Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 268 (5341. - 5360. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5360. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 23:15:13
Üzenet elküldve: 2024-10-25 23:15:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Belső út//
*Ha táplálkozást igen, kellemes tevékenységet nem igazán zavart meg Naesala, nem mosott le mosolyt Nestar arcáról. Akkor kísérletezés közben kellene megkeresnie és azt ez a fogadó kifejezetten nem engedi.*
- Természetesen, foglaljon csak helyet.
*Naesala hangszíne megnyugtatóan éri, Nestar maga szereti azt hinni, hogy a monoton, száraz hangja elfogadható társalgásra és ez a városőrök környékén sokkal természetesebbnek érződik.*
- Ismerek egy pár ritka varázsitalt, azonban, ha megtudhatom, hogy mi a gond, az alapján el tudom dönteni, hogy megoldható-e és ha igen, mivel. Amennyiben ez nem annyira publikus, úgy kereshetünk egy csendesebb helyet.
*Sajnos a nehezen szóba ölthető hatású italokból is van elegendő ahhoz, hogy a leírás homályossága ne segítsen rajta sokat.*
//Belső út//
*Ha táplálkozást igen, kellemes tevékenységet nem igazán zavart meg Naesala, nem mosott le mosolyt Nestar arcáról. Akkor kísérletezés közben kellene megkeresnie és azt ez a fogadó kifejezetten nem engedi.*
- Természetesen, foglaljon csak helyet.
*Naesala hangszíne megnyugtatóan éri, Nestar maga szereti azt hinni, hogy a monoton, száraz hangja elfogadható társalgásra és ez a városőrök környékén sokkal természetesebbnek érződik.*
- Ismerek egy pár ritka varázsitalt, azonban, ha megtudhatom, hogy mi a gond, az alapján el tudom dönteni, hogy megoldható-e és ha igen, mivel. Amennyiben ez nem annyira publikus, úgy kereshetünk egy csendesebb helyet.
*Sajnos a nehezen szóba ölthető hatású italokból is van elegendő ahhoz, hogy a leírás homályossága ne segítsen rajta sokat.*
5359. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 22:43:38
Üzenet elküldve: 2024-10-25 22:43:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Kihasználni egy részeg lány túlzott őszinteségét és meghallgatni az ő baját nem állnak egymástól annyira távol. A doki nem szeretne átlendülni a ló túloldalára. Ha a lány reggel felébred ne arra gondoljon, hogy Jaj, miket mondott hanem az jusson eszébe ahogy egymásra néztek. A bensőséges pillanatok és a heves együttlétek. Sokkal többet ér vele ha így emlékszik rá a lány és nem mint arra, aki kicsalta a titkait. Lehet lesz még lehetősége megtudni úgy is, hogy ne egy keserűbb ébredés legyen az eredménye. Türelem. Kérdésére a másik kíváncsin néz felé.*
-A hold különösen erős fénnyel ragyog itt és egész este látható.
*Apró érdekesség. Mondjuk ő igen ritkán ült ki azért mert gyönyörködni akart. Inkább ha a fejét akarta kiszellőztetni vagy ha mint most is partnert hozott ide. A természet ritkán hatja őt meg. Főleg itt a városban ahol el is tud veszni a csillagok és a hold szépsége. Ellentétben a tengerrel amiben gyönyörűen viszont látta. A félvér vele ellentétben ihletettebb állapotban van mert őt megfogja a látvány. El is merül benne. A férfi nem zökkenti ki belőle. Hagyja hadd élje meg ezt a pillanatot is. Hogy az udvarnak lenne köszönhető, azt nem tudja, de valamilyen hangulat őt is elkapja. Követi a lányt és leteszi a tányérját a padra, de csak azért, hogy a szabaddá váló keze a félvér csípőjére csússzon és megpörgesse a kisasszonyt, majd magához húzza és kíváncsian nézzen a kékekbe.*
-Tudsz táncolni, édes? Táncolsz nekem? Szeretném látni.
*Kihasználni egy részeg lány túlzott őszinteségét és meghallgatni az ő baját nem állnak egymástól annyira távol. A doki nem szeretne átlendülni a ló túloldalára. Ha a lány reggel felébred ne arra gondoljon, hogy Jaj, miket mondott hanem az jusson eszébe ahogy egymásra néztek. A bensőséges pillanatok és a heves együttlétek. Sokkal többet ér vele ha így emlékszik rá a lány és nem mint arra, aki kicsalta a titkait. Lehet lesz még lehetősége megtudni úgy is, hogy ne egy keserűbb ébredés legyen az eredménye. Türelem. Kérdésére a másik kíváncsin néz felé.*
-A hold különösen erős fénnyel ragyog itt és egész este látható.
*Apró érdekesség. Mondjuk ő igen ritkán ült ki azért mert gyönyörködni akart. Inkább ha a fejét akarta kiszellőztetni vagy ha mint most is partnert hozott ide. A természet ritkán hatja őt meg. Főleg itt a városban ahol el is tud veszni a csillagok és a hold szépsége. Ellentétben a tengerrel amiben gyönyörűen viszont látta. A félvér vele ellentétben ihletettebb állapotban van mert őt megfogja a látvány. El is merül benne. A férfi nem zökkenti ki belőle. Hagyja hadd élje meg ezt a pillanatot is. Hogy az udvarnak lenne köszönhető, azt nem tudja, de valamilyen hangulat őt is elkapja. Követi a lányt és leteszi a tányérját a padra, de csak azért, hogy a szabaddá váló keze a félvér csípőjére csússzon és megpörgesse a kisasszonyt, majd magához húzza és kíváncsian nézzen a kékekbe.*
-Tudsz táncolni, édes? Táncolsz nekem? Szeretném látni.
5358. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 22:07:36
Üzenet elküldve: 2024-10-25 22:07:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem is kell annyit gondolkodni. Ezért jött, ezért kérte, hogy ez a nap legyen csak az övék. Hogy mennyi minden jött közbe, az csak fűszer volt az egészen, de most jó pusztán a zöldeket nézni és elveszni abban a hosszúra nyúlt pillanatban, ami éppen van. Csak a vonások léteznek, meg az a száj, amihez úgy közeledne, de mégsem teszi. Megkapja még. Egy pillantást sem áldoz másra, a szőkének van szentelve belőle minden. Hogy milyen ételt kap, hogy mennyi van töltve a pohárba, hogy a pultos csitri hogyan rendezi a vonásait, ahogy feléjük közeledve érzékeli, hogy nem hozza lázba a férfit éppen, az nem érdekli. A játék sem kell tovább, mert van ami lefoglalja. Talán saját maga miatt sem folytatta az elf a további beszélgetést, de Mai-nak jó, hogy ennyiben maradt. Épp eleget adott magából, nem akarja megbánni. Nem akar megbánni semmit ebből az egészből.
Nehéz mozdulni, s nem is tenné, ha nem tudná, hogy együtt mennek ki az udvarra. Oda, amit meg sem tudott látogatni, pedig rengetegszer töltötte itt az éjjelt, csakhogy soha nem gondolt a saját szórakozására. Pedig lehetetlennek tűnik, hogy egy ilyen részét hagyja ki a fogadónak, mégis így történt.
Két kezében a két pohár és úgy indul az ajtó felé. Érdeklődve villannak a kékek. Szereti a történeteket, szereti tudni, hogy hol van.*
- Nem tudom. Mesélj, Édes.
*Mosolyog rá kedvesen. Az ő szájából még jobb lesz hallani, bár ha kilép végre, akkor talán nem is lesz szükség arra, hogy szót emeljen róla, mert azonnal tudatosul minden. Néhány lépés után áll meg döbbenten. Szeretne a másikra nézni, de nem tud. Ahogy megvilágítja a bőrét a két hold, a szája is résnyire nyílik, a jegeket pedig még tovább világosítja az erős fénye annak a csodának, amit épp lát. Idő kell, hogy befogadja egyáltalán a szavakat és annak is, hogy a hosszúéletű felé nézzen. *
- Ez gyönyörű.
*Mondja csak ámultan, majd fel sem fogja igazán, hogy egy pad felé igyekszik, csak viszi a lába. Annak ülőkéjére teszi le a bort, de ő maga nem foglal helyet még.*
*Nem is kell annyit gondolkodni. Ezért jött, ezért kérte, hogy ez a nap legyen csak az övék. Hogy mennyi minden jött közbe, az csak fűszer volt az egészen, de most jó pusztán a zöldeket nézni és elveszni abban a hosszúra nyúlt pillanatban, ami éppen van. Csak a vonások léteznek, meg az a száj, amihez úgy közeledne, de mégsem teszi. Megkapja még. Egy pillantást sem áldoz másra, a szőkének van szentelve belőle minden. Hogy milyen ételt kap, hogy mennyi van töltve a pohárba, hogy a pultos csitri hogyan rendezi a vonásait, ahogy feléjük közeledve érzékeli, hogy nem hozza lázba a férfit éppen, az nem érdekli. A játék sem kell tovább, mert van ami lefoglalja. Talán saját maga miatt sem folytatta az elf a további beszélgetést, de Mai-nak jó, hogy ennyiben maradt. Épp eleget adott magából, nem akarja megbánni. Nem akar megbánni semmit ebből az egészből.
Nehéz mozdulni, s nem is tenné, ha nem tudná, hogy együtt mennek ki az udvarra. Oda, amit meg sem tudott látogatni, pedig rengetegszer töltötte itt az éjjelt, csakhogy soha nem gondolt a saját szórakozására. Pedig lehetetlennek tűnik, hogy egy ilyen részét hagyja ki a fogadónak, mégis így történt.
Két kezében a két pohár és úgy indul az ajtó felé. Érdeklődve villannak a kékek. Szereti a történeteket, szereti tudni, hogy hol van.*
- Nem tudom. Mesélj, Édes.
*Mosolyog rá kedvesen. Az ő szájából még jobb lesz hallani, bár ha kilép végre, akkor talán nem is lesz szükség arra, hogy szót emeljen róla, mert azonnal tudatosul minden. Néhány lépés után áll meg döbbenten. Szeretne a másikra nézni, de nem tud. Ahogy megvilágítja a bőrét a két hold, a szája is résnyire nyílik, a jegeket pedig még tovább világosítja az erős fénye annak a csodának, amit épp lát. Idő kell, hogy befogadja egyáltalán a szavakat és annak is, hogy a hosszúéletű felé nézzen. *
- Ez gyönyörű.
*Mondja csak ámultan, majd fel sem fogja igazán, hogy egy pad felé igyekszik, csak viszi a lába. Annak ülőkéjére teszi le a bort, de ő maga nem foglal helyet még.*
5357. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 22:00:56
Üzenet elküldve: 2024-10-25 22:00:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Belső út//
*Ha észrevette volna elsőre, hogy épp egy kellemes vacsorát zavar meg jelenlétével, minden bizonnyal későbbre időzítette volna a bemutatkozást. Valahogy úgy tűnik a Pegazus Fogadó alkalmatlanná vált arra, hogy az ember kellemes nyugalmában fogyasszon, őt is rejtélyes módon rendszeresen itt találták meg a zöldfülűek valami baromsággal szabadnapjain, de előfordult, hogy egy tanácsi megbízás zavarta meg a régóta áhított sörözést. Ha nem fordulna fel a gyomra annak a wegtoreni kufárnak a képétől, ezen felfedezés után minden bizonnyal át is szokna amoda, a kalmárba. Bár manapság azt rebesgetik már régen megszökött Kagan lányával... talán tényleg át is néz valamikor.*
- Naesala Wynroris, szakaszvezető *ez az első alkalom, hogy a köteléke felbontása után bemutatkozik, így akaratlanul is neve után csapja titulusát. Szerencsére viszonylag észbe kap, hogy kiegészítse* - egykori.
*Meg kell hagyni Umir leírása nem is lehetett volna pontosabb a férfit illetően. A puccos, hímzett ruházat ugyanis valóban stimmel, ahogy a félvérség is egyértelmű, legalább is egy hosszúéltű számára mindenképpen. Az, hogy valami tudósféle, pedig valahogy megmagyarázhatatlan módon látszik a mozdulataiból. Teljesen a fogadó megszokott fogyasztó, részeges törzsvendégeinek ellentéte.*
- Szabad esetleg? *bök állával a félvér melletti üres székre, nem szívesen álldogálna felette kellemetlenül. Ha engedélyt kap egy sanda körbepillantást követően helyet is foglal. Megszokásból kedve volna rendelni egy korsó sört, de nem annak van most itt az ideje.*
- Ön kiváló alkimista hírében áll *valahogy a szájából nem hangzik bóknak, egyszerű kijelentés, száraz, tényszerű* - Van egy gondom, amire úgy hallottam, megoldás lehetne valamiféle ritka varázsital.
*Ahogy a mágia, úgy az alkímia tudománya is rettentően messze áll tőle, egy kezén akár meg is tudná számolni, hányszor ivott valaha bármiféle bájitalt. Fiatalabb korában talán ez egy afféle dacos ellenállás volt, amely most könnyedén oldódni látszik a régóta áhított céljai érdekében.*
//Belső út//
*Ha észrevette volna elsőre, hogy épp egy kellemes vacsorát zavar meg jelenlétével, minden bizonnyal későbbre időzítette volna a bemutatkozást. Valahogy úgy tűnik a Pegazus Fogadó alkalmatlanná vált arra, hogy az ember kellemes nyugalmában fogyasszon, őt is rejtélyes módon rendszeresen itt találták meg a zöldfülűek valami baromsággal szabadnapjain, de előfordult, hogy egy tanácsi megbízás zavarta meg a régóta áhított sörözést. Ha nem fordulna fel a gyomra annak a wegtoreni kufárnak a képétől, ezen felfedezés után minden bizonnyal át is szokna amoda, a kalmárba. Bár manapság azt rebesgetik már régen megszökött Kagan lányával... talán tényleg át is néz valamikor.*
- Naesala Wynroris, szakaszvezető *ez az első alkalom, hogy a köteléke felbontása után bemutatkozik, így akaratlanul is neve után csapja titulusát. Szerencsére viszonylag észbe kap, hogy kiegészítse* - egykori.
*Meg kell hagyni Umir leírása nem is lehetett volna pontosabb a férfit illetően. A puccos, hímzett ruházat ugyanis valóban stimmel, ahogy a félvérség is egyértelmű, legalább is egy hosszúéltű számára mindenképpen. Az, hogy valami tudósféle, pedig valahogy megmagyarázhatatlan módon látszik a mozdulataiból. Teljesen a fogadó megszokott fogyasztó, részeges törzsvendégeinek ellentéte.*
- Szabad esetleg? *bök állával a félvér melletti üres székre, nem szívesen álldogálna felette kellemetlenül. Ha engedélyt kap egy sanda körbepillantást követően helyet is foglal. Megszokásból kedve volna rendelni egy korsó sört, de nem annak van most itt az ideje.*
- Ön kiváló alkimista hírében áll *valahogy a szájából nem hangzik bóknak, egyszerű kijelentés, száraz, tényszerű* - Van egy gondom, amire úgy hallottam, megoldás lehetne valamiféle ritka varázsital.
*Ahogy a mágia, úgy az alkímia tudománya is rettentően messze áll tőle, egy kezén akár meg is tudná számolni, hányszor ivott valaha bármiféle bájitalt. Fiatalabb korában talán ez egy afféle dacos ellenállás volt, amely most könnyedén oldódni látszik a régóta áhított céljai érdekében.*
5356. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 20:50:47
Üzenet elküldve: 2024-10-25 20:50:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Belső út//
*Nestar a számára legnyugodalmasabb módon készít étkezére egy Csirkesültet 12 aranyért.
. A pult mellett állva, a bal kezében egy kétnyelvű villa, mellyel a csirkét fogja le, amíg egy apró, régóta köszörületlen sebészi késsel nyeszeget le magának ujjnyi darabokat és egy kisebb jegyzetes füzet, amire a figyelme nagyja vetül. Első látásra úgy tűnhet mintha nem is lenne szándéka elfogyasztani a csirkét, ahogy inkább cibálja és cibálja, de a száját nem érik falatok. Azonban ez csak a tervezete része, ugyanis olvasni akar, miközben falatkázik, de ezt a sült csirke egyben léte gátolná. Ezt a folyamatot azonban másodlagossá vezeti a nevének megemlítése és az így mellette feltűnő személy, aki utána érdeklődik.*
- Én lennék az, örvendek a találkozásnak. Miben segíthetek?
*A katonás köszöntés a kelleténél tárgyilagosabbá tette, de ha nem mutatkoznak be neki, azt se bánja már annyira. A csirke posztumusz kínzása egy időre véget ér, mert első dolgaként az élesnek nem túlságosan nevezhető tárgyakat az asztalra teszi, hogy több figyelmet szenteljen az elf irányába.*
//Belső út//
*Nestar a számára legnyugodalmasabb módon készít étkezére egy Csirkesültet 12 aranyért.
. A pult mellett állva, a bal kezében egy kétnyelvű villa, mellyel a csirkét fogja le, amíg egy apró, régóta köszörületlen sebészi késsel nyeszeget le magának ujjnyi darabokat és egy kisebb jegyzetes füzet, amire a figyelme nagyja vetül. Első látásra úgy tűnhet mintha nem is lenne szándéka elfogyasztani a csirkét, ahogy inkább cibálja és cibálja, de a száját nem érik falatok. Azonban ez csak a tervezete része, ugyanis olvasni akar, miközben falatkázik, de ezt a sült csirke egyben léte gátolná. Ezt a folyamatot azonban másodlagossá vezeti a nevének megemlítése és az így mellette feltűnő személy, aki utána érdeklődik.*- Én lennék az, örvendek a találkozásnak. Miben segíthetek?
*A katonás köszöntés a kelleténél tárgyilagosabbá tette, de ha nem mutatkoznak be neki, azt se bánja már annyira. A csirke posztumusz kínzása egy időre véget ér, mert első dolgaként az élesnek nem túlságosan nevezhető tárgyakat az asztalra teszi, hogy több figyelmet szenteljen az elf irányába.*
5355. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 20:22:07
Üzenet elküldve: 2024-10-25 20:22:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A bor és az izgalmak kicsit felkavarták a lány lelkét. Szerencsére a doki helyre tudta tenni és nem történt semmi. Ismét vágyakozva nézik egymást és nem is akarják ezt a pillanatot, hogy megszűnjön. A közben felbukkanó felszolgáló se zavarja meg őket, aki mikor érzékeli, hogy most nincs rá szükség távozik is. Hogy magában miket gondol, azt jobb ha nem is tudják. Nem mintha érdekelné őket. Ki kéne vinni a poharakat. Mehetnek. De nem mozdulnak. A doki még nézi a lány vonásait. Az eddig rajta hagyott nyomokat, a kékek csillogását, a szájának az ívét. Csak lassan mozdulnak. Mikor végül az elf lenéz az asztalra akkor veszi észre a meg nem hálált gondoskodást, amit a pultos lánytól kapott. A fél őszinte bókjai ugyanis célt értek és egész csinos kis szendvicseket kapott értük. Alaposan megpakolva kolbászkarikákkal, sajttal, uborkával, paradicsommal. Jól fog lakni vele és nem tudja kiverni a fejéből a gondolatot, hogy ördögvigyor után pont annyira megmelegítve, hogy a kenyér ropogós legyen, a sajt pedig ráolvadjon milyen jól esne. És mégis a félvér lesz az akivel lemozogja ezt a vacsorát. A világ ilyen kegyetlen. Elteszi a szobakulcsot és kezében a tányérral megindul a lány után.*
-Azt, tudod, hogy miért Holdudvar a neve?
*A bor és az izgalmak kicsit felkavarták a lány lelkét. Szerencsére a doki helyre tudta tenni és nem történt semmi. Ismét vágyakozva nézik egymást és nem is akarják ezt a pillanatot, hogy megszűnjön. A közben felbukkanó felszolgáló se zavarja meg őket, aki mikor érzékeli, hogy most nincs rá szükség távozik is. Hogy magában miket gondol, azt jobb ha nem is tudják. Nem mintha érdekelné őket. Ki kéne vinni a poharakat. Mehetnek. De nem mozdulnak. A doki még nézi a lány vonásait. Az eddig rajta hagyott nyomokat, a kékek csillogását, a szájának az ívét. Csak lassan mozdulnak. Mikor végül az elf lenéz az asztalra akkor veszi észre a meg nem hálált gondoskodást, amit a pultos lánytól kapott. A fél őszinte bókjai ugyanis célt értek és egész csinos kis szendvicseket kapott értük. Alaposan megpakolva kolbászkarikákkal, sajttal, uborkával, paradicsommal. Jól fog lakni vele és nem tudja kiverni a fejéből a gondolatot, hogy ördögvigyor után pont annyira megmelegítve, hogy a kenyér ropogós legyen, a sajt pedig ráolvadjon milyen jól esne. És mégis a félvér lesz az akivel lemozogja ezt a vacsorát. A világ ilyen kegyetlen. Elteszi a szobakulcsot és kezében a tányérral megindul a lány után.*
-Azt, tudod, hogy miért Holdudvar a neve?
5354. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 19:54:47
Üzenet elküldve: 2024-10-25 19:54:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Belső út//
*A fogadó különösen csendes ma este. Általában jobban örül a zsivajnak, kellemesen túlharsogja az ember kesernyés gondolatait, amitől jobban tud koncentrálni a kikapcsoló sörözésre, most viszont egyáltalán nem bánja, hogy a szokásosnál laposabb a forgalom - az a zsugori fogadós bizonyára kevésbé osztozik ezen az örömön.
Az elf most keres valakit, méghozzá valaki olyat, akivel még azelőtt sohasem találkozott, sokkal egyszerűbb hát a dolga a gyér vendégsereg között, legalább nem áll fenn a tűt a szénakazalban bosszantó esete.
Régóta tervezgeti már, hogy felkeres egy alkimistát. Bokros városőri teendői azonban az utóbbi években olyannyira lefoglalták, hogy egy napnál több eltávra nem igazán sikerült magát elkérnie, így a szóban forgó ügy hosszú évek óta húzódik már. Egy régi ivócimborájától hallotta, hogy egy nagynevű alkimista, egykori városi tanácsnok épp Artheniorban tartózkodik, s ez alkalommal a kötelesség már nem tarthatja vissza attól, hogy végre megszerezhesse a hőn áhított bájitalokat.
Tekintetét végighordozza a fogadótérben ücsörgő vendégeken, a férfit keresi, kiről meglehetősen hiányos személyleírással rendelkezik. "Félvér, olyan puccos-hímes ruhában tudod..." látta el az információkkal Umir, aki sajnos öt korsó ullamar már nem rendelkezett túl gyors észjárással, ha rendelkezett olyannal valaha egyáltalán. Pillantásai azonban a meglehetősen foghíjas ismertető ellenére is megakad valakin, aki akár meg is felelhet a leírtaknak. Megkockáztatva, hogy esetleg bakot lő, közelebb lép, s ha esetleg nem lenne egyértelmű a jelenléte, megköszörüli a torkát.*
- Nestar Erefiz? *hangja megszokásból hivatalosan csendül, amolyan városőrösen.*
//Belső út//
*A fogadó különösen csendes ma este. Általában jobban örül a zsivajnak, kellemesen túlharsogja az ember kesernyés gondolatait, amitől jobban tud koncentrálni a kikapcsoló sörözésre, most viszont egyáltalán nem bánja, hogy a szokásosnál laposabb a forgalom - az a zsugori fogadós bizonyára kevésbé osztozik ezen az örömön.
Az elf most keres valakit, méghozzá valaki olyat, akivel még azelőtt sohasem találkozott, sokkal egyszerűbb hát a dolga a gyér vendégsereg között, legalább nem áll fenn a tűt a szénakazalban bosszantó esete.
Régóta tervezgeti már, hogy felkeres egy alkimistát. Bokros városőri teendői azonban az utóbbi években olyannyira lefoglalták, hogy egy napnál több eltávra nem igazán sikerült magát elkérnie, így a szóban forgó ügy hosszú évek óta húzódik már. Egy régi ivócimborájától hallotta, hogy egy nagynevű alkimista, egykori városi tanácsnok épp Artheniorban tartózkodik, s ez alkalommal a kötelesség már nem tarthatja vissza attól, hogy végre megszerezhesse a hőn áhított bájitalokat.
Tekintetét végighordozza a fogadótérben ücsörgő vendégeken, a férfit keresi, kiről meglehetősen hiányos személyleírással rendelkezik. "Félvér, olyan puccos-hímes ruhában tudod..." látta el az információkkal Umir, aki sajnos öt korsó ullamar már nem rendelkezett túl gyors észjárással, ha rendelkezett olyannal valaha egyáltalán. Pillantásai azonban a meglehetősen foghíjas ismertető ellenére is megakad valakin, aki akár meg is felelhet a leírtaknak. Megkockáztatva, hogy esetleg bakot lő, közelebb lép, s ha esetleg nem lenne egyértelmű a jelenléte, megköszörüli a torkát.*
- Nestar Erefiz? *hangja megszokásból hivatalosan csendül, amolyan városőrösen.*
5353. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 18:33:25
Üzenet elküldve: 2024-10-25 18:33:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem akar sokáig tűnődni, de vannak szavak, amik elérnek ahová kell, és ha nem is most, de foglalkoznia kell vele. Viszont tényleg nem ma. A mosolyt látva az ő tekintete is enyhébb, kezd eltűnni minden apró nyoma a merengésnek.*
- Amúgy sem szeretem az egyszerű dolgokat.
*Teszi még hozzá, de már nem akar erről beszélni. A szőke sem egyszerű és ő sem az. Talán ettől jó. Miért is jött fel egyáltalán? Biztos a bor. És az elmúlt, most már messzinek ható kis kitérőjük a szajha szobájában.
Bizony el van rabolva és ehhez hűen kellene viselkedni. Arcát a másik tenyerébe fúrva rettegni, hogy mi a következő lépés. Jó így. Nem érdekli a lány, sem a nézése, ügyet sem vet rá. Lehet vele próbálkozni, a szúrós nézés párbajában is alul maradna, de hidegen hagyja a szinte égető pillantás. Elég a zöld, azok sokkal érdekesebbek. Ahogy végigsiklik a tekintet a nyakán, vállán, ő csak a mozgását követi a kékekkel. Tudja, hogy vannak rajta nyomok, s most el sem akarja tüntetni, pedig reggel nem ártana, ha komolyan vehető szeretne lenni Alenia előtt is. De az még olyan távoli jövő. Addig még van egy kis kitérő a holdudvarra, na meg fel a kiválasztott szobába, ahol kedvükre bosszanthatják úgy a cafkát, hogy nem is gondolnak rá egyáltalán, mert csak egymásra fognak.
Nem akar kiszakadni a pillantásból, de az egyik kezét lejjebb húzza az elf mellkasa irányába. Finoman akad bele az ing első gombjába, ahogy simítja a bőrt lefelé a nyakától. *
- Mehetünk.
*Mondja, de ugyanúgy nem mozdul még egy darabig, csak figyeli a másik minden apró pontját. Azt sem tudja meddig volt ott mellettük a kis pultos. Meg tud szűnni a tér, meg az idő is olykor, nem bánja, csak azt kívánja, hogy ne virradjon a kinti táj, még hosszú ideig. Lassan ereszti el a dokit. Kint a levegőn talán fel is frissül egy kicsit, bár ahhoz nem kéne a pohár bor. De még alig ünnepelték meg magukat. A kezeibe fogja a két kupát, hogy indulhassanak, de nem sietős a mozdulat. *
*Nem akar sokáig tűnődni, de vannak szavak, amik elérnek ahová kell, és ha nem is most, de foglalkoznia kell vele. Viszont tényleg nem ma. A mosolyt látva az ő tekintete is enyhébb, kezd eltűnni minden apró nyoma a merengésnek.*
- Amúgy sem szeretem az egyszerű dolgokat.
*Teszi még hozzá, de már nem akar erről beszélni. A szőke sem egyszerű és ő sem az. Talán ettől jó. Miért is jött fel egyáltalán? Biztos a bor. És az elmúlt, most már messzinek ható kis kitérőjük a szajha szobájában.
Bizony el van rabolva és ehhez hűen kellene viselkedni. Arcát a másik tenyerébe fúrva rettegni, hogy mi a következő lépés. Jó így. Nem érdekli a lány, sem a nézése, ügyet sem vet rá. Lehet vele próbálkozni, a szúrós nézés párbajában is alul maradna, de hidegen hagyja a szinte égető pillantás. Elég a zöld, azok sokkal érdekesebbek. Ahogy végigsiklik a tekintet a nyakán, vállán, ő csak a mozgását követi a kékekkel. Tudja, hogy vannak rajta nyomok, s most el sem akarja tüntetni, pedig reggel nem ártana, ha komolyan vehető szeretne lenni Alenia előtt is. De az még olyan távoli jövő. Addig még van egy kis kitérő a holdudvarra, na meg fel a kiválasztott szobába, ahol kedvükre bosszanthatják úgy a cafkát, hogy nem is gondolnak rá egyáltalán, mert csak egymásra fognak.
Nem akar kiszakadni a pillantásból, de az egyik kezét lejjebb húzza az elf mellkasa irányába. Finoman akad bele az ing első gombjába, ahogy simítja a bőrt lefelé a nyakától. *
- Mehetünk.
*Mondja, de ugyanúgy nem mozdul még egy darabig, csak figyeli a másik minden apró pontját. Azt sem tudja meddig volt ott mellettük a kis pultos. Meg tud szűnni a tér, meg az idő is olykor, nem bánja, csak azt kívánja, hogy ne virradjon a kinti táj, még hosszú ideig. Lassan ereszti el a dokit. Kint a levegőn talán fel is frissül egy kicsit, bár ahhoz nem kéne a pohár bor. De még alig ünnepelték meg magukat. A kezeibe fogja a két kupát, hogy indulhassanak, de nem sietős a mozdulat. *
5352. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 18:05:45
Üzenet elküldve: 2024-10-25 18:05:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A férfi nem szereti ahogy őt próbálják elemezni, de ez kicsit se zavarja abban, hogy ő ne tegye ezt a másikkal. Amúgy is talán pont ezért hangzott ez a vallomás. A válasz hallatán elmosolyodik.*
-Nehéz ügy ez.
*Ő már csak tudja. Ahogy, azt is hogy a megoldást a nőnek kell megtalálnia. Hogy hol, azt ő tudja. Viszont nem ma. Ma nem szabad ilyesmiken gondolkoznia. Mint mindenki számára egyértelműen látszik épp el van rabolva és egy durva kalóz karmai között szenved. Ma ez a sorsa. Látszik is rajta ahogy átkarolja a férfit és szinte belebújik az orvos tenyerébe. Micsoda megpróbáltatások. A férfi hallja a lépteket és ahogy az asztalra lesz téve a két kupa és egy talán tányér, de ő se fordítja el a tekintetét a másikétól.*
~Ha szemmel lehetne ölni most halnál szörnyet.~
*Néhány tincset hátra simít és megint megnézi, azt a vállat és nyakat amit nem egyszer kóstolt már a mai nap során. Látszik rajta a nyoma. Egyelőre viszont ő se mozdul.*
-Igen. Ki kéne.
*A férfi nem szereti ahogy őt próbálják elemezni, de ez kicsit se zavarja abban, hogy ő ne tegye ezt a másikkal. Amúgy is talán pont ezért hangzott ez a vallomás. A válasz hallatán elmosolyodik.*
-Nehéz ügy ez.
*Ő már csak tudja. Ahogy, azt is hogy a megoldást a nőnek kell megtalálnia. Hogy hol, azt ő tudja. Viszont nem ma. Ma nem szabad ilyesmiken gondolkoznia. Mint mindenki számára egyértelműen látszik épp el van rabolva és egy durva kalóz karmai között szenved. Ma ez a sorsa. Látszik is rajta ahogy átkarolja a férfit és szinte belebújik az orvos tenyerébe. Micsoda megpróbáltatások. A férfi hallja a lépteket és ahogy az asztalra lesz téve a két kupa és egy talán tányér, de ő se fordítja el a tekintetét a másikétól.*
~Ha szemmel lehetne ölni most halnál szörnyet.~
*Néhány tincset hátra simít és megint megnézi, azt a vállat és nyakat amit nem egyszer kóstolt már a mai nap során. Látszik rajta a nyoma. Egyelőre viszont ő se mozdul.*
-Igen. Ki kéne.
5351. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 16:50:11
Üzenet elküldve: 2024-10-25 16:50:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Orzmorrend Zhullmor//
*Jó tagbaszakadt az ork az már döfi. Hősünktől ülve is magasabb no de hát egy igaz törpét ez nem zavar.*
- Még jó, hogy megfutamodnak he. Kihínád egy szkanderre el is iszkolnának. Kákabélű és népség és még ehhe felhúzzák az orrukat hé.
*Na elég is ezekből elfekélyesedett témákból.*
- Balhéra? Há jó volna valami történne. Most csag elíg ha az asszony békin hagy he.
*Jókorát kacag a levegőbe élt törpe harcosunk.*
- Betolni jöttem a szokásos napi sörömet. De netántalán van valami balhé ötleted? Ahogy elnézem van elég felszerelésed, hogy miszlikbe típjed ezt a kocsmát hehe.
*Jól fel van ám tokáig fegyverkezve az ork is. Azzal a kalapáccsal pár fejet meg tudna lékelni az döfi.*
- Ifjanti koromba nagy csatákban vettem ám részt. Még most is bírnám szusszal csak mán nem sok a lehetőség meg hát hemzsegnek a városőrök mint a poloskák.
*Szó mi szó az a két bárd viseltes már a használattól. Főleg kedvence a kétélű.*
- A kétélűvel aztán utat lehet vágni hehe. Aztán te merről gyütté?
*Jó tagbaszakadt az ork az már döfi. Hősünktől ülve is magasabb no de hát egy igaz törpét ez nem zavar.*
- Még jó, hogy megfutamodnak he. Kihínád egy szkanderre el is iszkolnának. Kákabélű és népség és még ehhe felhúzzák az orrukat hé.
*Na elég is ezekből elfekélyesedett témákból.*
- Balhéra? Há jó volna valami történne. Most csag elíg ha az asszony békin hagy he.
*Jókorát kacag a levegőbe élt törpe harcosunk.*
- Betolni jöttem a szokásos napi sörömet. De netántalán van valami balhé ötleted? Ahogy elnézem van elég felszerelésed, hogy miszlikbe típjed ezt a kocsmát hehe.
*Jól fel van ám tokáig fegyverkezve az ork is. Azzal a kalapáccsal pár fejet meg tudna lékelni az döfi.*
- Ifjanti koromba nagy csatákban vettem ám részt. Még most is bírnám szusszal csak mán nem sok a lehetőség meg hát hemzsegnek a városőrök mint a poloskák.
*Szó mi szó az a két bárd viseltes már a használattól. Főleg kedvence a kétélű.*
- A kétélűvel aztán utat lehet vágni hehe. Aztán te merről gyütté?
5350. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 15:42:42
Üzenet elküldve: 2024-10-25 15:42:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Megannyi praktikája lenne arra, hogy tényleg próbálkozzon, s talán jusson is valamire, de most nincs rá szükség. A megérzései jók szoktak lenni, de valami zavar mégis van az egészben, csak nem tudná megmagyarázni, ami igen ritka. Tényleg megérezhette, hogy nem mehet tovább, de nem is kifejezetten akar, mert mégis jobb anélkül, hogy abba belecsempészné a megszerzett tapasztalatait és tudását. Az újabb kérdések viszont kissé váratlanul érik, de az várható volt, hogy ő maga nem kap majd választ. Hogy a szavak mögött mik vannak valójában? Talán, ami a csend mögött.*
- Talán akkor félnék, hogyha lenne.
*Ő ugyan nem ivott egyetlen korty őszinte vigyort sem, de nem bánja, hogy kimond olyasmit, amit egyébként nem tenne. Sokat árul el ezzel, de nem mindent. Rábízza azt, ami elhagyta a száját, de hogy a doki hogyan bánik a tudással, az úgyis a legnagyobb válasz arra, amit keres a zöldekben, még akkor is, ha nem azonnal derül ki az ilyesmi. Ennyit megér. És igen, előbb kelt halvány félelmet benne az, hogy ez elhangzott, mint amikor előtte fenyeget nyíltan valakit az elf, vagy kapja elő a tőrét.
A keze mozdul, együtt a férfiéval és miután mind a kettő amaz nyakába kerül, ő is közelebb hajol, de egy ideig jobb csak nézni bele a lélektükrökbe. A mosolya is valóságosabbá válik közben, ahogy belebújik az arcával a simogató tenyérbe. Hallja a közelgő lépteket, a rendelésüket hozhatja a lány.*
- Persze. Vigyük ki azokat.
*Csak a kékek mozdulnak az irányba, ahonnan érkezik a felszolgáló. Nem nagyon akarja elengedni a hosszúéletűt, de el kell, ha ki akarnak jutni, na meg kezébe fogni a poharakat. *
*Megannyi praktikája lenne arra, hogy tényleg próbálkozzon, s talán jusson is valamire, de most nincs rá szükség. A megérzései jók szoktak lenni, de valami zavar mégis van az egészben, csak nem tudná megmagyarázni, ami igen ritka. Tényleg megérezhette, hogy nem mehet tovább, de nem is kifejezetten akar, mert mégis jobb anélkül, hogy abba belecsempészné a megszerzett tapasztalatait és tudását. Az újabb kérdések viszont kissé váratlanul érik, de az várható volt, hogy ő maga nem kap majd választ. Hogy a szavak mögött mik vannak valójában? Talán, ami a csend mögött.*
- Talán akkor félnék, hogyha lenne.
*Ő ugyan nem ivott egyetlen korty őszinte vigyort sem, de nem bánja, hogy kimond olyasmit, amit egyébként nem tenne. Sokat árul el ezzel, de nem mindent. Rábízza azt, ami elhagyta a száját, de hogy a doki hogyan bánik a tudással, az úgyis a legnagyobb válasz arra, amit keres a zöldekben, még akkor is, ha nem azonnal derül ki az ilyesmi. Ennyit megér. És igen, előbb kelt halvány félelmet benne az, hogy ez elhangzott, mint amikor előtte fenyeget nyíltan valakit az elf, vagy kapja elő a tőrét.
A keze mozdul, együtt a férfiéval és miután mind a kettő amaz nyakába kerül, ő is közelebb hajol, de egy ideig jobb csak nézni bele a lélektükrökbe. A mosolya is valóságosabbá válik közben, ahogy belebújik az arcával a simogató tenyérbe. Hallja a közelgő lépteket, a rendelésüket hozhatja a lány.*
- Persze. Vigyük ki azokat.
*Csak a kékek mozdulnak az irányba, ahonnan érkezik a felszolgáló. Nem nagyon akarja elengedni a hosszúéletűt, de el kell, ha ki akarnak jutni, na meg kezébe fogni a poharakat. *
5349. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-25 06:44:59
Üzenet elküldve: 2024-10-25 06:44:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Szeszélyes társaság //
//A szobában//
*A csípős kis mondatra csak rándul egyet Merrin vékony ajka. Nehéz lenne megmondani, hogy elismerés vagy reszenzus üt át a mogorva álarcon, de még az is lehet hogy igazából mindkettő.
Nem fordul a nő után, pedig biztos kellemesebb látvány volna, mint a nyűgösen tápászkodó Monteqieo. Nem kommentálja a soviniszta szavakat se, melyek mögött ki tudja, mennyi a meggyőződés és mennyi a hatásvadászat. Ezt a szélhámosnál sose lehet igazán tudni. Merrinnek megvan a maga véleménye a nőkről, meg a világ rendjéről és a kettő egymáshoz való viszonyáról, de ahogy a legtöbb dolgot, ezt is megtartja magának.
Ahogy Monteqieo kidörgöli a szeméből az álmot, máris megered a beszélőkéje. Merrin morózus csendben várja végig. Nem kommentálja se a saját, se a Monteqieo estéjére vonatkozó megjegyzéseket. Csak akkor dől neki a komód szélének, mikor a szómenés végre meghajolva elhagyja a színpadot.*
- Van egy kis gond a terveddel *morzsolja a nem túl biztató mondatot mély, karcos hangján.* - Ha ezek ketten *biccent az ajtó felé a nevezett Caelithen grófi sarjakra utalva* - temérdek arannyal vannak kitömve, akkor semmi szükségük más gardírozására, hogy nemesi címhez jussanak. *A zsebébe túr, hogy rágyújthasson és megtölthesse a szobát a fanyar dohányfüsttel a saját, jellegzetes kisugárzása méltó közegeként.* - A Tanács hirdetményt adott ki, hogy gyakorlatilag az év végéig akárki vehet magának rangot a városban. Még kúriát is csapnak hozzá.
*Elszöszmötöl a dohányrúd meggyújtásával, aztán ráérősen, hosszan fújja ki a füstöt.*
- Azt meg felejtsd el, hogy a kényszeres rongyrázásod miatt máris összerúgom a port a törvénnyel. Hintóval parádézni még az ittenieknek is költséges hivalkodás. Hintó, flancos ruhák... Úgy akarsz meggazdagodni, hogy elszórsz hozzá egy valag pénzt? Jó lenne, ha kiterítenéd a lapjaidat, simlis. Mit akarsz igazából elérni?
//A szobában//
*A csípős kis mondatra csak rándul egyet Merrin vékony ajka. Nehéz lenne megmondani, hogy elismerés vagy reszenzus üt át a mogorva álarcon, de még az is lehet hogy igazából mindkettő.
Nem fordul a nő után, pedig biztos kellemesebb látvány volna, mint a nyűgösen tápászkodó Monteqieo. Nem kommentálja a soviniszta szavakat se, melyek mögött ki tudja, mennyi a meggyőződés és mennyi a hatásvadászat. Ezt a szélhámosnál sose lehet igazán tudni. Merrinnek megvan a maga véleménye a nőkről, meg a világ rendjéről és a kettő egymáshoz való viszonyáról, de ahogy a legtöbb dolgot, ezt is megtartja magának.
Ahogy Monteqieo kidörgöli a szeméből az álmot, máris megered a beszélőkéje. Merrin morózus csendben várja végig. Nem kommentálja se a saját, se a Monteqieo estéjére vonatkozó megjegyzéseket. Csak akkor dől neki a komód szélének, mikor a szómenés végre meghajolva elhagyja a színpadot.*
- Van egy kis gond a terveddel *morzsolja a nem túl biztató mondatot mély, karcos hangján.* - Ha ezek ketten *biccent az ajtó felé a nevezett Caelithen grófi sarjakra utalva* - temérdek arannyal vannak kitömve, akkor semmi szükségük más gardírozására, hogy nemesi címhez jussanak. *A zsebébe túr, hogy rágyújthasson és megtölthesse a szobát a fanyar dohányfüsttel a saját, jellegzetes kisugárzása méltó közegeként.* - A Tanács hirdetményt adott ki, hogy gyakorlatilag az év végéig akárki vehet magának rangot a városban. Még kúriát is csapnak hozzá.
*Elszöszmötöl a dohányrúd meggyújtásával, aztán ráérősen, hosszan fújja ki a füstöt.*
- Azt meg felejtsd el, hogy a kényszeres rongyrázásod miatt máris összerúgom a port a törvénnyel. Hintóval parádézni még az ittenieknek is költséges hivalkodás. Hintó, flancos ruhák... Úgy akarsz meggazdagodni, hogy elszórsz hozzá egy valag pénzt? Jó lenne, ha kiterítenéd a lapjaidat, simlis. Mit akarsz igazából elérni?
5348. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 21:56:43
Üzenet elküldve: 2024-10-24 21:56:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Egyértelmű, hogy a lányra hatott az eddig elfogyasztott ital. Csak ezért mert megpróbálkozni azzal, hogy a férfi fejébe kicsit belemásszon. Lehet máskor sikerül majd neki. Talán ha hasonló állapotban lennének... Ki tudja? Viszont ez nem az-az este. Talán a másik is megérezte ezt mert változtatott a hozzáállásán. A következő kérdés eléggé gonosz. Legalább annyira mint mikor, azt mondták a dokiról, hogy nem tud szeretni. Viszont nem sértődik meg. A vallomás hallatán felvonja a szemöldökét.*
-Szeretnéd, hogy legyen valaki? Félsz?
*Néz a kékekbe. Az a mosoly nem tűnt teljesen őszintének. Kicsit mintha megkavarodott volna a lány. Az ital is biztos közre játszik ebben a hangulatában. Az elf megfogná a másik kezét és az öléből a nyakába tenné. Előbb az egyiket, aztán a másikat. Közben nem engedné el azokat a kékeket. Majd végigsimítana a félvér arcán és közelebb hajolna a másikhoz, de nem csókolná meg. Csak nézne azokba a szemekbe.*
-Van még kedved megnézni az udvart, Édes?
*Egyértelmű, hogy a lányra hatott az eddig elfogyasztott ital. Csak ezért mert megpróbálkozni azzal, hogy a férfi fejébe kicsit belemásszon. Lehet máskor sikerül majd neki. Talán ha hasonló állapotban lennének... Ki tudja? Viszont ez nem az-az este. Talán a másik is megérezte ezt mert változtatott a hozzáállásán. A következő kérdés eléggé gonosz. Legalább annyira mint mikor, azt mondták a dokiról, hogy nem tud szeretni. Viszont nem sértődik meg. A vallomás hallatán felvonja a szemöldökét.*
-Szeretnéd, hogy legyen valaki? Félsz?
*Néz a kékekbe. Az a mosoly nem tűnt teljesen őszintének. Kicsit mintha megkavarodott volna a lány. Az ital is biztos közre játszik ebben a hangulatában. Az elf megfogná a másik kezét és az öléből a nyakába tenné. Előbb az egyiket, aztán a másikat. Közben nem engedné el azokat a kékeket. Majd végigsimítana a félvér arcán és közelebb hajolna a másikhoz, de nem csókolná meg. Csak nézne azokba a szemekbe.*
-Van még kedved megnézni az udvart, Édes?
5347. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 21:24:03
Üzenet elküldve: 2024-10-24 21:24:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Végignéz a másik arcán. Túl közel van, egészen jól látja. A finom vonásokat, a szájának ívét, a zöldeket. Nem akar rosszat. Akar tudni, de nem mindenáron. Nem, ha azzal elveszik valami. Persze, hogy lát dolgokat. Egy egész napot töltöttek el azzal, hogy különféle arcokat mutattak egymásból, egymásnak, s néha összeveszik a valósággal minden. A bor pedig a fejébe szállt már rég. A visszadobott kérdésre csak felsóhajt. Elmosolyodik, de hiába keresi benne a számítót, azt nem találhatja. Vele nem az. Nem úgy. A körmök helyett az ujjbegye simogat már, s kissé hátrébb dől, hogy úgy nézzen az elfre.*
- Édes, legalább annyi arcodat láttam ma, amennyit te is tőlem. *Pillant a lány irányába egy egészen kis időre, majd visszatér a tekintet a hosszúéletűhöz.* - Téged van, aki ismer? Olyan nincs, aki engem igen. *A mosoly szélesebb, de azért nem az a jókedvű, mint amikor azt érezte fent, hogy nyert. Ha az elf tiszta, akkor láthat egy egészen kis vívódást, ami alátámasztja a szavait. * - Néha nem tudom, hogy ez jó-e, vagy nem. Tetszett ott fent, de egymással nem tetszene.
*Ingatja meg a fejét. Nem lett rossz a kedve, nem tűnt el az öröm, sem pedig a vágyódás. Egész éjjel mulatna a másikkal, vagy éppen feküdne mellette, rajta. De őket nézve csak felbukkant az a rohadt kép, amit nem akart. Hogy ha másokkal így, akkor egymással sem lehetnek biztonságban. Pedig, a rezidencia meg fogja követelni, hogyha össze akarnak dolgozni. Ha akarnak egyáltalán.*
*Végignéz a másik arcán. Túl közel van, egészen jól látja. A finom vonásokat, a szájának ívét, a zöldeket. Nem akar rosszat. Akar tudni, de nem mindenáron. Nem, ha azzal elveszik valami. Persze, hogy lát dolgokat. Egy egész napot töltöttek el azzal, hogy különféle arcokat mutattak egymásból, egymásnak, s néha összeveszik a valósággal minden. A bor pedig a fejébe szállt már rég. A visszadobott kérdésre csak felsóhajt. Elmosolyodik, de hiába keresi benne a számítót, azt nem találhatja. Vele nem az. Nem úgy. A körmök helyett az ujjbegye simogat már, s kissé hátrébb dől, hogy úgy nézzen az elfre.*
- Édes, legalább annyi arcodat láttam ma, amennyit te is tőlem. *Pillant a lány irányába egy egészen kis időre, majd visszatér a tekintet a hosszúéletűhöz.* - Téged van, aki ismer? Olyan nincs, aki engem igen. *A mosoly szélesebb, de azért nem az a jókedvű, mint amikor azt érezte fent, hogy nyert. Ha az elf tiszta, akkor láthat egy egészen kis vívódást, ami alátámasztja a szavait. * - Néha nem tudom, hogy ez jó-e, vagy nem. Tetszett ott fent, de egymással nem tetszene.
*Ingatja meg a fejét. Nem lett rossz a kedve, nem tűnt el az öröm, sem pedig a vágyódás. Egész éjjel mulatna a másikkal, vagy éppen feküdne mellette, rajta. De őket nézve csak felbukkant az a rohadt kép, amit nem akart. Hogy ha másokkal így, akkor egymással sem lehetnek biztonságban. Pedig, a rezidencia meg fogja követelni, hogyha össze akarnak dolgozni. Ha akarnak egyáltalán.*
5346. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 20:48:05
Üzenet elküldve: 2024-10-24 20:48:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Veszélyes játékot játszanak mindketten. Talán szerencsés is az elf, hogy neki tisztább a feje mert így jobban tud figyelni magára. Ugyanis a félvér megérzett valamit. Lehet elkapta a fenti sikerei miatt a túlzott lelkesedés. Nem tudja pontosan a doki se, hogy mi történik, de ahogy a félvér ajkai helyett valami játszma fogadja megcsendül valami vészcsengő a fejében. Tudja, hogy pont ezért gondolta veszélyesnek a másikat. A lány számító kékjeit. Ahogy nézi azokat és érzi a másik körmeit a combján egyértelművé válik, hogy most tényleg tiszta elmére van szüksége. Ki gondolta volna, hogy még hálás is lehet annak a cafkának amiért meg kellett innia egy lila italt.*
-Mire vagy kíváncsi? Mit szeretnél hallani tőlem?
*Adja megint vissza a kérdést. Olyan játékba próbál kezdeni a lány aminek lehet nem lesz olyan szép vége, mint amit a pillangóval űztek. Mi a kisasszony célja?*
*Veszélyes játékot játszanak mindketten. Talán szerencsés is az elf, hogy neki tisztább a feje mert így jobban tud figyelni magára. Ugyanis a félvér megérzett valamit. Lehet elkapta a fenti sikerei miatt a túlzott lelkesedés. Nem tudja pontosan a doki se, hogy mi történik, de ahogy a félvér ajkai helyett valami játszma fogadja megcsendül valami vészcsengő a fejében. Tudja, hogy pont ezért gondolta veszélyesnek a másikat. A lány számító kékjeit. Ahogy nézi azokat és érzi a másik körmeit a combján egyértelművé válik, hogy most tényleg tiszta elmére van szüksége. Ki gondolta volna, hogy még hálás is lehet annak a cafkának amiért meg kellett innia egy lila italt.*
-Mire vagy kíváncsi? Mit szeretnél hallani tőlem?
*Adja megint vissza a kérdést. Olyan játékba próbál kezdeni a lány aminek lehet nem lesz olyan szép vége, mint amit a pillangóval űztek. Mi a kisasszony célja?*
5345. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 20:13:26
Üzenet elküldve: 2024-10-24 20:13:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Mindig túl mélyre ás. Azért is élvezi annyira ezt a napot, mert ösztönösen tört felszínre belőle az, amivel érvényesülni tud. Gondolkodott, de nem túlzón. Cselekedett, ahogy jónak érezte. Játszik, jól érzi magát és még csak nem is szégyenli. Az ijesztő csakis az lehet, hogy túlságosan elégedett magával és a másikkal. Együttműködés, egy kis aljasság, móka. Végtére is Mai szabályai szerint, mert senki nem sérült benne. De a szemekbe egy pillanatra mégis beleköltözött olyan, ami nem odavaló. El is tünteti gyorsan.
Valahol megakarja fejteni az elfet, de egy másik része szeretné meghagyni így, ahogy van. Visszatér hozzá és igaza van. Átveszi a mosoly helyét valami felismerés árnya. Tényleg túl messzire ült. Ha igazán hallani akarta volna, akkor talán két asztallal is előrébb foglal helyet. Érdekes. Pedig ő küldte oda. Csak figyeli tovább a zöldeket, majd kiegyenesedik a gerince. Kissé oldalra biccenti a fejét, s úgy közelít a másik ajkai felé, de nem csókolja meg, megáll egy ponton.*
- Elrontottam. Nem tudtam őt figyelni.
*Vallja be, majd keze a férfi combjára kúszik, körmeit finoman húzza végig a nadrág anyagán.* - Azt néztem, ahogy játszol. Játszol?
*Azt akarta, hogy derítsék ki mi van a lány mögött. Azt is akarta látni, hogy a doki miként cserkészik be valakit, miként hiteti el vele, hogy érdemes arra, hogy a zárt konyhából is szerezzenek neki ételt. Apró dolog, de nem mindenkiért tennék meg. De vajon nála mi a határvonal? És mi van azon szavak mögött, amit a doki ejt ki a száján? Ha kiderítené, akkor jó érzés volna? Most nem érdekli a lány.*
*Mindig túl mélyre ás. Azért is élvezi annyira ezt a napot, mert ösztönösen tört felszínre belőle az, amivel érvényesülni tud. Gondolkodott, de nem túlzón. Cselekedett, ahogy jónak érezte. Játszik, jól érzi magát és még csak nem is szégyenli. Az ijesztő csakis az lehet, hogy túlságosan elégedett magával és a másikkal. Együttműködés, egy kis aljasság, móka. Végtére is Mai szabályai szerint, mert senki nem sérült benne. De a szemekbe egy pillanatra mégis beleköltözött olyan, ami nem odavaló. El is tünteti gyorsan.
Valahol megakarja fejteni az elfet, de egy másik része szeretné meghagyni így, ahogy van. Visszatér hozzá és igaza van. Átveszi a mosoly helyét valami felismerés árnya. Tényleg túl messzire ült. Ha igazán hallani akarta volna, akkor talán két asztallal is előrébb foglal helyet. Érdekes. Pedig ő küldte oda. Csak figyeli tovább a zöldeket, majd kiegyenesedik a gerince. Kissé oldalra biccenti a fejét, s úgy közelít a másik ajkai felé, de nem csókolja meg, megáll egy ponton.*
- Elrontottam. Nem tudtam őt figyelni.
*Vallja be, majd keze a férfi combjára kúszik, körmeit finoman húzza végig a nadrág anyagán.* - Azt néztem, ahogy játszol. Játszol?
*Azt akarta, hogy derítsék ki mi van a lány mögött. Azt is akarta látni, hogy a doki miként cserkészik be valakit, miként hiteti el vele, hogy érdemes arra, hogy a zárt konyhából is szerezzenek neki ételt. Apró dolog, de nem mindenkiért tennék meg. De vajon nála mi a határvonal? És mi van azon szavak mögött, amit a doki ejt ki a száján? Ha kiderítené, akkor jó érzés volna? Most nem érdekli a lány.*
5344. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 19:27:07
Üzenet elküldve: 2024-10-24 19:27:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Nem csak egyszer kapta meg az elf a vádat, hogy ő nem tud szeretni. Vajon ez igaz? Mi lehet az igazság? Folyton maszkokat hord, hogy azokkal befolyásolja a környezetét vagy pont, hogy ennyi mindenkit szeretne szeretni és vágyik az ismeretlen pultos lány vonzalmára is? Vagy valami harmadik titok van a férfi mögött? Talán mind a kettő igaz. Ki tudja? Minden bizonnyal nem ma este fogja bárki megfejteni őt. Mikor visszatér a kék szeműhöz annak a sokat ígérő szemei is vággyal néznek rá. Igazán el van ma kényeztetve.*
-Ha kíváncsi voltál akkor nem kellett volna ilyen messzire ülni.
*Mosolyog a másikra ahogy a lány melletti székre helyezkedik. A következő kérdésen jót mosolyog a doki ahogy pillantását a másikéba fúrja, hogy most a félvérnek búgjon olyan szavakat amit az szeretne hallani.*
-Édes, tudod jól, hogy sosem a szavak számítanak. Azt, viszont tudod mit jelentettek valójában azok a szavak?
*Néz kíváncsian azokba a szemekbe ahogy várja a másik válaszát.*
*Nem csak egyszer kapta meg az elf a vádat, hogy ő nem tud szeretni. Vajon ez igaz? Mi lehet az igazság? Folyton maszkokat hord, hogy azokkal befolyásolja a környezetét vagy pont, hogy ennyi mindenkit szeretne szeretni és vágyik az ismeretlen pultos lány vonzalmára is? Vagy valami harmadik titok van a férfi mögött? Talán mind a kettő igaz. Ki tudja? Minden bizonnyal nem ma este fogja bárki megfejteni őt. Mikor visszatér a kék szeműhöz annak a sokat ígérő szemei is vággyal néznek rá. Igazán el van ma kényeztetve.*
-Ha kíváncsi voltál akkor nem kellett volna ilyen messzire ülni.
*Mosolyog a másikra ahogy a lány melletti székre helyezkedik. A következő kérdésen jót mosolyog a doki ahogy pillantását a másikéba fúrja, hogy most a félvérnek búgjon olyan szavakat amit az szeretne hallani.*
-Édes, tudod jól, hogy sosem a szavak számítanak. Azt, viszont tudod mit jelentettek valójában azok a szavak?
*Néz kíváncsian azokba a szemekbe ahogy várja a másik válaszát.*
5343. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 18:58:48
Üzenet elküldve: 2024-10-24 18:58:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Fel van dobva. Talán már levehetnék az álarcokat végre, de még egy kis teret adna annak, hogy tovább fűszerezzék az estét. Csak egy egészen kicsit mereng el, miközben elkezdi figyelni a képet. Mi végre is az egész? Jó játék. Élvezi minden percét, csak tudná miért ad annyit az, hogy valaki más bőrébe bújik, s olyasvalakit néz, aki szintén hasonlóan cselekszik éppen. Az örömért megéri, hogy képes ilyesmire és igen mesterien űzi... igen mesterien űzik ők ketten. Sok mindent el lehet érni vele, mint kiderült. De amikor kinyílik a hátsóajtó és csak a holdak figyelnek, akkor lesz abban bármi igazság? Futó a jégkékeken a sötét, tovaillan, ahogy eltünteti a gondolatot. Nem ma van a napja annak, hogy megmérgezze a saját jókedvét. És talán nem is számít.
A lélektükrök hidegen nézik a jelenetet. Nem látni bennük sokat, de tartása mutatja, hogy türelmetlen. A kis csaposnak szól ott a söntés mögött, hátha érzi, hogy olyannal bájolog, akit ő akar maga mellé. Hogy mit idéz elő az, ha jobbnak hiszi magát egy pillanatra a jónál a lány. Szívesen fonná az ujjait a pohárra, de hosszasan kell várnia rá, s végül a szemek is rávetülnek. Kissé sértődött, de annál lekezelőbb mosollyal vegyült fintort küld a lánynak. Hadd higgye el a fruska. Na meg Hadd higgye el Mai is, hogy őt ez egyáltalán nem zavarja egyébként, csak mókázik, amúgy is ő találta ki. Ki érti már ennyi ital után, hogy mi történik legbelül? De a doki végül közeledik, s Mai újra ugyanúgy néz rá, mint mindig.*
- Úgy búgtál, hogy alig hallottam valamit. *Neveti el magát, majd elismerően mustrálja a férfit.* - Mit mondott, amikor felém nézett?
*Harap bele ajkába, belefúrva a zöldekbe a szemeit.*
*Fel van dobva. Talán már levehetnék az álarcokat végre, de még egy kis teret adna annak, hogy tovább fűszerezzék az estét. Csak egy egészen kicsit mereng el, miközben elkezdi figyelni a képet. Mi végre is az egész? Jó játék. Élvezi minden percét, csak tudná miért ad annyit az, hogy valaki más bőrébe bújik, s olyasvalakit néz, aki szintén hasonlóan cselekszik éppen. Az örömért megéri, hogy képes ilyesmire és igen mesterien űzi... igen mesterien űzik ők ketten. Sok mindent el lehet érni vele, mint kiderült. De amikor kinyílik a hátsóajtó és csak a holdak figyelnek, akkor lesz abban bármi igazság? Futó a jégkékeken a sötét, tovaillan, ahogy eltünteti a gondolatot. Nem ma van a napja annak, hogy megmérgezze a saját jókedvét. És talán nem is számít.
A lélektükrök hidegen nézik a jelenetet. Nem látni bennük sokat, de tartása mutatja, hogy türelmetlen. A kis csaposnak szól ott a söntés mögött, hátha érzi, hogy olyannal bájolog, akit ő akar maga mellé. Hogy mit idéz elő az, ha jobbnak hiszi magát egy pillanatra a jónál a lány. Szívesen fonná az ujjait a pohárra, de hosszasan kell várnia rá, s végül a szemek is rávetülnek. Kissé sértődött, de annál lekezelőbb mosollyal vegyült fintort küld a lánynak. Hadd higgye el a fruska. Na meg Hadd higgye el Mai is, hogy őt ez egyáltalán nem zavarja egyébként, csak mókázik, amúgy is ő találta ki. Ki érti már ennyi ital után, hogy mi történik legbelül? De a doki végül közeledik, s Mai újra ugyanúgy néz rá, mint mindig.*
- Úgy búgtál, hogy alig hallottam valamit. *Neveti el magát, majd elismerően mustrálja a férfit.* - Mit mondott, amikor felém nézett?
*Harap bele ajkába, belefúrva a zöldekbe a szemeit.*
5342. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 18:16:01
Üzenet elküldve: 2024-10-24 18:16:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Meg is beszélték, hogy mi legyen a folytatás. Csak vissza kell fogni magukat, hogy az a bizonyos folytatás ne ott a folyosón történjen meg. Ami, leginkább a lány érdeme hisz nem kellett volna sokat győzködni az elfet, hogy megadja magát. Ezt a zöld szempár is jelzi, ami szinte falja a félvért. Nem mintha az elmúlt napokban ez lenne az első alkalom, hogy az elf csupán némi szesszel béleli ki a gyomrát lefekvés előtt. Mondjuk az a szesz hála a lila italnak inkább gyümölcslé most már. Szomorú. Viszont megbeszélik, azt is hogy kint esznek vagyis az elf kint eszik, majd lesétálnak ahol még ott a kedvenc felszolgálólányuk. A pulthoz lépnek és mikor észre lesznek véve a doki a lányra mosolyog. A félvér is érti, hogy itt majd az elf lesz alkalmasabb tárgyalófél úgyhogy rá is bízza a dolgot.*
-Intézem.
*Mosolyog a másik után. Kicsit felcserélődtek a szerepek. Most a kisasszonyon lesz a lehetőség, hogy nézze a dokit műsor közben. Mikor a kalácsképű lány visszatér és a pult mögé lép beszédbe elegyednek. A férfi zöldjei közben nem eresztik a másikat, aki láthatóan zavarba jön ettől, de nincs ellenére a dolog. Nevetgélnek, majd a doktor zöldjeibe annyi elárvultság kerül amit egy kóbor kutya megirigyelne. Szerencsére nem marad sokáig ez az állapot hisz a lány szavai hatására hamar megváltozik és szinte süt róla a hála. Le is számolja először a 13 aranyat ami a Szoba ára, majd 18 arannyal nő az előbb épült kis pénzhalom, az a két Almabor ára végül 6 arany is le lesz számolva a bezárt konyha miatt sajnos Nem főtt ételért, ami viszont még így is jobb mint a semmi. A férfi mond is valamit, de arra a felszolgáló játékosan legyint ahogy válaszol. Ezen a férfi meglepődik és visszakérdez. A nő a félvér felé pillant és mond valamit. A doki nem jön zavarba. Az aranyakat épp elpakoló kéz után nyúlva egy lágy csókot lehet arra miközben mond valamit. Ettől de a lány fülig pirul és inkább elfordul a férfi felől, hogy a borosüvegekkel bajlódjon. Az pedig magabiztos zsebre dugott léptekkel Mai asztalához sétál.*
-Készül.
*Meg is beszélték, hogy mi legyen a folytatás. Csak vissza kell fogni magukat, hogy az a bizonyos folytatás ne ott a folyosón történjen meg. Ami, leginkább a lány érdeme hisz nem kellett volna sokat győzködni az elfet, hogy megadja magát. Ezt a zöld szempár is jelzi, ami szinte falja a félvért. Nem mintha az elmúlt napokban ez lenne az első alkalom, hogy az elf csupán némi szesszel béleli ki a gyomrát lefekvés előtt. Mondjuk az a szesz hála a lila italnak inkább gyümölcslé most már. Szomorú. Viszont megbeszélik, azt is hogy kint esznek vagyis az elf kint eszik, majd lesétálnak ahol még ott a kedvenc felszolgálólányuk. A pulthoz lépnek és mikor észre lesznek véve a doki a lányra mosolyog. A félvér is érti, hogy itt majd az elf lesz alkalmasabb tárgyalófél úgyhogy rá is bízza a dolgot.*
-Intézem.
*Mosolyog a másik után. Kicsit felcserélődtek a szerepek. Most a kisasszonyon lesz a lehetőség, hogy nézze a dokit műsor közben. Mikor a kalácsképű lány visszatér és a pult mögé lép beszédbe elegyednek. A férfi zöldjei közben nem eresztik a másikat, aki láthatóan zavarba jön ettől, de nincs ellenére a dolog. Nevetgélnek, majd a doktor zöldjeibe annyi elárvultság kerül amit egy kóbor kutya megirigyelne. Szerencsére nem marad sokáig ez az állapot hisz a lány szavai hatására hamar megváltozik és szinte süt róla a hála. Le is számolja először a 13 aranyat ami a Szoba ára,
majd 18 arannyal nő az előbb épült kis pénzhalom, az a két Almabor ára végül 6 arany is le lesz számolva a bezárt konyha miatt sajnos Nem főtt ételért, ami viszont még így is jobb mint a semmi. A férfi mond is valamit, de arra a felszolgáló játékosan legyint ahogy válaszol. Ezen a férfi meglepődik és visszakérdez. A nő a félvér felé pillant és mond valamit. A doki nem jön zavarba. Az aranyakat épp elpakoló kéz után nyúlva egy lágy csókot lehet arra miközben mond valamit. Ettől de a lány fülig pirul és inkább elfordul a férfi felől, hogy a borosüvegekkel bajlódjon. Az pedig magabiztos zsebre dugott léptekkel Mai asztalához sétál.*-Készül.
5341. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-24 15:53:55
Üzenet elküldve: 2024-10-24 15:53:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Sejtette, hogy az elfnek tetszeni fog az ötlete, aztán még annak is ízesen ad hangot, hogy mi vár rá később. Legalábbis erre enged következtetni a néhány szóból. Persze egyértelmű volt, hogy nem lesz vége az estének azzal, hogy kilépnek a nő szobájából, nem úgy tervezték alapból sem. Egy kis közjáték megbolygatta az elképzelésüket ugyan, de jól jöttek ki belőle. A szőkénél a vágyott italok, nem küldött rá senki egy ostoba szajhát és Mai is kiélhette magát. Erre valók a szabadnapok. Fájna belegondolni, hogy milyen közel a reggel és az, hogy ott mi vár rá. Az nem lesz olyan kellemes, mint a Merlana melletti szoba, tudja előre. Ezért inkább el is tünteti a felsejlő gondolatot.
Nehezen engedi el azt az ajkat, s a falnak préselve sokkal inkább olvadna egybe a dokival, de azért van benne jócskán a gondoskodásból, még ha az önmagával szemben nem is szokott megmutatkozni. A zöldszeműnek nem ártana tényleg ennie. Na és az ígéret, az ígéret, a holdudvart tényleg szeretné megnézni, amíg még egyáltalán lehetősége van rá. Fogalma sincs mennyi lehet az idő, már akkor késő volt, mikor egyáltalán eljutottak a fürdőházból a fogadórészre.*
- Akkor legyen úgy.
*Sétál lefelé a lépcsőn, közben egyengeti a kissé felcsúszott szoknyáját, falja csak a szemeivel a másik, élvezi ő is. Nem a hátában érzi azokat a zöldeket, hanem sokkal inkább lentebb, ahogy igazgatja az anyagot. Igen jól mulat. Már csak azt a felszolgálót kell meggyőzni arról, hogy kerítsen még valami ételt mielőtt ő lesz elfogyasztva. Nem Mai bájaira lesz kíváncsi az biztos. Vidáman lép a pulthoz, majd bevárja az elfet, a kedvenc pultos lányuk éppen valamelyik asztalnál ténykedik, bár igen keveseket tud már kiszolgálni. A szeme láthatóan felcsillan, ahogy megjelennek, bár nem felé villannak az íriszek, sokkal inkább a szőke felé. Játszott már eleget, a Dokira néz.*
- Szerintem te fogod tudni megfűzni, hogy szerezzen neked ételt. Csak el ne felejts velem koccintani. *Vigyorodik el, majd otthagyva a másikat, leül egy asztalhoz, ahonnan még épp eleget lát. Keresztbe fonja lábait, és hátradől, amíg várja, mi sül ki belőle. Aztán ha minden megvan, mehetnek ki a holdfénybe.*
*Sejtette, hogy az elfnek tetszeni fog az ötlete, aztán még annak is ízesen ad hangot, hogy mi vár rá később. Legalábbis erre enged következtetni a néhány szóból. Persze egyértelmű volt, hogy nem lesz vége az estének azzal, hogy kilépnek a nő szobájából, nem úgy tervezték alapból sem. Egy kis közjáték megbolygatta az elképzelésüket ugyan, de jól jöttek ki belőle. A szőkénél a vágyott italok, nem küldött rá senki egy ostoba szajhát és Mai is kiélhette magát. Erre valók a szabadnapok. Fájna belegondolni, hogy milyen közel a reggel és az, hogy ott mi vár rá. Az nem lesz olyan kellemes, mint a Merlana melletti szoba, tudja előre. Ezért inkább el is tünteti a felsejlő gondolatot.
Nehezen engedi el azt az ajkat, s a falnak préselve sokkal inkább olvadna egybe a dokival, de azért van benne jócskán a gondoskodásból, még ha az önmagával szemben nem is szokott megmutatkozni. A zöldszeműnek nem ártana tényleg ennie. Na és az ígéret, az ígéret, a holdudvart tényleg szeretné megnézni, amíg még egyáltalán lehetősége van rá. Fogalma sincs mennyi lehet az idő, már akkor késő volt, mikor egyáltalán eljutottak a fürdőházból a fogadórészre.*
- Akkor legyen úgy.
*Sétál lefelé a lépcsőn, közben egyengeti a kissé felcsúszott szoknyáját, falja csak a szemeivel a másik, élvezi ő is. Nem a hátában érzi azokat a zöldeket, hanem sokkal inkább lentebb, ahogy igazgatja az anyagot. Igen jól mulat. Már csak azt a felszolgálót kell meggyőzni arról, hogy kerítsen még valami ételt mielőtt ő lesz elfogyasztva. Nem Mai bájaira lesz kíváncsi az biztos. Vidáman lép a pulthoz, majd bevárja az elfet, a kedvenc pultos lányuk éppen valamelyik asztalnál ténykedik, bár igen keveseket tud már kiszolgálni. A szeme láthatóan felcsillan, ahogy megjelennek, bár nem felé villannak az íriszek, sokkal inkább a szőke felé. Játszott már eleget, a Dokira néz.*
- Szerintem te fogod tudni megfűzni, hogy szerezzen neked ételt. Csak el ne felejts velem koccintani. *Vigyorodik el, majd otthagyva a másikat, leül egy asztalhoz, ahonnan még épp eleget lát. Keresztbe fonja lábait, és hátradől, amíg várja, mi sül ki belőle. Aztán ha minden megvan, mehetnek ki a holdfénybe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436