Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 112 (2221. - 2240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2240. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-04 14:49:02
Üzenet elküldve: 2021-07-04 14:49:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Roth //
* Frekderkunnak nem kellene nagyon megerőltetnie magát ahhoz, hogy a nőt rávegye egypár dologra amit szeretne, persze ezt a legtöbb férfi szívesen megtenné ezzel a hölggyel akiről megtudhatta az udvarló, hogy nagyon szereti az erős férfiakat. Ez a bizonyos nőszemély telt keblű, nagy fenekű, de nem túl magas. Frek meg is mutatja a bicepszét, amin a nő elneveti magát. Na de nem azért mert a férfinak gyenge lenne a karja, hanem azért mert a nő már mást szeretne megnézni. A másik pár már egész jól halad az ismerkedéssel. Jól végig méri magának a két fehérnépet, de még mindig a vöröst gondolja egyszerűbb esetnek. Talán könnyebb dolga lesz a csábítással mint barátjának. *
A hozzászólás írója (Ezüstös Frekderkun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.04 15:56:25
* Frekderkunnak nem kellene nagyon megerőltetnie magát ahhoz, hogy a nőt rávegye egypár dologra amit szeretne, persze ezt a legtöbb férfi szívesen megtenné ezzel a hölggyel akiről megtudhatta az udvarló, hogy nagyon szereti az erős férfiakat. Ez a bizonyos nőszemély telt keblű, nagy fenekű, de nem túl magas. Frek meg is mutatja a bicepszét, amin a nő elneveti magát. Na de nem azért mert a férfinak gyenge lenne a karja, hanem azért mert a nő már mást szeretne megnézni. A másik pár már egész jól halad az ismerkedéssel. Jól végig méri magának a két fehérnépet, de még mindig a vöröst gondolja egyszerűbb esetnek. Talán könnyebb dolga lesz a csábítással mint barátjának. *
A hozzászólás írója (Ezüstös Frekderkun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.04 15:56:25
2239. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-04 13:52:38
Üzenet elküldve: 2021-07-04 13:52:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Roth, érintőlegesen Hesgrim//
*Roth észreveszi, hogy Frek Hesgrimnek int, ebből rájön, hogy alkalmi ivó cimborájuk már búcsúzik is tőlük, ezért ő is tisztelettudóan int Hes-nek elköszönésképpen.
Majd ő is leül a hölgyikével az asztalhoz, ahol Frek is helyet foglalt, hiszen úgy gondolja, hogy jobb ha négyesben megy tovább a társalgás.
A barna hajú hölgy nevét az imént tudta meg, miután ő maga is bemutatkozott neki, Lycea-nak hívják. Családnevét nem tudja, de úgy hiszi ez most nem is olyan lényeges, hiszen csak alkalmi ismeretségnek indul a dolog kettőjük között.
Vállig érő barna haja a végeken hullámos, szinte göndörített, szemei is barnán csillognak, vélhetően az alkohol mámorító hatásától, valamint a Lycea szemeiben felfedezheti Roth egy fajta intelligenciát.
~Nem lehet buta nő, szerencsém is van, hogy tetszem neki.~
Gondolja magában Roth és mielőtt még italába belekóstolna kajánul rámosolyog Lycea kisasszonyra.
A nő ruhája, fekete és vörös színekben játszik, bokát eltakaró hosszú, csipkés és alul rojtos szoknyát visel. Fehér inge alatt, egészségesen telt mellek idomjait látja, ingén pedig fekete mokasszín.*
-Ha jól látom, szeretsz olvasni, *ekkor lágyan rámutat Lycea nyakában lógó, ezüst-láncos bagoly medálra.* -hiszen a bagoly nem csak védelmező, hanem a tudás jelképe is.
*Ezzel csak beszéd témát akart felhozni a nőnek, valamint szeretné, hogy a nőt beszéltetni, hogy kiderüljön mennyire lenge jellemű hölggyel van dolga.*
*Roth észreveszi, hogy Frek Hesgrimnek int, ebből rájön, hogy alkalmi ivó cimborájuk már búcsúzik is tőlük, ezért ő is tisztelettudóan int Hes-nek elköszönésképpen.
Majd ő is leül a hölgyikével az asztalhoz, ahol Frek is helyet foglalt, hiszen úgy gondolja, hogy jobb ha négyesben megy tovább a társalgás.
A barna hajú hölgy nevét az imént tudta meg, miután ő maga is bemutatkozott neki, Lycea-nak hívják. Családnevét nem tudja, de úgy hiszi ez most nem is olyan lényeges, hiszen csak alkalmi ismeretségnek indul a dolog kettőjük között.
Vállig érő barna haja a végeken hullámos, szinte göndörített, szemei is barnán csillognak, vélhetően az alkohol mámorító hatásától, valamint a Lycea szemeiben felfedezheti Roth egy fajta intelligenciát.
~Nem lehet buta nő, szerencsém is van, hogy tetszem neki.~
Gondolja magában Roth és mielőtt még italába belekóstolna kajánul rámosolyog Lycea kisasszonyra.
A nő ruhája, fekete és vörös színekben játszik, bokát eltakaró hosszú, csipkés és alul rojtos szoknyát visel. Fehér inge alatt, egészségesen telt mellek idomjait látja, ingén pedig fekete mokasszín.*
-Ha jól látom, szeretsz olvasni, *ekkor lágyan rámutat Lycea nyakában lógó, ezüst-láncos bagoly medálra.* -hiszen a bagoly nem csak védelmező, hanem a tudás jelképe is.
*Ezzel csak beszéd témát akart felhozni a nőnek, valamint szeretné, hogy a nőt beszéltetni, hogy kiderüljön mennyire lenge jellemű hölggyel van dolga.*
2238. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-03 12:50:45
Üzenet elküldve: 2021-07-03 12:50:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
*Örömmel konstatálja, hogy egy olyan fogadóba sikerült betérnie, ahol nem higítják az italokat. Az étel is meglepően finomra sikerült. Látszott rajta az odafigyelés, ami szintén egy kellemes csalódás főleg egy ilyen nyüzsgő estén. Nem lenne a pultos helyében, aki talán órákon át nem ülhet még le egy percre sem. De ezek nem az ő megszokott gondolatai. Legalábbis nem szokása együttérezni senkivel. Az asztalon sorakozó pohárkákra tekint, gondolatai pedig kattogásba mennek át. Talán gyorsan ivott és sokat. Persze még tudatánál van és majdnem teljesen képes kontrolálni, mind a testét és az elméjét is, de ha ilyen tempóban haladnak, nagyon hamar fordulhat a kocka. A jobbik eshetőség, hogy kötekedő orkká issza magát és jól kidobják majd. Kevésbé szerencsés esetben pedig egyszerűen elájul és amennyiben kegyes hozzá a sors, csupán kirabolva ébred. Ám Reya nem az a nő, aki félúton kihátrálna és a megmutatná a gyengébb arcát egy ilyen ficsúrnak. Hamarabb vedeli magát büszkén az asztal alá. Ezzel az elhatározással tereli vissza a gondolatait a párosuk köré.*
-Azokat a célokat, amik megkívánják, hogy eltitkold őket, hátsó szándéknak nevezik. És általában valaki kárán érik el azokat. Röviden: aljas vagy. *Húzza gúnyos mosolyra a száját, majd ő is inkább a sörébe kortyol. Vagy a fogadó fülledt levegője miatt, vagy a gyomrában nyugovóra tért szárnyas szomjazott meg, de muszájnak érzi, hogy nedvesítsen. Amire a pálinka nem igazán alkalmas.*
-Kár. *Vonja meg a vállát a tervek hiányát illetően.* Azt reméltem, hogy a pucéran hagyott lábad és a véred szabadabb keringése beindítják az agyad. Talán többet várok el tőled, mint kéne? *Reya meg van róla győződve, hogy jogos a felvetése. Ha már szerény személyével a férfi betolakodott az estébe, legalább valami izgalommal szolgálhatna. Mondjuk rejtéllyel már sikerült neki. Az istennő áldását illető bizonyíték igencsak felcsigázza a kíváncsiságát. Bár a tény, hogy ennek felvetése testi kontaktust igényel, már kevésbé van a nő ínyére. Ám önmagát hazudtolná meg, ha emiatt hagyná ki ezt a lehetőséget. A bepöccent ork és a kalandvágyó Reya között áll néhány lépcsőfok. Mivel pedig még az utóbbit sem érte el, nyugodtan nyúl a következő pálinkáért, hogy abból merítsen bátorságot.*
-Most arra, hogy elérd minden aljas célod! *Azzal felhajtja a pohárka tartalmát.* Szóval semmi olyat nem tervezel, ami kellemetlen lenne számomra. De olyan sem jár a fejedben, ami mondjuk kellemes lenne, akár mindkettőnk számára? *Viszonozza a kacsintást azon tűnődve, hogy vajon mennyit ér meg neki a férfi szavainak bizonyítása, vagy az esetleges felismerése, hogy egy isten által megáldott/vert pondróval fújta össze a szél. Végül a kíváncsiság arat győzelmet és rögvest talál is megoldást a problémára. Azonnal int is a személyzet egyik tagjának, aki készségesen siet a szolgálatára. Minden probléma nélkül kibérel egy Szobát amiért ki is fizeti a 17 aranyat.
Ezek után, mint aki jól végezte dolgát fordul vissza a férfi felé. Aki az ételének csak a jó felét húzta bőrbe. Ez viszont legyen az ő baja.*
-Azt hiszem találtam egy helyet, ahol magunk lehetünk. Talán nem lesz akkora botrány, ha csak engem zökkentesz ki a mindennapokból. *Persze erre nem sok esélyt lát, ám volt már része meglepetésekben.* Ha nincs más hátra, akár indulhatunk is. *A desszertre kitérhetnek kettesben. Ha mást nem, majd egymást felfedezik. Hisz a csipkelődő bárdról sok dolgot el lehet mondani, idegesítő, tenyérbemászó, de unalmasnak semmiképpen sem nevezhető. Van rá esély, hogy Reya is örömét leli a férfiban. Amennyiben az kötélnek áll. Fogja a zsákmányolt bakancsokat és a fűzőjükkel összeköti őket, majd a nyakába akasztja. Az asztalnak támasztott kardot felállva átveti a vállán, majd int a férfinak, hogy akár indulhatnak is. Amennyiben nem marasztalják, kiemel a tányérból egy nagyobb darab kolbászt és azt rágcsálva lépdel a pult irányába. Ha a másiknak van hozzáfűzni valója, türelmesen meghallgatja, majd pár sürgető szó után indul el. A pulthoz érve közli, hogy ő kérte a szobát, aminek a kulcsát meg is kapja. Kér még egy palackkal valami vörös Borból. Csak, hogy ne menjenek fel üres kézzel. Kifizeti az érte járó 11 aranyat, majd az emelet felé veszi az irányt.*
//Összekormolt Pegazus//
*Örömmel konstatálja, hogy egy olyan fogadóba sikerült betérnie, ahol nem higítják az italokat. Az étel is meglepően finomra sikerült. Látszott rajta az odafigyelés, ami szintén egy kellemes csalódás főleg egy ilyen nyüzsgő estén. Nem lenne a pultos helyében, aki talán órákon át nem ülhet még le egy percre sem. De ezek nem az ő megszokott gondolatai. Legalábbis nem szokása együttérezni senkivel. Az asztalon sorakozó pohárkákra tekint, gondolatai pedig kattogásba mennek át. Talán gyorsan ivott és sokat. Persze még tudatánál van és majdnem teljesen képes kontrolálni, mind a testét és az elméjét is, de ha ilyen tempóban haladnak, nagyon hamar fordulhat a kocka. A jobbik eshetőség, hogy kötekedő orkká issza magát és jól kidobják majd. Kevésbé szerencsés esetben pedig egyszerűen elájul és amennyiben kegyes hozzá a sors, csupán kirabolva ébred. Ám Reya nem az a nő, aki félúton kihátrálna és a megmutatná a gyengébb arcát egy ilyen ficsúrnak. Hamarabb vedeli magát büszkén az asztal alá. Ezzel az elhatározással tereli vissza a gondolatait a párosuk köré.*
-Azokat a célokat, amik megkívánják, hogy eltitkold őket, hátsó szándéknak nevezik. És általában valaki kárán érik el azokat. Röviden: aljas vagy. *Húzza gúnyos mosolyra a száját, majd ő is inkább a sörébe kortyol. Vagy a fogadó fülledt levegője miatt, vagy a gyomrában nyugovóra tért szárnyas szomjazott meg, de muszájnak érzi, hogy nedvesítsen. Amire a pálinka nem igazán alkalmas.*
-Kár. *Vonja meg a vállát a tervek hiányát illetően.* Azt reméltem, hogy a pucéran hagyott lábad és a véred szabadabb keringése beindítják az agyad. Talán többet várok el tőled, mint kéne? *Reya meg van róla győződve, hogy jogos a felvetése. Ha már szerény személyével a férfi betolakodott az estébe, legalább valami izgalommal szolgálhatna. Mondjuk rejtéllyel már sikerült neki. Az istennő áldását illető bizonyíték igencsak felcsigázza a kíváncsiságát. Bár a tény, hogy ennek felvetése testi kontaktust igényel, már kevésbé van a nő ínyére. Ám önmagát hazudtolná meg, ha emiatt hagyná ki ezt a lehetőséget. A bepöccent ork és a kalandvágyó Reya között áll néhány lépcsőfok. Mivel pedig még az utóbbit sem érte el, nyugodtan nyúl a következő pálinkáért, hogy abból merítsen bátorságot.*
-Most arra, hogy elérd minden aljas célod! *Azzal felhajtja a pohárka tartalmát.* Szóval semmi olyat nem tervezel, ami kellemetlen lenne számomra. De olyan sem jár a fejedben, ami mondjuk kellemes lenne, akár mindkettőnk számára? *Viszonozza a kacsintást azon tűnődve, hogy vajon mennyit ér meg neki a férfi szavainak bizonyítása, vagy az esetleges felismerése, hogy egy isten által megáldott/vert pondróval fújta össze a szél. Végül a kíváncsiság arat győzelmet és rögvest talál is megoldást a problémára. Azonnal int is a személyzet egyik tagjának, aki készségesen siet a szolgálatára. Minden probléma nélkül kibérel egy Szobát amiért ki is fizeti a 17 aranyat.
Ezek után, mint aki jól végezte dolgát fordul vissza a férfi felé. Aki az ételének csak a jó felét húzta bőrbe. Ez viszont legyen az ő baja.* -Azt hiszem találtam egy helyet, ahol magunk lehetünk. Talán nem lesz akkora botrány, ha csak engem zökkentesz ki a mindennapokból. *Persze erre nem sok esélyt lát, ám volt már része meglepetésekben.* Ha nincs más hátra, akár indulhatunk is. *A desszertre kitérhetnek kettesben. Ha mást nem, majd egymást felfedezik. Hisz a csipkelődő bárdról sok dolgot el lehet mondani, idegesítő, tenyérbemászó, de unalmasnak semmiképpen sem nevezhető. Van rá esély, hogy Reya is örömét leli a férfiban. Amennyiben az kötélnek áll. Fogja a zsákmányolt bakancsokat és a fűzőjükkel összeköti őket, majd a nyakába akasztja. Az asztalnak támasztott kardot felállva átveti a vállán, majd int a férfinak, hogy akár indulhatnak is. Amennyiben nem marasztalják, kiemel a tányérból egy nagyobb darab kolbászt és azt rágcsálva lépdel a pult irányába. Ha a másiknak van hozzáfűzni valója, türelmesen meghallgatja, majd pár sürgető szó után indul el. A pulthoz érve közli, hogy ő kérte a szobát, aminek a kulcsát meg is kapja. Kér még egy palackkal valami vörös Borból. Csak, hogy ne menjenek fel üres kézzel. Kifizeti az érte járó 11 aranyat,
majd az emelet felé veszi az irányt.*
2237. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-03 09:06:10
Üzenet elküldve: 2021-07-03 09:06:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
*Ha Pashthra a fejébe látna, könnyedén megállapíthatná, hogy bár sok szempontból tényleg könnyű elhamarkodott ítéleteket hozni az idős veteránról, az arrogancia nem tartozik ezek közé. Határozottan arrogáns ember, és ezzel teljességgel tisztában is van.
Gaerralos annyit érzékel ebből, hogy kissé más megközelítést kezd alkalmazni beszélgetőpartnere, és többet gondolkozik, mielőtt beszélne. Örül a változásnak, hiszen eddig azt tapasztalta, hogy a megfontoltságnak pont az ellenkezője igaz hatványozottan a fiatal harcosra.*
-Ebben nem értünk egyet. Az ambíció mindenki számára mást jelent, attól függően, hogy mekkora... befolyásuk van. A legtöbben megelégszenek az élet egyszerű örömeivel, kicsit finomabb étel, kicsit tágasabb ház, elég, hogy nyugalomban éljék le az életüket. Ha ezt valaki kívülről meg akarja akadályozni, és nem okosan teszi, hát...
*Karjával maga köré mutat, de egyértelmű lehet, hogy nem a Pegazusra gondol, hanem Arthenior állapotára céloz.*
-De ez sokkal inkább az elnyomó inkompetenciáját mutatja, nem a nép cselekvőképességét.
*Látszik rajta, hogy beszélne tovább is, ám lassan kezd témát váltani, és a mágia helyett politikáról beszélni, ami egyrészről a beszélgetés hangulatát is drasztikusan megváltoztathatná, másrészről pedig kiaknázatlanul hagyná az eddigi témát.*
-Egy politikus ambíciója a hatalomszerzés, a saját elveinek valóságba helyezése. Egy nemes a saját házát akarja jobb pozícióba helyezni, kiváltságokat akar szerezni magának... Az ambíció attól függ, hogy mekkora hatalommal indul az illető, és mi fölött.
Tehát egy mágus ambíciója alapjaiban más, mint például egy katonai parancsnoké, vagy egy közemberé. Hiszen az elemek fölött nyer irányítást egy mágus, átalakíthatja a valóság... szövetét. Mélyebben ismeri a világ működését, mint legtöbben, így hát miért is ne lenne alkalmas még többre?
A mágusok ambíciója azért veszélyes, mert egy mágus meglévő tudása alapján elhiszi, hogy alkalmasabb, méltóbb másoknál a változások elhozására.
*Kis szünetet tart, hogy ihasson söréből, majd érdeklődve hallgatja a másik eszmefuttatását.*
-Mágusokat? Melyeket? Pirtianes nemes mágusait, akik kétségkívül magukénak akarnák ezt a mágiát, és a páratlan katonai erőt, amit kölcsönözne? Wegtoren szétszórt, hagyományőrző tűzbűvülőit? Lihanech öntelt elfeit? Esetleg Artheniorban nézzek körül?
*Lassan kialakuló félmosollyal mondja ezt, bár arra ügyel, hogy ne legyen gúnyos éle a hangjának.*
-Persze mind eljönnének, de kevés közöttük az olyan, akit bármikor is közelébe engednék egy ilyen tudásnak. De abban igazad van, hogy aki elég sokat tud egy ilyen technika kifejlesztéséhez, az egészen az utolsó pillanatig rejtegetni fogja. De miért pont a mi időnkben fejlődne ki egy ilyen mágia? Semmi sem zárja ki, de nem is tartom valószínűnek.
*Ahogy amaz végül megosztja a felvetését, Gaerralos halkan, röviden felnevet.*
-Bízok benne, hogy nem. Az ilyeneket ráhagyom azokra, akik életcéljukként a mágia világának bővítését tűzik ki... én pedig maradok egyszerű csatamágus.
*Ezekkel a szavakkal ő is felemeli a korsóját, és a koccintást követően ő is mélyet kortyol a saját söréből.*
//Harcosok egymás közt//
*Ha Pashthra a fejébe látna, könnyedén megállapíthatná, hogy bár sok szempontból tényleg könnyű elhamarkodott ítéleteket hozni az idős veteránról, az arrogancia nem tartozik ezek közé. Határozottan arrogáns ember, és ezzel teljességgel tisztában is van.
Gaerralos annyit érzékel ebből, hogy kissé más megközelítést kezd alkalmazni beszélgetőpartnere, és többet gondolkozik, mielőtt beszélne. Örül a változásnak, hiszen eddig azt tapasztalta, hogy a megfontoltságnak pont az ellenkezője igaz hatványozottan a fiatal harcosra.*
-Ebben nem értünk egyet. Az ambíció mindenki számára mást jelent, attól függően, hogy mekkora... befolyásuk van. A legtöbben megelégszenek az élet egyszerű örömeivel, kicsit finomabb étel, kicsit tágasabb ház, elég, hogy nyugalomban éljék le az életüket. Ha ezt valaki kívülről meg akarja akadályozni, és nem okosan teszi, hát...
*Karjával maga köré mutat, de egyértelmű lehet, hogy nem a Pegazusra gondol, hanem Arthenior állapotára céloz.*
-De ez sokkal inkább az elnyomó inkompetenciáját mutatja, nem a nép cselekvőképességét.
*Látszik rajta, hogy beszélne tovább is, ám lassan kezd témát váltani, és a mágia helyett politikáról beszélni, ami egyrészről a beszélgetés hangulatát is drasztikusan megváltoztathatná, másrészről pedig kiaknázatlanul hagyná az eddigi témát.*
-Egy politikus ambíciója a hatalomszerzés, a saját elveinek valóságba helyezése. Egy nemes a saját házát akarja jobb pozícióba helyezni, kiváltságokat akar szerezni magának... Az ambíció attól függ, hogy mekkora hatalommal indul az illető, és mi fölött.
Tehát egy mágus ambíciója alapjaiban más, mint például egy katonai parancsnoké, vagy egy közemberé. Hiszen az elemek fölött nyer irányítást egy mágus, átalakíthatja a valóság... szövetét. Mélyebben ismeri a világ működését, mint legtöbben, így hát miért is ne lenne alkalmas még többre?
A mágusok ambíciója azért veszélyes, mert egy mágus meglévő tudása alapján elhiszi, hogy alkalmasabb, méltóbb másoknál a változások elhozására.
*Kis szünetet tart, hogy ihasson söréből, majd érdeklődve hallgatja a másik eszmefuttatását.*
-Mágusokat? Melyeket? Pirtianes nemes mágusait, akik kétségkívül magukénak akarnák ezt a mágiát, és a páratlan katonai erőt, amit kölcsönözne? Wegtoren szétszórt, hagyományőrző tűzbűvülőit? Lihanech öntelt elfeit? Esetleg Artheniorban nézzek körül?
*Lassan kialakuló félmosollyal mondja ezt, bár arra ügyel, hogy ne legyen gúnyos éle a hangjának.*
-Persze mind eljönnének, de kevés közöttük az olyan, akit bármikor is közelébe engednék egy ilyen tudásnak. De abban igazad van, hogy aki elég sokat tud egy ilyen technika kifejlesztéséhez, az egészen az utolsó pillanatig rejtegetni fogja. De miért pont a mi időnkben fejlődne ki egy ilyen mágia? Semmi sem zárja ki, de nem is tartom valószínűnek.
*Ahogy amaz végül megosztja a felvetését, Gaerralos halkan, röviden felnevet.*
-Bízok benne, hogy nem. Az ilyeneket ráhagyom azokra, akik életcéljukként a mágia világának bővítését tűzik ki... én pedig maradok egyszerű csatamágus.
*Ezekkel a szavakkal ő is felemeli a korsóját, és a koccintást követően ő is mélyet kortyol a saját söréből.*
2236. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-03 03:33:56
Üzenet elküldve: 2021-07-03 03:33:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
* A fiú kezdi azt érezni, hogy lassan egyet értenek a témában, és emiatt kicsit szégyelli is magát. Arra gondol, hogy félreértette Gaerralost, és alaptalanul vádolta meg arroganciával. Hamar elhessegeti magától az emiatt támadt rossz érzéseket, és maga mögött hagyja a dolgot. *
- Az biztos, hogy alapjaiban változtatná meg a világunkat. * Sóhajt nagyot az ifjú harcos, láthatóan hiába csigázza a gyors tanulás gondolata, még ő is belátja, hogy mennyi veszélyt, és változást hordoz magában egy ilyen tudás elsajátítása. Inkább iszik is még egy kortyot, mert súlyos gondolatok ezek, amiket sör mellett könnyebben emészt meg az ifjú elméje. A monológja után figyelmesen hallgatja a választ, el is gondolkodik rajta, mielőtt válaszolna, mert ezúttal nem akar elhamarkodottan következtetni, vagy túl nagy badarságot mondani. Végül, bármennyire is gondolkodik, félmosoly jelenik meg az arcán, ahogy megcsóválja a fejét. *
- Gaerralos, egy valamit érdemes tudnod a világ összes intelligens lényéről. Ambíciózusak, szinte kivétel nélkül mindig. Semmiben sem másak a mágusok, és mégis, én valamiért hiszem, hogy vannak olyan rég elfeledett tudások, amiket jobb volt elrejteni, és elfelejteni, mint felhasználni. Idővel a nép megbuktatja azt, aki ellenük használja az erejét, bármilyen hatalmas is az. Sok lúd disznót győz. * Osztja meg a népi mondást, és tovább is vezeti a gondolatmenetét. * Ha tegyük fel, én most itt elmondanám neked, hogy képes vagyok bárkivel megosztani a mágiámat, ugyan úgy, ahogy a csillagszilánk tette - mindegy, hogy milyen hatalmas mágia az. Nem kezdene el égni benned a vágy, hogy kiiktass, mielőtt rosszra használnám, vagy túl nagy hatalomra tennék szert? Nem rohannál egyből felverni az összes mágust, jelezve nekik a veszélyt, és egy ilyen frissen megalakult szövetséggel buktatni meg? Hiszen a követőim csak azokat a mágiákat ismerik, amit én is, ti viszont, sokan, sokféle mágiát hoztok magatokkal, többféle stratégiát tudtok kidolgozni a megbuktatásomra. Éppen ezért, én, ha lenne is a birtokomban ilyen tudás, mivel erre számítanék, nem osztanám meg azt veled. És el is jutottunk oda, hogy a tudás lehet létezik már, és ott van valakinél, de nem mer előállni vele. Olyan lehetetlen gondolat ez? * Teszi fel a kérdést, mert számára még mindig logikusnak tűnik a korábbi állítása. Bár az is lehet, hogy csak a sör kezd a fejébe szállni, hiszen gyorsan fogyasztja azt, gyorsabban, mint szokta. *
- Ki tudja? Lehet, hogy pont te leszel az, aki rábukkan valamire, ami alapjaiban változtatja meg a mágiába vetett tudást. * Vigyorog a fiú, és emeli is a kriglijét, hogy koccintson az öreggel erre a felvetésre. Akár sikerrel jár, akár nem, ő azért iszik a gondolatra. *
//Harcosok egymás közt//
* A fiú kezdi azt érezni, hogy lassan egyet értenek a témában, és emiatt kicsit szégyelli is magát. Arra gondol, hogy félreértette Gaerralost, és alaptalanul vádolta meg arroganciával. Hamar elhessegeti magától az emiatt támadt rossz érzéseket, és maga mögött hagyja a dolgot. *
- Az biztos, hogy alapjaiban változtatná meg a világunkat. * Sóhajt nagyot az ifjú harcos, láthatóan hiába csigázza a gyors tanulás gondolata, még ő is belátja, hogy mennyi veszélyt, és változást hordoz magában egy ilyen tudás elsajátítása. Inkább iszik is még egy kortyot, mert súlyos gondolatok ezek, amiket sör mellett könnyebben emészt meg az ifjú elméje. A monológja után figyelmesen hallgatja a választ, el is gondolkodik rajta, mielőtt válaszolna, mert ezúttal nem akar elhamarkodottan következtetni, vagy túl nagy badarságot mondani. Végül, bármennyire is gondolkodik, félmosoly jelenik meg az arcán, ahogy megcsóválja a fejét. *
- Gaerralos, egy valamit érdemes tudnod a világ összes intelligens lényéről. Ambíciózusak, szinte kivétel nélkül mindig. Semmiben sem másak a mágusok, és mégis, én valamiért hiszem, hogy vannak olyan rég elfeledett tudások, amiket jobb volt elrejteni, és elfelejteni, mint felhasználni. Idővel a nép megbuktatja azt, aki ellenük használja az erejét, bármilyen hatalmas is az. Sok lúd disznót győz. * Osztja meg a népi mondást, és tovább is vezeti a gondolatmenetét. * Ha tegyük fel, én most itt elmondanám neked, hogy képes vagyok bárkivel megosztani a mágiámat, ugyan úgy, ahogy a csillagszilánk tette - mindegy, hogy milyen hatalmas mágia az. Nem kezdene el égni benned a vágy, hogy kiiktass, mielőtt rosszra használnám, vagy túl nagy hatalomra tennék szert? Nem rohannál egyből felverni az összes mágust, jelezve nekik a veszélyt, és egy ilyen frissen megalakult szövetséggel buktatni meg? Hiszen a követőim csak azokat a mágiákat ismerik, amit én is, ti viszont, sokan, sokféle mágiát hoztok magatokkal, többféle stratégiát tudtok kidolgozni a megbuktatásomra. Éppen ezért, én, ha lenne is a birtokomban ilyen tudás, mivel erre számítanék, nem osztanám meg azt veled. És el is jutottunk oda, hogy a tudás lehet létezik már, és ott van valakinél, de nem mer előállni vele. Olyan lehetetlen gondolat ez? * Teszi fel a kérdést, mert számára még mindig logikusnak tűnik a korábbi állítása. Bár az is lehet, hogy csak a sör kezd a fejébe szállni, hiszen gyorsan fogyasztja azt, gyorsabban, mint szokta. *
- Ki tudja? Lehet, hogy pont te leszel az, aki rábukkan valamire, ami alapjaiban változtatja meg a mágiába vetett tudást. * Vigyorog a fiú, és emeli is a kriglijét, hogy koccintson az öreggel erre a felvetésre. Akár sikerrel jár, akár nem, ő azért iszik a gondolatra. *
2235. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-03 03:09:15
Üzenet elküldve: 2021-07-03 03:09:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
-Ez is egy vélemény. * Jegyzi meg válaszul mosolyogva, láthatóan biztos benne, hogy ha nem is az alkohol árán, de el tudná érni azt, amit szeretne. A kérdés persze csak az, hogy mennyire szeretné. A férfi nem teljesen érti, hogy miért vált ki ekkora elégedettséget a másikból egy bakancs páros megszerzése, de nem kérdez rá a dologra, inkább Reyára hagyja. A dicsérő szavakra viszont mosolyogva bólint. *
- Ennek igazán örülök, tudod, a korábban említett lista csupán azért ilyen szerény, mert jól titkolom a valódi céljaim mások előtt. De neked nincs mitől tartanod, semmi olyasmit nem tervezek, ami kellemetlenséget okozna neked. * Teszi hozzá, egy kacsintás keretében térve ki az őszinte válaszadás elől. Eeyr istennő megjelenése és kegyeinek osztogatása pedig továbbra is érzékeny téma a számára, a felvetésen viszont elgondolkodik, mielőtt megcsóválná a fejét. *
- Nem lehet, legalábbis nem úgy, hogy vagy számodra, vagy a vendégek számára ne legyen kellemetlen. * Töpreng egy sort, és bólint, hogy valóban így látja. * Nem tudok olyan lehetőségről, ami nem botránkoztatná meg a többieket, vagy neked nem kellene fizikai kontaktust létesítened velem. Nem, ezt elkerülendő csak akkor tudnám bizonyítani, ha kettesben maradnánk. * Sóhajt nagyot, ezzel talán felcsigázva a nőt, de szándékosan nem mond konkrétumokat, és nem árulja el azt sem, hogy mi az a bizonyíték. *
- Hidd el, ha aktívan keresném, akkor olyan sokszor találna meg, hogy nem lenne agg kor, amit megélek, hogy visszaemlékezzek rá. * Nevet fel, és elmagyarázza, ha még így sem érti a nő. *
- Így, hogy kerülni próbálom, épp elégszer talál meg ahhoz, hogy kellő emléket hagyjon hátra öreg napjaimra, de ha aktívan keresném, attól félek, hogy túl hamar utol érne a végzet, és a halál. meg kell találni a kettő közötti egyensúlyt. * Tanítja mutatóujjával integetve a másikat az élet nagy rejtelmeire. A lábát hiába próbálja megpihentetni, egyértelműen jelzik, hogy keressen neki más helyet, úgyhogy kénytelen Reya mellé feltenni azokat, a székre, ahol a csizmája is pihen. *
- Dehogy bököd. * Jegyzi meg szűkszavúan, és a sok pálinka, és kolbász mellé kíséretnek belekortyol a sörébe, hogy valami nagyobb mennyiségű folyadékot is végig öntsön a torkán. Kellemesen fújja ki a levegőt utána, és a tharg témakörbe nem hajlandó belemenni, csak megvonja a vállát. Miért beszéljen azokról a barbárokról, akikre kár szót fecsérelni? A kérdésre viszont felcsillan a szeme, valószínűleg mást ért a desszert alatt, mint fajtársa. *
- El tudnék nyalogatni még valamit. * Jegyzi meg, eltolva magától a tányért, amiről csak az étel felét fogyasztotta el, de ha akarna, se tudna többet leerőltetni magába. *
- Talán van valami elképzelésed?
//Összekormolt Pegazus//
-Ez is egy vélemény. * Jegyzi meg válaszul mosolyogva, láthatóan biztos benne, hogy ha nem is az alkohol árán, de el tudná érni azt, amit szeretne. A kérdés persze csak az, hogy mennyire szeretné. A férfi nem teljesen érti, hogy miért vált ki ekkora elégedettséget a másikból egy bakancs páros megszerzése, de nem kérdez rá a dologra, inkább Reyára hagyja. A dicsérő szavakra viszont mosolyogva bólint. *
- Ennek igazán örülök, tudod, a korábban említett lista csupán azért ilyen szerény, mert jól titkolom a valódi céljaim mások előtt. De neked nincs mitől tartanod, semmi olyasmit nem tervezek, ami kellemetlenséget okozna neked. * Teszi hozzá, egy kacsintás keretében térve ki az őszinte válaszadás elől. Eeyr istennő megjelenése és kegyeinek osztogatása pedig továbbra is érzékeny téma a számára, a felvetésen viszont elgondolkodik, mielőtt megcsóválná a fejét. *
- Nem lehet, legalábbis nem úgy, hogy vagy számodra, vagy a vendégek számára ne legyen kellemetlen. * Töpreng egy sort, és bólint, hogy valóban így látja. * Nem tudok olyan lehetőségről, ami nem botránkoztatná meg a többieket, vagy neked nem kellene fizikai kontaktust létesítened velem. Nem, ezt elkerülendő csak akkor tudnám bizonyítani, ha kettesben maradnánk. * Sóhajt nagyot, ezzel talán felcsigázva a nőt, de szándékosan nem mond konkrétumokat, és nem árulja el azt sem, hogy mi az a bizonyíték. *
- Hidd el, ha aktívan keresném, akkor olyan sokszor találna meg, hogy nem lenne agg kor, amit megélek, hogy visszaemlékezzek rá. * Nevet fel, és elmagyarázza, ha még így sem érti a nő. *
- Így, hogy kerülni próbálom, épp elégszer talál meg ahhoz, hogy kellő emléket hagyjon hátra öreg napjaimra, de ha aktívan keresném, attól félek, hogy túl hamar utol érne a végzet, és a halál. meg kell találni a kettő közötti egyensúlyt. * Tanítja mutatóujjával integetve a másikat az élet nagy rejtelmeire. A lábát hiába próbálja megpihentetni, egyértelműen jelzik, hogy keressen neki más helyet, úgyhogy kénytelen Reya mellé feltenni azokat, a székre, ahol a csizmája is pihen. *
- Dehogy bököd. * Jegyzi meg szűkszavúan, és a sok pálinka, és kolbász mellé kíséretnek belekortyol a sörébe, hogy valami nagyobb mennyiségű folyadékot is végig öntsön a torkán. Kellemesen fújja ki a levegőt utána, és a tharg témakörbe nem hajlandó belemenni, csak megvonja a vállát. Miért beszéljen azokról a barbárokról, akikre kár szót fecsérelni? A kérdésre viszont felcsillan a szeme, valószínűleg mást ért a desszert alatt, mint fajtársa. *
- El tudnék nyalogatni még valamit. * Jegyzi meg, eltolva magától a tányért, amiről csak az étel felét fogyasztotta el, de ha akarna, se tudna többet leerőltetni magába. *
- Talán van valami elképzelésed?
2234. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-07-02 09:08:55
Üzenet elküldve: 2021-07-02 09:08:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tűz volna?//
*Késik egy kicsit. Természetesen. Ha a csalódás már elkezdte megrágni a lelket, az sokkal gazdagabb táptalaj a továbbiakhoz. Yeza szeret jó belépőkkel kezdeni. Van is hozzá tehetsége, szó se róla, de azt is meg kell említeni, hogy az élet igen patinás helyen jegyzi őt a legszörnyűbb bemutatkozások örök rangsorában. Hát igen. Volt pár eset. Szóval, minthogy tapasztalata már bőven van az ilyesmiben, úgy eljátszani se esik nagyon nehezére.
A Piac felől érkezik. Úgy surran be az ajtón, mint a szemfüles házi cirmos a kamraajtón ki a még tejszínes bajszával. Felnyalábol egy halom törölközőt, hogy azok takarásában hátráljon be az ominózus dézsához. Inkognitóját oly' buzgón őrzi, hogy a paraván mögött majdnem fel is dönti a kis asztalkát, amin az olajok, szappanok választéka, szivacs és habkő áll a vendégek rendelkezésére. A csörömpölést elkerülendő, félig a törülközők halma alá temetve igyekszik a helyén tartani mindent, aztán egy elguruló szappan után vetődik, hogy megállítsa. A sikeres művelet után az ajkába harapva kushad egy kicsit, mintha hallgatózna, aztán amikor csak a fürdő szokásos zajai jönnek, elmosolyodik.*
- Hát itt vagy *suttogja. Feltápászkodik és a dézsa mellé lép. Ujjai végigsimítanak a gőzölgő víz felszínén, pillantása nem is olyan lopva végigsiklik a dézsában elnyújtózó férfitesten. Yeza válláról lecsúszik a tavaszi kendő, s valamivel később már dobja is a törölközőhalom tetejére, hogy ne legyen útban. Vékony, karmazsin ruhát visel, melyet rézkarikák díszítenek a váll résznél és a mély, laza dekoltázsnál. Finoman idézi az öltözék a nívósabb wegtoreni bordélyok fülledt hangulatát, bár sokak szerint Yezának ez egy elnyűtt krumplis zsákban is nagy eséllyel sikerülne.
A kardja most sincs nála, a már ismert kés pedig ezúttal a combjára van szíjazva. Egy Denjaarhoz hasonló wegtoreninek pikánsan izgalmas adalék lehet az ilyesmi egy szoknya amúgy is magasra engedett hasítékában.
Az elgurult szappant a dézsa szélére teszi, cirógatása pedig lassan felkúszik Denjaar karján.* - A városőrség tisztességgel karban tartott, Bajnokom *duruzsolja az izmok impozáns vonulatait végigkövetve.
Nehéz észnél lenni a férfi közelében. A legenda szunnyadó nagysága olyan afrodiziákum, aminek Yeza nem könnyen áll ellen. Pedig, ha úgy vesszük, ki nem állhatja az egykori gladiátort. Az elvei nem épp a Rőt szája íze szerintiek és önhitt fráternek is tartja emellett. De ez az ellenszenv, ha lehet, még inkább bizsergeti. Ott mocorog a gondolatai közt a pillanat, amikor a Láng Fattya, az egykor rettegett, istenített Bajnok ráébred, hogy Yezában ellenfelére találna. Az, hogy ők ketten kivont fegyverrel álljanak egymással szemben... hogy összemérhesse magát Vele, olyan gondolat, ami olaj minden buja gondolat tüzére.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.02 11:50:15
//Tűz volna?//
*Késik egy kicsit. Természetesen. Ha a csalódás már elkezdte megrágni a lelket, az sokkal gazdagabb táptalaj a továbbiakhoz. Yeza szeret jó belépőkkel kezdeni. Van is hozzá tehetsége, szó se róla, de azt is meg kell említeni, hogy az élet igen patinás helyen jegyzi őt a legszörnyűbb bemutatkozások örök rangsorában. Hát igen. Volt pár eset. Szóval, minthogy tapasztalata már bőven van az ilyesmiben, úgy eljátszani se esik nagyon nehezére.
A Piac felől érkezik. Úgy surran be az ajtón, mint a szemfüles házi cirmos a kamraajtón ki a még tejszínes bajszával. Felnyalábol egy halom törölközőt, hogy azok takarásában hátráljon be az ominózus dézsához. Inkognitóját oly' buzgón őrzi, hogy a paraván mögött majdnem fel is dönti a kis asztalkát, amin az olajok, szappanok választéka, szivacs és habkő áll a vendégek rendelkezésére. A csörömpölést elkerülendő, félig a törülközők halma alá temetve igyekszik a helyén tartani mindent, aztán egy elguruló szappan után vetődik, hogy megállítsa. A sikeres művelet után az ajkába harapva kushad egy kicsit, mintha hallgatózna, aztán amikor csak a fürdő szokásos zajai jönnek, elmosolyodik.*
- Hát itt vagy *suttogja. Feltápászkodik és a dézsa mellé lép. Ujjai végigsimítanak a gőzölgő víz felszínén, pillantása nem is olyan lopva végigsiklik a dézsában elnyújtózó férfitesten. Yeza válláról lecsúszik a tavaszi kendő, s valamivel később már dobja is a törölközőhalom tetejére, hogy ne legyen útban. Vékony, karmazsin ruhát visel, melyet rézkarikák díszítenek a váll résznél és a mély, laza dekoltázsnál. Finoman idézi az öltözék a nívósabb wegtoreni bordélyok fülledt hangulatát, bár sokak szerint Yezának ez egy elnyűtt krumplis zsákban is nagy eséllyel sikerülne.
A kardja most sincs nála, a már ismert kés pedig ezúttal a combjára van szíjazva. Egy Denjaarhoz hasonló wegtoreninek pikánsan izgalmas adalék lehet az ilyesmi egy szoknya amúgy is magasra engedett hasítékában.
Az elgurult szappant a dézsa szélére teszi, cirógatása pedig lassan felkúszik Denjaar karján.* - A városőrség tisztességgel karban tartott, Bajnokom *duruzsolja az izmok impozáns vonulatait végigkövetve.
Nehéz észnél lenni a férfi közelében. A legenda szunnyadó nagysága olyan afrodiziákum, aminek Yeza nem könnyen áll ellen. Pedig, ha úgy vesszük, ki nem állhatja az egykori gladiátort. Az elvei nem épp a Rőt szája íze szerintiek és önhitt fráternek is tartja emellett. De ez az ellenszenv, ha lehet, még inkább bizsergeti. Ott mocorog a gondolatai közt a pillanat, amikor a Láng Fattya, az egykor rettegett, istenített Bajnok ráébred, hogy Yezában ellenfelére találna. Az, hogy ők ketten kivont fegyverrel álljanak egymással szemben... hogy összemérhesse magát Vele, olyan gondolat, ami olaj minden buja gondolat tüzére.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.02 11:50:15
2233. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-29 19:47:20
Üzenet elküldve: 2021-06-29 19:47:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
-Nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy mindig lefelé estek-e a dolgok, vagy hogy a tűz mindig is forró volt-e. Ki tudja? Lehet, és sokan valószínűnek is tartják, hogy pont valami rejtett mágikus energia miatt működik a világ úgy, ahogy, és talán a 'természetes' dolgokat nem is lehet elválasztani a mágiától, hiszen a kettő egybefonódik.
*Válaszol a másik kérdésére, majd ahogy az továbbvezeti gondolatmenetét, Gaerralos bólint.*
-Nem mondtam, hogy lehetetlen, sőt. Könnyen lehet, hogy az idő múlásával kibővül azon mágiaágak száma, amiket hagyományos módokon lehet majd tanulni, bővíteni, kutatni. Talán ezek közé az ágak közé fog tartozni az a mágiatípus is, amit a csillagszilánkok hoztak magukkal. És az is szinte biztos, hogy a -remélhetőleg távoli- jövőben valaki rá fog jönni, hogy miképp lehet tanulás nélkül képessé tenni másokat a mágiahasználatra.
*Elgondolkozik picit, mialatt az tovább beszél. Nem szól közbe, csak figyelmesen hallgat, hiszen az többnyire nem beszél badarságot, bár mikor az megjegyzést tesz az istenekre, megjelenik egy félmosoly az arcán. Valamennyire naivnak tartja Pashthra gondolkodásmódját, hiszen az istenek és az emberek között felfoghatatlanul nagy a különbség...
Ám tetszik is neki a gondolat. Erősen szkeptikus az istenekkel szemben, és a tevékenységük nem teszi őket szimpatikussá számára. Hithű elementalistaként pedig imponál számára a feltevés, hogy idővel tért nyerhetnek a halandó mágiák az istenek szakrális varázslataikkal szemben.*
-Igazad van, bár nagyrészt ugyanarról beszélünk. Nekem is ez az eshetőség fordult meg a fejemben, ám egy dolgot érdemes tudnod a mágusok nagyjairól. Ambíciózusak, szinte kivétel nélkül mindig. Ha kezük közé kerül egy ilyen tudás, nem akarják majd megsemmisíteni azt, vagy hagyni, hogy használatlanul porosodjon egy rejtett könyvtárban.
Hiszen képzeld csak el, milyen lehetne a világ, ha bizonyos mágiák könnyen és tartósan elérhetőek lennének. Nem csak harcra, vagy látványos hatások elérésére, hanem földművelésre, gyógyításra, építkezésre is. Még egy önzetlen mágus se állna ellen könnyen a kísértésnek, hogy tegyen valamit ezzel a tudással.
Nem hiszem, hogy él ma olyan mágus, aki képes lenne arra, amiről beszélsz. Ha valaki felfedez egy ilyen tudást, az vagy záros időn belül megsemmisül, vagy megrengeti a világot.
*Persze lehet, hogy a mágusokkal kapcsolatos tudása hiányos, hiszen személyesen csak pirtianesi varázstudókhoz volt szerenséje, akik egyrészt sötételfek, másrészt pedig nemesek. Ám saját utánajárása alapján úgy érzi, megállja a helyét a kép, amit kialakított magában a mestermágusokról.*
-Persze lehet, hogy nincs igazam, és ki tudja... Talán pont a mi életünk során fog történni valami új változás. Ha mást nem, az isteni mágia perspektívát adott az elementalisták számára, és még úgy is, hogy számos mágiatanuló közösségnek megnehezítette a dolgát...
*Természetesen itt a Templomra gondol, mely egykoron a levegőmágia szentélye volt, ma viszont már Eeyr imádatának ad otthont.*
-Megnyitott pár másik utat a mágiakutatás számára. Precedenst állított több szempontból is, párat ebben a beszélgetésben is megemlítettünk.
*Nagyobb szünetet tart, és leküld pár méretes kortyot az előtte levő sörből.*
-Mindenesetre mi mindennek maximum a hatását fogjuk megérezni, befolyásolni aligha tudjuk majd.
*Hiszen Gaerralos maga akármennyire is ért a mágia elméletéhez, a gyakorlat elsajátítását tűzi ki céljául, nem pedig a mágiatudomány kibővítését.*
//Harcosok egymás közt//
-Nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy mindig lefelé estek-e a dolgok, vagy hogy a tűz mindig is forró volt-e. Ki tudja? Lehet, és sokan valószínűnek is tartják, hogy pont valami rejtett mágikus energia miatt működik a világ úgy, ahogy, és talán a 'természetes' dolgokat nem is lehet elválasztani a mágiától, hiszen a kettő egybefonódik.
*Válaszol a másik kérdésére, majd ahogy az továbbvezeti gondolatmenetét, Gaerralos bólint.*
-Nem mondtam, hogy lehetetlen, sőt. Könnyen lehet, hogy az idő múlásával kibővül azon mágiaágak száma, amiket hagyományos módokon lehet majd tanulni, bővíteni, kutatni. Talán ezek közé az ágak közé fog tartozni az a mágiatípus is, amit a csillagszilánkok hoztak magukkal. És az is szinte biztos, hogy a -remélhetőleg távoli- jövőben valaki rá fog jönni, hogy miképp lehet tanulás nélkül képessé tenni másokat a mágiahasználatra.
*Elgondolkozik picit, mialatt az tovább beszél. Nem szól közbe, csak figyelmesen hallgat, hiszen az többnyire nem beszél badarságot, bár mikor az megjegyzést tesz az istenekre, megjelenik egy félmosoly az arcán. Valamennyire naivnak tartja Pashthra gondolkodásmódját, hiszen az istenek és az emberek között felfoghatatlanul nagy a különbség...
Ám tetszik is neki a gondolat. Erősen szkeptikus az istenekkel szemben, és a tevékenységük nem teszi őket szimpatikussá számára. Hithű elementalistaként pedig imponál számára a feltevés, hogy idővel tért nyerhetnek a halandó mágiák az istenek szakrális varázslataikkal szemben.*
-Igazad van, bár nagyrészt ugyanarról beszélünk. Nekem is ez az eshetőség fordult meg a fejemben, ám egy dolgot érdemes tudnod a mágusok nagyjairól. Ambíciózusak, szinte kivétel nélkül mindig. Ha kezük közé kerül egy ilyen tudás, nem akarják majd megsemmisíteni azt, vagy hagyni, hogy használatlanul porosodjon egy rejtett könyvtárban.
Hiszen képzeld csak el, milyen lehetne a világ, ha bizonyos mágiák könnyen és tartósan elérhetőek lennének. Nem csak harcra, vagy látványos hatások elérésére, hanem földművelésre, gyógyításra, építkezésre is. Még egy önzetlen mágus se állna ellen könnyen a kísértésnek, hogy tegyen valamit ezzel a tudással.
Nem hiszem, hogy él ma olyan mágus, aki képes lenne arra, amiről beszélsz. Ha valaki felfedez egy ilyen tudást, az vagy záros időn belül megsemmisül, vagy megrengeti a világot.
*Persze lehet, hogy a mágusokkal kapcsolatos tudása hiányos, hiszen személyesen csak pirtianesi varázstudókhoz volt szerenséje, akik egyrészt sötételfek, másrészt pedig nemesek. Ám saját utánajárása alapján úgy érzi, megállja a helyét a kép, amit kialakított magában a mestermágusokról.*
-Persze lehet, hogy nincs igazam, és ki tudja... Talán pont a mi életünk során fog történni valami új változás. Ha mást nem, az isteni mágia perspektívát adott az elementalisták számára, és még úgy is, hogy számos mágiatanuló közösségnek megnehezítette a dolgát...
*Természetesen itt a Templomra gondol, mely egykoron a levegőmágia szentélye volt, ma viszont már Eeyr imádatának ad otthont.*
-Megnyitott pár másik utat a mágiakutatás számára. Precedenst állított több szempontból is, párat ebben a beszélgetésben is megemlítettünk.
*Nagyobb szünetet tart, és leküld pár méretes kortyot az előtte levő sörből.*
-Mindenesetre mi mindennek maximum a hatását fogjuk megérezni, befolyásolni aligha tudjuk majd.
*Hiszen Gaerralos maga akármennyire is ért a mágia elméletéhez, a gyakorlat elsajátítását tűzi ki céljául, nem pedig a mágiatudomány kibővítését.*
2232. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-29 19:45:21
Üzenet elküldve: 2021-06-29 19:45:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
*Fejben dobpergéssel és fúvósokkal ünnepli a sikeres akciót. Kifelé ellenben csak annyit mutat, hogy folytatja a vacsorája eltüntetését. Ebből is csupán akkor néz fel, mikor meghallja a masszázs szót. Az arca enyhe undort közvetít miközben újra megszólal.*
-Nem tudsz annyi pálinkát megfizetni, ami rávenne, hogy úgy érjék hozzád. *Persze ez színtiszta bökdösődés. Reya is tudja, és talán az arcán is látszik, hogy semmi alapja a szavaknak. Erős kerítés szaggatót mérnek itt. Ami sűrű ködbe burkolja a nő elméjét. Legalábbis a tény, hogy magához képest sokat fecseg és, hogy nem masírozott még el messzire, erre enged következtetni. Nem is mutatja jelét a megbánásnak. Inkább egy büszke pillantást vet a mellette ülő bakancsra.*
-Mint már említettem, elüldözted az egyetlen barátom. Szóval veled csak kevesebben lettünk. De nem ejtettek a fejemre és szereztem ajándékot. Jók vagyunk. Ne aggódj! *Veti a legpimaszabb pillantását a férfira, végül hanyag mozdulattal a korsójáért nyúl.*
-Én ugyan nem játszok semmire. Csak szeretem látni mások céljait. Benned viszont nem lehet olvasni. *Bugyborékolja egy böfögést visszafojtva.* Ha lenne valami sunyi kis terved, ugye idejében közölnéd egy védtelen nővel? *Pillákat rebegtet, majd amíg a választ hallgatja, egy újabb falat szárnyast segít a szájába.*
-Áldásában részesített! *Visszhangozza két nevetés között. Ám mikor a bizonyítás kerül szóba, kíváncsian tekint a másikra.* Miért csak akkor? Most nem lehet? Vagy túlzottan feltűnést keltő lenne? *Kérdezget feltüzelt kíváncsisággal, közben pedig megérkeznek az újabb pálinkák. Reya, mintha már szokás lenne kettejük között, hátradőlve várja, hogy a férfi az egyikért nyúljon. Ezt követően végighallgatja a rögtönzött monológot a bajról.*
-Javíts ki, ha tévedek! De azt mondod, nem keresed a bajt. Ennek ellenére jó, hogy ott van, mert erre akarsz emlékezni vénségedre. *Ez négy-öt pálinka nélkül is elég meredek. Igényel némi tisztázást.*
-Azért, mert te így voltál kénytelen felnőni, nem mindenkit nevelnek ketrecben. Mellesleg miért vagy ilyen savanyú? Hol a bizalom és a hit egy szép világban? *A szép szónál idéző jeleket rajzol a levegőbe. Hisz a nő sem hisz semmi hasonlóban sem. Azért azt, hogy fajok szerint osztályozná valaki a rabszolgákat, mások pedig ágyast tartanak kifejezetten erre az egy célra, túlzásnak tartja. Ahogy a combján pihenni vágyó lábat is. Haragosan szabadul meg tőle egy lökéssel.*
-Legközelebb beléd bököm a villámat. *Sziszegi. És igen, ismét elárulta volna a tervét, ha tervezne ilyesmit. Azzal a villával még enni szeretne. Így reméli, hogy a fenyegetés elég hozzá, hogy ne ismétlődjön meg a dolog. Figyelmét is a Vashegyről ejtett szavaknak szenteli.*
-Szóval ennek a Kagannak a lánya nem tudja kordában tartani a barbárokat? Beszélik, hogy újító és miatta a thargok már nem hagynak maguk után mindenütt vérfoltokat. De az sem kizárt, hogy valóban meggyengültek és ezzel a mesével próbálják leplezni. Nem lepne meg, ha nagyon hamar más kerülne arra a bizonyos trónra. *Vonja meg a vállát és szomorúan veszi tudomásul, hogy a tányérján már csak egy halom csont maradt.*
-Mit gondolsz, fér beléd egy kis desszert?
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.07.03 13:36:39, a következő indokkal:
Kérésre.
//Összekormolt Pegazus//
*Fejben dobpergéssel és fúvósokkal ünnepli a sikeres akciót. Kifelé ellenben csak annyit mutat, hogy folytatja a vacsorája eltüntetését. Ebből is csupán akkor néz fel, mikor meghallja a masszázs szót. Az arca enyhe undort közvetít miközben újra megszólal.*
-Nem tudsz annyi pálinkát megfizetni, ami rávenne, hogy úgy érjék hozzád. *Persze ez színtiszta bökdösődés. Reya is tudja, és talán az arcán is látszik, hogy semmi alapja a szavaknak. Erős kerítés szaggatót mérnek itt. Ami sűrű ködbe burkolja a nő elméjét. Legalábbis a tény, hogy magához képest sokat fecseg és, hogy nem masírozott még el messzire, erre enged következtetni. Nem is mutatja jelét a megbánásnak. Inkább egy büszke pillantást vet a mellette ülő bakancsra.*
-Mint már említettem, elüldözted az egyetlen barátom. Szóval veled csak kevesebben lettünk. De nem ejtettek a fejemre és szereztem ajándékot. Jók vagyunk. Ne aggódj! *Veti a legpimaszabb pillantását a férfira, végül hanyag mozdulattal a korsójáért nyúl.*
-Én ugyan nem játszok semmire. Csak szeretem látni mások céljait. Benned viszont nem lehet olvasni. *Bugyborékolja egy böfögést visszafojtva.* Ha lenne valami sunyi kis terved, ugye idejében közölnéd egy védtelen nővel? *Pillákat rebegtet, majd amíg a választ hallgatja, egy újabb falat szárnyast segít a szájába.*
-Áldásában részesített! *Visszhangozza két nevetés között. Ám mikor a bizonyítás kerül szóba, kíváncsian tekint a másikra.* Miért csak akkor? Most nem lehet? Vagy túlzottan feltűnést keltő lenne? *Kérdezget feltüzelt kíváncsisággal, közben pedig megérkeznek az újabb pálinkák. Reya, mintha már szokás lenne kettejük között, hátradőlve várja, hogy a férfi az egyikért nyúljon. Ezt követően végighallgatja a rögtönzött monológot a bajról.*
-Javíts ki, ha tévedek! De azt mondod, nem keresed a bajt. Ennek ellenére jó, hogy ott van, mert erre akarsz emlékezni vénségedre. *Ez négy-öt pálinka nélkül is elég meredek. Igényel némi tisztázást.*
-Azért, mert te így voltál kénytelen felnőni, nem mindenkit nevelnek ketrecben. Mellesleg miért vagy ilyen savanyú? Hol a bizalom és a hit egy szép világban? *A szép szónál idéző jeleket rajzol a levegőbe. Hisz a nő sem hisz semmi hasonlóban sem. Azért azt, hogy fajok szerint osztályozná valaki a rabszolgákat, mások pedig ágyast tartanak kifejezetten erre az egy célra, túlzásnak tartja. Ahogy a combján pihenni vágyó lábat is. Haragosan szabadul meg tőle egy lökéssel.*
-Legközelebb beléd bököm a villámat. *Sziszegi. És igen, ismét elárulta volna a tervét, ha tervezne ilyesmit. Azzal a villával még enni szeretne. Így reméli, hogy a fenyegetés elég hozzá, hogy ne ismétlődjön meg a dolog. Figyelmét is a Vashegyről ejtett szavaknak szenteli.*
-Szóval ennek a Kagannak a lánya nem tudja kordában tartani a barbárokat? Beszélik, hogy újító és miatta a thargok már nem hagynak maguk után mindenütt vérfoltokat. De az sem kizárt, hogy valóban meggyengültek és ezzel a mesével próbálják leplezni. Nem lepne meg, ha nagyon hamar más kerülne arra a bizonyos trónra. *Vonja meg a vállát és szomorúan veszi tudomásul, hogy a tányérján már csak egy halom csont maradt.*
-Mit gondolsz, fér beléd egy kis desszert?
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.07.03 13:36:39, a következő indokkal:
Kérésre.
2231. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-29 18:36:33
Üzenet elküldve: 2021-06-29 18:36:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
- És azt tudjuk, hogy honnan jött a mágia? * Teszi fel a kérdést a fiú elgondolkodva. * Hiszen ugyan úgy, ahogy a csillagszilánkok, lehet, hogy a mágia sem volt velünk mindig, lehet, hogy ugyan onnan származnak, és eredetileg ugyan úgy működtek. Biztos volt idő, amikor a mágia ismeretlen volt a világunk számára, ahogy a hajózási technikák sem voltak már a kezdetek óta velünk. Hiszen ha a tudást keresik a mágusok, akkor ignorancia lenne azt feltételezni, hogy mindent tudnak már róla, és nem létezhet a mágiának egy másik módja. Hiszen itt a bizonyíték, hogy létezik. Lehet, hogy évtizedek múlva valaki rájön majd arra, hogy hogyan lehet ezt a mágiát mutogatások, és kántálások által előidézni, amit nekem egy egyszerű égből pottyant tárgy már megtanított. Mi a bizonyíték arra, hogy nem lehet bármilyen mágiát így átadni? * Tárja szét a karjait, hiszen ő nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy vannak még dolgok, amikre a nagy mágusok sem jöttek rá, ahogy Gaer is elmondja, vannak még varázslatok is, amiket nem ismernek. *
- Hiszen most mondod, hogy az ilyen tudás veszélyes lenne, akkor miből gondolod, hogy ha valaki megtalálná, nem rejtené el, vagy éppen nem ölték volna már meg? * Nevet fel, mert ha valami, akkor ez igazán közel áll ahhoz a világhoz, amit Pashthra ismer. *
- Ha valaki túl gazdag, vagy túl veszélyes lesz, és ellenfeleket szerez, akkor eltűntetik, így, vagy úgy. Miért ne tennék ezt meg a mágusok is, és ha már megtennék, vajon úgy csinálnák, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, vagy csendben, még azelőtt, hogy túl sok emberhez jutna el a tudása, tüntetnék el? Hiszen ha valaki képes lenne csak úgy megtanítani bárkit a tudására, akkor pillanatok alatt olyan hadsereget hozhatna létre, amivel bármilyen várost, bármilyen másik sereget legyőzne. Gondold el, fiatal, életerős katonák, akik anélkül, hogy a testük soványításával töltött évtizedeken át érték el azt, amit mások, vonulnának fel. Nem százan, ezren akár. Nem lenne olyan, aki nekik megálljt parancsolna. És maguk az istenek is hasonló módon osztják meg a tudásukat, ha jól értettem. Ha az istenek képesek rá, ki a megmondhatója, hogy ez nem egy megtanulható képesség? Ha valamit egyszeri alkalommal meg lehet osztani, miért ne lehetne permanensen? Száz, vagy ezer év múlva lehet így fognak egymásnak mágiát tanítani az emberek. * Mosolyog a fiú, belegondolva, hogy mi minden változhat meg ennyi idő alatt. Ezek után viszont hallgat egy sort, ahogy megkapja a válaszait, azokhoz nem nagyon van hozzáfűzni valója, és nem is szeretne túlzottan Gaerralos türelmével játszani, hiszen úgy veszi észre annak szavaiból és hanghordozásából, hogy kezdi kihozni a sodrásából, persze lehet, hogy csak képzeli a dolgot. *
//Harcosok egymás közt//
- És azt tudjuk, hogy honnan jött a mágia? * Teszi fel a kérdést a fiú elgondolkodva. * Hiszen ugyan úgy, ahogy a csillagszilánkok, lehet, hogy a mágia sem volt velünk mindig, lehet, hogy ugyan onnan származnak, és eredetileg ugyan úgy működtek. Biztos volt idő, amikor a mágia ismeretlen volt a világunk számára, ahogy a hajózási technikák sem voltak már a kezdetek óta velünk. Hiszen ha a tudást keresik a mágusok, akkor ignorancia lenne azt feltételezni, hogy mindent tudnak már róla, és nem létezhet a mágiának egy másik módja. Hiszen itt a bizonyíték, hogy létezik. Lehet, hogy évtizedek múlva valaki rájön majd arra, hogy hogyan lehet ezt a mágiát mutogatások, és kántálások által előidézni, amit nekem egy egyszerű égből pottyant tárgy már megtanított. Mi a bizonyíték arra, hogy nem lehet bármilyen mágiát így átadni? * Tárja szét a karjait, hiszen ő nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy vannak még dolgok, amikre a nagy mágusok sem jöttek rá, ahogy Gaer is elmondja, vannak még varázslatok is, amiket nem ismernek. *
- Hiszen most mondod, hogy az ilyen tudás veszélyes lenne, akkor miből gondolod, hogy ha valaki megtalálná, nem rejtené el, vagy éppen nem ölték volna már meg? * Nevet fel, mert ha valami, akkor ez igazán közel áll ahhoz a világhoz, amit Pashthra ismer. *
- Ha valaki túl gazdag, vagy túl veszélyes lesz, és ellenfeleket szerez, akkor eltűntetik, így, vagy úgy. Miért ne tennék ezt meg a mágusok is, és ha már megtennék, vajon úgy csinálnák, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, vagy csendben, még azelőtt, hogy túl sok emberhez jutna el a tudása, tüntetnék el? Hiszen ha valaki képes lenne csak úgy megtanítani bárkit a tudására, akkor pillanatok alatt olyan hadsereget hozhatna létre, amivel bármilyen várost, bármilyen másik sereget legyőzne. Gondold el, fiatal, életerős katonák, akik anélkül, hogy a testük soványításával töltött évtizedeken át érték el azt, amit mások, vonulnának fel. Nem százan, ezren akár. Nem lenne olyan, aki nekik megálljt parancsolna. És maguk az istenek is hasonló módon osztják meg a tudásukat, ha jól értettem. Ha az istenek képesek rá, ki a megmondhatója, hogy ez nem egy megtanulható képesség? Ha valamit egyszeri alkalommal meg lehet osztani, miért ne lehetne permanensen? Száz, vagy ezer év múlva lehet így fognak egymásnak mágiát tanítani az emberek. * Mosolyog a fiú, belegondolva, hogy mi minden változhat meg ennyi idő alatt. Ezek után viszont hallgat egy sort, ahogy megkapja a válaszait, azokhoz nem nagyon van hozzáfűzni valója, és nem is szeretne túlzottan Gaerralos türelmével játszani, hiszen úgy veszi észre annak szavaiból és hanghordozásából, hogy kezdi kihozni a sodrásából, persze lehet, hogy csak képzeli a dolgot. *
2230. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-29 17:18:48
Üzenet elküldve: 2021-06-29 17:18:48
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
- Azt hittem meg is masszírozod. * Vonja fel szemöldökét a cselekvés után, láthatóan nem zavarja, hogy megfosztották bakancsától. Egyébként higgadtan tűrte, hogy a nő fogjuk ejtse a lábát, nem ellenkezett, és nem próbált meg kiszabadulni a fogásból sem. Így, hogy csupaszabb lett, kényelmesebben tudja simogatni a másik lábát, de egyelőre nem tesz semmi ilyesmit, viszont arra kényesen ügyel, hogy talpa ne érje a pegazus padlóját, így a levegőben tartja az említett végtagokat. *
- De hát hoztam ajándékot. Személyem puszta jelenléte is az kellene, hogy legyen. * Csóválja a fejét rosszallóan, majd elgondolkodik a kérdésen. *
- Nem tudom, forgatnom kellene valamit? Nekem nagyon úgy tűnik, hogy erre játszol. * Kacsint a lányra, nem válaszolva meg a kérdést, de nem is tagadva annak a lehetőségét. Inkább kelletlenül egy újabb falatot húzva le a villájáról. Alaposan megrágcsálja, így hagyja is, hogy a nő végig mondja a beszédét, és csak utána int mutatóujjával, a tagadás jelét mutatva. *
- Nem pont azt a tehetségemet, amire gondolsz. És nem akart közvetlenül elpusztítani, inkább elátkozott, vagy, ahogy ő mondaná, áldásában részesített. * Sóhajt nagyot, most először mutatva bármiféle érzelmet, láthatóan kelletlenül beszél a témáról, de a társaság, és az italok már megoldották annyira a nyelvét, hogy ne térjen ki a válaszadás elől. *
- Meg is tudom mutatni, ha akarod, a vacsora után. Aztán eldöntheted, hogy hiszel nekem vagy sem. * Vonja meg a vállát, és most rajta a sor, hogy felnevessen, ebben pedig nem akadályozza meg őt semmiféle falat. *
- Dehogy keresem én a bajt, az talál meg engem, így is többször, mint kellene. Ha valamit, hát én pont, hogy kerülni próbálom azt. De az élet úgy jó, hogyha zajlik, nem? Mégis mire emlékeznék vissza húsz, ötven, száz év múlva, ha nem ezekre az évekre, és nem ezekre az élményekre? * Mosolyog, és megcsóválja a fejét. *
- Az, hogy elvisel, az, hogy kihasznál nem egyenlő azzal, hogy ne vetne meg minket. Hallottam már olyanról, hogy mélyen gyűlölt fajokat tartottak házi rabszolgának, kisegítőnek, vagy egyenesen ágymelegítőnek. Vannak olyanok, akik számára ez több, mint csábító időtöltés. A beteg elme nem tudhatod, hogy miben leli örömét. * Vonja meg ismét vállát, és ezúttal egy falat kolbász kíséri a szavait, amit ismét megrág alaposan, mielőtt lenyelne. Már jobban tenné, ha nélkülözne, mert fájdalmasan harap rá egy porcra, arcán látszik is a megjelenő fájdalom, de hanghatás nem kíséri azt, és az ételt is ugyan úgy nyeli le, mint eddig.
A köszöntőtől viszont láthatóan felvidul kissé, a kérdésre viszont el kell gondolkodjon. Amíg így tesz, addig eddig levegőben tartott lábait megpróbálja megpihentetni Reya combjain, addig, amíg erre lehetőséget kap. *
- Nos, délre van, nem túl magas, állítólag elég gazdag. Vannak, akik szerint orkok és sötételfek vérével öntözték az erőd falait, azért olyan sötét, és strapabíró. A domb lábánál egy fogadó várja a megfáradt utazókat, viszont a thargok maguk eléggé meggyengültek az utóbbi időben. Sok harcosukat elveszítették azok után, hogy a vezér is oda lett, most a lánya vezeti őket. Nemrég volt valami politikai fiaskó is, de erről több különböző állítás terjeng, mint ahányan mesélik. Az szokott a közös pont lenni, hogy egy tharg csapat - van aki szerint renegátok, van, aki szerint parancsra - feldúltak egy falut, és annak lakóit. Miután kifosztották amit ki lehetett, és még meg se öltek mindenkit, csak épp eleget, visszatértek a hegyre. Hogy aztán mi lett velük, azt csak ők tudják. * Foglalja össze röviden és kelletlenül azt, ami talán érdekes lehet a másik számára. Bárdként mesélhetne sokkal szebben, részletesebben, de a thargok nem érdemlik meg, hogy így beszéljen róluk. *
//Összekormolt Pegazus//
- Azt hittem meg is masszírozod. * Vonja fel szemöldökét a cselekvés után, láthatóan nem zavarja, hogy megfosztották bakancsától. Egyébként higgadtan tűrte, hogy a nő fogjuk ejtse a lábát, nem ellenkezett, és nem próbált meg kiszabadulni a fogásból sem. Így, hogy csupaszabb lett, kényelmesebben tudja simogatni a másik lábát, de egyelőre nem tesz semmi ilyesmit, viszont arra kényesen ügyel, hogy talpa ne érje a pegazus padlóját, így a levegőben tartja az említett végtagokat. *
- De hát hoztam ajándékot. Személyem puszta jelenléte is az kellene, hogy legyen. * Csóválja a fejét rosszallóan, majd elgondolkodik a kérdésen. *
- Nem tudom, forgatnom kellene valamit? Nekem nagyon úgy tűnik, hogy erre játszol. * Kacsint a lányra, nem válaszolva meg a kérdést, de nem is tagadva annak a lehetőségét. Inkább kelletlenül egy újabb falatot húzva le a villájáról. Alaposan megrágcsálja, így hagyja is, hogy a nő végig mondja a beszédét, és csak utána int mutatóujjával, a tagadás jelét mutatva. *
- Nem pont azt a tehetségemet, amire gondolsz. És nem akart közvetlenül elpusztítani, inkább elátkozott, vagy, ahogy ő mondaná, áldásában részesített. * Sóhajt nagyot, most először mutatva bármiféle érzelmet, láthatóan kelletlenül beszél a témáról, de a társaság, és az italok már megoldották annyira a nyelvét, hogy ne térjen ki a válaszadás elől. *
- Meg is tudom mutatni, ha akarod, a vacsora után. Aztán eldöntheted, hogy hiszel nekem vagy sem. * Vonja meg a vállát, és most rajta a sor, hogy felnevessen, ebben pedig nem akadályozza meg őt semmiféle falat. *
- Dehogy keresem én a bajt, az talál meg engem, így is többször, mint kellene. Ha valamit, hát én pont, hogy kerülni próbálom azt. De az élet úgy jó, hogyha zajlik, nem? Mégis mire emlékeznék vissza húsz, ötven, száz év múlva, ha nem ezekre az évekre, és nem ezekre az élményekre? * Mosolyog, és megcsóválja a fejét. *
- Az, hogy elvisel, az, hogy kihasznál nem egyenlő azzal, hogy ne vetne meg minket. Hallottam már olyanról, hogy mélyen gyűlölt fajokat tartottak házi rabszolgának, kisegítőnek, vagy egyenesen ágymelegítőnek. Vannak olyanok, akik számára ez több, mint csábító időtöltés. A beteg elme nem tudhatod, hogy miben leli örömét. * Vonja meg ismét vállát, és ezúttal egy falat kolbász kíséri a szavait, amit ismét megrág alaposan, mielőtt lenyelne. Már jobban tenné, ha nélkülözne, mert fájdalmasan harap rá egy porcra, arcán látszik is a megjelenő fájdalom, de hanghatás nem kíséri azt, és az ételt is ugyan úgy nyeli le, mint eddig.
A köszöntőtől viszont láthatóan felvidul kissé, a kérdésre viszont el kell gondolkodjon. Amíg így tesz, addig eddig levegőben tartott lábait megpróbálja megpihentetni Reya combjain, addig, amíg erre lehetőséget kap. *
- Nos, délre van, nem túl magas, állítólag elég gazdag. Vannak, akik szerint orkok és sötételfek vérével öntözték az erőd falait, azért olyan sötét, és strapabíró. A domb lábánál egy fogadó várja a megfáradt utazókat, viszont a thargok maguk eléggé meggyengültek az utóbbi időben. Sok harcosukat elveszítették azok után, hogy a vezér is oda lett, most a lánya vezeti őket. Nemrég volt valami politikai fiaskó is, de erről több különböző állítás terjeng, mint ahányan mesélik. Az szokott a közös pont lenni, hogy egy tharg csapat - van aki szerint renegátok, van, aki szerint parancsra - feldúltak egy falut, és annak lakóit. Miután kifosztották amit ki lehetett, és még meg se öltek mindenkit, csak épp eleget, visszatértek a hegyre. Hogy aztán mi lett velük, azt csak ők tudják. * Foglalja össze röviden és kelletlenül azt, ami talán érdekes lehet a másik számára. Bárdként mesélhetne sokkal szebben, részletesebben, de a thargok nem érdemlik meg, hogy így beszéljen róluk. *
2229. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-28 13:11:53
Üzenet elküldve: 2021-06-28 13:11:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Hesgrim, Roth //
// Udvarlás sikeressége(szöveges értékeléssel):45%(átlagos) //
* Frek nagyon hálás Rothnak a segítségért, de magában azért csak úgy gondolja, hogy ment volna egyedül is. Mikor komája int felé ő el is indul feléjük. Leül az asztalhoz ahol a vörös is ül. Megköszöni a sört, aztán mikor megkapja egyből lehúzza, csak hogy lássák ő milyen kemény legény. *
- Megtudhatom kegyed nevét? Olyan ismerős nekem az arca. Mintha egy úri hölgyé akit egyszer próbáltam meghódítani.
* Szépen beszélgetnek egy darabig látszik az, hogy a kacsintásos dolog nem jött be, de nem is baj. Az olyan hamiskás dolog. Olyan huncutkodó. Frek meg igazából nem ilyen. Hesgrimnek int egyet az asztaltól úgy búcsúzó képen. A nővel való beszélgetésből kiderül a hölgy neve. Lucindának hívják. *
// Udvarlás sikeressége(szöveges értékeléssel):45%(átlagos) //
* Frek nagyon hálás Rothnak a segítségért, de magában azért csak úgy gondolja, hogy ment volna egyedül is. Mikor komája int felé ő el is indul feléjük. Leül az asztalhoz ahol a vörös is ül. Megköszöni a sört, aztán mikor megkapja egyből lehúzza, csak hogy lássák ő milyen kemény legény. *
- Megtudhatom kegyed nevét? Olyan ismerős nekem az arca. Mintha egy úri hölgyé akit egyszer próbáltam meghódítani.
* Szépen beszélgetnek egy darabig látszik az, hogy a kacsintásos dolog nem jött be, de nem is baj. Az olyan hamiskás dolog. Olyan huncutkodó. Frek meg igazából nem ilyen. Hesgrimnek int egyet az asztaltól úgy búcsúzó képen. A nővel való beszélgetésből kiderül a hölgy neve. Lucindának hívják. *
2228. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-28 08:24:57
Üzenet elküldve: 2021-06-28 08:24:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Hesgrim, Roth //
*Roth cimborája felcsap két asszonyságot is ami már ugye elég szép teljesítmény. Igazi kisszanova ahogy mondani szokták volt. Frek is szépen körbe udvarolja a kiszemeltet mintegy násztánccal. A legények belecsapnak a sűrűjébe az hétszentség. Na már mostan hősünk torkán legurul a korsó ser és aztán már jól érzi magát. Ideje volna hagyni a két legényt udvarolgatni.*
- Sok szerencsét komák! Legközelebb a sert én állom!
*Máris elköszön nagy buzgón és széles vigyorral a komáktól de csak azutánna, hogy a jószerencsét kívánt nekik. Most már ideje volna valami munkát találni mert ez így nem állapot, hogy tisztes serre nem tudja meghívni a komákat egy leszegényedett egykori legendás kalandor.*
*Roth cimborája felcsap két asszonyságot is ami már ugye elég szép teljesítmény. Igazi kisszanova ahogy mondani szokták volt. Frek is szépen körbe udvarolja a kiszemeltet mintegy násztánccal. A legények belecsapnak a sűrűjébe az hétszentség. Na már mostan hősünk torkán legurul a korsó ser és aztán már jól érzi magát. Ideje volna hagyni a két legényt udvarolgatni.*
- Sok szerencsét komák! Legközelebb a sert én állom!
*Máris elköszön nagy buzgón és széles vigyorral a komáktól de csak azutánna, hogy a jószerencsét kívánt nekik. Most már ideje volna valami munkát találni mert ez így nem állapot, hogy tisztes serre nem tudja meghívni a komákat egy leszegényedett egykori legendás kalandor.*
2227. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-27 21:11:58
Üzenet elküldve: 2021-06-27 21:11:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Hesgrim, Roth //
*Rothnak nem teljesen tiszta, hogy Frek most mit jelzett vissza, de úgy sejti, hogy jobb ha engedi Frek-et is megnyilvánulni, ezért odasúgja a barna hölgynek, hogy bemutatná a barátját, Frek-et, a vörös hajú barátnőjének. Jobban mondva, odainvitálja a hölgyek asztalához és majd Frek belead anyait-apait a kiszemeltjénél.
Nem is húzza tovább az időt, sem Frek-ét, sem a vörös hajúét, hanem int Frek-nek, hogy jöjjön oda a hölgyek asztalához és amíg cimborája a vörössel próbál zöld ágra vergődni, addig Roth újdonsült hölgytársával, ugyan ott marad az asztalnál, de egymással lesznek elfoglalva.
Roth sem rest és gyorsan rendel íziben 2 korsó Ullamar sört, hamar odaadja a pincér lánynak a 24 aranyat és kiadja a pincérlánynak, hogy a cimborájának és a vöröshajú hölgynek lesz a rendelés. Addig is ők ketten egymással lehetnek elfoglalva.
Gyors pillantást vet Hes irányába, hogy lássa ő hogyan mulat vagy esetleg mit gondolhat most róluk.
Ám nem tart sokáig és a barna hajú kezdi elvonni minden figyelmét.*
*Rothnak nem teljesen tiszta, hogy Frek most mit jelzett vissza, de úgy sejti, hogy jobb ha engedi Frek-et is megnyilvánulni, ezért odasúgja a barna hölgynek, hogy bemutatná a barátját, Frek-et, a vörös hajú barátnőjének. Jobban mondva, odainvitálja a hölgyek asztalához és majd Frek belead anyait-apait a kiszemeltjénél.
Nem is húzza tovább az időt, sem Frek-ét, sem a vörös hajúét, hanem int Frek-nek, hogy jöjjön oda a hölgyek asztalához és amíg cimborája a vörössel próbál zöld ágra vergődni, addig Roth újdonsült hölgytársával, ugyan ott marad az asztalnál, de egymással lesznek elfoglalva.
Roth sem rest és gyorsan rendel íziben 2 korsó Ullamar sört, hamar odaadja a pincér lánynak a 24 aranyat
és kiadja a pincérlánynak, hogy a cimborájának és a vöröshajú hölgynek lesz a rendelés. Addig is ők ketten egymással lehetnek elfoglalva.Gyors pillantást vet Hes irányába, hogy lássa ő hogyan mulat vagy esetleg mit gondolhat most róluk.
Ám nem tart sokáig és a barna hajú kezdi elvonni minden figyelmét.*
2226. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-27 19:30:05
Üzenet elküldve: 2021-06-27 19:30:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Frek, Hesgrim, Roth //
// Mennyire jött be a kacsintás: 13% //
*Frekderkun jelez Rothnak, hogy hozza a vöröst is az asztalukhoz. Még az a szerencse, hogy megérti az embereket egy két arcmozdulatból. Már várja a számára megfelelően viselkedő leányt, ha lehet erre a kurtizán alkatú nőre ilyet mondani. Egyet rá kacsint. Nem sejti, hogy ez a nőben mit vált ki. Frek reméli, hogy értette a célzást a kiszemelt. Nem nagyon tettszik ugyan a helyzet, hogy Roth hozza a hölgyeket az asztalhoz, mert ez egy kicsit talán ront az összképen. Hiszen Frek szeret mindent úgy csinálni, hogy abban az ő munkája és ráhatása legyen. *
A hozzászólás írója (Ezüstös Frekderkun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.27 19:31:00
// Mennyire jött be a kacsintás: 13% //
*Frekderkun jelez Rothnak, hogy hozza a vöröst is az asztalukhoz. Még az a szerencse, hogy megérti az embereket egy két arcmozdulatból. Már várja a számára megfelelően viselkedő leányt, ha lehet erre a kurtizán alkatú nőre ilyet mondani. Egyet rá kacsint. Nem sejti, hogy ez a nőben mit vált ki. Frek reméli, hogy értette a célzást a kiszemelt. Nem nagyon tettszik ugyan a helyzet, hogy Roth hozza a hölgyeket az asztalhoz, mert ez egy kicsit talán ront az összképen. Hiszen Frek szeret mindent úgy csinálni, hogy abban az ő munkája és ráhatása legyen. *
A hozzászólás írója (Ezüstös Frekderkun) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.27 19:31:00
2225. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-27 18:10:21
Üzenet elküldve: 2021-06-27 18:10:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Frek, Hesgrim, Roth//
//Célszemély befolyásolása(szöveges értékeléssel): 67%(nagyon jó)//
*Roth átkecmereg a kisebb-nagyobb tömegen a kiszemelt hölgyhöz. Nem viszi magával italát, mert úgy gondolja jónak, hogy ne tűnjön sekélyes alaknak, aki csak alkohol segítségével képes szóba elegyedni másokkal. Azonban, amint odaér, szóba is elegyedik vele.
Viszont jobbnak látja, ha mindkét hölgyet megpróbálja elszórakoztatni, némi bohóckodással, némi komolyabb, de lenge hangvételű beszéddel.
Több percnyi csevej után, megbeszéli a hölggyel, hogy meghívja italozni őt és a barátnőjét is, hozzájuk az asztalhoz, hiszen jól láthatóan csak ketted magukban jöttek a fogadóba.
Sikeresen vette ezt a megmérettetést és örül annak, hogy a megérzése pozitívat sugallt és meg is valósult.
Immár nem tudja, hogy Frek is megpróbálja-e magát a másik hölgynél vagy invitálja mindkettőt a saját asztalukhoz.
Ezért Frek felé sandít és kérdőleg jelez, hogy most mi legyen. Várja meg Frek magántevékenységét a másik kiszemelt hölggyel vagy mindkettő legyen a vendégük a saját asztaluknál.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.27 18:16:30
//Célszemély befolyásolása(szöveges értékeléssel): 67%(nagyon jó)//
*Roth átkecmereg a kisebb-nagyobb tömegen a kiszemelt hölgyhöz. Nem viszi magával italát, mert úgy gondolja jónak, hogy ne tűnjön sekélyes alaknak, aki csak alkohol segítségével képes szóba elegyedni másokkal. Azonban, amint odaér, szóba is elegyedik vele.
Viszont jobbnak látja, ha mindkét hölgyet megpróbálja elszórakoztatni, némi bohóckodással, némi komolyabb, de lenge hangvételű beszéddel.
Több percnyi csevej után, megbeszéli a hölggyel, hogy meghívja italozni őt és a barátnőjét is, hozzájuk az asztalhoz, hiszen jól láthatóan csak ketted magukban jöttek a fogadóba.
Sikeresen vette ezt a megmérettetést és örül annak, hogy a megérzése pozitívat sugallt és meg is valósult.
Immár nem tudja, hogy Frek is megpróbálja-e magát a másik hölgynél vagy invitálja mindkettőt a saját asztalukhoz.
Ezért Frek felé sandít és kérdőleg jelez, hogy most mi legyen. Várja meg Frek magántevékenységét a másik kiszemelt hölggyel vagy mindkettő legyen a vendégük a saját asztaluknál.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.27 18:16:30
2224. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-27 11:37:15
Üzenet elküldve: 2021-06-27 11:37:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
*A férfi pofátlanul nyugodtnak látszik. Amit az asztal alatt történő támadának sem sikerül megtörnie. Sőt, az valami felhívásnak tekinti keringőre és lábával Reya lábai között kezd matatni. Mintha az előző kis közjáték nem lett volna elég. Ám a nő sem rest. Combjai szorításával igyekszik túszul ejteni az említett végtagot. Amennyiben pedig a másik nem szabadul ki erőnek erejével, nemes egyszerűséggel elveszi annak lábbelijét, majd a mellette lévő székre helyezi. Ennek végeztével megfogja a lábát és hanyag mozdulattal a padlóra ejti.*
-A vendégnek pedig szokás ajándékot hozni magával. *Böki oda mosollyal az arcán. Ám ha a láb kiszabadul, mindez elmarad és csak egy szúrós tekintet kíséri a műveletet.*
-Egyelőre eddig terveztem. *Felel készséget színlelve, miközben magához veszi az evőeszközeit.* Eszek-iszok, élvezem a kiérdemelt magányt, végszükség esetén pedig kiveszek egy szobát. *Villájával a szájába segíti az első falatot és azt még le sem nyelve folytatja.* Vagy talán forgatsz valamit a hajad allatt, ami keresztbe tenne ennek a tervnek? *Nem mintha tehetne bármit is, hogy marasztalja, ha a nő menni akar. De jobb tisztában lenni a férfi céljaival.*
-Szóval maga Eeyr eljött, hogy megcsodája a tehetségedet, ami nem bizonyult számára kielégítőnek, így el akart pusztítani? Illetve most is akar. Mégsem lehetsz túl profi, ha a kegyeiről híres istennő is inkább levadászna, mintsem élvezné a műsorod. *Fel is nevetne a saját szavain, ha nem kűzdene még mindig a szájába vett falattal. A felsorolást, hogy hol, kik és miért kívánják a bárd halálát, már egy újabb darab húst lefejtve az egykori szárnyas csontjairól hallgatja végig. A lista nem teljes, de így is megérett arra, hogy a férfi befektessen egy koporsóba. A tenyérbe mászó viselkedését már bizonyította ugyan, viszont ha valakinek egy csepp esze is van, tudja, hogy mikor kell meghúznia magát. Főleg egy olyan helyen, mint Sárváros.*
-Ha van tovább, folytasd csak! Mondjuk kíváncsi lennék, hogy te keresed a bajt, vagy az szokott az asztalodhoz tolakodni? *A thargok hallatán egy apró félmosoly jelenik meg az ajkán. Ha nem is mind gondolkodik így, de egynek biztosan nincs ellenére a nő társasága. Mi több, a kancellár jóvoltából, Reya mindig szívesen látott vendég lesz a Vashegyen. Legalábbis Hubi elmondása szerint.*
-Ahogy nem minden mélységi bajkeverő, úgy a thargok között is akad, aki elvisel minket. *Teszi hozzá olyan hangnemben, amivel a tanítók szokták oktatni a gyermekeket.* Minden csak hozzáállás kérdése. *Talán az előző három pálinkának és a másfél mézsörnek köszönhetően ered meg a nyelve, de úgy érzi meg kell osztania a másikkal ingadozó véleményét.*
-Tudod nagyon utáltalak, amikor ideülve elkergetted az egyetlen barátom. *Utal a jól megérdemelt magányra.* Ám mostanra kezdem azt hinni, hogy veled jobban jártam ma este. *Emeli Reya is az utolsó pohárkát.* Arra, hogy ez így is maradjon! *Hajtja fel, majd a többi mellé téve veszi tudomásul, hogy mind üres. Ami bizony nem állapot. Azonnal enged is a késztetésnek, hogy tegyen ellene és egy intéssel az asztalhoz invitálja a személyzet egyik tagját. Meglepő módon, ezalkalommal hamar sikerrel is jár. Azonnal meg is rendeli az újabb négy Pálinkát. Amiért készségesen csenget le 80 aranyat. Dolga végeztével fisszafordul a baromfi maradványihoz és folytatja a falatozást. Közben pedig a fejébe férkőző gondolaton töpreng.*
-Viszont ha már ilyen tájékozott vagy, mesélhetsz kicsit többet a Vashegyről. *Nem árt többet tudnia, amennyiben elfogadja a kancellár meghívását.*
//Összekormolt Pegazus//
*A férfi pofátlanul nyugodtnak látszik. Amit az asztal alatt történő támadának sem sikerül megtörnie. Sőt, az valami felhívásnak tekinti keringőre és lábával Reya lábai között kezd matatni. Mintha az előző kis közjáték nem lett volna elég. Ám a nő sem rest. Combjai szorításával igyekszik túszul ejteni az említett végtagot. Amennyiben pedig a másik nem szabadul ki erőnek erejével, nemes egyszerűséggel elveszi annak lábbelijét, majd a mellette lévő székre helyezi. Ennek végeztével megfogja a lábát és hanyag mozdulattal a padlóra ejti.*
-A vendégnek pedig szokás ajándékot hozni magával. *Böki oda mosollyal az arcán. Ám ha a láb kiszabadul, mindez elmarad és csak egy szúrós tekintet kíséri a műveletet.*
-Egyelőre eddig terveztem. *Felel készséget színlelve, miközben magához veszi az evőeszközeit.* Eszek-iszok, élvezem a kiérdemelt magányt, végszükség esetén pedig kiveszek egy szobát. *Villájával a szájába segíti az első falatot és azt még le sem nyelve folytatja.* Vagy talán forgatsz valamit a hajad allatt, ami keresztbe tenne ennek a tervnek? *Nem mintha tehetne bármit is, hogy marasztalja, ha a nő menni akar. De jobb tisztában lenni a férfi céljaival.*
-Szóval maga Eeyr eljött, hogy megcsodája a tehetségedet, ami nem bizonyult számára kielégítőnek, így el akart pusztítani? Illetve most is akar. Mégsem lehetsz túl profi, ha a kegyeiről híres istennő is inkább levadászna, mintsem élvezné a műsorod. *Fel is nevetne a saját szavain, ha nem kűzdene még mindig a szájába vett falattal. A felsorolást, hogy hol, kik és miért kívánják a bárd halálát, már egy újabb darab húst lefejtve az egykori szárnyas csontjairól hallgatja végig. A lista nem teljes, de így is megérett arra, hogy a férfi befektessen egy koporsóba. A tenyérbe mászó viselkedését már bizonyította ugyan, viszont ha valakinek egy csepp esze is van, tudja, hogy mikor kell meghúznia magát. Főleg egy olyan helyen, mint Sárváros.*
-Ha van tovább, folytasd csak! Mondjuk kíváncsi lennék, hogy te keresed a bajt, vagy az szokott az asztalodhoz tolakodni? *A thargok hallatán egy apró félmosoly jelenik meg az ajkán. Ha nem is mind gondolkodik így, de egynek biztosan nincs ellenére a nő társasága. Mi több, a kancellár jóvoltából, Reya mindig szívesen látott vendég lesz a Vashegyen. Legalábbis Hubi elmondása szerint.*
-Ahogy nem minden mélységi bajkeverő, úgy a thargok között is akad, aki elvisel minket. *Teszi hozzá olyan hangnemben, amivel a tanítók szokták oktatni a gyermekeket.* Minden csak hozzáállás kérdése. *Talán az előző három pálinkának és a másfél mézsörnek köszönhetően ered meg a nyelve, de úgy érzi meg kell osztania a másikkal ingadozó véleményét.*
-Tudod nagyon utáltalak, amikor ideülve elkergetted az egyetlen barátom. *Utal a jól megérdemelt magányra.* Ám mostanra kezdem azt hinni, hogy veled jobban jártam ma este. *Emeli Reya is az utolsó pohárkát.* Arra, hogy ez így is maradjon! *Hajtja fel, majd a többi mellé téve veszi tudomásul, hogy mind üres. Ami bizony nem állapot. Azonnal enged is a késztetésnek, hogy tegyen ellene és egy intéssel az asztalhoz invitálja a személyzet egyik tagját. Meglepő módon, ezalkalommal hamar sikerrel is jár. Azonnal meg is rendeli az újabb négy Pálinkát. Amiért készségesen csenget le 80 aranyat.
Dolga végeztével fisszafordul a baromfi maradványihoz és folytatja a falatozást. Közben pedig a fejébe férkőző gondolaton töpreng.*-Viszont ha már ilyen tájékozott vagy, mesélhetsz kicsit többet a Vashegyről. *Nem árt többet tudnia, amennyiben elfogadja a kancellár meghívását.*
2223. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-26 19:34:22
Üzenet elküldve: 2021-06-26 19:34:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
*A megállapításra csak bólint, nem érzi úgy, hogy részleteznie kéne a dolgot, ha már így is tiszta a dolog Pashthra számára. Mikor viszont az visszatér az előbbi gondolatmenetéhez, egy belső, néma sóhajt hallat, melynek nem adja külső jelét.*
~Nagyon ragaszkodik a 'könnyű és gyors mágia' gondolatához.~
*Azon túl, hogy mekkora paradoxon ez a dolog, nem is tartaná igazságosnak, vagy értelmesnek, ha a tudás, aminek megszerzése, felfogása, elsajátítása és bővítése eddig mindenkinek szinte kivétel nélkül évek, évtizedek kemény munkájába telt, csak úgy mindenféle erőfeszítés és elköteleződés nélkül a kezébe kerüljön bárkinek.*
-Ismét csak, teljesen más mágia, más helyzet. Nem ugyanarra képes, nem ugyanonnan jön, így nem ugyanúgy is tudod megszerezni. Nem tudjuk, honnan jöttek ezek a csillagszilánkok, ahogy azt sem, hogy milyen akarat és erő itatta őket át, és ez mikor történt, vagy miért. Így semmi esetben sem következtethetünk más területekre valami alapján, ami szinte minden szempontból is kivétel.
*Talán, csak talán picivel hevesebben mondja, amit mond, és ha amaz odafigyel, érezhet valamekkora frusztációt.*
-Egy mágus pedig, akármennyire is hatalmas, nem tudja úgy átalakítani az elmédet, hogy ösztönösen képes legyél varázslatokra. Ha létezne ilyen varázsló, higgy nekem, tudnánk róla, és nem örülnénk neki.
*Rövid szünetet tart, próbálja megválogatni, hogy hogy tudná úgy elmagyarázni ezt, hogy Pashthra ne zavarodjon össze még jobban, mint eddig.*
-Léteznek drága, időigényes, ritka és nehéz módjai annak, hogy egy eléggé erős varázsló egyszeri használatra egy-egy varázslatot elérhetővé tegyen bárki számára. De ebben az esetben a használó szinte semmit sem csinál, csak kiválasztja a célpontot, és szabadon engedi a varázserőt. És már ezek is szinte elérhetetlenek, kevés olyan varázstudó van, aki elvállalna egy ilyet akár egyedi megrendelésre is, főleg, hogy a folyamatnak gyakran megvannak a maga veszélyei.
*Ahogy amaz felhozza az isteneket, szinte rögtön válaszol.*
-Képesek rá. Gondolom, hallottál már te is olyan legendás isteni teremtményekről, melyek jelentős mágikus hatalmat kaptak a Három közül az egyiktől. Igen, léteznek félistenek, és léteznek isteni szolgák, de egy halandó számára az ilyesféle hatalom felé vezető út mindig nehéz és hosszú.
Egy isten számára pedig ez egy befektetés. Iránymutatást és minimális energiát adnak híveiknek, akik saját erőből ezt a hatalmat kiterjesztik, és az isteneiket szolgálják vele.
*Az újabb kérdés nehéz téma Gaerralosnak is, na nem azért, mert nem tud róla semmit. Érdekli az erről elérhető tudás, lehetőségeihez mérten maga is utána próbált már nézni, ám nem elég jól, hogy az alapvonásokon túl el tudja magyarázni a dolgot.*
-Érdekes kérdés. Nem különösebben ritka, hogy valaki létrehoz egy új varázslatot, amire eddig még senki sem volt képes.
*Kissé előrehajol, habár nem mászik a másik arcába.*
-Az érdekes rész az, hogy egy ilyen igét hogyan adjunk át másoknak. A most meglévő varázslatokon számos mágus dolgozott, hogy... 'közérthető' legyen mindegyik. A legtöbbet viszont csak az a mágus érti, aki kidolgozta. És ne essen félreértés, egy új ige évek, évtizedek munkájába kerül. A mágia határait feszegetni nem gyerekjáték.
Tehát a kérdésedre válaszolva... Az általánosan eltanulható varázslatok listája nagyon, nagyon ritkán bővül.
*Ezzel úgy érzi, a harmadik kérdést is megválaszolta, ám azért hozzátesz valamit.*
-Többféle módon is el lehet érni ugyanazt a hatást. Lehet, hogy a múltban, vagy a világ egy másik részén valaki már rájött valamire, amire mi még nem. Ettől még a varázslat újítói nem járt utat követnek, nem valaki más munkáját fedik fel újra, hanem saját ösvényt taposnak.
*Bár a másiknak a beszélgetés során volt már pár megkérdőjelezhető felszólalása, most teszi fel az első igazán hülye kérdést, ez pedig Gaerralos arcára tekintve azonnal egyértelmű is lehet. Pár másodpercig csak néz, valami humorra utaló jelet keres a fiatalabb beszélgetőpartnerén, majd sóhajt, hátradől, és nagyot kortyol az előtte levő sörből.*
-Nincs olyan, hogy 'összes varázslat'. A mágia tudomány, és folyamatosan bővül. Az új igék megtanulása pedig drága, időigényes, nehéz folyamat. Minden mágus igyekszik bővíteni azoknak a varázslatoknak a számát, amikre képes, ám kevesen élnek elég sokáig, hogy minden jelenleg ismert igét elsajátíthassanak.
*Nem tudja, hogy a fiú honnan vette azt a hozzáállást, ami alapján ennyire félvállról tett fel egy ilyen kérdést, de tudja, hogy ennek a beszélgetésnek az egyik célja pont az, hogy az ilyen félreértéseket tisztázhassa.*
//Harcosok egymás közt//
*A megállapításra csak bólint, nem érzi úgy, hogy részleteznie kéne a dolgot, ha már így is tiszta a dolog Pashthra számára. Mikor viszont az visszatér az előbbi gondolatmenetéhez, egy belső, néma sóhajt hallat, melynek nem adja külső jelét.*
~Nagyon ragaszkodik a 'könnyű és gyors mágia' gondolatához.~
*Azon túl, hogy mekkora paradoxon ez a dolog, nem is tartaná igazságosnak, vagy értelmesnek, ha a tudás, aminek megszerzése, felfogása, elsajátítása és bővítése eddig mindenkinek szinte kivétel nélkül évek, évtizedek kemény munkájába telt, csak úgy mindenféle erőfeszítés és elköteleződés nélkül a kezébe kerüljön bárkinek.*
-Ismét csak, teljesen más mágia, más helyzet. Nem ugyanarra képes, nem ugyanonnan jön, így nem ugyanúgy is tudod megszerezni. Nem tudjuk, honnan jöttek ezek a csillagszilánkok, ahogy azt sem, hogy milyen akarat és erő itatta őket át, és ez mikor történt, vagy miért. Így semmi esetben sem következtethetünk más területekre valami alapján, ami szinte minden szempontból is kivétel.
*Talán, csak talán picivel hevesebben mondja, amit mond, és ha amaz odafigyel, érezhet valamekkora frusztációt.*
-Egy mágus pedig, akármennyire is hatalmas, nem tudja úgy átalakítani az elmédet, hogy ösztönösen képes legyél varázslatokra. Ha létezne ilyen varázsló, higgy nekem, tudnánk róla, és nem örülnénk neki.
*Rövid szünetet tart, próbálja megválogatni, hogy hogy tudná úgy elmagyarázni ezt, hogy Pashthra ne zavarodjon össze még jobban, mint eddig.*
-Léteznek drága, időigényes, ritka és nehéz módjai annak, hogy egy eléggé erős varázsló egyszeri használatra egy-egy varázslatot elérhetővé tegyen bárki számára. De ebben az esetben a használó szinte semmit sem csinál, csak kiválasztja a célpontot, és szabadon engedi a varázserőt. És már ezek is szinte elérhetetlenek, kevés olyan varázstudó van, aki elvállalna egy ilyet akár egyedi megrendelésre is, főleg, hogy a folyamatnak gyakran megvannak a maga veszélyei.
*Ahogy amaz felhozza az isteneket, szinte rögtön válaszol.*
-Képesek rá. Gondolom, hallottál már te is olyan legendás isteni teremtményekről, melyek jelentős mágikus hatalmat kaptak a Három közül az egyiktől. Igen, léteznek félistenek, és léteznek isteni szolgák, de egy halandó számára az ilyesféle hatalom felé vezető út mindig nehéz és hosszú.
Egy isten számára pedig ez egy befektetés. Iránymutatást és minimális energiát adnak híveiknek, akik saját erőből ezt a hatalmat kiterjesztik, és az isteneiket szolgálják vele.
*Az újabb kérdés nehéz téma Gaerralosnak is, na nem azért, mert nem tud róla semmit. Érdekli az erről elérhető tudás, lehetőségeihez mérten maga is utána próbált már nézni, ám nem elég jól, hogy az alapvonásokon túl el tudja magyarázni a dolgot.*
-Érdekes kérdés. Nem különösebben ritka, hogy valaki létrehoz egy új varázslatot, amire eddig még senki sem volt képes.
*Kissé előrehajol, habár nem mászik a másik arcába.*
-Az érdekes rész az, hogy egy ilyen igét hogyan adjunk át másoknak. A most meglévő varázslatokon számos mágus dolgozott, hogy... 'közérthető' legyen mindegyik. A legtöbbet viszont csak az a mágus érti, aki kidolgozta. És ne essen félreértés, egy új ige évek, évtizedek munkájába kerül. A mágia határait feszegetni nem gyerekjáték.
Tehát a kérdésedre válaszolva... Az általánosan eltanulható varázslatok listája nagyon, nagyon ritkán bővül.
*Ezzel úgy érzi, a harmadik kérdést is megválaszolta, ám azért hozzátesz valamit.*
-Többféle módon is el lehet érni ugyanazt a hatást. Lehet, hogy a múltban, vagy a világ egy másik részén valaki már rájött valamire, amire mi még nem. Ettől még a varázslat újítói nem járt utat követnek, nem valaki más munkáját fedik fel újra, hanem saját ösvényt taposnak.
*Bár a másiknak a beszélgetés során volt már pár megkérdőjelezhető felszólalása, most teszi fel az első igazán hülye kérdést, ez pedig Gaerralos arcára tekintve azonnal egyértelmű is lehet. Pár másodpercig csak néz, valami humorra utaló jelet keres a fiatalabb beszélgetőpartnerén, majd sóhajt, hátradől, és nagyot kortyol az előtte levő sörből.*
-Nincs olyan, hogy 'összes varázslat'. A mágia tudomány, és folyamatosan bővül. Az új igék megtanulása pedig drága, időigényes, nehéz folyamat. Minden mágus igyekszik bővíteni azoknak a varázslatoknak a számát, amikre képes, ám kevesen élnek elég sokáig, hogy minden jelenleg ismert igét elsajátíthassanak.
*Nem tudja, hogy a fiú honnan vette azt a hozzáállást, ami alapján ennyire félvállról tett fel egy ilyen kérdést, de tudja, hogy ennek a beszélgetésnek az egyik célja pont az, hogy az ilyen félreértéseket tisztázhassa.*
2222. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-26 16:04:55
Üzenet elküldve: 2021-06-26 16:04:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Harcosok egymás közt//
* Elgondolkodva bólogat az elhangzottakra, láthatóan igyekszik minden erejével felfogni annak a jelentését, és mindazt, amit Gaer próbál átadni a számára. Bár ismeretei hiányosak, és ez nagyban nehezíti a dolgát, azért a fiatal harcos, még ha nem is látszik rajta, jó eszű fiú, aki igyekszik összerakni magában a dolgokat. *
- Szóval ennek az úgynevezett affinitásnak az elsajátítása megkerülhetetlen. * Hümmög, miközben lázasan jár az agya. * Azért fura ez nekem, mert ha egy ilyen akarat nélküli tárgy, mint a csillagszilánk képes arra, hogy átadja számomra a tudást úgy, hogy ne kelljen ilyesmivel foglalkoznom, akkor hogy nem lehetnek képesek erre a mágusok nagyjai, vagy ha ők nem is, akkor legalább az istenek?
* Teszi fel a kérdést, amivel visszakanyarodik a korábbi témához, láthatóan még mindig nem teljesen tiszta neki ez az egész történet. *
- Hiszen ha valakiknek, hát nekik pont képesnek kellene lenniük rá. Hiszen megosztják a követőikkel a saját mágiájukat, már ha jól értem, tehát pont azt csinálják, amit a szilánk tett velem, csak valahogy... gyengébben? * Gondolkodik el egy pillanatra, és hamar megcsóválja a fejét. * Persze az is lehet, hogy képesek rá, csak nem áll szándékukban. Egyfajta elköteleződést várnak el, tesztelik a kiválasztottjaikat, hogy ugyan képesek-e saját erejükből és tudásukból megtalálni azt, amit keresnek, és csak az után adják meg nekik a hőn áhított mágiát?
* Költői kérdés, inkább kérdezi önmagától, vagy éppen senkitől, mint a harcostól, de mégis felpillant egy rövid szünet után, mintha csak választ várna, ha mástól nem, hát attól a férfitól, aki sokkal többet ért az egészhez, mint ő maga. Egyébként az idősebb katona jól látja, hogy nem zavarja fiatal társát a költekezés. Pasht sosem érdekelte a pénz, már azon túl, hogy legyen neki annyi, amiből nem hal éhen, és a felszerelését mindig a lehető legjobb állapotban tartsa. Éppen ezért, mivel nem szokása szórni, van is neki bőven, amiből az ilyen alkalmak során bőven költekezhet. *
- Milyen gyakran szoktak új igéket felfedezni? Egyáltalán, hogyan lehetséges ezeket megalkotni? Vagy már létező tudásról beszélünk, csak elfelejtett, amiket újra meg kell találni? * Folytatja inkább a kérdezősködést, ahogy ismét kortyol egy keveset az italából várakozás közben. *
- Miért nem tanulják ki az összeset? * Teszi fel a kézenfekvő kérdést, hiszen ha ő akarna mágiával foglalkozni, akkor biztos ez lenne a célja. Hiszen mi lehet veszélyesebb annál, ha nem tudhatja az ellenfél, hogy milyen támadást indít ellene legközelebb. A fegyvereiből is ezért tart magánál többet, hogy váratlanul válthasson, meglephesse vele a másikat, amennyiben az egyik forgatását már kitapasztalta, esetleg felébe kerekedett. *
//Harcosok egymás közt//
* Elgondolkodva bólogat az elhangzottakra, láthatóan igyekszik minden erejével felfogni annak a jelentését, és mindazt, amit Gaer próbál átadni a számára. Bár ismeretei hiányosak, és ez nagyban nehezíti a dolgát, azért a fiatal harcos, még ha nem is látszik rajta, jó eszű fiú, aki igyekszik összerakni magában a dolgokat. *
- Szóval ennek az úgynevezett affinitásnak az elsajátítása megkerülhetetlen. * Hümmög, miközben lázasan jár az agya. * Azért fura ez nekem, mert ha egy ilyen akarat nélküli tárgy, mint a csillagszilánk képes arra, hogy átadja számomra a tudást úgy, hogy ne kelljen ilyesmivel foglalkoznom, akkor hogy nem lehetnek képesek erre a mágusok nagyjai, vagy ha ők nem is, akkor legalább az istenek?
* Teszi fel a kérdést, amivel visszakanyarodik a korábbi témához, láthatóan még mindig nem teljesen tiszta neki ez az egész történet. *
- Hiszen ha valakiknek, hát nekik pont képesnek kellene lenniük rá. Hiszen megosztják a követőikkel a saját mágiájukat, már ha jól értem, tehát pont azt csinálják, amit a szilánk tett velem, csak valahogy... gyengébben? * Gondolkodik el egy pillanatra, és hamar megcsóválja a fejét. * Persze az is lehet, hogy képesek rá, csak nem áll szándékukban. Egyfajta elköteleződést várnak el, tesztelik a kiválasztottjaikat, hogy ugyan képesek-e saját erejükből és tudásukból megtalálni azt, amit keresnek, és csak az után adják meg nekik a hőn áhított mágiát?
* Költői kérdés, inkább kérdezi önmagától, vagy éppen senkitől, mint a harcostól, de mégis felpillant egy rövid szünet után, mintha csak választ várna, ha mástól nem, hát attól a férfitól, aki sokkal többet ért az egészhez, mint ő maga. Egyébként az idősebb katona jól látja, hogy nem zavarja fiatal társát a költekezés. Pasht sosem érdekelte a pénz, már azon túl, hogy legyen neki annyi, amiből nem hal éhen, és a felszerelését mindig a lehető legjobb állapotban tartsa. Éppen ezért, mivel nem szokása szórni, van is neki bőven, amiből az ilyen alkalmak során bőven költekezhet. *
- Milyen gyakran szoktak új igéket felfedezni? Egyáltalán, hogyan lehetséges ezeket megalkotni? Vagy már létező tudásról beszélünk, csak elfelejtett, amiket újra meg kell találni? * Folytatja inkább a kérdezősködést, ahogy ismét kortyol egy keveset az italából várakozás közben. *
- Miért nem tanulják ki az összeset? * Teszi fel a kézenfekvő kérdést, hiszen ha ő akarna mágiával foglalkozni, akkor biztos ez lenne a célja. Hiszen mi lehet veszélyesebb annál, ha nem tudhatja az ellenfél, hogy milyen támadást indít ellene legközelebb. A fegyvereiből is ezért tart magánál többet, hogy váratlanul válthasson, meglephesse vele a másikat, amennyiben az egyik forgatását már kitapasztalta, esetleg felébe kerekedett. *
2221. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-06-25 20:23:05
Üzenet elküldve: 2021-06-25 20:23:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Összekormolt Pegazus//
- Gondoskodó aggodalmad több mint aranyos. * Nevet fel a korsó mögül, és egy újabb korttyal nedvesíti be nyelvét és torkát, nehogy kiszáradjon a Pegazus melegében. Láthatóan nem fél túlságosan a másiktól, sőt, ránézésre egyáltalán nem, felsőbbrendűségének teljes tudatában kortyol ismét, mielőtt az asztalra tenné a kriglijét. *
- Ne félj, meg tudom védeni magamat. * Biztosítja inkább, ahogy elfordul az asztaltól, láthatóan keresve valakit. A cselekvésből a sípcsontját eltaláló rúgás zökkenti ki, de jajdulás nem hagyja el a száját, csak kíváncsian fordítja vissza a tekintetét, egyik szemöldökét feljebb húzva. *
- Az asztal alatt finomabban szokás ismerkedni. Mutatom. * Húzódik közelebb székével az asztalhoz, hogy lábával megpróbáljon végig simítani fajtársának járásra használt végtagján, szemértelenül magasra, és bizonyos testrészéhez talán túlzóan közel érve, amennyiben erre lehetősége van, és a másik nem húzódik egyből hátra az érintése, vagy annak próbálkozása során. *
- És mi áll szándékodban ma este? * Teszi fel a kérdést, akár sikerrel jár, akár nem. Előbbi esetében viszont nem fejezi be az asztal alatti tevékenységet, sőt, folytatja azt. *
- Már azon kívül, hogy eszünk, és iszunk, persze. * Nevet fel, az elfogyasztott pálinkákra is célozgatva. Az Eeyrt illető megjegyzésre ugyan elkomorodik a tekintete, de nem azért, mert túlságosan szívlelné azt a cédát. *
- Bárcsak megtarthatnám. * Sóhajt nagyot, mert be kell vallja, hogy amióta megjelent előtte, egyre nehezebb kiverje a fejéből a jelenséget, és mindig is nehezen viselte, ha megtetszett neki egy nőstény, akit nem kaphat meg. *
- Egyébként volt már szerencsém hozzá, hogy tapasztaljam a közelségét. * Sziszegi a fogai között, láthatóan kényelmetlen számára a téma, de nem burkolódzik hallgatásba. *
- Többek között ő is azon van, még ha közvetve is, hogy megrövidítse az életem, hogy verné meg valamelyik másik a hármasból. * Csóválja a fejét, magához húzva a kolbászt. A jókívánságot nem viszonozva vág magának egy darabot, amit kelletlenül húz le fogaival a villájáról. Amúgy sincs mostanában étvágya, de Eeyr említése még ezt is csökkenteni tudja. Gyomra viszont egyértelmű jelzéseket ad arra vonatkozóan, hogy az alkoholos italok mellé most már szívesen venne valami szilárdat is, ami kicsit felszívja az italozás okozta folyadékot odalent. *
- Azon kívül, lássuk csak, a wegtoreni karavánokban sem látnak szívesen, miután majdnem megöltek, Sárvárosban néhány óriásnak csaptam be a képét ha jól emlékszem, és a thargok sem szívlelik túlzottan a fajtánkat, engem sem. Folytassam még? * Teszi fel a kérdést, egy újabb falatot rágcsálva el, mielőtt egy újabb pálinka felé nyúlna. *
- Arra, hogy ne járjanak sikerrel! * Emeli vidáman pohárköszöntőre az italt, és választ se várva lehajtja. *
//Összekormolt Pegazus//
- Gondoskodó aggodalmad több mint aranyos. * Nevet fel a korsó mögül, és egy újabb korttyal nedvesíti be nyelvét és torkát, nehogy kiszáradjon a Pegazus melegében. Láthatóan nem fél túlságosan a másiktól, sőt, ránézésre egyáltalán nem, felsőbbrendűségének teljes tudatában kortyol ismét, mielőtt az asztalra tenné a kriglijét. *
- Ne félj, meg tudom védeni magamat. * Biztosítja inkább, ahogy elfordul az asztaltól, láthatóan keresve valakit. A cselekvésből a sípcsontját eltaláló rúgás zökkenti ki, de jajdulás nem hagyja el a száját, csak kíváncsian fordítja vissza a tekintetét, egyik szemöldökét feljebb húzva. *
- Az asztal alatt finomabban szokás ismerkedni. Mutatom. * Húzódik közelebb székével az asztalhoz, hogy lábával megpróbáljon végig simítani fajtársának járásra használt végtagján, szemértelenül magasra, és bizonyos testrészéhez talán túlzóan közel érve, amennyiben erre lehetősége van, és a másik nem húzódik egyből hátra az érintése, vagy annak próbálkozása során. *
- És mi áll szándékodban ma este? * Teszi fel a kérdést, akár sikerrel jár, akár nem. Előbbi esetében viszont nem fejezi be az asztal alatti tevékenységet, sőt, folytatja azt. *
- Már azon kívül, hogy eszünk, és iszunk, persze. * Nevet fel, az elfogyasztott pálinkákra is célozgatva. Az Eeyrt illető megjegyzésre ugyan elkomorodik a tekintete, de nem azért, mert túlságosan szívlelné azt a cédát. *
- Bárcsak megtarthatnám. * Sóhajt nagyot, mert be kell vallja, hogy amióta megjelent előtte, egyre nehezebb kiverje a fejéből a jelenséget, és mindig is nehezen viselte, ha megtetszett neki egy nőstény, akit nem kaphat meg. *
- Egyébként volt már szerencsém hozzá, hogy tapasztaljam a közelségét. * Sziszegi a fogai között, láthatóan kényelmetlen számára a téma, de nem burkolódzik hallgatásba. *
- Többek között ő is azon van, még ha közvetve is, hogy megrövidítse az életem, hogy verné meg valamelyik másik a hármasból. * Csóválja a fejét, magához húzva a kolbászt. A jókívánságot nem viszonozva vág magának egy darabot, amit kelletlenül húz le fogaival a villájáról. Amúgy sincs mostanában étvágya, de Eeyr említése még ezt is csökkenteni tudja. Gyomra viszont egyértelmű jelzéseket ad arra vonatkozóan, hogy az alkoholos italok mellé most már szívesen venne valami szilárdat is, ami kicsit felszívja az italozás okozta folyadékot odalent. *
- Azon kívül, lássuk csak, a wegtoreni karavánokban sem látnak szívesen, miután majdnem megöltek, Sárvárosban néhány óriásnak csaptam be a képét ha jól emlékszem, és a thargok sem szívlelik túlzottan a fajtánkat, engem sem. Folytassam még? * Teszi fel a kérdést, egy újabb falatot rágcsálva el, mielőtt egy újabb pálinka felé nyúlna. *
- Arra, hogy ne járjanak sikerrel! * Emeli vidáman pohárköszöntőre az italt, és választ se várva lehajtja. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436