//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//De azért még fetrengve egy kicsit, mert annyira nem fontos az a Rel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Alig láthatóan szűkül össze a mélységi szeme a választ kapva, na persze nem kell attól félnie, hogy ebből Ysa bármit is észre venne, mert nyakába fúrva aligha láthatja arcának kifejezését. Épp ezért a tolvaj kifejezéseiből is inkább a hanghordozás alapján hallja, hogy talán csak incselkedés lehet, mint az arca alapján mondaná meg. Épp ezért nem is biztos benne, hogy ez incselkedés csupán. Persze a logika azt diktálja, hogy nem viszi oda magával olyanhoz, akivel intimebb kapcsolatot ápol, de vannak pillanatok és helyzetek, amik elnyomnak mindenféle logikát.
Bár Ysanee gyengédnek szánja a mozdulatot, és ha máshogy próbálná, mondjuk az állánál fogva, akkor alighanem az is lenne, de ha a hajánál húzva akarnak egy férfit elszakítani a meztelen női testtől, az aligha fájdalommentes. Épp ezért a bárd szeme összeszűkül, és felszisszen, de engedelmesen emeli a fejét, hiszen nincs más választása, túlságosan is szereti ahhoz a haját, hogy a nő markában hagyja szép tincseit. Így végül egymás szemébe nézhetnek, és mivel a tolvaj ismeri már eléggé, talán meglátja a sértettséget, és a csöppnyi féltékenységet a férfi szemében, ami egy pillanatra felsejlik, mielőtt rendezné arcvonásait, és pimaszul pillantana rá, a megszokott módon. Az egyetlen szokatlan dolog, ezen felül, hogy nem villan mérgesen a szeme a kormoska kifejezésre, talán ismeretségük óta most először. *
- Hogy hívják ezt a barátot? * Teszi fel inkább a kérdést elgondolkodva, mert a név alapján talán be tudja határolni, hogy mit gondoljon a bizonyos illetőről, és az megalapozhatja a reggel további hangulatát is. Persze Ysanee mondhatna férfi nevet is, miután kényeztetni kezdi, akkor is megígérne neki bármit. *
- Rendben. * Bólint végül, mert az ígéretbe, ahogy az őt nagyon jól ismerő lány megfogalmazta, bizony nem hal bele. * A kedvedért nagyon nagyon fogok igyekezni. * Súgja vágytól fűtött hangon. Ha a lány bármi mást szeretne még, mutató ujjának finom érintésével zárja le annak a száját, csittegő hangot adva, jelezve, hogy a beszélgetést most elnapolhatják. *
- Majd megbeszéljük. * Súgja inkább, és ajkait a tolvajéra tapasztja, ahogy a szokásos, kiismert módon kényeztetni kezdi a másikat, elidőzve testének minden pontján, amit már megtapasztalt, hogy jó hatással vannak a másikra, és nem siet, mert tudja, hogy most nem kell attól tartson, az este végeztével magára hagyná őt a nő. Elidőzik mindenhol, és igyekszik mindent odaadni, amit nyújtani tud, mielőtt rátérnének arra, amit mindketten annyira élveznek. És mivel a mélységi kedves természet, na és önfeláldozó, magára vállalja a munka nagy részét, hogy kedvese kipihenhesse az alkoholos mámort, amit előző este tapasztalt. *