Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 26 (501. - 520. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
520. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 21:18:02
Üzenet elküldve: 2020-04-06 21:18:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A Pegazus egy szobájában //
*Rhule nem tudja, miről beszél, mert erre a kérdésre csakis egy valaki válaszolhat. Az pedig nem Rhule, és nem dönthet helyette. Rettentően dühíti, hogy megint ostoba fruskának nézi, hogy nem érthet meg bármit, ha elmondja neki. Sejti kicsit túl lőtt a célon a kupával való támadással, de hát ha az volt a keze ügyében. ~Miért is nem mentem le inkább.~ gondolja egész gyorsan magában, ahogy összerezzen Rhule hangjára. Az ajkába harap, ahogy látja a sör egy része már Rhule fejéről folyik le a szemébe, és még lejjebb. Már mondaná, hogy sajnálja, hogy a sör kiömlött, de ez hazugság lenne. Annyira nem sajnálja, hogy talán csak azt, hogy a sör jó pár cseppje kárba vész. Letenné a korsót, de Rhule felcsattan, nagyon dühösen. A korsót nem akarja elengedni, de Rhule nagyon elszánt, sőt erősebb is. Így inkább elengedi, mielőtt az ujjaival együtt elveszi tőle a kupát. A sör kiömlik, amit nagyon sajnál, de földre esésében árulónak a sör bizonyul, amin megcsúszik. Keményen csattan háta a padlón, bele sörbe, rajta pedig Rhule jelenik meg. Az egyik keze szabad, ha nem akkor harapással fogja kiszabadítani, és akkor bizony ököllel a fiú arcát veszi célba.*
- Nem vagyok hazug! *erre az egyre allergiás. Milyen kár, hogy ezt már az első alkalmakkor kitapasztalta a fiú. Aztán ha ilyen van, rögtön ezzel dobálózik. Közben igyekszik célt adni az ütéseinek, és legalább egyszer eltalálni útitársát. Persze a dühe amilyen gyorsan kialakul, úgy vonul el, mint a nyári zápor. Pár ütés, a korsóval fejbe találta ez már elégtétel valamelyest neki. *
- Kiöntötted a sörömet.* ez újabb ok, hogy még egyszer próbálkozzon egy ütéssel. Úgy se sok lehetősége van, ha Rhule elkapja a karjait, után általában lehetetlen küldetés a kiszabadulás számára.*
*Rhule nem tudja, miről beszél, mert erre a kérdésre csakis egy valaki válaszolhat. Az pedig nem Rhule, és nem dönthet helyette. Rettentően dühíti, hogy megint ostoba fruskának nézi, hogy nem érthet meg bármit, ha elmondja neki. Sejti kicsit túl lőtt a célon a kupával való támadással, de hát ha az volt a keze ügyében. ~Miért is nem mentem le inkább.~ gondolja egész gyorsan magában, ahogy összerezzen Rhule hangjára. Az ajkába harap, ahogy látja a sör egy része már Rhule fejéről folyik le a szemébe, és még lejjebb. Már mondaná, hogy sajnálja, hogy a sör kiömlött, de ez hazugság lenne. Annyira nem sajnálja, hogy talán csak azt, hogy a sör jó pár cseppje kárba vész. Letenné a korsót, de Rhule felcsattan, nagyon dühösen. A korsót nem akarja elengedni, de Rhule nagyon elszánt, sőt erősebb is. Így inkább elengedi, mielőtt az ujjaival együtt elveszi tőle a kupát. A sör kiömlik, amit nagyon sajnál, de földre esésében árulónak a sör bizonyul, amin megcsúszik. Keményen csattan háta a padlón, bele sörbe, rajta pedig Rhule jelenik meg. Az egyik keze szabad, ha nem akkor harapással fogja kiszabadítani, és akkor bizony ököllel a fiú arcát veszi célba.*
- Nem vagyok hazug! *erre az egyre allergiás. Milyen kár, hogy ezt már az első alkalmakkor kitapasztalta a fiú. Aztán ha ilyen van, rögtön ezzel dobálózik. Közben igyekszik célt adni az ütéseinek, és legalább egyszer eltalálni útitársát. Persze a dühe amilyen gyorsan kialakul, úgy vonul el, mint a nyári zápor. Pár ütés, a korsóval fejbe találta ez már elégtétel valamelyest neki. *
- Kiöntötted a sörömet.* ez újabb ok, hogy még egyszer próbálkozzon egy ütéssel. Úgy se sok lehetősége van, ha Rhule elkapja a karjait, után általában lehetetlen küldetés a kiszabadulás számára.*
519. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:54:58
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:54:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazus egy szobájába //
- Fogalmad sincs miről beszélsz.* fortyogja. Könnyen beszél Meira annak tükrében, hogy fogalma sincs milyen sötét folt szennyezi Rhule múltját. A fiúnak is évekbe telt, mire egyáltalán el tudta viselni saját magát.
~Hogyan is tudhatná, hiszen szinte még gyerek! ~ Irigyli a lányt és annak ártatlanságát, csak az bosszantja, hogy nem elég belátó ahhoz, hogy felismerje, hogy ezzel most mindent tönkre tesz. A fiú addig hergeli magát, míg már nem állhatja és neki szegezi mondandóját Meirának metsző tekintetével együtt. A feleletet nem teszi zsebre. Felkészült egy pofonra, vagy hogy a dühös apró öklök ismét lecsapnak a felsőtestére, de a korsóra nem. Így megkésve emeli fel kezét védekezés gyanánt, annyit ér csak el, hogy az ütést tompítja, ami a fejét éri. Az aranyszínű folyadék a fejére fröccsen, átáztatja sötét tincseit, maró érzés kíséretében belefoly a jobb szemébe és lecsorog végig a nyakán.*
- Na neeeem!* szívja fel magát hunyorogva. Még mindig nem hiszi el, hogy a lány ezt tette. Mégis mi a fenének erőltette a közös szobát?*
- Te őrült hazug szuka!* vetődik előre, mikor végre felocsúdik döbbenetéből. ~ Ezt még megkeserüli.~ Megkísérli kicsavarni a korsót Meira kezéből és földre vinni a lányt. Meira meglepően fürge és ügyes, de a test-test elleni küzdelmeikből Rhule szokott kikerülni győztesen - még ha nem is sérülésektől mentesen. Megpróbálja hát megragadni a lány csuklóját, felvállalva ezzel azt, hogy közelségükből fakadóan bekap még egy ütést. Aztán lesz, ami lesz az egész súlyát bevetve próbálja meg ledönteni Meirát a lábáról.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 20:58:34
- Fogalmad sincs miről beszélsz.* fortyogja. Könnyen beszél Meira annak tükrében, hogy fogalma sincs milyen sötét folt szennyezi Rhule múltját. A fiúnak is évekbe telt, mire egyáltalán el tudta viselni saját magát.
~Hogyan is tudhatná, hiszen szinte még gyerek! ~ Irigyli a lányt és annak ártatlanságát, csak az bosszantja, hogy nem elég belátó ahhoz, hogy felismerje, hogy ezzel most mindent tönkre tesz. A fiú addig hergeli magát, míg már nem állhatja és neki szegezi mondandóját Meirának metsző tekintetével együtt. A feleletet nem teszi zsebre. Felkészült egy pofonra, vagy hogy a dühös apró öklök ismét lecsapnak a felsőtestére, de a korsóra nem. Így megkésve emeli fel kezét védekezés gyanánt, annyit ér csak el, hogy az ütést tompítja, ami a fejét éri. Az aranyszínű folyadék a fejére fröccsen, átáztatja sötét tincseit, maró érzés kíséretében belefoly a jobb szemébe és lecsorog végig a nyakán.*
- Na neeeem!* szívja fel magát hunyorogva. Még mindig nem hiszi el, hogy a lány ezt tette. Mégis mi a fenének erőltette a közös szobát?*
- Te őrült hazug szuka!* vetődik előre, mikor végre felocsúdik döbbenetéből. ~ Ezt még megkeserüli.~ Megkísérli kicsavarni a korsót Meira kezéből és földre vinni a lányt. Meira meglepően fürge és ügyes, de a test-test elleni küzdelmeikből Rhule szokott kikerülni győztesen - még ha nem is sérülésektől mentesen. Megpróbálja hát megragadni a lány csuklóját, felvállalva ezzel azt, hogy közelségükből fakadóan bekap még egy ütést. Aztán lesz, ami lesz az egész súlyát bevetve próbálja meg ledönteni Meirát a lábáról.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 20:58:34
518. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:15:52
Üzenet elküldve: 2020-04-06 20:15:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A Pegazus egy szobájában //
*Egészen kezd olyan szagú lenni köztük a levegő, amit a vadonban a bunyójuk előtt lehetett érezni. Marhára nem akarja bántani Rhule-t, se szavakkal se tettekkel. Csakhogy a fiú megint olyan csökönyösen viselkedik. Mert ha elhatároz valamit abban a kemény fejében, akkor nagyjából kiverni is nehéz onnan. Kezdene lenyugodni, és a sör is segít, amiből nagyjából egy két három korty fogy el. Nem olyan nagy korty, mint mondjuk az orké, de azért talán a negyedéig leivott belőle. Rhule valami nagy butaságot próbál bizonygatni.*
- A szememben nem változol meg a múltad miatt. Nem érdekel mit tettél. *na, most már igazán dühösen villannak a szemei a fiú felé. A kupát egyelőre fogja, és figyeli, ahogy másik neki kezd a vetkőzésnek. ~Ha azt hiszed mész aludni, akkor vegyél ki magadnak külön szobát.~ Megint egy halovány kényszer, hogy itt hagyja, és lent nézi ki magának a következő söre mellett azt, akibe beleköthet. Na, igen talán nem egészen józan már, végül is két korsót megivott, és belekezd a harmadikba. Nagyot sóhajt, hogy lenyugtatja magát. Az eredménye tökéletesen nem vált be. Közben sétálni kezd, nem Rhulet követi, inkább csak a feszültéségét próbálja lejárni, hátha segít. Lehet, megnyugodna, erős talán, amit Rhule következő szavai, csak fokoznak. Figyeli a fiút, a szemébe is néz. Azonban az utolsó szó, ahogy elhangzik, az veri ki a biztosítékot. Iszik, még mert sajnálja, hogy ki fog ömleni a sör, de ezt nem hagyhatja annyiban. Ivása után Rhule szemébe néz, látja ezúttal mindketten dühösek. ~Nagyon jó.~*
- Én nem hazudok! *kiáltja, és a kupa már lendül is a Rhule feje felé. Nos hogy a sör kiömlik az biztos, viszont hogy eltalálja e vele a fiút fejét, az már egy másik kérdés. Viszont nem dobja, a korsót, hanem fegyverként csap Rhule feje felé.*
- Mond még egyszer, ha mered! *mondja ismét hangosabban. Még nem esik neki, de csak mondja ki akkor ebből megint verekedés lesz. Nem tudja, de igazán nem is érdekli, hogy zavarhatják a lentieket, vagy nem. Viszont ez talán megint az elalvás előtti esti kikapcsolódásuk, a szokásos verekedésük. Ezek után mindig olyan nyugodtan tudott elaludni.*
*Egészen kezd olyan szagú lenni köztük a levegő, amit a vadonban a bunyójuk előtt lehetett érezni. Marhára nem akarja bántani Rhule-t, se szavakkal se tettekkel. Csakhogy a fiú megint olyan csökönyösen viselkedik. Mert ha elhatároz valamit abban a kemény fejében, akkor nagyjából kiverni is nehéz onnan. Kezdene lenyugodni, és a sör is segít, amiből nagyjából egy két három korty fogy el. Nem olyan nagy korty, mint mondjuk az orké, de azért talán a negyedéig leivott belőle. Rhule valami nagy butaságot próbál bizonygatni.*
- A szememben nem változol meg a múltad miatt. Nem érdekel mit tettél. *na, most már igazán dühösen villannak a szemei a fiú felé. A kupát egyelőre fogja, és figyeli, ahogy másik neki kezd a vetkőzésnek. ~Ha azt hiszed mész aludni, akkor vegyél ki magadnak külön szobát.~ Megint egy halovány kényszer, hogy itt hagyja, és lent nézi ki magának a következő söre mellett azt, akibe beleköthet. Na, igen talán nem egészen józan már, végül is két korsót megivott, és belekezd a harmadikba. Nagyot sóhajt, hogy lenyugtatja magát. Az eredménye tökéletesen nem vált be. Közben sétálni kezd, nem Rhulet követi, inkább csak a feszültéségét próbálja lejárni, hátha segít. Lehet, megnyugodna, erős talán, amit Rhule következő szavai, csak fokoznak. Figyeli a fiút, a szemébe is néz. Azonban az utolsó szó, ahogy elhangzik, az veri ki a biztosítékot. Iszik, még mert sajnálja, hogy ki fog ömleni a sör, de ezt nem hagyhatja annyiban. Ivása után Rhule szemébe néz, látja ezúttal mindketten dühösek. ~Nagyon jó.~*
- Én nem hazudok! *kiáltja, és a kupa már lendül is a Rhule feje felé. Nos hogy a sör kiömlik az biztos, viszont hogy eltalálja e vele a fiút fejét, az már egy másik kérdés. Viszont nem dobja, a korsót, hanem fegyverként csap Rhule feje felé.*
- Mond még egyszer, ha mered! *mondja ismét hangosabban. Még nem esik neki, de csak mondja ki akkor ebből megint verekedés lesz. Nem tudja, de igazán nem is érdekli, hogy zavarhatják a lentieket, vagy nem. Viszont ez talán megint az elalvás előtti esti kikapcsolódásuk, a szokásos verekedésük. Ezek után mindig olyan nyugodtan tudott elaludni.*
517. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 19:28:20
Üzenet elküldve: 2020-04-06 19:28:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazus egy szobájába //
* Rhule az a fajta ember, aki képes úgy odébbállni, hogy ne gyötörje honvágy. Hátrahagyni embereket úgy, hogy a hiányuk se létezzen rövid idő elteltével. Egyszerűen kitöröl mindent, ami számára terhes vagy bonyolult. A múltjával is így van, szereti abba a hiszembe ringatni magát, hogy meg sem történt. Jól is ment ez egészen addig a napig, míg a sógornője üzenete utol nem érte. ~ Haha! Sógornő!~ Hiszen azt sem tudta, hogy időközben neki már olyanja is van. A Bedowir név semmi jót nem hozott az életébe, így hát addig ment, míg ez a szó mások számára már nem jelentett semmit. Meira is így ismerte meg, tisztalappal.*
- Nem, attól nem félek. Tudom, hogy a múltat semmi nem változtathatja meg. Hidd el!* mondja epésen. Érezni, hogy szavainak súlya van és hogy ez nagy teher a számára. Időközben ő is megszabadul a csomagjától és még viseletes csizmáját is lerúgja a lábáról.*
- Sokkal inkább tartok attól, hogy milyen hatással lesz a mostra és arra, hogy miként gondolsz rám.* mondja, s úgy tűnik ő is egyre dühösebb. Nem igazán a lányra, inkább a helyzetre, de talán még inkább saját magára. Egy ideig nem is szól semmit, tesznek-vesznek egymás mellett. Meira a korsóval ügyeskedik, Rhule a holmiját teszi rendbe. Érezhetően egyre feszültebb, fortyog magában.*
- Valójában.* neveti el magát kínjában, miközben az ingét fűzi ki.* Valld be, hogy már most megváltozott benned valami velem kapcsolatban, ha nem is mondom el, akkor is ott fog motoszkálni a fejedben, hogy mi lehet az és mindannyiszor, ahányszor rám nézel eszedbe jut.* keresi Meirával a szemkontaktust, íriszei egészen feketének látszanak a haragtól.* Valld be, hogy így van, ha mást mondasz tudom, hogy hazudsz.
~ Vagy nekem, vagy magadnak.~
* Rhule az a fajta ember, aki képes úgy odébbállni, hogy ne gyötörje honvágy. Hátrahagyni embereket úgy, hogy a hiányuk se létezzen rövid idő elteltével. Egyszerűen kitöröl mindent, ami számára terhes vagy bonyolult. A múltjával is így van, szereti abba a hiszembe ringatni magát, hogy meg sem történt. Jól is ment ez egészen addig a napig, míg a sógornője üzenete utol nem érte. ~ Haha! Sógornő!~ Hiszen azt sem tudta, hogy időközben neki már olyanja is van. A Bedowir név semmi jót nem hozott az életébe, így hát addig ment, míg ez a szó mások számára már nem jelentett semmit. Meira is így ismerte meg, tisztalappal.*
- Nem, attól nem félek. Tudom, hogy a múltat semmi nem változtathatja meg. Hidd el!* mondja epésen. Érezni, hogy szavainak súlya van és hogy ez nagy teher a számára. Időközben ő is megszabadul a csomagjától és még viseletes csizmáját is lerúgja a lábáról.*
- Sokkal inkább tartok attól, hogy milyen hatással lesz a mostra és arra, hogy miként gondolsz rám.* mondja, s úgy tűnik ő is egyre dühösebb. Nem igazán a lányra, inkább a helyzetre, de talán még inkább saját magára. Egy ideig nem is szól semmit, tesznek-vesznek egymás mellett. Meira a korsóval ügyeskedik, Rhule a holmiját teszi rendbe. Érezhetően egyre feszültebb, fortyog magában.*
- Valójában.* neveti el magát kínjában, miközben az ingét fűzi ki.* Valld be, hogy már most megváltozott benned valami velem kapcsolatban, ha nem is mondom el, akkor is ott fog motoszkálni a fejedben, hogy mi lehet az és mindannyiszor, ahányszor rám nézel eszedbe jut.* keresi Meirával a szemkontaktust, íriszei egészen feketének látszanak a haragtól.* Valld be, hogy így van, ha mást mondasz tudom, hogy hazudsz.
~ Vagy nekem, vagy magadnak.~
516. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 19:02:48
Üzenet elküldve: 2020-04-06 19:02:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazus egy szobájába //
*Egyetért az alkoholra tett megjegyzésre, hogy bizony a korsó számától is függ, milyen minőségűnek tűnik az ital. De mivel még nem ivott sokat a sörből így bátran nyilatkozhat róla józanul. Szerinte nem rossz. Legalábbis odahaza ivott már rosszabbat. Nagyot sóhajt, és a végén előrukkol már fent a szobájukban a kérdésével, ami foglalkoztatja. Rhule meglepődik, felé lép, és haját összeborzolva kitérő választ ad. Mikor hátat fordít neki, annyira elfutja a méreg, hogy majd hozzá vágja a kupát sörrel együtt. Ehelyett csak az ujjai szorítják a korsó fülét. Szándékában áll a sóhajával kifújni magából a dühét, csak hogy inkább még jobban felborzolja magát. Meredten nézi útitársa hátát, és nagyon gondolkozik, hogyan is szólaljon meg, ha meg szólal egyáltalán. Talán most kéne visszamenni az ívóba és lenn jól bemosni az első szembe jövőnek. Persze miért is mást bántana, aki feldühítette az itt áll a szobában. Megígérte, hogy nem ugratja. ~Ez vajon vonatkozik, a nem cseszem le itt és most-ra is?~ kérdése jogos. Már pedig valamit jó lenne tenni, ez a düh ellen, mert szétpattan mindjárt.
~Hogy is tanította apa? Csendesítsd el a gondolataid, és valami nyugodt békés szép dologra gondolj.~ Ezeket a harc előtt mondta, hogy soha ne ugorjon be dühösen egy összecsapásba se. Abba nagyon valószínű belehalna. ~De mi a nyugodt szép dolog nekem?~ zakatol az elméje. Persze nagy ingerültségében a közeli asztalhoz lép, és leteszi a korsóját, majd megválik kabátjától, és a fegyverövétől. A korsó mellé teszi. Nem jut eszébe semmi, ami lenyugtatná, de ez a pár lépés és mozdulat valahogy megtette a hatását.*
- Azt gondolod, hogy bármi, amit a múltban tettél változtatna bármin is amin átmentünk együtt? *a kérdésével a fáradsága elpárolog, és úgy érzi az alvásnak is lőttek egy időre. Még mindig legszívesebben megpofozná a fiút, és a hangja is furán csendül. Az igazság az, hogy megkedvelte Rhule-t, és aggasztja, hogy milyen bajba keveredhet. Újabbat sóhajt, és próbál tényleg megnyugodni, és nem veszekedni most. Persze tudja, dolgozhatna az aggódásának a kimutatásán és nem egy feldühödött csitrinek látná Rhule, akkor lehet, elmondaná. Mindenesetre a sörét kiissza, így le tudta a két korsót és még ott van a harmadiknak a fele. Na, most hirtelen úgy határozz, hogy kell az is. Ezért oda indul, hogy felkapja az éjjeli szekrényről és elkezdi inni. Legalább nem szavakat mond, amitől lehet beszélgetésből veszekedés lesz inkább.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 19:16:02
*Egyetért az alkoholra tett megjegyzésre, hogy bizony a korsó számától is függ, milyen minőségűnek tűnik az ital. De mivel még nem ivott sokat a sörből így bátran nyilatkozhat róla józanul. Szerinte nem rossz. Legalábbis odahaza ivott már rosszabbat. Nagyot sóhajt, és a végén előrukkol már fent a szobájukban a kérdésével, ami foglalkoztatja. Rhule meglepődik, felé lép, és haját összeborzolva kitérő választ ad. Mikor hátat fordít neki, annyira elfutja a méreg, hogy majd hozzá vágja a kupát sörrel együtt. Ehelyett csak az ujjai szorítják a korsó fülét. Szándékában áll a sóhajával kifújni magából a dühét, csak hogy inkább még jobban felborzolja magát. Meredten nézi útitársa hátát, és nagyon gondolkozik, hogyan is szólaljon meg, ha meg szólal egyáltalán. Talán most kéne visszamenni az ívóba és lenn jól bemosni az első szembe jövőnek. Persze miért is mást bántana, aki feldühítette az itt áll a szobában. Megígérte, hogy nem ugratja. ~Ez vajon vonatkozik, a nem cseszem le itt és most-ra is?~ kérdése jogos. Már pedig valamit jó lenne tenni, ez a düh ellen, mert szétpattan mindjárt.
~Hogy is tanította apa? Csendesítsd el a gondolataid, és valami nyugodt békés szép dologra gondolj.~ Ezeket a harc előtt mondta, hogy soha ne ugorjon be dühösen egy összecsapásba se. Abba nagyon valószínű belehalna. ~De mi a nyugodt szép dolog nekem?~ zakatol az elméje. Persze nagy ingerültségében a közeli asztalhoz lép, és leteszi a korsóját, majd megválik kabátjától, és a fegyverövétől. A korsó mellé teszi. Nem jut eszébe semmi, ami lenyugtatná, de ez a pár lépés és mozdulat valahogy megtette a hatását.*
- Azt gondolod, hogy bármi, amit a múltban tettél változtatna bármin is amin átmentünk együtt? *a kérdésével a fáradsága elpárolog, és úgy érzi az alvásnak is lőttek egy időre. Még mindig legszívesebben megpofozná a fiút, és a hangja is furán csendül. Az igazság az, hogy megkedvelte Rhule-t, és aggasztja, hogy milyen bajba keveredhet. Újabbat sóhajt, és próbál tényleg megnyugodni, és nem veszekedni most. Persze tudja, dolgozhatna az aggódásának a kimutatásán és nem egy feldühödött csitrinek látná Rhule, akkor lehet, elmondaná. Mindenesetre a sörét kiissza, így le tudta a két korsót és még ott van a harmadiknak a fele. Na, most hirtelen úgy határozz, hogy kell az is. Ezért oda indul, hogy felkapja az éjjeli szekrényről és elkezdi inni. Legalább nem szavakat mond, amitől lehet beszélgetésből veszekedés lesz inkább.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 19:16:02
515. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:22:58
Üzenet elküldve: 2020-04-06 18:22:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazus egy szobájába //
* Nem érzi magát egy pillanatig se kellemetlenül, mikor Meira kijelenti, hogy magányra vágyik. Valahogy meg sem fordul a fejében, hogy ez most rá is vonatkozhat. Az út során is előfordult, hogy egyiküknél-másikuknál betelt a pohár és térre volt szüksége, de gond nélkül megoldották. Ha más nem, az mindenképp Rhule javára írható, hogy tudja mikor kell hallgatni.*
- Oh, hát vigyázz, mert a végén még túl nagyra tartom magam.* vigyorog a lányra és örül, hogy jókedvűen sikerül elhagyniuk az asztalt a korábbi zökkenők ellenére.
Mielőtt még elindulnának a szobák felé végignéz a vendégek színes felhozatalán. Ahogy apadnak hátul a hordók, úgy duzzad idebent a jókedv. Kíváncsi mennyire lesz ez zavaró az éjszaka folyamán a pihenésüket illetően. Bár a maga részéről ő van olyan fáradt, hogy bedőlve az ágyba meg se moccanjon reggelig.*
- Az tagadhatatlan, bár ha alkoholról van szó csak a poharak számától függ és az ember mindent jónak érez.* somolyog miközben átlépi újdonsült szobájuk küszöbét. Takaros kis zug, nem túl nagy és egészen egyszerű, de kellően tisztának tűnik és százszor kényelmesebbnek annál, mint amibe az utóbbi időben részük volt.*
- Mit szólsz hozzá, nem kell félni, hogy reggel egy hangyabolyon ébredünk.* fordul meg széles vigyorral a képén, ami gyorsan le is fagy mikor meglátja Meira komoly ábrázatát.*
~ Most meg mi baja?~
* Komolyan töri a fiatal férfi a fejét, hogy számba vegye az közelmúlt cselekedeteit, de nem jut döntésre.~ Ha megint a csatornás üggyel jön, komolyan mondom, hogy beállítom a sarokba és az nem fog neki tetszeni.~ Meira ezúttal valami Rhule számára váratlannal rukkol elő.*
- Hát.* vesz nagy levegőt felkészül, hogy előadja a szokásos szöveget, amit ilyen esetekre kidolgozott magának. Viszont a lány olyan furcsán nézi. Nagyon nem tetszik neki az egész. A kezében lévő korsót leteszi az éjjeliszekrényre és a lány elé lép.* Igazán nem kell, hogy emiatt fájjon a csinos kis fejed.* borzolja össze Meira haját, arcán üres mosollyal.* Tudod.*kezd bele mielőtt a lány nekiesne.* Nem tetszene a válasz és félek más színben látnál utána. Most egész jól megvagyunk. Nem akarnám elrontani.* lép el a lánytól és az ablak felé fordulva reméli, hogy Meira beéri ennyivel*
* Nem érzi magát egy pillanatig se kellemetlenül, mikor Meira kijelenti, hogy magányra vágyik. Valahogy meg sem fordul a fejében, hogy ez most rá is vonatkozhat. Az út során is előfordult, hogy egyiküknél-másikuknál betelt a pohár és térre volt szüksége, de gond nélkül megoldották. Ha más nem, az mindenképp Rhule javára írható, hogy tudja mikor kell hallgatni.*
- Oh, hát vigyázz, mert a végén még túl nagyra tartom magam.* vigyorog a lányra és örül, hogy jókedvűen sikerül elhagyniuk az asztalt a korábbi zökkenők ellenére.
Mielőtt még elindulnának a szobák felé végignéz a vendégek színes felhozatalán. Ahogy apadnak hátul a hordók, úgy duzzad idebent a jókedv. Kíváncsi mennyire lesz ez zavaró az éjszaka folyamán a pihenésüket illetően. Bár a maga részéről ő van olyan fáradt, hogy bedőlve az ágyba meg se moccanjon reggelig.*
- Az tagadhatatlan, bár ha alkoholról van szó csak a poharak számától függ és az ember mindent jónak érez.* somolyog miközben átlépi újdonsült szobájuk küszöbét. Takaros kis zug, nem túl nagy és egészen egyszerű, de kellően tisztának tűnik és százszor kényelmesebbnek annál, mint amibe az utóbbi időben részük volt.*
- Mit szólsz hozzá, nem kell félni, hogy reggel egy hangyabolyon ébredünk.* fordul meg széles vigyorral a képén, ami gyorsan le is fagy mikor meglátja Meira komoly ábrázatát.*
~ Most meg mi baja?~
* Komolyan töri a fiatal férfi a fejét, hogy számba vegye az közelmúlt cselekedeteit, de nem jut döntésre.~ Ha megint a csatornás üggyel jön, komolyan mondom, hogy beállítom a sarokba és az nem fog neki tetszeni.~ Meira ezúttal valami Rhule számára váratlannal rukkol elő.*
- Hát.* vesz nagy levegőt felkészül, hogy előadja a szokásos szöveget, amit ilyen esetekre kidolgozott magának. Viszont a lány olyan furcsán nézi. Nagyon nem tetszik neki az egész. A kezében lévő korsót leteszi az éjjeliszekrényre és a lány elé lép.* Igazán nem kell, hogy emiatt fájjon a csinos kis fejed.* borzolja össze Meira haját, arcán üres mosollyal.* Tudod.*kezd bele mielőtt a lány nekiesne.* Nem tetszene a válasz és félek más színben látnál utána. Most egész jól megvagyunk. Nem akarnám elrontani.* lép el a lánytól és az ablak felé fordulva reméli, hogy Meira beéri ennyivel*
514. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 17:50:07
Üzenet elküldve: 2020-04-06 17:50:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazus egy szobájába //
*Az ork helyett most már ketten isszák le magukat. A két frissen érkezett. Nem forszírozza tovább azt a témát mi szerint Ordonok miért lépett le a kutyával. Inkább a fürdés ötlete nagyon csábító. A teendői sorrendje: fürdés és alvás. Bár ha csak reggel fürdik, és most aludni tud azzal is kiegyezik. Nagyot sóhajt, ahogy lassan elfogy az étel, és kezd kiürülni a korsója. Persze van ott még bőven innivaló. Elnyom egy feltörni készülő böffentést, hiszen nem sikerült annyira leinnia magát, hogy ez mindeggyé váljon számára.*
- Talán reggel, most nem vágyom mások társaságára. *mondja, majd bájosabbik mosolyát veszi elő, és ahogy Rhule-ra néz. *
- Kivétel a tiéd, persze.*teszi hozzá szándékos szünetet hagyva neki. A nagyon vicces szavakra már csak vállat von, ő igazán sokat megtesz azért, hogy vicces legyen, de ha elfáradt, akkor már nehezebb így tennie. Elfogyott mindkettőjük vacsorája, így a korsóikat magukhoz véve elindulnak felfelé. Míg Rhule a korsók árát rendezi addig, a szobát is elintézi. Igaz csak egy éjszakára. A többit meglátják holnap. *
- Illetve kérünk még egy Szobát is egy éjszakára. Az aranyakat kiszámolva a 16 aranytallért pedig a pulton hagyja.
*Ezután már indulhatnak is felfelé. A kulcsot a kezében forgatja, másikban meg a korsóját fogja. Ahogy elérik a szobát, mielőtt nyitná, az ajtót iszik egyet, majd végül csak kinyitja a közös szobájuk ajtaját. Nem vallaná be, de igazán hiányozna neki Rhule ha különszobában aludnának mégis. Szóval örül, hogy így kimondatlanul is megbeszélték mindezt.*
- Azért ez a sör egész finom. *jegyzi meg. Beljebb lép az ajtót becsukja, persze miután a fiú is belépett. Nem tudja jó ötlete most így rákérdeznie arra ami Arthenior óta piszkálja az elméjét.*
- Szeretnék valamit kérdezni, és most egyáltalán nem viccelek. Nem ugratlak, és nem is foglak. *Hátával az ajtót támasztja, és ha most Rhule ránéz, semmi viccelődést nem láthat rajta, csak színtiszta komolyságot. Egész út alatt egyszer nem volt ilyen, igazán nagyon ritkán szokott ennyire érett lenni. Hogy ezzel most meglepi-e a fiút, vagy nem az nem izgatja most. De tudni akarja, miféle gondokat hagyott hátra. Még a vaknak is feltűnne a fiú változása, ahogy a várost elérték.*
- Miért jöttél el Artheniorból? *úgy gondolja elég szünetet hagyott a két kérdés között. Még abban is elhatározta magát, hogy ha kell és tud, segít a fiúnak. Csak reméli, erre nem valami képtelen poénnal üti el a kérdésre a választ.*
*Az ork helyett most már ketten isszák le magukat. A két frissen érkezett. Nem forszírozza tovább azt a témát mi szerint Ordonok miért lépett le a kutyával. Inkább a fürdés ötlete nagyon csábító. A teendői sorrendje: fürdés és alvás. Bár ha csak reggel fürdik, és most aludni tud azzal is kiegyezik. Nagyot sóhajt, ahogy lassan elfogy az étel, és kezd kiürülni a korsója. Persze van ott még bőven innivaló. Elnyom egy feltörni készülő böffentést, hiszen nem sikerült annyira leinnia magát, hogy ez mindeggyé váljon számára.*
- Talán reggel, most nem vágyom mások társaságára. *mondja, majd bájosabbik mosolyát veszi elő, és ahogy Rhule-ra néz. *
- Kivétel a tiéd, persze.*teszi hozzá szándékos szünetet hagyva neki. A nagyon vicces szavakra már csak vállat von, ő igazán sokat megtesz azért, hogy vicces legyen, de ha elfáradt, akkor már nehezebb így tennie. Elfogyott mindkettőjük vacsorája, így a korsóikat magukhoz véve elindulnak felfelé. Míg Rhule a korsók árát rendezi addig, a szobát is elintézi. Igaz csak egy éjszakára. A többit meglátják holnap. *
- Illetve kérünk még egy Szobát is egy éjszakára. Az aranyakat kiszámolva a 16 aranytallért pedig a pulton hagyja.
*Ezután már indulhatnak is felfelé. A kulcsot a kezében forgatja, másikban meg a korsóját fogja. Ahogy elérik a szobát, mielőtt nyitná, az ajtót iszik egyet, majd végül csak kinyitja a közös szobájuk ajtaját. Nem vallaná be, de igazán hiányozna neki Rhule ha különszobában aludnának mégis. Szóval örül, hogy így kimondatlanul is megbeszélték mindezt.*- Azért ez a sör egész finom. *jegyzi meg. Beljebb lép az ajtót becsukja, persze miután a fiú is belépett. Nem tudja jó ötlete most így rákérdeznie arra ami Arthenior óta piszkálja az elméjét.*
- Szeretnék valamit kérdezni, és most egyáltalán nem viccelek. Nem ugratlak, és nem is foglak. *Hátával az ajtót támasztja, és ha most Rhule ránéz, semmi viccelődést nem láthat rajta, csak színtiszta komolyságot. Egész út alatt egyszer nem volt ilyen, igazán nagyon ritkán szokott ennyire érett lenni. Hogy ezzel most meglepi-e a fiút, vagy nem az nem izgatja most. De tudni akarja, miféle gondokat hagyott hátra. Még a vaknak is feltűnne a fiú változása, ahogy a várost elérték.*
- Miért jöttél el Artheniorból? *úgy gondolja elég szünetet hagyott a két kérdés között. Még abban is elhatározta magát, hogy ha kell és tud, segít a fiúnak. Csak reméli, erre nem valami képtelen poénnal üti el a kérdésre a választ.*
513. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 15:36:29
Üzenet elküldve: 2020-04-06 15:36:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
* Rhule a maga részéről nem forszírozza tovább a témát. Ráhagyja Meirára meglátásait. Nyilvánvaló, hogy nem egyformán vélekednek a dolog súlyosságáról és ez nem most fog megváltozni. A fiú pedig nem szeretné ezzel tovább mérgezni a hangulatot. Hiszen éppen az volt a terve, hogy ma kivételesen jól fogja magát érezni. Igaz, ezt akkor még úgy képzelte, hogy az orkkal leisszák magukat a sárgaföldig.*
~Sebaj.~
- Aha.* mormogja még, azt nem mondhatja, hogy: Igen, igazad van. Nem annyira jó hazudozó, hogy azt Meira gyomra bevegye így igyekszik annyiban hagyni az egész beszélgetést az ő rosszul kalibrált modorát illetően.*
* Meira következő kérdésre erősen kell küzdenie, hogy a szájában tartsa a sört. Érti ugyan, hogy a lány miért jutott arra a következtetésre amire, de roppant mulatságosnak találja.*
- Úgy értettem, hogy rám is rám férne egy alapos fürdő, nem arra céloztam, hogy általad.* büszke magára, hogy sikerült nem megfulladnia az Ullamarféle nedűtől.* Viszont, ha már így felajánlod!* vigyorog pimaszul. Tényleg nem ez volt a szándéka, de láthatóan nem tartja elvetemült ötletnek. Viszont, ha már így szóba került a fürdőzés.*
- A Pegazushoz tartozik egy fürdőház is, szerintem tetszene neked. * jut eszébe.* Látogasd meg, ha egy kis feltöltődésre vágysz.* javasolja, hiszen Meira úgy is néz ki, mint akire ráférne ilyesfajta pihenés.*
- Nagyon vicces vagy.* forgatja a szemét, miközben a csirke utolját rágcsálja.* Úgy hát több marad nekünk.* őszintén szólva már ő sem vágyik más társaságra. Talán mert az étel és a sör úgy elülték a gyomrát őt is kezdi utolérni a fáradság. * Örülök, hogy ízlett. Szerintem nincs akadálya. Részemről mehetünk, ha szeretnéd.* ő végzett a vacsorával, de mielőtt még elindulnának kifizeti a második kör Ullamar sörárát képező 39 aranyat. *
- Csak utánad!* terelgeti maga előtt Meirát, ha nem akar tovább maradni.*
* Rhule a maga részéről nem forszírozza tovább a témát. Ráhagyja Meirára meglátásait. Nyilvánvaló, hogy nem egyformán vélekednek a dolog súlyosságáról és ez nem most fog megváltozni. A fiú pedig nem szeretné ezzel tovább mérgezni a hangulatot. Hiszen éppen az volt a terve, hogy ma kivételesen jól fogja magát érezni. Igaz, ezt akkor még úgy képzelte, hogy az orkkal leisszák magukat a sárgaföldig.*
~Sebaj.~
- Aha.* mormogja még, azt nem mondhatja, hogy: Igen, igazad van. Nem annyira jó hazudozó, hogy azt Meira gyomra bevegye így igyekszik annyiban hagyni az egész beszélgetést az ő rosszul kalibrált modorát illetően.*
* Meira következő kérdésre erősen kell küzdenie, hogy a szájában tartsa a sört. Érti ugyan, hogy a lány miért jutott arra a következtetésre amire, de roppant mulatságosnak találja.*
- Úgy értettem, hogy rám is rám férne egy alapos fürdő, nem arra céloztam, hogy általad.* büszke magára, hogy sikerült nem megfulladnia az Ullamarféle nedűtől.* Viszont, ha már így felajánlod!* vigyorog pimaszul. Tényleg nem ez volt a szándéka, de láthatóan nem tartja elvetemült ötletnek. Viszont, ha már így szóba került a fürdőzés.*
- A Pegazushoz tartozik egy fürdőház is, szerintem tetszene neked. * jut eszébe.* Látogasd meg, ha egy kis feltöltődésre vágysz.* javasolja, hiszen Meira úgy is néz ki, mint akire ráférne ilyesfajta pihenés.*
- Nagyon vicces vagy.* forgatja a szemét, miközben a csirke utolját rágcsálja.* Úgy hát több marad nekünk.* őszintén szólva már ő sem vágyik más társaságra. Talán mert az étel és a sör úgy elülték a gyomrát őt is kezdi utolérni a fáradság. * Örülök, hogy ízlett. Szerintem nincs akadálya. Részemről mehetünk, ha szeretnéd.* ő végzett a vacsorával, de mielőtt még elindulnának kifizeti a második kör Ullamar sörárát képező 39 aranyat.
*- Csak utánad!* terelgeti maga előtt Meirát, ha nem akar tovább maradni.*
512. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 15:08:36
Üzenet elküldve: 2020-04-06 15:08:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megszállva a Pegazusban //
*Szimplán elfáradt. El is nyom egy ásítást. Remélhetőleg nem feltűnően. Az pedig, hogy a fiú csalódott, valami elégtétel is lehetne. Ki hitte volna, hogy a csend is lehet idegölő. Magában jót derül ezen. Bár most nem direkt csinálja, tényleg fáradt hosszú volt az út, és kényelmetlen az erdőben aludni ágyba akar belezuhanni. ~Micsoda meglepő fordulat, hogy hogy nem kötözködik.~*
- Ne is az az én dolgom. *mondja aztán csak szurkálódva. Hiába ha egyszer ilyen, nehéz elengedni az ilyen viselkedést. A magyarázatra azonban szemöldökét felvonja, és érdeklődve hallgatja azt.*
- Szerintem akkor is kicsit erős, de tényleg mindegy már úgy is. *mondja. Arra hogy majd bocsánatot kér, vállat von. Ez már nem az ő dolga, mert, hogy Rhule felnőtt és idősebb is nála, csak jobban tudja, mit akar. Akkor aztán piszkálódik egyet Rhule és értetlenkedve néz rá. Mert, hogy megosztja vele, hogy a város teszi ezt vele. Kettesben lesznek erre biztos rá fog kérdezni.*
- A bosszantás, és a dühítés nem ugyanaz. *okítja ki Rhule-t. Nagy levegőt vesz, és akkor egy szobát vesznek ki. Persze azt a fürdőt akarja előtte, sőt nem muszáj. Kíváncsian várja az ing mosására tett ajánlatát, aztán meggondolja magát a fiú, és hagyja, hogy kimossa az inget. Ezt szükségét érzi, mert miatta öntötte le magát. A megjegyzésre, hogy mire vagyis kire fér még rá a mosás résnyire összehúzott szemmel nézi a fiút.*
- Most ezek után elvárod tőlem, hogy téged is mossalak meg? *szólal fel, fejét elfordítja, mert ajka szegletében mosoly kényszere bujkál, és félő hogy elneveti magát.*
- Ha szeretnéd, de ne gondold, hogy kényeztetni foglak.*sőt biztos lehet benne a fiú, hogy egy vödör vízzel nyakon önti. Azt biztos nem köszöni, és megfürdetettnek tekinti majd az egészet. A sör ivásra rábólint, így ahogy végzett a saját sörével, úgy közelebb húzza a másodikat.*
- Azért nem hívunk meg senkit, hogy legyen még valakit lehetőséged elüldözni. *csipkelődik csak azért is. ~Úgy fest, nem tudom abbahagyni. Pedig fáradt vagyok.~ Aztán az ételre ránéz. Már a fele elfogyott.*
- Egész jó, ízletes kis vacsora.*kap be még egy falatot.*
- Viszont elfáradtam, szóval lehet olyant, hogy felvisszük a többi sört? *nem tudja, hogy zajlik az ilyesmi, de reméli ilyen lehetőségre van-e példa. Azt pedig nagyon várja, hogy a szobába érjenek és kifaggassa a fiút a múltjáról. ~Bár lehet inkább reggel kéne.~ gondolja erőtlenül.*
*Szimplán elfáradt. El is nyom egy ásítást. Remélhetőleg nem feltűnően. Az pedig, hogy a fiú csalódott, valami elégtétel is lehetne. Ki hitte volna, hogy a csend is lehet idegölő. Magában jót derül ezen. Bár most nem direkt csinálja, tényleg fáradt hosszú volt az út, és kényelmetlen az erdőben aludni ágyba akar belezuhanni. ~Micsoda meglepő fordulat, hogy hogy nem kötözködik.~*
- Ne is az az én dolgom. *mondja aztán csak szurkálódva. Hiába ha egyszer ilyen, nehéz elengedni az ilyen viselkedést. A magyarázatra azonban szemöldökét felvonja, és érdeklődve hallgatja azt.*
- Szerintem akkor is kicsit erős, de tényleg mindegy már úgy is. *mondja. Arra hogy majd bocsánatot kér, vállat von. Ez már nem az ő dolga, mert, hogy Rhule felnőtt és idősebb is nála, csak jobban tudja, mit akar. Akkor aztán piszkálódik egyet Rhule és értetlenkedve néz rá. Mert, hogy megosztja vele, hogy a város teszi ezt vele. Kettesben lesznek erre biztos rá fog kérdezni.*
- A bosszantás, és a dühítés nem ugyanaz. *okítja ki Rhule-t. Nagy levegőt vesz, és akkor egy szobát vesznek ki. Persze azt a fürdőt akarja előtte, sőt nem muszáj. Kíváncsian várja az ing mosására tett ajánlatát, aztán meggondolja magát a fiú, és hagyja, hogy kimossa az inget. Ezt szükségét érzi, mert miatta öntötte le magát. A megjegyzésre, hogy mire vagyis kire fér még rá a mosás résnyire összehúzott szemmel nézi a fiút.*
- Most ezek után elvárod tőlem, hogy téged is mossalak meg? *szólal fel, fejét elfordítja, mert ajka szegletében mosoly kényszere bujkál, és félő hogy elneveti magát.*
- Ha szeretnéd, de ne gondold, hogy kényeztetni foglak.*sőt biztos lehet benne a fiú, hogy egy vödör vízzel nyakon önti. Azt biztos nem köszöni, és megfürdetettnek tekinti majd az egészet. A sör ivásra rábólint, így ahogy végzett a saját sörével, úgy közelebb húzza a másodikat.*
- Azért nem hívunk meg senkit, hogy legyen még valakit lehetőséged elüldözni. *csipkelődik csak azért is. ~Úgy fest, nem tudom abbahagyni. Pedig fáradt vagyok.~ Aztán az ételre ránéz. Már a fele elfogyott.*
- Egész jó, ízletes kis vacsora.*kap be még egy falatot.*
- Viszont elfáradtam, szóval lehet olyant, hogy felvisszük a többi sört? *nem tudja, hogy zajlik az ilyesmi, de reméli ilyen lehetőségre van-e példa. Azt pedig nagyon várja, hogy a szobába érjenek és kifaggassa a fiút a múltjáról. ~Bár lehet inkább reggel kéne.~ gondolja erőtlenül.*
511. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 14:29:03
Üzenet elküldve: 2020-04-06 14:29:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vér a sebben//
//Rendhagyó zárás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Eleinte furcsállva nézi az étket, hiszen a bor ellenére, valamennyi ítélőképessége csak maradt, s azt súgja neki, hogy nem lenne valami jó ötlet elfogyasztani azt a csokoládét. De ennek ellenére, valami ott lent, ritmusra azt kántálja, hogy a nyeremény édesebb lesz, mint várná, s úgyis régen látogatott már el női testbe, igazán beleférhetne az embernek ennyi kockázat az életébe. Tudósunk mondhatni jelen szituációban, szakmáját nézve kudarcot vall, mert a józan eszet legyőzi a hús-vér test, elveszi az ételt.*
- Remélem nem méreg van benne. *Vágja oda, kissé komor ábrázattal, bár ezt ő is erősen kétli, ilyen nyilvános helyen, mint a Pegazus. Vagy bolond, vagy iszonyatosan tapasztalatlan kell, hogy legyen Ysanee, ha ezt alkalmazná, de ugye erre semmi esély nincsen, meg ahogyan a szájába veszi, s ízlelgeti az ételdarabkát, rájön, hogy bizony sokkal rosszabbat kapott, mint egy egyszeri - és utolsó - emléknek megmaradt, mérgezett falatot. Nem tudja bent tartani, maga mellé köpi reflexből, száját pedig anyagkendőjével törölgeti meg, fulladozva az okádék íztől.*
- Mégis mi a fasz volt ez? *Kérdezi, igaz, felcsattanva, de a legkevésbé sem veszélyesen mérgesen. Azonban a gond gondot szül, ugyanis a csokoládé nem a padlón, hanem egy lábon, vagyis inkább egy törpe csizmáján landolt, aki ezt igencsak rossz néven véve, két barátjával odalép az ember mellé, Fräd meglepődésére.*
- Hé, kurvafattya, te! Ez a te műved akar lenni? *Mutat ingerülten csizmájára. Az elkövető már tagadni akarná, mire jön a közbeszúrt válasz.*
- Felnyalod, most, vagy mi fogjuk kint felnyalatni veled a padlót. *Ysára néz, majd újra az aprónépekre, s újra a tolvajra. Alaposan meglepődik, majd zavartan mosolyogva, nyugodt hangon jelenti ki.*
- Nézze, én tényleg sajnálom, egyáltalán nem volt szándékos, de nem fogom... *Tovább nem is folytathatja. A törpék összenéznek, kettő gyomorszájba vágja, amitől felszisszenve lezúg a székről, aztán ugyanazok felkarolják, minden ellenkezése és ordítozása ellenére, s kivezetik az este világába. Hogy mi történik ezután Fräddel, csak pár pofont, egy verést, talpnyalatást, vagy férfire nézve kellemetlenebbet kap e, nem tudni, a törpék és az ő titka marad, feltehetően egy életre. A bent maradt sértett biccent egyet Ysanee felé, majd mély, mormogó hangján mondja.*
- Elnézést a zavarásért, kisasszony, további szép estét! *Majd igyekszik behozni lemaradását a többiektől. Így esik egy egyszerű borozgatás is egy kocsmában, ha az ember egy félbolond wegtoreni tudós.*
A hozzászólás írója (Frädricus Lisendrehl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 14:59:03
//Vér a sebben//
//Rendhagyó zárás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Eleinte furcsállva nézi az étket, hiszen a bor ellenére, valamennyi ítélőképessége csak maradt, s azt súgja neki, hogy nem lenne valami jó ötlet elfogyasztani azt a csokoládét. De ennek ellenére, valami ott lent, ritmusra azt kántálja, hogy a nyeremény édesebb lesz, mint várná, s úgyis régen látogatott már el női testbe, igazán beleférhetne az embernek ennyi kockázat az életébe. Tudósunk mondhatni jelen szituációban, szakmáját nézve kudarcot vall, mert a józan eszet legyőzi a hús-vér test, elveszi az ételt.*
- Remélem nem méreg van benne. *Vágja oda, kissé komor ábrázattal, bár ezt ő is erősen kétli, ilyen nyilvános helyen, mint a Pegazus. Vagy bolond, vagy iszonyatosan tapasztalatlan kell, hogy legyen Ysanee, ha ezt alkalmazná, de ugye erre semmi esély nincsen, meg ahogyan a szájába veszi, s ízlelgeti az ételdarabkát, rájön, hogy bizony sokkal rosszabbat kapott, mint egy egyszeri - és utolsó - emléknek megmaradt, mérgezett falatot. Nem tudja bent tartani, maga mellé köpi reflexből, száját pedig anyagkendőjével törölgeti meg, fulladozva az okádék íztől.*
- Mégis mi a fasz volt ez? *Kérdezi, igaz, felcsattanva, de a legkevésbé sem veszélyesen mérgesen. Azonban a gond gondot szül, ugyanis a csokoládé nem a padlón, hanem egy lábon, vagyis inkább egy törpe csizmáján landolt, aki ezt igencsak rossz néven véve, két barátjával odalép az ember mellé, Fräd meglepődésére.*
- Hé, kurvafattya, te! Ez a te műved akar lenni? *Mutat ingerülten csizmájára. Az elkövető már tagadni akarná, mire jön a közbeszúrt válasz.*
- Felnyalod, most, vagy mi fogjuk kint felnyalatni veled a padlót. *Ysára néz, majd újra az aprónépekre, s újra a tolvajra. Alaposan meglepődik, majd zavartan mosolyogva, nyugodt hangon jelenti ki.*
- Nézze, én tényleg sajnálom, egyáltalán nem volt szándékos, de nem fogom... *Tovább nem is folytathatja. A törpék összenéznek, kettő gyomorszájba vágja, amitől felszisszenve lezúg a székről, aztán ugyanazok felkarolják, minden ellenkezése és ordítozása ellenére, s kivezetik az este világába. Hogy mi történik ezután Fräddel, csak pár pofont, egy verést, talpnyalatást, vagy férfire nézve kellemetlenebbet kap e, nem tudni, a törpék és az ő titka marad, feltehetően egy életre. A bent maradt sértett biccent egyet Ysanee felé, majd mély, mormogó hangján mondja.*
- Elnézést a zavarásért, kisasszony, további szép estét! *Majd igyekszik behozni lemaradását a többiektől. Így esik egy egyszerű borozgatás is egy kocsmában, ha az ember egy félbolond wegtoreni tudós.*
A hozzászólás írója (Frädricus Lisendrehl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 14:59:03
510. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 14:26:54
Üzenet elküldve: 2020-04-06 14:26:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
* A bűntudatból Rhulenak is kijut, mikor látja, hogy Meira viselkedése megváltozik. Őszintén nem tudná megmondani, hogy pontosan mivel sikerült ezt előidéznie, de abban biztos, hogy nem állt szándékában. Mikor a lány kijelenti, hogy nem akar vele vitatkozni furcsán csalódottnak érzi magát. Valamilyen oknál fogva a lelke mélyén mindig élvezetet lelt kis szócsatáikban. Nem tudna rá értelmes, elfogadható indokot mondani, hogy miért, de feldobta másképp unalmasnak tetsző napjait. Különben is Meirának is sokkal jobban áll, amikor a szeme dühös szikrákat szór, legalábbis ennél a bús beletörődésnél biztosan.*
~Na tessék.~
- Nem kötözködésnek szántam.* sóhajt nagyot, hogy ezek szerint még mindig itt tartanak.* Ez csak amolyan férfiúi csipkelődés, ami egy közösen elfogyasztott sör mellett teljesen belefér. *magyarázza.* De tudod mit, ha még összefutok vele ígérem bocsánatot kérek!* hazudja a békesség kedvéért.*
*Meira áldását adja javaslatára a szobát illetően, így aztán pláne nem lenne rossz, ha elsimítanák a nézet eltéréseiket, de Rhule nem bírja megemberelni magát.*
- Hát nem úgy nézel ki.* veti oda, de aztán be kell ismernie, hogy most kevésbé tűnik dühösnek, inkább már-már szomorú a lány.* Ne haragudj, nincs rám jó hatással ez a város.* ismeri be, szavai őszintének tűnnek és közben a rendelés is megérkezik.*
- Ó, tényleg!* szinte elfeledkezett arról, hogy három főre rendelt.* Rendben, akkor így járunk el, hacsak nem akarsz valakit meghívni, hogy csatlakozzon hozzánk.* int villájával a Pegazusban összegyűltek felé.*
- Köszönöm, de...* ellenkezne, hiszen jó ideje már, hogy magáról gondoskodik, de végül úgy dönt ezúttal elfogadja a segítséget.* Köszönöm.* marad ennyiben.* Azt hiszem ráfér a mosás, meg rám is.* rejti el vigyorát a sörös korsóba.* Hogy ízlik a vacsora?
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 14:27:16
* A bűntudatból Rhulenak is kijut, mikor látja, hogy Meira viselkedése megváltozik. Őszintén nem tudná megmondani, hogy pontosan mivel sikerült ezt előidéznie, de abban biztos, hogy nem állt szándékában. Mikor a lány kijelenti, hogy nem akar vele vitatkozni furcsán csalódottnak érzi magát. Valamilyen oknál fogva a lelke mélyén mindig élvezetet lelt kis szócsatáikban. Nem tudna rá értelmes, elfogadható indokot mondani, hogy miért, de feldobta másképp unalmasnak tetsző napjait. Különben is Meirának is sokkal jobban áll, amikor a szeme dühös szikrákat szór, legalábbis ennél a bús beletörődésnél biztosan.*
~Na tessék.~
- Nem kötözködésnek szántam.* sóhajt nagyot, hogy ezek szerint még mindig itt tartanak.* Ez csak amolyan férfiúi csipkelődés, ami egy közösen elfogyasztott sör mellett teljesen belefér. *magyarázza.* De tudod mit, ha még összefutok vele ígérem bocsánatot kérek!* hazudja a békesség kedvéért.*
*Meira áldását adja javaslatára a szobát illetően, így aztán pláne nem lenne rossz, ha elsimítanák a nézet eltéréseiket, de Rhule nem bírja megemberelni magát.*
- Hát nem úgy nézel ki.* veti oda, de aztán be kell ismernie, hogy most kevésbé tűnik dühösnek, inkább már-már szomorú a lány.* Ne haragudj, nincs rám jó hatással ez a város.* ismeri be, szavai őszintének tűnnek és közben a rendelés is megérkezik.*
- Ó, tényleg!* szinte elfeledkezett arról, hogy három főre rendelt.* Rendben, akkor így járunk el, hacsak nem akarsz valakit meghívni, hogy csatlakozzon hozzánk.* int villájával a Pegazusban összegyűltek felé.*
- Köszönöm, de...* ellenkezne, hiszen jó ideje már, hogy magáról gondoskodik, de végül úgy dönt ezúttal elfogadja a segítséget.* Köszönöm.* marad ennyiben.* Azt hiszem ráfér a mosás, meg rám is.* rejti el vigyorát a sörös korsóba.* Hogy ízlik a vacsora?
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 14:27:16
509. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 13:36:04
Üzenet elküldve: 2020-04-06 13:36:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
*Ezúttal nem kotyog bele, abba amit az orknak mond a fiú. Nem kell feltétlen idegesítőnek lennie. Nem is érti miért az most. Jó a szülei felé megérti, de most miért is? ~Megvan, mintha lenne bátyám pedig nincsen is.~ Gondolja elégedetlenül. Igaz még egyszer nem kérte Rhule-t, hogy ne viselkedjen így vele, de hát ő azt gondolta ez teljesen egyenrangúak. ~Ezek szerint nem.~ Felsóhajt, és úgy határoz, hogy elviselhetőbb lesz. Lelkiismeret-furdalás kezdi picikét gyötörni, mikor Rhule leönti magát rúgása nyomán a sörrel. Azt erősen vitatná, hogy ott tudta volna hagyni akárhol is. De szóba nem kerül, így eléggé értelmetlen téma lenne.*
- A csatornák hőse, szerintem nem valami pozitív cím. De nem akarok veled vitatkozni, szóval akkor fáradt volt. ~Szegény ork.~ *Sajnálja egy kicsit, majd miután tisztázták mire irányult a kérdő pillantás úgy reagál erre.*
- Ja, hogy a véleményem? *érti meg mire gondol a fiú. ~Néha lehetnél egyértelmű.~ Kéri, és be nem mondja, de elfáradt. Az idegesítő viselkedés fárasztó tud lenni néha. *
- Legyen egy szoba. *a horkolós megjegyzést elengedi füle mellett, mert éppen Rhule is tud hangokat kiadni magából alvás közben.*
- Kevés vagy ahhoz, hogy felidegesíts. *jegyzi meg fölényesen. Az étel megérkezése pedig a lehető legjobb hír. Viszont szembesül, még három korsó sörrel.*
- Azokat hogy akarjuk meginni, egyet te, egyet én, a harmadikat meg elfelezzük? *Kérdezi, közben elkezdi szét vágni a hús, mert nagyon éhes. ~Be fogok rúgni ennyi sörtől. Úgy lehet, tényleg horkolni fogok.~ Jut eszébe. Nagy levegőt vesz, és mindenképpen ki akarná venni a részét a sörivásból.*
- Az ingedet meg majd kimosom. Ja és jó étvágyat neked is. *mondja még. Láthatóan az idegesítési képessége lemerült, így most mély csendbe süppedve eszik.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 13:37:41
*Ezúttal nem kotyog bele, abba amit az orknak mond a fiú. Nem kell feltétlen idegesítőnek lennie. Nem is érti miért az most. Jó a szülei felé megérti, de most miért is? ~Megvan, mintha lenne bátyám pedig nincsen is.~ Gondolja elégedetlenül. Igaz még egyszer nem kérte Rhule-t, hogy ne viselkedjen így vele, de hát ő azt gondolta ez teljesen egyenrangúak. ~Ezek szerint nem.~ Felsóhajt, és úgy határoz, hogy elviselhetőbb lesz. Lelkiismeret-furdalás kezdi picikét gyötörni, mikor Rhule leönti magát rúgása nyomán a sörrel. Azt erősen vitatná, hogy ott tudta volna hagyni akárhol is. De szóba nem kerül, így eléggé értelmetlen téma lenne.*
- A csatornák hőse, szerintem nem valami pozitív cím. De nem akarok veled vitatkozni, szóval akkor fáradt volt. ~Szegény ork.~ *Sajnálja egy kicsit, majd miután tisztázták mire irányult a kérdő pillantás úgy reagál erre.*
- Ja, hogy a véleményem? *érti meg mire gondol a fiú. ~Néha lehetnél egyértelmű.~ Kéri, és be nem mondja, de elfáradt. Az idegesítő viselkedés fárasztó tud lenni néha. *
- Legyen egy szoba. *a horkolós megjegyzést elengedi füle mellett, mert éppen Rhule is tud hangokat kiadni magából alvás közben.*
- Kevés vagy ahhoz, hogy felidegesíts. *jegyzi meg fölényesen. Az étel megérkezése pedig a lehető legjobb hír. Viszont szembesül, még három korsó sörrel.*
- Azokat hogy akarjuk meginni, egyet te, egyet én, a harmadikat meg elfelezzük? *Kérdezi, közben elkezdi szét vágni a hús, mert nagyon éhes. ~Be fogok rúgni ennyi sörtől. Úgy lehet, tényleg horkolni fogok.~ Jut eszébe. Nagy levegőt vesz, és mindenképpen ki akarná venni a részét a sörivásból.*
- Az ingedet meg majd kimosom. Ja és jó étvágyat neked is. *mondja még. Láthatóan az idegesítési képessége lemerült, így most mély csendbe süppedve eszik.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 13:37:41
508. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 12:31:14
Üzenet elküldve: 2020-04-06 12:31:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
* Rhule hangulata köszöni szépen, azóta nem volt ilyen jó, hogy elérték a városhatárt.*
- Nem kell szabadkoznod Ullamar. A hősök hősködjenek, a bárdok meg regéljenek, nem igaz?* a Bedowir sarjnak sem erős a prózai vénája. Ami azt illeti Ullamarnak így is sikerült rácáfolni a férfi jó pár az orkokról alkotott elképzelésére. Alighanem kivételes példánya lehet fajának, így Rhule örül, hogy lehetősége adódott megismerni, még ha futólag is. Tósztot is mond a zöldbőrű egészségére, minek végeztével alattomos támadás áldozatául esik. Meira csámpája olyannyira célt talál, hogy Rhulenak meglepettségében sikerül egy adagot söréből az ingére löttyintenie.*
~ Mégiscsak ott kellett volna hagynom valamelyik erdőben!~
* Suhan át a gondolat nem először a fejében. Pillanatnyi felindultsága, amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan tova is száll, csak mint általában. Így amikor éjszakai szállásuk kerül szóba automatikusan számol a lánnyal, ami aztán némi félreértést von maga után.*
- Nem az engedélyedet, csupán a véleményedet kérdem.* igyekszik sietve tisztázni.Mielőtt még végére járhatnának a dolognak Ullamar a távozás mezejére lép.*
- Köszönünk mindent! Észben fogom tartani!* fogadja a jó tanácsot, majd az ork távoztával ismét egymásra maradnak.*
- Elüldözni? Hiszen épp most hívtam meg egy újabb korsóra! * őszintén értetlenkedik.* Hiszen fáradt volt, mondta, miért kell nektek nőknek mindent túlmagyarázni...* csóválja a fejét.*
- Hát tudod!* hajol ő is közelebb.* Jobb az óvatosság.*somolyog. Kevésbé lenne lovagias arra vonatkoztatni, hogy így tudnak némi aranyat spórolni, nem igaz? *
- Amúgy is félek hiányozna a hortyogásod.* hecceli tovább Meirát, aki közben a székét nyikorogtatja.* Ha valaki elüldözte az orkot, akkor az nyilvánvalóan nem én voltam.*mormogja*
* Lassan megérkezik a vacsorájuk is. Az illatából ítélve megérte rá várni.*
- Jó étvágyat!* lát hozzá, közben újabb társaság érkezik a fogadóba frissítő szellőt hozva magukkal.* Akkor mi legyen a szobával?* kérdi, majd egy nagyobb falatot töm a szájába.*
* Rhule hangulata köszöni szépen, azóta nem volt ilyen jó, hogy elérték a városhatárt.*
- Nem kell szabadkoznod Ullamar. A hősök hősködjenek, a bárdok meg regéljenek, nem igaz?* a Bedowir sarjnak sem erős a prózai vénája. Ami azt illeti Ullamarnak így is sikerült rácáfolni a férfi jó pár az orkokról alkotott elképzelésére. Alighanem kivételes példánya lehet fajának, így Rhule örül, hogy lehetősége adódott megismerni, még ha futólag is. Tósztot is mond a zöldbőrű egészségére, minek végeztével alattomos támadás áldozatául esik. Meira csámpája olyannyira célt talál, hogy Rhulenak meglepettségében sikerül egy adagot söréből az ingére löttyintenie.*
~ Mégiscsak ott kellett volna hagynom valamelyik erdőben!~
* Suhan át a gondolat nem először a fejében. Pillanatnyi felindultsága, amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan tova is száll, csak mint általában. Így amikor éjszakai szállásuk kerül szóba automatikusan számol a lánnyal, ami aztán némi félreértést von maga után.*
- Nem az engedélyedet, csupán a véleményedet kérdem.* igyekszik sietve tisztázni.Mielőtt még végére járhatnának a dolognak Ullamar a távozás mezejére lép.*
- Köszönünk mindent! Észben fogom tartani!* fogadja a jó tanácsot, majd az ork távoztával ismét egymásra maradnak.*
- Elüldözni? Hiszen épp most hívtam meg egy újabb korsóra! * őszintén értetlenkedik.* Hiszen fáradt volt, mondta, miért kell nektek nőknek mindent túlmagyarázni...* csóválja a fejét.*
- Hát tudod!* hajol ő is közelebb.* Jobb az óvatosság.*somolyog. Kevésbé lenne lovagias arra vonatkoztatni, hogy így tudnak némi aranyat spórolni, nem igaz? *
- Amúgy is félek hiányozna a hortyogásod.* hecceli tovább Meirát, aki közben a székét nyikorogtatja.* Ha valaki elüldözte az orkot, akkor az nyilvánvalóan nem én voltam.*mormogja*
* Lassan megérkezik a vacsorájuk is. Az illatából ítélve megérte rá várni.*
- Jó étvágyat!* lát hozzá, közben újabb társaság érkezik a fogadóba frissítő szellőt hozva magukkal.* Akkor mi legyen a szobával?* kérdi, majd egy nagyobb falatot töm a szájába.*
507. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 11:45:45
Üzenet elküldve: 2020-04-06 11:45:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
~Vörösbor?~ *Nem vörösboros, így akkor hanyagolja. Ha most berúgni akarna sör után biztos valami rövidet választana. ~Be akarok rúgni egyáltalán?~ Lopva Rhule-ra pillant, akar-e még nagyobb gondot okozni a fiúnak? Részegen ugyanis eléggé kötekedőbb. Beszól, akkor is ha kedvesen ránéznek vagy csak átnéznek rajta. ~Az első napom a városban nem balhézom!~ fogadja meg magának. Elsőre a csirke sültet várja.*
- Egészségünkre. *ha Rhule koccintani akar abban is benne van, ha nem akkor csak iszik. Ordonok a végére ér, így Rhule után szólal meg.*
- Nem, semmi szükség elnézést kérned. Izgalmas, csak nem olyan szívderítő történet. *felel Ordonok szavaira. A sörbe amúgy belekortyolva megállapítja, hogy az finom. Bár vélhetően ebből sem kéne még egy korsóval innia. Mondjuk azzal is eléggé jól le lehet részegedni.*
- De örülhet ez a város, hogy ilyen bátor orkja van. *teszi még hozzá. Közben a kutyát is lesi, mert be kell, vallja tetszik neki az állat. Iszik még egy kortyot a sörből, majd Rhule szavaira iszik megint. ~A csatornák hőse.~ Bár majdnem félre nyel az elfojtott nevetés miatt. Sikerül köhögésnek álcáznia. Az asztal alatt reméli Rhule lábába rúg bele, és nem az orkéba. Rhule újabb kört rendel és szobát kér. Meglepve pillant útitársára.*
- Már most az újabb körre kéred az engedélyem vagy az egy szobára? *kérdez vissza Rhule szemébe nézve. Az egyet kihangsúlyozza, ezekben most nem biztos. Nyilván kell szoba neki is, de még nem gondolkodott el, hogy a városban hogyan fognak éjszakázni. Az úton ugye más volt a helyzet, de itt már nem kell tartaniuk semmitől. ~Vagy igen?~
Viszont az ork megsértődik, vagy mi, mert távozik. A kutyával együtt.*
- Köszönjünk, viszlát. Szép álmokat! *mondja jó hosszan az elköszönést. Miután az ork kilépett a Pegazusból.*
- Muszáj volt elüldöznöd? *kérdezi egyből. Ezzel hátradől, és felfedezi, hogy nyekergősebb székre ült le. Közelebb hajol Rhulehoz.*
- Gondolod, hogy itt is veszélyben vagyunk és jobb, ha egy szobában alszunk, és itt is őrködni kell, mint az erdőben?*kérdezi fojtott hangon, hogy más ne hallja. Aztán míg a válaszra vár, ismét iszik egyet. Nagyon reméli, már hozzák azt az ételt, mert üres gyomorra inni nem olyan jó tanács. Várakozásában így elkezd hintázni, és úgy folytatja tovább a fiú idegesítését, mert a szék az eléggé hangosan nyikkan meg az előre és a hátra lendüléseknél is. Egyik kezével az asztallapjába kapaszkodik azért, nehogy hátast dobjon a székkel együtt. Rhule akkor tuti belepusztulna a röhögésbe.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 12:24:22
~Vörösbor?~ *Nem vörösboros, így akkor hanyagolja. Ha most berúgni akarna sör után biztos valami rövidet választana. ~Be akarok rúgni egyáltalán?~ Lopva Rhule-ra pillant, akar-e még nagyobb gondot okozni a fiúnak? Részegen ugyanis eléggé kötekedőbb. Beszól, akkor is ha kedvesen ránéznek vagy csak átnéznek rajta. ~Az első napom a városban nem balhézom!~ fogadja meg magának. Elsőre a csirke sültet várja.*
- Egészségünkre. *ha Rhule koccintani akar abban is benne van, ha nem akkor csak iszik. Ordonok a végére ér, így Rhule után szólal meg.*
- Nem, semmi szükség elnézést kérned. Izgalmas, csak nem olyan szívderítő történet. *felel Ordonok szavaira. A sörbe amúgy belekortyolva megállapítja, hogy az finom. Bár vélhetően ebből sem kéne még egy korsóval innia. Mondjuk azzal is eléggé jól le lehet részegedni.*
- De örülhet ez a város, hogy ilyen bátor orkja van. *teszi még hozzá. Közben a kutyát is lesi, mert be kell, vallja tetszik neki az állat. Iszik még egy kortyot a sörből, majd Rhule szavaira iszik megint. ~A csatornák hőse.~ Bár majdnem félre nyel az elfojtott nevetés miatt. Sikerül köhögésnek álcáznia. Az asztal alatt reméli Rhule lábába rúg bele, és nem az orkéba. Rhule újabb kört rendel és szobát kér. Meglepve pillant útitársára.*
- Már most az újabb körre kéred az engedélyem vagy az egy szobára? *kérdez vissza Rhule szemébe nézve. Az egyet kihangsúlyozza, ezekben most nem biztos. Nyilván kell szoba neki is, de még nem gondolkodott el, hogy a városban hogyan fognak éjszakázni. Az úton ugye más volt a helyzet, de itt már nem kell tartaniuk semmitől. ~Vagy igen?~
Viszont az ork megsértődik, vagy mi, mert távozik. A kutyával együtt.*
- Köszönjünk, viszlát. Szép álmokat! *mondja jó hosszan az elköszönést. Miután az ork kilépett a Pegazusból.*
- Muszáj volt elüldöznöd? *kérdezi egyből. Ezzel hátradől, és felfedezi, hogy nyekergősebb székre ült le. Közelebb hajol Rhulehoz.*
- Gondolod, hogy itt is veszélyben vagyunk és jobb, ha egy szobában alszunk, és itt is őrködni kell, mint az erdőben?*kérdezi fojtott hangon, hogy más ne hallja. Aztán míg a válaszra vár, ismét iszik egyet. Nagyon reméli, már hozzák azt az ételt, mert üres gyomorra inni nem olyan jó tanács. Várakozásában így elkezd hintázni, és úgy folytatja tovább a fiú idegesítését, mert a szék az eléggé hangosan nyikkan meg az előre és a hátra lendüléseknél is. Egyik kezével az asztallapjába kapaszkodik azért, nehogy hátast dobjon a székkel együtt. Rhule akkor tuti belepusztulna a röhögésbe.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.06 12:24:22
506. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-06 10:56:39
Üzenet elküldve: 2020-04-06 10:56:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés a Pegazusba //
*Szomorúan nyugtázza, hogy története nem tett nagy behatást.*
- Megvallom, fáradt vagyok én is. *vonja meg vállát.* Nem tudom olyan jól és részletesen előadni a kis mesémet mint szeretném. *S lám, mintha csak bizonyítékként jönne az elöbb elhangzottakra, orkunk ásításra nyitja a száját. Kezével gyorsan oda is kap.*
- Bocsánat. *Asema pedig mintha csak direkt rontani akarna a helyzeten, utánozza mesterét, s egy fáradt vonyítást ereszt ki a kandalló mellől, majd fejét visszahajtja mancsaira.*
- Sajnálom, hogy így tönkreteszem a hangulatot. *mondja, majd bocsánatkérően a fejét vakarja.*
- Sajnos úgy látszik itt kell elválnunk. Én máshol hajtom nyugovóra fejem. *biccent, majd feláll. Maga köré húzza köpenyét, felveszi hátizsákját, maga mellé rendeli hűséges utitársát és a kijárat fele indul.*
- Egy utolsó tanács: *szól vissza az ajtóból* ha kedves a bundájuk, jól válasszák meg, melyik istent követik. Higgyék el, tapasztaltam, van pár szélsőséges a környéken. *veti fel a témát búcsúzóul. Nem nagyon gondolja olyan komolyan a dolgot, mint amilyennek mondja, szimplán csak legyen miről beszélgetniük ha már ő nincs.*
- A viszont látásra. *int, majd eltűnik a kinti sötétségben.*
505. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-05 23:26:28
Üzenet elküldve: 2020-04-05 23:26:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Doras Nache, érintőlegesen Csér//
*Észreveszi a felé nyúló kezet, s ahogy a férfi jobbja az arca felé közeledik, valami vészjósló fény villan a nő szemében, de csak egy pillanatra. Nem szereti, ha különösebb engedély nélkül hozzáérnek, s bár ösztönei ilyenkor egy jókora pofon lekeveréséért kiáltanak, inkább vesz egy mélyebb levegőt, elvégre nem akar jelenetet rendezni. Viszont nem is fogja ezt szó nélkül hagyni, így amint a férfi keze a szájához ér, elkapja a csuklóját, keményen, erélyesen megszorítva, s még enyhén körmeit is a bőrbe nyomja. Arcára éles mosoly ül, miközben száraz ajkait nyelvével megnedvesíti.*
- Szép szavak, van bennük igazság. De én inkább a karmolós, harapós fajta vagyok, főleg, ha olyan akar simogatni, akinek a nevét sem tudom.
*Mondja kimért, határozott hangon, szürke szemeit a férfiéba fúrva. Elvégre még be sem mutatkozott neki rendesen a másik, ne gondolja, hogy csak úgy hagyja magát cirógatni, meg simogatni. Ha ilyen nőre vágyik rossz helyen van.*
- Az ital viszont jöhet, sőt, akár a nevem is megmondom, de csak utánad.
*A férfi még nem volt ott, mikor Renna bemutatkozott Csér kapitánynak, így aligha tudhatja a nő nevét. Viszont kényelmesebb úgy mindenféle társalgás, ha a felek azért néven tudják egymást szólítani, bár Rennának nem sokat jelentenek a formaságok, azért névtelen vadidegenekkel nem piál, s főleg nem bújik ágyba.*
- Aztán még beszélgethetünk is, étvágyról, vadakról vagy vadászatról, vagy amiről akarsz.
*Kacsint a férfira, majd el is indul a pult felé, maga mögött hagyva a kapitányt, aki még eldöntheti, hogy csatlakozik, vagy inkább eliszkol a "kedves barátja" elől.*
*Észreveszi a felé nyúló kezet, s ahogy a férfi jobbja az arca felé közeledik, valami vészjósló fény villan a nő szemében, de csak egy pillanatra. Nem szereti, ha különösebb engedély nélkül hozzáérnek, s bár ösztönei ilyenkor egy jókora pofon lekeveréséért kiáltanak, inkább vesz egy mélyebb levegőt, elvégre nem akar jelenetet rendezni. Viszont nem is fogja ezt szó nélkül hagyni, így amint a férfi keze a szájához ér, elkapja a csuklóját, keményen, erélyesen megszorítva, s még enyhén körmeit is a bőrbe nyomja. Arcára éles mosoly ül, miközben száraz ajkait nyelvével megnedvesíti.*
- Szép szavak, van bennük igazság. De én inkább a karmolós, harapós fajta vagyok, főleg, ha olyan akar simogatni, akinek a nevét sem tudom.
*Mondja kimért, határozott hangon, szürke szemeit a férfiéba fúrva. Elvégre még be sem mutatkozott neki rendesen a másik, ne gondolja, hogy csak úgy hagyja magát cirógatni, meg simogatni. Ha ilyen nőre vágyik rossz helyen van.*
- Az ital viszont jöhet, sőt, akár a nevem is megmondom, de csak utánad.
*A férfi még nem volt ott, mikor Renna bemutatkozott Csér kapitánynak, így aligha tudhatja a nő nevét. Viszont kényelmesebb úgy mindenféle társalgás, ha a felek azért néven tudják egymást szólítani, bár Rennának nem sokat jelentenek a formaságok, azért névtelen vadidegenekkel nem piál, s főleg nem bújik ágyba.*
- Aztán még beszélgethetünk is, étvágyról, vadakról vagy vadászatról, vagy amiről akarsz.
*Kacsint a férfira, majd el is indul a pult felé, maga mögött hagyva a kapitányt, aki még eldöntheti, hogy csatlakozik, vagy inkább eliszkol a "kedves barátja" elől.*
504. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-05 20:27:00
Üzenet elküldve: 2020-04-05 20:27:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Színfoltok az asztalok közt//
*Mély eltűnődést színlel, mint aki komolyan azon gondolkodik, hogy a "letételre" a sok jelentkező közül kit is válasszon. Végül a tenyereit összecsapva vidul is fel, mint aki meghozta a nehéz döntést.*
- Úgy hiszem szokás szerint egyedül fogok felvonulni a szobába. Lehet, hogy hamarosan itt is lesz az ideje.
*Nevet fel halkan, majd az újabb sziporkázó megjegyzésre csak komiszul elvigyorodik. Rég érezte magát ilyen felszabadultnak és jókedvűnek valaki társaságában. Annak ellenére, hogy ismertségük nem nyúlik olyan régre vissza.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy vagy ennyire jó pozícióban, hogy harapdálhass.
*Kacsint is rá, majd kényelmesen hátradőlve a székén sóhajt fel halkan.*
- A lényeg, hogy most van társaságom.
*Emeli meg ő is a poharát Krell felé, majd nagyot kortyolva szusszan jólesőn.*
- Gondolom átmeneti állapot ez a probléma. *Jegyzi meg halkan a nőproblémára.* Meg annak van bőven más megoldása, nem feltétlenül a néni házába kell egy-egy hölggyel hazajárni.
*Próbál érdektelen arcot vágni, mielőtt a féltékeny érzet erősödne. Amúgy sincs helye az efféle butaságnak, főleg egy olyan férfi esetében, akit még szinte nem is ismer.
De akárhogy is, legalább a férfinak van élete. Munkája, szórakozása, otthona. Ezzel szemben Nysity a holnapnak él. Sosem tudja előre mit hoz a következő nap. Tervei persze vannak dögivel, de a legjobb helyszínt még ezidáig nem találta meg hozzá. Pedig milyen jó is lenne, ha neki is lenne munkája, nem pedig alkalmi dolgokból kéne eltartania magát. Lenne ideje szórakozást találni, ami nem a nap végi megpihenést jelentené mindig más fogadókban. Az egyetlen különbség a férfi jelenlegi helyzete és az ő álmai között az az, hogy szeretne egy saját házat. Nem kell neki palota, csak egy kis takaros hely, amit otthonnak nevezhet. Bár elsőre Arthenior tetszetős neki, de még nem tudja, hogy történik e valami, ami itt marasztalná.*
- Amúgy meg miért nem kötelezted még el magad? Lényegében van hol lakj, van munkád, egész szimpatikus vagy. Mégis egyedül?
*Billenti félre a fejét kíváncsian fürkészve a férfi arcát.*
*Mély eltűnődést színlel, mint aki komolyan azon gondolkodik, hogy a "letételre" a sok jelentkező közül kit is válasszon. Végül a tenyereit összecsapva vidul is fel, mint aki meghozta a nehéz döntést.*
- Úgy hiszem szokás szerint egyedül fogok felvonulni a szobába. Lehet, hogy hamarosan itt is lesz az ideje.
*Nevet fel halkan, majd az újabb sziporkázó megjegyzésre csak komiszul elvigyorodik. Rég érezte magát ilyen felszabadultnak és jókedvűnek valaki társaságában. Annak ellenére, hogy ismertségük nem nyúlik olyan régre vissza.*
- Nem vagyok benne biztos, hogy vagy ennyire jó pozícióban, hogy harapdálhass.
*Kacsint is rá, majd kényelmesen hátradőlve a székén sóhajt fel halkan.*
- A lényeg, hogy most van társaságom.
*Emeli meg ő is a poharát Krell felé, majd nagyot kortyolva szusszan jólesőn.*
- Gondolom átmeneti állapot ez a probléma. *Jegyzi meg halkan a nőproblémára.* Meg annak van bőven más megoldása, nem feltétlenül a néni házába kell egy-egy hölggyel hazajárni.
*Próbál érdektelen arcot vágni, mielőtt a féltékeny érzet erősödne. Amúgy sincs helye az efféle butaságnak, főleg egy olyan férfi esetében, akit még szinte nem is ismer.
De akárhogy is, legalább a férfinak van élete. Munkája, szórakozása, otthona. Ezzel szemben Nysity a holnapnak él. Sosem tudja előre mit hoz a következő nap. Tervei persze vannak dögivel, de a legjobb helyszínt még ezidáig nem találta meg hozzá. Pedig milyen jó is lenne, ha neki is lenne munkája, nem pedig alkalmi dolgokból kéne eltartania magát. Lenne ideje szórakozást találni, ami nem a nap végi megpihenést jelentené mindig más fogadókban. Az egyetlen különbség a férfi jelenlegi helyzete és az ő álmai között az az, hogy szeretne egy saját házat. Nem kell neki palota, csak egy kis takaros hely, amit otthonnak nevezhet. Bár elsőre Arthenior tetszetős neki, de még nem tudja, hogy történik e valami, ami itt marasztalná.*
- Amúgy meg miért nem kötelezted még el magad? Lényegében van hol lakj, van munkád, egész szimpatikus vagy. Mégis egyedül?
*Billenti félre a fejét kíváncsian fürkészve a férfi arcát.*
503. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-05 19:25:54
Üzenet elküldve: 2020-04-05 19:25:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
- Fogalmam sincs.* vonja meg a vállát Rhule.* Én valami testes vörösbornak tudnám elképzelni.* mélázik rá nem jellemző szórakozottsággal, szemeit hunyorgatva. Majd Ullamar vagy a pincérkisasszony kiigazítja, ha kell. Mindenki leadja a rendelést, a felszolgáló pillanatokon belül ott terem az első körrel. Rhule megragadja a korsót és magasba emeli azt orkról elnevezett tartalmával együtt.*
- Egészségünkre!* visszhangozza Ordonok szavait, előbb a lány, majd a zöldbőrű felé emelve poharát. Rég ivott már alkoholt, ízlelőbimbói teljesen elszoktak a kesernyés aromától. Kiüríti a korsó felét, visszateszi az asztalra, jobb kézfejével letörli ajka fölül a sörhabját. Jöhet hát a történet! Figyelmesen hallgat miközben próbálja megakadályozni, hogy Meira kárt tegyen a körömágyában. Finoman, de határozottan szorítja le a megtévesztően törékenynek látszó ujjakat. A szúrós pillantásra egy olyan bocsánatkérőnek szánt mosollyal felel, miközben visszavonulót fúj. Hátradől a székben két karját felemeli, ujjait a tarkója mögött egymásba fűzbe helyezi magát kényelembe.*
- Bevallom nem erre számítottam.* mondja, mikor az ork mondandója végére ér.* Igyunk hát Ullamarra, a csatornák hősére!* issza ki ezúttal a korsó egész tartalmát. A lányhoz hasonlóan őt is érdekli a kaland végkimenetele.*
- Hozz még egy kört légyszíves és egy szobát is szeretnénk kivenni.* kezdi határozottan, de mire a mondat végére ér láthatóan elbizonytalanodik és kérdőn a felszolgálóról Meirára tekint. Vajon van-e valami ellenvetése.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.05 19:28:28
- Fogalmam sincs.* vonja meg a vállát Rhule.* Én valami testes vörösbornak tudnám elképzelni.* mélázik rá nem jellemző szórakozottsággal, szemeit hunyorgatva. Majd Ullamar vagy a pincérkisasszony kiigazítja, ha kell. Mindenki leadja a rendelést, a felszolgáló pillanatokon belül ott terem az első körrel. Rhule megragadja a korsót és magasba emeli azt orkról elnevezett tartalmával együtt.*
- Egészségünkre!* visszhangozza Ordonok szavait, előbb a lány, majd a zöldbőrű felé emelve poharát. Rég ivott már alkoholt, ízlelőbimbói teljesen elszoktak a kesernyés aromától. Kiüríti a korsó felét, visszateszi az asztalra, jobb kézfejével letörli ajka fölül a sörhabját. Jöhet hát a történet! Figyelmesen hallgat miközben próbálja megakadályozni, hogy Meira kárt tegyen a körömágyában. Finoman, de határozottan szorítja le a megtévesztően törékenynek látszó ujjakat. A szúrós pillantásra egy olyan bocsánatkérőnek szánt mosollyal felel, miközben visszavonulót fúj. Hátradől a székben két karját felemeli, ujjait a tarkója mögött egymásba fűzbe helyezi magát kényelembe.*
- Bevallom nem erre számítottam.* mondja, mikor az ork mondandója végére ér.* Igyunk hát Ullamarra, a csatornák hősére!* issza ki ezúttal a korsó egész tartalmát. A lányhoz hasonlóan őt is érdekli a kaland végkimenetele.*
- Hozz még egy kört légyszíves és egy szobát is szeretnénk kivenni.* kezdi határozottan, de mire a mondat végére ér láthatóan elbizonytalanodik és kérdőn a felszolgálóról Meirára tekint. Vajon van-e valami ellenvetése.*
A hozzászólás írója (Rhule Bedowir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.05 19:28:28
502. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-05 17:38:18
Üzenet elküldve: 2020-04-05 17:38:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Renna és Csér//
*Biztosan valami ritka együttállás lehet Lanawin csillagzatai közt, mert Csér Áveson csendben marad. Doras látott már egyet s mást, a pusztai éneklő haltól kezdve a tű fokán forgó hegyig. Attól eltekintve, hogy mindezekkel kicsit se józanul és valószínűleg különféle füvek és gombák hatása alatt nézett szembe, a "kapitány" úr hallgatására is rendesen felszalad a szemöldöke. Az is megfordul a fejében, hogy Ávesont talán megütötte a guta, csak azért nem dőlt még el, mert épp vitatkozik a túlvilág bejáratánál. Még szerencse, hogy a tetszetősebb idomokkal megáldott asztaltársaság eltereli a figyelmét a már-már szürreális jelenetről.*
- Szépségem *Doras megrökönyödött, szakállas képére nyájas útonállómosoly olvad, ahogy a nő felé fordul.* - Egy igazi vadmacskát nem lehet megszelídíteni *mondja, mint a dolog avatott mestere.* - Dorombolásra lehet bírni, a kezedhez szoktatni. Dörgölőznek és hízelegnek, ha úgy van. *Jobbja határozottan, de lassú mozdulattal nyúl a nő álla alá és hüvelykjével megcirógatja a telt ajkakat.* - De ami vadnak született, amellett ébernek kell maradni. Mindig.
*Tetszik a zsoldosnak ez a tűz a fehérnép szemében, és kellően felvágták a nyelvét, ahhoz sem férhet kétség. Minden bizonnyal szórakoztatóbb időtöltés lenne, mint Ávesonból pénzt kiszorongatni. Amúgy se lenne túl sok eredménnyel kecsegtető vállalkozás. Előbb facsarna levet egy utcakőből.*
- Ha elkísérsz a pulthoz, meghívlak valami tisztességes italra és beszélhetünk az én étvágyamról is *tesz ajánlatot, egyszersmind hagy egérutat a "kapitány" úrnak, ha kis vadmacska partner lesz az események más irányba való terelésében.*
*Biztosan valami ritka együttállás lehet Lanawin csillagzatai közt, mert Csér Áveson csendben marad. Doras látott már egyet s mást, a pusztai éneklő haltól kezdve a tű fokán forgó hegyig. Attól eltekintve, hogy mindezekkel kicsit se józanul és valószínűleg különféle füvek és gombák hatása alatt nézett szembe, a "kapitány" úr hallgatására is rendesen felszalad a szemöldöke. Az is megfordul a fejében, hogy Ávesont talán megütötte a guta, csak azért nem dőlt még el, mert épp vitatkozik a túlvilág bejáratánál. Még szerencse, hogy a tetszetősebb idomokkal megáldott asztaltársaság eltereli a figyelmét a már-már szürreális jelenetről.*
- Szépségem *Doras megrökönyödött, szakállas képére nyájas útonállómosoly olvad, ahogy a nő felé fordul.* - Egy igazi vadmacskát nem lehet megszelídíteni *mondja, mint a dolog avatott mestere.* - Dorombolásra lehet bírni, a kezedhez szoktatni. Dörgölőznek és hízelegnek, ha úgy van. *Jobbja határozottan, de lassú mozdulattal nyúl a nő álla alá és hüvelykjével megcirógatja a telt ajkakat.* - De ami vadnak született, amellett ébernek kell maradni. Mindig.
*Tetszik a zsoldosnak ez a tűz a fehérnép szemében, és kellően felvágták a nyelvét, ahhoz sem férhet kétség. Minden bizonnyal szórakoztatóbb időtöltés lenne, mint Ávesonból pénzt kiszorongatni. Amúgy se lenne túl sok eredménnyel kecsegtető vállalkozás. Előbb facsarna levet egy utcakőből.*
- Ha elkísérsz a pulthoz, meghívlak valami tisztességes italra és beszélhetünk az én étvágyamról is *tesz ajánlatot, egyszersmind hagy egérutat a "kapitány" úrnak, ha kis vadmacska partner lesz az események más irányba való terelésében.*
501. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-04-05 17:08:01
Üzenet elküldve: 2020-04-05 17:08:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Megérkezés a Pegazusba //
*Az étlapra pillant, amit aztán elvet, mert az italt ráhagyja Rhule-re de enni akar valamit. Kiszúrja az egyik ételt.*
- A vadak vére az ital vagy étel? *érdeklődik, a kettő férfiből valamelyik csak tudja. Szeretne egy olyant, csak inni elég lesz egyféle is.*
- Lehet jó lesz a csirke nekem is. *bólint inkább rá, így felszolgálólánynak el is mondja.*
- Én is egy Csirkesültet kérek. *Már veszi is elő a 20 aranyat, és a felszolgálónak adja.*
*Reméli, hamar kihozzák a söröket, úgy lenne igazi meghallgatni a történetet, hogy már bele is kortyolhat az említett italba.
Persze az egyetlen, ami leköti a lány tehetetlenségét annak Rhule vet véget. Bosszúsan figyeli a fiút, ahogy kapirgáló kézfejét az asztallapjára szorítja. Próbálná kihúzni alóla, de elsőre erősebben nyomja oda, így felhagy vele. Persze a lánynak két keze van, de nem akarja az őrületbe kergetni útitársát, így nem kezdi el újból. Nagyot sóhajt, és Ordonok elmeséli a sör történetét.*
- Ez azért annyira nem vicces. *bukkan ki belőle. Sok mindenből képes humort varázsolni, de ilyenekből nem.*
- És kiderült ki tette? *érdeklődik. Szívesen megkérdezne egy ilyen aljas embert mi hajtotta, hogy azt a növényt elültesse.*
- Ordonok ennél valamit?*kérdezi meg, ha igen akkor rendel egyet az orknak is.*
*Az étlapra pillant, amit aztán elvet, mert az italt ráhagyja Rhule-re de enni akar valamit. Kiszúrja az egyik ételt.*
- A vadak vére az ital vagy étel? *érdeklődik, a kettő férfiből valamelyik csak tudja. Szeretne egy olyant, csak inni elég lesz egyféle is.*
- Lehet jó lesz a csirke nekem is. *bólint inkább rá, így felszolgálólánynak el is mondja.*
- Én is egy Csirkesültet kérek. *Már veszi is elő a 20 aranyat, és a felszolgálónak adja.*
*Reméli, hamar kihozzák a söröket, úgy lenne igazi meghallgatni a történetet, hogy már bele is kortyolhat az említett italba.
Persze az egyetlen, ami leköti a lány tehetetlenségét annak Rhule vet véget. Bosszúsan figyeli a fiút, ahogy kapirgáló kézfejét az asztallapjára szorítja. Próbálná kihúzni alóla, de elsőre erősebben nyomja oda, így felhagy vele. Persze a lánynak két keze van, de nem akarja az őrületbe kergetni útitársát, így nem kezdi el újból. Nagyot sóhajt, és Ordonok elmeséli a sör történetét.*
- Ez azért annyira nem vicces. *bukkan ki belőle. Sok mindenből képes humort varázsolni, de ilyenekből nem.*
- És kiderült ki tette? *érdeklődik. Szívesen megkérdezne egy ilyen aljas embert mi hajtotta, hogy azt a növényt elültesse.*
- Ordonok ennél valamit?*kérdezi meg, ha igen akkor rendel egyet az orknak is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436