Arthenior - Selyemrév
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1097. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1078-1097
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-07-07 08:58:12
Üzenet elküldve: 2026-07-07 08:58:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
* Szemei egy pillanat erejéig elmerülnek a bor felszínében. Nem is gondolta még arra az eshetőségre, hogy hasonlóan sokakhoz, ő is az utolsó kupáját szorongatja. Ha ugyanaz a kisfiú lenne, aki annak idején folyton csak menekült, most talán újra könnyek között rohanna tovább, reménykedve egy szebb jövőért, ami talán soha nem lehet az övé. Ez a fiú még a Pirtianeshez fennhatósága alá tartozó erdőben meghalt, nincs többé.
Szemei játékosan villannak vissza a nemes arcára, hogy aztán egy enyhe kacajjal söpörje le a kedves szavakat. Hogy a város szerint mit érdemelt volna meg, és szerinte, az nagyban eltérő dolog. *
- Ha azt az ötszáz aranyat annak lehet hívni, akkor igazad van. Az már más kérdés, hogy meddig elég annyi arany, de az elvesztett lelkeket nehezen lehet kárpótolni.
* Mondja és bár ez a téma eléggé rossz szájíz hagyott maga után, most valahogy mégis nyugodtan beszél róla. *
- Nocsak, milyen kicsi a világ. Pont egy onnan érkező karavánon érkeztem én is.
* Talán semminek hívni a témát kicsit sértő, de aligha aggathatnának rá szebb szavakat. Szobájában kicsit még vár. Hagyja, hogy az étel kicsit megemésztődjön. Épp annyi időt vár, míg a bor utóíze végleg elhagyja a száját.
Amint megtalálja a halvány rózsaszínre fürdőszobát, egy pillanatra elképed. Nagyobb a szoba, mint egy átlagos fogadóban kapott szoba. Ahogy kapta az instrukciót, ruháit a földön hagyja, és csak reménykedhet benne, hogy másnapra valóban kész állapotban lesznek. *
//Kaszárnyázás//
* Másnap, mikor felkel, ruhái ott várják az ágy mellett egy kupacban összehajtogatva. Amint az álmosság elhagyja a félvért, felöltözik, majd mintha ezt kiszagolta volna a nemes, pont akkor kopog, mikor a kardjáért nyúl. *
~ Remek. ~
* Gondolja magában. Olybá tűnik a tegnapi emlékek nem a képzelet szüleményei voltak. Rövid nyújtózkodást követve felszerelt állapotában nyit ajtót a nemesnek. *
- igen.
* Mondja határozottan, majd követni kezdi a nemest. A férfi testtartásán látni, kipihentség jeleit. Tekintete éles, testtartása egyenesebb, mint korábban, valamit a léptei is csendesebbek a vártnál. A kiadós alvás, valamint a kiváló étkek kombinációja meghozta a gyümölcsét. *
* Szemei egy pillanat erejéig elmerülnek a bor felszínében. Nem is gondolta még arra az eshetőségre, hogy hasonlóan sokakhoz, ő is az utolsó kupáját szorongatja. Ha ugyanaz a kisfiú lenne, aki annak idején folyton csak menekült, most talán újra könnyek között rohanna tovább, reménykedve egy szebb jövőért, ami talán soha nem lehet az övé. Ez a fiú még a Pirtianeshez fennhatósága alá tartozó erdőben meghalt, nincs többé.
Szemei játékosan villannak vissza a nemes arcára, hogy aztán egy enyhe kacajjal söpörje le a kedves szavakat. Hogy a város szerint mit érdemelt volna meg, és szerinte, az nagyban eltérő dolog. *
- Ha azt az ötszáz aranyat annak lehet hívni, akkor igazad van. Az már más kérdés, hogy meddig elég annyi arany, de az elvesztett lelkeket nehezen lehet kárpótolni.
* Mondja és bár ez a téma eléggé rossz szájíz hagyott maga után, most valahogy mégis nyugodtan beszél róla. *
- Nocsak, milyen kicsi a világ. Pont egy onnan érkező karavánon érkeztem én is.
* Talán semminek hívni a témát kicsit sértő, de aligha aggathatnának rá szebb szavakat. Szobájában kicsit még vár. Hagyja, hogy az étel kicsit megemésztődjön. Épp annyi időt vár, míg a bor utóíze végleg elhagyja a száját.
Amint megtalálja a halvány rózsaszínre fürdőszobát, egy pillanatra elképed. Nagyobb a szoba, mint egy átlagos fogadóban kapott szoba. Ahogy kapta az instrukciót, ruháit a földön hagyja, és csak reménykedhet benne, hogy másnapra valóban kész állapotban lesznek. *
//Kaszárnyázás//
* Másnap, mikor felkel, ruhái ott várják az ágy mellett egy kupacban összehajtogatva. Amint az álmosság elhagyja a félvért, felöltözik, majd mintha ezt kiszagolta volna a nemes, pont akkor kopog, mikor a kardjáért nyúl. *
~ Remek. ~
* Gondolja magában. Olybá tűnik a tegnapi emlékek nem a képzelet szüleményei voltak. Rövid nyújtózkodást követve felszerelt állapotában nyit ajtót a nemesnek. *
- igen.
* Mondja határozottan, majd követni kezdi a nemest. A férfi testtartásán látni, kipihentség jeleit. Tekintete éles, testtartása egyenesebb, mint korábban, valamit a léptei is csendesebbek a vártnál. A kiadós alvás, valamint a kiváló étkek kombinációja meghozta a gyümölcsét. *
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-07-06 16:13:06
Üzenet elküldve: 2026-07-06 16:13:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kaszárnyázás //
* Visszatérve a dolgozószobájába indul. A tegnap írt levelet Nimo szobájában az asztalra teszi. Talán nem is lesz szükség rá, talán meg sem kapja. Ezt csak a jövő tudja megmondani. Most viszont a jelenre kell koncentrálniuk. Ezután, ha mindent megcsinált, akkor felszedelőzködik. Magához veszi a páncélját, a felszerelést és a dolgait. A lovát is felszerszámozza, útra készre. Némi elemózsiát is pakoltat a szolgálókkal kettejüknek, aztán átadja a házat Alfriendnek, hogy gondoskodjon róla, amíg távol van. Aztán bekopog Ettvallder szobája ajtaján.*
- Én indulásra készen állok. Elintéztem minden feladatomat. Te készen vagy?* Kérdezi az ajtón túlról. Reméli, hogy nem kell sokat várnia rá. Eddig mindent megkapott a harcos, amit csak akart. Ételt, italt, tiszta holmit. Mostanra a használt ruhái is ki vannak mosva, erről gondoskodtak a szolgálói, ahogy azt meghagyta nekik.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grendaer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.07.06 16:13:25
* Visszatérve a dolgozószobájába indul. A tegnap írt levelet Nimo szobájában az asztalra teszi. Talán nem is lesz szükség rá, talán meg sem kapja. Ezt csak a jövő tudja megmondani. Most viszont a jelenre kell koncentrálniuk. Ezután, ha mindent megcsinált, akkor felszedelőzködik. Magához veszi a páncélját, a felszerelést és a dolgait. A lovát is felszerszámozza, útra készre. Némi elemózsiát is pakoltat a szolgálókkal kettejüknek, aztán átadja a házat Alfriendnek, hogy gondoskodjon róla, amíg távol van. Aztán bekopog Ettvallder szobája ajtaján.*
- Én indulásra készen állok. Elintéztem minden feladatomat. Te készen vagy?* Kérdezi az ajtón túlról. Reméli, hogy nem kell sokat várnia rá. Eddig mindent megkapott a harcos, amit csak akart. Ételt, italt, tiszta holmit. Mostanra a használt ruhái is ki vannak mosva, erről gondoskodtak a szolgálói, ahogy azt meghagyta nekik.*
A hozzászólás írója (Nixomia Grendaer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.07.06 16:13:25
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-07-01 11:58:20
Üzenet elküldve: 2026-07-01 11:58:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
- Talán már nem is lesz több alkalom bort felszolgálni senkinek. Én tiszteltetem a harcosokat, jobban megérdemlik a jó italt, mint a kényeskedő urak.* Mondja miközben tölti neki az italt.*
- Pedig azt hinné az ember, hogy sárváros hősét bőven jutalmazták.* Nincs kétsége, hogy annyira bőven azért nem jutalmazhatták, de ez van. A világ nem igazságos, ahogy azt mondani szokták. Úgy tűnik, hogy annyira nem is állnak távol egymás szakmájától ezek ketten.*
- Kicsi bizony. Mi Wegtorenből hordtuk az árut. Néha voltak afférok útonállókkal, vagy vadakkal, de nem volt vészes.* Vacsora közben jót beszélgetnek a semmiről, aztán a férfit kényelembe helyezi és elindul a saját dolgára.*
*Egy levél íródik Cagonnak az alkimistának. Jelenleg az egyetlen személynek, akit a városban ismer és ilyesmivel foglalkozik. A sors fintora, hogy pont egy orkról van szó, de ha Orthus és az őrség is megbízik benne, akkor ő is meg fog most bízni benne. Add le egy rendelést néhány bájitalra. Aztán lepecsételi és félre rakja. A nehezebbik része még hátra van. Végrendelkezés Nimo javára. Elővesz egy papírost és nekilát az írásnak.
Én, Nixomia Grendaer, Arthenior város nemese, kijelentem, hogy törvényes, egyenesági leszármazott hiányában halálom esetére minden ingó és ingatlan vagyonomat, valamint valamennyi vagyontárgyamat Annimon Negerethre hagyom örökül.
Ezt két példányban írja meg, aztán megdátumozza és az aláírásával meg a pecsétével hitelesíti. Aztán borítékba rakja és újfent feltesz egy pecsétet rá, amivel lezárja. Az egyik példányt Alfriendre bízza a Cagonnak szánt levéllel együtt, hogy kézbesítse őket. A másikat megtartja, amit még nem zárt le. Azt kiegészíti egy Nimonak szánt külön üzenettel, ami azt taglalja, hogy sajnálja, hogy meghalt. A levélre rá is írja, hogy ne nyisd ki, csak ha vége az ork inváziónak. Ezután berakja a fiókjába és pihenni tér.*
- Talán már nem is lesz több alkalom bort felszolgálni senkinek. Én tiszteltetem a harcosokat, jobban megérdemlik a jó italt, mint a kényeskedő urak.* Mondja miközben tölti neki az italt.*
- Pedig azt hinné az ember, hogy sárváros hősét bőven jutalmazták.* Nincs kétsége, hogy annyira bőven azért nem jutalmazhatták, de ez van. A világ nem igazságos, ahogy azt mondani szokták. Úgy tűnik, hogy annyira nem is állnak távol egymás szakmájától ezek ketten.*
- Kicsi bizony. Mi Wegtorenből hordtuk az árut. Néha voltak afférok útonállókkal, vagy vadakkal, de nem volt vészes.* Vacsora közben jót beszélgetnek a semmiről, aztán a férfit kényelembe helyezi és elindul a saját dolgára.*
*Egy levél íródik Cagonnak az alkimistának. Jelenleg az egyetlen személynek, akit a városban ismer és ilyesmivel foglalkozik. A sors fintora, hogy pont egy orkról van szó, de ha Orthus és az őrség is megbízik benne, akkor ő is meg fog most bízni benne. Add le egy rendelést néhány bájitalra. Aztán lepecsételi és félre rakja. A nehezebbik része még hátra van. Végrendelkezés Nimo javára. Elővesz egy papírost és nekilát az írásnak.
Én, Nixomia Grendaer, Arthenior város nemese, kijelentem, hogy törvényes, egyenesági leszármazott hiányában halálom esetére minden ingó és ingatlan vagyonomat, valamint valamennyi vagyontárgyamat Annimon Negerethre hagyom örökül.
Ezt két példányban írja meg, aztán megdátumozza és az aláírásával meg a pecsétével hitelesíti. Aztán borítékba rakja és újfent feltesz egy pecsétet rá, amivel lezárja. Az egyik példányt Alfriendre bízza a Cagonnak szánt levéllel együtt, hogy kézbesítse őket. A másikat megtartja, amit még nem zárt le. Azt kiegészíti egy Nimonak szánt külön üzenettel, ami azt taglalja, hogy sajnálja, hogy meghalt. A levélre rá is írja, hogy ne nyisd ki, csak ha vége az ork inváziónak. Ezután berakja a fiókjába és pihenni tér.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-30 20:26:45
Üzenet elküldve: 2026-06-30 20:26:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
- Hát igen. Talán balszerencse nem is írja megfelelően körbe a mostani szituációt. Én sem a felújítással lennék elfoglalva, ha tudnám, hogy minden, amit eddig felépítettem veszélyben van.
* A félvér is ráerősít a dolgokra. Maga sem tudna jobban cselekedni, ám közel sincsenek ugyanabban a cípőben. Míg a félvérnek csupán magával kell foglalkoznia, addig Nixomiának vannak kötelességei is, mint nemes. *
- Ebben is egyet kell értsek, ám nem pont erre gondoltam. Bár van igazság abban, hogy amire van kereslet arra van kínálat, azért mégis vannak olyan dolgok, amiket nem pénzben, hanem tettekben mérnek.
* Gondol itt most olyan értékes ereklyékre, amik felerősítik a viselő egyes képességeit, vagy akár az olyan csodafegyverekről, amik seperc alatt eldönthetik egy harc menetét, akár másodpercek alatt is.
A bor hallatán kicsit elmerül a poharába kiöntött borban. Nem ért sokat a borokhoz, meg amúgy sok italhoz sem. Annyit tud, hogy mit kell innia ahhoz, hogy még aznap ne találjon haza. *
- Biztos jó ötlet ilyen jó minőségű bort felszolgálni egy kóbor vándornak? Biztos akadna jobb lehetőség is a bor felhasználására.
* Mondja és egy pillanatra el is gondolkodik, hogy visszanyújtsa, de ha ragaszkodik hozzá, akkor nem fog sokáig ellenkezni.
Ahogy a nemes mondja, nem kell finomkodni, és így is tesz. Nem mintha tudná, hogy mire céloz ezzel, ő csak ahhoz ért, hogy hogyan kell elpusztítani az italt, bár borral még nem sokszor volt dolga. *
- Nem rossz. Csak néhány különleges alkalommal volt példa arra, hogy borhoz nyúltam volna. Mindig is olyan előkelőnek tűnt a magamfajtához képest.
* Egyik kezével beletúr ezüstös hajába, hogy egyetlen mozdulattal söpörje vissza az összes rakoncátlan tincsét, ami ez idő alatt a szeme elé hullott. Még egy halk, kínos nevetést is elenged. Reméli nem egy olyan alakot pillantott meg a félvérben, akivel kielemezheti a bor minőségét. A félvér számára az ital csak egy eszköz a feledtetésre, vagy az ismerkedésre. *
- Kicsi a világ. Én is egy karavánt kísérve érkeztem ebbe a városba. Mondanám, hogy izgalmas volt, de talán az egyik legunalmasabb munkám egyike lehetett. Pontos indulás, semmi útonálló, semmi probléma. Na, nem mintha panaszkodnék az ingyen pénznek, csak egy szokatlan váltás a többihez feladathoz képest.
* Hasonlóan a nemeshez maga is mesél néhány hasonló dolgot magáról. Persze ügyel arra, hogy ne terelje magára a teljes beszélgetés. Nem szereti saját magát a középpontba helyezni, így éppen csak annyit és oda szúr be néhány történetet, ahol nem zavaró. Az étel érkeztével kiegyenesedik, ugyanis nem pont erre számított, de igazából nem tudja mire kellett volna számítania. A mosdótálról először azt hiszi, hogy egy ivótál, de olyannyira furcsállja, hogy egyelőre hozzá se nyúl. Talán ez a legjobb forgatókönyv, mintsem, ha belekortyolna és utána derülne ki a turpisság. *
- Köszönöm, egy kis pihenés most tényleg rám férne.
* Nem ellenkezik és amint befejezték az evést gondtalanul követi a neki szánt szobába. Mikor tisztázzák vele a fürdő helyét és az instrukciókat, egy bólintással felel. Amint magára marad a tágas szobában, először az ablakon tekint kifelé, mielőtt bármi másba belekezdne. *
- Akkor ideje lefürödni.
* Mondja az orra alatt, majd el is indul a fürdő irányába. *
- Hát igen. Talán balszerencse nem is írja megfelelően körbe a mostani szituációt. Én sem a felújítással lennék elfoglalva, ha tudnám, hogy minden, amit eddig felépítettem veszélyben van.
* A félvér is ráerősít a dolgokra. Maga sem tudna jobban cselekedni, ám közel sincsenek ugyanabban a cípőben. Míg a félvérnek csupán magával kell foglalkoznia, addig Nixomiának vannak kötelességei is, mint nemes. *
- Ebben is egyet kell értsek, ám nem pont erre gondoltam. Bár van igazság abban, hogy amire van kereslet arra van kínálat, azért mégis vannak olyan dolgok, amiket nem pénzben, hanem tettekben mérnek.
* Gondol itt most olyan értékes ereklyékre, amik felerősítik a viselő egyes képességeit, vagy akár az olyan csodafegyverekről, amik seperc alatt eldönthetik egy harc menetét, akár másodpercek alatt is.
A bor hallatán kicsit elmerül a poharába kiöntött borban. Nem ért sokat a borokhoz, meg amúgy sok italhoz sem. Annyit tud, hogy mit kell innia ahhoz, hogy még aznap ne találjon haza. *
- Biztos jó ötlet ilyen jó minőségű bort felszolgálni egy kóbor vándornak? Biztos akadna jobb lehetőség is a bor felhasználására.
* Mondja és egy pillanatra el is gondolkodik, hogy visszanyújtsa, de ha ragaszkodik hozzá, akkor nem fog sokáig ellenkezni.
Ahogy a nemes mondja, nem kell finomkodni, és így is tesz. Nem mintha tudná, hogy mire céloz ezzel, ő csak ahhoz ért, hogy hogyan kell elpusztítani az italt, bár borral még nem sokszor volt dolga. *
- Nem rossz. Csak néhány különleges alkalommal volt példa arra, hogy borhoz nyúltam volna. Mindig is olyan előkelőnek tűnt a magamfajtához képest.
* Egyik kezével beletúr ezüstös hajába, hogy egyetlen mozdulattal söpörje vissza az összes rakoncátlan tincsét, ami ez idő alatt a szeme elé hullott. Még egy halk, kínos nevetést is elenged. Reméli nem egy olyan alakot pillantott meg a félvérben, akivel kielemezheti a bor minőségét. A félvér számára az ital csak egy eszköz a feledtetésre, vagy az ismerkedésre. *
- Kicsi a világ. Én is egy karavánt kísérve érkeztem ebbe a városba. Mondanám, hogy izgalmas volt, de talán az egyik legunalmasabb munkám egyike lehetett. Pontos indulás, semmi útonálló, semmi probléma. Na, nem mintha panaszkodnék az ingyen pénznek, csak egy szokatlan váltás a többihez feladathoz képest.
* Hasonlóan a nemeshez maga is mesél néhány hasonló dolgot magáról. Persze ügyel arra, hogy ne terelje magára a teljes beszélgetés. Nem szereti saját magát a középpontba helyezni, így éppen csak annyit és oda szúr be néhány történetet, ahol nem zavaró. Az étel érkeztével kiegyenesedik, ugyanis nem pont erre számított, de igazából nem tudja mire kellett volna számítania. A mosdótálról először azt hiszi, hogy egy ivótál, de olyannyira furcsállja, hogy egyelőre hozzá se nyúl. Talán ez a legjobb forgatókönyv, mintsem, ha belekortyolna és utána derülne ki a turpisság. *
- Köszönöm, egy kis pihenés most tényleg rám férne.
* Nem ellenkezik és amint befejezték az evést gondtalanul követi a neki szánt szobába. Mikor tisztázzák vele a fürdő helyét és az instrukciókat, egy bólintással felel. Amint magára marad a tágas szobában, először az ablakon tekint kifelé, mielőtt bármi másba belekezdne. *
- Akkor ideje lefürödni.
* Mondja az orra alatt, majd el is indul a fürdő irányába. *
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-30 17:41:28
Üzenet elküldve: 2026-06-30 17:41:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
- Igyekszem a saját ízlésem szerint formálni, de messze nem vagyok még elégedett. Sajnos úgy tűnik, hogy egyelőre annak kell örüljek, ha nem fog porig égni ez a hely az orkok keze által.* Csóválja a fejét szomorúan, majd beljebb invitálja. A piszkos ruha nem zavar senkit. Talán csak a takarítást végző szolga fog morogni, de ő meg pontosan ezért kapja a fizetését. Végül is helyet tudnak foglalni és még az ételt is berendeli a nő.*
- A piactéren vannak erre specializált kereskedők. Ahol van kereslet ott a kínálat is megjelenik. Egy vagyonosabb réteg létrehozása pontosan eztért is volt szükséges. Fellendíti a gazdaságot.* Kivesz egy üveg bort, majd felbontás után tölt belőle két kupába.*
- Ez a helyi termelői borok egyike, de ott is a jobb, évekig érlelt.* Kicsit megemeli a kupáját és belekortyol az italába.*
- Nem kell finomkodni. Tudom, hogy jól esik az alkohol a hosszú után.* Nem várja el, hogy tapintatosan kortyolgassa, ha ízlik neki, akkor hadd igya.*
- Egyébként, őszintén szólva, néha sokkal jobb a kocsmában lévő bor.* Kuncog fel és ő is helyet foglal.*
- Nagyon is ismerős, mivel én magam kóborló lovagként tengettem az életem egy jó ideig. Karavánokat őriztünk. Ott is napokig, vagy hatokig is volt, hogy rendes szállásra nem volt lehetőség.* Kicsit mesél neki a karaván őrzésekről, meg kíséretről. Annyi időre pont lefoglalhatja a férfit, amíg elérkezik az étel. Friss és meleg leves, másodiknak meg sült hús zöldség körettel. Még egy kis mosdótál is bekerül, hogy a kezeiket megtisztíthassák. Borból sincs hiány. Már nem fárasztja a férfit nehéz témával. Amolyan semmilyen, de evéshez megfelelő beszédtémát választ ki. Vacsora után aztán feláll a nő.*
- Látszik, hogy fáradt vagy. Felkísérlek a szobádba.* Ha nem ellenkezik a férfi, akkor Nixomia egy fenti vendégszobához vezeti.*
- Forró víz vár fürdőkamrában, a mosatlan ruhát hadd csak a földön. Holnapra kitisztítják, akár a páncélzatoddal, de ezt rád bízom. Nem mindenki szeret megválni a dolgaitól. Nekem meg kell írnom pár levelet. Holnap felkereshetjük a kaszárnyát. Addig talán az orkok sem szaladnak már el. A szolgák segítenek, ha bármiben szükséged lehet.* Ezután ha nincs más távozik az irodája irányába.*
- Igyekszem a saját ízlésem szerint formálni, de messze nem vagyok még elégedett. Sajnos úgy tűnik, hogy egyelőre annak kell örüljek, ha nem fog porig égni ez a hely az orkok keze által.* Csóválja a fejét szomorúan, majd beljebb invitálja. A piszkos ruha nem zavar senkit. Talán csak a takarítást végző szolga fog morogni, de ő meg pontosan ezért kapja a fizetését. Végül is helyet tudnak foglalni és még az ételt is berendeli a nő.*
- A piactéren vannak erre specializált kereskedők. Ahol van kereslet ott a kínálat is megjelenik. Egy vagyonosabb réteg létrehozása pontosan eztért is volt szükséges. Fellendíti a gazdaságot.* Kivesz egy üveg bort, majd felbontás után tölt belőle két kupába.*
- Ez a helyi termelői borok egyike, de ott is a jobb, évekig érlelt.* Kicsit megemeli a kupáját és belekortyol az italába.*
- Nem kell finomkodni. Tudom, hogy jól esik az alkohol a hosszú után.* Nem várja el, hogy tapintatosan kortyolgassa, ha ízlik neki, akkor hadd igya.*
- Egyébként, őszintén szólva, néha sokkal jobb a kocsmában lévő bor.* Kuncog fel és ő is helyet foglal.*
- Nagyon is ismerős, mivel én magam kóborló lovagként tengettem az életem egy jó ideig. Karavánokat őriztünk. Ott is napokig, vagy hatokig is volt, hogy rendes szállásra nem volt lehetőség.* Kicsit mesél neki a karaván őrzésekről, meg kíséretről. Annyi időre pont lefoglalhatja a férfit, amíg elérkezik az étel. Friss és meleg leves, másodiknak meg sült hús zöldség körettel. Még egy kis mosdótál is bekerül, hogy a kezeiket megtisztíthassák. Borból sincs hiány. Már nem fárasztja a férfit nehéz témával. Amolyan semmilyen, de evéshez megfelelő beszédtémát választ ki. Vacsora után aztán feláll a nő.*
- Látszik, hogy fáradt vagy. Felkísérlek a szobádba.* Ha nem ellenkezik a férfi, akkor Nixomia egy fenti vendégszobához vezeti.*
- Forró víz vár fürdőkamrában, a mosatlan ruhát hadd csak a földön. Holnapra kitisztítják, akár a páncélzatoddal, de ezt rád bízom. Nem mindenki szeret megválni a dolgaitól. Nekem meg kell írnom pár levelet. Holnap felkereshetjük a kaszárnyát. Addig talán az orkok sem szaladnak már el. A szolgák segítenek, ha bármiben szükséged lehet.* Ezután ha nincs más távozik az irodája irányába.*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-30 11:26:39
Üzenet elküldve: 2026-06-30 11:26:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
- Ilyen ez a nemes lét. Mindenki azt hiszi, hogy csak hátradőlsz és nézed ahogyan jön a pénz.
* Egy halvány mosollyal karöltve csóválja meg a fejét. Persze praktikusan kihagyja a mondatából, hogy ő is hasonló véleményen van némelyik nemesről. *
- Ismerős. A legtöbb érdekes hely ezen a világon csak akkor nyílik ki előtted, ha tudod hol kell keresni.
* A sablonos megnevezés kicsit váratlanul éri. Látja mire céloz ezzel, ugyanakkor az is eléggé feltűnő, hogy sok energiát fektet abba, hogy a saját ízlése szerint rendezze be az egészet. Sok időt vehetett igénybe az eddigi munkálatok, és bizonyára hasonlóan hosszadalmas is lesz a befejezés. Nem az ő kenyere a díszítgetés, de biztos érdekes formára tudná szabdalni az egyik sövényt. Persze a felelősség azé, aki erre engedélyt ad neki. *
- Azért látszik, hogy nem olyan állapotban van, mint ahogyan azt átadták. Legalábbis láttam idefele néhány ugyanolyan kúriát. Azokhoz képest ezt már inkább nevezném otthonosabbnak.
* Ha már idáig eljött nem ő lesz az, aki elutasítja a meghívást, és ha már megadatott egy ilyen lehetőség megpróbálja kihasználni, elvégre ritkán fordul meg nemesek között. Szinte soha.
Ha eddig csórónak érezte magát a kúriák sokasága között, hát bent sem lelt komfortra. Csak egy repedés a padlón drágábbnak tűnik, mint a jelenlegi felszerelése. Szinte már sajnálja, hogy koszos ruhában kell átsétálnia a bizonyára frissen felmosott mészkőlapon.
Ha csak nem zavarja a nemest, hogy összekoszolja a kényes foteljeit, úgy elsőnek valóban az itallal kezdene. Nem mintha tisztán nem lehetne folytatni a beszélgetést, de egy hosszú nap után az első mindig az evés meg az ivás szerepe a legfontosabb. *
- Kíváncsi vagyok. Milyen italt szoktak a nemesek inni? Gondolom nem a pegazusból szokták újratölteni a készleteket.
* Mondja, és ha nem érkezik ellenvetés, akkor ő helyet is foglal. Nem tud belekötni a mondanivalójába, ahogy leül már most érzi, hogy itt helyben képes lenne elaludni. Csak ezért a székért többet fizetne, mint a pegazusban egy egész hétre. *
- Aztán ne is beszéljünk arról, amikor az embernek már ereje sincs a fogadóval bajlódnia, vagy amikor a legközelebbi több napi járásra található. A nehéz helyzetek nehéz döntéseket kívánnak.
- Ilyen ez a nemes lét. Mindenki azt hiszi, hogy csak hátradőlsz és nézed ahogyan jön a pénz.
* Egy halvány mosollyal karöltve csóválja meg a fejét. Persze praktikusan kihagyja a mondatából, hogy ő is hasonló véleményen van némelyik nemesről. *
- Ismerős. A legtöbb érdekes hely ezen a világon csak akkor nyílik ki előtted, ha tudod hol kell keresni.
* A sablonos megnevezés kicsit váratlanul éri. Látja mire céloz ezzel, ugyanakkor az is eléggé feltűnő, hogy sok energiát fektet abba, hogy a saját ízlése szerint rendezze be az egészet. Sok időt vehetett igénybe az eddigi munkálatok, és bizonyára hasonlóan hosszadalmas is lesz a befejezés. Nem az ő kenyere a díszítgetés, de biztos érdekes formára tudná szabdalni az egyik sövényt. Persze a felelősség azé, aki erre engedélyt ad neki. *
- Azért látszik, hogy nem olyan állapotban van, mint ahogyan azt átadták. Legalábbis láttam idefele néhány ugyanolyan kúriát. Azokhoz képest ezt már inkább nevezném otthonosabbnak.
* Ha már idáig eljött nem ő lesz az, aki elutasítja a meghívást, és ha már megadatott egy ilyen lehetőség megpróbálja kihasználni, elvégre ritkán fordul meg nemesek között. Szinte soha.
Ha eddig csórónak érezte magát a kúriák sokasága között, hát bent sem lelt komfortra. Csak egy repedés a padlón drágábbnak tűnik, mint a jelenlegi felszerelése. Szinte már sajnálja, hogy koszos ruhában kell átsétálnia a bizonyára frissen felmosott mészkőlapon.
Ha csak nem zavarja a nemest, hogy összekoszolja a kényes foteljeit, úgy elsőnek valóban az itallal kezdene. Nem mintha tisztán nem lehetne folytatni a beszélgetést, de egy hosszú nap után az első mindig az evés meg az ivás szerepe a legfontosabb. *
- Kíváncsi vagyok. Milyen italt szoktak a nemesek inni? Gondolom nem a pegazusból szokták újratölteni a készleteket.
* Mondja, és ha nem érkezik ellenvetés, akkor ő helyet is foglal. Nem tud belekötni a mondanivalójába, ahogy leül már most érzi, hogy itt helyben képes lenne elaludni. Csak ezért a székért többet fizetne, mint a pegazusban egy egész hétre. *
- Aztán ne is beszéljünk arról, amikor az embernek már ereje sincs a fogadóval bajlódnia, vagy amikor a legközelebbi több napi járásra található. A nehéz helyzetek nehéz döntéseket kívánnak.
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-26 16:08:59
Üzenet elküldve: 2026-06-26 16:08:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
*A férfi gondolatmenetével nehéz vitába szállni, ezért is csak egyetértően biccent rá. Ami meg a kardját illeti, hát hallott már különféle áldásokról, de még nem jutott oda, hogy áldásig vigye a dolgot. Egyhamar valószínűleg nem is fogja sajnos.*
- Egyelőre még nem. Rosszkor jött ez az ork invázió is. Még csak most lettem nemes, de máris tengernyi feladatom van.* Csóválja meg a fejét szomorúan.*
- Nem sok mindent, csak a kíváncsiság vitt oda. Nem is találtam ott sok mindent. Egy rövid kiruccanás volt.* Macska és a patkány esetét nem említi meg. Pedig a szörnyet hozta rá az a kettő jószág.*
- Kicsit.* Mosolyodik el ő is. Nem mindenki tudja értékelni az ilyesmit. Nixomia ő ilyen vegyes érzelmekkel rendelkezik ezek iránt. Amikor megérkeznek, akkor a kötelező elismerést megkapja. Valami hasonlót mondana ő is.*
- Egyike a város sablonos kúriáinak, de legalább az enyém. Menjünk beljebb.* Átvágnak az istállóhoz. A park már kezd rendezett lenni, de még látszik rajta, hogy nincs teljesen a nő ízlésére szabva. A tágas istállóban még két fekete ló áll, meg arrébb a hintó, ami olyan díszes, amilyen díszesnek lennie kell. Nixomia beengedi a mént a bokszába és hamar lekapja a szerszámokat róla. A friss széna és víz az már be volt készítve.*
- Menjünk be mi is.* Bevezeti a nagy ajtón keresztül az előcsarnokba. Balra vezeti innen a társalgóba. Egy asztal már várja őket kényelmes székekkel.*
- Foglaljon helyet kérem!* Közben megráz egy csengőt, amire megjelenik az egyik szolgáló lány.*
- Vendéget hoztam. Két főre hozzatok ételt nekünk. Kiadós meleg ételt.* Adja utasításba.*
- Ez egy kis időbe telik. Töltsek egy kis italt vagy előbb inkább megszabadulnál a páncélzatodtól?* Néz rá kérdően.*
- Meg tudom mutatni a szobád.* Ha kér italt, akkor maga vesz elő két kupát és tölt majd valamit neki, ellenkező esetben kiinvitálja a szobából.*
- Néha szörnyen unalmas a nemesi lét, de a kényelmi része az nagyon jól tud esni. Főleg, ha hosszú kint lét után tér vissza az ember. Nem kell a fogadóval kínlódni.* Ezt ő maga is megtapasztalta az első időszakban.*
*A férfi gondolatmenetével nehéz vitába szállni, ezért is csak egyetértően biccent rá. Ami meg a kardját illeti, hát hallott már különféle áldásokról, de még nem jutott oda, hogy áldásig vigye a dolgot. Egyhamar valószínűleg nem is fogja sajnos.*
- Egyelőre még nem. Rosszkor jött ez az ork invázió is. Még csak most lettem nemes, de máris tengernyi feladatom van.* Csóválja meg a fejét szomorúan.*
- Nem sok mindent, csak a kíváncsiság vitt oda. Nem is találtam ott sok mindent. Egy rövid kiruccanás volt.* Macska és a patkány esetét nem említi meg. Pedig a szörnyet hozta rá az a kettő jószág.*
- Kicsit.* Mosolyodik el ő is. Nem mindenki tudja értékelni az ilyesmit. Nixomia ő ilyen vegyes érzelmekkel rendelkezik ezek iránt. Amikor megérkeznek, akkor a kötelező elismerést megkapja. Valami hasonlót mondana ő is.*
- Egyike a város sablonos kúriáinak, de legalább az enyém. Menjünk beljebb.* Átvágnak az istállóhoz. A park már kezd rendezett lenni, de még látszik rajta, hogy nincs teljesen a nő ízlésére szabva. A tágas istállóban még két fekete ló áll, meg arrébb a hintó, ami olyan díszes, amilyen díszesnek lennie kell. Nixomia beengedi a mént a bokszába és hamar lekapja a szerszámokat róla. A friss széna és víz az már be volt készítve.*
- Menjünk be mi is.* Bevezeti a nagy ajtón keresztül az előcsarnokba. Balra vezeti innen a társalgóba. Egy asztal már várja őket kényelmes székekkel.*
- Foglaljon helyet kérem!* Közben megráz egy csengőt, amire megjelenik az egyik szolgáló lány.*
- Vendéget hoztam. Két főre hozzatok ételt nekünk. Kiadós meleg ételt.* Adja utasításba.*
- Ez egy kis időbe telik. Töltsek egy kis italt vagy előbb inkább megszabadulnál a páncélzatodtól?* Néz rá kérdően.*
- Meg tudom mutatni a szobád.* Ha kér italt, akkor maga vesz elő két kupát és tölt majd valamit neki, ellenkező esetben kiinvitálja a szobából.*
- Néha szörnyen unalmas a nemesi lét, de a kényelmi része az nagyon jól tud esni. Főleg, ha hosszú kint lét után tér vissza az ember. Nem kell a fogadóval kínlódni.* Ezt ő maga is megtapasztalta az első időszakban.*
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-26 09:03:13
Üzenet elküldve: 2026-06-26 09:03:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kard és pajzs//
* Most, és talán még száz év múlva se fogja megérteni. Mondjuk nem is fog nagyon erőlködni e téren. Meg van elégedve saját stílusával. Egy vaskosabb páncél ezen a ponton csak hátráltatná. *
- Én inkább a gyorsaságot díjazom. Ha előbb győzőm le, minthogy kardot rántson, még jobb.
* Kíváncsi lenne, milyen varázslatokkal lehetne megáldani a kardját. És persze azon is gondolkodik, hogy eddig miért nem tette? A nemesek különböző kiváltságokkal rendelkeznek, így biztos akad valaki, aki megoldja nekik. *
- És gondolkodtál már azon, hogy megerősíted valamelyik varázslattal?
* Közben persze meg is indulnak selyemrév irányába. Nincsenek túl messze a hídtól, ami nem kevés emléket idéz fel a félvérben. Meg tartja a véleményét az itt lakókról, elvégre Nixomia is egy közülük. Csupán akkor szólal meg, amint átértek az ellenőrzésen. *
- Mit kerestél sárvárosban?
* Ezzel indít az ellenőrzéstől távolodva. sok látványosság nemigen akadt akkoriban, talán a feketepiac, amit ki tudna emelni. Ám aki nem keresi a bajt, annak semmi keresnivalója nem volt sárvárosban. *
- Most egy kicsit szebben néz ki. De csak egy kicsit.
* Jegyzi meg mosolyogva. A félvérnek nem kenyere mások élete felett ítélkezni, bár az óriási különbség az életszínvonalban még tőle is kihoz egy-két kéretlen mondatot. Mi mindenre lehetne felhasználni ennyi aranyat?
Megannyi kúria és park mellett mennek el, míg nem az egyik hasonlóan fényűző épület előtt nem találják magukat. Ettvallder hosszasan vizslatja az épület szélességét és magasságát, mintha nem lenne vége. Nem ehhez van hozzászokva. *
- Nem semmi.
* Feleli egy elismerő füttyszót követve. Könnyen hihette volna, hogy eddig hazudott a lovag, ám ebben a pillanatban, ha voltak is kétségei, szertefoszlottak. *
* Most, és talán még száz év múlva se fogja megérteni. Mondjuk nem is fog nagyon erőlködni e téren. Meg van elégedve saját stílusával. Egy vaskosabb páncél ezen a ponton csak hátráltatná. *
- Én inkább a gyorsaságot díjazom. Ha előbb győzőm le, minthogy kardot rántson, még jobb.
* Kíváncsi lenne, milyen varázslatokkal lehetne megáldani a kardját. És persze azon is gondolkodik, hogy eddig miért nem tette? A nemesek különböző kiváltságokkal rendelkeznek, így biztos akad valaki, aki megoldja nekik. *
- És gondolkodtál már azon, hogy megerősíted valamelyik varázslattal?
* Közben persze meg is indulnak selyemrév irányába. Nincsenek túl messze a hídtól, ami nem kevés emléket idéz fel a félvérben. Meg tartja a véleményét az itt lakókról, elvégre Nixomia is egy közülük. Csupán akkor szólal meg, amint átértek az ellenőrzésen. *
- Mit kerestél sárvárosban?
* Ezzel indít az ellenőrzéstől távolodva. sok látványosság nemigen akadt akkoriban, talán a feketepiac, amit ki tudna emelni. Ám aki nem keresi a bajt, annak semmi keresnivalója nem volt sárvárosban. *
- Most egy kicsit szebben néz ki. De csak egy kicsit.
* Jegyzi meg mosolyogva. A félvérnek nem kenyere mások élete felett ítélkezni, bár az óriási különbség az életszínvonalban még tőle is kihoz egy-két kéretlen mondatot. Mi mindenre lehetne felhasználni ennyi aranyat?
Megannyi kúria és park mellett mennek el, míg nem az egyik hasonlóan fényűző épület előtt nem találják magukat. Ettvallder hosszasan vizslatja az épület szélességét és magasságát, mintha nem lenne vége. Nem ehhez van hozzászokva. *
- Nem semmi.
* Feleli egy elismerő füttyszót követve. Könnyen hihette volna, hogy eddig hazudott a lovag, ám ebben a pillanatban, ha voltak is kétségei, szertefoszlottak. *
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-25 16:15:53
Üzenet elküldve: 2026-06-25 16:15:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Kard és pajzs //
- Most még így látod, de ez hosszú évek munkája. Mondjuk azt, hogy áldozatokkal jár. Lemondunk dolgokról, bizonyos előnyökért. Minden mesterségnek megvan a maga előnye és persze hátránya is. A vértek és a nagy pajzsok a támadóerő kárára mennek, de cserébe nehezebb elpusztítani minket.* Inkább vigasztalja a kész tényekkel, miközben hadakoznak.*
- A láncos buzogányom magamnál tartom, de a mesterkardnak megvan a maga előnye. Mindent visz, még a varázslatos dolgokat is. Mondhatni ez egy majdnem mindenre is jó fegyver. A buzogánnyal nehezebb hadakozni is. Ha elveszíted a kezdeményezést utána mindig hely kell a lendítéshez. Nincs szúrás, nincs vágás. Meg vannak a korlátai.* Add magyarázatot neki. Lovagként a fegyverek tulajdonságait elég jól beléjük sulykolták. Közben lassan a harc végére is érnek. A férfi is próbálja megnyugtatni.*
- Meglehet. Valós harc esetén is inkább védekeznék egy ilyen pajzzsal, hogy fárasszam az ellent.* Ismeri be ezt, aztán hamar eltereli ezt a kényes témát a szállásra.*
- Ez a beszéd! Most kicsit szigorúbb arra az ellenőrzés, de velem bejuthatsz könnyedén.* Lecsatolja közben a pajzsot és felerősíti a lovára. Eloldozza és vezetni kezdi Selyemrév felé. A Csonthídig szépen kezd megritkulni a romos rész.*
- Itt egy kis emlék régről. Ez még a régi.* Bök oda a csont fehér hídra.*
- Ezen még én is átkeltem, amikor Sárváros volt. Szétnéztem arra kíváncsiságból. Kemény hely volt. Nem lehetett kis ütközet.* Dobja fel a témát. A túlpartra érve igazolja magát és a férfit, mint az ő vendége mutatja be. Így gond nélkül sétálhatnak a látványos kúriák és gondosan elkészített parkok között.*
- Éles váltás. A város nagyon sok pénzt és energiát fektetett ebbe a helybe. Azt hiszem mi nemesek vagyunk az aranytojást tojó tyúkok.* Kuncog fel, de közben vezeti a fényűző labirintusban. Egy kovácsoltvas kerítésénél állnak meg. Rajta a címer, ami egy páncélkesztyűs kéz, ami egy villámot markol.*
- Üdvözlet a szerény hajlékomban.* Tárja szét a kezét. Kitárja a kaput és beinvitálja az udvarra. Elsőnek az istálló felé indul el, hogy a lovat ellássa megfelelően.*
- Most még így látod, de ez hosszú évek munkája. Mondjuk azt, hogy áldozatokkal jár. Lemondunk dolgokról, bizonyos előnyökért. Minden mesterségnek megvan a maga előnye és persze hátránya is. A vértek és a nagy pajzsok a támadóerő kárára mennek, de cserébe nehezebb elpusztítani minket.* Inkább vigasztalja a kész tényekkel, miközben hadakoznak.*
- A láncos buzogányom magamnál tartom, de a mesterkardnak megvan a maga előnye. Mindent visz, még a varázslatos dolgokat is. Mondhatni ez egy majdnem mindenre is jó fegyver. A buzogánnyal nehezebb hadakozni is. Ha elveszíted a kezdeményezést utána mindig hely kell a lendítéshez. Nincs szúrás, nincs vágás. Meg vannak a korlátai.* Add magyarázatot neki. Lovagként a fegyverek tulajdonságait elég jól beléjük sulykolták. Közben lassan a harc végére is érnek. A férfi is próbálja megnyugtatni.*
- Meglehet. Valós harc esetén is inkább védekeznék egy ilyen pajzzsal, hogy fárasszam az ellent.* Ismeri be ezt, aztán hamar eltereli ezt a kényes témát a szállásra.*
- Ez a beszéd! Most kicsit szigorúbb arra az ellenőrzés, de velem bejuthatsz könnyedén.* Lecsatolja közben a pajzsot és felerősíti a lovára. Eloldozza és vezetni kezdi Selyemrév felé. A Csonthídig szépen kezd megritkulni a romos rész.*
- Itt egy kis emlék régről. Ez még a régi.* Bök oda a csont fehér hídra.*
- Ezen még én is átkeltem, amikor Sárváros volt. Szétnéztem arra kíváncsiságból. Kemény hely volt. Nem lehetett kis ütközet.* Dobja fel a témát. A túlpartra érve igazolja magát és a férfit, mint az ő vendége mutatja be. Így gond nélkül sétálhatnak a látványos kúriák és gondosan elkészített parkok között.*
- Éles váltás. A város nagyon sok pénzt és energiát fektetett ebbe a helybe. Azt hiszem mi nemesek vagyunk az aranytojást tojó tyúkok.* Kuncog fel, de közben vezeti a fényűző labirintusban. Egy kovácsoltvas kerítésénél állnak meg. Rajta a címer, ami egy páncélkesztyűs kéz, ami egy villámot markol.*
- Üdvözlet a szerény hajlékomban.* Tárja szét a kezét. Kitárja a kaput és beinvitálja az udvarra. Elsőnek az istálló felé indul el, hogy a lovat ellássa megfelelően.*
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 18:00:22
Üzenet elküldve: 2026-06-20 18:00:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Páncélos ruházat vagy kényelem. Ide vagy oda. Nem izgatja, hogy buksija halkan koppan egyet a nő mellkasán. Fontos számára, hiszen otthont, biztonságot, és lehetőséget addot neki, hogy elérje céljait. Amihez már egészen közel került. Az viszont szorongatja szívét, hogy egy épkézláb mágiát képtelen volt felmutatni a nőnek, hogy lássa szívessége nem volt hiába való. Nagyon reméli túléli. Mert szeretné megmutatni majd milyen nagyerejű mágus lett belőle. Hogy aztán tudásával, és a nő hatalmával, egyesítve erejüket segítség Arthenior gyarapodását.
Attól még, hogy aláírsa nem szükséges a papírhoz. Jó érzés volt számára kiadni az ultimátumot. Miszerint ebbe van bárminemű beleszólása. Holot a lovag hölgy Nimo akarata ellenére is megtette volna azt amit. Viszont megtette a tündér számára ezt a szívességet, hogy személyesen közölte. Tán még szívrohamot is kapott volna, ha halál híre után még ezt is egyedül kell megemészítenie. Pénz és kúria ide vagy oda. Ő nem vágyott az ilyenre, és nem is vágyik. Saját magáért is alig tud néha felelősséget vállalni. Nem, hogy még egy kúriáért!*
- Ah, akkor ő volt az.
*Így most már nevet is képes a látottakhoz csatolni. Bizony nem egyszer látta már megfordulni azt a vörös ruhás nőt. Mindig olyan felbiggyesztett fontoskodó tekintettel jött fel alá a házban, jobbank látta nem zavarni.*
- Helyes!
*Mondja szúrós szemekkel a nő szemébe nézve. Majd végül elkapja tekintetét egy fájdalmas sóhajjal, hogy ismét lekuporodjon a székre.*
- Úrnőm, még valami segítségére lehet? Mert ha nem, indulnék a piactérre.
*Ha Nixomia int, hogy indulhat. Meghajol aprón a lovaghölgy előtt. Ám mielőtt még véglegesen távozna az ajtón útoljára megszólal.*
- Úrnőm. Köszönöm a bizalmát, és mindent amit értem tett.
*Feleli egy enyhe szomorkás mosollyal. Inkább most kiadja magából ezt. Mert ha valóban nem alaptalan Nixomia félelme. Akkor lehet most találkoznak utoljára ilyen békés körülmények között.*
// Viharfelhők //
*Páncélos ruházat vagy kényelem. Ide vagy oda. Nem izgatja, hogy buksija halkan koppan egyet a nő mellkasán. Fontos számára, hiszen otthont, biztonságot, és lehetőséget addot neki, hogy elérje céljait. Amihez már egészen közel került. Az viszont szorongatja szívét, hogy egy épkézláb mágiát képtelen volt felmutatni a nőnek, hogy lássa szívessége nem volt hiába való. Nagyon reméli túléli. Mert szeretné megmutatni majd milyen nagyerejű mágus lett belőle. Hogy aztán tudásával, és a nő hatalmával, egyesítve erejüket segítség Arthenior gyarapodását.
Attól még, hogy aláírsa nem szükséges a papírhoz. Jó érzés volt számára kiadni az ultimátumot. Miszerint ebbe van bárminemű beleszólása. Holot a lovag hölgy Nimo akarata ellenére is megtette volna azt amit. Viszont megtette a tündér számára ezt a szívességet, hogy személyesen közölte. Tán még szívrohamot is kapott volna, ha halál híre után még ezt is egyedül kell megemészítenie. Pénz és kúria ide vagy oda. Ő nem vágyott az ilyenre, és nem is vágyik. Saját magáért is alig tud néha felelősséget vállalni. Nem, hogy még egy kúriáért!*
- Ah, akkor ő volt az.
*Így most már nevet is képes a látottakhoz csatolni. Bizony nem egyszer látta már megfordulni azt a vörös ruhás nőt. Mindig olyan felbiggyesztett fontoskodó tekintettel jött fel alá a házban, jobbank látta nem zavarni.*
- Helyes!
*Mondja szúrós szemekkel a nő szemébe nézve. Majd végül elkapja tekintetét egy fájdalmas sóhajjal, hogy ismét lekuporodjon a székre.*
- Úrnőm, még valami segítségére lehet? Mert ha nem, indulnék a piactérre.
*Ha Nixomia int, hogy indulhat. Meghajol aprón a lovaghölgy előtt. Ám mielőtt még véglegesen távozna az ajtón útoljára megszólal.*
- Úrnőm. Köszönöm a bizalmát, és mindent amit értem tett.
*Feleli egy enyhe szomorkás mosollyal. Inkább most kiadja magából ezt. Mert ha valóban nem alaptalan Nixomia félelme. Akkor lehet most találkoznak utoljára ilyen békés körülmények között.*
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 17:04:31
Üzenet elküldve: 2026-06-20 17:04:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Mind a ketten kénytelenek elhinni, hogy Arborg, mint valami megváltó isten, majd besegít szorult helyzetükben. Aztán lehet, hogy csak tétlenül néz a tornyából, amíg a várost felperzselik az orkok. Az igazságot senki nem tudhatja, ezt a jövőre kell bízniuk.*
- Egy szép ruhában járó nő. Lehet találkoztál már vele. Ügyintézőként van jelen itt.* Add gyors magyarázatott a nőre. Aztán őt kezdi el dicsérni. A fejsimogatásból pedig egy ölelés lesz. Ő is viszonozza ezt, még ha így páncélban nem is lehet olyan kellemes. Olyan, mintha egy törékeny kiscsibét venne a kezei közzé. Kicsit el is érzékenyül, pedig nem szokása az ilyesmi. Talán egy könnycseppet is eldörgöl majd, amikor feláll, de ezt szigorúan csak úgy, hogy ne lássa a kicsi.*
- Megígérem, megígérem. Nem halok meg.* Ígéri meg, csak nehogy aztán könnyelmű ígéret legyen. Azt már nem teszi hozzá, hogy a másik aláírására semmi szüksége sincs. Egyszerűen megírja majd két példányban, majd aláírja és lepecsételi. Egy példányt el fog küldeni a tanácsnak, amíg a másikat majd Nimohoz juttattja el.*
// Viharfelhők //
*Mind a ketten kénytelenek elhinni, hogy Arborg, mint valami megváltó isten, majd besegít szorult helyzetükben. Aztán lehet, hogy csak tétlenül néz a tornyából, amíg a várost felperzselik az orkok. Az igazságot senki nem tudhatja, ezt a jövőre kell bízniuk.*
- Egy szép ruhában járó nő. Lehet találkoztál már vele. Ügyintézőként van jelen itt.* Add gyors magyarázatott a nőre. Aztán őt kezdi el dicsérni. A fejsimogatásból pedig egy ölelés lesz. Ő is viszonozza ezt, még ha így páncélban nem is lehet olyan kellemes. Olyan, mintha egy törékeny kiscsibét venne a kezei közzé. Kicsit el is érzékenyül, pedig nem szokása az ilyesmi. Talán egy könnycseppet is eldörgöl majd, amikor feláll, de ezt szigorúan csak úgy, hogy ne lássa a kicsi.*
- Megígérem, megígérem. Nem halok meg.* Ígéri meg, csak nehogy aztán könnyelmű ígéret legyen. Azt már nem teszi hozzá, hogy a másik aláírására semmi szüksége sincs. Egyszerűen megírja majd két példányban, majd aláírja és lepecsételi. Egy példányt el fog küldeni a tanácsnak, amíg a másikat majd Nimohoz juttattja el.*
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 16:50:25
Üzenet elküldve: 2026-06-20 16:50:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
- Remélem igaza van.
*Mondja szomorkásan. Mert hiába hangzik jól. Erre bizony ő maga sem merne mérget venni. Viszont el kell hinnie. Mert a másik lehetőség a fejvesztett pánik. Amiről ő maga is tudja, semmit sem segítene a helyzetükön. Sőt csak rontaná esélyüket.*
- Merlana?
*Kérdezi enyhén összeborzolt szemöldökkel. A név tán ha ismerősnek is cseng számára. Nem igazán tudja hova rakni azt emlékeiben. Ám mikor Nixomia jószívét kezdi el dicsérni egy enyhe pír ül ki arcára. Félénken még el is húzza tekintetét. Mert nem érzi úgy, hogy a másiknak igaza lenne. Kihasználva a lovagnő közeletét amíg oda ért hozzá, hogy fejét megsimogassa. Galád módon előre lendül a székről, hogy karjait széttárva átkarolja a nőt. Mondandóját így hajlandó csupán befejezni.*
- Rendben. És ígérd is! Mert csak akkor vagyok hajlandó bármit is alá írni.
*Hangjába egy apró remény érezhető csupán. De a baljósló jelek egyszerűen nem eresztik őt.*
// Viharfelhők //
- Remélem igaza van.
*Mondja szomorkásan. Mert hiába hangzik jól. Erre bizony ő maga sem merne mérget venni. Viszont el kell hinnie. Mert a másik lehetőség a fejvesztett pánik. Amiről ő maga is tudja, semmit sem segítene a helyzetükön. Sőt csak rontaná esélyüket.*
- Merlana?
*Kérdezi enyhén összeborzolt szemöldökkel. A név tán ha ismerősnek is cseng számára. Nem igazán tudja hova rakni azt emlékeiben. Ám mikor Nixomia jószívét kezdi el dicsérni egy enyhe pír ül ki arcára. Félénken még el is húzza tekintetét. Mert nem érzi úgy, hogy a másiknak igaza lenne. Kihasználva a lovagnő közeletét amíg oda ért hozzá, hogy fejét megsimogassa. Galád módon előre lendül a székről, hogy karjait széttárva átkarolja a nőt. Mondandóját így hajlandó csupán befejezni.*
- Rendben. És ígérd is! Mert csak akkor vagyok hajlandó bármit is alá írni.
*Hangjába egy apró remény érezhető csupán. De a baljósló jelek egyszerűen nem eresztik őt.*
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 16:27:12
Üzenet elküldve: 2026-06-20 16:27:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
- Biztosan nem fogja tétlenül nézni, hogy felégetik a várost.* Erre azért nem venne mérget, de remek alap ez a megnyugtatásra. Szóval most ez mondja, de reméli, hogy ez így is lesz.*
- Ki másra bízhatnám a vagyonom? Családom nincs, Merlana meg egy igazi sunyi. Úgy hiszem, hogy nálad jó kezekben lesz. Teljes mértékben megbízom benned. Jó és tiszta szíved van, ami kevés egyénről mondható el. Ha úgy adódik, akkor használd a javadra a vagyonom. De ígérem nem halok meg, csak nyugodtabban indulok én is csatába, ha tudom, hogy a vagyonom jó kezekben van. Ha elmúlik ez a veszedelem, akkor méltó módon fogjuk megünnepelni ezt. De most mindenkinek erősnek kell lennie. Rendben van?* Reméli, hogy talán kicsit sikerült megnyugtatnia a tündér leányt. Jobban kedveli, ha vidám és mosolygós, de attól tart, hogy most egy jó időre ettől elvette a kedvét. Amikor sötét felleget gyülekeznek, még a nap se süt olyan fényesen. A tájra pedig komor sötétség ereszkedik.*
// Viharfelhők //
- Biztosan nem fogja tétlenül nézni, hogy felégetik a várost.* Erre azért nem venne mérget, de remek alap ez a megnyugtatásra. Szóval most ez mondja, de reméli, hogy ez így is lesz.*
- Ki másra bízhatnám a vagyonom? Családom nincs, Merlana meg egy igazi sunyi. Úgy hiszem, hogy nálad jó kezekben lesz. Teljes mértékben megbízom benned. Jó és tiszta szíved van, ami kevés egyénről mondható el. Ha úgy adódik, akkor használd a javadra a vagyonom. De ígérem nem halok meg, csak nyugodtabban indulok én is csatába, ha tudom, hogy a vagyonom jó kezekben van. Ha elmúlik ez a veszedelem, akkor méltó módon fogjuk megünnepelni ezt. De most mindenkinek erősnek kell lennie. Rendben van?* Reméli, hogy talán kicsit sikerült megnyugtatnia a tündér leányt. Jobban kedveli, ha vidám és mosolygós, de attól tart, hogy most egy jó időre ettől elvette a kedvét. Amikor sötét felleget gyülekeznek, még a nap se süt olyan fényesen. A tájra pedig komor sötétség ereszkedik.*
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 16:16:43
Üzenet elküldve: 2026-06-20 16:16:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Nem akarja megérteni. Sokat úgy sem fog tudni segíteni a rászorulóknak ha ő maga az orkok martalékává válik. Abban biztos a lovag, több mint képes megvédeni magát. Egy tán két orkkal is egymaga megbirkozna biztosra is veszi. De egy akkora túlerővel amit pletykákból hallott. Nincs szíve elengedni a lovagot. Kötelesség ide vagy oda.*
- Abogr mester? Ő is segíteni fog a város védelmében?
*Kérdezi kissé hitetlenkedve. A mágus ezek szerint képes kijönni a tornyából ilyen esetekben. Nem pedig bezárkózni és mágikus csapdákkal körbevédeni a tornyát mint valami kapzsi sárkány aminek ő is hiszi őt.*
- Miért én? Mivel érdemeltem ezt ki?
*Kérdezi a fejsimagtás után. Nem hinni, hogy ő érdemes lenne arra az örökségre amit Nixomia szeretne rábízni. Nem is érezné igazságosnak a többi szolgálóval szemben. Vagy eseteleges családtagjaival akik még életben vannak. Már ha vannak egyáltalán.*
// Viharfelhők //
*Nem akarja megérteni. Sokat úgy sem fog tudni segíteni a rászorulóknak ha ő maga az orkok martalékává válik. Abban biztos a lovag, több mint képes megvédeni magát. Egy tán két orkkal is egymaga megbirkozna biztosra is veszi. De egy akkora túlerővel amit pletykákból hallott. Nincs szíve elengedni a lovagot. Kötelesség ide vagy oda.*
- Abogr mester? Ő is segíteni fog a város védelmében?
*Kérdezi kissé hitetlenkedve. A mágus ezek szerint képes kijönni a tornyából ilyen esetekben. Nem pedig bezárkózni és mágikus csapdákkal körbevédeni a tornyát mint valami kapzsi sárkány aminek ő is hiszi őt.*
- Miért én? Mivel érdemeltem ezt ki?
*Kérdezi a fejsimagtás után. Nem hinni, hogy ő érdemes lenne arra az örökségre amit Nixomia szeretne rábízni. Nem is érezné igazságosnak a többi szolgálóval szemben. Vagy eseteleges családtagjaival akik még életben vannak. Már ha vannak egyáltalán.*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 15:55:20
Üzenet elküldve: 2026-06-20 15:55:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Látszik, hogy mennyire megdöbbent a lány. Ha nem lenne komoly a hangulat még el is nevetné magát Nixomia. Viszont a helyzet komoly.*
- Aranyos vagy, de egy lovagnak vannak kötelességei. Nem menekülhettek el. Védelmeznem kell a gyengéket és az elesetteket. Ha a város elesik, akkor nagyon sokan halnak meg. Szóval mindenképpen meg kell állítani az orkokat. De azért ne aggódj! Nem halok meg én olyan könnyen. Még az sem biztos, hogy harcra kerül a sor. Csak fel kell készüljek a legrosszabbra.* Odalép hozzá megsimogatja a nagy kócos haját.*
- Ne aggódj annyit! Minden rendben lesz. Arborg sem fogja talán hagyni, hogy csak úgy tomboljanak itt az orkok.* Próbálja azért kicsit megnyugtatni, nem csak a kicsit, hanem saját magát is. Neki se minden vágya az, hogy itt halljon meg a harcokban.*
// Viharfelhők //
*Látszik, hogy mennyire megdöbbent a lány. Ha nem lenne komoly a hangulat még el is nevetné magát Nixomia. Viszont a helyzet komoly.*
- Aranyos vagy, de egy lovagnak vannak kötelességei. Nem menekülhettek el. Védelmeznem kell a gyengéket és az elesetteket. Ha a város elesik, akkor nagyon sokan halnak meg. Szóval mindenképpen meg kell állítani az orkokat. De azért ne aggódj! Nem halok meg én olyan könnyen. Még az sem biztos, hogy harcra kerül a sor. Csak fel kell készüljek a legrosszabbra.* Odalép hozzá megsimogatja a nagy kócos haját.*
- Ne aggódj annyit! Minden rendben lesz. Arborg sem fogja talán hagyni, hogy csak úgy tomboljanak itt az orkok.* Próbálja azért kicsit megnyugtatni, nem csak a kicsit, hanem saját magát is. Neki se minden vágya az, hogy itt halljon meg a harcokban.*
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 15:31:42
Üzenet elküldve: 2026-06-20 15:31:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Egyik hidegzuhany után jön a másik. Eddig mondhatni magán kívül volt a lány. Gondolatai szerte ágazva szaladtak lihanechtől egészen idáig. Különböző kijövetelt kalkulálva. Majd mikor Nixomia a következő "feladatot" is rábízza. Remegő kezei megmerevednek a meglepetéstől. Tekintete rávetül a lovaghölgyre. Szemei pedig ijedten kerekednek ki.*
~ HOGY ÉN?! ~
*Ekkor szárnyai ismét hangosan megrezzen, hogy ezzel lendületet adjon magának és felálljon a székre. Karjait keresztbe rakja és egy erős lendítéssel fejezi ki. NEM.*
- Erről szó sem lehet! Nem fog odaveszni! Ígérje meg! Ha minden kötél szakad maga is velem jön! Együtt fogunk Lihanechbe menni. Kérem úrnő.
*Szemek könyörgő. Kedveli a nőt, túlságosan is. És kár lenne egy aranyszívű nemes hagyni, hogy magát oda vesse az orkok elé. Lovagság ide vagy oda.*
// Viharfelhők //
*Egyik hidegzuhany után jön a másik. Eddig mondhatni magán kívül volt a lány. Gondolatai szerte ágazva szaladtak lihanechtől egészen idáig. Különböző kijövetelt kalkulálva. Majd mikor Nixomia a következő "feladatot" is rábízza. Remegő kezei megmerevednek a meglepetéstől. Tekintete rávetül a lovaghölgyre. Szemei pedig ijedten kerekednek ki.*
~ HOGY ÉN?! ~
*Ekkor szárnyai ismét hangosan megrezzen, hogy ezzel lendületet adjon magának és felálljon a székre. Karjait keresztbe rakja és egy erős lendítéssel fejezi ki. NEM.*
- Erről szó sem lehet! Nem fog odaveszni! Ígérje meg! Ha minden kötél szakad maga is velem jön! Együtt fogunk Lihanechbe menni. Kérem úrnő.
*Szemek könyörgő. Kedveli a nőt, túlságosan is. És kár lenne egy aranyszívű nemes hagyni, hogy magát oda vesse az orkok elé. Lovagság ide vagy oda.*
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 14:49:51
Üzenet elküldve: 2026-06-20 14:49:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Nixomia ráönti a negatív híreket Nimora, ami láthatóan nagyon erősen csapódik le nála. A lovagnő sajnálja, hogy ilyet tett vele, de az igazságot tudnia kellett. Mivel néma maradt a kicsi lány, ezért a szünet után folytatja.*
- Van még egy feladatom számodra.* Kezd bele a másik dologba, amiért idehívta, de szorosan kapcsolódik az elsőhöz.*
- Hamarosan végrendelkezni fogok. Úgy döntöttem, hogy mivel jelenleg még híján vagyok az örökösömnek, ezért minden vagyonomat rád hagyom. Ha netán történne velem valami, akkor te fogod ezt mind itt megörökölni. Természetesen nem szándékozom meghalni még, de ha ez bekövetkezik és a város túléli ezt, akkor az az akaratom, te használd a vagyonom. Add el, vagy tartsd meg. Ahogy tetszik. Ha a testem megtalálják, akkor pedig a régi páncélomban temessenek el. Ezt a csillogó dolgot, meg a mesterkardom is eladhatjátok. Kár lenne értük, ha a földben porladnának el.* Fejezi be a beszédet.*
// Viharfelhők //
*Nixomia ráönti a negatív híreket Nimora, ami láthatóan nagyon erősen csapódik le nála. A lovagnő sajnálja, hogy ilyet tett vele, de az igazságot tudnia kellett. Mivel néma maradt a kicsi lány, ezért a szünet után folytatja.*
- Van még egy feladatom számodra.* Kezd bele a másik dologba, amiért idehívta, de szorosan kapcsolódik az elsőhöz.*
- Hamarosan végrendelkezni fogok. Úgy döntöttem, hogy mivel jelenleg még híján vagyok az örökösömnek, ezért minden vagyonomat rád hagyom. Ha netán történne velem valami, akkor te fogod ezt mind itt megörökölni. Természetesen nem szándékozom meghalni még, de ha ez bekövetkezik és a város túléli ezt, akkor az az akaratom, te használd a vagyonom. Add el, vagy tartsd meg. Ahogy tetszik. Ha a testem megtalálják, akkor pedig a régi páncélomban temessenek el. Ezt a csillogó dolgot, meg a mesterkardom is eladhatjátok. Kár lenne értük, ha a földben porladnának el.* Fejezi be a beszédet.*
1080. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 14:22:46
Üzenet elküldve: 2026-06-20 14:22:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Bólint, és fejét enyhén letartva lép sietős léptekkel a székre. Amire pár szárny csapás segítségével gyorsan helyet is foglal. Kezeit izgatottan gyűri saját nadrágjának anyagába. Ám Nixomia oly gyorsasággal és kíméletlenséggel önti rá mondandóját. Mintha amaz jéghideg vödör víz lenne. Nimo hitetlenkedve emeli fel a tekintetét. Rémülettel teli szürke szempárjai csak vizslatják a nemes asszony tekintetét. Amíg amaz fel nem áll asztalától, hogy az ablak irányába menjen. A tündér ennek ellenére nem követi a nőt szemével. Pusztán a semmibe réved. Fejében saját gondolatainak káoszával küzd. Amit a rémület hajt olyan mértékkel mint egy sietős futár tenné azt lovával. Képtelen válaszolni a nőnek. Mintha csak szája járna, saját gondolatait ismételgetvé. Ám hangtalanul.
Fél. Félti magát. Nixomiat. Azt az életet amit kapott és amit ezzel elérhet. Mi lesz most velük, mi lesz most vele. Tarkával és Kormossal a két macskával akik mostanra már a szívéhez nőttek. Nixomia szolgálóival. És mi lesz akkor ha az orkok nem állnak meg itt. Mi lesz ha tovább mennek. Akár Lihanechbe is! Akkor az ő faluját is fel fogják égetni? A szülei is oda fognak veszni?
Képtelen megbirkozni most ezzel a teherrel. Kezei remegni kezdenek, ám teste meg sem moccan a félelemtől. Mint egy áldozati bárány várja csupán a végzetét.*
// Viharfelhők //
*Bólint, és fejét enyhén letartva lép sietős léptekkel a székre. Amire pár szárny csapás segítségével gyorsan helyet is foglal. Kezeit izgatottan gyűri saját nadrágjának anyagába. Ám Nixomia oly gyorsasággal és kíméletlenséggel önti rá mondandóját. Mintha amaz jéghideg vödör víz lenne. Nimo hitetlenkedve emeli fel a tekintetét. Rémülettel teli szürke szempárjai csak vizslatják a nemes asszony tekintetét. Amíg amaz fel nem áll asztalától, hogy az ablak irányába menjen. A tündér ennek ellenére nem követi a nőt szemével. Pusztán a semmibe réved. Fejében saját gondolatainak káoszával küzd. Amit a rémület hajt olyan mértékkel mint egy sietős futár tenné azt lovával. Képtelen válaszolni a nőnek. Mintha csak szája járna, saját gondolatait ismételgetvé. Ám hangtalanul.
Fél. Félti magát. Nixomiat. Azt az életet amit kapott és amit ezzel elérhet. Mi lesz most velük, mi lesz most vele. Tarkával és Kormossal a két macskával akik mostanra már a szívéhez nőttek. Nixomia szolgálóival. És mi lesz akkor ha az orkok nem állnak meg itt. Mi lesz ha tovább mennek. Akár Lihanechbe is! Akkor az ő faluját is fel fogják égetni? A szülei is oda fognak veszni?
Képtelen megbirkozni most ezzel a teherrel. Kezei remegni kezdenek, ám teste meg sem moccan a félelemtől. Mint egy áldozati bárány várja csupán a végzetét.*
1079. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 13:58:44
Üzenet elküldve: 2026-06-20 13:58:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*A koppanás után be is lép a lányka. A nő rögtön hellyel kínálja.*
- Gyere csak és ülj le!* Mutat az üres székre. Nixomia nem kerülgeti a kását, hanem rögtön belevág.*
- Jól figyelj! Orkok járják a vidéket, nagyon sokan vannak. Gyilkolnak és fosztogatnak. Ha így halad, akkor hamarosan a városra is ráronthatnak. Azt szeretném, hogy ha nagyon rosszra fordulna a helyzet, akkor hagyd el a várost. Én csatlakozni szándékozom a védőkhöz, nem leszek képes figyelni és védelmezni téged. Könnyen meglehet, hogy többet már nem is találkozunk. Ezt nem tudhatjuk így előre.* Feleli, majd feláll és az ablakhoz sétál. Kibámul rajta és szótlanul nézi a Selyemrévi panorámát. Mintha többé már nem is biztos, hogy láthatná. Aztán visszafordul a lányhoz.*
- Ha rosszra fordul a helyzet, jobb ha Lihanech irányába mész. Arra a legjobbak az esélyei egy tündérnek.* Zárja egyelőre a beszélgetést, hagyva, hogy felfogják a mondanivalóját. Aztán majd elmondja még neki a maradékot is, ami legalább ennyire lényeges.*
// Viharfelhők //
*A koppanás után be is lép a lányka. A nő rögtön hellyel kínálja.*
- Gyere csak és ülj le!* Mutat az üres székre. Nixomia nem kerülgeti a kását, hanem rögtön belevág.*
- Jól figyelj! Orkok járják a vidéket, nagyon sokan vannak. Gyilkolnak és fosztogatnak. Ha így halad, akkor hamarosan a városra is ráronthatnak. Azt szeretném, hogy ha nagyon rosszra fordulna a helyzet, akkor hagyd el a várost. Én csatlakozni szándékozom a védőkhöz, nem leszek képes figyelni és védelmezni téged. Könnyen meglehet, hogy többet már nem is találkozunk. Ezt nem tudhatjuk így előre.* Feleli, majd feláll és az ablakhoz sétál. Kibámul rajta és szótlanul nézi a Selyemrévi panorámát. Mintha többé már nem is biztos, hogy láthatná. Aztán visszafordul a lányhoz.*
- Ha rosszra fordul a helyzet, jobb ha Lihanech irányába mész. Arra a legjobbak az esélyei egy tündérnek.* Zárja egyelőre a beszélgetést, hagyva, hogy felfogják a mondanivalóját. Aztán majd elmondja még neki a maradékot is, ami legalább ennyire lényeges.*
1078. hozzászólás ezen a helyszínen: Selyemrév
Üzenet elküldve: 2026-06-20 11:48:51
Üzenet elküldve: 2026-06-20 11:48:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Viharfelhők //
*Szobájában készülődik, hogy ismét a piactérre tartson. A reggeli feladat kiosztásból úgymond kimaradt. Egyik szolgáló sem igényelte segítségét. Ő pedig nem szereti magát "naplopónak" érezni. Így jobbnak látta, hogy korábban kezdje rikkancs mellékállását Cagonnak. Amikor is öltözködését befejezve meghallja Nixomia úrnő hangját ajtaján túlról. Apró fejét ijedten fordítja az ajtó irányába. Megütötte fülét az a különös feszültség ami a szőke lovagnő hangjában.*
~ Ajaj. Mit tettem? ~
*Kérdezi magától. Tán az egy két kóbor macska akiket titokban etetget maradékával az istálló mellett. Vagy talán az érvidéki lovagnak a megvendégelésével lett végül problémája? Hamarosan úgy is kiderül.*
- Azonnal Nixomia úrnő!
*Szólal meg fenn hangon. Meg is igazgatja gyorsan ruházatát. Hosszú haját ami most a fésülés miatt még dúsabbnak hat mint általában. És kiviharzik apró szobájából, fel a lépcsőkön egészen Nixomia dolgozójáig. Az ajtó előtt meg áll. Hezitál. Majd egy nagy levegő vétel és két gyengébb koppantás után amit az ajtó vastag lapjára mér. Be is lép.*
- Miben lehetek a segítségre úrnőm?
*Az ajtóban megáll, enyhén meghajol és várja az utasításokat. Nixomia kiváló emberismerő. És hiába próbálja aggodalmát rejteni a kis tündér. Úgy is át fog rajta látni mint egy jól feszített rétestésztán.*
// Viharfelhők //
*Szobájában készülődik, hogy ismét a piactérre tartson. A reggeli feladat kiosztásból úgymond kimaradt. Egyik szolgáló sem igényelte segítségét. Ő pedig nem szereti magát "naplopónak" érezni. Így jobbnak látta, hogy korábban kezdje rikkancs mellékállását Cagonnak. Amikor is öltözködését befejezve meghallja Nixomia úrnő hangját ajtaján túlról. Apró fejét ijedten fordítja az ajtó irányába. Megütötte fülét az a különös feszültség ami a szőke lovagnő hangjában.*
~ Ajaj. Mit tettem? ~
*Kérdezi magától. Tán az egy két kóbor macska akiket titokban etetget maradékával az istálló mellett. Vagy talán az érvidéki lovagnak a megvendégelésével lett végül problémája? Hamarosan úgy is kiderül.*
- Azonnal Nixomia úrnő!
*Szólal meg fenn hangon. Meg is igazgatja gyorsan ruházatát. Hosszú haját ami most a fésülés miatt még dúsabbnak hat mint általában. És kiviharzik apró szobájából, fel a lépcsőkön egészen Nixomia dolgozójáig. Az ajtó előtt meg áll. Hezitál. Majd egy nagy levegő vétel és két gyengébb koppantás után amit az ajtó vastag lapjára mér. Be is lép.*
- Miben lehetek a segítségre úrnőm?
*Az ajtóban megáll, enyhén meghajol és várja az utasításokat. Nixomia kiváló emberismerő. És hiába próbálja aggodalmát rejteni a kis tündér. Úgy is át fog rajta látni mint egy jól feszített rétestésztán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1078-1097