Arthenior - Kalmárlak
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 316. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 297-316
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-11-05 18:17:06
Üzenet elküldve: 2023-11-05 18:17:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Aenae annyit nevetett, hogy a hasa megfájdult bele. Nevetett azon is, hogy Yeza Habrertushoz hasonlította, nevetett a másik kínján is, hogy mi legyen most a kiömlött rummal - jobban mondva az üres üveggel -, de még azon is, hogy a levendulaolajnak milyen fűszeres egzotikumot ad az a rum, ami mellé keveredett a fürdővízben. Nevetés közben persze valahogy azt is észreveszi, hogy Yeza meg akar fagyni és ugyan elgondolkodik a lehetőségen, hogy a saját ruhái közül felajánl neki valamit - hasonló a testalkatuk -, de végül elveti, főleg azért, mert Yeza valahogy nem olyan… decens…
A vörös távozik, a rum kiborult és az ördögvigyor is elfogyott, nem marad neki más, mint az egyre hűlő fürdővíz. Elücsörög benne még egy ideig. Aztán azzal a határozott elképzeléssel kászálódik ki a már langyosnak is alig mondható vízből, hogy majd csupaszon, valami kívánatos pózban várja meg Cha'ysst, hogy aztán újra elhálják a nászéjszakájukat.
Ez persze csak egy szépen megkomponált terv marad, ugyanis egy-kettőre elnyomja az ördögvigyor és az elfogyasztott alkohol és az utazás fáradalmainak hármasa. Nem túl kívánatosan, összegömbölyödve fekszik az ágy szélén, fél karja lelóg és mivel ugye pucér volt, ezért még be is takarózott nyakig. Valami motyogással reagált arra, mikor férje aludni tért, aligha ébresztené fel bármi.*
//A mézeshetek elteltével//
*Aenae annyit nevetett, hogy a hasa megfájdult bele. Nevetett azon is, hogy Yeza Habrertushoz hasonlította, nevetett a másik kínján is, hogy mi legyen most a kiömlött rummal - jobban mondva az üres üveggel -, de még azon is, hogy a levendulaolajnak milyen fűszeres egzotikumot ad az a rum, ami mellé keveredett a fürdővízben. Nevetés közben persze valahogy azt is észreveszi, hogy Yeza meg akar fagyni és ugyan elgondolkodik a lehetőségen, hogy a saját ruhái közül felajánl neki valamit - hasonló a testalkatuk -, de végül elveti, főleg azért, mert Yeza valahogy nem olyan… decens…
A vörös távozik, a rum kiborult és az ördögvigyor is elfogyott, nem marad neki más, mint az egyre hűlő fürdővíz. Elücsörög benne még egy ideig. Aztán azzal a határozott elképzeléssel kászálódik ki a már langyosnak is alig mondható vízből, hogy majd csupaszon, valami kívánatos pózban várja meg Cha'ysst, hogy aztán újra elhálják a nászéjszakájukat.
Ez persze csak egy szépen megkomponált terv marad, ugyanis egy-kettőre elnyomja az ördögvigyor és az elfogyasztott alkohol és az utazás fáradalmainak hármasa. Nem túl kívánatosan, összegömbölyödve fekszik az ágy szélén, fél karja lelóg és mivel ugye pucér volt, ezért még be is takarózott nyakig. Valami motyogással reagált arra, mikor férje aludni tért, aligha ébresztené fel bármi.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-30 18:49:37
Üzenet elküldve: 2023-10-30 18:49:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni - A mézeshetek elteltével - záras//
*Nem akar sokáig zavarni. Ráadásul egy idő után kezd szörnyen hideg lenni az alaposan eláztatott ruhában. Mindent összevetve, nagyjából azt kell megállapítsa, hogy szörnyű pesztonka lenne. Igaz, ami igaz, előbb kötné fel magát, minthogy ilyen minőségbe ragadjon.
Azt a szerencsétlenül járt, metszett üveget azért néhány törölköző közé rejtve kicsempészi a tett színhelyéről. Muszáj lesz újratöltenie a lenti készletből. Aztán majd valahogy visszajuttatja. Reméli, hogy addig nem tűnik fel a hiánya. Ó, remények! Ha most azonnal le kéne írnia a Bárót három jellemzővel, akkor az egyik a szeme felkavaró színe lenne. (Mert hiába látott már többször hasonlót, Caldorcoré... más.) Aztán ott van még az a bizonyos villás nyelv... ééésss... a rumospohár a kezében. Mintha bármikor, bármilyen helyzetben elő tudna kapni egyet.
Hosszú nap, sok történés. Meg ital és némi ördögvigyor. Nem pont így tervezte, de Yeza tervei nagyjából olyan kiszámíthatóan szoktak alakulni, mint a tavaszi időjárás.*
*Nem akar sokáig zavarni. Ráadásul egy idő után kezd szörnyen hideg lenni az alaposan eláztatott ruhában. Mindent összevetve, nagyjából azt kell megállapítsa, hogy szörnyű pesztonka lenne. Igaz, ami igaz, előbb kötné fel magát, minthogy ilyen minőségbe ragadjon.
Azt a szerencsétlenül járt, metszett üveget azért néhány törölköző közé rejtve kicsempészi a tett színhelyéről. Muszáj lesz újratöltenie a lenti készletből. Aztán majd valahogy visszajuttatja. Reméli, hogy addig nem tűnik fel a hiánya. Ó, remények! Ha most azonnal le kéne írnia a Bárót három jellemzővel, akkor az egyik a szeme felkavaró színe lenne. (Mert hiába látott már többször hasonlót, Caldorcoré... más.) Aztán ott van még az a bizonyos villás nyelv... ééésss... a rumospohár a kezében. Mintha bármikor, bármilyen helyzetben elő tudna kapni egyet.
Hosszú nap, sok történés. Meg ital és némi ördögvigyor. Nem pont így tervezte, de Yeza tervei nagyjából olyan kiszámíthatóan szoktak alakulni, mint a tavaszi időjárás.*
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-28 08:53:05
Üzenet elküldve: 2023-10-28 08:53:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Egy kicsit összezavarja az a kacsintás. Persze, természetesen Wegtorenben is pontosan ismert az érdekházasság intézménye, de az a helyzet, hogy talán még mindig a Tűz Városában alkalmazzák a legritkábban. Szenvedélyes népek, ráadásul az így szerzett előnyöket és javakat ritkán írják pozitív számlára az egyén megítélésénél. Itt viszont egyértelműen más a felfogás, és ezt érdemes is lehet kihasználni. Az a kacsintás mintha különös egyezséget sejtetne a Báró frigye mögött, de lehet, hogy csak szimpla élcelődés a túlságosan nyilvánvaló gondolatok miatt.
Hamar megbánja azt a balga kérdést, amit az ördögvigyor előcsalt belőle. Felszökik a szemöldöke Aenae szabados szemléltetéssel összekötött válaszára. Most valami az agyába égett, amiről megrögzött kíváncsisága dacára se nagyon akart volna tudni.*
- Mintha csak a Kancellárt látnám *böki oda a kiértékelő megállapítást. Már előre látja maga előtt, hogyan torzul el az Úrnő arca, mint aki valami nagyon kellemetlen ízűbe nyalt a nekivadult "lefetyelés" közben. Ez a fricska a legkevesebb visszavágás, ha már beégett tartalmakról van szó. Az már feltűnt a vörösnek, hogy a tharg lányban Habrertus Úr említésekor mindig feltolul a viszolygás.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a valószínűleg arcpirítóan drága ital megsemmisítése egyelőre kikönyökli a gondolatai közül a Báró nyelvének még mindig taszító, de tolakodóan pikáns értékeit.*
- Ha összeöntenénk a többiből valamennyit... *morfondírozik. A kád szélére támasztja az állát, úgy szuggerálja az üveget. Ha a gondolat erejével vissza lehetne tölteni bele az italt, akkor máris megoldódna a helyzet, de sajnos nem így van. Nem emlékszik, mikor tottyant a kád mellé, de valószínűleg a csobbanás utáni sokk kólintotta fejbe.* - Áhh... úgyis rájönne *húzza el a száját.* - Még azt is megmondja, milyen napja volt épp az illetőnek, aki palackozta ezeket a löttyöket. *Yeza mindig irritáló rongyrázásnak tartotta, amikor az italok gyümölcsösségéről meg mindenféle légből kapott aromáiról szónokolnak. Ő legfeljebb annyit tud megmondani egy italról, hogy ízlik vagy nem, hogy kiégeti-e a szemét is vagy csak kellemes melegséggel futja el.* - Vagy csak... *húzza össze a szemét gyanakvóan* - kereskedő. *Meglehet, hogy észre se venné, ha egy teljesen átlagos palackból töltenék újra.* - De azt hiszem, ez az illat *meríti a kezét a fürdővízbe* - biztosan leveszi majd a lábáról. *Most már ő is elneveti magát, mert akárhogy próbálja, nem tudja kellően komolyan venni a problémát, ami a Báró italok terén dívó, flancoló ízlését tekintve, talán egy éves bérét kóstálja*
//A mézeshetek elteltével//
*Egy kicsit összezavarja az a kacsintás. Persze, természetesen Wegtorenben is pontosan ismert az érdekházasság intézménye, de az a helyzet, hogy talán még mindig a Tűz Városában alkalmazzák a legritkábban. Szenvedélyes népek, ráadásul az így szerzett előnyöket és javakat ritkán írják pozitív számlára az egyén megítélésénél. Itt viszont egyértelműen más a felfogás, és ezt érdemes is lehet kihasználni. Az a kacsintás mintha különös egyezséget sejtetne a Báró frigye mögött, de lehet, hogy csak szimpla élcelődés a túlságosan nyilvánvaló gondolatok miatt.
Hamar megbánja azt a balga kérdést, amit az ördögvigyor előcsalt belőle. Felszökik a szemöldöke Aenae szabados szemléltetéssel összekötött válaszára. Most valami az agyába égett, amiről megrögzött kíváncsisága dacára se nagyon akart volna tudni.*
- Mintha csak a Kancellárt látnám *böki oda a kiértékelő megállapítást. Már előre látja maga előtt, hogyan torzul el az Úrnő arca, mint aki valami nagyon kellemetlen ízűbe nyalt a nekivadult "lefetyelés" közben. Ez a fricska a legkevesebb visszavágás, ha már beégett tartalmakról van szó. Az már feltűnt a vörösnek, hogy a tharg lányban Habrertus Úr említésekor mindig feltolul a viszolygás.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a valószínűleg arcpirítóan drága ital megsemmisítése egyelőre kikönyökli a gondolatai közül a Báró nyelvének még mindig taszító, de tolakodóan pikáns értékeit.*
- Ha összeöntenénk a többiből valamennyit... *morfondírozik. A kád szélére támasztja az állát, úgy szuggerálja az üveget. Ha a gondolat erejével vissza lehetne tölteni bele az italt, akkor máris megoldódna a helyzet, de sajnos nem így van. Nem emlékszik, mikor tottyant a kád mellé, de valószínűleg a csobbanás utáni sokk kólintotta fejbe.* - Áhh... úgyis rájönne *húzza el a száját.* - Még azt is megmondja, milyen napja volt épp az illetőnek, aki palackozta ezeket a löttyöket. *Yeza mindig irritáló rongyrázásnak tartotta, amikor az italok gyümölcsösségéről meg mindenféle légből kapott aromáiról szónokolnak. Ő legfeljebb annyit tud megmondani egy italról, hogy ízlik vagy nem, hogy kiégeti-e a szemét is vagy csak kellemes melegséggel futja el.* - Vagy csak... *húzza össze a szemét gyanakvóan* - kereskedő. *Meglehet, hogy észre se venné, ha egy teljesen átlagos palackból töltenék újra.* - De azt hiszem, ez az illat *meríti a kezét a fürdővízbe* - biztosan leveszi majd a lábáról. *Most már ő is elneveti magát, mert akárhogy próbálja, nem tudja kellően komolyan venni a problémát, ami a Báró italok terén dívó, flancoló ízlését tekintve, talán egy éves bérét kóstálja*
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-26 21:37:12
Üzenet elküldve: 2023-10-26 21:37:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae a Kagan ökle nevű löttyön “nevelkedett”, annál pedig kevés erősebb lőre létezik, így nem csoda, ha a szeme sem rebben - bár kicsit tán bekönnyezik.*
- Az biztos, hogy büszke…
*Szerinte ugyan nem wegtoreni mivolta miatt, hanem simán csak a személyiségéből fakad. Talán kicsit rátarti is. Aenae mondjuk odavan a magabiztosságáért, meglehet azért, mert belőle hiányzik az ilyesmi.*
- Azt hiszem, hogy az érdekről is. Sok házasságot érdekek kovácsolnak.
*Rákacsint a másikra, annak teljes tudatában, hogy Yeza is éppen azt gondolja róluk, amit mindenki más: a lehengerlő wegtoreni báró magába bolondította a thargok úrnőjét, hogy mindenféle előnyhöz - akár anyagi, akár kapcsolati tőke formájában - jusson, netán felülhessen a Vashegy trónjára is.*
- Nem mintha esetünkben ilyesmiről lenne szó.
*Valószínűleg a kijelentése nem annyira komolyan vehető annak fényében, hogy röhög, mint a fakutya. Azon szintén vihog, hogy Yeza szerint lekicsinyli magát. Akár gúnyolódásnak is vehetné, tekintve, hogy Yeza gyönyörű, ő meg szürke kisegér, de ma igazán jó a kedve, miért is sértődne meg? Tulajdonképpen az életével tartozik neki, azt is megbocsátja neki, hogy valószínűleg Cha'yss szeretője - vagy legalábbis valamikor az volt.*
- Óóó drága Yeza. Csak azzal a nyelvvel lehet csak igazán lefetyelni! Ha érted, mire gondolok.
*Nem hagy semmit a képzeletre, baljával a kád peremére támaszkodik és mutató- meg középső ujja között be is mutatja azt a bizonyos “lefetyelést”. Nagyjából tíz másodpercig képes ezt röhögés nélkül művelni, utána kipukkan belőle. Ezen pedig nem segít az sem, hogy az üveg beesik a kádba.*
- Ezt a pocsékolást!
*Természetesen kihalássza, hogy aztán rendkívül teátrális mozdulattal kiöntse a kádba mindazt, ami az üvegben van, majd visszaadja Yezának.*
- De most mit rakunk bele, hogy úgy tűnjön, hogy nem fogyott belőle. Ha még pálinka lenne, akkor csak víz és fel sem tűnik!
*Ezt prezentálandó rögtön fel is tölti vízzel.*
- Látod! A pálinka pont ilyen lenne!
//A mézeshetek elteltével//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aenae a Kagan ökle nevű löttyön “nevelkedett”, annál pedig kevés erősebb lőre létezik, így nem csoda, ha a szeme sem rebben - bár kicsit tán bekönnyezik.*
- Az biztos, hogy büszke…
*Szerinte ugyan nem wegtoreni mivolta miatt, hanem simán csak a személyiségéből fakad. Talán kicsit rátarti is. Aenae mondjuk odavan a magabiztosságáért, meglehet azért, mert belőle hiányzik az ilyesmi.*
- Azt hiszem, hogy az érdekről is. Sok házasságot érdekek kovácsolnak.
*Rákacsint a másikra, annak teljes tudatában, hogy Yeza is éppen azt gondolja róluk, amit mindenki más: a lehengerlő wegtoreni báró magába bolondította a thargok úrnőjét, hogy mindenféle előnyhöz - akár anyagi, akár kapcsolati tőke formájában - jusson, netán felülhessen a Vashegy trónjára is.*
- Nem mintha esetünkben ilyesmiről lenne szó.
*Valószínűleg a kijelentése nem annyira komolyan vehető annak fényében, hogy röhög, mint a fakutya. Azon szintén vihog, hogy Yeza szerint lekicsinyli magát. Akár gúnyolódásnak is vehetné, tekintve, hogy Yeza gyönyörű, ő meg szürke kisegér, de ma igazán jó a kedve, miért is sértődne meg? Tulajdonképpen az életével tartozik neki, azt is megbocsátja neki, hogy valószínűleg Cha'yss szeretője - vagy legalábbis valamikor az volt.*
- Óóó drága Yeza. Csak azzal a nyelvvel lehet csak igazán lefetyelni! Ha érted, mire gondolok.
*Nem hagy semmit a képzeletre, baljával a kád peremére támaszkodik és mutató- meg középső ujja között be is mutatja azt a bizonyos “lefetyelést”. Nagyjából tíz másodpercig képes ezt röhögés nélkül művelni, utána kipukkan belőle. Ezen pedig nem segít az sem, hogy az üveg beesik a kádba.*
- Ezt a pocsékolást!
*Természetesen kihalássza, hogy aztán rendkívül teátrális mozdulattal kiöntse a kádba mindazt, ami az üvegben van, majd visszaadja Yezának.*
- De most mit rakunk bele, hogy úgy tűnjön, hogy nem fogyott belőle. Ha még pálinka lenne, akkor csak víz és fel sem tűnik!
*Ezt prezentálandó rögtön fel is tölti vízzel.*
- Látod! A pálinka pont ilyen lenne!
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-26 07:23:43
Üzenet elküldve: 2023-10-26 07:23:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*A Bárónéval ellentétben ő épp csak belekortyol az italba. Mikor meglátja a másik huzatját, azért felhorgad benne a büszkeség, és igyekszik követni a példáját, de az a korty épp csak nagyobbacskára sikerül. Ez valami wegtoreni pokoltüze, de abból is a markánsabb fajta. Yezának meg kell vele küzdenie, hogy legalább azt le bírja nyelni, ami a szájában van, mielőtt lyukat éget az arcán. Ha nem ő töltötte volna ki az italt a saját kezével, biztos turpisságot gyanítana benne, de így csak hüledezik. Caldorcornak fel kellett kötni a gatyáját, hogy az esküvői jókívánságos köszöntőknél tartani tudja az iramot, az biztos.
A vörös hamar félre is rakja a tharg lányéhoz képest szinte érintetlen poharat és nekilát a masszírozásnak. Nincs könnyű dolga a csontos vállakkal, mert inkább férfitesthez szoktak az ujjai, de azért volt már példa emerre is. A dolgot az is nehezíti kissé, hogy a kérdés alaposan kinyitja azt a bizonyos csapot, az Úrnő pedig a téma horderejének megfelelően hevesre engedi a gesztikulálást is. A dézsában úgy megindul a víz, mintha nyári viharnak készülne kint a tengeren, hogy hajókat törjön ripityára. Yeza kezdi úgy érezni, hogy lassan vizesebb, mint a kádban ülő Aenae.
A hallottakon ismét végigmazsolázik az ő logikája is. A sietség, a gyermeknemzés... Az általános vélekedéssel szemben azért a férfiak is tisztában vannak vele, hogyan készül a poronty, és azt is tudják, hogy kerüljék el jó eséllyel. Sokukat persze egyszerűen csak nem érdekli, vagy csak a nőre tolják a felelősséget a témában, hogy igya csak azt a fanyar löttyöt, ha nem akarja bekapni a legyet.
Bárhogy próbálkozik, egyszerűen szörnyen nehéz a Bárót a menthetetlen szerelmes szerepébe képzelnie. Majdnem olyan nehéz, mint Aztyant mosolyogni. Pedig biztos benne, hogy már látta, de az a kép egyszerűen nem marad meg a valóságon innen. Egy pillanat alatt kifakul, mint az álmok, amiket nem mesélünk el azonnal.*
- Tudod... *kezdi elmerengve* - a wegtoreni férfi nagyon büszke. Ha szerelmes lesz, tudni kell, hogy a másik is ugyanígy érez. Mert ha nem, akkor tehetetlen rabszolga egy érzés béklyójában, ami felett nincs hatalma. Talán erről szól a házasság. A bizonyosságról. Meg arról, hogy ha már egy nő a markában tartja, ő is kompenzáljon a birtoklásban. *Felnevet a dolgon, mert akaratlanul is elképzeli Caldorcor fancsali képét, amikor a lánykérés nem az elgondolása szerint alakult.*
- Érthetetlenül lekicsinyled magad *sóhajt. Kedve lenne felpofozni az ilyen fruskákat, akiket a tenyerén hordozott az élet, de csak nyavalyognak. Turkálva fintorognak a bőségtálként előttük levő lehetőségek felett, aztán rá dobják a szalvétát, hogy soha semmi nem az igazi. De még csak le se tudnák írni, hogy mit szeretnének igazán.*
- Te kellettél neki. Biztos van oka. *Az üvegért nyúl, hogy töltsön még Aenae poharába. Hátha az visszarázza bele a vidorságot.* - Mondd csak... A Báró nyelve... *idéződik fel benne a lánykérés kapcsán.* - Téged nem..., neked nem... *forgolódik jobbra-balra a kérdés körül, mert őt a frász kerülgeti Caldorcor villás nyelve láttán. A kérdőjelig azonban már nem jut el a mondata, mert olajos ujjai közül egyszer csak kicsúszik a szépen metszet, hasas üveg nyaka, amikor megdönti hogy töltsön. Jókora csobbanással tűnik el Anae térde mellett, aztán pár öblös gluggyanással fürdővízzé hígul a tartalma. Yeza megdermed a mozdulatban és kicsúszik a száján egy wegtoreni káromkodás.*
//A mézeshetek elteltével//
*A Bárónéval ellentétben ő épp csak belekortyol az italba. Mikor meglátja a másik huzatját, azért felhorgad benne a büszkeség, és igyekszik követni a példáját, de az a korty épp csak nagyobbacskára sikerül. Ez valami wegtoreni pokoltüze, de abból is a markánsabb fajta. Yezának meg kell vele küzdenie, hogy legalább azt le bírja nyelni, ami a szájában van, mielőtt lyukat éget az arcán. Ha nem ő töltötte volna ki az italt a saját kezével, biztos turpisságot gyanítana benne, de így csak hüledezik. Caldorcornak fel kellett kötni a gatyáját, hogy az esküvői jókívánságos köszöntőknél tartani tudja az iramot, az biztos.
A vörös hamar félre is rakja a tharg lányéhoz képest szinte érintetlen poharat és nekilát a masszírozásnak. Nincs könnyű dolga a csontos vállakkal, mert inkább férfitesthez szoktak az ujjai, de azért volt már példa emerre is. A dolgot az is nehezíti kissé, hogy a kérdés alaposan kinyitja azt a bizonyos csapot, az Úrnő pedig a téma horderejének megfelelően hevesre engedi a gesztikulálást is. A dézsában úgy megindul a víz, mintha nyári viharnak készülne kint a tengeren, hogy hajókat törjön ripityára. Yeza kezdi úgy érezni, hogy lassan vizesebb, mint a kádban ülő Aenae.
A hallottakon ismét végigmazsolázik az ő logikája is. A sietség, a gyermeknemzés... Az általános vélekedéssel szemben azért a férfiak is tisztában vannak vele, hogyan készül a poronty, és azt is tudják, hogy kerüljék el jó eséllyel. Sokukat persze egyszerűen csak nem érdekli, vagy csak a nőre tolják a felelősséget a témában, hogy igya csak azt a fanyar löttyöt, ha nem akarja bekapni a legyet.
Bárhogy próbálkozik, egyszerűen szörnyen nehéz a Bárót a menthetetlen szerelmes szerepébe képzelnie. Majdnem olyan nehéz, mint Aztyant mosolyogni. Pedig biztos benne, hogy már látta, de az a kép egyszerűen nem marad meg a valóságon innen. Egy pillanat alatt kifakul, mint az álmok, amiket nem mesélünk el azonnal.*
- Tudod... *kezdi elmerengve* - a wegtoreni férfi nagyon büszke. Ha szerelmes lesz, tudni kell, hogy a másik is ugyanígy érez. Mert ha nem, akkor tehetetlen rabszolga egy érzés béklyójában, ami felett nincs hatalma. Talán erről szól a házasság. A bizonyosságról. Meg arról, hogy ha már egy nő a markában tartja, ő is kompenzáljon a birtoklásban. *Felnevet a dolgon, mert akaratlanul is elképzeli Caldorcor fancsali képét, amikor a lánykérés nem az elgondolása szerint alakult.*
- Érthetetlenül lekicsinyled magad *sóhajt. Kedve lenne felpofozni az ilyen fruskákat, akiket a tenyerén hordozott az élet, de csak nyavalyognak. Turkálva fintorognak a bőségtálként előttük levő lehetőségek felett, aztán rá dobják a szalvétát, hogy soha semmi nem az igazi. De még csak le se tudnák írni, hogy mit szeretnének igazán.*
- Te kellettél neki. Biztos van oka. *Az üvegért nyúl, hogy töltsön még Aenae poharába. Hátha az visszarázza bele a vidorságot.* - Mondd csak... A Báró nyelve... *idéződik fel benne a lánykérés kapcsán.* - Téged nem..., neked nem... *forgolódik jobbra-balra a kérdés körül, mert őt a frász kerülgeti Caldorcor villás nyelve láttán. A kérdőjelig azonban már nem jut el a mondata, mert olajos ujjai közül egyszer csak kicsúszik a szépen metszet, hasas üveg nyaka, amikor megdönti hogy töltsön. Jókora csobbanással tűnik el Anae térde mellett, aztán pár öblös gluggyanással fürdővízzé hígul a tartalma. Yeza megdermed a mozdulatban és kicsúszik a száján egy wegtoreni káromkodás.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-25 21:18:51
Üzenet elküldve: 2023-10-25 21:18:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hátravetett fejjel, jóízűen felnevet. Majd lebiggyeszti a száját, mintha tényleg annyira bánná, hogy Arthenior éghajlata nem túl kegyes a wegtoreni divathoz...*
- Szörnyű hely ez! Szörnyű!
*Ő persze nyilván nem mutogatná a köldökét, még akkor sem, ha egy igen vagány karika van benne, sebhelyek, ugye. De Yezának egészen biztos nincs mit takargatnia, Cha'yss köldöke is igen tetszetős, valószínűleg Lutahé is rendben van. Végigpörgeti majdnem az összes ismerőse képét az agyán és úgy találja, hogy egyetlen köldök van, amit semmi szín alatt nem akarna látni, és az Habrertusé. Aztán a gondolatra fel is vihog.*
- A köldökökre!
*Természetesen mire Yeza megtalálja a megfelelő italt, addigra Aenae már a kádban van és a haja is csinos kontyba tekerve virít a feje búbján. Így nyúl ki jobbjával a pohárért, ami egyből össze is csilingel Yeza poharával. Az ital valószínűleg minőségibb annál, hogy csak úgy felhajtsa az ember, de Aenae nem az a fajta, aki hosszasan elszopogat egy-egy italt. Ahhoz képest, amilyen apró, könnyen és gyorsan dönt a gallérja mögé bármilyen alkoholos italt. Az alkohol és az ördögvigyor tehet róla, de nem rezzen össze ahhoz, hogy a másik hozzáér. Fejét kicsit előrelógatva élvezi a masszírozást, de aztán csak felkapja a fejét, rögtön Yeza felé is fordul.*
- Ez bonyolult.
*Elgondolkozva elnéz a vörös mellett, majd visszapillant Yezára.*
- Először csak ő akarta. Én meg… Nyilván az az elvárás, hogy mikor egy férfi előttem térdel és felteszi a NAGY kérdést, akkor igent mondok, nem? Ami nyilván ostobaság, mert miért is ne mondhatnék nemet? És még hisztizik is, hogy nem örülök eléggé. Bassza meg, hát hasba akaszt egy ilyen kérdéssel, hát fel tudtam volna robbanni! Hogy majd egyhatos lesz az esküvő, ahogy az Wegtorenben szokás. Patakokban folyik a bor, meg a párbajozók vére…
*Kicsit talán vehemensen magyaráz, egyik kezével még némi vízzel is beteríti Yezát, a másik kezében ugye ott a pohár, annak tartalma csak azért nem kerül Yezára, mert Aenae már előbb felhörpintette.*
- És akkor hisztizik és mivel próbálod elérni, hogy lehiggadjon? Nyilván lefekszel vele, nem? És akkor mi történik? Hopp! Felcsinált…
*A szemét forgatva rázza a fejét.*
- És bassza meg, örült neki. Tényleg örült. A történtek után meg…
*Az előbbi vehemenciája egy-kettőre lefoszlik róla, láthatóan elszomorodik, hogy aztán végül elmosolyodjon.*
- Szóval akkor már biztosan tudtam, hogy valójában szeretjük egymást. Az ilyesmit valahogy megérzi az ember. Vagy ez ostobaság? Mindegy is. Azelőtt csak összegabalyodtunk. És asszem nem is vagyunk egy súlycsoport, ő olyan… lehengerlő. Én meg csak én vagyok…
//A mézeshetek elteltével//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hátravetett fejjel, jóízűen felnevet. Majd lebiggyeszti a száját, mintha tényleg annyira bánná, hogy Arthenior éghajlata nem túl kegyes a wegtoreni divathoz...*
- Szörnyű hely ez! Szörnyű!
*Ő persze nyilván nem mutogatná a köldökét, még akkor sem, ha egy igen vagány karika van benne, sebhelyek, ugye. De Yezának egészen biztos nincs mit takargatnia, Cha'yss köldöke is igen tetszetős, valószínűleg Lutahé is rendben van. Végigpörgeti majdnem az összes ismerőse képét az agyán és úgy találja, hogy egyetlen köldök van, amit semmi szín alatt nem akarna látni, és az Habrertusé. Aztán a gondolatra fel is vihog.*
- A köldökökre!
*Természetesen mire Yeza megtalálja a megfelelő italt, addigra Aenae már a kádban van és a haja is csinos kontyba tekerve virít a feje búbján. Így nyúl ki jobbjával a pohárért, ami egyből össze is csilingel Yeza poharával. Az ital valószínűleg minőségibb annál, hogy csak úgy felhajtsa az ember, de Aenae nem az a fajta, aki hosszasan elszopogat egy-egy italt. Ahhoz képest, amilyen apró, könnyen és gyorsan dönt a gallérja mögé bármilyen alkoholos italt. Az alkohol és az ördögvigyor tehet róla, de nem rezzen össze ahhoz, hogy a másik hozzáér. Fejét kicsit előrelógatva élvezi a masszírozást, de aztán csak felkapja a fejét, rögtön Yeza felé is fordul.*
- Ez bonyolult.
*Elgondolkozva elnéz a vörös mellett, majd visszapillant Yezára.*
- Először csak ő akarta. Én meg… Nyilván az az elvárás, hogy mikor egy férfi előttem térdel és felteszi a NAGY kérdést, akkor igent mondok, nem? Ami nyilván ostobaság, mert miért is ne mondhatnék nemet? És még hisztizik is, hogy nem örülök eléggé. Bassza meg, hát hasba akaszt egy ilyen kérdéssel, hát fel tudtam volna robbanni! Hogy majd egyhatos lesz az esküvő, ahogy az Wegtorenben szokás. Patakokban folyik a bor, meg a párbajozók vére…
*Kicsit talán vehemensen magyaráz, egyik kezével még némi vízzel is beteríti Yezát, a másik kezében ugye ott a pohár, annak tartalma csak azért nem kerül Yezára, mert Aenae már előbb felhörpintette.*
- És akkor hisztizik és mivel próbálod elérni, hogy lehiggadjon? Nyilván lefekszel vele, nem? És akkor mi történik? Hopp! Felcsinált…
*A szemét forgatva rázza a fejét.*
- És bassza meg, örült neki. Tényleg örült. A történtek után meg…
*Az előbbi vehemenciája egy-kettőre lefoszlik róla, láthatóan elszomorodik, hogy aztán végül elmosolyodjon.*
- Szóval akkor már biztosan tudtam, hogy valójában szeretjük egymást. Az ilyesmit valahogy megérzi az ember. Vagy ez ostobaság? Mindegy is. Azelőtt csak összegabalyodtunk. És asszem nem is vagyunk egy súlycsoport, ő olyan… lehengerlő. Én meg csak én vagyok…
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-25 08:00:20
Üzenet elküldve: 2023-10-25 08:00:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Az ördögvigyor egy kicsit elbizonytalanítja. Nem tudja tisztán megítélni hirtelen, hogyan kellene értelmeznie Aenae szavait Aztyannal kapcsolatban. Amikor ő mondja, egész más színezetű az a megjegyzés az ügyetlen borotválásról. Kissé meg is hervad a mosolygás az ajkán. ~Gúnyolódik?~ A feltételezés nem igazán áll meg a lábán, de elhessegetni se tudja azonnal. Szerencsére a Báró képére vonatkozó átcsatolás azonnal kisöpri a fejéből a kényelmetlenül fészkelődő érzetet, és újra kihúzza belőle a felszabadult nevetést.
A Kancellár emlegetése Yezában nem az ártalmatlan vénember képét idézi fel, bár amikor itt volt a Kalmárban, valóban volt, hogy leginkább annak tűnt. Ám a vörösben inkább az hagyott nyomot, ahogy a Vashegyen viselkedett. Azt az arcát Aene valószínűleg kevéssé ismerheti, elvégre a Hadúr örököseként mindenkor a férfi fölött állt.
De a kéjenc vén kezek kalandozása feletti fintorgás egyszer csak átvált valami másra. Olyasmire, ami sötét és iszonytató emlékek közé húz. Egyikük se akarja ezeket az emlékeket magához engedni, ahogy látszik, s határozott, összecsengő ütemben lökik is távol maguktól őket. Visszakanyarodnak a léha fecsegés ördögvigyortól fesztelen mezsgyéjére.*
- Ez a baj az itteni klímával *sóhajt fanyar grimasszal.* - Megöli a köldökig kigombolkozást.
*Intézkedik az ital ügyében. Hunyorog a címkékre egy darabig, de végül úgy dönt, nem merne arra vetemedni, hogy új üveget bontson a Báró készletéből. Túl keveset tud ezekről az italokról. Rámarkol az egyik metszett palack nyakára, amiben úgy kétharmadig lötykölődik a sötétborostyán színű ital, és két pohárra, úgy indul vissza.
Yezát nehéz zavarba hozni némi meztelenkedéssel, úgyhogy szinte fel sem veszi. Tölt mindkét pohárba. Sokat. Mik biztos csikorgatná a fogát, ha látná. Az egyik italt Aenae kezébe adja és hozzákoccintja a sajátját.*
- A köldökökre! *mosolyodik, aztán le is gurít egy jókora kortyot. Félreteszi a poharát, és ha kell, segít az aranybarna tincsek feltűzésében. Magától értetődő természetességgel önt a tenyerébe a dézsa melletti kisasztalra készített illatos olajból, hogy a fürdőt kellemesebbé téve masszírozni kezdje az Úrnő vállát.*
- Miért mentél hozzá mégis? *kérdi.* - A Báróhoz *pontosít, bár inkább csak a távoli visszacsatolás miatt.* - Miért mentél hozzá, ha nem voltál még kész rá?
//A mézeshetek elteltével//
*Az ördögvigyor egy kicsit elbizonytalanítja. Nem tudja tisztán megítélni hirtelen, hogyan kellene értelmeznie Aenae szavait Aztyannal kapcsolatban. Amikor ő mondja, egész más színezetű az a megjegyzés az ügyetlen borotválásról. Kissé meg is hervad a mosolygás az ajkán. ~Gúnyolódik?~ A feltételezés nem igazán áll meg a lábán, de elhessegetni se tudja azonnal. Szerencsére a Báró képére vonatkozó átcsatolás azonnal kisöpri a fejéből a kényelmetlenül fészkelődő érzetet, és újra kihúzza belőle a felszabadult nevetést.
A Kancellár emlegetése Yezában nem az ártalmatlan vénember képét idézi fel, bár amikor itt volt a Kalmárban, valóban volt, hogy leginkább annak tűnt. Ám a vörösben inkább az hagyott nyomot, ahogy a Vashegyen viselkedett. Azt az arcát Aene valószínűleg kevéssé ismerheti, elvégre a Hadúr örököseként mindenkor a férfi fölött állt.
De a kéjenc vén kezek kalandozása feletti fintorgás egyszer csak átvált valami másra. Olyasmire, ami sötét és iszonytató emlékek közé húz. Egyikük se akarja ezeket az emlékeket magához engedni, ahogy látszik, s határozott, összecsengő ütemben lökik is távol maguktól őket. Visszakanyarodnak a léha fecsegés ördögvigyortól fesztelen mezsgyéjére.*
- Ez a baj az itteni klímával *sóhajt fanyar grimasszal.* - Megöli a köldökig kigombolkozást.
*Intézkedik az ital ügyében. Hunyorog a címkékre egy darabig, de végül úgy dönt, nem merne arra vetemedni, hogy új üveget bontson a Báró készletéből. Túl keveset tud ezekről az italokról. Rámarkol az egyik metszett palack nyakára, amiben úgy kétharmadig lötykölődik a sötétborostyán színű ital, és két pohárra, úgy indul vissza.
Yezát nehéz zavarba hozni némi meztelenkedéssel, úgyhogy szinte fel sem veszi. Tölt mindkét pohárba. Sokat. Mik biztos csikorgatná a fogát, ha látná. Az egyik italt Aenae kezébe adja és hozzákoccintja a sajátját.*
- A köldökökre! *mosolyodik, aztán le is gurít egy jókora kortyot. Félreteszi a poharát, és ha kell, segít az aranybarna tincsek feltűzésében. Magától értetődő természetességgel önt a tenyerébe a dézsa melletti kisasztalra készített illatos olajból, hogy a fürdőt kellemesebbé téve masszírozni kezdje az Úrnő vállát.*
- Miért mentél hozzá mégis? *kérdi.* - A Báróhoz *pontosít, bár inkább csak a távoli visszacsatolás miatt.* - Miért mentél hozzá, ha nem voltál még kész rá?
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-23 13:43:57
Üzenet elküldve: 2023-10-23 13:43:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Aenae készségesen fordítja állát, még vág pár olyan nevetségesnek tűnő grimaszt is, amit a férfiak szoktak borotválkozás közben. Aztán látszik rajta, hogy meghökken. Először komolyan is veszi, de az egész nem tart tovább pár pillanatnál, aztán kitör belőle a nevetés.*
- Azt hittem, hogy valami krákennel küzdött, vagy szíve hölgyéért, erre kiderül, hogy csak egy elbaltázott borotválkozás?!
*Próbálja ezt a mondatot úgy elmondani, hogy közben ne röhögjön, a válla azért rázkódik a visszafojtott nevetéstől. Ráadásul agya rögtön tovább is ugrik a következő gondolatmorzsára.*
- Egek! Hát Cha'yss ezért nem borotválkozik?! Ajj, pedig sosem láttam még az arcát a szőr alatt! És hozzámentem!
*Olyan drámai arckifejezéssel adja ezt elő, hogy egészen hihető az előadása, miszerint valóban akkora csapás, hogy sosem látta Cha'yss borotvált arcát.*
- Nem-nem-nem-nem! Nem így értettem! Nyilván csapd orrba, ha túlmegy a határon. Ugyanakkor, ha van türelmed, hogy meghallgasd, mert tudjuk, hogy csapong és túlbonyolítja és gyomrod, hogy ne csapd orrba idő előtt, mert taperol… Egek! Habrertusnál rosszabb?!
*Elmerengve néz Yezára egy hosszú pillanatig és hamar belátja, hogy a kancellár valóban nem több egy ártalmatlan öregembernél. Ha az ember megszabja neki a határokat, akkor azokat nem lépi túl.*
- Igen, van nála rosszabb.
*Régóta nem gondolt rá, de most mégis eszébe jut. Egy pillanatra talán el is sápad, de aztán győz az akarat, hogy nem engedi visszalopózni a gondolatai közé azt a sok rosszat. Elmosolyodik, bár a mosolya kicsit erőtlen.*
- Jó, a wegtoreni divat talán érdekelne. de csak akkor, ha köldökig ki van mindenki gombolkozva. Minek bízzunk bármit is a képzeletre, nem?
*Yeza látszólag meggyőzte arról, hogy mégsem kéne veszni hagyni a fürdővizet, így aztán lerúgja a cipellőit.*
- Valami erőset.
*Újra elgondolkodik rajta, hogy mégsem akar megfürdeni, meg most tényleg levetkőzzön-e Yeza előtt? Végül arra jut, hogy amaz úgyis látta pucéran, ráadásul talpig véresen, szóval nagyjából tiszta - mert ugye volt az a kis entyempentyem nemrég a pulton - állapotában már nem okozhat semmi meglepetést. Ettől függetlenül a vetkőzéses azt az időt igyekszik kihasználni, míg Yeza feltúrja Cha'yss bárszekrényét, mert mégis szemérmes fajta.*
//A mézeshetek elteltével//
*Aenae készségesen fordítja állát, még vág pár olyan nevetségesnek tűnő grimaszt is, amit a férfiak szoktak borotválkozás közben. Aztán látszik rajta, hogy meghökken. Először komolyan is veszi, de az egész nem tart tovább pár pillanatnál, aztán kitör belőle a nevetés.*
- Azt hittem, hogy valami krákennel küzdött, vagy szíve hölgyéért, erre kiderül, hogy csak egy elbaltázott borotválkozás?!
*Próbálja ezt a mondatot úgy elmondani, hogy közben ne röhögjön, a válla azért rázkódik a visszafojtott nevetéstől. Ráadásul agya rögtön tovább is ugrik a következő gondolatmorzsára.*
- Egek! Hát Cha'yss ezért nem borotválkozik?! Ajj, pedig sosem láttam még az arcát a szőr alatt! És hozzámentem!
*Olyan drámai arckifejezéssel adja ezt elő, hogy egészen hihető az előadása, miszerint valóban akkora csapás, hogy sosem látta Cha'yss borotvált arcát.*
- Nem-nem-nem-nem! Nem így értettem! Nyilván csapd orrba, ha túlmegy a határon. Ugyanakkor, ha van türelmed, hogy meghallgasd, mert tudjuk, hogy csapong és túlbonyolítja és gyomrod, hogy ne csapd orrba idő előtt, mert taperol… Egek! Habrertusnál rosszabb?!
*Elmerengve néz Yezára egy hosszú pillanatig és hamar belátja, hogy a kancellár valóban nem több egy ártalmatlan öregembernél. Ha az ember megszabja neki a határokat, akkor azokat nem lépi túl.*
- Igen, van nála rosszabb.
*Régóta nem gondolt rá, de most mégis eszébe jut. Egy pillanatra talán el is sápad, de aztán győz az akarat, hogy nem engedi visszalopózni a gondolatai közé azt a sok rosszat. Elmosolyodik, bár a mosolya kicsit erőtlen.*
- Jó, a wegtoreni divat talán érdekelne. de csak akkor, ha köldökig ki van mindenki gombolkozva. Minek bízzunk bármit is a képzeletre, nem?
*Yeza látszólag meggyőzte arról, hogy mégsem kéne veszni hagyni a fürdővizet, így aztán lerúgja a cipellőit.*
- Valami erőset.
*Újra elgondolkodik rajta, hogy mégsem akar megfürdeni, meg most tényleg levetkőzzön-e Yeza előtt? Végül arra jut, hogy amaz úgyis látta pucéran, ráadásul talpig véresen, szóval nagyjából tiszta - mert ugye volt az a kis entyempentyem nemrég a pulton - állapotában már nem okozhat semmi meglepetést. Ettől függetlenül a vetkőzéses azt az időt igyekszik kihasználni, míg Yeza feltúrja Cha'yss bárszekrényét, mert mégis szemérmes fajta.*
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-23 07:24:28
Üzenet elküldve: 2023-10-23 07:24:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
- Legalább ügyes kezed van hozzá *mondja, ahogy szépen kifejtik a szakáll témáját. Közelebb is hajol kissé, mint aki valóban a borosta nyomát keresi. Ujjai elismerőn simítanak végig az orcán, aztán rándul a szája és szusszan, mint aki tudja, erre a dobogóra sosem kapaszkodhat fel.* - Én csak egyszer borotváltam meg Aztyan Urat *mondja, aztán összeszorul az ajka, hogy el ne nevesse magát.
Az Aenae családjáról kibontakozó kép egy kicsit elgondolkodtatja. Kíváncsi lenne a részletekre, de tolakodónak tartaná a kérdezősködést. A fiú örökös kapcsán is kérdezne még, hiszen nem fér a fejébe, hogy maradt örökösnek egyetlen leány, ráadásul fattyú, ha jól értelmezi, bár fogalma sincs, hogy a házasság, mint olyan létezik-e egyáltalán a barbár népnél. A hatujjú némber mintha Kagan Thargodar asszonyaként hivatkozott volna magára, de persze kérdés, hogy ez mit is jelent tharg olvasatban. De eszébe ötlik Wäor is. A vadász valószínűleg egy leánygyermeknek is pontosan annyira örült volna Yezától, ha a családalapítás gondolata nem lett volna teljességgel idegen a vöröstől. Volt egy-egy pillanat, amikor lehetséges jövőként látta maga előtt, ahogy Waorein a tisztáson tanítgatja a gyermeküket a nyomolvasásra, és hogy hogyan lépjen hangtalanul még az avar közt is. Egy-egy pillanat. Ennyi időnél tovább sosem tudott megkapaszkodni benne az anyaság gondolata. Esőcsepp a viaszosvásznon.*
- Viseljem el? *vonja fel a szemöldökét a Kancellárt említő szavakon.* - Legutóbb még azt mondtad, hogy könyököljem orrba, ha túl tolakodó volna. Igaz *ingatja a fejét* - van, akinek vérző orral is megered a nyelve, van akinek nem. De ezt a Vashegyen inkább nem kockáztatnám meg. *Sóhajt.* - Végül is Habrertus Úrnak finom, puha keze van *mondja, aztán megvonja a vállát és átsuhan az arcán egy árny a múltból.* - Volt már rosszabb is.
*Követi befelé Aenaet, csak még behajtja maguk mögött az ajtót, hogy csak egy kis résen járjon a levegő, ami kihúzza a fürdő páráját. Odalép a másikhoz, készen rá, hogy segítsen a vetkőzésben, amikor is, mintha megtorpanna a fürdés gondolata.*
- Fickóm... *ismétli a szót, ami valahogy butácska komikussággal hat a Farsyssal való kapcsolata leírására.* - Pedig szerintem mostanra már biztos áttértek a legújabb wegtoerni divat kibeszélésére. *Nevetve telepszik le a dézsa szélére, s ő is beledugja a kezét, hogy ellenőrizze a víz hőmérsékletét.* - De ha már Nyikhaj felcipelte, kár volna kihűlni hagyni. És beszélhetünk arról, amiről Te szeretnél *ajánlja, mert az előző megjegyzést nem tudja, pontosan, hogy kellene értenie.*
- Egy italt mellé a Báró úr készletéből?
//A mézeshetek elteltével//
- Legalább ügyes kezed van hozzá *mondja, ahogy szépen kifejtik a szakáll témáját. Közelebb is hajol kissé, mint aki valóban a borosta nyomát keresi. Ujjai elismerőn simítanak végig az orcán, aztán rándul a szája és szusszan, mint aki tudja, erre a dobogóra sosem kapaszkodhat fel.* - Én csak egyszer borotváltam meg Aztyan Urat *mondja, aztán összeszorul az ajka, hogy el ne nevesse magát.
Az Aenae családjáról kibontakozó kép egy kicsit elgondolkodtatja. Kíváncsi lenne a részletekre, de tolakodónak tartaná a kérdezősködést. A fiú örökös kapcsán is kérdezne még, hiszen nem fér a fejébe, hogy maradt örökösnek egyetlen leány, ráadásul fattyú, ha jól értelmezi, bár fogalma sincs, hogy a házasság, mint olyan létezik-e egyáltalán a barbár népnél. A hatujjú némber mintha Kagan Thargodar asszonyaként hivatkozott volna magára, de persze kérdés, hogy ez mit is jelent tharg olvasatban. De eszébe ötlik Wäor is. A vadász valószínűleg egy leánygyermeknek is pontosan annyira örült volna Yezától, ha a családalapítás gondolata nem lett volna teljességgel idegen a vöröstől. Volt egy-egy pillanat, amikor lehetséges jövőként látta maga előtt, ahogy Waorein a tisztáson tanítgatja a gyermeküket a nyomolvasásra, és hogy hogyan lépjen hangtalanul még az avar közt is. Egy-egy pillanat. Ennyi időnél tovább sosem tudott megkapaszkodni benne az anyaság gondolata. Esőcsepp a viaszosvásznon.*
- Viseljem el? *vonja fel a szemöldökét a Kancellárt említő szavakon.* - Legutóbb még azt mondtad, hogy könyököljem orrba, ha túl tolakodó volna. Igaz *ingatja a fejét* - van, akinek vérző orral is megered a nyelve, van akinek nem. De ezt a Vashegyen inkább nem kockáztatnám meg. *Sóhajt.* - Végül is Habrertus Úrnak finom, puha keze van *mondja, aztán megvonja a vállát és átsuhan az arcán egy árny a múltból.* - Volt már rosszabb is.
*Követi befelé Aenaet, csak még behajtja maguk mögött az ajtót, hogy csak egy kis résen járjon a levegő, ami kihúzza a fürdő páráját. Odalép a másikhoz, készen rá, hogy segítsen a vetkőzésben, amikor is, mintha megtorpanna a fürdés gondolata.*
- Fickóm... *ismétli a szót, ami valahogy butácska komikussággal hat a Farsyssal való kapcsolata leírására.* - Pedig szerintem mostanra már biztos áttértek a legújabb wegtoerni divat kibeszélésére. *Nevetve telepszik le a dézsa szélére, s ő is beledugja a kezét, hogy ellenőrizze a víz hőmérsékletét.* - De ha már Nyikhaj felcipelte, kár volna kihűlni hagyni. És beszélhetünk arról, amiről Te szeretnél *ajánlja, mert az előző megjegyzést nem tudja, pontosan, hogy kellene értenie.*
- Egy italt mellé a Báró úr készletéből?
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-22 08:39:36
Üzenet elküldve: 2023-10-22 08:39:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Más körülmények között, tiszta fejjel, minden bizonnyal elvörösödne attól, hogy Yeza kicsit hosszabban nézi, mint az illendő lenne. Az ördögvigyor a gátlásokat is oldja - de lehet, hogy az az előtte elfogyasztott alkohol hatása - és az illendőség határait is kicsit kitolja. Aenae meg különben szereti azt gondolni magáról, hogy remek humorral van megáldva és ezt megcsillogtatandó, Yeza szakállas felvetésére végigsimít saját állán.*
- Minden reggel borotválnom kell.
*Sokszor gondolkodott azon, hogy valóban nem Kagan az apja, Talán kényelmesebb lenne, ha nem ő lenne, de a fizikai hasonlóságok - a szakáll hiányának dacára - egyértelműek voltak közöttük és a jellemükben is volt némi hasonlóság. Most is újra elgondolkodik egy pillanatra, a hatujjú boszorkány szerint Kagannak szép, lányos arca volt a szakálla alatt és az a boszorkány is teljesen elfogadta a tényt - legalábbis látszólag -, hogy Aenae Kagan édesgyermeke.*
- Hát… Egyszerű, anyám egy artheniori borkereskedőhöz ment férjhez. Valahol északon ismerkedtek meg, nem igazán tudom.
*Aenae mindig szeretettel gondol arra a férfira, akiről nagyon sokáig azt hitte, hogy az édesapja, Maydel Hawneth sosem bánt vele másképp, mint a vér szerinti gyermekeivel. Aenae soha nem is gondolta, hogy más lenne az apja, ezért volt letaglózó a hír, hogy Kagan Thargodar nemzette.*
- Igen, gondolom, hogy fiút akar. A legtöbb férfi így van ezzel, nem? Egyébként én sem tudok sokat a thargokról, nem túl közlékenyek, vagy szívélyesek. És már nem is akarok tudni róluk.
*Ezen a ponton már feltűnik neki, hogy Yeza fázik, de a pipa-töltet amúgy is elégett, nem kell már az erkélyen lenniük.*
- Habrertus szerintem tud mesélni neked róluk. Csak viseld el, hogy közben elkalandozik a mancsa az öledbe, vagy a hátsódra…
*Már őt is kirázza a hideg, de nem azért mert valóban fázik, hanem csupán a tapogató Habrertus gondolatára. Megáll a fürdőkád mellett, jobbját belelógatja a vízbe.*
- Tudod Yeza, nem is akartam fürdeni... Csak nem akartam a fickódat, meg Cha'ysst hallgatni.
//A mézeshetek elteltével//
*Más körülmények között, tiszta fejjel, minden bizonnyal elvörösödne attól, hogy Yeza kicsit hosszabban nézi, mint az illendő lenne. Az ördögvigyor a gátlásokat is oldja - de lehet, hogy az az előtte elfogyasztott alkohol hatása - és az illendőség határait is kicsit kitolja. Aenae meg különben szereti azt gondolni magáról, hogy remek humorral van megáldva és ezt megcsillogtatandó, Yeza szakállas felvetésére végigsimít saját állán.*
- Minden reggel borotválnom kell.
*Sokszor gondolkodott azon, hogy valóban nem Kagan az apja, Talán kényelmesebb lenne, ha nem ő lenne, de a fizikai hasonlóságok - a szakáll hiányának dacára - egyértelműek voltak közöttük és a jellemükben is volt némi hasonlóság. Most is újra elgondolkodik egy pillanatra, a hatujjú boszorkány szerint Kagannak szép, lányos arca volt a szakálla alatt és az a boszorkány is teljesen elfogadta a tényt - legalábbis látszólag -, hogy Aenae Kagan édesgyermeke.*
- Hát… Egyszerű, anyám egy artheniori borkereskedőhöz ment férjhez. Valahol északon ismerkedtek meg, nem igazán tudom.
*Aenae mindig szeretettel gondol arra a férfira, akiről nagyon sokáig azt hitte, hogy az édesapja, Maydel Hawneth sosem bánt vele másképp, mint a vér szerinti gyermekeivel. Aenae soha nem is gondolta, hogy más lenne az apja, ezért volt letaglózó a hír, hogy Kagan Thargodar nemzette.*
- Igen, gondolom, hogy fiút akar. A legtöbb férfi így van ezzel, nem? Egyébként én sem tudok sokat a thargokról, nem túl közlékenyek, vagy szívélyesek. És már nem is akarok tudni róluk.
*Ezen a ponton már feltűnik neki, hogy Yeza fázik, de a pipa-töltet amúgy is elégett, nem kell már az erkélyen lenniük.*
- Habrertus szerintem tud mesélni neked róluk. Csak viseld el, hogy közben elkalandozik a mancsa az öledbe, vagy a hátsódra…
*Már őt is kirázza a hideg, de nem azért mert valóban fázik, hanem csupán a tapogató Habrertus gondolatára. Megáll a fürdőkád mellett, jobbját belelógatja a vízbe.*
- Tudod Yeza, nem is akartam fürdeni... Csak nem akartam a fickódat, meg Cha'ysst hallgatni.
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-21 08:51:01
Üzenet elküldve: 2023-10-21 08:51:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Az egy órás ismeretség utáni légyott a legkevésbé sem botránkoztatja meg Yezát. Nem is nagyon lenne joga ítélkezni. Mennyi volt? Egy ital? Lutah Farsys sajnos már első ittjártakor is ügyesen vágta minimálisra az első pillantás és az igazán közeli ismeretség közti időt. Tetszeleghetne Yeza az áldozat szerepében, de erős túlzás lenne azt állítani, hogy nem volt kedvére való a dolog. Büszkesége ellen talán, de a kedve ellen semmiképp.
A füst kezd a fejébe szállni, de a térdelő Báró képzete megint csak megpendíti benne azt a gondolatot, hogy ennek a házasságnak az érdekek ásták az alapját. Legalábbis a Báró részéről. De aztán felidéződik benne, ahogy a kis gerlepár egymásra néz, és már nem tudja. Nem, ezt nem most fogja megfejteni, az biztos.
Miután Nyikhaj távozott, sóhajtva dönti neki a fejét az ajtófélfának, miközben elmerengve nézi a tharg lányt.*
- Akkor rá ütöttél. Vagy nem is az a marcona tharg volt az apád.*Szélesen elvigyorodik.* - Ha ő lett volna, az a szakáll biztos kiütközik rajtad is *kacag fel, mikor felidéződik benne az erődben látott szobor képe.
Ahogy lejjebb lohad a nevetése, megrázkódik egy ruhája alá búvó fuvallattól, s ismét fázósan fonja maga köré a karjait.*
- Hogyhogy a városban nevelkedtél? A Hadúr talán inkább fiú örököst akart volna? *mélázik. Most nem igazán működnek benne a gátak, hogy illik-e, szabad-e ilyesmit kérdeznie, egyszerűen az ajkára csorognak a gondolatok, és szavak lesznek belőlük.* - Ismerted őt egyáltalán? *Nagyot, gondterheltet szusszan.* - Egek. Alig tudok valamit a thargokról.
//A mézeshetek elteltével//
*Az egy órás ismeretség utáni légyott a legkevésbé sem botránkoztatja meg Yezát. Nem is nagyon lenne joga ítélkezni. Mennyi volt? Egy ital? Lutah Farsys sajnos már első ittjártakor is ügyesen vágta minimálisra az első pillantás és az igazán közeli ismeretség közti időt. Tetszeleghetne Yeza az áldozat szerepében, de erős túlzás lenne azt állítani, hogy nem volt kedvére való a dolog. Büszkesége ellen talán, de a kedve ellen semmiképp.
A füst kezd a fejébe szállni, de a térdelő Báró képzete megint csak megpendíti benne azt a gondolatot, hogy ennek a házasságnak az érdekek ásták az alapját. Legalábbis a Báró részéről. De aztán felidéződik benne, ahogy a kis gerlepár egymásra néz, és már nem tudja. Nem, ezt nem most fogja megfejteni, az biztos.
Miután Nyikhaj távozott, sóhajtva dönti neki a fejét az ajtófélfának, miközben elmerengve nézi a tharg lányt.*
- Akkor rá ütöttél. Vagy nem is az a marcona tharg volt az apád.*Szélesen elvigyorodik.* - Ha ő lett volna, az a szakáll biztos kiütközik rajtad is *kacag fel, mikor felidéződik benne az erődben látott szobor képe.
Ahogy lejjebb lohad a nevetése, megrázkódik egy ruhája alá búvó fuvallattól, s ismét fázósan fonja maga köré a karjait.*
- Hogyhogy a városban nevelkedtél? A Hadúr talán inkább fiú örököst akart volna? *mélázik. Most nem igazán működnek benne a gátak, hogy illik-e, szabad-e ilyesmit kérdeznie, egyszerűen az ajkára csorognak a gondolatok, és szavak lesznek belőlük.* - Ismerted őt egyáltalán? *Nagyot, gondterheltet szusszan.* - Egek. Alig tudok valamit a thargokról.
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-19 05:57:15
Üzenet elküldve: 2023-10-19 05:57:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Lassan bólint egyet. Természetesen nem azért kérdezte Yezát a honvágyáról, hogy utána rögtön beárulja Cha'yssnak miatta, vagy bárkinek, sőt teljesen normálisnak tartja, hogy hiányzik az otthoni azoknak, akik messzire szakadtak tőle. Lassan elfordítja tekintetét Yezáról - legalábbis ő lassúnak érzi most minden megmoccanását -, hogy eltekintsen arra, amerre egykor a gazdagnegyed állt. Régen egymás mellett sorakoztak a paloták, manapság lehangoló a látvány. Mélyet sóhajt.*
- Persze, hogy én, bevonszoltam egy istállóba, szerintem még akkor nem telt el egy óra a megismerkedésünk óta.
*Wegtoreni nászútjuk során is többen utaltak arra, hogy szinte csodaszámba megy az, hogy egy Cha'ysshoz hasonló férfi a házasság igájába hajtsa a fejét.*
- Igazából ő akarta. Pislogok kettőt és ott térdel. Én meg azon gondolkodtam, hogy fölötte átugrani nem tudok, mögöttem fal, most merre szaladjak?!
*Felvihog, ebben a tálalásban persze teljesen komolytalannak tűnik, mintha csak az ördögvigyor miatti vicces tódítás lenne, de valójában minden szava igaz.
Az ördögvigyor ezúttal nevetős hangulatba rakja, és hát arra sem emlékszik már, hogy hónapokkal ezelőtt mivel gázolt Yeza lelkébe. Nevet, ahogy elképzeli a másikat, amint fél tucat elkényeztetett, gazdagnegyedi lánykát próbál kommandírozni. Közben a pipát is visszanyújtja.*
- Na az tényleg nem. Anyám sosem engedte volna meg, hogy átlépd a küszöböt. Túlságosan szép vagy. Mondjuk anyám is túlságosan szép volt. Szerintem kérdezgette a tükröt is, hogy ki a legszebb a vidéken. De az összes pesztonkánk…
*Ezen a ponton vihogva simul az ajtófélfához, így befejezni sem tudja a mondatot, hogy “trampli volt”. Nem indul meg a fürdő felé, végtére is még van pár slukk a pipában.*
//A mézeshetek elteltével//
*Lassan bólint egyet. Természetesen nem azért kérdezte Yezát a honvágyáról, hogy utána rögtön beárulja Cha'yssnak miatta, vagy bárkinek, sőt teljesen normálisnak tartja, hogy hiányzik az otthoni azoknak, akik messzire szakadtak tőle. Lassan elfordítja tekintetét Yezáról - legalábbis ő lassúnak érzi most minden megmoccanását -, hogy eltekintsen arra, amerre egykor a gazdagnegyed állt. Régen egymás mellett sorakoztak a paloták, manapság lehangoló a látvány. Mélyet sóhajt.*
- Persze, hogy én, bevonszoltam egy istállóba, szerintem még akkor nem telt el egy óra a megismerkedésünk óta.
*Wegtoreni nászútjuk során is többen utaltak arra, hogy szinte csodaszámba megy az, hogy egy Cha'ysshoz hasonló férfi a házasság igájába hajtsa a fejét.*
- Igazából ő akarta. Pislogok kettőt és ott térdel. Én meg azon gondolkodtam, hogy fölötte átugrani nem tudok, mögöttem fal, most merre szaladjak?!
*Felvihog, ebben a tálalásban persze teljesen komolytalannak tűnik, mintha csak az ördögvigyor miatti vicces tódítás lenne, de valójában minden szava igaz.
Az ördögvigyor ezúttal nevetős hangulatba rakja, és hát arra sem emlékszik már, hogy hónapokkal ezelőtt mivel gázolt Yeza lelkébe. Nevet, ahogy elképzeli a másikat, amint fél tucat elkényeztetett, gazdagnegyedi lánykát próbál kommandírozni. Közben a pipát is visszanyújtja.*
- Na az tényleg nem. Anyám sosem engedte volna meg, hogy átlépd a küszöböt. Túlságosan szép vagy. Mondjuk anyám is túlságosan szép volt. Szerintem kérdezgette a tükröt is, hogy ki a legszebb a vidéken. De az összes pesztonkánk…
*Ezen a ponton vihogva simul az ajtófélfához, így befejezni sem tudja a mondatot, hogy “trampli volt”. Nem indul meg a fürdő felé, végtére is még van pár slukk a pipában.*
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-18 18:33:17
Üzenet elküldve: 2023-10-18 18:33:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Megmosolyogtatja a vállpaskolás. A kedves szavak esetlen, de őszinte együttérzést sugalló felajánlása.*
- Azért megvagyok *vonja meg a vállát.* - Élek. Jó helyem van a Kereskedőháznál, szóval nincs okom panaszra. *Főleg, ha a panaszkodás a Báró fülébe jut esetleg, mert az nem biztos, hogy jól venné ki magát.
Ha a lányra néz, az utolsó, ami az eszébe jut, hogy barbár. De emlékszik még az esetre, a Vaskorsó Tavernában. Így, hogy nem a saját szemével látta, a mai napig kétségesnek találja, de a Báró ott volt, s ő mesélte el, szóval nem vonhatja kétségbe a hitelét. A városi csitrit, azt minden bizonygatás nélkül aláírná, de a következő mondatra felszalad a szemöldöke.*
- Hát te voltál a csábító? Ejnye, kis... hamis! *Egyértelműen nem ezt a szót akarta a végére bökni, de még idejében észbe kapott. Kaján mosolygással ingatja a fejét.* - Hát, az lehet, hogy egy formás nőszemélynek nem nehéz rávenni a wegtoreni férfit egy forró légyottra, de hidd el, a házasság már egész más tészta.
*Ha megkapja még a pipát, akkor újabb mély szippantással ereszkedik a bódulat kényelmes ölébe. Fogalma sincs, hogy tudna-e értelmes, fesztelen beszélgetést folytatni az Úrnővel, ha nem olajoznák a dolgot ezzel a csodás kis adalékkal. Apropó Úrnő!*
- Ó! *fancsalodik Yeza képe a felismeréstől leforrázva. Mert hogy ő bizony akkurátusan így hívta a lányt, szinte mindig. Aztán kibuggyan belőle a nevetés. Elképzeli, ahogy minden alkalommal csikorogtak Aenae fogai, ahányszor csak ő, a tőle telhető legtiszteletteljesebben leÚrnőzte.
A kérdés aztán visszaszáll rá. A felé forduló érdeklődés összeölelkezik a bódító füst és a habzóbor elegyével.*
- Wegtoren vagyok *súgja közelebb hajolva kissé, mintha delejesen doromboló zöngéi titkot árulnának el.* - Lánc, kötél és kockázat. *Pillantása a topázsárga íriszekről elmerengve hullik le a telt ajkakra.* - Legalábbis Aztyan szerint *szusszan, s a korlátnak dől.* - De például *rántja meg a vállát* - pesztonka, na az biztosan nem. *Azzal a szóval Aenae a lelkébe gázolt. Szóval és tettel, inkább. Yezába pedig az ilyesmi hajlamos mélyre beenni magát. Most viszont nem tudja sokáig visszafogni a kikívánkozó nevetést. Csak akkor kezd el sissegni (függetlenül attól, hogy Aenae szól-e egy hangot is), amikor meghallja Nyikhaj bizonytalan puhatolózását.*
- Hahó! Meghoztam a fürdővizet! Bejövök.
*Yeza behúzódik az ajtófélfa mögé és kuncogva, pukkadozva legyez a tharg lány felé is, hogy tegyen ő is így.
Nyikhaj persze nagyon hamar kiszúrja őket, de inkább próbál úgy tenni, mintha nem. Valószínűleg érzi az ördögvigyor szagát is, de jobbnak látja, ha inkább csak gyorsan beburogatja a kádba a forróvizet, aztán eltűnik, amilyen gyorsan csak lehet. Két beszívott némber játékaihoz túl sok dolog várja még odalent a konyhán.*
//A mézeshetek elteltével//
*Megmosolyogtatja a vállpaskolás. A kedves szavak esetlen, de őszinte együttérzést sugalló felajánlása.*
- Azért megvagyok *vonja meg a vállát.* - Élek. Jó helyem van a Kereskedőháznál, szóval nincs okom panaszra. *Főleg, ha a panaszkodás a Báró fülébe jut esetleg, mert az nem biztos, hogy jól venné ki magát.
Ha a lányra néz, az utolsó, ami az eszébe jut, hogy barbár. De emlékszik még az esetre, a Vaskorsó Tavernában. Így, hogy nem a saját szemével látta, a mai napig kétségesnek találja, de a Báró ott volt, s ő mesélte el, szóval nem vonhatja kétségbe a hitelét. A városi csitrit, azt minden bizonygatás nélkül aláírná, de a következő mondatra felszalad a szemöldöke.*
- Hát te voltál a csábító? Ejnye, kis... hamis! *Egyértelműen nem ezt a szót akarta a végére bökni, de még idejében észbe kapott. Kaján mosolygással ingatja a fejét.* - Hát, az lehet, hogy egy formás nőszemélynek nem nehéz rávenni a wegtoreni férfit egy forró légyottra, de hidd el, a házasság már egész más tészta.
*Ha megkapja még a pipát, akkor újabb mély szippantással ereszkedik a bódulat kényelmes ölébe. Fogalma sincs, hogy tudna-e értelmes, fesztelen beszélgetést folytatni az Úrnővel, ha nem olajoznák a dolgot ezzel a csodás kis adalékkal. Apropó Úrnő!*
- Ó! *fancsalodik Yeza képe a felismeréstől leforrázva. Mert hogy ő bizony akkurátusan így hívta a lányt, szinte mindig. Aztán kibuggyan belőle a nevetés. Elképzeli, ahogy minden alkalommal csikorogtak Aenae fogai, ahányszor csak ő, a tőle telhető legtiszteletteljesebben leÚrnőzte.
A kérdés aztán visszaszáll rá. A felé forduló érdeklődés összeölelkezik a bódító füst és a habzóbor elegyével.*
- Wegtoren vagyok *súgja közelebb hajolva kissé, mintha delejesen doromboló zöngéi titkot árulnának el.* - Lánc, kötél és kockázat. *Pillantása a topázsárga íriszekről elmerengve hullik le a telt ajkakra.* - Legalábbis Aztyan szerint *szusszan, s a korlátnak dől.* - De például *rántja meg a vállát* - pesztonka, na az biztosan nem. *Azzal a szóval Aenae a lelkébe gázolt. Szóval és tettel, inkább. Yezába pedig az ilyesmi hajlamos mélyre beenni magát. Most viszont nem tudja sokáig visszafogni a kikívánkozó nevetést. Csak akkor kezd el sissegni (függetlenül attól, hogy Aenae szól-e egy hangot is), amikor meghallja Nyikhaj bizonytalan puhatolózását.*
- Hahó! Meghoztam a fürdővizet! Bejövök.
*Yeza behúzódik az ajtófélfa mögé és kuncogva, pukkadozva legyez a tharg lány felé is, hogy tegyen ő is így.
Nyikhaj persze nagyon hamar kiszúrja őket, de inkább próbál úgy tenni, mintha nem. Valószínűleg érzi az ördögvigyor szagát is, de jobbnak látja, ha inkább csak gyorsan beburogatja a kádba a forróvizet, aztán eltűnik, amilyen gyorsan csak lehet. Két beszívott némber játékaihoz túl sok dolog várja még odalent a konyhán.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-17 21:36:22
Üzenet elküldve: 2023-10-17 21:36:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Ha tudná, hogy Yeza már mindenre megesküdött, hogy nem nyúl többé drogokhoz, akkor biztosan nem is kínálná meg vele. Mivel azonban nem tudja, így teljesen nyugodt lélekkel nyújtja felé a pipát. Mikor legutoljára másokkal osztozott egy ördögvigyoros pipán, akkor jó ötletnek tűnt, ha átszúratja a köldökét egy karikával. Talán el is mosolyodna az emléken, ha Yeza nem adna egy még a letargikusnál is letargikusabb választ ad arra a kérdésre, amire Aenae szerint egy egyszerű igen, vagy nem is elég lett volna. Valószínűleg az ördögvigyor az oka, de a válasz hatására döbbenet ül az arcára. Itt van ez a gyönyörű, tökéletes, lenyűgöző nő és mégis, ebben a pillanatban olyan szánnivaló, mint egy csipásszemű kóbormacska.*
- Óh… Én sajnálom, hogy így érzel. Nem gondoltam volna. De, ha bármiben segíthetek...
*Sután megpaskolja Yeza vállát, hogy együttérzéséről biztosítsa. Persze aligha tudna segíteni bármiben is - már legalábbis a másik honvágyán aligha enyhíthetne -, de ugye a szándék, az nagyon fontos, hogy legalább a szándék meglegyen. Különben meg annyira Yeza szavaira figyel, hogy azt már észre sem veszi, hogy a másik mintha fázna. A fejét rázza, úgy véli, hogy Yezának a legkevésbé sincsen igaza vele kapcsolatban.*
- Ugyan. A barbár szuka fattya. A városi csitri. Attól függ honnan nézed. Cha'yss meg, lássuk be, nem ellenállt túlzottan.
*Felvihog, ahogy elképzeli Cha'ysst, amint nem hagyja magát leteperni véletlenleszerű, lehetőleg nyilvános helyeken. A vihogásból egyértelmű, hogy végképp beütött neki az ördögvigyor, meg az a pár pálinka és bor, amit megivott előtte. Érdekes, hogy társaságban jobb hangulatba kerül, míg ha egyedül pipázik, akkor rendszerint letargiába süllyed és sokszor kellemetlen hallucinációi is vannak. És igen, most őt is meglegyinti a filozófikusság szellője.*
- Nem tudom, hogy mi, csak azt, hogy mi nem… Úrnő például. Hányok.
*Grimaszol, kezével azt mímeli, mintha épp az ujját akarná ledugni a torkán, hogy kiadja a gyomortartalmát.*
- De mondd meg nekem, ki vagy te?
*Aenaenek ugye meggyőződése, hogy Yeza és Cha'yss szeretők, vagy legalábbis valamikor azok voltak. De ahhoz Aenae még nem szívott elég ördögvigyort, hogy kerek perec rákérdezzen.*
//A mézeshetek elteltével//
*Ha tudná, hogy Yeza már mindenre megesküdött, hogy nem nyúl többé drogokhoz, akkor biztosan nem is kínálná meg vele. Mivel azonban nem tudja, így teljesen nyugodt lélekkel nyújtja felé a pipát. Mikor legutoljára másokkal osztozott egy ördögvigyoros pipán, akkor jó ötletnek tűnt, ha átszúratja a köldökét egy karikával. Talán el is mosolyodna az emléken, ha Yeza nem adna egy még a letargikusnál is letargikusabb választ ad arra a kérdésre, amire Aenae szerint egy egyszerű igen, vagy nem is elég lett volna. Valószínűleg az ördögvigyor az oka, de a válasz hatására döbbenet ül az arcára. Itt van ez a gyönyörű, tökéletes, lenyűgöző nő és mégis, ebben a pillanatban olyan szánnivaló, mint egy csipásszemű kóbormacska.*
- Óh… Én sajnálom, hogy így érzel. Nem gondoltam volna. De, ha bármiben segíthetek...
*Sután megpaskolja Yeza vállát, hogy együttérzéséről biztosítsa. Persze aligha tudna segíteni bármiben is - már legalábbis a másik honvágyán aligha enyhíthetne -, de ugye a szándék, az nagyon fontos, hogy legalább a szándék meglegyen. Különben meg annyira Yeza szavaira figyel, hogy azt már észre sem veszi, hogy a másik mintha fázna. A fejét rázza, úgy véli, hogy Yezának a legkevésbé sincsen igaza vele kapcsolatban.*
- Ugyan. A barbár szuka fattya. A városi csitri. Attól függ honnan nézed. Cha'yss meg, lássuk be, nem ellenállt túlzottan.
*Felvihog, ahogy elképzeli Cha'ysst, amint nem hagyja magát leteperni véletlenleszerű, lehetőleg nyilvános helyeken. A vihogásból egyértelmű, hogy végképp beütött neki az ördögvigyor, meg az a pár pálinka és bor, amit megivott előtte. Érdekes, hogy társaságban jobb hangulatba kerül, míg ha egyedül pipázik, akkor rendszerint letargiába süllyed és sokszor kellemetlen hallucinációi is vannak. És igen, most őt is meglegyinti a filozófikusság szellője.*
- Nem tudom, hogy mi, csak azt, hogy mi nem… Úrnő például. Hányok.
*Grimaszol, kezével azt mímeli, mintha épp az ujját akarná ledugni a torkán, hogy kiadja a gyomortartalmát.*
- De mondd meg nekem, ki vagy te?
*Aenaenek ugye meggyőződése, hogy Yeza és Cha'yss szeretők, vagy legalábbis valamikor azok voltak. De ahhoz Aenae még nem szívott elég ördögvigyort, hogy kerek perec rákérdezzen.*
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-17 19:34:38
Üzenet elküldve: 2023-10-17 19:34:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Elveszi a felé nyújtott pipát. Bár megfogadta, megfogadta szigorú esküvéssel, hogy nem nyúl többet bódító szerekhez! Aztán jött ugyebár Farsys Úr estélye. Minek utána újfent megfogadta, komoly elhatározással, még meg is ikszelte a körmével a homloka közepét rá! De hát mit van, mit tenni. A Báróné kínálja.
Beleszív a jellegzetes aromájú füstbe és lent tartja, míg a szer megkapaszkodik, hogy kifejtse hatását. Visszaadja a pipát, s kifújja oldalra a füstöt.
Eltöpreng Aenae szavain. Talán egy kicsit túl soká is. Az őt végigmérő pillantást is csak merengve figyeli. Nem érez ki belőle semmi olyasmit, amire fel kéne tápászkodjon benne az önérzet. A kérdés viszont elevenén találja. Nyel egyet és egy pillanatra félre kell nézzen, nehogy elfacsarodjon a szíve.*
- Nincs *mondja.* - Nincs honvágyam. *Nagyot sóhajt és az égre emeli a tekintetét.* - Én magam vagyok a honvágy, néha úgy érzem. Az párállik a lélegzetemből, az nedvesíti a szememet, az lüktet az ereimben és az az eleven közeg, amiben a gondolataim úsznak, s melybe alámerülnek, mikor elalszom.
*Hirtelen ráébred, hogy szinte vacognak a fogai, ahogy beszél. Miután a nyár hátat fordít Artheniornak, Yeza jégveremben érzi magát. Nem tudja, megszokja-e valaha, hogy az idő hidegre fordul. Maga köré fonja a karjait, de kint marad az erkélyen Aenae mellett.*
- De te mintha reménytelenül keresnél valamit, amiről nem tudod, micsoda. *Szűkíti a szemét, ahogy a másik szavai alapján fejtegetésbe kezd. Sajnos az ördögvigyor felettébb bölcselkedővé tudja tenni.* - Elbújnál, de arra is vágysz, hogy végre meglássanak.
*Megrázza a fejét, mint aki így próbál kicsit józanodni a füst bódulatából.*
- Az pedig badarság, hogy nem vagy... egzotikus. Ugyan *húzódik a szája csibész mosolyra, s végigmutat Aenae alakján.* - A barbár Úrnő, a Vashegy örököse. A tharg szépség, aki két vállra fektetett egy wegtoreni Bárót. *Nevetve csóválja a fejét, hisz ennek már a fele is megérne egy misét, vagy talán inkább színdarabot.* - A kérdés csak az, hogy te kinek látod magad? S hogy ki akarsz lenni igazán?
//A mézeshetek elteltével//
*Elveszi a felé nyújtott pipát. Bár megfogadta, megfogadta szigorú esküvéssel, hogy nem nyúl többet bódító szerekhez! Aztán jött ugyebár Farsys Úr estélye. Minek utána újfent megfogadta, komoly elhatározással, még meg is ikszelte a körmével a homloka közepét rá! De hát mit van, mit tenni. A Báróné kínálja.
Beleszív a jellegzetes aromájú füstbe és lent tartja, míg a szer megkapaszkodik, hogy kifejtse hatását. Visszaadja a pipát, s kifújja oldalra a füstöt.
Eltöpreng Aenae szavain. Talán egy kicsit túl soká is. Az őt végigmérő pillantást is csak merengve figyeli. Nem érez ki belőle semmi olyasmit, amire fel kéne tápászkodjon benne az önérzet. A kérdés viszont elevenén találja. Nyel egyet és egy pillanatra félre kell nézzen, nehogy elfacsarodjon a szíve.*
- Nincs *mondja.* - Nincs honvágyam. *Nagyot sóhajt és az égre emeli a tekintetét.* - Én magam vagyok a honvágy, néha úgy érzem. Az párállik a lélegzetemből, az nedvesíti a szememet, az lüktet az ereimben és az az eleven közeg, amiben a gondolataim úsznak, s melybe alámerülnek, mikor elalszom.
*Hirtelen ráébred, hogy szinte vacognak a fogai, ahogy beszél. Miután a nyár hátat fordít Artheniornak, Yeza jégveremben érzi magát. Nem tudja, megszokja-e valaha, hogy az idő hidegre fordul. Maga köré fonja a karjait, de kint marad az erkélyen Aenae mellett.*
- De te mintha reménytelenül keresnél valamit, amiről nem tudod, micsoda. *Szűkíti a szemét, ahogy a másik szavai alapján fejtegetésbe kezd. Sajnos az ördögvigyor felettébb bölcselkedővé tudja tenni.* - Elbújnál, de arra is vágysz, hogy végre meglássanak.
*Megrázza a fejét, mint aki így próbál kicsit józanodni a füst bódulatából.*
- Az pedig badarság, hogy nem vagy... egzotikus. Ugyan *húzódik a szája csibész mosolyra, s végigmutat Aenae alakján.* - A barbár Úrnő, a Vashegy örököse. A tharg szépség, aki két vállra fektetett egy wegtoreni Bárót. *Nevetve csóválja a fejét, hisz ennek már a fele is megérne egy misét, vagy talán inkább színdarabot.* - A kérdés csak az, hogy te kinek látod magad? S hogy ki akarsz lenni igazán?
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-16 21:13:56
Üzenet elküldve: 2023-10-16 21:13:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Hogy Farsys úr pikáns ügyei nem érdeklik, az azért van, mert általában nem érdeklik mások pikáns ügyei. Persze mókás volt a fickót odalent a színlelt érdeklődéssel froclizni, de eztán Aenae valóban érdektelenné vált. Nem azért, mert nem akarna Yezával beszélgetni, pusztán nem akar mások pikáns ügyeiről cseverészni. Persze voltak idők, amikor boldogon kibeszélt másokat azok háta mögött, de akkoriban egy gazdagnegyedi fruska volt.*
- Igen, hozzád viszont cseppet sem illik.
*Hogy ráhibázott, hogy Yeza nem az a levendulás-alkat! Kiszélesedik a mosolya. Ő is pontosan látja, hogy mennyire különböznek egymástól, talán csak a testalkatuk hasonló.*
- Nem-nem. Az már nem lenne ugyanaz. De kedves ötlet, köszönöm.
*Újabban ritkán nyúlt ördögvigyorhoz, így nem is csoda, hogy már egy-két slukk is megüti kissé, ezért is történhet meg az, hogy nem tudná megmondani, hogy mikor lépett ki az erkélyre, de Yeza csak ott tud mellé lépni, mikor Aenae már az erkélykorláton könyököl és az alatta-előtte elterültő Artheniorra bámul, azonban Yeza hangjára az ő irányába fordul. Állát a tenyerébe támasztja, másik kezével a pipát Yeza irányába nyújtja, ezzel válaszolva is arra, hogy kívánja-e, hogy amaz távozzon.*
- Nem is tudom. Baj az nincsen. Asszem. Csak nem akartam volna visszajönni Artheniorba. Persze tudom, hogy Cha'yssnak vissza kellett jönnie. De… Wegtorenben senki nem ismert. Talán ott én voltam az egzotikus.
*Halkan felnevet, ahogyan végigméri Yezát, aki az artheniori - vagy akár a vashegyi - szemnek egzotikus. Nincs sem a nevetésében, sem a hanghordozásában, sem a pillantásában nincsen semmi bántó, van viszont valami, ami nagyfokú öniróniára enged következtetni.*
- Nincs honvágyad?
*Az már biztos, hogy Aenaenek nem volt, egy pillanatig sem. De az is biztos, hogy Aenae nemigen tudna mondani egy olyan helyet, amit otthonának nevezhetne. Talán ez a hely lehetne az, csak nem szabadna megengednie saját magának azt, hogy a múltban történt borzalmakra gondoljon.*
//A mézeshetek elteltével//
*Hogy Farsys úr pikáns ügyei nem érdeklik, az azért van, mert általában nem érdeklik mások pikáns ügyei. Persze mókás volt a fickót odalent a színlelt érdeklődéssel froclizni, de eztán Aenae valóban érdektelenné vált. Nem azért, mert nem akarna Yezával beszélgetni, pusztán nem akar mások pikáns ügyeiről cseverészni. Persze voltak idők, amikor boldogon kibeszélt másokat azok háta mögött, de akkoriban egy gazdagnegyedi fruska volt.*
- Igen, hozzád viszont cseppet sem illik.
*Hogy ráhibázott, hogy Yeza nem az a levendulás-alkat! Kiszélesedik a mosolya. Ő is pontosan látja, hogy mennyire különböznek egymástól, talán csak a testalkatuk hasonló.*
- Nem-nem. Az már nem lenne ugyanaz. De kedves ötlet, köszönöm.
*Újabban ritkán nyúlt ördögvigyorhoz, így nem is csoda, hogy már egy-két slukk is megüti kissé, ezért is történhet meg az, hogy nem tudná megmondani, hogy mikor lépett ki az erkélyre, de Yeza csak ott tud mellé lépni, mikor Aenae már az erkélykorláton könyököl és az alatta-előtte elterültő Artheniorra bámul, azonban Yeza hangjára az ő irányába fordul. Állát a tenyerébe támasztja, másik kezével a pipát Yeza irányába nyújtja, ezzel válaszolva is arra, hogy kívánja-e, hogy amaz távozzon.*
- Nem is tudom. Baj az nincsen. Asszem. Csak nem akartam volna visszajönni Artheniorba. Persze tudom, hogy Cha'yssnak vissza kellett jönnie. De… Wegtorenben senki nem ismert. Talán ott én voltam az egzotikus.
*Halkan felnevet, ahogyan végigméri Yezát, aki az artheniori - vagy akár a vashegyi - szemnek egzotikus. Nincs sem a nevetésében, sem a hanghordozásában, sem a pillantásában nincsen semmi bántó, van viszont valami, ami nagyfokú öniróniára enged következtetni.*
- Nincs honvágyad?
*Az már biztos, hogy Aenaenek nem volt, egy pillanatig sem. De az is biztos, hogy Aenae nemigen tudna mondani egy olyan helyet, amit otthonának nevezhetne. Talán ez a hely lehetne az, csak nem szabadna megengednie saját magának azt, hogy a múltban történt borzalmakra gondoljon.*
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-16 02:39:55
Üzenet elküldve: 2023-10-16 02:39:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Valószínűleg a neveltetés hagyta nyomok tévesztik meg a vöröst is rendszerint Aenae-vel kapcsolatban. Nem sokat tud róla, ami elég kellemetlenül érinti. De ez a mostani talán jó alkalom, hogy egy kicsit köszörüljön a csorbán. Fogalma sincs, hogy a másik ilyen elismerően vélekedik Yeza vonzerejéről. Ő inkább úgy gondolja, csak arról van szó, amiről legtöbbször: egy más kultúra egzotikuma idegen és érdekes varázs, ami gyakorta megragadja az arra nyitott embereket.
De az Úrnő a Báró bűvkörén kívül mintha máris bezárkózna. Még Farsys Úr pikáns ügyeit se piszkálnak meg nagyjából semmiféle érdeklődést. Egy félmondattal elengedi maga mellett a témát, ami nem könnyíti meg Yeza dolgát. Aenae az ördögvigyor füstjébe temetkezik. A lent még olyan eleven jókedv lassacskán leolvadni látszik róla, a helyét pedig átveszi valamiféle merengő bizonytalanság.*
- Mindegyiket *vágja rá Yeza, aztán egy fél pillanattal később, hogy már kicsit át is gondolja, beharapja az ajkát.* - Talán a levendulát kivéve. *Önkéntelenül elmosolyodik a tényen, hogy a választás máris rámutat, mennyire különböznek ők ketten.* - De hozzád illik a levendula. Viszont... *biccenti félre kissé a fejét* - ha megbolondítjuk egy kis fűszerességgel, talán visszaidézi a nászutatok varázsát. *Elhallgat egy pillanatra és leteszi az üvegcséket a komód tetejére. Aenae mellé lép és megpróbálja kifürkészni a topázsárba tekintet titkait. Talán csak most tűnik fel neki a mandulavágású szempár, ami a nomád népek sajátja. Eszébe juttatja Wäort, ami az ő ajkán is kissé keserédessé színezi a halvány mosolyt.*
- Baj van? *kérdi csendesen.* - Kívánod, hogy távozzak? Vagy... *kissé bizonytalan, mert bár tényleg nem ismerik igazán egymást, de a sors úgy hozta, hogy egy fedél alá kerültek* - szeretnél róla beszélni? *Idegenül hathat a dolog, de átérzi, hogy valószínűleg nem lehet könnyű új asszonyként beilleszkedni. Yeza pedig az immár pecséttel megszilárdult kötelék miatt itt lesz, tehát idővel mindenképp érdemes lesz csiszolni kettejük viszonyán.*
//A mézeshetek elteltével//
*Valószínűleg a neveltetés hagyta nyomok tévesztik meg a vöröst is rendszerint Aenae-vel kapcsolatban. Nem sokat tud róla, ami elég kellemetlenül érinti. De ez a mostani talán jó alkalom, hogy egy kicsit köszörüljön a csorbán. Fogalma sincs, hogy a másik ilyen elismerően vélekedik Yeza vonzerejéről. Ő inkább úgy gondolja, csak arról van szó, amiről legtöbbször: egy más kultúra egzotikuma idegen és érdekes varázs, ami gyakorta megragadja az arra nyitott embereket.
De az Úrnő a Báró bűvkörén kívül mintha máris bezárkózna. Még Farsys Úr pikáns ügyeit se piszkálnak meg nagyjából semmiféle érdeklődést. Egy félmondattal elengedi maga mellett a témát, ami nem könnyíti meg Yeza dolgát. Aenae az ördögvigyor füstjébe temetkezik. A lent még olyan eleven jókedv lassacskán leolvadni látszik róla, a helyét pedig átveszi valamiféle merengő bizonytalanság.*
- Mindegyiket *vágja rá Yeza, aztán egy fél pillanattal később, hogy már kicsit át is gondolja, beharapja az ajkát.* - Talán a levendulát kivéve. *Önkéntelenül elmosolyodik a tényen, hogy a választás máris rámutat, mennyire különböznek ők ketten.* - De hozzád illik a levendula. Viszont... *biccenti félre kissé a fejét* - ha megbolondítjuk egy kis fűszerességgel, talán visszaidézi a nászutatok varázsát. *Elhallgat egy pillanatra és leteszi az üvegcséket a komód tetejére. Aenae mellé lép és megpróbálja kifürkészni a topázsárba tekintet titkait. Talán csak most tűnik fel neki a mandulavágású szempár, ami a nomád népek sajátja. Eszébe juttatja Wäort, ami az ő ajkán is kissé keserédessé színezi a halvány mosolyt.*
- Baj van? *kérdi csendesen.* - Kívánod, hogy távozzak? Vagy... *kissé bizonytalan, mert bár tényleg nem ismerik igazán egymást, de a sors úgy hozta, hogy egy fedél alá kerültek* - szeretnél róla beszélni? *Idegenül hathat a dolog, de átérzi, hogy valószínűleg nem lehet könnyű új asszonyként beilleszkedni. Yeza pedig az immár pecséttel megszilárdult kötelék miatt itt lesz, tehát idővel mindenképp érdemes lesz csiszolni kettejük viszonyán.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-15 19:24:19
Üzenet elküldve: 2023-10-15 19:24:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*A vashegyi évek csakugyan kissé nyerssé tették, meglehet, hogy rossz irányba is terelték a jellemét, hiszen Habrertusszal töltött évek során megtanult alakoskodni. De mikor még a Vashegy hírét sem hallotta, akkor egy volt a sok gazdagnegyedi fruska közül, akik elvörösödtek, ha ilyen szavak jutottak eszükbe és inkább leharapták volna a saját nyelvüket, semmint kimondják azt.*
- Néha biztosan az.
*Szeliden elmosolyodik, de biztosan tudja, hogy nem akarja meghallgatni, hogy miről cseveg az a kettő. Emellett jobban foglalkoztatja Yeza szemmel is látható zavara. Nem igazán érti, hogy mi is okozza, de nem is firtatja, mert Yeza a fürdő, míg Aenae az ördögvigyor felé fordul.*
- Nem is gondoltam róla mást.
*Az már más kérdés, hogy nem érti. Yeza megdöbbentően lenyűgöző nő, olyasvalaki, akitől mindenkinek - legyenek bármilyen neműek és fajúak is - elakad a lélegzete, ha a helyiségbe lép, miért a wegtoreni mércével mérve is csapodár kujon kell neki? Mert Aenae szerint kell neki, vonzódik hozzá, illetve ők ketten egymáshoz. Aenae ebben a pillanatban azon kapja magát, hogy olyasmin mereng, ami teljességgel megfoghatatlan. A vágy, vagy a szerelem megfoghatatlan, végül is azt sem sikerült felfogja, hogy Cha'yss mit szeret őbenne? Az elmélkedésből Yeza kérdése rángatja ki, még össze is rezzen.*
- Levendula.
*Yeza valószínűleg nem az a levendulás-alkat, végtére is hozzá azok az illatok illenek, amik buják, érzékiek, mint amilyen Yeza maga is. Fél pillanatig a kád irányába mered, majd Yezára. Nem akart fürdeni, kényelmetlen is neki a szituáció, kényelmetlen szituációkban pedig olyanokat is kimond, amiket egy pillanat múlva meg is bán.*
- Te melyiket választanád?
*Saját maga is elcsodálkozik saját magán, hogy milyen ostoba kérdés volt ez, de ha már így alakult, akkor érdekli a válasz. Bár Yeza akkor is lenyűgöző lenne, ha zsenge bölcsőzsírral kenegetné a hajlatait. Az erkélyajtóban áll, hátát a félfának támasztja, mert nem akar a szobába füstölni az ördögvigyoros pipával. Elmosolyodik a gondolatra, hogy Yeza bölcsőzsírral kenegeti magát.*
- Vajon mennyi idő alatt jutnak dűlőre egymással?
//A mézeshetek elteltével//
*A vashegyi évek csakugyan kissé nyerssé tették, meglehet, hogy rossz irányba is terelték a jellemét, hiszen Habrertusszal töltött évek során megtanult alakoskodni. De mikor még a Vashegy hírét sem hallotta, akkor egy volt a sok gazdagnegyedi fruska közül, akik elvörösödtek, ha ilyen szavak jutottak eszükbe és inkább leharapták volna a saját nyelvüket, semmint kimondják azt.*
- Néha biztosan az.
*Szeliden elmosolyodik, de biztosan tudja, hogy nem akarja meghallgatni, hogy miről cseveg az a kettő. Emellett jobban foglalkoztatja Yeza szemmel is látható zavara. Nem igazán érti, hogy mi is okozza, de nem is firtatja, mert Yeza a fürdő, míg Aenae az ördögvigyor felé fordul.*
- Nem is gondoltam róla mást.
*Az már más kérdés, hogy nem érti. Yeza megdöbbentően lenyűgöző nő, olyasvalaki, akitől mindenkinek - legyenek bármilyen neműek és fajúak is - elakad a lélegzete, ha a helyiségbe lép, miért a wegtoreni mércével mérve is csapodár kujon kell neki? Mert Aenae szerint kell neki, vonzódik hozzá, illetve ők ketten egymáshoz. Aenae ebben a pillanatban azon kapja magát, hogy olyasmin mereng, ami teljességgel megfoghatatlan. A vágy, vagy a szerelem megfoghatatlan, végül is azt sem sikerült felfogja, hogy Cha'yss mit szeret őbenne? Az elmélkedésből Yeza kérdése rángatja ki, még össze is rezzen.*
- Levendula.
*Yeza valószínűleg nem az a levendulás-alkat, végtére is hozzá azok az illatok illenek, amik buják, érzékiek, mint amilyen Yeza maga is. Fél pillanatig a kád irányába mered, majd Yezára. Nem akart fürdeni, kényelmetlen is neki a szituáció, kényelmetlen szituációkban pedig olyanokat is kimond, amiket egy pillanat múlva meg is bán.*
- Te melyiket választanád?
*Saját maga is elcsodálkozik saját magán, hogy milyen ostoba kérdés volt ez, de ha már így alakult, akkor érdekli a válasz. Bár Yeza akkor is lenyűgöző lenne, ha zsenge bölcsőzsírral kenegetné a hajlatait. Az erkélyajtóban áll, hátát a félfának támasztja, mert nem akar a szobába füstölni az ördögvigyoros pipával. Elmosolyodik a gondolatra, hogy Yeza bölcsőzsírral kenegeti magát.*
- Vajon mennyi idő alatt jutnak dűlőre egymással?
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-15 15:53:45
Üzenet elküldve: 2023-10-15 15:53:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Ki tudja, ki nyerné kettejük közül a feszengési versenyt, de tény, hogy mindketten egész jól tudják titkolni ez irányú érzéseiket, de lehet, hogy csak túlzottan el vannak foglalva a saját frusztrációjukkal, hogy a másiké jobban feltűnjön.
Amikor Yeza belép, máris úgy érzi, mintha tilosban járna, pedig még csak a tárgyalóban vannak, ahol már volt ezelőtt is.
Vissza kell néznie a kerek asztalt körülvevő székekre, mert a hatalmába keríti az érzés, hogy Aztyan hideg kék tekintete onnan figyeli. Az pedig mindig igen zavarba ejtő érzés. Az a szó szerencsére hathatósan felrázza a képzelgésből. Igen. Újból és újból elfelejti, hogy újdonsült Úrnője egy kecskehágó barbár csürhe örökösnője. Egyszerűen van benne valami, ami miatt ez a tény nem tud határozottan megkapaszkodni Yezában. Nem kéne, de a nyersen őszinte szófordulat láthatóan meglepi a vöröst.*
- Pedig *köszörüli meg a torkát* - néha egész szórakoztató. *Tétován csorog beljebb a Báró és hitvese személyes lakrészébe, mint a kinti eb, amelyik mindig próbálkozik, de tudja, hogy bármelyik pillanatban kizavarhatják. De most fürdő ügyben jött intézkedni, szóval a kád és a paraván felé veszi az irányt, hogy előkészüljön. A wegtoreni szokások szerint ott kell lenniük valahol a törölközőknek és egyebeknek is egy ládában vagy szekrénykében.
Ha megtalálja, elő is pakolja a fürdőlepedőket, a szappant, a fürdősót, az illatos olajokat...
Három üvegcsével bukkan elő a paraván mögül és kissé tanácstalanul forgatja őket. A kijelentésként tálalt kérdésre felpillant, és csak megvonja a vállát.*
- Kereskedők. *Ajkán hamiskás mosoly kunkorodik.* - Lutah Farsys nevét akkoriban kezdték el emlegetni, mielőtt eljöttem Wegtorenből. Van érzéke az üzlethez, de még wegtoreni mércével is csapodár egy kujon. *Nem emel szót az ellen, amihez Aenae épp előkészül. Fogalma sincs, hogy korábban is élt-e az Úrnő ilyesfajta élvezetekkel, de most jött vissza egy hosszú nászútról a Tűz Városából, szóval igazán nincs min meglepődni.* - A Nagy Szárazság elmúltával rendezett játékok utáni orgia mögött jegyzik mindjárt Farsys Úr hírhedt háromnapos tivornyáját.
*Előre nyújtja az üvegcséket, hogy Aenae választhasson.*
- Pézsma, szantál vagy levendula?
//A mézeshetek elteltével//
*Ki tudja, ki nyerné kettejük közül a feszengési versenyt, de tény, hogy mindketten egész jól tudják titkolni ez irányú érzéseiket, de lehet, hogy csak túlzottan el vannak foglalva a saját frusztrációjukkal, hogy a másiké jobban feltűnjön.
Amikor Yeza belép, máris úgy érzi, mintha tilosban járna, pedig még csak a tárgyalóban vannak, ahol már volt ezelőtt is.
Vissza kell néznie a kerek asztalt körülvevő székekre, mert a hatalmába keríti az érzés, hogy Aztyan hideg kék tekintete onnan figyeli. Az pedig mindig igen zavarba ejtő érzés. Az a szó szerencsére hathatósan felrázza a képzelgésből. Igen. Újból és újból elfelejti, hogy újdonsült Úrnője egy kecskehágó barbár csürhe örökösnője. Egyszerűen van benne valami, ami miatt ez a tény nem tud határozottan megkapaszkodni Yezában. Nem kéne, de a nyersen őszinte szófordulat láthatóan meglepi a vöröst.*
- Pedig *köszörüli meg a torkát* - néha egész szórakoztató. *Tétován csorog beljebb a Báró és hitvese személyes lakrészébe, mint a kinti eb, amelyik mindig próbálkozik, de tudja, hogy bármelyik pillanatban kizavarhatják. De most fürdő ügyben jött intézkedni, szóval a kád és a paraván felé veszi az irányt, hogy előkészüljön. A wegtoreni szokások szerint ott kell lenniük valahol a törölközőknek és egyebeknek is egy ládában vagy szekrénykében.
Ha megtalálja, elő is pakolja a fürdőlepedőket, a szappant, a fürdősót, az illatos olajokat...
Három üvegcsével bukkan elő a paraván mögül és kissé tanácstalanul forgatja őket. A kijelentésként tálalt kérdésre felpillant, és csak megvonja a vállát.*
- Kereskedők. *Ajkán hamiskás mosoly kunkorodik.* - Lutah Farsys nevét akkoriban kezdték el emlegetni, mielőtt eljöttem Wegtorenből. Van érzéke az üzlethez, de még wegtoreni mércével is csapodár egy kujon. *Nem emel szót az ellen, amihez Aenae épp előkészül. Fogalma sincs, hogy korábban is élt-e az Úrnő ilyesfajta élvezetekkel, de most jött vissza egy hosszú nászútról a Tűz Városából, szóval igazán nincs min meglepődni.* - A Nagy Szárazság elmúltával rendezett játékok utáni orgia mögött jegyzik mindjárt Farsys Úr hírhedt háromnapos tivornyáját.
*Előre nyújtja az üvegcséket, hogy Aenae választhasson.*
- Pézsma, szantál vagy levendula?
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalmárlak
Üzenet elküldve: 2023-10-15 14:06:26
Üzenet elküldve: 2023-10-15 14:06:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Nagyurakkal egy tálból cseresznyézni//
//A mézeshetek elteltével//
*Végül csak eldönti, hogy Lutah tenyérbe mászó-e, avagy végtelenül lehengerlő. Aenae alapvetően tenyérbe mászónak találja. Ebben az esetben egészen máshogy esik jól a froclizása. Természetesen nem neveti ki hangosan a férfit, mégiscsak a férje reménybeli üzlettársáról van szó, de azért szélesen mosolyog Yeza szavain, miközben tekintete újra végigsvenkel Lutahon. A hajuk színe alapján akár testvérek is lehetnének, Yeza meg Lutah, de a testvérek nemigen vannak olyan viszonyban, mint amit Aenae kettejükről feltételez. Bár ki tudja? Lehet, hogy Wegtorenben az ilyesmi felett szemet hunynak.
A fél szemöldöke felszalad, hogy Yeza szinte úgy hajol oda Cha'ysshoz, mintha ő tette volna, de mivel nem csókban, hanem sugdolózásban végződik a dolog, így az a féltékenység is elszáll, aminek igazán ideje sem volt arra, hogy különösebben befészkelje magát az agyába. A másik pedig az, hogy valamiért úgy véli, hogy a rendkívül teátrális jelenet - szerinte a sugdolzás Wegtorenben is illetlenség lehet - nem is igazán neki szól, sokkal inkább Lutahnak. Az egész azt sejteti, hogy Yeza épp bizalmas információkat közöl a főnökével az esetleges új üzlettársról, ráadásul direkt ezt a bosszantó formát választva a közlésre. Aenae figyelme ez alatt a pár pillanat alatt Lutahra összpontosul, akié meg mintha épp őrá. Aenae reakciója pedig legalább olyan bosszantó lehet, mint a sutyorgás maga, ugyanis újra végigméri a fickót, éppen úgy, mintha csak a hentesnél vizsgálná, hogy melyik húst vegye meg.
Nem siet a lépcsőzéssel, hiszen újra rádöbben, hogy mennyire nem akarta elhagyni Wegtorent és visszajönni ide. Mintha a lépcsőn való lassú vánszorgás - jó nem lassú, de nem túl lendületes -, miközben tekintetét szigorúan az előtte sorokazó lépcsőfokokra szegi, elodázhatná a visszavonhatatlan tényt, hogy nászútja ezennel véget is ért.
Wegtorenben való indulásuk előtt nem sokat időztek Artheniorban, az imént meg csak egy gyors mosdásra jött fel, meg egy gombjait nem nélkülöző ingért. Rossz érzése van, a keze is remeg, de ezzel valamelyest enyhít az, hogy végigsimít a tárgyaló valamennyi székének támláján, ahogy elhalad mellettük.*
- Nem, egyáltalán nem. Igazából nem érdekel a farokméregetés.
*Merthogy odalent bizonyára valami hasonló zajlik, legalábbis a Habrertuson szocializált énje úgy gondolja. Az más kérdés, hogy feljönni sem feltétlenül akart. Kicsit kínos neki Yezával, a thargföldön történtek után pedig végképp. Rosszabb napjain mindig azt kívánja, hogy bár hagyta volna Yeza meghalni aznap éjjel. Az is igaz persze, hogy az elmúlt hónapokban jellemzően csak jó napjai voltak, olyakor meg hálás az életéért.
A szobában enyhe káosz uralkodik. Látszik, hogy lakói csak az imént érkeztek, számtalan csomagjuk minden rendszert nélkülözve hever szerte-szét. Az ágy mellett egy kinyitott láda feltúrva, Aenae abból húzta elő az inget, amit levitt Cha'yssnak. Egy kisebb táska az asztalon, félig nyitva, egy butélia nyaka lóg ki belőle. Aenae most ehhez a táskához lép, kutatni kezd benne, hamarosan előkerül egy kisebb szütyő, belőle egy rövid szárú pipa, ezüstszelence és dohányoszacskó. Az elmúlt hónapokban nemigen szívott ördögvigyort, de most úgy érzi, hogy megérdemli. Meg aztán ivott is némi alkoholt, szüksége van rá.*
- Minden hájjal megkent fickónak tűnik ez a Farsys. Nem mintha Cha'ysst félteni kellene a fajtájától…
*Vajon csevegni akar? Vagy puhatolózni? Igazából mindkettőt.*
//A mézeshetek elteltével//
*Végül csak eldönti, hogy Lutah tenyérbe mászó-e, avagy végtelenül lehengerlő. Aenae alapvetően tenyérbe mászónak találja. Ebben az esetben egészen máshogy esik jól a froclizása. Természetesen nem neveti ki hangosan a férfit, mégiscsak a férje reménybeli üzlettársáról van szó, de azért szélesen mosolyog Yeza szavain, miközben tekintete újra végigsvenkel Lutahon. A hajuk színe alapján akár testvérek is lehetnének, Yeza meg Lutah, de a testvérek nemigen vannak olyan viszonyban, mint amit Aenae kettejükről feltételez. Bár ki tudja? Lehet, hogy Wegtorenben az ilyesmi felett szemet hunynak.
A fél szemöldöke felszalad, hogy Yeza szinte úgy hajol oda Cha'ysshoz, mintha ő tette volna, de mivel nem csókban, hanem sugdolózásban végződik a dolog, így az a féltékenység is elszáll, aminek igazán ideje sem volt arra, hogy különösebben befészkelje magát az agyába. A másik pedig az, hogy valamiért úgy véli, hogy a rendkívül teátrális jelenet - szerinte a sugdolzás Wegtorenben is illetlenség lehet - nem is igazán neki szól, sokkal inkább Lutahnak. Az egész azt sejteti, hogy Yeza épp bizalmas információkat közöl a főnökével az esetleges új üzlettársról, ráadásul direkt ezt a bosszantó formát választva a közlésre. Aenae figyelme ez alatt a pár pillanat alatt Lutahra összpontosul, akié meg mintha épp őrá. Aenae reakciója pedig legalább olyan bosszantó lehet, mint a sutyorgás maga, ugyanis újra végigméri a fickót, éppen úgy, mintha csak a hentesnél vizsgálná, hogy melyik húst vegye meg.
Nem siet a lépcsőzéssel, hiszen újra rádöbben, hogy mennyire nem akarta elhagyni Wegtorent és visszajönni ide. Mintha a lépcsőn való lassú vánszorgás - jó nem lassú, de nem túl lendületes -, miközben tekintetét szigorúan az előtte sorokazó lépcsőfokokra szegi, elodázhatná a visszavonhatatlan tényt, hogy nászútja ezennel véget is ért.
Wegtorenben való indulásuk előtt nem sokat időztek Artheniorban, az imént meg csak egy gyors mosdásra jött fel, meg egy gombjait nem nélkülöző ingért. Rossz érzése van, a keze is remeg, de ezzel valamelyest enyhít az, hogy végigsimít a tárgyaló valamennyi székének támláján, ahogy elhalad mellettük.*
- Nem, egyáltalán nem. Igazából nem érdekel a farokméregetés.
*Merthogy odalent bizonyára valami hasonló zajlik, legalábbis a Habrertuson szocializált énje úgy gondolja. Az más kérdés, hogy feljönni sem feltétlenül akart. Kicsit kínos neki Yezával, a thargföldön történtek után pedig végképp. Rosszabb napjain mindig azt kívánja, hogy bár hagyta volna Yeza meghalni aznap éjjel. Az is igaz persze, hogy az elmúlt hónapokban jellemzően csak jó napjai voltak, olyakor meg hálás az életéért.
A szobában enyhe káosz uralkodik. Látszik, hogy lakói csak az imént érkeztek, számtalan csomagjuk minden rendszert nélkülözve hever szerte-szét. Az ágy mellett egy kinyitott láda feltúrva, Aenae abból húzta elő az inget, amit levitt Cha'yssnak. Egy kisebb táska az asztalon, félig nyitva, egy butélia nyaka lóg ki belőle. Aenae most ehhez a táskához lép, kutatni kezd benne, hamarosan előkerül egy kisebb szütyő, belőle egy rövid szárú pipa, ezüstszelence és dohányoszacskó. Az elmúlt hónapokban nemigen szívott ördögvigyort, de most úgy érzi, hogy megérdemli. Meg aztán ivott is némi alkoholt, szüksége van rá.*
- Minden hájjal megkent fickónak tűnik ez a Farsys. Nem mintha Cha'ysst félteni kellene a fajtájától…
*Vajon csevegni akar? Vagy puhatolózni? Igazából mindkettőt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 297-316