Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 802 (16021. - 16040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
16040. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-24 19:37:25
Üzenet elküldve: 2021-01-24 19:37:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* Dram csak mosolyogva bólint arra, hogy Alyomeidha szeretné, ha részt vehetne az est anyagi finanszírozásában. Nem zavarja ez az elfet, nem érinti őt rosszul, ha más pénzét fogadja el, még akkor sem, ha egy nő az. Teljesen természetes számára az, hogy általában ő fizet, de csak azért, mert családfőként ezt szokta meg. *
- Ha ma este nem is, akár később is meghálálhatja, kedves. * Mutat rá finoman arra, hogy nem fogja anyagilag megérezni az italokat, és az ételeket. * Amikor már jól fizető munkája van, és stabilan elhelyezkedett a városunkban. Nem szükséges mindent most azonnal. * Próbál továbbra is lehetőséget adni arra, hogy kihátráljon a dologból. Na persze nem azért, mert ennyire idegenkedne a lehetőségtől, csak nem látja be, hogy miért akarna valaki, aki korábban önmagát koldusnak hívta, minden áron a város egyik legdrágább helyén pénzt szórni. Gyanúsnak találja a dolgot, de egyelőre nem akar erre rámutatni. *
- Most is biztonságban érzem magam. * Mosolyog a férfi, mert valóban nem gondolná, hogy bárki rájuk támadna a fürdőben. * Lehet, hogy ez az elbűvölő társaságnak lenne köszönhető? Hiszen ki merne berontani ide, és megzavarni minket, amikor a nagy Alymeidha azonnal elővarázsolja a csodálatos íját, és két tűpontosan eleresztett nyílvesszővel megállítja őket? * Persze azt nem kommentálja, hogy honnan is kerülne elő az íj, és a nyilak, mikor mindketten pucéran áznak a vízben. *
- Egyébként, viccet félretéve, nem bánnám, ha ilyen elbűvölő társaság óvná a testi épségem. Amennyiben valóban érdekli ez a lehetőség, akár később is megkereshet ezzel kapcsolatban. * Tesz egyszerű ajánlat tételt, mindenféle győzködés nélkül. Hiszen, ahogy korábban már ígérte, nem erőlteti rá a lányra a segítségét, és a társaságát. Fél, hogy azt pont úgy venné a másik, mintha már megvásárolta volna. Végszóra ugyan, de vissza is ér a felszolgáló a kért italokkal, Dram pedig várakozva iszik a sajátjába, miközben kicsit közelebb araszol a vízben, hogy átnyújthassa Alynak a sajátját. Lábaik így talán még össze is érnek a víz alatt. *
* Dram csak mosolyogva bólint arra, hogy Alyomeidha szeretné, ha részt vehetne az est anyagi finanszírozásában. Nem zavarja ez az elfet, nem érinti őt rosszul, ha más pénzét fogadja el, még akkor sem, ha egy nő az. Teljesen természetes számára az, hogy általában ő fizet, de csak azért, mert családfőként ezt szokta meg. *
- Ha ma este nem is, akár később is meghálálhatja, kedves. * Mutat rá finoman arra, hogy nem fogja anyagilag megérezni az italokat, és az ételeket. * Amikor már jól fizető munkája van, és stabilan elhelyezkedett a városunkban. Nem szükséges mindent most azonnal. * Próbál továbbra is lehetőséget adni arra, hogy kihátráljon a dologból. Na persze nem azért, mert ennyire idegenkedne a lehetőségtől, csak nem látja be, hogy miért akarna valaki, aki korábban önmagát koldusnak hívta, minden áron a város egyik legdrágább helyén pénzt szórni. Gyanúsnak találja a dolgot, de egyelőre nem akar erre rámutatni. *
- Most is biztonságban érzem magam. * Mosolyog a férfi, mert valóban nem gondolná, hogy bárki rájuk támadna a fürdőben. * Lehet, hogy ez az elbűvölő társaságnak lenne köszönhető? Hiszen ki merne berontani ide, és megzavarni minket, amikor a nagy Alymeidha azonnal elővarázsolja a csodálatos íját, és két tűpontosan eleresztett nyílvesszővel megállítja őket? * Persze azt nem kommentálja, hogy honnan is kerülne elő az íj, és a nyilak, mikor mindketten pucéran áznak a vízben. *
- Egyébként, viccet félretéve, nem bánnám, ha ilyen elbűvölő társaság óvná a testi épségem. Amennyiben valóban érdekli ez a lehetőség, akár később is megkereshet ezzel kapcsolatban. * Tesz egyszerű ajánlat tételt, mindenféle győzködés nélkül. Hiszen, ahogy korábban már ígérte, nem erőlteti rá a lányra a segítségét, és a társaságát. Fél, hogy azt pont úgy venné a másik, mintha már megvásárolta volna. Végszóra ugyan, de vissza is ér a felszolgáló a kért italokkal, Dram pedig várakozva iszik a sajátjába, miközben kicsit közelebb araszol a vízben, hogy átnyújthassa Alynak a sajátját. Lábaik így talán még össze is érnek a víz alatt. *
16039. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-24 15:21:41
Üzenet elküldve: 2021-01-24 15:21:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
-Állom is!
*Emeli orrát valamivel magasabbra önérzetesen, de tekintete ellágyul hallva, hogy semmiféle aljas hátsószándék nem vezérelte a másikat, mikor meghívta őt.*
-Nem sértett meg, csak engedje, hogy megháláljam a segítségét.
*Magyarázza, miért is tartja fontosnak, hogy ő is fizessen legalább pár kör italt, ha már mást nem tud felajánlani. Ahogy a hosszúéltű azokról a bizonyos, mindenki által jól ismert férfiakról kezd beszélni, már szinte rosszul is érzi magát, amiért ilyen pocsékul mérte fel a helyzetet. No nem azért persze, mert feltételezéseivel esetleg megbánthatta a másikat, egyszerűen csak azért, mert ez azt jelenti, tévedett. Márpedig ő szereti előre kiszámítani a dolgokat.*
-Városőr?
*Ízlelgeti a szót, majd halkan kuncogni kezd, ahogy elképzeli magát valami fényes páncélban, lebegő köpennyel, ahogy a hozzá hasonlatos gyámoltalan kinézetű embereket próbálja megvédeni karddal, amit talán fel sem tudna emelni.*
-Micsoda badarságokat beszél!
*Szól mosolyogva, szemeiben derű csillan, ahogy hallgatja a további felvetéseket, bár őszintén tetszik neki, hogy ilyen nehéz feladatok elvégzésére alkalmasnak képzeli a leányt.*
-Ó, biztos vagyok benne, hogy mellettem biztonságban érezné magát, Uram.
*Arcára komoly ábrázatot ölt, hangját szórakozottan mélyíti el, de aztán újra vidáman kunkorodik szája, s immár őszintén szól.*
-Talán tényleg előbb magánál kellene munkába állnom.
*Töpreng hangosan, remélve talán, hogy a másik elkezdi rábeszélni a könnyebb döntés érdekében.*
-Állom is!
*Emeli orrát valamivel magasabbra önérzetesen, de tekintete ellágyul hallva, hogy semmiféle aljas hátsószándék nem vezérelte a másikat, mikor meghívta őt.*
-Nem sértett meg, csak engedje, hogy megháláljam a segítségét.
*Magyarázza, miért is tartja fontosnak, hogy ő is fizessen legalább pár kör italt, ha már mást nem tud felajánlani. Ahogy a hosszúéltű azokról a bizonyos, mindenki által jól ismert férfiakról kezd beszélni, már szinte rosszul is érzi magát, amiért ilyen pocsékul mérte fel a helyzetet. No nem azért persze, mert feltételezéseivel esetleg megbánthatta a másikat, egyszerűen csak azért, mert ez azt jelenti, tévedett. Márpedig ő szereti előre kiszámítani a dolgokat.*
-Városőr?
*Ízlelgeti a szót, majd halkan kuncogni kezd, ahogy elképzeli magát valami fényes páncélban, lebegő köpennyel, ahogy a hozzá hasonlatos gyámoltalan kinézetű embereket próbálja megvédeni karddal, amit talán fel sem tudna emelni.*
-Micsoda badarságokat beszél!
*Szól mosolyogva, szemeiben derű csillan, ahogy hallgatja a további felvetéseket, bár őszintén tetszik neki, hogy ilyen nehéz feladatok elvégzésére alkalmasnak képzeli a leányt.*
-Ó, biztos vagyok benne, hogy mellettem biztonságban érezné magát, Uram.
*Arcára komoly ábrázatot ölt, hangját szórakozottan mélyíti el, de aztán újra vidáman kunkorodik szája, s immár őszintén szól.*
-Talán tényleg előbb magánál kellene munkába állnom.
*Töpreng hangosan, remélve talán, hogy a másik elkezdi rábeszélni a könnyebb döntés érdekében.*
16038. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-24 11:18:48
Üzenet elküldve: 2021-01-24 11:18:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfit megnyugtatja az, ahogy ragaszkodnak hozzá, és erőt nyer abból, hogy valaki szeretné, hogy vele maradjon. Életében először talált valakit, akinek nem kell hazudjon, hogy elfogadja, és aki talán őszintén kedveli. Nem tudhatja persze, hogy ez mennyire igaz, de ő annak érzi. Természetesen marad, hogyan is mehetne el ezek után, hiszen megtalálta azt, akit tudat alatt egész életében keresett. Na nem mintha olyan könnyű dolga lett volna, hiszen ha nem lenne az átok, akkor Ysaneenek is hazudozna, és sose tudta volna meg, hogy a lánynak így is épp elég jó. A két halkan elmondott szó pedig többet jelent számára, mint bármi, amit korábban egymásnak mondtak. Persze ott motoszkál a fejében az az apró kis hang, ami arról figyelmezteti, hogy ne bízzon nagyon, hisz lehet, hogy hazugság. De nem törődik a józan ésszel, a szív erősebb annál. Hinni akar, úgyhogy hinni is fog. Elutasítja a felajánlott szoknyát, inkább egy anyag darabba törli az orrát, ami egykor egy ing része lehetett, de mára nehéz megmondani. Bólint, hogy igyanak, ő is érzi, hogy az a legjobb, amit tehetnek. És ezek után átadja magát az estének, amikor végre nem azért iszik, hogy azt remélje, az ital majd ad neki erőt egy szörnyűséges tetthez. Jókedvűen, örömből iszik, elfojtja a nyamvadt, szomorú hangokat magában, és mindennél jobban örül, amiért ma belefutott a tolvajba. Nem akarja, hogy véget érjen az este, mégis megtörténik egy idő után. *
//Másnap//
* Nyújtózkodva ébred, bár hosszú idő óta először ágyban alhatott, mégis érzi, hogy mindene fáj. De ezúttal nem a kényelmetlen fekvéstől, hanem az előző éjszakai megterhelés jött beszedni a beígért adót. Félve fordítja oldalra a fejét, nem tudva, és rettegve attól, hogy mit talál ott. De szerencséjére halkan szuszog mellette a szépséges lány, nem lépett le az éjszaka folyamán, és nem hagyta magára. Nagyot dobban a szíve, és ismét megnyugszik kissé. Mosolyogva simít végig a fehér háton, óvatosan, cirógatva ébresztve a másikat. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A férfit megnyugtatja az, ahogy ragaszkodnak hozzá, és erőt nyer abból, hogy valaki szeretné, hogy vele maradjon. Életében először talált valakit, akinek nem kell hazudjon, hogy elfogadja, és aki talán őszintén kedveli. Nem tudhatja persze, hogy ez mennyire igaz, de ő annak érzi. Természetesen marad, hogyan is mehetne el ezek után, hiszen megtalálta azt, akit tudat alatt egész életében keresett. Na nem mintha olyan könnyű dolga lett volna, hiszen ha nem lenne az átok, akkor Ysaneenek is hazudozna, és sose tudta volna meg, hogy a lánynak így is épp elég jó. A két halkan elmondott szó pedig többet jelent számára, mint bármi, amit korábban egymásnak mondtak. Persze ott motoszkál a fejében az az apró kis hang, ami arról figyelmezteti, hogy ne bízzon nagyon, hisz lehet, hogy hazugság. De nem törődik a józan ésszel, a szív erősebb annál. Hinni akar, úgyhogy hinni is fog. Elutasítja a felajánlott szoknyát, inkább egy anyag darabba törli az orrát, ami egykor egy ing része lehetett, de mára nehéz megmondani. Bólint, hogy igyanak, ő is érzi, hogy az a legjobb, amit tehetnek. És ezek után átadja magát az estének, amikor végre nem azért iszik, hogy azt remélje, az ital majd ad neki erőt egy szörnyűséges tetthez. Jókedvűen, örömből iszik, elfojtja a nyamvadt, szomorú hangokat magában, és mindennél jobban örül, amiért ma belefutott a tolvajba. Nem akarja, hogy véget érjen az este, mégis megtörténik egy idő után. *
//Másnap//
* Nyújtózkodva ébred, bár hosszú idő óta először ágyban alhatott, mégis érzi, hogy mindene fáj. De ezúttal nem a kényelmetlen fekvéstől, hanem az előző éjszakai megterhelés jött beszedni a beígért adót. Félve fordítja oldalra a fejét, nem tudva, és rettegve attól, hogy mit talál ott. De szerencséjére halkan szuszog mellette a szépséges lány, nem lépett le az éjszaka folyamán, és nem hagyta magára. Nagyot dobban a szíve, és ismét megnyugszik kissé. Mosolyogva simít végig a fehér háton, óvatosan, cirógatva ébresztve a másikat. *
16037. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 22:49:41
Üzenet elküldve: 2021-01-23 22:49:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ysanee rendületlenül markolja az inget, mint aki attól tart, ha elengedi, valami nagyon rossz dolog fog történni. Talán kevés lesz kérlelése ahhoz, hogy marasztalja a férfit, retteg attól, hogy mi lesz, ha magára marad. Cale azonban nem hagyja itt, szorosan átöleli, a tolvaj pedig csendesen sírdogál a karjai között, egy szót sem szólva. Rettenetesen gyűlöli magát, amiért a másik ilyen kiszolgáltatott helyzetben látja őt, soha semmilyen körülmények között nem engedte volna ezt még másnak. Gyűlöli magát, mert soha nem volt szüksége senkire eddig, most még is itt áll, szinte zokogva, a magánytól rettegve. Gyűlöli magát, mert attól tart, gyengesége miatt talán taszítóvá válik a másik számára, elvégre pont azért kedvelték meg egymást, mert egyikőjük sem volt ilyen. Nem akartak őszinteséget vagy féltékenységet, nem akartak érzéseket, s egyszerre mindent megkaptak, amit megvetnek, amire a legkevésbé sem vágytak.*
-Nem foglak.
*Ígéri halkan, szipogva, miközben lassan elhúzódik. Arcát megtörli szoknyájával, úgysem veszi már fel többet, főleg ezek után, így a másiknak is odakínálja zsebkendő gyanánt, ha esetleg kéri.*
-Erre nem számítottál, mikor megláttál ma, igaz-e?
*Neveti el magát, mert már sírni nem bír, közben pedig kezével a palackot keresi, hogy nagyokat kortyolhasson majd átnyújtsa a bárdnak.
Amint elfogy persze az üveg bor, immár remélhetőleg sokkal több nevetés és kanásztánc közepette, bizony rendelnek még, s addig isznak, míg formálni bírják a szavakat. Amint lemegy a nap szédülve, borgőzös sóhajok közepette vigasztalódnak egymás karjaiban, azon igyekezve, hogy ezt a napot örökké kitöröljék az emlékezetükből és, hogy sohase felejtsék el.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.23 22:50:53
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ysanee rendületlenül markolja az inget, mint aki attól tart, ha elengedi, valami nagyon rossz dolog fog történni. Talán kevés lesz kérlelése ahhoz, hogy marasztalja a férfit, retteg attól, hogy mi lesz, ha magára marad. Cale azonban nem hagyja itt, szorosan átöleli, a tolvaj pedig csendesen sírdogál a karjai között, egy szót sem szólva. Rettenetesen gyűlöli magát, amiért a másik ilyen kiszolgáltatott helyzetben látja őt, soha semmilyen körülmények között nem engedte volna ezt még másnak. Gyűlöli magát, mert soha nem volt szüksége senkire eddig, most még is itt áll, szinte zokogva, a magánytól rettegve. Gyűlöli magát, mert attól tart, gyengesége miatt talán taszítóvá válik a másik számára, elvégre pont azért kedvelték meg egymást, mert egyikőjük sem volt ilyen. Nem akartak őszinteséget vagy féltékenységet, nem akartak érzéseket, s egyszerre mindent megkaptak, amit megvetnek, amire a legkevésbé sem vágytak.*
-Nem foglak.
*Ígéri halkan, szipogva, miközben lassan elhúzódik. Arcát megtörli szoknyájával, úgysem veszi már fel többet, főleg ezek után, így a másiknak is odakínálja zsebkendő gyanánt, ha esetleg kéri.*
-Erre nem számítottál, mikor megláttál ma, igaz-e?
*Neveti el magát, mert már sírni nem bír, közben pedig kezével a palackot keresi, hogy nagyokat kortyolhasson majd átnyújtsa a bárdnak.
Amint elfogy persze az üveg bor, immár remélhetőleg sokkal több nevetés és kanásztánc közepette, bizony rendelnek még, s addig isznak, míg formálni bírják a szavakat. Amint lemegy a nap szédülve, borgőzös sóhajok közepette vigasztalódnak egymás karjaiban, azon igyekezve, hogy ezt a napot örökké kitöröljék az emlékezetükből és, hogy sohase felejtsék el.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.23 22:50:53
16036. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:43:03
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:43:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kérdésre felkapja a fejét, de nem válaszol, mert maga sem tudja, hogy mit mondjon rá. Ha nem kellene őszintén válaszoljon, akkor se jutna most eszébe olyan hazugság, amit szívesen mondana. Inkább megy, hogy megszerezze a tőrt, ha Ysa most utálja őt, az csak még többet segít. Ha kiabálni kezdene vele, és olyan dolgokat vágni a fejéhez, ami fájdalmat okozna, sértegetné, az még könnyebbé tenné a dolgát. De ehelyett a tolvaj egész másként cselekszik. Cale hagyja, hogy Ysanee elkapja a csuklóját, és így nem is vágja meg magát. Inkább a lány hátára siklik a keze, és szorosan, de nem fájdalmasan öleli magához. *
- De akkor te se. * Suttogja a bárd, aki számára egyértelmű, hogy a nő megértette céljait még így is, hogy nem kellett kimondja azokat. Nem gondolja, hogy Ysanee csak azért mondja ezt, mert attól fél, hogy a mélységi elsétál, és nem néz vissza, számára nyilvánvaló, hogy a nő megértette a céljait. A sötételf számára ezek a szavak azt jelentik, hogy ne ölje meg magát, amitől egy újabb könnycsepp gördül le az arcán. Ezt több követi, ahogy átszakad a gát. *
- Még soha nem kért tőlem senki ilyet. * Magyarázza síró hangon, de valamilyen okból mégis mosolyogva. Nem tudja, hogy mit érezzen, hogy mit gondoljon, de valamiért úgy érzi, hogy ebben az ölelésben biztonságban vannak. Ysanee és Cale, a világ ellen. * Ysanee, ha maradok, akkor te se hagyhatsz itt engem.
* Jelenti ki végül, és arcát a lány nyakába fúrja. Nem vár választ, nem muszáj semmit mondjon a nő, vagy hazudhat is akár, a férfi már eldöntötte, hogy elhiszi, bármit is hall, mert úgy sokkal könnyebb lesz mindenkinek. *
- Az istenekre, igyunk valamit.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kérdésre felkapja a fejét, de nem válaszol, mert maga sem tudja, hogy mit mondjon rá. Ha nem kellene őszintén válaszoljon, akkor se jutna most eszébe olyan hazugság, amit szívesen mondana. Inkább megy, hogy megszerezze a tőrt, ha Ysa most utálja őt, az csak még többet segít. Ha kiabálni kezdene vele, és olyan dolgokat vágni a fejéhez, ami fájdalmat okozna, sértegetné, az még könnyebbé tenné a dolgát. De ehelyett a tolvaj egész másként cselekszik. Cale hagyja, hogy Ysanee elkapja a csuklóját, és így nem is vágja meg magát. Inkább a lány hátára siklik a keze, és szorosan, de nem fájdalmasan öleli magához. *
- De akkor te se. * Suttogja a bárd, aki számára egyértelmű, hogy a nő megértette céljait még így is, hogy nem kellett kimondja azokat. Nem gondolja, hogy Ysanee csak azért mondja ezt, mert attól fél, hogy a mélységi elsétál, és nem néz vissza, számára nyilvánvaló, hogy a nő megértette a céljait. A sötételf számára ezek a szavak azt jelentik, hogy ne ölje meg magát, amitől egy újabb könnycsepp gördül le az arcán. Ezt több követi, ahogy átszakad a gát. *
- Még soha nem kért tőlem senki ilyet. * Magyarázza síró hangon, de valamilyen okból mégis mosolyogva. Nem tudja, hogy mit érezzen, hogy mit gondoljon, de valamiért úgy érzi, hogy ebben az ölelésben biztonságban vannak. Ysanee és Cale, a világ ellen. * Ysanee, ha maradok, akkor te se hagyhatsz itt engem.
* Jelenti ki végül, és arcát a lány nyakába fúrja. Nem vár választ, nem muszáj semmit mondjon a nő, vagy hazudhat is akár, a férfi már eldöntötte, hogy elhiszi, bármit is hall, mert úgy sokkal könnyebb lesz mindenkinek. *
- Az istenekre, igyunk valamit.
16035. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:30:57
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:30:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tolvaj letöröl lopva pár makacs könnycseppet, ami akarata ellenére gördül le arcán, megköszörüli torkát, s igyekszik megnyugodni. Magára cibálja ruháját nagyjából, bár fűzőjét nem igazítja meg, ehhez most nincs ereje. Vesz még pár mély lélegzetet, föle mögé söpör pár kósza, bosszantó tincset, lassacskán ugyan, de összeszedi magát. Immár rá meri emelni fátyolos, kék tekintetét a férfira, úgy érzi, végre képes lesz beszélni, ám a halk szavakat hallva egy pillanatra lefagy.*
-Hová mész?
*Kérdi némi feszültséggel hangjában, miközben figyeli, ahogy a mélységi felveszi nadrágját. A lány arra gondol, ha most itt merészeli hagyni, mérhetetlenül csalódott lesz és soha többé nem akarja majd látni a férfit. Viszont nem tesz semmit, ha így akar tenni a bárd, ha cserben akarja őt hagyni, hát tegye. Idegesen dörzsöli szoknyája anyagát a keze között egészen addig, amíg Cale vissza nem fordul és tesz pár lépést az asztalon pihenő tőre felé, ekkor büszkeségét félredobva emelkedik fel az ágyról majd kap határozottan a másik csuklója után.*
-Ne hagyj itt!
*Suttogja és már potyognak a könnyei, amiért rettenetesen gyűlöli magát.*
-Kérlek!
*Lép közelebb remegő hanggal, s ha csak a másik el nem taszítja magától, arcát a széles mellkasba temeti, kezei az ingre markolnak és nem eresztenek. Állát megemelve végül könnyes, vöröslő szemeit a szürke tekintetbe fúrja, szinte könyörgő hangon ismétli el a szót.*
-Kérlek...
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tolvaj letöröl lopva pár makacs könnycseppet, ami akarata ellenére gördül le arcán, megköszörüli torkát, s igyekszik megnyugodni. Magára cibálja ruháját nagyjából, bár fűzőjét nem igazítja meg, ehhez most nincs ereje. Vesz még pár mély lélegzetet, föle mögé söpör pár kósza, bosszantó tincset, lassacskán ugyan, de összeszedi magát. Immár rá meri emelni fátyolos, kék tekintetét a férfira, úgy érzi, végre képes lesz beszélni, ám a halk szavakat hallva egy pillanatra lefagy.*
-Hová mész?
*Kérdi némi feszültséggel hangjában, miközben figyeli, ahogy a mélységi felveszi nadrágját. A lány arra gondol, ha most itt merészeli hagyni, mérhetetlenül csalódott lesz és soha többé nem akarja majd látni a férfit. Viszont nem tesz semmit, ha így akar tenni a bárd, ha cserben akarja őt hagyni, hát tegye. Idegesen dörzsöli szoknyája anyagát a keze között egészen addig, amíg Cale vissza nem fordul és tesz pár lépést az asztalon pihenő tőre felé, ekkor büszkeségét félredobva emelkedik fel az ágyról majd kap határozottan a másik csuklója után.*
-Ne hagyj itt!
*Suttogja és már potyognak a könnyei, amiért rettenetesen gyűlöli magát.*
-Kérlek!
*Lép közelebb remegő hanggal, s ha csak a másik el nem taszítja magától, arcát a széles mellkasba temeti, kezei az ingre markolnak és nem eresztenek. Állát megemelve végül könnyes, vöröslő szemeit a szürke tekintetbe fúrja, szinte könyörgő hangon ismétli el a szót.*
-Kérlek...
16034. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:21:49
Üzenet elküldve: 2021-01-23 19:21:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* Az elf megjegyzi magában, hogy ezúttal se kap választ a kérdésére. Ezt enyhe célzásnak veszi, úgyhogy nem is kérdez többet, rá hagyja a másikra, hogy milyen tervei vannak a városban. A megjegyzés Alymeidha részéről nem veszi komolyan, úgy gondolja, csak udvariasságból mondja a lány. Hozzá van már szokva, hogy senki nem utasítja el, ha egy bőkezű társasága akad. *
- Ha kívánja, a következő kört állhatja ön. * Ajánlja fel inkább, bár nem számít arra, hogy ez így lesz. A legtöbbször ezt elfogadják mosolyogva, aztán megfeledkeznek róla, és úgy gondolja, most se lesz máshogy. * Csak gondoltam, mivel úgy érkezett ide, hogy se kapcsolatai, se munkája, ezért nem bánná azt, ha ezen az estén nem kellene költekezzen. Remélem nem sértettem meg ezzel a gondolattal. * Emeli fel védekezően a kezét, jelezve, hogy semmi rossz, vagy hátsó szándék nem áll a meghívások mögött. *
- De szeretném, ha tudná, hogy nem azért fizetek, mert azt remélem, hogy ezzel adósommá tehetem, vagy bármi hasonló. Ismerek férfiakat, akik feljogosítva érzik magukat egy-egy vacsora, vagy éjszaka fizetése után, bizonyos dolgokra. Jobb, ha tudja, hogy én nem vagyok ilyen. Bármikor elsétálhat, és magamra hagyhat. * Ad menekülő utat a másiknak, megmagyarázva ezzel a viselkedését is. Szeretné, hogy a nő jól érezze magát, és ne feszengjen felesleges dolgokon. *
- Biztos vagyok benne, hogy több mindenre képes, mint azt gondolná. * Csóválja meg a fejét, és figyelmesen hallgatja a továbbiakat. * Nem csak vadászatra lehet használni az ilyen képességeket. Ha jól tud bánni az íjjal, akkor akár még a városi őrség tagja is lehet. Úgy hallom, hogy most amúgy is megfogyatkoztak, és szívesen látnak bárkit, aki csatlakozna hozzájuk. Gyakorta keresnek nemes családok is fegyverekhez értő embereket, testőr vagy ház őr gyanánt. Az ilyen emberek elég sokat is fizetnek, és azt kell mondanom, hogy bizonyosan kapva kapnának egy ilyen szép testőr után. A legtöbb ember, akit alkalmaznak, bárdolatlan, borotválatlan alak, akinek a puszta nézése is elég ahhoz, hogy elrontson egy bált. Magácskára viszonyt kitűnően illene egy ilyen szerep. Még magam is tudnám fogadni a szolgálatait, ha érdeklik ilyen lehetőségek. * Tesz finom ajánlatot, persze nem várja, hogy azonnal elfogadják. Elutasításra számít, amit nem is bán, de szeret ötleteket adni, és segíteni másokon. *
* Az elf megjegyzi magában, hogy ezúttal se kap választ a kérdésére. Ezt enyhe célzásnak veszi, úgyhogy nem is kérdez többet, rá hagyja a másikra, hogy milyen tervei vannak a városban. A megjegyzés Alymeidha részéről nem veszi komolyan, úgy gondolja, csak udvariasságból mondja a lány. Hozzá van már szokva, hogy senki nem utasítja el, ha egy bőkezű társasága akad. *
- Ha kívánja, a következő kört állhatja ön. * Ajánlja fel inkább, bár nem számít arra, hogy ez így lesz. A legtöbbször ezt elfogadják mosolyogva, aztán megfeledkeznek róla, és úgy gondolja, most se lesz máshogy. * Csak gondoltam, mivel úgy érkezett ide, hogy se kapcsolatai, se munkája, ezért nem bánná azt, ha ezen az estén nem kellene költekezzen. Remélem nem sértettem meg ezzel a gondolattal. * Emeli fel védekezően a kezét, jelezve, hogy semmi rossz, vagy hátsó szándék nem áll a meghívások mögött. *
- De szeretném, ha tudná, hogy nem azért fizetek, mert azt remélem, hogy ezzel adósommá tehetem, vagy bármi hasonló. Ismerek férfiakat, akik feljogosítva érzik magukat egy-egy vacsora, vagy éjszaka fizetése után, bizonyos dolgokra. Jobb, ha tudja, hogy én nem vagyok ilyen. Bármikor elsétálhat, és magamra hagyhat. * Ad menekülő utat a másiknak, megmagyarázva ezzel a viselkedését is. Szeretné, hogy a nő jól érezze magát, és ne feszengjen felesleges dolgokon. *
- Biztos vagyok benne, hogy több mindenre képes, mint azt gondolná. * Csóválja meg a fejét, és figyelmesen hallgatja a továbbiakat. * Nem csak vadászatra lehet használni az ilyen képességeket. Ha jól tud bánni az íjjal, akkor akár még a városi őrség tagja is lehet. Úgy hallom, hogy most amúgy is megfogyatkoztak, és szívesen látnak bárkit, aki csatlakozna hozzájuk. Gyakorta keresnek nemes családok is fegyverekhez értő embereket, testőr vagy ház őr gyanánt. Az ilyen emberek elég sokat is fizetnek, és azt kell mondanom, hogy bizonyosan kapva kapnának egy ilyen szép testőr után. A legtöbb ember, akit alkalmaznak, bárdolatlan, borotválatlan alak, akinek a puszta nézése is elég ahhoz, hogy elrontson egy bált. Magácskára viszonyt kitűnően illene egy ilyen szerep. Még magam is tudnám fogadni a szolgálatait, ha érdeklik ilyen lehetőségek. * Tesz finom ajánlatot, persze nem várja, hogy azonnal elfogadják. Elutasításra számít, amit nem is bán, de szeret ötleteket adni, és segíteni másokon. *
16033. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 18:27:13
Üzenet elküldve: 2021-01-23 18:27:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy tűnik, a sebek mélyebbek, mint bármelyikük is gondolná. Mindketten annak örülnének a legjobban, ha sose váltak volna egymás életének részévé. Cale mélyet sóhajt, ahogy arra gondol, talán az lenne a legjobb, amit most tehet, hogy elsétál, és magára hagyja a tolvajt, hogy feldolgozhassa a helyzetet. Bármi amit eddig mondott, vagy tett, csak rosszabbította a helyzetét, a férfi piócaként szívta ki az összes boldogságot, és jókedvet az egykor olyan életvidám lányból. Talán ez után a beszélgetés után végre lesz bátorsága megtenni azt, amit olyan régóta meg akar tenni. *
- Tudod... a legszebb álmaim azok, amikben meghalok. * Mondja halkan, és felhúzza a nadrágját, hogy ne álldogáljon tovább pucéran a szoba közepén, az ajtóhoz fordul, és szinte ordít önmagával, hogy lépjen, induljon meg. Tudja, hogyha most kimegy azon az ajtón, akkor sose találkoznak többet, akkor képes lesz végre véget vetni az életének. Olyan egyszerűnek tűnik az egész, csak előre lép a bal lábbával, amit követ a jobb. Ezt addig csinálja, amíg maga mögött hagy mindent, de ekkor eszébe jut, hogy a tőrt letette az asztalra, anélkül pedig nem tudja bevégezni amit szeretne. Visszafordul, és nagyot nyel. Nem tűnik nehéznek, csak odasétál a tolvaj mellé, felveszi a fegyvert, elteszi, és megfordul. Végre megmozdul, és sikerül elinduljon, lassan, reszkető lábakkal, szinte nem is emeli meg azokat, csak húzza a földön. Bal láb, jobb láb, egyik a másik után, szótlanul és némán, egyre közelebb az asztalhoz. Lassan némán legördül egy könnycsepp a bal szeméből, érzi, ahogy végig simít az arcán, de nem nyúl oda, hogy letörölje, annál nehezebb most mindkét karja. Ha nem akadályozza meg benne a lány, akkor egy idő után oda ér, bár kerüli Ysanee pillantását, mert a plafont bámulja. Tétován nyúl ki a kezével, igyekszik kitapogatni a tőrt, de a nyél helyett a pengét érinti meg először az ujjával. A borotva éles penge gond nélkül vág bele a mélységibe, a találkozás vérző nyomát viseli az asztal, ahogy Cale odakapja a tekintetét. A fájdalom megijeszti, tudja, hogy amire készül az ennél sokkal jobban fog fájni. De csak rövid ideig. *
- Talán az lenne a legjobb, ha magadra hagynálak. Minden amit teszek, csak ront a helyzeten. * Jegyzi meg olyan hangon, ami mintha nem is az övé lenne. Rekedt, elhaló hang ez, egy öregember hangja a halálos ágyán. * Nem akarom, hogy többet szenvedj miattam.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Úgy tűnik, a sebek mélyebbek, mint bármelyikük is gondolná. Mindketten annak örülnének a legjobban, ha sose váltak volna egymás életének részévé. Cale mélyet sóhajt, ahogy arra gondol, talán az lenne a legjobb, amit most tehet, hogy elsétál, és magára hagyja a tolvajt, hogy feldolgozhassa a helyzetet. Bármi amit eddig mondott, vagy tett, csak rosszabbította a helyzetét, a férfi piócaként szívta ki az összes boldogságot, és jókedvet az egykor olyan életvidám lányból. Talán ez után a beszélgetés után végre lesz bátorsága megtenni azt, amit olyan régóta meg akar tenni. *
- Tudod... a legszebb álmaim azok, amikben meghalok. * Mondja halkan, és felhúzza a nadrágját, hogy ne álldogáljon tovább pucéran a szoba közepén, az ajtóhoz fordul, és szinte ordít önmagával, hogy lépjen, induljon meg. Tudja, hogyha most kimegy azon az ajtón, akkor sose találkoznak többet, akkor képes lesz végre véget vetni az életének. Olyan egyszerűnek tűnik az egész, csak előre lép a bal lábbával, amit követ a jobb. Ezt addig csinálja, amíg maga mögött hagy mindent, de ekkor eszébe jut, hogy a tőrt letette az asztalra, anélkül pedig nem tudja bevégezni amit szeretne. Visszafordul, és nagyot nyel. Nem tűnik nehéznek, csak odasétál a tolvaj mellé, felveszi a fegyvert, elteszi, és megfordul. Végre megmozdul, és sikerül elinduljon, lassan, reszkető lábakkal, szinte nem is emeli meg azokat, csak húzza a földön. Bal láb, jobb láb, egyik a másik után, szótlanul és némán, egyre közelebb az asztalhoz. Lassan némán legördül egy könnycsepp a bal szeméből, érzi, ahogy végig simít az arcán, de nem nyúl oda, hogy letörölje, annál nehezebb most mindkét karja. Ha nem akadályozza meg benne a lány, akkor egy idő után oda ér, bár kerüli Ysanee pillantását, mert a plafont bámulja. Tétován nyúl ki a kezével, igyekszik kitapogatni a tőrt, de a nyél helyett a pengét érinti meg először az ujjával. A borotva éles penge gond nélkül vág bele a mélységibe, a találkozás vérző nyomát viseli az asztal, ahogy Cale odakapja a tekintetét. A fájdalom megijeszti, tudja, hogy amire készül az ennél sokkal jobban fog fájni. De csak rövid ideig. *
- Talán az lenne a legjobb, ha magadra hagynálak. Minden amit teszek, csak ront a helyzeten. * Jegyzi meg olyan hangon, ami mintha nem is az övé lenne. Rekedt, elhaló hang ez, egy öregember hangja a halálos ágyán. * Nem akarom, hogy többet szenvedj miattam.
16032. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 18:05:57
Üzenet elküldve: 2021-01-23 18:05:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ysa jóformán hiába próbálkozik. Látja a férfi arcán, hogy édes hazugságai hasztalanok, csókját nem viszonozza a mélységi, nem tudja mit mondhatna még vagy tehetne, hogy jobban érezze magát. Valószínűleg semmit. Az időt már nem tudja visszaforgatni, nem tudja meg nem történté tenni ballépésüket. Egy pillanatra arra gondol, bár sohase találkoztak volna. Már a templom előtt is érezte, hogy a legjobb az lenne, ha távol tartaná magát a bárdtól, s ezt csak megerősítette benne az az éjszaka, mikor az áldást kapták. Mégis, mikor ma meglátta a fogadó előtt... Nem akar erre gondolni, nem akar gondolni semmire.
Miközben a ruha lassan lehull róla, feltárva így Eeyr jegyeit, Ysa csak mereven figyeli az ablakot, még akkor is, mikor a férfi megszólal. Szemei könnybe lábadnak, attól tartva, hogy talán ezt Cale észreveszi inkább gyorsan lesüti tekintetét, s vesz egy mély levegőt, hogy higgadtságot erőltessen magára. Arca rezzenéstelen, a padló repedéseit kezdi pásztázni, de szólni nem mer, ha most beszélne, biztos benne, hogy elsírná magát. Még sohasem bőgte el magát senki előtt, még az amoni táborban sem, sőt, a barakk cellájába vagy a koszos Krenkataurba zárva sem hagyta el magát, egyetlen egyszer sem.*
-Kérlek ne...
*Suttogja, mikor a mélységi hozzá akar érni, hangja megremeg, kezét, bár nem erőszakosan vagy durván, de eltolja magától. Az őszinte szavak sem vigasztalják, hiszen ő egyáltalán nem látja magát szépnek, nem érzi, hogy nincsen vele semmi baj. Ruháját felemeli a földről, maga elé szorítja majd hátat fordítva veszi az irányt a borosüveghez, amiből úgy kortyol, minta legalább napok óta szomjazna. Kezében szorongatva a palackot foglal helyet végül az ágyon, kék szemei kissé vöröslenek az elfojtott könnyektől, úgy érzi, bizonyára szánalmas látványt nyújthat.*
-Sajnálom.
*Szól halkan, szipogva, egyelőre nem tud, s nem is akar többet mondani.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ysa jóformán hiába próbálkozik. Látja a férfi arcán, hogy édes hazugságai hasztalanok, csókját nem viszonozza a mélységi, nem tudja mit mondhatna még vagy tehetne, hogy jobban érezze magát. Valószínűleg semmit. Az időt már nem tudja visszaforgatni, nem tudja meg nem történté tenni ballépésüket. Egy pillanatra arra gondol, bár sohase találkoztak volna. Már a templom előtt is érezte, hogy a legjobb az lenne, ha távol tartaná magát a bárdtól, s ezt csak megerősítette benne az az éjszaka, mikor az áldást kapták. Mégis, mikor ma meglátta a fogadó előtt... Nem akar erre gondolni, nem akar gondolni semmire.
Miközben a ruha lassan lehull róla, feltárva így Eeyr jegyeit, Ysa csak mereven figyeli az ablakot, még akkor is, mikor a férfi megszólal. Szemei könnybe lábadnak, attól tartva, hogy talán ezt Cale észreveszi inkább gyorsan lesüti tekintetét, s vesz egy mély levegőt, hogy higgadtságot erőltessen magára. Arca rezzenéstelen, a padló repedéseit kezdi pásztázni, de szólni nem mer, ha most beszélne, biztos benne, hogy elsírná magát. Még sohasem bőgte el magát senki előtt, még az amoni táborban sem, sőt, a barakk cellájába vagy a koszos Krenkataurba zárva sem hagyta el magát, egyetlen egyszer sem.*
-Kérlek ne...
*Suttogja, mikor a mélységi hozzá akar érni, hangja megremeg, kezét, bár nem erőszakosan vagy durván, de eltolja magától. Az őszinte szavak sem vigasztalják, hiszen ő egyáltalán nem látja magát szépnek, nem érzi, hogy nincsen vele semmi baj. Ruháját felemeli a földről, maga elé szorítja majd hátat fordítva veszi az irányt a borosüveghez, amiből úgy kortyol, minta legalább napok óta szomjazna. Kezében szorongatva a palackot foglal helyet végül az ágyon, kék szemei kissé vöröslenek az elfojtott könnyektől, úgy érzi, bizonyára szánalmas látványt nyújthat.*
-Sajnálom.
*Szól halkan, szipogva, egyelőre nem tud, s nem is akar többet mondani.*
16031. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 16:26:43
Üzenet elküldve: 2021-01-23 16:26:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
~Csak, akit rajtakapnak?~
*Teszi fel a kérdést, de már csak magában, mindössze egy sejtelmes mosolyt ereszt el, hogy a másik leolvashassa arcáról, a lány bizony látja mit művel.
Különösebben persze nem zavarja, hogy a férfi nem emlékszik rá, már érdeklődött érkezése okáról korábban, nem az a fajta, aki ilyesmin megsértődik. Feleslegesnek is gondolja a szabadkozást emiatt, de hagyja, hadd tegye csak a hosszúfülű, ha ettől jobban érzi magát.*
-Semmi gond, Drameiloten! Egyébként is semmitmondó volt a felelet, teljesen megértem, hogy elfelejtette.
*Legyint, s látszik valóban nem neheztel emiatt a másikra. A tapsolást hallva, kinyitja szürke szemeit, s meglepetten pillant a lenge öltözetű nőre, közben pedig összehúzva magát nyakig elmerül a vízben. Csak akkor emelkedik ki jobban, mikor a felszolgáló kimegy, ekkora tekintetét Dramra emeli. Kissé morcosan vonja össze szemöldökét, s nem is hagyja szó nélkül a dolgot.*
-Igazán nem szükséges ennyi mindenre meghívnia.
*Nem szeretne valamiféle élősködő szerepében tetszelegni, Aly anyagias dolgokban meglehetősen önérzetes, eddig is csak udvariasságból fogadta el a meghívást.
A kérdésen eltöprengve jólesően dörzsöli meg tarkójánál fejbőrét, aztán karjait elnyújtja a kád szélén, s megkapaszkodva benne tartja magát.*
-Hát olyan, aki nem túl hasznos.
*Neveti el magát, majd lábaival szórakozottan játszani kezd a víz alatt, de persze gondosan ügyelve arra, hogy ne fröcskölje képen az elfet, bár elég nagy kísértést érez rá.*
-Egyelőre bármi megfelelne, ami nem igényel tudást. Egyedül csak az íjászkodáshoz értek valamelyest, de nem sok vadász venne magához egy lányt.
A hozzászólás írója (Alymeidha Rosaeryth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.23 16:27:37
~Csak, akit rajtakapnak?~
*Teszi fel a kérdést, de már csak magában, mindössze egy sejtelmes mosolyt ereszt el, hogy a másik leolvashassa arcáról, a lány bizony látja mit művel.
Különösebben persze nem zavarja, hogy a férfi nem emlékszik rá, már érdeklődött érkezése okáról korábban, nem az a fajta, aki ilyesmin megsértődik. Feleslegesnek is gondolja a szabadkozást emiatt, de hagyja, hadd tegye csak a hosszúfülű, ha ettől jobban érzi magát.*
-Semmi gond, Drameiloten! Egyébként is semmitmondó volt a felelet, teljesen megértem, hogy elfelejtette.
*Legyint, s látszik valóban nem neheztel emiatt a másikra. A tapsolást hallva, kinyitja szürke szemeit, s meglepetten pillant a lenge öltözetű nőre, közben pedig összehúzva magát nyakig elmerül a vízben. Csak akkor emelkedik ki jobban, mikor a felszolgáló kimegy, ekkora tekintetét Dramra emeli. Kissé morcosan vonja össze szemöldökét, s nem is hagyja szó nélkül a dolgot.*
-Igazán nem szükséges ennyi mindenre meghívnia.
*Nem szeretne valamiféle élősködő szerepében tetszelegni, Aly anyagias dolgokban meglehetősen önérzetes, eddig is csak udvariasságból fogadta el a meghívást.
A kérdésen eltöprengve jólesően dörzsöli meg tarkójánál fejbőrét, aztán karjait elnyújtja a kád szélén, s megkapaszkodva benne tartja magát.*
-Hát olyan, aki nem túl hasznos.
*Neveti el magát, majd lábaival szórakozottan játszani kezd a víz alatt, de persze gondosan ügyelve arra, hogy ne fröcskölje képen az elfet, bár elég nagy kísértést érez rá.*
-Egyelőre bármi megfelelne, ami nem igényel tudást. Egyedül csak az íjászkodáshoz értek valamelyest, de nem sok vadász venne magához egy lányt.
A hozzászólás írója (Alymeidha Rosaeryth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.23 16:27:37
16030. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 14:40:45
Üzenet elküldve: 2021-01-23 14:40:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
- Ha maradtál volna még egy vagy két percet megemlítettem volna. Így jár az a fejvadász, aki nem elég alapos.* Zárja le maga részéről ezt a vitát. Mindenki megcsodálja aztán a mesterséges tisztást, de már inkább a fogadó felé kacsingatnak.*
- Igen Pegazus a neve. Puha ágyak, finom étel és még ott a fürdőház is.* Helyesel, miközben ecseteli a hely szépségét. Közben Pihalvest nézi, mert bizony kipróbálná vele is azokat az ágyakat meg a fürdőt is.*
- Higgye el, hogy én nem sajnálnám, ha lelépne. Még az utat is megmutatnám, hogy merre kell menni.* Válaszolja nyersen. Int, hogy kövessék és el is indul a fogadó irányába.*
- Menjünk, mert mindjárt sötét lesz!* Így most már nem tervezi, hogy megálljanak a főtéren, átvezeti a párost a kanyargó utcákon egészen a fogadóig. A nagy cégér ott lengedezik, amire oda van írva a, hogy Pegazus. Masszív falak és tömör ajtó.*
- Itt vagyunk. Ideje beljebb kerülni, mert most már kezdek éhes lenni, meg a levegő egyre jobban harap.* Ki is nyitja a nagy ajtót. Mi sem természetesebb, hogy a hölgyet előre engedi, de utána rögtön slisszan befelé ő is. A maszkos meg tartsa meg magának az ajtót, ahogy tanulta. Szépen díszített falak, kellemes meleg és persze finom illatok.*
- Ott van egy szabad asztal- mutat abba az irányba- azt javaslom oda üljünk le.* Ha nincs ellenvetése a lánynak, akkor el is indul oda. A férfira szavára meg nyilván nem ad semmit.*
- Ha maradtál volna még egy vagy két percet megemlítettem volna. Így jár az a fejvadász, aki nem elég alapos.* Zárja le maga részéről ezt a vitát. Mindenki megcsodálja aztán a mesterséges tisztást, de már inkább a fogadó felé kacsingatnak.*
- Igen Pegazus a neve. Puha ágyak, finom étel és még ott a fürdőház is.* Helyesel, miközben ecseteli a hely szépségét. Közben Pihalvest nézi, mert bizony kipróbálná vele is azokat az ágyakat meg a fürdőt is.*
- Higgye el, hogy én nem sajnálnám, ha lelépne. Még az utat is megmutatnám, hogy merre kell menni.* Válaszolja nyersen. Int, hogy kövessék és el is indul a fogadó irányába.*
- Menjünk, mert mindjárt sötét lesz!* Így most már nem tervezi, hogy megálljanak a főtéren, átvezeti a párost a kanyargó utcákon egészen a fogadóig. A nagy cégér ott lengedezik, amire oda van írva a, hogy Pegazus. Masszív falak és tömör ajtó.*
- Itt vagyunk. Ideje beljebb kerülni, mert most már kezdek éhes lenni, meg a levegő egyre jobban harap.* Ki is nyitja a nagy ajtót. Mi sem természetesebb, hogy a hölgyet előre engedi, de utána rögtön slisszan befelé ő is. A maszkos meg tartsa meg magának az ajtót, ahogy tanulta. Szépen díszített falak, kellemes meleg és persze finom illatok.*
- Ott van egy szabad asztal- mutat abba az irányba- azt javaslom oda üljünk le.* Ha nincs ellenvetése a lánynak, akkor el is indul oda. A férfira szavára meg nyilván nem ad semmit.*
16029. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 07:40:13
Üzenet elküldve: 2021-01-23 07:40:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy újabb nap a paradicsomban//
*A kupa tartalma lassan kifogy, de Deren nem lett okosabb mostanra sem. Eljátszik a gondolattal, hogy odamegy a vöröskéhez, leül, a szemébe néz, leitatja, és hajnalig eljátszik vele, de bal zsebének tompa zörgése jelzi, hogy aranyak híján inkább a munka kellene neki. Munkaadót viszont nem nagyon lát odabent.*
~Nehezebb lesz, mint hittem.~
*Úgy tűnik nem úgy megy ez, mint régen. Nincs ember aki elkiáltja magát, hogy van egy feladata, van egy terve.*
~Ahj, a régi szép idők.~
*A kocsmárosra néz.*
-Hallott mostanában olyanról, hogy valaki keres itt...
*Egy apró csuklást nyom el.*
~Na, még ez is!~
*Visszatér mondandójához.*
-Szóval kell neki két erős kar és egy pár éles szem?
*A kocsmáros poharakat törölgetve gondolkodik el.*
-Hát... Hogy őszinte legyek, pár hatja már nincs igazán kalandozó kedv az emberekben. Ilyen ez a tél.
*Deren elfintorodik. Érzelmeit nem mindig uralja teljesen, habár most nem is kell.*
-De legalább isznak.
*Teszi hozzá a kocsmáros.*
-Legalább annyi. Átkozott víz hónapok...
*Végül úgy dönt, hogy elindul kifelé.*
~Ha itt nem, akkor talán a főtéren. Ha ott sem... Akkor nem tudom, akkor lehet, hogy tényleg érdemes elmenni Amon Ruadhra a barbárokhoz.~
*Morfondírozik, ahogy kilöki az ajtót.*
-Viszlát!
*Néz vissza a kocsmárosra, ha már szó nélkül ott hagyta. Ez is ritka a férfiútól, hogy így köszön.*
*A kupa tartalma lassan kifogy, de Deren nem lett okosabb mostanra sem. Eljátszik a gondolattal, hogy odamegy a vöröskéhez, leül, a szemébe néz, leitatja, és hajnalig eljátszik vele, de bal zsebének tompa zörgése jelzi, hogy aranyak híján inkább a munka kellene neki. Munkaadót viszont nem nagyon lát odabent.*
~Nehezebb lesz, mint hittem.~
*Úgy tűnik nem úgy megy ez, mint régen. Nincs ember aki elkiáltja magát, hogy van egy feladata, van egy terve.*
~Ahj, a régi szép idők.~
*A kocsmárosra néz.*
-Hallott mostanában olyanról, hogy valaki keres itt...
*Egy apró csuklást nyom el.*
~Na, még ez is!~
*Visszatér mondandójához.*
-Szóval kell neki két erős kar és egy pár éles szem?
*A kocsmáros poharakat törölgetve gondolkodik el.*
-Hát... Hogy őszinte legyek, pár hatja már nincs igazán kalandozó kedv az emberekben. Ilyen ez a tél.
*Deren elfintorodik. Érzelmeit nem mindig uralja teljesen, habár most nem is kell.*
-De legalább isznak.
*Teszi hozzá a kocsmáros.*
-Legalább annyi. Átkozott víz hónapok...
*Végül úgy dönt, hogy elindul kifelé.*
~Ha itt nem, akkor talán a főtéren. Ha ott sem... Akkor nem tudom, akkor lehet, hogy tényleg érdemes elmenni Amon Ruadhra a barbárokhoz.~
*Morfondírozik, ahogy kilöki az ajtót.*
-Viszlát!
*Néz vissza a kocsmárosra, ha már szó nélkül ott hagyta. Ez is ritka a férfiútól, hogy így köszön.*
16028. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 01:14:02
Üzenet elküldve: 2021-01-23 01:14:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Tagadóan megcsóválja a fejét a hazugságra. Tudja nagyon jól, hogy az ő hibája, hogyha nem követi a tolvajt, hogyha nem támadja le a templomban, ha türelmes, és kivárja amíg a Pegazusba érnek, akkor most nem így állnának itt, mint két összetört roncs. Persze arról nem tud, hogy Ysanee milyen állapotban van, de magáról tudja, hogy már sosem lesz az a flegma, nemtörődöm, életvidám fickó, aki egykor volt. Épp ezért bármennyire is szeretne, nem tud hinni a vigasztaló szavaknak, nem tudja nem magát okolni azért, ami történt.
Hagyja, hogy a tolvaj odalépjen hozzá, nem takarja el magát, nem lép el, csak áll ott, széttárt karokkal, pedig szeretné megölelni a nőt. Újabb elsuttogott hazugságok, szeretne hinni nekik, de képtelen rá. Az önsajnálat mellett egy másik érzés kerülgeti, kezd fellobbanni benne a harag, amiért anélkül, hogy tudná milyen érzés, nyugtatni próbálja őt Ysa. Persze ha tudná, hogy milyen áldásban lett része a másiknak, akkor könnyebben fogadná, talán el is hinné ezeket a kis füllentéseket. Elfordítani a fejét, hogy jelezze, nem akarja tovább hallgatni, de közben maradni is akar, kérni, hogy ne fejezze be. Egyszerre bántják, és esnek jól neki a szavak, ami csak még inkább bosszantja. Ezúttal nem viszonozza a csókot, minden erejével a könnyeit tartja vissza, nem fog sírni, mint egy gyerek, úgy érzi, csak ennyi maradt meg méltóságából. Nem fogja fel, hogy mennyire buta, mennyire esztelen azt hinni, hogy egy ilyen helyzetben a gyengeség jelei lennének a könnyek. Ebből a katatón állapotból ragadja ki hirtelen a kijelentés, miszerint nem ő az egyetlen, aki szenved Eeyr szeretetétől. Szótlanul mozdul, és engedelmesen segít zsibbadó, nehezen mozgó, ügyetlen ujjakkal kibontani a fűzőt. Nem ez az első alkalom, hogy ilyet tesz, de most mégis ügyetlenkedik, nehezn tud fogni, csípni az ujjaival. Amikor végül a padlóra hullik a ruha, akkor visszatér az élet a szemébe, pont ez az, ami reménységgel tölti el. Végre nem érzi azt, hogy teljesen egyedül van, hogy soha nem értheti meg őt senki. *
- Dehát ez... * szól halkan, közelebb lépve. Látja, hogy Ysanee kerüli a pillantását, de csak egy pillanatra, figyelmét teljes egészében leköti a test látványa. *
- Szóval nem ilyenek voltak? * Próbálkozik egy halovány viccel, de hangjából hiányzik a dallam, és a csilingelés. Inkább ösztönös reflex ez a kérdés, mint szándékos próbálkozás. * Bárcsak én kaptam volna ezt az ajándékot.
* Jelenti ki végül közel érve, és ha a lány engedi, akkor ujja hegyével végig simít az egyik napsugáron. *
- Szerintem nincs ezekkel semmi baj. Szerintem szépek. * Néz végül a lány szemébe, és mindketten tudják, hogy mit jelentenek ezek a szavak. Nem is magyarázza őket, felesleges. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Tagadóan megcsóválja a fejét a hazugságra. Tudja nagyon jól, hogy az ő hibája, hogyha nem követi a tolvajt, hogyha nem támadja le a templomban, ha türelmes, és kivárja amíg a Pegazusba érnek, akkor most nem így állnának itt, mint két összetört roncs. Persze arról nem tud, hogy Ysanee milyen állapotban van, de magáról tudja, hogy már sosem lesz az a flegma, nemtörődöm, életvidám fickó, aki egykor volt. Épp ezért bármennyire is szeretne, nem tud hinni a vigasztaló szavaknak, nem tudja nem magát okolni azért, ami történt.
Hagyja, hogy a tolvaj odalépjen hozzá, nem takarja el magát, nem lép el, csak áll ott, széttárt karokkal, pedig szeretné megölelni a nőt. Újabb elsuttogott hazugságok, szeretne hinni nekik, de képtelen rá. Az önsajnálat mellett egy másik érzés kerülgeti, kezd fellobbanni benne a harag, amiért anélkül, hogy tudná milyen érzés, nyugtatni próbálja őt Ysa. Persze ha tudná, hogy milyen áldásban lett része a másiknak, akkor könnyebben fogadná, talán el is hinné ezeket a kis füllentéseket. Elfordítani a fejét, hogy jelezze, nem akarja tovább hallgatni, de közben maradni is akar, kérni, hogy ne fejezze be. Egyszerre bántják, és esnek jól neki a szavak, ami csak még inkább bosszantja. Ezúttal nem viszonozza a csókot, minden erejével a könnyeit tartja vissza, nem fog sírni, mint egy gyerek, úgy érzi, csak ennyi maradt meg méltóságából. Nem fogja fel, hogy mennyire buta, mennyire esztelen azt hinni, hogy egy ilyen helyzetben a gyengeség jelei lennének a könnyek. Ebből a katatón állapotból ragadja ki hirtelen a kijelentés, miszerint nem ő az egyetlen, aki szenved Eeyr szeretetétől. Szótlanul mozdul, és engedelmesen segít zsibbadó, nehezen mozgó, ügyetlen ujjakkal kibontani a fűzőt. Nem ez az első alkalom, hogy ilyet tesz, de most mégis ügyetlenkedik, nehezn tud fogni, csípni az ujjaival. Amikor végül a padlóra hullik a ruha, akkor visszatér az élet a szemébe, pont ez az, ami reménységgel tölti el. Végre nem érzi azt, hogy teljesen egyedül van, hogy soha nem értheti meg őt senki. *
- Dehát ez... * szól halkan, közelebb lépve. Látja, hogy Ysanee kerüli a pillantását, de csak egy pillanatra, figyelmét teljes egészében leköti a test látványa. *
- Szóval nem ilyenek voltak? * Próbálkozik egy halovány viccel, de hangjából hiányzik a dallam, és a csilingelés. Inkább ösztönös reflex ez a kérdés, mint szándékos próbálkozás. * Bárcsak én kaptam volna ezt az ajándékot.
* Jelenti ki végül közel érve, és ha a lány engedi, akkor ujja hegyével végig simít az egyik napsugáron. *
- Szerintem nincs ezekkel semmi baj. Szerintem szépek. * Néz végül a lány szemébe, és mindketten tudják, hogy mit jelentenek ezek a szavak. Nem is magyarázza őket, felesleges. *
16027. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 00:56:16
Üzenet elküldve: 2021-01-23 00:56:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
- Nem szoktuk finom úriembernek tekinteni azt, akit leskelődésen kapnak. * Húzza ki magát tettetett sértettséggel az elf, de szája szeglete arról árulkodik, hogy tudja, csínytevésen kapták, mint egy komisz kölyköt. Ettől függetlenül, ha Aly nem tágít, akkor többet nem próbálja meg kicselezni, és ígéretet tesz, hogy nem fog leskelődni. Bár ez esetben a nő vélhetően alig számít arra, hogy adhat a férfi szavára, Drameiloten bizony olyan elf, aki betartja amit ígér. *
- Valóban? * Lepődik meg az elf, mert ritka, hogy a rövidtávú memóriája cserben hagyná. A tanulással sem szoktak gondjai lenni, általában egyszer elolvas valamit, azt hosszú ideig, ha nem is szóról szóra, de elég pontosan vissza tudja idézni. Lázasan kutat az emlékei között, de nem emlékszik a beszélgetésre. *
- Az elnézését kell kérnem. * Sóhajt végül megadóan, elismerve, hogy nem jut eszébe jutni. * Azt hiszem, hogy a túlzott hideg, bár nem akarok kifogások mögé bújni, de komolyabb hatással volt rám, mint azt képzeltem. Valószínűleg a stressz okozhatja, hogy nem emlékszem. * Csóválja a fejét, és feltűnik neki, hogy a nő nem nagyon akar beszélni magáról, vagy a múltjáról. Mindenféle alantas cél nélkül tapsol kettőt, és hamarosan egy lenge ruhába öltözött, meglehetősen csinos felszolgálólány nyitja rájuk az ajtót. *
- Kettő pohár Almabort szeretnék kérni. Írja a számlámhoz, kérem. * Mosolyog a nőre, és tudja, hogy a 24 aranyat fel fogják írni, és később majd törlesztenie kell. *
- Milyen fajta? * Teszi fel a kérdést Drameiloten, hiszen ő semmit nem tud a másikról. * Kérem, ha elmondaná, hogy mihez ért, talán tudnék segíteni. Elég sokakat ismerek a városban, és ők is ismernek elég sokakat. Biztosra veszem, hogy ha kívánja, akkor könnyen szerzünk, ha nem is tökéletes, de kezdésnek megfelelő munkát. * Ajánlkozik a férfi őszinte jószándékkal. *
- Nem szoktuk finom úriembernek tekinteni azt, akit leskelődésen kapnak. * Húzza ki magát tettetett sértettséggel az elf, de szája szeglete arról árulkodik, hogy tudja, csínytevésen kapták, mint egy komisz kölyköt. Ettől függetlenül, ha Aly nem tágít, akkor többet nem próbálja meg kicselezni, és ígéretet tesz, hogy nem fog leskelődni. Bár ez esetben a nő vélhetően alig számít arra, hogy adhat a férfi szavára, Drameiloten bizony olyan elf, aki betartja amit ígér. *
- Valóban? * Lepődik meg az elf, mert ritka, hogy a rövidtávú memóriája cserben hagyná. A tanulással sem szoktak gondjai lenni, általában egyszer elolvas valamit, azt hosszú ideig, ha nem is szóról szóra, de elég pontosan vissza tudja idézni. Lázasan kutat az emlékei között, de nem emlékszik a beszélgetésre. *
- Az elnézését kell kérnem. * Sóhajt végül megadóan, elismerve, hogy nem jut eszébe jutni. * Azt hiszem, hogy a túlzott hideg, bár nem akarok kifogások mögé bújni, de komolyabb hatással volt rám, mint azt képzeltem. Valószínűleg a stressz okozhatja, hogy nem emlékszem. * Csóválja a fejét, és feltűnik neki, hogy a nő nem nagyon akar beszélni magáról, vagy a múltjáról. Mindenféle alantas cél nélkül tapsol kettőt, és hamarosan egy lenge ruhába öltözött, meglehetősen csinos felszolgálólány nyitja rájuk az ajtót. *
- Kettő pohár Almabort szeretnék kérni. Írja a számlámhoz, kérem. * Mosolyog a nőre, és tudja, hogy a 24 aranyat fel fogják írni, és később majd törlesztenie kell. *
- Milyen fajta? * Teszi fel a kérdést Drameiloten, hiszen ő semmit nem tud a másikról. * Kérem, ha elmondaná, hogy mihez ért, talán tudnék segíteni. Elég sokakat ismerek a városban, és ők is ismernek elég sokakat. Biztosra veszem, hogy ha kívánja, akkor könnyen szerzünk, ha nem is tökéletes, de kezdésnek megfelelő munkát. * Ajánlkozik a férfi őszinte jószándékkal. *
16026. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-23 00:39:28
Üzenet elküldve: 2021-01-23 00:39:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Íme itt is van. Az eddig csak haloványan felettük lebegő keserűség egy pillanat alatt csap le rájuk kíméletlenül. Ysa rettenetesen érzi magát, mintha újra abban a sötét kis utcában lennének a templomi történések után. Nem tudja mit mondjon, nem tudja hogyan vigasztaljon, egyszerűen semmi olyan nem jut eszébe, amiről azt gondolja, jelen helyzetben segítene.*
-Nem a te hibád.
*Szól halkan, nincs erő a torkában most, de azt mégsem akarja, hogy csak magát tegye felelőssé a férfi a történtek miatt.
Kérdésére olyan feleletet kap, amire valamelyest számított. Némán hallgatja, ahogy a mélységi megosztja vele, milyen szenvedéssel teltek a napjai, úgy érzi a saját kínjai eltörpülnek ezek mellett, pedig neki sem teltek önfeledt kacagással a külön töltött hatok. Mivel szavak egyelőre nem jönnek a szájára, végül feláll, s a férfihoz lép, arcát a kezeibe véve csendesen csitítja. Homlokát a másikéhoz érinti, gyengéden végigsimítva a bőrön kulcsolja kezeit össze a nyaka mögött.*
-Nem lesz semmi baj.
*Suttogja majd finoman a szürke tincsekbe túr*
-Megoldjuk, ígérem.
*Kék tekintetét a férfi szemeibe fúrja, mindaddig mellette marad, amíg nem nyugszik le valamelyest. Sohasem kellett még vigasztalnia senkit, ez bizony meglátszik, most sem jeleskedik benne különösebben.*
-Ígérem.
*Súgja ismét, immáron az ajkakra, lágy csókot lehelve rájuk. Hogy ígéretei valóra válnak-e, még maga sem tudja, de ez az, amit most Cale hallani akar, s ez az, amit maga is.*
-Velem...
*Kezdene bele, de egy pillanatra megakad. Mély levegőt véve erőltet higgadtságot magára. Ha a bárd feltárta titkát, akkor bizony a tolvaj is kénytelen -egyébként sem tudná túl sokáig rejtegetni.*
-Én is kaptam.
*Nem bírja ki mondani sem Eeyr nevét, sem az áldást, többet nem is szól, csak fordul, s halkan kéri a férfit, hogy segítsen neki a fűzővel. Ysán kívül még senki sem szemlélhette meg a jegyeket, melyek elcsúfítják testét, éppen ezért retteg, mit fog szólni Cale, még mindezek után is. Ha sikerül lehámozni róla a ruhát, újra szembefordul a mélységivel, de helyette az ablakot kezdi fürkészni. Nem tudna most a másik szemébe nézni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Íme itt is van. Az eddig csak haloványan felettük lebegő keserűség egy pillanat alatt csap le rájuk kíméletlenül. Ysa rettenetesen érzi magát, mintha újra abban a sötét kis utcában lennének a templomi történések után. Nem tudja mit mondjon, nem tudja hogyan vigasztaljon, egyszerűen semmi olyan nem jut eszébe, amiről azt gondolja, jelen helyzetben segítene.*
-Nem a te hibád.
*Szól halkan, nincs erő a torkában most, de azt mégsem akarja, hogy csak magát tegye felelőssé a férfi a történtek miatt.
Kérdésére olyan feleletet kap, amire valamelyest számított. Némán hallgatja, ahogy a mélységi megosztja vele, milyen szenvedéssel teltek a napjai, úgy érzi a saját kínjai eltörpülnek ezek mellett, pedig neki sem teltek önfeledt kacagással a külön töltött hatok. Mivel szavak egyelőre nem jönnek a szájára, végül feláll, s a férfihoz lép, arcát a kezeibe véve csendesen csitítja. Homlokát a másikéhoz érinti, gyengéden végigsimítva a bőrön kulcsolja kezeit össze a nyaka mögött.*
-Nem lesz semmi baj.
*Suttogja majd finoman a szürke tincsekbe túr*
-Megoldjuk, ígérem.
*Kék tekintetét a férfi szemeibe fúrja, mindaddig mellette marad, amíg nem nyugszik le valamelyest. Sohasem kellett még vigasztalnia senkit, ez bizony meglátszik, most sem jeleskedik benne különösebben.*
-Ígérem.
*Súgja ismét, immáron az ajkakra, lágy csókot lehelve rájuk. Hogy ígéretei valóra válnak-e, még maga sem tudja, de ez az, amit most Cale hallani akar, s ez az, amit maga is.*
-Velem...
*Kezdene bele, de egy pillanatra megakad. Mély levegőt véve erőltet higgadtságot magára. Ha a bárd feltárta titkát, akkor bizony a tolvaj is kénytelen -egyébként sem tudná túl sokáig rejtegetni.*
-Én is kaptam.
*Nem bírja ki mondani sem Eeyr nevét, sem az áldást, többet nem is szól, csak fordul, s halkan kéri a férfit, hogy segítsen neki a fűzővel. Ysán kívül még senki sem szemlélhette meg a jegyeket, melyek elcsúfítják testét, éppen ezért retteg, mit fog szólni Cale, még mindezek után is. Ha sikerül lehámozni róla a ruhát, újra szembefordul a mélységivel, de helyette az ablakot kezdi fürkészni. Nem tudna most a másik szemébe nézni.*
16025. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-22 23:49:17
Üzenet elküldve: 2021-01-22 23:49:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Sajtik egymás közt//
* A férfi örül neki, hogy magyarázata elégnek bizonyul. Persze nem blöffölt, tényleg sokat írt, és körmölt, Wymnter bármelyik levelet bontaná ki, igaz szavakat találna benne, bár legtöbbjük üres, és semmit mondó. Általában arról ír bennük, hogy milyen gondolatok cikáznak a fejében, mi történik a birtokon, és hogy mennyire hiányzik neki a nő. Ezeket most mind hagyja, hogy Wymnter eltegye, ha el szeretné. *
- Ha gondolod, tartsd meg őket. El tudod olvasni bármikor. * Mosolyog bátorítóan, és a lány vállára teszi a kezét. Nem tudja, hogy mennyire rossz az, hogy most így egymásba futottak. Lényének egy része azt szeretné, hogy haza vigye, hogy legyenek együtt, és ne is engedje vissza a jegyesét. De azzal semmivé lenne mindaz, amit az előbb felvázolt. *
- Ne szomorkodj, Wymnter. Az a lényeg, hogy most egymásba futottunk. Talán pont Eeyr, vagy Teysus akarta, hogy így legyen. Használjuk ki ezt az estét, ami nekünk jutott, és élvezzük egymás társaságát. * Kéri inkább a lányt, miközben megérkezik a felszolgáló. A férfi int neki, hogy menjen nyugodtan egy kört, és térjen majd vissza, mert most fontosabb dolguk van, mint holmi étel rendelése. *
- Mit szólsz hozzá, Wymni? Ha szeretnéd, akkor magadra is hagyhatlak. Nem akarom rád erőszakolni a társaságom. * Teszi hozzá halkan suttogva, abban reménykedve, hogy erre nem kerül majd sor. *
//Sajtik egymás közt//
* A férfi örül neki, hogy magyarázata elégnek bizonyul. Persze nem blöffölt, tényleg sokat írt, és körmölt, Wymnter bármelyik levelet bontaná ki, igaz szavakat találna benne, bár legtöbbjük üres, és semmit mondó. Általában arról ír bennük, hogy milyen gondolatok cikáznak a fejében, mi történik a birtokon, és hogy mennyire hiányzik neki a nő. Ezeket most mind hagyja, hogy Wymnter eltegye, ha el szeretné. *
- Ha gondolod, tartsd meg őket. El tudod olvasni bármikor. * Mosolyog bátorítóan, és a lány vállára teszi a kezét. Nem tudja, hogy mennyire rossz az, hogy most így egymásba futottak. Lényének egy része azt szeretné, hogy haza vigye, hogy legyenek együtt, és ne is engedje vissza a jegyesét. De azzal semmivé lenne mindaz, amit az előbb felvázolt. *
- Ne szomorkodj, Wymnter. Az a lényeg, hogy most egymásba futottunk. Talán pont Eeyr, vagy Teysus akarta, hogy így legyen. Használjuk ki ezt az estét, ami nekünk jutott, és élvezzük egymás társaságát. * Kéri inkább a lányt, miközben megérkezik a felszolgáló. A férfi int neki, hogy menjen nyugodtan egy kört, és térjen majd vissza, mert most fontosabb dolguk van, mint holmi étel rendelése. *
- Mit szólsz hozzá, Wymni? Ha szeretnéd, akkor magadra is hagyhatlak. Nem akarom rád erőszakolni a társaságom. * Teszi hozzá halkan suttogva, abban reménykedve, hogy erre nem kerül majd sor. *
16024. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-22 23:48:29
Üzenet elküldve: 2021-01-22 23:48:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
-Egy finom úriember, aki nem tesz olyan ígéretet, amit nem tud betartani?
*Pillant fel a férfira, mert bizony Aly nem az a fajta, aki ilyen könnyedén elsiklik a részletek fölött. Persze feltehetően Dram csak véletlenül hagyta figyelmen kívül a lány egyetlen feltételét, mindenesetre nem árt emlékeztetni. Eddigi tapasztalatai alapján a férfiaknak igencsak gyér az emlékezőtehetsége, legalább is a legtöbbnek.
Ahogy beérnek a hosszúéltű megkéri arra, hogy forduljon el ő is, amit valószínűleg úgy is megtett volna, ha nem szól neki külön. Hátat fordítva mered a falra, míg nem hall lágy csobbanást, aztán válla felett lopva hátrapillant, hogy megbizonyosodjon arról, biztosan elmerült már a másik a habok alatt.
Kényelmesen helyezkedik fürdőtársával szemben, tisztes távolságba, nehogy véletlenül akár csak lábaik összeérjenek ezzel rendkívül kellemetlen helyzetbe hozva őket. A félvérnek fogalma sincs, hány napja már annak, hogy utoljára fürdött, még valamikor a Kikötőbe érkezése előtt. Az elmúlt hat azonban úgy összefolyt emlékezetében, abban sem biztos, mennyi idő telt el pontosan, mióta útnak indult. Karjait finoman dörzsölni kezdi a szappanos vízzel, s halkan, jólesően sóhajt fel, ahogy a meleg átjárja az egész testét.
Szemei lehunyja, arcára viszont mosoly kúszik a szavakat hallva. Bizony nem tévedett ő a másik nem memóriájával kapcsolatban.*
-De hiszen már kérdezte kedves.
*Szól egy pillanatra a másikra kukkantva pillái mögül*
-Magamról viszont valóban nem meséltem, de túl sok érdekességgel nem tudok szolgálni. Egyszerű leány, egyszerű élet, egyszerű célok...
*Halkul hangja, ahogy karjait emelve nyújtózik, persze gondosan ügyel rá, hogy nehogy valami előbukkanjon a vízből, aminek nem kellene.*
-Vagyis hát, célok nincsenek. Látni akartam a várost, hát idejöttem, de még nem tudom mihez kezdek magammal.
*Vállait megrántja majd hátrahajtva fejét lógatja szőke haját a vízbe, amint pedig kiegyenesedik, kisimítja a nedves tincseket az arcából.*
-Fogalmam sincs milyen munkára lenne jó egy magamfajta.
-Egy finom úriember, aki nem tesz olyan ígéretet, amit nem tud betartani?
*Pillant fel a férfira, mert bizony Aly nem az a fajta, aki ilyen könnyedén elsiklik a részletek fölött. Persze feltehetően Dram csak véletlenül hagyta figyelmen kívül a lány egyetlen feltételét, mindenesetre nem árt emlékeztetni. Eddigi tapasztalatai alapján a férfiaknak igencsak gyér az emlékezőtehetsége, legalább is a legtöbbnek.
Ahogy beérnek a hosszúéltű megkéri arra, hogy forduljon el ő is, amit valószínűleg úgy is megtett volna, ha nem szól neki külön. Hátat fordítva mered a falra, míg nem hall lágy csobbanást, aztán válla felett lopva hátrapillant, hogy megbizonyosodjon arról, biztosan elmerült már a másik a habok alatt.
Kényelmesen helyezkedik fürdőtársával szemben, tisztes távolságba, nehogy véletlenül akár csak lábaik összeérjenek ezzel rendkívül kellemetlen helyzetbe hozva őket. A félvérnek fogalma sincs, hány napja már annak, hogy utoljára fürdött, még valamikor a Kikötőbe érkezése előtt. Az elmúlt hat azonban úgy összefolyt emlékezetében, abban sem biztos, mennyi idő telt el pontosan, mióta útnak indult. Karjait finoman dörzsölni kezdi a szappanos vízzel, s halkan, jólesően sóhajt fel, ahogy a meleg átjárja az egész testét.
Szemei lehunyja, arcára viszont mosoly kúszik a szavakat hallva. Bizony nem tévedett ő a másik nem memóriájával kapcsolatban.*
-De hiszen már kérdezte kedves.
*Szól egy pillanatra a másikra kukkantva pillái mögül*
-Magamról viszont valóban nem meséltem, de túl sok érdekességgel nem tudok szolgálni. Egyszerű leány, egyszerű élet, egyszerű célok...
*Halkul hangja, ahogy karjait emelve nyújtózik, persze gondosan ügyel rá, hogy nehogy valami előbukkanjon a vízből, aminek nem kellene.*
-Vagyis hát, célok nincsenek. Látni akartam a várost, hát idejöttem, de még nem tudom mihez kezdek magammal.
*Vállait megrántja majd hátrahajtva fejét lógatja szőke haját a vízbe, amint pedig kiegyenesedik, kisimítja a nedves tincseket az arcából.*
-Fogalmam sincs milyen munkára lenne jó egy magamfajta.
16023. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:58:05
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:58:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy újabb nap a paradicsomban//
*Deren belép a híres csehóba. Mint megannyi történet az övé is kezdődhet akár itt. Habár eddig sem volt hamvába halva, talán most lesz valami, valami új, valami amitől kiszakadhat Sárváros szürke utcáiról, valami amitől végre tisztes mennyiségű pénzhez jut, valami, amivel elérheti azt, hogy ne csak egy porszem legyen, hanem legalább egy plecsni Arthenior térképén.*
~Hosszú az út még addig. Na, lássuk melyik lehet jó munkára.~
*Körbetekint a fogadó népén.*
~Hümm, egy ork, oh, és egy pár finom hölgyemény.~
*Elmosolyodik a "kínálat" láttán.*
~Azt a kis barnát meghívnám egy italra. Kár, hogy nőt hozott magával, a másik nem kell.~
*Lövi be máris a prioritásait, aztán munka reményébe a férfiakat kezdi lesni.*
~Melyikük lehet a helyi intéző?~
*A csaposhoz fordul végül, hiszen inni ugye csak kell. Zsebébe nyúl, megszámlálja aranyait.*
-Jöjjön a Vadak Vére, ha jól látom 7 arany lesz!
*Egy kis híg bor, az kell így a nap közepére. Ezzel a kezében kezdi el keresni az alkalmas ülőhelyeket. Egyelőre csak a pultnál kóstol bele az italba, és közben továbbra is csak szemléli az egybegyűlteket.*
*Deren belép a híres csehóba. Mint megannyi történet az övé is kezdődhet akár itt. Habár eddig sem volt hamvába halva, talán most lesz valami, valami új, valami amitől kiszakadhat Sárváros szürke utcáiról, valami amitől végre tisztes mennyiségű pénzhez jut, valami, amivel elérheti azt, hogy ne csak egy porszem legyen, hanem legalább egy plecsni Arthenior térképén.*
~Hosszú az út még addig. Na, lássuk melyik lehet jó munkára.~
*Körbetekint a fogadó népén.*
~Hümm, egy ork, oh, és egy pár finom hölgyemény.~
*Elmosolyodik a "kínálat" láttán.*
~Azt a kis barnát meghívnám egy italra. Kár, hogy nőt hozott magával, a másik nem kell.~
*Lövi be máris a prioritásait, aztán munka reményébe a férfiakat kezdi lesni.*
~Melyikük lehet a helyi intéző?~
*A csaposhoz fordul végül, hiszen inni ugye csak kell. Zsebébe nyúl, megszámlálja aranyait.*
-Jöjjön a Vadak Vére, ha jól látom 7 arany lesz!
*Egy kis híg bor, az kell így a nap közepére. Ezzel a kezében kezdi el keresni az alkalmas ülőhelyeket. Egyelőre csak a pultnál kóstol bele az italba, és közben továbbra is csak szemléli az egybegyűlteket.*
16022. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:54:04
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:54:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy feltárja a másik előtt a nagy titkát, arra számít, hogy majd mint egy nagy teher, ami lezúdul a mellkasáról, hirtelen minden jobb lesz. Már elképzelte, hogy előjönni ezzel a ténnyel olyan lesz, mintha hirtelen felemelkedne a víz alól, újra kap majd levegőt, nevetnek egy sort, és minden jobb lesz.
Ehhez képest csak még rosszabbul érzi magát, ahogy ott áll, egy olyan buzogánnyal, amit még Eeyr se szívesen forgatna. Mélyet sóhajt, a lány reakciója se segít a helyzeten. *
- Én is sajnálom. * Válaszolja kiszáradt, szúró és fájó torokkal. * Hülye ötlet volt, de az én ötletem volt. Alighanem ezért büntet engem Eeyr mindenféle átokkal. * Persze nem mondaná ezt, ha tudná, hogy Ysanee is kapott az istennő szeretetéből, de ezt részeg homály fedi, nem emlékszik, hogy mi történt legutóbbi közös hódításuk estélyén, és úgy tűnik, hogy a tolvaj is így van ezzel. A másik opció, hogy nem jutottak el addig, amíg a férfi gondolja, de arra még határozottan emlékszik, hogy feljöttek az emeletre a nővel. És tapasztalatai alapján ott már úgy szokott történni minden, ahogy ő azt elképzeli. *
- Nem vagyok jól. * Nevet fel, kavarognak benne az érzések, azt se tudja, hogy mit gondoljon erről az egész helyzetről. Utálja, de sajnálja is magát, szereti, de hibáztatja is Ysát, akarja, de nem is a lányt, vágyja, de féli is a magányt. *
- Szörnyű érzés így kelni, egy torzszülöttként, minden éjszaka addig iszok, amíg képes vagyok rá, és remélem, hogy elég lesz ahhoz, hogy másnap már ne keljek fel. Minden hódításnál félek, csak a sötétben, gyertya nélkül vagyok képes bármire, és nem hagyom, hogy hozzá érjenek. Elég részegek kell legyenek ahhoz, hogy ne tudják, tényleg éreznek-e valamit. Már utcalánnyal is próbálkoztam, megfizettem, hogy úgy tegyen, mintha nem lenne semmi furcsa, de nem voltam rá képes. Láttam rajta, hogy színészkedik, hogy megjátszott minden tett, hogy a pénzért sóhajtozik, szavaival hívogat ugyan, de belül sír, és megvet. Hogy összerezdül minden alkalommal, amikor hozzá érek, és átkozza az isteneket, amiért pont őt választottam. * Szomorúan felkacag, mert még az is jobb, mint sírni. * Tudod milyen érzés, amikor még egy megfizetett szajhának se kellesz? Életemben nem fizettem még szexért, és az első alkalommal, amikor megteszem, érzem, hogy hozzám se akarnak érni. Ott hagytam, hogy tartsa meg a pénzemet, és elmentem egy sikátorba hányni. Így vagyok. Ysa.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogy feltárja a másik előtt a nagy titkát, arra számít, hogy majd mint egy nagy teher, ami lezúdul a mellkasáról, hirtelen minden jobb lesz. Már elképzelte, hogy előjönni ezzel a ténnyel olyan lesz, mintha hirtelen felemelkedne a víz alól, újra kap majd levegőt, nevetnek egy sort, és minden jobb lesz.
Ehhez képest csak még rosszabbul érzi magát, ahogy ott áll, egy olyan buzogánnyal, amit még Eeyr se szívesen forgatna. Mélyet sóhajt, a lány reakciója se segít a helyzeten. *
- Én is sajnálom. * Válaszolja kiszáradt, szúró és fájó torokkal. * Hülye ötlet volt, de az én ötletem volt. Alighanem ezért büntet engem Eeyr mindenféle átokkal. * Persze nem mondaná ezt, ha tudná, hogy Ysanee is kapott az istennő szeretetéből, de ezt részeg homály fedi, nem emlékszik, hogy mi történt legutóbbi közös hódításuk estélyén, és úgy tűnik, hogy a tolvaj is így van ezzel. A másik opció, hogy nem jutottak el addig, amíg a férfi gondolja, de arra még határozottan emlékszik, hogy feljöttek az emeletre a nővel. És tapasztalatai alapján ott már úgy szokott történni minden, ahogy ő azt elképzeli. *
- Nem vagyok jól. * Nevet fel, kavarognak benne az érzések, azt se tudja, hogy mit gondoljon erről az egész helyzetről. Utálja, de sajnálja is magát, szereti, de hibáztatja is Ysát, akarja, de nem is a lányt, vágyja, de féli is a magányt. *
- Szörnyű érzés így kelni, egy torzszülöttként, minden éjszaka addig iszok, amíg képes vagyok rá, és remélem, hogy elég lesz ahhoz, hogy másnap már ne keljek fel. Minden hódításnál félek, csak a sötétben, gyertya nélkül vagyok képes bármire, és nem hagyom, hogy hozzá érjenek. Elég részegek kell legyenek ahhoz, hogy ne tudják, tényleg éreznek-e valamit. Már utcalánnyal is próbálkoztam, megfizettem, hogy úgy tegyen, mintha nem lenne semmi furcsa, de nem voltam rá képes. Láttam rajta, hogy színészkedik, hogy megjátszott minden tett, hogy a pénzért sóhajtozik, szavaival hívogat ugyan, de belül sír, és megvet. Hogy összerezdül minden alkalommal, amikor hozzá érek, és átkozza az isteneket, amiért pont őt választottam. * Szomorúan felkacag, mert még az is jobb, mint sírni. * Tudod milyen érzés, amikor még egy megfizetett szajhának se kellesz? Életemben nem fizettem még szexért, és az első alkalommal, amikor megteszem, érzem, hogy hozzám se akarnak érni. Ott hagytam, hogy tartsa meg a pénzemet, és elmentem egy sikátorba hányni. Így vagyok. Ysa.
16021. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:05:17
Üzenet elküldve: 2021-01-22 22:05:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Találkozás egy régi szerelemmel, nem tudni mért, de mindig megható//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ysa hagyja, hogy az ujjak végigsimítsanak a lábán, de kénytelen elkuncogni magát, a hűvös érintés ugyanis csiklandozza a bőrét. Mosolyogva figyeli, ahogy előbukkan fehér bokája, s a meglepődést hallva rosszallóan megcsóválja a fejét. Tekintete azonban hamar szigorúvá válik, ahogy pimasz módon feljebb hajtják ruháját, meg is ajándékozza az illetlen kezeket egy nem túl erős csapással.*
-Ejnye! Milyen türelmetlen valaki!
*Szája sarkában azért bujkál egy halovány mosoly a hamis dorgálás közben, de azért gondosan visszasimítja szoknyáját a helyére.
Ahogy a képzelt mosónőjük kebelméretére vonatkozó ígéret elhangzik immár elvigyorodik. Nem tudja nem elképzelni, ahogy két nagy mell hullámzik a folyóparton valami piszkos anyag erős dörzsölése közben.*
-De ha átversz, nagyon megbánod!
*Figyelmezteti derűsen, bár hangjában mégis van valami aprócska fenyegető él.
Őszintén tartott tőle, hogy talán a férfi nem akar majd vele tartani. Elvégre miért is akarna? Nem mondta, hová vinné, nem mondott semmi konkrétumot. A furcsa, egyelőre kibogozhatatlan érzésektől függetlenül még mindig csak két idegen, akiknek egészen eddig egy igaz szavuk nem volt egymáshoz. Ysa már nyitná is a száját, hogy egy pillanat alatt semmisé tegye a kérést, elvégre még mindig könnyebb eljátszani, hogy nem gondolta komolyan, mint elviselni a visszautasítást, miután először őszinte volt a másikkal. Kételyeit azonban hamar eloszlatja a bárd, ő pedig -igaz, csak egy rövid időre de- megnyugszik. Sietve csókolja hát az ajkakat, s már türelmetlenül gombolja a férfi ingét, azonban váratlanul megemelik őt, és az ágyra ültetik, arcán pedig értetlenség tükröződik. Nem szól, csak feszülten figyel, mikor Cale valami titkot emleget, elképzelni sem tudja mi következik most, s ez valahol megrémíti. Eeyr neve hallatán valami az övéhez hasonlatos dologra számít, a nadrág levetése és erről árulkodik, ám rögvest világossá válik számára, hogy egészen másról van szó.
A furcsa formára meredve arca rezzenéstelen, egy szót sem szól. Hogy a döbbenettől, a szomorúságtól vagy egyszerűen csak nevetését akarja visszafojtani, nem tudni. Ő maga sem tudja mit érez most, elméje teljesen üres, ujjaival állát kezdi el dörzsölni.*
-Cale, én annyira sajnálom.
*Suttogja végül a szürke íriszekbe pillantva, tekintetében és hangjában őszinte a megbánás.*
-Jól vagy?
*Elsősorban azt szeretné tudni, vannak-e fájdalmai a férfinak, akár testileg akár lelkileg, a többi egyelőre mellékes.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.22 22:06:01
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ysa hagyja, hogy az ujjak végigsimítsanak a lábán, de kénytelen elkuncogni magát, a hűvös érintés ugyanis csiklandozza a bőrét. Mosolyogva figyeli, ahogy előbukkan fehér bokája, s a meglepődést hallva rosszallóan megcsóválja a fejét. Tekintete azonban hamar szigorúvá válik, ahogy pimasz módon feljebb hajtják ruháját, meg is ajándékozza az illetlen kezeket egy nem túl erős csapással.*
-Ejnye! Milyen türelmetlen valaki!
*Szája sarkában azért bujkál egy halovány mosoly a hamis dorgálás közben, de azért gondosan visszasimítja szoknyáját a helyére.
Ahogy a képzelt mosónőjük kebelméretére vonatkozó ígéret elhangzik immár elvigyorodik. Nem tudja nem elképzelni, ahogy két nagy mell hullámzik a folyóparton valami piszkos anyag erős dörzsölése közben.*
-De ha átversz, nagyon megbánod!
*Figyelmezteti derűsen, bár hangjában mégis van valami aprócska fenyegető él.
Őszintén tartott tőle, hogy talán a férfi nem akar majd vele tartani. Elvégre miért is akarna? Nem mondta, hová vinné, nem mondott semmi konkrétumot. A furcsa, egyelőre kibogozhatatlan érzésektől függetlenül még mindig csak két idegen, akiknek egészen eddig egy igaz szavuk nem volt egymáshoz. Ysa már nyitná is a száját, hogy egy pillanat alatt semmisé tegye a kérést, elvégre még mindig könnyebb eljátszani, hogy nem gondolta komolyan, mint elviselni a visszautasítást, miután először őszinte volt a másikkal. Kételyeit azonban hamar eloszlatja a bárd, ő pedig -igaz, csak egy rövid időre de- megnyugszik. Sietve csókolja hát az ajkakat, s már türelmetlenül gombolja a férfi ingét, azonban váratlanul megemelik őt, és az ágyra ültetik, arcán pedig értetlenség tükröződik. Nem szól, csak feszülten figyel, mikor Cale valami titkot emleget, elképzelni sem tudja mi következik most, s ez valahol megrémíti. Eeyr neve hallatán valami az övéhez hasonlatos dologra számít, a nadrág levetése és erről árulkodik, ám rögvest világossá válik számára, hogy egészen másról van szó.
A furcsa formára meredve arca rezzenéstelen, egy szót sem szól. Hogy a döbbenettől, a szomorúságtól vagy egyszerűen csak nevetését akarja visszafojtani, nem tudni. Ő maga sem tudja mit érez most, elméje teljesen üres, ujjaival állát kezdi el dörzsölni.*
-Cale, én annyira sajnálom.
*Suttogja végül a szürke íriszekbe pillantva, tekintetében és hangjában őszinte a megbánás.*
-Jól vagy?
*Elsősorban azt szeretné tudni, vannak-e fájdalmai a férfinak, akár testileg akár lelkileg, a többi egyelőre mellékes.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.22 22:06:01
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10421-10440 , 10441-10460 , 10461-10480 , 10481-10500 , 10501-10520 , 10521-10540 , 10541-10560 , 10561-10580 , 10581-10600 , 10601-10620 , 10621-10640 , 10641-10660 , 10661-10680 , 10681-10700 , 10701-10720 , 10721-10740 , 10741-10760 , 10761-10780 , 10781-10800 , 10801-10820 , 10821-10840 , 10841-10860 , 10861-10880 , 10881-10900 , 10901-10920 , 10921-10940 , 10941-10960 , 10961-10980 , 10981-11000 , 11001-11020 , 11021-11040 , 11041-11060 , 11061-11080 , 11081-11100 , 11101-11120 , 11121-11140 , 11141-11160 , 11161-11180 , 11181-11200 , 11201-11220 , 11221-11240 , 11241-11260 , 11261-11280 , 11281-11300 , 11301-11320 , 11321-11340 , 11341-11360 , 11361-11380 , 11381-11400 , 11401-11420 , 11421-11440 , 11441-11460 , 11461-11480 , 11481-11500 , 11501-11520 , 11521-11540 , 11541-11560 , 11561-11580 , 11581-11600 , 11601-11620 , 11621-11640 , 11641-11660 , 11661-11680 , 11681-11700 , 11701-11720 , 11721-11740 , 11741-11760 , 11761-11780 , 11781-11800 , 11801-11820 , 11821-11840 , 11841-11860 , 11861-11880 , 11881-11900 , 11901-11920 , 11921-11940 , 11941-11960 , 11961-11980 , 11981-12000 , 12001-12020 , 12021-12040 , 12041-12060 , 12061-12080 , 12081-12100 , 12101-12120 , 12121-12140 , 12141-12160 , 12161-12180 , 12181-12200 , 12201-12220 , 12221-12240 , 12241-12260 , 12261-12280 , 12281-12300 , 12301-12320 , 12321-12340 , 12341-12360 , 12361-12380 , 12381-12400 , 12401-12420 , 12421-12440 , 12441-12460 , 12461-12480 , 12481-12500 , 12501-12520 , 12521-12540 , 12541-12560 , 12561-12580 , 12581-12600 , 12601-12620 , 12621-12640 , 12641-12660 , 12661-12680 , 12681-12700 , 12701-12720 , 12721-12740 , 12741-12760 , 12761-12780 , 12781-12800 , 12801-12820 , 12821-12840 , 12841-12860 , 12861-12880 , 12881-12900 , 12901-12920 , 12921-12940 , 12941-12960 , 12961-12980 , 12981-13000 , 13001-13020 , 13021-13040 , 13041-13060 , 13061-13080 , 13081-13100 , 13101-13120 , 13121-13140 , 13141-13160 , 13161-13180 , 13181-13200 , 13201-13220 , 13221-13240 , 13241-13260 , 13261-13280 , 13281-13300 , 13301-13320 , 13321-13340 , 13341-13360 , 13361-13380 , 13381-13400 , 13401-13420 , 13421-13440 , 13441-13460 , 13461-13480 , 13481-13500 , 13501-13520 , 13521-13540 , 13541-13560 , 13561-13580 , 13581-13600 , 13601-13620 , 13621-13640 , 13641-13660 , 13661-13680 , 13681-13700 , 13701-13720 , 13721-13740 , 13741-13760 , 13761-13780 , 13781-13800 , 13801-13820 , 13821-13840 , 13841-13860 , 13861-13880 , 13881-13900 , 13901-13920 , 13921-13940 , 13941-13960 , 13961-13980 , 13981-14000 , 14001-14020 , 14021-14040 , 14041-14060 , 14061-14080 , 14081-14100 , 14101-14120 , 14121-14140 , 14141-14160 , 14161-14180 , 14181-14200 , 14201-14220 , 14221-14240 , 14241-14260 , 14261-14280 , 14281-14300 , 14301-14320 , 14321-14340 , 14341-14360 , 14361-14380 , 14381-14400 , 14401-14420 , 14421-14440 , 14441-14460 , 14461-14480 , 14481-14500 , 14501-14520 , 14521-14540 , 14541-14560 , 14561-14580 , 14581-14600 , 14601-14620 , 14621-14640 , 14641-14660 , 14661-14680 , 14681-14700 , 14701-14720 , 14721-14740 , 14741-14760 , 14761-14780 , 14781-14800 , 14801-14820 , 14821-14840 , 14841-14860 , 14861-14880 , 14881-14900 , 14901-14920 , 14921-14940 , 14941-14960 , 14961-14980 , 14981-15000 , 15001-15020 , 15021-15040 , 15041-15060 , 15061-15080 , 15081-15100 , 15101-15120 , 15121-15140 , 15141-15160 , 15161-15180 , 15181-15200 , 15201-15220 , 15221-15240 , 15241-15260 , 15261-15280 , 15281-15300 , 15301-15320 , 15321-15340 , 15341-15360 , 15361-15380 , 15381-15400 , 15401-15420 , 15421-15440 , 15441-15460 , 15461-15480 , 15481-15500 , 15501-15520 , 15521-15540 , 15541-15560 , 15561-15580 , 15581-15600 , 15601-15620 , 15621-15640 , 15641-15660 , 15661-15680 , 15681-15700 , 15701-15720 , 15721-15740 , 15741-15760 , 15761-15780 , 15781-15800 , 15801-15820 , 15821-15840 , 15841-15860 , 15861-15880 , 15881-15900 , 15901-15920 , 15921-15940 , 15941-15960 , 15961-15980 , 15981-16000 , 16001-16020 , 16021-16040 , 16041-16060 , 16061-16080 , 16081-16100 , 16101-16120 , 16121-16140 , 16141-16160 , 16161-16180 , 16181-16200 , 16201-16220 , 16221-16240 , 16241-16260 , 16261-16280 , 16281-16300 , 16301-16320 , 16321-16340 , 16341-16360 , 16361-16380 , 16381-16400 , 16401-16420 , 16421-16440 , 16441-16460 , 16461-16480 , 16481-16500 , 16501-16520 , 16521-16540 , 16541-16560 , 16561-16580 , 16581-16600 , 16601-16620 , 16621-16640 , 16641-16660 , 16661-16680 , 16681-16700 , 16701-16720 , 16721-16740 , 16741-16760 , 16761-16780 , 16781-16800 , 16801-16820 , 16821-16840 , 16841-16860 , 16861-16880 , 16881-16900 , 16901-16920 , 16921-16940 , 16941-16960 , 16961-16980 , 16981-17000 , 17001-17020 , 17021-17040 , 17041-17060 , 17061-17080 , 17081-17100 , 17101-17120 , 17121-17140 , 17141-17160 , 17161-17180 , 17181-17200 , 17201-17220 , 17221-17240 , 17241-17260 , 17261-17280 , 17281-17300 , 17301-17320 , 17321-17340 , 17341-17360 , 17361-17380 , 17381-17400 , 17401-17420 , 17421-17440 , 17441-17460 , 17461-17480 , 17481-17500 , 17501-17520 , 17521-17540 , 17541-17560 , 17561-17580 , 17581-17600 , 17601-17620 , 17621-17640 , 17641-17660 , 17661-17680 , 17681-17700 , 17701-17720 , 17721-17740 , 17741-17760 , 17761-17780 , 17781-17800 , 17801-17820 , 17821-17840 , 17841-17860 , 17861-17880 , 17881-17900 , 17901-17920 , 17921-17940 , 17941-17960 , 17961-17980 , 17981-18000 , 18001-18020 , 18021-18040 , 18041-18060 , 18061-18080 , 18081-18100 , 18101-18120 , 18121-18140 , 18141-18160 , 18161-18180 , 18181-18200 , 18201-18220 , 18221-18240 , 18241-18260 , 18261-18280 , 18281-18300 , 18301-18320 , 18321-18340 , 18341-18360 , 18361-18380 , 18381-18400 , 18401-18420 , 18421-18440 , 18441-18460 , 18461-18480 , 18481-18500 , 18501-18520 , 18521-18540 , 18541-18560 , 18561-18580 , 18581-18600 , 18601-18620 , 18621-18640 , 18641-18660 , 18661-18680 , 18681-18700 , 18701-18720 , 18721-18740 , 18741-18760 , 18761-18780 , 18781-18800 , 18801-18820 , 18821-18840 , 18841-18860 , 18859-18878