//Második szál//
//May - Soreyl//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tudja, már az elejétől fogva, hogy Soreyl egy másfajta férfi, ilyennel eddig még nem igazán találkozott. A többi tekintetében, mikor őt megpillantják általában a kiéhezett buja ragadozó villan meg és nem egy gondoskodó, érte aggódó, meleg szívű mackó. Nem szeretné, ha ez változna, ám ha valóban egy fizikailag is teljes együttlétre vágynak, bizonyára egy másik oldalát is meg kell villantsa a lovag.*
~Vajon az is más lesz, mint a többi? ~ *Kétségtelen, hogy a kíváncsiság ott motoszkál benne, ám, ahogy a férfi kérte tőle, most türelmes lesz és hagy neki is kezdeményezést, ámbár ez náluk nem megszokott dolog. A korábbi munkája során neki kellett fizikailag többet dolgozni, ezért kapta a szállást és az ellátást, eléggé jól berögzült már. Eddig viszont még nem igazán volt rá példa, hogy csupán a saját vágyakozásától hajtva kívánta azt a személyt, akivel egy szobába zárták.*
~Nyilván ez az átlagemberek között nem így megy.~ *Mindig is sejtette, hogy a bordély falain kívül, ez a szituáció nem ennyire tiszta és világos, ahogy ezt most tapasztalja is. A kérése nyomán a férfi, mintha zavarban lenne, bár inkább arra voksol, hogy egy nőnek általában nem illik csak úgy benyúlni egy lovag nadrágjába. Amint a válasz érkezik, már ki is húzza onnan az ujját, az kéne még, hogy ezért tartsa kevesebbre a másik.*
~Talán a ruhái felgyújtásával fenyegetni sem kellett volna… ~ *Néz nagy szemekkel a másikra, fürkészőn, ám megkönnyebbülésére a férfi inkább azt is elengedi, bár ha valóban megtenné, biztos benne, hogy bosszús lenne.*
-Pedig nagyon jól áll rajtad. *Simítja végig az említett ing gallérját és ha már ott jár a keze, ki is old egy gombot. Ezt követően hagyja, hogy a lovag maga babráljon az ő ingével, ahogy azt korábban kérte, viszont egész korán megakad valami miatt. A szemeibe néz, majd vissza.*
~Mi lehet az? Ugye nincs semmi a ruhámban? Itt annyi a bogár hogy… az se lepne meg… ~ *Bár ettől a feltételezéstől, már lassacskán ideges is lenne, ha nem búgnak fel a kérdés, nagy megkönnyebbülésére.*
-Nem is igazán van másom és tőled kaptam… *Neki ennyi magyarázat is elég, bár félrepislog, mert nem gondolta volna, hogy ez ennyire furcsa. A többi ékszere általában a Sellő közös csecsebecséi közül kerül ki, ahogy a ruhái is. Sosem érezte, hogy sajátra is szüksége lenne, amit ajándékba kapott a vendégektől, az is inkább beadta, hiszen nem igazán fűződött hozzá kedves emléke. Az mind csak munka. Viszont a lovag igazán kedvesen és előzékenyen bánt vele, annak ellenére, hogy tudta miféle helyről jött, az ajándékért pedig cserébe semmit se kért. Ez a gondolat igazán eltelíti a szívét, máshogy pedig nem tudja kifejezni a dolgot, átkulcsolja a férfi nyakát, hogy egy szenvedélyes csókot lopjon tőle. Eleinte talán úgy tűnhet, ám egy után sem ereszti, mint ajkaival távol akarná tartani a lélegzetvételtől, kezeivel pedig a tarkóját és a nyakát cirógatja.*
~Jajj, te drága… biztosan megharagudna, ha letépném az inget… ~ *Markol rá a lovag vállánál az ing anyagára, majd óvatosan ereszti, hiszen most nem otthon van, ám az ilyen gyengéd pillanatokban, amik vágyakozástól túlfűtöttek, néha csak úgy elernyednek a tagjai. Csak azt tudja remélni, hogy a lábai még kitartanak, bár már a térde megremeg, ha Soreyl is hevesen csókolja.*