Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 215 (4281. - 4300. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4300. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-12 17:56:45
Üzenet elküldve: 2023-07-12 17:56:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Elmélyült csatát figyelhet meg a két lány között. Valahol elméje legmélyén a két különböző leírást, a másikról képzelhetik el.
A páros között az ellenszenv valahol érződik, de a mélységi továbbra is rutinosan áll a helyzethez. Az öltései kifogástalanok, így Illidary csak figyelemmel követi a szópárbajt, nem fog beleszólni, mert még a végén ő húzza a rövidebbet.
Lily mindkét sebét ellátja Reyrea, így megkönnyebbült sóhaj fakad ki a maszkosból. *
-Meg is vettél, bármilyen színű takarót választhatsz.
* Jegyzi meg, és ez valahol ritkaságba megy nála, hisz a sötét színeket preferálja. A székből felállva kérdőn néz a másik kettőre. *
- Ha végeztetek, akkor akár indulhatunk is.
* Maszkjáért nyúl, és ha nincs más... Akkor el is kezdi felvenni, hogy az ajtót feltárva elindulhasson lefelé a lépcsőn. *
- Ahogy mondta a hölgy, az elkövetkezendő időszakba, ne nagyon ugrándozz.
* Csak saját tapasztalataiból tud kiindulni. Nem egyszer fordult már elő vele, hogy újra kellett varrni a sebeit, hisz a seggén nem képes megülni. *
* Elmélyült csatát figyelhet meg a két lány között. Valahol elméje legmélyén a két különböző leírást, a másikról képzelhetik el.
A páros között az ellenszenv valahol érződik, de a mélységi továbbra is rutinosan áll a helyzethez. Az öltései kifogástalanok, így Illidary csak figyelemmel követi a szópárbajt, nem fog beleszólni, mert még a végén ő húzza a rövidebbet.
Lily mindkét sebét ellátja Reyrea, így megkönnyebbült sóhaj fakad ki a maszkosból. *
-Meg is vettél, bármilyen színű takarót választhatsz.
* Jegyzi meg, és ez valahol ritkaságba megy nála, hisz a sötét színeket preferálja. A székből felállva kérdőn néz a másik kettőre. *
- Ha végeztetek, akkor akár indulhatunk is.
* Maszkjáért nyúl, és ha nincs más... Akkor el is kezdi felvenni, hogy az ajtót feltárva elindulhasson lefelé a lépcsőn. *
- Ahogy mondta a hölgy, az elkövetkezendő időszakba, ne nagyon ugrándozz.
* Csak saját tapasztalataiból tud kiindulni. Nem egyszer fordult már elő vele, hogy újra kellett varrni a sebeit, hisz a seggén nem képes megülni. *
4299. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-12 16:10:19
Üzenet elküldve: 2023-07-12 16:10:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csellengők//
- Én aztán nem árullak el.
*Vigyorodik el haloványan, ami ismét fintorba vált, mikor szájának legkisebb szegletéből még előbújik egy kevéske pálinka. De csak leküzdi a feltörő undort, így hamarosan kisimult arccal pillant vissza maga elé. A beállt csend mögött megbújó poharak és evőeszközök csörgése kezd egy kissé zavaróvá válni. Akár ő is kibökhetne valamit, de a napokban csak ráfaragott az ismerkedésekre.
Ám meglepő mód az idegen bátrabbnak bizonyul, ahogy előhozakodik a kérdésével.*
- Ahm.
*Szusszan fel elgondolkodva. Igazán jó kérdés, amire a válasz sem bonyolult, csak túlzottan egyszerű. Akár hazudhatná, hogy valami komoly kaland reményében tért be, de ez csupán csak részben igaz.*
- Ez esett útba.
*Von végül vállat, ahogy kissé oldalra fordulva néz vissza a nőre. Olyan, akár a nyarat eltörölni kívánó hideg tél. A mostanában látott színkavalkádok után igen érdekes.*
- A szokásos blabla. Keresem a helyem vagy mi fene.
*Közben a kettejük közé érkező tálra pillant. Igazából húzódzkodna attól, hogy pofátlanul tényleg csenjen belőle, ám ha felajánlották miért is ne. Nem mellékesen talán tényleg elveszi annak a borzalomnak az utolsó ízmaradékát is. Így végül kikap egy nagyobb szemet belőle, majd kényelmesen és alaposan elrágódik rajta.*
- Szóval nem. Nem vagyok artheniori.
*Túl szürke ez a város neki, legalábbis ahhoz mérten, ahonnan jött. Otthona is nagyjából olyan színpompás, amilyen az ő ruházata is. Elég rideg is számára az itteni környezet, de ugyebár ízlések és pofonok.
Azután lopva a vállán szuszogó szőrcsomóra sandít, majd gyengéd mosollyal cirógat annak fejére.*
- Menyét. Mydaw, a legjóképűbb hímegyed szerte a világon.
*Vigyorodik el mikor az említett egy elégedett szusszanással gömbölyödik jobban össze, mintha csak értené, hogy állandó útitársa hogyan is vélekedik róla. S természetesen azzal teljes mértékben egyet is ért.*
- És te? Mi járatban?
*Pillant végül vissza a nőre. Kár lenne veszni hagyni a társalgást, meg hát ő is hasonlóképp kíváncsi fajzat.*
- Én aztán nem árullak el.
*Vigyorodik el haloványan, ami ismét fintorba vált, mikor szájának legkisebb szegletéből még előbújik egy kevéske pálinka. De csak leküzdi a feltörő undort, így hamarosan kisimult arccal pillant vissza maga elé. A beállt csend mögött megbújó poharak és evőeszközök csörgése kezd egy kissé zavaróvá válni. Akár ő is kibökhetne valamit, de a napokban csak ráfaragott az ismerkedésekre.
Ám meglepő mód az idegen bátrabbnak bizonyul, ahogy előhozakodik a kérdésével.*
- Ahm.
*Szusszan fel elgondolkodva. Igazán jó kérdés, amire a válasz sem bonyolult, csak túlzottan egyszerű. Akár hazudhatná, hogy valami komoly kaland reményében tért be, de ez csupán csak részben igaz.*
- Ez esett útba.
*Von végül vállat, ahogy kissé oldalra fordulva néz vissza a nőre. Olyan, akár a nyarat eltörölni kívánó hideg tél. A mostanában látott színkavalkádok után igen érdekes.*
- A szokásos blabla. Keresem a helyem vagy mi fene.
*Közben a kettejük közé érkező tálra pillant. Igazából húzódzkodna attól, hogy pofátlanul tényleg csenjen belőle, ám ha felajánlották miért is ne. Nem mellékesen talán tényleg elveszi annak a borzalomnak az utolsó ízmaradékát is. Így végül kikap egy nagyobb szemet belőle, majd kényelmesen és alaposan elrágódik rajta.*
- Szóval nem. Nem vagyok artheniori.
*Túl szürke ez a város neki, legalábbis ahhoz mérten, ahonnan jött. Otthona is nagyjából olyan színpompás, amilyen az ő ruházata is. Elég rideg is számára az itteni környezet, de ugyebár ízlések és pofonok.
Azután lopva a vállán szuszogó szőrcsomóra sandít, majd gyengéd mosollyal cirógat annak fejére.*
- Menyét. Mydaw, a legjóképűbb hímegyed szerte a világon.
*Vigyorodik el mikor az említett egy elégedett szusszanással gömbölyödik jobban össze, mintha csak értené, hogy állandó útitársa hogyan is vélekedik róla. S természetesen azzal teljes mértékben egyet is ért.*
- És te? Mi járatban?
*Pillant végül vissza a nőre. Kár lenne veszni hagyni a társalgást, meg hát ő is hasonlóképp kíváncsi fajzat.*
4298. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-12 15:01:03
Üzenet elküldve: 2023-07-12 15:01:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csellengők//
* A felé mosolygó lányra bámul, tétovázva, hogy akkor most miként is reagáljon. Végül egy kezdődő mosoly halovány árnyékával az arcán válaszol. *
- Akkor maradjon ez köztünk.
* Röviden sóhajt, a kényelmetlenül beálló csendben. De végül is, nincs oka rá, hogy ne elegyedjen beszédbe másokkal, igaz? Akár meg is erőltethetné magát. *
- Mi szél hozott Artheniorba?
* Megdicséri magát a roppant elmés kezdetért. Int a fogadósnak egy Gyümölcstálért, ami 6 aranyába fáj.
De látott rajta olyan kis mogyorószerűséget is, az pedig a kedvence. Kettejük közé csúsztatja a tálat és állával biccent, hogy nyugodtan vegyen belőle a másik, ha akar. *
- Hátha segít elvenni a pálinka ízét.
* Ráncolja össze a szeme sarkát, kissé gunyorosan. Elmélyülten kotorászik a tálban a magvak és apróbb gyümölcsök után. *
- Vagy idevalósi vagy? Nem tűnsz annak, de persze nem tudhatom.
* Megkockáztat egy újabb villámgyors pillantást felé. Elég... egzotikus a külseje. Biztos nem ebből az unalmas, rémesen civilizált városból származik. Észleli a kis állatka jelenlétét is. *
- Milyen fajzat?
* Azt látja, hogy valami rágcsálóféle. *
* A felé mosolygó lányra bámul, tétovázva, hogy akkor most miként is reagáljon. Végül egy kezdődő mosoly halovány árnyékával az arcán válaszol. *
- Akkor maradjon ez köztünk.
* Röviden sóhajt, a kényelmetlenül beálló csendben. De végül is, nincs oka rá, hogy ne elegyedjen beszédbe másokkal, igaz? Akár meg is erőltethetné magát. *
- Mi szél hozott Artheniorba?
* Megdicséri magát a roppant elmés kezdetért. Int a fogadósnak egy Gyümölcstálért, ami 6 aranyába fáj.
De látott rajta olyan kis mogyorószerűséget is, az pedig a kedvence. Kettejük közé csúsztatja a tálat és állával biccent, hogy nyugodtan vegyen belőle a másik, ha akar. *- Hátha segít elvenni a pálinka ízét.
* Ráncolja össze a szeme sarkát, kissé gunyorosan. Elmélyülten kotorászik a tálban a magvak és apróbb gyümölcsök után. *
- Vagy idevalósi vagy? Nem tűnsz annak, de persze nem tudhatom.
* Megkockáztat egy újabb villámgyors pillantást felé. Elég... egzotikus a külseje. Biztos nem ebből az unalmas, rémesen civilizált városból származik. Észleli a kis állatka jelenlétét is. *
- Milyen fajzat?
* Azt látja, hogy valami rágcsálóféle. *
4297. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-12 14:12:18
Üzenet elküldve: 2023-07-12 14:12:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csellengők//
*A nagy szemezgetést egy kulturáltnak semmiképp sem nevezhető böfögés szakítja meg. Korántsem mondható, hogy megbotránkozott volna. Két bátyja mellett igencsak hozzászokott az efféle hangoktól. Sőt, még azt is lehet mondani, hogy hosszú idő óta először érez, hall valami otthonit. Így barnás szemei inkább kíváncsian pillantanak át a mellette helyet foglalóra. A meglepett pillantásokat inkább az szüli, hogy az a bizonyos hang kibocsájtó egy nő. Ezt kénytelen is megmosolyogni orra alatt.
Végül inkább visszafordul a pálinkához, amit gyors hajtással küld be gyomrába. Ezen művelet egy undorodó fintort varázsol az arcára, így a lánynak muszáj a gyümölcsléhez kapnia, hogy pár nagy korttyal száműzze szájából a pocsék ízkavalkádot.*
- Az anyákat nem nehéz megbotránkoztatni.
*Noha Nysnek nem igazán volt lehetősége arra, hogy saját anyjával bármi ilyet tegyen. Ellenben nevelőjüket igen gyakran hozta ki a béketűrésből igencsak fiús szokásaival. De mit tehet az ember, ha két idősebb fiútestvér van csupán példaként előtte?
Mindenesetre ezt a kósza kis megjegyzést valahogy célszerűnek tartotta megosztani a másikkal.*
*A nagy szemezgetést egy kulturáltnak semmiképp sem nevezhető böfögés szakítja meg. Korántsem mondható, hogy megbotránkozott volna. Két bátyja mellett igencsak hozzászokott az efféle hangoktól. Sőt, még azt is lehet mondani, hogy hosszú idő óta először érez, hall valami otthonit. Így barnás szemei inkább kíváncsian pillantanak át a mellette helyet foglalóra. A meglepett pillantásokat inkább az szüli, hogy az a bizonyos hang kibocsájtó egy nő. Ezt kénytelen is megmosolyogni orra alatt.
Végül inkább visszafordul a pálinkához, amit gyors hajtással küld be gyomrába. Ezen művelet egy undorodó fintort varázsol az arcára, így a lánynak muszáj a gyümölcsléhez kapnia, hogy pár nagy korttyal száműzze szájából a pocsék ízkavalkádot.*
- Az anyákat nem nehéz megbotránkoztatni.
*Noha Nysnek nem igazán volt lehetősége arra, hogy saját anyjával bármi ilyet tegyen. Ellenben nevelőjüket igen gyakran hozta ki a béketűrésből igencsak fiús szokásaival. De mit tehet az ember, ha két idősebb fiútestvér van csupán példaként előtte?
Mindenesetre ezt a kósza kis megjegyzést valahogy célszerűnek tartotta megosztani a másikkal.*
4296. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-12 13:49:37
Üzenet elküldve: 2023-07-12 13:49:37
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csellengők//
* Az ingovány felől érkezik a kora reggeli órákban, a nyerge mögé erősített őztetemmel együtt. Ahogy a nap magasabbra kúszik az égen, lassan a város épületeit is megpillantja. Arthenior. Rég járt erre. *
~ Nem lehet rosszabb ez se, mint máshol. ~
* Kopogó patákkal léptet be a főtérre és nem is kell sokáig várnia, már le is szólítják az őzhús miatt. Legalább hamar megszabadul a dögtől. Az arany felmarkolása után folytatja az útját befelé, kerülgetve a piacnapra összeverődött parasztokat.
Úgy dönt, megpihen a helyi fogadóban, legalább körbekérdezhet egy kicsit az itteni viszonyokról. Komor arccal nyitja ki a Pegazus ajtaját, majd döngve és nyikorogva hagyja becsukódni maga mögött. Megáll egy pillanatra, hogy hozzászokjon a benti félhomályhoz, mielőtt a pult felé sétálna. Még a hajnali sár és az ingovány rászáradt mocska borítja a csizmáját, el is kap pár rosszalló tekintetet.
Lehajtott fejjel igyekszik nem foglalkozni a pillantásokkal. Arcát elszántan a megcélzott pult felé fordítja, nem néz se jobbra, se balra.
A kocsmáros megkérdezi mit adhat, mire maga elé csapja a kínálatot tartalmazó papirost. Rámutat az egyik sorra. *
- Sört.
* A pultra rakosgatja a korsó Ullamar sörért járó 13 aranyat. Míg várakozik az italra, lopva oldalra pillant. Egy fiatal, meglehetősen csinos lány támasztja a pultot mellette pár lépéssel. Látszólag tanácstalanul méreget egy kupicát. Érdeklődve ránéz, majd visszafordul. Hamarosan koppan előtte a jókora korsó. Hanyagul belekortyol, majd leteszi, miközben homlokráncolva újra a lányra néz, vajon mik a tervei azzal az apró pohárral. Ránézésre még az ismerkedési fázisnál tartanak egymással.
Gondolatban vállat von és újra ajkához emeli a sört, most már úgy isteneset húzva belőle, nem túl nőies módon. Elégedetten sóhajt, és tenyerével elfojt egy apró böfögést. *
- Az anyám elszörnyedne.
* Motyogja maga elé, majd felül a bárszékre és a pultra könyököl. *
* Az ingovány felől érkezik a kora reggeli órákban, a nyerge mögé erősített őztetemmel együtt. Ahogy a nap magasabbra kúszik az égen, lassan a város épületeit is megpillantja. Arthenior. Rég járt erre. *
~ Nem lehet rosszabb ez se, mint máshol. ~
* Kopogó patákkal léptet be a főtérre és nem is kell sokáig várnia, már le is szólítják az őzhús miatt. Legalább hamar megszabadul a dögtől. Az arany felmarkolása után folytatja az útját befelé, kerülgetve a piacnapra összeverődött parasztokat.
Úgy dönt, megpihen a helyi fogadóban, legalább körbekérdezhet egy kicsit az itteni viszonyokról. Komor arccal nyitja ki a Pegazus ajtaját, majd döngve és nyikorogva hagyja becsukódni maga mögött. Megáll egy pillanatra, hogy hozzászokjon a benti félhomályhoz, mielőtt a pult felé sétálna. Még a hajnali sár és az ingovány rászáradt mocska borítja a csizmáját, el is kap pár rosszalló tekintetet.
Lehajtott fejjel igyekszik nem foglalkozni a pillantásokkal. Arcát elszántan a megcélzott pult felé fordítja, nem néz se jobbra, se balra.
A kocsmáros megkérdezi mit adhat, mire maga elé csapja a kínálatot tartalmazó papirost. Rámutat az egyik sorra. *
- Sört.
* A pultra rakosgatja a korsó Ullamar sörért járó 13 aranyat.
Míg várakozik az italra, lopva oldalra pillant. Egy fiatal, meglehetősen csinos lány támasztja a pultot mellette pár lépéssel. Látszólag tanácstalanul méreget egy kupicát. Érdeklődve ránéz, majd visszafordul. Hamarosan koppan előtte a jókora korsó. Hanyagul belekortyol, majd leteszi, miközben homlokráncolva újra a lányra néz, vajon mik a tervei azzal az apró pohárral. Ránézésre még az ismerkedési fázisnál tartanak egymással. Gondolatban vállat von és újra ajkához emeli a sört, most már úgy isteneset húzva belőle, nem túl nőies módon. Elégedetten sóhajt, és tenyerével elfojt egy apró böfögést. *
- Az anyám elszörnyedne.
* Motyogja maga elé, majd felül a bárszékre és a pultra könyököl. *
4295. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-12 10:14:56
Üzenet elküldve: 2023-07-12 10:14:56
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csellengők//
*Elege van a férfiakból. Akár merre vitte a sorsa mindenhol csak faképnél hagyták. Az meg mindegy volt, hogy mennyi idősek. Egyforma az összes. Az egyetlen, akiben eddig nem csalódott, az a nyakában pihenő kis bundás barátja. Akivel ismét a Pegazust keresi fel. Apránként akár még a törzshelye is lehetne, amennyit mostanában megfordult itt. Pedig talán az lenne a jobbik ötlet, ha szedné a sátorfáját és valahová máshová indulna tovább. Ahol akár nagyobb szerencséje lenne bármivel. Ahol esetleg szükség lehet rá. Vagy ahol rájönne végre, hogy miben lehet hasznos.
Eme jó ötlet ellenére most mégis a fogadóba lép be, hogy igyon valamit. Vagy leigya magát. A morcos ábrázatából kiindulva talán az utóbbival menne többre. Kár, hogy nem erőssége az alkohol pusztítása. Még ebben sem jó, hogy alaposan berúgjon.
Mydaw kényelmesen megbújik a hullámos tincsek alatt. Legalább neki jó dolga van. Utastársa pedig megcélozza magának a pultot. Int a fogadósnak, majd a lapra könyökölve támasztja meg öklén a durcás képét.*
- Egy nagy pohár Gyümölcslevet kérek. *Sóhajtja, ahogy a 7 arany a férfi előtt landol.* Meg tudod mit? Adj még egy pohár Pálinkátis. *Dünnyögi az orra alatt, miközben a 18 aranyat is a férfi elé tolja.*
*A férfi nem kérdez. Ezek szerint tudja jól, hogy morcos lányokat jobb nem bolygatni, így inkább csak kitölti előtte a kért italokat, majd tovább is ballag a dolgára.
A lány fejében megfogan a kósza gondolat, hogy jobb lenne valami távoli asztalnál megbújni, de a lustaság diadalmaskodik, így marad álltó helyében. Egy ideig elszemezget a kisebbik pohárral, végül annyira ráveszi magát, hogy azt kézbe vegye. Ám az még várat magára, hogy le is hajtsa.*
*Elege van a férfiakból. Akár merre vitte a sorsa mindenhol csak faképnél hagyták. Az meg mindegy volt, hogy mennyi idősek. Egyforma az összes. Az egyetlen, akiben eddig nem csalódott, az a nyakában pihenő kis bundás barátja. Akivel ismét a Pegazust keresi fel. Apránként akár még a törzshelye is lehetne, amennyit mostanában megfordult itt. Pedig talán az lenne a jobbik ötlet, ha szedné a sátorfáját és valahová máshová indulna tovább. Ahol akár nagyobb szerencséje lenne bármivel. Ahol esetleg szükség lehet rá. Vagy ahol rájönne végre, hogy miben lehet hasznos.
Eme jó ötlet ellenére most mégis a fogadóba lép be, hogy igyon valamit. Vagy leigya magát. A morcos ábrázatából kiindulva talán az utóbbival menne többre. Kár, hogy nem erőssége az alkohol pusztítása. Még ebben sem jó, hogy alaposan berúgjon.
Mydaw kényelmesen megbújik a hullámos tincsek alatt. Legalább neki jó dolga van. Utastársa pedig megcélozza magának a pultot. Int a fogadósnak, majd a lapra könyökölve támasztja meg öklén a durcás képét.*
- Egy nagy pohár Gyümölcslevet kérek. *Sóhajtja, ahogy a 7 arany a férfi előtt landol.*
Meg tudod mit? Adj még egy pohár Pálinkátis. *Dünnyögi az orra alatt, miközben a 18 aranyat is a férfi elé tolja.* *A férfi nem kérdez. Ezek szerint tudja jól, hogy morcos lányokat jobb nem bolygatni, így inkább csak kitölti előtte a kért italokat, majd tovább is ballag a dolgára.
A lány fejében megfogan a kósza gondolat, hogy jobb lenne valami távoli asztalnál megbújni, de a lustaság diadalmaskodik, így marad álltó helyében. Egy ideig elszemezget a kisebbik pohárral, végül annyira ráveszi magát, hogy azt kézbe vegye. Ám az még várat magára, hogy le is hajtsa.*
4294. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-11 13:07:25
Üzenet elküldve: 2023-07-11 13:07:25
![>Niagati Didispu [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1397_tunder_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Niagati belép a Pegazus fogadóba, és azonnal áthatja a meleg és barátságos légkör. A kőből készült épület masszív ajtaján áthaladva megérzi a kellemes melegséget, melyet a kályha ad. A fogadó falait díszítő fáklyák gyengéd fényükkel világítják meg a teret, melyet elegáns és kényelmes bútorok töltenek ki.
Niagati elhelyezkedik egy üres asztalnál, leül a kényelmes faszékre, és megpihen a hosszú és fárasztó út után. A fogadó nyugalma és melegsége megnyugtatja a testét és a lelkét. Az eső továbbra is finoman kopog az ablakokon, de mostanra a tündérlányban újra felébred a remény.
A megtört kalandor lassan lehunyja a szemét, engedi, hogy belső hangja megszólaljon. Az elcsendesedett légkörben a lány érzi, hogy változás közeleg. Talán itt, ebben a barátságos helyen találkozhat valakivel, aki elviszi Lihanechbe, a városba, amelynek a neve mindig is áthatotta a családi történeteit.
A tündérlány megnyitja a szárnyait, engedve, hogy az eső áztatta szárnyak simogatásának érzete betöltse lényét.
A fogadó légköre inspirálja és motiválja, itt a múlt és a jövő találkozik. Niagati újraéleszti a reményt a szívében, és elhatározza, hogy kihasználja ezt a lehetőséget a város elhagyására és az új élet kezdetére.
A Pegazus fogadó, amely már számos történetet és barátságot látott, most Niagati számára az új lehetőségek szimbóluma. A lány türelmesen vár, hogy találkozhasson valakivel, aki elviszi őt Lihanechbe, ahol megtalálhatja a boldogságot és új életet kezdhet.
A tündérlány várakozik az asztalnál, figyelve a fogadó nyüzsgését. A hangos beszélgetések és nevetések töltik be a teret, míg az étel illata a konyhából csábítóan terjeng. Az eső kopogása a tetőn továbbra is kíséri az atmoszférát, de Niagati mostanra már kevésbé zavarja, hiszen a fogadó meleg és barátságos légköre elringatja a kellemetlen emlékeket.
A tündérlány megfigyeli a fogadós tevékenységét a pult mögött, ahogy kiszolgálja a vendégeket. Niagati érzékeli az idő múlását a fogadóban. Az óra jellegzetes ketyegése, a vendégek nyüzsgése és a pult mögött dolgozó fogadós mozdulatai mind arra emlékeztetik, hogy minden pillanatban változás következhet be. A lány várakozik, hogy valaki megjelenjen, aki segítséget nyújt neki, aki elviszi Lihanechbe, hogy új életet kezdhessen.
Az eső továbbra is szitál az ablakokon, és a tündérlány megint érzi, ahogy a vizes szárnyak puha érintése felfrissíti és megnyugtatja. A remény áttöri a felhőket, ahogy Niagati újra elszántan tekint körbe a fogadóban, remélve, hogy valaki felfigyel rá, valaki, aki készen áll arra, hogy az útjába kerüljön.
Niagati elmélyül a gondolataiban, arra emlékeztetve magát arról, hogy minden út az első lépéssel kezdődik. A fogadó biztonságot és melegséget nyújt számára, ahogy készül elindulni a következő szakaszra az életében. A tündérlány elszántan néz körül, keresve az új lehetőségeket, és készen állva arra, hogy elhagyja Arthenior városát, a múltja terheit hátrahagyva.
Niagati hálásan figyel a fogadóban zajló eseményekre, bízva benne, hogy hamarosan egy új társra, egy új lehetőségre lel, hogy elindulhasson a vágyott úton, mely Lihanechbe vezet. Az eső továbbra is hullik, de most már Niagati tudja, hogy az eső után mindig kisüt a nap, és az új élet, a boldogság és a szeretet várakozik rá, csak egy kis türelemre van szükség ahhoz, hogy elérje.
A tündérlány a fogadóban ülve felnéz a vendégekre, és megpróbál érdeklődni, hogy közülük valaki elvinné-e őt Lihanechbe. Feltett kérdéseivel körbekérdezi a jelenlévőket, megosztva a vágyát és reményét. Elmondja, hogy milyen fontos számára ez az út, hogy megtalálja a boldogságot és új életet kezdjen a városban.
Azonban mindenki mosolyogva bólint, hogy sajnos nincs ilyen lehetőségük, mert vagy más irányba tartanak, vagy nem rendelkeznek olyan közlekedési eszközzel, amellyel elvihetnék Niagatit. Senki sem tudja segíteni, és a lány egyre csalódottabbá válik. Még azt is megkérdezi, hogy talán van-e valamilyen más út vagy alternatíva, amelyet felhasználhatna az utazáshoz, de mindenki csak megrázza a fejét, hogy sajnos nincs tudomásuk ilyen lehetőségről.
Niagati egyre inkább elveszíti a reményt, és érzékeli, hogy egyedül kell boldogulnia. Elhatározza, hogy nem zárja ki a lehetőséget, hogy egyedül induljon útnak, ha szükséges. Mégis, ahogy körbenéz a fogadóban, úgy érzi, hogy itt még mindig van valami, amit meg kell tapasztalnia vagy megtudnia, mielőtt elhagyja Arthenior városát.
Niagati kissé csalódottan kér valamit enni a fogadóstól, de sajnos még az étel sem tudja enyhíteni az útitársak iránti vágyát. Rendel egy Gyümölcstálat és szelíd mosollyal az arcán kifizeti érte a 2 aranyat. Lassan rájön, hogy senki sem tud segíteni neki Lihanechbe jutásában. Talán túl naiv volt, hogy azt gondolta, egy ilyen varázslatos helyen könnyen talál majd valakit, aki vállalná az útját. Kivesz egy Szobát is 7 aranyért. Bár lenne hol aludnia, nem akar ilyen esőben hazamenni, ráadásul nem is érzi igazán otthonának a polgárnegyedi házat ezen a ponton.
Az eső továbbra is kopog az ablakokon, és Niagati úgy dönt, hogy nem indul el ilyen időben. Holnap reggelre halasztja a távozást, remélve, hogy az időjárás javulni fog. Úgy érzi, hogy szüksége van egy pár óra nyugalomra és pihenésre a fogadóban.
A lány újra leül az asztalához, és ráhagyatkozik a kényelmes faszékre. Megfigyeli a többi vendéget, ahogy beszélgetnek és nevetnek egymással. Bár lenne valaki, akivel megoszthatná az álmait és reményeit, de úgy tűnik, hogy mindenki a saját ügyeivel foglalkozik.
Ahogy a fogadós megérkezik az étellel, Niagati hálásan köszöni meg, majd elmerül a gondolataiban. Míg egyedül eszi, visszaidézi az utazás során átélt élményeket és az eddigi történetét. A fogadó melegsége és az ízek élvezete enyhíti a csalódottságát, de nem szünteti meg.
Niagati rájön, hogy ha senki sem segít neki, akkor egyedül is képes eljutni Lihanechbe. Meggyőződik róla, hogy ha kell, talál majd utat magának, és végül eléri a vágyott célt. De most, ebben az esős időben, jobb lenne várni. Holnap újra megpróbálkozik, remélve, hogy találkozik valakivel, aki segít neki az úton.
A lány lassan befejezi az étkezést, majd köszön a fogadósnak. Megköszöni a vendégszeretetet, majd visszavonul a szobájába a fogadóban. Úgy dönt, hogy holnap kipiheni magát, hogy frissen és erőteljesen indulhasson útnak Lihanechbe.
A tündérlány lefekszik az ágyba, és míg az eső továbbra is kopog az ablakon, elhatározza, hogy nem adja fel álmait. Holnap új napra virrad, és ő ismét az útra lép, hogy eljusson Lihanechbe, a városba, amely mindig is vonzotta őt. Bármilyen nehézség is álljon előtte, Niagati eltökélt abban, hogy átélje az új életet, a boldogságot és a szeretetet, amelyek ott várnak rá. *
Niagati elhelyezkedik egy üres asztalnál, leül a kényelmes faszékre, és megpihen a hosszú és fárasztó út után. A fogadó nyugalma és melegsége megnyugtatja a testét és a lelkét. Az eső továbbra is finoman kopog az ablakokon, de mostanra a tündérlányban újra felébred a remény.
A megtört kalandor lassan lehunyja a szemét, engedi, hogy belső hangja megszólaljon. Az elcsendesedett légkörben a lány érzi, hogy változás közeleg. Talán itt, ebben a barátságos helyen találkozhat valakivel, aki elviszi Lihanechbe, a városba, amelynek a neve mindig is áthatotta a családi történeteit.
A tündérlány megnyitja a szárnyait, engedve, hogy az eső áztatta szárnyak simogatásának érzete betöltse lényét.
A fogadó légköre inspirálja és motiválja, itt a múlt és a jövő találkozik. Niagati újraéleszti a reményt a szívében, és elhatározza, hogy kihasználja ezt a lehetőséget a város elhagyására és az új élet kezdetére.
A Pegazus fogadó, amely már számos történetet és barátságot látott, most Niagati számára az új lehetőségek szimbóluma. A lány türelmesen vár, hogy találkozhasson valakivel, aki elviszi őt Lihanechbe, ahol megtalálhatja a boldogságot és új életet kezdhet.
A tündérlány várakozik az asztalnál, figyelve a fogadó nyüzsgését. A hangos beszélgetések és nevetések töltik be a teret, míg az étel illata a konyhából csábítóan terjeng. Az eső kopogása a tetőn továbbra is kíséri az atmoszférát, de Niagati mostanra már kevésbé zavarja, hiszen a fogadó meleg és barátságos légköre elringatja a kellemetlen emlékeket.
A tündérlány megfigyeli a fogadós tevékenységét a pult mögött, ahogy kiszolgálja a vendégeket. Niagati érzékeli az idő múlását a fogadóban. Az óra jellegzetes ketyegése, a vendégek nyüzsgése és a pult mögött dolgozó fogadós mozdulatai mind arra emlékeztetik, hogy minden pillanatban változás következhet be. A lány várakozik, hogy valaki megjelenjen, aki segítséget nyújt neki, aki elviszi Lihanechbe, hogy új életet kezdhessen.
Az eső továbbra is szitál az ablakokon, és a tündérlány megint érzi, ahogy a vizes szárnyak puha érintése felfrissíti és megnyugtatja. A remény áttöri a felhőket, ahogy Niagati újra elszántan tekint körbe a fogadóban, remélve, hogy valaki felfigyel rá, valaki, aki készen áll arra, hogy az útjába kerüljön.
Niagati elmélyül a gondolataiban, arra emlékeztetve magát arról, hogy minden út az első lépéssel kezdődik. A fogadó biztonságot és melegséget nyújt számára, ahogy készül elindulni a következő szakaszra az életében. A tündérlány elszántan néz körül, keresve az új lehetőségeket, és készen állva arra, hogy elhagyja Arthenior városát, a múltja terheit hátrahagyva.
Niagati hálásan figyel a fogadóban zajló eseményekre, bízva benne, hogy hamarosan egy új társra, egy új lehetőségre lel, hogy elindulhasson a vágyott úton, mely Lihanechbe vezet. Az eső továbbra is hullik, de most már Niagati tudja, hogy az eső után mindig kisüt a nap, és az új élet, a boldogság és a szeretet várakozik rá, csak egy kis türelemre van szükség ahhoz, hogy elérje.
A tündérlány a fogadóban ülve felnéz a vendégekre, és megpróbál érdeklődni, hogy közülük valaki elvinné-e őt Lihanechbe. Feltett kérdéseivel körbekérdezi a jelenlévőket, megosztva a vágyát és reményét. Elmondja, hogy milyen fontos számára ez az út, hogy megtalálja a boldogságot és új életet kezdjen a városban.
Azonban mindenki mosolyogva bólint, hogy sajnos nincs ilyen lehetőségük, mert vagy más irányba tartanak, vagy nem rendelkeznek olyan közlekedési eszközzel, amellyel elvihetnék Niagatit. Senki sem tudja segíteni, és a lány egyre csalódottabbá válik. Még azt is megkérdezi, hogy talán van-e valamilyen más út vagy alternatíva, amelyet felhasználhatna az utazáshoz, de mindenki csak megrázza a fejét, hogy sajnos nincs tudomásuk ilyen lehetőségről.
Niagati egyre inkább elveszíti a reményt, és érzékeli, hogy egyedül kell boldogulnia. Elhatározza, hogy nem zárja ki a lehetőséget, hogy egyedül induljon útnak, ha szükséges. Mégis, ahogy körbenéz a fogadóban, úgy érzi, hogy itt még mindig van valami, amit meg kell tapasztalnia vagy megtudnia, mielőtt elhagyja Arthenior városát.
Niagati kissé csalódottan kér valamit enni a fogadóstól, de sajnos még az étel sem tudja enyhíteni az útitársak iránti vágyát. Rendel egy Gyümölcstálat és szelíd mosollyal az arcán kifizeti érte a 2 aranyat.
Lassan rájön, hogy senki sem tud segíteni neki Lihanechbe jutásában. Talán túl naiv volt, hogy azt gondolta, egy ilyen varázslatos helyen könnyen talál majd valakit, aki vállalná az útját. Kivesz egy Szobát is 7 aranyért. Bár lenne hol aludnia, nem akar ilyen esőben hazamenni, ráadásul nem is érzi igazán otthonának a polgárnegyedi házat ezen a ponton. Az eső továbbra is kopog az ablakokon, és Niagati úgy dönt, hogy nem indul el ilyen időben. Holnap reggelre halasztja a távozást, remélve, hogy az időjárás javulni fog. Úgy érzi, hogy szüksége van egy pár óra nyugalomra és pihenésre a fogadóban.
A lány újra leül az asztalához, és ráhagyatkozik a kényelmes faszékre. Megfigyeli a többi vendéget, ahogy beszélgetnek és nevetnek egymással. Bár lenne valaki, akivel megoszthatná az álmait és reményeit, de úgy tűnik, hogy mindenki a saját ügyeivel foglalkozik.
Ahogy a fogadós megérkezik az étellel, Niagati hálásan köszöni meg, majd elmerül a gondolataiban. Míg egyedül eszi, visszaidézi az utazás során átélt élményeket és az eddigi történetét. A fogadó melegsége és az ízek élvezete enyhíti a csalódottságát, de nem szünteti meg.
Niagati rájön, hogy ha senki sem segít neki, akkor egyedül is képes eljutni Lihanechbe. Meggyőződik róla, hogy ha kell, talál majd utat magának, és végül eléri a vágyott célt. De most, ebben az esős időben, jobb lenne várni. Holnap újra megpróbálkozik, remélve, hogy találkozik valakivel, aki segít neki az úton.
A lány lassan befejezi az étkezést, majd köszön a fogadósnak. Megköszöni a vendégszeretetet, majd visszavonul a szobájába a fogadóban. Úgy dönt, hogy holnap kipiheni magát, hogy frissen és erőteljesen indulhasson útnak Lihanechbe.
A tündérlány lefekszik az ágyba, és míg az eső továbbra is kopog az ablakon, elhatározza, hogy nem adja fel álmait. Holnap új napra virrad, és ő ismét az útra lép, hogy eljusson Lihanechbe, a városba, amely mindig is vonzotta őt. Bármilyen nehézség is álljon előtte, Niagati eltökélt abban, hogy átélje az új életet, a boldogságot és a szeretetet, amelyek ott várnak rá. *
4293. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-10 21:13:31
Üzenet elküldve: 2023-07-10 21:13:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Szokásától eltérő szófolyásakor nem telik el sok időbe észrevennie, hogy Syndra tekintete ködössé kezd válni, de Ukrom nem zavartatja magát: elég érdeklődőnek hangzott az elf asszonyság előtte, akkor végig is mondja, s ha netalán nem fúródna a fejébe egy-két fontos részlet, nem az ő szíve fog miatta vérezni. Mindeközben valami kiáltást hall is az emelet felől; szempárját egy pillanatra a plafonra fordítja, majd letudja, hogy már nem tarthat sokáig a kezelés. Nem a kölyök szerencséje az eszméletvesztés elmúlta.
És hogy aztán munkatársa említése után tér vissza pillanatnyilag az orvgyilkos érdeklődése, az majdnem meglepi. Két ujjával megnyomja füli sebének közepét, ahol a gondosan tekert kötszer fennsíkságként rejti Ukrom asszimetrikusságát. A vártakhoz megfelelően fájdalmat érez, úgyhogy gyorsan abba is hagyja.*
- Tűrhetőbb, mint hangzik. *Érvel posztjára.* - És jól fizet. *Biztos jobban, mint a fejhalmozás, időt, pénzt, és testi kockázatot egybevéve. Ha tudta volna, milyen kényes szituációba fog kerülni mikor levette a körözési tábláról azt a plakátot, az az ötszáz arany per fej nem mutatkozott volna közel sem olyan csábítónak. Elfintorodik, mikor kollégája kísérteni kezdi.*
- Milyen tehetségesnek nézek ki? *Végig mutatna magán csak hogy megerősítse az üzenetet, ha nem lenne most lusta rá.* - Nem ez volt az első hajszám. De ez volt az első, ami így végződött. Elég izgalom egy időre.* Felsóhajt, szemeit becsukva abba a délutáni szunyókálós pozícióba helyezkedve el hátraülve székében, amit már az aggastyánok gyakorolnak.* - ...És ha nem akarjátok ti is bőrben végezni, legyen ez nektek is. *Senki sem megfoghatatlan, vagy legyőzhetetlen, és ezt pont nekik kéne tudniuk a legjobban. Az ork figyelmeztetése nem fenyegető hangnemmel megy át, tényközlő üzenetként. Csak találgatni tud, keveset kikotyló főnöke mennyire lehet ezzel tisztában.*
- ...Le kéne jönniük hamarosan, vagy ránk rohadnak a fejek.
*Szokásától eltérő szófolyásakor nem telik el sok időbe észrevennie, hogy Syndra tekintete ködössé kezd válni, de Ukrom nem zavartatja magát: elég érdeklődőnek hangzott az elf asszonyság előtte, akkor végig is mondja, s ha netalán nem fúródna a fejébe egy-két fontos részlet, nem az ő szíve fog miatta vérezni. Mindeközben valami kiáltást hall is az emelet felől; szempárját egy pillanatra a plafonra fordítja, majd letudja, hogy már nem tarthat sokáig a kezelés. Nem a kölyök szerencséje az eszméletvesztés elmúlta.
És hogy aztán munkatársa említése után tér vissza pillanatnyilag az orvgyilkos érdeklődése, az majdnem meglepi. Két ujjával megnyomja füli sebének közepét, ahol a gondosan tekert kötszer fennsíkságként rejti Ukrom asszimetrikusságát. A vártakhoz megfelelően fájdalmat érez, úgyhogy gyorsan abba is hagyja.*
- Tűrhetőbb, mint hangzik. *Érvel posztjára.* - És jól fizet. *Biztos jobban, mint a fejhalmozás, időt, pénzt, és testi kockázatot egybevéve. Ha tudta volna, milyen kényes szituációba fog kerülni mikor levette a körözési tábláról azt a plakátot, az az ötszáz arany per fej nem mutatkozott volna közel sem olyan csábítónak. Elfintorodik, mikor kollégája kísérteni kezdi.*
- Milyen tehetségesnek nézek ki? *Végig mutatna magán csak hogy megerősítse az üzenetet, ha nem lenne most lusta rá.* - Nem ez volt az első hajszám. De ez volt az első, ami így végződött. Elég izgalom egy időre.* Felsóhajt, szemeit becsukva abba a délutáni szunyókálós pozícióba helyezkedve el hátraülve székében, amit már az aggastyánok gyakorolnak.* - ...És ha nem akarjátok ti is bőrben végezni, legyen ez nektek is. *Senki sem megfoghatatlan, vagy legyőzhetetlen, és ezt pont nekik kéne tudniuk a legjobban. Az ork figyelmeztetése nem fenyegető hangnemmel megy át, tényközlő üzenetként. Csak találgatni tud, keveset kikotyló főnöke mennyire lehet ezzel tisztában.*
- ...Le kéne jönniük hamarosan, vagy ránk rohadnak a fejek.
4292. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-10 19:50:39
Üzenet elküldve: 2023-07-10 19:50:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
* Arról nem is beszélve, hogy a sok-sok krumpli agyon is nyomhatja az embert. Na mindegy. A seb alapos kipucolása után jöhet a varrás. Modernebb gyógyításról pedig csak akkor lehet beszélni, ha van egy-két sötétebb zöld itóka. Csak hogy nincs. Így a félvér most szitkozódik és morog, jajgat stb. Az isteni szitkozódás hallatán azonban picit megáll a tű a kezében. A maszktól nem látszik a széles mosoly az arcán. Ha az ő istenéhez imádkoznának most, akkor nem varrná össze a sebet Lily hátán. Oh, nem. Végül mégis csak össze ölti a sebet, ahelyett, hogy pár szívélyes átkot elszórna. Bár Lily legfeljebb egy nagyobb tükörben tudná meglesni művét, némi nyakatekert módon; mégis. Mégis csak mutatós lett a varrat. Kevéske pálinkával áttörli a varratot és a vért lemossa körülötte. A kötözést majd ülve letudja. Csendben dolgozik, a kívánság listával nem foglalkozik; nem az ő dolga. A hasi sebbel foglakozik. Pontosan ugyan úgy, mint a másik sebbel. Pálinkát a tiszta gyolcsra, kipucolni a sebet vele. Hagyni egy kis időt a szusszanásra és káromkodásra. Utána pedig varrni. Hehe. Félvér-bőr zeke. *
- Jól van, ezzel készen vagyunk. Óvatosan ülj fel, bekötözöm a sebeidet. Ne vesd le, ha fürdeni mész, inkább utána vesd le és tekerünk fel tisztát. Ha lehet, még két napig ne érje direkten víz a sebeidet. Hajlongani is és nehezebbet emelni sem ajánlott, mert elszakad a cérna benned. Kell egy kis idő, amíg összeforrnak.
* Lemossa a vért a kezeiről a maradék pálinkával. Nagyjából el is fogyott az üveg. A tűt is lemossa, a fonál maradékát és gondosan elteszi. Nincs pazarlás.*
* Arról nem is beszélve, hogy a sok-sok krumpli agyon is nyomhatja az embert. Na mindegy. A seb alapos kipucolása után jöhet a varrás. Modernebb gyógyításról pedig csak akkor lehet beszélni, ha van egy-két sötétebb zöld itóka. Csak hogy nincs. Így a félvér most szitkozódik és morog, jajgat stb. Az isteni szitkozódás hallatán azonban picit megáll a tű a kezében. A maszktól nem látszik a széles mosoly az arcán. Ha az ő istenéhez imádkoznának most, akkor nem varrná össze a sebet Lily hátán. Oh, nem. Végül mégis csak össze ölti a sebet, ahelyett, hogy pár szívélyes átkot elszórna. Bár Lily legfeljebb egy nagyobb tükörben tudná meglesni művét, némi nyakatekert módon; mégis. Mégis csak mutatós lett a varrat. Kevéske pálinkával áttörli a varratot és a vért lemossa körülötte. A kötözést majd ülve letudja. Csendben dolgozik, a kívánság listával nem foglalkozik; nem az ő dolga. A hasi sebbel foglakozik. Pontosan ugyan úgy, mint a másik sebbel. Pálinkát a tiszta gyolcsra, kipucolni a sebet vele. Hagyni egy kis időt a szusszanásra és káromkodásra. Utána pedig varrni. Hehe. Félvér-bőr zeke. *
- Jól van, ezzel készen vagyunk. Óvatosan ülj fel, bekötözöm a sebeidet. Ne vesd le, ha fürdeni mész, inkább utána vesd le és tekerünk fel tisztát. Ha lehet, még két napig ne érje direkten víz a sebeidet. Hajlongani is és nehezebbet emelni sem ajánlott, mert elszakad a cérna benned. Kell egy kis idő, amíg összeforrnak.
* Lemossa a vért a kezeiről a maradék pálinkával. Nagyjából el is fogyott az üveg. A tűt is lemossa, a fonál maradékát és gondosan elteszi. Nincs pazarlás.*
4291. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-08 05:57:33
Üzenet elküldve: 2023-07-08 05:57:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánk is úgy gondolja, hogy el kéne terelni a figyelmét valamivel. Így a krumpli általi hálálok sorához ő is hozzá tesz.*
- Ha elég sok van belőle és maga a lá temet, meg is fulladhatsz alatta.
*Kuncogni már nincs hangulata, pedig eléggé vicces dolgok ezek. Leszámítva a mérgezést. Az talán annyira nem. Ekkor Sharan elismétli a nevét, ami még mindig úgy hangzik, mintha Illidary mondaná a Darkhot. Ellenben hasznos lesz, amikor elő kerül a tű. Jobb név szerint átkozni azt, aki kínoz. Még ha csak fejben is. Lily sem szeretné megkockáztatni, hogy felcser berágjon és fájdalmasabbá tegye az eljárást a szükségesnél. Természetesen elérkezik a perc, mikor a kis bökő a félvér húsába hatol. Ő pedig vállalhatatlan hangokat hallat. A fájdalomtól csillagokat lát így nem is veszi észre, hogy mi jön ki a száján. Legalább nem volt eddig sértő. Fülsértő talán, de az most a legkisebb probléma. Árvánk pedig, hogy lefoglalja az elméjét, azon kezd agyalni, hogy ezt az egészet miért így találták ki. Adott egy már eleve fájó seb, amit jól körbeszurkálunk. Ez lenne a modern orvostudomány? Illidarynak viszont jobban megy a figyelem elterelés. Biztosan szakmai ártalom. A mélységi olyan kérdést tesz fel, amire a hollóhajú lány felkapja a fejét.*
- Mármint... ÁÚÚ! Az istenedet! Szóval. Arra gondolsz, hogy mi az amit még nem ettem, de szeretnék megkóstolni?
*Ezen erősen el kéne gondolkodnia. Csak épp leköti a figyelmét, hogy tűt szurkálnak a hátába. Fájdalom: egy. Illidary: Nulla. Árvánk azért kiböki, ami először az eszébe jut.*
- Darált bárányhússal töltött sült padlizsánt.
*A mélységi erre nyilván nem számított. Illetve mindenre gondolhatott, csak erre nem.*
- Azt pedig már az induláskor mondtam, hogy... Eh! Ezt nem lehet finomabban csinálni? Na nem ezt. Hanem, hogy nem kérek a zsákmányból. Nem azért mentem veletek, hogy több felé törjön a pénz.
*Mire ezt kimondja, Sharan már végzett is a hátával. Némi vér letörölgetése és kötözés után át is térhetnek a hasi sebre. Ami több okból is jó. Elsőként mert a félvér már a tortúra felénél jár. A másik pedig, hogy nem kéne sokáig váratni a többieket.*
- De ha mindenképp kárpótolni akarsz a kínjaimért, akkor vehetsz nekem egy új takarót.
*Árvánk is úgy gondolja, hogy el kéne terelni a figyelmét valamivel. Így a krumpli általi hálálok sorához ő is hozzá tesz.*
- Ha elég sok van belőle és maga a lá temet, meg is fulladhatsz alatta.
*Kuncogni már nincs hangulata, pedig eléggé vicces dolgok ezek. Leszámítva a mérgezést. Az talán annyira nem. Ekkor Sharan elismétli a nevét, ami még mindig úgy hangzik, mintha Illidary mondaná a Darkhot. Ellenben hasznos lesz, amikor elő kerül a tű. Jobb név szerint átkozni azt, aki kínoz. Még ha csak fejben is. Lily sem szeretné megkockáztatni, hogy felcser berágjon és fájdalmasabbá tegye az eljárást a szükségesnél. Természetesen elérkezik a perc, mikor a kis bökő a félvér húsába hatol. Ő pedig vállalhatatlan hangokat hallat. A fájdalomtól csillagokat lát így nem is veszi észre, hogy mi jön ki a száján. Legalább nem volt eddig sértő. Fülsértő talán, de az most a legkisebb probléma. Árvánk pedig, hogy lefoglalja az elméjét, azon kezd agyalni, hogy ezt az egészet miért így találták ki. Adott egy már eleve fájó seb, amit jól körbeszurkálunk. Ez lenne a modern orvostudomány? Illidarynak viszont jobban megy a figyelem elterelés. Biztosan szakmai ártalom. A mélységi olyan kérdést tesz fel, amire a hollóhajú lány felkapja a fejét.*
- Mármint... ÁÚÚ! Az istenedet! Szóval. Arra gondolsz, hogy mi az amit még nem ettem, de szeretnék megkóstolni?
*Ezen erősen el kéne gondolkodnia. Csak épp leköti a figyelmét, hogy tűt szurkálnak a hátába. Fájdalom: egy. Illidary: Nulla. Árvánk azért kiböki, ami először az eszébe jut.*
- Darált bárányhússal töltött sült padlizsánt.
*A mélységi erre nyilván nem számított. Illetve mindenre gondolhatott, csak erre nem.*
- Azt pedig már az induláskor mondtam, hogy... Eh! Ezt nem lehet finomabban csinálni? Na nem ezt. Hanem, hogy nem kérek a zsákmányból. Nem azért mentem veletek, hogy több felé törjön a pénz.
*Mire ezt kimondja, Sharan már végzett is a hátával. Némi vér letörölgetése és kötözés után át is térhetnek a hasi sebre. Ami több okból is jó. Elsőként mert a félvér már a tortúra felénél jár. A másik pedig, hogy nem kéne sokáig váratni a többieket.*
- De ha mindenképp kárpótolni akarsz a kínjaimért, akkor vehetsz nekem egy új takarót.
4290. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-07 20:13:19
Üzenet elküldve: 2023-07-07 20:13:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Az asztalra könyökölve hallgatja Ukromot, de elméje valami teljesen máson jár közben. ~ Bla... Blaaah... Blaaah... Oh igen, és még a bla meg a blaaah... ~ Tekintetével mintha koncentrálna a férfi szavaira, de a mosolya lassan lekonyul az arcáról. *
- Egy sötételf? Érdekes... Az átélt napjaink után nem nagyon tudnálak elképzelni egy szekér mellett őrködve, vagy éppen egy ajtóban ácsorogva. Sokkal jobban áll neked a mindennapos izgalom.
* Az elf a saját fülére mutat. *
- Természetesen, nem azt jelenti, hogy mindig így kell járnod.
* Kunkorodik végül egy vigyor. *
- Az izgalmas élet rád fér, ahogy a megfelelő elbánás. Tehetséges vagy barátom, és úgy érzem, hogy nem élsz teljesen a lehetőséggel.
* Az asztalra könyökölve hallgatja Ukromot, de elméje valami teljesen máson jár közben. ~ Bla... Blaaah... Blaaah... Oh igen, és még a bla meg a blaaah... ~ Tekintetével mintha koncentrálna a férfi szavaira, de a mosolya lassan lekonyul az arcáról. *
- Egy sötételf? Érdekes... Az átélt napjaink után nem nagyon tudnálak elképzelni egy szekér mellett őrködve, vagy éppen egy ajtóban ácsorogva. Sokkal jobban áll neked a mindennapos izgalom.
* Az elf a saját fülére mutat. *
- Természetesen, nem azt jelenti, hogy mindig így kell járnod.
* Kunkorodik végül egy vigyor. *
- Az izgalmas élet rád fér, ahogy a megfelelő elbánás. Tehetséges vagy barátom, és úgy érzem, hogy nem élsz teljesen a lehetőséggel.
4289. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-06 17:49:27
Üzenet elküldve: 2023-07-06 17:49:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Az élet fájdalommal teli, néhol szerencsés vagy, valahol pedig tűvel kell össze fércelni, hogy tested ugyanazt az állapotot vegye fel, mint egy koron.
Lily meglepően jól bírja a gyűrődést, amin valahol Illidary meg is lepődik. ~ Csak kérni kell, és már nem is káromkodik. ~ Könnyebbül meg gyorsan. Volt már szerencséje saját orvosának a degradálásában, nagyon gyorsan még kellemetlenebb tud lenni az ellátás, és utána meg sem mersz mukkanni.
Az igazán kiváló felcserek, szinte felkereshetetlenek. Talán az elixírek idejét éljük, de az orvoslás és a betegségek kutatása soha nem fog elhanyatlani. *
- Beszélgessünk valami másról.
* Jegyzi meg, miközben a tű a lány hátát éri. *
- Jobb lenne elterelni a figyelmet. Lily mi az-az étel amit szívesen megkóstolnál? Illetve mire költöd a fejpénz részedet?
* Csak remélni tudja, hogy legalább minimálisan ki tudja zökkenteni a lányt, még mielőtt a poklok poklát szabadjára engedi. *
* Az élet fájdalommal teli, néhol szerencsés vagy, valahol pedig tűvel kell össze fércelni, hogy tested ugyanazt az állapotot vegye fel, mint egy koron.
Lily meglepően jól bírja a gyűrődést, amin valahol Illidary meg is lepődik. ~ Csak kérni kell, és már nem is káromkodik. ~ Könnyebbül meg gyorsan. Volt már szerencséje saját orvosának a degradálásában, nagyon gyorsan még kellemetlenebb tud lenni az ellátás, és utána meg sem mersz mukkanni.
Az igazán kiváló felcserek, szinte felkereshetetlenek. Talán az elixírek idejét éljük, de az orvoslás és a betegségek kutatása soha nem fog elhanyatlani. *
- Beszélgessünk valami másról.
* Jegyzi meg, miközben a tű a lány hátát éri. *
- Jobb lenne elterelni a figyelmet. Lily mi az-az étel amit szívesen megkóstolnál? Illetve mire költöd a fejpénz részedet?
* Csak remélni tudja, hogy legalább minimálisan ki tudja zökkenteni a lányt, még mielőtt a poklok poklát szabadjára engedi. *
4288. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-05 14:36:13
Üzenet elküldve: 2023-07-05 14:36:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*A látszólag alkoholista elf nemleges válasza nem nyugtatja meg, igaz, még csak kettő napja van, hogy el kellett kelniük Artheniorból; ki tudja, meddig végezhetik 'Ruadban a dolgaikat, és készülhetnek fel a visszaindulásra. Kezeit sátorként hatjtja egymásra, és mellkasára teszi, miközben hátradől.*
~ Mennem kellett volna. A halálba is ezekkel az orkokkal... de már ott vannak. ~ *Nagy eséllyel meg is úszta volna egy testrész elvesztése nélkül.*
- Nem zsíros hasakat közlünk velük. *dörmögi* - Azok a címerek ismertetőjelek nekünk és az áruszállítóknak. Hogy a sok szekér közül felismerjük a sajátjainkat, és figyelmeztetés a holmi tolvajoknak. És igen, *Csak túléli ha ezt is elmondja.* - valaki helyettesített. Egy sötételf nő, úgyszintén testőr. A kocsikra vigyáz most. Ha épp úton vannak.
*A látszólag alkoholista elf nemleges válasza nem nyugtatja meg, igaz, még csak kettő napja van, hogy el kellett kelniük Artheniorból; ki tudja, meddig végezhetik 'Ruadban a dolgaikat, és készülhetnek fel a visszaindulásra. Kezeit sátorként hatjtja egymásra, és mellkasára teszi, miközben hátradől.*
~ Mennem kellett volna. A halálba is ezekkel az orkokkal... de már ott vannak. ~ *Nagy eséllyel meg is úszta volna egy testrész elvesztése nélkül.*
- Nem zsíros hasakat közlünk velük. *dörmögi* - Azok a címerek ismertetőjelek nekünk és az áruszállítóknak. Hogy a sok szekér közül felismerjük a sajátjainkat, és figyelmeztetés a holmi tolvajoknak. És igen, *Csak túléli ha ezt is elmondja.* - valaki helyettesített. Egy sötételf nő, úgyszintén testőr. A kocsikra vigyáz most. Ha épp úton vannak.
4287. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-05 12:48:44
Üzenet elküldve: 2023-07-05 12:48:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
- Végül is. A krumplit is meg lehet mérgezni. Meg aztán az ember torkán akadhat. Na és van úgy; bár igencsak nehezen kivitelezhető és fárasztó dolog, hogy valakit krumplival megdobálnak. Kemény ütések sora a fejere.
* Sorolja teljesen komolyan a krumpli általi halálnemeket. Szakmai ártalom. De most felcserként foglalatoskodik Lily hátán, és bárhol máshol, ahol sebe van. Az alany sziszeg és kicsit mocorog, de jól tartja magát. Ha ilyen ügyes lesz végig, meghívja egy pohárka tejre. *
- Nem is olyan rossz egyébként az a zöld lötyi, végső soron mégis csak életet mentett. Addig jó, amíg nem tudsz több időt és figyelmet fordítani a sebedre. Egy szó mint száz, kedveljük azért a világosabb zöld lötyiket.
* Lemossa a kezét, a tű és a cérna már készen áll. Így jól érzi a félvér, már azokkal közelít felé. *
- Sharan. Na, most légy erős.
* Ismétli el a nevét újra és nem zavarja, hogy a félvér még egyszer rákérdezett a nevére. Ekkor szúrja a tűt a bőrébe. Óvatosan kezdi el össze ölteni a sebet. *
- Végül is. A krumplit is meg lehet mérgezni. Meg aztán az ember torkán akadhat. Na és van úgy; bár igencsak nehezen kivitelezhető és fárasztó dolog, hogy valakit krumplival megdobálnak. Kemény ütések sora a fejere.
* Sorolja teljesen komolyan a krumpli általi halálnemeket. Szakmai ártalom. De most felcserként foglalatoskodik Lily hátán, és bárhol máshol, ahol sebe van. Az alany sziszeg és kicsit mocorog, de jól tartja magát. Ha ilyen ügyes lesz végig, meghívja egy pohárka tejre. *
- Nem is olyan rossz egyébként az a zöld lötyi, végső soron mégis csak életet mentett. Addig jó, amíg nem tudsz több időt és figyelmet fordítani a sebedre. Egy szó mint száz, kedveljük azért a világosabb zöld lötyiket.
* Lemossa a kezét, a tű és a cérna már készen áll. Így jól érzi a félvér, már azokkal közelít felé. *
- Sharan. Na, most légy erős.
* Ismétli el a nevét újra és nem zavarja, hogy a félvér még egyszer rákérdezett a nevére. Ekkor szúrja a tűt a bőrébe. Óvatosan kezdi el össze ölteni a sebet. *
4286. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-04 06:58:22
Üzenet elküldve: 2023-07-04 06:58:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánk egészen jól tűri, hogy a sebeit méregessék. Azt már kevésbé, hogy olyat nyomjanak le a torkán, amit nem szeretett volna. Fel is csattan. Ám úgy fest, a koponyás nőszemély hamarabb szokta meg a modorát, mint bárki a csapatban. A kérdésére pedig a lány szemöldökei a homloka közepéig szaladnak. Erre bizony nem számított. Ellenben nem is Lily feküdne itt, amennyiben nem tudná megválaszolni azt.*
- Azért, mert vicces dolog krumpli által halni. Én legalábbis nem szeretnék. Így ez távolról sem jókívánság.
*Kuncog még egy kicsit. De mikor látja, hogy pálinka kerül a sebei kitisztítására szánt dolgokra, inkább nagyot nyel és összeszorítja a fogait. Ahogy sejtette. Az az itóka nem csupán belül képes égetni a fél-elfet. Veszettül csíp, ami minden érintéssel fokozódik. De az árva megfogadta, hogy nem fog szitkokat szórni. Persze ez nem jelenti azt, hogy fejben nem káromkodik éppen cifrákat. Ebből viszont a külső szemlélő csak sziszegést és néhány felnyögést vehet észre. Hősiesen állja a sarat. Mármint önmagához képest. Mikor pedig a bájitalokról esik szó, felsóhajtva fűzi hozzá.*
- Ezeket csak a biztonság kedvéért vettem. Akkor is pofonokra számítottam, nem pedig kardokra és késekre.
*Ukromnál kiválóan működött, mikor elhagyta a küzdőteret. A felrepedt ajkakra és szemöldökökre épp elég volt. Így ez a mentség megállja a helyét.*
- Amúgy... Mi is a neved? Még egyszer!
*Fordítja zavart tekintetét a nő felé, aki már talán készíti is elő azt a bizonyos tűt.*
*Árvánk egészen jól tűri, hogy a sebeit méregessék. Azt már kevésbé, hogy olyat nyomjanak le a torkán, amit nem szeretett volna. Fel is csattan. Ám úgy fest, a koponyás nőszemély hamarabb szokta meg a modorát, mint bárki a csapatban. A kérdésére pedig a lány szemöldökei a homloka közepéig szaladnak. Erre bizony nem számított. Ellenben nem is Lily feküdne itt, amennyiben nem tudná megválaszolni azt.*
- Azért, mert vicces dolog krumpli által halni. Én legalábbis nem szeretnék. Így ez távolról sem jókívánság.
*Kuncog még egy kicsit. De mikor látja, hogy pálinka kerül a sebei kitisztítására szánt dolgokra, inkább nagyot nyel és összeszorítja a fogait. Ahogy sejtette. Az az itóka nem csupán belül képes égetni a fél-elfet. Veszettül csíp, ami minden érintéssel fokozódik. De az árva megfogadta, hogy nem fog szitkokat szórni. Persze ez nem jelenti azt, hogy fejben nem káromkodik éppen cifrákat. Ebből viszont a külső szemlélő csak sziszegést és néhány felnyögést vehet észre. Hősiesen állja a sarat. Mármint önmagához képest. Mikor pedig a bájitalokról esik szó, felsóhajtva fűzi hozzá.*
- Ezeket csak a biztonság kedvéért vettem. Akkor is pofonokra számítottam, nem pedig kardokra és késekre.
*Ukromnál kiválóan működött, mikor elhagyta a küzdőteret. A felrepedt ajkakra és szemöldökökre épp elég volt. Így ez a mentség megállja a helyét.*
- Amúgy... Mi is a neved? Még egyszer!
*Fordítja zavart tekintetét a nő felé, aki már talán készíti is elő azt a bizonyos tűt.*
4285. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-03 17:44:34
Üzenet elküldve: 2023-07-03 17:44:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Ha az élet a fáradalmakat próbálja mindenáron leróni rajtad, akkor a szokás szerint csak rendelj egy üveg bort, hogy legyen miért másra bízni azt.
Az elfünk így tesz, meg is rendeli magának az üveg bort, hogy a további szófukarságot figyelmen kívül hagyhassa. A lány a tálcán nyújtja át az üveget, és természetesen két poharat, de az elf csak az üveget kapja le, majd a bögyös teremtést el legyezi. *
- Mehetsz... Mehetsz...
* Egy dölyfös lenéző tekintet a lánytól, de már perdül is a következő kuncsaft felé. Syndra az üveget felbontva jól meg is húzza, majd egy hangos elégedett sóhajt hallat. *
- Ahhh, ez már kellett!
* Könnyebbül meg a bor ízére.
Ukrom kérdésére felfigyel, de utána legyint. *
- Nem, nem láttam. Nem hiszem, hogy a kereskedőház ennyire lelkesen hirdetné magát.
* Az üvegből újabb kortyot magához véve vissza teszi az asztalra, hogy óvatosan játszon vele, míg beszél. *
- Felelőtlenség a gazdagságot még hirdetni is, kivéve, hogy ha elég őrrel látod el. Csak nem egy partnered felől érdeklődsz?
* Kíváncsiskodik, nem tudhatja, hogy telibe találta a dolgot, de jól esne neki egy téma, amivel a fent kínzók végeztéig elüthetnék az időt. *
* Ha az élet a fáradalmakat próbálja mindenáron leróni rajtad, akkor a szokás szerint csak rendelj egy üveg bort, hogy legyen miért másra bízni azt.
Az elfünk így tesz, meg is rendeli magának az üveg bort, hogy a további szófukarságot figyelmen kívül hagyhassa. A lány a tálcán nyújtja át az üveget, és természetesen két poharat, de az elf csak az üveget kapja le, majd a bögyös teremtést el legyezi. *
- Mehetsz... Mehetsz...
* Egy dölyfös lenéző tekintet a lánytól, de már perdül is a következő kuncsaft felé. Syndra az üveget felbontva jól meg is húzza, majd egy hangos elégedett sóhajt hallat. *
- Ahhh, ez már kellett!
* Könnyebbül meg a bor ízére.
Ukrom kérdésére felfigyel, de utána legyint. *
- Nem, nem láttam. Nem hiszem, hogy a kereskedőház ennyire lelkesen hirdetné magát.
* Az üvegből újabb kortyot magához véve vissza teszi az asztalra, hogy óvatosan játszon vele, míg beszél. *
- Felelőtlenség a gazdagságot még hirdetni is, kivéve, hogy ha elég őrrel látod el. Csak nem egy partnered felől érdeklődsz?
* Kíváncsiskodik, nem tudhatja, hogy telibe találta a dolgot, de jól esne neki egy téma, amivel a fent kínzók végeztéig elüthetnék az időt. *
4284. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-02 15:25:56
Üzenet elküldve: 2023-07-02 15:25:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Székben hátradőlve figyeli a hölgyek tevékenységét. Sok mindenre számít ebben a néhány percben, így inkább szótlanul bólogat csak egyik-s másik szavára.
Nem látja értelmét, hogy hozzá fűzzön bármit is, hisz a sebek gyógyításában nem vesz már részt. *
- Igen.
* Mondja röviden, és tömören. Nincs helye a további kellemetlenkedésben, így férfiasan inkább szótlanul próbálja tűrni a látványt. Lehet, hogy már látta a félvér felső testét, de a helyzettől függően kezelte. *
- Az ital csak gyors ötlet volt, a lehetőségeink korlátozottak voltak. Minden másodperc késlekedés az életünkbe kerülhetett volna.
* Jegyzi meg, hisz hiányosságra hívja valahol fel a figyelmét a mélységi. Tudja jól, hogy ennél többet abban a helyzetben aligha tehetett volna. *
* Székben hátradőlve figyeli a hölgyek tevékenységét. Sok mindenre számít ebben a néhány percben, így inkább szótlanul bólogat csak egyik-s másik szavára.
Nem látja értelmét, hogy hozzá fűzzön bármit is, hisz a sebek gyógyításában nem vesz már részt. *
- Igen.
* Mondja röviden, és tömören. Nincs helye a további kellemetlenkedésben, így férfiasan inkább szótlanul próbálja tűrni a látványt. Lehet, hogy már látta a félvér felső testét, de a helyzettől függően kezelte. *
- Az ital csak gyors ötlet volt, a lehetőségeink korlátozottak voltak. Minden másodperc késlekedés az életünkbe kerülhetett volna.
* Jegyzi meg, hisz hiányosságra hívja valahol fel a figyelmét a mélységi. Tudja jól, hogy ennél többet abban a helyzetben aligha tehetett volna. *
4283. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-01 16:58:55
Üzenet elküldve: 2023-07-01 16:58:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Nem tart sokáig, míg a szokásosnál hangosabb zajfoszlányokat kezd el hallani föntről; a szavak és gazdáik kivehetetlenek, de a változó hangerők kapcsán Ukrom össze tudná rakni a jelenetet, he elég ideig figyelne. Nos, megmondta a szanitécnek hogy ő húzta a rövidebbet.
már a harmadik száraz kenyérrel a szájában viszont felfigyel Syndrára: Az ork maga szűkbeszédű, van elég önfelismerése ahhoz, hogy ezzel ne hencegjen. Lehet jobban kijönne egyesekkel, ha mégsem, lehet hogy épp ellenkezőleg, valakinek a feje már az asztal szélére lett volna vágva, akár az övé. De hogy miért nem abban a világban élnek, ahol emiatt nem kell aggódniuk, arról Ukrom eddig nem gondolkodott. De hát miért is tette volna?*
- Ezen a nyelven, a kevés is elég. *Ha olyan jól forog a hidegvérű elf hölgynek az esze, mint a pengéi, akkor több dolgot is kitudhat a szürkebőrű ködös kijelentéséből. Az egyik legfontosabb talán az, hogy nyelvi-és kulturális szinten egyaránt eltérő helyről húzta ide talpát; a másik pedig az, hogy ő egyszerűen nem a dumálós fajta.
De ha már őmaga amúgy is szóra nyitotta agyartalan száját, és ezúttal nem próbál menekülni sem a Hollótól, megkérhet tőle valamit:*
- Az úton, ahol mentünk vissza... *Arthenior szántómezeire és borosvidékeire gondol, reméli amaz hamar kapcsol* - a szekerek közül láttál olyat, aminek egy leviatán címere volt az oldalán? És ha igen, a város felé tartott az, vagy tőle el, északra? *Meglehetősen fontos lesz a válasz az orknak, még ha nem is siet az orrára kötni az okot. Azt talán megkérdezhette volna mellé, látott e egy sötételf hölgyet is az egyik leírt karaván mellett, de nem akart túl sokat mondani. Elvégre ami Amon Ruadhban folyik, annak ott is kéne maradnia.*
*Nem tart sokáig, míg a szokásosnál hangosabb zajfoszlányokat kezd el hallani föntről; a szavak és gazdáik kivehetetlenek, de a változó hangerők kapcsán Ukrom össze tudná rakni a jelenetet, he elég ideig figyelne. Nos, megmondta a szanitécnek hogy ő húzta a rövidebbet.
már a harmadik száraz kenyérrel a szájában viszont felfigyel Syndrára: Az ork maga szűkbeszédű, van elég önfelismerése ahhoz, hogy ezzel ne hencegjen. Lehet jobban kijönne egyesekkel, ha mégsem, lehet hogy épp ellenkezőleg, valakinek a feje már az asztal szélére lett volna vágva, akár az övé. De hogy miért nem abban a világban élnek, ahol emiatt nem kell aggódniuk, arról Ukrom eddig nem gondolkodott. De hát miért is tette volna?*
- Ezen a nyelven, a kevés is elég. *Ha olyan jól forog a hidegvérű elf hölgynek az esze, mint a pengéi, akkor több dolgot is kitudhat a szürkebőrű ködös kijelentéséből. Az egyik legfontosabb talán az, hogy nyelvi-és kulturális szinten egyaránt eltérő helyről húzta ide talpát; a másik pedig az, hogy ő egyszerűen nem a dumálós fajta.
De ha már őmaga amúgy is szóra nyitotta agyartalan száját, és ezúttal nem próbál menekülni sem a Hollótól, megkérhet tőle valamit:*
- Az úton, ahol mentünk vissza... *Arthenior szántómezeire és borosvidékeire gondol, reméli amaz hamar kapcsol* - a szekerek közül láttál olyat, aminek egy leviatán címere volt az oldalán? És ha igen, a város felé tartott az, vagy tőle el, északra? *Meglehetősen fontos lesz a válasz az orknak, még ha nem is siet az orrára kötni az okot. Azt talán megkérdezhette volna mellé, látott e egy sötételf hölgyet is az egyik leírt karaván mellett, de nem akart túl sokat mondani. Elvégre ami Amon Ruadhban folyik, annak ott is kéne maradnia.*
4282. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-01 15:31:19
Üzenet elküldve: 2023-07-01 15:31:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
* A figyelmeztetésre megvonja a vállát. Bár az nem jó, ha egy orgyilkosnak kicsi a fájdalomküszöbe, de lehet rajta segíteni. Másrészt meg tudja jól Illidary, hogy miként reagál az ilyesmikre. Úgyhogy, nyugodtan a hím számlájára lehet írni azt a tényt, hogy a félvért próbálja leitatni. Több is lecsúszik a torkán egy apró kortynál. S csak reménykedik abban, hogy a lány nem bírja annyira az alkoholt. Pofázni azt tud, az már igaz. *
- Miért pont krumpli? Na jól van, nem baj. Ki fogod bírni. Muszáj lesz. Nálunk azért előfordul olykor-olykor az ilyen sérülés. Főleg a kezdetekkor.
* A hím megszabadul a maszkjától, ő viszont a fején hagyja a prémmel borított koponyát. Szívós darab, nehéz lenne eltörni. *
- Nem is azért itattam veled többet, hogy jól essen. Az ork pálinka már csak ilyen, de ha kicsit tompább vagy; jobban bírod. Reméljük.
* A bocsánatkéréssel már nem is foglalkozik, elég volt a pofázásból. Alaposan átvizsgálja a sebet a hátán. Na meg, idő közben a hasára is vetett egy sanda pillantást. S elkezdi átitatni a pálinkával az első tiszta gyolcsot a lánynak. *
- Ezt a páleszt azok isszák, akik szeretik, vagy akiknek nem telik jobbra. Vagy egy húzással belső és külső sebet is ápolnának.
* Úgy tűnik azért a hím sokat felejtett. Ő nem az a fajta, akit egy kamasz üvöltözése megrémítene. Vagy ledöbbenne tőle. Érezhető, hogy a korábbi felszólalása még csak bemelegítés lesz, de épp tesz rá magasról. S most nekilát kitisztítani a sebet. A főzet használt valamicskét; de ez nem most volt. Picit eleven imitt-amott a széle. Igen, lassan kezdett volna megint begyulladni. Nem is igazán érti, miért elsőnek a piacra mentek ruhát venni? Néhány főzetnek, erősebbeknek nagyobb hasznát vették volna. Lily sebe még csak-csak, de Ukrom jócskán el volt hanyagolva. Mintha a fontossági sorrend fel lenne cserélve. Hümmög, fejét picit csóválja, ahogy egyre alaposabban takarítja ki a sebet. *
- Világos bájitalt használtatok, nem igaz? Az nem elég erős, főleg nem két ilyen sebhez. Ez itt, a hátán már kezdett megint begyulladni, látni a szélén. Pár óra múlva már kezdett volna még jobban fájni neki, és belázasodik. Egy világos ital csak annyit ér ilyenkor, hogy a két sebet valamennyire összébb húzza, de nem gyógyítja meg teljesen. Nem is beszélve arról, hogy mégis csak jobb kipucolni, mielőtt gyógyulni engednénk. Nagy szerencséd van lányom, erre tényleg rámehettél volna.
* Sajnálatosan a tű döfködése majd még csak most fog jönni. Az sem lesz nagy élmény. Az üvöltés és szitkozódást meg ő jól bírja. Egyik fülén be, a másik meg ki. Ha meg nagyon mocorogna? Na. Azt is jól tudja kezelni. *
* A figyelmeztetésre megvonja a vállát. Bár az nem jó, ha egy orgyilkosnak kicsi a fájdalomküszöbe, de lehet rajta segíteni. Másrészt meg tudja jól Illidary, hogy miként reagál az ilyesmikre. Úgyhogy, nyugodtan a hím számlájára lehet írni azt a tényt, hogy a félvért próbálja leitatni. Több is lecsúszik a torkán egy apró kortynál. S csak reménykedik abban, hogy a lány nem bírja annyira az alkoholt. Pofázni azt tud, az már igaz. *
- Miért pont krumpli? Na jól van, nem baj. Ki fogod bírni. Muszáj lesz. Nálunk azért előfordul olykor-olykor az ilyen sérülés. Főleg a kezdetekkor.
* A hím megszabadul a maszkjától, ő viszont a fején hagyja a prémmel borított koponyát. Szívós darab, nehéz lenne eltörni. *
- Nem is azért itattam veled többet, hogy jól essen. Az ork pálinka már csak ilyen, de ha kicsit tompább vagy; jobban bírod. Reméljük.
* A bocsánatkéréssel már nem is foglalkozik, elég volt a pofázásból. Alaposan átvizsgálja a sebet a hátán. Na meg, idő közben a hasára is vetett egy sanda pillantást. S elkezdi átitatni a pálinkával az első tiszta gyolcsot a lánynak. *
- Ezt a páleszt azok isszák, akik szeretik, vagy akiknek nem telik jobbra. Vagy egy húzással belső és külső sebet is ápolnának.
* Úgy tűnik azért a hím sokat felejtett. Ő nem az a fajta, akit egy kamasz üvöltözése megrémítene. Vagy ledöbbenne tőle. Érezhető, hogy a korábbi felszólalása még csak bemelegítés lesz, de épp tesz rá magasról. S most nekilát kitisztítani a sebet. A főzet használt valamicskét; de ez nem most volt. Picit eleven imitt-amott a széle. Igen, lassan kezdett volna megint begyulladni. Nem is igazán érti, miért elsőnek a piacra mentek ruhát venni? Néhány főzetnek, erősebbeknek nagyobb hasznát vették volna. Lily sebe még csak-csak, de Ukrom jócskán el volt hanyagolva. Mintha a fontossági sorrend fel lenne cserélve. Hümmög, fejét picit csóválja, ahogy egyre alaposabban takarítja ki a sebet. *
- Világos bájitalt használtatok, nem igaz? Az nem elég erős, főleg nem két ilyen sebhez. Ez itt, a hátán már kezdett megint begyulladni, látni a szélén. Pár óra múlva már kezdett volna még jobban fájni neki, és belázasodik. Egy világos ital csak annyit ér ilyenkor, hogy a két sebet valamennyire összébb húzza, de nem gyógyítja meg teljesen. Nem is beszélve arról, hogy mégis csak jobb kipucolni, mielőtt gyógyulni engednénk. Nagy szerencséd van lányom, erre tényleg rámehettél volna.
* Sajnálatosan a tű döfködése majd még csak most fog jönni. Az sem lesz nagy élmény. Az üvöltés és szitkozódást meg ő jól bírja. Egyik fülén be, a másik meg ki. Ha meg nagyon mocorogna? Na. Azt is jól tudja kezelni. *
4281. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2023-07-01 12:40:05
Üzenet elküldve: 2023-07-01 12:40:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Lilyt ágyba parancsolják. Amit némi vetkőzés után meg is tesz. A hasára fekve behunyt szemekkel és összeszorított fogakkal várja, hogy levágják róla a a kötéseket. Ám helyette a felcser egy üveget nyom a kezébe azzal az utasítással, hogy igyon belőle. Árvánk lassan felül, közben pedig az üveget méregeti. Azt meg nem tudja hová tenni, hogy Illidary elfordul. Hiszen az a galád is ő volt akinek fiszketett a kése és levágta a lányról a vértet és az inget. Így láthatta már félpucéron. Mi változott azóta?*
- Ez nem az az ork pálinka, amit Ukrom akart használni csaliként?
*Kérdezi a mélységire pillantva. Tudni kell az áráról, hogy rövid élete alatt csupán egyetlen alkalommal volt a szájában szesz. Egy fél napig tartó gyaloglás után annyira ki volt száradva, hogy bele kortyot egy kocsma előtt alvó részeg olcsó borába. Annak meg olyan íze volt, mintha megjárta volna már egyszer valaki gyomrát. Így aztán soha többé nem érzett késztetés, hogy bódító löttyöket töltsön magába. Az ork pálinka viszont már egészen más kategória. Az már kiderült, hogy nem azért nevezik így, mert orkból készülne. Nagyon valószínű az is, hogy nem azért, mert csupán orkok készítik. Így az egyetlen ésszerű válasz az elnevezés titkának kapcsán, hogy azért ez a neve, mert akkorát üt, mint egy ork. Biztosan bölcs ötlet ezt Lilybe tölteni? A mérleg másik nyelvén ellenben ott csücsül, hogy segíthet elviselhetőbbé tenni a következő kínzást. A félvér végül vállat von és a szájához emeli az üveget. De mikor kortyolna, az aljas javas asszony meglöki az üveget. Így árvánk egy apró korty helyett, két jókorát tudhat magáénak. Persze ettől vad köhögésben tör ki. Az is csupán a szerencsén múlott, hogy nem landolt az egész a szőnyegen. Az igencsak kellemetlen lett volna. Főleg akkor, ha az előbb befalt kolbászt is hozza magával.*
- Hogy essen a fejedre egy szekér krumpli! De szekérrel együtt!
*Kiáltja, miközben a szemében szikrákat szór a tenger. Majd eszébe jut az Illidarynak tett ígérete. Mi szerint nem fogja szitkozni a nőt. Ezért és csupán csak ezért, higgadtabban folytatja.*
- Bocsánat! De ezt akkor sem lett volna muszáj. Egyébként ez a cucc égeti a torkot. Egyáltalán ki szeret ilyet inni?
*Kérdezi miközben le teszi az üveget az ágy mellé. Majd visszafekszik az ágyra, hogy elkezdődhessen a művelet. Árvánkat forgatják, tapogatják és olyanokat mondanak, hogy az egyik karja majdnem lebénult. De a majdnem, az nemet jelent. Így nem sokat törődik vele. Ez akár a pálinka hatása is lehet. Illidary kérdésére azonban tudja a választ.*
- Több oka is lehet, hogy nem hatott a bájital. Talán mélyebb a vágás, mint hittük. De ami valószínűbb, hogy az a szemét árus higítja a cuccot.
*Morogja, majd a maszkos nőre pillant.*
- Akkor belém döföd azt a tűt, vagy nem? Szeretnék végre túl lenni rajta.
*Lilyt ágyba parancsolják. Amit némi vetkőzés után meg is tesz. A hasára fekve behunyt szemekkel és összeszorított fogakkal várja, hogy levágják róla a a kötéseket. Ám helyette a felcser egy üveget nyom a kezébe azzal az utasítással, hogy igyon belőle. Árvánk lassan felül, közben pedig az üveget méregeti. Azt meg nem tudja hová tenni, hogy Illidary elfordul. Hiszen az a galád is ő volt akinek fiszketett a kése és levágta a lányról a vértet és az inget. Így láthatta már félpucéron. Mi változott azóta?*
- Ez nem az az ork pálinka, amit Ukrom akart használni csaliként?
*Kérdezi a mélységire pillantva. Tudni kell az áráról, hogy rövid élete alatt csupán egyetlen alkalommal volt a szájában szesz. Egy fél napig tartó gyaloglás után annyira ki volt száradva, hogy bele kortyot egy kocsma előtt alvó részeg olcsó borába. Annak meg olyan íze volt, mintha megjárta volna már egyszer valaki gyomrát. Így aztán soha többé nem érzett késztetés, hogy bódító löttyöket töltsön magába. Az ork pálinka viszont már egészen más kategória. Az már kiderült, hogy nem azért nevezik így, mert orkból készülne. Nagyon valószínű az is, hogy nem azért, mert csupán orkok készítik. Így az egyetlen ésszerű válasz az elnevezés titkának kapcsán, hogy azért ez a neve, mert akkorát üt, mint egy ork. Biztosan bölcs ötlet ezt Lilybe tölteni? A mérleg másik nyelvén ellenben ott csücsül, hogy segíthet elviselhetőbbé tenni a következő kínzást. A félvér végül vállat von és a szájához emeli az üveget. De mikor kortyolna, az aljas javas asszony meglöki az üveget. Így árvánk egy apró korty helyett, két jókorát tudhat magáénak. Persze ettől vad köhögésben tör ki. Az is csupán a szerencsén múlott, hogy nem landolt az egész a szőnyegen. Az igencsak kellemetlen lett volna. Főleg akkor, ha az előbb befalt kolbászt is hozza magával.*
- Hogy essen a fejedre egy szekér krumpli! De szekérrel együtt!
*Kiáltja, miközben a szemében szikrákat szór a tenger. Majd eszébe jut az Illidarynak tett ígérete. Mi szerint nem fogja szitkozni a nőt. Ezért és csupán csak ezért, higgadtabban folytatja.*
- Bocsánat! De ezt akkor sem lett volna muszáj. Egyébként ez a cucc égeti a torkot. Egyáltalán ki szeret ilyet inni?
*Kérdezi miközben le teszi az üveget az ágy mellé. Majd visszafekszik az ágyra, hogy elkezdődhessen a művelet. Árvánkat forgatják, tapogatják és olyanokat mondanak, hogy az egyik karja majdnem lebénult. De a majdnem, az nemet jelent. Így nem sokat törődik vele. Ez akár a pálinka hatása is lehet. Illidary kérdésére azonban tudja a választ.*
- Több oka is lehet, hogy nem hatott a bájital. Talán mélyebb a vágás, mint hittük. De ami valószínűbb, hogy az a szemét árus higítja a cuccot.
*Morogja, majd a maszkos nőre pillant.*
- Akkor belém döföd azt a tűt, vagy nem? Szeretnék végre túl lenni rajta.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436