Arthenior - Kalmárlak
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 288. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:

288. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-06-07 14:10:44
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 721
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Némán hallgatja az intéző szavait, melyek szenvtelenek és már-már gorombán őszinték. Az utolsó mondat koppan a leghidegebben. Egyenes kinyilatkoztatás, ami nem finomkodik.
Nem mozdul a keze a kilincsen, de jó néhány szívdobbanásig hallgat. Ami az imént és még azelőtt elhangzott, az nem kecsegtet jó kilátásokkal. Aztyan ellenszenve teljesen nyilvánvaló, és kevés ennél kellemetlenebb tényező adódhatna mostani, újrakezdett életében.
Azt nem tudja, hogy a mélységi testvérpárral kapcsolatban mi lehet az a bizonyos elásott kutya, csak azt érzi, hogy a véleménye és a felvetése csukott fülekre talál és zsigeri elzárkózásra. Az egészből a "Nem a te dolgod!" és a "Semmi közöd hozzá!" ismerős, undok dallama hangzik ki. Indokok és magyarázat nélkül hagyják, ami sokkal fájóbb, mint az elutasítás maga. Arról persze Yezának fogalma sincs, hogy Aztyan nem ismeri a thargokkal kapcsolatos fogadóbéli események részleteit. Fel se merülne benne a feltételezés. Az intéző annyira magabiztos, hogy feltételezi, valaki már beszámolt neki a történtekről. Talán többen is. Aztyan mindig alapos és precíz a munkájában. Legalábbis Yezának valamiért ez a kép él a fejében.*
- Úgy talán ő a jobb kalmár kettőtök közül *szólal meg végül. A hangja egészen csendes, és épp csak egy zsarátnoknyi kis csípősség vegyül a szavai melankolikus dallamába.* - Kocka, kártya, ki tudja mi még. Komoly adósság. Komoly haragosok *sorolja továbbra is csendes, hangvétellel, mintha csupán egy történetet mesélne.* - Az ilyen függőség nem ereszt könnyen és talán sosem ereszt igazán. De ő mégis esélyt adott neked. Ugyanúgy, ahogy most nekem is. A szemedben én mégsem érdemlem meg.
*Lassan elengedi a kilincset és a kifelé helyett a léptei visszaviszik az asztalhoz. Tart Aztyantól, ez tagadhatatlan. Még a mozgásán is látszik, holott ennek az érzésnek semmi köze a tettlegességhez. Annak ellenére, hogy nagyon is tart tőle és a józan ész azt diktálná, hogy csak hagyja annyiban és mielőbb takarodjon el a férfi szeme elől, finoman megtámaszkodik az asztalon és a kékekbe néz. Már ettől úgy elfutja a libabőr, mintha egy dézsa jeges vízbe kellene merülnie.*
- Nem válaszoltál *hívja fel a figyelmet a nyilvánvalóra, aztán megismétli korábbi kérdése velejét.* - Miért?


287. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-05-30 13:04:45
 ÚJ
>A'cron Aztyan al'Areen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 517
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Ki tudja, milyen határokat lépett át Yeza az érintéssel, de az intéző kurta utasítására megállnak a finom ujjak a vállán. Ha lehet, még keményebbé válik a váll amikor elereszti őket lány és hátralép.
Az égszín tekintet elidőzik a vörösön ahogy a pohárral foglalatoskodik, de arra vonatkozó szavakat nem kap, így kénytelen a saját feje után menni. Valóban van valami látható kapcsolat a tiszta, érintetlen kristályok és a különálló társuk között, amibe Yeza akár saját sorsát is beleképzelheti. A kívülálló pária, aki bár hasonló, talán sosem lehet az egy része.
A vörös kívülállóságát talán saját magának is köszönheti. Csak addig akar részese lenni a közösnek, amíg azt saját értékrendje kényelmesnek találja, de közben szereti a saját útját járni, saját szája íze szerint rendezni a feladatokat, amelyeket rá osztanak. Furcsa kettős mércével mér és amikor lesújt rá saját tetteinek következménye, mártírként vállalja magára a kitaszított szerepét.
Aztyant nem könnyű megvezetni és ha olykor hagyja is, hogy sodorja az ár, kezét mindig a lapáton tartja, hogy bármikor visszavehesse saját irányításába a hajót, amelyben ül. Így történt ez most is.
Valóban nem volt a helyszínen, elmondásokból, mások tapasztalataiból festett magának képet a történtekről és ha Yeza nem világosította fel saját, hiába várja, hogy lássa ő is a színeket, amiket ő látott a megalkotott képen. Elvárja, hogy egyetértsen vele, de az információkat megtartja magának. A heges arcú pedig kénytelen abból dolgozni, amit kapott. Lehetnek ellenérzései a mélységiekkel kapcsolatban, de nem várhatja el az intézőtől, hogy vakon higgyen a szavainak és fejet hajtson a megérzései előtt. Vannak olyan okok, amelyeket Yeza nem ismer és sosem fog megismerni, így maga is csak sötétben tapogatózik.
A bocsánatkérésre nem mozdul a fej, csak a pillantás követi a távozni készülő vöröst. Már épp visszatérne a főkönyvhöz, amikor a kérdés eléri. Felpillant Yezára és a vörös is érezheti, hogy az intéző azt fontolgatja, válaszoljon-e.*
- Nem csak a te múltadat feketítik sötét tettek. *Mondja szárazon az intéző.*
- Azzal, hogy a báró magára vállalta a Váltód ügyét, sokkal komolyabb dolgokat kockáztatott, mint sejthetnéd. Légy hálás neki. *Elszakítja tekintetét a lányétól és a könyv soraira veti.*
- Én nem tettem volna. *Teszi hozzá lezárásként.*


286. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-05-23 14:30:27
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 721
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Akármennyire próbál óvatosan fogalmazni, a korábbiakból okulva, a hatás zavarba ejtő. Most először merül fel a vörösben, hogy e döcögős együttműködés hátterében konkrétan rá irányuló ellenérzések munkálnak. Az intéző ügyesen titkolja az érzéseit. Sosem tudni igazán, hogy mi a céljai eléréséhez felöltött díszlet és mi az ami a felszín alól őszintén átsejlő valóság.
A szavak, a hangsúly és a rideg pillantás finomkodás és igazi körmönfontság nélkül döf Yeza szívébe. Teljesen egyértelmű, hogy nem volt ilyenről szó, Aztyan pedig nem ostoba, hogy így félreértse. Ez az alaptalan vád akarattal ver most végig a lányon, ahogy utána a teljes elutasítást sugalló, átlátszó értetlenkedés is. Nincs kétsége afelől, hogy az intéző pontosan érti, amire céloz. Ez a fajta válasz nagyon rosszat sejtet, de Yeza azért nem adja fel. Ezt a lehetőséget nem igazán fogadta el a Céh sem, amikor a ház ügyében járt el.
Nem lepi meg, hogy a feltételezhetőnél markánsabb izmokat tapint a keze, de az sem, hogy nem tévedett a masszírozás szükségességét illetően.
Mindezek ellenére újra futóhomokra ér a ténykedésével és a hideg, kurta utasításra ösztönösen áll meg a mozdulatban. Nem csak, hogy megállítják, el is küldik.
A gondolatok sebesen forognak Yeza fejében, azt kutatva, hogy hol hibázott ekkorát és hogy menthető-e még a helyzet. Meglehet, a személyes dolgokra tett kis kitérő volt túl merész, hiszen Aztyan már-már görcsösen igyekszik távol tartani a privát szféráját az üzlet dolgaitól. Legalábbis ha róla van szó.
Amikor a thargokkal történt incidens után megdicsérte őt és megkapta azt a gyűrűt, azt hitte, végre megtört a jég és fellélegezhet. Hát most nagyon nem úgy tűnik. Yeza visszahúzza a kezeit és arrébb lép. Néhány szívdobbanásig azért tétovázik. Aztyan szavai nem olyanok, amiken csak úgy átléphet az ember. A pohárkáért nyúl és felhajtja az italt, aztán az italos szekrényhez siet vele. Olyan, mintha zavarát enyhítendő, rendrakással próbálja enyhíteni a megalázó fejleményeket. Odateszi az üres pohárkát a többihez, aztán eszébe jut, hogy amazok tiszták, míg ebből már ivott az imént. De mivel az asztalhoz visszavinni már tényleg nagyon esetlen lenne, inkább csak kitolja a polc legszélére, a lehető legtávolabb a többitől. ~Milyen metaforikus~ villan fel benne a gondolat, ahogy nézi a metszett poharakat. Az egyik oldalon a makulátlan fénnyel pózoló, csinos egységben összezáró kompánia, a másikon meg az ujjak- ajkak érintette, használt egyke. Vajon őrá is így tekint az intéző? Háza árulójaként kért itt bizalmat. Lehet, hogy inkább hallgatnia kellett volna az egészről. Rövidre vágatta volna a haját és feketére festi. Az alkimisták már remek szereket tudnak erre. Tiszta lappal nyitni. ~Kiderült volna.~
Eszébe jut, hogy elmondja, miért mélyült el az ellenszenve a mélységiekkel szemben, de arról a napról nem beszélt még senkinek. Soha. Ahogy pedig Aztyan hideg, szenvtelen pillantása felidéződik benne, a megnyílás ezen mélységei mindjárt vissza is hőkölnek.
A történelem talán megismétli magát. Yeza sosem tudta meg, hogy a Főnix Házának második embere, a Céhmester helyettese miért gyűlölte őt annyira.
Eddig úgy hitte, utat tud találni az intézőnél, hogy teljesebb módon tehessen hozzá a Kereskedőház érdekeihez, de most már szinte biztos benne, hogy csupán bólintások, rövid, velős válaszok, vélemény nélküli, száraz tényekből álló beszámolók engedtetnek meg a számára. Kővel is lehet etetni egy lovat, mondja a bölcs óriás, csak kevésbé hálálja meg. Neki viszont ideje lenne megtanulnia hálásnak lenni azért, ami jutott, és legyűrni ifjonti tenni akarását, meg a bizonyítási vágyát.
Ő elmondta, ami aggasztotta, hogy a két mélységi visszatetszést kelt majd a legtöbb vendégben és hogy ezt Limmen már bőven tovább is lökte tettekkel a puszta unszimpátia és bizalmatlanság határán a legelső napján. Igen, van amire tökéletes két ilyen kormos, de ez nem Wegtoren. A Báró tisztes üzletet visz. Legalábbis az ő tudomása szerint. Egy üzlet pedig addig tisztes, amíg annak is látszik. De abbéli aggályait, úgy tűnik, Aztyan egyáltalán nem osztja, hogy két ilyen alkalmazott nyílt ténykedése esetleg rossz megítélést vonhat a fejükre. A hangsúly a _nyílt_ tényezőn volt, ő pedig saját olvasatában érthetően fogalmazott, még azt nézve is, hogy próbálta a dolgot udvariaskodással kipárnázni. Nem érti a döntést és nem magyarázkodást, csupán magyarázatot várt volna, hogy a számára is világos legyen.
Nem jár. A néma, elfogadó bólintás az elvárás, meg a romok eltakarítása az átkozott kormos pusztítása után. Még mindig előtte van, ahogy a bizarr, tüskés teljesvértbe öltözött fickó lelkesedéstől túlcsordulva kérdezi, hogy kihallgassa-e a tharg Nagyasszonyt a pincében. Mintha náluk a pincének ez nyilvánvaló funkciója lenne... Utána pedig az a hátborzongató vihogás, miután mindehhez hozzátoldotta, hogy tulajdonképpen sokkal szívesebben darabolná mindjárt fel, mert hogy Királynőt még sosem darabolt. Aztyan nem volt ott, az ő szavai pedig süket fülekre találnak. Tehetetlennek érzi magát. Ha erőnek erejével próbál is értelmet és indokot találni az intéző döntésére, ha mindennel vakon szembeállítja a bizalmat, amit Aztyan elvár, akkor pedig csak végtelenül ostobának, hiszen ő sehogy nem látja benne a rációt. Kapaszkodót pedig nem kap hozzá.
Az az egy biztos, hogy itt már nem tehet semmit. Majd igyekszik távol tartani magát a kettőstől, hogy minél kevesebb gyújtófelületet adjon a konfliktusnak. Nem lesz egyszerű, de ez van.*
- Bocsánat *mondja és az utasításnak megfelelően elindul kifelé. A tenyere a kilincsre simul, de megtorpan egy pillanatra.*
- Elmondod, hogy miért? *pillant vissza az asztalnál ülő férfira.* - Hogy miért vetsz meg ennyire? *Ha már ugyanabba a folyóba lépett másodjára is, ezúttal szeretné tudni.* - Ha jól sejtem, ellenezted, hogy Caldorcor Báró a saját, és a Kereskedőház befolyásával élve belekeveredjen a Váltóm ügyébe.


285. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-05-21 15:11:44
 ÚJ
>A'cron Aztyan al'Areen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 517
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Valóban sejti, hogy egy aprócska győzelem ez most a vörösnek. Nem felette, az életével vívott csatában, hogy életben maradjon, hogy előre jusson, hogy elérje céljait. Persze tisztában van vele, hogy nem viselkedhet hideg vízbe ültetett békaként, ami lassan várja meg, míg felforr körülötte a közeg ahelyett, hogy kiugrana. Oda fog figyelni Yezára és tetteire és olyan pillanatot választ a retorzióra, amiből örökre megtanulja, hogy nem érdemes a heges arcú intéző bajszát húzogatni.
Egy olyan ember szájából, mint Aztyan, súlyosabban koppannak a szavak az asztal lapján. Ugyan nem élet és halál ura, de vannak olyan lehetőségek a kezében, amelyek valódi veszélyt hordoznak magukban. Rálátása van a dolgokra, intelligenciája átlátni a lehetőségeket és nem fél cselekedni, ha territóriumát és tekintélyét veszélyben érzi. A Fekete Váltó kétélű fegyver mindkettőjük kezében, ezzel tökéletesen tisztában van. Ám úgy érzi, hogy a vörös jobb szereti a saját szája íze szerint megoldani a problémákat és amíg teszi ezt eredményesen és nem sérti a Kereskedőház érdekeit, addig teheti. Ám ha elvéti a lépést, könnyen a mélybe zuhanhat. De ez legyen már az ő gondja.
A vörös nem ül le mellé, hanem az asztal lapján foglal helyet, az intézőt ez nem zavarja, várja a választ, míg komótosan belekortyol a poharába.*
- Meg akarod mondani nekem, hogyan végezzem a munkám és kiket foglalkoztassak? *Kérdi hidegen és leteszi a poharat, égszín pillantása fagyosan villan fel a vörösre.*
- Nem, nem értem, mire célzol. *Játssza az ostobát. Persze, hogy tudja, hogy mire gondol Yeza, ám tudni akarja, hogy milyen információk állnak a birtokában, amiből leszűrte mindezt. Neki semmi baja nincs a mélységiekkel, mármint a fajukkal. Lylliss és Limmen nehéz esetek, de van bennük potenciál. Olyanok, akiket könnyű szívvel küld rá valakire, aki a szemét szúrja és nem gond, ha a Meredélyben tűnik el örökre. Ilyet Ukromtól vagy Nawanthirishardipandratől nem kérne soha, ám a két sötételf kérdés nélkül, sőt, bizonyítási vágyukban örömmel tesz meg. Emiatt válnak használható "eszközzé" az intéző kezében. "Mert kell egy ilyen is." - mondaná, de természetesen mindezen gondolatait meghagyja magának.
Amikor Yeza lecsusszan az asztalról és a széke mögé lép, nem mozdul, nem szólal meg. Még azt is hagyja, hogy a keze a vállára csússzon. Azt is hagyja, hogy befejezze a mondandóját, de a szavakat émelyítőn édesnek tartja. Próbálkozik vele? Közelebb akar férkőzni hozzá?
A poharáért nyúl, ujjai körbeölelik a szépen metszett kristálypoharat.*
- Elég. *Az egyetlen szó úgy koppan a tárgyalóasztal fáján, mint egy halálos ítélet, bármennyire is jól essen neki az értő kezek játéka feszült vállain. Yeza érezheti, hogy egy kereskedőhöz képest agilisebb és erősebb izmokat rejt a dolmány, ám a szó, amelyet kapott, bizonyosan megállítják. Ha nem, ki tudja, milyen következményeket sodorhat elé.*
- Most menj. *Nem mozdul, csak beleiszik a poharában lévő olajos, fekete italba. Wegtoreni sötét rum, az egyik legjobb. Nem fogja bizonygatni a vörösnek, hogy mindent jól átgondolt és saját jól felfogott érdekéből alkalmazza a mélységieket. Tudja, amit tudnia kell és ért a szakmájához, ért a vezetéshez és jó érzékkel választ, amely választásait információkkal és tapasztalattal támaszt alá.*


284. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-05-05 06:23:10
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 721
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Feddés. Egy legközelebb ígéretével átcsusszanni a retorziók között, az ő pályáján gyakorlatilag győzelem. Yeza talpa megszokta már a határok éles peremét. Úgy tűnik, ezúttal sikerült kicentiznie a lépést. Az ajka szegletére kiül egy apró mosolyféle ennek okán, de véletlenül se elbizakodott vagy hivalkodó. Annyi, amennyit az intéző anélkül is sejthet, hogy látná.
Aztyan italt tölt, de a vörös a pohár mellé kap egy megjegyzést is. Amellett, hogy továbbra is hájjal kenegeti a siker, egy pillanatra most elgondolkodik. A férfi veszélyt emleget és az ő szájából ez a szó kényelmetlenül komolynak hangzik. Talán a féloldalas mimika miatt, talán azért, mert Aztyan amúgy is hajlamos arcának ép feléről is úgy száműzni az érzéseket, hogy a kék szemek szúróssága az ember torkán akassza a szót.
Yeza nem keres kifogásokat és ezúttal nem is próbálja elmaszatolni a tényeket. A szemében pont azok a konok lángok látszanak, mint a legtöbb wegtoreniében. Senki nem fogja kitaposni az utat előtte és igen, olykor kockáztat. Ilyen lovat vettek a Fekete Váltón és bár az ideiglenesség valahogy mindig ott ég azon a szóbeli szerződésen (gyűrű ide vagy oda), az üzletben nem volt ferdítés. Aztyan láthatólag inkább zabolázná Yeza természetét, mintsem kihasználná. A Báró ebben talán kissé másképp áll a dologhoz, de Caldorcor jön és megy.
Az intéző helyet foglal és az egyik székre mutatva hellyel kínálja őt is. Yeza el is indul, hogy rátérhessenek a tárgyra, ám nem a széket foglalja el, hanem féloldalasan az asztal szélére ül. Egyrészt így kiegyenlítettebbnek érzi a viszonyokat, másrészt közelebb helyezkedhet el, mint egy igazán hivatalos megbeszélésen.*
- Nem utálom őket *hazudja.* - De úgy gondolom, nem a vendégek közé valók. *Leteszi a poharát anélkül, hogy beleivott volna és egy kis szusszanással máris visszafordul a férfi felé.* - Nézd, őszinte leszek veled, ahogy mindig *szögezi le, amit tőle valószínűleg fenntartással fogadnak.* - Az őrség és a felvigyázók jelenléte tiszta sor. Kijelöli a határokat és megnyugtatja a jóravaló betérőt. De ez a két mélységi... Nem hogy nem megnyugtató jelenség, de *a mennyezetre pillantva keresi a megfelelő szót, ami Yezánál nem gyakori, sőt, mi több, meg se találja.* - Két ilyen alak, ráadásul fegyverben. Az incidenst tekintve pedig a legelső megérzéseim sokszorosan be is igazolódtak.
*Sóhajt egyet, mielőtt úgy tűnne, belelovalja magát és javarészt előítéletek hajtják, nem pedig józan megfontolás.*
- Bármit is gondolsz rólam, a Kereskedőház érdeke az én érdekem is. Még ha a Báró kufárkodik is azzal a Váltóval *mert mostanra van egy olyan gyanúja, hogy jó eséllyel visszatartja biztosítéknak, akkor is, ha már történetesen rég a kezében is van* -, nekem ez az utolsó mentsváram. Nem azt mondom, hogy küldd el őket, elvégre biztos megvolt rá az okod, hogy bizalmat szavaztál nekik *bár neki elképzelése sincs, hogy mi lehetett az* -, de nem hiszem, hogy jó ötlet a kirakatba rakni őket, ha érted, mire célzok. *A két mélységi tipikusan olyan figura, akik miatt az ember inkább átmegy az út túloldalára még fényes nappal is. Csak rájuk néz és rossz érzései vannak. Yezánál biztos hozzátesznek az eredendő előítéletek is, de az itt már nem oszt, nem szoroz. Wegtorenben már a puszta jelenlétük ok volna egy rendes verekedésre. (Igaz, Wegtorenben az ilyesmire tényleg nem nehéz okot találni. Süt a nap, van rajta kalap, nincs rajta kalap...)*
- Csak gondold át. Tudom, hogy elfoglalt vagy *mondja együttérzőn félrebiccentve a fejét, aztán lecsusszan az asztalról és Aztyan mögé lép.* - Hidd el, a célom, hogy gondokat vegyek le a válladról, nem az, hogy szaporítsam őket. *Kezei óvatosan a férfi vállára siklanak és ha nem állítják meg, ujjai hozzáértő masszírozásba kezdenek.* - Mostanság már a kovácslegények közé se jársz be *mondja.* - Éjszakázol és... *nem akar túl messzire menni.* - Te sem tarthatsz mindent a kezedben egymagad. Főleg ilyen túlhajszoltan. *Ha Aztyan pár pillanatnál tovább engedi a masszírozást, valószínűleg a teste le is inti az ellenállást. Yeza ujjai csodát művelnek az elmacskásodott tagokkal, a merev nyakkal, a beállt izmokkal és makacs csomókkal.*


283. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-05-03 11:04:09
 ÚJ
>A'cron Aztyan al'Areen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 517
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók - zárás//

*Érdekesnek találja, hogy Lillyss csak feketét és fehéret ismer. Vagy harsány és kapkodó vagy üres és száraz. A mélységi lánynak meg kell találnia az arany középutat, különben nagyon nehéz élete lesz. Ám úgy tűnik, a feddés bevált, mert elgondolkodni látszik. Később kiderül, hogy volt-e hatása a mostani fejmosásnak.
Limmen monológja nem hatja meg, nem megerősítés vagy cáfolatot várt, saját véleményét és határozott kérését tolmácsolta, innen nem rajta múlik, hogy az érintettek tartják-e magukat hozzá. Idővel ez is elválik. Nem volt célja a két mélységi megrendszabályozása, de ahogy mondani szokás, "kérték maguknak az ostort". Némán néz a két vert seregként elkullogó sötételf után.*
- Nawanthirishardipandra, azt hiszem, túlgondolod. *Pillant a szerzeteslányra, amikor az még mindig a felelősség kérdését boncolgatja, megpróbálva minden kérdésre és lehetőségre válasszal szolgálni, inkább már csak magának.*
- Szerintem jól fogtok dönteni, ha újra arra kerül a sor. Gondolkozz tiszta és hideg fejjel. *Érinti meg a halántékát az egyik mutatóujjával. A lány még sokáig gondolkodik, töri a fejét, szinte látszik rajta, hogy jár az agya, hogy aztán a tárgyalás végén felkeljen az asztaltól. Aztyan fejet hajt felé a rendhagyó elköszönésre, majd a néma ork felé is és ugyanúgy némán végignézi, hogy ketten távoznak.
Végül Yeza marad, aki bár nekiindul, megáll az ajtóban, kezét a kilincsen nyugtatva.*
- Remélem, tudod, hogy legközelebb nem úszod meg ilyen könnyen. *Néz fel rá, ahogy összefonja ujjait az asztalon.*
- Gyere. *Int a fejével és sóhajtva felkel az asztaltól. Az egyik oldalsó polchoz megy és kinyitja. A fényesre lakkozott, felfelé nyíló ajtó mögött üvegek sorakoznak egymás mellett, opálosak és némelyikről a felirat is lekopott már. Kivesz egy réginek látszó, sötét üveget és két kristálypoharat. Mindkettőbe tölt az olajos, mélysötét italból és az egyiket a vörös felé nyújtja.*
- Veszélyes játékot játszol, ugye tudod. Kötéltáncolsz biztosítás nélkül. *Az égszín szemek a lányét kutatják, mintha a mélyükre láthatna és kiolvashatná a vörös fejéből a terveit, a gondolatait.
A poharába iszik és visszasétál a helyére, hogy újra leüljön és kényelmesen elhelyezkedjen.*
- Miért utálod annyira őket? *Kérdi és valószínűleg nem kell kimondania, hogy kikről is van szó. Yeza mintha valamiért ösztönös ellenszenvet érezne a mélységi testvérek iránt és most az intéző ki akarja deríteni, hogy ennek a probléma hol gyökerezik. Az egyik székre mutat, hogy a vörös akár le is ülhet, már maguk vannak.*


282. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-24 21:22:51
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*A fejmosás végét, akárcsak a többiek is, ő is kommentálás nélkül üli végig, továbbra sem érezve szükségét akkorának, hogy beleszóljon. Vagy hogy egyáltalán tovább kelljen vitatni ezt, hiszen mindkét fél megadta a másiknak álláspontját, és, bár hajolgatások nélkül, meg is lettek értve, fel is lettek fogva. És ezt mind egy egyszerű fejbólintással le lehetett volna pecsételni, de mégis rendkívül kényelmetlen hangulatban záródott le ez. Hát nincs mit tenni, felnőttek mind, túlesnek rajta. A két sötételf iker is, és nem-túl-jó passzban lévő felettesük is, és "megfelelően viselkedik".
Az amon ruadhi politika megint fel lesz téve, de a lehető legsemlegesebben, nyilvánvaló elhelyezkedésekkel lezárva, amiről nem tudja pontosan hogyan is kéne éreznie, de megvan a maga álláspontja; akármennyire is szeretné, nem, létfontosságúnak szokta tartani megtudni, mi is folyik körülötte, jelenlegi elhelyezkedésével is tökéletesen tisztában van: ő csak az izomerő. nem hiszi, hogy feladatai egyhamar Lanawin másik, kevésbé biztonságos, de legalább izgalmasabb városaiba vinnék egyhamar, sem azt, hogy az említett szereplők, úrnő vagy akárki becsörtetne a műhely, fogadó ajtaján egy felhős napon, hogy ruhát és több napra elegendő élelmet követeljen. Akkor miért is kéne rajtuk rágódnia? Ha kell, akkor muszájból megkérdezheti, de felesleges aggasztania magát holmi egyszer hallott elképzelések miatt. Csak reméli hogy igaza van.
A ranglétrát pedig jószívvel kiütné a fogalomtárból, a fő ok amiért olyan simán ment az állásfoglalás a műhelynél, az az iránta mutatott etikett volt. Semmi leemelkedés, vagy parancsolgatás utána, márpedig ez a szó pont azokat a fogalmakat juttatja eszébe, és nem hiszi hogy bárki ember fiával képes lenne egy légtérben maradni, ha amaz őt kóstolgatja. Legyen az a cég alakítója, vagy Ar Thenior maga.
És ezen kevésbé tanulmányos topikok után a gyűlés le is zárul. Nem úgy érzi, okosabban áll fel, mint ahogyan leült. Bár azt már tudja, kit mentsen ki a tűzből először, a dolgozót vagy a vásárlót. Szokásos szobortekintetével tolja be székét és néz maga körül, állapítva meg, hogy valóban szétválnak. Magának sincs oka, hogy ne tegyen másképp, egyetlen fontos kérdését már megválaszolták. Van egy olyan érzése, ő jött ki a legjobban ebből az értekezletből: sehogyan. Egy bólintással elköszönve Aztyantól, de nem siet sehova, úgyhogy lassan terem az ajtó előtt, de megszokásból hátra tekintve megvárja, hogy Nawanthiri csatlakozzon hozzá, ha úgy kívánja. Nem próbál diskurálást kezdeményezni, ugyanis még ha akarna is, sem tudna miről, vagy lenne értelme. Amiről kérdezni próbálná, azzal még az intézővel sem biztos, hogy megelégedne. De nem mond ellen a szerzetes társaságának; ellenkezőleg, kevésbé érzi magát olyan furcsának mellette. Le is slattyog a lépcsőn barátjával, ha követi.*


281. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-23 18:58:12
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 721
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*Az intézőnek nincs jó kedve. Yeza kezdi azt feltételezni, hogy Aztyannak fogalma sincs róla, mi az a jókedv. Mosolyogni ugyan már látta, de még sosem hallotta nevetni. Egy pillanatra elgondolkodik, hogy lehet-e ennek köze az arca sérüléseihez, de nem, nem, bizonyosan nem. Wegtorenben ismert egy egykori matrózt, akinek a fél arcát elvitte egy elszabadult feszítőcsiga. A jó ég tudja, hogy élte túl. Ritka rút látvány volt, de még ő is tudott kacagni.
A két mélységi helyrerakásán kedve lenne pofátlanul vigyorogni, de ez igazából már csak egy a gyomrában mocorgó undok kis érzés. Nem esik nehezére komoly képpel, mindenféle kárörvendést mellőzve végigülni.
Nawanthiri még próbálkozik, ami ennél is meglepőbb, Aztyann után egyenesen őt jelöli meg illetékesnek. A felelősség hirtelen elkezdi kerülgetni a vöröst, márpedig azzal nem mindig találja meg a hangot.
Az ork javarészt csak bólint, hümment, egy rövid szóval konstatál. Az ilyesmi mindig frusztrálja a vöröst. Neki a beszéd, ha nem is olyan, mint a levegő, de mondjuk, mint egy jó fürdő. Gyakorta el is merül benne. De ezúttal már ő sem akarja tovább nyújtani eme jeles eseményt további hozzáfűzésekkel.
Aztyan hamarosan zárja is a megbeszélést, amire mindenki szépen elindul a dolgára. Yeza is felkel, de utoljára marad. Nem tudja, hogy az intézőnek van-e most ideje szót váltani vele vagy egyéb ügyek szólítják el. Az is lehet, hogy nem is kap meghallgatást a jelzett ügyben, mert hogy tulajdonképpen egy kósza hümmentést se kapott feleletként. Míg a többiek szépen visszateszik a széket és egymás után elhagyják a termet, még az is bevillan Yeza fejébe, hogy talán az intéző tök süket arra a fülére, amelyik oldalról odasúgta azt a mondatot. Neki mondjuk nem szólt senki, hogy a féloldalas mimikán kívül más fogyatékossága is lenne és eddig fel sem tűnt neki ilyesmi, most mégse tud szabadulni a gondolattól.
Mikor mindenki távozott, ő csak megáll az ajtóban, jobbját a kilincsre téve és vár, hogy elzavarják, megkérdezik, hogy minek ácsorog még ott vagy esetleg jelzik, hogy sort keríthetnek a kérdéses ügyre.*


280. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-21 06:51:24
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*Nawanthiri egyszer megkérdezte a legidősebb testvérét, "Csak Egy Hullám"-ot:
"Mester! Ha az eszes lények mind egymásért születtek, miért vannak urak és szolgák?"
Az öreg óriás abbahagyta a hullócsillag-számlálást, és nagy kezeit az öléből a térdére fektette lótusz-ültében.
"Mert nem vagyunk egyformák. Ha az erősek mondják meg, mi legyen, rendetlenség van az égalattiban. Ha az okosak, akkor rend."
"Ezért szolgálják a városi óriások árpáshúsért az embereket meg a törpéket? Akinek meg nem tetszik, azt megverik..."
"Uralkodni azon lehet, Kis Kabócám, aki hagyja. - ahogy elmosolyodott, 'Csak Egy Hullám' hosszú, fehér szemöldökei ujjnyival feljebb kunkorodtak a külső végükön - Pirtianesben úgy mondják: ha az úr nem ügyel a szavaira, elveszti a szolgáját, ha a szolga nem ügyel a szavaira, elveszti az életét. A két veszteség összefügg. Látod: ha a Föld Városában nincs is szabadság, harmóniának muszáj lennie."
Nawanthiri akkortájt kezdett kamaszodni. Mindenre haragudott az ég alatt, a fenti magyarázatot pedig nem gondolta többnek ordas nagy képmutatásnál. A mai eligazítás azonban rányitotta a szemét a pirtianesi bölcsességre. Megtanulta, hogy vannak kérdések, amiknél nem számít a felelet, csak hogy ki felel rájuk, és hogyan lehet eligazításnak beállítani valamit, aminek valójában annyi a célja, hogy letörjék a szarvát, akiről úgy gondolják, le kell. Azt is be kellett látnia, hogy az eszes lények hiába születtek mind egymásért, ezt csak az tudja, akit erre neveltek - a többiek mind azon iparkodnak, hogy csellel, gánccsal vagy erővel, de egymás fölé kerekedjenek. Egyedül azt nem érti, miért nem dühödik fel mindezen, mint pár napja Habrertus uram bicskanyitogató alakoskodásán. A megbeszélés elején még fegyelmeznie kellett magát - "ha a szolga nem ügyel a szavaira, elveszti az életét" - nagyjából azóta viszont, hogy a szövetségesek érdekeinek védelmére rákérdezett, rátalált arra az ataraxiára, aminek a magafajta szerzetes lelkében uralkodnia kell. Néha meg-megmozdul az igazságérzet a szíve mélyén, de fel sosem horgad. Itt nincsenek bajbajutottak, akikért ki kell állnia.*

*A sötételfek rendszabályozását az eddig mutatott higgadtságával hallgatja tovább. Miután a nyakát kiroppantotta, tényleg inkább a felhőket nézi az ablakon túl. Meg a fák épp csak rügyező ágait, amint rázza őket a télvégi hideg szél.*
- Ha nincs mellettem rangidős, akkor én vagyok az. *feleli egyszerűen a heges arcú által kínált alternatívára* Nem a felelősség alól akarok kibújni, csak azt szeretném, hogy sose legyen kérdés, ki a főnök. Így akkor is tudná mindenki, kihez igazodjon, ha nincs idő vitatkozni. *nem akar belemenni a Kalmárbéli konfliktusaikba. Az eddig látottak alapján jól aligha jönne ki belőle, és attól tart, többet foglalkoznának a sérelmeikkel, mint a megoldással.*
- De, ha ez nem járható út *emeli föl a kérges tenyerét az asztalról* akkor ha nincs ott más feljebbvaló, Yeza meg igen *pillant a vörösre a válla fölött* azt fogom csinálni, amit ő mond. *ezt a lehetőséget maga Aztyan kínálta fel korábban, szóval remélhetőleg el fogja fogadni. Ha meg végül mégis bevezetné, hogy azé a döntés, aki a legrégebb óta dolgozik a Háznak, annál jobb.*

*Leandana asszony esetét alig veti föl, a RANGIDŐSTŐL már meg is kapja rá a választ. Ami másnak lehet, hogy adekvátnak hangzik, de mandulaszemnek csak amolyan "nesze semmi, fogd meg jól". Itt már nincs ködszurkálás, mint eddig. Van egy konkrét helyzet, amit mindenki ismer, aki ott volt - mondják meg az okosak, mi lett volna a kívánt eredmény, és milyen konkrét lépésekkel kellett volna eljutni odáig. Megetetik, megitatják, felruházzák, kifaggatják - és utána? Hogyan kell "a lehető legkedvezőbben helyezkedni?" Vagy lesz, ahogyan lesz, aztán majd a főnök előtt kimagyarázzák...?
Aztyan valamivel több iránymutatást ad, de alapvetően ő is megmarad az általánosságoknál. Mutatkozzanak semleges oldalként? Amennyire Nawanthiri meg tudja ítélni, Leandana-ügyben az érdekek olyan pókhálót alkotnak, hogy bármit tesznek, állást foglalnak vele - még azzal is, ha egyszerűen csak működtetik a fogadót. Kíváncsi lenne, hogy a báró szerint mi a megoldás arra, ha egy uradalomnak egy trónja van, és két úrnője. Talán Bredoc parancsnoknak is volnának aggályai egy holtából gyanús körülmények közt feltámadt hatalmassággal kapcsolatban. Idővel talán meg fogják tudni.
A fenti gondolatmenetből kívülről annyi látszik, hogy a szerzetes korábbi higgadt pragmatizmusába távolságtartás vegyül. A kapott válaszokhoz semmit, még egy biccentést sem fűz hozzá. "Ha az úr nem ügyel a szavaira, elveszti a szolgáját, ha a szolga nem ügyel a szavaira, elveszti az életét."
Amikor Aztyan berekeszti az eligazítást, feláll, az öklét és a tenyerét összetéve maga előtt meghajol felé, betolja a széket maga után, aztán a süti, a kávé, meg egyáltalán egy árva szó nélkül elhagyja a tárgyalót. A sötételf tesókat előre engedi, meghagyná őket maguk között. Ugyanakkor ha Ukromon lát még hajlandóságot, odacsapódik hozzá. Egyrészt mert látta rajta, hogy volna mondanivalója, másrészt mert ataraxia ide vagy oda, ennyi játszmázás után Nawanthiri legszívesebben csak odahajtaná a fejét a vállára, örülne, hogy van, és nem gondolna semmire.*


279. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-17 15:42:48
 ÚJ
>Limmen'or Ilri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

* Nawa és a többi társa is fáradhatatlanul próbálja tisztába tenni az elkövetkezendő helyzeteket, kisebb nagyobb sikerrel elégedettek is lehetnek a szerzett információval. Lillyss viselkedését az intéző továbbra is határozottan ellenszenvesnek találja, még ha Limmen szerint túlzásba is viszi. Az ő szava itt aligha állja meg a helyét, de számára nem is ez a cél. Megpróbál kifejteni egy meglátást az intézőnek, de sajnos az sem éri el a kívánt hatást. Nem tudja felelősségre vonni az intézőt, mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt, vagy éppen az ő esetében a kereskedő házét. ~ Hiába mondunk bármit is, ez már biztos. ~ Arcát megvakarva húzza el a száját, hogy ne nagyon legyen látványos a reakciója. ~ Az idő adja majd meg a választ erre. Bizonyítanunk kell, és ha tetszik neki amit lát, akkor talán másképp fog velünk bánni. ~ Rántja meg elméje mélyén vállát, de utána türelmesen hallgatja a továbbiakat, amint a többiek is elindulnak kifele követi őket. Gyorsan a konyha felé veszi az irányt, hogy magához vegyen egy kis étket, ma még nem igen fogyasztott semmit. *


278. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-17 13:16:09
 ÚJ
>Lillyss Mirrenna'or Ilri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

* Aztyan reakciójára csak bólint, tekintete szárazon és üresen kutatja a többieket. Nem jutott el sem az ő szava az intézőhöz, ahogyan Limmené sem. Nem támogatta öcsikéje szavait, de nem emelt ellene szót, mert valahol talán igazak a szavai. De már nem döbben meg az intéző további jelzőin sem, a többieket türelmesen végig hallgatja és csak akkor áll fel miután már más is el indul. Mindenképpen komolyan átfogja gondolni az elkövetezendő lépéseit, amint néhány társa után kilép a tárgyalóból szobája felé veszi az irányt, hogy mihamarabb rendezni tudja magában a gondolatait, és ha teheti ezt egyedül. Csak ha megszólítják akkor áll meg. Tekintete továbbra is mosolyt mutat, csak a szemén látszik az üresség. *


277. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-15 12:35:16
 ÚJ
>A'cron Aztyan al'Areen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 517
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

- Nem értettem félre semmit. *Szól közbe, amikor Lillyss magyarázkodni kezd. Nem érti, hogy a mélységi miért gondolja, hogy félreértett bármit is. Az asztalnál ülők mind tanúi voltak a viselkedésének, a mosoly pedig nem a megbánás gesztusa. Jobban tette volna, ha meg sem szólal a lány. Ha nem szeretné, hogy a sértődés látszon rajta, ildomosabb lett volna elkerülnie a zárkózást jelentő karok összefonását mellkasa előtt.
A sötételf folytatja, ám mindazt az intéző már feleslegesnek tartja, akkor fog hinni a lánynak, ha bizonyítja, hogy képes felnőtt fejjel gondolkodni.*
- Nem érdekel, hogy bűnösnek érzed-e magad, csak az, hogy viselkedj megfelelően. *Zárja le a témát. Talán túl kemény a lánnyal, de a hosszú monológ és magyarázkodás mind azt jelzi számára, hogy saját igazát bizonygatja inkább maga, mint mások előtt.*
- Limmen, nincs szükségem megerősítésre. *Sóhajt, amikor a mélységi is belekezd és Lillyss védelmére kel. Mindig sejtette, hogy ebből bajok lehetnek, ha két testvér kezd el dolgozni náluk. Az ilyen közeli rokoni viszony mindig bajos, a két testvér úgy érzi, rá kell erősítenie a másik szavára. Még akkor is, ha a viselkedés helytelen.*
- Zárt ajtók mögött? *Mutat végig az asztal felett az utolsó mondatra.*
- Ha "zárt ajtók mögött" így viselkedik veled, mit várjak tőle idegenek előtt? *Kérdez vissza és hangjába leheletnyi méreg is vegyül.*
- Nem értem, miért bizonygatod, hogy a részünkké akartok válni, senki sem vonta kétségbe a lehetőségét ennek, én magam sem gördítettem akadályt az útjába, de itt szabályok vannak és ha ezek nem tetszenek, akkor bármikor elhagyhatjátok a Kereskedőházat. Legyen elég ebből, nem ezért vagyunk itt és nem is akarok ezzel tovább foglalkozni. Egy szót se többet erről. *Koppannak szavai az asztal felett ellenmondást nem tűrőn. Halk sóhajjal igyekszik kifújni magából a zavaró tényezőket és Limmen utolsó szavaira már csak kurtán bólint.
Amikor Nawanthiri beszélni kezd, égszín tekintetét felé fordítja és végighallgatja.*
- Reményeim szerint ezután nem kell visszatérő úrnőkkel foglalkoznotok és a problémák megmaradnak az egyszerű kocsmai konfliktusok talaján. Mivel a beosztás változó, így meglehet, hogy nem lesz rangidős a közeledben. De ha a Kalmárban bármit tapasztalsz, Mik biztosan a segítségedre lesz, hogy tanácsot adjon, a Központban pedig ott vagyok én vagy Kaazem. *Kínál alternatívát a megoldásra. Nawa kénytelen lesz vállalni a beosztásával járó felelősséget és viselni következményeit.
A ki nem mondott kérdésekre vagy a Kalmárlakban történtek felett érzett benyomásokra nem tud felelni, így ezt nem is teszi meg.*
- Semmiképpen sem azt, hogy fegyvert fogtok rá. *Válaszol a felvázolt kusza kapcsolatrendszerrel megtűzött kérdésre.*
- Honnan veszed, hogy Leandana nagyasszony vetélytársa Kagaenae úrnőnek? A thargok belügyei a thargokra tartoznak, nekünk ebbe nincs beleszólásunk. Szakszerűen, profin és átgondoltan kell cselekedni minden helyzetben, ennyi az egész. *Érti, hogy a szerzeteslány mit kívánt szemléltetni a kérdésével, de olyan dolgokba ártaná bele magát, amit nem láthat át, nem ismerheti részleteit, ezért minden nagyon határozott tett következményekkel járhat.
Yeza kis előadása ült, tökéletesen megkomponált kis belépő volt, kurta és hangsúlyos. Ezt maga is látja az asztalnál ülőkön. Fogalma sincs egyelőre, hogy a vörösnek mi célja volt ezzel, de türelmesen vár, hogy kiderüljön. Ahogy arra is, mit kíván közölni Lillyss-szel és Limmennel kapcsolatban. Amikor a vörös válaszol helyette, oldalra néz a lányra, de hagyja végigmondani, égszín tekintetében már látni bizonyos jeleket. Amikor befejezte, kicsit kivár és hozzáteszi a magáét, nem emelve ki a vörös szavainak helyességét. De a feddés újra elmarad.*
- A jó megoldás ilyenkor a puhatolózás, az információgyűjtés és az igyekezet, hogy semleges oldalként mutatkozzatok. *Néz körbe.*
- Mindamellett pedig a nyugalom és a türelem, amire ilyenkor szükségetek van. *Természetesen nem arra gondol, amikor karddal esik egymásnak két asztaltársaság, ám most nem is arról a helyzetről kérdezett Nawa.
Urkom némaságba burkolózik újra, csak rövid megértést kap a válaszára, az intéző már annak is örül, hogy hallotta a szavát a megbeszélés alatt.
Amikor befejezte, újra végigfuttatja tekintetét a jelenlévőkön és kurtán bólint.*
- Rendben, gondolkodjatok a hallottakon és igyekezzetek megfogadni a tanácsokat. Tudom, hogy a munkátok nehéz és kockázatos, de idővel mind rutint szerezhettek benne és a most megoldhatatlannak látszó kérdések később könnyen választ kapnak bennetek. Térjen vissza mindenki a helyére és Teysus óvjon mindannyiunkat. *Rekeszti be a hosszúra nyúlt megbeszélést. Ő maga nem kel fel a székéről, de az ajtó felé intve jelzi, a megbeszélés a végére ért.*


276. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-06 09:24:20
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*A kisebb félreértések és összedörzsölések miatt keletkezett feszültség még őt is elérné, ha amaz feszültség már nem lenne alapból természete része. De így mindössze annyi változik viselkedésén, hogy az épp beszélő személyeken nyugtatja sűrű szemöldökű szempárjait. A mélységi testvérek megdorgálását nem érzi kiérdemelt figyelmeztetésnek; amennyi nélkülözhetetlen lehetősége volt kisebb melóknál másokkal együtt tevékenykedni, úgy összehasonlításként magában állapítja meg, hogy ők ketten még bőven a tűrhető határon belül vannak, a boltokban munka közben, és az asztalnál is. De az intéző minden valószínűleg jobban tudja, mint ő, tehát ha meg kellett ezt tenni, akkor meg kellett. A magasabb, páncélos fél újból megszólalása nem marad részéről válasz nélkül: ha találkozik Ukrom és Limmen tekintete, akkor ő egy gyors, rövid bólintással üzeni neki helyeslését. Ugyan más arckifejezést nem vág hozzá, de az minden bizonnyal nem fog kelleni. Nawanthiri kijelentésére nehezen állja meg, hogy ne mosolyogjon el: ő nem valami okos? Ha minden hájjal megkent, évi tapasztalattal és érmékkel rendelkező üzletemberekhez kell magát összehasonlítania, mint ahogy ezt a helyet még jó régen elképzelte, akkor meg is értené dilemmáját, de az ork, és sejtése szerint a mélységi férfi jelenlétében nem kell szerénykednie. Persze maga a témakör, az nem tudósok tárgya, de nem is mondaná értelmetlennek. Rangsor, az kell néha.
Közben az ő kérdését is válasz kíséri, és azzal nem is lehetne elégedettebb.* - Értettem. *Mondja tömören, de kristálytisztán Aztyannak, mintha élete értelmére kapta volna meg a megoldást. Akármennyire is szeretne bővebb magyarázatot kapni arra a bizonyos báróra és úrnőre, amit a többiek emlegetnek (ezt alkalmasint Nawanthiritől fog kelleni megtudakolnia, netalán valaki mástól, ugyanis ő nem volt fül-vagy szemtanú a történet elején, sem lett beszámolva róla), az egész napjuk nincsen fenn pazarlásra, és a thargok emlegetésére neki valami furcsa, baljóslatú érzés keletkezik a gyomra tájékában, minden bizonnyal az utóbbi tapasztalatok emléke. Na meg a tény, hogy az ő fajtáját ki nem állhatják, és a rossz helyen, rossz időben kérdés nélkül rosszabbat is kaphat pár ártó szónál.
Előleges felvilágosítást még enyhén szólva is szeretne kapni szerzetesbarátja másik kérdésére, de arra, mint ahogy már az előbb megállapította magában, nincs tengernyi idejük. Ezért csak egy gondterhelt morgással tud reagálni arra, hogy vöröshajú társuk máris megválaszolja azt. Noha nem amiatt, mert ő válaszolt, hanem csak magától a választól. Nem szereti magát ostobának érezni, márpedig az amon ruadhi topik ezt az érzést váltja ki belőle.*


275. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-05 20:11:55
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 721
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*Miután visszaült és körbepillant az asztalnál ülőkön, már tudja, hogy a kis jelenet hatásos volt. Most már mind gyűlölik. Talán az ork nem. Lehet, hogy csak elbambult és igazából lemaradt az egészről, de nem is számít. Ami neki számít, hogy Aztyannál se talált tetszésre a dolog, de ezt lassan már kezdi megszokni. Azt egyelőre még nem tudja, hogy a jó vagy a rossz előjelek oldalára rakja a mérlegen, hogy a mélységi szukával ellentétben őt mégsem utasították rendre. ~Legalább a vizet megköszönhette volna~ dohog magában.
A két mélységi szavai még talán rokonszenvet is ébreszthetnének benne, ha... ha nem irritálná mindkettő ilyen elmondhatatlanul. Ellenszenvesek és mesterkéltnek tűnnek Yeza szemében. Mintha ez az egész nem lenne más, csupán színjáték. Gyanúsak. Egy szemernyi bizalma sincs egyikhez se.
Amikor Aztyan leszögezi, hogy a kereskedők szava a döntő, Yeza lehajtja a fejét, hogy legalább ennyivel rejtse az arcára kiülő véleményt. Nem akar ebbe belemenni. Főleg az intéző szavával szemben. Kell egy-két mély lélegzetvétel, amíg rendezi a vonásait.
A rangsor kérdése érdekes. Magában az elv nem feltétlenül állná meg a helyét, de a konkrét tényeket figyelembe véve a jelen felállás terén nagyon is okos. Kivéve a két mélységi kapcsán. Ha Yezán múlna, még a vajazókések közelébe se engedné őket. Vendégekébe vagy ügyfelekébe meg pláne nem. Minél tovább figyeli őket, annál tovább szövődik a fejében a kusza összeesküvés-elmélet velük kapcsolatban.*
- Kimaradni belőle, míg nem tudunk eleget, hogy a lehető legkedvezőbben helyezkedjünk *felel szinte önkéntelenül Nawanthiri feltett kérdésére. Csak a szavai után pillant fel, mint aki maga is meglepődött rajta, hogy hangosan is kimondta a gondolatát. Mindemellett nem jön zavarba.* - Nem volt ellenséges *vonja meg a vállát.* - Akkor még. *Gondterheltet sóhajt. Nem néz Nawára. Nem akarja hibáztatni, mert tudja, hogy a Kancellár kapcsán meg neki van bőven vaj a fején. Érti a lány gondolatmenetét és az akkori reakciójának okát is érteni véli. Őt magát is kirázta a hideg attól a némbertől, még úgy is, hogy a halála körülményeiről mit sem tudott. Neki se tetszett, hogy fegyvert fogott egyre a sajátjaik közül egy sétáló hulla mellett kiállva, aki valószínűleg éltében is épp elég volt bárkinek egy álmatlan éjszakához. De újra megtenné.*


274. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-05 06:52:51
 ÚJ
>Nawanthiri Shardipandra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 63

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*Figyeli egy darabig a mélységiek meg Aztyan közt kibontakozó jelenetet, de amikor már Limmen is magyarázkodni kezd, inkább a szürke fellegeket kezdi tanulmányozni az ablak túloldalán. A vége felé még odapillant Ukromra, hátha az ő szoborarca többet mutat a sajátjánál. Lustán kiroppantja a nyakát, mielőtt visszafordulna az intéző felé.
Aztyan válaszait néma bólintásokkal veszi tudomásul. Érzi, hogy a főnöküknek kezd elege lenni, de közben diszkréciót, gyors helyzetfelismerést és az érdekek közti ügyes egyensúlyozást várja el tőlük. Ebben a táncban csak Yezának van rutinja közülük, ám időnként ő is elvéti a lépést. A többieket sajnos meg kell tanítani rá, és ahol ilyen sokféle figura van, ott a kérdés is sok lesz. Az első mindjárt az elején, a hierarchiánál. Nawanthirinek semmi gondja nincs vele, hogy adott esetben a kereskedők utasításait kell követniük - egy kereskedőházban mégis csak ők a főszereplők. Ami viszont őket, őröket illeti:*
- Nem vagyok valami okos, *csóválja meg lesütött szemmel a fejét* de félek, hogy csak a baj lesz abból, ha nem szabod meg előre, ki dönt közülünk éles helyzetben. *feltekint az intézőre* Baj volt belőle Leandana asszonynál is. Lehetne inkább, hogy közülünk mindig az a... *keresi a szót* rangidős, aki a legrégebb óta dolgozik a Háznak? *Érzése szerint ezzel minden, önérzetből eredő konfliktust el tudnának kerülni. Yeza megkapja a tiszteletet, amire vágyik, és nem fog többé fegyvert a kolléganőjére. Abból sem lesz több konfliktus, hogy Limmen nem fogad neki szót. Az alkalmazottak pedig elég gyakran cserélődnek, így ha Ukrom megragad náluk, idővel neki is lesz kinek parancsolni. Nem mellesleg aki régebb óta van itt, nyilván jobban tudja, hogy kell intézni a Ház ügyeit.*

*Figyelmesen végighallgatja a válaszokat a többi kérdésre is. Az érdekellentétek témájához még volna hozzáfűzni valója, mielőtt azonban előadhatná, Yeza előlép a rejtőzködésből, és értésére adja a sok tudatlannak, mennyivel közelebb érzi magát náluk a tűzhöz. Nawanthiri nagyon kíváncsi, ugyan mi volt az a rettentő fontos dolog, amit ilyen hatásvadász módon kellett megsúgnia a főnöküknek, és nem várhatott az eligazítás utánig. Az is érdekelné, hogy Aztyan miért nem rakja helyre, ha már a sötételfeket olyan szakszerűen megfegyelmezte. Meg az is, hogy mi változott az elmúlt fél órában, mert amikor Yeza beesett, még úgy lapított a félregombolt ingében, mint zinaris a susnyásban. Megannyi kérdés... amit mandulaszem nem tesz föl inkább, de ahogy a kezeit karba fonja, ahogy a fejét félrebillenti a jelenet láttán, nem sok kétséget hagy a véleménye felől.*

*Ezután Ukrom kérdez egy technikait. A válaszra a szerzetes némán bólint, hogy értette ő is, aztán megpróbál visszakanyarodni a szövetségesek közti érdekellentétek problémájához. Aztyan instrukcióit minden további nélkül elfogadja, de nem egészen arra gondolt, amire a heges arcú:*
- Leandana asszonyt a lázadók ölték meg, akiknek a nevében a városi tanács kormányoz. A báró a thargok mostani úrnőjével van jóban, Kagan hadúr feleségét nem ismerte. Leandana asszony ettől még a thargokhoz tartozik, de közben a vetélytársa a mostani úrnőnek. *lélegzetvételnyi szünet* Mit kellett volna tennünk?
*Annak ellenére, hogy nagyrészt emiatt az ügy miatt ülnek most itt, Aztyan valamiért nem hozta eddig szóba. Meglehet, nem is akart rá sort keríteni, és most is mondhatja, hogy ugyanazt, mint a Lihanechi Technokrata Társaság Alapító Gnómjával. A hatujjú nősténydémon esetét azonban Nawanthiri jóval bonyolultabbnak érzi őgnómságáénál, és talán nincs vele egyedül.*


273. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-03 18:07:54
 ÚJ
>Limmen'or Ilri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

* Szavak csak úgy szállnak és az intéző pedig mondja. A papír tartalma elégedettséggel tölti el a mélységit. A nővérét erős vádak kísérik, amit le is reagál. Nem szándékozik beleszólni a dologba, de amint az utolsó szó is elhagyja Lillysst, gyorsan az intézőre veti a tekintetét. *
- Aztyan, semmi gond. Hidd el, hogy ha ezt mondja, komolyan is gondolja.
* Nyel egyet és utána végig veti a tekintetén a többieken. *
- Mi köztetek nagyon jól érezzük magunkat, régóta le akartunk telepedni, csak nem tudtuk, hogy hol. Szeretnénk mindannyiótokkal jó viszonyt ápolni, és pontosan ezért volt ilyen a nővérem. Azért engedte meg magának a sértésemet, mert nem érezte szükségét, hogy csendben maradjon. Ezzel pedig azt üzeni felétek, hogy elfogadta a környezetét.
* Nyel ismételten egyet és az intézőre veti újra a tekintetét. *
- Nem vagyunk szókimondók, de szeretném ha tudnátok. * Egy mélyebb levegőt vesz és tekintetét végig hordozza mindenkin, még Yezán is. * - A szándékunk tiszta és egyáltalán nem ellenséges. Ez egy közösség, mi pedig a család részévé akarunk válni. Nincs gondunk sem a szabályok betartásával, sem pedig a munkánkkal. Szándékunkban áll itt letelepedni, és ha nincs senkinek ellenvetése. * Itt egy csúnya nézést vet Yeza felé aki kényelmesen szótlanul üldögél. * - Szeretnénk részeivé válni ennek a családnak, vagy akár közösségnek.
* Nem szokása nagy beszédeket tartani, meg is lepődik a saját szavain, de még gyorsan le is zárja. *
- Ezért kérlek Aztyan ne értsd félre a nővérem, felszabadult mellettetek mivel most zárt ajtók mögött vagyunk.
* Ezután el is némul, még így is sokknak gondolja a szavait, de remélni tudja, hogy ez a szükségtelen mutogatás abbamarad. Ezután már nyugodtabb lesz a téma, az ő kérdését Nawáéval párhuzamban megválaszolja. Erre már csak bólint. *
- Nincs ellenemre, hogy kereskedők fölénk kerülnek, de a döntés súlya sem probléma, miután tiszta vizet öntöttünk a pohárba.
* A hosszú beszéde után, szavai sokkal könnyebben előjönnek szájából, kicsit felbátorodott, de nem próbálja túl lépni sem a határt. Ezután csak figyelnie kell a többiekre, és amint Yeza is el oldalazik az intéző felé, látható a sugdolózás. Tekintete elsötétül, és inkább öklére tereli a figyelmét. ~ Nem tudom mit akar, de kezdem úgy érezni, hogy ha ő valamit szeretne, az csak rossz lehet. ~ Állapítja meg, de az ork véleményét is próbálja leszűrni, de az arca kifejezéstelennek hat számára. *


272. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-03 13:23:41
 ÚJ
>Lillyss Mirrenna'or Ilri avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

* Egy ideig még tekintete mosolytól csillog, de amint az intéző szavait hallja szemöldöke az égnek indul, míg szája pedig lekonyul. Szavaival talán zárásra ad okot de Lillyss nem tudja reakció nélkül hagyni az elmondottakat. *
- Úgy látszik teljes mértékben félre értettél. A mosolyom mögött mindössze boldogságomat láthatod. Én személy szerint nem voltam jelen a problémánál, és nem okoztam galibát a kereskedőháznak. Testvérem mellett is mindig illően viselkedtem a kereskedőházon belül. Most magunk vagyunk, és még mindig nem követtem el semmit. Az, hogy előttetek testvéremet cukkoltam, azzal inkább nyíltságunkat szándékoztam felétek éreztetni.
* Teszi hozzá karba tett kézzel és az intézőre néz. Sértődés ugyan nem látszik rajta, de a szavak pont az ellenkezőjéről árulkodnak. *
- Felfogtam szavaid. Kereskedőházon belül vagy megbízatáson úgy fogok vele viselkedni mint egy másik társsal. Nem fogom kellemetlen helyzetbe hozni. De reméltem, hogy ezt egy szóval egyértelművé teszem.
* Húzza el a száját. *
- Bocsásd meg, hogy nem érzem magamat bűnösnek. Szimplán boldogságomat fejeztem ki a mosollyal, de tanultam a hibámból és figyelni fogok erre is.
* Tekintetében egy pillanatra harag gyúl, de utána látványosan elfolytja, egy átlagos sejtelmes mosollyal csendben tovább hallgatja a környezetét.Nawanthirishardipandrára veti figyelmét, hogy meghallgassa az ő kérdését, ami kicsit Limmenével van párhuzamban. Jogosnak véli a kérdést, de a választ már annál kevésbé tudja megérteni. Tekintete ezek után már nem fogja tartani azt a szükségtelen vidámságot. ~ Na most már vidámnak sem kell lennem. Mintha valami hatalmas bűnt követtem volna el a kereskedőházzal szemben, közben pedig csak magunkban vagyunk. ~ Szeme sem és szája sem rándul Aztyan válaszától, de lenne mit rákérdezni. Természetesen megérti, hogy miért nem akarja, hogy az őrök dönthessenek inkább a kérdésben. Jobban bízik a kereskedő logikájában, amin pedig nem kell csodálkozni. ~ Ezzel az őröket attól még teljesen megfosztja a jogoktól. Mint akár a sakkbábuk egy táblán, a kereskedő úgy tolja előre, ahogyan ő azt akarja. ~ Természetesen azzal is tisztában van, hogy ezután kiállásuk sem lesz az őröknek, néma bábok, akik csak a fogadó területén dönthetnek, de ott is csak óvatosan. Igazából nem kellene zavartatnia magát, hogy így a felelősséget le vették a vállukról, de a kérdés akkor is felvetül benne. ~ Ennyi erővel ki is mondhatta volna, hogy hülyék vagyunk és nem bízik bennünk. ~ Arca továbbra is mozdulatlan marad, csak tekintetével figyeli a szavak áramlását. Ahogyan Yeza akciója sem kerüli el figyelmét. A látványos bizalmas stílustól kissé a torkából öklendezés szökik, hisz van sejtése mire ez a jó pofizás. Limmen már elmesélte neki, hogy a nővel gondja akadt, és hiába kért tőle bocsánatot, pökhendiségével letojta testvére őszinte viselkedését. Hiába ül az intéző mellett, szavait a lánynak nem hallja, de nem is próbálja hegyezni a fülét. Limmenre néz, és próbálja leszűrni az érzelmeit. ~ Nagyon nagy esélyt látok arra, hogy minket akar a szájára venni, de talán az orkot is. De az is lehet, hogy csak valami újabb pozíciót akar ki nyalizni az intézőtől. ~ Lillysstől sem áll messze a bájolás és a drámai előadás művészete, de eszébe se jutna valamelyik vezetőjükkel hasonlót csinálnia. Ha egy kocsmáról vagy egy ünnepről van szó, az még belefér, egy kis kaland sosem árt. *


271. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-02 14:57:26
 ÚJ
>A'cron Aztyan al'Areen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 517
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*A mosolyogva visszadobott válasz ékes bizonyítéka annak, hogy Lillyss nem fogta fel, mit is kért tőle az intéző. Az ilyenfajta viselkedés veszélyes, főleg, ha éppen a Kereskedőház egyik vezető pozíciójában lévő személlyel szemben tanúsítják. A mozdulat is erről tanúskodik, amivel a mélységi lány megveregeti testvére vállát.*
- Remélem is, mert ha legközelebb ilyet tapasztalok, szankcionálni fogom. *Válaszol már a sötételfre sem nézve. Hogy fenyegetése mennyire valós, talán nem volna ildomos feszegetni.
A továbbiakban nem törődik Lillyss-szel, elmondta, amit akart és innentől a mélységin múlik, meddig cibálja a wegotreni oroszlán bajszát.
Nem sokkal ezután Limmen kér szót és felvázol egy szituációt.*
- A válasz nagyon egyszerű. *Kezd bele a példa levezetése után, ami ugyan kissé sarkos, ám mégsem elképzelhetetlen.*
- Minden bizonnyal a kereskedő kolléga tisztában van azzal, hogyan lehet a konfliktust megszüntetni vagy a kérdéses feleket jobb belátásra bírni. Remélhetően még a fegyverek előkerülése előtt megtörténik ez. Ám a kereskedő az ilyen esetekben vállalja a felelősséget a tetteiért és a döntéseiért. Valószínűleg ilyen eset a Központban történhet, tehát a döntés joga a kereskedőé. *Válaszolja meg a kérdést, ami bár vélhetően nem ízlik majd a mélységi ifjúnak, ám mentesíti a felelősség terhe és a döntési kényszer alól.*
- Netalán gondod volna ezen hierarchia meglétével? *Kérdi, mert tisztázni szeretné ezt. A fegyverforgatók olykor a gondolkodók fölé helyezik magukat fizikai készségeik fejlettsége okán, ám ahogy a mondás is tartja, többet ésszel, mint erővel.
Nawanthiri már a hangját is hallatja, nem csak szótlan szemlélője az eseményeknek és rögtön három kérdéssel is előáll, amelyeket Aztyan figyelmesen hallgat meg.*
- Ha jelen vagyok, én. Ha nem vagyok jelen és releváns eset forog fent, teszem azt egy kereskedő jelenlétében történő tárgyalás felei közt, akkor a kereskedőé. Ha pedig a Kalmárban, akkor a tiétek. Minden esetben azé a felelősség, aki döntést hozott. De nem szeretném, hogy ez a döntési kényszer megkösse a kezeteket és félve a következményektől inkább a tétlen szemlélő szerepébe ragadjatok. *Néz végig az asztal körül ülőkön.*
- Aki nem érzi magában azt az erőt, mérlegelési készséget és észszerűséget, ami egy ilyen döntés meghozásához kell, az jelezze és helyette mások hozzák majd meg azt. *Teszi hozzá és mindenki saját önérzetére bízza, hogy mennyire érzi magában a felsoroltakat.*
- A kapcsolatok és érdekek ugyan szerteágazók és sokkal többrétűek annál, minthogy most el tudnám sorolni, ám nagy vonalakban, első a Kereskedőház. Érdekeltségek kötnek a városhoz és a tanácshoz, a thargokhoz, üzleti érdekeltségek fűznek a Warg alakulathoz, a városőrséghez. Ezeket mindenképp tartsátok szem előtt. A legfontosabb a mértékletesség elve. *Felel erre a kérdésre is.*
- Érdekellentétek? *Kérdez vissza, mert ez nem világos számára.*
- Arra gondolsz, hogy esetleg a thargok nem szívlelik a városőrséget és ebben az esetben, ha a Kalmár asztalai felett találkoznak, ki mellé álljatok? *Pontosít.*
- Egyik fél mellé sem. Ahogy mondtam, nem döntőbírók vagy véleményalkotók vagyok, hanem a biztonságért felelős személyek. Ha úgy látjátok, biztonságba helyezitek az ártatlan jelenlévőket és értesítetek. Ha két haragban álló család fiai kezdenek balhézni a fogadóban, elmondjátok nekik, hogy kívül tágasabb és ha maradni akarnak, akkor csendben fogyasszanak.
*Valahogy kezdi úgy érezni, hogy az összes felmerülő lehetőséget meg akarják válaszoltatni vele és fogaskerekekkel mozgó gépekként teljesíteni az adott válaszra megfelelő cselekvést. Ez a gondolat kicsit dühíti, mert azt remélte, hogy számíthat némi önállóságra.
Már folytatná, amikor Yeza felszólal. Kifújja a szólás miatt bennrekedt levegőt és felnéz a pohárért nyúló vörösre. Amiket mond, még igazak is és helyénvalóak, ám nem érti, miért ezt a pillanatot választotta színpadias belépőre. Érezhetően úgy beszél, mintha belső titkokat ismerne, bizalmasa volna neki vagy a bárónak, bár csak wegtoreni gyökereik azonosak. Mégsem teremti le vagy szakítja félbe. Ha megtenné, azt a látszatot keltené, hogy szakadár vezér van közöttük, aki akkor nyitja szólásra a száját, amikor neki tetszik. Ezen felbuzdulva talán mások is veszi a bátorságot, hogy hasonlóan tegyenek és a maguk útját járják. Jobb, ha most hallgat, ám nem bólogat vagy helyesel, csak figyel.
Akkor sem szólal meg, amikor Yeza odahajol a füléhez és szavakat súg neki. Nem túl udvarias mások előtt sugdolózni, de most kénytelen engedni, hogy megússza a csorbát, ami pozícióján esett.
Amikor a vörös visszaül, pár pillanatig rajta felejti a tekintetét, majd visszafordul a többiekhez.
Ukromon talán látja a zavart, amit másokon is, hisz elég sok információt kaptak és nem egyszer egymásnak ellentmondót is. Ki kell hüvelyezni a megfelelő válaszokat. Az ork kérdése is olyan kategória, amit örült volna, ha mindenki magától tud.*
- Ebben az esetben ajánlom az arányosság elvét. *Válaszolja.*
- Ha ököllel támadnak, ne húzz fegyvert. Ha fegyverrel, ne védd magad ököllel, kivéve, ha olyan jó nem vagy. *Pillant Nawanthiri felé.*
- Ha csak szópárbaj megy, nem ütsz azonnal. Érthető így? Alapvetően mások megzavarása nélkül tájékoztatjátok, szükség esetén cselekedtek. De a felmerülő helyzetek száma végtelen, így nem térnék ki mindegyikre. *Újabb körbetekintés a többieken, hogy értették-e azt, amit elmondott.*


270. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-01 15:28:29
 ÚJ
>Savanyú Ukrom avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 227
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*Hátrahajtott fejjel hallva Aztyan utasítását a két sötételf viselkedését illetően, még ő is nehezen állja meg, hogy legalább ne keletkezzen arcán egy félmosoly; rendre utasítja a két testvért, mintha még kölykök lennének, és hogy amaz egy "igenis"-sel válaszol? Csak nem megint a katonasággal dolgozik? Bár most, hogy gondolatmenete ide tévedt, jobb lenne, ha ezt el is felejti, mert még mindig leamortizálódik hangulata még azok említésére is.
Mondjuk az sem teszi boldogabbá, hogy Nawanthiri kérdésének megválaszolása további feladatokat szőne rájuk, bár cseppet sem annyira bonyodalmasat, mint biztonsági szuverenitásuk, és egyben hírnevük, a bolt, és a többi személyzet épben tartását. Nem hiszi, hogy előbb vagy utóbb irányított támadás fogja érni az ő területüket, de neki már megszokott, hogy a legrosszabbra számít.
Limmem kérdését magában is elemzi: az, hogy egyszerre többen, több helyről is neki parancsolgathatnak, és efféle szituációban neki kell eldöntenie, kinek hajtson fejet, az nem tesz épp jót büszkeségének. De ki tudja, a jövőben lehet hogy másfajta helyzetben lesz, így másképp fogja gondolni.
Nawanthiri megint csak elgondolkodtató kérdésekkel áll elő; örül, hogy nincs az intéző helyében e mai nap, az ő torka már rég kiszáradt volna ennyi válaszolgatástól. Végignéz magán, csakúgy ösztönből, mivel valahova néha csak nézni kell. És ezzel a cselekedettel végre eszébe ötlik az ő kérdése is, bár ez a fontossági sorrend végén van. Úgyhogy türelmesen megvárja, míg felettesük megválaszolgatja az eddigieket, s csak akkor böki őt meg sajátjával:*
- Hogyan távolítsuk el a cégnek ártó, nekünk ártó bajkeverőket? Hogyan bánhatunk velük?


269. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2022-04-01 06:15:21
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 721
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Elvárások és instrukciók//

*Amikor a mélységi ficsúr szájából kijönnek olyan szókapcsolatok (ráadásul magára vonatkoztatva), hogy óvatos mérlegelés és udvarias közeledés, Yezának nagyon figyelnie kell rá, hogy ne szökjön ki belőle egy rosszmájú ciccenés. A szuka meg a figyelmeztetés dacára még rá is kontráz a dolgokra. Yeza szó nélkül kel fel a helyéről. Benyúl az asztal közepére kikészített poharak egyikéért és a kancsóért.*
- Nawanthiri rátapintott a lényegre *szólal meg, ahogy a lány feltette a kérdéseit, de nem pillant fel az ügyködésből. Kényelmes tempóban tölti ki a pohár vizet és a beszéde üteme, a hangjának lejtése is nyugodt és megfontolt. Nem kérdez, csupán tettel és szóval is tiszta vizet önt a pohárba a szó szimbolikus és hétköznapi értelmében is.*
- Keveset tudunk a Kereskedőház ügyeiről és érdekeltségeiről. *Fülnek kellemes ütemben ejtett szavai közben megkerüli az asztalt és a pohár vizet leteszi Aztyan elé.* - Alig ismerjük egymást és mindenkinek idő kell, hogy belecsiszolódjon az itt betöltött posztjába. *Mondatával egy időben lép az intéző széke mögé féloldalasan, s kezeit a támlára téve ejti ki az utolsó szót. Ajkán biztató mosollyal pillant végig asz asztalnál ülőkön, szinte tökéletesen lemásolva az intéző távolságtartón kedélyes (jobbik) arcát.* - Aztyan nem lehet mindig itt. Nemes Bárónkat pedig szintúgy lekötik egyéb ügyei. *Yeza úgy beszél, mint egy bennfentes, aki amúgy tökéletesen tisztában van vele, hogy épp hol és milyen ügyekben van távol a nagybecsű Caldorcor Báró. Ezen a ponton Aztyan füléhez hajol és bizalmasan súg neki valamit. (~Beszélhetünk a két mélységiről, ha itt végeztél? Négyszemközt.~) Ezzel végül a heges arcúnak is indokot szolgáltat arra, hogy mire fel ez a színjáték a széke körül. Persze Aztyan valószínűleg pontosan tudja, hogy amúgy mire ment ki a dolog. Azon túl, hogy nem szeretné ugyanazt a hibát elkövetni, mint múltkor, kihasználta a lehetőséget egy kis hatásvadászatra. Az újaknak könnyen leszűrhető akár az is, hogy ő valamiféle bizalmas jobbkeze az intézőnek. Épp csak annyi nyomatékot ad ennek a hatásnak, amennyit szükséges. Márpedig, ha Yeza odafigyel, akkor hátborzongatóan jól bűvészkedik ezekkel az arányokkal. Abból a pozícióból, ahol most áll, egészen más rálátása nyílik a többiekre, ami felettébb a kedvére való. Míg a két kormos továbbra is kritikus tényező a szemében, az ork szótlan tépelődése bizakodásra ad okot. A fajtájára nem mondhatni, hogy jellemző lenne a diplomáciai kérdések boncolgatása egy falrengető pofon elindítása előtt, de ez itt... úgy tűnik, elszánta magát, hogy megpróbálja. Ez már önmagában is dicséretes, de az sokkal inkább az, hogy látszik rajta, mennyire tudatában van annak, hogy ez nem az ő terepe.*
- Ezeket a kérdéseket bizony érdemes tisztázni *biccent Nawa felé, s már el is lép az intéző széke mellől, hogy visszatérjen a saját helyére. Ahogy visszaült, ismét hallgatásba burkolózik, mintha csupán támogató félként lenne jelen, hogy végighallgassa az intéző és a Kereskedőház álláspontját, amit (nyilván) ő már pontosan ismer.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 269-288