//Második szál//
//Zöldszarvas Daranel//
*Legyint egyet, ezzel akarván elhessegetni a férfi szavait, s azoknak igazságát.*
- Pss... kit érdekel? A nép csak csürhe, meg vagyok nélkülük. Az már más kérdés, hogy ők meg vannak e nélkülem. *Vigyorog, s szájához emelve a korsót ki űríti azt. Félretolja az üres kriglit, melynek oldalán csorog lefelé a habos maradék. Ajkait megtörli ujjainak egy mozdulatával.*
- Egyébként meg... *Vállat von. Mondaná, hogy kit érdekel, de akkor már ez lenne rövid távon a második alkalom és nem akarja, hogy rosszul vegye ki magát a dolog. Például úgy, mintha csak el akarná kendőzni a sértettségét és tényleg érdekelné, hogyha vereséget szenved és elfordulnak tőle.
Érdekes fejet vág, amikor a férfi sorra kezdi el a kérdéseket feltenni, előtte pedig valami furáról magyaráz. Egyik szemhéját felemeli, s száját is kicsit félre húzza. Hirtelen nem tud megszólalni a szavak hallatán, ezért kezdetben csak nyög egy fájdalmasat, majd igyekszik felvenni a lépést a beszéddel.*
- Öh... Hogy mit érzek? *Vonja meg a vállát.* Hát nem tudom. Jól érzem magam, hogy valaki olyannal birkózhatok, akit lehet is nyúzni. Elfáradok, leizzadok, kiverik belőlem a szuszt és én is belőlük. Olyan mint... *Elvigyorodik.* Olyan mint a vad közösülés. *Egy pillanat erejéig felkacag, majd hozzáteszi.* Csak jobb.
*A szörnyeteg hasonlata tetszik neki.*
- Mondhatjuk úgy is. *Aztán megingatja a fejét.* Nem lakik idebent semmi csak én. Nem vagyok félkegyelmű, mint azok akik magukban beszélnek az utcán. *Főleg a szegénynegyedben látott olyanokat, akiknek a személyisége ketté szakadt és saját magukkal veszekedtek. Most is ez jut az eszébe.*
- Utána sokkal jobb minden. Fáj és büdös és fáradt, de sokkal jobb. A többiekkel akkor szoktunk piálni, aztán összekapunk valamin és verekszünk tovább. *Vigyorog, miközben mesél, de igazából minden egyes szóval jobban hiányzik neki az a közösség, ahová tartozott.*
- Kölyökként is verekedtem, mint minden rendes kölyök. *Vonja meg a vállát, s ezzel úgy gondolja le tudta mind a két kérdést, majd az utolsóra is rá tér.*
- Minden további nélkül. *S ekkor már bele kortyol a teába is, amit el lopott, mert a sok dumától kezd kiszáradni. Még meleg, de már iható.
~Ezek aztán tudnak pofázni...~
Vigyorog magában az emberen.*
- Mibe, hogy ez üti a gőzölődést a bögréd felett? *Büszkén állítja, hogy az ő lazítása sokkal jobb, mint amit a férfi csinál. Mert ezt amit itt tesznek azt legjobb indulattal is csak tengődésnek lehet nevezni, felesleges idő töltés és nem kell hogy része legyen az életnek.*
- Mmh-mh Wegtoren legjobb kovácsa csinálta. *Bólintva köszöni meg, hogy Daranel észre vette a fegyvereinek szépségét. Egy kisebb vagyon volt a páncél és a két kard, de muszáj jó minőségű szerelésben mutatkoznia, ha egyszer zsoldos alkat.*
- S te? Le tudod lőni a bolhát a kutya seggéről, azokkal a pálcikákkal? *Vigyorogva ugratja a férfit. Lehet, hogy arrogáns, lehet, hogy nem ismeri a íjászokat, de valahol elismeri az íjászat tehetségét. Hasznos az is. Valahol.*