*Meglepődve figyeli, ahogy a távolabb ücsörgő alak feláll. Lassan engedi le tányérjára a kenyérdarabot, ami a kezében van, szabad jobbját pedig a nadrágszárába törli. A férfi már szinte odaért hozzájuk, mikor ujjai már a kardmarkolatot szorítják. EL sem tudja képzelni, hogy mi a szándéka Tretnek a fegyverrel, de amint meglátja, azonnal reagál. A férfinak nincs ideje végigmondani a fenyegetést, mert a lovag alól kiröppen a szék, és a fogadó falán koppan. Kardját előrántva, fenyegetően indul meg az 'úriember' felé, de Ekler előbb rúg. Eközben van ideje a lovagnak kerülni a törpét. Mielőtt ténylegesen támadásba lendülne, megszívja az orrát, és egy végtelenül pontos, zöld-nyúlós-radadós takony-, és nyálgömbbel célozza meg a férfi orrnyergének közepét azért, hogyha az el kívánna hajolni, épp az egyik szemét találja el. Aztán se szó se beszéd, meglendíti kardját és a fegyver lapos oldalával Tretfen vállát veszi célba. Esze ágában sincs ölni. Legalábbis a fogadóban nem. A maga két méterével és széles vállaival nekilendül, és megpróbálja az egyik ajtó felé irányítani a támadót.* -Hölgyem, lépjen odébb! Ez a fickó túllépett minden ésszerű határt!