Arthenior - Pegazus fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 96 (1901. - 1920. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1920. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 20:33:36
Üzenet elküldve: 2021-01-28 20:33:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
*Ahogy Cale lassacskán csepegteti a szóbeszédeket Ysanee összevonja szemöldökét. Nem akarja elhinni ezeket a pletykákat, minden bizonnyal a lázadáskor, s azután a kétségbeesett szegények terjeszthettek ilyen rosszindulatú történeteket, hogy még rosszabb színben tüntessék fel a nemességet. De ha még igaz is bármi abból, amit a másik mond, egyikőjüknek sincs semmi köze hozzá.*
-Olyan vagy, mint egy pletykás vénasszony.
*Jegyzi meg fejét csóválva, miközben megiszogatja teája maradékát. Persze valószínűleg, ha nem Relaelről lenne szó, használható információnak vélné az elhangzottakat, így viszont valahogy az egész rossz szájízt hagy maga után.*
-Salwar!
*Hangját nem emeli meg, az nem az ő stílusa, de szeretné a férfi tudtára adni, hogy éppen elég lesz az ostoba és rosszmájú konspirációkból. Legfőképp az zavarja, hogy egy időre a múltja elől ő is a Vashegyre menekült, s bizony tisztában van vele, a Hadúr vélhetőleg csak azért engedte, hogy maradhasson, mert abban reménykedett, ágymelegítőnek használhatja majd a tolvajt. Ha pedig ez lett volna a biztonsága kulcsa, minden bizonnyal nem ellenkezett volna, bár utólag hálát ad az isteneknek, hogy Kagan borostyánná vált, mielőtt bármi is történhetett volna. Nem csoda hát, hogy a lány úgy érzi, mintha ezzel őt is becsmérelné a bárd.
Befejezvén a reggelit, székével közelebb húzódik a férfihoz.*
-Nem fog sértegetni.
*Hajol közelebb a másik fülébe duruzsolva, finoman megsimítva a szürke hajat.*
-Éppen azért, amiért te sem fogod őt.
*Fogalma sincs persze, hogy biztosan így lesz-e, de Ysa mindent meg fog tenni, hogy nyugalomban telnek napjaik. Valójában abban bízik, Rel szívleli őt annyira, hogy a kedvéért képes lesz visszafogni magát.
Nyugtatásképp halvány csókot lehet Cale szája sarkába.*
-Most viszont egyél, nem akarok itt ülni napestig.
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
*Ahogy Cale lassacskán csepegteti a szóbeszédeket Ysanee összevonja szemöldökét. Nem akarja elhinni ezeket a pletykákat, minden bizonnyal a lázadáskor, s azután a kétségbeesett szegények terjeszthettek ilyen rosszindulatú történeteket, hogy még rosszabb színben tüntessék fel a nemességet. De ha még igaz is bármi abból, amit a másik mond, egyikőjüknek sincs semmi köze hozzá.*
-Olyan vagy, mint egy pletykás vénasszony.
*Jegyzi meg fejét csóválva, miközben megiszogatja teája maradékát. Persze valószínűleg, ha nem Relaelről lenne szó, használható információnak vélné az elhangzottakat, így viszont valahogy az egész rossz szájízt hagy maga után.*
-Salwar!
*Hangját nem emeli meg, az nem az ő stílusa, de szeretné a férfi tudtára adni, hogy éppen elég lesz az ostoba és rosszmájú konspirációkból. Legfőképp az zavarja, hogy egy időre a múltja elől ő is a Vashegyre menekült, s bizony tisztában van vele, a Hadúr vélhetőleg csak azért engedte, hogy maradhasson, mert abban reménykedett, ágymelegítőnek használhatja majd a tolvajt. Ha pedig ez lett volna a biztonsága kulcsa, minden bizonnyal nem ellenkezett volna, bár utólag hálát ad az isteneknek, hogy Kagan borostyánná vált, mielőtt bármi is történhetett volna. Nem csoda hát, hogy a lány úgy érzi, mintha ezzel őt is becsmérelné a bárd.
Befejezvén a reggelit, székével közelebb húzódik a férfihoz.*
-Nem fog sértegetni.
*Hajol közelebb a másik fülébe duruzsolva, finoman megsimítva a szürke hajat.*
-Éppen azért, amiért te sem fogod őt.
*Fogalma sincs persze, hogy biztosan így lesz-e, de Ysa mindent meg fog tenni, hogy nyugalomban telnek napjaik. Valójában abban bízik, Rel szívleli őt annyira, hogy a kedvéért képes lesz visszafogni magát.
Nyugtatásképp halvány csókot lehet Cale szája sarkába.*
-Most viszont egyél, nem akarok itt ülni napestig.
1919. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 18:14:43
Üzenet elküldve: 2021-01-28 18:14:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
* Egy rövidebb várakozás után vissza is térnek az asztalhoz a finomságokkal. Helyet foglalnak ők is és már evéshez készülődne, mikor észreveszi, hogy Zran a szeme sarkából figyeli a mozdulatait. Pihalves pedig egy gyanúsan egyértelmű utalást tesz arra, hogy azt várja, hogy mikor veszi le a maszkját. *
- Egy kicsit talán melegem van, de nem fogok ezért megválni sem a fegyvereimtől, sem a köpenyemtől.
~ Van egy olyan érzésem, hogy csak az arcomra kíváncsiak. Nem szívesen mutatom meg nekik, viszont a dolgok csak rosszabbak lesznek, ha egész este szemmel tartanak. Ha a nevemet nem tudják, kétlem, hogy az arcomat látták már volna. Ha pedig igen, akkor is valószínűtlen, hogy azok közé tartoznának, akik rám vadásznak. Szóval lehet jobb lesz, ha elűzöm a kíváncsiságot. ~
* Egy laza mozdulattal áthelyezkedik úgy, hogy mind a ketten jól láthassák. Lehúzza a sötét maszkot, ami egy 26 éves körüli, enyhén borostás arcot rejt. Egy pár pillanatra ránéz mindkettőjükre, aztán egy nagyot harap a kolbászból, és beleiszik a sörbe, de mielőtt még lenyelné azt, gyorsan visszaköpi a pohárba, és lecsapja azt az asztalra. Ezután hirtelen vissza is húzza a fekete maszkot, mintha misem történt volna. *
- Itt tényleg remek ételt szolgálnak. Múltkor is bizonyították már a tehetségüket, de most is feléltek a hírnevükhöz.
* Egy kis evés, és ivás színlelés után ismét megszólítja a férfit.*
- Héj Zran, tudja mind gondolkodtam? Én már hallottam a maga életéről, és ön is tudja az enyémet, viszont a mi Pihalvesünk még nem mesélt nekünk semmit. Gondolom, hogy ön is kíváncsi már.
* Ezt a mondatát befejezve a kést amit eddig a kezében tartott, beleszúrja az asztal falapjába, hogy felszabadítsa a másik kezét is, amiken aztán megtámasztja a fejét, és a lány felé fordul. *
- Mit szól hozzá, mesél nekünk valami szépet?
A hozzászólás írója (Qin Morro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.28 18:17:11
* Egy rövidebb várakozás után vissza is térnek az asztalhoz a finomságokkal. Helyet foglalnak ők is és már evéshez készülődne, mikor észreveszi, hogy Zran a szeme sarkából figyeli a mozdulatait. Pihalves pedig egy gyanúsan egyértelmű utalást tesz arra, hogy azt várja, hogy mikor veszi le a maszkját. *
- Egy kicsit talán melegem van, de nem fogok ezért megválni sem a fegyvereimtől, sem a köpenyemtől.
~ Van egy olyan érzésem, hogy csak az arcomra kíváncsiak. Nem szívesen mutatom meg nekik, viszont a dolgok csak rosszabbak lesznek, ha egész este szemmel tartanak. Ha a nevemet nem tudják, kétlem, hogy az arcomat látták már volna. Ha pedig igen, akkor is valószínűtlen, hogy azok közé tartoznának, akik rám vadásznak. Szóval lehet jobb lesz, ha elűzöm a kíváncsiságot. ~
* Egy laza mozdulattal áthelyezkedik úgy, hogy mind a ketten jól láthassák. Lehúzza a sötét maszkot, ami egy 26 éves körüli, enyhén borostás arcot rejt. Egy pár pillanatra ránéz mindkettőjükre, aztán egy nagyot harap a kolbászból, és beleiszik a sörbe, de mielőtt még lenyelné azt, gyorsan visszaköpi a pohárba, és lecsapja azt az asztalra. Ezután hirtelen vissza is húzza a fekete maszkot, mintha misem történt volna. *
- Itt tényleg remek ételt szolgálnak. Múltkor is bizonyították már a tehetségüket, de most is feléltek a hírnevükhöz.
* Egy kis evés, és ivás színlelés után ismét megszólítja a férfit.*
- Héj Zran, tudja mind gondolkodtam? Én már hallottam a maga életéről, és ön is tudja az enyémet, viszont a mi Pihalvesünk még nem mesélt nekünk semmit. Gondolom, hogy ön is kíváncsi már.
* Ezt a mondatát befejezve a kést amit eddig a kezében tartott, beleszúrja az asztal falapjába, hogy felszabadítsa a másik kezét is, amiken aztán megtámasztja a fejét, és a lány felé fordul. *
- Mit szól hozzá, mesél nekünk valami szépet?
A hozzászólás írója (Qin Morro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.28 18:17:11
1918. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 16:59:03
Üzenet elküldve: 2021-01-28 16:59:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
* A véletlenek ma nagyon egybe esnek. Teljesen véletlenül mind a két elf szereti a kolbászt meg a sört is. Most éppen még Lancelnnel sem kezd el gúnyolódni. Hamarosan biztosan lesz alkalma látni az elf arcát, mert a maszkban nem hiszi, hogy tudna eszegetni. A pultig elkíséri, ahol ő rendeli a finom söröket. Zran sem tétlenkedik, mert addig rendel három darab Sült kolbászt, amiért 42 aranyat hagy ott
. Sűrűn rendelt kaja lehet ez a kolbász, mert ebben az időszakban szinte mindig serceg néhány kolbász a zsírban. Mire kicsapolják a lány söreit, addigra már majdnem az össze kolbi a tányéron van. Megkapja őket és visszasétál a szőke nyomában asztalukig. Mindenki elé letesz egy tányért.*
- Jó étvágyat!* Mondja, de még nem kezd bele az evésbe, mert megvár mindenkit vele. Igazából egyre csak terhesebb lesz a maszkos jelenléte. Nem szívesen ajánlkozik arra, hogy tósztot mondjon. Ő maximum majd csak oda csapja saját korsóját a többiekéhez. A fogadó csendesen morajlik, a szokásos esti mozgolódás megy. Ilyenkor eléggé pezseg az élet. Sokan ide jönnek kipihenni az aznapi munkát. Most viszont ideje megnézni mi van a maszk mögött. A fogadót látta már eleget, de a gyűlölt alak arcát még nem.*
* A véletlenek ma nagyon egybe esnek. Teljesen véletlenül mind a két elf szereti a kolbászt meg a sört is. Most éppen még Lancelnnel sem kezd el gúnyolódni. Hamarosan biztosan lesz alkalma látni az elf arcát, mert a maszkban nem hiszi, hogy tudna eszegetni. A pultig elkíséri, ahol ő rendeli a finom söröket. Zran sem tétlenkedik, mert addig rendel három darab Sült kolbászt, amiért 42 aranyat hagy ott
. Sűrűn rendelt kaja lehet ez a kolbász, mert ebben az időszakban szinte mindig serceg néhány kolbász a zsírban. Mire kicsapolják a lány söreit, addigra már majdnem az össze kolbi a tányéron van. Megkapja őket és visszasétál a szőke nyomában asztalukig. Mindenki elé letesz egy tányért.*- Jó étvágyat!* Mondja, de még nem kezd bele az evésbe, mert megvár mindenkit vele. Igazából egyre csak terhesebb lesz a maszkos jelenléte. Nem szívesen ajánlkozik arra, hogy tósztot mondjon. Ő maximum majd csak oda csapja saját korsóját a többiekéhez. A fogadó csendesen morajlik, a szokásos esti mozgolódás megy. Ilyenkor eléggé pezseg az élet. Sokan ide jönnek kipihenni az aznapi munkát. Most viszont ideje megnézni mi van a maszk mögött. A fogadót látta már eleget, de a gyűlölt alak arcát még nem.*
1917. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 11:19:56
Üzenet elküldve: 2021-01-28 11:19:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Gnóm cimborája hamar mesélésbe kezd. Van mivel kitölteni az időt ami nem baj ugye.*
- Mando legigazából. Megjárja.
*Okos jószág a Mando csak néha makacs mint a nyavalya. Most azért csak nyugton fekszik.*
- Eltűnt? Igen furcsák ezek az elfek. Előferdül, hogy beszívja őket az erdő vagy mi a szösz.
*Hallani mostanság eltűnedező elfekről.*
- Na aztán! Te meg elemantrista vagy.
*Nem kell harcos egy klánság vezetéséhez. Csak gógyi az meg van nem kevés a gnóm cimborának.*
- Te tudod amúgy meg.
*Minek ütné bele nagy orrát ami nem rá tartozik. Nem is üti. *
MIII? Felhagysz? He?
*Majd kigúvad a szeme a bejelentésen. Úgy szíven üti mintha az egész új tanács hirtelen lemondana a posztjáról.*
- Azta mindenit! Most megfogták hé!
*Kellene valami kupica, hogy magához térjen de most nincsen.*
- Ez már biztos biztos?
*Lehet csak tréfál a koma.*
- Mer amúgy nem kis művelet lehet kigyalulni magadból amibe beleszülesztettek.
*Még megvárja hátha csak vicces kedvébe van a gnóm. Egy ilyen bemondást nem lehet máris azonnal komolyan venni.*
*Gnóm cimborája hamar mesélésbe kezd. Van mivel kitölteni az időt ami nem baj ugye.*
- Mando legigazából. Megjárja.
*Okos jószág a Mando csak néha makacs mint a nyavalya. Most azért csak nyugton fekszik.*
- Eltűnt? Igen furcsák ezek az elfek. Előferdül, hogy beszívja őket az erdő vagy mi a szösz.
*Hallani mostanság eltűnedező elfekről.*
- Na aztán! Te meg elemantrista vagy.
*Nem kell harcos egy klánság vezetéséhez. Csak gógyi az meg van nem kevés a gnóm cimborának.*
- Te tudod amúgy meg.
*Minek ütné bele nagy orrát ami nem rá tartozik. Nem is üti. *
MIII? Felhagysz? He?
*Majd kigúvad a szeme a bejelentésen. Úgy szíven üti mintha az egész új tanács hirtelen lemondana a posztjáról.*
- Azta mindenit! Most megfogták hé!
*Kellene valami kupica, hogy magához térjen de most nincsen.*
- Ez már biztos biztos?
*Lehet csak tréfál a koma.*
- Mer amúgy nem kis művelet lehet kigyalulni magadból amibe beleszülesztettek.
*Még megvárja hátha csak vicces kedvébe van a gnóm. Egy ilyen bemondást nem lehet máris azonnal komolyan venni.*
1916. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-28 00:57:23
Üzenet elküldve: 2021-01-28 00:57:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen egybeesés //
*A fogadóba ő lép először és mögötte a két férfi. Fél szemmel hátra sandít és látja sutyorgásukat. A hangzavar miatt nem érti, miről lehet szó, de nem is számít. Ezután el is foglalnak egy üres asztalt. Még mindig elbűvölőnek tartja a helyet a díszes falaival és kerek asztalaival.
A maszkost leintve veszi kezébe az irányítást, hogy be tudja tartani ígéretét az első körről. Úgy tűnik a ma este, mindenki fizetni szeretne, hiszen Zran rögtön felajánlja, hogy az ételt ő állja. Furcsa érzés fogja ez a lányt, hogy most egyik férfi sem szólt valami ironikusat a másiknak, de nem tulajdonít ennek a továbbiakban különösen nagyobb figyelmet.*
- Rendben van. *Egyezik bele.* - A kolbász tökéletesen megfelel nekem is. *Feleli vidáman. Minden ételt meg kell enni. Nem tud olyat mondani Pihalves, amit ne szeretne. Ám nem mondja ki hangosan Lanceln után, de neki is a kedvencei között van a kolbász.
Legalább mindenki ki veszi a részét a mai estéből, ha majd a maszkos is sorra kerül. A pulthoz érve rendel magának és társainak három Mézsör, majd kifizeti érte a 45 csillogó aranyat.. Amennyiben ez sikerült, az italokkal tér vissza az asztalhoz és mindenki elé le tesz egyet. Szőke hajzuhataga szétomlik formás vállán, ahogy játékosan oldalra dönti fejét és a feketeruhásra pillant.*
- Lanceln. *Szólítja meg.* - Nincsen túl meleged? Nem lehet túl kényelmes köpenyben és maszkban. *A meleg ellenére ő még mindig nem vált meg az említett kiegészítőktől. ~Különös. Mintha rejtegetne valamit.~ Fordul meg a lány fejében. Az asztalra könyököl és állát felfelé fordított tenyerébe támasztja, sűrű pillái alól, pedig fürkésző tekintettel illeti, úgy várja a választ.*
*A fogadóba ő lép először és mögötte a két férfi. Fél szemmel hátra sandít és látja sutyorgásukat. A hangzavar miatt nem érti, miről lehet szó, de nem is számít. Ezután el is foglalnak egy üres asztalt. Még mindig elbűvölőnek tartja a helyet a díszes falaival és kerek asztalaival.
A maszkost leintve veszi kezébe az irányítást, hogy be tudja tartani ígéretét az első körről. Úgy tűnik a ma este, mindenki fizetni szeretne, hiszen Zran rögtön felajánlja, hogy az ételt ő állja. Furcsa érzés fogja ez a lányt, hogy most egyik férfi sem szólt valami ironikusat a másiknak, de nem tulajdonít ennek a továbbiakban különösen nagyobb figyelmet.*
- Rendben van. *Egyezik bele.* - A kolbász tökéletesen megfelel nekem is. *Feleli vidáman. Minden ételt meg kell enni. Nem tud olyat mondani Pihalves, amit ne szeretne. Ám nem mondja ki hangosan Lanceln után, de neki is a kedvencei között van a kolbász.
Legalább mindenki ki veszi a részét a mai estéből, ha majd a maszkos is sorra kerül. A pulthoz érve rendel magának és társainak három Mézsör, majd kifizeti érte a 45 csillogó aranyat.
. Amennyiben ez sikerült, az italokkal tér vissza az asztalhoz és mindenki elé le tesz egyet. Szőke hajzuhataga szétomlik formás vállán, ahogy játékosan oldalra dönti fejét és a feketeruhásra pillant.*- Lanceln. *Szólítja meg.* - Nincsen túl meleged? Nem lehet túl kényelmes köpenyben és maszkban. *A meleg ellenére ő még mindig nem vált meg az említett kiegészítőktől. ~Különös. Mintha rejtegetne valamit.~ Fordul meg a lány fejében. Az asztalra könyököl és állát felfelé fordított tenyerébe támasztja, sűrű pillái alól, pedig fürkésző tekintettel illeti, úgy várja a választ.*
1915. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:26:42
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:26:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Oh... ? * Viszi fel kérdőn a hangsúlyt, mert nem érzi úgy, hogy ne lenne mit szégyelljen, ha mást nem, hát Eeyr áldása ami a nadrágjában lapul. De ha a lány ilyeneket mond, még ha hazugság, még ha vicc is, talán azt jelenti, hogy kezdi elfogadni önmagát, és a két napot, amit kapott. Valamiért reménykedik ebben a férfi, szeretné, hogy Ysanee megnyugodjon, és jól érezze magát a bőrében, nem csak akkor, amikor megjátssza, vagy amikor annyit iszik, hogy ne zavarja semmi.
Cale viszont élvezi, hogy meglepi asztal társát a haszontalannak ítélt információval, amit felhalmozott. Talán mégse olyan felesleges mindenfélét tudni a város nemességéről, hiszen láthatóan, akik még élnek, azok új ismeretségeket építenek ki, sőt, egyesek még a tharg barbárokhoz is leteszik formás hátsójukat, remélve, hogy felmelegíti a tűz. *
- Na persze ezek alapján talán érthető is, hogy a thargokig menekült, az a szóbeszéd járta, hogy a családja undorítóan bánt minden szolgálójukkal. Kétszer, majd négyszer annyit fizettek, mint mások, de még így is alig tudták pótolni az elmenekült, vagy meghalt szolgálókat. Szerinted mennyire lehet kegyetlen egy gazda, akinél négyszeres fizetésért se vállal munkát a szegény sorsú? * Teszi fel a költői kérdést, majd elgondolkodik kicsit. * Nemes kisasszonyként, nem tudok arra gondolni, hogy miképp hasznosíthatta magát a barbároknál, ha nem ágyasként. Gondolod, hogy ezért ment délre? Kagan farka lett a fegyver, ami óvón vonta körbe, védelmező falat emelve köré, szegény vezér haláláig? * Viszi tovább a gondolatot, miután arról hall, hogy ez a Relael nemes is olyan fattyú, aki lenézi a másikat a bőrszíne, és a fajtája alapján. Persze megígérte a tolvajnak, hogy ha tharg földre érnek, akkor viselkedni fog, de itt, Artheniorban még nem köti az adott szó. Gyűlöli azokat, akik anélkül, hogy kiismernék, elítélik a származása miatt. Pedig neki aztán mindegy, hogy ork vagy óriás, fattyú vagy törvényes, amíg kerek a segge, és a közelébe engedi a mélységit. De onnantól, hogy valaki elzárkózik előle, megszünteti felé ezeket az előítélet mentes feltételeket. *
- Nem ígérhetem, hogy szó nélkül fogom tűrni, ha sértegetni kezd. * Sziszegi vészjóslón, és a lány talán már ismeri annyira, hogy tudja, ha hazudhatna se tenné. Ha valamire, a faji kérdésre mindig is ugrott, ugrani is fog. Ilyen a természete. *
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Oh... ? * Viszi fel kérdőn a hangsúlyt, mert nem érzi úgy, hogy ne lenne mit szégyelljen, ha mást nem, hát Eeyr áldása ami a nadrágjában lapul. De ha a lány ilyeneket mond, még ha hazugság, még ha vicc is, talán azt jelenti, hogy kezdi elfogadni önmagát, és a két napot, amit kapott. Valamiért reménykedik ebben a férfi, szeretné, hogy Ysanee megnyugodjon, és jól érezze magát a bőrében, nem csak akkor, amikor megjátssza, vagy amikor annyit iszik, hogy ne zavarja semmi.
Cale viszont élvezi, hogy meglepi asztal társát a haszontalannak ítélt információval, amit felhalmozott. Talán mégse olyan felesleges mindenfélét tudni a város nemességéről, hiszen láthatóan, akik még élnek, azok új ismeretségeket építenek ki, sőt, egyesek még a tharg barbárokhoz is leteszik formás hátsójukat, remélve, hogy felmelegíti a tűz. *
- Na persze ezek alapján talán érthető is, hogy a thargokig menekült, az a szóbeszéd járta, hogy a családja undorítóan bánt minden szolgálójukkal. Kétszer, majd négyszer annyit fizettek, mint mások, de még így is alig tudták pótolni az elmenekült, vagy meghalt szolgálókat. Szerinted mennyire lehet kegyetlen egy gazda, akinél négyszeres fizetésért se vállal munkát a szegény sorsú? * Teszi fel a költői kérdést, majd elgondolkodik kicsit. * Nemes kisasszonyként, nem tudok arra gondolni, hogy miképp hasznosíthatta magát a barbároknál, ha nem ágyasként. Gondolod, hogy ezért ment délre? Kagan farka lett a fegyver, ami óvón vonta körbe, védelmező falat emelve köré, szegény vezér haláláig? * Viszi tovább a gondolatot, miután arról hall, hogy ez a Relael nemes is olyan fattyú, aki lenézi a másikat a bőrszíne, és a fajtája alapján. Persze megígérte a tolvajnak, hogy ha tharg földre érnek, akkor viselkedni fog, de itt, Artheniorban még nem köti az adott szó. Gyűlöli azokat, akik anélkül, hogy kiismernék, elítélik a származása miatt. Pedig neki aztán mindegy, hogy ork vagy óriás, fattyú vagy törvényes, amíg kerek a segge, és a közelébe engedi a mélységit. De onnantól, hogy valaki elzárkózik előle, megszünteti felé ezeket az előítélet mentes feltételeket. *
- Nem ígérhetem, hogy szó nélkül fogom tűrni, ha sértegetni kezd. * Sziszegi vészjóslón, és a lány talán már ismeri annyira, hogy tudja, ha hazudhatna se tenné. Ha valamire, a faji kérdésre mindig is ugrott, ugrani is fog. Ilyen a természete. *
1914. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:11:06
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:11:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
* Az ajtónyitás után mindketten vidáman mosolyognak egymásra, míg Morro csak egyel mögöttük lép be, persze szótlanul nem hagyva Zran újabb ellenszenves mozdulatát, melyre furcsa módon elnézést kér. Hangjából tisztán ki lehetett venni az iróniát, de még ez is jobb mint ha megint fegyvert rántanának egymásra. Így ő sem firtatja tovább a dolgot, és készségesen leül a kiszemelt asztalhoz. A felszerelésétől továbbra sem válik meg, pedig a fogadóban nagy meleg van, így enyhe kellemetlenségekkel jár, de ha ez az ára a biztonságnak, akkor szívesen vállalja. Ahogy megteszi az ajánlatot az italok megfizetésére, egy kéz érinti meg a vállát. *
- Ám legyen, ha maga ennyire fizetni kíván én nem ellenkezek. Egy sört elfogadok első körben. Ha pedig megjön a kedvünk, akkor majd én állom a következő menetet.
* Egyik jólelkű ajánlatot követi a másik, mivel Zran már elő is állt az ötlettel, hogy ő pedig egy sült kolbásszal járul hozzá a vacsorához. *
- Természetesen megfelel. Egyik nagy kedvencemet választotta, jó magának ehhez az érzéke.
* Mint, hogy kiválasztotta az ételét, és mindenki örömmel fizet helyette, kényelmesen hátradől a székében, és előhúzza az egyiket a sok rozsdás kése közül, hogy azzal üsse el az időt amíg vár a rendelésére. *
* Az ajtónyitás után mindketten vidáman mosolyognak egymásra, míg Morro csak egyel mögöttük lép be, persze szótlanul nem hagyva Zran újabb ellenszenves mozdulatát, melyre furcsa módon elnézést kér. Hangjából tisztán ki lehetett venni az iróniát, de még ez is jobb mint ha megint fegyvert rántanának egymásra. Így ő sem firtatja tovább a dolgot, és készségesen leül a kiszemelt asztalhoz. A felszerelésétől továbbra sem válik meg, pedig a fogadóban nagy meleg van, így enyhe kellemetlenségekkel jár, de ha ez az ára a biztonságnak, akkor szívesen vállalja. Ahogy megteszi az ajánlatot az italok megfizetésére, egy kéz érinti meg a vállát. *
- Ám legyen, ha maga ennyire fizetni kíván én nem ellenkezek. Egy sört elfogadok első körben. Ha pedig megjön a kedvünk, akkor majd én állom a következő menetet.
* Egyik jólelkű ajánlatot követi a másik, mivel Zran már elő is állt az ötlettel, hogy ő pedig egy sült kolbásszal járul hozzá a vacsorához. *
- Természetesen megfelel. Egyik nagy kedvencemet választotta, jó magának ehhez az érzéke.
* Mint, hogy kiválasztotta az ételét, és mindenki örömmel fizet helyette, kényelmesen hátradől a székében, és előhúzza az egyiket a sok rozsdás kése közül, hogy azzal üsse el az időt amíg vár a rendelésére. *
1913. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:00:08
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:00:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
-Nem is tudnál olyat.
*Bókol finoman, rá sem pillantva a másikra, mert épp a teája kortyolgatásával van elfoglalva. Igazán jól esik most neki a forró ital, felmelegíti hűvös tagjait, nem is érti, hogy lehet, hogy a másik nem fázik.
Ahogy elhangoznak az Ysa által kimondott név tartozékai, bizony értetlenül megemelkedik a szemöldöke.*
-Igen...
*Gyanakodó pillantásokat vetve az arca próbálja megfejteni, mégis honnan ismerheti a mélységi az elfet. Na nem féltékeny, -legalább is egyelőre- ismeri már eléggé a másikat ahhoz, hogy azt képzelje, rájönne, ha valami személyes dolog húzódna meg a háttérben. Ettől függetlenül persze meglepődötten veszi tudomásul, mennyi mindent tud a hosszúéltűről, olyanokat, amiket még a tolvaj sem. *
-Talán az.
*Szavai bizonytalanok. A fattyú szó különösen megüti a fülét, furcsán érzi most magát, hiszen saját, soha el nem mondott története egészen hasonlatos elhangzottakhoz. Úgy érzi mintha a férfi most épp az ő titkait kotyogná ki, melyeket meg sem osztott vele.
A gonoszkodó szavakra szívesen felhúzná az orrát, helyette inkább csak a szürke pillantásokba fonja övéit.*
-Érdekes. Odafent még semmi bajod nem volt a testemmel.
*Jegyzi meg unottan, hogy szándékosan érti-e félre, nehéz lenne megmondani, valószínűleg csak emlékeztetni szeretné asztaltársát a szobában eltöltött kellemes percekre. A fenekek emlegetésére viszont már elvigyorodik, elvégre ki nem boldog, ha épp kerek hátsókra gondol.*
-Ó, bizonyára kedvedre való lesz.
*Hangjában csendül talán egy aprócska csipkelődés, de nem túl feltűnően.*
-Azt viszont nem tudom megígérni, hogy tiéd is tetszeni fog neki. Sajnos ott az az örök hosszúfülű-mélységi ellentét...
*Úgy tesz, mint aki csak hangosan gondolkodik, s még fájdalmasan fel is sóhajt. Képe persze teljesen ártatlan, mint aki sajnálatos módon nem tehet ez ügyben semmit, így a bárd kénytelen lesz majd távolról csodálni a szépséges Relaelt.*
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
-Nem is tudnál olyat.
*Bókol finoman, rá sem pillantva a másikra, mert épp a teája kortyolgatásával van elfoglalva. Igazán jól esik most neki a forró ital, felmelegíti hűvös tagjait, nem is érti, hogy lehet, hogy a másik nem fázik.
Ahogy elhangoznak az Ysa által kimondott név tartozékai, bizony értetlenül megemelkedik a szemöldöke.*
-Igen...
*Gyanakodó pillantásokat vetve az arca próbálja megfejteni, mégis honnan ismerheti a mélységi az elfet. Na nem féltékeny, -legalább is egyelőre- ismeri már eléggé a másikat ahhoz, hogy azt képzelje, rájönne, ha valami személyes dolog húzódna meg a háttérben. Ettől függetlenül persze meglepődötten veszi tudomásul, mennyi mindent tud a hosszúéltűről, olyanokat, amiket még a tolvaj sem. *
-Talán az.
*Szavai bizonytalanok. A fattyú szó különösen megüti a fülét, furcsán érzi most magát, hiszen saját, soha el nem mondott története egészen hasonlatos elhangzottakhoz. Úgy érzi mintha a férfi most épp az ő titkait kotyogná ki, melyeket meg sem osztott vele.
A gonoszkodó szavakra szívesen felhúzná az orrát, helyette inkább csak a szürke pillantásokba fonja övéit.*
-Érdekes. Odafent még semmi bajod nem volt a testemmel.
*Jegyzi meg unottan, hogy szándékosan érti-e félre, nehéz lenne megmondani, valószínűleg csak emlékeztetni szeretné asztaltársát a szobában eltöltött kellemes percekre. A fenekek emlegetésére viszont már elvigyorodik, elvégre ki nem boldog, ha épp kerek hátsókra gondol.*
-Ó, bizonyára kedvedre való lesz.
*Hangjában csendül talán egy aprócska csipkelődés, de nem túl feltűnően.*
-Azt viszont nem tudom megígérni, hogy tiéd is tetszeni fog neki. Sajnos ott az az örök hosszúfülű-mélységi ellentét...
*Úgy tesz, mint aki csak hangosan gondolkodik, s még fájdalmasan fel is sóhajt. Képe persze teljesen ártatlan, mint aki sajnálatos módon nem tehet ez ügyben semmit, így a bárd kénytelen lesz majd távolról csodálni a szépséges Relaelt.*
1912. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:05:11
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:05:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Őstehetség. Jóstehetség?//
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Remek. *Csapja össze tenyereit vidám mosollyal, mint egy kisgyerek, aki hosszú ínséges idő után végre kapott egy szem cukorkát. Mintha valóban vidámsággal töltené el, hogy tetszik a férfinek a neve, pedig igazából nem túlságosan izgatja a dolog.
A kiéhezett megjegyzésre halovány vigyor kúszik az arcára, még szeme is megvillan, akár a ravasz rókának a préda látványától. A kiéhezett férfinál jobb időtöltés nincs is. Persze nem azért, mert Muelu hasonlóan érezné magát. Nem bánja, ha adódik kedvére való férfi társaság, akár csak egy éjszakára is, de igazából megvan hím nélkül is. Izgalma annak tudható be, hogy az ilyen kiéhezett úriemberek szeretnek sok aranyat adni, ha olyan fals jóslatot kapnak, miszerint napokon belül egy bögyös, faros, kellemesen csilingelő hangú, igazi égi tünemény pottyan az ölükbe, akár csak egy kósza légyottra is. Már megtanulta, hogy a férfinak általában hírnév, arany és nő kell ahhoz, hogy gondtalannak higgye az életét. Rendes férfi kevés van, a legtöbbje a csapodár életvitelt tartja többre, így csak jó, ha abba ringathatják magukat, hogy dorbézolhatnak az életük hátralevő részében.*
- Hát úgy tudom, hogy a kikötőben van erre a problémára egy igen hangulatos fogadó. Ott segítőkész sellőlányok hada áll az urak szolgálatára.
*Kacsint végül kuncogva. Nem jönne rosszul az arany, de most kényelmesnek tartja a gondolkodásmentes semmittevést, így nem kezdi el felvetni a nemlétező jóstehetségét. Pedig akár meg is jósolhatna egy forró éjszakát, tegyük fel épp egy takaros kis vörös társaságában. Így még hazudni sem hazudna. Aranyat is kapna, s még az éjszakai szórakozás is ki lenne pipálva. De nem ivott annyit, hogy ennyire készséges legyen.*
- Ideális világ? Hah. *Vág is egy unott fintort. Rengeteg más probléma van még ezzel a világgal, amitől az cseppet sem nevezhető ideálisnak.* Mindig a kisemberek szívják meg. Ha nem a gazdagok szedik el az utolsót is tőlük, akkor a szemétláda tolvajok és gyilkosok áldozatai lesznek. Hisz ők kevésbé vannak óvva. Az ő házaikat nem öleli körbe magas és vaskos fal, nem védik őket testőrök serege, az igazságszolgáltatás is inkább eltekint a jelentéktelenek felett, ahelyett, hogy segítséget nyújtsanak. Mindenben a nemesebbek vannak előnyben, mert ott van arany, így van hatalom is, s épp elég kapzsi, gerinctelen féreg foglal helyet a felső tízezerben ahhoz, hogy rendben és gondosan megússzanak mindent. Higgye el, tudom miről beszélek.
*Morran is fel halkan. Aztán, hogy Samaar ebből is azt szűri e le, hogy Muelunak köze lehet bármiféle bűnszövetkezethez, hát az sem érdekli igazán. Ha őszintén ki lenne faggatva be is vallaná, hogy inkább szurkol egy szegény tolvajnak, aki sikerrel járt egy kis lopásban, mintsem a pórul járt polgárnak, akit megloptak. Neki nem kell sok éhes szájról gondoskodni, neki van tető a feje felett, ő tudna segíteni, de ha nem teszi, hát a bátor tolvajbrigád teszi a dolgát. Hát tegyék. Muelu tökéletesen tisztában van azzal, milyen mikor ki van szolgáltatva a gazdagoknak, mikor segítségre lenne szüksége, de cserben hagyják, tönkreteszik, megszégyenítik és ennek tetejében, még a gazdag szarrágónak el is tusolják a bűnét.*
- Estére? Gondolom a szokásos. *Vonja meg a vállát, miközben mogorva arccal turkálja a raguját, majd inkább félre is tolva kortyol párat a teából.* Nagyjából semmit. Itt vagyok egy darabig a fogadóban, azután hazamegyek. És ön?
*Pillant végül fel, kissé megenyhült, de még inkább erőltetett mosollyal.*
A hozzászólás írója (Muelu Vellrid) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.27 20:06:37
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Remek. *Csapja össze tenyereit vidám mosollyal, mint egy kisgyerek, aki hosszú ínséges idő után végre kapott egy szem cukorkát. Mintha valóban vidámsággal töltené el, hogy tetszik a férfinek a neve, pedig igazából nem túlságosan izgatja a dolog.
A kiéhezett megjegyzésre halovány vigyor kúszik az arcára, még szeme is megvillan, akár a ravasz rókának a préda látványától. A kiéhezett férfinál jobb időtöltés nincs is. Persze nem azért, mert Muelu hasonlóan érezné magát. Nem bánja, ha adódik kedvére való férfi társaság, akár csak egy éjszakára is, de igazából megvan hím nélkül is. Izgalma annak tudható be, hogy az ilyen kiéhezett úriemberek szeretnek sok aranyat adni, ha olyan fals jóslatot kapnak, miszerint napokon belül egy bögyös, faros, kellemesen csilingelő hangú, igazi égi tünemény pottyan az ölükbe, akár csak egy kósza légyottra is. Már megtanulta, hogy a férfinak általában hírnév, arany és nő kell ahhoz, hogy gondtalannak higgye az életét. Rendes férfi kevés van, a legtöbbje a csapodár életvitelt tartja többre, így csak jó, ha abba ringathatják magukat, hogy dorbézolhatnak az életük hátralevő részében.*
- Hát úgy tudom, hogy a kikötőben van erre a problémára egy igen hangulatos fogadó. Ott segítőkész sellőlányok hada áll az urak szolgálatára.
*Kacsint végül kuncogva. Nem jönne rosszul az arany, de most kényelmesnek tartja a gondolkodásmentes semmittevést, így nem kezdi el felvetni a nemlétező jóstehetségét. Pedig akár meg is jósolhatna egy forró éjszakát, tegyük fel épp egy takaros kis vörös társaságában. Így még hazudni sem hazudna. Aranyat is kapna, s még az éjszakai szórakozás is ki lenne pipálva. De nem ivott annyit, hogy ennyire készséges legyen.*
- Ideális világ? Hah. *Vág is egy unott fintort. Rengeteg más probléma van még ezzel a világgal, amitől az cseppet sem nevezhető ideálisnak.* Mindig a kisemberek szívják meg. Ha nem a gazdagok szedik el az utolsót is tőlük, akkor a szemétláda tolvajok és gyilkosok áldozatai lesznek. Hisz ők kevésbé vannak óvva. Az ő házaikat nem öleli körbe magas és vaskos fal, nem védik őket testőrök serege, az igazságszolgáltatás is inkább eltekint a jelentéktelenek felett, ahelyett, hogy segítséget nyújtsanak. Mindenben a nemesebbek vannak előnyben, mert ott van arany, így van hatalom is, s épp elég kapzsi, gerinctelen féreg foglal helyet a felső tízezerben ahhoz, hogy rendben és gondosan megússzanak mindent. Higgye el, tudom miről beszélek.
*Morran is fel halkan. Aztán, hogy Samaar ebből is azt szűri e le, hogy Muelunak köze lehet bármiféle bűnszövetkezethez, hát az sem érdekli igazán. Ha őszintén ki lenne faggatva be is vallaná, hogy inkább szurkol egy szegény tolvajnak, aki sikerrel járt egy kis lopásban, mintsem a pórul járt polgárnak, akit megloptak. Neki nem kell sok éhes szájról gondoskodni, neki van tető a feje felett, ő tudna segíteni, de ha nem teszi, hát a bátor tolvajbrigád teszi a dolgát. Hát tegyék. Muelu tökéletesen tisztában van azzal, milyen mikor ki van szolgáltatva a gazdagoknak, mikor segítségre lenne szüksége, de cserben hagyják, tönkreteszik, megszégyenítik és ennek tetejében, még a gazdag szarrágónak el is tusolják a bűnét.*
- Estére? Gondolom a szokásos. *Vonja meg a vállát, miközben mogorva arccal turkálja a raguját, majd inkább félre is tolva kortyol párat a teából.* Nagyjából semmit. Itt vagyok egy darabig a fogadóban, azután hazamegyek. És ön?
*Pillant végül fel, kissé megenyhült, de még inkább erőltetett mosollyal.*
A hozzászólás írója (Muelu Vellrid) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.27 20:06:37
1911. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 19:58:03
Üzenet elküldve: 2021-01-27 19:58:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
* Pihácska kedvesen mosolyog rá, amiért kitárta előtte az ajtót. Na persze ő is ugyanígy tesz. A maszkos már persze sem a mosolyból, sem az ajtó kitárásból nem kap semmit.*
- Elnézést! Nem láttam, hogy mögöttem jön.* Szabadkozik, de mind tudják, hogy ez csak egy jó kis hazugság. Zran gyorsan lefoglal egy asztalt, mit sem törődve a maszkossal. Itt ma este mindenki nagyon szeretne fizetni. A maszkostól nem fogadna el semmi örömmel, amíg a lányt meg nem fosztaná meg sok aranyától.*
- Én egy sört szívesen meginnék, de az ételemet nem hagyom, hogy te álld! Ha megfelel mindenkinek, akkor egy sült kolbászra mindenki a vendégem.* Nem szívesen rendel annak a maszkos hazugnak, de most nem kíván feszültséget kelteni. Majd hagyja, hogy fizessen az is, ha akar. Mondjuk az nem igazán fogja érdekelni, hogy az mit szeret, viszont a lány véleménye sokat számít neki. Ha esetleg nem szeretné a kolbászt szívesen rendelne neki mást. Igazából a kolbász mellé egy kis babfőzelékre is gondolt, de a bab most nem lenne jó így estére. Szóval, ha eldöntötték mit esznek, akkor megy vele a pulthoz is rendelni.*
* Pihácska kedvesen mosolyog rá, amiért kitárta előtte az ajtót. Na persze ő is ugyanígy tesz. A maszkos már persze sem a mosolyból, sem az ajtó kitárásból nem kap semmit.*
- Elnézést! Nem láttam, hogy mögöttem jön.* Szabadkozik, de mind tudják, hogy ez csak egy jó kis hazugság. Zran gyorsan lefoglal egy asztalt, mit sem törődve a maszkossal. Itt ma este mindenki nagyon szeretne fizetni. A maszkostól nem fogadna el semmi örömmel, amíg a lányt meg nem fosztaná meg sok aranyától.*
- Én egy sört szívesen meginnék, de az ételemet nem hagyom, hogy te álld! Ha megfelel mindenkinek, akkor egy sült kolbászra mindenki a vendégem.* Nem szívesen rendel annak a maszkos hazugnak, de most nem kíván feszültséget kelteni. Majd hagyja, hogy fizessen az is, ha akar. Mondjuk az nem igazán fogja érdekelni, hogy az mit szeret, viszont a lány véleménye sokat számít neki. Ha esetleg nem szeretné a kolbászt szívesen rendelne neki mást. Igazából a kolbász mellé egy kis babfőzelékre is gondolt, de a bab most nem lenne jó így estére. Szóval, ha eldöntötték mit esznek, akkor megy vele a pulthoz is rendelni.*
1910. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 18:10:21
Üzenet elküldve: 2021-01-27 18:10:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
* A férfi várakozva figyel, de nem látszik rajta szomorúság, amikor Alymeidha végül csalódást okoz. Inkább vidáman felnevet, de nem kineveti a nőt, csupán látszik, hogy tényleg jól szórakozik. *
- Azt hiszem akkor valamit jól csinálok, ha egy sértő jelzőt sem tud a fejemhez vágni. Köszönöm szépen, kedves. * Teszi még hozzá vidáman, és leteszi az italát maguk mellé a földre. *
- Sajnálom, de ilyen kedves szavak után nehezen tudnám rávenni magam, hogy szándékosan felbosszantsam, viszont utálnám elutasítani egy szépséges hölgy kérését is. Csapdába csalt, drága Alymeidha, és meg kell mondjam, nem könnyű a döntés... * Gondolkodik hangosan, és eljátszadozik a gondolattal, hogy közelebb húzódik a lányhoz, esetleg ellegyezi a habot, hogy megszemlélhesse azt, amit elfednek, de egyikre se viszi rá a lélek. Túl kedves hozzá a nő, és ő nem ilyen faragatlan tuskó. *
- Persze felajánlhatnám, hogy töltsük egy szobában az éjszakát, ez elég felháborító kérés lenne ilyen rövid ismeretség után, de ezzel is csak aláásnám a korábban tett ígéreteimet. * Mondja ki végül, mert nem bírja magában tartani a dolgot, de persze mentőövvel együtt dobja be a lányt a mély vízbe, könnyen elutasíthatja az elf közeledését. Ettől függetlenül azért Drameiloten reménykedik benne, hogy felkeltett valamiféle érdeklődést a másikban, és nem lesz kegyetlen vele. Talán még társaságot is adhatnak egymásnak az emeleten. *
- Ugyan kérem, már miért élnék a városban? * Csodálkozik el a kérdést hallva. * A birtokon megvan minden, amire szükségem lehet, társaságot pedig nem csak a korábban már említett halott barátaim * utal itt a könyvekre * adnak, de a szolgálóink is derék, kedves emberek. Családtagként tekintek rájuk, és nekik hála sosem vagyok magányos. * Avatja be a nőt a titokba, hogy egy nemes miért nincs soha egyedül. Legalábbis, ő sose volt. Még ha egyedül ment valahova, akkor is gyakorta kísérték őrök. *
- Báró, mi? * Gondolkodik el a dolgon, majd bólint. * Hallottam egy ilyen emberről. Nem is annyira régen érkezett a városba, de anyagiak tekintetében hamar otthonosan érezte magát. A kovács is neki hála térhetett vissza, ha minden igaz. Azt hiszem ők is foglalkoztatják most. * Gondolkodik el, mert ilyen dolgokat még a tájékozatlanabb emberek is tudnak a városban. *
- Na de hogy a tharg kisasszonnyal lenne viszonya? Nem mondom, érdekes gondolat.
* A férfi várakozva figyel, de nem látszik rajta szomorúság, amikor Alymeidha végül csalódást okoz. Inkább vidáman felnevet, de nem kineveti a nőt, csupán látszik, hogy tényleg jól szórakozik. *
- Azt hiszem akkor valamit jól csinálok, ha egy sértő jelzőt sem tud a fejemhez vágni. Köszönöm szépen, kedves. * Teszi még hozzá vidáman, és leteszi az italát maguk mellé a földre. *
- Sajnálom, de ilyen kedves szavak után nehezen tudnám rávenni magam, hogy szándékosan felbosszantsam, viszont utálnám elutasítani egy szépséges hölgy kérését is. Csapdába csalt, drága Alymeidha, és meg kell mondjam, nem könnyű a döntés... * Gondolkodik hangosan, és eljátszadozik a gondolattal, hogy közelebb húzódik a lányhoz, esetleg ellegyezi a habot, hogy megszemlélhesse azt, amit elfednek, de egyikre se viszi rá a lélek. Túl kedves hozzá a nő, és ő nem ilyen faragatlan tuskó. *
- Persze felajánlhatnám, hogy töltsük egy szobában az éjszakát, ez elég felháborító kérés lenne ilyen rövid ismeretség után, de ezzel is csak aláásnám a korábban tett ígéreteimet. * Mondja ki végül, mert nem bírja magában tartani a dolgot, de persze mentőövvel együtt dobja be a lányt a mély vízbe, könnyen elutasíthatja az elf közeledését. Ettől függetlenül azért Drameiloten reménykedik benne, hogy felkeltett valamiféle érdeklődést a másikban, és nem lesz kegyetlen vele. Talán még társaságot is adhatnak egymásnak az emeleten. *
- Ugyan kérem, már miért élnék a városban? * Csodálkozik el a kérdést hallva. * A birtokon megvan minden, amire szükségem lehet, társaságot pedig nem csak a korábban már említett halott barátaim * utal itt a könyvekre * adnak, de a szolgálóink is derék, kedves emberek. Családtagként tekintek rájuk, és nekik hála sosem vagyok magányos. * Avatja be a nőt a titokba, hogy egy nemes miért nincs soha egyedül. Legalábbis, ő sose volt. Még ha egyedül ment valahova, akkor is gyakorta kísérték őrök. *
- Báró, mi? * Gondolkodik el a dolgon, majd bólint. * Hallottam egy ilyen emberről. Nem is annyira régen érkezett a városba, de anyagiak tekintetében hamar otthonosan érezte magát. A kovács is neki hála térhetett vissza, ha minden igaz. Azt hiszem ők is foglalkoztatják most. * Gondolkodik el, mert ilyen dolgokat még a tájékozatlanabb emberek is tudnak a városban. *
- Na de hogy a tharg kisasszonnyal lenne viszonya? Nem mondom, érdekes gondolat.
1909. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 17:36:23
Üzenet elküldve: 2021-01-27 17:36:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
- De hát nem is mutogatok semmit, amit szégyellni kellene. * Néz végig magán a sötételf. Bár nem mondaná, hogy fajtájának legszebb, legerősebb tagja, azért nem lát magán olyan dolgokat, amit takargatni kellene mások előtt. Amit mégis, azt pedig a nadrág elfedi.
Cale egyébként még tettetni sem tudná, hogy erkölcsi magaslatokban szárnyalna, nagyjából négy éves korában lehetett utoljára tiszta, és bűntelen a gondolkodása. De lehet, hogy már akkor sem volt az. De Ysanee kérése olyan, amire kelletlenül mond nemet, na persze azért megteszi, ha a szükség úgy hozza. Nem papucs ő, amit csak úgy hordhat a tolvaj. Ezt támasztja alá az is, hogy jelen helyzetben csak néhány gombot hajlandó átfűzni az erre szánt lyukon, épp eleget láttatva magából továbbra is. Az asztal alatt finoman viszonozza a simogatást, Ysanee vádliján húzza végig a saját sípcsontját, lassan, óvatosan haladva felfelé.
Úgy tűnik, hogy simogatásának megvan az eredménye, bár nem a kívánságot teljesítő szellem bújt elő a tolvajból, hanem a név, amit eddig annyira őrzött. Ez már női névnek hangzik, és ahogy a faját is megtudja, beugrik neki egy nemesi család. *
- Ellerin lae'Natar? * Teszi fel a kérdést, mert a bárd bizony olyan, aki szereti ismerni a közönségét. És ha valaki sok pénzt akar keresni a művészetével, akkor az nemeseket választ hallgatóságul. Ennek köszönhető, hogy a mélységi az összes nemes nevét és faját fejből tudja, hogy bármikor bármilyen eseményen otthon érezhesse magát. A főnemesekről persze többet tud, de igyekezett majdnem mindenkiről felcsipegetni az információ morzsákat, mintha világ életében a városban lakott volna. Ennek persze már nem sok hasznát veszi, hála a lázadásnak. *
- Ő fattyú nem? Állítólag az apjának egy törvényes gyereke sem volt, ahogy a vagyonát se törvényesen szerezte. * Gondolkodik el az állát vakargatva. * Vadabbnál vadabb szóbeszédek terjedtek róluk, meg a kegyetlenségükről. Nem is tudtam, hogy ilyen rossz társaságban forogsz, szépségem. * Villantja ki rá a megszokott vigyorát, majd kihívóan állja a lány pillantását. Nem kell, hogy alátámassza a szavait, Eeyr gondoskodott róla, hogy mindegyiknek elég súlya legyen, és ezt tudják is nagyon jól. *
- A te testeddel, nem hiszem, hogy bármiféle kecskeistenség boldogan venné el a felajánlott áldozatot. * Villantja gonoszul a szemét, mert ő is tud pimaszkodni, még ha nem is szívesen teszi azt a lánnyal. De azért jeleznie kell, hogy ne piszkálják az alvó oroszlánt, mert oda fog kapni. *
- Remélem hamar indulunk. Csodájára járnék annak a formás fenéknek, ami így megragadta az érdeklődésed. Biztos, hogy nekem is tetszeni fog, hiszen mindkettőnknek remek az ízlése. * Felvonja kérdőn az egyik szemöldökén, a választ várva. Az előbb is kissé élesen reagált a lány, amikor más nőkről beszélt. *
//Lassacskán most már tényleg//
//Csak előtte még a hátsójáról beszélgetve//
- De hát nem is mutogatok semmit, amit szégyellni kellene. * Néz végig magán a sötételf. Bár nem mondaná, hogy fajtájának legszebb, legerősebb tagja, azért nem lát magán olyan dolgokat, amit takargatni kellene mások előtt. Amit mégis, azt pedig a nadrág elfedi.
Cale egyébként még tettetni sem tudná, hogy erkölcsi magaslatokban szárnyalna, nagyjából négy éves korában lehetett utoljára tiszta, és bűntelen a gondolkodása. De lehet, hogy már akkor sem volt az. De Ysanee kérése olyan, amire kelletlenül mond nemet, na persze azért megteszi, ha a szükség úgy hozza. Nem papucs ő, amit csak úgy hordhat a tolvaj. Ezt támasztja alá az is, hogy jelen helyzetben csak néhány gombot hajlandó átfűzni az erre szánt lyukon, épp eleget láttatva magából továbbra is. Az asztal alatt finoman viszonozza a simogatást, Ysanee vádliján húzza végig a saját sípcsontját, lassan, óvatosan haladva felfelé.
Úgy tűnik, hogy simogatásának megvan az eredménye, bár nem a kívánságot teljesítő szellem bújt elő a tolvajból, hanem a név, amit eddig annyira őrzött. Ez már női névnek hangzik, és ahogy a faját is megtudja, beugrik neki egy nemesi család. *
- Ellerin lae'Natar? * Teszi fel a kérdést, mert a bárd bizony olyan, aki szereti ismerni a közönségét. És ha valaki sok pénzt akar keresni a művészetével, akkor az nemeseket választ hallgatóságul. Ennek köszönhető, hogy a mélységi az összes nemes nevét és faját fejből tudja, hogy bármikor bármilyen eseményen otthon érezhesse magát. A főnemesekről persze többet tud, de igyekezett majdnem mindenkiről felcsipegetni az információ morzsákat, mintha világ életében a városban lakott volna. Ennek persze már nem sok hasznát veszi, hála a lázadásnak. *
- Ő fattyú nem? Állítólag az apjának egy törvényes gyereke sem volt, ahogy a vagyonát se törvényesen szerezte. * Gondolkodik el az állát vakargatva. * Vadabbnál vadabb szóbeszédek terjedtek róluk, meg a kegyetlenségükről. Nem is tudtam, hogy ilyen rossz társaságban forogsz, szépségem. * Villantja ki rá a megszokott vigyorát, majd kihívóan állja a lány pillantását. Nem kell, hogy alátámassza a szavait, Eeyr gondoskodott róla, hogy mindegyiknek elég súlya legyen, és ezt tudják is nagyon jól. *
- A te testeddel, nem hiszem, hogy bármiféle kecskeistenség boldogan venné el a felajánlott áldozatot. * Villantja gonoszul a szemét, mert ő is tud pimaszkodni, még ha nem is szívesen teszi azt a lánnyal. De azért jeleznie kell, hogy ne piszkálják az alvó oroszlánt, mert oda fog kapni. *
- Remélem hamar indulunk. Csodájára járnék annak a formás fenéknek, ami így megragadta az érdeklődésed. Biztos, hogy nekem is tetszeni fog, hiszen mindkettőnknek remek az ízlése. * Felvonja kérdőn az egyik szemöldökén, a választ várva. Az előbb is kissé élesen reagált a lány, amikor más nőkről beszélt. *
1908. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 16:22:13
Üzenet elküldve: 2021-01-27 16:22:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
*A nemleges választ hallva Ysanee egy ciccegés kíséretében rosszallóan megcsóválja a fejét.*
-Szégyentelen!
*Pillant le a mélységire hatalmas erkölcsi magaslatokból, -ahol egyébként még maga sem járt soha- mímelt pökhendiségét azonban elárulják a ravaszan csillogó szemek. Halovány fenyegetése közben célt ér, a férfi kelletlenül ugyan, de begombol egy-kettő gombot még az ingén, amit a tolvaj elégedett pillantásokkal vesz tudomásul. Persze valójában egy kicsit sem zavarta a felsőtest mutogatás, sőt, de jól esik neki, hogy hajlandó megtenni érte a másik. A vélhetően sértésnek szánt szavak hallatán szélesen elvigyorodik, lábával az asztal alatt finoman végigsimít a másikén.*
-Az vagyok.
*Valahol -bár ezt soha, de soha nem vallaná be- egyénként egy hangyányit bántja a megjegyzés. Hiszen bármennyire is imádja magát a lány, s cselekszik úgy legtöbbször, hogy neki jó legyen, Cale pont olyan valaki, akinek az érdekeit már párszor a sajátja elé helyezte.
Úgy dönt végül nem titkolózik tovább a nagyon közeli barátjáról, úgyis fény derülne hamar a kis füllentésére.*
-Relael.
*Javítja ki a nevet mosolyogva majd fejét támasztva mereng a semmibe felidézve a nőt maga előtt.*
-Egy gyönyörű elf, zöld szemekkel, formás fenékkel...
*Egészen megfeledkezve magáról felsóhajt, alig várja, hogy ismét találkozhasson a hosszúéltűvel. Rajtakapva magát a merengésen abbahagyja az áradozást, talán a másik nem épp a kinézetére volt kíváncsi.
Az elhangzó, bizony meglehetősen új információk hallatán megemeli a szemöldökét. Sokféle dolgot mesélt már neki Cale, de már akkor is biztos volt abban, hogy csak összevissza hazudozik neki, ám most -még ha csak egy aprócska dologról is van szó- végre megtudott valamit a múltjáról.*
-Nem is tudtam, hogy ilyen rossz fiú vagy.
*Méri végig a bárdot, mintha ettől teljesen megváltozott volna a szemében.*
-Természetesen nem adlak holmi barbár törzsek kezére.
*Kezét átnyújtja az asztal fölött, s megfogja a másik állát, ha épp eszik, kiseper néhány morzsát gondoskodóan a szája sarkából hüvelykjével.*
-Akkor én kit áldoznék, ha a helyzet úgy hozza?
*Kérdése persze költői, közben úgy méregeti a férfi arcát, mint ahogy a kupecek a lovakat majd elereszti őt, s folytatja az evést.*
//Lassacskán most már tényleg//
*A nemleges választ hallva Ysanee egy ciccegés kíséretében rosszallóan megcsóválja a fejét.*
-Szégyentelen!
*Pillant le a mélységire hatalmas erkölcsi magaslatokból, -ahol egyébként még maga sem járt soha- mímelt pökhendiségét azonban elárulják a ravaszan csillogó szemek. Halovány fenyegetése közben célt ér, a férfi kelletlenül ugyan, de begombol egy-kettő gombot még az ingén, amit a tolvaj elégedett pillantásokkal vesz tudomásul. Persze valójában egy kicsit sem zavarta a felsőtest mutogatás, sőt, de jól esik neki, hogy hajlandó megtenni érte a másik. A vélhetően sértésnek szánt szavak hallatán szélesen elvigyorodik, lábával az asztal alatt finoman végigsimít a másikén.*
-Az vagyok.
*Valahol -bár ezt soha, de soha nem vallaná be- egyénként egy hangyányit bántja a megjegyzés. Hiszen bármennyire is imádja magát a lány, s cselekszik úgy legtöbbször, hogy neki jó legyen, Cale pont olyan valaki, akinek az érdekeit már párszor a sajátja elé helyezte.
Úgy dönt végül nem titkolózik tovább a nagyon közeli barátjáról, úgyis fény derülne hamar a kis füllentésére.*
-Relael.
*Javítja ki a nevet mosolyogva majd fejét támasztva mereng a semmibe felidézve a nőt maga előtt.*
-Egy gyönyörű elf, zöld szemekkel, formás fenékkel...
*Egészen megfeledkezve magáról felsóhajt, alig várja, hogy ismét találkozhasson a hosszúéltűvel. Rajtakapva magát a merengésen abbahagyja az áradozást, talán a másik nem épp a kinézetére volt kíváncsi.
Az elhangzó, bizony meglehetősen új információk hallatán megemeli a szemöldökét. Sokféle dolgot mesélt már neki Cale, de már akkor is biztos volt abban, hogy csak összevissza hazudozik neki, ám most -még ha csak egy aprócska dologról is van szó- végre megtudott valamit a múltjáról.*
-Nem is tudtam, hogy ilyen rossz fiú vagy.
*Méri végig a bárdot, mintha ettől teljesen megváltozott volna a szemében.*
-Természetesen nem adlak holmi barbár törzsek kezére.
*Kezét átnyújtja az asztal fölött, s megfogja a másik állát, ha épp eszik, kiseper néhány morzsát gondoskodóan a szája sarkából hüvelykjével.*
-Akkor én kit áldoznék, ha a helyzet úgy hozza?
*Kérdése persze költői, közben úgy méregeti a férfi arcát, mint ahogy a kupecek a lovakat majd elereszti őt, s folytatja az evést.*
1907. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-27 15:12:49
Üzenet elküldve: 2021-01-27 15:12:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap a városban//
*Alymeidha összevonja szemöldökeit. Jól láthatóan erősen gondolkodik valamin, méghozzá elméje rejtett zugaiban keres alaposan eldugott sértő szavakat, de valamiért most egy sem jön a szájára.*
-Meg kell mondjam nem gyakran kérnek meg rá férfiak, hogy sértegessem őket. Így, hogy nem szolgált rá, nem is olyan egyszerű...
*Morfondírozik tovább, de csak nem viszi rá a lélek, hogy úgy nevezze mindenféle faragatlan tuskónak a másikat, hogy semmi oka nincsen rá.*
-Talán, ha felbosszantana.
*Veti fel lehetőségként, s valójában nagyon is kíváncsi, vajon hajlandó-e ilyesmire a hosszúéltű.
Az eligazítást hallva igyekszik megjegyezni az útvonalat, melyet felvázol neki a másik, bár annyira nem is egyszerű. Most még vissza tudja mondani persze, de hogy holnap vagy azután eszében lesz-e még, az már kérdéses.*
-Valamiért azt gondoltam, hogy itt él a városban. Nem unalmas egyedül egy nagy vidéki házban?
*A fattyú az a fajta, aki igencsak jól megvan magában, egyszerűen úgy hozta az élet, hogy sokat volt kénytelen egyedül lenni. Mégis, pár nap vagy egy hat után minden bizonnyal felőrölné a magány, nem feltétlenül tesz jót az embernek, ha sokáig össze van zárva a gondolataival.
Az apró simítás miatt egy pillanatig sem aggódik a leány, úgy sejti csupán véletlen lehet, elvégre az elf nem oly rég biztosította arról, hogy nincsenek semmiféle hátsó szándékai, Aly pedig ennek szeretne hinni.*
-Nekem hihetőnek tűnt. Azt mesélte őt is valami wegtoreni úriember, hogy is fogalmazott...
*Kutat elméjében bőszen a szó után*
-Báró! Szóval, hogy egy wegtoreni báró, aki egyébként kufár, bérelte fel. A törpe szerint bizonyára a tharg lány a szeretője lehet.
*Most, hogy jóformán mindent megosztott, amit tud az esetről, nagyokat kortyol az italból, s közben várja, hátha Dram ki tud belőle valami értelmeset hámozni. Esetleg mesél neki kicsit jobban az emlegetett szereplőkről.*
*Alymeidha összevonja szemöldökeit. Jól láthatóan erősen gondolkodik valamin, méghozzá elméje rejtett zugaiban keres alaposan eldugott sértő szavakat, de valamiért most egy sem jön a szájára.*
-Meg kell mondjam nem gyakran kérnek meg rá férfiak, hogy sértegessem őket. Így, hogy nem szolgált rá, nem is olyan egyszerű...
*Morfondírozik tovább, de csak nem viszi rá a lélek, hogy úgy nevezze mindenféle faragatlan tuskónak a másikat, hogy semmi oka nincsen rá.*
-Talán, ha felbosszantana.
*Veti fel lehetőségként, s valójában nagyon is kíváncsi, vajon hajlandó-e ilyesmire a hosszúéltű.
Az eligazítást hallva igyekszik megjegyezni az útvonalat, melyet felvázol neki a másik, bár annyira nem is egyszerű. Most még vissza tudja mondani persze, de hogy holnap vagy azután eszében lesz-e még, az már kérdéses.*
-Valamiért azt gondoltam, hogy itt él a városban. Nem unalmas egyedül egy nagy vidéki házban?
*A fattyú az a fajta, aki igencsak jól megvan magában, egyszerűen úgy hozta az élet, hogy sokat volt kénytelen egyedül lenni. Mégis, pár nap vagy egy hat után minden bizonnyal felőrölné a magány, nem feltétlenül tesz jót az embernek, ha sokáig össze van zárva a gondolataival.
Az apró simítás miatt egy pillanatig sem aggódik a leány, úgy sejti csupán véletlen lehet, elvégre az elf nem oly rég biztosította arról, hogy nincsenek semmiféle hátsó szándékai, Aly pedig ennek szeretne hinni.*
-Nekem hihetőnek tűnt. Azt mesélte őt is valami wegtoreni úriember, hogy is fogalmazott...
*Kutat elméjében bőszen a szó után*
-Báró! Szóval, hogy egy wegtoreni báró, aki egyébként kufár, bérelte fel. A törpe szerint bizonyára a tharg lány a szeretője lehet.
*Most, hogy jóformán mindent megosztott, amit tud az esetről, nagyokat kortyol az italból, s közben várja, hátha Dram ki tud belőle valami értelmeset hámozni. Esetleg mesél neki kicsit jobban az emlegetett szereplőkről.*
1906. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-26 23:40:31
Üzenet elküldve: 2021-01-26 23:40:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen egybeesés //
*Ahogy Zran a Pegazus szépségeiről beszél érzi magán a tekintetét. ~Vajon ő is arra gondol amire én?~ Pillant sokatmondóan a félelfre, egy pimasz mosollyal a szája szélén.*
- Én sajnálnám. Sosem jó haragban elválni. Árt az egészségnek. *Szemét forgatva céloz arra, hogy a két férfi nem puszipajtások egymással, így előbb ki kéne békülniük. Bár egyelőre a lány azt sem érti mi bajuk van egymással. Ám ezt egy vállrándítással el is intézi és megindul a fogadó felé. Az út csendesen telik. Hamar oda is érnek a hatalmas kőépülethez, melyen a cégér jelzi, jó helyen járnak.*
- Köszönöm. *Villant a barnaszeműre egy kedves mosolyt, mikor úriember módjára maga elé engedi. Amint belép az ajtón megcsapják orrát a finom illatok, és gyomra egy korgással jelzi, ideje lenne enni. Szemével körbe kémlel szabad asztalt keresve, de Zran gyorsabb, így őt követve közelítik meg a kiválasztott asztalt. Idebent már melegebb van, ennek köszönhetően megszabadulhat köpenyétől, melyet gondosan a székének hátuljára terít.*
- Ígéretemet betartva, ezt a kérdést inkább én szeretném feltenni nektek. *Érinti meg gyengéden a maszkos vállát jelezvén szándékát. Semmi félreérthető jelleg nincs a mozdulatában, csak szeretné nyomatékosítani, hogy amit megígért be is kívánja tartani.*
- Estleg valami harapni való is? *Megvárja a két férfi kívánságát és utána indul meg a pult felé.*
*Ahogy Zran a Pegazus szépségeiről beszél érzi magán a tekintetét. ~Vajon ő is arra gondol amire én?~ Pillant sokatmondóan a félelfre, egy pimasz mosollyal a szája szélén.*
- Én sajnálnám. Sosem jó haragban elválni. Árt az egészségnek. *Szemét forgatva céloz arra, hogy a két férfi nem puszipajtások egymással, így előbb ki kéne békülniük. Bár egyelőre a lány azt sem érti mi bajuk van egymással. Ám ezt egy vállrándítással el is intézi és megindul a fogadó felé. Az út csendesen telik. Hamar oda is érnek a hatalmas kőépülethez, melyen a cégér jelzi, jó helyen járnak.*
- Köszönöm. *Villant a barnaszeműre egy kedves mosolyt, mikor úriember módjára maga elé engedi. Amint belép az ajtón megcsapják orrát a finom illatok, és gyomra egy korgással jelzi, ideje lenne enni. Szemével körbe kémlel szabad asztalt keresve, de Zran gyorsabb, így őt követve közelítik meg a kiválasztott asztalt. Idebent már melegebb van, ennek köszönhetően megszabadulhat köpenyétől, melyet gondosan a székének hátuljára terít.*
- Ígéretemet betartva, ezt a kérdést inkább én szeretném feltenni nektek. *Érinti meg gyengéden a maszkos vállát jelezvén szándékát. Semmi félreérthető jelleg nincs a mozdulatában, csak szeretné nyomatékosítani, hogy amit megígért be is kívánja tartani.*
- Estleg valami harapni való is? *Megvárja a két férfi kívánságát és utána indul meg a pult felé.*
1905. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-26 17:49:35
Üzenet elküldve: 2021-01-26 17:49:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Véletlen egybeesés //
* Mihelyst megnézték rendesen a téli tisztást, megszületik a döntés, hogy a fogadóba mennek. *
- Számomra is kifejezetten kellemes este volt a tegnapi. Talán még a fogadó volt a kedvenc részem az eddigi ittlétemből, úgyhogy szívesen vállalok még egy kört.
* Szerencsére a templomnál lévő elszeparálódás adott elég időt a tervezésre, és a dolgok pont jól alakultak, hisz tényleg egy italozóban fognak kikötni. *
- Ha még hozzá ilyen nagylelkű ajánlatokat is kapok ingyen italra, akkor a mostani látogatás még lehet, hogy jobb lesz mint az előző.
~ Milyen kár, hogy ezeket a jó ajánlatokat nem használhatom fel, mert ha igen, akkor pont ugyan olyan részeg lennék a végén mint ők, és így sosem tudnék meg semmit. Az egyetlen dolgom csak az lesz, hogy elhitessem velük, hogy én is iszok. ~
* Meg is kezdik az utat, és egy rövid járás után máris egy ismerős épület tűnik fel szemei előtt. Reggel még nem gondolta volna, hogy egy ilyen kalandos nap után, ugyan oda fog kiérni, mint ahonnan indult. Még mielőtt beléphetne a vaskos ajtón melyet Zran kinyitott, hirtelen el kell kapnia azt, mert persze a férfi csak a hölgyet engedte be. Ezt látva közelebb sétál hozzá, hogy ismét szót váltsanak. *
- Zran, szerintem elejtette az ajtót, legközelebb próbálj kicsit erősebben tartani ha lehet.
* Ahogy mind a hárman belépnek a hangulatos épületbe, ki is néznek maguknak egy jó asztalt, egyel a mellett, amit legutóbb választott. *
- Akkor most pedig eljött az idő, hogy egy fontos dolgot kérdezzek maguktól? Ki mit kér inni?
* Mihelyst megnézték rendesen a téli tisztást, megszületik a döntés, hogy a fogadóba mennek. *
- Számomra is kifejezetten kellemes este volt a tegnapi. Talán még a fogadó volt a kedvenc részem az eddigi ittlétemből, úgyhogy szívesen vállalok még egy kört.
* Szerencsére a templomnál lévő elszeparálódás adott elég időt a tervezésre, és a dolgok pont jól alakultak, hisz tényleg egy italozóban fognak kikötni. *
- Ha még hozzá ilyen nagylelkű ajánlatokat is kapok ingyen italra, akkor a mostani látogatás még lehet, hogy jobb lesz mint az előző.
~ Milyen kár, hogy ezeket a jó ajánlatokat nem használhatom fel, mert ha igen, akkor pont ugyan olyan részeg lennék a végén mint ők, és így sosem tudnék meg semmit. Az egyetlen dolgom csak az lesz, hogy elhitessem velük, hogy én is iszok. ~
* Meg is kezdik az utat, és egy rövid járás után máris egy ismerős épület tűnik fel szemei előtt. Reggel még nem gondolta volna, hogy egy ilyen kalandos nap után, ugyan oda fog kiérni, mint ahonnan indult. Még mielőtt beléphetne a vaskos ajtón melyet Zran kinyitott, hirtelen el kell kapnia azt, mert persze a férfi csak a hölgyet engedte be. Ezt látva közelebb sétál hozzá, hogy ismét szót váltsanak. *
- Zran, szerintem elejtette az ajtót, legközelebb próbálj kicsit erősebben tartani ha lehet.
* Ahogy mind a hárman belépnek a hangulatos épületbe, ki is néznek maguknak egy jó asztalt, egyel a mellett, amit legutóbb választott. *
- Akkor most pedig eljött az idő, hogy egy fontos dolgot kérdezzek maguktól? Ki mit kér inni?
1904. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-26 15:05:38
Üzenet elküldve: 2021-01-26 15:05:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
* A férfi figyelmét nem kerüli el, hogy ajándéka nem érinti Ysanee gyengéd, finom ajkait, na nem mintha problémája lenne a dologgal. Önzetlen adta, a tolvaj úgy használja fel, ahogy szeretné. Talán még nyugtatja is a tudat, hogy ha szegény megsérülne, akkor akad nála egy ital, amivel állapotán javíthat. Ha pedig úgy dönt, inkább túlad rajta, a mélységi biztos benne, hogy jól fogja elkölteni az érte kapott pénzt. Nem olcsó ital, az egyik legdrágább, ami a sötételfnél volt, tisztában is van az értékével. *
- Hmmm, nem. * Válaszolja elgondolkodva, egy rövid hümmentés után. Ez látszik is rajta, bár az, hogy az önbizalma megjátszott, és csak a tolvajnak szól, vagy valódi, sosem fog kiderülni.
A fenyegetést hallva elnyomja az érzést magában, hogy felnevessen, túlságosan is komolynak tűnik a lány ahhoz, hogy tovább feszegesse a húrokat. Ettől függetlenül elégedettséget érez, talán sikerült kissé elbizonytalanítsa a másikat, még ha ez nem is látszik rajta. Csak remélni tudja, hogy vissza tud adni valamennyit az előző esti gonoszkodásból. *
- Mindig is önző voltál. * Feleli egyszerűen, de ez az ő szájából dicséretnek hangzik, legalábbis a mélységi annak szánja. Elégedett pillantással néz a lányra, majd színpadias sóhajtás keretében begombol kettőt a sok közül, ami az ingén található. Még így is kilátszik a mellizmának éle, és a hasából is láthat valamennyit az, aki igazán próbálkozik, de már nem nyomja mindenki arcába. Persze ha máshogy helyezkedne, akkor ezeket se lehetne megpillantani, de talán szándékosan marad ilyen kihívó pózban. Hát persze, hogy direkt marad így. *
- Érdekesnek tűnik ez a te Relan barátod. Mesélhetnél róla. * Szól dolga végeztével, bár nem tűnik úgy, mintha komolyan aggasztaná, vagy felcsigázná az említett barát. Persze Ysanee láthatja rajta, hiszen jól ismeri, hogy színjáték csupán, és nagyon is furdalja az oldalát a kíváncsiság. *
- Akkor lesz egy újabb hely, ahonnan kitiltanak, és ahova nem mehetek vissza. * Vonja meg a vállát a mélységi, nem félti az életét túlságosan. Valahogy mindig, minden szorult helyzetből kiszabadult eddig, még ha néhol meg is fizette az árát. * Hogy is van, az összes wegtoreni karaván, Eeyr temploma, talán néhány nagyobb város is jelezte már, hogy nem kívánják társaságom élvezni... * kezdi sorolni, majd végül vigyorogva néz Ysanee szemeibe. * Mit nekem még egy barbár törzs is erre a listára.
//Lassacskán most már tényleg//
* A férfi figyelmét nem kerüli el, hogy ajándéka nem érinti Ysanee gyengéd, finom ajkait, na nem mintha problémája lenne a dologgal. Önzetlen adta, a tolvaj úgy használja fel, ahogy szeretné. Talán még nyugtatja is a tudat, hogy ha szegény megsérülne, akkor akad nála egy ital, amivel állapotán javíthat. Ha pedig úgy dönt, inkább túlad rajta, a mélységi biztos benne, hogy jól fogja elkölteni az érte kapott pénzt. Nem olcsó ital, az egyik legdrágább, ami a sötételfnél volt, tisztában is van az értékével. *
- Hmmm, nem. * Válaszolja elgondolkodva, egy rövid hümmentés után. Ez látszik is rajta, bár az, hogy az önbizalma megjátszott, és csak a tolvajnak szól, vagy valódi, sosem fog kiderülni.
A fenyegetést hallva elnyomja az érzést magában, hogy felnevessen, túlságosan is komolynak tűnik a lány ahhoz, hogy tovább feszegesse a húrokat. Ettől függetlenül elégedettséget érez, talán sikerült kissé elbizonytalanítsa a másikat, még ha ez nem is látszik rajta. Csak remélni tudja, hogy vissza tud adni valamennyit az előző esti gonoszkodásból. *
- Mindig is önző voltál. * Feleli egyszerűen, de ez az ő szájából dicséretnek hangzik, legalábbis a mélységi annak szánja. Elégedett pillantással néz a lányra, majd színpadias sóhajtás keretében begombol kettőt a sok közül, ami az ingén található. Még így is kilátszik a mellizmának éle, és a hasából is láthat valamennyit az, aki igazán próbálkozik, de már nem nyomja mindenki arcába. Persze ha máshogy helyezkedne, akkor ezeket se lehetne megpillantani, de talán szándékosan marad ilyen kihívó pózban. Hát persze, hogy direkt marad így. *
- Érdekesnek tűnik ez a te Relan barátod. Mesélhetnél róla. * Szól dolga végeztével, bár nem tűnik úgy, mintha komolyan aggasztaná, vagy felcsigázná az említett barát. Persze Ysanee láthatja rajta, hiszen jól ismeri, hogy színjáték csupán, és nagyon is furdalja az oldalát a kíváncsiság. *
- Akkor lesz egy újabb hely, ahonnan kitiltanak, és ahova nem mehetek vissza. * Vonja meg a vállát a mélységi, nem félti az életét túlságosan. Valahogy mindig, minden szorult helyzetből kiszabadult eddig, még ha néhol meg is fizette az árát. * Hogy is van, az összes wegtoreni karaván, Eeyr temploma, talán néhány nagyobb város is jelezte már, hogy nem kívánják társaságom élvezni... * kezdi sorolni, majd végül vigyorogva néz Ysanee szemeibe. * Mit nekem még egy barbár törzs is erre a listára.
1903. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-26 13:27:17
Üzenet elküldve: 2021-01-26 13:27:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//Lassacskán most már tényleg//
-Milyen nagylelkű valaki.
*Emeli meg elismerően szemöldökét, miközben a kezébe nyomnak egy zöld itókát, s bár úgy érzi, valójában már megdolgozott érte, egy gyors csókkal ajándékozza meg a férfit figyelmességéért.
Utólag, kifizetve a reggelit az ő fejében is megfordul, talán alattomos módon el kellett volna emelni az árát, ám hadd lássa a mélységi kivel van dolga, ma kegyes hozzá. Az öntelt szavakat hallva Ysa szemöldöke is homlokára közepére szalad, fölényeskedve végigpillant a fedetlen testrészen, közben szórakozottan piszkálgatja fülbevalóját.*
-Nem szégyelled magad, hogy itt mindenki láttára szemérmetlenkedsz?
*Sziszegi álságosan dorgálva a másikat, s bár szívesen felelne valami igazán övön aluli, alattomos megjegyzéssel, -az az első dolog akaratlanul is, ami eszébe jut- szerencsére visszafogja magát, hiszen nem szeretné valóban megbántani a bárdot.
Közelebb hajol az asztal felett, s bizalmasan, suttogva válaszol.*
-Ha ellopnak, nem én vagyok az, akinek félnie kell.
*Villan egy pillanatnyi kegyetlenség szemeiben, miközben az arcot fürkészi, s bár úgy tűnhet a lány csak viccel, van valami a tekintetében, ami elbizonytalaníthatja a másikat.*
-Relannal szívesen osztozkodom, az ember legyen mindig nagylelkű a barátaival.
*Fűzi hozzá még majd már érkeznek is a teák, hamarosan pedig a reggeli is. Óvatosan kortyol a forró, gőzölgő italból, aztán jóleső sóhajjal rakja le az asztallapra.*
-Meg kell mondjam, igazán aggasztó, hogy nem érdeklődsz az utazás miértjéről. Mi van, ha azért viszlek a Vashegyre, hogy a barbárok rituálisan feláldozzanak valami kecskeistenségnek?
*Elmélkedik hangosan evőeszközével mutogatva a levegőben, aztán eszik is pár falatot a rántottából.*
//Lassacskán most már tényleg//
-Milyen nagylelkű valaki.
*Emeli meg elismerően szemöldökét, miközben a kezébe nyomnak egy zöld itókát, s bár úgy érzi, valójában már megdolgozott érte, egy gyors csókkal ajándékozza meg a férfit figyelmességéért.
Utólag, kifizetve a reggelit az ő fejében is megfordul, talán alattomos módon el kellett volna emelni az árát, ám hadd lássa a mélységi kivel van dolga, ma kegyes hozzá. Az öntelt szavakat hallva Ysa szemöldöke is homlokára közepére szalad, fölényeskedve végigpillant a fedetlen testrészen, közben szórakozottan piszkálgatja fülbevalóját.*
-Nem szégyelled magad, hogy itt mindenki láttára szemérmetlenkedsz?
*Sziszegi álságosan dorgálva a másikat, s bár szívesen felelne valami igazán övön aluli, alattomos megjegyzéssel, -az az első dolog akaratlanul is, ami eszébe jut- szerencsére visszafogja magát, hiszen nem szeretné valóban megbántani a bárdot.
Közelebb hajol az asztal felett, s bizalmasan, suttogva válaszol.*
-Ha ellopnak, nem én vagyok az, akinek félnie kell.
*Villan egy pillanatnyi kegyetlenség szemeiben, miközben az arcot fürkészi, s bár úgy tűnhet a lány csak viccel, van valami a tekintetében, ami elbizonytalaníthatja a másikat.*
-Relannal szívesen osztozkodom, az ember legyen mindig nagylelkű a barátaival.
*Fűzi hozzá még majd már érkeznek is a teák, hamarosan pedig a reggeli is. Óvatosan kortyol a forró, gőzölgő italból, aztán jóleső sóhajjal rakja le az asztallapra.*
-Meg kell mondjam, igazán aggasztó, hogy nem érdeklődsz az utazás miértjéről. Mi van, ha azért viszlek a Vashegyre, hogy a barbárok rituálisan feláldozzanak valami kecskeistenségnek?
*Elmélkedik hangosan evőeszközével mutogatva a levegőben, aztán eszik is pár falatot a rántottából.*
1902. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-25 22:49:08
Üzenet elküldve: 2021-01-25 22:49:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//De azért még fetrengve egy kicsit, mert annyira nem fontos az a Rel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Bár korábban már megállapította a mélységi, hogy Ysanee mellett boldogabban kel, mint korábbi szeretőjével, azért ott motoszkált benne az a kis hiány, amit a Zarával megszokott mozgalmas reggel nélkül érez. Na persze ezen hamar segítenek, és immáron kétség sincs afölött, hogy melyik lány mellett jobb felébredni. A rövid ébresztő végeztével úgy dönt, hogy a lány kiérdemelte Cale egyik legbecsesebb ajándékát, úgyhogy öltözködés közben a kabátja zsebébe nyúl. Mosolyogva lép a lányhoz, és Ysanee Farnelis kezébe nyom 1 Smaradgzöld varázsitalt. Óvatosan rákulcsolja az ügyes kis ujjakat. *
- Idd meg, állítólag növeli az állóképességet. Segít megbirkózni a macskajajjal. * Mondja szelíden, és ellenkezést nem tűrve megfordul, és bele búj a nadrágjába. Ingét szándékosan kigombolva hagyja, a kabátot pedig csak lazán a vállára teríti, a Pegazusban elég meleg van ahhoz, hogy ez több, mint elég legyen a számára. *
- Jól fog esni valami étel. * Bólint, mert valóban, már ébredésnél is érezte, hogy az éhség rá tört, de a mozgás csak még jobban meghozta az étvágyát. Talán ismeretségük óta most először nem ellenőrzi a pénzes szütyőjét öltözködés közben, az sem érdekli, ha meglopták. Megdolgozott érte a tolvaj. Odalent az öntömjénezésre egy felhúzott szemöldök, és egy pimasz vigyor a válasza. *
- Azért te sem panaszkodhatsz. * Jegyzi meg, és sokat mondóan pillant végig fedetlen felsőtestén. Jó erőben van, és a koplalás hatására eltűntek róla a felesleges zsírok, még jobban kihangsúlyozva izmait. Ezt néhány kacér pillantással díjazza a Pegazus nőnemű közönsége. *
- Sőt, ahogy látom, kihívód is akad szép szerével. Nem félsz, hogy ellopnak tőled? * Teszi fel a még pimaszabb kérdést. * Talán pont a te Relanod?
//De azért még fetrengve egy kicsit, mert annyira nem fontos az a Rel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Bár korábban már megállapította a mélységi, hogy Ysanee mellett boldogabban kel, mint korábbi szeretőjével, azért ott motoszkált benne az a kis hiány, amit a Zarával megszokott mozgalmas reggel nélkül érez. Na persze ezen hamar segítenek, és immáron kétség sincs afölött, hogy melyik lány mellett jobb felébredni. A rövid ébresztő végeztével úgy dönt, hogy a lány kiérdemelte Cale egyik legbecsesebb ajándékát, úgyhogy öltözködés közben a kabátja zsebébe nyúl. Mosolyogva lép a lányhoz, és Ysanee Farnelis kezébe nyom 1 Smaradgzöld varázsitalt.
Óvatosan rákulcsolja az ügyes kis ujjakat. *- Idd meg, állítólag növeli az állóképességet. Segít megbirkózni a macskajajjal. * Mondja szelíden, és ellenkezést nem tűrve megfordul, és bele búj a nadrágjába. Ingét szándékosan kigombolva hagyja, a kabátot pedig csak lazán a vállára teríti, a Pegazusban elég meleg van ahhoz, hogy ez több, mint elég legyen a számára. *
- Jól fog esni valami étel. * Bólint, mert valóban, már ébredésnél is érezte, hogy az éhség rá tört, de a mozgás csak még jobban meghozta az étvágyát. Talán ismeretségük óta most először nem ellenőrzi a pénzes szütyőjét öltözködés közben, az sem érdekli, ha meglopták. Megdolgozott érte a tolvaj. Odalent az öntömjénezésre egy felhúzott szemöldök, és egy pimasz vigyor a válasza. *
- Azért te sem panaszkodhatsz. * Jegyzi meg, és sokat mondóan pillant végig fedetlen felsőtestén. Jó erőben van, és a koplalás hatására eltűntek róla a felesleges zsírok, még jobban kihangsúlyozva izmait. Ezt néhány kacér pillantással díjazza a Pegazus nőnemű közönsége. *
- Sőt, ahogy látom, kihívód is akad szép szerével. Nem félsz, hogy ellopnak tőled? * Teszi fel a még pimaszabb kérdést. * Talán pont a te Relanod?
1901. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2021-01-25 22:34:16
Üzenet elküldve: 2021-01-25 22:34:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//De azért még fetrengve egy kicsit, mert annyira nem fontos az a Rel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sértett pillantások bizony elégedett mosolyt csalnak a lány arcára, elvégre pimaszkodása célja pontosan ez volt, bár kicsit csalódott, hogy a kormoskázás nem érte el a kívánt hatást. Azt, hogy egy kis fájdalmat okozott a másiknak a hajhúzással, nem különösebben zavarja, ha most még nem is érdemelte meg, biztos benne, hogy később fog olyat tenni, amiért igen.*
-Rela... Relan.
*Felel a kérdésre gyorsan kitalálva valami férfias hangzatú nevet, de íme az incselkedés felesleges, a férfi végül ígéretet tesz. Persze ez a tolvajnak nem elég, s bár tudja a mélységi igazat szól, -mert hát kénytelen- azért még felkészül rá, hogy elsorolja, milyen rossz dolgok fognak történni vele, ha esetleg mégsem viselkedne szépen. Felháborító módon azonban lecsitítják, a meggondolatlan merészséget pedig szemöldökemeléssel díjazza, s már kérdezné is, hogy mégis kinek képzeli magát Cale, ha nem tapasztanák be a száját sürgősen egy csókkal. Szeretne ellenkezni, nagyon is, de ő is vágyik a gyengéd érintésekre és az édes kényeztetésre, félredobva makacsságát adja át hát magát a férfinak.
A kellemes légyott végeztével még Ysa lehel egy erőtlen csókot az ajkakra, aztán nagy nehezen összeszedve magát végül kikászálódik az ágyból. Megkeresve az előző nap vásárolt holmijait fekete selyemnadrágot és prémcsizmát húz majd a könnyed anyagú, világos inget kezdi begombolni magán, s közben gyorsan megszemléli magát a tükörben.*
-Menjünk együnk valamit.
*Szól a bárdhoz majd gyorsan még kibogozza kócos tincseit, összefonja haját, felveszi arany fülbevalóját és immár menetkészen várakozik szeretőjére. Amint Cale is sikeresen összekapja magát, már indulnak is a fogadótérbe, hogy egy üres asztalnál helyet foglalva a lány korgó gyomorral leadja a rendelést. Kikér maguknak két tál Rántottát 12 aranyért, illetve két gőzölgő Teát további 8 csillogó érméért. *
-Hogy neked milyen jó dolgod van!
*Dicséri sóhajtva saját magát, aztán az asztalra könyökölve mosolyogva pillant a bárdra.*
//De azért még fetrengve egy kicsit, mert annyira nem fontos az a Rel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sértett pillantások bizony elégedett mosolyt csalnak a lány arcára, elvégre pimaszkodása célja pontosan ez volt, bár kicsit csalódott, hogy a kormoskázás nem érte el a kívánt hatást. Azt, hogy egy kis fájdalmat okozott a másiknak a hajhúzással, nem különösebben zavarja, ha most még nem is érdemelte meg, biztos benne, hogy később fog olyat tenni, amiért igen.*
-Rela... Relan.
*Felel a kérdésre gyorsan kitalálva valami férfias hangzatú nevet, de íme az incselkedés felesleges, a férfi végül ígéretet tesz. Persze ez a tolvajnak nem elég, s bár tudja a mélységi igazat szól, -mert hát kénytelen- azért még felkészül rá, hogy elsorolja, milyen rossz dolgok fognak történni vele, ha esetleg mégsem viselkedne szépen. Felháborító módon azonban lecsitítják, a meggondolatlan merészséget pedig szemöldökemeléssel díjazza, s már kérdezné is, hogy mégis kinek képzeli magát Cale, ha nem tapasztanák be a száját sürgősen egy csókkal. Szeretne ellenkezni, nagyon is, de ő is vágyik a gyengéd érintésekre és az édes kényeztetésre, félredobva makacsságát adja át hát magát a férfinak.
A kellemes légyott végeztével még Ysa lehel egy erőtlen csókot az ajkakra, aztán nagy nehezen összeszedve magát végül kikászálódik az ágyból. Megkeresve az előző nap vásárolt holmijait fekete selyemnadrágot és prémcsizmát húz majd a könnyed anyagú, világos inget kezdi begombolni magán, s közben gyorsan megszemléli magát a tükörben.*
-Menjünk együnk valamit.
*Szól a bárdhoz majd gyorsan még kibogozza kócos tincseit, összefonja haját, felveszi arany fülbevalóját és immár menetkészen várakozik szeretőjére. Amint Cale is sikeresen összekapja magát, már indulnak is a fogadótérbe, hogy egy üres asztalnál helyet foglalva a lány korgó gyomorral leadja a rendelést. Kikér maguknak két tál Rántottát 12 aranyért,
illetve két gőzölgő Teát további 8 csillogó érméért. *-Hogy neked milyen jó dolgod van!
*Dicséri sóhajtva saját magát, aztán az asztalra könyökölve mosolyogva pillant a bárdra.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7417-7436