//Újra a fogadóban//
*Az étel érkezése megakadályozza, hogy tovább is fejtegesse, mennyire örül neki, hogy érzelmei viszonzásra találnak, ha így megy tovább semmi nem menti meg Yinát attól, hogy nemsoká felidézze a fiatal korában annyira feleslegesnek, ítélt zene és vers leckéket és versben mondja el újra, hogy szereti. Az akkori szerelmes költemények, amiket ki nem állhatott, de a műveltség csiszolására kötelező része volt taníttatásának, most nem is tűnnek olyan felesleges ismeretnek. A verselés helyett végül mégis az étel veszi át a szerepet.*
-Jó étvágyat kedvesem!
*A gyengéd mosoly megmarad az arcán, ahogy nézi az első falatokat eltűnni a tányérjáról. Olyan elegánsan eszik, hogy Nivere kisasszony, sem tudna talán szebben.* ~Hiába az én nejem.~
*Gondolja büszkén nézve rá, aztán ő is nekilát az evésnek ugyanolyan könnyed eleganciával, közben jót mulat magában a gondolaton, hogy olyan most, mintha otthon a nagy ebédlő teremben fogyasztanák el a családja körében az ebédet. Ott biztosan követelmény lenne a hasonló eleganciával megenni, kis falatokban egyenes háttal az ételt. Ezekben a pillanatokban úgy érzi, talán nem is olyan nagy baj, hogy ki lettek tagadva a vagyonból. Mennyivel másabb és jobb érzés csak Yinával. Elnézi, ahogy az utolsó falatok is gond nélkül eltűnnek a tányérjáról és elégedetten néz rá.*
-Látom most már semmi baj, nincs az étvágyaddal. Nem kellett segítenem, hogy mind meg tudd enni.
~Sőt olyan mintha még férne beléd, úgy tűnik a szervezeted pótolni akarja az eddig elmulasztott étkezéseket.~
-Lehetséges, hogy még a végén te segítesz be nekem?*Néz mosolyogva a tökéletesen üres tányérra és lecsupaszított csontokra sandítva Yina előtt. Nem gondol másra pedig akár eszébe is juthatna, de eléggé leköti az előtte álló feladat és a nap többi része, amit gondolatban már megtervezett, végül is az első fizetésre még várniuk kell és gondolnia kell a köztes időre is, ha itt laknak, majd egy ideig a fogadóban.*
-Arra gondoltam elmegyek vadászni és remélhetőleg a zsákmányt el tudom adni, majd. Abból lesz annyink, hogy ne legyen semmi gondunk anyagilag. Kihelyezem a csapdákat ~persze előbb azt is vennem kell~ aztán még körül nézek, hátha tudok elejteni még ma is valamit.
*Nézi Yina csillogó szemeit és megint csak megállapítja magában milyen szép is.*
-Te mit csinálsz, majd délután? Ahogy látom tele vagy energiával, legalábbis a szemed ma különösen vidáman csillog.
*Közben a bort is kitölti a poharaikba, hogy legyen mivel leöblíteniük az amúgy nagyon is jó ízű ebédet.*