendben, kedves. Akkor kezdjünk azzal, hogy megszabadul a ruháitól. Az összestől. Látni kívánom, mit kapok a támogatásomért.
*feleli egyszerűen, de határozottan. Szemben a korábbi, végtelenül illemtudó viselkedésével, most szinte ridegen határozott. És amikor ilyen, akkor semmi mesterkéltség nincs a viselkedésében. Láthatóan ez a viselkedés sokkal közelebb van a valódi énjéhez.
Ő maga marad a székében ülve és még a felöltőjétől se válik meg. Ráérnek még arra. Most tényleg kíváncsi Merlana testére. Bár üzletük szempontjából is fontos, hogy a leány kívánatos legyen, de Orthust már nem az hajtja, hogy "felmérje a befektetése értékét", hanem valóban a lányt akarja látni meztelen valójában.*
4636. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-22 22:39:11
Üzenet elküldve: 2024-03-22 22:39:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elkövette a mai nap első hibáját. A kulcsot a zárban hagyni hatalmas felelőtlenségnek bizonyult, mert így Orthus könnyedén vághatta el az egyetlen kiutat a szobából, amíg ő az ablakban bámészkodott. Ez kellemetlen, még akkor is, ha a férfi ezt leginkább azért csinálta, hogy más ne jöhessen be azon az ajtón. Ettől függetlenül, bár olyannyira bizonygatja, bizalma még nem épült ki annyira a másik iránt, hogy komfortos legyen neki egy szobába zárva lenni vele. Mindenesetre megpróbálja nem kimutatni, hogy mit gondola erről.
A jelzésre halkan a neki felajánlott székhez lépdel, és helyet foglal rajta, hogy utána síri csendben hallgassa végig a férfi minden szavát. Úgy érzi, ez most nem az a pillanat, ahol ő közbeszólhat, még akkor sem, mikor úgy érzi, hogy meg kéne védenie a saját döntéseit például az őszinteség-diszkréció kérdésben. Az ajánlat zene füleinek, pontosan az, amiről mindig is álmodott, és az, amiért bármit megtenne, tényleg bármit. Végül csak akkor szólal meg, mikor Orthus a kérdésével egyértelműen jelzi, hogy befejezte a mondandóját.*
- Kezdjük az elején. Nem vagyok kezdő. Pontosan ismerem a diszkréció és az őszinteség közti határt. Ön is láthatta, hogy kettőnk közt is előbb felmértem a terepet, és utána döntöttem csak, hogy mi a helyes lépés. *Azért csak megvédi magát, nem tudta szó nélkül hagyni, hogy nem azért vallott színt Orthusnak, mert nem tudta, hogy megteheti-e, hanem mert pontosan tudta, hogy megteheti.*
- Ami az ajánlatát illeti, lényegében arról szól, amit eddig csak a legmerészebb álmaimban mertem elképzelni. Ha tényleg tartja a szavát, és megadja nekem mindezt, akkor én bármit megteszek cserébe, bármit.
*Kicsit előrébb dől a széken, és már-már elszánt, semmitől vissza nem riadó, mégis csábítóan ravasz tekintettel néz a férfi szemeibe.*
- Tudja, eladtam én már a lelkemet az ördögnek is, nem esik nehezemre Önnek is felajánlani *mondja. Az, hogy az állítólagos jóakarói célokról Orthus titkolózik, nem épp bizalomgerjesztő, de a kereskedő szerencséje az, hogy ha tényleg igaz, amit ajánl, akkor Merlaná-t egy fikarcnyit sem érdekli, hogy mik az ő céljai. Arra pedig valóban számított, hogy nem csak a lelkére, de a testére is igényt tart majd az uraság.*
- Nem szokásom tétovázni. Ellenkezni sem szoktam, amíg rendesen megfizetnek. Csináljon belőlem egy tündöklő dívát, és cserébe mindenem az Öné. Hol kezdjük?
*Ezzel ki is jelenti, hogy elfogadja az ajánlatot minden feltételével és vonzatával együtt. Többet nem szól, pedig már izgatottan várja, hogy mi a következő lépés. Például nem ártana első körben szebbé válnia, még annál is szebbé, amilyen most.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elkövette a mai nap első hibáját. A kulcsot a zárban hagyni hatalmas felelőtlenségnek bizonyult, mert így Orthus könnyedén vághatta el az egyetlen kiutat a szobából, amíg ő az ablakban bámészkodott. Ez kellemetlen, még akkor is, ha a férfi ezt leginkább azért csinálta, hogy más ne jöhessen be azon az ajtón. Ettől függetlenül, bár olyannyira bizonygatja, bizalma még nem épült ki annyira a másik iránt, hogy komfortos legyen neki egy szobába zárva lenni vele. Mindenesetre megpróbálja nem kimutatni, hogy mit gondola erről.
A jelzésre halkan a neki felajánlott székhez lépdel, és helyet foglal rajta, hogy utána síri csendben hallgassa végig a férfi minden szavát. Úgy érzi, ez most nem az a pillanat, ahol ő közbeszólhat, még akkor sem, mikor úgy érzi, hogy meg kéne védenie a saját döntéseit például az őszinteség-diszkréció kérdésben. Az ajánlat zene füleinek, pontosan az, amiről mindig is álmodott, és az, amiért bármit megtenne, tényleg bármit. Végül csak akkor szólal meg, mikor Orthus a kérdésével egyértelműen jelzi, hogy befejezte a mondandóját.*
- Kezdjük az elején. Nem vagyok kezdő. Pontosan ismerem a diszkréció és az őszinteség közti határt. Ön is láthatta, hogy kettőnk közt is előbb felmértem a terepet, és utána döntöttem csak, hogy mi a helyes lépés. *Azért csak megvédi magát, nem tudta szó nélkül hagyni, hogy nem azért vallott színt Orthusnak, mert nem tudta, hogy megteheti-e, hanem mert pontosan tudta, hogy megteheti.*
- Ami az ajánlatát illeti, lényegében arról szól, amit eddig csak a legmerészebb álmaimban mertem elképzelni. Ha tényleg tartja a szavát, és megadja nekem mindezt, akkor én bármit megteszek cserébe, bármit.
*Kicsit előrébb dől a széken, és már-már elszánt, semmitől vissza nem riadó, mégis csábítóan ravasz tekintettel néz a férfi szemeibe.*
- Tudja, eladtam én már a lelkemet az ördögnek is, nem esik nehezemre Önnek is felajánlani *mondja. Az, hogy az állítólagos jóakarói célokról Orthus titkolózik, nem épp bizalomgerjesztő, de a kereskedő szerencséje az, hogy ha tényleg igaz, amit ajánl, akkor Merlaná-t egy fikarcnyit sem érdekli, hogy mik az ő céljai. Arra pedig valóban számított, hogy nem csak a lelkére, de a testére is igényt tart majd az uraság.*
- Nem szokásom tétovázni. Ellenkezni sem szoktam, amíg rendesen megfizetnek. Csináljon belőlem egy tündöklő dívát, és cserébe mindenem az Öné. Hol kezdjük?
*Ezzel ki is jelenti, hogy elfogadja az ajánlatot minden feltételével és vonzatával együtt. Többet nem szól, pedig már izgatottan várja, hogy mi a következő lépés. Például nem ártana első körben szebbé válnia, még annál is szebbé, amilyen most.*
4635. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-22 20:34:01
Üzenet elküldve: 2024-03-22 20:34:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
*Együtt megy fel az emeletre a leányzóval. Hogy a kocsmáros mit gondol erről, az teljesen mellékes, más pedig nem látja.
Hiába a hidegvére, azért mégiscsak úrrá lesz rajta valami jóleső izgalom. Nem csoda, hiszen Merlana igazán kecses teremtés, ráadásul pedig nagyon készséges is. Pont a kedvére való. Különösen, mivel Orthus bizonyos igényeit a kikötői látogatása óta nem tudta kielégíteni. Amikor visszatért onnan és azzal kellett szembesülnie, hogy Thea nevű cselédje (valójában rabszolgája) köddé vált, enyhe kifejezés, hogy bosszús lett. Az a wegtoreni leányzó nagyon is alkalmas volt bizonyos szükségletekre. Ráadásul a tulajdona volt, aminek lába kelt.
Merlana persze másmilyen teremtés, de ami pajzánságban és izzó szenvedélyben (még) hiányzik belőle, azt bőven pótolja ambícióval. És Orthus azt nagyon is izgatónak tartja.
A szobába belépve azt gondosan zárja maguk mögött. Csak egy futó pillantásra szánja. Az efféle, fogadó béli szobák mind egyformák, más városokban talán csak a drapériák anyaga más és egy-két bútor olykor egzotikusabb külsőt kap. De a lényeg ugyanaz. A férfi a szobában kötelezően található kisasztalhoz lép, kihúzza az egyik széket és ott ül le, majd int Merlanának, kérve, hogy ő is foglaljon helyet. A jelek szerint tényleg beszélgetni akar.
Így, miután Merlana leül vele szemben, rögtön bele is vág.*
- Mindenek előtt nagyra értékelem az őszinteségét, de csak addig, amíg velem szemben tanúsítja. Ugyanakkor a diszkréciót még nagyobb értéknek tartom. Előfordulhat, hogy barátja és szövetségese leszek, ez esetben azonban számítok a diszkréciójára, és figyelni is fogom hogy megkapom-e. Remélem, értjük egymást.
*kezd bele nyugodt hangon, esélyt adva Merlanának, hogy válaszoljon erre, mielőtt folytatná.*
- Önben van tehetség az énekre és bátorság a szereplésre. Ezen kívül, igazán kellemes látvány. Mindezek tanulással és elhivatottsággal társulva naggyá tehetik kegyedet. Ügyes énekesből igazi művésszé, csinos leányzóból minden férfi vágyálmává, illedelmes közemberből művelt hölggyé válhat a kellő támogatással. Én pedig hajlandó vagyok biztosítani ezt a támogatást, a saját céljaim érdekében.
*vezeti tovább.*
- Hogy pontosan mik ezek a célok, arról nem kell tudnia. Elég, ha csak annyit tud: jót akarok a városnak, és a benne élő népek többsége is jól jár az elképzeléseimmel. Ahhoz, hogy célt érjek, két dologra van szükségem: folyamatos értesülésekre és megfelelő szövetségesekre a megfelelő helyeken. Lehet Ön is a szövetségesem, és hozzásegíthet párhoz. Amíg így tesz, élvezheti a támogatásomat, amelyet nem nyiltan nyújtok, mert másokra nem tartozik a kapcsolatunk milyensége. A támogatásom révén sikeressé és vagyonossá válhat. Olyan közegbe kerülhet, ahol sokat tehet majd a saját boldogulásáért, és eljöhet a napja, hogy már nem lesz szüksége az én pénzemre és segítségemre se. Addig pedig, támogatásom fejében nyitva kellene tartania a fülecskéit, és ha érdekes dolgot hall, megosztania velem. Olykor megismernie és a kegyeibe fogadni olyanokat, akikről szívesen hallanék többet. Mindvégig kellő diszkrécióval elhallgatva mások előtt, hogy milyen kapcsolat fűzi hozzám.
*rövid szünet után hozzáteszi.*
- És, ahogy gondolom számított rá, engem is a kegyeibe kell fogadnia. És az ágyába is. Nem csak egyszer, hanem alkalmanként, amikor úgy kívánom, tétovázás és ellenkezés nélkül.
Nos, kisasszony, méltányosnak találja az ajánlatomat?
*kérdi végül.*
*Együtt megy fel az emeletre a leányzóval. Hogy a kocsmáros mit gondol erről, az teljesen mellékes, más pedig nem látja.
Hiába a hidegvére, azért mégiscsak úrrá lesz rajta valami jóleső izgalom. Nem csoda, hiszen Merlana igazán kecses teremtés, ráadásul pedig nagyon készséges is. Pont a kedvére való. Különösen, mivel Orthus bizonyos igényeit a kikötői látogatása óta nem tudta kielégíteni. Amikor visszatért onnan és azzal kellett szembesülnie, hogy Thea nevű cselédje (valójában rabszolgája) köddé vált, enyhe kifejezés, hogy bosszús lett. Az a wegtoreni leányzó nagyon is alkalmas volt bizonyos szükségletekre. Ráadásul a tulajdona volt, aminek lába kelt.
Merlana persze másmilyen teremtés, de ami pajzánságban és izzó szenvedélyben (még) hiányzik belőle, azt bőven pótolja ambícióval. És Orthus azt nagyon is izgatónak tartja.
A szobába belépve azt gondosan zárja maguk mögött. Csak egy futó pillantásra szánja. Az efféle, fogadó béli szobák mind egyformák, más városokban talán csak a drapériák anyaga más és egy-két bútor olykor egzotikusabb külsőt kap. De a lényeg ugyanaz. A férfi a szobában kötelezően található kisasztalhoz lép, kihúzza az egyik széket és ott ül le, majd int Merlanának, kérve, hogy ő is foglaljon helyet. A jelek szerint tényleg beszélgetni akar.
Így, miután Merlana leül vele szemben, rögtön bele is vág.*
- Mindenek előtt nagyra értékelem az őszinteségét, de csak addig, amíg velem szemben tanúsítja. Ugyanakkor a diszkréciót még nagyobb értéknek tartom. Előfordulhat, hogy barátja és szövetségese leszek, ez esetben azonban számítok a diszkréciójára, és figyelni is fogom hogy megkapom-e. Remélem, értjük egymást.
*kezd bele nyugodt hangon, esélyt adva Merlanának, hogy válaszoljon erre, mielőtt folytatná.*
- Önben van tehetség az énekre és bátorság a szereplésre. Ezen kívül, igazán kellemes látvány. Mindezek tanulással és elhivatottsággal társulva naggyá tehetik kegyedet. Ügyes énekesből igazi művésszé, csinos leányzóból minden férfi vágyálmává, illedelmes közemberből művelt hölggyé válhat a kellő támogatással. Én pedig hajlandó vagyok biztosítani ezt a támogatást, a saját céljaim érdekében.
*vezeti tovább.*
- Hogy pontosan mik ezek a célok, arról nem kell tudnia. Elég, ha csak annyit tud: jót akarok a városnak, és a benne élő népek többsége is jól jár az elképzeléseimmel. Ahhoz, hogy célt érjek, két dologra van szükségem: folyamatos értesülésekre és megfelelő szövetségesekre a megfelelő helyeken. Lehet Ön is a szövetségesem, és hozzásegíthet párhoz. Amíg így tesz, élvezheti a támogatásomat, amelyet nem nyiltan nyújtok, mert másokra nem tartozik a kapcsolatunk milyensége. A támogatásom révén sikeressé és vagyonossá válhat. Olyan közegbe kerülhet, ahol sokat tehet majd a saját boldogulásáért, és eljöhet a napja, hogy már nem lesz szüksége az én pénzemre és segítségemre se. Addig pedig, támogatásom fejében nyitva kellene tartania a fülecskéit, és ha érdekes dolgot hall, megosztania velem. Olykor megismernie és a kegyeibe fogadni olyanokat, akikről szívesen hallanék többet. Mindvégig kellő diszkrécióval elhallgatva mások előtt, hogy milyen kapcsolat fűzi hozzám.
*rövid szünet után hozzáteszi.*
- És, ahogy gondolom számított rá, engem is a kegyeibe kell fogadnia. És az ágyába is. Nem csak egyszer, hanem alkalmanként, amikor úgy kívánom, tétovázás és ellenkezés nélkül.
Nos, kisasszony, méltányosnak találja az ajánlatomat?
*kérdi végül.*
4634. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-22 19:14:44
Üzenet elküldve: 2024-03-22 19:14:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
*Bingó. Merlana most már igazán nyeregben érezheti magát, egyelőre minden úgy alakul, ahogy szeretné. A kapott válasz alapján jól sikerült megítélnie Orthus szándékait, benne pedig kezd egyre inkább nőni az adrenalin, hisz most válik csak izgalmassá a helyzet. Imádja az ilyen szituációkat, és ez meg is látszik azon a széles mosolyon, ami a férfiéhez hasonlóan az ő arcán is megjelenik.*
- Sejtettem. Egyébként egyetértek, az őszinteség kétélű fegyver. Érdemes megfontolni, hogy milyen helyzetben él vele az ember, de úgy gondolom, hogy ez most pont egy ilyen helyzet. Én megbízom Önben, Morthimer úr, és reményeim szerint hamarosan meggyőzhetem arról, hogy Ön is bennem.
*Azon, hogy a Fürdőház helyett inkább menjenek rögtön szobára, még fel is nevetne, de valamiért ő maga is úgy érzi, hogy az előbbi kitárulkozása nem csak arra volt jó, hogy Orthus annyira belé szeressen miatta, hogy rögtön ágyba akarja vinni. Annál sokkal többről lehet szó.*
- Rendben van, beszélgessünk a szobámban, négyszemközt *bólint egyetértve.* Mehetünk, igen.
*Elfogadja a segítőkezet, feláll az asztaltól, és Orthus kíséretében fel is lépked a díszes, nyikorgó falépcsőkön. A szobáját hamar megtalálják, a folyosó végén, jobbra található. Tökéletes. Merlana elfordítja a kulcsot a zárban, ami halk kattanással jelzi az ajtó nyílását. A lány belép, először az ablakhoz sétál, pár másodpercig csak bámul rajta kifelé, aztán egy kecsesebb, táncmozdulatszerű pörgéssel visszafordul a mögötte álló férfi felé.*
- Nos, hallgatom, Morthimer úr! Miben lehetek a szolgálatára? *Most még színpadiasan meg is hajolhatna, vagy pukedlizhetne egyet, de ilyen úrihölgyes fogásokat ő még nem ismer, így csak jégkék szemeit Orthus-ra szegezve várja, hogy mi következik most.*
*Bingó. Merlana most már igazán nyeregben érezheti magát, egyelőre minden úgy alakul, ahogy szeretné. A kapott válasz alapján jól sikerült megítélnie Orthus szándékait, benne pedig kezd egyre inkább nőni az adrenalin, hisz most válik csak izgalmassá a helyzet. Imádja az ilyen szituációkat, és ez meg is látszik azon a széles mosolyon, ami a férfiéhez hasonlóan az ő arcán is megjelenik.*
- Sejtettem. Egyébként egyetértek, az őszinteség kétélű fegyver. Érdemes megfontolni, hogy milyen helyzetben él vele az ember, de úgy gondolom, hogy ez most pont egy ilyen helyzet. Én megbízom Önben, Morthimer úr, és reményeim szerint hamarosan meggyőzhetem arról, hogy Ön is bennem.
*Azon, hogy a Fürdőház helyett inkább menjenek rögtön szobára, még fel is nevetne, de valamiért ő maga is úgy érzi, hogy az előbbi kitárulkozása nem csak arra volt jó, hogy Orthus annyira belé szeressen miatta, hogy rögtön ágyba akarja vinni. Annál sokkal többről lehet szó.*
- Rendben van, beszélgessünk a szobámban, négyszemközt *bólint egyetértve.* Mehetünk, igen.
*Elfogadja a segítőkezet, feláll az asztaltól, és Orthus kíséretében fel is lépked a díszes, nyikorgó falépcsőkön. A szobáját hamar megtalálják, a folyosó végén, jobbra található. Tökéletes. Merlana elfordítja a kulcsot a zárban, ami halk kattanással jelzi az ajtó nyílását. A lány belép, először az ablakhoz sétál, pár másodpercig csak bámul rajta kifelé, aztán egy kecsesebb, táncmozdulatszerű pörgéssel visszafordul a mögötte álló férfi felé.*
- Nos, hallgatom, Morthimer úr! Miben lehetek a szolgálatára? *Most még színpadiasan meg is hajolhatna, vagy pukedlizhetne egyet, de ilyen úrihölgyes fogásokat ő még nem ismer, így csak jégkék szemeit Orthus-ra szegezve várja, hogy mi következik most.*
4633. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-22 18:39:30
Üzenet elküldve: 2024-03-22 18:39:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
*Merlanát egy kicsit komolyabban, talán komorabban találja az asztalnál, amikor visszatér hozzá a kulccsal, mint amilyen hangulatban hátrahagyta.
Látva, hogy a leányzó tétovázik, ő maga türelmesen kivár. Lehetne ez például annak a jele is, hogy Merlana inkább nem szeretne a fürdőházba menni a férfival. Főleg most nem, hogy már van szállása több, mint egy hatra.
Ehelyett a leányzó merőben mással hozakodik elő, már-már megdöbbentve Orthust. Aki végül elégedetten elmosolyodik. Végre némi egyenes beszéd, nem találgatás.*
- Igazán kedvemre való a hozzáállása, kisasszony. Én magam is a nyílt beszéd híve vagyok, habár annak elég ritkán van meg a helye, ideje és lehetősége. De ha Ön is így kívánja, akkor beszéljünk egymással köntörfalazás nélkül. De nem itt. És ne is a Fürdőházban. Bár ott több a lehetőség némi diszkrécióra, de a beszélgetést bármikor megzavarhatják más vendégek. Amondó vagyok, ha már úgyis van itt egy szobája, beszélgessünk ott, négyszemközt.
*javasolja. Szándéka annyira egyértelmű, hogy az már szinte félrevezető: ugyanis jelen pillanatban valóban az érdekli a legjobban, hogy kíváncsi fülektől és váratlanul megjelenő ismeretlenektől nem zavartatva, nyugodtan és nyiltan beszélhessen Merlanával.
Minden más, amit egy szobában kettesben maradva csinálni lehet, most még másodlagos.*
- Nos, mehetünk?
*kérdi aztán, és kezét nyújtja Merlanának.*
*Merlanát egy kicsit komolyabban, talán komorabban találja az asztalnál, amikor visszatér hozzá a kulccsal, mint amilyen hangulatban hátrahagyta.
Látva, hogy a leányzó tétovázik, ő maga türelmesen kivár. Lehetne ez például annak a jele is, hogy Merlana inkább nem szeretne a fürdőházba menni a férfival. Főleg most nem, hogy már van szállása több, mint egy hatra.
Ehelyett a leányzó merőben mással hozakodik elő, már-már megdöbbentve Orthust. Aki végül elégedetten elmosolyodik. Végre némi egyenes beszéd, nem találgatás.*
- Igazán kedvemre való a hozzáállása, kisasszony. Én magam is a nyílt beszéd híve vagyok, habár annak elég ritkán van meg a helye, ideje és lehetősége. De ha Ön is így kívánja, akkor beszéljünk egymással köntörfalazás nélkül. De nem itt. És ne is a Fürdőházban. Bár ott több a lehetőség némi diszkrécióra, de a beszélgetést bármikor megzavarhatják más vendégek. Amondó vagyok, ha már úgyis van itt egy szobája, beszélgessünk ott, négyszemközt.
*javasolja. Szándéka annyira egyértelmű, hogy az már szinte félrevezető: ugyanis jelen pillanatban valóban az érdekli a legjobban, hogy kíváncsi fülektől és váratlanul megjelenő ismeretlenektől nem zavartatva, nyugodtan és nyiltan beszélhessen Merlanával.
Minden más, amit egy szobában kettesben maradva csinálni lehet, most még másodlagos.*
- Nos, mehetünk?
*kérdi aztán, és kezét nyújtja Merlanának.*
4632. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-22 00:13:31
Üzenet elküldve: 2024-03-22 00:13:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
*Arthenior városát ő valóban nem ismeri, de információkat azért már gyűjtött róla abban a pár napban is, mióta itt tartózkodik. Mindig, minden apró részletet meg szokott jegyezni bármivel kapcsolatban, mert ki tudja, mikor és miért jön jól valamiféle tudás. Például akkor, ha le akar nyűgözni egy gazdag kereskedőt.*
- Ugyan *legyint.* Nekem is csak úgy mondták, fogalmam sincs, hogy valóban igaz-e, de akkor már ketten nem tudjuk *válaszolja mosolyogva, majd elkezd apró utalásokat tenni arra, hogy szerinte nekik kettőjüknek van közös jövőjük, de a férfi teljesen jogosan elvárja, hogy Merlana erről meg is győzze őt. Rajta lesz az ügyön, efelől csak ne legyen az uraságnak semmi kétsége. Viszont erre most még nem reagál, csak újra megköszöni a szállással kapcsolatos nagylelkű ajánlatot, aztán míg Orthus a pultnál intézkedik, ő befejezi az étkezést.
Nem sokkal később a férfi a kulccsal tér vissza, amit az asztalra helyez, Merlana pedig rögtön el is veszi onnan. Nézegeti egy rövid ideig, de csak azért, hogy időt nyerjen magának arra, hogy összeszedje a gondolatait, és elszánja magát a következő nagy lépésre. Ideje felhagyni az álcával. Reméli, hogy jól ismerte ki a másikat, és ezzel a lépésével újabb ajtókat nyithat meg kettejük kapcsolatában, nem pedig bezárja azokat is, amik már nyitva vannak.*
- Köszönöm! *mondja, de egyelőre még mindig a kulcsot nézi.* Hogy mire van szükségem? Mondja, Morthimer Úr… *Ekkor pillant fel újra Orthus-ra.* Meddig szeretnénk még játszani ezt a felettébb élvezetes, de idegölő játékot? Mindketten tudjuk, hogy csak kerülgetjük a lényeget, de úgy gondolom, nincs okunk tovább tartani ezt a mézes-mázos, óvatoskodó stílust. Mindketten tudjuk, hogy a szándékaink mélyebbek annál, mint amit eddig mutattunk egymás felé. Én már elmondtam, hogy mit akarok: pénzt, otthont, biztonságot és elismerést. Beszéljünk inkább arról, hogy Önnek mire van szüksége? Bármiről is legyen szó, én segíthetek. Biztosíthatom róla, hogy velem jól járna, Morthimer Úr. Viszont mit szólna, ha ebbe a témába már abban a bizonyos fürdőházban kezdenénk bele? Megmutatná kérem, merre található?
*Ő hát az első, aki megunja a színészkedést. Igazából ehhez is tehetség kell. Sejteni, majd érezni, aztán pontosan tudni, hogy mikor kell abbahagyni a játékot. Vannak olyan helyzetek, ahol semmikor nem érdemes, de úgy gondolja, Orthus esetében jók a megérzései, és ezzel nagyot léphetnek előre.*
*Arthenior városát ő valóban nem ismeri, de információkat azért már gyűjtött róla abban a pár napban is, mióta itt tartózkodik. Mindig, minden apró részletet meg szokott jegyezni bármivel kapcsolatban, mert ki tudja, mikor és miért jön jól valamiféle tudás. Például akkor, ha le akar nyűgözni egy gazdag kereskedőt.*
- Ugyan *legyint.* Nekem is csak úgy mondták, fogalmam sincs, hogy valóban igaz-e, de akkor már ketten nem tudjuk *válaszolja mosolyogva, majd elkezd apró utalásokat tenni arra, hogy szerinte nekik kettőjüknek van közös jövőjük, de a férfi teljesen jogosan elvárja, hogy Merlana erről meg is győzze őt. Rajta lesz az ügyön, efelől csak ne legyen az uraságnak semmi kétsége. Viszont erre most még nem reagál, csak újra megköszöni a szállással kapcsolatos nagylelkű ajánlatot, aztán míg Orthus a pultnál intézkedik, ő befejezi az étkezést.
Nem sokkal később a férfi a kulccsal tér vissza, amit az asztalra helyez, Merlana pedig rögtön el is veszi onnan. Nézegeti egy rövid ideig, de csak azért, hogy időt nyerjen magának arra, hogy összeszedje a gondolatait, és elszánja magát a következő nagy lépésre. Ideje felhagyni az álcával. Reméli, hogy jól ismerte ki a másikat, és ezzel a lépésével újabb ajtókat nyithat meg kettejük kapcsolatában, nem pedig bezárja azokat is, amik már nyitva vannak.*
- Köszönöm! *mondja, de egyelőre még mindig a kulcsot nézi.* Hogy mire van szükségem? Mondja, Morthimer Úr… *Ekkor pillant fel újra Orthus-ra.* Meddig szeretnénk még játszani ezt a felettébb élvezetes, de idegölő játékot? Mindketten tudjuk, hogy csak kerülgetjük a lényeget, de úgy gondolom, nincs okunk tovább tartani ezt a mézes-mázos, óvatoskodó stílust. Mindketten tudjuk, hogy a szándékaink mélyebbek annál, mint amit eddig mutattunk egymás felé. Én már elmondtam, hogy mit akarok: pénzt, otthont, biztonságot és elismerést. Beszéljünk inkább arról, hogy Önnek mire van szüksége? Bármiről is legyen szó, én segíthetek. Biztosíthatom róla, hogy velem jól járna, Morthimer Úr. Viszont mit szólna, ha ebbe a témába már abban a bizonyos fürdőházban kezdenénk bele? Megmutatná kérem, merre található?
*Ő hát az első, aki megunja a színészkedést. Igazából ehhez is tehetség kell. Sejteni, majd érezni, aztán pontosan tudni, hogy mikor kell abbahagyni a játékot. Vannak olyan helyzetek, ahol semmikor nem érdemes, de úgy gondolja, Orthus esetében jók a megérzései, és ezzel nagyot léphetnek előre.*
4631. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-21 23:26:32
Üzenet elküldve: 2024-03-21 23:26:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
*Merlana válaszát hallva meglepetten vonja fel a szemöldökét.*
- Nahát kisasszony! Ki hitte volna, hogy Ön mond nekem újat a városról.
*jegyzi meg derűsen. Fogalma sincs, hogy ki tervezte a Fürdőházat, nem hallotta még ezt a históriát a gnómmal. De minden további nélkül igaz lehet. Ki tudja, hol hallotta ezt a történetet a leányzó. Orthus fejében még az a paranoiás gondolat is felmerül, hogy Merlana valójában nagyon is jól ismeri a várost és csak megjátssza az idegent. Ez mondjuk megint nem feltétlenül jelentene gondot. Csak annyit jelentene, hogy Orthus hagyta magát megvezetni, ha igaz. De ettől se gyanakvóbb, se bosszús nem lesz, bár azért figyelni fog arra, mond-e még Merlana olyasmit, ami ebbe az irányba mutat.
De hogy a leányzó ilyen lelkesen fogadja a meghívását a fürdőházba, azt elégedetten veszi tudomásul. Ahogyan Merlana hálálkodó szavait is a szállás kapcsán.*
- Nos, kíváncsian várom, hogy meggyőzzön. De először természetesen fejezze be nyugodtan az étkezést. Addig rendezem a pultnál a szállás ügyét, aztán pedig, ha megfelel, akár indulhatunk is.
*ajánlja fel, majd szavához híven a pulthoz sétál, ahol a fogadóssal való rövid diskurzust követően - mely során Orthus rámutat Merlanára - kifizet 49 aranyat, egy hétre kibérelve egy Szobát a leányzónak
.
Utána a kulccsal tér vissza, amit odahelyez Merlana elé az asztalra.*
- Parancsoljon kisasszony! A fürdőben még beszélhetünk arról, hogy mi egyébre lehetne szüksége a városban való boldoguláshoz.
*veti fel, miközben megvárja, hogy Merlana is végezzen az evéssel.*
*Merlana válaszát hallva meglepetten vonja fel a szemöldökét.*
- Nahát kisasszony! Ki hitte volna, hogy Ön mond nekem újat a városról.
*jegyzi meg derűsen. Fogalma sincs, hogy ki tervezte a Fürdőházat, nem hallotta még ezt a históriát a gnómmal. De minden további nélkül igaz lehet. Ki tudja, hol hallotta ezt a történetet a leányzó. Orthus fejében még az a paranoiás gondolat is felmerül, hogy Merlana valójában nagyon is jól ismeri a várost és csak megjátssza az idegent. Ez mondjuk megint nem feltétlenül jelentene gondot. Csak annyit jelentene, hogy Orthus hagyta magát megvezetni, ha igaz. De ettől se gyanakvóbb, se bosszús nem lesz, bár azért figyelni fog arra, mond-e még Merlana olyasmit, ami ebbe az irányba mutat.
De hogy a leányzó ilyen lelkesen fogadja a meghívását a fürdőházba, azt elégedetten veszi tudomásul. Ahogyan Merlana hálálkodó szavait is a szállás kapcsán.*
- Nos, kíváncsian várom, hogy meggyőzzön. De először természetesen fejezze be nyugodtan az étkezést. Addig rendezem a pultnál a szállás ügyét, aztán pedig, ha megfelel, akár indulhatunk is.
*ajánlja fel, majd szavához híven a pulthoz sétál, ahol a fogadóssal való rövid diskurzust követően - mely során Orthus rámutat Merlanára - kifizet 49 aranyat, egy hétre kibérelve egy Szobát a leányzónak
.Utána a kulccsal tér vissza, amit odahelyez Merlana elé az asztalra.*
- Parancsoljon kisasszony! A fürdőben még beszélhetünk arról, hogy mi egyébre lehetne szüksége a városban való boldoguláshoz.
*veti fel, miközben megvárja, hogy Merlana is végezzen az evéssel.*
4630. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-21 23:01:25
Üzenet elküldve: 2024-03-21 23:01:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
*Persze, hogy taktikát váltott, kénytelen. Ha valamit nem tud elérni szavakkal, hát majd megszerzi a két szép szemével. Ő pedig már eldöntötte, hogy Orthus kegyeibe fog férkőzni, ha akarja a férfi, ha nem. Szerencsére ehhez van is neki két szép szeme, és frissen mosott, hullámos hajtincseivel is úgy kezd lágyan játszadozni, hogy azzal bármelyik férfi érdeklődését felkelthetné. Minden egyes apró mozdulata finom és játékos, érezni, ahogy egyáltalán nem tolakodóan, de próbál közeledni a másikhoz, habár nem testileg, hanem inkább azt próbálja elérni, hogy a kereskedő vágyjon a társaságára.*
- Hallottam már a Fürdőházról, tudomásom szerint egy tehetséges gnóm építész tervezte. Ez igaz?
*Most végre hasznára válik az információ, amit a kis pap mondott neki tegnap este, mikor ugyanabba a fürdőbe készültek, ahová akkor még valószínűleg be sem engedték volna őt, de ez a mai már egy teljesen új Merlana. Egy gyönyörű, ápolt, tiszta és csinos Merlana, aki nem is rest kihasználni újdonsült adottságait. Úgy látszik sikeresen, ugyanis a fürdőbe való meghívás arra engedi következtetni, hogy számára kedvező irányba halad az ismerkedésük.*
- Nem kell szabadkoznia, Morthimer úr! A meghívása gáláns, én pedig örömmel elfogadom, és szívesen meglátogatom Önnel azt a Fürdőházat, már csak azért is, hogy jobban megismerhessük egymást, mert úgy érzem, hogy érdemes. ~Gyerünk már! Hát miért adod ilyen nehezen magad, te férfi?~
*Magában türelmetlenkedik, amiért ilyen nehezen sikerül áttörnie a gátat, de ez csupán annyit jelent, hogy nem akárkivel van dolga. Merlana kifejezetten élvezi ezt a játékot, de jobb szeretné már nyeregben érezni magát. Na meg valószínűleg Orthus is, ami még szintén várat magára akkor is, ha sikerül megszereznie magának Merlaná-t, mert betörni a nyers természetét, és bájos, engedelmes kisasszonyt faragni belőle nem lesz egyszerű menet, de kétségkívül lehetséges.
A férfi újabb ajánlata hallatán végül halvány, győztes mosoly húzódik Merlana szájára.*
- Hálásan köszönöm a segítségét, természetesen elfogadom, de emellett reménykedem, hogy a képességeimmel és a munkámmal meggyőzhetem Önt arról, hogy érdemes hosszabb időre is terveznie velem. *Itt az ideje felgyorsítani az eseményeket, és egyértelmű célzásokkal folytatni, ugyanis, ha tényleg a Fürdőházban kötnek ki, az intimebb helyszín adta környezetben már jobb lenne, ha nyíltan, konkrétumokról tárgyalhatnának, ugyanis az Merlana számára már kezd egyértelművé válni, hogy most még mindketten csak játszadoznak a másikkal.
A mosoly marad, de míg a válaszokat várja, folytatja az étkezést.*
*Persze, hogy taktikát váltott, kénytelen. Ha valamit nem tud elérni szavakkal, hát majd megszerzi a két szép szemével. Ő pedig már eldöntötte, hogy Orthus kegyeibe fog férkőzni, ha akarja a férfi, ha nem. Szerencsére ehhez van is neki két szép szeme, és frissen mosott, hullámos hajtincseivel is úgy kezd lágyan játszadozni, hogy azzal bármelyik férfi érdeklődését felkelthetné. Minden egyes apró mozdulata finom és játékos, érezni, ahogy egyáltalán nem tolakodóan, de próbál közeledni a másikhoz, habár nem testileg, hanem inkább azt próbálja elérni, hogy a kereskedő vágyjon a társaságára.*
- Hallottam már a Fürdőházról, tudomásom szerint egy tehetséges gnóm építész tervezte. Ez igaz?
*Most végre hasznára válik az információ, amit a kis pap mondott neki tegnap este, mikor ugyanabba a fürdőbe készültek, ahová akkor még valószínűleg be sem engedték volna őt, de ez a mai már egy teljesen új Merlana. Egy gyönyörű, ápolt, tiszta és csinos Merlana, aki nem is rest kihasználni újdonsült adottságait. Úgy látszik sikeresen, ugyanis a fürdőbe való meghívás arra engedi következtetni, hogy számára kedvező irányba halad az ismerkedésük.*
- Nem kell szabadkoznia, Morthimer úr! A meghívása gáláns, én pedig örömmel elfogadom, és szívesen meglátogatom Önnel azt a Fürdőházat, már csak azért is, hogy jobban megismerhessük egymást, mert úgy érzem, hogy érdemes. ~Gyerünk már! Hát miért adod ilyen nehezen magad, te férfi?~
*Magában türelmetlenkedik, amiért ilyen nehezen sikerül áttörnie a gátat, de ez csupán annyit jelent, hogy nem akárkivel van dolga. Merlana kifejezetten élvezi ezt a játékot, de jobb szeretné már nyeregben érezni magát. Na meg valószínűleg Orthus is, ami még szintén várat magára akkor is, ha sikerül megszereznie magának Merlaná-t, mert betörni a nyers természetét, és bájos, engedelmes kisasszonyt faragni belőle nem lesz egyszerű menet, de kétségkívül lehetséges.
A férfi újabb ajánlata hallatán végül halvány, győztes mosoly húzódik Merlana szájára.*
- Hálásan köszönöm a segítségét, természetesen elfogadom, de emellett reménykedem, hogy a képességeimmel és a munkámmal meggyőzhetem Önt arról, hogy érdemes hosszabb időre is terveznie velem. *Itt az ideje felgyorsítani az eseményeket, és egyértelmű célzásokkal folytatni, ugyanis, ha tényleg a Fürdőházban kötnek ki, az intimebb helyszín adta környezetben már jobb lenne, ha nyíltan, konkrétumokról tárgyalhatnának, ugyanis az Merlana számára már kezd egyértelművé válni, hogy most még mindketten csak játszadoznak a másikkal.
A mosoly marad, de míg a válaszokat várja, folytatja az étkezést.*
4629. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-21 20:30:20
Üzenet elküldve: 2024-03-21 20:30:20
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
*Nagyon is tudatosan terelte a témát teljesen semleges és semmitmondó irányba, látni akarta ugyanis a lány reakcióját. Azt, ami talán csak egy pillanatra tűnt fel, amikor Orthus nem a szóvirágokba takart egyezkedést vitte tovább. Mint akit nem is érdekel az egész. És belegondolva, ha nem lennének a maga ambiciói a leánnyal, akkor tényleg nem is lenne oka tovább cseverészni vele. Hacsak nem azért, hogy ágyra vigye.
Persze vannak jótét lelkek, de ő nem éppen ez a fajta.
Merlana pedig, bár nagyon ügyesen vitte tovább a színtelen cseverészést, a testbeszédével taktikát váltott. Szinte észrevétlenül. Orthus, ha nem lenne érzékeny az efféle kis praktikákra és manipulációkra, talán észre se vette volna, mégis a hatása alatt lenne. Egy gyönyörű ifjú hölgy osztatlan figyelme: mely férfiú ne vágyna erre?
Magában elismeréssel adózik a trükknek. Igen, ez a lány ha akarná, képes lenne játszani azokat a játékokat, amiket ő is szokott. És lenne hozzá valamilye, ami Orthusnak sose volt, és amit egy hatalmas fegyvernek tart: női szépsége. Micsoda hatékony eszköz ez a megfelelő kezekben! Messze maga mögé utasítja a jóvágású férfiak sármját.*
- Ó, ha még csak egyszer szállt meg itt, akkor bizonyára nem volt alkalma megismerni a fogadó egyik legnagyobb ékességét, a Fürdőházat.
Ez idő tájt ez az egyetlen hasonló hely a városban, holott állítólag a város alatt a talajból több helyről is feltör meleg víz, melynek állítólag gyógyító hatása néha a bájitalokéval vetekszik.
*fejti ki lelkesen.*
- Én magam, ha végeztünk ezzel az ebéddel, mindenképpen betérek oda kicsit megpihenni. Javaslom, Ön is próbálja ki mindenképpen! Természetesen, csak ha van kedve hozzá. Megfelelő öltözetet tudnak biztosítani, úgy tudom. De persze, ha most nem érez kedvet ehhez, én nem neheztelek érte. És bár hosszú távon nem tudom megoldani a lakás ügyét, megtisztelne azzal, ha megengedné, hogy egy hétre rendezzem itt a szállását.
*ajánlja még fel gálánsan. Ajánlatából kicseng, hogy a szállásfoglalást nem tette valaminek a feltételévé. Azt a leányzó mondhatni, már a magáénak is tudhatja.
Így, ha netán a fürdőzés Orthus-szal nem is olyasmi, amire Merlana most vállalkozik, a férfi tudni fogja, hol találja meg egy hétig. Ígéretes tehetség, nem kéne hagyni kárba menni.*
*Nagyon is tudatosan terelte a témát teljesen semleges és semmitmondó irányba, látni akarta ugyanis a lány reakcióját. Azt, ami talán csak egy pillanatra tűnt fel, amikor Orthus nem a szóvirágokba takart egyezkedést vitte tovább. Mint akit nem is érdekel az egész. És belegondolva, ha nem lennének a maga ambiciói a leánnyal, akkor tényleg nem is lenne oka tovább cseverészni vele. Hacsak nem azért, hogy ágyra vigye.
Persze vannak jótét lelkek, de ő nem éppen ez a fajta.
Merlana pedig, bár nagyon ügyesen vitte tovább a színtelen cseverészést, a testbeszédével taktikát váltott. Szinte észrevétlenül. Orthus, ha nem lenne érzékeny az efféle kis praktikákra és manipulációkra, talán észre se vette volna, mégis a hatása alatt lenne. Egy gyönyörű ifjú hölgy osztatlan figyelme: mely férfiú ne vágyna erre?
Magában elismeréssel adózik a trükknek. Igen, ez a lány ha akarná, képes lenne játszani azokat a játékokat, amiket ő is szokott. És lenne hozzá valamilye, ami Orthusnak sose volt, és amit egy hatalmas fegyvernek tart: női szépsége. Micsoda hatékony eszköz ez a megfelelő kezekben! Messze maga mögé utasítja a jóvágású férfiak sármját.*
- Ó, ha még csak egyszer szállt meg itt, akkor bizonyára nem volt alkalma megismerni a fogadó egyik legnagyobb ékességét, a Fürdőházat.
Ez idő tájt ez az egyetlen hasonló hely a városban, holott állítólag a város alatt a talajból több helyről is feltör meleg víz, melynek állítólag gyógyító hatása néha a bájitalokéval vetekszik.
*fejti ki lelkesen.*
- Én magam, ha végeztünk ezzel az ebéddel, mindenképpen betérek oda kicsit megpihenni. Javaslom, Ön is próbálja ki mindenképpen! Természetesen, csak ha van kedve hozzá. Megfelelő öltözetet tudnak biztosítani, úgy tudom. De persze, ha most nem érez kedvet ehhez, én nem neheztelek érte. És bár hosszú távon nem tudom megoldani a lakás ügyét, megtisztelne azzal, ha megengedné, hogy egy hétre rendezzem itt a szállását.
*ajánlja még fel gálánsan. Ajánlatából kicseng, hogy a szállásfoglalást nem tette valaminek a feltételévé. Azt a leányzó mondhatni, már a magáénak is tudhatja.
Így, ha netán a fürdőzés Orthus-szal nem is olyasmi, amire Merlana most vállalkozik, a férfi tudni fogja, hol találja meg egy hétig. Ígéretes tehetség, nem kéne hagyni kárba menni.*
4628. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-21 19:19:50
Üzenet elküldve: 2024-03-21 19:19:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
*Ó, pedig, ha Merlana tudná, miket is vízionál a fejében Orthus, bizonyára már fülig érne a szája, ugyanis teljes mértékben el tudná képzelni magát a férfi által megálmodott szerepben. Elképzelné magát a jelenleginél is sokkal gyönyörűbb, selyemből készült, abroncsos szoknyás báli ruhában, finom, könyékig érő kesztyűkkel a karjain, gyönyörű hajkoronával és csodás sminkben, ahogy a színpadon tündökölve énekel, és mindenki őt akarja látni. A legkiváltságosabbak pedig még az ágyukba is megkapnák őt, de csak azért, hogy ő maga és természetesen Orthus hasznot húzzanak belőle. Csodálatos élet volna. Adottságai alapján képes is volna rá, de valóban szüksége lenne ehhez valakire, aki kijelöli és végigvezeti az odavezető úton.
Felettébb hálás lenne mindezért a férfinek, és bizonyára végtelenül engedelmes is lenne, hisz, valóra válna az elérhetetlennek tűnő álmom. Fényűzés, siker, csillogás és egzisztencia. Ha mindezt megkapná, nem lenne oka nem engedelmeskedni és nem ugrani Orthus minden szavára.
Lojális partnert nyerne ezzel az uraság, az már egyszer biztos. Csak kár, hogy valószínűleg a saját óvatosságuk nehezíti meg mindkettejük dolgát. Ha tudnák, hogy akár nyíltan is beszélhetnének az elképzeléseikről, mert egyfelé jár az agyuk, minden könnyebben menne, de az élet sosem nyújtja tálcán a sikereket, azért mindig meg kell dolgozni.*
- Rendben, jó étvágyat! *Kicsit valóban meg is ijed, mikor semmi érdemi reakció nem érkezik az apró utalásaira, hogy ugyan már, csak mondja ki, hogy alkalmazná őt, és Merlana máris az övé. ~Elszúrtam volna valamit?~ Sajnos az könnyen lehet. Félelme akkor kezd erősödni, mikor Orthus következő szavai is semmitmondóak, amolyan bájcsevejre alkalmasak, másra nem igazán. Egy kicsit le is teszi az evőeszközöket, de úgy, hogy még jelezze velük, hogy később még folytatja evést, de most inkább végig a férfi szemeibe akar nézni, hogy, ha már szavaival nem sikerült, akkor a tekintetével próbálja meg elvarázsolni.*
- Valóban kellemes hely. Bevallom, itt töltöttem az előző éjszakát, és én magam is elégedett vagyok vele. Túl sok alkalmam egyébként nem volt még jobban körbenézni. A főteret láttam, ami egész csinos, a piacteret csak éjszaka, illetve ma a lakónegyedet, ahol találkoztunk. Esetleg van kedve Önnek megmutatni nekem, amit érdemes itt látni?
*Pilláit alig észrevehetően rebegteti, testbeszédével pedig azt próbálja sugallni, hogy minden figyelme minden pillanatban az úré. Nem tereli vissza a témát az üzletre, mert tudja, hogy semmit nem szabad erőltetni, siettetni meg főleg nem. Ha sikerült legalább egy kicsit is megfognia Orthus-t az előbbi ajánlatával, akkor Merlana szerint hamarosan úgyis ő fogja újra szóbahozni.*
*Ó, pedig, ha Merlana tudná, miket is vízionál a fejében Orthus, bizonyára már fülig érne a szája, ugyanis teljes mértékben el tudná képzelni magát a férfi által megálmodott szerepben. Elképzelné magát a jelenleginél is sokkal gyönyörűbb, selyemből készült, abroncsos szoknyás báli ruhában, finom, könyékig érő kesztyűkkel a karjain, gyönyörű hajkoronával és csodás sminkben, ahogy a színpadon tündökölve énekel, és mindenki őt akarja látni. A legkiváltságosabbak pedig még az ágyukba is megkapnák őt, de csak azért, hogy ő maga és természetesen Orthus hasznot húzzanak belőle. Csodálatos élet volna. Adottságai alapján képes is volna rá, de valóban szüksége lenne ehhez valakire, aki kijelöli és végigvezeti az odavezető úton.
Felettébb hálás lenne mindezért a férfinek, és bizonyára végtelenül engedelmes is lenne, hisz, valóra válna az elérhetetlennek tűnő álmom. Fényűzés, siker, csillogás és egzisztencia. Ha mindezt megkapná, nem lenne oka nem engedelmeskedni és nem ugrani Orthus minden szavára.
Lojális partnert nyerne ezzel az uraság, az már egyszer biztos. Csak kár, hogy valószínűleg a saját óvatosságuk nehezíti meg mindkettejük dolgát. Ha tudnák, hogy akár nyíltan is beszélhetnének az elképzeléseikről, mert egyfelé jár az agyuk, minden könnyebben menne, de az élet sosem nyújtja tálcán a sikereket, azért mindig meg kell dolgozni.*
- Rendben, jó étvágyat! *Kicsit valóban meg is ijed, mikor semmi érdemi reakció nem érkezik az apró utalásaira, hogy ugyan már, csak mondja ki, hogy alkalmazná őt, és Merlana máris az övé. ~Elszúrtam volna valamit?~ Sajnos az könnyen lehet. Félelme akkor kezd erősödni, mikor Orthus következő szavai is semmitmondóak, amolyan bájcsevejre alkalmasak, másra nem igazán. Egy kicsit le is teszi az evőeszközöket, de úgy, hogy még jelezze velük, hogy később még folytatja evést, de most inkább végig a férfi szemeibe akar nézni, hogy, ha már szavaival nem sikerült, akkor a tekintetével próbálja meg elvarázsolni.*
- Valóban kellemes hely. Bevallom, itt töltöttem az előző éjszakát, és én magam is elégedett vagyok vele. Túl sok alkalmam egyébként nem volt még jobban körbenézni. A főteret láttam, ami egész csinos, a piacteret csak éjszaka, illetve ma a lakónegyedet, ahol találkoztunk. Esetleg van kedve Önnek megmutatni nekem, amit érdemes itt látni?
*Pilláit alig észrevehetően rebegteti, testbeszédével pedig azt próbálja sugallni, hogy minden figyelme minden pillanatban az úré. Nem tereli vissza a témát az üzletre, mert tudja, hogy semmit nem szabad erőltetni, siettetni meg főleg nem. Ha sikerült legalább egy kicsit is megfognia Orthus-t az előbbi ajánlatával, akkor Merlana szerint hamarosan úgyis ő fogja újra szóbahozni.*
4627. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-21 18:47:28
Üzenet elküldve: 2024-03-21 18:47:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Orthus az a fajta, akinek beindítják a fantáziáját az efféle szavak. Na nem olyan értelemben, hogy pajzán gondolatai lesznek - habár olyan is akad éppenséggel a leányzóval kapcsolatban.
Hanem inkább jövőképeket kezd látni. Lehetséges életutakat a leány számára, amelyek az ő céljait is szolgálják.
Többféle ilyen víziója is támad hirtelen.
Látja Merlanát egy bálterem közepén, elegánsan, fenségesen és gazdagon, a város ünnepelt énekesnőjeként, akit a gazdagok és befolyásosak mind a köreikben akarnak tudni. És aki a felemlekedését és taníttatását Orthusnak köszönheti, így nem rest vele megosztani az értesüléseit - és olykor az ágyát.
Látja aztán mesterkurtizánként, aki ugyanazokat a módos és befolyásos férfiakat az ágyában fogadja, hogy nem kevésbé hasznos értesüléseket szerezzen tőlük.
Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben képzeli maga elé a sikeres és vagyonos Merlanát, akit érdemes lenne megalkotni, révbe juttatni azért, hogy hol értesülésekkel, hol a támogatásával segítse Orthust a saját céljai elérésében.
A lány felajánlását hallva így felel.*
- Dicséretes az elhivatottsága, kedves. De most félre az aggodalmakkal, és élvezzük ezt a finom ebédet!
*javasolja kedélyesen, majd falatozni kezd. S amíg eszik, nem is cseveg többé semmiről. Már-már azt gondolhatná Merlana, hogy korábbi beszélgetésük nem is érdekli a férfit. Még azután is, hogy már végzett az étkezéssel és le is öblítette pár korty almaborral, más témáról kezd beszélni.*
- Igazán jó hely ez a fogadó. Ahogy a másik, a Wegtoreni kalmár is az. Jó látni, hogy legalább koszt és kvártély tekintetében nincs oka szégyenkezni a városnak. Önnek volt már alkalma körülnézni kicsit jobban is Artheniorban? Milyen részeket járt már be?
*kérdi aztán.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Orthus az a fajta, akinek beindítják a fantáziáját az efféle szavak. Na nem olyan értelemben, hogy pajzán gondolatai lesznek - habár olyan is akad éppenséggel a leányzóval kapcsolatban.
Hanem inkább jövőképeket kezd látni. Lehetséges életutakat a leány számára, amelyek az ő céljait is szolgálják.
Többféle ilyen víziója is támad hirtelen.
Látja Merlanát egy bálterem közepén, elegánsan, fenségesen és gazdagon, a város ünnepelt énekesnőjeként, akit a gazdagok és befolyásosak mind a köreikben akarnak tudni. És aki a felemlekedését és taníttatását Orthusnak köszönheti, így nem rest vele megosztani az értesüléseit - és olykor az ágyát.
Látja aztán mesterkurtizánként, aki ugyanazokat a módos és befolyásos férfiakat az ágyában fogadja, hogy nem kevésbé hasznos értesüléseket szerezzen tőlük.
Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben képzeli maga elé a sikeres és vagyonos Merlanát, akit érdemes lenne megalkotni, révbe juttatni azért, hogy hol értesülésekkel, hol a támogatásával segítse Orthust a saját céljai elérésében.
A lány felajánlását hallva így felel.*
- Dicséretes az elhivatottsága, kedves. De most félre az aggodalmakkal, és élvezzük ezt a finom ebédet!
*javasolja kedélyesen, majd falatozni kezd. S amíg eszik, nem is cseveg többé semmiről. Már-már azt gondolhatná Merlana, hogy korábbi beszélgetésük nem is érdekli a férfit. Még azután is, hogy már végzett az étkezéssel és le is öblítette pár korty almaborral, más témáról kezd beszélni.*
- Igazán jó hely ez a fogadó. Ahogy a másik, a Wegtoreni kalmár is az. Jó látni, hogy legalább koszt és kvártély tekintetében nincs oka szégyenkezni a városnak. Önnek volt már alkalma körülnézni kicsit jobban is Artheniorban? Milyen részeket járt már be?
*kérdi aztán.*
4626. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-21 10:10:39
Üzenet elküldve: 2024-03-21 10:10:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mindig mindenről határozott véleménye van, de, hogy kinek, mikor és mennyire fejti azt ki, az változó. Most épp azt akarja, hogy Orthus szemében a megítélése vele kapcsolatban a védtelen kisasszonyból szépen lassan átforduljon egy életrevaló nő képére, akinek csak azért van szüksége épp segítségre, mert új a városban, és nem azért, mert olyannyira gyámoltalan volna.*
- Igyekszem. Nekem is könnyebb az életem, ha nem amiatt siránkozok, hogy másoknak jobb, hanem megpróbálom elérni, hogy nekem is legalább olyan jó legyen. *Kedvesen elmosolyodik, majd már az étlapra koncentrálva ki is választja a számára jelen pillanatban leginkább kedvére való ételt és italt.
Amíg a rendelésükre várnak, folytatják a beszélgetést, Merlana pedig kezd egyre jobban megnyílni. Most jön az a rész, hogy meggyőzze a férfit arról, hogy igazából neki van rá szüksége, nem pedig fordítva, ahogy az egész találkozás indult.*
- Egyelőre még csak keresem őket, de általában meg is szoktam találni. *billenti oldalra a fejét. Orthus következő szavai pedig azok, amit mindeddig hallani akart. Ő dolgozik, cserébe pedig fizetséget és szállást kap, másra nincs is szüksége. Persze titkon Merlana annak örülne a legjobban, ha mégis a férfi saját házában kaphatna munkát és szobát is, de természetesen ezt egyelőre nem fogja erőltetni. Ha jól végzi a dolgát, egész biztos benne, hogy előbb-utóbb erre is sor fog kerülni. Ha máshogy nem, akkor úgy, hogy nem csak Orthus Morthimer szobájába, de az ágyába is megpróbál beférkőzni. A férfiak olyanok, mint a halak. A farkuknál fogva egész könnyedén lehet irányítani őket.*
- Felettébb hálás lennék érte, Morthimer úr. Komolyan mondtam, hogy bármilyen munkára használhat engem, ami csak az eszébe jut. Tökéletesen tudok alkalmazkodni bármilyen helyzethez.
*Annál minden csak jobb lehet, mint egy ork rabszolgájának lenni, szóval ezúttal nem is hazudik, hogy valóban bármilyen munkát elvállalna a megfelelő fizetségért cserébe. Reméli, hogy ezek után Orthus-nak lesz is valamiféle ajánlata, ha már elhúzta a mézesmadzagot a szája előtt azzal, hogy esetleg segítene neki.
Mikor az ételük megérkezik, egy hálás mosollyal jó étvágyat kívánva nekilát az evésnek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mindig mindenről határozott véleménye van, de, hogy kinek, mikor és mennyire fejti azt ki, az változó. Most épp azt akarja, hogy Orthus szemében a megítélése vele kapcsolatban a védtelen kisasszonyból szépen lassan átforduljon egy életrevaló nő képére, akinek csak azért van szüksége épp segítségre, mert új a városban, és nem azért, mert olyannyira gyámoltalan volna.*
- Igyekszem. Nekem is könnyebb az életem, ha nem amiatt siránkozok, hogy másoknak jobb, hanem megpróbálom elérni, hogy nekem is legalább olyan jó legyen. *Kedvesen elmosolyodik, majd már az étlapra koncentrálva ki is választja a számára jelen pillanatban leginkább kedvére való ételt és italt.
Amíg a rendelésükre várnak, folytatják a beszélgetést, Merlana pedig kezd egyre jobban megnyílni. Most jön az a rész, hogy meggyőzze a férfit arról, hogy igazából neki van rá szüksége, nem pedig fordítva, ahogy az egész találkozás indult.*
- Egyelőre még csak keresem őket, de általában meg is szoktam találni. *billenti oldalra a fejét. Orthus következő szavai pedig azok, amit mindeddig hallani akart. Ő dolgozik, cserébe pedig fizetséget és szállást kap, másra nincs is szüksége. Persze titkon Merlana annak örülne a legjobban, ha mégis a férfi saját házában kaphatna munkát és szobát is, de természetesen ezt egyelőre nem fogja erőltetni. Ha jól végzi a dolgát, egész biztos benne, hogy előbb-utóbb erre is sor fog kerülni. Ha máshogy nem, akkor úgy, hogy nem csak Orthus Morthimer szobájába, de az ágyába is megpróbál beférkőzni. A férfiak olyanok, mint a halak. A farkuknál fogva egész könnyedén lehet irányítani őket.*
- Felettébb hálás lennék érte, Morthimer úr. Komolyan mondtam, hogy bármilyen munkára használhat engem, ami csak az eszébe jut. Tökéletesen tudok alkalmazkodni bármilyen helyzethez.
*Annál minden csak jobb lehet, mint egy ork rabszolgájának lenni, szóval ezúttal nem is hazudik, hogy valóban bármilyen munkát elvállalna a megfelelő fizetségért cserébe. Reméli, hogy ezek után Orthus-nak lesz is valamiféle ajánlata, ha már elhúzta a mézesmadzagot a szája előtt azzal, hogy esetleg segítene neki.
Mikor az ételük megérkezik, egy hálás mosollyal jó étvágyat kívánva nekilát az evésnek.*
4625. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-20 23:35:03
Üzenet elküldve: 2024-03-20 23:35:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
*Meglepi Merlana reakciója, de ennek nem adja egyelőre komolyabb jelét. Már az is meglepő, hogy ilyen határozott és karakán véleménye van egy ilyen komoly témáról.
És bár az a része kedvére való a lány okfejtésének, hogy mindenki a saját tehetségéből emelkedjen, a csőcselék tettét ő mégse ugyanúgy ítéli meg. A nemesség nagy része nem érdemelte meg a pozícióját, és éppen ők akadályoztak meg mindenki mást abban, hogy feljebb tudjon jutni. Mindenki más csak egy bizonyos pontig juthatott el, de onnantól már nem volt feljebb, mert ahhoz született nemesnek kellett volna lenni. A született nemesek viszont általában a nyomába se értek annak a régi ősüknek, aki egyszer tett valami említésre méltót, amiért belőle nemes válhatott.
Így pusztítás ide, rombolás oda, a lázadás nyitotta meg a lehetőséget a felemelkedésre az ambiciózusoknak. Az olyanoknak, mint ő.*
- Becsülendő a hozzáállása, kisasszony.
*hagyja jóvá végül a lány szavait, amelyek tovább erősítik a feltevését, hogy nem egy naivával van dolga.
A Pegazusban Merlana hamar választ, ezután pedig Orthuson a cselekvés sora: mindenek előtt megrendel 2 adag Csirkesülttet és fizet érte 18 aranyat, mivel Merlana választása neki is tetszik. Aztán újabb 2 aranyat fizet, hogy a Gyümölcstea is érkezzen , majd végül magának is rendel egy kupa Almabort, újabb 5 aranyért .
A rendelések leadását követően ismét Merlanára figyel.
Válaszát hallva felvonja a szemöldökét. Ez már sokkal nyíltabb ajánlatnak hangzik. És bár a lehetősége még mindig fennáll, hogy félreérti a leány szavait, most már túl sok minden utal az ellenkezőjére.*
- Nos, azt gondolom, hogy egy ilyen bájos és tehetséges teremtés, mint kegyed, hamar meg tudja találni a számítását. Ami azt illeti, még az se kizárt, hogy én magam is tudnám hasznát venni a szolgálatainak. És némi utánajárással talán a szállás kérdését is meg tudnánk oldani.
*teszi hozzá. Mert bár a saját otthonában biztosan nem szállásolná el Merlanát, valamilyen szerényebb hajlékhoz talán hozzásegíthetné. Ha ez később is szolgálhatná az érdekeit. Kedvére való a leányzó és persze kívánatosnak is tűnik - túlzottan ilyen szemmel még nem vizsgálta meg -, de még kérdés, hogy miként fordíthatná Merlana ambícióit a saját hasznára.
Közben minden rendelésüket kihozzák, így hozzá is láthatnak.*
*Meglepi Merlana reakciója, de ennek nem adja egyelőre komolyabb jelét. Már az is meglepő, hogy ilyen határozott és karakán véleménye van egy ilyen komoly témáról.
És bár az a része kedvére való a lány okfejtésének, hogy mindenki a saját tehetségéből emelkedjen, a csőcselék tettét ő mégse ugyanúgy ítéli meg. A nemesség nagy része nem érdemelte meg a pozícióját, és éppen ők akadályoztak meg mindenki mást abban, hogy feljebb tudjon jutni. Mindenki más csak egy bizonyos pontig juthatott el, de onnantól már nem volt feljebb, mert ahhoz született nemesnek kellett volna lenni. A született nemesek viszont általában a nyomába se értek annak a régi ősüknek, aki egyszer tett valami említésre méltót, amiért belőle nemes válhatott.
Így pusztítás ide, rombolás oda, a lázadás nyitotta meg a lehetőséget a felemelkedésre az ambiciózusoknak. Az olyanoknak, mint ő.*
- Becsülendő a hozzáállása, kisasszony.
*hagyja jóvá végül a lány szavait, amelyek tovább erősítik a feltevését, hogy nem egy naivával van dolga.
A Pegazusban Merlana hamar választ, ezután pedig Orthuson a cselekvés sora: mindenek előtt megrendel 2 adag Csirkesülttet és fizet érte 18 aranyat
, mivel Merlana választása neki is tetszik. Aztán újabb 2 aranyat fizet, hogy a Gyümölcstea is érkezzen , majd végül magának is rendel egy kupa Almabort, újabb 5 aranyért .A rendelések leadását követően ismét Merlanára figyel.
Válaszát hallva felvonja a szemöldökét. Ez már sokkal nyíltabb ajánlatnak hangzik. És bár a lehetősége még mindig fennáll, hogy félreérti a leány szavait, most már túl sok minden utal az ellenkezőjére.*
- Nos, azt gondolom, hogy egy ilyen bájos és tehetséges teremtés, mint kegyed, hamar meg tudja találni a számítását. Ami azt illeti, még az se kizárt, hogy én magam is tudnám hasznát venni a szolgálatainak. És némi utánajárással talán a szállás kérdését is meg tudnánk oldani.
*teszi hozzá. Mert bár a saját otthonában biztosan nem szállásolná el Merlanát, valamilyen szerényebb hajlékhoz talán hozzásegíthetné. Ha ez később is szolgálhatná az érdekeit. Kedvére való a leányzó és persze kívánatosnak is tűnik - túlzottan ilyen szemmel még nem vizsgálta meg -, de még kérdés, hogy miként fordíthatná Merlana ambícióit a saját hasznára.
Közben minden rendelésüket kihozzák, így hozzá is láthatnak.*
4624. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-20 22:59:03
Üzenet elküldve: 2024-03-20 22:59:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
*Nem tudja magát türtőztetni, és kicsit szerepéből kizökkenve nevet fel, ahogy hallgatja Orthus beszámolóját arról, mi is történt valójában abban a bizonyos romvárosban, és nem is csak ott, hanem egész Artheniorban.*
- Szánalmas. Hogy én mennyiszer tapasztaltam hasonlót. Mi emberek oly gyarlók tudunk lenni. Ha valami nem lehet a miénk, ha valamit nem tudunk megszerezni, mert túl nagy erőfeszítés volna, inkább porig romboljuk, tönkretesszük. Ahelyett, hogy megpróbálnánk erőnkön felül teljesíteni, hogy nekünk jobb legyen, másokat is lehúzunk magunk mellé a mocsokba.
*A fejét csóválja láthatóan dühösen. Ő lentről indult, nagyon mélyről, a gödör aljáról. Nem siránkozott, nem próbálta tönkretenni azokat, akik már elértek a csúcsra, inkább kihasználja őket, hogy ő is előrébb juthasson. Mindig is gyűlölte azokat, akikben nincs elég ambíció és kitartás azért, hogy a saját életüket felemeljék, ezért inkább másokét rombolják le.*
- Viszont vannak azok, akik keresik az erősebb énjüket, hogy jobbá váljanak. Én is ezek közé akarok tartozni.
*Sokat sejtető mondatok ezek, egy darabka az igazi Merlaná-ból, ami amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan bújik vissza a védtelen vándorénekes álarca mögé. A következő pillanatban már ismét kisasszonyként mosolyogva lép be Orthus mögött a fogadóba.*
- Egy csirkesült és egy gyümölcstea nekem megfelel. *dönti el, hogy mit rendelne magának, miután helyet foglalt, és megkapta az engedélyt, hogy válasszon bármit. Ha őt egyszer meghívták, akkor nem fog szerénykedni, tényleg azt választja, amihez épp kedve van.
Ha Orthus is rendel, akkor amíg az ételükre várnak, akár beszélgethetnek is. A férfi meg is jegyzi, hogy szerinte lehetetlen volna megfelelő otthont találnia Merlaná-nak, ő csak kételkedve húzza fel a szemöldökét.*
- Ugyan, ennyire veszélyes volna ez a város, hogy nem találna egy magamfajta hölgy otthont magának, ahol biztonságban lehet? Az a városvezetés hatalmas szégyene volna. Egyébként igen, fontos számomra az önállóság, de egyelőre még nem. Tudja, én azzal is megelégednék, ha munkáért cserébe valaki szállást adna nekem. *Kicsit előrébb hajol, huncut módon alsó ajkaiba harap, elgondolkozik, majd újra szól.* Nos, bármilyen munkát elvállalok, mindenben jó vagyok. Takarítás, cselédség, főzés… vagy… akár teljesen más. *Kíváncsi, hogy erre mit reagál a másik. Úgy dönt, hogy itt a fogadóban, egy asztalnál kettesben most már bátrabban elkezdhet megnyílni, hisz a férfi figyelmét megszerezte, megtartani pedig már könnyebb lesz.*
*Nem tudja magát türtőztetni, és kicsit szerepéből kizökkenve nevet fel, ahogy hallgatja Orthus beszámolóját arról, mi is történt valójában abban a bizonyos romvárosban, és nem is csak ott, hanem egész Artheniorban.*
- Szánalmas. Hogy én mennyiszer tapasztaltam hasonlót. Mi emberek oly gyarlók tudunk lenni. Ha valami nem lehet a miénk, ha valamit nem tudunk megszerezni, mert túl nagy erőfeszítés volna, inkább porig romboljuk, tönkretesszük. Ahelyett, hogy megpróbálnánk erőnkön felül teljesíteni, hogy nekünk jobb legyen, másokat is lehúzunk magunk mellé a mocsokba.
*A fejét csóválja láthatóan dühösen. Ő lentről indult, nagyon mélyről, a gödör aljáról. Nem siránkozott, nem próbálta tönkretenni azokat, akik már elértek a csúcsra, inkább kihasználja őket, hogy ő is előrébb juthasson. Mindig is gyűlölte azokat, akikben nincs elég ambíció és kitartás azért, hogy a saját életüket felemeljék, ezért inkább másokét rombolják le.*
- Viszont vannak azok, akik keresik az erősebb énjüket, hogy jobbá váljanak. Én is ezek közé akarok tartozni.
*Sokat sejtető mondatok ezek, egy darabka az igazi Merlaná-ból, ami amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan bújik vissza a védtelen vándorénekes álarca mögé. A következő pillanatban már ismét kisasszonyként mosolyogva lép be Orthus mögött a fogadóba.*
- Egy csirkesült és egy gyümölcstea nekem megfelel. *dönti el, hogy mit rendelne magának, miután helyet foglalt, és megkapta az engedélyt, hogy válasszon bármit. Ha őt egyszer meghívták, akkor nem fog szerénykedni, tényleg azt választja, amihez épp kedve van.
Ha Orthus is rendel, akkor amíg az ételükre várnak, akár beszélgethetnek is. A férfi meg is jegyzi, hogy szerinte lehetetlen volna megfelelő otthont találnia Merlaná-nak, ő csak kételkedve húzza fel a szemöldökét.*
- Ugyan, ennyire veszélyes volna ez a város, hogy nem találna egy magamfajta hölgy otthont magának, ahol biztonságban lehet? Az a városvezetés hatalmas szégyene volna. Egyébként igen, fontos számomra az önállóság, de egyelőre még nem. Tudja, én azzal is megelégednék, ha munkáért cserébe valaki szállást adna nekem. *Kicsit előrébb hajol, huncut módon alsó ajkaiba harap, elgondolkozik, majd újra szól.* Nos, bármilyen munkát elvállalok, mindenben jó vagyok. Takarítás, cselédség, főzés… vagy… akár teljesen más. *Kíváncsi, hogy erre mit reagál a másik. Úgy dönt, hogy itt a fogadóban, egy asztalnál kettesben most már bátrabban elkezdhet megnyílni, hisz a férfi figyelmét megszerezte, megtartani pedig már könnyebb lesz.*
4623. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-20 21:17:56
Üzenet elküldve: 2024-03-20 21:17:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 615
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Felhívás keringőre//
- Szépen csengő név egy borzalomnak.
*feleli eltűnődve, majd próbál valamivel kedélyesebb hangot megütni, bár a téma ez kevéssé teszi lehetővé.*
- Azok a területek egykoron városunk ékességei voltak. Amit ma Romvárosnak hívunk, egykor a nemesi negyed nevet viselte. Kúriák, parkok, szobrok, tisztaság, megannyi szépség. És hatalmas érték. Mára kifosztott romhalmaz, gaz- és sártenger. Nem földrengés okozta és nem is holmi mítikus lények, hanem a város népe. Annak egy része, amikor fellázadt a kiváltságos kevesek ellen. Ennyi év távlatából nézve nem mondhatnánk, hogy sikerült megváltaniuk a vele a világot, de még a saját sorsukat sem. A szegények többsége csak még szegényebb lett. Megszabadultak ugyan a nemességtől, de ezzel együtt a várost is megfosztották a vagyonától és a hatalmától. Azok nélkül pedig a több, amit ebből reméltek, valójában kevesebb lett, mint amit előtte kaptak.
*meséli elgondolkodva, majd valamivel kedélyesebben hozzáteszi.*
- De a gyógyulás már megkezdődött. Ezért mondtam, hogy nagy szükség van művészekre. Nemsokára igény lesz rájuk. És amire van igény, abból szépen meg lehet élni. Eljöhet még az idő, hogy kedvére vehet magának házat.
*mondja, megeresztve egy halvány mosolyt hátra, a leány felé.
Közben megérkeznek a Pegazushoz, Orthus pedig örömmel segíti le a nyeregből a leányzót. Bólintással fogadja a buzdítást, majd belép a fogadóba.
Ezidőtájt a Pegazus nyilván nem túl zsúfolt. A városban a legtöbbek számára ez még bőven munkaidő. Még nem is igazán van ebédidő, bár nem sok híja. Orthus egy asztalhoz vezeti a leányzót, és kihúz neki egy széket majd be is tolja, ha Merlana leült oda. Aztán ő maga is helyet foglal a kör alakú asztalnál, de nem átellenes oldalon, hanem a leány egyik oldalán.*
- Nos, válasszon bátran, kisasszony!
*engedi át a döntést Merlanának, hiszen ő maga nem különösebben éhes, sem szomjas. De majd alkalmazkodik: ha Merlana ételt rendel, magának is hozat valami harapnivalót. Ha csak italt, akkor neki is elég lesz annyi. Ő nem lakomázni van itt.*
- Említette, hogy saját szállást keres. Azt hiszem, kicsit le kell törnöm az ambícióit: biztonságos környéken megfelelő házat találni, ahol egymagában élhet kedvére, szinte lehetetlen. Kegyed helyében inkább bérlakásban, vagy panzióban gondolkodnék. Vagy olyan fontos lenne a ház jelentette önállóság?
*kérdi*
- Szépen csengő név egy borzalomnak.
*feleli eltűnődve, majd próbál valamivel kedélyesebb hangot megütni, bár a téma ez kevéssé teszi lehetővé.*
- Azok a területek egykoron városunk ékességei voltak. Amit ma Romvárosnak hívunk, egykor a nemesi negyed nevet viselte. Kúriák, parkok, szobrok, tisztaság, megannyi szépség. És hatalmas érték. Mára kifosztott romhalmaz, gaz- és sártenger. Nem földrengés okozta és nem is holmi mítikus lények, hanem a város népe. Annak egy része, amikor fellázadt a kiváltságos kevesek ellen. Ennyi év távlatából nézve nem mondhatnánk, hogy sikerült megváltaniuk a vele a világot, de még a saját sorsukat sem. A szegények többsége csak még szegényebb lett. Megszabadultak ugyan a nemességtől, de ezzel együtt a várost is megfosztották a vagyonától és a hatalmától. Azok nélkül pedig a több, amit ebből reméltek, valójában kevesebb lett, mint amit előtte kaptak.
*meséli elgondolkodva, majd valamivel kedélyesebben hozzáteszi.*
- De a gyógyulás már megkezdődött. Ezért mondtam, hogy nagy szükség van művészekre. Nemsokára igény lesz rájuk. És amire van igény, abból szépen meg lehet élni. Eljöhet még az idő, hogy kedvére vehet magának házat.
*mondja, megeresztve egy halvány mosolyt hátra, a leány felé.
Közben megérkeznek a Pegazushoz, Orthus pedig örömmel segíti le a nyeregből a leányzót. Bólintással fogadja a buzdítást, majd belép a fogadóba.
Ezidőtájt a Pegazus nyilván nem túl zsúfolt. A városban a legtöbbek számára ez még bőven munkaidő. Még nem is igazán van ebédidő, bár nem sok híja. Orthus egy asztalhoz vezeti a leányzót, és kihúz neki egy széket majd be is tolja, ha Merlana leült oda. Aztán ő maga is helyet foglal a kör alakú asztalnál, de nem átellenes oldalon, hanem a leány egyik oldalán.*
- Nos, válasszon bátran, kisasszony!
*engedi át a döntést Merlanának, hiszen ő maga nem különösebben éhes, sem szomjas. De majd alkalmazkodik: ha Merlana ételt rendel, magának is hozat valami harapnivalót. Ha csak italt, akkor neki is elég lesz annyi. Ő nem lakomázni van itt.*
- Említette, hogy saját szállást keres. Azt hiszem, kicsit le kell törnöm az ambícióit: biztonságos környéken megfelelő házat találni, ahol egymagában élhet kedvére, szinte lehetetlen. Kegyed helyében inkább bérlakásban, vagy panzióban gondolkodnék. Vagy olyan fontos lenne a ház jelentette önállóság?
*kérdi*
4622. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-20 20:40:01
Üzenet elküldve: 2024-03-20 20:40:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 717
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Felhívás keringőre//
*Hát azt sem gondolta volna, hogy egy kis éneklésnek az lesz a vége, hogy utána lóháton kísérik őt keresztül a városon, mint egy igazi királylányt. Ezt azért meg tudná szokni, de egyelőre nem éli még bele magát a helyzetébe, sok munka vár még rá, ha meg akarja tartani vagy inkább szerezni magának ezt a kapcsolatot.
Azon nem lepődik meg, hogy Orthus szerint ő nem akar semmi rosszat, Merlana maga sem feltételezne ilyesmit róla, nincs rá oka. A következő kérdésére adott válaszában azonban már talál magának kíváncsi részleteket. Lesz még szebb a város… Erős ambíciókra utal, arra, hogy ennek a férfinek vannak céljai, ami megint csak egy nagy pozitívum. Végül mégsem erre a részletre kérdez rá, nem akar túl tolakodó sem lenni vele, de még csak nem is arra, hogy mi köze lesz a művészeknek a város szebbé tételében.*
- Meredély… milyen művészi szó. Romváros? Miért? Mi történt ott, talán egy sárkány rombolta le a fél várost?
*Tudja, hogy a sárkányok mára már csak legendák, éppen ezért találja megfelelőnek a viccet. Ettől függetlenül tényleg érdekes kérdés, hogy mi döntötte romba azt a helyet, amit így nevezték el. A realitások talaján maradva ő valamiféle tűzvészre gondol.
Közben elmosolyodik azon, hogy valóban a Pegazus felé tartanak. Ismét. Úgy látszik, hogy számára ez a fogadó lesz a törzshelye, ha új kapcsolatok építéséről van szó. Mindenesetre nem említi Orthus-nak, hogy az előző éjszakákat is itt töltötte, csak mikor megállnak, lecsússzan a ló hátáról, amiben reméli, hogy ismét segítséget kap a férfitől.
Miután újra szilárd talajon áll, megállapodik Orthus jobbján, és a Pegazus bejáratára pillant.*
- Akkor csak Ön után. Férfiak előre! *Ezt még ő is tudja, hogy kocsmákba, fogadókba nem a kisasszonyok lépnek be előbb, hogy ha véletlenül egy bunyó kellős közepébe keverednének, akkor ne ő kapja az első pofont.*
*Hát azt sem gondolta volna, hogy egy kis éneklésnek az lesz a vége, hogy utána lóháton kísérik őt keresztül a városon, mint egy igazi királylányt. Ezt azért meg tudná szokni, de egyelőre nem éli még bele magát a helyzetébe, sok munka vár még rá, ha meg akarja tartani vagy inkább szerezni magának ezt a kapcsolatot.
Azon nem lepődik meg, hogy Orthus szerint ő nem akar semmi rosszat, Merlana maga sem feltételezne ilyesmit róla, nincs rá oka. A következő kérdésére adott válaszában azonban már talál magának kíváncsi részleteket. Lesz még szebb a város… Erős ambíciókra utal, arra, hogy ennek a férfinek vannak céljai, ami megint csak egy nagy pozitívum. Végül mégsem erre a részletre kérdez rá, nem akar túl tolakodó sem lenni vele, de még csak nem is arra, hogy mi köze lesz a művészeknek a város szebbé tételében.*
- Meredély… milyen művészi szó. Romváros? Miért? Mi történt ott, talán egy sárkány rombolta le a fél várost?
*Tudja, hogy a sárkányok mára már csak legendák, éppen ezért találja megfelelőnek a viccet. Ettől függetlenül tényleg érdekes kérdés, hogy mi döntötte romba azt a helyet, amit így nevezték el. A realitások talaján maradva ő valamiféle tűzvészre gondol.
Közben elmosolyodik azon, hogy valóban a Pegazus felé tartanak. Ismét. Úgy látszik, hogy számára ez a fogadó lesz a törzshelye, ha új kapcsolatok építéséről van szó. Mindenesetre nem említi Orthus-nak, hogy az előző éjszakákat is itt töltötte, csak mikor megállnak, lecsússzan a ló hátáról, amiben reméli, hogy ismét segítséget kap a férfitől.
Miután újra szilárd talajon áll, megállapodik Orthus jobbján, és a Pegazus bejáratára pillant.*
- Akkor csak Ön után. Férfiak előre! *Ezt még ő is tudja, hogy kocsmákba, fogadókba nem a kisasszonyok lépnek be előbb, hogy ha véletlenül egy bunyó kellős közepébe keverednének, akkor ne ő kapja az első pofont.*
4621. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-03-18 17:12:26
Üzenet elküldve: 2024-03-18 17:12:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 413
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Az örökkévalónak tűnő sétálás eredményeképpen végre megérkezett egy nyugodtabb helyre, ahol kiürítheti a fejét. Kezével a kilincsre markol, kinyitja, majd belép az ajtón. Tekintetével szabad asztalt keres. Nem kell sokáig keresnie, ebben a késői órákban szinte mind szabad, eltekintve egy-kettőt, amit épp iszákosok birtokolnak. Mielőtt helyet foglalna, lép egyet a pulthoz és már előre kér egy Szobát. A 15 aranyat , ami érte jár, azt a pultos kezébe nyomja. Nem felejti el az ételt sem, egy Őzragu levesre esik a választás (10 arany) . A levest megkapva beül egy a sarokban lévő helyre, ahol csak annak tűnne fel, aki keresné. Jó ízűen, zavartalanul, ám de felkészülve, idegesen fogyasztja el levest. Elidőzik néhány órát a helyén, főleg bambulással és felesleges gondolatmenetekkel. Ha senki sem zavarja, akkor elindul a szobájához, ahol is lepakolja értékeit. Miután ezzel végzett, megindul lefelé, s a fürdőház felé veszi az irányt, már ha beengedik. Ha nincsen ellenükre, hogy az ork ott mossa le az út fáradalmait, akkor le is telepedik bent egy nagyobb „medencébe”. Ott is eltölt legalább egy-két órát. Megcsutakolja magát, haját is megmossa. Lebeg a víz tetején, hol becsukott szemmel elmerengve a történteken, vagy épp nyitott szemmel a plafont bámulva. Végül elhatározásra jut, de azért eldönti, hogy alszik még rá egyet. Kilép a medencéből, megszárítja magát, majd visszamegy a szobájába. Az ajtót belülről bezárja, hogy ne tudjon senki se csak úgy bejönni. Végül csak legyűri a kíváncsiság, ahogy a táskát nézi. Megbiccenti a lábával, kíváncsi mitől csörömpöl. Meglepetésére jó néhány bájitallal találkozik, melynek nagyját megismeri. *
~ Az szép! ~
* Nem túr bele, nem pakolja ki. Csupán belepillant. Nem nézné ki az őrségből, hogy elkoboznák, de Wruzto biztosan jobban ismeri őket. A terv akkor változatlan, ha holnap estig láthatja, akkor minden rendben. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2024.03.18 23:30:14, a következő indokkal:
Vesszők hiánya vagy indokolatlan használata. Nem a szemével keres, hanem a tekintetével. Több probléma is akad a fogalmazással. Azt tanácsolom, hogy olvasd el néhányszor elküldés előtt a hozzászólásokat, mert a legtöbb hibára és furcsaságra ráeszmélsz magad is.
, ami érte jár, azt a pultos kezébe nyomja. Nem felejti el az ételt sem, egy Őzragu levesre esik a választás (10 arany) . A levest megkapva beül egy a sarokban lévő helyre, ahol csak annak tűnne fel, aki keresné. Jó ízűen, zavartalanul, ám de felkészülve, idegesen fogyasztja el levest. Elidőzik néhány órát a helyén, főleg bambulással és felesleges gondolatmenetekkel. Ha senki sem zavarja, akkor elindul a szobájához, ahol is lepakolja értékeit. Miután ezzel végzett, megindul lefelé, s a fürdőház felé veszi az irányt, már ha beengedik. Ha nincsen ellenükre, hogy az ork ott mossa le az út fáradalmait, akkor le is telepedik bent egy nagyobb „medencébe”. Ott is eltölt legalább egy-két órát. Megcsutakolja magát, haját is megmossa. Lebeg a víz tetején, hol becsukott szemmel elmerengve a történteken, vagy épp nyitott szemmel a plafont bámulva. Végül elhatározásra jut, de azért eldönti, hogy alszik még rá egyet. Kilép a medencéből, megszárítja magát, majd visszamegy a szobájába. Az ajtót belülről bezárja, hogy ne tudjon senki se csak úgy bejönni. Végül csak legyűri a kíváncsiság, ahogy a táskát nézi. Megbiccenti a lábával, kíváncsi mitől csörömpöl. Meglepetésére jó néhány bájitallal találkozik, melynek nagyját megismeri. *~ Az szép! ~
* Nem túr bele, nem pakolja ki. Csupán belepillant. Nem nézné ki az őrségből, hogy elkoboznák, de Wruzto biztosan jobban ismeri őket. A terv akkor változatlan, ha holnap estig láthatja, akkor minden rendben. *
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2024.03.18 23:30:14, a következő indokkal:
Vesszők hiánya vagy indokolatlan használata. Nem a szemével keres, hanem a tekintetével. Több probléma is akad a fogalmazással. Azt tanácsolom, hogy olvasd el néhányszor elküldés előtt a hozzászólásokat, mert a legtöbb hibára és furcsaságra ráeszmélsz magad is.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436