Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 269 (5361. - 5380. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5380. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 17:48:22
Üzenet elküldve: 2024-10-27 17:48:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Kár is lenne belemenni a nemesség kérdésébe. Az elől menekült, de azért kihasználja azt, amit tudott belőle. Például azt az ellopott vagyont, ami az otthoniaknak talán nem hiányzik, de ő meghalt volna nélküle, mert csak úgy nem adták volna a mindenki szerint őrült elképzeléseihez. Azért meg főleg, hogy nem tündökölni óhajt vele - néhány csinos ruhát leszámítva - hanem megfelelő célokra felhasználni. Mai szerint megfelelőekre. Bólint a válaszra, valóban így van. Nem lehet álszent ő sem, ezért sem folytatja.
Viszont a testvéréről, annak dolgairól ritkán tud mással beszélni, s még ritkábban lehet legalább nyomokban őszinte. A visszakérdezésre lesüti a szemét.*
- Ő... jaj, éppen elég, hogy mással tud ártani, nem kellenek még azok is.
*Szalad ki a mondat, ekkor érzi először, hogy bár ne tette volna. De ez van. Amaz nem biztos, hogy csak úgy beavatná, hogyha nem tudja miért kérdezi.*
- Nem akarom, hogy szerezzen. De ezek szerint még csak nem is olyan nehéz.
*Húzza el a száját, majd újra a zöldeket keresi. *
- Szóval miket tudnak okozni? És van olyan, ami az ellenszere?
*Talán előre szaladt, de lévén fogalma sincs hogyan működik egy-egy keverék, nem fél butaságot kérdezni. *
- Bocsánat, sokat kérdezek. De szeretném tudni.
*Kár is lenne belemenni a nemesség kérdésébe. Az elől menekült, de azért kihasználja azt, amit tudott belőle. Például azt az ellopott vagyont, ami az otthoniaknak talán nem hiányzik, de ő meghalt volna nélküle, mert csak úgy nem adták volna a mindenki szerint őrült elképzeléseihez. Azért meg főleg, hogy nem tündökölni óhajt vele - néhány csinos ruhát leszámítva - hanem megfelelő célokra felhasználni. Mai szerint megfelelőekre. Bólint a válaszra, valóban így van. Nem lehet álszent ő sem, ezért sem folytatja.
Viszont a testvéréről, annak dolgairól ritkán tud mással beszélni, s még ritkábban lehet legalább nyomokban őszinte. A visszakérdezésre lesüti a szemét.*
- Ő... jaj, éppen elég, hogy mással tud ártani, nem kellenek még azok is.
*Szalad ki a mondat, ekkor érzi először, hogy bár ne tette volna. De ez van. Amaz nem biztos, hogy csak úgy beavatná, hogyha nem tudja miért kérdezi.*
- Nem akarom, hogy szerezzen. De ezek szerint még csak nem is olyan nehéz.
*Húzza el a száját, majd újra a zöldeket keresi. *
- Szóval miket tudnak okozni? És van olyan, ami az ellenszere?
*Talán előre szaladt, de lévén fogalma sincs hogyan működik egy-egy keverék, nem fél butaságot kérdezni. *
- Bocsánat, sokat kérdezek. De szeretném tudni.
5379. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 16:36:00
Üzenet elküldve: 2024-10-27 16:36:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Elég érdekes gondolatot fejt ki az egykori kisasszony. Amire a volt kalóz csak megrántja a vállát.*
-Enni is csak az eszik, aki meg tudja fizetni.
*Ő azért tudja megfizetni mert van, aki őt is megfizeti valamiért. Amit, az a valaki úgy szerzett, hogy valami másért őt fizették meg. Csak a nemesek azok akiket a semmiért fizetik. Ebbe ilyen mélyen viszont nem megy bele. A következő kérdés megint csak meglepi. De meg lesz magyarázva. A bolond szektás miatt hallott a lány az italokról. Így nem meglepő, hogy az első ami eszébe jut, hogy milyen veszélyesek.*
-Ő?
*Kérdez vissza mikor a másik elhallgat. Miket rosszalkodott az a halál angyala fekete italokkal. A következő kérdésen az elf elgondolkozik. Nem tudja ő se, hogy jó vagy rossz a válasz amit tud mindenesetre elmondja.*
-Nehéznek nem mondanám. Főleg ha úgy szeretnél feketét venni, hogy közben kerülöd a rossz arcú alakokat. Gondolom mióta a Sárvárost felszámolták nehezebb lehet hozzájutni, de nem lehetetlen.
*Elég érdekes gondolatot fejt ki az egykori kisasszony. Amire a volt kalóz csak megrántja a vállát.*
-Enni is csak az eszik, aki meg tudja fizetni.
*Ő azért tudja megfizetni mert van, aki őt is megfizeti valamiért. Amit, az a valaki úgy szerzett, hogy valami másért őt fizették meg. Csak a nemesek azok akiket a semmiért fizetik. Ebbe ilyen mélyen viszont nem megy bele. A következő kérdés megint csak meglepi. De meg lesz magyarázva. A bolond szektás miatt hallott a lány az italokról. Így nem meglepő, hogy az első ami eszébe jut, hogy milyen veszélyesek.*
-Ő?
*Kérdez vissza mikor a másik elhallgat. Miket rosszalkodott az a halál angyala fekete italokkal. A következő kérdésen az elf elgondolkozik. Nem tudja ő se, hogy jó vagy rossz a válasz amit tud mindenesetre elmondja.*
-Nehéznek nem mondanám. Főleg ha úgy szeretnél feketét venni, hogy közben kerülöd a rossz arcú alakokat. Gondolom mióta a Sárvárost felszámolták nehezebb lehet hozzájutni, de nem lehetetlen.
5378. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 16:07:15
Üzenet elküldve: 2024-10-27 16:07:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Nem kellett sok, hogy meg is enyhüljön. Végtére is csak egy kis félreértés. Tényleg igen jól ért a másik hozzá, de ha egyszer tényleg felcsendül a vészharang, talán nem lesz olyan könnyű dolga, mint a kis felszolgálóval, bár ott még nem tartanak, hogy legyen mit féltenie tőle. Nem is érdekli jelenhelyzetben.
Amíg eszik az elf, ő továbbra is gyönyörködik a holdakban. Ha nem lenne hűvös az éjjel, bármeddig itt tudna maradni, de már kezdi érezni, hogy így egy helyben ülve nem tudnak sokáig kint üldögélni. Még csak a szőkéhez sem tudna bújni, hogy melegítsen rajta, mert épp falatozik. Hálás, hogy nem érzi szükségét annak, hogy ő is azt tegye. De a hideget nem lehet úgy eltüntetni, mint az éhséget.
A kérdésére választ kap, s ismét eltűnődik. Illik a másikhoz, bár ebbe a világba sosem látott bele igazán. Ugyanúgy rosszallást érzett, ha rágondolt, mint a mágiával kapcsolatban, de az is a múlt, amióta Nori-t ismeri. Bár belegondolva, pont, hogy aggódnia kéne ezen tudása miatt.*
- Ha valaki meg tudja fizetni, akkor egy italtól meggyógyul. *Jegyzi meg, maga sem tudja miért. Talán ez tartja egyensúlyban a világot, talán az egyik legundorítóbb dolog, hogy ez is, mint oly sok minden, a pénzen múlik. *
- És mennyit lehet velük ártani? Nori mesélte, hogy vannak olyan fekete... italok, és azokkal bánthatsz. Ő is ezekkel foglalkozik, de fogalmam sincs, hogy igazából mit tudnak okozni, ő... *Akad meg a mondat, ahogy eszébe jut az, ami olyan sokszor. Néhány elmormolt ige elég volt arra, hogy átélhesse a legrosszabbat általa, milyen kínokat tudna okozni azokkal a szerekkel neki, vagy bárki másnak? *
- Nehéz hozzájutni?
*Látni, hogy nem maga miatt kérdezi. Őszintén örülne, ha szinte lehetetlenség volna.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.27 16:17:35
*Nem kellett sok, hogy meg is enyhüljön. Végtére is csak egy kis félreértés. Tényleg igen jól ért a másik hozzá, de ha egyszer tényleg felcsendül a vészharang, talán nem lesz olyan könnyű dolga, mint a kis felszolgálóval, bár ott még nem tartanak, hogy legyen mit féltenie tőle. Nem is érdekli jelenhelyzetben.
Amíg eszik az elf, ő továbbra is gyönyörködik a holdakban. Ha nem lenne hűvös az éjjel, bármeddig itt tudna maradni, de már kezdi érezni, hogy így egy helyben ülve nem tudnak sokáig kint üldögélni. Még csak a szőkéhez sem tudna bújni, hogy melegítsen rajta, mert épp falatozik. Hálás, hogy nem érzi szükségét annak, hogy ő is azt tegye. De a hideget nem lehet úgy eltüntetni, mint az éhséget.
A kérdésére választ kap, s ismét eltűnődik. Illik a másikhoz, bár ebbe a világba sosem látott bele igazán. Ugyanúgy rosszallást érzett, ha rágondolt, mint a mágiával kapcsolatban, de az is a múlt, amióta Nori-t ismeri. Bár belegondolva, pont, hogy aggódnia kéne ezen tudása miatt.*
- Ha valaki meg tudja fizetni, akkor egy italtól meggyógyul. *Jegyzi meg, maga sem tudja miért. Talán ez tartja egyensúlyban a világot, talán az egyik legundorítóbb dolog, hogy ez is, mint oly sok minden, a pénzen múlik. *
- És mennyit lehet velük ártani? Nori mesélte, hogy vannak olyan fekete... italok, és azokkal bánthatsz. Ő is ezekkel foglalkozik, de fogalmam sincs, hogy igazából mit tudnak okozni, ő... *Akad meg a mondat, ahogy eszébe jut az, ami olyan sokszor. Néhány elmormolt ige elég volt arra, hogy átélhesse a legrosszabbat általa, milyen kínokat tudna okozni azokkal a szerekkel neki, vagy bárki másnak? *
- Nehéz hozzájutni?
*Látni, hogy nem maga miatt kérdezi. Őszintén örülne, ha szinte lehetetlenség volna.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.27 16:17:35
5377. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 16:03:08
Üzenet elküldve: 2024-10-27 16:03:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nixomia válaszát hallva elvigyorodik. Igen, ő is tud jobb pozíciókat. Mindjárt javasolna is párat, köztük a kedvencét, amihez viszont a nőnek négykézláb kellene felkínálnia magát. Valahogy úgy sejti, hogy a lovagnak az efféle alárendeltség nincs az ínyére. De azért majd még kipróbálhatják, főleg, ha a zsoldos most enged a nő vágyainak.
Először azonban végre megszemléli azt, amit eddig hiába próbált lemezteleníteni. A szőkés szőrzet láttán epedve csillannak meg a szemei.
Utána viszont Nixomia valami nagyon szokatlant kezd el csinálni.*
- Mi a f...
*hördül fel meglepetten, amikor a levegőbe emelik a lábait. Nagy szerencse, hogy az előbb volt lehetősége megtekinteni Nixomia ágyékát, mert most szentül meg lenne győződve róla, hogy a lovag valójában férfi és belőle akar nőt csinálni. Végül azonban kiderül, mit is akart Nixomia összehozni. Sikerül is neki, bár Mykael annyira szokatlannak érzi a helyzetet, hogy élvezni nem igazán tudja.*
- De egy hülye póz.
*jegyzi meg, bár azért kezd benne némi gyönyört találni.*
- Ezért jössz nekem egy körrel, ahogy én akarom.
*jelenti ki határozottan, és egyelőre hagyja, hadd élvezkedjen a szőkeség. Ő pedig megpróbálja elérni a dús kebleket, hogy kicsit elmókázzon velük.*
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nixomia válaszát hallva elvigyorodik. Igen, ő is tud jobb pozíciókat. Mindjárt javasolna is párat, köztük a kedvencét, amihez viszont a nőnek négykézláb kellene felkínálnia magát. Valahogy úgy sejti, hogy a lovagnak az efféle alárendeltség nincs az ínyére. De azért majd még kipróbálhatják, főleg, ha a zsoldos most enged a nő vágyainak.
Először azonban végre megszemléli azt, amit eddig hiába próbált lemezteleníteni. A szőkés szőrzet láttán epedve csillannak meg a szemei.
Utána viszont Nixomia valami nagyon szokatlant kezd el csinálni.*
- Mi a f...
*hördül fel meglepetten, amikor a levegőbe emelik a lábait. Nagy szerencse, hogy az előbb volt lehetősége megtekinteni Nixomia ágyékát, mert most szentül meg lenne győződve róla, hogy a lovag valójában férfi és belőle akar nőt csinálni. Végül azonban kiderül, mit is akart Nixomia összehozni. Sikerül is neki, bár Mykael annyira szokatlannak érzi a helyzetet, hogy élvezni nem igazán tudja.*
- De egy hülye póz.
*jegyzi meg, bár azért kezd benne némi gyönyört találni.*
- Ezért jössz nekem egy körrel, ahogy én akarom.
*jelenti ki határozottan, és egyelőre hagyja, hadd élvezkedjen a szőkeség. Ő pedig megpróbálja elérni a dús kebleket, hogy kicsit elmókázzon velük.*
5376. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 15:24:44
Üzenet elküldve: 2024-10-27 15:24:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 211
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork, a félvér és az óriás//
*Meg nem mondaná, miért pont a Böröngő név jött ki a száján az előbb, amikor az óriást bemutatta. Egyáltalán mi az a böröngés? Van köze a szuszhoz vagy szuszogáshoz? Hívhatta volna Meláknak, Bumburnyáknak vagy Falánknak is, mindegyik ráillene Böröngőre.*
– Mi van? *Szinte kötekedve kérdez vissza Böröngő értetlenkedését hallva. Ha már kimondta, akkor az és kész. Visszakozni kellemetlen lenne, Harga pedig nem szereti magát kellemetlen helyzetbe hozni, még nevetségessé válna. A további bonyodalmat megelőzendő inkább az evéshez lát. Közelebb húzza magához az elő rakott tányért, aztán falatozni kezd. Egy tál főzelékkel a gyomrában már megengedheti magának a lassabb lapátolást, most sietség nélkül eszik.*
– Szóval az a szusz. *Örül, hogy végre választ kaptak a kérdésre. Háláját azonban egyelőre nem mutatja ki sem a válaszért, sem az ételért. Úgy van vele, hogy a társaságuk megdolgozott a kiharcolásukért, tehát minden további udvariaskodás nélkül járnak nekik. Annyi mégis mutatja, hogy sikerült a kedvére tenni, hogy hajlandó válaszolni a kapott kérdésre.*
– Harga vagyok. *Rávicsorog Wynpeirosra, hogy az biztosan megjegyezze a pofáját.*
– Hát, próbálunk megélni. Mindenfélét elvállalok. De ha valaki bajt csinált, az nem én vótam. *Ez fontosnak tartja leszögezni. Aki nem tanul meg a lehető legtöbb mindent a lehető leggyorsabban letagadni, az szerinte nem viheti sokra útonállóként vagy rablóként.*
– Inni azt szabad. *Jegyzi meg a sörrendelést hallva nagy megengedően. Rajta nem fog múlni, hogy lecsússzon mindenkinek egy pofa finom sör.*
*Meg nem mondaná, miért pont a Böröngő név jött ki a száján az előbb, amikor az óriást bemutatta. Egyáltalán mi az a böröngés? Van köze a szuszhoz vagy szuszogáshoz? Hívhatta volna Meláknak, Bumburnyáknak vagy Falánknak is, mindegyik ráillene Böröngőre.*
– Mi van? *Szinte kötekedve kérdez vissza Böröngő értetlenkedését hallva. Ha már kimondta, akkor az és kész. Visszakozni kellemetlen lenne, Harga pedig nem szereti magát kellemetlen helyzetbe hozni, még nevetségessé válna. A további bonyodalmat megelőzendő inkább az evéshez lát. Közelebb húzza magához az elő rakott tányért, aztán falatozni kezd. Egy tál főzelékkel a gyomrában már megengedheti magának a lassabb lapátolást, most sietség nélkül eszik.*
– Szóval az a szusz. *Örül, hogy végre választ kaptak a kérdésre. Háláját azonban egyelőre nem mutatja ki sem a válaszért, sem az ételért. Úgy van vele, hogy a társaságuk megdolgozott a kiharcolásukért, tehát minden további udvariaskodás nélkül járnak nekik. Annyi mégis mutatja, hogy sikerült a kedvére tenni, hogy hajlandó válaszolni a kapott kérdésre.*
– Harga vagyok. *Rávicsorog Wynpeirosra, hogy az biztosan megjegyezze a pofáját.*
– Hát, próbálunk megélni. Mindenfélét elvállalok. De ha valaki bajt csinált, az nem én vótam. *Ez fontosnak tartja leszögezni. Aki nem tanul meg a lehető legtöbb mindent a lehető leggyorsabban letagadni, az szerinte nem viheti sokra útonállóként vagy rablóként.*
– Inni azt szabad. *Jegyzi meg a sörrendelést hallva nagy megengedően. Rajta nem fog múlni, hogy lecsússzon mindenkinek egy pofa finom sör.*
5375. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 15:16:30
Üzenet elküldve: 2024-10-27 15:16:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A doki pontosan ismeri a saját képességeit amikkel ő tud veszélyt jelenteni a szebbik nem tagjaira. Ezt bizonyította a felszolgálólánnyal és most az ihletett állapotú félvérrel is. Akinek a megjegyzését hallva végigsimít azon a pofin.*
-Reméltem is, hogy nem.
~Még át kell majd beszélnünk, hogy ki megy kihez átvenni az árut. Messze van ez a tetű város.~
*Majd visszatér a szendvicséhez. Harap egy falatot és borral önti le. Úgy állapítja, hogy nem rossz. Főleg az enyhén savanykás sajt miatt. A kövező kérdés nem titok. Ha az lenne nem mondaná el vagy hazudna.*
-Alkímiában. Mióta itt vagyok a városban azóta tudok vele jobban foglalkozni. Egyrészt az orvosi tudást is kiegészíti másrészt egész izgalmas.
*Az ő új hobbija. Ami még nagyon nem hozta vissza az árát, de hátha egyszer.*
*A doki pontosan ismeri a saját képességeit amikkel ő tud veszélyt jelenteni a szebbik nem tagjaira. Ezt bizonyította a felszolgálólánnyal és most az ihletett állapotú félvérrel is. Akinek a megjegyzését hallva végigsimít azon a pofin.*
-Reméltem is, hogy nem.
~Még át kell majd beszélnünk, hogy ki megy kihez átvenni az árut. Messze van ez a tetű város.~
*Majd visszatér a szendvicséhez. Harap egy falatot és borral önti le. Úgy állapítja, hogy nem rossz. Főleg az enyhén savanykás sajt miatt. A kövező kérdés nem titok. Ha az lenne nem mondaná el vagy hazudna.*
-Alkímiában. Mióta itt vagyok a városban azóta tudok vele jobban foglalkozni. Egyrészt az orvosi tudást is kiegészíti másrészt egész izgalmas.
*Az ő új hobbija. Ami még nagyon nem hozta vissza az árát, de hátha egyszer.*
5374. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 13:42:35
Üzenet elküldve: 2024-10-27 13:42:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 456
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány dominál, de a férfi mohósága sem ismer határokat. Elég kemény harcot vív meg a kezével, hogy megszabaduljon az utolsó textiltől, ami makacsul védi a lovagnő legbarátságosabb zugát. Végül kiegyeznek egy döntetlenben, így a ruhanemű is megmarad, meg, de ujjak is dolgozhatnak. Élvezettel nyög fel, ahogy ott lent masszírozni kezdik. Egyre csak sikamlósabbá változtatva a területet.*
- A kis mohó! Tudok én annál jobbat is.* Mosolyodik el gonoszan. Wegtoren csodás város, úgy tartják, hogy minden férfi embernek egyszer el kéne oda jutnia. Nixomia se csak harcolni tanult meg ott. Feltápászkodik a férfiról és letolja szépen lassan, elegánsan a fehérneműt. Felfedve teljesen magát a zsoldos előtt. Nem csupasz ott lent sem. Szőke, gondosan nyírt, talán ujjnyi vékony csík látható a hasa irányába. Ha Mykael megpróbálna felülni, akkor a jobb lábával a máskasára lép, ezzel visszatartva őt és megcsóválja a fejét.*
- Essünk neki! Jobb, ha nem ellenkezel!* Leereszkedik hozzá és megemeli a másik két lábát, amíg az a hátán fekszik. Térdelő helyzetben helyezkedik el úgy, hogy két combja között legyen a férfi két megemelet lába. Külső szemlélő úgy láthatná az egészet, mintha megcserélődnének a szerepek. Így tervezi a behatolást is a szöszi. Teljesen kontrol alatt tartani a közösülést. Hadd érezze a másik, hogy milyen az, amikor felé kerekedik és magévá teszi. Nixomia fogja a határozott kemény ritmust diktálni. A másik a kezeit tudja majd használni, ha szeretné. Nem feltétlen szereti ezt mindenki, de ez majd kiderül a másik reakcióiból.*
//Fürdőház//
//A nemes lovag esete a kóbor zsoldossal//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A lány dominál, de a férfi mohósága sem ismer határokat. Elég kemény harcot vív meg a kezével, hogy megszabaduljon az utolsó textiltől, ami makacsul védi a lovagnő legbarátságosabb zugát. Végül kiegyeznek egy döntetlenben, így a ruhanemű is megmarad, meg, de ujjak is dolgozhatnak. Élvezettel nyög fel, ahogy ott lent masszírozni kezdik. Egyre csak sikamlósabbá változtatva a területet.*
- A kis mohó! Tudok én annál jobbat is.* Mosolyodik el gonoszan. Wegtoren csodás város, úgy tartják, hogy minden férfi embernek egyszer el kéne oda jutnia. Nixomia se csak harcolni tanult meg ott. Feltápászkodik a férfiról és letolja szépen lassan, elegánsan a fehérneműt. Felfedve teljesen magát a zsoldos előtt. Nem csupasz ott lent sem. Szőke, gondosan nyírt, talán ujjnyi vékony csík látható a hasa irányába. Ha Mykael megpróbálna felülni, akkor a jobb lábával a máskasára lép, ezzel visszatartva őt és megcsóválja a fejét.*
- Essünk neki! Jobb, ha nem ellenkezel!* Leereszkedik hozzá és megemeli a másik két lábát, amíg az a hátán fekszik. Térdelő helyzetben helyezkedik el úgy, hogy két combja között legyen a férfi két megemelet lába. Külső szemlélő úgy láthatná az egészet, mintha megcserélődnének a szerepek. Így tervezi a behatolást is a szöszi. Teljesen kontrol alatt tartani a közösülést. Hadd érezze a másik, hogy milyen az, amikor felé kerekedik és magévá teszi. Nixomia fogja a határozott kemény ritmust diktálni. A másik a kezeit tudja majd használni, ha szeretné. Nem feltétlen szereti ezt mindenki, de ez majd kiderül a másik reakcióiból.*
5373. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 12:37:53
Üzenet elküldve: 2024-10-27 12:37:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Talán a hála szót nála mérik máshogy. Nem egyformák, de ettől még jól tudnak együttműködni. Az számára egyértelmű, hogyha meglátná az elfet, akkor milyen érzések vennék át a teste felett az irányítást, még csak az őszinte vigyor egy szép palackban sem kellene hozzá, bár biztosan nagyobb lenne az öröme, ha tényleg megkapná tőle a jelenlétén kívül azt is. És benne jobban szeretne bízni, mint egy simlis kufárban, aki a piactéri pult alól adja a kétes eredetű löttyöt.
A másik keze az arcához simul, nem akart odanézni. De finoman fordul a nyak és találja meg kékjeivel a másik lélektükreit, ami egy pillanat alatt odázza el a sértettséget. Ha valami, ez az, aminek jeleznie kéne. Még ha csupán egy apró félreértés is az egész, nem olvadhat el ennyitől. Nem rendelkezhetnek csak így vele és nem vezethetik az orránál fogva. Ha így van ez egy ilyen aprósággal, akkor mi lenne, ha nagyobb dolgokkal próbálkozna a későbbiekben? Eddig már nem jut el gondolatban, de jelez egy szívdobbanásnyi időre valami, mélyen belül. Csakhogy olyan rövid az a dobbanás, amilyen rövid idő alatt engedi el az apró kis haragfoszlányt.*
- Gondolod, hogy át tudnám venni tőled anélkül, hogy nem mutatom meg újra a szobám?
*Dereng fel egy halvány mosoly a szája szélén. A már csak félig teli poharat emeli az ajkaihoz, de valahogy már nem mélyíti tovább az ittasságát, sok kiszállt a fejéből, csak épphogy pótolja, ami kiürült. *
- És amit most vettél italok... te miben szeretnél még jobb lenni?
*Őszinte az érdeklődés, nem faggatózás, nem mélyre ásás. Érdekli a másik és, hogy mi az, amit fejlesztene, de segítséget igényel.*
*Talán a hála szót nála mérik máshogy. Nem egyformák, de ettől még jól tudnak együttműködni. Az számára egyértelmű, hogyha meglátná az elfet, akkor milyen érzések vennék át a teste felett az irányítást, még csak az őszinte vigyor egy szép palackban sem kellene hozzá, bár biztosan nagyobb lenne az öröme, ha tényleg megkapná tőle a jelenlétén kívül azt is. És benne jobban szeretne bízni, mint egy simlis kufárban, aki a piactéri pult alól adja a kétes eredetű löttyöt.
A másik keze az arcához simul, nem akart odanézni. De finoman fordul a nyak és találja meg kékjeivel a másik lélektükreit, ami egy pillanat alatt odázza el a sértettséget. Ha valami, ez az, aminek jeleznie kéne. Még ha csupán egy apró félreértés is az egész, nem olvadhat el ennyitől. Nem rendelkezhetnek csak így vele és nem vezethetik az orránál fogva. Ha így van ez egy ilyen aprósággal, akkor mi lenne, ha nagyobb dolgokkal próbálkozna a későbbiekben? Eddig már nem jut el gondolatban, de jelez egy szívdobbanásnyi időre valami, mélyen belül. Csakhogy olyan rövid az a dobbanás, amilyen rövid idő alatt engedi el az apró kis haragfoszlányt.*
- Gondolod, hogy át tudnám venni tőled anélkül, hogy nem mutatom meg újra a szobám?
*Dereng fel egy halvány mosoly a szája szélén. A már csak félig teli poharat emeli az ajkaihoz, de valahogy már nem mélyíti tovább az ittasságát, sok kiszállt a fejéből, csak épphogy pótolja, ami kiürült. *
- És amit most vettél italok... te miben szeretnél még jobb lenni?
*Őszinte az érdeklődés, nem faggatózás, nem mélyre ásás. Érdekli a másik és, hogy mi az, amit fejlesztene, de segítséget igényel.*
5372. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 11:54:43
Üzenet elküldve: 2024-10-27 11:54:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A doki nem is dolgozott volna ingyen. Egyrészt mert fent elmondta, hogy ő milyen összegekben méri az élvezetet. Másrészt pedig mert a lány se szajha. Ez még nem zárja ki, hogy ne járna neki egy kis hála azért mert elvégzi a munkáját. Mármint ő így gondolja. Viszont félre lesz értve valami. A sértettséget nem nehéz kihallani a másik hangjából. Amire ő egykedvűen reagál.*
-Tudom, hogy kifogod.*Letenné a szendvicset, hogy a másik arcához nyúlva gyengéden maga felé fordítsa a kékeket, hogy beléjük nézhessen.*Nem is arra gondoltam.
*Mosolyog sokatmondón. Az üzlet önmagában egy unalmas dolog. Főleg ha egyik fél se akarja átverni a másikat. Viszi az árut kifizetik és kész. A félvérrel viszont kicsit élvezetesebbé tenné ezt a folyamatot.*
*A doki nem is dolgozott volna ingyen. Egyrészt mert fent elmondta, hogy ő milyen összegekben méri az élvezetet. Másrészt pedig mert a lány se szajha. Ez még nem zárja ki, hogy ne járna neki egy kis hála azért mert elvégzi a munkáját. Mármint ő így gondolja. Viszont félre lesz értve valami. A sértettséget nem nehéz kihallani a másik hangjából. Amire ő egykedvűen reagál.*
-Tudom, hogy kifogod.*Letenné a szendvicset, hogy a másik arcához nyúlva gyengéden maga felé fordítsa a kékeket, hogy beléjük nézhessen.*Nem is arra gondoltam.
*Mosolyog sokatmondón. Az üzlet önmagában egy unalmas dolog. Főleg ha egyik fél se akarja átverni a másikat. Viszi az árut kifizetik és kész. A félvérrel viszont kicsit élvezetesebbé tenné ezt a folyamatot.*
5371. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 08:30:02
Üzenet elküldve: 2024-10-27 08:30:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Terve mindig van, s ha belekérdezne kin használná azt az italt is meg tudná mondani. De sosem lenne elsődleges ilyennel titkokat kicsalnia. Hogyha jó kérdésekkel ugrasztja ki azt a bizonyos nyulat a bokorból, akkor nincs rá szüksége, s neki ez a cél. Mágia és minden aljasság nélkül érni el válaszokat, mert abban van kihívás. Persze belecsempészni egy italba bizonyos szereket is tud nehézkes lenni, de sokkal büszkébb magára, amikor nem kell hasonlóhoz folyamodni.
Az elf pótolja az energiát, Mai pedig a bort kortyolgatva mélyed el saját világában, majd csak sikerül megértetnie a másikkal, hogy mire gondolt. Ekkor villannak kissé hidegebben a szemek, még ha a zöldekben játékosságot is vél felfedezni. ~Hálásnak?~ Nézi egy darabon, majd elfordítja róla a tekintetét.*
- Kifizetem, amennyit kérsz.
*Nézi inkább a holdakat. Persze bármilyen táncot lejtene neki, s máskor is kapna a lehetőségen, hogy kiderítse nem-e valaki a doki vérét kívánja, na meg megszerezni is segítene ritka varázsitalokat, amiket majdnem elszalasztott, mert hamisnak hitte. De ezen ma már túl vannak. Persze, lehetne ettől is hálásabb valakinek némi igazságszérumért. Mintha enyhe sértettség árnya húzódna meg a vonásokon, de azért nem olyan elemésztő az érzés. Nem sokból tartana kihúzni belőle, inkább tiszta üzletet ajánl. Fizet, ha kap érte valamit. A szórakozás pedig maradjon meg annak, ami. Ha a hosszúéletű szép vonásait nézné, akkor azonnal elmúlna minden rossz érzés, ezért hát a csillagokkal tarkított égbolttal foglalkozik egy kicsit.*
*Terve mindig van, s ha belekérdezne kin használná azt az italt is meg tudná mondani. De sosem lenne elsődleges ilyennel titkokat kicsalnia. Hogyha jó kérdésekkel ugrasztja ki azt a bizonyos nyulat a bokorból, akkor nincs rá szüksége, s neki ez a cél. Mágia és minden aljasság nélkül érni el válaszokat, mert abban van kihívás. Persze belecsempészni egy italba bizonyos szereket is tud nehézkes lenni, de sokkal büszkébb magára, amikor nem kell hasonlóhoz folyamodni.
Az elf pótolja az energiát, Mai pedig a bort kortyolgatva mélyed el saját világában, majd csak sikerül megértetnie a másikkal, hogy mire gondolt. Ekkor villannak kissé hidegebben a szemek, még ha a zöldekben játékosságot is vél felfedezni. ~Hálásnak?~ Nézi egy darabon, majd elfordítja róla a tekintetét.*
- Kifizetem, amennyit kérsz.
*Nézi inkább a holdakat. Persze bármilyen táncot lejtene neki, s máskor is kapna a lehetőségen, hogy kiderítse nem-e valaki a doki vérét kívánja, na meg megszerezni is segítene ritka varázsitalokat, amiket majdnem elszalasztott, mert hamisnak hitte. De ezen ma már túl vannak. Persze, lehetne ettől is hálásabb valakinek némi igazságszérumért. Mintha enyhe sértettség árnya húzódna meg a vonásokon, de azért nem olyan elemésztő az érzés. Nem sokból tartana kihúzni belőle, inkább tiszta üzletet ajánl. Fizet, ha kap érte valamit. A szórakozás pedig maradjon meg annak, ami. Ha a hosszúéletű szép vonásait nézné, akkor azonnal elmúlna minden rossz érzés, ezért hát a csillagokkal tarkított égbolttal foglalkozik egy kicsit.*
5370. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-27 04:01:09
Üzenet elküldve: 2024-10-27 04:01:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Belső út//
*Naesala szájából az évtizedek óta nem sokban segíti ki, ellenben már kevés kétség fér ahhoz, hogy miért keresték fel. Azt, hogy pontosan mit kellene elkészíteni, még ködös, de ebben szerencsére segítségére lesznek, remélhetőleg.*
- Sejtem, hogy mit használhatott, a harc varázsitaláról lehet szó. Már, ha maradandóan javult. Viszont jobb előre tisztázni, mit csinálnak ezek az italok, mikor tudnak segíteni és mikor fölöslegesek. Főleg, mivel költségesek és nehezen készíthetőek el.
*Nestar óvatosságára az ok nem Naesala pénztárcájának védelme, hanem rá is rossz fényt vet, ha valami olyannal üzletel, ami nem használ, éppen azon a személyen, akinek készült. Ez pedig az ilyen italoknál erősen személyfüggő.*
- Szóval, kétféle képesség van, a veleszületett tehetség, ilyen például a mágiára való fogékonyság vagy a világi tanult, mint a fegyverforgatás. Azonban és ami általában a probléma szokott lenni, hogy arra leszünk képesek, amire képezzük magunkat, már fiatal korunktól és ha egyszer eltöltöttük a formáló éveinket, onnan hatalmas szenvedés és rengeteg idő a test berögződéseit átképezni. A harc itala ezeket a berögződéseket segít feloldani, a tanulásra való készséget újra feltárni, így felnyitván a fejlődésre való lehetőséget. Ami a harciasabb irányzatú képességeket illeti. Ahogy kihallható, ez inkább kijavító jellegű, mintsem erősítőszer. És igényel olyan személyismereti tudást és döntést, aminek én nem szeretnék birtokában lenni, így ennek a kiértékelését önre bízom.
*Sajnos csak Naesala tudja eldönteni, hogy az élettapasztalata alapján ha teljesen újra tudná kezdeni, tudna-e számottevően javítani azért, amit el akar érni. És még lesz ez bonyolultabb is, ugyanis Nestarnak van egy erős érzete, hogy ha nem fegyverforgatónak való gyakorlással ment el Naesala élete, akkor valami mással foglalatoskodott, amire a harc itala nem segíti ki teljesen.*
- Azonban, lehetséges, hogy ez magában nem lesz elegendő drasztikus változáshoz, még ha javítani javít is. Ahogy említettem, ez nem egy erősítőszer, csak csiszolni tud azon, amire képes lenne. Amennyiben drasztikusabb megoldásra van szükség, úgy ezt követően lehet felszabadítani társadalmi, tudományos vagy mondhatni álságos képességekből és azt is a harcban való javulásra lehet szentelni. Itt gondolom életmódbeli berögződésekről lenne szó, de felsoroltam az összeset, amire valamilyen ital használható. És természetesen ön tudja csak, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik. Lényegében ezen képességek gyors elhanyagolásával lehet még tovább fejlődni, a harci irányzatban. Ez szokta általában a leglátványosabb javulást hozni, arányosan a nagyobb és gyors áldozathozatallal. Természetesen ezt a második döntést sincs jogom meghozni Ön helyett. Ha bármi kérdés, esetleg tisztázatlan pont lenne, kérdezzen nyugodtan, elismerem, hogy ez egyszerre elég sok feldolgozni való és egy komoly döntés, melyet érdemes meggondolni.
//Belső út//
*Naesala szájából az évtizedek óta nem sokban segíti ki, ellenben már kevés kétség fér ahhoz, hogy miért keresték fel. Azt, hogy pontosan mit kellene elkészíteni, még ködös, de ebben szerencsére segítségére lesznek, remélhetőleg.*
- Sejtem, hogy mit használhatott, a harc varázsitaláról lehet szó. Már, ha maradandóan javult. Viszont jobb előre tisztázni, mit csinálnak ezek az italok, mikor tudnak segíteni és mikor fölöslegesek. Főleg, mivel költségesek és nehezen készíthetőek el.
*Nestar óvatosságára az ok nem Naesala pénztárcájának védelme, hanem rá is rossz fényt vet, ha valami olyannal üzletel, ami nem használ, éppen azon a személyen, akinek készült. Ez pedig az ilyen italoknál erősen személyfüggő.*
- Szóval, kétféle képesség van, a veleszületett tehetség, ilyen például a mágiára való fogékonyság vagy a világi tanult, mint a fegyverforgatás. Azonban és ami általában a probléma szokott lenni, hogy arra leszünk képesek, amire képezzük magunkat, már fiatal korunktól és ha egyszer eltöltöttük a formáló éveinket, onnan hatalmas szenvedés és rengeteg idő a test berögződéseit átképezni. A harc itala ezeket a berögződéseket segít feloldani, a tanulásra való készséget újra feltárni, így felnyitván a fejlődésre való lehetőséget. Ami a harciasabb irányzatú képességeket illeti. Ahogy kihallható, ez inkább kijavító jellegű, mintsem erősítőszer. És igényel olyan személyismereti tudást és döntést, aminek én nem szeretnék birtokában lenni, így ennek a kiértékelését önre bízom.
*Sajnos csak Naesala tudja eldönteni, hogy az élettapasztalata alapján ha teljesen újra tudná kezdeni, tudna-e számottevően javítani azért, amit el akar érni. És még lesz ez bonyolultabb is, ugyanis Nestarnak van egy erős érzete, hogy ha nem fegyverforgatónak való gyakorlással ment el Naesala élete, akkor valami mással foglalatoskodott, amire a harc itala nem segíti ki teljesen.*
- Azonban, lehetséges, hogy ez magában nem lesz elegendő drasztikus változáshoz, még ha javítani javít is. Ahogy említettem, ez nem egy erősítőszer, csak csiszolni tud azon, amire képes lenne. Amennyiben drasztikusabb megoldásra van szükség, úgy ezt követően lehet felszabadítani társadalmi, tudományos vagy mondhatni álságos képességekből és azt is a harcban való javulásra lehet szentelni. Itt gondolom életmódbeli berögződésekről lenne szó, de felsoroltam az összeset, amire valamilyen ital használható. És természetesen ön tudja csak, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik. Lényegében ezen képességek gyors elhanyagolásával lehet még tovább fejlődni, a harci irányzatban. Ez szokta általában a leglátványosabb javulást hozni, arányosan a nagyobb és gyors áldozathozatallal. Természetesen ezt a második döntést sincs jogom meghozni Ön helyett. Ha bármi kérdés, esetleg tisztázatlan pont lenne, kérdezzen nyugodtan, elismerem, hogy ez egyszerre elég sok feldolgozni való és egy komoly döntés, melyet érdemes meggondolni.
5369. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 23:21:57
Üzenet elküldve: 2024-10-26 23:21:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 565
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Belső út//
*Meglepően kedélyes a félvér. Mostanság nincs túlkínálat az alkimistákból a környéken, ő sem talált mást, azt hihetné az ember, hogy úszva a feltehetően sok megbízásban a háta közepére sem kíván egy újabbat. Mindenesetre az elsőre segítőkésznek tűnő hozzáállás számára most roppant előnyös.
Ültében egy kicsit jobban megszemléli magának a félvért. Bár személyesen még sohasem találkoztak, nem Umirtól hallott róla először. Még mikor közlegényként a Creton vezette városőrség kötelékében szolgált, jól tudja, hogy a félvér a Nagytanács tagja volt. Ziana hadnagy többször is emlegette, s halványan az is rémlik neki, hogy valamilyen ügyben ő is a Vashegyen volt akkor, mikor az egykori parancsnok bosszúja elől menekülve csapata a thargok oltalmára szorult.
Szívesen cseverészne valakivel ezekről az időkről, senki sincs már, aki osztozna vele ezeknek az embereknek az emlékén, azonban nem azért érkezett, hogy a múltban turkáljon. Főleg nem egy idegennel, józanon. Inkább arra igyekszik koncentrálni, hogyan fogalmazza meg, pontosan mire is lenne szüksége.*
- Áh, annyira nem kényes *veti el a csendesebb helyre vonulás ötletét, nincsenek túl sokan, és szerencsére semmiféle intim problémáról nincsen szó. Persze az önérzete kínlódik, amiért ilyen jellegű segítsége kér, de ha minden úgy alakul, ahogy szeretné, azért remélhetőleg a leheletnyit megcsorbult önbecsülés is helyreáll.*
- Évtizedek óta forgatok kardot *kezd bele miután kissé feszülten megnedvesíti ajkait* - Az itt üldögélők jó része meg sem született még akkor, mikor kezdtem. *állával a jelenlévők felé bök, kiknek többsége jól láthatóan egyszerű rövidéltű.
Valamivel azért lejjebb veszi hangerejét, mikor egy pillanatnyi szünet után folytatja.*
- Valahogy viszont egy ideje nem fejlődöm. Városőrként minden áldott nap edzettem, de mintha egyszerűen megrekedtem volna... *kezdi úgy érezni mintha a tehetségtelenségét magyarázná, de most félreteszi ezzel kapcsolatos aggályait* - A lényeg, hogy hallottam sok éve valamelyik őrmesterünk is hasonló cipőben járt, és valami ritka itóka segített neki. Ilyenre lenne szükségem, amennyiben megoldható.
//Belső út//
*Meglepően kedélyes a félvér. Mostanság nincs túlkínálat az alkimistákból a környéken, ő sem talált mást, azt hihetné az ember, hogy úszva a feltehetően sok megbízásban a háta közepére sem kíván egy újabbat. Mindenesetre az elsőre segítőkésznek tűnő hozzáállás számára most roppant előnyös.
Ültében egy kicsit jobban megszemléli magának a félvért. Bár személyesen még sohasem találkoztak, nem Umirtól hallott róla először. Még mikor közlegényként a Creton vezette városőrség kötelékében szolgált, jól tudja, hogy a félvér a Nagytanács tagja volt. Ziana hadnagy többször is emlegette, s halványan az is rémlik neki, hogy valamilyen ügyben ő is a Vashegyen volt akkor, mikor az egykori parancsnok bosszúja elől menekülve csapata a thargok oltalmára szorult.
Szívesen cseverészne valakivel ezekről az időkről, senki sincs már, aki osztozna vele ezeknek az embereknek az emlékén, azonban nem azért érkezett, hogy a múltban turkáljon. Főleg nem egy idegennel, józanon. Inkább arra igyekszik koncentrálni, hogyan fogalmazza meg, pontosan mire is lenne szüksége.*
- Áh, annyira nem kényes *veti el a csendesebb helyre vonulás ötletét, nincsenek túl sokan, és szerencsére semmiféle intim problémáról nincsen szó. Persze az önérzete kínlódik, amiért ilyen jellegű segítsége kér, de ha minden úgy alakul, ahogy szeretné, azért remélhetőleg a leheletnyit megcsorbult önbecsülés is helyreáll.*
- Évtizedek óta forgatok kardot *kezd bele miután kissé feszülten megnedvesíti ajkait* - Az itt üldögélők jó része meg sem született még akkor, mikor kezdtem. *állával a jelenlévők felé bök, kiknek többsége jól láthatóan egyszerű rövidéltű.
Valamivel azért lejjebb veszi hangerejét, mikor egy pillanatnyi szünet után folytatja.*
- Valahogy viszont egy ideje nem fejlődöm. Városőrként minden áldott nap edzettem, de mintha egyszerűen megrekedtem volna... *kezdi úgy érezni mintha a tehetségtelenségét magyarázná, de most félreteszi ezzel kapcsolatos aggályait* - A lényeg, hogy hallottam sok éve valamelyik őrmesterünk is hasonló cipőben járt, és valami ritka itóka segített neki. Ilyenre lenne szükségem, amennyiben megoldható.
5368. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 17:23:34
Üzenet elküldve: 2024-10-26 17:23:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Kicsit elbeszélnek egymás mellett, de ha tényleg fontos akkor majd a lány elismétli mire gondolt. Így is történik.*
~Vajon már van is terved kin használod, édes?~
*Szívesen meghallgatná miképp machinál a félvér. Miket tervez a jövőben. Majd ki is kérdezi. Maga a kihívás amúgy nem túl nagy. Szinte biztosnak gondolja, hogy miből készülhetett az-az ital. Nem is gondolkozik sokat.*
-Tudom hol lehet olyan növényt találni. Most a piacon vettem is tinktúrának való szeszt. Biztos meg tudom csinálni. Mennyire lennél hálás érte?
*Villannak játékosan a zöldek. Ha tényleg meg is kéri az árát a szaktudásnak az még nem jelenti, hogy ne hálálkodhatna érte a félvér. Közben a doki harap egy újabb falatot a szendvicséből.*
*Kicsit elbeszélnek egymás mellett, de ha tényleg fontos akkor majd a lány elismétli mire gondolt. Így is történik.*
~Vajon már van is terved kin használod, édes?~
*Szívesen meghallgatná miképp machinál a félvér. Miket tervez a jövőben. Majd ki is kérdezi. Maga a kihívás amúgy nem túl nagy. Szinte biztosnak gondolja, hogy miből készülhetett az-az ital. Nem is gondolkozik sokat.*
-Tudom hol lehet olyan növényt találni. Most a piacon vettem is tinktúrának való szeszt. Biztos meg tudom csinálni. Mennyire lennél hálás érte?
*Villannak játékosan a zöldek. Ha tényleg meg is kéri az árát a szaktudásnak az még nem jelenti, hogy ne hálálkodhatna érte a félvér. Közben a doki harap egy újabb falatot a szendvicséből.*
5367. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 16:36:55
Üzenet elküldve: 2024-10-26 16:36:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Mintha ezer év telt volna el azóta, hogy a lépcső tetején a férfi ölébe ugorva préselték a falhoz. Fogalma sincsen, hogy mi baja van az időnek, de valószínűleg megőrült. Hol úgy rohan, hogy nem tudja felvenni vele a lépést, hol pedig lelassul minden. De bárhogy is pereg körülöttük, hosszasan bújik a doki karjaiba és olvad össze vele. Imádja azokat a szemeket, ahogy nézik. Ha mert volna valaki régen ilyen éhesen tekinteni rá, annak kiszúrta volna a szemeit, legyenek azok bármilyen színűek. Sokat változik a világ, vele együtt, de azt akkor is kétli, hogy más előhozza belőle azt, amit az elf kap.
Már a padon ücsörögve tűnődik. Míg Intath az élet nagy és kiemelten fontos kérdésein rágódik, hogy vajon mikor is evett utoljára, vagy hogy hol, addig Mai elméjében is nagy utat tesznek meg a gondolatok, csakhogy a férfivel ellentétben ő azokra a varázsitalokra gondol, amit vettek, majd átfut rajta, hogy miként lopták el nővérei az anyjától Rhéa félelméből készült italokat. Itt egy ponton megáll és összeszűkül a szeme. Ha az anyjától ilyet kellett lopni, akkor... nem, ez inkább nem érdekli. Ehelyett annál lyukad ki, hogy mire is nem volna jó, ha lenne neki egy üveggel abból az őszinte vigyorból, amit olyan okosan tudna belecsempészni annak a furcsa pojácának az italába is, aki majd meglátogatja őket. Bár mókásabb lenne csak úgy simán lebuktatni keresztkérdésekkel. Mindenesetre sokkal messzebbről indít, mint ahonnan kellett volna, ezért is pislog először a másikra, hogy miért nem érti, amit akar? De aztán visszatér a valóságba és megrázza a fejét.*
- Amitől úgy megeredt a szajha nyelve. Őszinte vigyor. Aljas egy szer, de ha én használom és nem rajtam, akkor... hm.
*Néz a csillagokra, mintha csak azokban lenne a mondata további folytatása. A Doki úgyis tudja miért jó ötlet, ha van olyan neki.*
- De nem hiszem, hogy egy mosolyért lehet kapni. És olyan sokakat még nem ismerek itt. Segítesz? *Néz vissza rá, mint mindig amikor meglátja, vággyal teli szemekkel. Ha nem szeretné annyira azt az italt, akkor azt is elfelejtené, hogy mit kérdezett, úgy szereti a vonásait.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 17:25:45
*Mintha ezer év telt volna el azóta, hogy a lépcső tetején a férfi ölébe ugorva préselték a falhoz. Fogalma sincsen, hogy mi baja van az időnek, de valószínűleg megőrült. Hol úgy rohan, hogy nem tudja felvenni vele a lépést, hol pedig lelassul minden. De bárhogy is pereg körülöttük, hosszasan bújik a doki karjaiba és olvad össze vele. Imádja azokat a szemeket, ahogy nézik. Ha mert volna valaki régen ilyen éhesen tekinteni rá, annak kiszúrta volna a szemeit, legyenek azok bármilyen színűek. Sokat változik a világ, vele együtt, de azt akkor is kétli, hogy más előhozza belőle azt, amit az elf kap.
Már a padon ücsörögve tűnődik. Míg Intath az élet nagy és kiemelten fontos kérdésein rágódik, hogy vajon mikor is evett utoljára, vagy hogy hol, addig Mai elméjében is nagy utat tesznek meg a gondolatok, csakhogy a férfivel ellentétben ő azokra a varázsitalokra gondol, amit vettek, majd átfut rajta, hogy miként lopták el nővérei az anyjától Rhéa félelméből készült italokat. Itt egy ponton megáll és összeszűkül a szeme. Ha az anyjától ilyet kellett lopni, akkor... nem, ez inkább nem érdekli. Ehelyett annál lyukad ki, hogy mire is nem volna jó, ha lenne neki egy üveggel abból az őszinte vigyorból, amit olyan okosan tudna belecsempészni annak a furcsa pojácának az italába is, aki majd meglátogatja őket. Bár mókásabb lenne csak úgy simán lebuktatni keresztkérdésekkel. Mindenesetre sokkal messzebbről indít, mint ahonnan kellett volna, ezért is pislog először a másikra, hogy miért nem érti, amit akar? De aztán visszatér a valóságba és megrázza a fejét.*
- Amitől úgy megeredt a szajha nyelve. Őszinte vigyor. Aljas egy szer, de ha én használom és nem rajtam, akkor... hm.
*Néz a csillagokra, mintha csak azokban lenne a mondata további folytatása. A Doki úgyis tudja miért jó ötlet, ha van olyan neki.*
- De nem hiszem, hogy egy mosolyért lehet kapni. És olyan sokakat még nem ismerek itt. Segítesz? *Néz vissza rá, mint mindig amikor meglátja, vággyal teli szemekkel. Ha nem szeretné annyira azt az italt, akkor azt is elfelejtené, hogy mit kérdezett, úgy szereti a vonásait.*
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.10.26 17:25:45
5366. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 15:50:40
Üzenet elküldve: 2024-10-26 15:50:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*A félvér tánca egyértelműen nem hagyja őt hidegen. Nem okozna a lánynak nagy nehézséget, hogy bármire rávegye a férfit. Ahogy ott vonaglik előtte egyre inkább veszi el az eszét. Mikor szembe fordulnak szólni se kell semmit. Ráborul a másikra. Keze bejárja a lány testét miközben szinte összetapadnak. A két test, az ajkak, a fekete és a szőke tincsek. A férfinek félvérhez jött meg az étvágya és a tervük miatt szerencse, hogy a lányban van még önuralom, hogy megint kicsússzon a másik karjai közül. Azokról a zöldekről szinte lerí, hogy mire vágyik. Nem a szendvicsekre. Hangosan fújja ki a levegőt és ül le a padra enni. Az első pár falat után veszi észre, hogy éhesebb volt mint gondolta. Mikor is evett utoljára? A kikötőben? Az kizárt hisz az még reggel volt. De akárhogy gondolkodik nem emlékszik rá, hogy nap közben evett volna bármikor. A piacon, a rezidencián, a fürdőben... Csak ivott. Ezen gondolatok közül a másik kérdése zökkenti ki.*
-Mármint milyen italt?
*Kérdi két falat között. Ma elég sok minden legurult a torkukon és láttak meg vettek is italokat. Nem egyértelmű mire gondol a másik.*
*A félvér tánca egyértelműen nem hagyja őt hidegen. Nem okozna a lánynak nagy nehézséget, hogy bármire rávegye a férfit. Ahogy ott vonaglik előtte egyre inkább veszi el az eszét. Mikor szembe fordulnak szólni se kell semmit. Ráborul a másikra. Keze bejárja a lány testét miközben szinte összetapadnak. A két test, az ajkak, a fekete és a szőke tincsek. A férfinek félvérhez jött meg az étvágya és a tervük miatt szerencse, hogy a lányban van még önuralom, hogy megint kicsússzon a másik karjai közül. Azokról a zöldekről szinte lerí, hogy mire vágyik. Nem a szendvicsekre. Hangosan fújja ki a levegőt és ül le a padra enni. Az első pár falat után veszi észre, hogy éhesebb volt mint gondolta. Mikor is evett utoljára? A kikötőben? Az kizárt hisz az még reggel volt. De akárhogy gondolkodik nem emlékszik rá, hogy nap közben evett volna bármikor. A piacon, a rezidencián, a fürdőben... Csak ivott. Ezen gondolatok közül a másik kérdése zökkenti ki.*
-Mármint milyen italt?
*Kérdi két falat között. Ma elég sok minden legurult a torkukon és láttak meg vettek is italokat. Nem egyértelmű mire gondol a másik.*
5365. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 15:27:02
Üzenet elküldve: 2024-10-26 15:27:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Dolgok, ami ő, mégsem láthatja belőle más. Pedig nem titkok, csak nem jár mindenkinek, nem tudja akárki előcsalni. Hogy miben segítség a bor és miben nem, már régen mindegy. Fesztelen az elf közelében és jó érzés megtapasztalni, hogy létezik idő, amikor lehet így, amikor nem kell megfeszülnie a munkában, a sikerek eléréséhez vezető útban, vagy abban, hogy másokról gondoskodjon. Lehúzta a leplet viszont arról, hogy egyébként minden napjában van küzdelem, csak olyannyira hozzászokott, hogy már fel sem tűnt. De még távoli, hogy újra abba a mederbe lépjen.
Jókedvű és élvezi, hogy felfalják a zöldek. És a másik ajka, ahogy a finom mozdulatai közben a nyakára tapad, ezzel is segítve őt abban, hogy ellazultabbá váljon és kedvére hergelhesse a mögötte állót. Nem akar távolodni, nem is fog még. Gyakorolhatják ezt most is és később, egyáltalán nincs ellenére, pedig soha egyetlen kis esélyt nem adott volna annak, hogy valaki kedvére tegyen ezen mozdulatokkal.
Már szemben a másikkal, figyelve a szemeket kapja meg a választ. Mindent, nem fog talán még ő sem látni, de sokat igen. Szép lenne a holdak alatt, de nem kísérti a sorsot tovább, jobb lesz elvonulni végre a szobába. Kissé lábujjhegyre állva igyekszik közelebb jutni a másikhoz, hogy egy csókot lophasson, ami már nagyon hiányzik az ajkáról, s ha megkapja, abban pontosan benne van minden, amit gondol és érez. Nem is engedné el hosszasan. Szinte fürdik ebben a fényben és a rászabadult jóérzésben.*
- Egyél Édes, még miattam fogsz éhen halni.
*Bújik ki végül az ölelésből, s ül le a padra, miután kezébe veszi a pohár borát. Iszik egy kortyot, majd behunyja a szemét, s kissé feljebb szegi az állát, mintha az a holdfény is úgy tudná melegíteni, mint amikor a nap éri. De csak élvezi az egészet, a gondtalanságot. Kis idő múltán szólal csak meg.*
- Te... tudsz szerinted olyan italt szerezni nekem? Nem mennék el érte Lihanech-ig, még ott tartanak.
*Néz végig a másikon, hirtelen jött a gondolat, de talán a legjobb ember, aki segíthet. Ha amaz mer még ilyesmit adni a kezébe.*
*Dolgok, ami ő, mégsem láthatja belőle más. Pedig nem titkok, csak nem jár mindenkinek, nem tudja akárki előcsalni. Hogy miben segítség a bor és miben nem, már régen mindegy. Fesztelen az elf közelében és jó érzés megtapasztalni, hogy létezik idő, amikor lehet így, amikor nem kell megfeszülnie a munkában, a sikerek eléréséhez vezető útban, vagy abban, hogy másokról gondoskodjon. Lehúzta a leplet viszont arról, hogy egyébként minden napjában van küzdelem, csak olyannyira hozzászokott, hogy már fel sem tűnt. De még távoli, hogy újra abba a mederbe lépjen.
Jókedvű és élvezi, hogy felfalják a zöldek. És a másik ajka, ahogy a finom mozdulatai közben a nyakára tapad, ezzel is segítve őt abban, hogy ellazultabbá váljon és kedvére hergelhesse a mögötte állót. Nem akar távolodni, nem is fog még. Gyakorolhatják ezt most is és később, egyáltalán nincs ellenére, pedig soha egyetlen kis esélyt nem adott volna annak, hogy valaki kedvére tegyen ezen mozdulatokkal.
Már szemben a másikkal, figyelve a szemeket kapja meg a választ. Mindent, nem fog talán még ő sem látni, de sokat igen. Szép lenne a holdak alatt, de nem kísérti a sorsot tovább, jobb lesz elvonulni végre a szobába. Kissé lábujjhegyre állva igyekszik közelebb jutni a másikhoz, hogy egy csókot lophasson, ami már nagyon hiányzik az ajkáról, s ha megkapja, abban pontosan benne van minden, amit gondol és érez. Nem is engedné el hosszasan. Szinte fürdik ebben a fényben és a rászabadult jóérzésben.*
- Egyél Édes, még miattam fogsz éhen halni.
*Bújik ki végül az ölelésből, s ül le a padra, miután kezébe veszi a pohár borát. Iszik egy kortyot, majd behunyja a szemét, s kissé feljebb szegi az állát, mintha az a holdfény is úgy tudná melegíteni, mint amikor a nap éri. De csak élvezi az egészet, a gondtalanságot. Kis idő múltán szólal csak meg.*
- Te... tudsz szerinted olyan italt szerezni nekem? Nem mennék el érte Lihanech-ig, még ott tartanak.
*Néz végig a másikon, hirtelen jött a gondolat, de talán a legjobb ember, aki segíthet. Ha amaz mer még ilyesmit adni a kezébe.*
5364. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 13:58:06
Üzenet elküldve: 2024-10-26 13:58:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 264
Játékstílus: Megfontolt
//Várt váratlan//
*Ez nem egy nemesi bál vagy a fogadó ivórésze vagy a fürdőház ahol lopták maguknak azokat a pillanatokat. Nem mintha ott érdekelte volna bármelyiküket is, hogy ki látja, de itt még kevésbé kell. Csak ketten vannak. A férfi kérése pedig ennek szól. Hogy csak neki táncoljon a lány. Nem úgy ahogy muszáj volt, nem betanult mozdulatokat szeretne hanem valami olyat a másikból amit még nem látott. Ami, Mai. Kérése pedig el is ér a másikhoz, aki nagyon élvezi a figyelmet. Át is vált csábítóvá. A doki újra érzi ahogy a nő hozzábújik és a bőrét szinte égeti a levegő, ami a félvér ajkait elhagyja és megkapja, azt a táncot. Nem erre számított a kisasszonytól, de nincs ellenére. Nem kell sokat noszogatni, hogy kihasználja a lehetőséget. Végigsimít a másik testén és a lány nyakához hajol, hogy megkóstolja azt. Majd csókjaival azokra a fülekre vándorolna. Tetszik neki ez a tánc.*
-Gyakoroljuk még.
*Búg a másik fülébe. Mikor pedig visszafordul felé a félvér akkor vágyakozva néz végig a másikon. Egyértelműen jól áll a másiknak a holdfény és az a fekete ruha. A kérdésre a válasz főleg egy ilyen műsor után egyértelmű.*
-Mindent.
*Ez nem egy nemesi bál vagy a fogadó ivórésze vagy a fürdőház ahol lopták maguknak azokat a pillanatokat. Nem mintha ott érdekelte volna bármelyiküket is, hogy ki látja, de itt még kevésbé kell. Csak ketten vannak. A férfi kérése pedig ennek szól. Hogy csak neki táncoljon a lány. Nem úgy ahogy muszáj volt, nem betanult mozdulatokat szeretne hanem valami olyat a másikból amit még nem látott. Ami, Mai. Kérése pedig el is ér a másikhoz, aki nagyon élvezi a figyelmet. Át is vált csábítóvá. A doki újra érzi ahogy a nő hozzábújik és a bőrét szinte égeti a levegő, ami a félvér ajkait elhagyja és megkapja, azt a táncot. Nem erre számított a kisasszonytól, de nincs ellenére. Nem kell sokat noszogatni, hogy kihasználja a lehetőséget. Végigsimít a másik testén és a lány nyakához hajol, hogy megkóstolja azt. Majd csókjaival azokra a fülekre vándorolna. Tetszik neki ez a tánc.*
-Gyakoroljuk még.
*Búg a másik fülébe. Mikor pedig visszafordul felé a félvér akkor vágyakozva néz végig a másikon. Egyértelműen jól áll a másiknak a holdfény és az a fekete ruha. A kérdésre a válasz főleg egy ilyen műsor után egyértelmű.*
-Mindent.
5363. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 12:50:55
Üzenet elküldve: 2024-10-26 12:50:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az ork, a félvér és az óriás//
* Még egy darabig bizonytalanul áll ott, egyik kezében bőrzacskóval, a másikban szigonnyal, de úgy tűnik, zöldbőrű barátja elfogadja a fél-elf ajánlatát, ezért ő is ezt tervezi. *
– Böröngő? * Kérdez vissza alig hallhatóan, de végül megvonja vállait és nem foglalkozik ezzel sokat. Ezek szerint ő Böröngő. Most viszont nagyon éhes, úgyhogy ő is leül az asztalhoz. A zsákot lerakja az asztalra, nem tart rá többé igényt. Szigonyát és maga mellé helyezi, hiszen úgy látszik, senkit nem kell egyelőre felnyársalni vele. Inkább egyből nekilát az ételnek. Nem használ evőeszközt, hiszen ott a mancsa, ami ugyanolyan jó célt szolgál. Hargának nagyon sebesen kell befalnia a saját adagját, hogy esélye legyen a harmadik tál ételre is lecsapnia. Az óriások noha alapvetően jámbor teremtmények, ételért cserébe bármire képesek. Böröngőbe pedig amúgy se vertek sok erkölcsöt, hiszen már gyerekként is akkora volt, mint nevelőszülei.
Amíg eszik, a szusz kérdése nem is érdekli annyira, de azért figyeli Wynpeiros válaszát. A magyarázat közben egy pillanatra felnéz, vöröses íriszeit a fél-elfre szegezi és még a rágást is abbahagyja. Úgy néz ki, mint aki valamit megértett. Aztán mégsem veszi a fáradtságot, hogy megszólaljon, ehelyett visszatemeti arcát a tálba és alaposan kinyalja a maradékot. Ezután a második adag főtt ételért nyúl, amit egyelőre csak maga elé tesz, nehogy bárki más lecsapjon rá. Megnyalja vaskos ujjait, majd válaszol újdonsült társuk kérdésére. *
– Idejöttem a kaja után. Ő azt mondta, ha kiverjük valakiből a szuszt, lesz még több kaja. * Fejével Harga felé bök. Ő említette először a szuszt, Böröngő csak folytatta. Most viszont úgy tűnik, nem is a szusz a lényeg, azt csak ki kell verni az emberekből, hogy legyen mit enniük. Most, hogy az óriás kezd jól lakni, már nem is annyira érdekelt mások megverésében és kifosztásában. Persze még meggyőzhető, kiváltképp, hogy egy óriás sosem egészen jóllakott. Viszont amíg van mit ennie, addig arra koncentrál, hogy az elfogyjon. Így hát neki is lát a második tál ételnek, hacsak ebben nem gátolják meg. Közben neki is van egy kérdése a Wynp néven bemutatkozott alakhoz. *
– Miért faragsz kicsi fákat? * Persze a zabálást tovább folytatja, amíg van bármi ehető a táljában. A sörre se fog nemet mondani, ha egyszer kihozzák nekik. *
* Még egy darabig bizonytalanul áll ott, egyik kezében bőrzacskóval, a másikban szigonnyal, de úgy tűnik, zöldbőrű barátja elfogadja a fél-elf ajánlatát, ezért ő is ezt tervezi. *
– Böröngő? * Kérdez vissza alig hallhatóan, de végül megvonja vállait és nem foglalkozik ezzel sokat. Ezek szerint ő Böröngő. Most viszont nagyon éhes, úgyhogy ő is leül az asztalhoz. A zsákot lerakja az asztalra, nem tart rá többé igényt. Szigonyát és maga mellé helyezi, hiszen úgy látszik, senkit nem kell egyelőre felnyársalni vele. Inkább egyből nekilát az ételnek. Nem használ evőeszközt, hiszen ott a mancsa, ami ugyanolyan jó célt szolgál. Hargának nagyon sebesen kell befalnia a saját adagját, hogy esélye legyen a harmadik tál ételre is lecsapnia. Az óriások noha alapvetően jámbor teremtmények, ételért cserébe bármire képesek. Böröngőbe pedig amúgy se vertek sok erkölcsöt, hiszen már gyerekként is akkora volt, mint nevelőszülei.
Amíg eszik, a szusz kérdése nem is érdekli annyira, de azért figyeli Wynpeiros válaszát. A magyarázat közben egy pillanatra felnéz, vöröses íriszeit a fél-elfre szegezi és még a rágást is abbahagyja. Úgy néz ki, mint aki valamit megértett. Aztán mégsem veszi a fáradtságot, hogy megszólaljon, ehelyett visszatemeti arcát a tálba és alaposan kinyalja a maradékot. Ezután a második adag főtt ételért nyúl, amit egyelőre csak maga elé tesz, nehogy bárki más lecsapjon rá. Megnyalja vaskos ujjait, majd válaszol újdonsült társuk kérdésére. *
– Idejöttem a kaja után. Ő azt mondta, ha kiverjük valakiből a szuszt, lesz még több kaja. * Fejével Harga felé bök. Ő említette először a szuszt, Böröngő csak folytatta. Most viszont úgy tűnik, nem is a szusz a lényeg, azt csak ki kell verni az emberekből, hogy legyen mit enniük. Most, hogy az óriás kezd jól lakni, már nem is annyira érdekelt mások megverésében és kifosztásában. Persze még meggyőzhető, kiváltképp, hogy egy óriás sosem egészen jóllakott. Viszont amíg van mit ennie, addig arra koncentrál, hogy az elfogyjon. Így hát neki is lát a második tál ételnek, hacsak ebben nem gátolják meg. Közben neki is van egy kérdése a Wynp néven bemutatkozott alakhoz. *
– Miért faragsz kicsi fákat? * Persze a zabálást tovább folytatja, amíg van bármi ehető a táljában. A sörre se fog nemet mondani, ha egyszer kihozzák nekik. *
5362. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 11:16:41
Üzenet elküldve: 2024-10-26 11:16:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Szeszélyes társaság//
//Fogadótér//
*Nem veszi észre Milit egészen addig amíg amaz a mellé nem lép. Túlságosan elmerengett gondolataiban, mint a mostani érdekes szituáció amibe belekeveredett, mint sajátja ami mostoháját illeti. Nem rég érkezett a lány, és már nyoma veszett. Pedig a tegnap estét is itt töltötte ezzel a baljós brigáddal. Reménykedett benne távozásánál meglátja Rinét egy asztalnál vacsorázni legalább, hogy megbeszéljenek egy másik találkozót a későbbi napokra. Azonban ez nem így alakult.
Mili szavai zökkentik ki őt gondolataiból, felocsúdva pislant fajtársára, ahogy az megszólítja őt. Megérzi az alkohol illatot a nőről, és egyrészt örül nem csak az ő szokása ilyen korán reggel ilyesmivel oltani a szomjat, bár meglepi, hogy a nő kezében lévő poháron kívül még egyet lát a pulton kicsit hátrébb. Tán rosszul ment az előző éjszaka? Egykedvűen válaszol annak megjegyzésére öltözékét illetően.*
- Te sem panaszkodhatsz, ki vagy simulva.
* Jelenig meg arcán a tegnap sokat látott gúnyos félmosoly. Majd végig hallgatva Milit, csak megvonja a vállát.*
- Tegyenek úgy, de jó lenne már egy épkézláb tervet hallani a tegnapi ígérgetések után.
*Kortyol bele italába, amiről kezdi úgy sejteni, felfogja venni a többi reggeli rutinjai közé, meglehetősen kellemes.
Azonban ezt a meghittnek tartott pillanatot a kocsmáros zavarja meg. Oda lép a pulthoz és megböki vállát, majd átnyújt számára egy összehajtott papirost.*
- Ezt az egyik távozó vendég hagyta magának.
*Szólal fel, majd a levelet lerakva a pultra Lazziar elé vissza is fordul a söntésbe, folytatva dolgát.
Lazziar szemét ráncolva néz a papírosra, majd felkapva azt, hajtja szét és kezdi el az olvasni.
Mintha megcsapná egy ismerős illat az orrát, bár az is lehet csak oda képzeli, ahogy a sorokat olvasva megfogalmazódik benne a levél tartalma. Szemei haragosan kezdenek összehunyorogni, ujjai pedig egyre görcsösebben kezdik el szorongatni a a vékony papírlapot. Amint végez az olvasással, az ujjai lassan és görcsösen kezdik el összegyúrni a levelet, amit végül csak benyomkod zsebébe. Majd behunyva szemét felemeli arcát, és egy nagyot sóhajtva fordul vissza Mili irányába, felerőltetve egy unott arc kifejezést.*
- Ha már megbeszélés, akkor tartsunk mi is egyet itt mit gondolsz?
*Húzódik fel lassan ismét az a gúnyos félmosoly.*
- Mióta ismered a ficsúrt? Megbízol benne, vagy csak addig amíg haszon is van belőle?
*Mutatja fel ujj begyeit dörzsölgetve, és szemei haragját tükrözve cikáznak a nőn és annak reakcióján. Bár a harag nem az ő irányába szól, óh nem. Csak az jobban árulkodik mint a begyakorolt arckifejezés.*
//Fogadótér//
*Nem veszi észre Milit egészen addig amíg amaz a mellé nem lép. Túlságosan elmerengett gondolataiban, mint a mostani érdekes szituáció amibe belekeveredett, mint sajátja ami mostoháját illeti. Nem rég érkezett a lány, és már nyoma veszett. Pedig a tegnap estét is itt töltötte ezzel a baljós brigáddal. Reménykedett benne távozásánál meglátja Rinét egy asztalnál vacsorázni legalább, hogy megbeszéljenek egy másik találkozót a későbbi napokra. Azonban ez nem így alakult.
Mili szavai zökkentik ki őt gondolataiból, felocsúdva pislant fajtársára, ahogy az megszólítja őt. Megérzi az alkohol illatot a nőről, és egyrészt örül nem csak az ő szokása ilyen korán reggel ilyesmivel oltani a szomjat, bár meglepi, hogy a nő kezében lévő poháron kívül még egyet lát a pulton kicsit hátrébb. Tán rosszul ment az előző éjszaka? Egykedvűen válaszol annak megjegyzésére öltözékét illetően.*
- Te sem panaszkodhatsz, ki vagy simulva.
* Jelenig meg arcán a tegnap sokat látott gúnyos félmosoly. Majd végig hallgatva Milit, csak megvonja a vállát.*
- Tegyenek úgy, de jó lenne már egy épkézláb tervet hallani a tegnapi ígérgetések után.
*Kortyol bele italába, amiről kezdi úgy sejteni, felfogja venni a többi reggeli rutinjai közé, meglehetősen kellemes.
Azonban ezt a meghittnek tartott pillanatot a kocsmáros zavarja meg. Oda lép a pulthoz és megböki vállát, majd átnyújt számára egy összehajtott papirost.*
- Ezt az egyik távozó vendég hagyta magának.
*Szólal fel, majd a levelet lerakva a pultra Lazziar elé vissza is fordul a söntésbe, folytatva dolgát.
Lazziar szemét ráncolva néz a papírosra, majd felkapva azt, hajtja szét és kezdi el az olvasni.
Mintha megcsapná egy ismerős illat az orrát, bár az is lehet csak oda képzeli, ahogy a sorokat olvasva megfogalmazódik benne a levél tartalma. Szemei haragosan kezdenek összehunyorogni, ujjai pedig egyre görcsösebben kezdik el szorongatni a a vékony papírlapot. Amint végez az olvasással, az ujjai lassan és görcsösen kezdik el összegyúrni a levelet, amit végül csak benyomkod zsebébe. Majd behunyva szemét felemeli arcát, és egy nagyot sóhajtva fordul vissza Mili irányába, felerőltetve egy unott arc kifejezést.*
- Ha már megbeszélés, akkor tartsunk mi is egyet itt mit gondolsz?
*Húzódik fel lassan ismét az a gúnyos félmosoly.*
- Mióta ismered a ficsúrt? Megbízol benne, vagy csak addig amíg haszon is van belőle?
*Mutatja fel ujj begyeit dörzsölgetve, és szemei haragját tükrözve cikáznak a nőn és annak reakcióján. Bár a harag nem az ő irányába szól, óh nem. Csak az jobban árulkodik mint a begyakorolt arckifejezés.*
5361. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2024-10-26 08:45:34
Üzenet elküldve: 2024-10-26 08:45:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Várt váratlan//
*Még lehetne hálás is a dokinak, hogy nem megy mélyebbre. De bármennyit is ivott, Mai talán el tudja dönteni, hogy kire bízhat dolgokat, vagy kire nem. Ha nem jól tenné, akkor pedig majd tanul abból is, még ha keserű is lenne a tudat. Azt pedig már a hosszúéletű is tudhatja, hogy egy-egy olyan ballépés, ami a félvér lány kárát okozza, az vonhat magával egy kis bájos megtorlást. Nem érdemes belekezdeni, egyikük részéről sem efféle kísérletezésbe, de nincs is rá szükség talán, túl értékes pillanatokat veszthetnének vele.
A holdudvar tényleg csodaszép. Mai szereti a szépet, legyen az táj, egy szőke elf, vagy a drága ruhája. Az sem baj, ha valami szépen fénylik, vagy csillog. Kilépve a kertbe mindet kapja egyszerre, nem tud betelni a látvánnyal. A könyveit még ebben a fényben sem biztos, hogy tudta volna esténként bújni, nem volt miért kiülni. Pusztán pedig arra, hogy elveszve gyönyörködjön valamiben, elpazarolt időnek tűnt volna. Most nem az és meg is kell engednie, egy-egy ilyen napot.
Intath keze csúszik a csípőjére, majd fordítja meg, egyáltalán nem bánja, hogy a zöldeket kell figyelnie a két hold helyett. Még szebben is megvilágítja azokat. Abban is biztos, hogy ő maga sem lehet rossz látvány ilyen helyszínen, de a kérés meglepi és el is mosolyodik. Finom keze lassan kúszik fel a férfi felsőtestén, majd hozzápréseli magát egészen, aztán egy csókot lehel annak nyakára, még mielőtt a fülébe búgna bele.*
- Nem, nem tudok. Szörnyen tehetségtelen vagyok benne.
*Szélesedik a vigyor, de hamar fordul meg, hogy bebizonyítsa. Egy kis ital mikre nem képes. Ez olyasmi, amit biztosan nem tenne meg, ha csak nem kényszerítik. Minden egyes bál örök fájó lenyomatot hagyott a lelkén, bár nem is voltak benne meghitt pillanatok, meg olyan mozdulatok sem, amit a félelf lány a csípője ringásával az elf ölére lejt. Közben a másik kezét vonná maga elé, hogy végigsimíthasson a tőle kapott ruha igencsak ráolvadó anyagán, az ujjai vezetésével, azután fordulna csak meg, hogy újra a férfi nyaka mögött kulcsolhassa össze ujjait, el sem engedve a zöldeket, kissé még mozgásban maradva, mintha ehhez ő is kellene.*
- Mit szeretnél még látni belőlem?
*Még lehetne hálás is a dokinak, hogy nem megy mélyebbre. De bármennyit is ivott, Mai talán el tudja dönteni, hogy kire bízhat dolgokat, vagy kire nem. Ha nem jól tenné, akkor pedig majd tanul abból is, még ha keserű is lenne a tudat. Azt pedig már a hosszúéletű is tudhatja, hogy egy-egy olyan ballépés, ami a félvér lány kárát okozza, az vonhat magával egy kis bájos megtorlást. Nem érdemes belekezdeni, egyikük részéről sem efféle kísérletezésbe, de nincs is rá szükség talán, túl értékes pillanatokat veszthetnének vele.
A holdudvar tényleg csodaszép. Mai szereti a szépet, legyen az táj, egy szőke elf, vagy a drága ruhája. Az sem baj, ha valami szépen fénylik, vagy csillog. Kilépve a kertbe mindet kapja egyszerre, nem tud betelni a látvánnyal. A könyveit még ebben a fényben sem biztos, hogy tudta volna esténként bújni, nem volt miért kiülni. Pusztán pedig arra, hogy elveszve gyönyörködjön valamiben, elpazarolt időnek tűnt volna. Most nem az és meg is kell engednie, egy-egy ilyen napot.
Intath keze csúszik a csípőjére, majd fordítja meg, egyáltalán nem bánja, hogy a zöldeket kell figyelnie a két hold helyett. Még szebben is megvilágítja azokat. Abban is biztos, hogy ő maga sem lehet rossz látvány ilyen helyszínen, de a kérés meglepi és el is mosolyodik. Finom keze lassan kúszik fel a férfi felsőtestén, majd hozzápréseli magát egészen, aztán egy csókot lehel annak nyakára, még mielőtt a fülébe búgna bele.*
- Nem, nem tudok. Szörnyen tehetségtelen vagyok benne.
*Szélesedik a vigyor, de hamar fordul meg, hogy bebizonyítsa. Egy kis ital mikre nem képes. Ez olyasmi, amit biztosan nem tenne meg, ha csak nem kényszerítik. Minden egyes bál örök fájó lenyomatot hagyott a lelkén, bár nem is voltak benne meghitt pillanatok, meg olyan mozdulatok sem, amit a félelf lány a csípője ringásával az elf ölére lejt. Közben a másik kezét vonná maga elé, hogy végigsimíthasson a tőle kapott ruha igencsak ráolvadó anyagán, az ujjai vezetésével, azután fordulna csak meg, hogy újra a férfi nyaka mögött kulcsolhassa össze ujjait, el sem engedve a zöldeket, kissé még mozgásban maradva, mintha ehhez ő is kellene.*
- Mit szeretnél még látni belőlem?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436