Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1280. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-21 14:22:44
Üzenet elküldve: 2020-05-21 14:22:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Oh, szerintem ha akarnám, se tudnálak elnyomni. Nem olyan fából vagy te, aki ne érvényesülne egy magamfajta férfi mellett. * Vigyorog Fehérkére, akit láthatóan nem kell félteni ebben a témában. Bólint, mert úgy érzi, hogy kivesézték a farigcsálás és közös élet témakörét, és inkább iszik egy újabb kortyot. Mégis, a nevetésre megcsóválja a fejét. Tetszik neki a hóhajú kifejezés, bár nem tudja, hogy miért. De a gyerek gondolata nem annyira, legalábbis egyelőre. *
- Na, keressünk. * Csapja össze vigyorogva a kezét, és körbe is pillant a pegazusban, de úgy tűnik, hogy egy ilyen sem iszogat most velük. Csalódottan biggyeszti le a száját, és fordul vissza. *
- Hát... semmivel, jelenleg. * Vonja meg a vállát, és az íjára mutat. * Ezzel egész ügyesen tudok bánni, de nagyjából ennyi. Voltam vadász, démonvadász, kalandor, és zsoldos. Jelenleg egyik se vagyok, csak egy iszogató férfi. * Hogy ezt nyomatékosítsa, kortyol is gyorsan az amúgy már vészesen ürülő korsóból. * Hogyha elválnak útjaink se tudom, hogy mihez kezdek. Gondolkodtam azon, hogy beállok városi őrnek. Úgy hallottam most, hogy újraalakultak normális tagokból áll, és elkel nekik a segítség. Az is lehet, hogy tovább megyek wegtoren felé, és megnézem, hogy milyen az élet arra. De az se egy utolsó dolog, hogy belevetem magam az erdőbe, és feltalálom maga ott. Az utóbbi időben főleg ezt csináltam, a fák között éltem és vadásztam. Amíg nem jön a hideg, akkor elég kellemes életforma ez is. Tényleg nincsenek ötleteim... * vonja meg újfent a vállát, és lehúzza a maradék sört, hogy aztán visszadobja a labdát. *
- Na és a te terveid, Fehérke? Gondolom nem annyit tervezel, hogy minden büdös pasival megfürdesz a folyóban.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Oh, szerintem ha akarnám, se tudnálak elnyomni. Nem olyan fából vagy te, aki ne érvényesülne egy magamfajta férfi mellett. * Vigyorog Fehérkére, akit láthatóan nem kell félteni ebben a témában. Bólint, mert úgy érzi, hogy kivesézték a farigcsálás és közös élet témakörét, és inkább iszik egy újabb kortyot. Mégis, a nevetésre megcsóválja a fejét. Tetszik neki a hóhajú kifejezés, bár nem tudja, hogy miért. De a gyerek gondolata nem annyira, legalábbis egyelőre. *
- Na, keressünk. * Csapja össze vigyorogva a kezét, és körbe is pillant a pegazusban, de úgy tűnik, hogy egy ilyen sem iszogat most velük. Csalódottan biggyeszti le a száját, és fordul vissza. *
- Hát... semmivel, jelenleg. * Vonja meg a vállát, és az íjára mutat. * Ezzel egész ügyesen tudok bánni, de nagyjából ennyi. Voltam vadász, démonvadász, kalandor, és zsoldos. Jelenleg egyik se vagyok, csak egy iszogató férfi. * Hogy ezt nyomatékosítsa, kortyol is gyorsan az amúgy már vészesen ürülő korsóból. * Hogyha elválnak útjaink se tudom, hogy mihez kezdek. Gondolkodtam azon, hogy beállok városi őrnek. Úgy hallottam most, hogy újraalakultak normális tagokból áll, és elkel nekik a segítség. Az is lehet, hogy tovább megyek wegtoren felé, és megnézem, hogy milyen az élet arra. De az se egy utolsó dolog, hogy belevetem magam az erdőbe, és feltalálom maga ott. Az utóbbi időben főleg ezt csináltam, a fák között éltem és vadásztam. Amíg nem jön a hideg, akkor elég kellemes életforma ez is. Tényleg nincsenek ötleteim... * vonja meg újfent a vállát, és lehúzza a maradék sört, hogy aztán visszadobja a labdát. *
- Na és a te terveid, Fehérke? Gondolom nem annyit tervezel, hogy minden büdös pasival megfürdesz a folyóban.
1279. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:44:41
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:44:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Romkutatás – már a Pegazusban //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Lissének nem kell olyan messzire mennie, hogy a haláltusájában küzdjön az életéért, mert a csuklóját markoló kéz, és a kopogtatás elég jelzés Dram számára, hogy észre vegye magát. Amúgy sincs már sok szufla benne, úgyhogy ezt a keveset már végig tudja csinálni úgy, hogy figyel magára, és Lissére is. Így a vörös se fullad meg, és Dram is végez kettejük kis játékával. Elterül az ágyon, és szuszog illetve fújtat, igazából fel se fogja, hogy majdnem megfojtotta a másikat. Úgy gondolja, a jelzés csak azért járt, mert túl erősen szorította a torkot, persze ebben nem téved túl nagyot. Ha partnere nem vádolja meg elfgyilkosság gyanújával, akkor nem is fogja felhozni a témát. Inkább elgondolkodva nézi a plafont, mielőtt megszólalna. *
- Tudom, hogy megbeszéltük, hogy nem kellenek neked a szép dolgok, meg a ház, meg ilyenek. * Kezd bele lihegve, és sóhajtozva. * De azért azt szeretném, ha bevennél rhéa félelmét. Nem akarlak megbántani azzal, hogy kifizetem, mert nem vagy egy kurva, hogy pénzt hagyjak az asztalodon, miután végeztünk. De ha szükséged van bármire, akkor csak kérned kell, ezt tudod, ugye? * Pillant a másikra, felé fordulva, féloldalasan fekve el az ágyon. Kielégült és talán boldog tekintettel néz rá, láthatóan tényleg mindent megkapott, amit elvárt ettől a találkozástól. Még pofátlanul ásítozik is, anélkül, hogy a száját a keze elé tenné. Azért ilyen dolgot nem tenne meg csak úgy bármiféle nő közelében. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Lissének nem kell olyan messzire mennie, hogy a haláltusájában küzdjön az életéért, mert a csuklóját markoló kéz, és a kopogtatás elég jelzés Dram számára, hogy észre vegye magát. Amúgy sincs már sok szufla benne, úgyhogy ezt a keveset már végig tudja csinálni úgy, hogy figyel magára, és Lissére is. Így a vörös se fullad meg, és Dram is végez kettejük kis játékával. Elterül az ágyon, és szuszog illetve fújtat, igazából fel se fogja, hogy majdnem megfojtotta a másikat. Úgy gondolja, a jelzés csak azért járt, mert túl erősen szorította a torkot, persze ebben nem téved túl nagyot. Ha partnere nem vádolja meg elfgyilkosság gyanújával, akkor nem is fogja felhozni a témát. Inkább elgondolkodva nézi a plafont, mielőtt megszólalna. *
- Tudom, hogy megbeszéltük, hogy nem kellenek neked a szép dolgok, meg a ház, meg ilyenek. * Kezd bele lihegve, és sóhajtozva. * De azért azt szeretném, ha bevennél rhéa félelmét. Nem akarlak megbántani azzal, hogy kifizetem, mert nem vagy egy kurva, hogy pénzt hagyjak az asztalodon, miután végeztünk. De ha szükséged van bármire, akkor csak kérned kell, ezt tudod, ugye? * Pillant a másikra, felé fordulva, féloldalasan fekve el az ágyon. Kielégült és talán boldog tekintettel néz rá, láthatóan tényleg mindent megkapott, amit elvárt ettől a találkozástól. Még pofátlanul ásítozik is, anélkül, hogy a száját a keze elé tenné. Azért ilyen dolgot nem tenne meg csak úgy bármiféle nő közelében. *
1278. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:32:33
Üzenet elküldve: 2020-05-21 13:32:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Látja a lányon, hogy mintha haragos lenne, bár nem érti pontosan miért. Már rég nem beszélt ennyi ideig egy illetővel, ezért kissé nehezen tud megnyílni. A lány válaszát hallva, fenyegetésként fogja fel a helyzetet.*
-Tudod, ha most fenyegetni próbálsz, akkor inkább ne tedd.
*Egy gyors és egyenes választ ad a lánynak.*
-Hm lehet kétszínű vagy, de az ilyen embereket is ki lehet ismerni. Lehet, hogy hosszú időbe telik, de ki lehet.
*Jegyzi meg kicsit suttogva. Miután döntött az előtte ülő, mosoly lepi el az arcát. Örül annak, hogy elfogadta ezt a kis szórakozást. Egy perc sem telik el, és elő vesz egy pénzérmét a zsebéből. Mivel picit sajnálja a lányt, de ezt most nem mutatja ki, ezért úgy dönt, hogy csal egy kicsikét. Már sokat játszott Fej vagy írást, ezért jól tudja, hogy kell azt feldobni.*
-Rendben enyém a fej tiéd az írás.
*Egy hirtelen mozdulattal feldobja az érmét és reméli, hogy az úgy érkezik le a kezébe, ahogyan azt várja. Pár másodperc múlva elkapja az érmét a kezével majd lecsapja az asztalra. Izgatottan veszi le róla a kezét, hiszen bízik abban, hogy a lány fog nyerni. Csodák csodájára miután megnézte mi lett az eredmény el is mondja neki.*
-Nos a szerencséd ma nem hagyott cserben. Írás lett az eredmény.
*Megvakarja a fejét és mosolyogni kezd.*
*Látja a lányon, hogy mintha haragos lenne, bár nem érti pontosan miért. Már rég nem beszélt ennyi ideig egy illetővel, ezért kissé nehezen tud megnyílni. A lány válaszát hallva, fenyegetésként fogja fel a helyzetet.*
-Tudod, ha most fenyegetni próbálsz, akkor inkább ne tedd.
*Egy gyors és egyenes választ ad a lánynak.*
-Hm lehet kétszínű vagy, de az ilyen embereket is ki lehet ismerni. Lehet, hogy hosszú időbe telik, de ki lehet.
*Jegyzi meg kicsit suttogva. Miután döntött az előtte ülő, mosoly lepi el az arcát. Örül annak, hogy elfogadta ezt a kis szórakozást. Egy perc sem telik el, és elő vesz egy pénzérmét a zsebéből. Mivel picit sajnálja a lányt, de ezt most nem mutatja ki, ezért úgy dönt, hogy csal egy kicsikét. Már sokat játszott Fej vagy írást, ezért jól tudja, hogy kell azt feldobni.*
-Rendben enyém a fej tiéd az írás.
*Egy hirtelen mozdulattal feldobja az érmét és reméli, hogy az úgy érkezik le a kezébe, ahogyan azt várja. Pár másodperc múlva elkapja az érmét a kezével majd lecsapja az asztalra. Izgatottan veszi le róla a kezét, hiszen bízik abban, hogy a lány fog nyerni. Csodák csodájára miután megnézte mi lett az eredmény el is mondja neki.*
-Nos a szerencséd ma nem hagyott cserben. Írás lett az eredmény.
*Megvakarja a fejét és mosolyogni kezd.*
1277. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-21 11:22:49
Üzenet elküldve: 2020-05-21 11:22:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Nille látva a másik szemében megcsillanó sajnálatot, irtózatos haragra gerjed. Mindig is gyűlölte a sajnálkozókat, hiszen csak azokat kell illetni ezzel az érzéssel, akik már elveszettek, reménytelenek ebben a világban. Sosem tartotta magát ilyen lélekként számon. Már épp nyúlna ösztönösen az övén rejtőző különféle éles dobófegyverek valamelyikéhez, de az ölében patkánya érzékeli a feszültséget, rózsaszín kis nóziját rászegezve figyelmeztetőleg hat rá. Nem, nem kellene megölni senkit, de még bántani se volna okos dolog. Szemei szikrákat szórnak, izmai megfeszülnek, de minden koncentrációs képességét felhasználva visszafogja ártó szándékait, de figyelmezteti a srácot.*
- Meg ne próbálj sajnálni engem, kellemetlen véget érhet a tevékenységed, meglehetősen gyorsan.
*Haragja hamar elillan tűnékeny kámforként, végül ez csak egy szerencsétlen, félhülye flótás. Nem tehet róla, hogy nincs tisztában a határokkal. Hallva az emberekkel kapcsolatos elővigyázatosságról szóló vélekedést, halkan felkacag.*
- Akár hiszed, akár nem, én vagyok mind közül a legkétszínűbb és a legálszentebb.
*Leplezetlen incselkedik, szórakozva a másikon. Furcsa tekintetét látva felszalad egyik szemöldöke, nem igazán tudja mire vélni a dolgot. Jobbnak látja annyiban hagyni, nem szokása feleslegesen firtatni semmit sem. Hozzászokott már, hogy ha túl sokat kérdez, hamar az orrára koppinthatnak, érthető módon. A játék gondolatán elgondolkozik néhány pillanatra, hiszen nem okos dolog túl sok aranyat kockáztatnia, így is ügyesebbnek kell bizonyulnia másnap, ha nem szeretne éhen maradni. Gyorsan mérlegel, de győzedelmeskedik gyermeki énje, és a játék izgalma, inkább üres gyomorral lófrál majd. Az úgyis a holnap problémája lesz, ő pedig jobban szeret a mának élni. Elvigyorodik, s kihívó tekintetet szegez a másikra.*
- Ám legyen. Mókásan hangzik a dolog.
*Úgyis tudja, hogy ha veszít, rögtön le is lép, kihátrálva a helyzetből. Sosem tartozott a szavukat tartó, tisztességes fajták közé. Az élete így határozottan könnyebbnek és kiegyensúlyozottabbnak bizonyult, no meg persze egy utcakölyök hol tanult volna tisztességet?
Meglepődik a másik bemutatkozásán, neki már eszébe sem jut, hogy magától megossza a személyazonosságát másokkal. Ő a név nélküli arc, a tömegből egy kicsi senki, meg is van elégedve ezzel a szereppel. Viszont ez az ipse nem tűnik olyannak, aki különösebb veszélyforrást jelentene számára, ha mégis, biztosan rövidre tudja zárni majd.*
- Szólíts Nillének, ha nagyon szólítani szeretnél valahogy.
*Az udvariaskodó formulákat lehagyja a lakonikusan tömör bemutatkozásról. Ezeket a sallang mondatokat mindig egy társadalmilag berögzült súlytalan hazugságnak tartotta, nem is él velük soha.*
*Nille látva a másik szemében megcsillanó sajnálatot, irtózatos haragra gerjed. Mindig is gyűlölte a sajnálkozókat, hiszen csak azokat kell illetni ezzel az érzéssel, akik már elveszettek, reménytelenek ebben a világban. Sosem tartotta magát ilyen lélekként számon. Már épp nyúlna ösztönösen az övén rejtőző különféle éles dobófegyverek valamelyikéhez, de az ölében patkánya érzékeli a feszültséget, rózsaszín kis nóziját rászegezve figyelmeztetőleg hat rá. Nem, nem kellene megölni senkit, de még bántani se volna okos dolog. Szemei szikrákat szórnak, izmai megfeszülnek, de minden koncentrációs képességét felhasználva visszafogja ártó szándékait, de figyelmezteti a srácot.*
- Meg ne próbálj sajnálni engem, kellemetlen véget érhet a tevékenységed, meglehetősen gyorsan.
*Haragja hamar elillan tűnékeny kámforként, végül ez csak egy szerencsétlen, félhülye flótás. Nem tehet róla, hogy nincs tisztában a határokkal. Hallva az emberekkel kapcsolatos elővigyázatosságról szóló vélekedést, halkan felkacag.*
- Akár hiszed, akár nem, én vagyok mind közül a legkétszínűbb és a legálszentebb.
*Leplezetlen incselkedik, szórakozva a másikon. Furcsa tekintetét látva felszalad egyik szemöldöke, nem igazán tudja mire vélni a dolgot. Jobbnak látja annyiban hagyni, nem szokása feleslegesen firtatni semmit sem. Hozzászokott már, hogy ha túl sokat kérdez, hamar az orrára koppinthatnak, érthető módon. A játék gondolatán elgondolkozik néhány pillanatra, hiszen nem okos dolog túl sok aranyat kockáztatnia, így is ügyesebbnek kell bizonyulnia másnap, ha nem szeretne éhen maradni. Gyorsan mérlegel, de győzedelmeskedik gyermeki énje, és a játék izgalma, inkább üres gyomorral lófrál majd. Az úgyis a holnap problémája lesz, ő pedig jobban szeret a mának élni. Elvigyorodik, s kihívó tekintetet szegez a másikra.*
- Ám legyen. Mókásan hangzik a dolog.
*Úgyis tudja, hogy ha veszít, rögtön le is lép, kihátrálva a helyzetből. Sosem tartozott a szavukat tartó, tisztességes fajták közé. Az élete így határozottan könnyebbnek és kiegyensúlyozottabbnak bizonyult, no meg persze egy utcakölyök hol tanult volna tisztességet?
Meglepődik a másik bemutatkozásán, neki már eszébe sem jut, hogy magától megossza a személyazonosságát másokkal. Ő a név nélküli arc, a tömegből egy kicsi senki, meg is van elégedve ezzel a szereppel. Viszont ez az ipse nem tűnik olyannak, aki különösebb veszélyforrást jelentene számára, ha mégis, biztosan rövidre tudja zárni majd.*
- Szólíts Nillének, ha nagyon szólítani szeretnél valahogy.
*Az udvariaskodó formulákat lehagyja a lakonikusan tömör bemutatkozásról. Ezeket a sallang mondatokat mindig egy társadalmilag berögzült súlytalan hazugságnak tartotta, nem is él velük soha.*
1276. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-21 02:14:33
Üzenet elküldve: 2020-05-21 02:14:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Kicsit megérinti a lány válasza.*
-Elnézésedet kérem, valószínűleg nincs sok pénzed.
*Kicsit sajnálkozó tekintetet vet a lányra. Ha egy kicsit is figyelne, akkor látná, hogy a lány miért volt annyira kiakadva, amikor a piája kiömlött. Hátra dőlt becsukta a szemét és elmélkedni kezdett. Ha nem ülnél vele szembe, akkor azt gondolná az ember, hogy alszik. ~Talán arra akar kimenni a játék, hogy vegyek neki piát?~ Gondolja magában és a lányra szegezi pillantását.*
-Tudod néha jobb félni, mint megijedni. Nem véletlenül kerülöm az embereket. A legtöbbjük mind álszent és kétszínű.
*Alaposan átgondolja miket mondjon, ugyan is kitudja ki az aki éppen hallgatózik a távolból. ~A szakmámról inkább nem is beszélek neki.~ Mélyen elveszik a saját gondolataiba, ám ezt egy teljesen komoly és kicsit ijesztő tekintettel teszi. Mintha csak szimplán megszeretné félemlíteni az előtte ülő személyt. Mikor abba hagyja az elmélkedést, látja, hogy a lány az ölében csinál valamit, ám inkább nem is foglalkozik vele. Ismét megszólal az előtte ülő, ám erre már egy picit hangosabban nevet fel.*
-Gondoltam, hogy erre megy ki a játék így a végén. Tudod mit? Talán meghívlak egy italra, ám ehhez bele kell menned egy játékba. Ha nyersz akkor meghívlak, ám ha veszítesz, akkor te hívsz meg engem.
*Sejti, hogy nincs sok pénze és valószínűleg nem is fogja megkérni arra, hogy meghívja egy italra.*
-Mellesleg még be sem mutatkoztam. Az én nevem Silvyr Dalehns. Örülök a találkozásnak.
*Kicsit megérinti a lány válasza.*
-Elnézésedet kérem, valószínűleg nincs sok pénzed.
*Kicsit sajnálkozó tekintetet vet a lányra. Ha egy kicsit is figyelne, akkor látná, hogy a lány miért volt annyira kiakadva, amikor a piája kiömlött. Hátra dőlt becsukta a szemét és elmélkedni kezdett. Ha nem ülnél vele szembe, akkor azt gondolná az ember, hogy alszik. ~Talán arra akar kimenni a játék, hogy vegyek neki piát?~ Gondolja magában és a lányra szegezi pillantását.*
-Tudod néha jobb félni, mint megijedni. Nem véletlenül kerülöm az embereket. A legtöbbjük mind álszent és kétszínű.
*Alaposan átgondolja miket mondjon, ugyan is kitudja ki az aki éppen hallgatózik a távolból. ~A szakmámról inkább nem is beszélek neki.~ Mélyen elveszik a saját gondolataiba, ám ezt egy teljesen komoly és kicsit ijesztő tekintettel teszi. Mintha csak szimplán megszeretné félemlíteni az előtte ülő személyt. Mikor abba hagyja az elmélkedést, látja, hogy a lány az ölében csinál valamit, ám inkább nem is foglalkozik vele. Ismét megszólal az előtte ülő, ám erre már egy picit hangosabban nevet fel.*
-Gondoltam, hogy erre megy ki a játék így a végén. Tudod mit? Talán meghívlak egy italra, ám ehhez bele kell menned egy játékba. Ha nyersz akkor meghívlak, ám ha veszítesz, akkor te hívsz meg engem.
*Sejti, hogy nincs sok pénze és valószínűleg nem is fogja megkérni arra, hogy meghívja egy italra.*
-Mellesleg még be sem mutatkoztam. Az én nevem Silvyr Dalehns. Örülök a találkozásnak.
1275. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-21 00:22:45
Üzenet elküldve: 2020-05-21 00:22:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*A kérdés hallatán tekintete a másikra szegeződik némiképp hitetlenkedve, halkan felsóhajt. ~Komolyan? Talán fejedre ejthettek gyerekkorodban vagy ilyesmi, hogy ennyire lassan koppan a helyzet. Az értelmesebbjének talán derengene, hogy egy poros kis sötételf fattyú nem valószínű, hogy dúskál aranyakban, s ennek következtében nem is szórhatja felelőtlenül. A dörzsöltebbek első pillantásra felfognák a helyzetet.~ Gonoszkodó, becsmérlő félmosollyal egy költői kérdés útján tudtára is adja gondolatait burkolt formában. Ugyan kedves akart lenni, képtelen visszafogni magát az ostoba kérdés hallatán.*
- Téged nem a furmányos eszedért szoktak szeretni, igaz?
*Halkan kuncog, félig felhúzott szemöldökkel ingatja fejét. Nem tartja túl valószínűnek, hogy jól ki fognak jönni a lurkóval, de csoda lett volna, ha nem koronázza a napot valami ehhez hasonló béna szituáció. Ilyen az ő szerencséje, egyszer inna meg valamit, ami nem holmi veszélyesen olcsó hányingerszagú lőre, de nem, ezt sem teheti rendesen. Az élet, az univerzum, a sors, vagy az a nagy akármicsoda, ami kedvére sodorja a lelkeket, kimondottan utálhatja őt. Reményvesztett kifejezéssel arcán dől hátra, filigrán idomai szinte hallhatóan ropognak végig a hirtelen mozdulatra. A srác korábbi élményeit hallgatva a tőle telhető legérdektelenebb kifejezéssel vonásain emeli rá a tekintetét. Feladta, nem, képtelen lesz kedves lenni, inkább szomjan marad.*
- Hát ez igazán szuperül hangzik. Izgalmas életed lehet, gratulálok hozzá, kedves mizantróp.
*Keze ismét az övére erősített táskához téved, ahonnan az álomvilágból immáron teljességgel visszatért Murin dugja ki fehér buksiját, óvatos érdeklődéssel szimatolva az őket körülvevő levegőbe. Mikor biztonságosnak találja a szituációt, félénken tekint fel gazdája valószerűtlenül világos kék szemeibe, s mikor megkapja engedélyül a neki kijáró biztató félmosolyt, lassan előmászik rejtekéről, s kedves kis fehér labdává gömbölyödik össze Nille ölében. A lány önkéntelenül elmosolyodik, ujjai finoman játszanak a selymes szőrszálak erdejében, hálás fészkelődést kapva jutalmul. Tevékenységét nem hagyja félbe, de frusztráló színnel megáldott íriszei ismét a fiúcskára szegeződnek.*
- Egyébként, ha ennyire nem szereted az embereket, akkor nyugodtan vehetsz nekem egy italt és mehetsz a dolgodra.
*Pimasz vigyor kíséri mondatait, valószínűsíti, hogy vágyai nem teljesülnek ilyen gyorsan, de egy próbát mindenképp megéri megkockáztatni.*
*A kérdés hallatán tekintete a másikra szegeződik némiképp hitetlenkedve, halkan felsóhajt. ~Komolyan? Talán fejedre ejthettek gyerekkorodban vagy ilyesmi, hogy ennyire lassan koppan a helyzet. Az értelmesebbjének talán derengene, hogy egy poros kis sötételf fattyú nem valószínű, hogy dúskál aranyakban, s ennek következtében nem is szórhatja felelőtlenül. A dörzsöltebbek első pillantásra felfognák a helyzetet.~ Gonoszkodó, becsmérlő félmosollyal egy költői kérdés útján tudtára is adja gondolatait burkolt formában. Ugyan kedves akart lenni, képtelen visszafogni magát az ostoba kérdés hallatán.*
- Téged nem a furmányos eszedért szoktak szeretni, igaz?
*Halkan kuncog, félig felhúzott szemöldökkel ingatja fejét. Nem tartja túl valószínűnek, hogy jól ki fognak jönni a lurkóval, de csoda lett volna, ha nem koronázza a napot valami ehhez hasonló béna szituáció. Ilyen az ő szerencséje, egyszer inna meg valamit, ami nem holmi veszélyesen olcsó hányingerszagú lőre, de nem, ezt sem teheti rendesen. Az élet, az univerzum, a sors, vagy az a nagy akármicsoda, ami kedvére sodorja a lelkeket, kimondottan utálhatja őt. Reményvesztett kifejezéssel arcán dől hátra, filigrán idomai szinte hallhatóan ropognak végig a hirtelen mozdulatra. A srác korábbi élményeit hallgatva a tőle telhető legérdektelenebb kifejezéssel vonásain emeli rá a tekintetét. Feladta, nem, képtelen lesz kedves lenni, inkább szomjan marad.*
- Hát ez igazán szuperül hangzik. Izgalmas életed lehet, gratulálok hozzá, kedves mizantróp.
*Keze ismét az övére erősített táskához téved, ahonnan az álomvilágból immáron teljességgel visszatért Murin dugja ki fehér buksiját, óvatos érdeklődéssel szimatolva az őket körülvevő levegőbe. Mikor biztonságosnak találja a szituációt, félénken tekint fel gazdája valószerűtlenül világos kék szemeibe, s mikor megkapja engedélyül a neki kijáró biztató félmosolyt, lassan előmászik rejtekéről, s kedves kis fehér labdává gömbölyödik össze Nille ölében. A lány önkéntelenül elmosolyodik, ujjai finoman játszanak a selymes szőrszálak erdejében, hálás fészkelődést kapva jutalmul. Tevékenységét nem hagyja félbe, de frusztráló színnel megáldott íriszei ismét a fiúcskára szegeződnek.*
- Egyébként, ha ennyire nem szereted az embereket, akkor nyugodtan vehetsz nekem egy italt és mehetsz a dolgodra.
*Pimasz vigyor kíséri mondatait, valószínűsíti, hogy vágyai nem teljesülnek ilyen gyorsan, de egy próbát mindenképp megéri megkockáztatni.*
1274. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 20:21:33
Üzenet elküldve: 2020-05-20 20:21:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1664
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Kikötni azt, hogy az illető bizony nem zavar általában világosan látható jele annak, hogy bizony de. Svir viszont nem akad fenn ezen, ha zavar, ha nem, Wellyradona itt van, meg kell vele ismerkedni. Mert ugyebár egy főállású vándor hülye lenne nem megismerkedni valakivel, aki a szeme elé vagy a háta mögé kerül. A női mosoly többé-kevésbé elnyeri a bizalmát, ezért engedi a másikat az asztalához. Amíg leül a nő, addig a sörére pillant, de végül ő is az önmegtartóztatást választja az italozás terén. Szólni sem szól, megvárja, hogy az új érkező kezdje el. A tőle megszokott bólogatással jelzi, hogy figyel, közben élvezettel nézi az izgatott mutogatást. Az elmesélt események kedvezőtlen alakulását hallva a homlokát kezdi ráncolni és a fejét csóválja. *
– Ejj, hát ez nem volt szép a kis pojácától. Néha azt hiszik a Piactéren, hogy a vevő se nem hall, se nem lát, csak fizetni szeretne, lehetőleg minél többet. Majd rajta marad az áru, aztán nézegetheti ahelyett, hogy megvacsorázna az árából. Vagy eladja egy baleknak és irtó jó pénzt csinál. *A titokzatos kocsmahős nevét hiába keresi a fejében, ha hallott is róla valaha, most nem emlékszik rá. Megrázza a fejét. *
– Fogalmam sincs, ki lehet az a Varborda. Én viszont Svir vagyok. *Bemutatkozással menti magát, az jól szokott sikerülni.*
– És te ki vagy? *Éppenséggel elkönyvelhetné Wellyradonát egyszerűen csak a kocsmai kilötykölős kisasszonynak is, de azért jobban szeretné tudni a nevét.*
*Kikötni azt, hogy az illető bizony nem zavar általában világosan látható jele annak, hogy bizony de. Svir viszont nem akad fenn ezen, ha zavar, ha nem, Wellyradona itt van, meg kell vele ismerkedni. Mert ugyebár egy főállású vándor hülye lenne nem megismerkedni valakivel, aki a szeme elé vagy a háta mögé kerül. A női mosoly többé-kevésbé elnyeri a bizalmát, ezért engedi a másikat az asztalához. Amíg leül a nő, addig a sörére pillant, de végül ő is az önmegtartóztatást választja az italozás terén. Szólni sem szól, megvárja, hogy az új érkező kezdje el. A tőle megszokott bólogatással jelzi, hogy figyel, közben élvezettel nézi az izgatott mutogatást. Az elmesélt események kedvezőtlen alakulását hallva a homlokát kezdi ráncolni és a fejét csóválja. *
– Ejj, hát ez nem volt szép a kis pojácától. Néha azt hiszik a Piactéren, hogy a vevő se nem hall, se nem lát, csak fizetni szeretne, lehetőleg minél többet. Majd rajta marad az áru, aztán nézegetheti ahelyett, hogy megvacsorázna az árából. Vagy eladja egy baleknak és irtó jó pénzt csinál. *A titokzatos kocsmahős nevét hiába keresi a fejében, ha hallott is róla valaha, most nem emlékszik rá. Megrázza a fejét. *
– Fogalmam sincs, ki lehet az a Varborda. Én viszont Svir vagyok. *Bemutatkozással menti magát, az jól szokott sikerülni.*
– És te ki vagy? *Éppenséggel elkönyvelhetné Wellyradonát egyszerűen csak a kocsmai kilötykölős kisasszonynak is, de azért jobban szeretné tudni a nevét.*
1273. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 19:22:29
Üzenet elküldve: 2020-05-20 19:22:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz és hó//
*Szerencséjére Pashthra nem kérdezi valójában mi is zavarja, mert kellemetlenül kellene szembesülnie azzal, hogy Daesys maga sem tudja pontosan. Idegen számára az egész helyzet, és bár egy része szeretne bocsánatot kérni, de a másik része úgy véli, hogy igenis jogos volt megjegyzése. Csak idegesen áll a másik előtt, megfeszülő állkapoccsal, és égő, vörös pozsgás orcával. Szeretne szólni, de egyelőre képtelen rá, mert egyszerre mérges, és szégyelli magát.
Végül mozdul, ez kicsit segít neki a beálló kellemetlen csendben, hogy lerázza magáról annak súlyát. Leteszi a kezében tartott tálcát, lehetőleg az ágy melletti szekrényre, ha elfér ott. Nyilván ezek után neki sem sok étvágya akad, de igyekszik felülemelkedni képzelt sértettségén.*
- Figyelj, nem akarom, hogy elmenj.
*Az öltözésben nem akadályozza meg, ha Pashthrának továbbra is célja felvenni a ruháit, de ha esetleg elindul az ajtó felé, akkor keze után kap, hogy megállítsa benne.*
- Sajnálom. Hü... ostobaság volt. Meg persze nem feltételezek semmi ilyet rólad. De ha mindenképpen menni akarsz, akkor is legalább edd meg amit kértél.
*Beszéd közben tarka zöld íriszei Pashthra arcát keresik, és a fiatal férfi kékjeit, hogy azokat alaposan felmérve állapíthassa meg, hogy mennyire maradandóan rontotta el a másik kedvét, és esetlegesen kialakulóban lévő kellemes viszonyukat. Erőszakkal nyilván nem fogja itt tartani, de végső soron jobban örülne a lehetséges opciók közül annak, ha együtt eltölthetnének még egy kis időt közösen.*
//Tűz és hó//
*Szerencséjére Pashthra nem kérdezi valójában mi is zavarja, mert kellemetlenül kellene szembesülnie azzal, hogy Daesys maga sem tudja pontosan. Idegen számára az egész helyzet, és bár egy része szeretne bocsánatot kérni, de a másik része úgy véli, hogy igenis jogos volt megjegyzése. Csak idegesen áll a másik előtt, megfeszülő állkapoccsal, és égő, vörös pozsgás orcával. Szeretne szólni, de egyelőre képtelen rá, mert egyszerre mérges, és szégyelli magát.
Végül mozdul, ez kicsit segít neki a beálló kellemetlen csendben, hogy lerázza magáról annak súlyát. Leteszi a kezében tartott tálcát, lehetőleg az ágy melletti szekrényre, ha elfér ott. Nyilván ezek után neki sem sok étvágya akad, de igyekszik felülemelkedni képzelt sértettségén.*
- Figyelj, nem akarom, hogy elmenj.
*Az öltözésben nem akadályozza meg, ha Pashthrának továbbra is célja felvenni a ruháit, de ha esetleg elindul az ajtó felé, akkor keze után kap, hogy megállítsa benne.*
- Sajnálom. Hü... ostobaság volt. Meg persze nem feltételezek semmi ilyet rólad. De ha mindenképpen menni akarsz, akkor is legalább edd meg amit kértél.
*Beszéd közben tarka zöld íriszei Pashthra arcát keresik, és a fiatal férfi kékjeit, hogy azokat alaposan felmérve állapíthassa meg, hogy mennyire maradandóan rontotta el a másik kedvét, és esetlegesen kialakulóban lévő kellemes viszonyukat. Erőszakkal nyilván nem fogja itt tartani, de végső soron jobban örülne a lehetséges opciók közül annak, ha együtt eltölthetnének még egy kis időt közösen.*
1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 17:46:09
Üzenet elküldve: 2020-05-20 17:46:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Látja mennyire is fáradt a lány, de cseppet sem zavarja.*
-De tudod, ha egy picikét is a szemed elé néztél volna, akkor ez nem történt volna meg. Ha pedig sajnálod az üres korsót, miért nem veszel még egy kört magadnak?
*Önelégült mosoly lepi el egész arcát, majd megvakarja a fejét és ásít egyet. Már azt sem tudja, mióta ül itt egyedül, ugyan is az egyik partnere már elment. De kicsit örül, hogy valaki szóba áll vele. A lány válasza alapján, arra következtet, hogy vagy valami rossz történt vele a múltban, vagy pedig csak szimplán nem meri elmondani, vagy nem akarja. ~Tetszik, hogy ennyire óvatos.~ Gondolja magában, majd a kérdésekre felkapja a fejét. ~Hogy mióta ülök itt? Na ez egy jó kérdés.~ Nagy nehezen neki fog a válasz adásnak.*
-Nos tudod volt egy személy, akivel beszélgettem, de aztán inkább hagytam, mivel nem nagyon szeretem az embereket. Sőt kimondottan utálom őket. Aztán távozásra bírtam, azóta egyedül ülök itt.
*A lány szemébe néz. ~Remélem ő egy ideig boldogítani fog, mivel tetszik a személyisége.~ Nem gondolja, hogy ez a valódi személyisége neki, de azért mégis csak örül a társaságnak.*
*Látja mennyire is fáradt a lány, de cseppet sem zavarja.*
-De tudod, ha egy picikét is a szemed elé néztél volna, akkor ez nem történt volna meg. Ha pedig sajnálod az üres korsót, miért nem veszel még egy kört magadnak?
*Önelégült mosoly lepi el egész arcát, majd megvakarja a fejét és ásít egyet. Már azt sem tudja, mióta ül itt egyedül, ugyan is az egyik partnere már elment. De kicsit örül, hogy valaki szóba áll vele. A lány válasza alapján, arra következtet, hogy vagy valami rossz történt vele a múltban, vagy pedig csak szimplán nem meri elmondani, vagy nem akarja. ~Tetszik, hogy ennyire óvatos.~ Gondolja magában, majd a kérdésekre felkapja a fejét. ~Hogy mióta ülök itt? Na ez egy jó kérdés.~ Nagy nehezen neki fog a válasz adásnak.*
-Nos tudod volt egy személy, akivel beszélgettem, de aztán inkább hagytam, mivel nem nagyon szeretem az embereket. Sőt kimondottan utálom őket. Aztán távozásra bírtam, azóta egyedül ülök itt.
*A lány szemébe néz. ~Remélem ő egy ideig boldogítani fog, mivel tetszik a személyisége.~ Nem gondolja, hogy ez a valódi személyisége neki, de azért mégis csak örül a társaságnak.*
1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 16:33:39
Üzenet elküldve: 2020-05-20 16:33:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Nille Jólesően nyúlik el a székben, feje fölé emelve kezeit illetlenül nagyot, azonban csontropogtatóan jólesőt nyújtózik.*
- A személyed és károd valóban teljességgel lényegtelen a jelen helyzetben, nem voltál több, mint egy objektum, ami túl sokat foglal el az univerzumból. A boromat viszont őszintén sajnálom, szívszorító látvány egy majdnem üres pohár.
*Teátrálisan szipog párat, ripacsosan túljátszott sírást mímelve. Titkos terve, mely szerint a bájosan ártatlan angyalarcú kisfiút világgá kergeti taplóságával, teljes, csúfos kudarcba fullad. Mély, lemondó sóhaj hagyja el ajkait, csendesen beletörődik, nem fog hamar szabadulni tőle. Még egy utolsó, reménytelen próbálkozással körbenéz szabad asztal reményében, de csalódni kényszerül. Egy röpke pillanatig fájdalmas arckifejezés suhan át lágy metszésű vonásain. Nem, egyáltalán nem lesz szórakoztató társaság, még csak kedves vagy udvarias sem, nem erről híres a pimasz kis tolvaj. Nem vágyott többre, minthogy némi tudatmódosítót juttasson szervezetébe, egy kicsit abajgassa patkánykáját, kifésülgesse szőrét, hogy ne maradjanak benne a nap során sártól összeállt csomós részek. Talán még egy kellemes forró fürdővel is meglepte volna magát. A lubickolás kérdését nyitva hagyja önmaga számára, hátha jót tesz majd a túlzott futástól sajgós tagjainak egy későbbi órában. A kérdések hallatán egészen magasra szökik szemöldöke domború homlokán. Nincs hozzászokva, hogy túl sokat kérdezősködjenek élete felől, hisz legtöbbször csupán kétes alakokkal elegyedik diskurzusba, akik semmi szín alatt nem kérdezősködnek ilyesmiről. El is felejtette, hogy gyermeteg, angyali vonásai nem engednek következtetni tisztességtelen szakmájára, nem úgy, mint a legtöbb ördögi pofa sérülések nyomaival tarkított fizimiskája. Pont ez adja sikerességét, hogy senki sem gyanakszik rá.*
- Hmmm, a célom annyi, hogy egy hosszú, kellemetlenül fárasztó napot lecsengessek valamiféle ital mellett. Az, hogy honnan jövök, nem igazán tartozik idegen fülekre, ha megbocsátod titokzatoskodásom.
*Sejtelmes félmosolyt ereszt szabadjára, majd a pohár felé nyúl, kiüríti tartalmát, mielőtt az még húgyhoz hasonlatos, elviselhetetlen hőfokra melegedne. Átfut az agyán, hogy talán még egy ital árát nehezen köhögné ki a nap sikertelensége miatt szűkös büdzséje, így ha ragaszkodik élvezetéhez, más megoldást kellene keresnie. Bájos mosoly jelenik meg arcán, hányingerrel küszködve erőltet magára kedvességet, semmi kedve a dologhoz. Talán némi dorombolással addig tudja húzni áldozatát, amíg az magától hívja meg egy italra.*
- No és te? Hogyhogy ilyen melankolikus magányban tengeted itt a napot?
*Nille Jólesően nyúlik el a székben, feje fölé emelve kezeit illetlenül nagyot, azonban csontropogtatóan jólesőt nyújtózik.*
- A személyed és károd valóban teljességgel lényegtelen a jelen helyzetben, nem voltál több, mint egy objektum, ami túl sokat foglal el az univerzumból. A boromat viszont őszintén sajnálom, szívszorító látvány egy majdnem üres pohár.
*Teátrálisan szipog párat, ripacsosan túljátszott sírást mímelve. Titkos terve, mely szerint a bájosan ártatlan angyalarcú kisfiút világgá kergeti taplóságával, teljes, csúfos kudarcba fullad. Mély, lemondó sóhaj hagyja el ajkait, csendesen beletörődik, nem fog hamar szabadulni tőle. Még egy utolsó, reménytelen próbálkozással körbenéz szabad asztal reményében, de csalódni kényszerül. Egy röpke pillanatig fájdalmas arckifejezés suhan át lágy metszésű vonásain. Nem, egyáltalán nem lesz szórakoztató társaság, még csak kedves vagy udvarias sem, nem erről híres a pimasz kis tolvaj. Nem vágyott többre, minthogy némi tudatmódosítót juttasson szervezetébe, egy kicsit abajgassa patkánykáját, kifésülgesse szőrét, hogy ne maradjanak benne a nap során sártól összeállt csomós részek. Talán még egy kellemes forró fürdővel is meglepte volna magát. A lubickolás kérdését nyitva hagyja önmaga számára, hátha jót tesz majd a túlzott futástól sajgós tagjainak egy későbbi órában. A kérdések hallatán egészen magasra szökik szemöldöke domború homlokán. Nincs hozzászokva, hogy túl sokat kérdezősködjenek élete felől, hisz legtöbbször csupán kétes alakokkal elegyedik diskurzusba, akik semmi szín alatt nem kérdezősködnek ilyesmiről. El is felejtette, hogy gyermeteg, angyali vonásai nem engednek következtetni tisztességtelen szakmájára, nem úgy, mint a legtöbb ördögi pofa sérülések nyomaival tarkított fizimiskája. Pont ez adja sikerességét, hogy senki sem gyanakszik rá.*
- Hmmm, a célom annyi, hogy egy hosszú, kellemetlenül fárasztó napot lecsengessek valamiféle ital mellett. Az, hogy honnan jövök, nem igazán tartozik idegen fülekre, ha megbocsátod titokzatoskodásom.
*Sejtelmes félmosolyt ereszt szabadjára, majd a pohár felé nyúl, kiüríti tartalmát, mielőtt az még húgyhoz hasonlatos, elviselhetetlen hőfokra melegedne. Átfut az agyán, hogy talán még egy ital árát nehezen köhögné ki a nap sikertelensége miatt szűkös büdzséje, így ha ragaszkodik élvezetéhez, más megoldást kellene keresnie. Bájos mosoly jelenik meg arcán, hányingerrel küszködve erőltet magára kedvességet, semmi kedve a dologhoz. Talán némi dorombolással addig tudja húzni áldozatát, amíg az magától hívja meg egy italra.*
- No és te? Hogyhogy ilyen melankolikus magányban tengeted itt a napot?
1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 15:57:35
Üzenet elküldve: 2020-05-20 15:57:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 217
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kocsma szokásos zsivaja meg az őrök elhelyezkedése miatt nem hallhatják, hogy miről is diskurálnak. Ráadásul, ahogyan Nimral látja a kocsmáros is végig rajtuk tartja a szemét. Így hát nagyon nem is tudnak semmit csinálni. Minden csöndes és békés, mint korábban, de aztán egy hirtelen mozdulatra lesz figyelmes a mélységi lány. Egy szürke köpenyes alak távozik futva a hátsó kijáraton keresztül. Nimralnak rossz érzése támad. Legszívesebben utána indulna, mert szerinte az egyik dalos pacsirta lehet az, de most majdhogynem szó szerint meg van kötve a keze. Így hát csak tekintetével követi végig az ismeretlen útját.*
- Fenébe! Biztosan valamelyikük volt az aki ott elszaladt. Remélem nem sikerült neki ránk vernie a balhét.* Mondja csendesen társának. Közben a kocsmáros meg elkezdi keresni az eltűnt emberét. Nimral megpróbál párhuzamot vonni a köpenyes és az eltűnt munkás közzé, de még túl korai lenne bármit is mondania. Egyelőre jobb híján kénytelen kivárni ennek az egésznek a végét.*
//A söntésnél//
//Nimral, Rlilla//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kocsma szokásos zsivaja meg az őrök elhelyezkedése miatt nem hallhatják, hogy miről is diskurálnak. Ráadásul, ahogyan Nimral látja a kocsmáros is végig rajtuk tartja a szemét. Így hát nagyon nem is tudnak semmit csinálni. Minden csöndes és békés, mint korábban, de aztán egy hirtelen mozdulatra lesz figyelmes a mélységi lány. Egy szürke köpenyes alak távozik futva a hátsó kijáraton keresztül. Nimralnak rossz érzése támad. Legszívesebben utána indulna, mert szerinte az egyik dalos pacsirta lehet az, de most majdhogynem szó szerint meg van kötve a keze. Így hát csak tekintetével követi végig az ismeretlen útját.*
- Fenébe! Biztosan valamelyikük volt az aki ott elszaladt. Remélem nem sikerült neki ránk vernie a balhét.* Mondja csendesen társának. Közben a kocsmáros meg elkezdi keresni az eltűnt emberét. Nimral megpróbál párhuzamot vonni a köpenyes és az eltűnt munkás közzé, de még túl korai lenne bármit is mondania. Egyelőre jobb híján kénytelen kivárni ennek az egésznek a végét.*
1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 14:21:34
Üzenet elküldve: 2020-05-20 14:21:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Svir és asztaltársasága figyelmébe//
*Ahogy ott zsörtölődik az asztal felett, az egyik résztvevője a beszélgetésnek, egy elf, feláll és elköszön, majd elhagyja a társaságot.*
-Nem akartam megzavarni semmit. ~ Dehogynem. ~ *Zúdít még egy kis szabadkozást az előzőek után. A férfi szavai nem érik váratlanul, még szerencse, hogy a tett szándékosságát ő ismeri, pultos lévén, csak akkor lötyköl ki italt vagy tör poharat, ha úgy akarja. Próbál csak megnyerően mosolyogni, hogy némi bizalmat nyerhessen, bár a kalapos igen érdeklődő az imént felvázolt bosszúsága irányában, ami egészen felvillanyozza. Még senkinek se volt lehetősége kipanaszkodnia magát, az meg, hogy esetleg mellékesen még információt is akar kihúzni a társaságból, az talán ennyi szó között elveszik majd. Ahogy hellyel kínálják, nem is habozik, előtte azért lesöpri, majd leül.*
-Nem régiben történt az eset a piacon. Kerestem egy igazán érdekes árut, de csak nem akadtam a nyomára. Ekkor botlottam egy ficsúrba, tündér, meg még szőke is, olyan gyerekképű, tudja. *Legyezget a kezével, közben pedig a másikból leteszi a bort, de nem iszik. Minek is inna, nem azért vette ám.*
-Azt mondta megszerzi nekem. Elmondtam mi lenne az, azt mondta látott már olyat itt a piacon, megindultunk és meg is találtuk. Mivel nem voltam egészen elégedett, így húztam a számat, durván megmunkált ékszer volt, erre a kereskedő előadott valami gyönyörűséget. Kicsomagolta és elállt a szavam is. A tündér alkudozott, végül sikerült levinni az árát a töredékére és megvette, akkor még abban a hitben voltam, hogy nekem. *Meséli nagy hévvel, mutogatva.*
-Aztán mikor odébb álltunk, előadta, hogy ha kifizetem az ár dupláját, amit ő érte fizetett, akkor odaadja. Micsoda pofátlanság ez már! Kedvem lett volna neki bemosni a piac kellős közepén. Hozzásegítettem egy olyan gyönyörű darabhoz, erre így orvul hátba támad! Na mindegy… végül is otthagytam. *Legyez a kezével, a nagy érzelemi kitöréstől vörös arcát hűtve.*
-Csak félig hallottam, amiről szó volt, véletlenül nem Varbordát emlegették? *Dobja be hirtelen a témaváltást.*
-Úgy tudom ismert a kocsmákban, esetleg nem látták valamerre?
*Ahogy ott zsörtölődik az asztal felett, az egyik résztvevője a beszélgetésnek, egy elf, feláll és elköszön, majd elhagyja a társaságot.*
-Nem akartam megzavarni semmit. ~ Dehogynem. ~ *Zúdít még egy kis szabadkozást az előzőek után. A férfi szavai nem érik váratlanul, még szerencse, hogy a tett szándékosságát ő ismeri, pultos lévén, csak akkor lötyköl ki italt vagy tör poharat, ha úgy akarja. Próbál csak megnyerően mosolyogni, hogy némi bizalmat nyerhessen, bár a kalapos igen érdeklődő az imént felvázolt bosszúsága irányában, ami egészen felvillanyozza. Még senkinek se volt lehetősége kipanaszkodnia magát, az meg, hogy esetleg mellékesen még információt is akar kihúzni a társaságból, az talán ennyi szó között elveszik majd. Ahogy hellyel kínálják, nem is habozik, előtte azért lesöpri, majd leül.*
-Nem régiben történt az eset a piacon. Kerestem egy igazán érdekes árut, de csak nem akadtam a nyomára. Ekkor botlottam egy ficsúrba, tündér, meg még szőke is, olyan gyerekképű, tudja. *Legyezget a kezével, közben pedig a másikból leteszi a bort, de nem iszik. Minek is inna, nem azért vette ám.*
-Azt mondta megszerzi nekem. Elmondtam mi lenne az, azt mondta látott már olyat itt a piacon, megindultunk és meg is találtuk. Mivel nem voltam egészen elégedett, így húztam a számat, durván megmunkált ékszer volt, erre a kereskedő előadott valami gyönyörűséget. Kicsomagolta és elállt a szavam is. A tündér alkudozott, végül sikerült levinni az árát a töredékére és megvette, akkor még abban a hitben voltam, hogy nekem. *Meséli nagy hévvel, mutogatva.*
-Aztán mikor odébb álltunk, előadta, hogy ha kifizetem az ár dupláját, amit ő érte fizetett, akkor odaadja. Micsoda pofátlanság ez már! Kedvem lett volna neki bemosni a piac kellős közepén. Hozzásegítettem egy olyan gyönyörű darabhoz, erre így orvul hátba támad! Na mindegy… végül is otthagytam. *Legyez a kezével, a nagy érzelemi kitöréstől vörös arcát hűtve.*
-Csak félig hallottam, amiről szó volt, véletlenül nem Varbordát emlegették? *Dobja be hirtelen a témaváltást.*
-Úgy tudom ismert a kocsmákban, esetleg nem látták valamerre?
1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:36:33
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:36:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Alaposan szemügyre veszi az előtte álló lányt, mivel még sosem látta. Érdeklődően figyel, hogy min kezdett el kacagni a lány, de nem tud rájönni, majd felkapja fejét azon, amit a lány mond.*
-Sosem tévedsz? Hm tudod ez kicsit fura, ugyan is mindenki téved. Igazából a puszta véletlen műve, hogy pont engem öntöttél le. De ügyet sem vetek rá.
*Egy széles vigyor ül az arcára. Alaposabban szemügyre veszi illetve próbálja kitalálni, hogy honnan is jöhetett. Egy kisebb gondolkodás után, pillanata a lány csípőjén köt ki. Látja, ahogyan egy táskába nyúl, azonban egyáltalán nem tudja, hogy mi lapul abban a táskában, de mivel ez nem az ő dolga ezért inkább meg sem kérdezi tőle. Miután a lány felajánlotta a társaságát, vissza ül a saját helyére kezét az asztalra helyezi, majd rádönti a fejét az előtte ülő világoskéken pompázó szemébe néz.*
-Igazából éppen most indultam volna utamra, de ha már itt vagy miért is ne maradnék itt? Talán el tudjuk egymást szórakoztatni.
*Egy kisebb vigyor jelenik meg az arcán, majd hátra dől és továbbra sem veszi le tekintetét a lányról.*
-Mondd honnan jöttél? És mi járatban vagy erre felé?
A hozzászólás írója (Silvyr Dalehns) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 12:37:51
*Alaposan szemügyre veszi az előtte álló lányt, mivel még sosem látta. Érdeklődően figyel, hogy min kezdett el kacagni a lány, de nem tud rájönni, majd felkapja fejét azon, amit a lány mond.*
-Sosem tévedsz? Hm tudod ez kicsit fura, ugyan is mindenki téved. Igazából a puszta véletlen műve, hogy pont engem öntöttél le. De ügyet sem vetek rá.
*Egy széles vigyor ül az arcára. Alaposabban szemügyre veszi illetve próbálja kitalálni, hogy honnan is jöhetett. Egy kisebb gondolkodás után, pillanata a lány csípőjén köt ki. Látja, ahogyan egy táskába nyúl, azonban egyáltalán nem tudja, hogy mi lapul abban a táskában, de mivel ez nem az ő dolga ezért inkább meg sem kérdezi tőle. Miután a lány felajánlotta a társaságát, vissza ül a saját helyére kezét az asztalra helyezi, majd rádönti a fejét az előtte ülő világoskéken pompázó szemébe néz.*
-Igazából éppen most indultam volna utamra, de ha már itt vagy miért is ne maradnék itt? Talán el tudjuk egymást szórakoztatni.
*Egy kisebb vigyor jelenik meg az arcán, majd hátra dől és továbbra sem veszi le tekintetét a lányról.*
-Mondd honnan jöttél? És mi járatban vagy erre felé?
A hozzászólás írója (Silvyr Dalehns) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.20 12:37:51
1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:32:35
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:32:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Mosolyogva figyeli az álmos férfi arcát. Valahogy most az egész helyzet annyira más. Olyan meghitt, nyugodt és újszerű. Még eddig egyszer sem volt része ilyen éjszakához. Sosem hajtotta álomra a fejét olyan férfi mellett, aki csak egy kalandnak indult. Most mégis itt fekszik az ébenhajú mellett, még akkor is, ha csak fáradtságuk és lustaságuk vezette őket ehhez a döntéshez.
Kissé tétován nyúl fel, hogy gyengéden az arcára cirógasson.*
- Neked is jó éjt.
*Suttogja, majd egy lopott csókot nyom az ajkaira, ami már valószínűleg álmában éri a férfit. Laposakat pislogva fürkészi egy ideig az arcát, mígnem őt is elnyomja az álom.*
//Kicsivel hajnal után//
*Ő maga mindig is szeretett sokáig lustálkodni. Sosem sietett sehová, így a kipihentség ébresztette fel egész életében. Az sem hatja meg hogy a reggeli nap sugarai kellemes meleggel cirógatják. Halk, jóleső mormogással bújik a férfihoz, s másnapos agyáig még el sem jut, hogy valóban a férfihoz bújik. Az éjszaka emlékei még elkerülik. Fejében ugyan olyan átlagos napnak gondolja ezt is, mint az összes többit. A félálom nem hozza a megvilágosodás kesernyés ízét. Kényelmesen elnyúlik a lepedőn, majd halk nyöszörgéssel túr bele lassan a fehér tincsek közé.*
- Kalapálják a fejem...
*Nyöszörgi még álmos hangon, azután ismét csak csend, ahogy pár pillanatig még biztos visszazuhan az álom védelmező karjai közé.*
//A nem olyan régmúlt hajnala//
*Mosolyogva figyeli az álmos férfi arcát. Valahogy most az egész helyzet annyira más. Olyan meghitt, nyugodt és újszerű. Még eddig egyszer sem volt része ilyen éjszakához. Sosem hajtotta álomra a fejét olyan férfi mellett, aki csak egy kalandnak indult. Most mégis itt fekszik az ébenhajú mellett, még akkor is, ha csak fáradtságuk és lustaságuk vezette őket ehhez a döntéshez.
Kissé tétován nyúl fel, hogy gyengéden az arcára cirógasson.*
- Neked is jó éjt.
*Suttogja, majd egy lopott csókot nyom az ajkaira, ami már valószínűleg álmában éri a férfit. Laposakat pislogva fürkészi egy ideig az arcát, mígnem őt is elnyomja az álom.*
//Kicsivel hajnal után//
*Ő maga mindig is szeretett sokáig lustálkodni. Sosem sietett sehová, így a kipihentség ébresztette fel egész életében. Az sem hatja meg hogy a reggeli nap sugarai kellemes meleggel cirógatják. Halk, jóleső mormogással bújik a férfihoz, s másnapos agyáig még el sem jut, hogy valóban a férfihoz bújik. Az éjszaka emlékei még elkerülik. Fejében ugyan olyan átlagos napnak gondolja ezt is, mint az összes többit. A félálom nem hozza a megvilágosodás kesernyés ízét. Kényelmesen elnyúlik a lepedőn, majd halk nyöszörgéssel túr bele lassan a fehér tincsek közé.*
- Kalapálják a fejem...
*Nyöszörgi még álmos hangon, azután ismét csak csend, ahogy pár pillanatig még biztos visszazuhan az álom védelmező karjai közé.*
1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:06:39
Üzenet elküldve: 2020-05-20 12:06:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Még néhány végtelennek tetsző másodpercig nézi az elpazarolódott nektárt, ajkai összeszorulnak és finom remegésbe kezdenek. Majdnem könnyek szöknek szemeibe, torkába ismerős, szorongató érzés kúszik. Ilyenkor általában feszültséglevezetés céljából meg szokott ütni valakit, de ismételten eltekint ettől. Igyekszik nagyjából civilizált maradni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hallva a károsult srác mondatait halk, rekedtes, gúnyos kacajt hallat. Látja előre, most bizony az egész nap reá záporozó sérelmekért ez a szerencsétlen flótás fog megfizetni. Addig fogja szekálni, amíg nagyjából le nem nyugszik, mintha valami emocionális bokszzsákot püfölne.*
- Hm, igazán megtanulhatná már a világ, én sosem tévedek semmiben. Lehet, hogy csak ültél, de mély sajnálatodra pontosan az én csapásirányomban.
*Csipkelődős, kellemetlenkedő vigyor ül ki arcára, keze ismét a hófehér bundácskára téved, ami csípője tájékán szuszog kíváncsian. Murin érzékelte, hogy valami nincsen egészen rendben, aprócska rózsaszín orrát kidugva most megjelent kis buksija is a táska szélén. Érdeklődő pofácskáján még látszanak a megzavart álmok nyomai, nincs egészen magánál. Nille óvatos mozdulatokkal megvakargatja a feje búbját ujjbegyével, pontosan a két füle közt, ahogy a kisállat azt úgy szereti. Hálásan nyomakszik feljebb a kis koponya, hogy minél többet kaphasson a jóból. A lány szinte meghatódik az apró szív iránta tanúsított bájos szeretetétől, de gondosan ügyel arra, érzelmei ne üljenek ki vonásaira, csupán továbbra is a fölényes sértődöttség uralja mimikáját. Hirtelen ötlettől vezérelve megkerüli az asztalt, tekintete ismét a fiúra téved.*
- Kárpótlásként csupán kellemetlen társaságom tudom felajánlani, ha gondolod, élhetsz vele egészen nyugodtan. De semmi jót sem ígérhetek.
*Továbbra is vigyorog, majd kényelmesen levágja kamaszosan hosszúkás arányú tömegét a nehézkes szék testére. Poharát, melyben néhány kitartó korty kapaszkodik még a fenéken óvatosan maga elé helyezi, némi szomorkás árnyalat fut át ismét íriszein. Halódó reményeket táplál aziránt, hogy szokatlan mód pofátlan egyénisége emberriasztóként funkcionálva gondoskodik arról, hogy prózai magányban csengethesse le az aznapi eseményeket. Kérdőn néz a fickóra, tekintetében indokolatlan lenézéssel, mintha nem ő lenne a bitorló, tesztelve, magára hagyja-e, avagy sem.*
*Még néhány végtelennek tetsző másodpercig nézi az elpazarolódott nektárt, ajkai összeszorulnak és finom remegésbe kezdenek. Majdnem könnyek szöknek szemeibe, torkába ismerős, szorongató érzés kúszik. Ilyenkor általában feszültséglevezetés céljából meg szokott ütni valakit, de ismételten eltekint ettől. Igyekszik nagyjából civilizált maradni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hallva a károsult srác mondatait halk, rekedtes, gúnyos kacajt hallat. Látja előre, most bizony az egész nap reá záporozó sérelmekért ez a szerencsétlen flótás fog megfizetni. Addig fogja szekálni, amíg nagyjából le nem nyugszik, mintha valami emocionális bokszzsákot püfölne.*
- Hm, igazán megtanulhatná már a világ, én sosem tévedek semmiben. Lehet, hogy csak ültél, de mély sajnálatodra pontosan az én csapásirányomban.
*Csipkelődős, kellemetlenkedő vigyor ül ki arcára, keze ismét a hófehér bundácskára téved, ami csípője tájékán szuszog kíváncsian. Murin érzékelte, hogy valami nincsen egészen rendben, aprócska rózsaszín orrát kidugva most megjelent kis buksija is a táska szélén. Érdeklődő pofácskáján még látszanak a megzavart álmok nyomai, nincs egészen magánál. Nille óvatos mozdulatokkal megvakargatja a feje búbját ujjbegyével, pontosan a két füle közt, ahogy a kisállat azt úgy szereti. Hálásan nyomakszik feljebb a kis koponya, hogy minél többet kaphasson a jóból. A lány szinte meghatódik az apró szív iránta tanúsított bájos szeretetétől, de gondosan ügyel arra, érzelmei ne üljenek ki vonásaira, csupán továbbra is a fölényes sértődöttség uralja mimikáját. Hirtelen ötlettől vezérelve megkerüli az asztalt, tekintete ismét a fiúra téved.*
- Kárpótlásként csupán kellemetlen társaságom tudom felajánlani, ha gondolod, élhetsz vele egészen nyugodtan. De semmi jót sem ígérhetek.
*Továbbra is vigyorog, majd kényelmesen levágja kamaszosan hosszúkás arányú tömegét a nehézkes szék testére. Poharát, melyben néhány kitartó korty kapaszkodik még a fenéken óvatosan maga elé helyezi, némi szomorkás árnyalat fut át ismét íriszein. Halódó reményeket táplál aziránt, hogy szokatlan mód pofátlan egyénisége emberriasztóként funkcionálva gondoskodik arról, hogy prózai magányban csengethesse le az aznapi eseményeket. Kérdőn néz a fickóra, tekintetében indokolatlan lenézéssel, mintha nem ő lenne a bitorló, tesztelve, magára hagyja-e, avagy sem.*
1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:59:59
Üzenet elküldve: 2020-05-20 11:59:59
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Büdösek egymás között//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azért. Értem én, hogy nagyon udvarias férfi vagy, de hagyj engem is érvényesülni.*Vigyorodik is el halványan, ami csak szélesedik a következő megjegyzéssel.*Reméltem, hogy nem okozok csalódást.
*Újabban nem igen volt szerencséje férfi társasághoz, de remélte, hogy nem jött ki a formából. Úgy néz ki, hogy valóban nem is történt meg, s kellemes időtöltésük volt a folyónál. Meg reméli, hogy lesz is fent a szobában.*
- Megnyugtatlak, hogy nem áll szándékomban farigcsálni. Van egy saját életed, ahogy nekem is. Az útjaink keresztezték egymást és ennyi. Nem vagyok benne biztos, hogy tökéletes párost alkotnánk.
*Kontrázik is rá a pimasz megjegyzésre, kissé gúnyos arcot vágva. Persze ez a kijelentés olyan, amit nem tudhat biztosra. Hiszen egyikőjük sem ismeri még annyira a másikat. Lehet, hogy később kiderülne, hogy valóban tökéletes páros lennének. És egy gyerekkel igazi család lehetnének. De ehhez még kevés az információ, s nem egy folyóban töltött pásztoróra fogja megválaszolni a felmerülő kérdéseket. Mi tagadás azért a nő lát fantáziát a férfiben, de korai még ilyenen agyalni.*
- Szép hóhajú gyerek.
*nevet végül halkan, majd a dekoltázsát vizslató szemekre finoman homlokon böki a férfit.* Akkor keresünk neked egy nagy seggű, takaros menyecskét.
*Vonogatja is meg a szemöldökét, majd visszahelyezkedve a székén ismét az italába kortyolgat.*
- Na de komolyra fordítva a szót. Te mivel is foglalkozol? Ha elválnak útjaink mi a terved?
*Billenti félre a fejét kíváncsian.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Azért. Értem én, hogy nagyon udvarias férfi vagy, de hagyj engem is érvényesülni.*Vigyorodik is el halványan, ami csak szélesedik a következő megjegyzéssel.*Reméltem, hogy nem okozok csalódást.
*Újabban nem igen volt szerencséje férfi társasághoz, de remélte, hogy nem jött ki a formából. Úgy néz ki, hogy valóban nem is történt meg, s kellemes időtöltésük volt a folyónál. Meg reméli, hogy lesz is fent a szobában.*
- Megnyugtatlak, hogy nem áll szándékomban farigcsálni. Van egy saját életed, ahogy nekem is. Az útjaink keresztezték egymást és ennyi. Nem vagyok benne biztos, hogy tökéletes párost alkotnánk.
*Kontrázik is rá a pimasz megjegyzésre, kissé gúnyos arcot vágva. Persze ez a kijelentés olyan, amit nem tudhat biztosra. Hiszen egyikőjük sem ismeri még annyira a másikat. Lehet, hogy később kiderülne, hogy valóban tökéletes páros lennének. És egy gyerekkel igazi család lehetnének. De ehhez még kevés az információ, s nem egy folyóban töltött pásztoróra fogja megválaszolni a felmerülő kérdéseket. Mi tagadás azért a nő lát fantáziát a férfiben, de korai még ilyenen agyalni.*
- Szép hóhajú gyerek.
*nevet végül halkan, majd a dekoltázsát vizslató szemekre finoman homlokon böki a férfit.* Akkor keresünk neked egy nagy seggű, takaros menyecskét.
*Vonogatja is meg a szemöldökét, majd visszahelyezkedve a székén ismét az italába kortyolgat.*
- Na de komolyra fordítva a szót. Te mivel is foglalkozol? Ha elválnak útjaink mi a terved?
*Billenti félre a fejét kíváncsian.*
1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:02:07
Üzenet elküldve: 2020-05-20 10:02:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Mivel a volt partnere ott hagyta őt, ezért úgy gondolja, hogy még egy picit tétlenül ül és bámul ki a fejéből. Végül is kellemes melegség tölti el a testét a fogadó kályhája miatt. Kézfejére támasztva fejét, a szeme sarkából körül tekint a fogadóban. Lát egy furcsa szerzetet, aki éppen valami italt vesz a fogadósnál. ~Na őt még nem láttam itt, biztos vagyok benne, hogy nem rég jöhetett. ~ Gondolja magában majd szemeit lesütve gondolkodni kezd. Egy perc sem telik el és arra lesz figyelmes, hogy valami hideg került a nyakába. Hirtelen felugrik a meglepettség miatt, majd körül tekint maga körül. ~Ki gondolta volna.~ Mormogja magában.*
-Nos mondanám, hogy neked van igazad, de sajnálatos módon tévedsz. Hogy lettem volna útban? Csak szimplán ültem.
*Miután kiejti szavakat a száján szépen nyugodtan, egy kis pimasz mosoly kerül az arcára. Kezdi azt hinni, hogy a lány szándékosan öntötte le. ~Ezt szerintem simán megtudom vele beszélni. Végül is nem történt semmi nagyon.~ A kezét az ajkára teszi és gondolkodik*
*Mivel a volt partnere ott hagyta őt, ezért úgy gondolja, hogy még egy picit tétlenül ül és bámul ki a fejéből. Végül is kellemes melegség tölti el a testét a fogadó kályhája miatt. Kézfejére támasztva fejét, a szeme sarkából körül tekint a fogadóban. Lát egy furcsa szerzetet, aki éppen valami italt vesz a fogadósnál. ~Na őt még nem láttam itt, biztos vagyok benne, hogy nem rég jöhetett. ~ Gondolja magában majd szemeit lesütve gondolkodni kezd. Egy perc sem telik el és arra lesz figyelmes, hogy valami hideg került a nyakába. Hirtelen felugrik a meglepettség miatt, majd körül tekint maga körül. ~Ki gondolta volna.~ Mormogja magában.*
-Nos mondanám, hogy neked van igazad, de sajnálatos módon tévedsz. Hogy lettem volna útban? Csak szimplán ültem.
*Miután kiejti szavakat a száján szépen nyugodtan, egy kis pimasz mosoly kerül az arcára. Kezdi azt hinni, hogy a lány szándékosan öntötte le. ~Ezt szerintem simán megtudom vele beszélni. Végül is nem történt semmi nagyon.~ A kezét az ajkára teszi és gondolkodik*
1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-19 23:29:34
Üzenet elküldve: 2020-05-19 23:29:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
//Hullanézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Akár mondhatná, hogy megszokta a hulla bűzét most, hogy a mai nap folyamán egy újabbal van dolga, de aligha lehet kellőképpen megszokni. Nem fintorog ugyan, de torkát meg kell köszörülnie, hogy az ott keletkezett gombócot legyűrhesse. Úgy dönt, hogy egyszerűbb ha egyik kezével takarva orrát enyhíti a bűzt, hogy kicsit jobban koncentrálhasson a feladatra. Belép, és ráérősen körbejárja az ágyat. Nem nyúl lehetőleg semmihez, főleg mert undort vált ki belőle, és szükségtelen. Mindent igyekszik alaposan megjegyezni, de nem érzi, hogy sokkal okosabb lett volna a terepszemle után.*
- Azt hiszem eleget láttam. El akarod cipelni? Segítsek benne?
*Kérdezi rideg, tényszerű hangon, és a válasz függvényében marad vagy távozik rövidesen.*
//Hullanézőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Akár mondhatná, hogy megszokta a hulla bűzét most, hogy a mai nap folyamán egy újabbal van dolga, de aligha lehet kellőképpen megszokni. Nem fintorog ugyan, de torkát meg kell köszörülnie, hogy az ott keletkezett gombócot legyűrhesse. Úgy dönt, hogy egyszerűbb ha egyik kezével takarva orrát enyhíti a bűzt, hogy kicsit jobban koncentrálhasson a feladatra. Belép, és ráérősen körbejárja az ágyat. Nem nyúl lehetőleg semmihez, főleg mert undort vált ki belőle, és szükségtelen. Mindent igyekszik alaposan megjegyezni, de nem érzi, hogy sokkal okosabb lett volna a terepszemle után.*
- Azt hiszem eleget láttam. El akarod cipelni? Segítsek benne?
*Kérdezi rideg, tényszerű hangon, és a válasz függvényében marad vagy távozik rövidesen.*
1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-19 22:32:38
Üzenet elküldve: 2020-05-19 22:32:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis kikapcsolódás//
*Nille pokoli fáradtan tér be a Pegazus fogadó kellemes biztonságot ígérő falai közé. Elege van ebből az iszonyatosan gyalázatos napból. Alapvetően büszke természet, megtanulta már, nem szabad gyengének mutatnia magát, nem szabad hibáznia, hiszen az életébe vagy a szabadságába kerülhet egy napon. Veszélyes egy szakma ez a tolvajlás, de szánalmas kis élete nem dúskál lehetőségekben. Mélyet sóhajtva a pulthoz vonszolja magát, mozgása nélkülöz mindenféle kellemet és nőies eleganciát. Általában ad magára, ez most a ritka esetek egyike, mikor túl fáradt az ilyesmihez. Halk, mégis határozott hangon Almabort kér, tisztességesen ki is csengeti érte a 12 aranyat.
Míg a csaposra vár gyorsan, türelmetlenül dobol a körmeivel a pult lágy erezetű fa felületén. Kellemetlen feszültség zsibong ereiben, egész nap nem evett és nem ivott semmit, így a délutáni órákra alig maradt benne valami tápanyag. Végre megkapja az életelixírrel teltnek tetsző, a kicsapódott pára izzadó cseppjeitől ragyogó poharat. Elégedett félmosolyt enged meg magának. Legalább valami végre úgy működik, ahogyan ő azt szépen eltervezte ezen a vacak napon. Tekintetével lassan pásztázza a hely minden pontját végig, azonban nem lát megfelelőnek tetsző szabad asztalt. Szemét morcosan forgatja, mégsem lesz olyan tökéletes a helyzet. Elindul, hogy megnézze, nem tévedett-e esetleg, bár leginkább időhúzás a célja, hátha valahonnan felállnak. Kezében a karcsú, kecses üvegedénnyel egyensúlyozva forgatja fejét, baljával pedig ösztönösen a táskájában szuszogó kisállatát cirógatja hipnotikus mozdulatokkal, halkan mormogva beszél is hozzá.*
- Na Murin, ma semmi sem sikerül nekünk, talán magunkra haragíthattuk a sorsot valamivel...
*Egy váratlan pillanatban azonban elakad a poharat tartó jobb keze valamiben, nevezetesen egy szék támlájában. Fáradtsága okán figyelme is lankadt, s reakcióideje lassú, így a pohár tartalmának nagy része a széken ülő srác tarkóján landol, valamint saját kezén, s néhány csepp a padlóra is kerül. Fel tudna robbanni a sikersorozat újabb epizódján, de nem szeretne innen is kitiltásban részesülni indokolatlan agresszió miatt. Türtőztetve magát csupán néhány szitkot szűr fogai közt.*
- Hogy az a... Pedig már majdnem sikerült valami.
*Kérdő tekintettel néz a másik áldozatra, szemeiben a megbánás szikráját sem lehet felfedezni. A borának sorsa sokkal jobban izgatja a pillanatnyilag kialakult szituációban.*
- Nos... Mondanám, hogy sajnálom, de hazudnék. Útban voltál.
*Nille pokoli fáradtan tér be a Pegazus fogadó kellemes biztonságot ígérő falai közé. Elege van ebből az iszonyatosan gyalázatos napból. Alapvetően büszke természet, megtanulta már, nem szabad gyengének mutatnia magát, nem szabad hibáznia, hiszen az életébe vagy a szabadságába kerülhet egy napon. Veszélyes egy szakma ez a tolvajlás, de szánalmas kis élete nem dúskál lehetőségekben. Mélyet sóhajtva a pulthoz vonszolja magát, mozgása nélkülöz mindenféle kellemet és nőies eleganciát. Általában ad magára, ez most a ritka esetek egyike, mikor túl fáradt az ilyesmihez. Halk, mégis határozott hangon Almabort kér, tisztességesen ki is csengeti érte a 12 aranyat.
Míg a csaposra vár gyorsan, türelmetlenül dobol a körmeivel a pult lágy erezetű fa felületén. Kellemetlen feszültség zsibong ereiben, egész nap nem evett és nem ivott semmit, így a délutáni órákra alig maradt benne valami tápanyag. Végre megkapja az életelixírrel teltnek tetsző, a kicsapódott pára izzadó cseppjeitől ragyogó poharat. Elégedett félmosolyt enged meg magának. Legalább valami végre úgy működik, ahogyan ő azt szépen eltervezte ezen a vacak napon. Tekintetével lassan pásztázza a hely minden pontját végig, azonban nem lát megfelelőnek tetsző szabad asztalt. Szemét morcosan forgatja, mégsem lesz olyan tökéletes a helyzet. Elindul, hogy megnézze, nem tévedett-e esetleg, bár leginkább időhúzás a célja, hátha valahonnan felállnak. Kezében a karcsú, kecses üvegedénnyel egyensúlyozva forgatja fejét, baljával pedig ösztönösen a táskájában szuszogó kisállatát cirógatja hipnotikus mozdulatokkal, halkan mormogva beszél is hozzá.*- Na Murin, ma semmi sem sikerül nekünk, talán magunkra haragíthattuk a sorsot valamivel...
*Egy váratlan pillanatban azonban elakad a poharat tartó jobb keze valamiben, nevezetesen egy szék támlájában. Fáradtsága okán figyelme is lankadt, s reakcióideje lassú, így a pohár tartalmának nagy része a széken ülő srác tarkóján landol, valamint saját kezén, s néhány csepp a padlóra is kerül. Fel tudna robbanni a sikersorozat újabb epizódján, de nem szeretne innen is kitiltásban részesülni indokolatlan agresszió miatt. Türtőztetve magát csupán néhány szitkot szűr fogai közt.*
- Hogy az a... Pedig már majdnem sikerült valami.
*Kérdő tekintettel néz a másik áldozatra, szemeiben a megbánás szikráját sem lehet felfedezni. A borának sorsa sokkal jobban izgatja a pillanatnyilag kialakult szituációban.*
- Nos... Mondanám, hogy sajnálom, de hazudnék. Útban voltál.
1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2020-05-19 19:42:20
Üzenet elküldve: 2020-05-19 19:42:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kettesben a 2-esben //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Doras próbálkozását nem mondhatni, hogy túl nagy siker koronázza, pedig ő aztán nyájas, mint egy viharkabát kereskedő a sivatagban. A kicsike engesztelhetetlen, a zsoldosnak pedig sosem fűlött a foga a hosszas győzködéshez. Amikor a durcás leányzó meglóg az ágyból a zsoldos érdes tenyerének simítása és behízelgő duruzsolása elől, Doras lemondó sóhajjal veszi tudomásul, hogy itt bizony nyakát szegték a mókának. Nem boldog tőle, de azért nem fogja derékbe törni az életét a dolog. Ha már az övé az ágy, feltornázza magát a támlához és kényelmesen hátradőlve nézi végig a vigaszdíjként jutó öltözködést, miközben magához veszi a maradék sörét és tulajdonképpen nagyon is elégedetten hörpölget. Ő megkapta, amit akart, azon meg nem fog keseregni, hogy emellett lemaradt néhány kéjes élményről, amit még esetleg felvonultathatott volna az este. Igazán nincs oka panaszra.
Azért arra kibukik belőle némi sörbe bugyborékoló röhögés, amikor a kicsike Csért említi. Az a féltökű valószínűleg már akkor kereket oldott, amikor karnyújtásnyira eltávolodtak az asztalától. De ha nem, hát ő igazán nem sajnál tőle egy ölébe hulló ingyen kufircot. Ráér utána is félholtra rugdosni egy sikátorban, ha nem tud virítani valami kompenzációt a Sebhelyes Kronn sérelmeire.*
- Egészségedre, babám *vigyorog a hátráló lányra, aztán küld neki még egy bajszos-szakállas csókot is egy kacsintás kíséretében, mielőtt távozna.* - Egy élmény volt. *Bizony az volt. Elégedetten igazít is egyet a koronaékszereken, aztán megropogtatja kicsit a vállait. Nem valók már neki az ilyen kis fruskák. Vagy a fene tudja. Az biztos, hogy jól fog aludni az éjjel. Ami meg a sebet illeti a tenyerén, hát... harapták már meg rosszabb helyen is.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Doras próbálkozását nem mondhatni, hogy túl nagy siker koronázza, pedig ő aztán nyájas, mint egy viharkabát kereskedő a sivatagban. A kicsike engesztelhetetlen, a zsoldosnak pedig sosem fűlött a foga a hosszas győzködéshez. Amikor a durcás leányzó meglóg az ágyból a zsoldos érdes tenyerének simítása és behízelgő duruzsolása elől, Doras lemondó sóhajjal veszi tudomásul, hogy itt bizony nyakát szegték a mókának. Nem boldog tőle, de azért nem fogja derékbe törni az életét a dolog. Ha már az övé az ágy, feltornázza magát a támlához és kényelmesen hátradőlve nézi végig a vigaszdíjként jutó öltözködést, miközben magához veszi a maradék sörét és tulajdonképpen nagyon is elégedetten hörpölget. Ő megkapta, amit akart, azon meg nem fog keseregni, hogy emellett lemaradt néhány kéjes élményről, amit még esetleg felvonultathatott volna az este. Igazán nincs oka panaszra.
Azért arra kibukik belőle némi sörbe bugyborékoló röhögés, amikor a kicsike Csért említi. Az a féltökű valószínűleg már akkor kereket oldott, amikor karnyújtásnyira eltávolodtak az asztalától. De ha nem, hát ő igazán nem sajnál tőle egy ölébe hulló ingyen kufircot. Ráér utána is félholtra rugdosni egy sikátorban, ha nem tud virítani valami kompenzációt a Sebhelyes Kronn sérelmeire.*
- Egészségedre, babám *vigyorog a hátráló lányra, aztán küld neki még egy bajszos-szakállas csókot is egy kacsintás kíséretében, mielőtt távozna.* - Egy élmény volt. *Bizony az volt. Elégedetten igazít is egyet a koronaékszereken, aztán megropogtatja kicsit a vállait. Nem valók már neki az ilyen kis fruskák. Vagy a fene tudja. Az biztos, hogy jól fog aludni az éjjel. Ami meg a sebet illeti a tenyerén, hát... harapták már meg rosszabb helyen is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436