//Kérdésözön//
*Bólint egyet Taitos azon szavaira, hogy az ifjú elhiszi, hogy az öreg nem hazudik.*
-Mondd csak. *fonja össze ujjait. Az a legkevesebb, hogy meghallgassa Taitos verzióját is anélkül, hogy beleszólna.*
-Tévedsz. *csóválja meg a fejét.* -Nem ellenetek szavaztam. *hangsúlyozza ki az ellenetek szót.* -Félreértés ne essék, Synmiraról szó sem esett. A Thargok ellen szavaztam, de csakis egyetlen okból kifolyólag. *hangsúlyozza szintén, hogy Lea és Harath is jól hallják.* -Azért, mert Kagan Thargodar pénzzel akarta megvenni az elveszített életeket! Ez egyáltalán nem volt jellemző eddig rá és azt akartam, hogy ráébredjen erre. Gondolom végül nem sikerült. *sóhajt. Taitos, mikor rátér a nagytanácsosi dolgokra, az öregúr szívesen leintené megint, de most türtőzteti magát.*
-A nagytanácsosi dolgokról fogalmad sem lehet, így megkérlek, ne törj pálcát felettem olyan ügyben, amihez igazából nincs is közöd. Legfeljebb annyit tudhatsz, amennyit a pletykákból hallottál, vagy amit Kagan mondott. Ne dőlj be a szóbeszédeknek.
*Úgy érzi, Taitos kicsit kezd messzire menni, hiszen olyan dolgokba orrol bele, amihez tényleg semmi köze.*
-Idővel megérted, hogy ez mennyire nem hősködés volt és miért mentem egyedül. Most nem kérem, hogy megértsd. De egy napon... ráeszmélsz.
~Vagy nem.~
*Bólint egyet a kismesternek, nincs az öregúrnak további szava hozzá.*
~Jobb is így mindenkinek.~
*Harath némileg sótlan felszólalása sajnos ismételten nem fogja jó színben feltüntetni a Tharg népet.*
-Akkor hát... én is üzenek Thargarodnak. Mondd meg az uradnak, hogy visszalépek a nagytanácsból. Így jelölhet bárkit, akit akar. Mondd meg neki, hogy Taitost javaslom. Elszámolok, ne aggódj.
*A három Tharg vélhetően hamar távozik a fogadóból. Worenth a csaposhoz szól.*
-Nézze el nekik. *utal a távozásukra, majd Cralan szavain elmosolyodik.*
-Ne húzd fel magad, barátom! Nem ér annyit. Bizonyára vannak kérdéseid. Tedd fel bátran. Kissé... furcsa volt ez az egész, neked nem? *kérdezi Cralant, mielőtt az válaszolhatna.* -Mintha mindenáron rám akarnák húzni a vizes lepedőt. Mindegy, hogy igazat szólok e, vagy nem, azért jöttek, hogy bűnbakot keressenek. Eléggé... átlátszó, ha engem kérdezel. Tudom én, kinek a mocskos keze van a dologban, de már mindegy. Nem érdekel.
*Felkel ülő helyzetéből, majd Annil felé biccent, amiből barátja tudhatja, oda akar menni. Megvárja, amíg Annil befejezi a kis mutatványát, majd odalép hozzá.*
-Mondja csak, Annil kedves. Sikerült beazonosítani, hogy mivel van dolgunk?