Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 222 (4421. - 4440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4440. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-05 21:25:17
Üzenet elküldve: 2023-11-05 21:25:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Yaremoor, Naraekh, Agaree-Siche//
*Felhúzza magát a jókora kád szélén, onnan nézi karjaival támaszkodva maga mögött, miként várja a mélységi nőstényt Naraekh. Ajkai önelégült mosolyra húzódnak. Odahaza aligha tehetett volna meg a család nőstényeinek szeme láttára ilyen dolgokat a Nazdyrral, de itt... Artheniorban más a rend. Itt csak neki engedelmeskedik, neki pedig most senki sem parancsol. Igyekszik is fenntartani e pozícióját, s meri remélni, hogy a Dwirinthalenek között is tiszteletet parancsolhat majd a Föld Városának családi "képviselőjeként".
Kicsit bosszantja is, ahogy meglátja Naraekh reakcióit az idegen előtt. Valahol az ő tekintélyét ássa alá e habitus. Ahogy az is, hogy ily módon megváratták. Persze, odahaza ő rá sem nézhetett volna egy efféle nőstényre, de itt jóval szabadosabbak a népek; s alighanem felszíni fajtársaik is hozzájuk hígultak.
Természetesen pőrén mászott a vízbe, így Naraekh által gondosan összehajtott ruhái néhány lépésnyire, míg fegyverei az ellentétes sarokban pihennek.*
-Naraekh, csukd be az ajtót. *Szólal meg, ahogy az idegen nőstény belép. Közben Agaree-Sichét lesi. Kíváncsi, vajon mit szól hozzá, hogy népük nőstényét utasítja. Már ha felismeri benne a nőstényt egyáltalán.
Valahol szórakoztató kontraszt egymás mellett látni a büszke nőstényt és újdonsült szolgálóját. Míg egyikük szemét lesütve várja az utasításokat, a másik felszegett állal méregeti épp. A matrónákat idéző megjelenés ugyan tiszteletteljes biccentésre készteti, de azért ez is kurtára sikerül. Tartja a szemkontaktust. Hisz biztos benne, hogy nem egy matrónával van dolga; felszíni - s főleg délre vándorolt - fajtársaik között egyre ritkábban dívik az ilyen szokás, arról pedig meg van győződve, hogy a Dwirinthaleneket leszámítva itt, Artheniorban sincs más klán. A nőstényeket illető előjogok pedig igen csak megfakultak e vidéken. Persze alaposan meg kell harcolnia lelkében e gondolattal. Gerince túl könnyen hajlik, ha efféle nőstényekkel hozza össze a sors. Leküzdi e késztetést és megacélozza magát. Hisz a Mélység szokásjogainak béklyóját csak ideig-óráig vetheti le.*
-Én Yaremoor Dwirinthalen vagyok, Pirtianesből. *Szólal meg vontatottan, de alaposan megnyomva a megfelelő szavakat. Mintha ezek önmagukban megkövetelnék a tiszteletet.*
-A rokonaimat keresem és a családi kúriát. Népünk első tagja vagy, kivel a Föld Városa óta összehozott a Sötét Anya, ezért hívattalak. Bizonyára több helyismerettel bírsz nálunk ebben a kőlabirintusban. Örömmel venném, ha elvezetnél minket naplemente után. A szolgálatot pedig megfizetem. Igaz, Naraekh?
*Vet egy pillantást a szolgáló felé, természetesen azzal a céllal, hogy amaz megerősítse szavahihetőségében. Azzal a lendülettel szeli át a medencét, hogy a túloldalt kikászálódva nadrágja, jobban mondva annak zsebében rejlő erszénye után hajoljon. Sok szemérmesség nem szorult belé, hisz Pirtianesben a nőstények zöme előtt nem volt takargatnivaló, ha a parancsszó így szólt. Most legalább önszántából teszi, még ha e habitus sértő is lehet vendégére nézve. Természetesen a fürdővel még nem végzett, de jobb túlesni a formaságokon.*
A hozzászólás írója (Yaremoor Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.05 22:16:46
*Felhúzza magát a jókora kád szélén, onnan nézi karjaival támaszkodva maga mögött, miként várja a mélységi nőstényt Naraekh. Ajkai önelégült mosolyra húzódnak. Odahaza aligha tehetett volna meg a család nőstényeinek szeme láttára ilyen dolgokat a Nazdyrral, de itt... Artheniorban más a rend. Itt csak neki engedelmeskedik, neki pedig most senki sem parancsol. Igyekszik is fenntartani e pozícióját, s meri remélni, hogy a Dwirinthalenek között is tiszteletet parancsolhat majd a Föld Városának családi "képviselőjeként".
Kicsit bosszantja is, ahogy meglátja Naraekh reakcióit az idegen előtt. Valahol az ő tekintélyét ássa alá e habitus. Ahogy az is, hogy ily módon megváratták. Persze, odahaza ő rá sem nézhetett volna egy efféle nőstényre, de itt jóval szabadosabbak a népek; s alighanem felszíni fajtársaik is hozzájuk hígultak.
Természetesen pőrén mászott a vízbe, így Naraekh által gondosan összehajtott ruhái néhány lépésnyire, míg fegyverei az ellentétes sarokban pihennek.*
-Naraekh, csukd be az ajtót. *Szólal meg, ahogy az idegen nőstény belép. Közben Agaree-Sichét lesi. Kíváncsi, vajon mit szól hozzá, hogy népük nőstényét utasítja. Már ha felismeri benne a nőstényt egyáltalán.
Valahol szórakoztató kontraszt egymás mellett látni a büszke nőstényt és újdonsült szolgálóját. Míg egyikük szemét lesütve várja az utasításokat, a másik felszegett állal méregeti épp. A matrónákat idéző megjelenés ugyan tiszteletteljes biccentésre készteti, de azért ez is kurtára sikerül. Tartja a szemkontaktust. Hisz biztos benne, hogy nem egy matrónával van dolga; felszíni - s főleg délre vándorolt - fajtársaik között egyre ritkábban dívik az ilyen szokás, arról pedig meg van győződve, hogy a Dwirinthaleneket leszámítva itt, Artheniorban sincs más klán. A nőstényeket illető előjogok pedig igen csak megfakultak e vidéken. Persze alaposan meg kell harcolnia lelkében e gondolattal. Gerince túl könnyen hajlik, ha efféle nőstényekkel hozza össze a sors. Leküzdi e késztetést és megacélozza magát. Hisz a Mélység szokásjogainak béklyóját csak ideig-óráig vetheti le.*
-Én Yaremoor Dwirinthalen vagyok, Pirtianesből. *Szólal meg vontatottan, de alaposan megnyomva a megfelelő szavakat. Mintha ezek önmagukban megkövetelnék a tiszteletet.*
-A rokonaimat keresem és a családi kúriát. Népünk első tagja vagy, kivel a Föld Városa óta összehozott a Sötét Anya, ezért hívattalak. Bizonyára több helyismerettel bírsz nálunk ebben a kőlabirintusban. Örömmel venném, ha elvezetnél minket naplemente után. A szolgálatot pedig megfizetem. Igaz, Naraekh?
*Vet egy pillantást a szolgáló felé, természetesen azzal a céllal, hogy amaz megerősítse szavahihetőségében. Azzal a lendülettel szeli át a medencét, hogy a túloldalt kikászálódva nadrágja, jobban mondva annak zsebében rejlő erszénye után hajoljon. Sok szemérmesség nem szorult belé, hisz Pirtianesben a nőstények zöme előtt nem volt takargatnivaló, ha a parancsszó így szólt. Most legalább önszántából teszi, még ha e habitus sértő is lehet vendégére nézve. Természetesen a fürdővel még nem végzett, de jobb túlesni a formaságokon.*
A hozzászólás írója (Yaremoor Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.05 22:16:46
4439. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-05 20:36:18
Üzenet elküldve: 2023-11-05 20:36:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor, Naraekh, Agaree-Siche//
*Naraekh kissé bukdácsolva követi Yaremoort, természetesen ügyetlenségére jócskán rájátszik, de tudja, hogy ez szórakoztatja a hímet. A fürdőházba érkezve engedelmesen, s gyorsan vetkőzteti le az ifjút, ezúttal igyekezve megfelelni neki.
Az utasításra biccent, majd kapkodva elkezdi lehámozni magáról ruháját. Alkata hasonlóan gyönge, csontos, mint a hímé, egyikük sem fajtájuk legkívánatosabb példányai, különösen Naraekh a visszataszítóan fehér bőrével. Nem szemérmeskedik, ám vállait ösztönösen védekezően felhúzza, holott most a hidegre sem panaszkodhat. Ahogy kérték tőle az ajtó elé helyezkedik, s míg várakozik, addig gondosan összehajtja a behozott törölközőt, majd a ruhákat is. Örül, hogy emellett dönt, hiszen Agaree egy mélységi nősténytől megszokott módon megváratja őket. Pontosabban Yaremoort.
Agaree érkeztére rögtön lehajtja fejét, s nem is meri ráemeli tekintetét, helyette a föld egyenetlen felületét mustrálja. Érzi magán fajtársa pillantását, minek hatására a szégyentől felforrósodik és kipirosodik arca is. Kissé hálás a fülledt, párás levegőért, ami ürügyet szolgáltat testének reakcióira.
Addig nem mer mozdulni helyéről, amíg valaki nem utasítja erről, legfeljebb egy lépést tesz oldalra, hogy Agaree útját semmiképpen se akadályozza.*
*Naraekh kissé bukdácsolva követi Yaremoort, természetesen ügyetlenségére jócskán rájátszik, de tudja, hogy ez szórakoztatja a hímet. A fürdőházba érkezve engedelmesen, s gyorsan vetkőzteti le az ifjút, ezúttal igyekezve megfelelni neki.
Az utasításra biccent, majd kapkodva elkezdi lehámozni magáról ruháját. Alkata hasonlóan gyönge, csontos, mint a hímé, egyikük sem fajtájuk legkívánatosabb példányai, különösen Naraekh a visszataszítóan fehér bőrével. Nem szemérmeskedik, ám vállait ösztönösen védekezően felhúzza, holott most a hidegre sem panaszkodhat. Ahogy kérték tőle az ajtó elé helyezkedik, s míg várakozik, addig gondosan összehajtja a behozott törölközőt, majd a ruhákat is. Örül, hogy emellett dönt, hiszen Agaree egy mélységi nősténytől megszokott módon megváratja őket. Pontosabban Yaremoort.
Agaree érkeztére rögtön lehajtja fejét, s nem is meri ráemeli tekintetét, helyette a föld egyenetlen felületét mustrálja. Érzi magán fajtársa pillantását, minek hatására a szégyentől felforrósodik és kipirosodik arca is. Kissé hálás a fülledt, párás levegőért, ami ürügyet szolgáltat testének reakcióira.
Addig nem mer mozdulni helyéről, amíg valaki nem utasítja erről, legfeljebb egy lépést tesz oldalra, hogy Agaree útját semmiképpen se akadályozza.*
4438. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-05 16:31:51
Üzenet elküldve: 2023-11-05 16:31:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor, Naraekh, Agaree-Siche//
//érintőlegesen Shaiarin Maur'da//
*Küszködik az étellel. Minden falatot hosszan, kedvetlenül rág, mintha fűrészport próbálna leerőltetni a torkán. Nem a szakács hibája. Nem a koszttal van a baj. Agaree-Siche nincs jól, bár ezt kifejezetten jól titkolja. Hiába esik nehezére, a tányérja tartalmának felét azért legyűri. Több nem megy. Ezután is úgy érzi, mintha egy orkkal birkózott volna. Jobb ha nyugton marad még egy darabig, nehogy visszaköszönjön, amit megevett, de a külső szemlélő valószínűleg inkább azt a következtetést vonja le, hogy talán nem is volt igazán éhes.
Amikor nyílik az ajtó, arrafelé sandít. Reméli, hogy a Maur'da fiú tért vissza. Az, hogy mégsem ő bukkan fel a bejáratnál, nem lepi meg, mert ennél azért biztosan több idő, míg mindent beszerez, amit kért. Az újonnan érkezőket viszont alaposan megnézi magának. Nem titkolja. Nem kapja el a pillantását, ha esetleg összetalálkozik velük. Nagyon úgy tűnik, hogy a kettős is csak most érkezhetett a városba. Legalábbis vannak erre utaló jelek. Meg arra is, hogy egy fedél alatt szállnak meg.
Amikor a páros végül eltűnik a fürdőház irányába, azért némán elmorzsol egy szitkot a fogai között. Azután meg egy újabbat, mikor megkapja az üzenetet.
~Yaremoor Dwirinthalen... _úr._~ megrándul az ajka. Még hogy úr.
Vesz néhány mélyebb lélegzetet, aztán felkel az asztaltól és minden sietség nélkül felmegy a szobájába. Lepakolja a holmiját és iszik pár kortyot a kulacsából. Jó volna hörpinteni a gyógyfüves keverékből is, de amíg nem biztos, hogy legalább az étel megmarad benne, fölösleges volna.
Megmossa az arcát és kicsit rendbeszedi fakó tincseit, mielőtt az ajtót bezárva lefelé indulna. Ráérősen sétál a pulthoz, ahol papírt és pennát kér, ha akad. Meghagyja, hogy ha a kísérője megérkezik, mielőtt ő visszajönne, adják oda neki a kulcsot, meg az összehajtott levélkét: "Menj fel a szobába. Ne mutatkozz, míg vissza nem jövök. Négy kopogás." A szívességért 20 aranyat csúsztat oda a fogadósnak
, aztán a fürdőház felé veszi az irányt.
Ha Naraekh valóban pőrén várja a bejáratnál a jöttét, ahogy a Dwirinthalen meghagyta, leplezetlen alapossággal mustrálja végig a vékony, hóka testet. Nem igazán tudja eldönteni, hogy a nőstény fakóvérű vagy mélységi-e. Olyan, mint azok a ritka vadak az erdőben, amelyek hófehér bundával vagy tollakkal s vörös szemmel születtek. Az, hogy a lány meztelen, legalább annyiból értékelhető, hogy tudja, nincs nála fegyver. Nem mintha egy valamirevaló mélységi ne lenne fegyver nélkül is veszélyes.
Odabent a pillantása már a hímet keresi, s ha megtalálja, közelebb is sétál, s állát kissé megemelve várja, hogy amaz előadja, amit szeretne.
A törzse hímjeihez képest nyamvadt kis pondró ez a Dwirinthalen "úr", de Agaree-Siche nem ítél elhamarkodottan. Azok a jelek a bőrén, az ékszerek, a pökhendi tartás... Talán pap lehet? Vagy mágiaforgató? Szolgával utazik és láthatóan kiváltságokkal él. Remélhetőleg kiderül, mivel tett szert minderre.*
//érintőlegesen Shaiarin Maur'da//
*Küszködik az étellel. Minden falatot hosszan, kedvetlenül rág, mintha fűrészport próbálna leerőltetni a torkán. Nem a szakács hibája. Nem a koszttal van a baj. Agaree-Siche nincs jól, bár ezt kifejezetten jól titkolja. Hiába esik nehezére, a tányérja tartalmának felét azért legyűri. Több nem megy. Ezután is úgy érzi, mintha egy orkkal birkózott volna. Jobb ha nyugton marad még egy darabig, nehogy visszaköszönjön, amit megevett, de a külső szemlélő valószínűleg inkább azt a következtetést vonja le, hogy talán nem is volt igazán éhes.
Amikor nyílik az ajtó, arrafelé sandít. Reméli, hogy a Maur'da fiú tért vissza. Az, hogy mégsem ő bukkan fel a bejáratnál, nem lepi meg, mert ennél azért biztosan több idő, míg mindent beszerez, amit kért. Az újonnan érkezőket viszont alaposan megnézi magának. Nem titkolja. Nem kapja el a pillantását, ha esetleg összetalálkozik velük. Nagyon úgy tűnik, hogy a kettős is csak most érkezhetett a városba. Legalábbis vannak erre utaló jelek. Meg arra is, hogy egy fedél alatt szállnak meg.
Amikor a páros végül eltűnik a fürdőház irányába, azért némán elmorzsol egy szitkot a fogai között. Azután meg egy újabbat, mikor megkapja az üzenetet.
~Yaremoor Dwirinthalen... _úr._~ megrándul az ajka. Még hogy úr.
Vesz néhány mélyebb lélegzetet, aztán felkel az asztaltól és minden sietség nélkül felmegy a szobájába. Lepakolja a holmiját és iszik pár kortyot a kulacsából. Jó volna hörpinteni a gyógyfüves keverékből is, de amíg nem biztos, hogy legalább az étel megmarad benne, fölösleges volna.
Megmossa az arcát és kicsit rendbeszedi fakó tincseit, mielőtt az ajtót bezárva lefelé indulna. Ráérősen sétál a pulthoz, ahol papírt és pennát kér, ha akad. Meghagyja, hogy ha a kísérője megérkezik, mielőtt ő visszajönne, adják oda neki a kulcsot, meg az összehajtott levélkét: "Menj fel a szobába. Ne mutatkozz, míg vissza nem jövök. Négy kopogás." A szívességért 20 aranyat csúsztat oda a fogadósnak
, aztán a fürdőház felé veszi az irányt.Ha Naraekh valóban pőrén várja a bejáratnál a jöttét, ahogy a Dwirinthalen meghagyta, leplezetlen alapossággal mustrálja végig a vékony, hóka testet. Nem igazán tudja eldönteni, hogy a nőstény fakóvérű vagy mélységi-e. Olyan, mint azok a ritka vadak az erdőben, amelyek hófehér bundával vagy tollakkal s vörös szemmel születtek. Az, hogy a lány meztelen, legalább annyiból értékelhető, hogy tudja, nincs nála fegyver. Nem mintha egy valamirevaló mélységi ne lenne fegyver nélkül is veszélyes.
Odabent a pillantása már a hímet keresi, s ha megtalálja, közelebb is sétál, s állát kissé megemelve várja, hogy amaz előadja, amit szeretne.
A törzse hímjeihez képest nyamvadt kis pondró ez a Dwirinthalen "úr", de Agaree-Siche nem ítél elhamarkodottan. Azok a jelek a bőrén, az ékszerek, a pökhendi tartás... Talán pap lehet? Vagy mágiaforgató? Szolgával utazik és láthatóan kiváltságokkal él. Remélhetőleg kiderül, mivel tett szert minderre.*
4437. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-05 01:44:01
Üzenet elküldve: 2023-11-05 01:44:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Elrántja a legény elől a kantárszárat. Még csak szóra sem méltatja. Az utolsó dolog lenne, hogy bárki másra bízza tulajdon lovának elhelyezését.
Keres egy üres kifutót, majd a vasvilláért nyúl, hogy takarmányt is juttasson őt hőn szolgáló paripájának. Régi időkre nyúlik vissza már kapcsolatuk és sokat megéltek. Nem is fiatal már a kanca.
Nem is teketóriázik sokat, a hátas hamar hozzálát a falatozásnak. Halovány mosollyal, hálával paskolja meg a ló nyakát, ahogy elnézi a habzsoló jószágot. Nem, nem óhajt sok időt eltölteni itt. Csak remélni meri, hogy előbb ért ide mint a Matróna. Gyűlölné magát, ha megvárakoztatná őt.
A beszerző körút viszont eredményesnek bizonyult. Nemhogy talált abból néhány holmit, amit a Matróna kért, de még az új inget sem vérezte át. Átfutott az agyán pedig, hogy tesz egy kitérőt a közeli Kaszárnya épületébe, de végül úgy döntött, fontosabb, ha minél előbb Agaree-Siche elé járul. Nem csupán a testedzés - és alighanem egy újból átvérezett ing - ígérete hajtotta, de szívesen megnézte volna a város védműveit is. Különös hírek jutottak el Pirtianesbe az Artheniorban történtekről... Hírek olyan történetekről, melyek bizonyosan nem fordulhatnának elő a Föld Városában.
Tapasztalt mozdulatokkal kezdi el lecsutakolni szeretett lovát, míg az végez a takarmánnyal. Közben van ideje gondolkodni is; Vajon mit vár tőle a Matróna? Mily feladata lehet számára? Legyen persze bármi is az, el kell végeznie.
A büntetést, mi osztályrészül jutott neki, természetesen teljesen jogosnak véli. Még akkor is, ha hasonlót sem kapott soha. De ezt most kiérdemelte. Csupán egy csekélyke dac munkálkodik benne, de ezt úgy őrzi magában, mint legféltettebb kincsét. Hisz bármily sötétnek is nézett ki a jövő, meglegyintette a szabadság szele. Oly érzés volt ez, mint semmi hasonló azelőtt... S noha mértéktelen bűntudat mardosta már a gondolat árnyékától is, mégis ott volt vele. A múlt elől azonban nem oly könnyű elrejtőzni. Se az elől, aminek születtünk.*
Keres egy üres kifutót, majd a vasvilláért nyúl, hogy takarmányt is juttasson őt hőn szolgáló paripájának. Régi időkre nyúlik vissza már kapcsolatuk és sokat megéltek. Nem is fiatal már a kanca.
Nem is teketóriázik sokat, a hátas hamar hozzálát a falatozásnak. Halovány mosollyal, hálával paskolja meg a ló nyakát, ahogy elnézi a habzsoló jószágot. Nem, nem óhajt sok időt eltölteni itt. Csak remélni meri, hogy előbb ért ide mint a Matróna. Gyűlölné magát, ha megvárakoztatná őt.
A beszerző körút viszont eredményesnek bizonyult. Nemhogy talált abból néhány holmit, amit a Matróna kért, de még az új inget sem vérezte át. Átfutott az agyán pedig, hogy tesz egy kitérőt a közeli Kaszárnya épületébe, de végül úgy döntött, fontosabb, ha minél előbb Agaree-Siche elé járul. Nem csupán a testedzés - és alighanem egy újból átvérezett ing - ígérete hajtotta, de szívesen megnézte volna a város védműveit is. Különös hírek jutottak el Pirtianesbe az Artheniorban történtekről... Hírek olyan történetekről, melyek bizonyosan nem fordulhatnának elő a Föld Városában.
Tapasztalt mozdulatokkal kezdi el lecsutakolni szeretett lovát, míg az végez a takarmánnyal. Közben van ideje gondolkodni is; Vajon mit vár tőle a Matróna? Mily feladata lehet számára? Legyen persze bármi is az, el kell végeznie.
A büntetést, mi osztályrészül jutott neki, természetesen teljesen jogosnak véli. Még akkor is, ha hasonlót sem kapott soha. De ezt most kiérdemelte. Csupán egy csekélyke dac munkálkodik benne, de ezt úgy őrzi magában, mint legféltettebb kincsét. Hisz bármily sötétnek is nézett ki a jövő, meglegyintette a szabadság szele. Oly érzés volt ez, mint semmi hasonló azelőtt... S noha mértéktelen bűntudat mardosta már a gondolat árnyékától is, mégis ott volt vele. A múlt elől azonban nem oly könnyű elrejtőzni. Se az elől, aminek születtünk.*
4436. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-05 01:31:22
Üzenet elküldve: 2023-11-05 01:31:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Naraekh, Agaree-Siche//
*Míg Naraekh a szoba dolgát intézi, ő elmerengve bámul ki egy ablakon. Lassan felkel a nap, ő pedig nyugovóra térhet. Persze szigorúan egy kiadós ima után. Napvilág vagy éjjel, a Sötét Anya mindig figyel. Tekintettel rá, hogy az artheniori Dwirinthalenek is osztoznak hitükben, alighanem lesz lehetősége szót váltani a Sötét Anyával. Vagy legalábbis beszélhet hozzá.
Mindezen terveket azonban megelőzi egy kiadós fürdés. Érzi magán a mocsár és az izzadtság bűzét.
A visszatérő Naraekh szavaira ocsúdik gondolatai kavalkádjából.*
-Hogyan? *Tekintetével hamar megkeresi a szóban forgó mélységit. Összeráncolt homlokkal fürkészi egy darabig, az sem érinti meg, ha amaz észreveszi a bámész párost. Szigorú, kellően arrogáns kiállás jellemzi az idegen mélységit és nem is fiatal már... Bizonyára köztiszteletnek örvend.
Nyelvével idegesen mar körbe szájüregében. Könnyen lehet, hogy egy Dwirinthalennel van dolga. Ő pedig teljesen frissen és üdén óhajtott megjelenni. Ezen már kár rágódnia, cselekedni kell.
Valósággal felcsigázza a fajtárs jelenléte. Pirtianes óta nem látott idegen fajtársat, ez pedig már jó ideje. Tisztában van vele, hogy itt, Artheniorban jóval lazább népük körében a nőstények és a hímek között húzódó hiarerchia. Még ha el nem is tűnt teljesen. Minél előbb ki óhajtja mutatni fogai fehérjét és azt, hogy miért is van itt.*
-Elnézést. *Villan szeme az elhaladó fehérnépre, ki épp sört visz ki egy népesebb társaságnak.*
-Látja ott azt a mélységi nőstényt? Mondja meg, hogy Yaremoor Dwirinthalen úr a fürdőházban várja. *Semmi kedve itt, a harsány kocsmanép között bemutatkozni, főleg nem az úttól mocskosan.*
-Gyere! *Rángatja magával izgatottan Naraekhet a ruhájánál fogva és el is indul, már ha a fakóbőrű mélységi követi.*
-Szükségem van rád.
*Nem telik el sok idő, már az aprócska helyiségben állnak a gőzölgő víz mellett. Természetesen megvárja, míg Naraekh segédkezik a levetkőzésben. Látszik, izomzata és ereje elmarad a katonapályára szánt hímekétől, de talán még Naraekhétől is. A legkevésbé sem szemérmeskedő azonban, főleg nem újdonsült és hű szolgálója társaságában. Elnézi, ahogy amaz elbajlódik a nadrágjával, majd komótosan a víz felé veszi az irányt. Még bele is borzong, oly rég volt része hasonló kényeztetésben.*
-Vetkőzz le. Ezúttal abban a megtiszteltetésben lehet részed, hogy velem fürdesz és megmoshatsz. Ne szokd meg. De előbb állj ki az ajtó elé, hogy megvárhasd a vendégünk. *Amennyiben Naraekh nem az előirányzott sorrendhez tartaná magát, úgy utána szól.*
-A ruháidra nincs szükség a várakozáshoz. *Figyelmezteti a fajtársát és biztos benne, hogy engedelmeskedni fog neki. Kikönyököl a hatalmas dézsa szélén, onnan szemléli a nőstény fakószín bájait. Szándéka nem csak merő kegyetlenségből fakad, jelzésértékű is az idegen felé. Biztos benne, hogy az sötételf hamarosan megérkezik. Hisz egy Dwirinthalen meghívását nem ildomos visszautasítani. Amennyiben pedig nem rokon, úgy informálódhat. Legrosszabb esetben kiküldi és eljátszhat Naraekhel. Ez sem rossz forgatókönyv.*
A hozzászólás írója (Yaremoor Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.05 01:55:55
*Míg Naraekh a szoba dolgát intézi, ő elmerengve bámul ki egy ablakon. Lassan felkel a nap, ő pedig nyugovóra térhet. Persze szigorúan egy kiadós ima után. Napvilág vagy éjjel, a Sötét Anya mindig figyel. Tekintettel rá, hogy az artheniori Dwirinthalenek is osztoznak hitükben, alighanem lesz lehetősége szót váltani a Sötét Anyával. Vagy legalábbis beszélhet hozzá.
Mindezen terveket azonban megelőzi egy kiadós fürdés. Érzi magán a mocsár és az izzadtság bűzét.
A visszatérő Naraekh szavaira ocsúdik gondolatai kavalkádjából.*
-Hogyan? *Tekintetével hamar megkeresi a szóban forgó mélységit. Összeráncolt homlokkal fürkészi egy darabig, az sem érinti meg, ha amaz észreveszi a bámész párost. Szigorú, kellően arrogáns kiállás jellemzi az idegen mélységit és nem is fiatal már... Bizonyára köztiszteletnek örvend.
Nyelvével idegesen mar körbe szájüregében. Könnyen lehet, hogy egy Dwirinthalennel van dolga. Ő pedig teljesen frissen és üdén óhajtott megjelenni. Ezen már kár rágódnia, cselekedni kell.
Valósággal felcsigázza a fajtárs jelenléte. Pirtianes óta nem látott idegen fajtársat, ez pedig már jó ideje. Tisztában van vele, hogy itt, Artheniorban jóval lazább népük körében a nőstények és a hímek között húzódó hiarerchia. Még ha el nem is tűnt teljesen. Minél előbb ki óhajtja mutatni fogai fehérjét és azt, hogy miért is van itt.*
-Elnézést. *Villan szeme az elhaladó fehérnépre, ki épp sört visz ki egy népesebb társaságnak.*
-Látja ott azt a mélységi nőstényt? Mondja meg, hogy Yaremoor Dwirinthalen úr a fürdőházban várja. *Semmi kedve itt, a harsány kocsmanép között bemutatkozni, főleg nem az úttól mocskosan.*
-Gyere! *Rángatja magával izgatottan Naraekhet a ruhájánál fogva és el is indul, már ha a fakóbőrű mélységi követi.*
-Szükségem van rád.
*Nem telik el sok idő, már az aprócska helyiségben állnak a gőzölgő víz mellett. Természetesen megvárja, míg Naraekh segédkezik a levetkőzésben. Látszik, izomzata és ereje elmarad a katonapályára szánt hímekétől, de talán még Naraekhétől is. A legkevésbé sem szemérmeskedő azonban, főleg nem újdonsült és hű szolgálója társaságában. Elnézi, ahogy amaz elbajlódik a nadrágjával, majd komótosan a víz felé veszi az irányt. Még bele is borzong, oly rég volt része hasonló kényeztetésben.*
-Vetkőzz le. Ezúttal abban a megtiszteltetésben lehet részed, hogy velem fürdesz és megmoshatsz. Ne szokd meg. De előbb állj ki az ajtó elé, hogy megvárhasd a vendégünk. *Amennyiben Naraekh nem az előirányzott sorrendhez tartaná magát, úgy utána szól.*
-A ruháidra nincs szükség a várakozáshoz. *Figyelmezteti a fajtársát és biztos benne, hogy engedelmeskedni fog neki. Kikönyököl a hatalmas dézsa szélén, onnan szemléli a nőstény fakószín bájait. Szándéka nem csak merő kegyetlenségből fakad, jelzésértékű is az idegen felé. Biztos benne, hogy az sötételf hamarosan megérkezik. Hisz egy Dwirinthalen meghívását nem ildomos visszautasítani. Amennyiben pedig nem rokon, úgy informálódhat. Legrosszabb esetben kiküldi és eljátszhat Naraekhel. Ez sem rossz forgatókönyv.*
A hozzászólás írója (Yaremoor Dwirinthalen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.05 01:55:55
4435. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-04 23:41:08
Üzenet elküldve: 2023-11-04 23:41:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor//
- Bocsánat.
*Feleli látszólag rendkívül szégyenkezve, de mint eddig semmit, ezt sem veszi túlzottan a szívére, főleg mert sejtései szerint ennyi ember előtt, ebben az idegen városban többnyire biztonságban van a mélységi hím haragjával szemben.*
- Igenis.
*Teljesen hidegen hagyja őt a durván birtokló érintés, majd az azt követő lökés is. Ez már önmagában kevés ahhoz, hogy orra bukjon, hacsak nem direkt hagyja magát, hogy jót mulassanak rajta.
Nem habozik, a pulthoz lép, ott pedig vár, amíg a személyzetből valaki felszabadul. Amíg várakozik le is számol 17 aranyat a Szobaért, majd még 10 aranyat a fürdőért. Mire a pultos végre eljut hozzá, addigra már szépen egymásra helyezgette az érméket, s csupán a férfi elé tolja őket óvatosan. A pénzért cserébe egy kulcsot kap, amivel vissza is siet Yaremoohoz. Visszaútja során tűnik fel számára az egyik asztalnál ücsörgő fajtársuk, akin kicsit meg is pihen tekintete.*
- Nohát, felüdülés egy mélységit itt látni. Talán ő az első, mióta megérkeztünk.
*Ha Yaremoor óhajtja, akkor elveheti tőle a neki felkínált kulcsot, ha a hím nem él ezzel a lehetőséggel, akkor Nara a szoknyája egyik zsebébe csúsztatja az aprócska tárgyat, s várja a következő utasítást.*
- Bocsánat.
*Feleli látszólag rendkívül szégyenkezve, de mint eddig semmit, ezt sem veszi túlzottan a szívére, főleg mert sejtései szerint ennyi ember előtt, ebben az idegen városban többnyire biztonságban van a mélységi hím haragjával szemben.*
- Igenis.
*Teljesen hidegen hagyja őt a durván birtokló érintés, majd az azt követő lökés is. Ez már önmagában kevés ahhoz, hogy orra bukjon, hacsak nem direkt hagyja magát, hogy jót mulassanak rajta.
Nem habozik, a pulthoz lép, ott pedig vár, amíg a személyzetből valaki felszabadul. Amíg várakozik le is számol 17 aranyat a Szobaért,
majd még 10 aranyat a fürdőért. Mire a pultos végre eljut hozzá, addigra már szépen egymásra helyezgette az érméket, s csupán a férfi elé tolja őket óvatosan. A pénzért cserébe egy kulcsot kap, amivel vissza is siet Yaremoohoz. Visszaútja során tűnik fel számára az egyik asztalnál ücsörgő fajtársuk, akin kicsit meg is pihen tekintete.* - Nohát, felüdülés egy mélységit itt látni. Talán ő az első, mióta megérkeztünk.
*Ha Yaremoor óhajtja, akkor elveheti tőle a neki felkínált kulcsot, ha a hím nem él ezzel a lehetőséggel, akkor Nara a szoknyája egyik zsebébe csúsztatja az aprócska tárgyat, s várja a következő utasítást.*
4434. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-04 23:07:03
Üzenet elküldve: 2023-11-04 23:07:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés//
* Ő is szeret olyan emberek között lenni, akiknek legalább elképzelésük van arról, hogy mihez akarnak kezdeni az életükkel. Az már csak ráadás, ha még értenek is ahhoz, és esetleg tanulhat is tőlük. Az mindegy, hogy az álmok sokszor azok is maradnak, de legalább nem a véletlenre, vagy valamiféle istenség kegyére bízzák sorsukat. Yvon sincs ezzel másképp. Nem született ő kereskedőnek, se zsoldosnak. Előbbihez legalább az esze megvan, utóbbihoz viszont még nagyon sokat kell erősödnie. Nem tud kardot forgatni, célba lőni is csak alkalomadtán, például a nyári forgatagon szokott. Most azonban nem ő a téma, hanem Mai. A lánynak láthatóan nem tetszik az első ötlete. Ezt valahol meg tudja érteni, ugyanakkor ő kért ötleteket, így eszébe se jut mentegetőzni. Aki nem született hercegnőnek, annak sokszor alulról kell kezdenie. Főleg, ha egy új városba érkezik. S az még nem is a legalja, kiváltképp egy jó családnál!
Idáig azonban nem jut el a beszélgetés, mivel a lánynak megtetszik az írnok lét ötlete és máris koccintani akar az időközben megérkezett borral. A fiú bár elfogadta Mai ajánlatát, most inkább kerülné a bajt és kifizeti a két Bor árát (16 arany). A végén még mindkettejük szűrét kitennék, amiért nem fizetnek. Az aranyat kiszámolja a pultosnak, és csak azután emeli ő is magasba a poharát. *
– A birodalmamra! * Nem teljesen érti, honnan jött ez a birodalmas szisztéma, de nincs ellenére az sem. Noha tény, hogy egy birodalmat még annyira se tudna irányítani, mint egy kereskedőházat, de ha valamit tanult Arthenior korábbi vezetőitől, az az, hogy akinek hatalma van, annak nem kell semmihez se értenie.
Miután megtörtént a koccintás, bele is iszik a kellemesen savas, édes ciderbe. Yvon bár nem borszakértő, azt meg tudja mondani, hogy ami ennél édesebb, az már nem is bor, hanem egyszerű gyümölcslé. Rossznak se mondaná, épp csak a megszokotthoz képest egy kicsit harmatosnak, gyengének. *
– Már csak örökölnöm kell egy trónt, és nincs más dolgom, mint tejben-vajban fürödni! Ha így lesz, ígérem, lehetsz az írnokom! * Akaratlanul is elvigyorodik, ahogy elképzeli az elhangzottakat. Habár a tejben-vajban fürdést se tudja igazán hova rakni, de mondani szokták a gazdagokra, így ha gazdag lenne, ő is biztosan kipróbálná ezt a drága mulatságot. Mai szavai visszazökkentik a valóságba, és kevésbé boldog pillanatok jelennek meg lelki szemei előtt. Sóhajtva felel, próbálja rövidre fogni a történelemórát. *
– Öt téllel ezelőtt Arthenior népe fellázadt és elűztük a zsarnokoskodó nemeseket, s helyettük… * Rövid szünetet tart, megköszörüli a torkát, mintegy jelezve, hogy inkább máshogyan akarja befejezni a mondatát. *
– A nép új vezetőket választott. Bár én a lázadás részére alig emlékszem – túl fiatal voltam még, hogy részt vegyek benne. * Hangjából kivehető, hogy valami nyomasztja; nem szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre. Hamar tovább is lép a következő kérdésekre, amikből akadt egy pár. *
– Van könyvtár és, ha jól emlékszem, szabadon olvashatja bárki a legtöbb könyvet. Bár ki tudja, mi nem jut eszébe a csuhásoknak. Ha gondolod, holnap elkísérhetlek oda, úgysem lesz más dolgom, mint lógatni a lábam. * Őszinte lelkesedéssel ajánlja fel önmagát, de azért nem esik túlzásba. Ha a lány egyedül akar menni, abba se fog belehalni. A sok beszédben kezd kiszáradni a torka, aminek orvoslására az épp kéznél lévő borospohár tartalmát teljesen kiüríti.
~ Ebből egy hordónyit is ihatnék, az se ütne meg! ~ Talán Mai is így érez az almaborral kapcsolatban, ugyanis ezután felveti az almapálinka ötletét is. Mi tagadás, a fiatalembernek, bejön ez a hozzáállás. Ki is kéri az italt, mielőtt még bármelyiküknek megjönni az esze. *
– Hé, csapos! Még két almapálinka lesz!
* Ő is szeret olyan emberek között lenni, akiknek legalább elképzelésük van arról, hogy mihez akarnak kezdeni az életükkel. Az már csak ráadás, ha még értenek is ahhoz, és esetleg tanulhat is tőlük. Az mindegy, hogy az álmok sokszor azok is maradnak, de legalább nem a véletlenre, vagy valamiféle istenség kegyére bízzák sorsukat. Yvon sincs ezzel másképp. Nem született ő kereskedőnek, se zsoldosnak. Előbbihez legalább az esze megvan, utóbbihoz viszont még nagyon sokat kell erősödnie. Nem tud kardot forgatni, célba lőni is csak alkalomadtán, például a nyári forgatagon szokott. Most azonban nem ő a téma, hanem Mai. A lánynak láthatóan nem tetszik az első ötlete. Ezt valahol meg tudja érteni, ugyanakkor ő kért ötleteket, így eszébe se jut mentegetőzni. Aki nem született hercegnőnek, annak sokszor alulról kell kezdenie. Főleg, ha egy új városba érkezik. S az még nem is a legalja, kiváltképp egy jó családnál!
Idáig azonban nem jut el a beszélgetés, mivel a lánynak megtetszik az írnok lét ötlete és máris koccintani akar az időközben megérkezett borral. A fiú bár elfogadta Mai ajánlatát, most inkább kerülné a bajt és kifizeti a két Bor árát (16 arany).
A végén még mindkettejük szűrét kitennék, amiért nem fizetnek. Az aranyat kiszámolja a pultosnak, és csak azután emeli ő is magasba a poharát. *– A birodalmamra! * Nem teljesen érti, honnan jött ez a birodalmas szisztéma, de nincs ellenére az sem. Noha tény, hogy egy birodalmat még annyira se tudna irányítani, mint egy kereskedőházat, de ha valamit tanult Arthenior korábbi vezetőitől, az az, hogy akinek hatalma van, annak nem kell semmihez se értenie.
Miután megtörtént a koccintás, bele is iszik a kellemesen savas, édes ciderbe. Yvon bár nem borszakértő, azt meg tudja mondani, hogy ami ennél édesebb, az már nem is bor, hanem egyszerű gyümölcslé. Rossznak se mondaná, épp csak a megszokotthoz képest egy kicsit harmatosnak, gyengének. *
– Már csak örökölnöm kell egy trónt, és nincs más dolgom, mint tejben-vajban fürödni! Ha így lesz, ígérem, lehetsz az írnokom! * Akaratlanul is elvigyorodik, ahogy elképzeli az elhangzottakat. Habár a tejben-vajban fürdést se tudja igazán hova rakni, de mondani szokták a gazdagokra, így ha gazdag lenne, ő is biztosan kipróbálná ezt a drága mulatságot. Mai szavai visszazökkentik a valóságba, és kevésbé boldog pillanatok jelennek meg lelki szemei előtt. Sóhajtva felel, próbálja rövidre fogni a történelemórát. *
– Öt téllel ezelőtt Arthenior népe fellázadt és elűztük a zsarnokoskodó nemeseket, s helyettük… * Rövid szünetet tart, megköszörüli a torkát, mintegy jelezve, hogy inkább máshogyan akarja befejezni a mondatát. *
– A nép új vezetőket választott. Bár én a lázadás részére alig emlékszem – túl fiatal voltam még, hogy részt vegyek benne. * Hangjából kivehető, hogy valami nyomasztja; nem szívesen emlékszik vissza ezekre az időkre. Hamar tovább is lép a következő kérdésekre, amikből akadt egy pár. *
– Van könyvtár és, ha jól emlékszem, szabadon olvashatja bárki a legtöbb könyvet. Bár ki tudja, mi nem jut eszébe a csuhásoknak. Ha gondolod, holnap elkísérhetlek oda, úgysem lesz más dolgom, mint lógatni a lábam. * Őszinte lelkesedéssel ajánlja fel önmagát, de azért nem esik túlzásba. Ha a lány egyedül akar menni, abba se fog belehalni. A sok beszédben kezd kiszáradni a torka, aminek orvoslására az épp kéznél lévő borospohár tartalmát teljesen kiüríti.
~ Ebből egy hordónyit is ihatnék, az se ütne meg! ~ Talán Mai is így érez az almaborral kapcsolatban, ugyanis ezután felveti az almapálinka ötletét is. Mi tagadás, a fiatalembernek, bejön ez a hozzáállás. Ki is kéri az italt, mielőtt még bármelyiküknek megjönni az esze. *
– Hé, csapos! Még két almapálinka lesz!
4433. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-03 18:47:07
Üzenet elküldve: 2023-11-03 18:47:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés//
*Szereti, ha olyannal beszélhet, akinek vannak elképzelései a saját életéről. Akkor is, ha netán nem lesz belőle semmi, vagy valamerre más merre fújja a szél, akkor is akarjon többet, mint ami éppen van.
Érdeklődve hallgatja, miről is beszél a másik, így próbál képet kapni arról is, hogy egyáltalán hova is érkezett.
Mivel Yvon nagyjából egy szuszra mondja el a válaszát, így van része amire nem is gondol, hogy válaszolni kellene, hiszen nem gondolatolvasás amit ő hisz, hogy művelni fog, csak egy elég masszív tudás a viselkedésről, amiből elég sok mindenre lehet következtetni. Na de ez a jövő.
Egy pillanatra elképed, az arc amit vág a cseléd ötletre olyan, mintha döglött békát tennének a feje tetejére. Az írnok ötleténél viszont még a szeme is jobban csillog, mint eddig bármikor.*
- Az írnok lét nagyon szép ötlet. Milyen okos vagy te, nem egy kereskedőházad lesz, hanem egész birodalmad! *Nevet fel, és tartja magasba poharát, a másik egészségét kívánva.*
- Nincs... Nemesség? Jaj, mennyi újat kell tanulnom itt, ha maradok. Mondd csak, könyveket hol találok? Van Könyvtár? És oda szabad bejárás? Vagy ahhoz valami kiváltság kell?
*Túl sokat kérdez úgy érzi, tudja, hogy most nem szórakoztató annyira a jelenléte, maximum az újdonsága lehet izgalmas.*
- Ó, bocsánat, ha unod a sok kérdést, ha gondolod igyunk egy olyan alma pálinkát, úgy tudom utána mindenki jobb kedvű.
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.03 18:48:04
*Szereti, ha olyannal beszélhet, akinek vannak elképzelései a saját életéről. Akkor is, ha netán nem lesz belőle semmi, vagy valamerre más merre fújja a szél, akkor is akarjon többet, mint ami éppen van.
Érdeklődve hallgatja, miről is beszél a másik, így próbál képet kapni arról is, hogy egyáltalán hova is érkezett.
Mivel Yvon nagyjából egy szuszra mondja el a válaszát, így van része amire nem is gondol, hogy válaszolni kellene, hiszen nem gondolatolvasás amit ő hisz, hogy művelni fog, csak egy elég masszív tudás a viselkedésről, amiből elég sok mindenre lehet következtetni. Na de ez a jövő.
Egy pillanatra elképed, az arc amit vág a cseléd ötletre olyan, mintha döglött békát tennének a feje tetejére. Az írnok ötleténél viszont még a szeme is jobban csillog, mint eddig bármikor.*
- Az írnok lét nagyon szép ötlet. Milyen okos vagy te, nem egy kereskedőházad lesz, hanem egész birodalmad! *Nevet fel, és tartja magasba poharát, a másik egészségét kívánva.*
- Nincs... Nemesség? Jaj, mennyi újat kell tanulnom itt, ha maradok. Mondd csak, könyveket hol találok? Van Könyvtár? És oda szabad bejárás? Vagy ahhoz valami kiváltság kell?
*Túl sokat kérdez úgy érzi, tudja, hogy most nem szórakoztató annyira a jelenléte, maximum az újdonsága lehet izgalmas.*
- Ó, bocsánat, ha unod a sok kérdést, ha gondolod igyunk egy olyan alma pálinkát, úgy tudom utána mindenki jobb kedvű.
A hozzászólás írója (Mai Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.03 18:48:04
4432. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-03 18:13:42
Üzenet elküldve: 2023-11-03 18:13:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés//
* Belépnek az épületbe és mivel mindkettejüknek helyén marad a feje is, tovább is folytatódik a történet. A lány szavaira elvigyorodik. *
– Mindenképpen. * Meg se tudná számolni, hány csillagnak kéne ahhoz összeállnia, hogy összejöjjön a kereskedőház. Abban viszont biztos, hogy az se ma lesz, úgyhogy nem lehet baj abból, ha ilyen ígéretekbe bocsátkozik.
Mai kikéri az italokat, és amíg azokra várnak, kikéri Yvon véleményét. A fiú őszintén nem tudja, mit válaszoljon. Kicsit meglepődik, nem is azon, amit mond, hanem amilyen természetességgel mondja. Yvonnak törnie kell a fejét, mielőtt megszólalna. *
– Az attól függ, mihez értesz, vagy mihez akarsz érteni. De ha tudsz olvasni az emberek gondolataiban, az nagy előnyt jelenthet. Biztosan van, aki egy kisebb vagyont fizetne ilyenért. Bár nem tudom, hogyan lehetne az ilyet tanulni… Addig is elszegődhetnél egy gazdagabb családhoz cselédnek. Vagy akár írnoknak is! Azt mondtad, könyvet fogsz írni, ahhoz nem árt előtte egy kis gyakorlás is. * Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, majd ekként folytatja: *
– Habár a nemesség eltűnése óta nem könnyű csak úgy munkát találni, főleg ha nem ismersz senkit. * Márpedig aki még a Pegazus fogadót sem ismeri, valószínűleg nem rendelkezik túl sok ismerőssel Artheniorban. *
* Belépnek az épületbe és mivel mindkettejüknek helyén marad a feje is, tovább is folytatódik a történet. A lány szavaira elvigyorodik. *
– Mindenképpen. * Meg se tudná számolni, hány csillagnak kéne ahhoz összeállnia, hogy összejöjjön a kereskedőház. Abban viszont biztos, hogy az se ma lesz, úgyhogy nem lehet baj abból, ha ilyen ígéretekbe bocsátkozik.
Mai kikéri az italokat, és amíg azokra várnak, kikéri Yvon véleményét. A fiú őszintén nem tudja, mit válaszoljon. Kicsit meglepődik, nem is azon, amit mond, hanem amilyen természetességgel mondja. Yvonnak törnie kell a fejét, mielőtt megszólalna. *
– Az attól függ, mihez értesz, vagy mihez akarsz érteni. De ha tudsz olvasni az emberek gondolataiban, az nagy előnyt jelenthet. Biztosan van, aki egy kisebb vagyont fizetne ilyenért. Bár nem tudom, hogyan lehetne az ilyet tanulni… Addig is elszegődhetnél egy gazdagabb családhoz cselédnek. Vagy akár írnoknak is! Azt mondtad, könyvet fogsz írni, ahhoz nem árt előtte egy kis gyakorlás is. * Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, majd ekként folytatja: *
– Habár a nemesség eltűnése óta nem könnyű csak úgy munkát találni, főleg ha nem ismersz senkit. * Márpedig aki még a Pegazus fogadót sem ismeri, valószínűleg nem rendelkezik túl sok ismerőssel Artheniorban. *
4431. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-02 21:37:11
Üzenet elküldve: 2023-11-02 21:37:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Végre Antos Patos az ajtóhoz sétál. Már éppen kopogna, de félúton eszébe jut, hogy ez egy fogadó.
~Mit hittem, hova akarok bekopogni, ez nem egy magánbirtok, ez egy fogadó.~
Ezért az ökölbe szorított kézfeje ellazul, és a kilincsre siklik.
Antos Pantos már igencsak éhes, s a torka is porzik a kimerítő nap után, ezért mikor belép az ajtón célirányosan a pulthoz siet. Kikerüli a bent tartózkodó személyeket, gondosan ügyelve arra, hogy véletlenül se ütközzön bele senkibe, vagy kósza, kinyújtott lábakra se lépjen rá.*
-Úgy tűnik számomra, hogy gond nélkül a pulthoz értem.
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.11.02 21:59:22, a következő indokkal:
Továbbra sem megfelelően használod a játéktéri jelöléseket. Lanawinon még mindig jelen időben írjuk a reagokat. Nincs olyan, hogy valakinek szomjas a torka, legfeljebb porzik. Kérlek olvasd el újra a szabályzatot, illetve más játékosok reagjaiból is sokat tanulhatsz.
~Mit hittem, hova akarok bekopogni, ez nem egy magánbirtok, ez egy fogadó.~
Ezért az ökölbe szorított kézfeje ellazul, és a kilincsre siklik.
Antos Pantos már igencsak éhes, s a torka is porzik a kimerítő nap után, ezért mikor belép az ajtón célirányosan a pulthoz siet. Kikerüli a bent tartózkodó személyeket, gondosan ügyelve arra, hogy véletlenül se ütközzön bele senkibe, vagy kósza, kinyújtott lábakra se lépjen rá.*
-Úgy tűnik számomra, hogy gond nélkül a pulthoz értem.
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2023.11.02 21:59:22, a következő indokkal:
Továbbra sem megfelelően használod a játéktéri jelöléseket. Lanawinon még mindig jelen időben írjuk a reagokat. Nincs olyan, hogy valakinek szomjas a torka, legfeljebb porzik. Kérlek olvasd el újra a szabályzatot, illetve más játékosok reagjaiból is sokat tanulhatsz.
4430. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-02 09:46:38
Üzenet elküldve: 2023-11-02 09:46:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1261
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés//
* Jó egy könnyed csevejbe bonyolódni, nem is emlékszik, hogy mikor volt utoljára olyan, csak úgy mindenféle hátsó gondolat és készenlét nélkül vigyorogjon és beszéljen. Valamiért most nem tud tartani semmitől, pedig ez akár baj is lehet. Az éberségnek nem kellene lankadnia, de dacára az elmúlt heteknek, elég fiatal és naiv még ahhoz, hogy ne a fényes jövő lebegjen a szemei előtt, főleg, hogy néhány szót mesélni is tudott róla.
Szerencsére Yvon kinyitja az ajtót, nem gondol ő semmilyen felé repülő bárdra sem, mindössze az idegen helyektől el tudja önteni némi szorongás... na persze ez most tényleg messze kerüli. Még. *
- Köszönöm.
* Lép egy nagyot, mintha nem egy kocsmába lépne be, hanem valami mágikus erődbe hatalmas küszöbbel. Nem annyira ismeretes még a fogadók mindennapjaiban, az italhoz pedig mégannyira sem ért. Néha kóstolt egy-egy korty bort, vagy nőknek összefőzött édes valamit, amibe volt egy kis pálinka is, de nagy volt a mellény, hogy meghívja a másikat egy pohárkára. Bár, mi lehet a legrosszabb eset? Még fáradtabb lesz és elalszik. És talán itt már szobát is kap. Ággyal.
Nem sejti, hogy akár bolondnak is nézhetik a beszámolója miatt, olyan fontos ügy ez neki, hogy akár ő lehetne a falu bolondja, a végén akkor is megmutatná mindenkinek, hogy mire jutott kutatásai során. Végre jó olyan helyen lenni, ahol nem az az alapvető reakció erre, hogy „Nő ne menjen tudósnak”. Az, hogy gondolni mit gondolnak, az már más kérdés. Még nem hallja. *
- Majd amikor a bőrkötéses, vastag könyveimet keresik a kereskedőházadban, jussak eszedbe.
*Kacsint egyet, de már indul is meg a pult felé, ahol azonnal lohadni kezd az előző nagy lendülete, hiszen nem feltétlenül tudja, hogyan is kell itt szót érteni egy csapossal. *
- Legyen az almabor. Aztán meglátjuk mennyire szédít el. És egy szoba is kell legalább ma éjszakára.
*Amíg várják az italokat szemeivel próbálja felfedezni az egész helyet, a sajátosságait és próbálja eldönteni, hogy mennyire idegen ez számára. Ugyan sokáig kellett furcsa helyeken megszállnia, vagy erdőben aludnia, de teljesen más, hogy kényszer volt, vagy választási lehetőség. Csak azt reméli, hogy nem itt kell eltöltenie az év hátrelévő részét. Ötlete még nincs a hogyan továbbra, előbb felocsúdna. *
- Na de még sokat kell tanuljak ehhez. Addig is kellene valami, amiből megélek, vagy legalább nem halok éhen. Mit gondolsz, merre keresgéljek, ha nem kurtizánnak szeretnék állni? *Most kissé kínosan nevet fel, nem tudja, hogy szabad-e ilyet kérdezni egy viszonylag idegentől, de valahol el kell kezdeni. *
* Jó egy könnyed csevejbe bonyolódni, nem is emlékszik, hogy mikor volt utoljára olyan, csak úgy mindenféle hátsó gondolat és készenlét nélkül vigyorogjon és beszéljen. Valamiért most nem tud tartani semmitől, pedig ez akár baj is lehet. Az éberségnek nem kellene lankadnia, de dacára az elmúlt heteknek, elég fiatal és naiv még ahhoz, hogy ne a fényes jövő lebegjen a szemei előtt, főleg, hogy néhány szót mesélni is tudott róla.
Szerencsére Yvon kinyitja az ajtót, nem gondol ő semmilyen felé repülő bárdra sem, mindössze az idegen helyektől el tudja önteni némi szorongás... na persze ez most tényleg messze kerüli. Még. *
- Köszönöm.
* Lép egy nagyot, mintha nem egy kocsmába lépne be, hanem valami mágikus erődbe hatalmas küszöbbel. Nem annyira ismeretes még a fogadók mindennapjaiban, az italhoz pedig mégannyira sem ért. Néha kóstolt egy-egy korty bort, vagy nőknek összefőzött édes valamit, amibe volt egy kis pálinka is, de nagy volt a mellény, hogy meghívja a másikat egy pohárkára. Bár, mi lehet a legrosszabb eset? Még fáradtabb lesz és elalszik. És talán itt már szobát is kap. Ággyal.
Nem sejti, hogy akár bolondnak is nézhetik a beszámolója miatt, olyan fontos ügy ez neki, hogy akár ő lehetne a falu bolondja, a végén akkor is megmutatná mindenkinek, hogy mire jutott kutatásai során. Végre jó olyan helyen lenni, ahol nem az az alapvető reakció erre, hogy „Nő ne menjen tudósnak”. Az, hogy gondolni mit gondolnak, az már más kérdés. Még nem hallja. *
- Majd amikor a bőrkötéses, vastag könyveimet keresik a kereskedőházadban, jussak eszedbe.
*Kacsint egyet, de már indul is meg a pult felé, ahol azonnal lohadni kezd az előző nagy lendülete, hiszen nem feltétlenül tudja, hogyan is kell itt szót érteni egy csapossal. *
- Legyen az almabor. Aztán meglátjuk mennyire szédít el. És egy szoba is kell legalább ma éjszakára.
*Amíg várják az italokat szemeivel próbálja felfedezni az egész helyet, a sajátosságait és próbálja eldönteni, hogy mennyire idegen ez számára. Ugyan sokáig kellett furcsa helyeken megszállnia, vagy erdőben aludnia, de teljesen más, hogy kényszer volt, vagy választási lehetőség. Csak azt reméli, hogy nem itt kell eltöltenie az év hátrelévő részét. Ötlete még nincs a hogyan továbbra, előbb felocsúdna. *
- Na de még sokat kell tanuljak ehhez. Addig is kellene valami, amiből megélek, vagy legalább nem halok éhen. Mit gondolsz, merre keresgéljek, ha nem kurtizánnak szeretnék állni? *Most kissé kínosan nevet fel, nem tudja, hogy szabad-e ilyet kérdezni egy viszonylag idegentől, de valahol el kell kezdeni. *
4429. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-01 21:32:43
Üzenet elküldve: 2023-11-01 21:32:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés//
– Biztos, hogy nem. * Vigyorogva megrázza fejét az egyértelműen tettetett szomorkodás hallatán. Szerencsére nem egy vakbuzgó Eeyr-hívővel hozta össze a sors – Yvon, aki mindig is Artheniorban lakott úgy gondolja, azoknál kevés rosszabb van. Talán még Sa'Tereth sötét papjai sem olyan gonoszak, mint ahogy azt sokan állítják; inkább csak meg nem értettek. Erre azonban nem venne mérget, ugyanis még sosem találkozott afféle papokkal.
A fiú gondolatai is elkalandoznak egy-két pillanatra, de Mai szavai visszarázzák a valóságba. Felvonja szemöldökét a hallottakon. ~ Egy tudósnak készülő lány? Mágia nélkül? ~ Megsimogatja állát, miközben próbálja hova tenni a hallottakat. Azonban nem jut el addig, hogy feltegyen újabb kérdéseket, mivel elérnek a bejárathoz, ahol férfiként neki kell előremennie. Ez nem okoz neki különösebb gondot.
Túlzás lenne azt mondani, hogy a Pegazus törzsvendége, de egy párszor volt már itt, és még sosem kellett a nyakát féltenie. Ennek ellenére eljátszik a gondolattal, hogy mit tenne, ha belépve az első dolog, amit meglátna, egy hajítóbárd lenne, ami a két szeme közé repül. A részeg törpék szeretnek ily módon szórakozni és a kocsmaajtó épp megfelelő célpont lehet számukra. Ám belépve hamar el is feledi ezt a gondolatot, ami sokkal inkább jellemző a Félszemű Csiga vendégeire, mint a Pegazusban tanyázókra. Valószínűleg a Félszemű Csiga kocsmárosa nem városi tanácsos. *
– Itt is volnánk. * Jegyzi meg, mintha nem lenne egyértelmű. Kezével kitámasztja a vaskos faajtót, hogy a lány is bejöhessen, aztán visszalöki a helyére. Bár itt-ott még lézeng egy-egy vendég, a kandallóban pedig még parázslik a fa, Yvon még sosem látta ilyen kihaltnak a fogadót. A pulthoz megy, de nem kér, csak biccent a kocsmárosnak, aki szintén jól láthatóan nem olyan aktív már, mint a nappali órákban.
Mai felé fordul és folytatja a kinti beszélgetést. *
– Érdekesen hangzik. Bár bevallom, nem egészen értem, hogyan lehetséges ez. Hallottam már varázslókról, akik olvasni tudnak mások fejében, meg kuruzslókról, akik állítóag látják a jövőt, de ilyet… Ilyet még nem hallottam. * Eszébe jut egy öreg, dilinyós koldus, akit néha látni szokott a piactéren. ~ Az szokott hasonlókról beszélni, de már régóta senki sem veszi komolyan. Talán csak, mert egy öreg dilinyós koldus, nem tudhatom. ~ Abban azonban biztos, hogy nem ez a megfelelő alkalom, hogy megemlítse az öreget, mert sok jót nem tudna róla mondani. Inkább visszatér a valóságba. *
– Tudom ajánlani az almabort vagy az almapálinkát, ha elég bátor vagy.
– Biztos, hogy nem. * Vigyorogva megrázza fejét az egyértelműen tettetett szomorkodás hallatán. Szerencsére nem egy vakbuzgó Eeyr-hívővel hozta össze a sors – Yvon, aki mindig is Artheniorban lakott úgy gondolja, azoknál kevés rosszabb van. Talán még Sa'Tereth sötét papjai sem olyan gonoszak, mint ahogy azt sokan állítják; inkább csak meg nem értettek. Erre azonban nem venne mérget, ugyanis még sosem találkozott afféle papokkal.
A fiú gondolatai is elkalandoznak egy-két pillanatra, de Mai szavai visszarázzák a valóságba. Felvonja szemöldökét a hallottakon. ~ Egy tudósnak készülő lány? Mágia nélkül? ~ Megsimogatja állát, miközben próbálja hova tenni a hallottakat. Azonban nem jut el addig, hogy feltegyen újabb kérdéseket, mivel elérnek a bejárathoz, ahol férfiként neki kell előremennie. Ez nem okoz neki különösebb gondot.
Túlzás lenne azt mondani, hogy a Pegazus törzsvendége, de egy párszor volt már itt, és még sosem kellett a nyakát féltenie. Ennek ellenére eljátszik a gondolattal, hogy mit tenne, ha belépve az első dolog, amit meglátna, egy hajítóbárd lenne, ami a két szeme közé repül. A részeg törpék szeretnek ily módon szórakozni és a kocsmaajtó épp megfelelő célpont lehet számukra. Ám belépve hamar el is feledi ezt a gondolatot, ami sokkal inkább jellemző a Félszemű Csiga vendégeire, mint a Pegazusban tanyázókra. Valószínűleg a Félszemű Csiga kocsmárosa nem városi tanácsos. *
– Itt is volnánk. * Jegyzi meg, mintha nem lenne egyértelmű. Kezével kitámasztja a vaskos faajtót, hogy a lány is bejöhessen, aztán visszalöki a helyére. Bár itt-ott még lézeng egy-egy vendég, a kandallóban pedig még parázslik a fa, Yvon még sosem látta ilyen kihaltnak a fogadót. A pulthoz megy, de nem kér, csak biccent a kocsmárosnak, aki szintén jól láthatóan nem olyan aktív már, mint a nappali órákban.
Mai felé fordul és folytatja a kinti beszélgetést. *
– Érdekesen hangzik. Bár bevallom, nem egészen értem, hogyan lehetséges ez. Hallottam már varázslókról, akik olvasni tudnak mások fejében, meg kuruzslókról, akik állítóag látják a jövőt, de ilyet… Ilyet még nem hallottam. * Eszébe jut egy öreg, dilinyós koldus, akit néha látni szokott a piactéren. ~ Az szokott hasonlókról beszélni, de már régóta senki sem veszi komolyan. Talán csak, mert egy öreg dilinyós koldus, nem tudhatom. ~ Abban azonban biztos, hogy nem ez a megfelelő alkalom, hogy megemlítse az öreget, mert sok jót nem tudna róla mondani. Inkább visszatér a valóságba. *
– Tudom ajánlani az almabort vagy az almapálinkát, ha elég bátor vagy.
4428. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-01 17:46:21
Üzenet elküldve: 2023-11-01 17:46:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Naraekh//
*Míg Naraekh elhelyezi hátasát, ő belép a fogadóba. A kívülről oly hívogató fényvilág most hunyorgásra készteti egy pillanat erejéig.
Hátradobja szőrmekabátját, majd jobbjára fogja azt. Csak egy pillantás erejéig vándorol körbe tekintete a fogadótéren, de senkin sem állapodik meg. Még csak meg sem nézi őket különösebben. Ott áll az ajtóban, míg Naraekh nem zárkózik fel, ez pedig legnagyobb bosszúságára kellemetlenül sok időt vesz igénybe. Ahogy a nőstény megérkezik, fojtottan sziszegve szól felé.*
-Várakoztass meg még egyszer és az istállóban éjszakázol. *Legszívesebben itt helyben büntetné a bőre miatt bélyegzett nőstényt vélt engedetlenségéért, de elég egy pillantást vetnie a vendégtér felé, hogy elálljon szándékától. Meghagyja ezt az örömöt későbbre.*
-Kénytelen leszünk... *Elhúzza száját. Valójában semmi kedve ilyesmihez, de kénytelen lesz időt szakítani rá. Közben az is eszébe jut, hogy meg sem leckéztette még, amiért amaz elhagyta lábbelijét. Elmorzsol erre egy izgatott mosolyt. Az ötletek egymást kergetik fejében.*
-Menj. Kérj egy szobát és egy fürdőt is nekem. *A nőstény hátsójába markol, majd taszajt rajta egyet a pult irányába. Méltóságán alulinak érezné ő maga intézni ezt az ügyet. Naraekh részére természetesen semmi ilyen kiváltságot nem óhajt kikérni; majd megmosdik az ő vizében, s alszik a földön.
Kéjes elégedettség önti el, mindahányszor megalázó helyzetben tudhatja a fehérhajút. Egy nemesi ház nőstényével bánhat így, ettől pedig kiváltságosnak érzi magát. Nemcsak kéjkedvét, de hiúságát is simogatja e felállás.*
*Míg Naraekh elhelyezi hátasát, ő belép a fogadóba. A kívülről oly hívogató fényvilág most hunyorgásra készteti egy pillanat erejéig.
Hátradobja szőrmekabátját, majd jobbjára fogja azt. Csak egy pillantás erejéig vándorol körbe tekintete a fogadótéren, de senkin sem állapodik meg. Még csak meg sem nézi őket különösebben. Ott áll az ajtóban, míg Naraekh nem zárkózik fel, ez pedig legnagyobb bosszúságára kellemetlenül sok időt vesz igénybe. Ahogy a nőstény megérkezik, fojtottan sziszegve szól felé.*
-Várakoztass meg még egyszer és az istállóban éjszakázol. *Legszívesebben itt helyben büntetné a bőre miatt bélyegzett nőstényt vélt engedetlenségéért, de elég egy pillantást vetnie a vendégtér felé, hogy elálljon szándékától. Meghagyja ezt az örömöt későbbre.*
-Kénytelen leszünk... *Elhúzza száját. Valójában semmi kedve ilyesmihez, de kénytelen lesz időt szakítani rá. Közben az is eszébe jut, hogy meg sem leckéztette még, amiért amaz elhagyta lábbelijét. Elmorzsol erre egy izgatott mosolyt. Az ötletek egymást kergetik fejében.*
-Menj. Kérj egy szobát és egy fürdőt is nekem. *A nőstény hátsójába markol, majd taszajt rajta egyet a pult irányába. Méltóságán alulinak érezné ő maga intézni ezt az ügyet. Naraekh részére természetesen semmi ilyen kiváltságot nem óhajt kikérni; majd megmosdik az ő vizében, s alszik a földön.
Kéjes elégedettség önti el, mindahányszor megalázó helyzetben tudhatja a fehérhajút. Egy nemesi ház nőstényével bánhat így, ettől pedig kiváltságosnak érzi magát. Nemcsak kéjkedvét, de hiúságát is simogatja e felállás.*
4427. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-11-01 16:02:30
Üzenet elküldve: 2023-11-01 16:02:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Yaremoor//
*Serényen bólint Yaremoor szavaira, hogy némán is kifejezhesse mennyire igaza van mélységi társának. Arról tagadhatatlanul egyetértenek, hogy a városfalak hiánya meglehetősen abszurd elképzelés.
Fajtársa parancsára ideje sincs reagálni, hiszen elég párat pislognia ahhoz, hogy elé toppanjon. Lélegzetét visszafojtva várja a simogatás folytatását, amiről úgy sejti, hogy egy erős ütés lesz a gyomrába, ez végül elmarad. Meglehetősen zavartan ér véget ez az interakció, s nemigen tudja hová tenni a miérteket. A kegyetlenkedéshez jobban hozzászokott, mint a gyöngédséghez, akkor is ha mindkettő ugyanabból a tőből fakad, s az nem más, mint a birtoklási vágy.*
- Köszönöm szépen, sokat jelent a dicséreted.
*Megnyugodva tapasztalja, hogy a szokatlan kedvességet a már jól ismert sértés követi, amitől kicsit megkönnyebbül, hogy minden a régi jól megszokott rend szerint működik továbbra is.*
- Rendben.
*Az utasítást ugyan érti, de jól tudja, hogy ma még nem bosszantotta fel eléggé Yaremoort ahhoz, hogy elégedett legyen, ezért kifejezetten kényelmesen látja el feladatát. Ráérősen vezeti az engedelmes hátast az istállóba, majd még le is szerszámozza, a csutakolást már rábízza a személyzetre.
Elég sokára ér vissza ahhoz, hogy feltehetően Yaremoor bosszús legyen emiatt. Talán elverni nem fogja mások előtt, de a napi engedetlenséget ezzel ki is pipálhatja.*
- Esetleg majd valamikor elmehetnék a piacra? Szükségem volna új cipőre is.
*Az időzítés talán nem a legszerencsésebb, viszont úgy sejti, hogy erre a kérésére nem fog nemet mondani a hím, s talán neki is szüksége van valamire a piacról.*
*Serényen bólint Yaremoor szavaira, hogy némán is kifejezhesse mennyire igaza van mélységi társának. Arról tagadhatatlanul egyetértenek, hogy a városfalak hiánya meglehetősen abszurd elképzelés.
Fajtársa parancsára ideje sincs reagálni, hiszen elég párat pislognia ahhoz, hogy elé toppanjon. Lélegzetét visszafojtva várja a simogatás folytatását, amiről úgy sejti, hogy egy erős ütés lesz a gyomrába, ez végül elmarad. Meglehetősen zavartan ér véget ez az interakció, s nemigen tudja hová tenni a miérteket. A kegyetlenkedéshez jobban hozzászokott, mint a gyöngédséghez, akkor is ha mindkettő ugyanabból a tőből fakad, s az nem más, mint a birtoklási vágy.*
- Köszönöm szépen, sokat jelent a dicséreted.
*Megnyugodva tapasztalja, hogy a szokatlan kedvességet a már jól ismert sértés követi, amitől kicsit megkönnyebbül, hogy minden a régi jól megszokott rend szerint működik továbbra is.*
- Rendben.
*Az utasítást ugyan érti, de jól tudja, hogy ma még nem bosszantotta fel eléggé Yaremoort ahhoz, hogy elégedett legyen, ezért kifejezetten kényelmesen látja el feladatát. Ráérősen vezeti az engedelmes hátast az istállóba, majd még le is szerszámozza, a csutakolást már rábízza a személyzetre.
Elég sokára ér vissza ahhoz, hogy feltehetően Yaremoor bosszús legyen emiatt. Talán elverni nem fogja mások előtt, de a napi engedetlenséget ezzel ki is pipálhatja.*
- Esetleg majd valamikor elmehetnék a piacra? Szükségem volna új cipőre is.
*Az időzítés talán nem a legszerencsésebb, viszont úgy sejti, hogy erre a kérésére nem fog nemet mondani a hím, s talán neki is szüksége van valamire a piacról.*
4426. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-10-30 06:42:35
Üzenet elküldve: 2023-10-30 06:42:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Az istállóban fiúnak 10 aranyat , hogy leszerszámmozza, lecsutakolja és ellássa a lovát. Gondosan rendben tartott helynek tűnik, nem olyannak, ahol ganéban állnak a hátasok és penészes szénát raknak eléjük, de azért egy kis fizetség mindig biztosabbá teszi az elvárások teljesülését.
A fogadóban már töményebben ülnek meg a városi népekre jellemző szagok: füst, ételek, szesz és dohány aromája keveredik némi testszaggal meg illatszerrel, amit errefelé a nőcskék előszeretettel kennek magukra.
Egy Szobát kér a pultnál, amiért a 17 arany egész jutányos árnak tűnik. A Főtt étel is ráfér már. Egy idő után a szárított húsnál már a csizmája talpár is szívesebben megenné. Leszámol még 13 érmét , és letelepszik egy asztalhoz, hogy ott várja be a piacra küldött hímet.*
, hogy leszerszámmozza, lecsutakolja és ellássa a lovát. Gondosan rendben tartott helynek tűnik, nem olyannak, ahol ganéban állnak a hátasok és penészes szénát raknak eléjük, de azért egy kis fizetség mindig biztosabbá teszi az elvárások teljesülését.A fogadóban már töményebben ülnek meg a városi népekre jellemző szagok: füst, ételek, szesz és dohány aromája keveredik némi testszaggal meg illatszerrel, amit errefelé a nőcskék előszeretettel kennek magukra.
Egy Szobát kér a pultnál, amiért a 17 arany egész jutányos árnak tűnik
. A Főtt étel is ráfér már. Egy idő után a szárított húsnál már a csizmája talpár is szívesebben megenné. Leszámol még 13 érmét , és letelepszik egy asztalhoz, hogy ott várja be a piacra küldött hímet.*
4425. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-10-26 20:16:08
Üzenet elküldve: 2023-10-26 20:16:08
ÚJ
![>Pmirsh Pmirshorn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/12740_1756324897_elf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Mivel sneki nem akarta elvenni a pénzét, úgy dönt, tovább issza a bort, amit korábban rendelt. Úgy tűnik, már a rablóbandák sem a régiek, azok is csak üres fenyegetésekkel élnek ahelyett, hogy ténylegesen használnák fegyvereiket és karóba tűznék ellenségeik levágott fejeit. Bezzeg az ork háborúk idején! Persze nem sírja vissza azokat az időket, amikor ténylegesen féltette az életét. Miért is sírná vissza bárki a szomorú időket, amikor még minden nap a túlélésért kellett hajtania és csak akkor tudott vedelni, ha épp összejött valami (vagy nem). Manapság ez másképp van, akkor vedel ott és akkor, amikor és ahol akar. Ugyanakkor az élvezet hiányzik belőle. Talán nem is maga a vedelés tette érdekessé azokat az estéket, éjjeleket hanem a szabadság, hogy annyit ihat, amennyit bír. A sztereotípiák ellenére elfsége nem befolyásolta különösebben tűrésképességét. Most viszont úgy érzi, már ez a pohár bor is kezd sok lenni, úgyhogy miután végez vele, feláll és elindul a kijárat felé. *
4424. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-10-13 12:44:48
Üzenet elküldve: 2023-10-13 12:44:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
* A sötét utcában sétálva néha imitt amott egy lámpás ember kik mind csak hazavágynának. Végre megpillantja a fogadó ajtaját, kellemes muzsika jön a nyitott ablakokon mellette néhány részegesek kik próbálnak zenére énekelni de csak karcolva tudják a szöveget. Kinyitja az ajtót egyből a fogadós egyből szemügyre veszi. Oda is lép a pulthoz Letesz 15 aranyat és kér egy Szobát . *
-Valami harapni valót? * Kérdezte a pultos miközben könyvében keres egy üres szobát. Kis gondolkodás után az Őzragu leves mellet döntött, le is tesz 10 aranyat az asztalra majd egy üres asztalnál megvacsorázott és elindult a szobájába. *
. *-Valami harapni valót? * Kérdezte a pultos miközben könyvében keres egy üres szobát. Kis gondolkodás után az Őzragu leves mellet döntött, le is tesz 10 aranyat az asztalra
majd egy üres asztalnál megvacsorázott és elindult a szobájába. *
4423. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-10-02 14:46:51
Üzenet elküldve: 2023-10-02 14:46:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
* Az ablakon bevilágító halvány fény remek hangulatot varázsol mindenkinek aki nyugodtan akarja kezdeni a napját, de nem mindenkinek kezdődik jól a napja, míg Ettvallder a reggelijével van elfoglalva a fogadó túl oldalán épp egy konfliktus alakul ki. *
- Hol van a kidobó? * Kérdezte egy épp falatozó ember, de sehol sem lehet látni a kidobót és még a pultos is kiment valamit elintézni. Nem telt el sók idő mire a hangoskodó emberek elkezdtek kiabálni és egymás arcába mászni. *
- Hát ez csodálatos! * Sóhajtotta az egyik ember a szomszédos asztalról miközben belekortyol az italába, mikor is egy felé repülő korsó a fején landol ezzel eltörve a korsót. A higgadt ember vörössé vált az idegtől, válaszul a saját még félig teli korsóját bedobta a tömegbe akik próbálták leállítani a veszekedőket eltalálva egy ártatlan embert, ennek hatására a kisebb verekedés lett. Poharak és tányérok repkednek jobbra balra széttörve a falon néhány még az ablakot is kitörte. Nem foglalkozva a néhány méterre levő emberektől csak befejezni akarja a reggelijét mire egy másik ember rá esik az asztalára ami nem bírja el a súlyát és összetörik alatta, egy könnycseppet elmorzsol a félelf az elrontott étele miatt. *
- Ez nem kell már ugye? * Kérdezte az ember az alatta lévő tányérra mutatva, de válaszra már nem várva azzal a kezében rohan vissza a bunyóba. Míg nézni a tömegverekedést a sarokból a pultos előjön hátulról két izmos alakkal, asztalra csap majd hangos üvöltéssel vonja magára a figyelmet majd így szól tömegbe. *
- Mindenki kifelé! Ha esetleg elakarjátok intézni egymást mennyetek máshova! * Üvöltötte teli torkából, úgy látszik mindenkinek megjött az esze mindenki ki részt vett ki is ment. A félelf viszont kicsit még ideges így ö is feláll és elindul egy rövid sétára lehűteni magát. *
A hozzászólás írója (Ettvallder Skyy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.10.02 14:49:19
- Hol van a kidobó? * Kérdezte egy épp falatozó ember, de sehol sem lehet látni a kidobót és még a pultos is kiment valamit elintézni. Nem telt el sók idő mire a hangoskodó emberek elkezdtek kiabálni és egymás arcába mászni. *
- Hát ez csodálatos! * Sóhajtotta az egyik ember a szomszédos asztalról miközben belekortyol az italába, mikor is egy felé repülő korsó a fején landol ezzel eltörve a korsót. A higgadt ember vörössé vált az idegtől, válaszul a saját még félig teli korsóját bedobta a tömegbe akik próbálták leállítani a veszekedőket eltalálva egy ártatlan embert, ennek hatására a kisebb verekedés lett. Poharak és tányérok repkednek jobbra balra széttörve a falon néhány még az ablakot is kitörte. Nem foglalkozva a néhány méterre levő emberektől csak befejezni akarja a reggelijét mire egy másik ember rá esik az asztalára ami nem bírja el a súlyát és összetörik alatta, egy könnycseppet elmorzsol a félelf az elrontott étele miatt. *
- Ez nem kell már ugye? * Kérdezte az ember az alatta lévő tányérra mutatva, de válaszra már nem várva azzal a kezében rohan vissza a bunyóba. Míg nézni a tömegverekedést a sarokból a pultos előjön hátulról két izmos alakkal, asztalra csap majd hangos üvöltéssel vonja magára a figyelmet majd így szól tömegbe. *
- Mindenki kifelé! Ha esetleg elakarjátok intézni egymást mennyetek máshova! * Üvöltötte teli torkából, úgy látszik mindenkinek megjött az esze mindenki ki részt vett ki is ment. A félelf viszont kicsit még ideges így ö is feláll és elindul egy rövid sétára lehűteni magát. *
A hozzászólás írója (Ettvallder Skyy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.10.02 14:49:19
4422. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-10-01 21:02:09
Üzenet elküldve: 2023-10-01 21:02:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 364
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
* Kora reggel mikor még a város zaja is elenyésző, a madarak csicsergése az egyetlen amit hallani lehet, az eszméletlenül fekvő fél elf egy jó ideje kivan már ütve teste helyét azóta senki sem fedezte fel néhány madár és kóbor ebeken kívül. Nem sokkal pirkadat végre visszanyeri eszméletét, szemét kinyitva meglepődve nézi a felette lapuló ebet ki szelíden őrizte testét az éjszaka alatt. Felülve megtapogatja fejét hol az ütés érte kis pukli semmi vér semmi maradandó, a kis kóbor eb közelebb jön meg nyalja kezét. Előveszi kis kulacsát kitölt neki egy keveset majd maradék húsából szeletel eleget elé teszi, megsimogatja fejét, majd feláll és kisétál a kis utcából, bárkit is követett tegnap már messze jár. *
- A fenébe már hogy rajta kaptak, mondjuk nem is én vagyok a legjobb rejtőző, akkor talán már munkám is lenne. * Kilépve eltakarja szemét az erős nap elöl míg hozzá nem szokik. Az utcán néhány ember mendegél egyet le is szolit. *
- Jóságos uram! Merre találok én itt egy fogadót? * Kérdezte szelíden az erre járó embert. *
- Jó reggelt. Egyenesen előre majd jobb oldalt lesz, nem fogja eltéveszteni mindig nagy ott a nyüzsgés mozgás. * Megköszöni az útba igazítást és elindul az úton, miközben megy jó pár szekér megy el mellette a piac felé, nem csoda ilyen korán reggel csak úgy nyüzsögnek arra fele. Elérte hát a fogadó ajtaját mikor is a kilincsért nyúlva az ajtó hirtelen kicsapódik rajta egy ember repül kifele. Reflexszerű mozdulattal félreugrik az útból. Már a korán reggeli órákban is vannak olyanok kik többet isznak a kelleténél ez a két egyed lehet egész estét átitták. Míg egymás között rendezik a vitát bemegy mellettük a nagy ajtón, a jobbról áradó meleg kandallót meg pillantva oda lép kicsit melegítve kezeit, majd a pult mellé lép a fogadós elé ki épp poharakat töröl éppen. * - Mivel szolgálhatok? * Kérdezi félre rakva kezéből a poharat Kis gondolkodás után a Rántotta mellet dönt, ki is fizeti az érte járó 6 aranyat majd fogja és leül vele egy szabad asztalhoz a sarokban szemlélve a terepet. Az étel átlaga pont jó talán még egy is kolbászt elbírná, most már mindegy csak bánhatja. Falatozás közben azon jár az esze hogy evés után mivel üsse el az idejét. *
- A fenébe már hogy rajta kaptak, mondjuk nem is én vagyok a legjobb rejtőző, akkor talán már munkám is lenne. * Kilépve eltakarja szemét az erős nap elöl míg hozzá nem szokik. Az utcán néhány ember mendegél egyet le is szolit. *
- Jóságos uram! Merre találok én itt egy fogadót? * Kérdezte szelíden az erre járó embert. *
- Jó reggelt. Egyenesen előre majd jobb oldalt lesz, nem fogja eltéveszteni mindig nagy ott a nyüzsgés mozgás. * Megköszöni az útba igazítást és elindul az úton, miközben megy jó pár szekér megy el mellette a piac felé, nem csoda ilyen korán reggel csak úgy nyüzsögnek arra fele. Elérte hát a fogadó ajtaját mikor is a kilincsért nyúlva az ajtó hirtelen kicsapódik rajta egy ember repül kifele. Reflexszerű mozdulattal félreugrik az útból. Már a korán reggeli órákban is vannak olyanok kik többet isznak a kelleténél ez a két egyed lehet egész estét átitták. Míg egymás között rendezik a vitát bemegy mellettük a nagy ajtón, a jobbról áradó meleg kandallót meg pillantva oda lép kicsit melegítve kezeit, majd a pult mellé lép a fogadós elé ki épp poharakat töröl éppen. * - Mivel szolgálhatok? * Kérdezi félre rakva kezéből a poharat Kis gondolkodás után a Rántotta mellet dönt, ki is fizeti az érte járó 6 aranyat majd
fogja és leül vele egy szabad asztalhoz a sarokban szemlélve a terepet. Az étel átlaga pont jó talán még egy is kolbászt elbírná, most már mindegy csak bánhatja. Falatozás közben azon jár az esze hogy evés után mivel üsse el az idejét. *
4421. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-09-23 09:49:31
Üzenet elküldve: 2023-09-23 09:49:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fürdőházi mulatozás - zárás//
*Az ölelkezés ritmusára libbenő rőt és szőke fürtök lebegnek körülöttük. Az álom elmaszatolja a részleteket, de annál inkább felerősíti a magával ragadó érzéseket. A víz és a karok, síkos sellőpikkelyek érintése mellett egy simítás teljesen elkülönül a többitől. Ahogy Yeza arra fordítja a fejét, ajkai csókba futnak, s a tengermély díszlete a wegtoreni gyepűvidék füves végtelenjévé olvad anélkül, hogy ez az álmodóban bármi furcsállást fodrozna. Yeza mellkasában, mintha egy pillanat alatt nyílnának ki az érzések. A remények bizonyosságba sóhajtják magukat, amint az oldalt felborotvált hajba túr a keze.* - Wäor *súgja reszketeg hangon, de ahogy nyílik a szeme, a puszta képét levedli a homályosan kibontakozó rendetlenség a szobában. A távozó alak sziluettjét még felismeri, de aztán már hallja is az ajtó csukódását.
Gyűrötten néz körül, aztán magához húz egy nagy párnát az üres ágy közepén és hozzákucorodik. Próbálja összeszedegetni, emlékei biztos zugába gyűjteni az álom tünékeny részleteit. A Vadász ajkának ízét, szürke szeme fényeit, napbarnított arcának kemény, nomád vonásait. Egyre nehezebben idézi fel, és ez kétségbe ejti, ahogy az a tény is, hogy talán akaratlanul kimondott egy nevet Farsys előtt, amit sosem akart volna. Nagy könnyelműség volt így elaludni mellette. Elszokott a Tűz Várrosának mértéket nem ismerő léhaságától. Töprengve morzsolgatja a keblei közé nyúló nyakláncot. A harmadikat, aminek hiánya felett a wegtoreni házigazda átsiklott távozáskor.
Lutah Farsys rossz társaság! Ha lenne egy bölcs és megfontolt atya, aki intelmeivel igazgatja Yezát, az asztallapon már biztos mélyedés őrizné a mutatóujjal sokszor és határozottan lekocogtatott mondat fontosságát.
Ha rossznak nem is rossz, de mindenképp kockázatos! A gondolatra felsejlik benne a heges arcú intézővel folytatott legutóbbi beszélgetésük. Abban a keretben ő volt az a vörös, akit nyomatékosan ezzel a jelzővel illettek, és hirtelen kellemetlen részletességgel érzi át Aztyan szorongatottságát. Egyúttal eszébe is juttatja, hogy ideje visszamenni a Kalmárba. Az ígérte, besegít a pultban, mert hát mostanság nem sok más dolga van.
Szívesen maradna még, felidézné az elmúlt órák kéjeit egy combjai közé szorított kispárnával, hogy távolabb űzze az aggodalmait, de jobbnak látja, ha ő is összeszedi magát, lemosakszik, aztán elindul vissza a dolgos hétköznapok szürke világába, ahol remélhetőleg nem számoltatják el a kimaradásért. Talán nem. Talán megadatik, hogy feszengésként hordozza magával minden alkalommal, amikor Caldorcor rá pillant, és nem említi. Igen. Remek remények, Yeza! Belegondolva, ennél lehet, hogy még az is jobb lenne, ha magától kitálalna, mindjárt, amikor hazaér. Jobb lenne. De nem fog. Még nem tudná elengedni a lehetőségeket, melyeket Farsys ajánlott neki. Egyelőre elég józan hozzá, hogy ne vetemedjen ilyen balga egyezségre, de elengedni egészen... az más lapra tartozik.
"Wegtoren vagy, lánc, kötél, ami most köztünk és a Tűz Városa között feszül." visszhangoznak a fejében Aztyan különös zöngéjű szavai elüldözhetetlenül, mikor végül ő is elhagyja a sokat látott szobát, hogy a Kalmár felé vegye az irányt.*
//Fürdőházi mulatozás - zárás//
*Az ölelkezés ritmusára libbenő rőt és szőke fürtök lebegnek körülöttük. Az álom elmaszatolja a részleteket, de annál inkább felerősíti a magával ragadó érzéseket. A víz és a karok, síkos sellőpikkelyek érintése mellett egy simítás teljesen elkülönül a többitől. Ahogy Yeza arra fordítja a fejét, ajkai csókba futnak, s a tengermély díszlete a wegtoreni gyepűvidék füves végtelenjévé olvad anélkül, hogy ez az álmodóban bármi furcsállást fodrozna. Yeza mellkasában, mintha egy pillanat alatt nyílnának ki az érzések. A remények bizonyosságba sóhajtják magukat, amint az oldalt felborotvált hajba túr a keze.* - Wäor *súgja reszketeg hangon, de ahogy nyílik a szeme, a puszta képét levedli a homályosan kibontakozó rendetlenség a szobában. A távozó alak sziluettjét még felismeri, de aztán már hallja is az ajtó csukódását.
Gyűrötten néz körül, aztán magához húz egy nagy párnát az üres ágy közepén és hozzákucorodik. Próbálja összeszedegetni, emlékei biztos zugába gyűjteni az álom tünékeny részleteit. A Vadász ajkának ízét, szürke szeme fényeit, napbarnított arcának kemény, nomád vonásait. Egyre nehezebben idézi fel, és ez kétségbe ejti, ahogy az a tény is, hogy talán akaratlanul kimondott egy nevet Farsys előtt, amit sosem akart volna. Nagy könnyelműség volt így elaludni mellette. Elszokott a Tűz Várrosának mértéket nem ismerő léhaságától. Töprengve morzsolgatja a keblei közé nyúló nyakláncot. A harmadikat, aminek hiánya felett a wegtoreni házigazda átsiklott távozáskor.
Lutah Farsys rossz társaság! Ha lenne egy bölcs és megfontolt atya, aki intelmeivel igazgatja Yezát, az asztallapon már biztos mélyedés őrizné a mutatóujjal sokszor és határozottan lekocogtatott mondat fontosságát.
Ha rossznak nem is rossz, de mindenképp kockázatos! A gondolatra felsejlik benne a heges arcú intézővel folytatott legutóbbi beszélgetésük. Abban a keretben ő volt az a vörös, akit nyomatékosan ezzel a jelzővel illettek, és hirtelen kellemetlen részletességgel érzi át Aztyan szorongatottságát. Egyúttal eszébe is juttatja, hogy ideje visszamenni a Kalmárba. Az ígérte, besegít a pultban, mert hát mostanság nem sok más dolga van.
Szívesen maradna még, felidézné az elmúlt órák kéjeit egy combjai közé szorított kispárnával, hogy távolabb űzze az aggodalmait, de jobbnak látja, ha ő is összeszedi magát, lemosakszik, aztán elindul vissza a dolgos hétköznapok szürke világába, ahol remélhetőleg nem számoltatják el a kimaradásért. Talán nem. Talán megadatik, hogy feszengésként hordozza magával minden alkalommal, amikor Caldorcor rá pillant, és nem említi. Igen. Remek remények, Yeza! Belegondolva, ennél lehet, hogy még az is jobb lenne, ha magától kitálalna, mindjárt, amikor hazaér. Jobb lenne. De nem fog. Még nem tudná elengedni a lehetőségeket, melyeket Farsys ajánlott neki. Egyelőre elég józan hozzá, hogy ne vetemedjen ilyen balga egyezségre, de elengedni egészen... az más lapra tartozik.
"Wegtoren vagy, lánc, kötél, ami most köztünk és a Tűz Városa között feszül." visszhangoznak a fejében Aztyan különös zöngéjű szavai elüldözhetetlenül, mikor végül ő is elhagyja a sokat látott szobát, hogy a Kalmár felé vegye az irányt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436