Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 105 (2081. - 2100. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2100. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-15 08:53:58
Üzenet elküldve: 2021-04-15 08:53:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nagy csodálkozással tekint a férfi irányába a leves fölül, mint hogy az állítja, hogy a vadhús íze össze nem téveszthető mással. Kicsit turkál a levesben, majd a szájához emel egy falatot és jól megrágja, ám neki semmiféle felismerése nem keletkezik ebből.*
-Ez nem semmi. Én nem tudnám megmondani, hogy éppen mit eszem, bár inkább gyümölcsöket és zöldséglevest szoktam enni, a hús nem a kedvencem. De így, zöldségekkel együtt főzve nem olyan furcsa. *Eszi tovább miközben hallgatja a másikat, aki éppen az említett toronyról és tulajdonosáról beszél.*
-Olvastam már róla, mármint Abogr mesterről. Te találkoztál már vele? Milyen ügyben jártál arra? Csak nem te is…? *A nagyobb tudású férfiak irányába kicsit bizalmatlan, mint, ahogy a sáros lábú orkokéba is, bár talán nem egy tányéron lengedeznek a mérlegben, de a lényeg talán ugyan az. Beképzeltek és arrogánsak. A mondatot viszont nem fejezi be, de sejthető, hogy úgy érti, hogy esetleg a férfi is tanult volna a mestertől valamit?*
-Nem gondoltad volna? *Néz fel az ételből nagy pislogások közepette. ~Talán találkoztunk már a Sellőben? ~ Nézi, nézi, de így sem tűnik neki ismerősnek. Bár nem emlékszik minden egyes kuncsaftjára, de a jóképűbbek azért megmaradnak a fejében, az előtte ülő pedig ebbe a kategóriába sorolandó.*
-Miért kinek nézek ki? Mivel foglalkozom? *Fűti tovább a kíváncsiság, ám a hangjában egyetlen kis sértődésre utaló csengés sem visszhangzik, inkább a kíváncsiság motiválja. Közelebb is hajol, az állát az egyik kézfejére fekteti és rátámasztja, míg könyökét az asztal lapjára teszi.*
-Eeyré bizony! Ahogy ez a város is. *Ez talán az egyetlen jó dolog, amit ezzel a várossal kapcsolatosan fel tud hozni, hogy itt van a templom és az aljában az a hatalmas könyvtár.*
-A kikötőben nem igazán kérkednék azzal, hogy mit és hogyan hiszek, de itt nyugodt szívvel teszem. *Von vállat.*
-Persze, csodálatos város… *Habozik némi választ nyújtani arra, hogy a víz fellegvára után miért pont a kikötő koszos pocsolyáját választja lakhelyéül.*
-Minden megvan ott amire csak egy műveltebb elme vágyhat… ha csak… nem szerez az ember befolyásos haragosokat magának. *Sóhajt egy nagyot, persze a kikötő azon szeglete sem rossz immár, ahova elbújni kényszerült az incidens után.*
-De azon fáradozom, hogy a hely, ahol most élek is egyre jobb és jobb legyen. *Fejezi be az étkezést és tolja el magától az üres tányért.*
-Ez baljósan hangzik. *Teszi hozzá, mikor Rinald a kikötő és a fény istenségének viszonyát ecseteli. Persze tudja, hogy a kikötőben baljósabb árnyak mozognak és a kert, amit említ sem idegen neki, de ha teheti még csak a közelébe se megy annak az elátkozott helynek.*
-Egyelőre meg tudjuk védeni magunkat, ezért is vagyok most itt, és igyekszem azért, hogy ez így is maradhasson. *Teszi hozzá, hiszen őt is aggasztja a dolog, főleg, hogy néha még ők is érzékelik a furcsa jelenségeket.*
-Nem, még az kéne. *Utasítja el egyértelműen a feltett kérdés feltételezését. ~Bár gyáva vagyok bármit is tenni a sötétség területeinek megtisztítására. Csak meglapulok. ~ Kezdi érezni, hogy talán nem megfelelő kanyart kezd venni ez a beszélgetés. Szerencsére gyorsan lecsillapodnak a kedélyek.*
-Igen, én sem ítélkezem, csak óvatos vagyok. A kikötőben sokféle népek megfordulnak, nem is lenne vendégünk, ha válogatnánk közülük. *Von vállat.*
-Füvész? Érdekes foglalkozás és hasznos. Pont most vettem növényismereti könyveket, te bizonyára már az összes növényt ismered, ami benne van. *Kotorászik a táskájában, majd felmutat egyet és visszateszi.*
-Én is érdekesnek találom, de az egyik barátomnak viszem. Micsoda egybeesés. *Mosolyodik el kedvesen.*
*Nagy csodálkozással tekint a férfi irányába a leves fölül, mint hogy az állítja, hogy a vadhús íze össze nem téveszthető mással. Kicsit turkál a levesben, majd a szájához emel egy falatot és jól megrágja, ám neki semmiféle felismerése nem keletkezik ebből.*
-Ez nem semmi. Én nem tudnám megmondani, hogy éppen mit eszem, bár inkább gyümölcsöket és zöldséglevest szoktam enni, a hús nem a kedvencem. De így, zöldségekkel együtt főzve nem olyan furcsa. *Eszi tovább miközben hallgatja a másikat, aki éppen az említett toronyról és tulajdonosáról beszél.*
-Olvastam már róla, mármint Abogr mesterről. Te találkoztál már vele? Milyen ügyben jártál arra? Csak nem te is…? *A nagyobb tudású férfiak irányába kicsit bizalmatlan, mint, ahogy a sáros lábú orkokéba is, bár talán nem egy tányéron lengedeznek a mérlegben, de a lényeg talán ugyan az. Beképzeltek és arrogánsak. A mondatot viszont nem fejezi be, de sejthető, hogy úgy érti, hogy esetleg a férfi is tanult volna a mestertől valamit?*
-Nem gondoltad volna? *Néz fel az ételből nagy pislogások közepette. ~Talán találkoztunk már a Sellőben? ~ Nézi, nézi, de így sem tűnik neki ismerősnek. Bár nem emlékszik minden egyes kuncsaftjára, de a jóképűbbek azért megmaradnak a fejében, az előtte ülő pedig ebbe a kategóriába sorolandó.*
-Miért kinek nézek ki? Mivel foglalkozom? *Fűti tovább a kíváncsiság, ám a hangjában egyetlen kis sértődésre utaló csengés sem visszhangzik, inkább a kíváncsiság motiválja. Közelebb is hajol, az állát az egyik kézfejére fekteti és rátámasztja, míg könyökét az asztal lapjára teszi.*
-Eeyré bizony! Ahogy ez a város is. *Ez talán az egyetlen jó dolog, amit ezzel a várossal kapcsolatosan fel tud hozni, hogy itt van a templom és az aljában az a hatalmas könyvtár.*
-A kikötőben nem igazán kérkednék azzal, hogy mit és hogyan hiszek, de itt nyugodt szívvel teszem. *Von vállat.*
-Persze, csodálatos város… *Habozik némi választ nyújtani arra, hogy a víz fellegvára után miért pont a kikötő koszos pocsolyáját választja lakhelyéül.*
-Minden megvan ott amire csak egy műveltebb elme vágyhat… ha csak… nem szerez az ember befolyásos haragosokat magának. *Sóhajt egy nagyot, persze a kikötő azon szeglete sem rossz immár, ahova elbújni kényszerült az incidens után.*
-De azon fáradozom, hogy a hely, ahol most élek is egyre jobb és jobb legyen. *Fejezi be az étkezést és tolja el magától az üres tányért.*
-Ez baljósan hangzik. *Teszi hozzá, mikor Rinald a kikötő és a fény istenségének viszonyát ecseteli. Persze tudja, hogy a kikötőben baljósabb árnyak mozognak és a kert, amit említ sem idegen neki, de ha teheti még csak a közelébe se megy annak az elátkozott helynek.*
-Egyelőre meg tudjuk védeni magunkat, ezért is vagyok most itt, és igyekszem azért, hogy ez így is maradhasson. *Teszi hozzá, hiszen őt is aggasztja a dolog, főleg, hogy néha még ők is érzékelik a furcsa jelenségeket.*
-Nem, még az kéne. *Utasítja el egyértelműen a feltett kérdés feltételezését. ~Bár gyáva vagyok bármit is tenni a sötétség területeinek megtisztítására. Csak meglapulok. ~ Kezdi érezni, hogy talán nem megfelelő kanyart kezd venni ez a beszélgetés. Szerencsére gyorsan lecsillapodnak a kedélyek.*
-Igen, én sem ítélkezem, csak óvatos vagyok. A kikötőben sokféle népek megfordulnak, nem is lenne vendégünk, ha válogatnánk közülük. *Von vállat.*
-Füvész? Érdekes foglalkozás és hasznos. Pont most vettem növényismereti könyveket, te bizonyára már az összes növényt ismered, ami benne van. *Kotorászik a táskájában, majd felmutat egyet és visszateszi.*
-Én is érdekesnek találom, de az egyik barátomnak viszem. Micsoda egybeesés. *Mosolyodik el kedvesen.*
2099. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-14 21:25:17
Üzenet elküldve: 2021-04-14 21:25:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Kései turné.//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Megrökönyödése kellős közepén azért sikerül egy pár röpke pillanatig elgondolkodnia azon, hogy mégis mi a franc volt olyan csábító a zsoldosban. Biztos, hogy az alkohol tehetett arról, hogy olyan butácskán a karjaiba omlott aznap. Hiszen Norhelt ízig-vérig megtestesíti mindazt, amire a jól nevelt lányok csak annyit mondanak, hogy igazi bunkó. Hiába, hogy a külcsín izgató, ha amúgy a személyiségétől kirázza a hideg. És mégis valami, amire egyelőre még nem jött rá mi is pontosan, képes lenne egy pillanat alatt elcsavarni a fejét. A túljátszott színészi alakítás, az az idegőrlő vigyor sem riasztja el túlzottan attól a lányt, hogy a gondolatai időnként pajzánabb vizekre evezzen.*
- Te tényleg ennyire hígagyú vagy, vagy ezt is csak színészkeded?
*Vonja fel kíváncsian a szemöldökeit, mikor már a személyes aura dolgáról folyik a diskurzus. A faragatlan megjegyzésre inkább már nem is reagál, csupán csak az egyik szemöldöke ráng meg a visszafojtott méregtől, hogy képes viccet űzni belőle, épp belőle ez a faragatlan fráter. Na de fiatal még az éjszaka. Azt pedig a zsoldos már megtapasztalta, hogy a lány igenis bosszúálló típus, így biztos lehet benne, hogy lesz még revans, csak alkalom kell hozzá.
A lényeg így is teljesül, Norhelt kényelmes távolságba vonul, így Lola kedélyei is megnyugszanak hamarost.*
- Te szegény. Biztos komoly törés lehetett az életedben.
*Biggyeszti is le az ajkait, mint aki valóban sajnálkozni kezd azon, hogy a szerencsétlen férfi hamar kiesett a bőség kosarából. Még akkor is, ha egy letépett láb is kellett hozzá.
Titkon inkább azt remélte, hogy a "barátok" inkább bolondot csinálnak a férfiból a történtek miatt, nem pedig majdhogynem piedesztálra emelik. De ennek a fajankónak rohadt nagy szerencséje van az életben. Nem mindenki képes megfelelő kártyát húzni. Hát ezek szerint a zsoldosnak még vakon is sikerülne. De inkább nem is fordít energiát a zsörtölődésre. Ahogy a pálinkával visszatár a kedélyei kissé nyugszanak. A kedve is meglódul a jobb felé.*
- Te sem vitted túlzásba.
*Forgatja meg a szemeit a kizárólag erőszakkal nevezhető tósztra, majd a poharat megemelve a férfi felé egy hajtással el is tünteti az italt.*
- Te komolyan csak dugni jöttél a városba vagy azért van valami komolyabb terved is? Mert ha az előbbi, akkor az én társaságomban kétlem, hogy kapnának rád a bögyös felszolgálólányok.
*Vigyorodik el kajánul, ahogy nyúl a következő pohárért. Pedig nem kéne, mert az első siettetett eltüntetése miatt már az is hamar fejbe kólintotta. A pálinka hamar futótűzként melegíti fel a testét kellemes bizsergést hagyva maga után. Arról nem is beszélve, hogy a zavaró szédülés is megérkezik mellékhatásként. De azért még igyekszik józan fejet színlelve koncentrálni a férfira.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Megrökönyödése kellős közepén azért sikerül egy pár röpke pillanatig elgondolkodnia azon, hogy mégis mi a franc volt olyan csábító a zsoldosban. Biztos, hogy az alkohol tehetett arról, hogy olyan butácskán a karjaiba omlott aznap. Hiszen Norhelt ízig-vérig megtestesíti mindazt, amire a jól nevelt lányok csak annyit mondanak, hogy igazi bunkó. Hiába, hogy a külcsín izgató, ha amúgy a személyiségétől kirázza a hideg. És mégis valami, amire egyelőre még nem jött rá mi is pontosan, képes lenne egy pillanat alatt elcsavarni a fejét. A túljátszott színészi alakítás, az az idegőrlő vigyor sem riasztja el túlzottan attól a lányt, hogy a gondolatai időnként pajzánabb vizekre evezzen.*
- Te tényleg ennyire hígagyú vagy, vagy ezt is csak színészkeded?
*Vonja fel kíváncsian a szemöldökeit, mikor már a személyes aura dolgáról folyik a diskurzus. A faragatlan megjegyzésre inkább már nem is reagál, csupán csak az egyik szemöldöke ráng meg a visszafojtott méregtől, hogy képes viccet űzni belőle, épp belőle ez a faragatlan fráter. Na de fiatal még az éjszaka. Azt pedig a zsoldos már megtapasztalta, hogy a lány igenis bosszúálló típus, így biztos lehet benne, hogy lesz még revans, csak alkalom kell hozzá.
A lényeg így is teljesül, Norhelt kényelmes távolságba vonul, így Lola kedélyei is megnyugszanak hamarost.*
- Te szegény. Biztos komoly törés lehetett az életedben.
*Biggyeszti is le az ajkait, mint aki valóban sajnálkozni kezd azon, hogy a szerencsétlen férfi hamar kiesett a bőség kosarából. Még akkor is, ha egy letépett láb is kellett hozzá.
Titkon inkább azt remélte, hogy a "barátok" inkább bolondot csinálnak a férfiból a történtek miatt, nem pedig majdhogynem piedesztálra emelik. De ennek a fajankónak rohadt nagy szerencséje van az életben. Nem mindenki képes megfelelő kártyát húzni. Hát ezek szerint a zsoldosnak még vakon is sikerülne. De inkább nem is fordít energiát a zsörtölődésre. Ahogy a pálinkával visszatár a kedélyei kissé nyugszanak. A kedve is meglódul a jobb felé.*
- Te sem vitted túlzásba.
*Forgatja meg a szemeit a kizárólag erőszakkal nevezhető tósztra, majd a poharat megemelve a férfi felé egy hajtással el is tünteti az italt.*
- Te komolyan csak dugni jöttél a városba vagy azért van valami komolyabb terved is? Mert ha az előbbi, akkor az én társaságomban kétlem, hogy kapnának rád a bögyös felszolgálólányok.
*Vigyorodik el kajánul, ahogy nyúl a következő pohárért. Pedig nem kéne, mert az első siettetett eltüntetése miatt már az is hamar fejbe kólintotta. A pálinka hamar futótűzként melegíti fel a testét kellemes bizsergést hagyva maga után. Arról nem is beszélve, hogy a zavaró szédülés is megérkezik mellékhatásként. De azért még igyekszik józan fejet színlelve koncentrálni a férfira.*
2098. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-14 18:07:10
Üzenet elküldve: 2021-04-14 18:07:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
// Fürdőház //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Maszkos cimborájuk a múltba vész talán végleg. Sokkal, de klaszi sokkal jobb témát dob fel a félvér. Egy kiadós szappanos fürdetést, amire a lány sem mond nemet. Sőt még játszadozik is vele, hiszen direkt imponál Zrannak, akinek a szeme előtt most a rózsaszín köd lebeg. Bele se gondol, hogy talán az orránál fogva vezetik most, de ha még így is van neki most jó minden. Annyira jó, hogy még vissza is küldi egy szivacsért, csakhogy forduljon még egy kört a szépséges istennő. Sajnos teste reagál a pazar látványra, ami jelen pillanatban kissé kellemetlenül érinti. Próbálja terelni gondolatait és kicsit lenyugtatni magát. El lehet képzelni, hogy mennyire vörös az arca, amikor végig járatják rajta a mogyoróbarna íriszeket. Nyelvével még csettint is nyelvéve, mintha valami ragadozó lenne, aki felméri prédáját. Pihalves ezután visszatér hozzá, hogy végül ölében találjon helyet magának. Nyilvánvalóan érzékelheti, hogy tényleg meredezik a férfi.*
- Há...* Szólna ő valamit, de átölelik szorosan és belé fojtják a szót egy csókkal. Nincs is szükség már, hogy szóljon bármit is. A meleg törékeny test újra az övéhez simul. Az elf halkan búgva biztatja Zranlilt, hogy szappanozzon. Forró lehelete szinte égeti az arcát.*
- Nagyon jól meg kell ám mosnom téged. Olyan piszkos vagy.* Húzódik kacér mosolyra szája. A szivacsot megnedvesíti, majd az egyik tégelyből csurgat rá egy kis szappant. Enyhe rózsaillat lengi be a levegőt. Csek pár ügyes tenyér mozdulat és máris habzik a szivacs. Kicsit szükség lesz rá, hogy növeljék a távolságot egymás között, de ezt valószínűleg a szőke szépség magától is felismeri. Ha nem, akkor finoman tolja el egy kicsit magától. Hol másutt kezdhetné ezt a játékot, mint szépséges mellkasnál. A kulcs csontoknál kezdi hát el. A habzó szivacsot finoman húzza végig párszor válltól vállig. Legszívesebben neki esne a porcelán testnek, de így, hogy visszafogja magát, csak még izgatóbb ez számára. Lassan húzza le a szivacsot a két puha halomhoz. Fentről szintén lassan csordogál lefelé a lusta habfolyam. Szépen körbejárja a melleket, hogy aztán, amikor már minden irányból behabozta kissé megnedvesítse eszközét, majd tartalmát az ikrekre csavarja ki. A habok végig száguldanak rajta és útközben kiemelik a barátságos domborulatokat. Több kisebb szigetecske indul meg lefelé még utána, hogy ágyékuknál gyűljenek össze a víz felszínén. Zran most kézzel mászik bele az illatos kegyszerbe, hogy aztán két tenyerén dörzsölhesse össze a sűrű masszát. Most kezével viszi fel a napbarnított bőrre a sikamlós réteget. Külön élvezet számára a mellek kerekedet formája, amin csak úgy szalad a tenyere. De nem csak itt időzik el szépen átkúszik a hátára is, hogy ott leszaladjon a feszes fenékhez. Sikamlósnak sikamlós, de így kevésbé habos, márpedig ő habokat ígért. Szóval újfent szivacsára csurgat egy adagot, de ez most egy jó nagyadag. Habos réteget húz fel újfent a mellekre, de most nem időzik el már annyit ott fent. Lejjebb is vándorol hastájékra, majd egészen le, ameddig csak tud, hogy aztán hátul jöjjön vissza fel. Nem sajnálja a körkörös mozdulatokat, sem útközben. Viszont hajára nem húz a fehérségből, mert a szembe folyás az zavaró lehetne. inkább csak ujjaival egy kis halmot ken fel a pisze orrocskára.*
- Jól áll.* Kuncog fel.*
// Fürdőház //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
* Maszkos cimborájuk a múltba vész talán végleg. Sokkal, de klaszi sokkal jobb témát dob fel a félvér. Egy kiadós szappanos fürdetést, amire a lány sem mond nemet. Sőt még játszadozik is vele, hiszen direkt imponál Zrannak, akinek a szeme előtt most a rózsaszín köd lebeg. Bele se gondol, hogy talán az orránál fogva vezetik most, de ha még így is van neki most jó minden. Annyira jó, hogy még vissza is küldi egy szivacsért, csakhogy forduljon még egy kört a szépséges istennő. Sajnos teste reagál a pazar látványra, ami jelen pillanatban kissé kellemetlenül érinti. Próbálja terelni gondolatait és kicsit lenyugtatni magát. El lehet képzelni, hogy mennyire vörös az arca, amikor végig járatják rajta a mogyoróbarna íriszeket. Nyelvével még csettint is nyelvéve, mintha valami ragadozó lenne, aki felméri prédáját. Pihalves ezután visszatér hozzá, hogy végül ölében találjon helyet magának. Nyilvánvalóan érzékelheti, hogy tényleg meredezik a férfi.*
- Há...* Szólna ő valamit, de átölelik szorosan és belé fojtják a szót egy csókkal. Nincs is szükség már, hogy szóljon bármit is. A meleg törékeny test újra az övéhez simul. Az elf halkan búgva biztatja Zranlilt, hogy szappanozzon. Forró lehelete szinte égeti az arcát.*
- Nagyon jól meg kell ám mosnom téged. Olyan piszkos vagy.* Húzódik kacér mosolyra szája. A szivacsot megnedvesíti, majd az egyik tégelyből csurgat rá egy kis szappant. Enyhe rózsaillat lengi be a levegőt. Csek pár ügyes tenyér mozdulat és máris habzik a szivacs. Kicsit szükség lesz rá, hogy növeljék a távolságot egymás között, de ezt valószínűleg a szőke szépség magától is felismeri. Ha nem, akkor finoman tolja el egy kicsit magától. Hol másutt kezdhetné ezt a játékot, mint szépséges mellkasnál. A kulcs csontoknál kezdi hát el. A habzó szivacsot finoman húzza végig párszor válltól vállig. Legszívesebben neki esne a porcelán testnek, de így, hogy visszafogja magát, csak még izgatóbb ez számára. Lassan húzza le a szivacsot a két puha halomhoz. Fentről szintén lassan csordogál lefelé a lusta habfolyam. Szépen körbejárja a melleket, hogy aztán, amikor már minden irányból behabozta kissé megnedvesítse eszközét, majd tartalmát az ikrekre csavarja ki. A habok végig száguldanak rajta és útközben kiemelik a barátságos domborulatokat. Több kisebb szigetecske indul meg lefelé még utána, hogy ágyékuknál gyűljenek össze a víz felszínén. Zran most kézzel mászik bele az illatos kegyszerbe, hogy aztán két tenyerén dörzsölhesse össze a sűrű masszát. Most kezével viszi fel a napbarnított bőrre a sikamlós réteget. Külön élvezet számára a mellek kerekedet formája, amin csak úgy szalad a tenyere. De nem csak itt időzik el szépen átkúszik a hátára is, hogy ott leszaladjon a feszes fenékhez. Sikamlósnak sikamlós, de így kevésbé habos, márpedig ő habokat ígért. Szóval újfent szivacsára csurgat egy adagot, de ez most egy jó nagyadag. Habos réteget húz fel újfent a mellekre, de most nem időzik el már annyit ott fent. Lejjebb is vándorol hastájékra, majd egészen le, ameddig csak tud, hogy aztán hátul jöjjön vissza fel. Nem sajnálja a körkörös mozdulatokat, sem útközben. Viszont hajára nem húz a fehérségből, mert a szembe folyás az zavaró lehetne. inkább csak ujjaival egy kis halmot ken fel a pisze orrocskára.*
- Jól áll.* Kuncog fel.*
2097. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-14 15:44:03
Üzenet elküldve: 2021-04-14 15:44:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
* A gnóm szakterülete az alkímia. Ez a tény a férfit gondolkodóba ejti. *
~ Vajon hol keverheti ez a szerzet a kotyvalékokat? ~
* Egy pillanatra elbizonytalanodik abban, hogy vajon helyén való ilyen bájitalokat használni. *
- És ezek a bájitalok, ha úgy keverik össze őket akkor az erőt is megtudják növelni. Igazam van?
Az én kedvenc foglalatosságom az, hogy a környezetemet számomra ideálissá tegyem. Például a kecskémmel is jól bánok, hogy több tejet adjon, amit oda adok a szegény gyerekeknek, és így én jobban érzem magam.
* A gnóm szakterülete az alkímia. Ez a tény a férfit gondolkodóba ejti. *
~ Vajon hol keverheti ez a szerzet a kotyvalékokat? ~
* Egy pillanatra elbizonytalanodik abban, hogy vajon helyén való ilyen bájitalokat használni. *
- És ezek a bájitalok, ha úgy keverik össze őket akkor az erőt is megtudják növelni. Igazam van?
Az én kedvenc foglalatosságom az, hogy a környezetemet számomra ideálissá tegyem. Például a kecskémmel is jól bánok, hogy több tejet adjon, amit oda adok a szegény gyerekeknek, és így én jobban érzem magam.
2096. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-14 10:24:53
Üzenet elküldve: 2021-04-14 10:24:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*Hamar elárulja Ezüstös Frekderkun, hogy szeret mulatni a fogadókban, persze ha éppen van miből. Ezt a gnóm teljes mértékben meg tudja érteni, noha saját mentalitása különbözik a férfiétól. A züllöttségre kapott magyarázatot egy kicsit homályosnak értékeli. Nem tűnik Ezüstös Frekderkun a szó legszorosabb értelmében züllöttnek. A megjelenése megfelelő, nem ápolatlan, s a modorába sem lehetne belekötni, már amennyit eddig mutatott. Egyszerű harcos férfinak mutatja magát, aki most valamiért alábecsüli magát, noha ennek okát nem árulja el, de Diynomit ezt most nem kezdi el firtatni, ha a lovag nem szeretne róla beszélni. A fajtája említésekor igenlően bólint, hogy bizony gnóm. Látja az őszinte meglepettségek Ezüstös Frekderkun arcán, amit már sokszor látott olyanokon, akik vagy embernek, vagy esetleg félvérnek nézték, bár az utóbbi volt a ritkább. A foglalkozását érintő kérdésre nem nehéz válaszolnia, sőt örömmel kezd bele.*
- Alkimista vagyok. Bájitalok keverésével foglalkozom, és tanulmányozom az összetételüket, keverési lehetőségeiket egy jobb, erősebb hatású ital érdekében. *Lelkesen számol be arról, ami igazán örömet okoz az életében. Keveseknek adatik meg, hogy azzal foglalkozzanak, amihez igazán értenek, amihez van tehetségük, de ebben a helyzetben Diynomit szerencsésnek mondható. Rövid beszámolója után figyelmesen hallgatja végig Ezüstös Frekderkun-t, amint arról beszél, hogy igyekszik segíteni mindenkinek az apróbb hétköznapi dolgokban. Felveti még azt is, hogy ha a gnómnak szüksége van valami segítségre, akkor talán még fel is ajánlaná a lovag szolgálatait.*
- Maga igazán rendes ember Frekderkun úr. Nemes, segítőkész akár egy lovag. *Megdicséri a másikat, hiszen ha ilyen önzetlenül segít másoknak, akkor az nagyon értékes a mai világban. A segítségkérés említésére hálásan megrázza a fejét.*
- Kedves Öntől, de jelenleg nincs olyan problémám, amiben tudna segíteni. Mindenesetre észen tartom az ajánlatát. *Nem szeretné megsérteni Ezüstös Frekderkun urat, így nem egyértelműen utasítja el az ajánlatát, hanem egy későbbi lehetőség gondolatát vázolja fel.*
- Ön mivel szeret leginkább foglalkozni? *Kíváncsian teszi fel a kérdést, hogy a lovagnak mi az, ami igazán örömet okoz az életben. Ezt figyelmesen meg fogja hallgatni.*
*Hamar elárulja Ezüstös Frekderkun, hogy szeret mulatni a fogadókban, persze ha éppen van miből. Ezt a gnóm teljes mértékben meg tudja érteni, noha saját mentalitása különbözik a férfiétól. A züllöttségre kapott magyarázatot egy kicsit homályosnak értékeli. Nem tűnik Ezüstös Frekderkun a szó legszorosabb értelmében züllöttnek. A megjelenése megfelelő, nem ápolatlan, s a modorába sem lehetne belekötni, már amennyit eddig mutatott. Egyszerű harcos férfinak mutatja magát, aki most valamiért alábecsüli magát, noha ennek okát nem árulja el, de Diynomit ezt most nem kezdi el firtatni, ha a lovag nem szeretne róla beszélni. A fajtája említésekor igenlően bólint, hogy bizony gnóm. Látja az őszinte meglepettségek Ezüstös Frekderkun arcán, amit már sokszor látott olyanokon, akik vagy embernek, vagy esetleg félvérnek nézték, bár az utóbbi volt a ritkább. A foglalkozását érintő kérdésre nem nehéz válaszolnia, sőt örömmel kezd bele.*
- Alkimista vagyok. Bájitalok keverésével foglalkozom, és tanulmányozom az összetételüket, keverési lehetőségeiket egy jobb, erősebb hatású ital érdekében. *Lelkesen számol be arról, ami igazán örömet okoz az életében. Keveseknek adatik meg, hogy azzal foglalkozzanak, amihez igazán értenek, amihez van tehetségük, de ebben a helyzetben Diynomit szerencsésnek mondható. Rövid beszámolója után figyelmesen hallgatja végig Ezüstös Frekderkun-t, amint arról beszél, hogy igyekszik segíteni mindenkinek az apróbb hétköznapi dolgokban. Felveti még azt is, hogy ha a gnómnak szüksége van valami segítségre, akkor talán még fel is ajánlaná a lovag szolgálatait.*
- Maga igazán rendes ember Frekderkun úr. Nemes, segítőkész akár egy lovag. *Megdicséri a másikat, hiszen ha ilyen önzetlenül segít másoknak, akkor az nagyon értékes a mai világban. A segítségkérés említésére hálásan megrázza a fejét.*
- Kedves Öntől, de jelenleg nincs olyan problémám, amiben tudna segíteni. Mindenesetre észen tartom az ajánlatát. *Nem szeretné megsérteni Ezüstös Frekderkun urat, így nem egyértelműen utasítja el az ajánlatát, hanem egy későbbi lehetőség gondolatát vázolja fel.*
- Ön mivel szeret leginkább foglalkozni? *Kíváncsian teszi fel a kérdést, hogy a lovagnak mi az, ami igazán örömet okoz az életben. Ezt figyelmesen meg fogja hallgatni.*
2095. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-14 04:42:13
Üzenet elküldve: 2021-04-14 04:42:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frorenne Etheri//
*Frorenne elfogadja, hogy körbevezeti a városban. Mint mondta túl sokat nem fog tudni mondani, mutatni, de azért megpróbálja. Frorenne elsőnek is a város piacterét kívánja megtekinteni.*
-Remek ötlet. A város piaca igen érdekes hely. Majdnem minden megtalálható ott. Én személy szerint nem gyakran vásárlok ott, de szeretek nézelődni a sok áru között.
*~Na meg persze a vásárlók erszényének a vastagsága is igen fontos termék számomra.~
Mondja magában és egy kis mosoly is ül az arcára.*
-Akkor indulhatunk is szerintem.
*Mondja Frorennének és ő maga már az evőeszközöket, a tálat és a poharat a pult felé is viszi. A pultra helyezi őket, majd amint Frorenne is a pulthoz ér elindul a fogadó ajtaja felé, majd udvariasan kinyitja Frorenne előtt.*
*Frorenne elfogadja, hogy körbevezeti a városban. Mint mondta túl sokat nem fog tudni mondani, mutatni, de azért megpróbálja. Frorenne elsőnek is a város piacterét kívánja megtekinteni.*
-Remek ötlet. A város piaca igen érdekes hely. Majdnem minden megtalálható ott. Én személy szerint nem gyakran vásárlok ott, de szeretek nézelődni a sok áru között.
*~Na meg persze a vásárlók erszényének a vastagsága is igen fontos termék számomra.~
Mondja magában és egy kis mosoly is ül az arcára.*
-Akkor indulhatunk is szerintem.
*Mondja Frorennének és ő maga már az evőeszközöket, a tálat és a poharat a pult felé is viszi. A pultra helyezi őket, majd amint Frorenne is a pulthoz ér elindul a fogadó ajtaja felé, majd udvariasan kinyitja Frorenne előtt.*
2094. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-13 14:00:30
Üzenet elküldve: 2021-04-13 14:00:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
-Én szeretek mulatni, ha van miből. Hogy miért lennék lezüllött? Talán már nem vagyok az aki egykoron voltam. Azt is lehet mondani, hogy voltam egy ideig lovag csak egy dolog miatt nem voltam sokáig úgymond nyeregben. * Ezzel utal arra Frekderkun, hogy fél a lovaktól. Bár ezt a gnóm nem tudhatja. *
- Maga Gnóm? * Őszintén meglepődik ezen a férfi. Miközben kortyolgatja a sörét a volt lovag addig tovább kérdezgeti a gnómot. *
- És mihez ért igazán? Mi a munkája? Én megpróbálok itt ott segíteni hétköznapi dolgokban. Tényleg! Önnek nincs szüksége valamilyen segítségre?
-Én szeretek mulatni, ha van miből. Hogy miért lennék lezüllött? Talán már nem vagyok az aki egykoron voltam. Azt is lehet mondani, hogy voltam egy ideig lovag csak egy dolog miatt nem voltam sokáig úgymond nyeregben. * Ezzel utal arra Frekderkun, hogy fél a lovaktól. Bár ezt a gnóm nem tudhatja. *
- Maga Gnóm? * Őszintén meglepődik ezen a férfi. Miközben kortyolgatja a sörét a volt lovag addig tovább kérdezgeti a gnómot. *
- És mihez ért igazán? Mi a munkája? Én megpróbálok itt ott segíteni hétköznapi dolgokban. Tényleg! Önnek nincs szüksége valamilyen segítségre?
2093. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-13 10:10:44
Üzenet elküldve: 2021-04-13 10:10:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
*Frekderkun úgy gondolja, hogy a gnóm amolyan mulatós fajta, pedig ez nem jellemző rá.*
- A mulatás egy kicsit talán erős kifejezés az én részemre. Inkább egy finom ebéd, egy vacsora, egy kis bor, és egy jó társaság, ami miatt a Kalmárba járok. E mellett van némi jó ismeretségem is velük. *Röviden kifejti, hogy számára mit jelent a mulatozás a Kalmárban, ami talán meglepi majd alkalmi beszélgetőtársát. Az olcsóságra megértően bólint.*
- Ez is egy fontos és nem utolsó szempont. *Egyetért a férfival, bár némi arany különbség nem okoz gondot Diynomitnak. Inkább szereti a minőségi dolgokat, mint a sokat olcsón. A férfi mérgezős tréfáján visszafogottan elneveti magát.*
- Reméljük, hogy egy jó fogadóban ilyesmi nem fordul elő! *mosolyogva válaszol a férfinak, aki így első jó kedélyűnek tűnik. Amikor a másik mesélni kezd, akkor nagyon elcsodálkozik. Lezüllött lovagként nem akármilyen önjellemzést hall Frekderkun-tól.*
- Egy lovag miért lenne lezüllött? *Kérdésével arra próbál célozni, hogy nem a pénz tesz valakit jó lovaggá, hanem inkább a jellem és viselkedés. A második kérdés nem lepi meg, amikor félvérnek nézik. Barátságos mosoly kúszik arcára a szavak hallatán.*
- Nem, én igazából gnóm vagyok, csak az átlagnál magasabb, és emiatt sokan alacsonyabb embernek, vagy az Ön esetében félvérnek nézhetnek. Egyáltalán nem bántott meg vele. *Nem érzi sértőnek vagy tolakodónak a kérdést, ezt jól megfigyelheti rajta Frekderkun is. Sok egyéb információt is megtud a lovagról, többek között, hogy egy szegényes házban él a Polgárnegyedben, és a kedvenc itala az Ullamar sör.*
- Kedves egészségére váljék! *Semmi kétsége, hogy a másik kedvenc itala az előbb említett sőt, főként, hogy nyomban rendel is belőle. A sörök nem igazán Diynomit kedvencei, így csak nézni fogja, amint a lovag várhatóan nagy buzgalommal elfogyasztja a sörét.*
*Frekderkun úgy gondolja, hogy a gnóm amolyan mulatós fajta, pedig ez nem jellemző rá.*
- A mulatás egy kicsit talán erős kifejezés az én részemre. Inkább egy finom ebéd, egy vacsora, egy kis bor, és egy jó társaság, ami miatt a Kalmárba járok. E mellett van némi jó ismeretségem is velük. *Röviden kifejti, hogy számára mit jelent a mulatozás a Kalmárban, ami talán meglepi majd alkalmi beszélgetőtársát. Az olcsóságra megértően bólint.*
- Ez is egy fontos és nem utolsó szempont. *Egyetért a férfival, bár némi arany különbség nem okoz gondot Diynomitnak. Inkább szereti a minőségi dolgokat, mint a sokat olcsón. A férfi mérgezős tréfáján visszafogottan elneveti magát.*
- Reméljük, hogy egy jó fogadóban ilyesmi nem fordul elő! *mosolyogva válaszol a férfinak, aki így első jó kedélyűnek tűnik. Amikor a másik mesélni kezd, akkor nagyon elcsodálkozik. Lezüllött lovagként nem akármilyen önjellemzést hall Frekderkun-tól.*
- Egy lovag miért lenne lezüllött? *Kérdésével arra próbál célozni, hogy nem a pénz tesz valakit jó lovaggá, hanem inkább a jellem és viselkedés. A második kérdés nem lepi meg, amikor félvérnek nézik. Barátságos mosoly kúszik arcára a szavak hallatán.*
- Nem, én igazából gnóm vagyok, csak az átlagnál magasabb, és emiatt sokan alacsonyabb embernek, vagy az Ön esetében félvérnek nézhetnek. Egyáltalán nem bántott meg vele. *Nem érzi sértőnek vagy tolakodónak a kérdést, ezt jól megfigyelheti rajta Frekderkun is. Sok egyéb információt is megtud a lovagról, többek között, hogy egy szegényes házban él a Polgárnegyedben, és a kedvenc itala az Ullamar sör.*
- Kedves egészségére váljék! *Semmi kétsége, hogy a másik kedvenc itala az előbb említett sőt, főként, hogy nyomban rendel is belőle. A sörök nem igazán Diynomit kedvencei, így csak nézni fogja, amint a lovag várhatóan nagy buzgalommal elfogyasztja a sörét.*
2092. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-12 22:18:37
Üzenet elküldve: 2021-04-12 22:18:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen egybeesés //
// Fürdőház //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Szerencsére ez már nem a mi gondunk. *Maga is megvonja vállát akár csak Zran. A maszkos most már a múlt. Talán még összefutnak vele talán nem, de Pihalvest most csak a félvér érdekli és a véget nem érő cirógatások.
A mosdás ötlete felvillanyozza. Minden egyes mozdulatára figyel, hogy a férfi jól lássa. Jól esik a lánynak a figyelem. Csintalan mosoly kúszik vörösen pompázó arcára. Szórakoztatja a félelf reakciója, elfojtott hangja. Amint visszaér a szivaccsal is, amiért külön vissza kellett mennie, készségesen átnyújtja a dolgokat partnerének. Tekintete elidőzik a nedves hajon és testen, majd akaratlanul is lejjebb siklik, egyenesen a víz alá. Nagyot nyel és szívverése újból felgyorsul. Nyelvével csettint egyet majd visszamászik a medencébe. Testét újból a kellemes meleg víz fogja körbe. Közelebb húzódik Zranhoz és ha a férfi engedi szemből az ölébe mászna, hogy a félvér könnyen elérje a szappanozáshoz. A szűk távolság ismét csökkenni kezd, és hogy ez a folyamat véletlenül se forduljon a visszájára, átöleli karjaival a fekete hajút, ezzel közelebb is húzva magát hozzá, sőt egy hosszú, mindent átható csókkal kedveskedik és hevíti tovább a helyzetet. Arcát éppen csak pár centi távolságra engedi vissza.*
- Ideje szappanozni. *Búgja halkan. Véletlen se menjen kárba a munkája azzal, hogy ide hozta a kellékeket, de mégsem használják. Már testét előre lázba hozza a gondolat, ahogy elképzeli amint Zran beszappanozza őt.*
// Fürdőház //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Szerencsére ez már nem a mi gondunk. *Maga is megvonja vállát akár csak Zran. A maszkos most már a múlt. Talán még összefutnak vele talán nem, de Pihalvest most csak a félvér érdekli és a véget nem érő cirógatások.
A mosdás ötlete felvillanyozza. Minden egyes mozdulatára figyel, hogy a férfi jól lássa. Jól esik a lánynak a figyelem. Csintalan mosoly kúszik vörösen pompázó arcára. Szórakoztatja a félelf reakciója, elfojtott hangja. Amint visszaér a szivaccsal is, amiért külön vissza kellett mennie, készségesen átnyújtja a dolgokat partnerének. Tekintete elidőzik a nedves hajon és testen, majd akaratlanul is lejjebb siklik, egyenesen a víz alá. Nagyot nyel és szívverése újból felgyorsul. Nyelvével csettint egyet majd visszamászik a medencébe. Testét újból a kellemes meleg víz fogja körbe. Közelebb húzódik Zranhoz és ha a férfi engedi szemből az ölébe mászna, hogy a félvér könnyen elérje a szappanozáshoz. A szűk távolság ismét csökkenni kezd, és hogy ez a folyamat véletlenül se forduljon a visszájára, átöleli karjaival a fekete hajút, ezzel közelebb is húzva magát hozzá, sőt egy hosszú, mindent átható csókkal kedveskedik és hevíti tovább a helyzetet. Arcát éppen csak pár centi távolságra engedi vissza.*
- Ideje szappanozni. *Búgja halkan. Véletlen se menjen kárba a munkája azzal, hogy ide hozta a kellékeket, de mégsem használják. Már testét előre lázba hozza a gondolat, ahogy elképzeli amint Zran beszappanozza őt.*
2091. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-12 19:33:15
Üzenet elküldve: 2021-04-12 19:33:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
* Frekderkun még mindig abban a hitben van, hogy egy legalább csak félig elf szerzettel van dolga válaszol a kérdésekre. *
- Szóval ön a Kalmárban szeret mulatni? Itt szerintem olcsóbb. Én meg megiszok bármit amit adnak csak ne legyen megmérgezve. * Így próbál a férfi tréfálkozni. *
- Lehet, hogy ez nem olyan szembetűnő, de én egy lezüllött lovag vagyok. Ne vegye megkülönböztetettnek magát, de ugye maga félvér elf, igaz? Amúgy én itt lakok a polgárnegyed egy szegényes házacskájában. Egyébként az Ullamar sör az egyik kedvencem.* Rendel is magának egyet az Ullamar sörből ami 12 aranyba kerül *
* Frekderkun még mindig abban a hitben van, hogy egy legalább csak félig elf szerzettel van dolga válaszol a kérdésekre. *
- Szóval ön a Kalmárban szeret mulatni? Itt szerintem olcsóbb. Én meg megiszok bármit amit adnak csak ne legyen megmérgezve. * Így próbál a férfi tréfálkozni. *
- Lehet, hogy ez nem olyan szembetűnő, de én egy lezüllött lovag vagyok. Ne vegye megkülönböztetettnek magát, de ugye maga félvér elf, igaz? Amúgy én itt lakok a polgárnegyed egy szegényes házacskájában. Egyébként az Ullamar sör az egyik kedvencem.* Rendel is magának egyet az Ullamar sörből ami 12 aranyba kerül *
2090. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-12 14:44:55
Üzenet elküldve: 2021-04-12 14:44:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az előadás után//
*Arthenior nem egy elmaradott város. Látni itt mindenfélét, furcsát, bizarrt és sok száz másikat. Csak hát a városiak szeretnek a másik kárának is örülni, főleg igaz, ha egy büszke elfet koldulni látnak. Akkor kijön belőlük a vadparaszt.
Szóval megvan az oka a szegény Sheninek, hogy rejtse hosszú és hegyes füleit, ha azt akarja, hogy kerüljön bor az asztalára.*
- Mondjuk úgy, hogy errefelé jobban kedvelik, ha a másik kettőt említed csak meg. *Súgja bizalmasan a lánynak Sheni, mintha ez valami hatalmas titok volna. Egyébként meg mindenki emlékszik a holtak seregére ott délen, meg a többi hasonló hercehurcára és a legtöbb gaztettet is az öreg Shati nevével felvértezve követik el. Úgyhogy végsősoron a lombzabálónak igaza van.
Amikor az oltáros cuccot említi, az elf lány mintha felélénkülne és még hangot is ad derűjének egy kérdés formájában.*
- Nono, ha így folytatod, akkor... *Harapja el a mondatot, mert úgy folytatta volna, hogy egyedül kell kocsmáznia, viszont abban az esetben neki se jutna semmi, így inkább elveti a gondolatot.*
- Akkor esetleg mások, nem én, *Teszi mellkasára koszos kezét.* nem nézik jó szemmel. *Fejezi be megmentve a helyzetet. Legalábbis így gondolva.*
- Amúgy van egy oltár a templomban. Egyszer már volt ott valami nagy gebasz, még a lázadás előtt vagy alatt. *Igyekszik jó idegenvezető lenni és minden olyan információt, ami a rendelkezésére áll, megosztani a lánnyal. Természetesen minden hátsó szándék nélkül. (Bor.)
A Pegába érve Siari kicsit lemarad nézelődni és mrie Shen észbe kap, ő már az asztalnál van, így bevárja, csak azután ül le. Kiderül közben, hogy az elf csaj régi-új a környéken, amire Shen csak kurtán bólint, amúgy udvariasságból.*
- Választék? *Kérdez vissza, mert nem igazán érti, mire is gondol a lány.*
- Hát... van vörös... meg fehér. *Ebben ki is merül Sheni tudománya a borok terén. Egy régi ivócimborája szerint kétféle bor van: jó és oúú.
Szárazat nyelve nézi, ahogy Siari kiszámolja az asztalra az aranyakat és belül kitörő örömmel fogadja, hogy neki kell elhoznia a borokat.*
- Persze, ez természetes. *Vigyorog szélesen a lányra, majd besöpörve tenyerébe az aranyakat fel is pattan, hogy a pult felé menjen.*
- Halihó, adjál már légy oly kedves két kupa bort. *Mosolyog a pultban állóra.*
- A legolcsóbbikból. *Szól oda gyorsan, majd kiszámolja a 22 aranyat a Borért.
Igyekszik úgy állni, hogy Siari ebből be sokat láthasson, de amúgy is biztos, hogy nem vele van elfoglalva. Lenne drágább is, de akkor nem maradna a zsebében későbbre. Elégedetten markolja fel a két kupát és indul el vissza az asztalukhoz.*
- Itt is vagyok. *Mosolyog a lányra.*
- Elég drága volt, de azt mondja, ez a legjobb boruk. *Mondja sajnálkozva, őszintén csillogó szemekkel.*
- Tudod, milyenek ezek a városi, lehúzós helyek. Azt hiszik, bármit megtehetnek. *Egészíti ki fejcsóválva a helyzetet, majd mohón emeli a szájához a kupát és iszik bele. Csak félúton jut az eszébe, hogy ez nem volt valami udvarias tőle, így megakad a mozdulatban és elkerekedett szemekkel engedi le a bort.*
- Akarom mondani, proszit. *Vigyorog zavartan és koccintásra emeli a kupáját.*
*Arthenior nem egy elmaradott város. Látni itt mindenfélét, furcsát, bizarrt és sok száz másikat. Csak hát a városiak szeretnek a másik kárának is örülni, főleg igaz, ha egy büszke elfet koldulni látnak. Akkor kijön belőlük a vadparaszt.
Szóval megvan az oka a szegény Sheninek, hogy rejtse hosszú és hegyes füleit, ha azt akarja, hogy kerüljön bor az asztalára.*
- Mondjuk úgy, hogy errefelé jobban kedvelik, ha a másik kettőt említed csak meg. *Súgja bizalmasan a lánynak Sheni, mintha ez valami hatalmas titok volna. Egyébként meg mindenki emlékszik a holtak seregére ott délen, meg a többi hasonló hercehurcára és a legtöbb gaztettet is az öreg Shati nevével felvértezve követik el. Úgyhogy végsősoron a lombzabálónak igaza van.
Amikor az oltáros cuccot említi, az elf lány mintha felélénkülne és még hangot is ad derűjének egy kérdés formájában.*
- Nono, ha így folytatod, akkor... *Harapja el a mondatot, mert úgy folytatta volna, hogy egyedül kell kocsmáznia, viszont abban az esetben neki se jutna semmi, így inkább elveti a gondolatot.*
- Akkor esetleg mások, nem én, *Teszi mellkasára koszos kezét.* nem nézik jó szemmel. *Fejezi be megmentve a helyzetet. Legalábbis így gondolva.*
- Amúgy van egy oltár a templomban. Egyszer már volt ott valami nagy gebasz, még a lázadás előtt vagy alatt. *Igyekszik jó idegenvezető lenni és minden olyan információt, ami a rendelkezésére áll, megosztani a lánnyal. Természetesen minden hátsó szándék nélkül. (Bor.)
A Pegába érve Siari kicsit lemarad nézelődni és mrie Shen észbe kap, ő már az asztalnál van, így bevárja, csak azután ül le. Kiderül közben, hogy az elf csaj régi-új a környéken, amire Shen csak kurtán bólint, amúgy udvariasságból.*
- Választék? *Kérdez vissza, mert nem igazán érti, mire is gondol a lány.*
- Hát... van vörös... meg fehér. *Ebben ki is merül Sheni tudománya a borok terén. Egy régi ivócimborája szerint kétféle bor van: jó és oúú.
Szárazat nyelve nézi, ahogy Siari kiszámolja az asztalra az aranyakat és belül kitörő örömmel fogadja, hogy neki kell elhoznia a borokat.*
- Persze, ez természetes. *Vigyorog szélesen a lányra, majd besöpörve tenyerébe az aranyakat fel is pattan, hogy a pult felé menjen.*
- Halihó, adjál már légy oly kedves két kupa bort. *Mosolyog a pultban állóra.*
- A legolcsóbbikból. *Szól oda gyorsan, majd kiszámolja a 22 aranyat a Borért.
Igyekszik úgy állni, hogy Siari ebből be sokat láthasson, de amúgy is biztos, hogy nem vele van elfoglalva. Lenne drágább is, de akkor nem maradna a zsebében későbbre. Elégedetten markolja fel a két kupát és indul el vissza az asztalukhoz.*
- Itt is vagyok. *Mosolyog a lányra.*
- Elég drága volt, de azt mondja, ez a legjobb boruk. *Mondja sajnálkozva, őszintén csillogó szemekkel.*
- Tudod, milyenek ezek a városi, lehúzós helyek. Azt hiszik, bármit megtehetnek. *Egészíti ki fejcsóválva a helyzetet, majd mohón emeli a szájához a kupát és iszik bele. Csak félúton jut az eszébe, hogy ez nem volt valami udvarias tőle, így megakad a mozdulatban és elkerekedett szemekkel engedi le a bort.*
- Akarom mondani, proszit. *Vigyorog zavartan és koccintásra emeli a kupáját.*
2089. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-12 10:12:10
Üzenet elküldve: 2021-04-12 10:12:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Amíg a benti vendégek között járnak szemei, addig egy új vendég érkezik a fogadóba. Egy férfiember, jó kiállással, izmos alkattal. Fegyverek terén jól felszerelt, mégis olyan ruhák is tarkítják öltözékét, amikre azt mondaná, hogy vándorokra jellemző. A férfi nem sokat tétlenkedik, miután belép a helyiségbe, nyomba odalép Diynomithoz és jobbját nyújtja. A gnóm feláll a székéből, mert így illik bemutatkozni egy ismeretlennek. Ő is jobbját nyújtja a markáns harcosnak.*
- Nagyon örvendek Frekderkun úr! Az én nevem Diynomit Dedhor N'athor. Kérem, foglaljon nyugodtan helyet az asztalomnál. *Kedvesen és barátságos hangnemben invitálja asztalához a férfit. A kérdésekre igyekszik válaszolni, amit így hirtelen tesz fel neki a másik.*
- Itt lakom a városban, bár ide ritkán járok. Inkább a Kalmárban szoktam a szabad időmet eltölteni, már amikor akad olyan. *Mostanság sok teendője akadt, ezért a szabadidőnek híján van, de azért akad néhány könnyedebb nap is, mint a mai. A kedvenc italát firtató kérdésen el kell gondolkodnia.*
- Tudja, ezt nehéz lenne meghatározni. Olyat, hogy kedvenc italom, így nem tudnám megmondani. A jobb fajta vörösborokat azokat kedvelem. Alkalma is válogatja, hogy éppen alkoholos vagy a nélküli italról van szó. *Tekintetét most a harcos felé fordítja és kíváncsian visszakérdez.*
- Kíváncsi lennék Önnek mi a kedvenc itala? Jól gondolom, hogy nem idevalósi. *Persze biztosan nem állíthatja, hogy a férfi nem városi, de az öltözéke vándorokra emlékezteti, akik sosem maradnak sokat egy helyen.*
*Amíg a benti vendégek között járnak szemei, addig egy új vendég érkezik a fogadóba. Egy férfiember, jó kiállással, izmos alkattal. Fegyverek terén jól felszerelt, mégis olyan ruhák is tarkítják öltözékét, amikre azt mondaná, hogy vándorokra jellemző. A férfi nem sokat tétlenkedik, miután belép a helyiségbe, nyomba odalép Diynomithoz és jobbját nyújtja. A gnóm feláll a székéből, mert így illik bemutatkozni egy ismeretlennek. Ő is jobbját nyújtja a markáns harcosnak.*
- Nagyon örvendek Frekderkun úr! Az én nevem Diynomit Dedhor N'athor. Kérem, foglaljon nyugodtan helyet az asztalomnál. *Kedvesen és barátságos hangnemben invitálja asztalához a férfit. A kérdésekre igyekszik válaszolni, amit így hirtelen tesz fel neki a másik.*
- Itt lakom a városban, bár ide ritkán járok. Inkább a Kalmárban szoktam a szabad időmet eltölteni, már amikor akad olyan. *Mostanság sok teendője akadt, ezért a szabadidőnek híján van, de azért akad néhány könnyedebb nap is, mint a mai. A kedvenc italát firtató kérdésen el kell gondolkodnia.*
- Tudja, ezt nehéz lenne meghatározni. Olyat, hogy kedvenc italom, így nem tudnám megmondani. A jobb fajta vörösborokat azokat kedvelem. Alkalma is válogatja, hogy éppen alkoholos vagy a nélküli italról van szó. *Tekintetét most a harcos felé fordítja és kíváncsian visszakérdez.*
- Kíváncsi lennék Önnek mi a kedvenc itala? Jól gondolom, hogy nem idevalósi. *Persze biztosan nem állíthatja, hogy a férfi nem városi, de az öltözéke vándorokra emlékezteti, akik sosem maradnak sokat egy helyen.*
2088. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-12 02:34:31
Üzenet elküldve: 2021-04-12 02:34:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Dalthondan Rohirdehwing//
*Megadta az elfnek a menekülőutat, de az szerencséjére nem élt vele, így legalább nem kell majd egyedül nekivágnia az ismeretlen városnak. Így viszont rá hárul a kérdés, hogy merre is induljanak először.*
- Hmm... *Gondolkozik el pár másodpercig az ablakon kipillantva. Több lehetőség is felmerül benne. ~A főteret már láttam, és úgy néz ki ez fogadó is jó lesz, legalább egy ideig. A helyi templom még érdekes lehet, illetve a piac is, ha be kell szereznem ezt azt.~ Mielőtt még a hümmögése túl hosszúra nyúlna, inkább hangot is ad a gondolatainak.*
- Talán a helyi piacot érdemes lenne megnézni először, ha nincsen túl messze. *Dönti el végül a kérdést és el is kezdi összeszedni magát a székéről, kíváncsian várva az idegenvezetést.*
- Persze ha tud bármi érdekeset azt is szívesen meghallgatom. *Akasztja vállára a zsákját, indulásra készen.*
*Megadta az elfnek a menekülőutat, de az szerencséjére nem élt vele, így legalább nem kell majd egyedül nekivágnia az ismeretlen városnak. Így viszont rá hárul a kérdés, hogy merre is induljanak először.*
- Hmm... *Gondolkozik el pár másodpercig az ablakon kipillantva. Több lehetőség is felmerül benne. ~A főteret már láttam, és úgy néz ki ez fogadó is jó lesz, legalább egy ideig. A helyi templom még érdekes lehet, illetve a piac is, ha be kell szereznem ezt azt.~ Mielőtt még a hümmögése túl hosszúra nyúlna, inkább hangot is ad a gondolatainak.*
- Talán a helyi piacot érdemes lenne megnézni először, ha nincsen túl messze. *Dönti el végül a kérdést és el is kezdi összeszedni magát a székéről, kíváncsian várva az idegenvezetést.*
- Persze ha tud bármi érdekeset azt is szívesen meghallgatom. *Akasztja vállára a zsákját, indulásra készen.*
2087. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-11 19:28:57
Üzenet elküldve: 2021-04-11 19:28:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz volna?//
*Természetesen ő bóknak veszi az élénkvörös tincseire tett megjegyzést. Arra is sejtelmes mosoly éled a szája szegletén, mikor a kissé bizarr, de tagadhatatlanul jelentős képzettársításról esik szó.
Duruzsolás párálló érzékisége, titkok és vágyak nyomát cirógató játszadozás. Azt hihetné, immár félreérthetetlenül egy irányba szövődnek a gondolataik. Ám amikor a férfi kiböki hőn áhított vágyát, Yeza vonásairól lehull a csábos, éteri mosolygás. Beletörődőn sóhajt. Laposat pislantva tüntetőleg oldalra szegi a pillantását. ~Férfiak!~ Apró fintorral hallgatja a lelkes körülírást, aminek a helyén az őt méltató udvarlásnak kellett volna következnie. Amikor szúrós pillantása visszafordul a férfira, Denjaarnak megfordulhat a fejében, hogy talán sokkal kevesebbet tud a kegyetlen és ravasz bestiákról, mint kellene.
Mindennek ellenére a vörös azért hagyja magát, mikor a másik az ölébe vonja. Duzzog, persze, ezt nem is titkolja, de egyelőre csak magában. Csak akkor kapja a férfi szájára a kezét, mikor az intéző szót kiejti. Még csak az kéne, hogy Aztyan fülébe jusson, hogy a titulusával ékeskedik.*
- Ó, szóval beszéljek vele? Győzzem meg? *szűkíti a szemét, míg ujjai a gladiátor ingén babrálnak.* - De hisz ismered Cha'ysst *mintha jeges karmok hántanának le egy réteg bőrt róla a gerince mentén, amikor ezt a megszólítást használja a Báróra, de az édes, mázas "rokoni" szerepben marad.* - Ő olyan férfi, aki semmit nem ad ingyen. Tartozni neki, olyan járom, ami könnyen megszorul a nyakon *ingatja a fejét.*
- Látod, ha még mindig városőr kapitány lennél, nyájasan fogadna és talán még a vértet is elkészíttetné neked ingyen. Az ő üzletének hírnevét is öregbítené, ha egy ily jeles személy viselné a kereskedőház remekét.
*Csipkelődik. A hangja édesen búg, de minden szava alattomos méregbe van mártva. Ez a minimum az arcátlanságért.*
- Legalább kiderült, hogy csak érdekből kerülgetsz *vonja meg a vállát dacosan. Azért helyezkedik is egy kicsit, de mintha tudomást sem venne a nyilvánvalóról az ügyben.*
//Tűz volna?//
*Természetesen ő bóknak veszi az élénkvörös tincseire tett megjegyzést. Arra is sejtelmes mosoly éled a szája szegletén, mikor a kissé bizarr, de tagadhatatlanul jelentős képzettársításról esik szó.
Duruzsolás párálló érzékisége, titkok és vágyak nyomát cirógató játszadozás. Azt hihetné, immár félreérthetetlenül egy irányba szövődnek a gondolataik. Ám amikor a férfi kiböki hőn áhított vágyát, Yeza vonásairól lehull a csábos, éteri mosolygás. Beletörődőn sóhajt. Laposat pislantva tüntetőleg oldalra szegi a pillantását. ~Férfiak!~ Apró fintorral hallgatja a lelkes körülírást, aminek a helyén az őt méltató udvarlásnak kellett volna következnie. Amikor szúrós pillantása visszafordul a férfira, Denjaarnak megfordulhat a fejében, hogy talán sokkal kevesebbet tud a kegyetlen és ravasz bestiákról, mint kellene.
Mindennek ellenére a vörös azért hagyja magát, mikor a másik az ölébe vonja. Duzzog, persze, ezt nem is titkolja, de egyelőre csak magában. Csak akkor kapja a férfi szájára a kezét, mikor az intéző szót kiejti. Még csak az kéne, hogy Aztyan fülébe jusson, hogy a titulusával ékeskedik.*
- Ó, szóval beszéljek vele? Győzzem meg? *szűkíti a szemét, míg ujjai a gladiátor ingén babrálnak.* - De hisz ismered Cha'ysst *mintha jeges karmok hántanának le egy réteg bőrt róla a gerince mentén, amikor ezt a megszólítást használja a Báróra, de az édes, mázas "rokoni" szerepben marad.* - Ő olyan férfi, aki semmit nem ad ingyen. Tartozni neki, olyan járom, ami könnyen megszorul a nyakon *ingatja a fejét.*
- Látod, ha még mindig városőr kapitány lennél, nyájasan fogadna és talán még a vértet is elkészíttetné neked ingyen. Az ő üzletének hírnevét is öregbítené, ha egy ily jeles személy viselné a kereskedőház remekét.
*Csipkelődik. A hangja édesen búg, de minden szava alattomos méregbe van mártva. Ez a minimum az arcátlanságért.*
- Legalább kiderült, hogy csak érdekből kerülgetsz *vonja meg a vállát dacosan. Azért helyezkedik is egy kicsit, de mintha tudomást sem venne a nyilvánvalóról az ügyben.*
2086. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-11 12:27:24
Üzenet elküldve: 2021-04-11 12:27:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Láthatóan a nő kétkedéssel veszi Isqeha szavait, s kicsit csodálkozik a fogadós beszerzési szokásain, pedig Isqeha járt már úgy, hogy nem volt vadhús az étlapon. Vagyis hát kínálatképpen ott volt ugyan, de erdőjáró barátunknak bántón csalódnia kellett az első kanál megmerítése után: a gőzölgő leves ugyan ízletes volt, szó se róla, de a benne lévő hús alapanyagául bizony kétségkívül egy olyan disznócska combja szolgált valamelyik Arthenior környéki tanyáról, aki néhány nappal korábban még vidáman turkált a gazdája által kínált ennivalóban.*
- A vadhúsnak eltéveszthetetlen íze van. *válaszol hát sokat sejtetően, mosolyogva, csupán ennyivel reagálva a kételyre.*
- Az az őz, amiből ez a ragu készült (szimatolja meg a forró, sűrű levest), nem egy Arthenior környéki tanyán nőtt fel.
Hogy Isq rákérdez, fény derül hát arra is, hová készül a nő, és hogy még sohasem járt a Toronyban.*
- Egyre ügyesebb leszel majd! *biztatja Isq, egy kicsit meglepődve a hallottakon.*
- De valamiért nem gondoltam volna, hogy ilyesmi érdekel. A Toronyban, ha valóban oda szeretnél eljutni, úgyis elválik majd, van-e érzéked valóban hozzá. Abogr mester azoknak, akiket tehetségesnek tart, bőven méri a tudását.
- De akit fafejűnek ítél, annak csak megfizethetetlenül sok aranyért vesztegeti a tudása morzsáit! *mondja fejét csóválva két jó kanál ragu között.*
- Ó, Lihanech! *szól a vágyódás a hangjából a Víz városának említésére.*
- Varázslatos város! És Eeyr felségterülete! Hallottam, az ő nevével köszöntél a pultnál... *pillant kutatón Maydeleine-re.*
- Éltél ott, és most mégis a Kikötőben élsz. *nem teszi fel a kérdést: miért, hiszen néhány szavas ismerkedésük miért jogosítaná fel ilyesmire, de érződik a nem értés a füvész hangsúlyán.*
- Arthenior és Eeyr fénye elveszítette ott fennhatóságát! A sötétség ura posvánnyá és iszonyattá változtatta a Tündérek kertjének valahavolt szépségét, oda fészkelve be magát! *Isq még az evést is abbahagyja, olyan vehemenciával beszél.*
- Lenn délen most ő az úr. *morogja.
- Nem félsz ott élni? A hívei a Kikötőben csak egyre szaporodnak.
*Amikor aztán Mady bevallja, hogy nincsen férje, és a családja nem egyszerű kereskedő, vagy halász família, hanem fogadót vezet a Kikötőben, Isqeha, bármennyire közvetlen és barátságos természetű, hirtelen bizalmatlan lesz. ~Bárki lehet ez a nő. SaTereth híve is! Ráadásul Abogrtól kíván tanulni. Az öreg, azt mondják, őket is kiszolgálja, ha eleg aranyuk van. Csak óvatosan az ismerkedéssel!~*
- Az ő tanait követed? *teszi fel nyíltan, fehéren-feketén a kérdést, nem mismásolva, keményen Maydeleine szemeibe nézve.*
- Nem bánom én, ha úgy van. De ebben az esetben nincsen egymással sok beszélnivalónk. *várja várakozón a választ.*
- Erdőjáró vagyok. Füvész és gyógyító. *válaszolja meg először csak röviden az ezután érkező kérdést. De kétségkívül ő maga is őszinte kell legyen, ha ugyanezt várja el egy ismeretlentől.*
*Láthatóan a nő kétkedéssel veszi Isqeha szavait, s kicsit csodálkozik a fogadós beszerzési szokásain, pedig Isqeha járt már úgy, hogy nem volt vadhús az étlapon. Vagyis hát kínálatképpen ott volt ugyan, de erdőjáró barátunknak bántón csalódnia kellett az első kanál megmerítése után: a gőzölgő leves ugyan ízletes volt, szó se róla, de a benne lévő hús alapanyagául bizony kétségkívül egy olyan disznócska combja szolgált valamelyik Arthenior környéki tanyáról, aki néhány nappal korábban még vidáman turkált a gazdája által kínált ennivalóban.*
- A vadhúsnak eltéveszthetetlen íze van. *válaszol hát sokat sejtetően, mosolyogva, csupán ennyivel reagálva a kételyre.*
- Az az őz, amiből ez a ragu készült (szimatolja meg a forró, sűrű levest), nem egy Arthenior környéki tanyán nőtt fel.
Hogy Isq rákérdez, fény derül hát arra is, hová készül a nő, és hogy még sohasem járt a Toronyban.*
- Egyre ügyesebb leszel majd! *biztatja Isq, egy kicsit meglepődve a hallottakon.*
- De valamiért nem gondoltam volna, hogy ilyesmi érdekel. A Toronyban, ha valóban oda szeretnél eljutni, úgyis elválik majd, van-e érzéked valóban hozzá. Abogr mester azoknak, akiket tehetségesnek tart, bőven méri a tudását.
- De akit fafejűnek ítél, annak csak megfizethetetlenül sok aranyért vesztegeti a tudása morzsáit! *mondja fejét csóválva két jó kanál ragu között.*
- Ó, Lihanech! *szól a vágyódás a hangjából a Víz városának említésére.*
- Varázslatos város! És Eeyr felségterülete! Hallottam, az ő nevével köszöntél a pultnál... *pillant kutatón Maydeleine-re.*
- Éltél ott, és most mégis a Kikötőben élsz. *nem teszi fel a kérdést: miért, hiszen néhány szavas ismerkedésük miért jogosítaná fel ilyesmire, de érződik a nem értés a füvész hangsúlyán.*
- Arthenior és Eeyr fénye elveszítette ott fennhatóságát! A sötétség ura posvánnyá és iszonyattá változtatta a Tündérek kertjének valahavolt szépségét, oda fészkelve be magát! *Isq még az evést is abbahagyja, olyan vehemenciával beszél.*
- Lenn délen most ő az úr. *morogja.
- Nem félsz ott élni? A hívei a Kikötőben csak egyre szaporodnak.
*Amikor aztán Mady bevallja, hogy nincsen férje, és a családja nem egyszerű kereskedő, vagy halász família, hanem fogadót vezet a Kikötőben, Isqeha, bármennyire közvetlen és barátságos természetű, hirtelen bizalmatlan lesz. ~Bárki lehet ez a nő. SaTereth híve is! Ráadásul Abogrtól kíván tanulni. Az öreg, azt mondják, őket is kiszolgálja, ha eleg aranyuk van. Csak óvatosan az ismerkedéssel!~*
- Az ő tanait követed? *teszi fel nyíltan, fehéren-feketén a kérdést, nem mismásolva, keményen Maydeleine szemeibe nézve.*
- Nem bánom én, ha úgy van. De ebben az esetben nincsen egymással sok beszélnivalónk. *várja várakozón a választ.*
- Erdőjáró vagyok. Füvész és gyógyító. *válaszolja meg először csak röviden az ezután érkező kérdést. De kétségkívül ő maga is őszinte kell legyen, ha ugyanezt várja el egy ismeretlentől.*
2085. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-09 18:23:18
Üzenet elküldve: 2021-04-09 18:23:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Frorenne Etheri//
*Frorenne is befejezi ebédjét, így most mindketten kérdőn állhatnak a nap további történései előtt. Frorenne a jelek szerint a várost szeretné felfedezni.*
-Ugyan. A holnap még messze van, meg amúgy sincs sok készülődni valóm.
*Szívesen fogadja Frorenne felkérését, hogy valaki vezesse körbe a városban.*
-Dehogy rabolta az időmet. Legalább kellemes társaságot nyújt. Jobb dolgom úgy sem lenne, így legalább jó társaságban lehetek.
*Mondja Frorennének rejtett vidámsággal. Legalább hasznosan töltheti a délutánját.*
-Na és hova szeretne elsőbek menni?
*Kérdezi kíváncsian.*
-Azért figyelmeztetem, hogy túlságosan jól nem ismerem a várost, de mindent megteszek, hogy legalább tájékozódni tudjon a városban.
*Frorenne is befejezi ebédjét, így most mindketten kérdőn állhatnak a nap további történései előtt. Frorenne a jelek szerint a várost szeretné felfedezni.*
-Ugyan. A holnap még messze van, meg amúgy sincs sok készülődni valóm.
*Szívesen fogadja Frorenne felkérését, hogy valaki vezesse körbe a városban.*
-Dehogy rabolta az időmet. Legalább kellemes társaságot nyújt. Jobb dolgom úgy sem lenne, így legalább jó társaságban lehetek.
*Mondja Frorennének rejtett vidámsággal. Legalább hasznosan töltheti a délutánját.*
-Na és hova szeretne elsőbek menni?
*Kérdezi kíváncsian.*
-Azért figyelmeztetem, hogy túlságosan jól nem ismerem a várost, de mindent megteszek, hogy legalább tájékozódni tudjon a városban.
2084. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-09 17:50:35
Üzenet elküldve: 2021-04-09 17:50:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
* Frekderkun a lovag benyit a kocsmába. Egy ilyen napon általában egyedül iszogat, vagy ha beszélgetőtársra talál akkor mindenféléről beszél. Néha hazudik néha pedig igazat beszél. Most úgy látja jónak hogy egyből ő kezdeményezzen beszélgetést egy szerzettel akit ő egy kisebb növésű elfnek lát. Odamegy hozzá, és oda nyújtja neki a jobbját, ha a másik is nyújtja a kezét akkor bemutatkozik. Először azt kérdezi meg a férfi, hogy honnan jött az illető. Megkérdezi még arról is, hogy mi a kedvenc itala. *
* Frekderkun a lovag benyit a kocsmába. Egy ilyen napon általában egyedül iszogat, vagy ha beszélgetőtársra talál akkor mindenféléről beszél. Néha hazudik néha pedig igazat beszél. Most úgy látja jónak hogy egyből ő kezdeményezzen beszélgetést egy szerzettel akit ő egy kisebb növésű elfnek lát. Odamegy hozzá, és oda nyújtja neki a jobbját, ha a másik is nyújtja a kezét akkor bemutatkozik. Először azt kérdezi meg a férfi, hogy honnan jött az illető. Megkérdezi még arról is, hogy mi a kedvenc itala. *
2083. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-09 09:50:08
Üzenet elküldve: 2021-04-09 09:50:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Néha kell egy kis pihenés, kikapcsolni a hétköznapok zsongásából. A hat utolsó napja erre tökéletes. Általában ezt Diynomit pihenésre szenteli, és különösebben semmilyen feladatot sem vállal el. Így nyugodtan érkezik a Pegazus fogadóba. Fejével biccent belépéskor, mintegy köszöntve a bent lévőket. Leemeli kalapját és sétapálcáját is a hóna alá fogja, persze óvatosan, nehogy a kalap kemény anyaga megtörjön. Egy szépen terített asztalhoz lép oda, ami üres, és csak arra vár, hogy elfoglalják. Ezt meg is teszi a gnóm, s a kabátját, kalapját és a sétapálcáját az asztal egy üres székére teszi, majd egy másik székre jó maga is leül. Különösebben nem merül bele semmilyen tevékenységbe, csupán nézelődik a vendégek között. Egyelőre nem döntötte el, hogy kíván e rendelni bármit is. Talán majd később ráveszi magát, hogy átlapozza az ajánlatot, de most kényelmesen hátra dől a székében.*
*Néha kell egy kis pihenés, kikapcsolni a hétköznapok zsongásából. A hat utolsó napja erre tökéletes. Általában ezt Diynomit pihenésre szenteli, és különösebben semmilyen feladatot sem vállal el. Így nyugodtan érkezik a Pegazus fogadóba. Fejével biccent belépéskor, mintegy köszöntve a bent lévőket. Leemeli kalapját és sétapálcáját is a hóna alá fogja, persze óvatosan, nehogy a kalap kemény anyaga megtörjön. Egy szépen terített asztalhoz lép oda, ami üres, és csak arra vár, hogy elfoglalják. Ezt meg is teszi a gnóm, s a kabátját, kalapját és a sétapálcáját az asztal egy üres székére teszi, majd egy másik székre jó maga is leül. Különösebben nem merül bele semmilyen tevékenységbe, csupán nézelődik a vendégek között. Egyelőre nem döntötte el, hogy kíván e rendelni bármit is. Talán majd később ráveszi magát, hogy átlapozza az ajánlatot, de most kényelmesen hátra dől a székében.*
2082. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-09 04:07:48
Üzenet elküldve: 2021-04-09 04:07:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Dalthondan Rohirdehwing//
- Na akkor meg is találtuk a kalandjának a célját! Találnia kell egy zenésztársat! *Mutat rá élénken mosolyogva. Aztán bólogatva hallgatja mi minden kell egy zenésznek.*
- Nem egy könnyű pálya az már biztos. *Összegzi a hallottakat egyetértően. ~Még ha lenne is hozzá tehetségem és pénzem, türelmem már biztosan nem lenne a megtanulásához.~
Miután végeznek a frissítőikkel is, Etheri kényelmesen hátradől a székén, élvezve a jóllakottságot. Bár először sajnálta rá a pénzt, utólag már másként vélekedik. Végül a pillanatnyi csendet az elf szakítja meg. ~Hogyan tovább?~ Nem gondolkozik sokáig, inkább a másik pillantását elkapva, komoly, de kedves hangnemben válaszol.*
- Ha gondolja nyugodtan készüljön fel a holnapi nagy napjára. Hogyha nincs jobb dolga nem bánom ha megmutatja mit hol találhatok, de már így is elég sokat raboltam az idejét. *Bár kicsit úgy hangozhat, mintha szabadulni akarna a férfitól, valójában csak attól tart, nehogy túlságosan visszaéljen Dalt eddigi jóindulatával. Egy gyors pillantást vet a pultosra. ~Ha Daltnak nincs kedve velem szenvedni, legfeljebb kiveszek egy szobát és kicsit később bejárom a környéket egyedül.~ Dönti el magában, majd az elfet fürkészve várja annak válaszát.*
- Na akkor meg is találtuk a kalandjának a célját! Találnia kell egy zenésztársat! *Mutat rá élénken mosolyogva. Aztán bólogatva hallgatja mi minden kell egy zenésznek.*
- Nem egy könnyű pálya az már biztos. *Összegzi a hallottakat egyetértően. ~Még ha lenne is hozzá tehetségem és pénzem, türelmem már biztosan nem lenne a megtanulásához.~
Miután végeznek a frissítőikkel is, Etheri kényelmesen hátradől a székén, élvezve a jóllakottságot. Bár először sajnálta rá a pénzt, utólag már másként vélekedik. Végül a pillanatnyi csendet az elf szakítja meg. ~Hogyan tovább?~ Nem gondolkozik sokáig, inkább a másik pillantását elkapva, komoly, de kedves hangnemben válaszol.*
- Ha gondolja nyugodtan készüljön fel a holnapi nagy napjára. Hogyha nincs jobb dolga nem bánom ha megmutatja mit hol találhatok, de már így is elég sokat raboltam az idejét. *Bár kicsit úgy hangozhat, mintha szabadulni akarna a férfitól, valójában csak attól tart, nehogy túlságosan visszaéljen Dalt eddigi jóindulatával. Egy gyors pillantást vet a pultosra. ~Ha Daltnak nincs kedve velem szenvedni, legfeljebb kiveszek egy szobát és kicsit később bejárom a környéket egyedül.~ Dönti el magában, majd az elfet fürkészve várja annak válaszát.*
2081. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-04-08 22:01:07
Üzenet elküldve: 2021-04-08 22:01:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kései turné.//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hősünk alakítása meglehetőst hitelesnek bizonyul, ugyanis, ha nem is tartósan, de eléri a kívánt hatást, s félelmet csempész a csillogó barna szempárba. Természetesen a siker borítékolható számára, elvégre másodlagosan mégiscsak előadóművészként keresi a kenyérre valót. Szinte lubickol az önmagára osztott, bosszúra szomjazó zsoldos szerepében, mindeközben remekül szórakozva régi ismerőse ijedt tekintetén. Sajnos mikor rekeszizma rakoncátlankodni kezd, részéről már borítékolható, hogy a móka nem tart már sokáig és bár vonásait a lehető leghosszabb ideig igyekszik morckomoly külalakban tartani, végül feladja a belső harcot s utat enged hangos kacajának. Mire végez, a nevetésből szemei sarkaiban apró könnycseppek képződnek, melyeket még mindig kuncogva töröl ki az általa tisztábbnak vélt mutatóujjával. Végül nem csak hősünk, de a kedélyek is lenyugodnak, még akkor is, ha lány duzzogó arca nem épp erről árulkodik. A férfi jókedve egy pillanatra sem illan el, melynek legkitartóbb szimbóluma az arcán húzódó széles vigyor, mégis kénytelen némi szünetet tartani, hogy a leányzó kérését hallva teret engedjen bárgyú tekintetének, valamint az ezzel járó értetlenségnek.*
- Kimászni az aurádból? Ez valami női megfelelője lenne annak, hogy szellentettél?
*Ekkor fény derül arra, hogy az értetlenkedés ismételten csak a zsoldos által mesterinek vallott színészi játék eredménye ugyanis a férfi ezúttal a korábbi vigyor egy jóval kajánabb formáját produkálja. Természetesen eleget tesz a hölgy kérdésének, s téve egy határozott lépést hátra, kis híján megbotlik a saját székében, hogy aztán egy az eleganciát minden szempontból mellőző mozdulattal helyet is foglaljon rajta.*
- Mellesleg igenis eldicsekedtem vele a cimboráimnak. Egy hétig állták az italomat, hol szolidaritásból hol pedig azért, mert hülyére röhögték magukat a történeten. Aztán Nokridur barátom lábát letépte egy medve és ő lett az új kedvenc.
*Ajkait fájdalmas sóhaj hagyja el, üres tekintete pedig a semmibe réved. Ez pedig így is marad egészen addig míg fel nem merül az ivás gondolata, ekkor ugyanis úgymond visszatér belé a lélek és nem csupán hányás céljából, ahogy a mondás tartja. Bár a nyomokban benne bujkáló lovagiasság elhinti fejében a gondolatot, miszerint legalább a saját részét illene kifizetnie, azonban még az önzetlenebbik énje is tisztában van azzal, hogy ez egy meglehetőst karakteridegen cselekedet lenne a részéről. Éppen ezért Lola felajánlását hallva esze ágában sincs ellenkezni, helyette székében kényelmesen hátra dőlve, kacér módon a lányra kacsint, mintegy jelezvén ellenvetéseinek teljes hiányát. Nagylelkű mecénása hamar vissza is tér egy apró tálcácskával, amin pontosan négy pohárnyi folyékony szókincs várja a szervezetükben való feloldódást. Norhelt ebben a pillanatban, szinte teljesen meg is bocsát a korábbi ágyhoz kötözős történet miatt. Már húzná is le az első adagot mikoris azonban egy nem várt feladattal bízzák meg. Az ilyesmire általában felkészül, s igényesen megkomponált beszéddel nyűgözi le ivócimboráit, azonban tekintettel az időszűkére, valamint a kezében lévő nedű, hívogatón szaglószervébe férkőző csodás illatára, csupán ennyi csusszan ki száján.*
- Erre! – *Az ajkához emeli a poharat, azonban még mielőtt lehúzná annak tartalmát, hozzáfűzi:* - Na meg a féltucat nimfomán elf lányra.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Hősünk alakítása meglehetőst hitelesnek bizonyul, ugyanis, ha nem is tartósan, de eléri a kívánt hatást, s félelmet csempész a csillogó barna szempárba. Természetesen a siker borítékolható számára, elvégre másodlagosan mégiscsak előadóművészként keresi a kenyérre valót. Szinte lubickol az önmagára osztott, bosszúra szomjazó zsoldos szerepében, mindeközben remekül szórakozva régi ismerőse ijedt tekintetén. Sajnos mikor rekeszizma rakoncátlankodni kezd, részéről már borítékolható, hogy a móka nem tart már sokáig és bár vonásait a lehető leghosszabb ideig igyekszik morckomoly külalakban tartani, végül feladja a belső harcot s utat enged hangos kacajának. Mire végez, a nevetésből szemei sarkaiban apró könnycseppek képződnek, melyeket még mindig kuncogva töröl ki az általa tisztábbnak vélt mutatóujjával. Végül nem csak hősünk, de a kedélyek is lenyugodnak, még akkor is, ha lány duzzogó arca nem épp erről árulkodik. A férfi jókedve egy pillanatra sem illan el, melynek legkitartóbb szimbóluma az arcán húzódó széles vigyor, mégis kénytelen némi szünetet tartani, hogy a leányzó kérését hallva teret engedjen bárgyú tekintetének, valamint az ezzel járó értetlenségnek.*
- Kimászni az aurádból? Ez valami női megfelelője lenne annak, hogy szellentettél?
*Ekkor fény derül arra, hogy az értetlenkedés ismételten csak a zsoldos által mesterinek vallott színészi játék eredménye ugyanis a férfi ezúttal a korábbi vigyor egy jóval kajánabb formáját produkálja. Természetesen eleget tesz a hölgy kérdésének, s téve egy határozott lépést hátra, kis híján megbotlik a saját székében, hogy aztán egy az eleganciát minden szempontból mellőző mozdulattal helyet is foglaljon rajta.*
- Mellesleg igenis eldicsekedtem vele a cimboráimnak. Egy hétig állták az italomat, hol szolidaritásból hol pedig azért, mert hülyére röhögték magukat a történeten. Aztán Nokridur barátom lábát letépte egy medve és ő lett az új kedvenc.
*Ajkait fájdalmas sóhaj hagyja el, üres tekintete pedig a semmibe réved. Ez pedig így is marad egészen addig míg fel nem merül az ivás gondolata, ekkor ugyanis úgymond visszatér belé a lélek és nem csupán hányás céljából, ahogy a mondás tartja. Bár a nyomokban benne bujkáló lovagiasság elhinti fejében a gondolatot, miszerint legalább a saját részét illene kifizetnie, azonban még az önzetlenebbik énje is tisztában van azzal, hogy ez egy meglehetőst karakteridegen cselekedet lenne a részéről. Éppen ezért Lola felajánlását hallva esze ágában sincs ellenkezni, helyette székében kényelmesen hátra dőlve, kacér módon a lányra kacsint, mintegy jelezvén ellenvetéseinek teljes hiányát. Nagylelkű mecénása hamar vissza is tér egy apró tálcácskával, amin pontosan négy pohárnyi folyékony szókincs várja a szervezetükben való feloldódást. Norhelt ebben a pillanatban, szinte teljesen meg is bocsát a korábbi ágyhoz kötözős történet miatt. Már húzná is le az első adagot mikoris azonban egy nem várt feladattal bízzák meg. Az ilyesmire általában felkészül, s igényesen megkomponált beszéddel nyűgözi le ivócimboráit, azonban tekintettel az időszűkére, valamint a kezében lévő nedű, hívogatón szaglószervébe férkőző csodás illatára, csupán ennyi csusszan ki száján.*
- Erre! – *Az ajkához emeli a poharat, azonban még mielőtt lehúzná annak tartalmát, hozzáfűzi:* - Na meg a féltucat nimfomán elf lányra.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436