Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 111 (2201. - 2220. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2220. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-24 23:22:34
Üzenet elküldve: 2021-06-24 23:22:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
*Habár nem kedvelt témája a szakrális mágia, semmiképp sem neheztel a másikra azért, mert felhozza, ahogy azt is megérti, hogy első hallásra annak szimpatikusabbnak tűnhet az elementáris mágiánál. Ennek ellenére persze távolról sem ért vele egyet, de ez nem feltétlenül tartozik a beszélgetéshez.*
-Attól függ. Ugyanúgy szükségük van affinitásra a szakrális mágusoknak is, bár gyakran kutatás helyett meditációval, imával érik el tudtommal. Talán kevesebb befektetéssel jár, de kell mellé az őszinte, erős, sokszor vak hit is a válaszott istenben. És persze az elemi mágiát arra használod, amire csak szeretnéd, nem kell egy isten elveivel és céljaival törődnöd.
*Nem zavarja különösebben, hogy ilyen mederbe lett terelve a beszélgetés, hiszen még ha a tudása és az érdekeltsége is kevesebb ennek a konkrét témának a terén, ettől még érdemel szót a dolog, és van miről beszélnie. Azt pedig gyanítja, hogy Pashthra aligha lenne partner egy egyoldalú beszélgetésben, ahol Gaerralos hosszasan beszél kedvenc témáiról.
Amazt úgy tűnik, nem zavarja, hogy -legalábbis ma este- ő fizet az italért, ami felettébb szerencsés dolog abból a szempontból, hogy az idősebb veterán számára már pár korsó sör is nagy luxusnak számítana.*
-Pontosan, bár azt hiszem, az istenek saját kategóriát képeznek ilyen szempontból. Vitatott a téma, hogy e világi-e a mágiájuk, és pontosan honnan is ered.
*Tudná tovább is fejtegetni a dolgot, ám erősen kétli, hogy a vele szemben ülő fiatalt különösebben izgatná a különféle mágikus energiák eredete.*
-Félreértesz, félreértesz.
*Mondja, miután rájön, hogy a másik miről is beszél.*
-Én csak az elméleti feltevésedről beszéltem. Hosszútávon hasznosabb, hogy pár kivétellel minden mágiát érteni kell használatához, hiszen így fejlődhet is a tudománya, fel lehet fedezni új igéket, hatékonyabban lehet használni a régieket.
*Magyarázza, hogy hogy is értette, amit mondott. Aztán ahogy hallgatja a másik kérdését, oldalra biccenti picit a fejét, gondolkozva, hogy miről is lehet szó.*
-Nem harcstílusok, bár épültek köréjük harcstílusok és stratégiák.
*Rövid szünetet tart, összeszedi kissé a gondolatait, és addig is belekortyol az előtte levő sörbe.*
-Kissé leegyszerűsítem a témát, de alapvetően a különféle varázslatokat az alapján rendezzük kategóriákba, hogy milyen mágikus energiákat használunk hozzájuk. Ha a földből, talajból merítünk erőt, akkor földvarázslatról van szó, de ugyanígy jöhet a varázslat a naptól, vagy a holdtól is.
Amiről hallottál, az a mágiaágak rendszere. Nem feltétlenül tökéletes, az ágak között gyakori az átfedés, de alapvetően az ágak kitanulása segít a hozzájuk tartozó mágiák megismerésében.
*Sóhajt, tudja, hogy magyarázata nehézkesre sikeredett.*
-A különféle mágiaágak más-más dolgokban jeleskednek, és attól függően, hogy a varázsló mit akar elérni, gyakran meg kell választania, hogy melyik ágakat tanulja ki.
*Kis szünetet tart, hagyja, hogy amaz megeméssze az információt, illetve próbálja megítélni, hogy ez mennyire sikerül. Bár fel van készülve rá, hogy leegyszerűsítse magyarázatát, valahogy gyanítja, hogy Pashthra nem fog értetlenkedni, és az sem lepné meg, ha a fiatalnak lenne egy érdekes kérdése, mint már eddig többször.*
//Harcosok egymás közt//
*Habár nem kedvelt témája a szakrális mágia, semmiképp sem neheztel a másikra azért, mert felhozza, ahogy azt is megérti, hogy első hallásra annak szimpatikusabbnak tűnhet az elementáris mágiánál. Ennek ellenére persze távolról sem ért vele egyet, de ez nem feltétlenül tartozik a beszélgetéshez.*
-Attól függ. Ugyanúgy szükségük van affinitásra a szakrális mágusoknak is, bár gyakran kutatás helyett meditációval, imával érik el tudtommal. Talán kevesebb befektetéssel jár, de kell mellé az őszinte, erős, sokszor vak hit is a válaszott istenben. És persze az elemi mágiát arra használod, amire csak szeretnéd, nem kell egy isten elveivel és céljaival törődnöd.
*Nem zavarja különösebben, hogy ilyen mederbe lett terelve a beszélgetés, hiszen még ha a tudása és az érdekeltsége is kevesebb ennek a konkrét témának a terén, ettől még érdemel szót a dolog, és van miről beszélnie. Azt pedig gyanítja, hogy Pashthra aligha lenne partner egy egyoldalú beszélgetésben, ahol Gaerralos hosszasan beszél kedvenc témáiról.
Amazt úgy tűnik, nem zavarja, hogy -legalábbis ma este- ő fizet az italért, ami felettébb szerencsés dolog abból a szempontból, hogy az idősebb veterán számára már pár korsó sör is nagy luxusnak számítana.*
-Pontosan, bár azt hiszem, az istenek saját kategóriát képeznek ilyen szempontból. Vitatott a téma, hogy e világi-e a mágiájuk, és pontosan honnan is ered.
*Tudná tovább is fejtegetni a dolgot, ám erősen kétli, hogy a vele szemben ülő fiatalt különösebben izgatná a különféle mágikus energiák eredete.*
-Félreértesz, félreértesz.
*Mondja, miután rájön, hogy a másik miről is beszél.*
-Én csak az elméleti feltevésedről beszéltem. Hosszútávon hasznosabb, hogy pár kivétellel minden mágiát érteni kell használatához, hiszen így fejlődhet is a tudománya, fel lehet fedezni új igéket, hatékonyabban lehet használni a régieket.
*Magyarázza, hogy hogy is értette, amit mondott. Aztán ahogy hallgatja a másik kérdését, oldalra biccenti picit a fejét, gondolkozva, hogy miről is lehet szó.*
-Nem harcstílusok, bár épültek köréjük harcstílusok és stratégiák.
*Rövid szünetet tart, összeszedi kissé a gondolatait, és addig is belekortyol az előtte levő sörbe.*
-Kissé leegyszerűsítem a témát, de alapvetően a különféle varázslatokat az alapján rendezzük kategóriákba, hogy milyen mágikus energiákat használunk hozzájuk. Ha a földből, talajból merítünk erőt, akkor földvarázslatról van szó, de ugyanígy jöhet a varázslat a naptól, vagy a holdtól is.
Amiről hallottál, az a mágiaágak rendszere. Nem feltétlenül tökéletes, az ágak között gyakori az átfedés, de alapvetően az ágak kitanulása segít a hozzájuk tartozó mágiák megismerésében.
*Sóhajt, tudja, hogy magyarázata nehézkesre sikeredett.*
-A különféle mágiaágak más-más dolgokban jeleskednek, és attól függően, hogy a varázsló mit akar elérni, gyakran meg kell választania, hogy melyik ágakat tanulja ki.
*Kis szünetet tart, hagyja, hogy amaz megeméssze az információt, illetve próbálja megítélni, hogy ez mennyire sikerül. Bár fel van készülve rá, hogy leegyszerűsítse magyarázatát, valahogy gyanítja, hogy Pashthra nem fog értetlenkedni, és az sem lepné meg, ha a fiatalnak lenne egy érdekes kérdése, mint már eddig többször.*
2219. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-24 21:35:29
Üzenet elküldve: 2021-06-24 21:35:29
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
* Megfigyeli a férfin a bosszúság jelét, ahogy szóba hozza az isteneket. Pedig Pash számára ez sokkal vonzóbb, mint az, hogy poros könyvek között sötét pincében bújja az írott rúnákat. A fiatal harcos számára sokkal logikusabb az, hogy néhány istenség ajándékként odaadja a tudását és mágiáját, mint az, hogy holmi nem látható összefüggéseket keresgéljen a levegőben. Mintha csak egy betegséget próbálna megfogni a kezeivel, és azt várná, hogy ne nézzék őrültnek. Az pedig semmiben nem másabb a fiú számára, hogy megfosztják a tudásától, mint az, amikor egy földesúr, vagy városvezetés szereli le a katonát, és veszi vissza a szolgálati fegyvereit, a számukra kiosztott felszerelést. *
- Tehát könnyebb lehet megtanulni? * Teszi fel a tízezer aranyas kérdést a kardforgató, elgondolkodott arckifejezéssel nézve maga elé. Ekkor veszi észre, hogy kiürült a korsója, úgyhogy az arra járó felszolgálótól kér is két korsó Ullamar sört, és leszámol érte 26 aranyat.
Nem zavarja, hogy az idősebb harcosnak láthatóan nincs kedvére a beszélgetés ilyen irányt vett medre, hiszen ezek azok a kérdések, amikre Pash kíváncsi, a másik pedig vállalta, hogy mesél neki a mágiáról. *
- Mint az istenek is... * tér vissza a korábbi témához, ahogy belegondol, hogy számukra milyen könnyen jöhet a mágia, hiszen a kiválasztottjaiknak csak úgy átadják a tudásukat, és a hatalmukat. *
- Nem tudom, hogy miért ne bíznék meg benne. * Feleli végül óvatosan, hiszen nem tud annyit a témáról, mint a másik, és ezért nem is tudhatja, hogy mennyi igazság, vagy épp tévedés rejlik annak szavai mögött. *
- Hiszen nem tud ártani nekem, vagy sikerül, vagy nem. És nem hiszem, hogy lenne olyan helyzet, ahol túl nagy hátrányom lenne abból, hogy nem sikerül megidéznem egy alakot. * Nevet fel kényszeredetten végül. *
- De észben tartom, hogy ne támaszkodjak rá túlságosan, és köszönöm az óva intést is. * Toldja meg gyorsan, komorabban, mert tényleg nem szeretné, hogy Gaer úgy érezze, rajta nevet, vagy hálátlan lenne a beszélgetésért. *
- Egyébként azt hallottam egyszer, hogy a mágián belül lehet... hogy is mondjam, nem értettem pontosan, amit a fickó beszélt, ezért úgy jegyeztem meg, mintha harcstílusok lennének. Szóval, hogy van a mágiának különböző stílusa is, nem csak az istenektől kapott, és a bonyolultabb, hanem azon belül. Ez mennyire igaz? * Teszi fel a kérdést óvatosan, hiszen világot látott emberként ragadt rá egy-két minden az út porán kívül, de ezekből több bizonyosodott botorságnak, mint valós ismeretnek. És reméli, hogy most tiszta vizet tud önteni a pohárba. *
//Harcosok egymás közt//
* Megfigyeli a férfin a bosszúság jelét, ahogy szóba hozza az isteneket. Pedig Pash számára ez sokkal vonzóbb, mint az, hogy poros könyvek között sötét pincében bújja az írott rúnákat. A fiatal harcos számára sokkal logikusabb az, hogy néhány istenség ajándékként odaadja a tudását és mágiáját, mint az, hogy holmi nem látható összefüggéseket keresgéljen a levegőben. Mintha csak egy betegséget próbálna megfogni a kezeivel, és azt várná, hogy ne nézzék őrültnek. Az pedig semmiben nem másabb a fiú számára, hogy megfosztják a tudásától, mint az, amikor egy földesúr, vagy városvezetés szereli le a katonát, és veszi vissza a szolgálati fegyvereit, a számukra kiosztott felszerelést. *
- Tehát könnyebb lehet megtanulni? * Teszi fel a tízezer aranyas kérdést a kardforgató, elgondolkodott arckifejezéssel nézve maga elé. Ekkor veszi észre, hogy kiürült a korsója, úgyhogy az arra járó felszolgálótól kér is két korsó Ullamar sört, és leszámol érte 26 aranyat.
Nem zavarja, hogy az idősebb harcosnak láthatóan nincs kedvére a beszélgetés ilyen irányt vett medre, hiszen ezek azok a kérdések, amikre Pash kíváncsi, a másik pedig vállalta, hogy mesél neki a mágiáról. *- Mint az istenek is... * tér vissza a korábbi témához, ahogy belegondol, hogy számukra milyen könnyen jöhet a mágia, hiszen a kiválasztottjaiknak csak úgy átadják a tudásukat, és a hatalmukat. *
- Nem tudom, hogy miért ne bíznék meg benne. * Feleli végül óvatosan, hiszen nem tud annyit a témáról, mint a másik, és ezért nem is tudhatja, hogy mennyi igazság, vagy épp tévedés rejlik annak szavai mögött. *
- Hiszen nem tud ártani nekem, vagy sikerül, vagy nem. És nem hiszem, hogy lenne olyan helyzet, ahol túl nagy hátrányom lenne abból, hogy nem sikerül megidéznem egy alakot. * Nevet fel kényszeredetten végül. *
- De észben tartom, hogy ne támaszkodjak rá túlságosan, és köszönöm az óva intést is. * Toldja meg gyorsan, komorabban, mert tényleg nem szeretné, hogy Gaer úgy érezze, rajta nevet, vagy hálátlan lenne a beszélgetésért. *
- Egyébként azt hallottam egyszer, hogy a mágián belül lehet... hogy is mondjam, nem értettem pontosan, amit a fickó beszélt, ezért úgy jegyeztem meg, mintha harcstílusok lennének. Szóval, hogy van a mágiának különböző stílusa is, nem csak az istenektől kapott, és a bonyolultabb, hanem azon belül. Ez mennyire igaz? * Teszi fel a kérdést óvatosan, hiszen világot látott emberként ragadt rá egy-két minden az út porán kívül, de ezekből több bizonyosodott botorságnak, mint valós ismeretnek. És reméli, hogy most tiszta vizet tud önteni a pohárba. *
2218. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:32:27
Üzenet elküldve: 2021-06-24 13:32:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz volna?//
*Az éj sötétlő függönye már egészen legördült az égbolt aljára, mikor megkörnyékezi a piacra vezető ajtó legelső paravánját. A Pegazus vendégterével ellentétben itt ugyan jóval kevesebb lélek fordul meg, ám néptelennek így sem nevezhető épp. A helységbe lépve a megannyi, hosszában sorakozó dézsa a jótékony takarásnak hála a bámészkodó szemektől ugyan rejtve, de nem kell túl nagy erőfeszítés hozzá, hogy bárki fia vagy leánya ne lessen be mögé, ha úgy tartja kedve. Nem, mintha különösebben aggasztaná egy ilyen eshetőség. Aki sok ezer szempár kereszttüzében gyilkol, könnyebben vedli le gátlásait másoknál.
Hogy minden, eddigi óvatosságát félrerakva miért jött ide? Egy könnyed estéért, semmi másért. A kis vörös madárka csicsergése túlságosan fülbemászó volt hozzá, hogy dallama ne maradjon benne, s szunnyadó érzékeit is könnyedén felélesztette. A forró, wegtoreni esték fesztelen mulatását idézte meg neki egy rövidke ideig. Éhes farkas most, mi bárányt látott, s szinte szájában érzi húsának ízét. Még csak törnie sem kell magát különösebben.
Mivel a leányt nem találta itt rögtön, ő sem vár tovább a kelleténél. A ruháit szimplán a földre dobja, hogy a szolgálók által előkészített, gőzölgő dézsába lépjen. Hamar belemerül a vízbe, csupán fejét hagyja kinn, megtámaszkodva vele a jókora dézsa peremén. Nagyot sóhajtva hunyja be szemeit, ahogy érzi, miként lágyítja el izmait a forró víztömeg. Ha már a kis vörös nem teszi tiszteletét, legalább vesz egy jó fürdőt. Ki tudja, mikor lehet része ilyesmiben legközelebb?
Urak luxusa. Mindig is így tekintett az efféle, forró vizes mulatságra, bár sosem vetette meg. Igen csak szemellenzősnek kell lennie hozzá valakinek, hogy ne érezze a forró fürdő kéjes gyönyörét. Nem gondol most sem a holnapra, sem azt azt követőre. Hagyja, hogy a gőz eltompítsa elméjét és kiszorítson fejéből minden aggályt és veszélyérzetet.*
//Tűz volna?//
*Az éj sötétlő függönye már egészen legördült az égbolt aljára, mikor megkörnyékezi a piacra vezető ajtó legelső paravánját. A Pegazus vendégterével ellentétben itt ugyan jóval kevesebb lélek fordul meg, ám néptelennek így sem nevezhető épp. A helységbe lépve a megannyi, hosszában sorakozó dézsa a jótékony takarásnak hála a bámészkodó szemektől ugyan rejtve, de nem kell túl nagy erőfeszítés hozzá, hogy bárki fia vagy leánya ne lessen be mögé, ha úgy tartja kedve. Nem, mintha különösebben aggasztaná egy ilyen eshetőség. Aki sok ezer szempár kereszttüzében gyilkol, könnyebben vedli le gátlásait másoknál.
Hogy minden, eddigi óvatosságát félrerakva miért jött ide? Egy könnyed estéért, semmi másért. A kis vörös madárka csicsergése túlságosan fülbemászó volt hozzá, hogy dallama ne maradjon benne, s szunnyadó érzékeit is könnyedén felélesztette. A forró, wegtoreni esték fesztelen mulatását idézte meg neki egy rövidke ideig. Éhes farkas most, mi bárányt látott, s szinte szájában érzi húsának ízét. Még csak törnie sem kell magát különösebben.
Mivel a leányt nem találta itt rögtön, ő sem vár tovább a kelleténél. A ruháit szimplán a földre dobja, hogy a szolgálók által előkészített, gőzölgő dézsába lépjen. Hamar belemerül a vízbe, csupán fejét hagyja kinn, megtámaszkodva vele a jókora dézsa peremén. Nagyot sóhajtva hunyja be szemeit, ahogy érzi, miként lágyítja el izmait a forró víztömeg. Ha már a kis vörös nem teszi tiszteletét, legalább vesz egy jó fürdőt. Ki tudja, mikor lehet része ilyesmiben legközelebb?
Urak luxusa. Mindig is így tekintett az efféle, forró vizes mulatságra, bár sosem vetette meg. Igen csak szemellenzősnek kell lennie hozzá valakinek, hogy ne érezze a forró fürdő kéjes gyönyörét. Nem gondol most sem a holnapra, sem azt azt követőre. Hagyja, hogy a gőz eltompítsa elméjét és kiszorítson fejéből minden aggályt és veszélyérzetet.*
2217. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-24 11:27:25
Üzenet elküldve: 2021-06-24 11:27:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
*A férfi stílusa egyre tenyérbemászóbb, de valahogy ez minden korty sör után, egyre jobban imponál Reyának. Bár szíve szerint még mindig kiosztaná őt néhány anyai pofonnal, ez most elmarad és helyette a szavak csatája kerül előtérbe.*
-Igazad van. Ha el akarnám törni az ujjad, nem hívnám fel rá a figyelmed. Ellenben semmi ilyesmi nem áll szándékomban. Csak azt mondom, hogy történt már ilyen és szeretnélek megóvni tőle. *Ebben pedig, a hangzását leszámítva, semmi túlzás sincs. Ugyanis mikor a nő önvédelmi mechanizmusa bekapcsol, ösztönösen cselekszik. Gyakran csak akkor fogja fel mit is tett, miután az már megtörtént. A férfi csak a szerencsének köszönheti, hogy nem kellett átélnie. Vagy a bármiből kizökkentő, bosszantó szavainak. Most is azon jár a szája, hogy mit és hogyan kellett volna csinálni. Ha az a volna nem lett volna... Reya viszont nem rest és ezt az alkalmat arra használja ki, hogy finoman végigpillantson a másikon. Próbálja azt megsaccolni, hogy annak lábai merre helyezkednek el az asztal alatt. Majd mikor a mondadó a nevetéssel zárul, minden erejét latba véve csizmájával megcélozza a férfi sípcsontját. Nagyon remélve, hogy az asztal takarásában történő támadás célba is talál. A kimeneteltől függetlenül szólal meg végül.*
-Nem mindig a kifinomult reflex, vagy a nyers erő dominál. Az esetek többségében a jó időzítés is eldönthet mindet. Azt meg nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy túl fáradt vagyok ahhoz, hogy akár csak szándékomban is álljon beverni a képed. *Azt azért nem fűzi hozzá, hogy a feltünést is igyekszik kerülni, ha már volt olyan nagylelkű és fizette a másik vacsoráját, nem lenne ellenére ha el is fogyasztanák. Még mielőtt kidobják őket. A férfi, aki még mindig nem volt hajlandó elárulni a nevét, éppen ecsetelni kezdi az unalmát és az életére törő isteneket, mikor megérkezik a rendelés. A felszolgáló kezében tartott tálcán, az ételek mellett helyet kap a hat darab pálinka és Reya teli korsó mézsöre is. Miután minden szortírozásra kerül és mindenki megköszönte amit kapott, a férfi azonnal felhajt a pálinkák közül kettőt. Olyan huzattal, mintha a szája egy nyitva felejtett ablak lenne. A személyzet távozása után, a nő is kézbevesz egy pálinkát, de mielőtt lenyelné még kérdez.*
-Szóval puszta unalomból gyilkolod itt az agysejtjeimet a lehető legtöbb fronton? *Azzal lenyeli a pohárka tartalmát és azonnal egy másokért nyúl, amit szintúgy felhajt. Csupán, hogy le ne maradjon a bárd mögött. Hölgyek előre. Ugyebár?*
-Az istenedet pedig tartsd meg magadnak! *Csattan fel, akár az üres pohár, amint az asztalhoz ér.* -Ha sokat emlegeted, nem átall itt megelevenedni. Mi pedig pont kettővel leszünk többen, mint kéne. *Felhúzza a szemöldökét, valami ellenállásra számítva. Az istenek szidalmazása ritkán vált ki rokonszenvet. Amennyiben ez nem történik meg, folytatja.*
-Inkább arról mesélj, hogy kik és miért akarják megrövidíteni a Lanawini léted! Közben pedig jó étvágyat a kolbászhoz!
//Összekormolt Pegazus//
*A férfi stílusa egyre tenyérbemászóbb, de valahogy ez minden korty sör után, egyre jobban imponál Reyának. Bár szíve szerint még mindig kiosztaná őt néhány anyai pofonnal, ez most elmarad és helyette a szavak csatája kerül előtérbe.*
-Igazad van. Ha el akarnám törni az ujjad, nem hívnám fel rá a figyelmed. Ellenben semmi ilyesmi nem áll szándékomban. Csak azt mondom, hogy történt már ilyen és szeretnélek megóvni tőle. *Ebben pedig, a hangzását leszámítva, semmi túlzás sincs. Ugyanis mikor a nő önvédelmi mechanizmusa bekapcsol, ösztönösen cselekszik. Gyakran csak akkor fogja fel mit is tett, miután az már megtörtént. A férfi csak a szerencsének köszönheti, hogy nem kellett átélnie. Vagy a bármiből kizökkentő, bosszantó szavainak. Most is azon jár a szája, hogy mit és hogyan kellett volna csinálni. Ha az a volna nem lett volna... Reya viszont nem rest és ezt az alkalmat arra használja ki, hogy finoman végigpillantson a másikon. Próbálja azt megsaccolni, hogy annak lábai merre helyezkednek el az asztal alatt. Majd mikor a mondadó a nevetéssel zárul, minden erejét latba véve csizmájával megcélozza a férfi sípcsontját. Nagyon remélve, hogy az asztal takarásában történő támadás célba is talál. A kimeneteltől függetlenül szólal meg végül.*
-Nem mindig a kifinomult reflex, vagy a nyers erő dominál. Az esetek többségében a jó időzítés is eldönthet mindet. Azt meg nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy túl fáradt vagyok ahhoz, hogy akár csak szándékomban is álljon beverni a képed. *Azt azért nem fűzi hozzá, hogy a feltünést is igyekszik kerülni, ha már volt olyan nagylelkű és fizette a másik vacsoráját, nem lenne ellenére ha el is fogyasztanák. Még mielőtt kidobják őket. A férfi, aki még mindig nem volt hajlandó elárulni a nevét, éppen ecsetelni kezdi az unalmát és az életére törő isteneket, mikor megérkezik a rendelés. A felszolgáló kezében tartott tálcán, az ételek mellett helyet kap a hat darab pálinka és Reya teli korsó mézsöre is. Miután minden szortírozásra kerül és mindenki megköszönte amit kapott, a férfi azonnal felhajt a pálinkák közül kettőt. Olyan huzattal, mintha a szája egy nyitva felejtett ablak lenne. A személyzet távozása után, a nő is kézbevesz egy pálinkát, de mielőtt lenyelné még kérdez.*
-Szóval puszta unalomból gyilkolod itt az agysejtjeimet a lehető legtöbb fronton? *Azzal lenyeli a pohárka tartalmát és azonnal egy másokért nyúl, amit szintúgy felhajt. Csupán, hogy le ne maradjon a bárd mögött. Hölgyek előre. Ugyebár?*
-Az istenedet pedig tartsd meg magadnak! *Csattan fel, akár az üres pohár, amint az asztalhoz ér.* -Ha sokat emlegeted, nem átall itt megelevenedni. Mi pedig pont kettővel leszünk többen, mint kéne. *Felhúzza a szemöldökét, valami ellenállásra számítva. Az istenek szidalmazása ritkán vált ki rokonszenvet. Amennyiben ez nem történik meg, folytatja.*
-Inkább arról mesélj, hogy kik és miért akarják megrövidíteni a Lanawini léted! Közben pedig jó étvágyat a kolbászhoz!
2216. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-23 20:34:22
Üzenet elküldve: 2021-06-23 20:34:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
- Ha elfogy, csak éneklek kicsit. * Nevet fel a férfi, és egy kósza tincset, ami makacsul próbál a szemébe kúszni, igazít a füle mögé az ujjával. Salwar nem mond semmit arra, hogy mivel és hogyan lehetne lenyűgözni a másikat, csak sejtelmesen mosolyog, miközben elpillant annak válla felett, a Pegazus ajtaját szemlélve. Láthatóan elgondolkodik, de nem sokáig, hamar felocsúd ebből a merengésből, ezt mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy visszahúzza az elkalandozott kezét, annak pimasz ujjaival együtt. *
- Oh? Érdekelne hogyan próbálnád meg eltörni az enyémet. * kérdezi, szája sarkában pimasz kis mosoly bujkál, miközben türelmesen hátra dől a székében, az asztalra könyökölve, ujjait sátor módjára érintve össze. Ebből a testtartásból figyel, és vár arra, hogy a másik bármivel is próbálkozzon. Rég volt már, hogy gyorsaságban valaki felé kerekedett, és kiváló reflexein túl járt volna. A szemben ülő lányból nem néz ki sokat, de persze érték már meglepetések az élete során. *
- Tudod, amelyik kutya sokat ugat, az általában nem harap. Megosztok veled most egy-két tanácsot. * Nevet fel végül, amennyiben a másik nem próbálkozik meg semmivel. * Azzal, hogy felhívtad a figyelmemet arra, hogy mire készülsz, nem értél el mást, csak azt, hogy most már figyeljek, és számítsak rá. Ha ehelyett hirtelen előre buksz, az egyik karoddal elterelésként kapsz a karom után, a másikkal pedig elkapod a tarkómat, ahogy megpróbálok elhúzódni, és kétszer az asztallapba vágod a fejem, azzal sokkal többet érsz el, mint üres szavakkal. Ha az egészet megkoronázod azzal, hogy egy tőrt belevágsz az asztalon hagyott kezembe, azzal még lehet, hogy el is nyered néhány vendég tiszteletét, és meghívnak egy-két italra. Ki tudja, lehet, hogy te lettél volna az ivó fekete csillaga. * Nevet fel, nagyon jól tudva, hogy semmi ilyen nem történne. Ha egymásnak esnének, első lenne az új városőrség érkezése, és csak utána tapsolna bárki, és az sem nekik szólna. Többek között ezért nem teszi helyre a lányt egy-két pofonnal, hogy ne fenyegesse csak úgy a kedvenc kocsmájában. *
- Unalom. * Sóhajt végül a kérdésre, mintha mi sem történt volna. * Próbálom lekötni magam valamivel, és élvezni az életet, amíg még tart. Eeyr a tanúm rá, sokan próbálják elérni, hogy itt töltött életem minél rövidebb, és minél szenvedéssel telibb legyen. Még maga az istennő is ékes példa erre. * Nevet fel keserűen, és ahogy kiérkeznek a pálinkák, az egyiket gyorsan le is csapja, amit egy újabb követ. Gyorsabban, mint általában az emberek szokták. *
//Összekormolt Pegazus//
- Ha elfogy, csak éneklek kicsit. * Nevet fel a férfi, és egy kósza tincset, ami makacsul próbál a szemébe kúszni, igazít a füle mögé az ujjával. Salwar nem mond semmit arra, hogy mivel és hogyan lehetne lenyűgözni a másikat, csak sejtelmesen mosolyog, miközben elpillant annak válla felett, a Pegazus ajtaját szemlélve. Láthatóan elgondolkodik, de nem sokáig, hamar felocsúd ebből a merengésből, ezt mi sem tanúsítja jobban, mint az, hogy visszahúzza az elkalandozott kezét, annak pimasz ujjaival együtt. *
- Oh? Érdekelne hogyan próbálnád meg eltörni az enyémet. * kérdezi, szája sarkában pimasz kis mosoly bujkál, miközben türelmesen hátra dől a székében, az asztalra könyökölve, ujjait sátor módjára érintve össze. Ebből a testtartásból figyel, és vár arra, hogy a másik bármivel is próbálkozzon. Rég volt már, hogy gyorsaságban valaki felé kerekedett, és kiváló reflexein túl járt volna. A szemben ülő lányból nem néz ki sokat, de persze érték már meglepetések az élete során. *
- Tudod, amelyik kutya sokat ugat, az általában nem harap. Megosztok veled most egy-két tanácsot. * Nevet fel végül, amennyiben a másik nem próbálkozik meg semmivel. * Azzal, hogy felhívtad a figyelmemet arra, hogy mire készülsz, nem értél el mást, csak azt, hogy most már figyeljek, és számítsak rá. Ha ehelyett hirtelen előre buksz, az egyik karoddal elterelésként kapsz a karom után, a másikkal pedig elkapod a tarkómat, ahogy megpróbálok elhúzódni, és kétszer az asztallapba vágod a fejem, azzal sokkal többet érsz el, mint üres szavakkal. Ha az egészet megkoronázod azzal, hogy egy tőrt belevágsz az asztalon hagyott kezembe, azzal még lehet, hogy el is nyered néhány vendég tiszteletét, és meghívnak egy-két italra. Ki tudja, lehet, hogy te lettél volna az ivó fekete csillaga. * Nevet fel, nagyon jól tudva, hogy semmi ilyen nem történne. Ha egymásnak esnének, első lenne az új városőrség érkezése, és csak utána tapsolna bárki, és az sem nekik szólna. Többek között ezért nem teszi helyre a lányt egy-két pofonnal, hogy ne fenyegesse csak úgy a kedvenc kocsmájában. *
- Unalom. * Sóhajt végül a kérdésre, mintha mi sem történt volna. * Próbálom lekötni magam valamivel, és élvezni az életet, amíg még tart. Eeyr a tanúm rá, sokan próbálják elérni, hogy itt töltött életem minél rövidebb, és minél szenvedéssel telibb legyen. Még maga az istennő is ékes példa erre. * Nevet fel keserűen, és ahogy kiérkeznek a pálinkák, az egyiket gyorsan le is csapja, amit egy újabb követ. Gyorsabban, mint általában az emberek szokták. *
2215. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-23 10:43:03
Üzenet elküldve: 2021-06-23 10:43:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Hallani és felkutatni//
*Miután leadta az istállóban az állatokat, amiket a lovász fiú is igen szépen megbámult, belép a fogadó ajtaján. ~Na igen, kicsit szokatlan az éjparipa szeme, jobban is lát a sötétben. ~ Úgy véli, talán ez a nappali utazás kicsit próbára is teszi, így elhatározza, hogy mindjárt hajnalban indulnak is tovább. Mikor odalép a pulthoz mindjárt rendel is, nyilván először annak a furcsa dögnek, meg hát az útra sem árt félretenni, majd csak aztán saját magának is. Le is teszi az 5 aranyat a Gyümölcstálért, majd még 10 tallért leszámol egy Őzragu leves okán. *
-Köszönöm, nagyon kedves. *Hálálkodik, mikor elé is kerül a két tétel. A ragut gyorsan belapátolja, az ízre nem is igazán fordít figyelmet, most csak az a lényeg, hogy főtt kaja érjen végre a szájához. A gyümölcstálból visz is ki a sárkánylégynek, aki azonnal marcangolni is kezdi az almát.*
-Fura vagy… *Motyogja majd visszatérve kivesz egy szobát, hogy nyugovóra térhessen. A pultra leszámol még 15 aranyat a Szoba kulcsát pedig mindjárt a kezébe is nyomják.*
-Eeyr fizesse meg… *Szinte ragyognak az örömtől a szemei, hogy ismét egy viszonylag normális ágyban hajthatja le a fejét, a kimerítő út után. Lefekvés előtt még megmasszírozza fájó izmait, majd gyorsan elnyomja az álom. Másnap pedig már pirkadat előtt távoznak is.*
*Miután leadta az istállóban az állatokat, amiket a lovász fiú is igen szépen megbámult, belép a fogadó ajtaján. ~Na igen, kicsit szokatlan az éjparipa szeme, jobban is lát a sötétben. ~ Úgy véli, talán ez a nappali utazás kicsit próbára is teszi, így elhatározza, hogy mindjárt hajnalban indulnak is tovább. Mikor odalép a pulthoz mindjárt rendel is, nyilván először annak a furcsa dögnek, meg hát az útra sem árt félretenni, majd csak aztán saját magának is. Le is teszi az 5 aranyat a Gyümölcstálért,
majd még 10 tallért leszámol egy Őzragu leves okán. *-Köszönöm, nagyon kedves. *Hálálkodik, mikor elé is kerül a két tétel. A ragut gyorsan belapátolja, az ízre nem is igazán fordít figyelmet, most csak az a lényeg, hogy főtt kaja érjen végre a szájához. A gyümölcstálból visz is ki a sárkánylégynek, aki azonnal marcangolni is kezdi az almát.*
-Fura vagy… *Motyogja majd visszatérve kivesz egy szobát, hogy nyugovóra térhessen. A pultra leszámol még 15 aranyat a Szoba kulcsát pedig mindjárt a kezébe is nyomják.
*-Eeyr fizesse meg… *Szinte ragyognak az örömtől a szemei, hogy ismét egy viszonylag normális ágyban hajthatja le a fejét, a kimerítő út után. Lefekvés előtt még megmasszírozza fájó izmait, majd gyorsan elnyomja az álom. Másnap pedig már pirkadat előtt távoznak is.*
2214. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-23 08:39:01
Üzenet elküldve: 2021-06-23 08:39:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Frek, Hesgrim, Roth//
*Roth szépen bepityókázott hozzá, hogy a tettek mezőjére lépjen. A járásába lehet belekacsint egy vagy két kupica de annyi baj legyen.*
- Sok szerencsét Roth komám!
*Most már csak a műsort kell néznie. Ez aztán szórakoztató lesz hősünk számára. Már csak Freket kéne elindítani portyászó körútjára. A jó öreg Frek biztosan a vörösre megy. Ezt hangoztatja már egy ideje.*
- Az a rőt ott?
*Mert van mg vagy két rőt amott.*
- Egészen biztos, hogy Eír egymásnak szánt tikteket. Húzd le a korsót aztán uzsgyi!
*Nem teketóriázik élt harcosunk és a tettek mezején leönti a torkán az egész korsó sert. Így már nagyon is jól érzi magát. Kellemesen lezsibbad minden része.*
*Roth szépen bepityókázott hozzá, hogy a tettek mezőjére lépjen. A járásába lehet belekacsint egy vagy két kupica de annyi baj legyen.*
- Sok szerencsét Roth komám!
*Most már csak a műsort kell néznie. Ez aztán szórakoztató lesz hősünk számára. Már csak Freket kéne elindítani portyászó körútjára. A jó öreg Frek biztosan a vörösre megy. Ezt hangoztatja már egy ideje.*
- Az a rőt ott?
*Mert van mg vagy két rőt amott.*
- Egészen biztos, hogy Eír egymásnak szánt tikteket. Húzd le a korsót aztán uzsgyi!
*Nem teketóriázik élt harcosunk és a tettek mezején leönti a torkán az egész korsó sert. Így már nagyon is jól érzi magát. Kellemesen lezsibbad minden része.*
2213. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-22 10:52:03
Üzenet elküldve: 2021-06-22 10:52:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
*Ahogy a tempó engedi, be is adja az istállóba a lovat, hogy végre indulhasson befelé a fogadóba. Bár azt, hogy miként fog leülni egy székre még nem igazán gondolta végig, legfőképpen sehogy. Odatámaszkodik a pulthoz, ez talán az egyetlen dolog, ami még nem okoz fájdalmat, na meg az ivás. Persze oda is furakodhatna, hogy a két borostás kérges kezű előtt kiszolgálja valaki, de inkább megvárja míg befejezik a rendelést és elhordják magukat. Nem igazán van olyan állapotban, hogy bárkivel is újat húzhatna vagy tudna menekülni, ha baj lenne.*
-Egy Ullamar sört lesz, de ízibe. *Már csattogtatja is az aranyakat a pulthoz, míg a fogadós érte nem nyúl. Oda is tolja a 12 tallért az Ullamar sörért cserébe.*
-Hálás vagyok érte… *Húzza közel magához, ahogy a pultos odacsapja a korsót a közelébe, úgy fest, nehéz napja lehetett, elég mogorva ábrázatot mutat, nem is szól hozzá többet, mint muszáj. ~És még a hab is kiment. ~ Pattognak el a fehér buborékok sorra, na de ezt megakadályozva, a felét le is húzza szinte egyszerre. Úgy dönt még egy darabig támasztja a pultot, és bámészkodik. ~Nem mintha el tudnék futni. ~ Fordul vissza egy idő után, majd a maradékot is eltünteti.*
-Adjon egy szobakulcsot is. *Veti oda a férfinek, mikor közelebb ér hozzá, hogy eltakarítsa a mosatlant. Leszámolja gyorsan a 15 tallért a Szoba árát, nehogy többet kelljen foglalkoznia vele, mint muszáj.*
-Köszönöm. *Veti még oda, hiszen ez után a fájdalmas nap után teljesen megérti a dolgot. Ő sem vágyik társaságra, inkább csak arra, hogy végre lekerüljön a gatyája és fel tudja mérni a lovaglás okozta károkat, esetleg még meg is borogassa őket egy kicsit hidegvízzel.*
-Egy Ullamar sört lesz, de ízibe. *Már csattogtatja is az aranyakat a pulthoz, míg a fogadós érte nem nyúl. Oda is tolja a 12 tallért az Ullamar sörért cserébe.
*-Hálás vagyok érte… *Húzza közel magához, ahogy a pultos odacsapja a korsót a közelébe, úgy fest, nehéz napja lehetett, elég mogorva ábrázatot mutat, nem is szól hozzá többet, mint muszáj. ~És még a hab is kiment. ~ Pattognak el a fehér buborékok sorra, na de ezt megakadályozva, a felét le is húzza szinte egyszerre. Úgy dönt még egy darabig támasztja a pultot, és bámészkodik. ~Nem mintha el tudnék futni. ~ Fordul vissza egy idő után, majd a maradékot is eltünteti.*
-Adjon egy szobakulcsot is. *Veti oda a férfinek, mikor közelebb ér hozzá, hogy eltakarítsa a mosatlant. Leszámolja gyorsan a 15 tallért a Szoba árát, nehogy többet kelljen foglalkoznia vele, mint muszáj.
*-Köszönöm. *Veti még oda, hiszen ez után a fájdalmas nap után teljesen megérti a dolgot. Ő sem vágyik társaságra, inkább csak arra, hogy végre lekerüljön a gatyája és fel tudja mérni a lovaglás okozta károkat, esetleg még meg is borogassa őket egy kicsit hidegvízzel.*
2212. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-22 07:44:18
Üzenet elküldve: 2021-06-22 07:44:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A vizet természetesen elfogadja, bólint a kérdésre és ha kap, akkor bele is iszik. Közben a férfi taglalja neki kicsit részletesebben is a felvetett víz és földmágiát.*
-Egy elég hasznosnak hangzik. *Teszi hozzá, miután túl esett a zavart köhécselésen.*
-Ez igazán érdekesen hangzik. *Fordítja minden figyelmét a férfi irányába, mikor a megcsonkított kar visszanövesztéséről esik szó.*
-Nem is gondoltam, hogy Eeyr ennyire kegyes istennő, hogy hívei imáira még csonkított testrészt is vissza tud növeszteni. *Úgy véli az valóban egy hasznos varázslat, bár, ahogy Rinald szavaiból kiveszi, csak az istennővel erős kapcsolatot ápoló papok képesek megidézni azt. A külsejével kapcsolatos megjegyzésre csak pironkodva dönti meg az egyik oldalra a fejét. ~A közemberek mindig olyan kedvesek. ~ Persze számára is jó érzés az észrevétel, hiszen sokat foglalkozik a megjelenésével, így a kapott megerősítések megfelelő visszajelzést nyújtanak arra vonatkozóan, hogy nem hiába. A tűzgyújtási képességének becsmérlésére is pozitív visszajelzést kap, egyre inkább azaz érzése, hogy a férfinek nincs ellenére a társasága immár egyáltalán. Hiszen szinte csak ide pofátlankodott az asztalához, egy ilyen húzásra szinte mindenki engedékenyebb, főleg, ha már majdnem le is tette a fenekét. Mihelyst pedig a férfi visszaismétli Zammiria nevét már neki is leesik, hogy talán e tekintetben nem kicsit félreérthetően fogalmazott.*
-Zammiria kisasszony a tulajdonosa a helynek, aminek jelenleg én vagyok a vezetője. Hajadon vagyok, nincs férjem. *Tisztázza a dolgokat, tekintetét pattogtatva az asztalon, nem igazán tudja, hogy mit fog szólni ehhez a másik, hiszen az ilyen korú nők már régen elkelnek. ~Lehet, hogy most megsejthet valamit. ~ Majd fellelkesül, ahogy számára is ismert dolgok kerülnek szóba, mint a Boszorkánykonyha és a kikötőben ilyen tájt gyakran fellelhető növény.*
-Sajnos viszont ennél többet nem tudok róla. *Emeli fel bocsánatkérően a kezeit, ugyanis itt érzi, hogy megakadt a téma.*
-Pont ezért nem én vezetem azt a helyet, mert fikarsznyi készséges sincsen a kotyvasztáshoz. *Miután viszont szóba hozza a férfi az álmokat a szemöldökei lassan közelítenek egymás felé, furcsa, gondolkodást mutató ráncok jelennek meg a homlokán.*
-Úgy tudom az inkább kábítószer, amit lehet belőle készíteni… bizonyára egy adag elfogyasztása után az ember olyan tompán érzékeli a valóságot is, mintha csak álmodna. De aminek ilyen erős hatása van az nem veszélytelen szer. Nagyon óvatosnak kell vele lenni… de… gondolom ezt figyelembe vetted. *Sóhajt, hiszen nem igazán szeretne egy növényszakértőt erről kioktatni, mégis kicsúszott a száján a dolog.*
-Nem… nem úgy gondoltam, hogy ne lennél… tisztában a hatásával… vagy valami ilyesmit. *Legyintget zavartan, az kéne még, hogy ezt a jó hangulatot egy ilyen belebeszéléssel elrontsa. Az meg, hogy még be se mutatkoztak egymásnak, még nem esett le neki, hiszen otthon mindenki ismeri vagy nem is akarja tudni mi az igazi neve, ez a két véglet áll fenn általában.*
*A vizet természetesen elfogadja, bólint a kérdésre és ha kap, akkor bele is iszik. Közben a férfi taglalja neki kicsit részletesebben is a felvetett víz és földmágiát.*
-Egy elég hasznosnak hangzik. *Teszi hozzá, miután túl esett a zavart köhécselésen.*
-Ez igazán érdekesen hangzik. *Fordítja minden figyelmét a férfi irányába, mikor a megcsonkított kar visszanövesztéséről esik szó.*
-Nem is gondoltam, hogy Eeyr ennyire kegyes istennő, hogy hívei imáira még csonkított testrészt is vissza tud növeszteni. *Úgy véli az valóban egy hasznos varázslat, bár, ahogy Rinald szavaiból kiveszi, csak az istennővel erős kapcsolatot ápoló papok képesek megidézni azt. A külsejével kapcsolatos megjegyzésre csak pironkodva dönti meg az egyik oldalra a fejét. ~A közemberek mindig olyan kedvesek. ~ Persze számára is jó érzés az észrevétel, hiszen sokat foglalkozik a megjelenésével, így a kapott megerősítések megfelelő visszajelzést nyújtanak arra vonatkozóan, hogy nem hiába. A tűzgyújtási képességének becsmérlésére is pozitív visszajelzést kap, egyre inkább azaz érzése, hogy a férfinek nincs ellenére a társasága immár egyáltalán. Hiszen szinte csak ide pofátlankodott az asztalához, egy ilyen húzásra szinte mindenki engedékenyebb, főleg, ha már majdnem le is tette a fenekét. Mihelyst pedig a férfi visszaismétli Zammiria nevét már neki is leesik, hogy talán e tekintetben nem kicsit félreérthetően fogalmazott.*
-Zammiria kisasszony a tulajdonosa a helynek, aminek jelenleg én vagyok a vezetője. Hajadon vagyok, nincs férjem. *Tisztázza a dolgokat, tekintetét pattogtatva az asztalon, nem igazán tudja, hogy mit fog szólni ehhez a másik, hiszen az ilyen korú nők már régen elkelnek. ~Lehet, hogy most megsejthet valamit. ~ Majd fellelkesül, ahogy számára is ismert dolgok kerülnek szóba, mint a Boszorkánykonyha és a kikötőben ilyen tájt gyakran fellelhető növény.*
-Sajnos viszont ennél többet nem tudok róla. *Emeli fel bocsánatkérően a kezeit, ugyanis itt érzi, hogy megakadt a téma.*
-Pont ezért nem én vezetem azt a helyet, mert fikarsznyi készséges sincsen a kotyvasztáshoz. *Miután viszont szóba hozza a férfi az álmokat a szemöldökei lassan közelítenek egymás felé, furcsa, gondolkodást mutató ráncok jelennek meg a homlokán.*
-Úgy tudom az inkább kábítószer, amit lehet belőle készíteni… bizonyára egy adag elfogyasztása után az ember olyan tompán érzékeli a valóságot is, mintha csak álmodna. De aminek ilyen erős hatása van az nem veszélytelen szer. Nagyon óvatosnak kell vele lenni… de… gondolom ezt figyelembe vetted. *Sóhajt, hiszen nem igazán szeretne egy növényszakértőt erről kioktatni, mégis kicsúszott a száján a dolog.*
-Nem… nem úgy gondoltam, hogy ne lennél… tisztában a hatásával… vagy valami ilyesmit. *Legyintget zavartan, az kéne még, hogy ezt a jó hangulatot egy ilyen belebeszéléssel elrontsa. Az meg, hogy még be se mutatkoztak egymásnak, még nem esett le neki, hiszen otthon mindenki ismeri vagy nem is akarja tudni mi az igazi neve, ez a két véglet áll fenn általában.*
2211. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-21 18:16:26
Üzenet elküldve: 2021-06-21 18:16:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Hes, Roth, Frek //
* Még egyenlőre nem csatlakozik Roth mellé. Még meg kell innia pár korsó sört, hogy olyan állapotban legyen, hogy egy szinte ismeretlen vörös hölgyet megszólítson. Frek mindig is szerette a vörös hölgyeket. Úgy gondolja magában azok talán tettre készebbek. *
- Menj csak Roth, de a vörös az enyém.
* Hes felé fordul a férfi, és beszélgetést kezdeményez *
- Szerinted is az a rőt hajú nő személy pont hozzám való. Szerintem így hátulról igen. Amit így meg lehet állapítani az annyi, hogy jó sok férfit elbírna.
* Ha a törpe jól megnézi magának a hölgyet akkor láthatja azt , hogy eléggé telt alkatú a kiválasztott, akit Frekderkun kinézett magának. *
* Még egyenlőre nem csatlakozik Roth mellé. Még meg kell innia pár korsó sört, hogy olyan állapotban legyen, hogy egy szinte ismeretlen vörös hölgyet megszólítson. Frek mindig is szerette a vörös hölgyeket. Úgy gondolja magában azok talán tettre készebbek. *
- Menj csak Roth, de a vörös az enyém.
* Hes felé fordul a férfi, és beszélgetést kezdeményez *
- Szerinted is az a rőt hajú nő személy pont hozzám való. Szerintem így hátulról igen. Amit így meg lehet állapítani az annyi, hogy jó sok férfit elbírna.
* Ha a törpe jól megnézi magának a hölgyet akkor láthatja azt , hogy eléggé telt alkatú a kiválasztott, akit Frekderkun kinézett magának. *
2210. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-21 16:18:24
Üzenet elküldve: 2021-06-21 16:18:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Frek, Hesgrim, Roth//
*Roth jó kedvéhez több dolog is hozzsegít, úgymint Hes nevetése és ízes beszéde, illetve bátorítása. Ugyanakkor Frek cimborája sem rest bátorító szavakat intézni hozzá. Érzi ő maga is, hogy jó erőben van és mintha tenyere oly nagyra nőne, hogy egy karnyújtással meg tudná kaparintani a kiszemelt hölgyikét.
~No-no, azért ne bízzuk el magunkat annyira. De érzem vagy jobban mondva valami sejteti velem, hogy sikeres lesz ez a portya.~
Közben Hes-t hallgatja és mielőtt nekiindulna, egy korty sört még magába önt és megigazítja haját, majd feláll.*
-Uraim, ütött az óra, indulok a portyára. Kívánjatok szerencsét és meglátjuk mi lesz a végkifejlet.
*S elindul a kiszemelt hölgyek asztalához, mely nincs távolabb 10 lábnál. Csak verekedje át magát a tömegen is, akiknek nem jutpott ülőhely vagy éppen valamelyik társasághoz térnek vissza vagy éppen a pultoshoz igyekeznek.*
*Roth jó kedvéhez több dolog is hozzsegít, úgymint Hes nevetése és ízes beszéde, illetve bátorítása. Ugyanakkor Frek cimborája sem rest bátorító szavakat intézni hozzá. Érzi ő maga is, hogy jó erőben van és mintha tenyere oly nagyra nőne, hogy egy karnyújtással meg tudná kaparintani a kiszemelt hölgyikét.
~No-no, azért ne bízzuk el magunkat annyira. De érzem vagy jobban mondva valami sejteti velem, hogy sikeres lesz ez a portya.~
Közben Hes-t hallgatja és mielőtt nekiindulna, egy korty sört még magába önt és megigazítja haját, majd feláll.*
-Uraim, ütött az óra, indulok a portyára. Kívánjatok szerencsét és meglátjuk mi lesz a végkifejlet.
*S elindul a kiszemelt hölgyek asztalához, mely nincs távolabb 10 lábnál. Csak verekedje át magát a tömegen is, akiknek nem jutpott ülőhely vagy éppen valamelyik társasághoz térnek vissza vagy éppen a pultoshoz igyekeznek.*
2209. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-21 11:43:49
Üzenet elküldve: 2021-06-21 11:43:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
*A másik pökhendiségén már fenn sem akad. Talán hozzá is kezd szokni. Arra az esetre, ha mégis megelégelné a nem kívánt társaságot, még mindig ott a lehetőség, hogy kivesz egy szobát és egyszerűen faképnél hagyja. Amennyiben pedig így sem sikerülne lerázni, már jogossá válna a férfi fogainak átrendezése. Mennyire kielégítő lenne! De egyelőre marad az ivászat és a "ki vizel messzebbre?" játék. A korsóját ő nem emeli meg, csak biccentéssel reagál a kis köszöntőre, majd aprót kortyol. Bármikor szívesen iszik a saját egészségére. A kérdés hallatán viszont, ronda mosolyra húzza az ajkait.*
-Azt még én sem tudom. *Vallja be töredelmesen. Mondjuk arra senki sem utalt, hogy ebben a szándékában bármi alattomos is lenne. Ezek a férfi szavai, amik már megérnek egy apró gyanúra. Miközben magában hasogatja a szőrszálakat, a másik ki is rendel újabb hat pálinkát és nem rest Reya üres korsóját is egy telivel pótolni.*
-Szóval van ott még, ahonnan ez jött? *Kérdez rá semmitmondó arckifejezéssel. Már-már unottan.* Tudod, engem nehéz lenyűgözni. Akinek sikerült, az sem a mély erszényének köszönhette. *Erről egy bizonyos thargföldi kancellár is mesélhetne. Ám mindezek mellett jó tudni, hogy az önjelölt társaság nem csak a tenyérbemászó modorát és a gyomrát hozta.* ~Az étvágyammal nem volt gond, amíg rám nem kapaszkodtál, mint valami futónövény.~ *Bosszankodik magában, amíg a férfi udvariasságot színlelve utasítja vissza a sebhelye történetének feltárását. Mi több? A témát is nagy ívben elkerülve, inkább ő maga kérdez. Rögtön választ is kapna, ha nem próbálkozna bizalmasan közeledni a nőhöz. Az érintést követően, Reya elhűlt arccal vágódik a széke támlájához.*
-A helyedben vigyáznék az ujjaimra, ha szeretném még megszólaltatni a hangszerem. Kevesebbért is törtem már csontot. *A hirtelen haragját nem fogja megmagyarázni. Talán nem is tudná. Az óvatosság számlájára írandó. Mintegy tartva attól, hogy ez megismétlődik, a székéhez simulva ad választ a kérdésre. Úgytéve, mintha az előző jelenet meg sem történt volna. Megpróbálva kitölteni az időt, amíg a rendelés az asztalhoz nem ér.*
-Munka. *Mondja színtelen hangon. Persze mondhatta volna azt is, hogy a pénz. De milyen munka az, aminek ez nem a velejárója?* -Egy értékes árut szállító karaván kíséretének voltam a felbérelt tagja. *Mesél és közben felidézi magában az elmúlt hatok történéseit.*
-És téged milyen cél vezérelt ide? ~Pont az én asztalomhoz.~ *Kérdezi majd a pult felé fordítja a tekintetét. Várhatóan abból az irányból fog érkezni a kiszolgálás. De még semmi észrevehető jele sincs annak, hogy úton lenne.*
-Tudod, mi rosszabb annál, ha két mélységi ül egy asztalnál? Ha az egyikük pénzes és butító hatással bíró lőréket halmoznak fel.
A hozzászólás írója (Ninreya Delenor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.21 13:19:48
//Összekormolt Pegazus//
*A másik pökhendiségén már fenn sem akad. Talán hozzá is kezd szokni. Arra az esetre, ha mégis megelégelné a nem kívánt társaságot, még mindig ott a lehetőség, hogy kivesz egy szobát és egyszerűen faképnél hagyja. Amennyiben pedig így sem sikerülne lerázni, már jogossá válna a férfi fogainak átrendezése. Mennyire kielégítő lenne! De egyelőre marad az ivászat és a "ki vizel messzebbre?" játék. A korsóját ő nem emeli meg, csak biccentéssel reagál a kis köszöntőre, majd aprót kortyol. Bármikor szívesen iszik a saját egészségére. A kérdés hallatán viszont, ronda mosolyra húzza az ajkait.*
-Azt még én sem tudom. *Vallja be töredelmesen. Mondjuk arra senki sem utalt, hogy ebben a szándékában bármi alattomos is lenne. Ezek a férfi szavai, amik már megérnek egy apró gyanúra. Miközben magában hasogatja a szőrszálakat, a másik ki is rendel újabb hat pálinkát és nem rest Reya üres korsóját is egy telivel pótolni.*
-Szóval van ott még, ahonnan ez jött? *Kérdez rá semmitmondó arckifejezéssel. Már-már unottan.* Tudod, engem nehéz lenyűgözni. Akinek sikerült, az sem a mély erszényének köszönhette. *Erről egy bizonyos thargföldi kancellár is mesélhetne. Ám mindezek mellett jó tudni, hogy az önjelölt társaság nem csak a tenyérbemászó modorát és a gyomrát hozta.* ~Az étvágyammal nem volt gond, amíg rám nem kapaszkodtál, mint valami futónövény.~ *Bosszankodik magában, amíg a férfi udvariasságot színlelve utasítja vissza a sebhelye történetének feltárását. Mi több? A témát is nagy ívben elkerülve, inkább ő maga kérdez. Rögtön választ is kapna, ha nem próbálkozna bizalmasan közeledni a nőhöz. Az érintést követően, Reya elhűlt arccal vágódik a széke támlájához.*
-A helyedben vigyáznék az ujjaimra, ha szeretném még megszólaltatni a hangszerem. Kevesebbért is törtem már csontot. *A hirtelen haragját nem fogja megmagyarázni. Talán nem is tudná. Az óvatosság számlájára írandó. Mintegy tartva attól, hogy ez megismétlődik, a székéhez simulva ad választ a kérdésre. Úgytéve, mintha az előző jelenet meg sem történt volna. Megpróbálva kitölteni az időt, amíg a rendelés az asztalhoz nem ér.*
-Munka. *Mondja színtelen hangon. Persze mondhatta volna azt is, hogy a pénz. De milyen munka az, aminek ez nem a velejárója?* -Egy értékes árut szállító karaván kíséretének voltam a felbérelt tagja. *Mesél és közben felidézi magában az elmúlt hatok történéseit.*
-És téged milyen cél vezérelt ide? ~Pont az én asztalomhoz.~ *Kérdezi majd a pult felé fordítja a tekintetét. Várhatóan abból az irányból fog érkezni a kiszolgálás. De még semmi észrevehető jele sincs annak, hogy úton lenne.*
-Tudod, mi rosszabb annál, ha két mélységi ül egy asztalnál? Ha az egyikük pénzes és butító hatással bíró lőréket halmoznak fel.
A hozzászólás írója (Ninreya Delenor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.21 13:19:48
2208. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-21 11:15:18
Üzenet elküldve: 2021-06-21 11:15:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
*A másik kérdésére akaratlanul is megrándul picit az arca. Az istenimádat sosem volt kedvelt témája, a szakrális mágiára pedig ez hatványozottan igaz. Nem fekszik jól neki az, hogy pár hatalmas entitás minden további nélkül megjelent Lanawinon, és megváltoztatták a mágia játékszabályait.
Az elementáris mágia logikus, mint bármilyen tudomány. Csak az alapvető mágikus- és természeti törvényektől függ, hogy mit lehet vele elérni, és a mágustól, hogy ezt hogyan, és milyen hatékonysággal teszi meg.
A szakrális mágia viszont misztikákra, egy entitással való kapcsolatra épül, és arra, hogy a használója mit hajlandó feláldozni magából és másból. A mágus csak kölcsönbe kapja a varázslatot, és az istene könnyedén meg is foszthatja tőle.
Ezért is tart egy hosszabb szünetet, mielőtt válaszolna.*
-Az isteni mágia... egyedi eset. Bevallom, hogy ismereteim a szakrális mágiával kapcsolatban hiányosak...
*Hiszen soha, egy pillanatig sem fordult meg a fejében, hogy ha majd elkezdene mágiát tanulni, az elemek hatalma alá kerítése helyett egy isten előtt alázná le magát, hogy aztán a hatalmat, amit kap, úgyis az entitás céljainak teljesítésére használja.*
-De az alapján, amit tudok, a szakrális mágusok nem a természetben már meglévő energiákat manipulálják, hanem kívülről, az istenüktől várják a mágiát, amit ők aztán céljuknak megfelelően formáznak.
Sok szempontból ugyanazt csinálják, mint egy elementalista, csak... nem ugyanazzal az energiával.
*Még a szokásosnál is jobban figyel arra, hogy mindezt objektív módon adja elő, és ha Pashthra odafigyel, ezt észre is veheti, leszűrheti, hogy az idősebb katona bizony nincs a legjobb véleményen a szakrális mágiákról.
Az ezt követő eszmefuttatást érdeklődve hallgatja. Amaz jól kérdez, és bár az alaptudása egyértelműen nincs meg, érzéke mintha lenne a témához, láthatóan fel tudja dolgozni, amit Gaerralos mond, és értelmes módon hozzá tud tenni a beszélgetéshez, ami már önmagában tiszteletreméltó dolog.*
~Fonalak...~
*Tudja, hogy sokan sokféleképpen vizualizálják a mágiát, mágikus energiákat. Számára inkább áramlatok, folyamatok képében jelenik meg a dolog, ám Pashthra most véletlenül pont rátapintott valamire. A 'mágia szövete' ugyanis ezek közül a legnépszerűbb módok közé tartozik.
Kíváncsi, hogy amaz véletlenül használta pont ezt a kifejezést, vagy már esetleg hallott valamit a témáról, amit megjegyzett.*
-A hasonlat működik, de a kérdés, amit fel akarsz tenni... nem tudom, hogy van-e rá elfogadott válasz. Vannak a világon olyan lények, amik tényleg úgy használják a mágiát, mint ahogy te vagy én levegőt veszünk. Vannak olyan tárgyak, anyagok, amik valamiért a szokásosnál sokkal több mágiát hordoznak magukban, és senki sem tudja ennek az okát.
A csillagszilánk... nem hiszem, hogy a mágia, amit kaptál tőle, a szó szoros értelmében a 'tiéd' lenne. Te döntöd el, hogy mikor történik, de egy, az eredetében tőled független erő határozza meg, és hajtja végre a hatást.
*Kis szünetet tart, iszik még pár kortyot, ám megáll, mielőtt végleg kiürítené a korsót.*
-Ha hiszed, ha nem, ezt a kérdést a történele során sokan feltették már, köztük páran a mágia nagyjai közül is. Én nem bíznék meg benne. A varázslatot, amit én sajátítottam el, értem, tudom, miért működik, tudom, honnan jön, még esetleg tovább is tudom fejleszteni. És egyébként... szerinted milyen értékes lenne egy rakás készen kapott párbajtechnika, amit ugyan végre tudsz hajtani gondolkozás nélkül, de nincs meg mögötte a rutin, vagy a tudás, hogy mikor, mire jó?
*Látszik rajta, hogy élvezi a diskurzust, és nem csak Pashthra kíváncsiságát igyekszik kielégíteni, hanem tényleges beszélgetésként kezeli a dolgot.*
//Harcosok egymás közt//
*A másik kérdésére akaratlanul is megrándul picit az arca. Az istenimádat sosem volt kedvelt témája, a szakrális mágiára pedig ez hatványozottan igaz. Nem fekszik jól neki az, hogy pár hatalmas entitás minden további nélkül megjelent Lanawinon, és megváltoztatták a mágia játékszabályait.
Az elementáris mágia logikus, mint bármilyen tudomány. Csak az alapvető mágikus- és természeti törvényektől függ, hogy mit lehet vele elérni, és a mágustól, hogy ezt hogyan, és milyen hatékonysággal teszi meg.
A szakrális mágia viszont misztikákra, egy entitással való kapcsolatra épül, és arra, hogy a használója mit hajlandó feláldozni magából és másból. A mágus csak kölcsönbe kapja a varázslatot, és az istene könnyedén meg is foszthatja tőle.
Ezért is tart egy hosszabb szünetet, mielőtt válaszolna.*
-Az isteni mágia... egyedi eset. Bevallom, hogy ismereteim a szakrális mágiával kapcsolatban hiányosak...
*Hiszen soha, egy pillanatig sem fordult meg a fejében, hogy ha majd elkezdene mágiát tanulni, az elemek hatalma alá kerítése helyett egy isten előtt alázná le magát, hogy aztán a hatalmat, amit kap, úgyis az entitás céljainak teljesítésére használja.*
-De az alapján, amit tudok, a szakrális mágusok nem a természetben már meglévő energiákat manipulálják, hanem kívülről, az istenüktől várják a mágiát, amit ők aztán céljuknak megfelelően formáznak.
Sok szempontból ugyanazt csinálják, mint egy elementalista, csak... nem ugyanazzal az energiával.
*Még a szokásosnál is jobban figyel arra, hogy mindezt objektív módon adja elő, és ha Pashthra odafigyel, ezt észre is veheti, leszűrheti, hogy az idősebb katona bizony nincs a legjobb véleményen a szakrális mágiákról.
Az ezt követő eszmefuttatást érdeklődve hallgatja. Amaz jól kérdez, és bár az alaptudása egyértelműen nincs meg, érzéke mintha lenne a témához, láthatóan fel tudja dolgozni, amit Gaerralos mond, és értelmes módon hozzá tud tenni a beszélgetéshez, ami már önmagában tiszteletreméltó dolog.*
~Fonalak...~
*Tudja, hogy sokan sokféleképpen vizualizálják a mágiát, mágikus energiákat. Számára inkább áramlatok, folyamatok képében jelenik meg a dolog, ám Pashthra most véletlenül pont rátapintott valamire. A 'mágia szövete' ugyanis ezek közül a legnépszerűbb módok közé tartozik.
Kíváncsi, hogy amaz véletlenül használta pont ezt a kifejezést, vagy már esetleg hallott valamit a témáról, amit megjegyzett.*
-A hasonlat működik, de a kérdés, amit fel akarsz tenni... nem tudom, hogy van-e rá elfogadott válasz. Vannak a világon olyan lények, amik tényleg úgy használják a mágiát, mint ahogy te vagy én levegőt veszünk. Vannak olyan tárgyak, anyagok, amik valamiért a szokásosnál sokkal több mágiát hordoznak magukban, és senki sem tudja ennek az okát.
A csillagszilánk... nem hiszem, hogy a mágia, amit kaptál tőle, a szó szoros értelmében a 'tiéd' lenne. Te döntöd el, hogy mikor történik, de egy, az eredetében tőled független erő határozza meg, és hajtja végre a hatást.
*Kis szünetet tart, iszik még pár kortyot, ám megáll, mielőtt végleg kiürítené a korsót.*
-Ha hiszed, ha nem, ezt a kérdést a történele során sokan feltették már, köztük páran a mágia nagyjai közül is. Én nem bíznék meg benne. A varázslatot, amit én sajátítottam el, értem, tudom, miért működik, tudom, honnan jön, még esetleg tovább is tudom fejleszteni. És egyébként... szerinted milyen értékes lenne egy rakás készen kapott párbajtechnika, amit ugyan végre tudsz hajtani gondolkozás nélkül, de nincs meg mögötte a rutin, vagy a tudás, hogy mikor, mire jó?
*Látszik rajta, hogy élvezi a diskurzust, és nem csak Pashthra kíváncsiságát igyekszik kielégíteni, hanem tényleges beszélgetésként kezeli a dolgot.*
2207. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-21 09:42:50
Üzenet elküldve: 2021-06-21 09:42:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Frek, Hesgrim, Roth//
*A két siheder alaposan kiszemeli áldozatukat.*
- Roth komám egy pofa ser mindig segít.
*Rákacsint az ifjú lovagra, hogy bátorítsa.*
- Igen szemrevaló menyecske.
*Jó választás.*
- Itt az idő Roth cimbora!
*Rothnak már meg is volna a kiszemeltje. Frek meg rendel három korsó jóféle sert.*
- Igazán köszönöm komám! A következő kört én állom úgy biza.
*Kannibálságán gyöngyöző kacajban tör ki hősünk.*
- Úgyúgy. Előre komáim!
*Mikor már jól kineveti magát elindítja a két legényt a zavarosba halászni. Meglátjuk milyen sikerrel járnak.*
- Egészségtekre!
*Meghívja már újdonsüldő komáit valami erősebb szeszre. Ha lúd akkor mán legyen hájas. Aztán gyorsan leesik hősünknek, hogy az erszéne becsúszott az alsónadrágjába. Na hogy nézne már ki ha ott kotorászna? Ugye? Így tehát csak meghúzza az ullamar sört jóízűen aztán majd csak előhaszássza egy ildomos pillanatba az erszényt.*
*A két siheder alaposan kiszemeli áldozatukat.*
- Roth komám egy pofa ser mindig segít.
*Rákacsint az ifjú lovagra, hogy bátorítsa.*
- Igen szemrevaló menyecske.
*Jó választás.*
- Itt az idő Roth cimbora!
*Rothnak már meg is volna a kiszemeltje. Frek meg rendel három korsó jóféle sert.*
- Igazán köszönöm komám! A következő kört én állom úgy biza.
*Kannibálságán gyöngyöző kacajban tör ki hősünk.*
- Úgyúgy. Előre komáim!
*Mikor már jól kineveti magát elindítja a két legényt a zavarosba halászni. Meglátjuk milyen sikerrel járnak.*
- Egészségtekre!
*Meghívja már újdonsüldő komáit valami erősebb szeszre. Ha lúd akkor mán legyen hájas. Aztán gyorsan leesik hősünknek, hogy az erszéne becsúszott az alsónadrágjába. Na hogy nézne már ki ha ott kotorászna? Ugye? Így tehát csak meghúzza az ullamar sört jóízűen aztán majd csak előhaszássza egy ildomos pillanatba az erszényt.*
2206. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-20 23:37:17
Üzenet elküldve: 2021-06-20 23:37:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
* A korsót nem csapja le az asztalra, kimért, megfontolt mozdulattal teszi le, láthatóan a hirtelen ivászat segített neki valamennyire összeszedje magát. *
- Azt mondod... * kezd bele, ahogy megemésztette magában a korábban elhangzottakat * hogy a mágia minden esetben a környezet manipulálása, és azok hatalom alá helyezése. De mi a helyzet az isteni mágiákkal? * Teszi fel a kérdést, hiszen hallott róla, hogy vannak ilyenek is, Eeyr és társai kiválasztanak követőket, vagy csak elfogadják azok jelentkezését, nem érti pontosan, de tudja, hogy rajtuk keresztül is lehet varázsolni. *
- Ahhoz, hogy valaki Eeyr mágiáját használja, ugyan erre van szükség? Ugyan úgy tudni kell ezekkel az energiákkal bánni, vagy az egy teljesen más dolog? Egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy én, aki nem is tudom, hogy ezek léteznek, és körülöttem vannak, képes vagyok megidézni egy életnagyságú arcot a levegőbe? Olyanét is, akiről azt se tudom, hogyan néz ki?
* Teszi fel a kérdését elgondolkodva, hiszen azok alapján, amit Gaerralos elmondott, ez nem csak, hogy nehéz, de egyenesen képtelenség kellene legyen. *
- Mert ez számomra nem úgy megy, hogy ezeket a láthatatlan fonalakat kötöm össze, egyszerűen tudom, hogy ha akarom, akkor megtörténik. Mint a levegő vétel, vagy egyáltalán a látás maga. Nem tudom, hogy hogyan működik a szemem, vagy a tüdőm, de azt igen, hogy hogyan használjam őket. Bár lehet, hogy ez igen suta hasonlat... * halkul el a hangja, ahogy elgondolkodik azon, hogy a másik vajon mennyire érti, hogy mit próbál számára elmagyarázni. Roppant nehéz dolga van azzal, hogy olyan dolgokról kell beszéljen, amiket nem ért, és amiket nem tud. *
- Nem hiszem, hogy tudok rá jobb példát hozni. * Adja fel végül, mert bárhogy is kutat elméjében, nem tudja máshogy megközelíteni a dolgot. *
- Talán még a templomban sem értenék, hogy miről beszélek, talán van a mágia tanulásának egy nem ismert, elfeledett módja, amit a szilánkok magukkal hoztak. Talán régen lehetséges volt, vagy most is az lenne, hogy egymást tanítsuk mágikus módon, nem könyvekkel, nem írott szöveggel, hanem pusztán tárgyakkal, emlékezés módján? Mert kicsit olyan, mintha a szilánk tudta volna, hogy hogyan kell ezt a varázslatot létre hozni, és nem megmutatta nekem, meg leírta, hanem egyszerűen belém helyezte ezt a tudást. * Gondolkodik hangosan, az állát vakargatva. *
- Mennyivel egyszerűbb lenne, ha hosszú évtizedekig tartó tanulás helyett csak ilyen egyszerűen elsajátítható lenne bármi, nem? Megérinted, és már tudod is. * Mosolyog, hiszen maga is tudja, hogy milyen sületlenségnek hangzik az, amiről beszél. *
//Harcosok egymás közt//
* A korsót nem csapja le az asztalra, kimért, megfontolt mozdulattal teszi le, láthatóan a hirtelen ivászat segített neki valamennyire összeszedje magát. *
- Azt mondod... * kezd bele, ahogy megemésztette magában a korábban elhangzottakat * hogy a mágia minden esetben a környezet manipulálása, és azok hatalom alá helyezése. De mi a helyzet az isteni mágiákkal? * Teszi fel a kérdést, hiszen hallott róla, hogy vannak ilyenek is, Eeyr és társai kiválasztanak követőket, vagy csak elfogadják azok jelentkezését, nem érti pontosan, de tudja, hogy rajtuk keresztül is lehet varázsolni. *
- Ahhoz, hogy valaki Eeyr mágiáját használja, ugyan erre van szükség? Ugyan úgy tudni kell ezekkel az energiákkal bánni, vagy az egy teljesen más dolog? Egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy én, aki nem is tudom, hogy ezek léteznek, és körülöttem vannak, képes vagyok megidézni egy életnagyságú arcot a levegőbe? Olyanét is, akiről azt se tudom, hogyan néz ki?
* Teszi fel a kérdését elgondolkodva, hiszen azok alapján, amit Gaerralos elmondott, ez nem csak, hogy nehéz, de egyenesen képtelenség kellene legyen. *
- Mert ez számomra nem úgy megy, hogy ezeket a láthatatlan fonalakat kötöm össze, egyszerűen tudom, hogy ha akarom, akkor megtörténik. Mint a levegő vétel, vagy egyáltalán a látás maga. Nem tudom, hogy hogyan működik a szemem, vagy a tüdőm, de azt igen, hogy hogyan használjam őket. Bár lehet, hogy ez igen suta hasonlat... * halkul el a hangja, ahogy elgondolkodik azon, hogy a másik vajon mennyire érti, hogy mit próbál számára elmagyarázni. Roppant nehéz dolga van azzal, hogy olyan dolgokról kell beszéljen, amiket nem ért, és amiket nem tud. *
- Nem hiszem, hogy tudok rá jobb példát hozni. * Adja fel végül, mert bárhogy is kutat elméjében, nem tudja máshogy megközelíteni a dolgot. *
- Talán még a templomban sem értenék, hogy miről beszélek, talán van a mágia tanulásának egy nem ismert, elfeledett módja, amit a szilánkok magukkal hoztak. Talán régen lehetséges volt, vagy most is az lenne, hogy egymást tanítsuk mágikus módon, nem könyvekkel, nem írott szöveggel, hanem pusztán tárgyakkal, emlékezés módján? Mert kicsit olyan, mintha a szilánk tudta volna, hogy hogyan kell ezt a varázslatot létre hozni, és nem megmutatta nekem, meg leírta, hanem egyszerűen belém helyezte ezt a tudást. * Gondolkodik hangosan, az állát vakargatva. *
- Mennyivel egyszerűbb lenne, ha hosszú évtizedekig tartó tanulás helyett csak ilyen egyszerűen elsajátítható lenne bármi, nem? Megérinted, és már tudod is. * Mosolyog, hiszen maga is tudja, hogy milyen sületlenségnek hangzik az, amiről beszél. *
2205. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-20 17:12:45
Üzenet elküldve: 2021-06-20 17:12:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
- Pontosan. * Bólint, örülve neki, hogy közös nevezőre jutottak. A bárd addig fog társaságként szolgálni, amíg ehhez kedve van, hiszen sokszor mondtak már neki nemet, és épp ennyiszer tanulta meg, hogy minden nem igazából egy még nem kimondott igen. Inkább a másik egészségére emeli a poharát, mielőtt a szájához emelné, hogy jóízűen belekóstoljon. *
- Ugyan, miért lennének ilyen alattomos terveim? * Kérdez vissza kissé megmelegedve az istennő kegyeitől, vagy épp átkaitól. Nézőpont kérdése. *
- Viszont előre szólok, hogy az erszényem jól bírja a pegazus árait, ezt már többször sikerült bizonyítania. * Nevet fel, és hogy nyomatékosítsa szavait, rendel hatPálinkát, és ki is fizeti az értük járó 108 aranyat. *
- Csak hogy megjöjjön az étvágyunk. * Mosolyog a másikra a söröskorsó mögül, amiből ismét kortyol, hogy nyelvét és torkát nedvesítse a hűs, ízletes nedű. *
- Ha kiürült, újra lesz szükség. * Bólint a férfi, meg se várva, hogy kihozzák a pálinkákat, gyorsan két újabb korsó Mézsört, amiért csekély 28 aranyat fizet. Ahogy ezzel megvan, lehajtja saját italát is, hiszen érkezik a következő hamarosan, az étellel együtt. *
- Bizonyosan. * Nevet fel, látszólag nem kavarta fel az őszinteség és a történet, ahogy a múlt felidézése sem. * A sebhelyem viszont egy olyan történet, amihez még túl józanok vagyunk, és túl sokan ülnek körülöttünk. Majd máskor, talán elmesélem. Inkább arról dalolj nekem, drága mélységi pacsirta, hogy mi hozott téged szerény városunkba? * Teszi fel a kérdést, észre sem véve, hogy sajátjának titulálja artheniort, mintha ő is itt élne. *
- És kímélj meg a hazugságoktól, nem szeretem, ha a bolondját járatják velem. Nekem őszintén beszélhetsz. * Mosolyog közelebb hajolva, és óvatosan végig simítva a lány karján, amennyiben az nem rántja el a karját. *
//Összekormolt Pegazus//
- Pontosan. * Bólint, örülve neki, hogy közös nevezőre jutottak. A bárd addig fog társaságként szolgálni, amíg ehhez kedve van, hiszen sokszor mondtak már neki nemet, és épp ennyiszer tanulta meg, hogy minden nem igazából egy még nem kimondott igen. Inkább a másik egészségére emeli a poharát, mielőtt a szájához emelné, hogy jóízűen belekóstoljon. *
- Ugyan, miért lennének ilyen alattomos terveim? * Kérdez vissza kissé megmelegedve az istennő kegyeitől, vagy épp átkaitól. Nézőpont kérdése. *
- Viszont előre szólok, hogy az erszényem jól bírja a pegazus árait, ezt már többször sikerült bizonyítania. * Nevet fel, és hogy nyomatékosítsa szavait, rendel hatPálinkát, és ki is fizeti az értük járó 108 aranyat.
*- Csak hogy megjöjjön az étvágyunk. * Mosolyog a másikra a söröskorsó mögül, amiből ismét kortyol, hogy nyelvét és torkát nedvesítse a hűs, ízletes nedű. *
- Ha kiürült, újra lesz szükség. * Bólint a férfi, meg se várva, hogy kihozzák a pálinkákat, gyorsan két újabb korsó Mézsört, amiért csekély 28 aranyat fizet.
Ahogy ezzel megvan, lehajtja saját italát is, hiszen érkezik a következő hamarosan, az étellel együtt. *- Bizonyosan. * Nevet fel, látszólag nem kavarta fel az őszinteség és a történet, ahogy a múlt felidézése sem. * A sebhelyem viszont egy olyan történet, amihez még túl józanok vagyunk, és túl sokan ülnek körülöttünk. Majd máskor, talán elmesélem. Inkább arról dalolj nekem, drága mélységi pacsirta, hogy mi hozott téged szerény városunkba? * Teszi fel a kérdést, észre sem véve, hogy sajátjának titulálja artheniort, mintha ő is itt élne. *
- És kímélj meg a hazugságoktól, nem szeretem, ha a bolondját járatják velem. Nekem őszintén beszélhetsz. * Mosolyog közelebb hajolva, és óvatosan végig simítva a lány karján, amennyiben az nem rántja el a karját. *
2204. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-20 10:14:28
Üzenet elküldve: 2021-06-20 10:14:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Elveszett lélek //
- Pénzt azt hozok, ne félj te attól. Rendelni fogok én neked egy egész társaságra ha kell. Csak aztán nehogy kifogyjon ételből a fogadó, mert még végül nekem kell főznöm rád.
* Vicceskedik egy kicsit, de ha erre kerülne sor, akkor nagy bajban lenne, mivel a konyha neki nem otthona. A legjobb amit még összedobhat egy kis sült hús, viszont ennyi még nem lesz elég. Ez attól még nem állíthatja meg abban, hogy magabiztosan kijelentsen egy ilyesmit, hisz mindennek van megoldása.
~ Ha nagyon nem menne a dolog, akkor szerzek én is egy kis áfonyát. ~
Pihengetnek még egy darabig indulás előtt. Irumi lazán hátradőlve székében, míg Sricmor enyhén feszengve a szűkös hely miatt. Sokáig nem akarja megváratni, szóval kipattan helyéről egy gyors nyújtózásra. Távozás előtt még egy jót szórakozik a magasságukon. Erre persze nem marad megtorlatlanul. Rossz néven nem veszi a dolgot, sőt még értékeli is, az óriás eszes válaszát, amit egy rövid, de annál többet mondó mosollyal jutalmaz. Tovább már nem maradnak, hipp-hopp fel is ül a prémre, és már indulhat is az utazás.
- Úgy már talán még Wegtorenbe is bepillanthattam volna, ha egy kicsit jobban hunyorgok.
* Az új kaland szórakoztatóan indul ezzel a kis szópárbajjal. A többihez hasonlóan ezen is kacagnak egy keveset, majd megindulnak a nyüzsgő piactér felé. Gigászi léptekkel suhannak át a város keskeny utcáin, hosszú barna haja könnyedén lobog a menetszélben.
~ Sokkal érdekesebben hangzik így a piac gondolata, hogy már nem kell idegenvezetőt keresnem a temérdek ember között. Alig várom már a látványát. Lehet, hogy egy kicsit belehúzok, Sricmor úgyis simán beér. ~ *
- Itt már csak el kell fordulni jobbra annál a régies háznál, utána egy hosszú egyenes, és már ott is vagyunk. Aztán nehogy lemaradj.
* Amint ezt kimondja egyensúlyát megtartva áthelyezkedik egy álló pozícióba, és egy magabiztos lökéssel elrugaszkodik.
Díszes szárnyait széttárja és sebesen repül az óriás fejmagasságában.
- Verseny a odáig.
- Pénzt azt hozok, ne félj te attól. Rendelni fogok én neked egy egész társaságra ha kell. Csak aztán nehogy kifogyjon ételből a fogadó, mert még végül nekem kell főznöm rád.
* Vicceskedik egy kicsit, de ha erre kerülne sor, akkor nagy bajban lenne, mivel a konyha neki nem otthona. A legjobb amit még összedobhat egy kis sült hús, viszont ennyi még nem lesz elég. Ez attól még nem állíthatja meg abban, hogy magabiztosan kijelentsen egy ilyesmit, hisz mindennek van megoldása.
~ Ha nagyon nem menne a dolog, akkor szerzek én is egy kis áfonyát. ~
Pihengetnek még egy darabig indulás előtt. Irumi lazán hátradőlve székében, míg Sricmor enyhén feszengve a szűkös hely miatt. Sokáig nem akarja megváratni, szóval kipattan helyéről egy gyors nyújtózásra. Távozás előtt még egy jót szórakozik a magasságukon. Erre persze nem marad megtorlatlanul. Rossz néven nem veszi a dolgot, sőt még értékeli is, az óriás eszes válaszát, amit egy rövid, de annál többet mondó mosollyal jutalmaz. Tovább már nem maradnak, hipp-hopp fel is ül a prémre, és már indulhat is az utazás.
- Úgy már talán még Wegtorenbe is bepillanthattam volna, ha egy kicsit jobban hunyorgok.
* Az új kaland szórakoztatóan indul ezzel a kis szópárbajjal. A többihez hasonlóan ezen is kacagnak egy keveset, majd megindulnak a nyüzsgő piactér felé. Gigászi léptekkel suhannak át a város keskeny utcáin, hosszú barna haja könnyedén lobog a menetszélben.
~ Sokkal érdekesebben hangzik így a piac gondolata, hogy már nem kell idegenvezetőt keresnem a temérdek ember között. Alig várom már a látványát. Lehet, hogy egy kicsit belehúzok, Sricmor úgyis simán beér. ~ *
- Itt már csak el kell fordulni jobbra annál a régies háznál, utána egy hosszú egyenes, és már ott is vagyunk. Aztán nehogy lemaradj.
* Amint ezt kimondja egyensúlyát megtartva áthelyezkedik egy álló pozícióba, és egy magabiztos lökéssel elrugaszkodik.
Díszes szárnyait széttárja és sebesen repül az óriás fejmagasságában.
- Verseny a odáig.
2203. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-19 18:00:20
Üzenet elküldve: 2021-06-19 18:00:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Egy kis vizet? Öhhm... tölthetek? *nyúl önkéntelenül a vizeskancsó, és egy üres pohár után Isq, ahogy Maydeleinne köhögése nem múlik, és ha bármilyen apró, beleegyező bólintást vagy kézmozdulatot kap tőle, már tölti is gyorsan és nyújtja át azt a szenvedőnek.*
- Nos, igen. A tiszta víz erejével, ha a kellő igét használjuk, nyom nélkül összeforraszthatóak egészen csúf sebek is, akárha varázsitalt használnánk. A földmágia pedig képes egy kiszáradt, halott fába élete lehelni. Ezek ősi mágiák.
- De Eeyr kegyelme mindenekfelett áll, valóban. Az ő áldásával még egy megcsonkított kar, vagy egy gonosz kezek által levágott szárny is újra kinőhet. Nehéz varázslat, de az artheniori templom Eeyr papjai majd mind képesek rá. *válaszol a gyógyító mágiákra vonatkozó csodálkozásra.*
- Igazán nincs mit. Biztosan mások is dicsérték már a külsődet. *udvarol egy kicsit aztán mosolyogva, hiszen a lányosan piruló csinos fiatalasszony igazán megkapó jelenség. A neki szóló bókot, már ha bóknak fogható fel, hogy róla sem kiabál messziről, hogy mágus lenne, is mosolyogva fogadja.*
- Nos, ha az életed múlna rajta, úgy vélem, neked szerintem egészen könnyen menne mágia nélkül is. *nyugtatja meg a tűzgyújtási képességeit taglaló Madyt, most már fel is nevetve.*
- Zammiria? *kérdez aztán vissza kicsit zavartan, mert hát ez női névnek tűnik, és így hirtelen nem is tudja hova tenni a dolgot, de nem akar tolakodó sem lenni. A dicséretre a találgatási képességeit illetően pedig csak biccent, jóváhagyó mosollyal, valahol érezve, hogy a nő nem szeretne mindent elmesélni, amit részéről tiszteletben is tart. Hiszen nem egy randevún ücsörögnek itt a Pegazusban, igazán csak véletlenül lettek asztaltársak. Azon valamiért meglepődik, hogy Maydeleinne ismeri a Boszorkánykonyha fogadót. ~De miért is lepődöm meg? Hiszen mondta, hogy egy fogadót vezet, nyilván ismeri a legtöbb hasonló intézményt délen.~*
- Ó, igen? *kérdezi aztán élénken érdeklődve, és nem kerüli el a figyelmét, hogy a hely üzemeltetőjét említve Mady hirtelen átvált többes számra a gyógyító, különleges növények felhasználását illetően. Ez valamiért elkedvetleníti Isqehát egy pillanatra, amit maga sem vesz észre. Talán mert valami gazdag és különc fickót képzel el. Valahogy nincs ínyére, hogy egy ilyen alaknak közös ügyei legyenek a nővel! Amikor azután elhangzik, hogy az illető ért a lovakhoz, Isq nem reagál semmit, csak egy Cöhh... szerű sóhaj hagyja el a száját, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Például úgy, hogy ő, Isqeha nem egy lószakértő.
A dellion emlitésével kiváltott lelkes hangosságot kicsit értetlenül, de kellemes meglepetésként fogadja. Isqehát igazán nem kell biztatni, ha a növények iránti lelkesedésről van szó.*
- Kerestem jó ideig a Világítótorony környékén. Az árus, aki a leveleket árulta, azt mondta, sok van arrafelé belőle. Talán virágzáskor könnyebb rábukkanni! Nem tudtam, hogy most van szezonja. *mondja elismerően, hallva, hogy ez a Wrexan begyűjtött belőle.*
- A halász azt állította a piacon, hogy mély álmot hoz, olyan mélyet, mintha néhány óra helyett egy fél napot aludnál. Kipóbálnám!
- Érdekelnek az... álmok. *teszi hozzá. Egy ideje már késztetést érez arra, hogy bemutatkozzék, ha már így elbeszélgetnek, hisz az udvariasság ezt diktálná. De valamiért mégsem kezdeményezi a dolgot. Talán attól fél, a váratlan ismeretség egyre kedvesebbé váló íze és hangulata valahogy hirtelen elillanna ettől, amit Isqeha semmiképp nem szeretne. Így aztán egyelőre úgy dönt, hagyja a dolgokat a maguk titokzatosságában. Hiszen valószínűleg úgysem találkoznak többé!*
- Egy kis vizet? Öhhm... tölthetek? *nyúl önkéntelenül a vizeskancsó, és egy üres pohár után Isq, ahogy Maydeleinne köhögése nem múlik, és ha bármilyen apró, beleegyező bólintást vagy kézmozdulatot kap tőle, már tölti is gyorsan és nyújtja át azt a szenvedőnek.*
- Nos, igen. A tiszta víz erejével, ha a kellő igét használjuk, nyom nélkül összeforraszthatóak egészen csúf sebek is, akárha varázsitalt használnánk. A földmágia pedig képes egy kiszáradt, halott fába élete lehelni. Ezek ősi mágiák.
- De Eeyr kegyelme mindenekfelett áll, valóban. Az ő áldásával még egy megcsonkított kar, vagy egy gonosz kezek által levágott szárny is újra kinőhet. Nehéz varázslat, de az artheniori templom Eeyr papjai majd mind képesek rá. *válaszol a gyógyító mágiákra vonatkozó csodálkozásra.*
- Igazán nincs mit. Biztosan mások is dicsérték már a külsődet. *udvarol egy kicsit aztán mosolyogva, hiszen a lányosan piruló csinos fiatalasszony igazán megkapó jelenség. A neki szóló bókot, már ha bóknak fogható fel, hogy róla sem kiabál messziről, hogy mágus lenne, is mosolyogva fogadja.*
- Nos, ha az életed múlna rajta, úgy vélem, neked szerintem egészen könnyen menne mágia nélkül is. *nyugtatja meg a tűzgyújtási képességeit taglaló Madyt, most már fel is nevetve.*
- Zammiria? *kérdez aztán vissza kicsit zavartan, mert hát ez női névnek tűnik, és így hirtelen nem is tudja hova tenni a dolgot, de nem akar tolakodó sem lenni. A dicséretre a találgatási képességeit illetően pedig csak biccent, jóváhagyó mosollyal, valahol érezve, hogy a nő nem szeretne mindent elmesélni, amit részéről tiszteletben is tart. Hiszen nem egy randevún ücsörögnek itt a Pegazusban, igazán csak véletlenül lettek asztaltársak. Azon valamiért meglepődik, hogy Maydeleinne ismeri a Boszorkánykonyha fogadót. ~De miért is lepődöm meg? Hiszen mondta, hogy egy fogadót vezet, nyilván ismeri a legtöbb hasonló intézményt délen.~*
- Ó, igen? *kérdezi aztán élénken érdeklődve, és nem kerüli el a figyelmét, hogy a hely üzemeltetőjét említve Mady hirtelen átvált többes számra a gyógyító, különleges növények felhasználását illetően. Ez valamiért elkedvetleníti Isqehát egy pillanatra, amit maga sem vesz észre. Talán mert valami gazdag és különc fickót képzel el. Valahogy nincs ínyére, hogy egy ilyen alaknak közös ügyei legyenek a nővel! Amikor azután elhangzik, hogy az illető ért a lovakhoz, Isq nem reagál semmit, csak egy Cöhh... szerű sóhaj hagyja el a száját, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Például úgy, hogy ő, Isqeha nem egy lószakértő.
A dellion emlitésével kiváltott lelkes hangosságot kicsit értetlenül, de kellemes meglepetésként fogadja. Isqehát igazán nem kell biztatni, ha a növények iránti lelkesedésről van szó.*
- Kerestem jó ideig a Világítótorony környékén. Az árus, aki a leveleket árulta, azt mondta, sok van arrafelé belőle. Talán virágzáskor könnyebb rábukkanni! Nem tudtam, hogy most van szezonja. *mondja elismerően, hallva, hogy ez a Wrexan begyűjtött belőle.*
- A halász azt állította a piacon, hogy mély álmot hoz, olyan mélyet, mintha néhány óra helyett egy fél napot aludnál. Kipóbálnám!
- Érdekelnek az... álmok. *teszi hozzá. Egy ideje már késztetést érez arra, hogy bemutatkozzék, ha már így elbeszélgetnek, hisz az udvariasság ezt diktálná. De valamiért mégsem kezdeményezi a dolgot. Talán attól fél, a váratlan ismeretség egyre kedvesebbé váló íze és hangulata valahogy hirtelen elillanna ettől, amit Isqeha semmiképp nem szeretne. Így aztán egyelőre úgy dönt, hagyja a dolgokat a maguk titokzatosságában. Hiszen valószínűleg úgysem találkoznak többé!*
2202. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-19 15:43:55
Üzenet elküldve: 2021-06-19 15:43:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Hesgrim, Frek, Roth //
* Frek rendel három korsó Ullamar sört. Amiért kifizeti a 36 aranyat. *
- Na egészségetekre ezt igyuk meg amíg a tettek mezejére lépnénk. Ami téged érint törpe uraság neked nem bátorításból fizetek sört hanem csak úgy komaságból. Mert azért valljuk meg három asszonyt megemészteni azért nem egy könnyű dolog. Még egyet is nehéz. Na szóval Roth barátom akkor enyém a vörös tied a barna. Csak aztán vigyázz, hogy bírd őket emésztéssel. Csak vicceltem nyugi tudom, hogy nem vagy kannibál mint Hes.
* Így ugratja cimboráit Frek. Azért, hogy ezzel tisztában legyenek az öregre kacsint aztán jóízűt nevet. *
* Frek rendel három korsó Ullamar sört. Amiért kifizeti a 36 aranyat.
*- Na egészségetekre ezt igyuk meg amíg a tettek mezejére lépnénk. Ami téged érint törpe uraság neked nem bátorításból fizetek sört hanem csak úgy komaságból. Mert azért valljuk meg három asszonyt megemészteni azért nem egy könnyű dolog. Még egyet is nehéz. Na szóval Roth barátom akkor enyém a vörös tied a barna. Csak aztán vigyázz, hogy bírd őket emésztéssel. Csak vicceltem nyugi tudom, hogy nem vagy kannibál mint Hes.
* Így ugratja cimboráit Frek. Azért, hogy ezzel tisztában legyenek az öregre kacsint aztán jóízűt nevet. *
2201. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-19 15:15:58
Üzenet elküldve: 2021-06-19 15:15:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Frek, Hesgrim, Roth//
*Roth élvezettel hallgatja, ahogyan Hes beszél, olyan ízes beszéde van, amelyet csak ritka hegyvidéken hallott vagy éppen Amon Ruadh katonáinak a sorai közt, hogyha jól emlékszik. De előfordulhat, hogy nem emlékszik jól Amon Ruadh-beli kalandjára, amely oyl rövidre sikerült.
~No, de most nem a műlton kell rágódnom, hanem azon, hogy miként csípem fel azt a nőcskét.~
Gondolja magában és enyhén összébb húzza, szinte résnyire a szemhéját és a távolban kacarászó és idogáló nőn legelteti a szemét. Pár pillanatig, amikor is megüti fülét Hes szavai, amely szerint ők ketten Frekkel profi nőfalók.*
-Én kétlem, hogy hozzáértő lennék, mert ugye hozzáértőt akartál mondani, de úgy rémlik, magamból kiindulva, hogy az alkohol csodákra képes a gátlások lebontásában. És akkor pedig, én arra számítok, hogy nem lesz nagy falat, az nőcske, aki most már oly kedvemre való.
*Gyorsan rámutat a kiszemeltre, megvárja, amíg a többiek ránéznek, majd a korsója után nyúl, hogy igyék.*
-Frek cimborám, az a barna az nagyon is a kedvemre való. Tüzesnek tűnik és úgy látom, hogy szeret mulatni. Én meg is hívom egy itókára.
*Újabbat húz a lassan kiürülő korsó tartalmából és megvárja, hogy Frek és újdonsült cimborájuk, Hes miként vélekedik.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.19 15:17:33
*Roth élvezettel hallgatja, ahogyan Hes beszél, olyan ízes beszéde van, amelyet csak ritka hegyvidéken hallott vagy éppen Amon Ruadh katonáinak a sorai közt, hogyha jól emlékszik. De előfordulhat, hogy nem emlékszik jól Amon Ruadh-beli kalandjára, amely oyl rövidre sikerült.
~No, de most nem a műlton kell rágódnom, hanem azon, hogy miként csípem fel azt a nőcskét.~
Gondolja magában és enyhén összébb húzza, szinte résnyire a szemhéját és a távolban kacarászó és idogáló nőn legelteti a szemét. Pár pillanatig, amikor is megüti fülét Hes szavai, amely szerint ők ketten Frekkel profi nőfalók.*
-Én kétlem, hogy hozzáértő lennék, mert ugye hozzáértőt akartál mondani, de úgy rémlik, magamból kiindulva, hogy az alkohol csodákra képes a gátlások lebontásában. És akkor pedig, én arra számítok, hogy nem lesz nagy falat, az nőcske, aki most már oly kedvemre való.
*Gyorsan rámutat a kiszemeltre, megvárja, amíg a többiek ránéznek, majd a korsója után nyúl, hogy igyék.*
-Frek cimborám, az a barna az nagyon is a kedvemre való. Tüzesnek tűnik és úgy látom, hogy szeret mulatni. Én meg is hívom egy itókára.
*Újabbat húz a lassan kiürülő korsó tartalmából és megvárja, hogy Frek és újdonsült cimborájuk, Hes miként vélekedik.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.19 15:17:33
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436