Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 119 (2361. - 2380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2380. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-08 17:03:01
Üzenet elküldve: 2021-08-08 17:03:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Beszerzőkörút //
* Frekderkun kap még egy korsó sört, amitől teljesen örömittas állapotba kerül. Mire elfogyasztja mind a kettőt az bele telik egy kis időbe, mert a férfi szereti a mézsört ízlelgetni. *
- Kitudja? Lehet, hogy van olyan erdőterület ami magántulajdon. Ezért kell csak egy kicsit kérdezősködni majd.
Ami azt illeti majd én itt megvárlak, csak nyugodtan állj sorba a késekért. Biztos megint hosszú lesz a sor. Gondolom én.
* Aztán mint egy igazi nagyivó üldögél, majd mikor a félvér az ajtóhoz ér egy fejbiccentéssel elköszön ideiglenesen a társától. *
* Frekderkun kap még egy korsó sört, amitől teljesen örömittas állapotba kerül. Mire elfogyasztja mind a kettőt az bele telik egy kis időbe, mert a férfi szereti a mézsört ízlelgetni. *
- Kitudja? Lehet, hogy van olyan erdőterület ami magántulajdon. Ezért kell csak egy kicsit kérdezősködni majd.
Ami azt illeti majd én itt megvárlak, csak nyugodtan állj sorba a késekért. Biztos megint hosszú lesz a sor. Gondolom én.
* Aztán mint egy igazi nagyivó üldögél, majd mikor a félvér az ajtóhoz ér egy fejbiccentéssel elköszön ideiglenesen a társától. *
2379. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-08 16:06:52
Üzenet elküldve: 2021-08-08 16:06:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Újabb vendég érkezik a házhoz: az ajtón belépve hátrébb tolja a mustárszín kendőt a fejéről, laposan körülpillant, majd hosszú léptekkel siet a pulthoz. Halkan, búgó hangon szól a pultoshoz. Rendel magának egy Teát, széles bőrövére akasztott szütyőjéből kikeresi hozzá a 4aranyat.
Míg a rendelésére vár, lezseren oldalt fordul, könyökével támasztja a pultlapot, fürkészi a vendégeket. Ujjai egykedvűséget mímelve játszanak a kendő rojtjaival. Egyébiránt fehér inget visel (túl nagyot, ami azt illeti, de hát nem is az övé; ezt a széles bőröv fogja meg a derekán), kényelmes, laza szabású szövetnadrágot, szandált. Odakint rekkenő a hőség.
Szemlátomást nincs még itt, akivel találkoznia kellene. A franc egye meg, ennyire azért nem ér rá. A vállán átvetett kisebb bőrtáskát szinte fájdalmasan húzza le az apró csomag súlya. Minél hamarabb meg kellene szabadulnia tőle – és minél hamarabb jó volna megkapni a szolgáltatás ellenértékét, ugye. Lehetőleg még azelőtt, hogy a károsultnak feltűnik a hiánya.
Igazán kellemetlen volna, ha épp most ültetnék fel. Nem volt könnyű meló.
Egy kimért biccentéssel köszöni meg az italt, és egy, az ajtóhoz közelebb eső asztalhoz telepedik le vele. Innen könnyedén szemmel tarthatja az érkezőket, egyúttal a menekülési útvonal is épp kézenfekvő. A mentateát kicsit odébb tolja, hadd hűljön még.*
*Újabb vendég érkezik a házhoz: az ajtón belépve hátrébb tolja a mustárszín kendőt a fejéről, laposan körülpillant, majd hosszú léptekkel siet a pulthoz. Halkan, búgó hangon szól a pultoshoz. Rendel magának egy Teát, széles bőrövére akasztott szütyőjéből kikeresi hozzá a 4aranyat.
Míg a rendelésére vár, lezseren oldalt fordul, könyökével támasztja a pultlapot, fürkészi a vendégeket. Ujjai egykedvűséget mímelve játszanak a kendő rojtjaival. Egyébiránt fehér inget visel (túl nagyot, ami azt illeti, de hát nem is az övé; ezt a széles bőröv fogja meg a derekán), kényelmes, laza szabású szövetnadrágot, szandált. Odakint rekkenő a hőség.Szemlátomást nincs még itt, akivel találkoznia kellene. A franc egye meg, ennyire azért nem ér rá. A vállán átvetett kisebb bőrtáskát szinte fájdalmasan húzza le az apró csomag súlya. Minél hamarabb meg kellene szabadulnia tőle – és minél hamarabb jó volna megkapni a szolgáltatás ellenértékét, ugye. Lehetőleg még azelőtt, hogy a károsultnak feltűnik a hiánya.
Igazán kellemetlen volna, ha épp most ültetnék fel. Nem volt könnyű meló.
Egy kimért biccentéssel köszöni meg az italt, és egy, az ajtóhoz közelebb eső asztalhoz telepedik le vele. Innen könnyedén szemmel tarthatja az érkezőket, egyúttal a menekülési útvonal is épp kézenfekvő. A mentateát kicsit odébb tolja, hadd hűljön még.*
2378. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-08 15:54:24
Üzenet elküldve: 2021-08-08 15:54:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Beszerzőkörút //
*Frek nagy örömmel fogadja az italát, ami a félvér jókedvére is rátesz egy lapáttal. Így ő maga is vígan kortyolja a sajátját. A ketrecben ilyen nem volt, szóval az újdonság izgalmával hamar a korsója aljára ér, míg cimborája finoman ízlelget, amit elé raktak. Ez legyen a legnagyobb problémájuk! Elan hamar orvosolja a felmerülő akadályt. Újabb két Mézsört kér, nehogy önzőnek tűnjön. A 30 arany pedig a megszokott módon csörög is érte. Majd a vadászterületekre terelődik a szó, amik terén Frek csak kicsit kevésbé tanácstalan, mint a cimborája.*
-Én azt mondom, ha egy erdő mélyén nincsenek vadak, akkor sehol. Az meg miért baj, ha valaki fennhatósága alá tartozik? Talán tilos ott vadászni? *Kérdezi fennhangon, végül a másik korsóért nyúl. Talán elsieti a dolgot, amire a fülledt levegő sincs jó hatással, mert kezdi érezni, hogy egyre nehezebb a feje. Ám nem lenne férfi, ha egy ilyen csekély bukkanó közé és a második korsó közé állhatna. Ezért csak-csak kortyolgatja, míg a másik válaszol.*
-Ellenben nekem vissza kell mennem a kovácshoz. Mostanra biztosan elintézték a késeket. Egy kérdés maradt. Itt vársz meg, vagy menjek utána hozzád? * A férfi ivási szokásait elnézve, ha megint sorba is kell állnia, Elan akkor is visszaér, mire az végezne. Azért az illem arra sarkallja, hogy megkérdezze. Miután megkapja a választ, nem is húzza az időt. Kiüríti a második korsót és indul, hogy átvegye azokat az átkozott késeket, amik már elég sokat várattak magukra.*
*Frek nagy örömmel fogadja az italát, ami a félvér jókedvére is rátesz egy lapáttal. Így ő maga is vígan kortyolja a sajátját. A ketrecben ilyen nem volt, szóval az újdonság izgalmával hamar a korsója aljára ér, míg cimborája finoman ízlelget, amit elé raktak. Ez legyen a legnagyobb problémájuk! Elan hamar orvosolja a felmerülő akadályt. Újabb két Mézsört kér, nehogy önzőnek tűnjön. A 30 arany pedig a megszokott módon csörög is érte.
Majd a vadászterületekre terelődik a szó, amik terén Frek csak kicsit kevésbé tanácstalan, mint a cimborája.* -Én azt mondom, ha egy erdő mélyén nincsenek vadak, akkor sehol. Az meg miért baj, ha valaki fennhatósága alá tartozik? Talán tilos ott vadászni? *Kérdezi fennhangon, végül a másik korsóért nyúl. Talán elsieti a dolgot, amire a fülledt levegő sincs jó hatással, mert kezdi érezni, hogy egyre nehezebb a feje. Ám nem lenne férfi, ha egy ilyen csekély bukkanó közé és a második korsó közé állhatna. Ezért csak-csak kortyolgatja, míg a másik válaszol.*
-Ellenben nekem vissza kell mennem a kovácshoz. Mostanra biztosan elintézték a késeket. Egy kérdés maradt. Itt vársz meg, vagy menjek utána hozzád? * A férfi ivási szokásait elnézve, ha megint sorba is kell állnia, Elan akkor is visszaér, mire az végezne. Azért az illem arra sarkallja, hogy megkérdezze. Miután megkapja a választ, nem is húzza az időt. Kiüríti a második korsót és indul, hogy átvegye azokat az átkozott késeket, amik már elég sokat várattak magukra.*
2377. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-08 08:22:22
Üzenet elküldve: 2021-08-08 08:22:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*A félvér az árvaház konyháján a többi szerencsétlen reggeliének szánt zabkását kevergeti. A megfelelő pillanatot várja, amikor is besunnyoghat a kamrába és levághat egy nagy darabot az ott lógó sonkából, hogy dolga végeztével kicsempészhesse. Ezen a konyhán gyakran történnek furcsa dolgok, de a legérdekesebb most következik be. Bunkó Toren a konyhafőnök Lily mellé gurul és egy meglepően kemény répával kezdi el bökdösni a lány arcát. A szegény áldozat már épp hangot adna a nemtetszésének, mikor hirtelen a fogadó ágyában találja magát, ahol a holló csőre érinti az arcát, nem kevésbé hevesen, mint Toren répája. A szárnyas reflexeinek, vagy Lily álomszagú mozdulatainak hála, a merénylőt nem sikerül agyon csapni egy párnával. De a szándék is számít, ám az átkozott tollas nem tágít.*
-Jól van már, na! Ébren vagyok. *Mordul a madárra egy ijesztően gyors felülés után. Hamar konstatálja, hogy odakint még meglehetősen sötét van. Korán kelő típus, de mindennek van határa. A szemtelen holló még gyönyörködik kicsit a sikeres akciója hatásában, így veheti észre az árva, annak lábára erősített papírt. Gyorsan magához is veszi és olvasni kezdi. Rokinak hála ezt a tudást elég korán el tudta sajátítani. A levél csak ezért nem szab gátat kommunikációnak.*
-A gazdád híján van a jómodornak. Mondd meg neki, hogy nem kell bemutatnia a várost! *Veti oda Ignisnek, végül gyors készülődésbe kezd. Egy szélsebes mosakodás és öktözködést követően már majdnem útra készen áll. Csak a kóró kis kardocskát kell a helyére tenni és mehet is. ~De vajon mit csinál ott?~ Kezd el gondolkodni, mikor az elméje is éberré válik, de a válasz nyilván csak ott fog kiderülni. Ezért magára aggatja a tatyót is, amiben a bájitalok pihennek és meg sem áll az említett városrészig.*
*A félvér az árvaház konyháján a többi szerencsétlen reggeliének szánt zabkását kevergeti. A megfelelő pillanatot várja, amikor is besunnyoghat a kamrába és levághat egy nagy darabot az ott lógó sonkából, hogy dolga végeztével kicsempészhesse. Ezen a konyhán gyakran történnek furcsa dolgok, de a legérdekesebb most következik be. Bunkó Toren a konyhafőnök Lily mellé gurul és egy meglepően kemény répával kezdi el bökdösni a lány arcát. A szegény áldozat már épp hangot adna a nemtetszésének, mikor hirtelen a fogadó ágyában találja magát, ahol a holló csőre érinti az arcát, nem kevésbé hevesen, mint Toren répája. A szárnyas reflexeinek, vagy Lily álomszagú mozdulatainak hála, a merénylőt nem sikerül agyon csapni egy párnával. De a szándék is számít, ám az átkozott tollas nem tágít.*
-Jól van már, na! Ébren vagyok. *Mordul a madárra egy ijesztően gyors felülés után. Hamar konstatálja, hogy odakint még meglehetősen sötét van. Korán kelő típus, de mindennek van határa. A szemtelen holló még gyönyörködik kicsit a sikeres akciója hatásában, így veheti észre az árva, annak lábára erősített papírt. Gyorsan magához is veszi és olvasni kezdi. Rokinak hála ezt a tudást elég korán el tudta sajátítani. A levél csak ezért nem szab gátat kommunikációnak.*
-A gazdád híján van a jómodornak. Mondd meg neki, hogy nem kell bemutatnia a várost! *Veti oda Ignisnek, végül gyors készülődésbe kezd. Egy szélsebes mosakodás és öktözködést követően már majdnem útra készen áll. Csak a kóró kis kardocskát kell a helyére tenni és mehet is. ~De vajon mit csinál ott?~ Kezd el gondolkodni, mikor az elméje is éberré válik, de a válasz nyilván csak ott fog kiderülni. Ezért magára aggatja a tatyót is, amiben a bájitalok pihennek és meg sem áll az említett városrészig.*
2376. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-08 07:37:46
Üzenet elküldve: 2021-08-08 07:37:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
// Zavarodott séta //
* Még a hold fenn van az égen amikor a holló Illidary arcát elkezdte bökdösni. Kómásan de ki evickél az ágyból. Gyorsan reggel megtisztálkodik és megsimogatja a madarát aki elégedetten ad ki hosszan egy károgást.
Felveszi a ruháit és az asztalon lévő egyik papirra vet szavakat egy szén darabbal. *
- Jó reggelt! Rom városba várlak téged, kövesd Ignist és rám találsz. Felettem fog repkedni.
* Kicsire össze hajtja a levelet és hozzá fogadja a madár lábához. A madarat pedig óvatosan az ablakon ki tessékeli. Látni ahogyan át száll egy közeli ablakon a fogadón belül és be ugrándozik a párkányon.
Gyorsan felveszi a maradék felszerelését és már indul is ki az ajtón.
Gyors léptekkel halad le a lépcsőn és utána ki is megy az ajtón. Miután kiment már megy is a főtér fele.
A főtéren túl pedig már megy is a polgárnegyed utcáig végig. És eléri a célját elég hamar a romvárosi rész.
~ Amikor utoljára erre jöttem a kaszárnyába mentem, így már nagyjából nem tudok eltévedni, de jó lenne egy kis helyismeret. ~ Gondolja. *
// Zavarodott séta //
* Még a hold fenn van az égen amikor a holló Illidary arcát elkezdte bökdösni. Kómásan de ki evickél az ágyból. Gyorsan reggel megtisztálkodik és megsimogatja a madarát aki elégedetten ad ki hosszan egy károgást.
Felveszi a ruháit és az asztalon lévő egyik papirra vet szavakat egy szén darabbal. *
- Jó reggelt! Rom városba várlak téged, kövesd Ignist és rám találsz. Felettem fog repkedni.
* Kicsire össze hajtja a levelet és hozzá fogadja a madár lábához. A madarat pedig óvatosan az ablakon ki tessékeli. Látni ahogyan át száll egy közeli ablakon a fogadón belül és be ugrándozik a párkányon.
Gyorsan felveszi a maradék felszerelését és már indul is ki az ajtón.
Gyors léptekkel halad le a lépcsőn és utána ki is megy az ajtón. Miután kiment már megy is a főtér fele.
A főtéren túl pedig már megy is a polgárnegyed utcáig végig. És eléri a célját elég hamar a romvárosi rész.
~ Amikor utoljára erre jöttem a kaszárnyába mentem, így már nagyjából nem tudok eltévedni, de jó lenne egy kis helyismeret. ~ Gondolja. *
2375. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 23:40:03
Üzenet elküldve: 2021-08-07 23:40:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Kíséret érkezik //
*Az éjszaka elég hosszúra sikeredett, főleg annak tudatában, hogy ma küldetésre kell mennie. Vagyis igazából nem utasította senki, hogy vegyen részt rajta. Ugyan is a jelentkezés teljes mértékben választható, illetve saját felelősségen alapuló. Legalább is Zsonorha így vélte értelmezni a lovag szavaiból. Heverészik még egy picit, majd eszébe jut, hogy lassan szedelőzködnie kéne, ha időben oda szeretne érni a tisztásra.*
~Mit nem adnék most azért, hogy még csak pár perc erejéig itt fekhessek. De sajnos a munka nem vár meg, így a legokosabb döntés az lenne, ha most nekiállnék készülődni.~ *Gondolja, aztán készen áll egyből teljesíteni is azt. Na persze a készülődés részét. Felpattan az ágyról, felhúzza a cipőjét, magára veszi a már megszáradt ruhadarabjait és az összes páncélként szolgáló bőrt, mit még lefekvés előtt levetett magáról. Vizet locsol arcára tisztálkodás képen, majd véletlenszerűen, szeme a tegnap hozott friss ágyneműn pihen meg.*
~Milyen különös volt a tegnapi. Vajon gyakran fordul elő itt az ilyesmi? Mondjuk kétlem, hogy most is megtörtént, de jobb nem sokat tűnődni rajta, hiszen most fontosabb dolgom is van, minthogy az időmet nyomozással töltsem. Bár beismerem ez a lány igazán felkeltette az érdeklődésemet a nyomozás iránt.~ *Azt gondolja, hogy nincs sok esély arra, hogy újra összefusson vele, ha csak nem megint ágyneműt jön majd cserélni. Bár bevallhatja, hogy még szobalánynak is különös volt a viselkedése. A sok alvástól bizonyára a haja is összeborzolódott, ezért kezével megpróbálja kifésülni, úgy ahogy tudja. Felveszi a fegyvereit, pontosabban az íjat és a tőrt. Ezután már nyúl is a táskájáért, azzal a céllal, hogy nemsokára készül elhagyni a terepet. Utolsó pillantásokat vesz a szobára, majd kimegy. Leérve a lépcsőn eszébe jut, hogy ennie kéne valamit, mielőtt elindulna. Így is tesz. Leül a hátsók asztalok egyikéhez és rendel magának egy Rántottát 6 aranyért. Mellé pedig egy Gyümölcsteát 5 aranyért. A teát itt már eléggé megszerette, mert előző alkalommal is ezt ivott, így abban biztos nem fog csalódni. A tojást, majd még meglátja. Miközben vár az ételre, körbenéz a fogadóban. Mivel még nagyon a hajnali órákban járunk, ezért szerencsére nincsenek túl sokan. Gondolatai elterelődnek egy kicsit a munka irányába.*
~Ötven arany? A feladat nehézségéhez képest, ez egy elég reális ár. Sőt, beleszámítva, hogy mennyi ideig fog tartani, kimondhatjuk, hogy teljes mértékben megéri. Mert nem hiszem, hogy több időt fog ez elvenni egy napnál. Kivéve persze, ha nem akadályozzák meg a szállítmányt útközben. Az bizony nem lenne olyan jó. Főleg, ha azok veszélyt is jelentenének ránk. Sosem lehet tudni, mi jöhet közbe az úton. Ezt már eléggé megtanultam a városról, nem mintha máshol nem így lenne, de ez a hely ettől különleges. A váratlan meglepetésektől.~ *Miközben eljátszik a gondolataival, az étel már előtte várja, hogy megegyék. Nem is okoz csalódást a kis pipinek, egyből enni kezd. Néha abbahagyja, hogy a teából is tudjon kortyolni egy keveset. Jóízűen fogyasztja el az utolsó falatokat. Végeztével, ül még pár percet az asztalnál, ezt követően feláll, szokásához híven megköszöni az ételt, majd kimegy a fogadóból. Ha már minden igaz, az útja egyenesen a tisztásra vezet.*
*Az éjszaka elég hosszúra sikeredett, főleg annak tudatában, hogy ma küldetésre kell mennie. Vagyis igazából nem utasította senki, hogy vegyen részt rajta. Ugyan is a jelentkezés teljes mértékben választható, illetve saját felelősségen alapuló. Legalább is Zsonorha így vélte értelmezni a lovag szavaiból. Heverészik még egy picit, majd eszébe jut, hogy lassan szedelőzködnie kéne, ha időben oda szeretne érni a tisztásra.*
~Mit nem adnék most azért, hogy még csak pár perc erejéig itt fekhessek. De sajnos a munka nem vár meg, így a legokosabb döntés az lenne, ha most nekiállnék készülődni.~ *Gondolja, aztán készen áll egyből teljesíteni is azt. Na persze a készülődés részét. Felpattan az ágyról, felhúzza a cipőjét, magára veszi a már megszáradt ruhadarabjait és az összes páncélként szolgáló bőrt, mit még lefekvés előtt levetett magáról. Vizet locsol arcára tisztálkodás képen, majd véletlenszerűen, szeme a tegnap hozott friss ágyneműn pihen meg.*
~Milyen különös volt a tegnapi. Vajon gyakran fordul elő itt az ilyesmi? Mondjuk kétlem, hogy most is megtörtént, de jobb nem sokat tűnődni rajta, hiszen most fontosabb dolgom is van, minthogy az időmet nyomozással töltsem. Bár beismerem ez a lány igazán felkeltette az érdeklődésemet a nyomozás iránt.~ *Azt gondolja, hogy nincs sok esély arra, hogy újra összefusson vele, ha csak nem megint ágyneműt jön majd cserélni. Bár bevallhatja, hogy még szobalánynak is különös volt a viselkedése. A sok alvástól bizonyára a haja is összeborzolódott, ezért kezével megpróbálja kifésülni, úgy ahogy tudja. Felveszi a fegyvereit, pontosabban az íjat és a tőrt. Ezután már nyúl is a táskájáért, azzal a céllal, hogy nemsokára készül elhagyni a terepet. Utolsó pillantásokat vesz a szobára, majd kimegy. Leérve a lépcsőn eszébe jut, hogy ennie kéne valamit, mielőtt elindulna. Így is tesz. Leül a hátsók asztalok egyikéhez és rendel magának egy Rántottát 6 aranyért.
Mellé pedig egy Gyümölcsteát 5 aranyért. A teát itt már eléggé megszerette, mert előző alkalommal is ezt ivott, így abban biztos nem fog csalódni. A tojást, majd még meglátja. Miközben vár az ételre, körbenéz a fogadóban. Mivel még nagyon a hajnali órákban járunk, ezért szerencsére nincsenek túl sokan. Gondolatai elterelődnek egy kicsit a munka irányába.*~Ötven arany? A feladat nehézségéhez képest, ez egy elég reális ár. Sőt, beleszámítva, hogy mennyi ideig fog tartani, kimondhatjuk, hogy teljes mértékben megéri. Mert nem hiszem, hogy több időt fog ez elvenni egy napnál. Kivéve persze, ha nem akadályozzák meg a szállítmányt útközben. Az bizony nem lenne olyan jó. Főleg, ha azok veszélyt is jelentenének ránk. Sosem lehet tudni, mi jöhet közbe az úton. Ezt már eléggé megtanultam a városról, nem mintha máshol nem így lenne, de ez a hely ettől különleges. A váratlan meglepetésektől.~ *Miközben eljátszik a gondolataival, az étel már előtte várja, hogy megegyék. Nem is okoz csalódást a kis pipinek, egyből enni kezd. Néha abbahagyja, hogy a teából is tudjon kortyolni egy keveset. Jóízűen fogyasztja el az utolsó falatokat. Végeztével, ül még pár percet az asztalnál, ezt követően feláll, szokásához híven megköszöni az ételt, majd kimegy a fogadóból. Ha már minden igaz, az útja egyenesen a tisztásra vezet.*
2374. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 21:02:13
Üzenet elküldve: 2021-08-07 21:02:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
- Azért mentem el mert muszáj volt. Hetek óta zengett tőlem a város és kénytelen voltam a következőbe menni, hogy lenyugodjon a helyzet. Nem tartózkodhatok sokáig egy helyen.
* Nem mintha mentegetőznie kellene a férfinek, de enyhén a hangzása inkább arra utal. A hangja az előbbi érdességet elvesztette és ismételten lágy lett. *
- Mielőtt az égre fény gyúl ébresztelek, hagyd nyitva az ablakod Ignisnek.
* Vissza fordul az asztalhoz a férfi és amikor a lány kilép már nem néz rá. Azok amik benne lejátszódnak csak értelmetlen zagyvaságnak tűnnek csak csupán.
~ Holnap is van nap úgy érzem a lány nem csak ennyit akart tőlem. ~ Gondolja.
Székről fel kel és az ajtót kulcsra zárja, ránéz a hollóra és sóhajt egyet. *
- Valamit talán rosszul cselekedtem Ignis? * - Kérdezi madarát.
A madártól várja a választ arra amire más emberek se tudják a választ. A madár csak végig néz a szobán és gyorsan át is száll az ágy végébe. Illidary enyhe mosoly önti el.
~ Igazad van barátom, holnap is van nap. ~
Elkezd levetkőzni és gyorsan tisztára törli magát. Ruháit kirázza páncélját megtisztítja és utána le fekszik az ágyra. Sok mindenen tudna elmélkedni bérgyilkosunk. De ő inkább csak le fekszik és elalszik. Egy holló fekete hajú lányról álmodik aki kék szemével hátra pillant alkalmanként és ő pedig kergeti. *
- Azért mentem el mert muszáj volt. Hetek óta zengett tőlem a város és kénytelen voltam a következőbe menni, hogy lenyugodjon a helyzet. Nem tartózkodhatok sokáig egy helyen.
* Nem mintha mentegetőznie kellene a férfinek, de enyhén a hangzása inkább arra utal. A hangja az előbbi érdességet elvesztette és ismételten lágy lett. *
- Mielőtt az égre fény gyúl ébresztelek, hagyd nyitva az ablakod Ignisnek.
* Vissza fordul az asztalhoz a férfi és amikor a lány kilép már nem néz rá. Azok amik benne lejátszódnak csak értelmetlen zagyvaságnak tűnnek csak csupán.
~ Holnap is van nap úgy érzem a lány nem csak ennyit akart tőlem. ~ Gondolja.
Székről fel kel és az ajtót kulcsra zárja, ránéz a hollóra és sóhajt egyet. *
- Valamit talán rosszul cselekedtem Ignis? * - Kérdezi madarát.
A madártól várja a választ arra amire más emberek se tudják a választ. A madár csak végig néz a szobán és gyorsan át is száll az ágy végébe. Illidary enyhe mosoly önti el.
~ Igazad van barátom, holnap is van nap. ~
Elkezd levetkőzni és gyorsan tisztára törli magát. Ruháit kirázza páncélját megtisztítja és utána le fekszik az ágyra. Sok mindenen tudna elmélkedni bérgyilkosunk. De ő inkább csak le fekszik és elalszik. Egy holló fekete hajú lányról álmodik aki kék szemével hátra pillant alkalmanként és ő pedig kergeti. *
2373. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 20:29:02
Üzenet elküldve: 2021-08-07 20:29:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*A mélységiből kikívánkozik a sérelem. Azt meg kell hagyni, hogy teljesen jogosan csattan fel, de Lilyt mégis sikerül meglepnie vele. Kérdések tengerét zúdítja a lányra, némi magyarázattal körítve a tettét illetően. Persze szabadkoznia az árvának kellene, hiszen egy teljesen deviáns külső szemlélő sem adna neki igazat, de ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ennek okáról pedig túl kínos beszélnie, ahhoz hogy hangot adjon neki. Azért tesz egy próbát a mentegetőzésre, csupán, hogy Illidary érezze a törődést.*
-Nem így értem. Csak... Én... Szóval... Frászt! Nem szeretem az ilyen bizalmaskodást. Na! Legyen elég ennyi! *Böki ki végül, majd a fejét lehajtva a csizmáit kezdi bámulni. Nem mintha bánná, amit tett, ő nehezen képes bármit is megbánni, viszont az sem állt szándékában, hogy megsértse az álarcost. Az önfeledt bámuldozásból csak az után néz fel, mikor az utolsó kavicsot is sikerült kipiszkálnia a csizmái talpából. Ekkor veszi észre, hogy a férfi már távolabb foglalt helyet az asztalnál.*
-Nem, ne kérj bocsánatot! Egyszerűen felejtsük el, hogy megtörtént! Rendben? *Mondja végül, már-már bűnbánó hangon és a tekintete is visszasiklik a férfira. Aki láthatóan érti a célzást és hamar témát is vált, megválaszolva a kis tolvaj nagy kérdését.*
-Értem. Te láttad bennem azt, amit senki más a világon és nem akartál veszni hagyni. Azt is értem, hogy miért kellett utána elmenned. Csupán az nem világos, hogy később miért nem kerestél. *Csóválja meg a fejét abban bízva, hogy ezzel elhessegetheti a szomorú emléket. Nem kívánja azzal terhelni a másikat, hogy a kis Lily utána hatokon át járt vissza abba az épületbe annak reményében, hogy újra találkozhat a hősével. Természetesen hiába.*
-Ha tényleg azt teszed, amit kívánok, akkor ne hagyj magamra többé! *Sziszegi alig hallhatóan, mégis határozott kérésként. Ez az érzés pedig a legfurcsább dolog, ami az árvával az elmúlt években történt. Soha senkit sem szokott közel engedni magához. Így nem hiányozhat, aki kilép az életéből. Ám a hollóemberrel még az előtt hozta össze a sors, hogy ez a pajzs kialakult volna. Így sikerülhetett becsusszannia alá.*
-Ha pedig nincs más hátra, én mennék is aludni. Neked is azt ajánlom, hogy pihenj. Hosszú lesz a holnap és korán fog kezdődni. *Azzal összeszedi a cuccait és távozik is a szobájába, amennyiben nem tartják fel.*
-Az enyém a kilences szoba. Hangosan kopogj, hogy felébredjek! Jó éjszakát hollóember! *Mosolyog egy utolsót a férfira, végül tényleg távozóra fogja. Mielőtt álomba szenderülne, azért megkéri Teysust, hogy ne hagyja újra eltünni a mélységit.*
*A mélységiből kikívánkozik a sérelem. Azt meg kell hagyni, hogy teljesen jogosan csattan fel, de Lilyt mégis sikerül meglepnie vele. Kérdések tengerét zúdítja a lányra, némi magyarázattal körítve a tettét illetően. Persze szabadkoznia az árvának kellene, hiszen egy teljesen deviáns külső szemlélő sem adna neki igazat, de ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ennek okáról pedig túl kínos beszélnie, ahhoz hogy hangot adjon neki. Azért tesz egy próbát a mentegetőzésre, csupán, hogy Illidary érezze a törődést.*
-Nem így értem. Csak... Én... Szóval... Frászt! Nem szeretem az ilyen bizalmaskodást. Na! Legyen elég ennyi! *Böki ki végül, majd a fejét lehajtva a csizmáit kezdi bámulni. Nem mintha bánná, amit tett, ő nehezen képes bármit is megbánni, viszont az sem állt szándékában, hogy megsértse az álarcost. Az önfeledt bámuldozásból csak az után néz fel, mikor az utolsó kavicsot is sikerült kipiszkálnia a csizmái talpából. Ekkor veszi észre, hogy a férfi már távolabb foglalt helyet az asztalnál.*
-Nem, ne kérj bocsánatot! Egyszerűen felejtsük el, hogy megtörtént! Rendben? *Mondja végül, már-már bűnbánó hangon és a tekintete is visszasiklik a férfira. Aki láthatóan érti a célzást és hamar témát is vált, megválaszolva a kis tolvaj nagy kérdését.*
-Értem. Te láttad bennem azt, amit senki más a világon és nem akartál veszni hagyni. Azt is értem, hogy miért kellett utána elmenned. Csupán az nem világos, hogy később miért nem kerestél. *Csóválja meg a fejét abban bízva, hogy ezzel elhessegetheti a szomorú emléket. Nem kívánja azzal terhelni a másikat, hogy a kis Lily utána hatokon át járt vissza abba az épületbe annak reményében, hogy újra találkozhat a hősével. Természetesen hiába.*
-Ha tényleg azt teszed, amit kívánok, akkor ne hagyj magamra többé! *Sziszegi alig hallhatóan, mégis határozott kérésként. Ez az érzés pedig a legfurcsább dolog, ami az árvával az elmúlt években történt. Soha senkit sem szokott közel engedni magához. Így nem hiányozhat, aki kilép az életéből. Ám a hollóemberrel még az előtt hozta össze a sors, hogy ez a pajzs kialakult volna. Így sikerülhetett becsusszannia alá.*
-Ha pedig nincs más hátra, én mennék is aludni. Neked is azt ajánlom, hogy pihenj. Hosszú lesz a holnap és korán fog kezdődni. *Azzal összeszedi a cuccait és távozik is a szobájába, amennyiben nem tartják fel.*
-Az enyém a kilences szoba. Hangosan kopogj, hogy felébredjek! Jó éjszakát hollóember! *Mosolyog egy utolsót a férfira, végül tényleg távozóra fogja. Mielőtt álomba szenderülne, azért megkéri Teysust, hogy ne hagyja újra eltünni a mélységit.*
2372. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 19:03:28
Üzenet elküldve: 2021-08-07 19:03:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
- Mégis mi az amit ne csináljak? Ne legyek veled udvarias? Ne kezeljelek úgy, ahogy azt meg érdemelnéd? Ez egy szimpla csók volt a kezedre, amit azért adtam, hogy lásd. Mostantól meg kapod tőlem azt a tiszteltet amit eredetileg érdemelnél mindenkitől. Engem a környezetem soha nem érdekelt, az emberek sem pedig a mélységiek. Nekem teljesen lényegtelen ki hova tartozik vagy milyen faj. Az egész egy színjáték.
* A mélységi távol lépdel az asztal mellé majd leül. *
- Ahogy látom zavar, hogy ilyen közvetlen vagyok veled, abban az esetbe elnézést kértek.
* Hirtelen az eddigi szikra kihal a tekintetéből egy az arca teljesen ki ismerhetetlenné válik. Szemei üressé válnak és rideg tekintettel folytatja. *
- Azért mentettelek meg mert ez volt a helyes. Előbb elmondtam, nem egy értéktelen tárgy vagy. Minden gyermekbe ott a potenciál, ahogy benned is. Ameddig más értéktelenséget lát én addig egy drága követ.
* Szavai érdesek mégis mélyek, minden amit elmond szájából olyan nehézkesen jön ki, mintha napok óta szomjazna. Gesztikulációja és a gesztusai is egyaránt eltűntek.
Miután a száját elhagyják a szavak a madara mellé ugrándozik és a kézfejéhez dörgölőzik.
Illidary rá támaszkodik az asztalra és fejét megtámasztja vele, a holló közelebb szökdécsel és le fészkeli magát a kezéhez. Csak nézi a mélységit, minden eddigi láng tekintetébe kihullt, és a szavai csak távoli szélnek tűnnek csupán. A férfi olyan gyorsan változtat viselkedésén mint, ahogy más sapkát vált ruha kereskedésbe. A fények játszadoznak a szobán, ahogyan ott ül a szobába, teljesen olyan mintha meg szűnt volna létezni. A lélek jelenléte eltűnik és csak bámul ki a fejéből olyan tekintettel ami felismerhetetlenségig feszültnek vagy elzártnak tűnhet. Ki hűlt elzárt szavak hagyják el ismét ajkait. *
- Az lesz amit te kívánsz, ha kérdésed van tedd fel.
* A társalgás teljesen megváltozott egy szemvillanás alatt. Az eddigi reakciók teljesen eltűntek és csak halovány fénnyel pislákolhatnak csupán. *
- A védelmet a tollért kapod. Hiába védtelek meg akkor, így is ha megkapod tőlem ezt a tollat azt jelenti, hogy megmentetted az életemet, amit nekem le kell adóznom. Nálunk a becsület egy nagyon fontos elv. Szavadat tartsd be és vagy valaki.
- Mégis mi az amit ne csináljak? Ne legyek veled udvarias? Ne kezeljelek úgy, ahogy azt meg érdemelnéd? Ez egy szimpla csók volt a kezedre, amit azért adtam, hogy lásd. Mostantól meg kapod tőlem azt a tiszteltet amit eredetileg érdemelnél mindenkitől. Engem a környezetem soha nem érdekelt, az emberek sem pedig a mélységiek. Nekem teljesen lényegtelen ki hova tartozik vagy milyen faj. Az egész egy színjáték.
* A mélységi távol lépdel az asztal mellé majd leül. *
- Ahogy látom zavar, hogy ilyen közvetlen vagyok veled, abban az esetbe elnézést kértek.
* Hirtelen az eddigi szikra kihal a tekintetéből egy az arca teljesen ki ismerhetetlenné válik. Szemei üressé válnak és rideg tekintettel folytatja. *
- Azért mentettelek meg mert ez volt a helyes. Előbb elmondtam, nem egy értéktelen tárgy vagy. Minden gyermekbe ott a potenciál, ahogy benned is. Ameddig más értéktelenséget lát én addig egy drága követ.
* Szavai érdesek mégis mélyek, minden amit elmond szájából olyan nehézkesen jön ki, mintha napok óta szomjazna. Gesztikulációja és a gesztusai is egyaránt eltűntek.
Miután a száját elhagyják a szavak a madara mellé ugrándozik és a kézfejéhez dörgölőzik.
Illidary rá támaszkodik az asztalra és fejét megtámasztja vele, a holló közelebb szökdécsel és le fészkeli magát a kezéhez. Csak nézi a mélységit, minden eddigi láng tekintetébe kihullt, és a szavai csak távoli szélnek tűnnek csupán. A férfi olyan gyorsan változtat viselkedésén mint, ahogy más sapkát vált ruha kereskedésbe. A fények játszadoznak a szobán, ahogyan ott ül a szobába, teljesen olyan mintha meg szűnt volna létezni. A lélek jelenléte eltűnik és csak bámul ki a fejéből olyan tekintettel ami felismerhetetlenségig feszültnek vagy elzártnak tűnhet. Ki hűlt elzárt szavak hagyják el ismét ajkait. *
- Az lesz amit te kívánsz, ha kérdésed van tedd fel.
* A társalgás teljesen megváltozott egy szemvillanás alatt. Az eddigi reakciók teljesen eltűntek és csak halovány fénnyel pislákolhatnak csupán. *
- A védelmet a tollért kapod. Hiába védtelek meg akkor, így is ha megkapod tőlem ezt a tollat azt jelenti, hogy megmentetted az életemet, amit nekem le kell adóznom. Nálunk a becsület egy nagyon fontos elv. Szavadat tartsd be és vagy valaki.
2371. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 18:30:26
Üzenet elküldve: 2021-08-07 18:30:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*Illidary tele van meglepetésekkel. A szoborszerű gesztusai, a testét borító hegek, de még a fa arca mögött is ott lappang a szentimentalitás. A szavait ritkán lehet teljes mértékben érteni, ám mikor megszólal azt olyan átéléssel teszi, ami a hittérítők között sem gyakori. Ahogy most is. Pucér felsőtesttel térdel az így is meglepett árva előtt, majd teljesen váratlan csókot lehel annak kézfejére. Lily arcát egy szokatlan forróság önti el és kislányos zavarában nem tehet mást, minthogy kirántja a kezét a másik szorításából, majd egy ugrással hátrál az ágyon.*
-Hé! Ilyet ne csinálj többet! *Kiáltja miközben szemeiben szikrákat szór a tenger. Ha a korábbi kudarctól dühös volt, most az idegei egyenesen pattanásig feszülnek. ~Mégis mit képzel ez? Én nem olyan lány vagyok.~ Forrong magában, a kezét pedig úgy rázza, mintha megégették volna. Így hallgatja a mélységi ismétlődő monológját. Abban a percben mikor rájön, hogy ezt már hallotta, félbe is szakítja a kis beszédet.*
-Igen. Ezt már elmondtad. Csak azt nem, hogy miért védesz meg mindentől? *Mordul a férfira, akinek a hangerőből adódó nehézségek ellenére, sikerül úgy tennie, mintha nem is hallotta volna és befejezi a mondandóját.*
-Nos én nem szeretem ismételni magam, de mint mondtam társak vagyunk. *Vet egy pillantást, az idő közben megnyúgvásra lelt, csuklójára.* Csak társak. Már nem a te küldetésed, hanem a miénk. De vigyázz! Már az én nyűgöm is a tiéd. Ez csak így működhet rendesen. *Veti fel, annak reményében, hogy érthetően fogalmaz. Majd az álarcos azt ecsetelgeti, mit is takar, hogy az árva többre hivatott. Persze ő eddig is tisztában volt vele, hogy kellő energiával bármit megszerezhet magának, csupán az igényei nem nyúltak túl egy finom vacsorán és olykor egy puha ágyon. Bár ez lassan kezd megváltozni. A csillagok hallatán azért szemforgatásban tör ki, de valami biztos búvóhely vágya már körvonalazódik is benne. Talán együtt ezt könnyedén el is érhetik.*
-A kovácsot talán bölcsebb volna az út utánra időzíteni. Akkor már a zsoldod is nálad lesz. *Veti fel csupán lehetőségként, de mindennemű ellenvetést szívesen fogad. Ám mielőtt ez megtörténhetne, egy hatalmas ásítás tör fel a félvér szájából.*
-Valóban ideje lenne pihenni, de egy dologra még kíváncsi vagyok. Miért mentettél meg nyolc éve? Egyszerűen elfuthattál volna, ám nem tetted. Miért maradtál segíteni, a saját bőröd is kockára téve?
*Illidary tele van meglepetésekkel. A szoborszerű gesztusai, a testét borító hegek, de még a fa arca mögött is ott lappang a szentimentalitás. A szavait ritkán lehet teljes mértékben érteni, ám mikor megszólal azt olyan átéléssel teszi, ami a hittérítők között sem gyakori. Ahogy most is. Pucér felsőtesttel térdel az így is meglepett árva előtt, majd teljesen váratlan csókot lehel annak kézfejére. Lily arcát egy szokatlan forróság önti el és kislányos zavarában nem tehet mást, minthogy kirántja a kezét a másik szorításából, majd egy ugrással hátrál az ágyon.*
-Hé! Ilyet ne csinálj többet! *Kiáltja miközben szemeiben szikrákat szór a tenger. Ha a korábbi kudarctól dühös volt, most az idegei egyenesen pattanásig feszülnek. ~Mégis mit képzel ez? Én nem olyan lány vagyok.~ Forrong magában, a kezét pedig úgy rázza, mintha megégették volna. Így hallgatja a mélységi ismétlődő monológját. Abban a percben mikor rájön, hogy ezt már hallotta, félbe is szakítja a kis beszédet.*
-Igen. Ezt már elmondtad. Csak azt nem, hogy miért védesz meg mindentől? *Mordul a férfira, akinek a hangerőből adódó nehézségek ellenére, sikerül úgy tennie, mintha nem is hallotta volna és befejezi a mondandóját.*
-Nos én nem szeretem ismételni magam, de mint mondtam társak vagyunk. *Vet egy pillantást, az idő közben megnyúgvásra lelt, csuklójára.* Csak társak. Már nem a te küldetésed, hanem a miénk. De vigyázz! Már az én nyűgöm is a tiéd. Ez csak így működhet rendesen. *Veti fel, annak reményében, hogy érthetően fogalmaz. Majd az álarcos azt ecsetelgeti, mit is takar, hogy az árva többre hivatott. Persze ő eddig is tisztában volt vele, hogy kellő energiával bármit megszerezhet magának, csupán az igényei nem nyúltak túl egy finom vacsorán és olykor egy puha ágyon. Bár ez lassan kezd megváltozni. A csillagok hallatán azért szemforgatásban tör ki, de valami biztos búvóhely vágya már körvonalazódik is benne. Talán együtt ezt könnyedén el is érhetik.*
-A kovácsot talán bölcsebb volna az út utánra időzíteni. Akkor már a zsoldod is nálad lesz. *Veti fel csupán lehetőségként, de mindennemű ellenvetést szívesen fogad. Ám mielőtt ez megtörténhetne, egy hatalmas ásítás tör fel a félvér szájából.*
-Valóban ideje lenne pihenni, de egy dologra még kíváncsi vagyok. Miért mentettél meg nyolc éve? Egyszerűen elfuthattál volna, ám nem tetted. Miért maradtál segíteni, a saját bőröd is kockára téve?
2370. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 17:02:14
Üzenet elküldve: 2021-08-07 17:02:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
* Szavak hagyják el a mélységit, mit az árva nem érthet, de még talán maga se.
Megfogja a lány kezét és le hajol csuklójáig. Egy lágy csókot ad a kéz fejére és homlokát a neki érinti majd ki egyenesíti a tenyerét és a szemébe néz Lilynek. *
- Ahogy előbb is mondtam meg védelek minden bántalomtól. Ha így gondolod, ahogy mondtad, légy hű társam és bajtársam. Kiképezlek és támogassuk egymást ezen a vidéken. Légy a partnerem és mindent meg tanítok, csak oldjuk meg ezt az egy küldetést.
* Könnyed mozdulatokkal feláll az elf és elgondolkozik furcsa cselekvésén. *
- Nehéz és furcsa időket élünk az utóbbi időbe, és amikor azt mondtam neked, hogy többre vagy hivatott azt komolyan mondtam. Az én életem se volt kegyesebb mint a tiéd, mindig vérrel vagy éhezéssel fizettem tetteimért ameddig csak meg nem találtak. Hiába voltam jó vagy hiába voltam rossz soha nem számított. Ahogyan neked se, értéktelennek hisznek téged, engem és másokat. Csak néhányan ismerik fel az igazságot. Lily, te igazából egy drágakő vagy és nem egy eldobható kavics. És ezt jegyezd meg jól. Mindig annyira vagy hivatott amennyit te meg tettél érte. Így akár a csillagokat is meg szerezheted.
* Illidary valahogy szokatlan maga tartásához és beszédéhez még Ignis is károgást fűz. *
- Elnézését kérem, nagyon rég nem beszéltem ilyen szabadon és főleg nem ennyit.
* Egy illendő nemesi meghajlást mutat a lánynak, bár ez felső ruházat nélkül még mindig furcsán veszi ki magát. *
- Tudom, hogy fáradt vagy, ha szeretnél menj nyugodtan aludni mert hajnal elött indulni akarok. A kovácsot meglátogatni. Mesterem egy lovagi páncélt adott tervrajzilag ami könnyített és nekünk szabad mozgást ad. De ha nincs rá idő akkor majd küldetés után. De amúgy ha akarsz itt is aludhatsz, ahogy jónak látod.
* Illidary ritkán ad ki bármit is a múltjáról, főleg egy napos ismeretség után, De valahogy a lány elött megnyílt. Előfordulhat, hogy ez csak ideiglenes a férfinél? Vagy talán megbánja utána? Előfordulhat, de nem szokása szavait semmiképp sem vissza vonni. A mélységi férfi nagy fekete szemeivel néz a lányra és várja a válaszát. *
2369. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 15:56:55
Üzenet elküldve: 2021-08-07 15:56:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*A férfi kérdésére Lily feltápászkodik az ágyon, majd csizmáit a combjai alá húzva állapodik meg. Olyan arcot vágva, mint aki egy laikusnak szeretné megtanítani, hogy a tojást legalább meg kell főzni ahhoz, hogy ehetővé váljon, válaszol is.*
-Talán azért, mert nem tartozom azok az ostobák közé, akik a saját kezüket vágdossák. Nem volt ebben semmi szándékosság, csak megőriztem a testi épségem. *Vonja meg a vállát, de közben rádöbben, hogy ez az egész eskü dolog sokat jelent a mélységinek. Ám mielőtt a félvér szabadkozásba kezdhetne, Illidary már mondja is a magáét.*
-Figyelj! Ha úgy tetszik, kezelj úrnődként, aki azt parancsolta, hogy ne kezeld úrnődként! *Mondja, mint akinek a fogát húzzák. Ez megoldás lehet anélkül, hogy mégis meg kéne sérülnie, vagy még egyszer hallaná a gazdám szót.*
-Többre lennék hivatott? Ezt mégis mire alapozod? *Vonja fel az egyik szemöldökét az árva. Ő meg van róla győződve, hogy mikor van egy kis arany az erszényében és tele a hasa, már elérte a célját. A maszkos pedig most valami sorsszerűségről beszél. Mégis miért? Közben pedig eléri, hogy a sebe újra felszakadjon. ~Teysus szerelmére!~ Kap a homlokához a lány.*
-Idd már meg azt az átkozott varázsitalt! Így nem sok hasznod lesz holnap. *De mi sem természetesebb, mint, hogy a seb nem kerül ellátásra? Pedig azt mondta a mélységi, hogy minden kérést teljesít. Azt persze elfelejtette közölni, hogy a saját testi épségével kapcsolatos dolgok kivételt képeznek.*
-Képzd ki bátran! Nekem is jó szolgálatot tesz, ha könnyebben megtaláljuk egymást. *Bólint mosolyogva a holló irányába. Egyébként is szép állatnak tartja. Kicsit idegesítő, de szép. Nem jelent nagy nyűgöt, ha kicsit több időt kell együtt tölteniük, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek. A férfi pedig nem hazudtolja meg a szobrokra hajazó gesztusait és némán térdel a lány elé. Finom mozdulattal szólítja fel őt, hogy adja oda a kezét, de a tekintetében valami rémisztő lappang. Ha nem is pontosan félelmetes, ám semmi képp sem nevezhető bizalomgerjesztőnek. Ám az árva gyakorlott az ilyen helyzetek kezelésében és tisztában van vele, hogy csak két módon szabadulhat. Az egyik, hogy átgázol a férfin és kiront a szobából. Ez mondjuk már a másik erőfölényéből fakadóan is halva született ötlet. Így marad a második lehetőség, mi szerint úszik az árral, remélve, hogy hamar partot ér. Kicsit vonakodva ugyan, de engedelmeskedik a kérésnek reménykedve abban, hogy egyben és sértetlenül kapja vissza a szeretett testrészét.*
*A férfi kérdésére Lily feltápászkodik az ágyon, majd csizmáit a combjai alá húzva állapodik meg. Olyan arcot vágva, mint aki egy laikusnak szeretné megtanítani, hogy a tojást legalább meg kell főzni ahhoz, hogy ehetővé váljon, válaszol is.*
-Talán azért, mert nem tartozom azok az ostobák közé, akik a saját kezüket vágdossák. Nem volt ebben semmi szándékosság, csak megőriztem a testi épségem. *Vonja meg a vállát, de közben rádöbben, hogy ez az egész eskü dolog sokat jelent a mélységinek. Ám mielőtt a félvér szabadkozásba kezdhetne, Illidary már mondja is a magáét.*
-Figyelj! Ha úgy tetszik, kezelj úrnődként, aki azt parancsolta, hogy ne kezeld úrnődként! *Mondja, mint akinek a fogát húzzák. Ez megoldás lehet anélkül, hogy mégis meg kéne sérülnie, vagy még egyszer hallaná a gazdám szót.*
-Többre lennék hivatott? Ezt mégis mire alapozod? *Vonja fel az egyik szemöldökét az árva. Ő meg van róla győződve, hogy mikor van egy kis arany az erszényében és tele a hasa, már elérte a célját. A maszkos pedig most valami sorsszerűségről beszél. Mégis miért? Közben pedig eléri, hogy a sebe újra felszakadjon. ~Teysus szerelmére!~ Kap a homlokához a lány.*
-Idd már meg azt az átkozott varázsitalt! Így nem sok hasznod lesz holnap. *De mi sem természetesebb, mint, hogy a seb nem kerül ellátásra? Pedig azt mondta a mélységi, hogy minden kérést teljesít. Azt persze elfelejtette közölni, hogy a saját testi épségével kapcsolatos dolgok kivételt képeznek.*
-Képzd ki bátran! Nekem is jó szolgálatot tesz, ha könnyebben megtaláljuk egymást. *Bólint mosolyogva a holló irányába. Egyébként is szép állatnak tartja. Kicsit idegesítő, de szép. Nem jelent nagy nyűgöt, ha kicsit több időt kell együtt tölteniük, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljenek. A férfi pedig nem hazudtolja meg a szobrokra hajazó gesztusait és némán térdel a lány elé. Finom mozdulattal szólítja fel őt, hogy adja oda a kezét, de a tekintetében valami rémisztő lappang. Ha nem is pontosan félelmetes, ám semmi képp sem nevezhető bizalomgerjesztőnek. Ám az árva gyakorlott az ilyen helyzetek kezelésében és tisztában van vele, hogy csak két módon szabadulhat. Az egyik, hogy átgázol a férfin és kiront a szobából. Ez mondjuk már a másik erőfölényéből fakadóan is halva született ötlet. Így marad a második lehetőség, mi szerint úszik az árral, remélve, hogy hamar partot ér. Kicsit vonakodva ugyan, de engedelmeskedik a kérésnek reménykedve abban, hogy egyben és sértetlenül kapja vissza a szeretett testrészét.*
2368. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 12:51:14
Üzenet elküldve: 2021-08-07 12:51:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
- Ahhoz képest, hogy nem egyenlő paktumot kötöttél velem, mégis inkább csapatba játszanál velem. Ha így van akkor miért nem sebezted meg a saját tenyeredet is?
* Illidary felemeli sebzett kezét és a lány felé mutatja. *
- Ez a seb hűségemet szimbolizálja, vérrel azért kötünk meg ilyeneket hisz az belőled származik. Az életednek a cseppjei. A szíved és a tested minden porcikájába ez a piros vér folyik. Ha túl sok távozik belőled akkor meghalsz, vagy akár legyengülsz. Ez az élet folyása és egyben nektárja.
* Megtámaszkodik az ablak mellett és mélyen a lány szemébe nehéz. Az ablakból ki szökő fény körül öleli testét és sebeit meg világítja. *
- Többre vagy hivatott Lily mint azt gondolnád. Minden jelenlevő személy sokkal többre hivatott mint amit megél.
* Illidary ökölbe szorítja sebzett kezét és újra felszakad egy kis helyen a vágás és vér folyik végig le a karján.
A lány nagy kék szemeivel csak bámul, nem tudja eldönteni, hogy szavai elérnek hozzá. A mélységi mély dolgokról beszél. Érzelmeket csupán hírből ismeri, mégis szavai oly mélyre nyúlnak, mintha lelke csordultig lenne szeretettel és oda adással. De ez mind ámítás számára, csak a vér és a cél az ami a szeme előtt lebeg.
Néha napján madarával beszélgetett, és a madár mindig úgy csinált, mintha értené gazdáját.. *
- Ha megtudom tenni mindent megteremtek neked, és ha bármit megtehetek érted csak egy szavadba kerül mostantól. Ha el is hív a feladatom, Ignis segít majd ismét rád találni. Engedd meg nekem, hogy kiképezzük rád is, ha felismer és nagyjából tudja hol lehetsz megtalál. És ha az élet távol visz tőled, akkor is rád fogok találni. Még ha ez nagyobb messzinek is tűnik, és még csak ténylegesen egy napja ismerjük egymást csupán. Szavamat meg tartom míg nektár csörgedezik a testembe.
* Elindul a férfi a lány felé és le térdel elé, majd a kezéért nyúl udvariasan és lágyan várja, hogy kezébe tegye az egyik kezét ha akarja. Közben mélyen a kék szem párba néz, a Hideg tekintete és arca ismeretlenségig rideg a mélységinek és mégis szeme teli van élettel. *
- Ahhoz képest, hogy nem egyenlő paktumot kötöttél velem, mégis inkább csapatba játszanál velem. Ha így van akkor miért nem sebezted meg a saját tenyeredet is?
* Illidary felemeli sebzett kezét és a lány felé mutatja. *
- Ez a seb hűségemet szimbolizálja, vérrel azért kötünk meg ilyeneket hisz az belőled származik. Az életednek a cseppjei. A szíved és a tested minden porcikájába ez a piros vér folyik. Ha túl sok távozik belőled akkor meghalsz, vagy akár legyengülsz. Ez az élet folyása és egyben nektárja.
* Megtámaszkodik az ablak mellett és mélyen a lány szemébe nehéz. Az ablakból ki szökő fény körül öleli testét és sebeit meg világítja. *
- Többre vagy hivatott Lily mint azt gondolnád. Minden jelenlevő személy sokkal többre hivatott mint amit megél.
* Illidary ökölbe szorítja sebzett kezét és újra felszakad egy kis helyen a vágás és vér folyik végig le a karján.
A lány nagy kék szemeivel csak bámul, nem tudja eldönteni, hogy szavai elérnek hozzá. A mélységi mély dolgokról beszél. Érzelmeket csupán hírből ismeri, mégis szavai oly mélyre nyúlnak, mintha lelke csordultig lenne szeretettel és oda adással. De ez mind ámítás számára, csak a vér és a cél az ami a szeme előtt lebeg.
Néha napján madarával beszélgetett, és a madár mindig úgy csinált, mintha értené gazdáját.. *
- Ha megtudom tenni mindent megteremtek neked, és ha bármit megtehetek érted csak egy szavadba kerül mostantól. Ha el is hív a feladatom, Ignis segít majd ismét rád találni. Engedd meg nekem, hogy kiképezzük rád is, ha felismer és nagyjából tudja hol lehetsz megtalál. És ha az élet távol visz tőled, akkor is rád fogok találni. Még ha ez nagyobb messzinek is tűnik, és még csak ténylegesen egy napja ismerjük egymást csupán. Szavamat meg tartom míg nektár csörgedezik a testembe.
* Elindul a férfi a lány felé és le térdel elé, majd a kezéért nyúl udvariasan és lágyan várja, hogy kezébe tegye az egyik kezét ha akarja. Közben mélyen a kék szem párba néz, a Hideg tekintete és arca ismeretlenségig rideg a mélységinek és mégis szeme teli van élettel. *
2367. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 12:20:49
Üzenet elküldve: 2021-08-07 12:20:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
// Kíséret érkezik //
*Nehezen, de az ajtó mégis csak résnyire kinyílik a félvér előtt, kinek kezében szépen összehajtott, friss ágynemű vár felfedezésre. El is mondja ezzel kapcsolatban a célját, mit Zsonorha nem igazán tart fényes ötletnek. Ezt minél hamarabb közölni is próbálja a másikkal, de hiába várja a számára kecsegtető választ. Úgy látszik, arra még sajnos várnia kell. Szerencsére elég rendesen megtanították neki a türelmet, így ezzel nincs is nagy problémája. Míg a lány tovább próbálkozik, természetesen azzal a különös akcentussal, addig Zsonorha figyelemmel kíséri végig a szavak tengerén. S mikor már a part közelébe érkezik, megpróbálja rávezetni, hogy nem szükségeltetik az új vitorla. Vagyis most az új ágynemű. Ennek ellenére hiába is mond bármit, a fiatal lány ezt nem akarja elfogadni válaszul. A vörös sem adja ám föl olyan könnyen, hisz a játék már rég elkezdődőt és láthatóan folytatást kíván. Végül nem hagy más választást, mint hogy kerek perec megmondja a másiknak, lehet feleslegesen hozta ide az ágyneműt és, hogy teljes mértékben elégedett azzal, ami van. Bár egyszerűbb lett volna gyorsan túlesni rajta, Ő nem az a fajta, aki az egyszerűbb utat keresni, ha azzal nem igen ért egyet. Szóval tartva magát az állításához, közli gondolatát a félvérrel. A másik előtte csak nagyot sóhajt. Ebből azt lehet levonni, hogy neki sem tetszik voltaképpen ez a beszélgetés. Már teljes mértékben kész arra, hogy búcsút intsen, majd becsukva az ajtót maga után, nyugovóra térjen. Ez így is történik, mikor olyat tapasztal, amitől lehet, egy pillanatra elveszti haragja fölött az irányítást.*
~Mi nem vált világossá számára? A nem az nem.~ *Gondolja, majd visszanyitja az ajtót, amit egyszer már behajtott és tekintetét újból a félvérre irányítja. Szavaira csak bólint egyet, aztán átveszi a friss ágyneműt. Nem áll szándékában tovább vezetni ezt a kellemetlenséget, így szó nélkül fogadja el a javaslatát. Átvételkor egy kicsit nagyobbra tárja ki az ajtót a kelleténél, ezért a másik simán láthatja a széknek támasztott íjat.*
~Amúgy, ha már itt vagyunk, egy üdítőt ne hozzak?~ *Veti fel gúnyosan, miközben már az ajtót csukja. Nem nagyon szereti, ha megmondják mit csináljon, de ezt próbálja a másik előtt titkon hordozni. Az ágyneműt egyszerűen az asztalra dobja és a biztonság kedvéért most alaposabban megnézi azt, amiben eddig simán feküdt.*
~Ez különös, nem érzek rajta mást, mint egy másik új lepedőn.~ *Végig tapogatja, néhol megszaglássza pár helyen, de nem vél felfedezni semmi kivetnivalót. Nem is foglalkozik már sokáig az ágyneműs üggyel. Inkább elteszi magát holnapra. Most már tényleg.*
*Nehezen, de az ajtó mégis csak résnyire kinyílik a félvér előtt, kinek kezében szépen összehajtott, friss ágynemű vár felfedezésre. El is mondja ezzel kapcsolatban a célját, mit Zsonorha nem igazán tart fényes ötletnek. Ezt minél hamarabb közölni is próbálja a másikkal, de hiába várja a számára kecsegtető választ. Úgy látszik, arra még sajnos várnia kell. Szerencsére elég rendesen megtanították neki a türelmet, így ezzel nincs is nagy problémája. Míg a lány tovább próbálkozik, természetesen azzal a különös akcentussal, addig Zsonorha figyelemmel kíséri végig a szavak tengerén. S mikor már a part közelébe érkezik, megpróbálja rávezetni, hogy nem szükségeltetik az új vitorla. Vagyis most az új ágynemű. Ennek ellenére hiába is mond bármit, a fiatal lány ezt nem akarja elfogadni válaszul. A vörös sem adja ám föl olyan könnyen, hisz a játék már rég elkezdődőt és láthatóan folytatást kíván. Végül nem hagy más választást, mint hogy kerek perec megmondja a másiknak, lehet feleslegesen hozta ide az ágyneműt és, hogy teljes mértékben elégedett azzal, ami van. Bár egyszerűbb lett volna gyorsan túlesni rajta, Ő nem az a fajta, aki az egyszerűbb utat keresni, ha azzal nem igen ért egyet. Szóval tartva magát az állításához, közli gondolatát a félvérrel. A másik előtte csak nagyot sóhajt. Ebből azt lehet levonni, hogy neki sem tetszik voltaképpen ez a beszélgetés. Már teljes mértékben kész arra, hogy búcsút intsen, majd becsukva az ajtót maga után, nyugovóra térjen. Ez így is történik, mikor olyat tapasztal, amitől lehet, egy pillanatra elveszti haragja fölött az irányítást.*
~Mi nem vált világossá számára? A nem az nem.~ *Gondolja, majd visszanyitja az ajtót, amit egyszer már behajtott és tekintetét újból a félvérre irányítja. Szavaira csak bólint egyet, aztán átveszi a friss ágyneműt. Nem áll szándékában tovább vezetni ezt a kellemetlenséget, így szó nélkül fogadja el a javaslatát. Átvételkor egy kicsit nagyobbra tárja ki az ajtót a kelleténél, ezért a másik simán láthatja a széknek támasztott íjat.*
~Amúgy, ha már itt vagyunk, egy üdítőt ne hozzak?~ *Veti fel gúnyosan, miközben már az ajtót csukja. Nem nagyon szereti, ha megmondják mit csináljon, de ezt próbálja a másik előtt titkon hordozni. Az ágyneműt egyszerűen az asztalra dobja és a biztonság kedvéért most alaposabban megnézi azt, amiben eddig simán feküdt.*
~Ez különös, nem érzek rajta mást, mint egy másik új lepedőn.~ *Végig tapogatja, néhol megszaglássza pár helyen, de nem vél felfedezni semmi kivetnivalót. Nem is foglalkozik már sokáig az ágyneműs üggyel. Inkább elteszi magát holnapra. Most már tényleg.*
2366. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 12:06:48
Üzenet elküldve: 2021-08-07 12:06:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*A férfi szabadkozni kezd, mondván ő csak feltételezte a dolgot. Persze Lily is cselekedett már puszta gyanú alapján. De azt soroljuk a női megérzés számlájára! Illidary pedig nehézkesen rendelkezhet ilyennel. Ő csupán eldöntötte, hogy az elf gyanús és többet akart tudni. Ez szép és jó, de nem mérlegelte az ellenérveket, ami egy komolyabb pácienssel szemben már nem lehet elhanyagolható. A nő akár lehetett volna bármilyen alvilági figura is, aki a legkisebb gyanú után, simán kivégezhette volna a lányt. Ilyen nem fordulhat elő többé.*
-Feltételezés?! Borzalmas. Akkor feltételzzük, hogy ismer egy jól bevált kereskedőt és már túl is adott mindenen, amin szeretett volna! Ez még mindig hihetőbb, mint az, hogy a szöszi vele is leállt üzletelni. *Fojtja szavakba a dühét, láthatóan hatásosan. Mivel a felcsattanást követően szinte el is hagyja a harag. Helyét inkább a meglepődés veszi át az árva arcán. Kékjei elkerekednek mikor eljut a tudatáig, hogy a mélységi éppen vetkőzik. Mindenféle figyelmeztetés nélkül válik meg a ruháitól, ami félelemmel vegyes kíváncsiságot ébreszt a félvérben. ~Mire készül ez? Nem ezért jöttünk szobára.~ Fut át Lily agyán egy meghökkntő gondolat, de a férfi csak a mosdótálhoz lépked és tisztálkodásba kezd. Mindenki legnagyobb megkönnyebbülésére.*
-Irre... mi?! Ha nem érdekel, akkor minek mentem oda lejáratni magam? Hümm? *Mordul fel, már sokkal inkább fáradtan, mint feldúltan. Ő is érzi, hogy ez az egész több szót kapott, mint érdemelt volna és inkább a holnapi napnak szenteli a figyelmét. Azért jut ideje arra is, hogy lopva megcsodálja a mélységi testén cikázó hegek sokaságát. Ebből nyilvánvalónak tűnik, hogy az sokat megélt már, mégis itt van. Ha egy ilyen alak áll a védelmében, Lily is több eséllyel öregedhet meg. Ami valamennyire megnyugtató.*
-Igaz. Beszéljünk az útról! Van valami ötleted arra, hogy a megbízódnak ne legyen ellenvetése a jelenlétemmel kapcsolatban? Csak mert rajtad kívül engem senki sem hívott. És nem sértésként mondom, de számára te csak egy bérenc vagy. *Közli a száraz tényeket, miközben kíváncsian vár bármilyen építő jellegű felvetést. Hiszen az utóbbi percek történései után, már nemigen bízhat a varázsital erejében.*
-Azt megköszönném. *Derül fel az arca az önvédelmi oktatás hallatán. Annyi biztos, hogy az árva fegyverei csak elrettentésnek szánt látványelemként vannak jelen. Hiszen ha használnia kell azok bármelyikét is, már bukásra van ítélve. Persze más megvilágítást kapna a dolog, amennyiben az álarcos megtanítaná őt bánni is velük. Bár a mélységi nem is tudja, hogy milyen veszedelmes világ az, amiben egy kardforgató Lily is jelen van, de jobb ezt nem közölni vele. Végül a másik befejezi a tisztálkodást és a múltjáról kezd beszélni. Még köszönetet is mond az árvának, mert valami okból kifolyólag, neki köszönheti az emlékei egy részét.*
-Örülök, hogy segíthettem. Ha pedig tehetem, továbbra is fogok. Bármiben. Akár a mestered parancsának teljesítésében is. Hisz velem nem vagy itt egyedül. *Mosolyog a mélységi férfira. Talán most először őszintén. Az érzés még számára is idegen, hogy többesszámban gondol a kis csapatra, de határozottan a szebb gondolatok közé tartozik.*
-Egyébként te jártál már a kikötőben? Azt beszélik, veszélyes hely. Hogy bűnbandák uralma alá tartozik.
*A férfi szabadkozni kezd, mondván ő csak feltételezte a dolgot. Persze Lily is cselekedett már puszta gyanú alapján. De azt soroljuk a női megérzés számlájára! Illidary pedig nehézkesen rendelkezhet ilyennel. Ő csupán eldöntötte, hogy az elf gyanús és többet akart tudni. Ez szép és jó, de nem mérlegelte az ellenérveket, ami egy komolyabb pácienssel szemben már nem lehet elhanyagolható. A nő akár lehetett volna bármilyen alvilági figura is, aki a legkisebb gyanú után, simán kivégezhette volna a lányt. Ilyen nem fordulhat elő többé.*
-Feltételezés?! Borzalmas. Akkor feltételzzük, hogy ismer egy jól bevált kereskedőt és már túl is adott mindenen, amin szeretett volna! Ez még mindig hihetőbb, mint az, hogy a szöszi vele is leállt üzletelni. *Fojtja szavakba a dühét, láthatóan hatásosan. Mivel a felcsattanást követően szinte el is hagyja a harag. Helyét inkább a meglepődés veszi át az árva arcán. Kékjei elkerekednek mikor eljut a tudatáig, hogy a mélységi éppen vetkőzik. Mindenféle figyelmeztetés nélkül válik meg a ruháitól, ami félelemmel vegyes kíváncsiságot ébreszt a félvérben. ~Mire készül ez? Nem ezért jöttünk szobára.~ Fut át Lily agyán egy meghökkntő gondolat, de a férfi csak a mosdótálhoz lépked és tisztálkodásba kezd. Mindenki legnagyobb megkönnyebbülésére.*
-Irre... mi?! Ha nem érdekel, akkor minek mentem oda lejáratni magam? Hümm? *Mordul fel, már sokkal inkább fáradtan, mint feldúltan. Ő is érzi, hogy ez az egész több szót kapott, mint érdemelt volna és inkább a holnapi napnak szenteli a figyelmét. Azért jut ideje arra is, hogy lopva megcsodálja a mélységi testén cikázó hegek sokaságát. Ebből nyilvánvalónak tűnik, hogy az sokat megélt már, mégis itt van. Ha egy ilyen alak áll a védelmében, Lily is több eséllyel öregedhet meg. Ami valamennyire megnyugtató.*
-Igaz. Beszéljünk az útról! Van valami ötleted arra, hogy a megbízódnak ne legyen ellenvetése a jelenlétemmel kapcsolatban? Csak mert rajtad kívül engem senki sem hívott. És nem sértésként mondom, de számára te csak egy bérenc vagy. *Közli a száraz tényeket, miközben kíváncsian vár bármilyen építő jellegű felvetést. Hiszen az utóbbi percek történései után, már nemigen bízhat a varázsital erejében.*
-Azt megköszönném. *Derül fel az arca az önvédelmi oktatás hallatán. Annyi biztos, hogy az árva fegyverei csak elrettentésnek szánt látványelemként vannak jelen. Hiszen ha használnia kell azok bármelyikét is, már bukásra van ítélve. Persze más megvilágítást kapna a dolog, amennyiben az álarcos megtanítaná őt bánni is velük. Bár a mélységi nem is tudja, hogy milyen veszedelmes világ az, amiben egy kardforgató Lily is jelen van, de jobb ezt nem közölni vele. Végül a másik befejezi a tisztálkodást és a múltjáról kezd beszélni. Még köszönetet is mond az árvának, mert valami okból kifolyólag, neki köszönheti az emlékei egy részét.*
-Örülök, hogy segíthettem. Ha pedig tehetem, továbbra is fogok. Bármiben. Akár a mestered parancsának teljesítésében is. Hisz velem nem vagy itt egyedül. *Mosolyog a mélységi férfira. Talán most először őszintén. Az érzés még számára is idegen, hogy többesszámban gondol a kis csapatra, de határozottan a szebb gondolatok közé tartozik.*
-Egyébként te jártál már a kikötőben? Azt beszélik, veszélyes hely. Hogy bűnbandák uralma alá tartozik.
2365. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 10:01:00
Üzenet elküldve: 2021-08-07 10:01:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
* Koncentrációját nem tudja folytatni a kérdések hallatán, ezért feláll és elkezd vetkőzni. Először a köpenyt majd utána a vértet veszi le, és az alkar védőt. Mikor elkezdi ki gombolni ingét belekezd. *
- Az egész csak feltételezés és gyanakvás, semmi más. Nem hozott magával árut. Ha az lenne amit mondasz még mindig le ült volna és fogyasztott volna valamit. De rendben, ne legyen akkor igazam. Ahogy jónak látod.
* A ruháit a székre el rendezi majd odamegy a mosdó tálhoz. Magához veszi a rongyot és a felső testét elkezdi lemosni.
Mellkasa tele van vágásokkal és látványos öltésekkel, néhol még korbács nyomot is találni a testén. *
- Az, hogy már mire gyanakszik és ki az számomra irreleváns. Meg találtál és felesküdtem véremmel védelmedre. Innentől kezdve én a megbízást is azért akarom csak végig csinálni mert a szavamat adtam.
* Illidarynak ismételten csak a szája száradt ki a sok locsogástól.
Szépen és igényesen végig mosdatja a testét a ronggyal.
~ Igazából még örülök is, hogy nem engedte be őt. Úgyis balga felesleges kockázat volt. ~ Gondolja. *
- Engedjük el a dolgot és inkább beszéljünk arról, hogy mit kívánsz tőlem.
* Egy nagyobb hatás szünetet hagyva elkezd gondolkozni Ignisen, miképp fogják a tereket megtanítani neki. Hisz itt minden új számára. *
- Önvédelmet tanítsak talán? Vagy esetleg miképp tudod a környezetedből eltüntetni a vér szomjadat? Mire vágysz tőlem?
* Hosszadalmas szavai közben felső teste tisztítását befejezi. És el helyezkedik az ablaknál úgy, hogy ő ki lásson de mások őt ne lássák. Felnéz az égre és az újonnan vissza szerzett emlékein elmélkedik.
~ Végre újra egy részét magaménak tudhatok, ismét. ~ Gondolja miközben vissza fordul a lányhoz. *
- Hálás vagyok neked, ha nem kotnyeleskedsz bele az üzletbe, akkor nem kaptam volna vissza egy részét az emlékeimnek. Lehet, hogy tárgyként élem az életeim, de az csak a céljaim miatt van. Mesterem parancsának és a szövetségnek meg kell felelnem ha egyedül is vagyok ezen a vidéken.
* Lily felé fordul és nézi a lányt miközben kibontott fehér haja végig a hátán eloszlik. *
* Koncentrációját nem tudja folytatni a kérdések hallatán, ezért feláll és elkezd vetkőzni. Először a köpenyt majd utána a vértet veszi le, és az alkar védőt. Mikor elkezdi ki gombolni ingét belekezd. *
- Az egész csak feltételezés és gyanakvás, semmi más. Nem hozott magával árut. Ha az lenne amit mondasz még mindig le ült volna és fogyasztott volna valamit. De rendben, ne legyen akkor igazam. Ahogy jónak látod.
* A ruháit a székre el rendezi majd odamegy a mosdó tálhoz. Magához veszi a rongyot és a felső testét elkezdi lemosni.
Mellkasa tele van vágásokkal és látványos öltésekkel, néhol még korbács nyomot is találni a testén. *
- Az, hogy már mire gyanakszik és ki az számomra irreleváns. Meg találtál és felesküdtem véremmel védelmedre. Innentől kezdve én a megbízást is azért akarom csak végig csinálni mert a szavamat adtam.
* Illidarynak ismételten csak a szája száradt ki a sok locsogástól.
Szépen és igényesen végig mosdatja a testét a ronggyal.
~ Igazából még örülök is, hogy nem engedte be őt. Úgyis balga felesleges kockázat volt. ~ Gondolja. *
- Engedjük el a dolgot és inkább beszéljünk arról, hogy mit kívánsz tőlem.
* Egy nagyobb hatás szünetet hagyva elkezd gondolkozni Ignisen, miképp fogják a tereket megtanítani neki. Hisz itt minden új számára. *
- Önvédelmet tanítsak talán? Vagy esetleg miképp tudod a környezetedből eltüntetni a vér szomjadat? Mire vágysz tőlem?
* Hosszadalmas szavai közben felső teste tisztítását befejezi. És el helyezkedik az ablaknál úgy, hogy ő ki lásson de mások őt ne lássák. Felnéz az égre és az újonnan vissza szerzett emlékein elmélkedik.
~ Végre újra egy részét magaménak tudhatok, ismét. ~ Gondolja miközben vissza fordul a lányhoz. *
- Hálás vagyok neked, ha nem kotnyeleskedsz bele az üzletbe, akkor nem kaptam volna vissza egy részét az emlékeimnek. Lehet, hogy tárgyként élem az életeim, de az csak a céljaim miatt van. Mesterem parancsának és a szövetségnek meg kell felelnem ha egyedül is vagyok ezen a vidéken.
* Lily felé fordul és nézi a lányt miközben kibontott fehér haja végig a hátán eloszlik. *
2364. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-07 08:37:10
Üzenet elküldve: 2021-08-07 08:37:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*A sikertelen küldetés erősen rányomja a billogját a lányra. Lógó orral kullog vissza a hollóember szobájához. ~Szép kis bemutató a tehetetlenségemről.~ Szerette volna megmutatni, hogy ő is jó valamire. Hogy kiérdemli a védelmet a mélységi szárnyai alatt, ám ez most a visszájára sült el. Nem szokta ő a bukás fogalmát, így a szomorúság és a harag egyvelege tombol az elméjében, miközben a megbeszélt ritmust kopogja az ajtón. Az hamar ki is nyílik, Lily pedig morcosan csörtet a szobába, ahol arccal az ágyon landol, észre sem véve Ignist. Aki ennek hatására haragosan szökken át az asztalra. Amire egy nőietlen morgást kap válaszul a félvér részéről. Tekintete csak akkor fordul a maszkos felé, mikor az érthetetlen dolgokról kezd beszélni. A kudarc szülte harag látszik győzedelmeskeni az árvában, ami egy hirtelen felhördülésben nyilvánul meg.*
-És ezt mégis miből gondolod? Te már többet vélsz tudni, mint amit ki tudtam volna deríteni, mégis odaküldesz botladozni? *Tör ki akár egy vulkán és meglehetősen igaza van. Mióta az ivóban találkoztak, mindenhová együtt mentek. Az lehetséges, hogy Illidary látta a nőt korábban, aki akkor elkerülte a félvér figyelmét. De a többi nagyon merész feltételezés.*
-Van egy íj és egy tőr nála. Nagy dolog. Ugyanennyi erővel lehet egy vadász is, aki a városba jött túladni a bőrökön. *Vonja meg a vállát. Csupán a fegyverből arra következtetni, hogy a nő is a kíséret része, távol áll az ésszerűségtől. Bár Lily nem tudhatja, mennyire lehet kilátni abból a maszkból, de a városban mindenki fegyverrel jár. Mi bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a félvér is? Pedig ha azon múlna az élete, akár áshatná is a sírját.*
-Én biztosan nem húzok a fejemre egy olyat. Köszönöm, hogy felajánlod, de ezzel inkább nem élnék.* Felesleges is lenne, hiszen ha valami úton-módon az elf mégis ott lesz a tisztáson, felismerheti a félvér hangját, vagy az egyetlen ruháját is.*
-Azt mondtad, hogy a megbízód így is gyanakszik, hogy nem mondtál igazat magadról. Nem akarjuk, hogy azt is higgye, hogy el akarom titkolni a kilétem. *Jobb a békés tisztesség. Nem mellesleg még az is kétes, hogy egyáltalán szívesen látja a lányt az útjuk során. Minek borzolni a kedélyeket?*
-Nem köszönöm! Van saját szobám. Egyébként meg neked is pihenned kell. Holnap szükség lehet az erődre.
*A sikertelen küldetés erősen rányomja a billogját a lányra. Lógó orral kullog vissza a hollóember szobájához. ~Szép kis bemutató a tehetetlenségemről.~ Szerette volna megmutatni, hogy ő is jó valamire. Hogy kiérdemli a védelmet a mélységi szárnyai alatt, ám ez most a visszájára sült el. Nem szokta ő a bukás fogalmát, így a szomorúság és a harag egyvelege tombol az elméjében, miközben a megbeszélt ritmust kopogja az ajtón. Az hamar ki is nyílik, Lily pedig morcosan csörtet a szobába, ahol arccal az ágyon landol, észre sem véve Ignist. Aki ennek hatására haragosan szökken át az asztalra. Amire egy nőietlen morgást kap válaszul a félvér részéről. Tekintete csak akkor fordul a maszkos felé, mikor az érthetetlen dolgokról kezd beszélni. A kudarc szülte harag látszik győzedelmeskeni az árvában, ami egy hirtelen felhördülésben nyilvánul meg.*
-És ezt mégis miből gondolod? Te már többet vélsz tudni, mint amit ki tudtam volna deríteni, mégis odaküldesz botladozni? *Tör ki akár egy vulkán és meglehetősen igaza van. Mióta az ivóban találkoztak, mindenhová együtt mentek. Az lehetséges, hogy Illidary látta a nőt korábban, aki akkor elkerülte a félvér figyelmét. De a többi nagyon merész feltételezés.*
-Van egy íj és egy tőr nála. Nagy dolog. Ugyanennyi erővel lehet egy vadász is, aki a városba jött túladni a bőrökön. *Vonja meg a vállát. Csupán a fegyverből arra következtetni, hogy a nő is a kíséret része, távol áll az ésszerűségtől. Bár Lily nem tudhatja, mennyire lehet kilátni abból a maszkból, de a városban mindenki fegyverrel jár. Mi bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a félvér is? Pedig ha azon múlna az élete, akár áshatná is a sírját.*
-Én biztosan nem húzok a fejemre egy olyat. Köszönöm, hogy felajánlod, de ezzel inkább nem élnék.* Felesleges is lenne, hiszen ha valami úton-módon az elf mégis ott lesz a tisztáson, felismerheti a félvér hangját, vagy az egyetlen ruháját is.*
-Azt mondtad, hogy a megbízód így is gyanakszik, hogy nem mondtál igazat magadról. Nem akarjuk, hogy azt is higgye, hogy el akarom titkolni a kilétem. *Jobb a békés tisztesség. Nem mellesleg még az is kétes, hogy egyáltalán szívesen látja a lányt az útjuk során. Minek borzolni a kedélyeket?*
-Nem köszönöm! Van saját szobám. Egyébként meg neked is pihenned kell. Holnap szükség lehet az erődre.
2363. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 21:57:20
Üzenet elküldve: 2021-08-06 21:57:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
* Ahogyan hallja a kopogást fel áll, és a kezébe veszi a tőrét.
A maszkot magával viszi és felveszi csak míg az ajtót ki nyitja.
Ahogy be robban a lány az ajtón azonnal vissza csukja és rá zárja a zárt.
Meg könnyebbült sóhajt hallatva vissza teszi a maszkot a fej táblához.
Ignis jelet ad a lánynak, hogy ő volt ott előbb és sértődötten ki pattan az ágyból. A madár el helyezkedik az asztalra és kissé meg kapargatja azt.
Illidary vissza ül a földre és végig vezeti a szálat.
~ A nő most már fel fogja ismerni Lilyt. El kell takarni az arcát valamivel. ~ Gondolja. *
- Semmi gond, ahogy felment csak tőrt és egy hosszú íjat láttam nála. Ha minden igaz velünk fog jönni, de egy csapatba fogunk lenni. Szükséges lesz el takarni az arcod van egy tartalék maszkom, kölcsön adjam?
* Be hunyja a szemét és próbál visszakerülni abba az állapotba. *
- Pihenj le, semmi gond. Én vigyázok rád míg alszol.
* Vissza teszi a tőrt a pozícióba és próbál csendbe tovább meditálni ha Lily hagyja. *
A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.06 22:04:06
* Ahogyan hallja a kopogást fel áll, és a kezébe veszi a tőrét.
A maszkot magával viszi és felveszi csak míg az ajtót ki nyitja.
Ahogy be robban a lány az ajtón azonnal vissza csukja és rá zárja a zárt.
Meg könnyebbült sóhajt hallatva vissza teszi a maszkot a fej táblához.
Ignis jelet ad a lánynak, hogy ő volt ott előbb és sértődötten ki pattan az ágyból. A madár el helyezkedik az asztalra és kissé meg kapargatja azt.
Illidary vissza ül a földre és végig vezeti a szálat.
~ A nő most már fel fogja ismerni Lilyt. El kell takarni az arcát valamivel. ~ Gondolja. *
- Semmi gond, ahogy felment csak tőrt és egy hosszú íjat láttam nála. Ha minden igaz velünk fog jönni, de egy csapatba fogunk lenni. Szükséges lesz el takarni az arcod van egy tartalék maszkom, kölcsön adjam?
* Be hunyja a szemét és próbál visszakerülni abba az állapotba. *
- Pihenj le, semmi gond. Én vigyázok rád míg alszol.
* Vissza teszi a tőrt a pozícióba és próbál csendbe tovább meditálni ha Lily hagyja. *
A hozzászólás írója (Illidary Manteqrut) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.06 22:04:06
2362. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 21:29:30
Üzenet elküldve: 2021-08-06 21:29:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Különös esti társaság //
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Úgy tűnik kijelentésére mintha megsértődött volna a lány. A külső jegyekből legalábbis erre következtetik. Egy ilyen mellett nem szabad, hogy elsiklani, hanem még érdemes frissen melegén foglalkozni az üggyel.*
- Nem akartam megsérteni, kérem. Egyszerűen csak meglepet a kérése. Az átlagos szakmabeliek inkább az aranyra hajtanak. Kegyed mindennek mondható, csak átlagosnak nem.* Nyalizik, de nagyon, mert nem hiányzik neki egy megbántott modell. Azt valószínűleg soha nem fogja megtudni, hogy megbocsájtanak neki vagy sem, de azt biztosra veszi, hogy ebből ő nem sokat érzékel majd. Nagy vidáman szedi a lépcsőket és bíbelődik a zárral. Nagyvonalú udvariasságát egy pukedlivel köszönik meg, amivel Elgroon arcára kósza mosolyt csal.*
~ Igazán kifinomult egy kurtizánhoz képest. ~* Bent kérést intéz hozzá, amit jóváhagynak neki. Túl sokat nem kell neki segíteni, mert csak a szoknyájától szabadítja meg egyelőre.*
- Akkor most kicsit lejjebb húznám azt a fűzőt, de csak annyira, hogy azokat a csodás melleket felfedje.* Picit meg is lazítaná azt a fűzőt, ha engednék neki ezt is. Ezt háttal végezné el, hogy aztán hátulról aztán átkarolhassa és azokat a melleket a kezébe vegye.*
- Csodálatosak ezek pihe puha halmok.* Suttogja a fülébe. Közben elkezdi saját magáról lehúzni a ruháit. Leghamarabb nadrágjától szabadulna meg, hogy meredező szerszámát Astrea kesztyűs kezébe adja.*
- Ez az öltözet nagyon, ööö... izgalmas.* A férfi férfiassága amolyan átlagosnak mondható. Szőrzet nem található rajta, mivel amúgy sem egy szőrös típus, a maradékot meg borotvával intézi el. Örömmel veszi a kesztyűs kézimunkát, ha megkapja. Nem ez lenne a fő célja, csak amolyan előjátszadozásnak tudná be. Le is állítaná, ha már úgy érzi, hogy eléggé kellően megkapta azt, amit elvárt. Saját kezeivel fejtené le a nő kecses kezét. Aztán ledöntené finoman az ágyra.*
- Hadd nézzem mi lapul itt!* Ő még nem csatlakozna az ágyhoz, hanem kissé lentebb foglalná el a helyét. Egy bizonyos pontra fókuszál, ami nem más, mint a csizma és a fehérnemű találkozása közötti kis bőrfelület. Különös perverzió, de nem bírja megállni, hogy itt ne csókolgassa meg a belső combokat. Mind a kettőt, hogy párosan legyenek.*
- Ez a bross itt nagyon találó.* Muszáj megérintenie és ruhán keresztül végig simítania a vörös hasadékán, ami különösen izgalmas számára, így a sokat sejtető ruhaanyagon keresztül. Egy csókot is lehet a szeméremdombjára. Csak egyetlen csók oda, semmi több, mert azért nem igazán csábító a gondolat számára, hogy bármi mást tegyen szájával egy olyan ponton, ahol nemrég ő is jár, meg mások is. Inkább a szabad, kivillanó bőrfelületeken halad felfelé, ami valljuk be nem sok van a fűző miatt.*
- Itt még egy kicsit elidőznék, de aztán ígérem rátérünk a lényegre.* Kezdi el cirógatni azokat a rózsás melleket. Tiszta üde illata van a frissen mosdott szépségnek, így nem rest megnyalni is őket.*
~ Tényleg ilyesmit csinálok? ~* Fut át a gondolat elméjén, de nem tud mit tenni ezzel. Régen volt már amúgy is nővel, így aztán képtelen uralkodni magán most, hogy ez a dögös némber így felpiszkálta ezzel a ruhával.*
//Fogadó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* Úgy tűnik kijelentésére mintha megsértődött volna a lány. A külső jegyekből legalábbis erre következtetik. Egy ilyen mellett nem szabad, hogy elsiklani, hanem még érdemes frissen melegén foglalkozni az üggyel.*
- Nem akartam megsérteni, kérem. Egyszerűen csak meglepet a kérése. Az átlagos szakmabeliek inkább az aranyra hajtanak. Kegyed mindennek mondható, csak átlagosnak nem.* Nyalizik, de nagyon, mert nem hiányzik neki egy megbántott modell. Azt valószínűleg soha nem fogja megtudni, hogy megbocsájtanak neki vagy sem, de azt biztosra veszi, hogy ebből ő nem sokat érzékel majd. Nagy vidáman szedi a lépcsőket és bíbelődik a zárral. Nagyvonalú udvariasságát egy pukedlivel köszönik meg, amivel Elgroon arcára kósza mosolyt csal.*
~ Igazán kifinomult egy kurtizánhoz képest. ~* Bent kérést intéz hozzá, amit jóváhagynak neki. Túl sokat nem kell neki segíteni, mert csak a szoknyájától szabadítja meg egyelőre.*
- Akkor most kicsit lejjebb húznám azt a fűzőt, de csak annyira, hogy azokat a csodás melleket felfedje.* Picit meg is lazítaná azt a fűzőt, ha engednék neki ezt is. Ezt háttal végezné el, hogy aztán hátulról aztán átkarolhassa és azokat a melleket a kezébe vegye.*
- Csodálatosak ezek pihe puha halmok.* Suttogja a fülébe. Közben elkezdi saját magáról lehúzni a ruháit. Leghamarabb nadrágjától szabadulna meg, hogy meredező szerszámát Astrea kesztyűs kezébe adja.*
- Ez az öltözet nagyon, ööö... izgalmas.* A férfi férfiassága amolyan átlagosnak mondható. Szőrzet nem található rajta, mivel amúgy sem egy szőrös típus, a maradékot meg borotvával intézi el. Örömmel veszi a kesztyűs kézimunkát, ha megkapja. Nem ez lenne a fő célja, csak amolyan előjátszadozásnak tudná be. Le is állítaná, ha már úgy érzi, hogy eléggé kellően megkapta azt, amit elvárt. Saját kezeivel fejtené le a nő kecses kezét. Aztán ledöntené finoman az ágyra.*
- Hadd nézzem mi lapul itt!* Ő még nem csatlakozna az ágyhoz, hanem kissé lentebb foglalná el a helyét. Egy bizonyos pontra fókuszál, ami nem más, mint a csizma és a fehérnemű találkozása közötti kis bőrfelület. Különös perverzió, de nem bírja megállni, hogy itt ne csókolgassa meg a belső combokat. Mind a kettőt, hogy párosan legyenek.*
- Ez a bross itt nagyon találó.* Muszáj megérintenie és ruhán keresztül végig simítania a vörös hasadékán, ami különösen izgalmas számára, így a sokat sejtető ruhaanyagon keresztül. Egy csókot is lehet a szeméremdombjára. Csak egyetlen csók oda, semmi több, mert azért nem igazán csábító a gondolat számára, hogy bármi mást tegyen szájával egy olyan ponton, ahol nemrég ő is jár, meg mások is. Inkább a szabad, kivillanó bőrfelületeken halad felfelé, ami valljuk be nem sok van a fűző miatt.*
- Itt még egy kicsit elidőznék, de aztán ígérem rátérünk a lényegre.* Kezdi el cirógatni azokat a rózsás melleket. Tiszta üde illata van a frissen mosdott szépségnek, így nem rest megnyalni is őket.*
~ Tényleg ilyesmit csinálok? ~* Fut át a gondolat elméjén, de nem tud mit tenni ezzel. Régen volt már amúgy is nővel, így aztán képtelen uralkodni magán most, hogy ez a dögös némber így felpiszkálta ezzel a ruhával.*
2361. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-08-06 20:56:53
Üzenet elküldve: 2021-08-06 20:56:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Kíséret érkezik //
*Az ajtó nagy nehézségek árán, de kinyílik. Még ha csak résnyire is, ám felfedi a célszemély kilétét. Ez mondjuk messze nem sok információ és Illidary minden bizonnyal tisztában is van azzal, hogy ki után küldte szimatolni a félvért. Így a játék csak most kezdődik. Lily elő is veszi a legszegényebb parasztlány álcáját, aki szerencsétlen módon épp az elf nő szobájában talált büntetésre a kegyetlen munkaadója jóvoltából. Meg kell hagyni, hogy az árvának nem erőssége a tájszólás. Ez meg is hozza a gyümölcsét, mivel a nő arcán a meglepődés mellett némi gyanú jelei is mutatkoznak. Gyenge kezdés után, erős visszaesésként lehet elkönyvelni, hogy a másik nem hajlik az egyszerű megoldásra. Ami azt takarná, hogy hagyja a félvért dolgozni. Minden értelemben. Takarosan kicserélné az ágyneműt, miközben alaposan körbepillant a szobában. Barátságosan elenged néhány ártatlan kérdést, majd dolga végeztével némi borravalóért tartja a markát és a távozás mezejére lép. Miért nem lehet ilyen egyszerű? Az elfnek bizonyára sosem mondták, hogy ha nem ellenkezik, hamarabb szabadul.*
-Bizony aztat mondottam. Oszt nem csak én. De a pokróc munkaadóm is. *Próbálja kihangsúlyozoni, hogy amennyiben most nem jut be ágyneműt cserélni, hatalmas bajba fog kerülni. Erősen apellál némi együttérzésre. Hátha megesik rajt a nő szíve. Persze semmi sem olyan egyszerű, mint azt el szokás képzelni. Az elf nem enyhül, sőt kifogásokkal áll elő. ~Ez most tényleg megtörténik? Ki ne örülne a teljesen friss ágyneműnek?~ Fut át az agyán, némileg kilökve az egyébként is gyenge szerepből.*
-Szó nem lehet tévedésről. A munkaadóm nagyon figyelmes ember. Ha ő aztat mondja, akkó itt köll kicserélni. *Tesz egy utolsó, kétségbeesett próbát arra, hogy talán mégis bebocsátást nyer az áhított szobába, ám az elf köti az ebet a karóhoz. Emellett nem szégyell egy bátorító mosollyal élni. Ez nyilván épp az ellenkező hatást váltja ki Lilyből, aki már-már érzi is a vér lüktetését a hosszú füleiben. Szerencsére ez nem ül ki az arcára és folytathatja a már egyre ügyesebb szerepet. Mélyet sóhajt, amíg a nő, minden józan észnek ellentmondva kifejti, hogy neki teljesen megfelel az az ágynemű, amiben talán orkok hemperegtek előtte. Már majdnem az árva orrára csapja az ajtót, mikor az gátat szab neki a csizmájával.*
-Bocsásson meg! Ám ha én most ezekkel megyek vissza, akkó megharap a kutya. Csináljuk aztat, ami mindkettőnknek jó! Odaadom ezt magácskának. Dugja az ágy alá, vagy tudom is én! Oszt nem is zavarom tovább a nyugalmát. *Nyújtja a nő felé az ágyneműt, annak reményében, hogy mikor az átveszi, vethet egy pillantást a szobára. Amennyiben ez megtörténik is, csupán egy széknek támasztott íjat pillant meg. Ha mégsem venné át, úgy ezzel az információval sem lesz gazdagabb.*
-További kellemes pihenést! A viszont látásra! *Köszön el végül, majd a becsukódó ajtót hallva sétál vissza a mélységi szobájához. Ott a megbeszéltekhez hűen, két rövid és két hosszú kopogással jelzi, hogy bemene. Mikor be is engedik, hangosan zihálva és morcos arccal vetődik a csupasz ágyra.*
-Hát... Nem úgy ment, ahogy elterveztem.
*Az ajtó nagy nehézségek árán, de kinyílik. Még ha csak résnyire is, ám felfedi a célszemély kilétét. Ez mondjuk messze nem sok információ és Illidary minden bizonnyal tisztában is van azzal, hogy ki után küldte szimatolni a félvért. Így a játék csak most kezdődik. Lily elő is veszi a legszegényebb parasztlány álcáját, aki szerencsétlen módon épp az elf nő szobájában talált büntetésre a kegyetlen munkaadója jóvoltából. Meg kell hagyni, hogy az árvának nem erőssége a tájszólás. Ez meg is hozza a gyümölcsét, mivel a nő arcán a meglepődés mellett némi gyanú jelei is mutatkoznak. Gyenge kezdés után, erős visszaesésként lehet elkönyvelni, hogy a másik nem hajlik az egyszerű megoldásra. Ami azt takarná, hogy hagyja a félvért dolgozni. Minden értelemben. Takarosan kicserélné az ágyneműt, miközben alaposan körbepillant a szobában. Barátságosan elenged néhány ártatlan kérdést, majd dolga végeztével némi borravalóért tartja a markát és a távozás mezejére lép. Miért nem lehet ilyen egyszerű? Az elfnek bizonyára sosem mondták, hogy ha nem ellenkezik, hamarabb szabadul.*
-Bizony aztat mondottam. Oszt nem csak én. De a pokróc munkaadóm is. *Próbálja kihangsúlyozoni, hogy amennyiben most nem jut be ágyneműt cserélni, hatalmas bajba fog kerülni. Erősen apellál némi együttérzésre. Hátha megesik rajt a nő szíve. Persze semmi sem olyan egyszerű, mint azt el szokás képzelni. Az elf nem enyhül, sőt kifogásokkal áll elő. ~Ez most tényleg megtörténik? Ki ne örülne a teljesen friss ágyneműnek?~ Fut át az agyán, némileg kilökve az egyébként is gyenge szerepből.*
-Szó nem lehet tévedésről. A munkaadóm nagyon figyelmes ember. Ha ő aztat mondja, akkó itt köll kicserélni. *Tesz egy utolsó, kétségbeesett próbát arra, hogy talán mégis bebocsátást nyer az áhított szobába, ám az elf köti az ebet a karóhoz. Emellett nem szégyell egy bátorító mosollyal élni. Ez nyilván épp az ellenkező hatást váltja ki Lilyből, aki már-már érzi is a vér lüktetését a hosszú füleiben. Szerencsére ez nem ül ki az arcára és folytathatja a már egyre ügyesebb szerepet. Mélyet sóhajt, amíg a nő, minden józan észnek ellentmondva kifejti, hogy neki teljesen megfelel az az ágynemű, amiben talán orkok hemperegtek előtte. Már majdnem az árva orrára csapja az ajtót, mikor az gátat szab neki a csizmájával.*
-Bocsásson meg! Ám ha én most ezekkel megyek vissza, akkó megharap a kutya. Csináljuk aztat, ami mindkettőnknek jó! Odaadom ezt magácskának. Dugja az ágy alá, vagy tudom is én! Oszt nem is zavarom tovább a nyugalmát. *Nyújtja a nő felé az ágyneműt, annak reményében, hogy mikor az átveszi, vethet egy pillantást a szobára. Amennyiben ez megtörténik is, csupán egy széknek támasztott íjat pillant meg. Ha mégsem venné át, úgy ezzel az információval sem lesz gazdagabb.*
-További kellemes pihenést! A viszont látásra! *Köszön el végül, majd a becsukódó ajtót hallva sétál vissza a mélységi szobájához. Ott a megbeszéltekhez hűen, két rövid és két hosszú kopogással jelzi, hogy bemene. Mikor be is engedik, hangosan zihálva és morcos arccal vetődik a csupasz ágyra.*
-Hát... Nem úgy ment, ahogy elterveztem.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436